GECSE ÁRPÁDferseghy Ferenc Megyei Könyvtár bibliográfiái

G E C S E Á R P Á D

FESTŐMŰVÉSZBIBLIOGRÁFIÁJA

VERSEGHY FERENC MEGYEI KÖNYVTÁR BIBLIOGRÁFIÁIKÉPZŐMŰVÉSZETI SOROZAT VII.

SZOLNOK,1986

Gyűjtötte és szerkesztette: BÁLINTNÉ HEGYESI JÚLIAHADARÁSZNÉ GECSE ÁGNES

Lektorálta: KAPOSVÁRI GYULA

Előszó: KUKRI BÉLA

Gecse Árpád festómivész bibliográfiája a Szolnoki Ga-léria Baráti Köre támogatásával jelent meg. A kiadóköszönetét fejezi ki Madarászná Gecse Ágnesnak, Kapos-vári Gyulának és Kukri Bélának, akik valamennyien tár-sadalmi munkában működtek közre a mü megjelenésében.

Az anyaggyűjtést 1985. decentier 31-én zártuk le.

A címlapon Gecse írpád: "Hjnka közben" (önarckép részlet)

Készült a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár sokszorositó '--•-,mühelyében, A/5-ös nagyságban, 500 példányban. 'íjA Kiadói Főigazgatóság eng. száoa 48405/1986. . JFelelBs kiadó: Dr. Horváth Károly igazgató :•]ISBN 963 7612 78 5ISSN 023-5569 j

•l

B E V E Z E T Ő

Gecse Árpád festőművész életművét kívánjuk bemutatni a. bibli-ográfia formanyelvén. A lehetetlenre vállalkoztunk. Azt a ssí-nss világot, anít a festő az ecsetjével varázsol elénk, a szóerőjével képtelenség láttatni. Ezért elsősorban csak arra te-hettünk kísérletet, hogy számbavegyük munkásságának tényeit,állomásait. Ezek gazdag életűtról, termékeny alkotói munkáróladnak számot.

A márész ercéle csak villanásnyira tűnik elő egy egy idézett

értékelő írásban, illetőleg az adatszerű felsorolásokhoz kap-

csolódó vagy a sorok között megbúvó jegyzetekben.

Az enber csodálatos teremtménye.a természetnek. Gecse Árpádfestőművész különösképpen az. Őt jókedvében alkotta a terem-tő. 6 Srtber és Művész a szó romlatlan, hiteles és valóságosértelmében.

Enber, aki szeret bennünket embereket és a minket körülvevővilágot. Annyira szeret, hogy világunkat neniscak művészi al-kotásokban jeleníti meg. A szó varázsával, nesélő kedvével- ahol Gecse Árpád jelen van - csodavilágot teremt. Kifogyha-tatlan a téinagazdagsága. Ha vele beszélgetünk, ha Őt hallgat-juk, arra gondolunk, hogy mindaz-tj amit elmond, kár, hogy nemrögzíti írásban, illetve csak töredékesen van meg. Ez a gon-dolat fogalmazódott meg bennünk, művészbarátokban, a művészetpártolóiban, amikor felkértük - baráti találkozón - beszéljenmagáról, művészetéről.

Emberi kvalitásai, művészi oeuvre-je nyilvánul meg azokban abeszélgetésakben, Emikor népmeséi ihletettaéggel, táblabíró-nodortan ssól hosszú életpályájának eseményeiről, raozzanatai-

I.

ról, átszőve a művészetről alkotott hitvallásával.

Vallomással tartozom. Nemcsak képeinek társaságában érzem jól

magam, hanen ama ritka alkalmakkor is, amikor vele lehetek,

Őt hallgathatom. Ő visszaadja, megerősíti a hitet az emberben

és a művészetben.

Ilyen ember, ilyen művész Gecse Árpád, aki azok közé a művé-

szek közé tartozik, akiket megfogott a magyar tájnak, közelebb-

ről a Jászságnak, szülőföldjének a varázsa. Ez nem eresztette,

végigkísérte gazdag életútján. Nem engedte bűvköréből akkor

sem, ha művészete gazdagítására más tájakra,, más környezetbe,

más művészi közegbe került.

A költővel együtt vallja Ő is: csodálta, ámde nem szerette

igazán azokat a nás tájakat, környezetet és közeget. Itt és

ebben a tájban, ebben a körben volt Ő mindig itthon, ez az Ő

igazi világa. Ezt kívánja velünk is megszerettetni az alkotá-

sai révén.

Fogadjuk el és szeressük műveit és az általa ábrázolt, elénk

tárt világot, az Ő világát. Szeressük a Művészt és az Embert,

ami benne elválaszthatatlan. így válunk mi is gazdagabbá,

teljesebbé általa.

Kukri Bélaa Szolnoki Galéria

Baráti Körénekelnöke

II.

GECSE ÁRPÁD FESTŐMŰVÉSZ GYŰJTEMÉNYES '. KIÁLLÍTÁSA.

ELŐTT

Gecse Árpád festőművész gyűjteménye kiállítása csaknemnegyven év művészi terméséből ad keresztmetszetet, s így akiállítás alkalmat nyújt arra is, hogy a művész egész életpá-lyáját végigkísérhessük.

Gecse Árpád 1900-ban született Alattyánban. Iskolai tanul-mányai után a Képzőművészeti Főiskolára került, ahol mestereiBalló Ede és Rudnay Gyula voltak. Főiskolás korában, 1921-benkészült Tavaszi nap című, aluttyáni részletet ábrázoló képeis látható a tárlaton.

A főiskolai évek után Olaszországba, a művészetek hazájá-ba indul tanulmányútra, és ott Velencében Stefaninál, é kivá-ló olasz mesternél tanult.

Hazatérése után a Szolnoki Művésztelepre kerül meghívás foly-tán. 1927-ben a Művésztelep 25 éves jubileumi kiállításánSzolnokon tizenkilenc olajképpel - köztük az Öregasszony, Fe-leségem arcképe, Kendertörők, Tatárjárás, Zagyva-részlet, Té-li taj - és hat rézkarccal - köztük a Nyomor és a Vásár -szerepel. s még ugyanabban az évben az Országos Magyar Képző-művészeti Társulat 1927/28. évi Téli Tárlatán.a Szolnoki Mű-vésztelep Budapesten rendezett jubileumi kiállításán is bemu-tatásra került négy olajképe. (Öregasszony^ Puszta, Önarcképés Őszi verőfény.) A Puszta című képet a főváros megvásároltagyűjteménye részére.

A húszas évek végén készült képei, portréi és önarcképeibiztos kezű művészre vallanak. Jelentős alkotása a katalógus-ban is közölt Öregasszony című festménye, amelyen a sötét hát-térből kivilágló arcot nem igyekszik aprólékosan megoldani,hanem a lényeges részletek hangsúlyozásával oldja meg a fel-adatát. Önarcképei közül egyik-másik friss plein-air szín-asgoldásával vonja magára a figyelmet.

A Szolnoki Művésztelepen töltött néhány éve után véglege-sen szülőfalujába, Alattyánba költözik. Itt a jászsági falufriss színvilága a plein-air felé vonzza. Kéhány szép tájké-pe, önarcképe, csendélete tanúi ezeknek az éveknek.

A plein-air világába tett rövid kirándulása után ismétkorábbi stílusához tér vissza. De művészetében a háborús évekhatására bizonyos megtorpanás észlelhető. Szerepel hazai ki-állításokon Budapesten, Jászberényben, Szolnokon, az utóbbihelyen a negyvenes évek elején egy sikeres gyűjteményes ki-állítással is, de újból csak az ötvenes évek vége felé talál

III.

teljesen magára. A kiállításon bemutatott festményeinek zöne1959. és 1962. között készült. Ebben az időben már rendszere-sebben dolgozik és szerepel is a szolnoki és jászberényi ki-állításokon.

Képei a falu mindennapi életét tükrözik. A.hófedte, vagya porral borított festői utcarészletek. Zagyva-menti, tájakmellett a dolgozó ember is e festővásznára kerül. A •Borsó-cséplés, vagy a Szb'llőmunkás című festménye jó példa erre. *Témakörének skálája- állandóan szélesedik.

Önarckép virággal című, finom, kis alkotása a legutóbbiTéli Tárlatról került E szolnoki múzeum gyűjteményébe. Ez é3a legutóbbi években készült festmények jó része színes, derűshangvételű, Széles ecsetkezelésük, friss megoldásuk azt a re-ményt kelthetik, hogy Gecse Árpád festőművésztől még sok szépalkotást várhatunk nemcsak a tájképekben, hanem az emberábrá-zolásban is.

Kaposvári Gyula/Szolnok megyei Néplap, 1963.VI.16./

IV.

Fél évszázados jubileum....

GECSE ÁRPÁD KÖSZÖHTÉSE

A Jászberényben megjelenő Jász Hírlap 1923.' szeptember23-i száma Képkiállítás címmel tudósítást közölt Gecse Árpádalattyáni festőművész első önálló kiállításáról. Ennek" ötvenesztendeje.

A jubiláló művész életútja nem rejt látványos fordulato-kat, a vállalt feladatok következetes végrehajtásával s az emunkához szükséges - elégültséget sohasem sugalló - boldog,harmonikus élet megszervezéséről nyújt tanulságot. A képző-művészeti Főiskolán Balló Ede és Rudnay Gyula voltak a mes-terei, de sokat tanult a nyári hónapokban Jászapatin szerve-ződött kis művésztelepen is, ahol Bosznay István és az idősVágó Pál korrigálta munkáit. A főiskola elvégzése után Olasz-országba indult tanulmányútra, majd hazatérésekor a Szolnokiüűvésztelep tagja lett. A művésztelepen együtt dolgozik Fé-nyes Adolffal, Zádor Istvánnal, a Pólya-testvérekkel, akikfeledhetetlen társaságot jelentettek a fiatal művésznek. Ge-cse Árpád műtermében őrzött vaskos vendégkönyvek egyikébenma is olvashatjuk a következő tréfás sorokat, amelyeket Pó-lya Tibor jegyzett be egy kellemesen' eltöltött ebéd után.

Tiborotok meg Ivánti borotok megiván,sok jó szivart elszíván,jó egészséget kíván.

Minden jóval jól laktunk,nagyon jót elmulattunk.Hívjatok meg másszor is,eljövünk mi százszor is.

Tibor és Iván

A szolnoki évek jelentős sikereket hoznak Gecse Árpádnak.Képeit évente több alkalommal is kiállítja a Nemzeti Szalonés a Műcsarnok, Puszta című festményét a főváros vásároljameg gyűjteménye számára. A művész mégis visszaköltözik sze-retett szülőfalujába Alattyánba, megkockáztatva a vidéki el-zártsággal járó kisebb publicitás veszélyeit is. Itthon ajászsági falvak színpompás világa azonban új színeket kölcsö-nöz művészetének. Képein már alig kísért a hagyományos tör-ténelmi kompozíciók, életképek megfogalmazása, ehelyett aperspektíva szabályait bátran kombináló, a pillanat szín- és

V.

fényjátékait megörökítő képeket alkot.

Tájképei és számos fővárosi kiállításon bemutatott műveialapján a kritika már mint a "Jászság festő"-jét tartja szá-mon. Ő szívesen vállalja e jelzőt és a rendszeres alkotómun-ka mellett egyéb módon is próbál szűkebb hazája kulturáliséletébe kapcsolódni. A 30-es évek végén kezdi el helytörténe-ti gyűjtőmunkáját, közreműködik Fettich Nándor alattyáni ása-tásainál, tanulmányokat jelentet meg a kihaló jászsági népszo-kásokról, feldolgozza a jászsági házoromdíszek motívum-vilá-gát.

A felszabadulást követő évek újabb sikereket hoznak GecseÁrpád életében. Elkészíti a szolnoki felszabadulási emlékmű-vét, 1973-ig összesen 46 alkalommal állítja ki műveit. A vál-tozott körülmények nagyobb lehetőséget biztosítanak a közéle-ti szereplésnek is. Kint a Hazafias Népfront községi bizott-3ágánek elnöke aktívan szerepel a megyei és országos kong-resszusokon, kormánykitüntetést kap.

Az idős mester nemes buzgalommal fordul szülőföldje tör-ténelmi hagyományai felé is. Gecse Árpád változatlan szorga-lommal most is kicsiny vonalas füzetekbe gyűjti és rendszere-zi a környéken hallott népi szólásmondásokat. Vaskos füzetekőrzik Művészhistóriák címmel összegyűjtött anekdotáit, ame-lyekből egy csokorravalót a jászberényi városi könyvtár év-könyve közölt. Munkásságának félévszázados jubileumáról sajá-tos módon emlékezett meg. A hosszú évek sorban összegyűjtöttgazdag régészeti, néprajzi gyűjteményeiből lakásának egyikkülön helyiségében állandó kiállítást rendezett, mintegy visz-szaadva annak a közösségnek a tárgyi és szellemi értékeit,amely azt az évszázadok során létrehozta. A helytörténeti mú-zeum alapját jelentő rendszerezett gyűjtemény mellett újabbörömet is szerzett szülőfaluja lakosságának. A nemrég felava-tott alattyáni művelődési ház nagyterme részére hatalmas táb-laképet festett, amelynek egyes részletei Alattyán községtörténetének jelentős mozzanatait elevenítik fel.

E közösségteremtő, sokfelé tekintő életmű még nem zárultle, Gecse Árpád változatlan szellemi és testi frissessége agarancia, hogy még számos, sok örömöt okozó alkotást várunktőle.

Arató Antal

/Szolnok megyei Néplap, 1973. X.30./

VI.

A SZŰKEBB HAZA ŐSZINTE SZAVÚ KRÓNIKÁSA

Gecse Árpád gyűjteményes

kiállítása

Nem lehet eléggé méltányolni a szolnoki Damjanich JánosMúzeum immár hagyományos munkaprogramját, amely lehetőségetad a város és a megye művészeinek, hogy életművüket valami-lyen alkalomból bemutassák a szakmabeliek és a közönség hasz-nára. Továbbfejlődés előtt álló fiatalok, az érett középnem-zedék, valamint a tartalmas életútjukra visszatekintő idősmesterek gyűjteményes anyagát láthattuk az elmúlt években,mini az anyaintézmény, mind pedig a Szolnoki Galéria falaiközött. Az utóbbi - és a legbölcsebb - generációt képviselőnéhányak közül tavaly a művésztelep korelnöke, az alföldifestészetet ma is reprezentáló Chiovini Ferenc bizonyítottabe, hogy érdemdús nyolcvan esztendő áll mögötte; s íme, újabbév elteltével ismét kitárulkozik előttünk egy másik nyolcva-nas: Gecse Árpád, a jászsági Alattyán szülötte, szülőföldjé-nek joggal megbecsült fia.

Kaposvári Gyula személyében rutinos múzeumi szakember ke-zébe került a kollekció rendezése. A rendezői felfogás nem-csak a méretben, színben és tónusban egymást kiemelő képekelhelyezésére ügyelt, hanem - a lehetséges hat.irig - az idő-beli sorrendet is figyelembe vette. Ez a tudományos igényű"tálalás" érzékelhetővé tette a művész fejlődésének menetét,az egy.-ástól elhatárolható korszakokat.

Gecse Árpád korai munkái - 1920-25 között - elsőként aztláttatják, hogy pályakezdésekor a festés mesterségbeli alap-jainak elsajátítására és a minél tökéletesebb rajzolásra kon-centrált. Az ő nemzedéke még tudta s vallotta, hogy a rajz azábrázoló művészetek lényege, hogy e nélkül az ecsetet vagy amintázófát kézbe venni hasztalan. Hiábavaló tehát még a leg-eredetibb művészi fantázia és komponálókészség is, ha alak-raj zilag nincs valami a helyén, s ha botladozó az ecsetkeze-lés. A kiállításon az asztali tárlókra helyezett ceruza- éstusrajzok jelentős hányada a főiskolai évek stúdiumait tárjaelénk az imént hangsúlyozott követelményeknek megfelelően.Akttanulmányai még r.ani művészi célzatúak ugyan, de tehetségé-ről árulkodók, míg a Művésztársaim című rajzsorozat már akarakterérzék és a művi komponálás irányába mutat.

Egyúttal érdekes dokumentumok is e rajzok, mivel - töb-^bek között - olyan jelentős egyéniségeket mutatnak be még mű-

VII.

vészjelölt korukból, mint Chiovini Ferenc, Erdey Dezső /1922/és Barcsay Jenő /1924/. Majd látunk itt haladó tartalommaltelített autonóm műveket is, méghozzá olyanokat, amelyekkelaktívan politizál. 1919-ből való vázlatfüzetében egy tusrajzörökíti meg a T/69 t.ü. tartalékból a frontra induló vörös-katonákat, míg néhány évvel később a sokszorosító grafikábanhoz szinte meglepő eredményeket.

A Nyomor című expresszív-realista rézkarcon /1924/ határo-zott kritikai éllel tárja fel a kor kilátástalan szociálishelyzetét, égető problémáit. Amíg e lapján Edvard Munch hatá-sa érezhető, addig a Tatárjárás /1926/ már jóval egyénibb for-majegyeket mutat. Tragikus történelmi dráma játszódik le aképmezőben, s talán nem esünk a belemagyarázás bűnébe, ha aztfeltételezzük, hogy a fiatal művész a régi szüzsé ürügyén aTanácsköztársaság leverését követő fehérterror kegyetlenségei-re utal. E művek - véleményünk szerint - a Uemzeti Galériagyűjteményébe kívánkoznak.

Miként a rajzművészet és a sokszorosító gráfika^vonatko-zásában, úgy a festészet területén is az útkeresés évei vol-tak ezek. Természetesen nem is alakulhatott ki egycsapásraegyéni stílusa, önálló festői arculata. Érdekes, hogy bizo-nyos vonatkozásban visszalépés is megfigyelhető nála, de ez-zel - más tekintetben - éppen szakmai felkészültségét iga->zolta. Ilyen ellentmondás elsősorban a portréknál jelentke-zett nála. Érdemes összehasonlítani az 1920-ban festett Elsőönarckép-ének - a "római iskola", ezen belül pedig Patkó Ká-roly dekorativitásba hajló - szín- és fonaakultúráját az év-tized közepén alkotott arcmásokkal.

A z 1923-as keltezésű és meglehetősen munkácsys Paraszt-asszony tónusai az előbbinél kevésbé világosak, de az Öreg-emberen /1924/ a Kesztyűs nőn /1925/ és az Öregasszonyon/1927/ a testrészek - a fej és a kezek - már teljesen sötétháttérből villának ki. A XIX. század romantikus realizmusá-nak az öröksége ez. Az 1927-es Önarcképével láthatóan vissza-tér a saját korába: igaz," változatlanul keresve önmagát, hi-szen festményéről most az mondható el, hogy még Vaszarynaksem kellene szégyellnie úgy látszik, ez az elcleticizmus szük-séges volt Gecse Árpád pályakezdésében ahhoz, hogy a múltbe-li és a kortársak törekvéseinek eredményeiből kilúgozza aszámára hassnosíthatókat, és ezek szintetizálásával megalapoz-za saját festői arculatát.

A kiállításon szerepel egy másik, 1927-ben készült Ön-arckép is, amelyen viszont a plein air festésmód lehetőségeitfedezi fel. Hem véletlenül érkezett ide sem, hiszen művésze-tének kibontakozása egy másik szálon is futott. Ez, a szűk-szavú és lényegretörő Este a falu szélénnel /1921/ indulva

VIII.

nyílegyenesen vezetett az Utca alkonyatkor /193O/ természetlá-tásához, amelyen a "nagybányai iskola" szín-fény-árnyék

problematikáját vetette fel.

De érlelő hatással volt rá a főiskola" elvégzése utáni itá-liai tanulmány út is: a Velencei teEplcm, a Nápolyi öböl éza "Vi tori ásna jók /192b/ megfestéskor ecsetkezelése érezhetőenfellazult, a Hálójavítc halászokkal /1925/ pedig a pcsztinp-resszicnista törekvésekből a mély koloritú és dekoratív foit-hatásckre épített előadásmódhoz köztledett. Átlós szerkezete:,bravúros felülnézete és elmélyült tartalma révén különlegeshelyet foglal el életművében a korszakzárónak tekinthetőTemplomban /193O./

A harmincas évektől egy teljesen letisztult periódusbaérkezett el Gecse Árpád művészete. Egységessé vált kifejezőeszközeiben a nagybányai és az alföldi festészet lényegeselemei ötvöződtek, és váltak uralkodóvá. Tematikai érdeklő-désének fókuszában továbbra is az ember ábrázolás és a tájE&radt, azzal a változással, hogy érdeklődése egyre fokozot-tabban fordult közvetlen környezete felé. Nem egy müvén igazifestői leleménnyel egyesítette az ember és a természet egy-egy megkapó részletét, izgalmas motívumát.

Ezek sorából messze kiemelkedik az eleven és friss hatá-sú Napsütésben /1932/ temperaképe, mely ma is egyik legszebbplein air portréja a magyar piktorának. Más beállításban éskörnyezetben ugyan, de hasonló festői probléma izgathatta aMunka közben /Önarcképe, 1936/ alkotásakor, bár itt vissza-fogottabbak a színek és a fények. A kitűnően megkomponáltolcjkép erényei mellett csak azt kifogásoljuk, hogy a mesteregy kissé merev pózban ülve ábrázolta magát.

A Szövőszéknél című 1950-ben készült, nrunkaábrázolássalindul a felszabadulás utáni évek gyűjteménye. De megtartjatovábbi témakörét, az önarcképeket, portrékat, zsánerjelene-teket, tájakat is. Festésmódja alapjaiban a régi, bár érez-hető már ama stiláris megújhodásnak a csírája, mely a hatva-nas évektől bontakozott ki nála. Fő ismérve lett az e korszak-ban készült műveknek: a hangsúlyosabb szerkezeti eleir.ek, fő-képp pedig az a törekvés, hogy a fény-árnyék, ellenpontozásta végső nttárig vigye.

A sötét hangolású színek között többnyire vakító sárgákvibrálnak, s ez tartalmilag egyfajta elfojtott fájdalmat,drámai érzésvilágot közvetít. Emberalakjai súlyosabbá, cse-Ickvőbbekké váltak, és ecsetkezelése is izgatottabb lett.Szemléletes példája ennek a Permetező /1562/, míg a régifalu rcsLanlikáját felelevenítő, nosztalgiás hangvételű táj-ke-.i--.201 egy egész coroz&tot lehet kiemelni. Számunkra a ?a-lántázók /1962/, a Vihar után /1974/, a Sárga ház /1977/ és

IX.

és a Paluci utca /I930/ elvész! megoldásai nyújtottak emléke-zetes és elmélyülésre késztető élményeket.

GECSE ÁRPÁD nun.kásságának a j&va szerves részét képezi azalföldi, ezen belül a szolnoki festészetnek. Kat évtizedetátfogó tárlatának anyagát gondos válogatás előzte meg. Ennekköszönhető az anyag lényegében egyenletes színvonala, vala-mint a hossz- és keresztmetszetű áttekintés lehetővé tétele.A látottak alapján olyan nester állt a nyilvánosság elé, aki- művészetének cinden periódusában - úti élményeinek és szű-kebb hazájának őszin'e krónikába tudott lenni, aki mindvégigpéldar.ut£.tó emberi-ráveszi oíikával cidctta ir.eg a m^ga elétűzött feladatokat, és akitől egész életében távol állt azerőszakos nagyot akt.rás, a hajr.is babérok hajszolása, a kétesértékű népszerűség kergetése. ilanaprág ritka kincs a reá jel-ler.ző művéssi alázat, ebben csak elvétve talál követőkre.Kívánjuk, hogy gyűjteményes számadásával életműve ne zárul-jon le, s ha a sors egészséges és életerős éveket ad neki,akkor nemes ihletésű Képek sorával tovább gazdagíthatja kép-zőművészetünknek a nemzeti jellegre törekvő irányvonalát.

Ecsery Elemér/Szolnok megyei néplap, 1980.XII.2./

X.

É L E T R A J Z

Gecss Árpád festő- és szobrászművész 1900-ban született Alaty-tyánban. A Képzőnűvészati Főiskolán 1924-ben végzett, aholtöbbek között Rudnay Gyula is mestere volt. 1923-ban a főis-kola r.yári művésztelepén, Jászapátiban rendezett kiállításon"Tatárjárás" c. történelmi tárgyú olajfestményével I. díjatnyert.

1925-ben külföldön volt tanulmányúton. Előbb Bécsben, majdVelencében képezte tovább magát. Hazatérése után a SzolnokiUűvésztelepre nyert pályázat útján felvételt, s ott dolgozotttöbb éven át. 1927-ben, a Művésztelsp fennállásának 25. év-fordulójára rendezett művésztelepi kiállításon már 21 olajkép-pel szerepelt. Ez az anyag a Budapesti Műcsarnokban is kiál-lításra került 1927 decemberében. Ekkor vette meg a Székesfő-város, gyűj ter.ínye részére a "Puszta" c. olajfestményt. Ugyan-csak résztvett a Kűvésztelep 50. és 75. évfordulójakor rende-zett kiállításokon is. 1930-ban műtermet építtetett alattyániszülőháza delié, és hazaköltözött .Szolnokról. Azóta itt él,alkot rendszeresen. Témaköre szülőföldjének a Jászságnak fes-tői tája és ez ott élő emberek életének, munkájának ábrázolá-sa.

1926 óta állít ki budapesti kiállításokon, és az ország másvárosaiban, helységeiben. Számos önálló gyűjteményes kiállí-tása volt. 1944-ben sikeresen szerepelt t Műcsarnokban ren-dezett VII. Nemzeti kiállításon, "Nő kesztyűvel" c. képével,és "Templcn.te.r." c. alkotásával, 1957-ben a II. Magyar Képző-művészeti Kiállításon pedig "Proletáranya" c. olajképével.

A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának tagja. Számosercképet festett közéleti személyiségekről, készített oltár-képet, és számos emlékszobra van a Jászságban. Művei múzeu-mokban és közintézményekben egyai-ánt megtalálhatók. "Kalaposönarcképét" 1966-ban vet.e meg a Nemzeti Galéria. Több képevan. a Damjanich Múzeumban, a Jász Múzeumban, a várpalotaivárosi gyűjteményben és a "Lehel vezér" o. képe*a jászberé-nyi gimnáziumban.

Kitüntetései: a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Szolnok Ke-gyei Tanács V.B. Művészeti díja, SZMT Művészeti díja, Jász-berény és Csepel "Pro Űrbe" kitüntetése.

Tevékenyen részt vesz a társadalmi életben. Évtizedeken át aHNP helyi szervezetének elnöke, és 25 éve tanácstag.

XI.

Élete folyamán összegyűjtötte szülőfalujának régészeti ésnéprajzi tárgyait, 2 ezektől gyűjteményt alapított. Foglalko-zott Aiattyán kultúrtörténetének kutatásaival i£. Ezer. írásarövidesen kiadásra kerül.

Külföldi tanulmányút: &i

1923., 1924. Bécs; I32S., 1527. Ciaszsrczág; 1961 Csehszlo-

vákia, Lengyelország; l-jt-í-. NDK, 1963- Ausztria, 1572. AuGzt

ria, Olaszország.

XII.

Bibliográfia

RÖVIDÍTÉSEK, JELEK

bev = bevezető, bevezette

Bp. = Budapestbibliogr. = bibliográfia

C. = cím

D.M. = Damjanich. Múzeum

HMO = Helyőrségi Művelődési Otthon

ill. = Illusztrált.

ism. = ismertetés, isiaertette

kat. = katalóguskiad. = kiadó, kiadtaKlny. = különlenyomat

HNG. = Magyar Kemzexi Galéria

NKFV = Nagyalföldi Kőolaj fúrási Vállalatny. = nyomda

összeáll.: = összeállító, összeállítottap. = pagina

rend.= rendezterepr.= reprodukció

soksz. = sokszorosítottasz. = számt. = tábla

x = lapkivágat a Múzeum adattárában

I . GECSE ÁRPÁD KÉZIKÖNYVEKBEN, LEXIKONOKBAN

1. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye n ú l t j a és j e l e n e . Szerk.Scheftsik György. Pécs, 1935,Becse: Adattár: 13. p»

Életrajza és munkássága.

2. Művészeti lexikon. Építészet, szobrászat, festészet,ipar-művészet. Szerk. Éber László. 2. bőv. átd. kiad. Bp. 1935.Győző Andcr kiad.1. köt. A-k. 608 p. 27 t.

Gecse: 369. p»"... 1927 óta állít ki a Műcsarnokban. Puszta c. olaj-festménye a székesfőváros tulajdona. Gecse festette a Jé-zus szíve oltárképet. Mint szobrász számos plakettet,portrét, hősi emléket készített, az alattyáni templom ré-szére pedig egy Madonnát..."

3. Új Idők Lexikona. 3p. 1938, Singer és Wolfner IrodalmiIntézet Rt. kiad. 14. köt. 2694. p.

Gecse: "... budapesti tanulmányok után többnyire alakosképeket állított ki. /Öreg csősz, Litánián/. A Puszta c.képét a főváros szerezte meg..."

4. Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István.Bp. Akad. kiad.

2. köt. ?-K. 1966, 742 p.

Gecse: 189. p. '"...festő és szobrász, Balló Edénél tanult a Képzőművésze-ti Főiskolán. 1927 óta kiállító művész. Tagja volt a szol-noki lúűvésztelepnek... 1943-ban gyűjteményes kiállításavolt Szolnokon, s ugyanott 1954-ben leplezték le felszaba-dulási emlékművét.

5. EGRI Mária: A szolnoki művésztelep. Bp. 1977, Képzőművé-szeti Alap Kiadóvállalata 227 p. illusztr.

Gecse: 53, 106, 107. Munka közben repr. 185. p.

6. EGRI Mária: Geose Árpád a Jászság festője. Művészi pá-lyakezdésének 50. évfordulója tiszteletére. Szerk. TóthJános. Bibliogr. Arató Antal. Jászberény, 1974, Hűtőgép-gyár ny_. 40 p./Jászsági füzetek 11./ >

7. KOVÁCS Gergelyns: Alföld. Pan-oráma "mini" útikönyvek. Bp.1983, Franklin ny. 320 p,Gecse: 120. p."... Alattyánban született /1900/ és alkot Gecse Árpádfestőművész, aki a község múltjához kapcsolódó régészeti,történelmi és néprajzi gyűjteményt alapított..."

8. Magyarország megyéi. Szerk. Gyenes László. Bp. KossuthKiadó. 4. köt. Szolnok. Összeáll. Zádor Béla. 1983, 164p. illusztr.Gecse: 121. p."...Alattyánban alkot a megye nagy öregje..."

II. ÖNÁLLÓ ÉS CSOPORT KIÁLLÍTÁSOK MEGHÍVÓI,

KATALÓGUSAI, TANULMÁNYOK, CIKKEK, KRITIKÁK

9. A Képzőművészeti Főiskola jászapáti nyári művésztelepé-nek kiállítása 1923-ban.

10. "A jászapáti aratás"' c. cikkben Marjay Nándor írja:"... a kiállító ifjú művészek közül különösen kiemelked-nek... Gecse Árpád friss, intim hatású tanulmányaival..."= Magyarország, 1923. július 7.

(A bemutatott 6 olajfestménye közül a Tatárjárás c. 60x100 cm-es történelmi kompozíciója I. díjat nyert.)

i

11. Képkiállítás.= Jász Hírlap, 1923. szept. 23. 3. p.Gec3e: A kiállítók között.

12. Gecse Árpád festőművész önálló kiállítása 1923-ban,Jászberényben.(28 olajfestmény és 10 rajz.)

13. A Paluszövetség jászapáti kiállításán.=-Vasárnap, 1924. szept. 21. 7- p.

/Fénykép Gecse Árpádról és Vágó Pálról./

14. Velence: az Accademia di belle Arti évvégi kiállításánGecse Árpád 5 olajképpel és 2 rajzzal szerepel.

15. Nagyszerűen sikerült a Faluszövetség jászberényi kiál-lítása.= Já sz Hírlap, 1925. okt. 11. 1-3. p.

16. Pethes Imre emlékezete a kaszinóban. A nagy művész arc-képének leleplezése.= Jász Hírlap, 1927. márc. 6. 2. p.Az arckép Gecse Árpád alkotása.

17. A Szinyei-Társaság Tavaszi szs.lÍDnja.= Újság, 1927. márc. 25. 16. p.

18. KÁLLA.Y Miklós: Tavaszi Szalon a Nemzeti Szalonban.= Kemzeti Újság, 1927. márc. 21. 10. p.Gecse: Önarckép, Parkban, Nyomor c. alkotásaival szere-pelt.

19. A Műcsarnok 1927. évi tavaszi kiállítása. Kat.

Gecse: Öregember, és Mari néni c. műveivel szerepelt.

20. Kiállítási kritika.= Magyar Úriasszonyok Lapja, 1927. 13. sz. 6. p."i..A második meglepetést a Műcsarnok tavaszi tárlata ésa Tavaszi Szalon kiállítása nyújtotta. Itt mutatkozottbe az új magyar festőművész gárda legizmosabb tehetségeGecse Árpád, akinek festői felfogása, ecsetkezelése any-nyira egyéni, hogy a hozzáértők legteljesebb elismerésétvívta ki..."

21. K.M.: Az I. Ferenc József koronázási díj pályaműveinekkiállítása,= Nemzeti Újság, 1927. jún. 10. 11. p.'Gecse: Öregasszony c. művével szerepelt. •

2 2 * . H í r e k . V 7>~" ;"" - ' "^ '' • — • • - - •=- • ' ' -= Magyarság, 1927. IV. 10.Gecse: Mari néni c. műve szerepelt a Ferenc József fes-tői díj pályázati kiállításán a Nemzeti Szalonban.

23. Szolnok apotheozisa lesz a művésztelep 25 éves jubileuma.= Szolnoki Újság, 1927. szept. 4. 1-2. p.Gecse művészetéről is ír. : '"

:

24. KISS Gábor: Látogatás a művésztelepen.= Szolnok és vidéke, 1927. szept. 15. 1-2. p.Gecse Árpád "izmos tehetségéről a fővárosi lapok hivatottműkritikusai már igen sokszor tanúságot tettek. Szerény,

de nagy művészi akarásgkat sugárzó szemű fiatalember fo-gad bennünket - Gecse Árpád. Egyéniségének impressáóiigazolják a művészetéről hallott és olvasott kritikákat.De igazolják a kiállításra kerülő képei is. Ezek közülelőször a Tatárjárás című nagy történelmi kompozíciójagyökerezteti le lábainkat..."

25. GERŐ Ödön: "Gecse Árpád elmélyülten fest, olykor minthavalami szorongatná. Formái egymásba olvadnak, mintha azokegy "lágyan rajzoló objektívvel" lennének felvéve. Min-denképpen érdekes festő."= Pester Lloyd, 1927. szept. 19.

26. SZ.GYENES Lajos: A szolnoki művésztelep jubiláris kiállí-tása.= Pesti Hírlap, Vasárnapja, 1927- szept. 18. 41-42. p.

1

27. Huszonöt éves a szolnoki művésztelep.= 8 órai Újság, 1927. szept. 18.

"Gecse Árpád a fiatalok között egyik legkomolyabb ígéret.Kiállítja az aranyérmet nyert "Tatárjárás" című képét,amelyen a fához kötött asszony lenyílazásában a pusztításlegvégső stádiumát érzékelteti meggyőzően a művész.Mari néni, Modern Vénus a tükör előtt, Cigánylány és mégtöbb képe teszik teljessé a gyűjteményét."

28. "...A legfiatalabbak közül pedig Gecse Árpád, SzolnokiCzinóber, Révész Pál és Chiovini Ferenc adnak bizonyságotróla, hogy a szolnoki telep nagy jelentőségéhez méltánfolyik tovább a Tisza és a Zagyva szögelletében az Alföldművészetének értékes munkája."= Magyar Hírlap, 1927. szept. 20.

29. A szolnoki Művésztelep jubiláris kiállítása katalógusa.A 8. sz. műteremben Gecse Árpád 21 olajfestménye és farézkarca.

30. HYBA: Fényes ünnepség keretében nyílt meg a szolnoki Hű-vésztelep jubiláris kiállítása.= Nemzeti Újság, 1927. szept. 20. 6. p.Gecse a művésztelep lakóinak egyike.

31. Hírek.= Nemzeti Újság, 1927. szept. 20.= Az Est, 1927. szept. 20.= Esti Kurir, 1927. szept. 20.."... A szolnoki művésztelep 25 éves jubiláris kiállítá-sán Gecse műve is szerepelt..."

32. Képek a Szolnoki Művésztelep 25 éves jubileumáról.= Budapesti Újság, 1927. okt. 2. 16. p.

Gecse Árpád és felesége fényképével.

33. ^Szolnoki Művésztelep jubiláris kiállításaink megnyi-tásán.= Színházi Élet, 1927. okt. 2-8. 58. p...

A fényképen Gecse Árpád és felesége.

34. = Een^eti-Újság,-1S27••-okt»-9..-száaában reproduk. : •. a Ge-cse Árpád: Feleségem c. festménye.

35. A szolnoki Művészegyesület kiállítása.

36. Toborzó /Réz Kálmán./= Jász Hírlap, 1927. szept. 25. 2-3. p.Gecsét említi.

37. A szolnoki Művésztelep 25 éves jubiláris kiállításé aMű c sarnokban.A Képzőművészeti Társaság 1927-1928. évi téli kiállításán,külön termekben. Katalógusa. 15 p.Gecse: Mari néni, önarckép, Puszta, Őszi .• ̂ rőfény és Ken-dertörők c. alkotásaival szerepelt.

38. PIPICS Zoltán: Téli tárlat a Műcsarnokban. A szolnoki mű-vésztelep jubiláris kiállítása.- Magyarság, 1927. dec. 22. 12. p."Gecse Árpád komoly jjortretista tehetség, nagyvonalú plexiiair Önarcképe szép ígéret."Gecse Árpád: Puszta című képét a Fővárosi Képtár részéremegvásárolták.

39. Hírek.= Pesti Napló, 1927. dec. 18.= Nemzeti Újság, 1927. dec. 18.

Geose a kiállítók között.

40. A szolnoki Művésztelep.= Pesti Hírlap, 1928. évi. Hagy Naptára. Bp. 1928, Lég-rády ny. 73-82. p.

Gecsét említi.

41. Ferenc József koronázási jubileumi díj.= Képzőművészet, 1928. 12. sz. 172. p.Gecse Árpád a díj birtokosa.

42. Országos Magyar Tárlat az új művészházban.= Nemzeti Újság, 1929- IX. 8.

43. Hírek.= Színházi Élet, 1929. 91. p. .A szolnoki művésztelep tagjai Whippet" kocsin jártak akörnyékre festeni. Pólya Tibor, Chiovini Ferencné, PólyaTibomé, Gecse Arpádné, Chiovini Fersne, Gecse Árpád,Pólya Iván és Pólya Gogo a fényképen.

44. Műcsarnok Tavaszi Kiállítása. 193°. Katalógus.Gecse: Litánián, Öreg csősz c. festményeit mutatta be.

45. Hírek.= Magyarság, 1930. III. 15.= Pesti Hírlap, III. 19.

Gecse sikeres szerepléséről.

46. A jászberényi Polgári Kaszinó jubileuma.= Pesti "írlap, 1930. szept. 23. 11. p.

Gecse Árpádnak Koncaik István ny. polgármesterről készí-tett festményének leleplezése.

47. Gy.T.: Független művészek kiállítása.= 8 Órai Újság, 1931. nov. 15. 9. p.

48. Gyűjteményes kiállítás Jászberényben. (60 db olajfest-mény és 20 db rajz, ill. rézkarc.)= Pesti Hírlap, 1931. XII. 23.= Nemzeti Újság, 1931. 211. 23.

Gecse Művészetéről is.

49. Művészcsoportok kiállítása a Műcsarnokban. 1931. Kata-lógus.Gecse: Nagyapó a kis durcással, Napos téli utca. Hóolva-

dás c. műveivel szerepeit.

50. DÉKÁNY András: A Nemzeti Szalon szezonzáró kiállítása.= Magyarság, 1932. VI. 19.*...Gecse Árpád festőművész petúniái kiemelkedőek..."

51. Tavaszi Tárlat a Nemzeti Szalonban.= Nemzeti Újság, 1932. VI. 19..Sfriss, tehetséges piktor Gecse..."

52. Gecse Árpád képei a Nemzeti Szalon kiállításán.= Jász Hírlap, 1932. 26. sz. 3. p.

53. FOLKMAN /FELKAI/ Ferenc: A Jászság festőjénél.= Művész Élet, 1932. szept. 3-4. p. "*Gecse: Önarckép, Cigánylány, Jász menyecske,c. képek repr."... kitűnő pszichológus és karakter kereső Gecse. Ragyo-gó színpompa, kitűnő meglátások jellemzik..."

54. A Nemzeti Szalon Őszi Tárlata, 1932. Katalógus.

Gecse: Falusi szobasarok, Nyári reggel c. képeit nrutattabe.

55. TAMÁS Ernő: A Nemzeti Szalon őszi tárlata.= Pesti Hírlap, 1932. szept. 4. 3. p.

Gecse a kiállítók között.

10

56. Országos retrospektív kiállítás a Műcsarnokban.

Gecse Árpád a lurbános férfi c. olajfestményével szerepel.

57 • Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása Jászapátin a Vágó-Pál-féle műteremben.50 db. festmény és 10 jdb grafika került bemutatásra.

58. Gecse Árpád képkiállítása.= Jászsági Krónika, 1932. dec. 8. 4. p.

59. /e.i./ Gecse Árpád Jászberényben.= Jász Hírlap, 1932. 52. sz. 2. p.

60. Gecse Árpád.= M űvész Elet, 1932/1933/ dec.jan. 22. p.

61. Gecse Árpád képei: Friedvalszky Ferenc polgármester ésRéz Kálmán múzeum igazgató arcképei. Egy négy3sállási ta-nya téli képe. __= Blénessy János: Jászberény történelmi emlékei. Jászbe-rény, 1933. 4° p.

62. Gecse Árpád.= Jász Hírlap, 1933. jan. 1. 2. p.A karácsonyi kiállításról.

63. Fiatal művészek kiállítása. Műcsarnok. 1933. Katalógus.

Gecse: Önarckép, Nyári reggel c. alkotásaival szerepelt.

64. Fiatalok a Műcsarnokban.* Művész Élet, 1933. 14. 15. sz. 7. p.Gecsét említi.

65. Leleplezték Darányi Ignác arcképét.= Pesti Hírlap, 1933. jún. 20.-12. p.

Gecse alkotása.

11

66. Hősi szobor leleplezése Alattyánon.= Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok, 1933• júl. 2. 2. p.1933. június 26-án leplezték le a Gecse Árpád által ké-szített emlékművet.

67. BOROS.S Kihály: Fiatal művészek kiállítása a Ilűcsarnokban.= Képzőművészet, 1333. 10. sz. 202-205. p.

Becse a kiállítók között.

68. KÉZDI-KOVÁCS László: Fiatalok a Műcsarnokban.= Pesti Hírlap, 1933- szept. 10. 6. p."Gecse Árpádtól a Napsütésben címnél sikerült plein airtlátnunk."

69. PIPICS Zoltán: Fiatal művészek kiállítása a Műcsarnokban.= Magyarság, 1933. szept. 10. 20. p.

70. Gecse Árpád képei a Műcsarnokban.= Jász Hírlap, 1933. szept. 16. 3. p.

71. Kiállítás Jászberényben.= Eemzeti Újság, 1934. IV. 17."... Gecse Árpád ,iól összeválogatott anyagú képkiállítástrendezett, amely a fővárosi tárlatokon is szerepelt...A kiállítás sikerét bizonyítja, hogy már az első napokbantöbb képa el is kelt..."

•i

72. Gecse Árüád.= Alföldi Seték, 1934. máj. 3°. 13. p.P.övid életraja. Gecse Árpád fest c. kép repr.

73. A Nemzeti Szalon Tavaszi tárlata.= Képzőművészet, 1934. 6. sz. 143. p.Gecse a kiállító művészek között. Padlásszoba c. művé-vel szerepelt.

12

74. A Nemzeti Szalon Tavaszi Tárlata. •= Alföldi Esték, 1934. júl. 6. 24. p.

Gecse a kiállítók között.

75. RÉZ Kálmán: Múzeumi képekről.= Jász Hírlap, 1934. 29. sz. 2. p.Gecsét említi.

76. Szoborszentelés a Jászságban.= Nemzeti Újság, 1934. dec. 25. 19-20. p."... Gecse Árpád nemcsak tehetséges festő, hanem igen te-hetséges szobrászművész is. Béres Árpád szentelte fel aművész Mária szobrát az alattyáni templomban.

77. Szoborszentelés az alattyáni templomban,= Jász Hírlap, 1935. jan. 5. 3« P«

78. Az 1935. évi Téli Kiállítás és a Székely Bertalan em-lékkiállítás tárgymutatója. 1935. nov. 17. - dec. 27.Bp. 1935. 31 p. -Gecse: Parkban c. alkotását mutatta be.

79. RÓNAY Kázmér: Jubileumi kiállítás a Műcsarnokban.= Képes Krónika, 1936. 21-22. sz. 6-7. p.

Gecse a kiállítók között.

80; Gecse Árpád kiállítása Jászberényben a Városháza, nagy-termében, 60 db festmény.

81. ERDŐS István: Gec3e Árpád jubiláris kiállítása.= Jász Újság, 1936. márc. 19. 2. p.

Gecse: A képes mellékletben a Jászkun huszár előőrsön c.olajfestménye reprodukálva.

82. Az Orázágos Magyar Képzőmáyészeti Társulat 75 évesfennállásának emlékére rendezett jubileumi kiállítás ké-pes tárgymutatója.

13

1936. máj. jún. Bp. 1936. 39 p.Geose: öregasszony c. olajfestményével szerepelt.

83. Az 1937. évi Téli Kiállítás képes tárgymutatója. 1937.jan. 23. - márc. 7.Bp. 1937, Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 21 p.Gecse: Munka közben c. festményével szerepelt.= A Művészet II. évf. 6. szénában a Munka közben c.plein air önarckép reprodukálva.

84. Gecse Árpád a Műcsarnokban.= Jász Hírlap, 1937. jan. 30. 4. p.

85. PIPICS Zoltán: Téli tárlat a Műcsarnokban.= Új Magyarság, 1937. jan. 24. 21. p.Gecse: Arckép c. művét állította ki.

86. Tarnay Lajos emléktábla Jászberényben.= Pesti Napló, 1937. szept. 29.Gecae alkotása.

87. A Jászberényi Jász Múzeum Évkönyve. 1937. 8. p.Petb.es Imre színművész arcképe - Gecse Árpád alkotása.

88. Húszéves érettségi találkozó Jászberényben".= Jász Hírlap, 1938. júl. 2. 5. p. «A résztvevők között Gecse Árpád.

89. KOMÁROMY József: Adatok Jászberény múltjából.Jászberény, 1939. 46-47. p.Gecse restaurálta a jászberényi rk. főtemplom két mellék-oltárát; Nepomnki Sz-t.János és Szt.István oltárokat.

90. Átrendezik a Jász Múzeumot.= Jász-Hírlap, 1939. szept. 9. 3. p.Gecse több képet restaurált.

14

91. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1939. éviTéli Tárlatának tárgymutatója, B'p. 1939. 28 p.

Gecse: Arckép c. olajfestményével szerepelt.

92. A Jász Múzeumból.= Jász Hírlap, 1939. dec. 2. 2. p.Gecse a múzeum képeinek nagyrészét restaurálta.

93. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1939-1940.évi kiállítás képes tárgymutatója. 11 p.

Gecse Feleségem c. alkotását mutatta be.

94. A Magyar Képzőművészek Egyesülete által a debreceni Dé-ri Múzeumban rendezett kiállítás tárgymutatója. Bp. 1940,Magyar Képzőművészeti Egyesület. 5 p.

Gecse Önarckép c. olajfestményével szerepelt.

95. Műcsarnok 1940. Tavaszi Tárlat. Katalógus.

Gecse: Szentistványi leányka c. művével szerepelt.

96. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Arcképkiál-lításának képes tárgymutatója. Bp. 1941. nov. 4. p.

Gecse: Munka közben c. alkotásával szerepelt.

97. Műcsarnok 1941. Arcképkiállítás. Katalógus.

Gecse Önarckép c. alkotását mutatta be.

98. ' Gecse Árpád festménye a Műcsarnokban.= Jász Hírlap, 1941. nov. 15. 2. p.

99- Műcsarnok 1942. A Magyar Művészetért c. kiállítás.Katalógus. 21 p.Gecse: Téli Zagyva c. művét mutatta be.

15

100. A jászsági képzőművészek tavaszi kiállítása.= Ugar, 1942. ápr. 10. 2. p.

Gecse a kiállítók között.

101. A jászsági képzőművészek VII. kiállításának katalógusa.Jászberény, 1942. ápr. Jászberény, 1942, Pesti r.y. 8. p.

Gecse 42 alkotásával szerepelt a tárlaton.

102. A jászsági képzőművészek kiállítása.= Esti Hírlap, 1942. ápr. 11. 7. p.

103. Jászsági művészek kiállítása Jászberényben.= Függetlenség, 1942. ápr. 19.= Esti Újság, 1942. ápr. 17.= Új Magyarság, 1942. ápr. 16.

104. Gecse Árpád, a Jászság festője.= Jász Hírlap, 1942. szept. 12. 2. p.

105. BUDAY Bálint: Gecse Árpád, a Jászság festője.= Művészet, 1942. 8. sz. 68. p.

"Gecse Árpád, akit általában a Jászság festőjeként szo-kott elkönyvelni a szakirodalom, a művészek magába vonu-ló, befelé néző csoportjába tartozik... Egy nagyon te-hetséges művész él Alattyánban, ebben a jász faluban ésennek a csendjében szinte a trecento áhítatával festi ajász népélet' minden megnyilvánulását..." A méltatást ötkép illusztrálja (Mari néni, Jászparaszt, Napsütésben,Önarckép és Czettler Jenő portréja.)

106. Gecse Arpád gyűjteményes kiállítása Szolnokon (SO dbolajfestmény).= Esti Magyarország, 1943. ápr. 22."... a művész derűs életszemléletű képein az Alföldszépsége bonatkozik ki világos, napsugaras színekben.A rendkívül látogatott kiállításon különösen nagy sikertaratott a "Napraforgók", a '"Tükrös jászsági menyecske",valamint tetszettek a művész áliatképei és a jászságinépviseletet megörökítő portréi..."

16

107. Gecse Árpád jászsági festőművész nagysikerű képkiál-lítása.= Szolnok és Vidéke, 1943. ápr. 24. 3. p.

108. Gecse Árpád szolnoki kiállításának sikere.= Jász Hírlap, 1943. máj. 1. 3. p.

109. Gecse Árpád jászsági festőművész nagy sikere.= Szolnok és Vidéke, 1943. máj. .1. 4. p.

110. RUSZKAI Sándor: Gecse Arpád festőművész szolnoki képki-állítása.= Ugar, 1943. máj. 15. 5. p.

111. Gecse Árpád kiállítása Szolnokon. .= Jászvidék, 1943. máj. 15. 3- p.

112. RIBA János: Jászsági festők kiállításai.= Ugar, 1943. máj. 15. 10. p.Gecsét említi.

113. Műcsarnok 1943- Téli kiállítás. Katalógus.

Gecse: Pipázó jászparaszt c. alkotásával.szerepelt.

114. Hírek= Pest, 1944. jan. 24.Díszközgyűlésen leplezik le a kormányzó arcképét Jász-apátiban 1944. febr. 6-án.Gecse alkotása.

115-azA Tavaszi Tárlat képes tárgymutatója. Bp. 1944. Kiad.Országos Magyar Képzőművészeti !'Társulat.

Gecse "Templomban" c. festménye reprodukálva a kataló-gusban.

116. PIPICS Zoltán: Tavaszi Tárlat a Műcsarnokban.= Új Magyarság, 1944. raárc. 19. 13. p.Gecsét említi.

17

117. IJJAS Antal: Tavaszi Tárlat.= Nemzeti Újság, 1544. nárc. 22. 9. p."Az első terem képei közt egyike a legjobbaknak Gecse Ár-pádé, a "Templomban"; egy falusi templom meszelt falait"és barna padjait Eutatja, felülről a kórusról."

118. Gecse Árpád a Műcsarnok tavaszi kiállításán.= Jász Hírlap, 1544. márc. 25. 2. p.

119. /MARJAI'/ /Ödön/: Tavaszi Tárlat a Műcsarnokban.= Ssépaűveszet, 1944. máj. 1Ó4-166. p.Gecse: Templomban c. festmény repr. is.

120. A VII. Beazeti Képzőművészeti Kiállítás. Katalógus.1944. június 1-18.Gecse: Kő kesztyűvel c. alkotásával szerepelt.

121. A Magyar Képzőművészeti Egyesület Debrecenben.= Művészet, 1946. 32. sz. 3°-37. p.Gecse a kiállítók között.

122. A II. Magyar Képzőművészeti Kiállítás a Műcsarnokban.1351. nov. 4. - dec. 2. Bp. 1551, Műcsarnok. 3. p.Gecse a kiállítók között.

123. Fénykép Gecse Árpádról -az MS2T pályázati kiállításon.= Szovjet Kultúra, 1552. 4. sz. 26. p.

124. Jászsági festők munkaközösségének képkiállítása.= Szabad Művészet, 1952. 6. sz. 256-257. p.Gecse Jászfckötős menyecske, Olvasó öregasszony, Vásár,Zuzmarás Zagyva, Gyári munkás, Levelet olvasó csipkeken-dő s nő c. festményeivel szerepelt.

125. 50 éves a szolnoki művésztelep. Kiállítás a DamjanichMúzeumban.= Szabad Művészet, 1952. jan. febr. 36-37. p.Gecse .a kiállító művészek kötött "Öregasszony" c. fest-ményével.

18

126. Tavaszi kiállítás, Jász Múzeum, 1952. május hó.

Gecse Árpád Téli utca, Eltanuló, ^ejő asszony c. fest-ményeit mutatta be.

127. /KAPOSVÁRI Gyula/ K.Gy. ! A megye képzőművészeinek kiál-lítása.= Szolnok megyei Néplap, 1953. szept. 22. 3. p«Gecse a kiállító művészek között, Ebédet vivő leányka,Mézeskalács, Teknővájó cigányok és az Őszi táj c. fest-ményeivel.

128. Szóvátettük - válaszoltak - intézkedtünk.= Szolnok megyei Béplap, 1953. okt. 26. 8. p."... lehetővé vált a helyi művészek megbízása különbözőpályázatokon. A felszabadulás 10 éves évfordulójánaktiszteletére készítendő dombormű megtervezésére, elké-szítésére Gecse Árpádot kérték fel..."

129. Jászsági festők téli kiállítása. Jász Múzeum, 1953.dec.

Gecse Árpád a Parasztember, Cséplés az Új Élet Tsz-benés Teknővájó cigányok c. képeit mutatta be.

130. Meghívó a szolnoki Damjanich János Múzeum új kiállítá-si helyiségeiben rendezendő Képzőművészek - népművészekc. kiállítására, 1954. aug. 20. de. 10 órára.A Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Szolnok megyeiMunkacsoportja tagjai közt Gecse Árpád is szerepel fest-ményeivel. A tárlatot rendezte Kaposvári Gyula.

131i Szolnok felszabadítása c. dombonnűvet avatnak fel1954. nov. 4-én.= Jászkunság, 1954. okt. 1. p.A dombormű Gecse Árpád alkotása, repró is.

132. Szolnok népe üdvözli a Tiszán átkelő csapatokat. Ge-cse Árpád reliefje.= Új Világ, 1954. 44. sz. nov. 4.

19

133• A Hazafias Népfront és a Szolnoki Városi Tanács ren-dezésében Ünnepi hét 1954. nov. 1-7.A műsorfüzet címlapján Gecse Árpád felszabadulási dom-borművének reprodukciója.

134. Képzőművészek Országos Szövetsége Szolnok megyei Cso-portja és a Damjanich János Múzeum - Képzőművészeti Ki-állítás megnyitása a Városi Tanács nagytermében. Rendez-te Kaposvári Gyula. Megnyitó Elek Lajos. 1954. nov. 4.

A kiállításon szerepel: P. Bak János, ,Botos Sándor,Chiovini Ferenc, Patay Mihály, Gecse Árpád Alattyánból,Makay József, Sáros András, Vuics István Jászberényből;Csabai Wagner József Mezőtúrról.

135. A felszabadulás emlékére állított dombormű leleplezé-se a Marx parkban, 1954. nov. 4-én.

136. Felszabadulási emlékművet lepleztek le Szolnokon.= Magyar Nemzet, 1954. nov. 5.Az emlékmű alkotója Gecse Árpád.

137. Szolnok megyei Tárlat a Damjanich Múzeumban. Rendezte:Kaposvári Gyula. 1955. .Gecse Árpád Havas téli táj c. festményét a Megyei Tanácsmegvásárolta.

138. A megye képzőművészeinek kiállítása előtt.= Szolnok megyei Néplap, 1956. máj. 25.",.. Az alattyáni Gecse Árpád három munkájával szerepel,köztük egy leányportréval és egy rajzzal..."

139- Damjanich Múzeum: Szolnok megyei ÍJ-árlat, 1956. május.Rendezte: Kaposvári Gyula.Gecse Árpád Vöröshajú lány, Márciusi alkony c. képével(megvásárolta a Megyei Tanács) és szénrajzokkal szere-pelt.

20

140. Jász Múzeum: Jászsági festők kiállítása, 1956. május.

Gecse 'bemutatott festményei: Önarckép, Tavaszi alkonyat.Tehénistálló a Vörös Csillag Tsz-ben és a Boci.

141. Jászsági festők kiállítása, Jász Múzeum, 1957.

Gecse Árpád 6,db .festménnyel szerepelt, közte a Cséplésaz alattyáni Új Élet Tsz-ben c. képpel.

142. Szolnok megyei tárlat a Damjanich Múzeumban, 1958.Rendezte: Kaposvári Gyula.

Gecse Árpád Szőlőmunkás c. képét a Megyei Tanács, aBánhegyi, út.c. festményt a Képzőművészeti Alap vásárol-ta meg.

143. BORZÁK Lajos: Művészi alkotásokat a lakásba c. kiállítása Damjanich Múzeumban, 1958.Egy látogató gondolataiból.= Szolnok megyei Néplap, 1958. szept. 30. 6. p.Gecsét említi.

144. Jászsági festők kiállítása. Jászberény, 1958. dec.

Gecse Árpád Krumplihámozó asszony. Önarckép, Bánhegyitáj. Zagyvarészlet, Szobarészlet (interieur). c. festmé-nyein kívül grafikákat is mutatott be.

145. A Szolnok Megyei Képző- és Népművészek Tavaszi Tárla-ta, 1959. máj. 30-jún. 21. Katalógus. Szerk. KaposváriGyula.Szolnok, 1959- Damjanich Múzeum 2. p.Gecse: Az udvaron, Borjak c. alkotásait mutatta be.

146. Szolnok megyei képzőművészek téli tárlata. Katalógus.Szolnok, 1959. Damjanich Múzeum. Rend. Kaposvári Gyula.Gecse: Hálójavító halászok c. művével szerepelt.

147. Jászsági festők kiállítása. Jászberény, 1959. dec.Gecse Árpád Téli Zagyva, Erdőszéle, Görbe köz és Őszi-rózsák c. képeit mutatta be.

21

148. Kiállítás a Vágó Pál műtermében. Jászapáti, 1959. márc.

Gecse Árpád Sapkás önarckép, Traktoros, Ló istállóban,Téli utca napsütésben, Olvasó lányka c. festményeivelszerepelt.

149. Szolnok megyei képzőművészek téli tárlata. Katalógus.Szerk. és rend. Kaposvári Gyula. Szolnok, 1960. Damja-nich MÚ2eum.

Gecse Árpád Eső után (megvásárolta a Megyei Tanács) ésLeány korsóval c. festményeivel szerepelt.

150. Jászsági festők kiállítása. Jászberény, 1960. dec.Lehel vezér Gimnázium.Gecse Árpád 6 bemutatott ké̂ ie közül a Szerfás építkezésc. képet megvexte a Jászberényi Járási Tanács, a Berkiút. télen c. festményt pedig a Hűtőgépgyár.

151. "Hunka dicsérete" c. kiállítás a Damjanich Múzeumban.Rend. Kaposvári Gyula. Szolnok, 1961.

152. Szolnok megyei képző- és népművészek téli tárlata.Szolnok, 1961. nov. Katalógus. Szerk. ,és rend. Kaposvá-ri Gyula.Gecse: Csendélet és Borozó férfi, Hosszeszterga c. mű-veivel szerepelt, az utóbbit megvásárolta az MSZMP MB.Szolnok.

153. ECSERY Elemér: Gondolatok a szolnoki téli tárlat után.= Jászkunság, 1961. 1. sz. 16-25. p.Gecsét említi.

154. TÖRÖK József: Az alattyáni gyerekek egy festőművész ott-honában.= Szolnok megyei Néplap, 1961. jún. 6. 3. p.jecse Árpádról.

22

155. A Szolnoki Művésztelep 60 éyea jubileumi kiállítása.1962. május hó. Bev. Koczogh Ákos. Szolnok, 1962. MTVB.kiad. Katalógus.

Gecse: Munka közben, Öregasszony, Kucsmás önarckép c.alkotásaival szerepelt.

156. A Szolnok megyei Képzőművészeti Munkacsoport NyáriTárlata. Szolnok, 1962. júl. 8-28. Katalógus. Szolnok,1962. Rend. Kaposvári Gyula. Damjanich János Múzeum. 2lev.Gecse: Háború c. rézkarcával szerepelt.

157. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Szolnok megyei Mun-kacsoportja és a Szolnoki Múzeum "éli Tárlata. 1962.dec-1963. jan. Katalógus. Szolnok. Rendezte. KaposváriGyula. 1962. Damjanich Múzeum. 2 p. •

Gecse: TSZ. palántázók, Permetezők, Önarckép virággal c.műveivel szerepelt.

158. "Fegyver ne oltson ki életet"! Békegyűlés Szolnokon.= Szolnok megyei Néplap, 1963. ápr. 18. 1. p.

Gecse Árpád felszólalt a gyűlésen.

159. KAPOSVÁRI Gyula: Gecse Árpád gyűjteményes kiállításaelőtt.= Szolnok megyei Néplap, 1963. jún. 16.

160. Gecse Árpád festőművész gyűjteményes kiállítása. Ka-talógus. Bev. Kaposvári Gyula. Kiad. a Damjanich JánosMúzeum. Szolnok, 1963.A bemutatott 68 db olajfestmény és 2 rézkarc közül aKucsmás önarckép és az Önarckép virággal c. festménye-ket megvásárolta a Damjanich Múzeum.

161. Hírek.= Magyar Nemzet, 1963• júl. 3.".".. Gecse Árpád több mint 4 évtizedes munkásságának 62alkotását állították ki..."

23

162. TOMPA László: Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása.= Szolnok megyei Néplap, 1963. júl. 24."...az arcképfestészet tehetségének erősebbik oldalátképezte..." "... Kezdettől olyan kiváló mesterek hatá-sai villannak fel Gecse képein, mint Breughel, Pál Lász-ló, Van Gogh, Hollósy Simon."

163. OELMACHER Anna: A Szolnok megyei képzőművészet nyári tár-lata.= Szolnok megyei Képlap, 1963. júl. 30.Gecse művészetét is méltatja.

164. Gyűjteményes kiállítás a Vágó Pál Múzeumban, Jászapá-tin, 1963.Gecse Árpád 58 olajfestménye és 2 rézkarca került bemu-tatásra a szolnoki kiállítás anyagából.

165. Kiállítások vidéken.= Szolnok megyei Képlap, 1963. aug. 14."...Gecse Árpád képeit Jászapátin és Jászberényben lát-hatják az érdeklődők..."

166. KAPOSVÁRI Gyula: A szolnoki téli tárlat megnyitása elé.= Szolnok megyei Néplap, 1963. dec. 15. •Gecse a kiállító művészek között.

167. KAPOSVÁRI Gyula: A szolnoki téli tárlat. -t= Jászkunság, 1964. jan. 32-38. p.

Gecse: Faluvége c. művét mutatta be.

168. Az öreg alattyáni festő.= Szolnok megyei Néplap, 1964. jan. 26. 8. p.Gecse Árpád Parkban c. tusrajza repr.

169. Vita a beszámolóról.= Népszabadság, 1964. márc. 20."...Gecse Árpád, Alattyán község Hazafias Népfront elnökea küldöttek között a HNP III. kongresszusán.

24

170. V.J. /Varga József/: Jegyzetek a kongresszusról.= Szolnok megyei Néplap, 1964. márc. 21. 2. p.

Beszámoló Gecse Árpád beszélgetéséről Kádár Jár.;ssal ésKállai Gyulával.

171. Gecse Árpád Kállai Gyulával a küldöttek társaságában./Fénykép./= Népszabadság, 1964. márc. 21. 4. p.

172. Megnyílt a megye képzőművészeinek kiállítása Szolno-kon a Városi Tanács nagytermében.= Szolnok megyei Néplap, 1964. nov. 6. 3. p»Gecse a kiállító művészek között.

173. Szolnok megyei Képzőművészek Téli Tárlata. 1964. dec.Katalógus. Szolnok, 1964. Damjanich Múzeum 2 lev.

Gecse: Eső után, íriszek c. műveivel szarepeit.

174. KAPOSVÁRI Gyula: A szolnoki tárlat.= Művészet, 1965. 6. sz. 39-40. p. ""...Gecse: Eső után c. műve a mai falu képét adja..."

175. RIDEG Gábor: A jászsági festőművészek kiállítása.= Szolnok megyei Néplap, 1965. ápr. 18. 7. p.Gecse a kiállítók között 7 festményével.

176. Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása a Pinta Múzeumban.Túrkeve, 1965. május.

- Gecse Árpád, a szolnoki tárlat 55 festményét és 2 réz-karcát mutatta be.

177- RIDEG Gábor: Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása Túrke-vén.= Szolnok megyei Néplap, 1965. jún. 9. 6. p.

178. Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása. Jászjákóhalma,1965. Művelődési Ház.Gecse Árpád 30 olajfestményét és grafikáit mutatta be.

25

179. Hírek /tudósító: Fodor István/= Képes Újság, 1966. szept. 10."...Gecse Árpád jászsági festőművész kiállítása felejt-hetetlen élményt nyújtott..."

180. A Közép-magyarországi Képzőművészek kiállítása. 1966.ápr. Katelógus. Bev. D. Fehér Zsuzsa. Szolnok, 1966.Damjanich Múzeum. 4 p.A tárlat anyaga Kecskeméten a Katona József Múzeumban ésBaján a Türr István Múzeumban is bemutatásra került.Gecse: Ásó fiú c. művével szerepelt.

181. Ünnepelt megyénk népe is.= Szolnok megyei Néplap, 1966. ápr. 8. 3. p."... Gecse Árpád gyűjteményes kiállításának megnyitásaAlattyánon..."

182. A Közép-magyarországi Képzőművészek Tavaszi Tárlata.Szolnok, 1967. ápr. Eev. N. Pénzes Eva. Kiad. a Damja-nich János Múzeum, Szolnok, 1967. Gyulai ny. 16 p.A tárlat anyagát Kecskeméten és Baján is bemutatták amúzeumban.Gecse: Alkony c. alkotásának repr.

183. KOVÁCS Gyula: Közép-magyarországi képzőművészek.= Művészet, 1967. szept. 46. p.Gecse művészetét is méltatja. ' <

184. A jászberényi Lehel vezér Gimnázium festőművész voltnövendékeinek kiállítása. Jászberény, 1967.Gecse Árpád 6 olajfestményét mutatta be, köztük az Ön-

• arcképét is.

185. Bács-Kiskun megyei képzőművészek tárlata. Katalógus.1967. Kecskemét, Katona József Múzeum.Gecse: Önarckép pipával c. alkotásával szerepelt.

26

186. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországiTerületi Szervezete Tavaszi Tárlata. Szolnok, 1968. áp-rilis. Katalógus. Szerk. Kaposvári Gyula. Bev. MorvayAliz. Rend. a Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága. Szol-nok, 1968. Damjanich. Múzeum, Szolnoki ny. 35 p.

Gecee a kiállítók között, Tavasz c. alkotásának repr.

137. JUHÁSZ Róbert: Az alattyáni nótárius dédunokája. /GecseÁrpád/ Fényképekkel.= Képes Újság, 1968. febr. 17.

"... Régi, megsárgult, megszürkült papírokat forgatunk.Kiderül belőlük, milyen messzire és mélyre nyúlnak aköz szolgálatának gyökerei. Az egyikben ez áll: "Stepha-nus Gecse, nótárius locis...",A dédapa neve ez, GecseIstván, a helység nótáriusa. És egy kicsit nótárius aszülőfaluban a dédunoka is. Amikor kis múzeumnak is be-illő szobájában rátörtünk, az írásában zavartuk meg,egész paksejcétát kellett félretolnia. A falugyűlésre ké-szítette a Népfront beszámolóját, meg leveleket fordítnémetre, olaszra... mert ügyes-bajos dolgukkal sokan fel-keresik a választókörzetében lakók mint tanácstagot,a többiek meg, mint a Népfront emberét..."

188. SZALÓKI László: Gecse Árpád jászberényi gyűjteményes ki-állításának megnyitóján. /Elhangzott 196?. okt. 18-án/.Klny. a Jászberényi Járási-Városi Könyvtár Értesítőjé-ből. 1966-1970. 251-256. p.

189. Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása Jászberényben aHazafias Népfront klubtermében, 1969. okt.-nov.

A tárlaton Gecse Árpád 42 olajfestménye szerepelt.

190. EGRI Mária: Gecee Árpád gyűjteményes kiállításán.= Szolnok megyei Néplap, 1969. nov. 4. 3. p.

"...Az eltelt évek munkái hűen tükrözik a művész örök-ifjú optimizmusát. Témái a körülötte zajló életről ta-núskodnak, meleg szeretettel ragadja meg egy pirospozs-gás menyecske kézimunkázó kezének fürge mozdulatait, apermetező munkás napi munkájának egy pillanatát, egy fé-sülködő nő karcsú hajlatait. De ugyanilyen gondos figye-lemmel időz el két foltos borjúnál vagy egy jászolhozkötött ló puha, - barna fényes színeinél, az alattyánitáj egy-egy részleténél, jólismert utcáinál..."

. ' • • : • • • • • • ' ' • • : : . • , - • • • ' • v • ; : ' • " ; • ^ > : : . • 2 7

191• Meghívó a Közép-magyarországi Képzőművészek tavaszitárlatára. I969. jún. 15- Kiskunhalas. Megnyitó: GilaJános.

Gecse: Á Ruhateregető c. alkotását mutatta be.

192. OELMACHER Anna: Közép-magyarországi képzőművészek tárla- .ta.= Művészet, 1969. nov. 43. p.Gecse 1919-es kompozíciójával szerepelt.

193« Gecse Árpád szobrász és festőművész gyűjteményes kiál-lítása a jászszentandrási Művelődési Otthonban.= Szolnok megyei Néplap, 1970. máj. 10. 12. p.

194. Meghívó a Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyar-országi Területi Szervezete tárlatára. Kecskemét, Kato-na József Múzeumba. 1970. dec. 6.Megnyitó: Bodor Jenő.Gecse a kiállítók között.

195. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországiTerületi Szervezete Szolnok megyei Téli Tárlata. Szol-nok, 1970. Előszó: Horváth Ferenc. Rend. a Damjanich Já-nos Múzeum. Szolnok, 1970. Szolnoki ny. $2 p.

Gecse: Alkony a Zagyván c. alkotását mutatta be.

196. Gecse Árpád festőművész gyűjteményes kiállítása Jász-kiséren.= Szolnok megyei Néplap, 1970. okt. 20. 1. p.

197. "Meghívó Gecse Árpád szobrász- és festőművész gyűjtemé-nyes kiállítására. Jászberény, 1970. Járási Könyvtár.4 p.

198. TELEPY Katalin: Gecse Árpád kiállítása Jászberényben.= Művészet, 1970. dec. 41. p.

"... Egész életében kedvvel és örömmel festett. Ez amindenkori művészet iránti rajongás, tisztelet eredmé-nyezte, hogy alkotásai friss, eleven erővel hatnak..."

28

199. Hírek.= Szolnok megyei Néplap, 1971. okt. 29.= Magyar Hírlap, 1971. nov. 1."...Gecse Árpád alattyáni festőművész gyűjteményes kiál-lításé vasárnap nyílt meg a tiszafüredi művelődési ház-ban. Ez alkalomból a művész 80 alkotását (olajfestményétakvarelljét) mutatták be. A megnyitást követően a művészelőadást tartott és bemutatta munkáit az ifjúságnak..." \

200. Meghívó a Magyar Képzőművészek Szövetsége Középmagyar-országi Területi Szervezete és a Damjanich János MúzeumTéli Tárlatára. Szolnok, 1971. dec. 12. Megnyitó: TóthTibor.

Gecse: Virágok ablakban c. művével szerepelt.

201. Gecse Árpád. • ;= Népfront, 1972. április 20-21. p. :"... Kevés község vagy falu dicsekedhet azzal, hogy nép-frontelnöke hosszú esztendők óta művészember, aki orszá-gos hírű festőnek éppen olyan nevezetes, mint szűkebbhazájában a mozgalom*e^ső emberének...." - "... A tekin-télynek örvendő Gecse Árpád azért is szereti tisztét,mivel a falu osztatlan bizalma veszi.körül..."

202. FUTA1A Tibor: Könyvtár és művelődés a jászberényi Járá-si és Városi Könyvtár Értesítője 1. 1966-1970.= Könyvtáros, 1972. 5. sz. 308. p.

Az ismertetés kiemeli Gecse Árpád gyűjteményes kiállí-tását; valamint Arató Antal munkásságát és bibliográfiá-it, közte a Gecse Árpád festőművészről összeállítottbibliográfiát is.

203. ELEK Lajos: Könyvtár és művelődés.= Jászkunság, 1972. jún. 84-85. p."Gecse Árpád a közéletiségben is cselekvő festőművészkiállításán elhangzott beszédről, valamint a művészrőlközölt bibliográfiáról ír, amelyet Arató Antal adottközre.

29

204. A Középmagyarországi Területi Szervezet Szolnok megyeiTéli Tárlata, Szolnok, 1972-1973. Előszó: Ecsery Elemér.Szerk. Mihály Kálmán. Katalógus. Szolnok, 1972. Szolnokiny. 38 p.

Gecse: Szent Márk tér repr., Szobarészlet 'c. alkotásátmutatta be.

205. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországiTerületi Szervezete és a szolnoki Damjanich Múzeum télitárlata. 1973. dec. 2. Katalógus. Bev. Ecsery Elemér.Szolnok, 1973. NKFV. ny. 22 p.

Gecse: Erdő széle, Nápoly, Teregető nő repr. c. alkotá-saival szerepelt.

206. Meghívó a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a SzolnokMegyei Damjanich Múzeum Téli tárlttára. 1973. dec. 2.Megnyitó1 Boros Ottóné. ..-,-•••„- •. . ... , ;Gecse a kiállítók között. • ---.-••. • . .-•.

207. ARATÓ Antal: Félévszázados jubileum. Gecse Árpád köszön-tése. .= Szolnok megyei Néplap, 1973. október 30. 5. p.

208. Meghívó Gecse Árpád festőművész gyűjteményes kiállítá-sara Alattyán 1974. nov. 10-24. Községi Művelődési Eáz.Gecse Árpád művészi pályakezdésének 50. évfordulójatiszteletére. Megnyitó: Szentesi László. Jászberény.Hűtőgépgyári ny.

A művész 42 alkotását mutatta be.

209. SIMON Béla: Gecse Árpád trambulinja. Jubileumi kiállí-fás Alattyánban.= Szolnok megyei Néplap, 1974. nov. 12. -._

210. A várpalotai helytörténeti múzeum képzőművészeti gyűj-teménye. Kiad. a várpalotai tanács VB. Műv.Osztálya.Fel. kiad.: Horváth Tivadar. Előszó: Kátai Imre. Szerk.Koncz József. Bev. Kisdéginé Kirimi Irén. Debrecen, 1975.Alföldi ny. 157 p.

Gecse: Jászberényi Aprítógépgyár of. c. alkotását mutat-ta be. repr. is.

30

I

211. HARIS Lászlóné: Jászság. .= Nagyító, 1975. 3. 18. p. • / -:•:.; .v •-;v-v, . •Gecsét említi. ; ; .

212. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországiTerületi Szervezete. Nyári tárlat, 1975. Katalógus.Mezőtúr - Kiállítócsarnok, Kecskemét, Katona József Mú-zeum. Szerk. Kaposvári Gyula. Szolnok, 1975. NKFV. ny.36 p.

Gecse: Nyugdíjas TSz-tag, Wavel (repr.) c. alkotásaivalszerepelt.

213. Meghívó a Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyar-országi Területi Szervezete és a Szolnok megyei MúzeumokIgazgatósága nyári tárlatára. 1975. június 7. Megnyitó:Pogány Ö. Gábor. Szolnok, NKPV. ny. ,

G e c s e a k i á l l í t ó k k ö z ö t t . ' - . "' ' ': , •>•'.-••>••}•-'•

214. FODOR István: Útikalauz a Jászságról. •= Turista, 1975. 6. sz.

"Alattyánban érdemes felkeresni Gecse Árpádot a Jászságfestőjét..."

215. KULIN Imre: Múzeum a műteremben.= Képes Újság, 1975. aug. 9. 32. p.Gecse Árpádról. "... Az ünnepelt művész 20 év óta szülő-faluja, Alattyán népfrontbizottságának elnöke. Otthonahű tükre, árulkodó bizonyítéka életműve kettősségének,- aművész és a patrióta lelkület harmonikus ötvöződésének.Az iskola felső tagozatos diákjai minden évben rendsze-resen ellátogatnak a műterembe helytörténeti foglalko-zásra. - Az elmúlt évben felavatott új alattyáni kultúr-ház falára Gecse Árpád 15 részben megfestette a falutörténetét a legrégibb időktől szinte napjainkig..."

216. Jászsági műsor 1977. február. Szerk. fel. kiad. PappImre. Jászberény, Hűtőgépgyár ny. 48 p.

így élünk... "...Gecse Árpád festőmávésznek jelentősszerepe van abban, hogy a Jászságban ma sokak számárajelentősége van a festőművészetnek, a képzőművészeti

31

" "• alkotások tiszteletének."... Úgy érzem, itt találom meg a táj és a nép arcánlegtöbb szépséget"... vallja a művész.Előszeretettel ábrázolja a paraszti munkát, a jász tá-jat..."

217. Közép-magyarországi képzőművészek nyári tárleta. Szol-nok, 1977. Foto: Tóth László. Rend. a Szolnok megyei Mú-zeumok Igazgatósága. Előszó: Kukri Béla, Fel.kiad. Ka-posvári Gyula. Szolnok, 1977. Szolnoki ny. 44 p.Gecse: Palántázók, Szobasarok, Lengyelországi vázlat, c.művét mutatta be. ' . . ...

218. líűvésztalálkozó Szolnokon.= Szolnok megyei Héplap, 1977. szept. 24.Gecse a résztvevők között.

219- Meghívó Gecse Árpád kiállítására. Jászjákóhalma, 1977.okt. 9-20. Megnyitó: Bálint Imre. A kiállítás helye aMűvelődési Ház. Jászberény, 1977. Hűtőgépgyár ny. lepo-relló.

220. Jászjákóhalmán Gecse Árpád tárlata..= Szolnok megyei Néplap, 1977. okt. 9.

«

221. A szolnoki művésztelep jubiláris kiállítása. 1902-1977- Szolnoki Galéria - Damjanich Múzeum - Magyar Kem-zeti Galéria. Szolnok-Budapest. 1978. Katalógus. Szerk.Kaposvári Gyula, összeáll. Egri Mária. Rend. Pogány Ö.Gábor, Bodnár Éva, Kaposvári Gyula. Kiad.a Damjanich Mú-zeum. Szolnok, 1977. Szolnoki ny. XXV. 30, 80 p.A tárlat a Magyar Nemzeti Galériában is bemutatásra ke-rült.

Gecse: Életrajzi adatok. 14, 35. p. Önarckép c. alkotá-sának repr.

222. Téli tárlat a Damjanich Múzeumban.= Szolnok megyei Héplap, 1978. jan. 14.Gecae: Itatás c. művével szerepelt.

32

223. /TISZAI Lajos/ - ti-: És most min dolgozik? Műteremláto-gatóban Gecse Árpádnál.= Szolnok megyei Néplap, 1978. júl. 22. 5. p.

224. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországiTerületi Szervezetének Szolnok megyei Téli Tárlata.1978. Rend. a Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága. Bev.Ecsery Elemér. Szolnok, 1978. Szolnoki ny. 36 p.

Gecse: Itatás alkonyatkor, Sárga ház októberi napsütés-ben c. műveivel vett részt.

225. BRAUN Ágoston: 12 hónap, 12 kisközség. A jásztelkieknyara.= Szolnok megyei Néplap, 1979. júl.Gecse Árpád művészetéről is ír.

226. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországiTerületi Szervezete Szolnok megyei Téli tárlat 1979.Rend. Damjanich János Múzeum. Rend. Kaposvári Gyula.Szerk. Előszó: Selmeczi László. Potó: Tóth István. Szol-nok, 1979- Szolnoki ny. 30 p. -

Gecse: Palu vége ősszel of., Homokgödörnél of. /repr./

227. Meghívó Gecse Árpád kiállításának megnyitójára. 1979.dec. 11. Budapest Rideg Sándor Művelődési Ifjúsági Ház-Kalamár út 230. Megnyitó: Zsoldos Sándor. Rendezi: ASzolnok megyei Tanács VB. jászberényi Járási Hivatal Mű-velődésügyi Osztálya és a Bp. XXZ. kerületi tanács Műve-lődési Központja.

228. Gecse Árpád kiállítása.= Szolnok megyei Néplap, 1979. dec. 11.

229. ECSERY Elemér: Gecse Árpád képei a fővárosban.» Szolnok megyei Néplap, 1980. jan. 4. 5. p.

"... Gecse Árpád tehetsége a negyvenes évektől bontako-zott ki. Érdeklődését, festői látásmódját mindvégig azalföldi táj szeretete, - a falu romantikus - valóságosatmoszférája és a hozzájuk kötődő emberek mindennaposfoglalatossága határozta meg..."

33

"... aztán belegyúrja még önmagát, azt a szubjektív töl-tetet, amely műveit megkülönbözteti a másokétól, a jelesiskolák és alkotók biztos alapot nyújtó hatásától.Festményeinek alapvető ismertetőjegyei: egyfelől a külö-nös éles kontrasztokra épített színvilág, másfelől a fi-noman rejtett és egyben határozott szerkezettség. Kivált-képp tájképei és falurészletei jeleskednek abban, Rmlkoris a mellbevágó sárgákkal hol drámai, hol pedig líraihatást tud egy-egy témába- varázsolni (Alkony, Sárga házősszel.•.)"

230. Jászsági műsor. 1930. július. Szerk. Sass István.Jászberény, Hűtőgépgyári ny. 24 p.

Fodor István: Gecse Árpád 80 éves 1-2. p."... Közéleti ember, aki nemcsak névszerint, hanem szí-vós munkával látja el pozícióit, hosszúidő óta aktívtanácstag, a HNF községi elnöke.

231. TISZA.! Lajos: Min dolgozik a 80 éves mester? Születés-napi beszélgetés Gecse Árpád festőművésszel. Foto: Kő-hidi Imre.= Szolnok megyei Héplap. 1980. júl. 13•"... A művész így vall szülőföldjéről: "aki meg tudjaépíteni a világ végtelen fenségét az többet lát itt,mint a távlatokat megszűkítő hegyek között. A bárányfel-hős ég sehol sem olyan szép, mint a Jászaágban. A jász-kiséri legelőn látja az ember a legszebb 'délibábot..."

232. HALÁSZ Ferenc: Ezt láttuk, ezt látjuk. . «' .-= Petőfi Képe, 1980. aug. 17. - "".G e c s e m ű v é s z e t é r ő l i s í r . •'••• '• :- ' "••'"-

233. .. Meghívó Gecse Árpád festőművész kiállítására. 1980.aug. 16. Megnyitó: Egri Mária. Helye: Jászapáti VágóPál helytörténeti Múzeum. Jászberény, 1980. Hűtőgépgyá-ri ny. leporelló.

234. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországiTerületi Szervezete téli tárlata. 1980. Előszó: EgriMária; Szerk. Kaposvári Gyula. Szolnok, 1980. Szolnokiny. 36 p. -....'.. ..-.Gecse: Esti tereiére repr., Utolsó sugarak. -

3 4 ~ ' : • • • • • • • • • . ' • '

235. Heghívó Gecse Árpád festőművész gyűjteményes kiállí-tására. Szolnok, Damjanich Múzeum kiállító terme. 1980.okt. 31. Megnyitó: Kaposvári Gyula.

236. Gecse Árpád festőművész gyűjteményes kiállítása. Kata-lógus. Szolnok, 1980. Damjanich János Múzeum. Rend.Szerk. Előszó: Kaposvári Gyula. Foto: Kozma Károly.Szolnok, 1980. Szolnoki ny. 40 p.Bibliogr. 12. p.A művész 138 alkotását mutatta be, 35 mű reprodukálásá-val.

237. Az alattyáni boldog ember. Új művészeti díjasok. A Me-gyei Tanács művészeti díjával tüntették ki Gecse Árpádfestőművészt és Nagy István szobrászművészt.= Szolnok megyei Néplap, 1980. nov. 7. 9. p."...Gecse Árpád nem a látványos talmi csillogású sikerekfestője, hanem e hűségé. Boldog ember, mert festészetétszülőfalujából indulva messzi földön értik és becsülik.

238. ECSERY .Elemér: A szűkebb haza őszinte szavú krónikása.Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása.= Szolnok megyei Héplap, 1980. dec. 2."...Gecse Árpád munkásságának a java szerves részét ké-pezi az alföldi, ezen belül a szolnoki festészetnek. -Manapság ritka kincs a reá jellemző művészi alázat, eb-ben csak elvétve talál követőkre..."

239. Gecse Árpád köszöntése.= Jászkunság, 1981. márc. 1. sz. 45. p.A művész a magyar valóság festője. 14 alkotásának rep-rodukcióját közli a folyóirat.

240. KAPOSVÁRI Gyula: A Jászság festője: Gecse Árpád.= Szövetség, 1981. március 7.

Önarckép (1936), Jász paraszt (1974).Az 1919-es vázlatkönyvéből.Szép József komisszár emlékezete 1919-

35

241. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-nagyarorezágiTerületi Szervezete Syári Tárlata. 1981. Helyőrségi Mű-velődési Otthon, 1981. júl. 12-aug. 1. Damjanich Múzeum.Mezőtúri kiállítócsarnok 1981. szept. Előszó: Egri Mária.Foto. Tóth István. Szerk. Kaposvári Gyula., Szolnok,1981.Szolnoki ny.

Geose: Erdő széle repr., Tehéncsorda,Első hó c. műveivelszerepelt.

242. Gecse Árpád műtermében (Poto'.)= Szolnok megyei Néplap, 1982. VIII. 29.

243. Gecse Árpád otthonában. /Fotó is./= Szolnok megyei Néplap, 1981. szept. 6. 12. p."... A 81 esztendős mester rousseaui rezidenciáján, kar-nyújtásnyira a természettől korát meghazudtolva él, dol-gozik, kaszál, gondozza gyümölcsösét, de ritkán száradki az ecset, a paletta, s rendre másra formálódnak aszobrok, de szaporodik a régiséggyűjtemény is. Otthonaegy darabka oázis, amelyben egymásra talált a művészet,az ember, és a természet, s ahova jó szóra, kedves régitörténetekre, egy pohárkára az új termésből be-be tér-hetnek, a felüdülést, nyugalmat kereső barátok, ismerőeöTc,érdeklődők..."

244. ECSERY Elemér: Nyári Tárlat 1982. Szolnok*-Kecskemét.= Szolnok megyei Néplap, 1982. aug. 28.

"... Gecse Árpád újkeletű, a fény-árnyék hatást felhasz-náló önarcképpel lepte meg tisztelőit...

245. "Művészet a társadalomért". Képzőművészeti VilághétSzolnok megyében 1982. szept. 27. - okt. 3. Szerk. Meny-hért László. Szolnok. HMO. 1982. Szolnoki ny. 24 p.Gecse: Parasztfej, Önarckép (repr.) c. műveivel szerepelt.

246. Meghívó Gecse Árpád alattyáni festőművész kiállításá-rf—a jászberényi Déryné Művelődési Központba. 1982.szept. 9. Megnyitó: Kaposvári Gyula. Jászberény, 1982.Leporelló.

Kaposvári Gyula: Gecse Árpád a Jászság festője c. tanul-mányával és 4 alkotásával repr. A művész 44 alkotásátmutatta be.

36

247. Hírek.= Szolnok megyei Néplap, 1982. szept. 14. 8. p.Gecse Árpád festőművész jászberényi kiállításáról.

248. Meghívó Gecse Árpád festőművész kiállításának megnyi-tójára a Helyőrségi Művelődési Otthonba. Megnyitó: RuhlNándor. Tiszai Lajos katalógus előszavával, 9 alkotásá-nak repr.-val.

249. Hírek.= Szolnok megyei Néplap, 1982. okt. 2. 7. p."... nagyszámú érdeklődő jelenlétében Szolnokon megnyi-tották Gecse Árpád festőművész kiállítását, amely kereszt-

1 metszetet ad az Alattyánban élő művész több évtizedesmunkásságáról. (A művész önarcképének fotója- is.)

250. Gecse Árpád festőművész alkotásaiból kiállítást nyitot-tak.= Népszabadság, 1982. okt. 2.

251. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Közép-ma-gyarországi Területi Szervezetének kiállítása. Katalógus.1982. Előszó: Egri Mária, szerk. 1.Menyhért László.1982. Szolnoki ny. 40 p.

Gecse: Itatás alkonyatkor (repr.) c. művével szerepelt.

252. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Közép-ma-gyarországi Területi Szervezete Téli Tárlata 1983. Kata-lógus. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Előszó:Kovács Gyula. Sserk. L.Menyhért László. Szolnok, 1983.Szolnoki ny. 28 p.

Gecse: Tél, (repr.), Ekekapáló c. alkotásait mutatta be.

253. Szolnokon megnyílt a téli tárlat.= Szolnok megyei Néplap, 1983. dec. 18. 5. p. •Gecse művészetét méltatja.

37

254. Hírek.= Szolnok megyei Képlap, 1984. III. 12."... a szolnoki Galéria baráti kör tagjai Gecse Árpádfestőművészről készült portréfilmet nézték meg; így atagok közvetlenül is megismerkedhettek a Jászság festő-jének életútjával és munkásságával..."

255. /TÖRÖK Erzsébet/ te.: Kiállítások a Tisza partján. Eö-vekssik a szolnoki művészpártolók tábora.= Szolnok megyei Néplap, 1984. ápr. 28. 5- p.Gecse Árpádra emlékezik, aki a közeljövőben mutatkozikbe műveivel.

256. Meghívó Gecse Árpád festőművész kamarakiállításánakmegnyitására. 1984. júl. 13- Szolnok művésztelep kollek-tív műterem. Megnyitó, előszó: Kaposvári Gyula. Rend. aDamjanich Múzeum.

"... Ismerik, becsülik őt a művészt, az embert szülőfa-lujában Alattyánban, de magáénak vallja az egész Jász-ság és ősi központja Jászberény városa is...".

257. Gecse Árpád festőművész tárlata nyílt meg Szolnokon.= Képszabadság, 1984. VII. 14. ."... A dolgozó embert, a természetet ábrázoló olajfest-ményeket tekinthetik meg az érdeklődők...'"

258. A művésztelepen Gecse Árpád festőművész tárlata.= Szolnok megyei néplap, 1984. júl. 17. 8. p. +"... festményei az embert és a természetet ábrázolják.Most látható képeinek java része a szolnoki művésztele-pen, illetve Vágó Pál festőművész jászapáti nyári művész-otthonában készült..."

259. /TISZAI Lajos/ - ti-: Századunk színekben. Gecse Árpádképei előtt.= Szolnok megyei Néplap, 1984. július 21. 7. p.A művész két arcképének fotójával (1930, 1980-as évekből.)"... 1960-tól a szolnoki művésztelep tagja, azon keve-sek egyike, aki résztvett a művésztelep 25, 50, és 75éves jubileumán. Mindennapjai olyanok, mint palettája

38

színei, utánozhatatlanok... - csupa élet, erő, bizakodás,harmónia - túl a nyolcadik X-en. De ezt csak úgy melles-leg jegyezzük meg, hiszen aki kaszál attól nem a korafelől érdeklődünk..."

260. Képzőművészeti Világhét.= Jászsági Kűsor különkiad. 1984. 9. sz.Gecse Árpád életrajzával."... Nagyon tehetséges művész él Alattyánban... - nemtávol a közügyektől, mindig közelebb az emberhez, az em-beribb élet megteremtéséért. Tisztelet, szeretet és meg-becsülés övezi művészi munkásságáért, mindennapi tevé-kenységéért..."

261. /TISZAI Lajos/ -ti-: A képzőművészeti világhét eseményei.Gecse Árpád kiállítása Jászfényszarun.= Szolnok megyei Néplap, 1984. szept. 23. 5. p.Gecse: Önarckép (1980., Templomban (193°) repr."...Az értő válogatás Gecse Árjsád művészetének egészérőlad képet, így a tárlat mindenképpen a képzőművészeti vi-lághét megyei rendezvényeinek egyik reprezentatív kiál-lítása..."

262. BÍRÓNÉ FÜLÖP Rozália: Látogatás a Jászság festőjénél.= Szövetség, 1984. november 7. p.

"... A művész mindig tudatosan vállalta szülőföldjéhez,a Jászsághoz való kötődését. Az itt élő, dolgozó embe-rek életét munkáján keresztül az egész ország megismer-hette... - Büszkék vagyunk értékes művészetére, de nem-csak mi, hanem az egész Jászság..."

263. NAGY Zsolt: Gecse Ár^ád festőművész aűtermében. A művész2 önarcképének fotójával.= Űj Tükör, 1985. január 1. sz. 26. p.

264. MENYHÉRT László: A szolnoki művésztelep újjászületése.= Jászkunság, 1985. márc. 86. p.

"... ereje teljében vidéki tuszkulánumában, Alattyánbanalkot Gecse Árpád, aki szintén a szolnoki művészteleprőlindult..."

39

265. Átadták az SZMT-Művészeti díjait.= Szolnok megyei Néplap, 1985. ápr. 27. 3. p."... Több évtizedes alkotómunkája, közéleti tevékenysé-ge elismeréseként a "Jászság festője, Gecse Árpád festő-művész vehette át a díjat..."

266. Meghívó Gecse Árpád alattyáni festőművész kiállítására1985. június 6.-21. Budapest Mezőgazdasági SzövetkezetekHáza. (Normafa út 54.) Rend. a Termelőszövetkezetek Or-szágos Tanácsa. Megnyitó' Vándor Péter.

267. Szolnok megye képzőművészetének négy évtizede. Össze-áll, előszó, a kiállítást rend. Egri Mária. Fotó: KozmaKároly. Kiad. Tálas László. Szolnok, 1985. Szolnoki ny.36 p.Gecse: Kancsós lány (repr.) Delelő tehenek, Szánkó, La-kodalmas menet c. alkotásaival szerepelt.

268. Meghívó az SZMT Művészeti díjban részesültek kiállítá-sára, hangversenyére. Szolnok SZMT Színházterme, 1985.aug. 28. Gecse Árpád, Hagy István és a szolnoki KodályKórus. Leporelló. Megnyitó: Tóth László.

Gecse életrajzával, önarcképével.

269. Művészeti díjasok. Kiállítás és hangverseny Szolnokon.= Szolnok megyei Néplap, 1985. aug. 27.

"... A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Művészeti díja-it ebben az évsen Gecse Árpád festőművész, Nagy Istvánszobrászművész és a Szolnoki Kodály-kórus kapta meg..."

270. Művészeti díjasok kiállítása és hangversenye Szolnokon."= Szolnok megyei Néplap, 1985. aug. 29. 8. p.Gecse Árpád, Nagy István, Kodály kórus."... A festőművész mostani kiállítása pályakezdésétőlnapjainkig nyújt válogatást műveiből..."

271. Hírek.= Népszabadság, 1985. aug. 29. 8. p.Gecse Árpád alattyáni festő ée Nagy István szolnoki szob-rász .munkáit tekinthetik meg az érdeklődők.

40

272. TISZAI Lajos: Szarvasok és kardvirágok. Gecse Árpád ésHagy István kiállítása.= Szolnok megyei Héplap, 1985. szept. 6. 4. p.

"... A szolnoki Ságvári Endre Művelődési Ház nagytermé-ben a művészek alkotásaiból állított ki értő válogatástKaposvári Gyula, a méreteiben is impozáns tárlat rende-zője. - a tárlat egésze önmagáért beszél, dicséri a ren-dezőelvet, amely a két művész közös tárlatát eredményez-te.

Gecse: Kardvirágok c. művének repr.

273« /TISZAI Lajos/ -ti-: Rokonkeresőben a jászságban.= Szolnok megyei Néplap, 1985. szept. 20. 4- p.V.A. Kuznyecov őszét tudós Alattyánban Gecse Árpád tár-saságában, foto.

41

Chiovini Ferenc a Képzőművészeti Főiskolán

III. ALKOTÁSAINAK REPRODUKCIÓIBÓL

/könyveken és katalógusokon kívül/

"Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit csele-ke'dtek!"/Tusrajz/Zászlónk, 1918. dec. 1919. jan. sz. címlapon

Mari néni, of.A mű, 1927. 2. sz. 6. p.

Öregember, Mari néni, ofl.Az 1927. évi Tavaszi Kiállítás tárgymutatója. 1927. ápr.Kiad. az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társaság 24. p»

Római virágárusokÚjság, 1927. febr. 27.

Római virágárusok, tusrajzÚjság, 1927. febr. 22. 12. p.

Korzón, tusrajzÚjság, 1927. máj. 8. 33. p.

Feleségea c. műve a Szolnoki Művésztelep jubiláris kiállí-tásánNemzeti Újság, 1927. okt. 9. 18. p.

Rajz a művész vázlatkönyvébőlSzínházi Élet, 1928. szept. 30. - okt. 6.

id. Wollfner József arcképe= Új Idők, 1929. jan. 2. 715. p.

Öreg csősz, Litánián, of .Az 1930. évi Tavaszi kiállítás képes tárgymutatója. 1930.márc. 16-től ápr. 13. Kiad. az Orsz.Magyar Képzőművészeti

43

Társulat, Bp. 1930. 17-18. p.

Hő kesztyűvel, Önarckép, of. •A Független Művészek Társaság IV. kiállításának katalógusa.Budapest, 1931. nov., Nemzeti Szalon, 6.

Puszta of.Budapest székesfőváros közönségének képzőművészeti gyűjtemé-nyéből rendezett kiállítás tárgymutatója.Az 1924-1931. évek szerzeményei. 1932. jún. júl. Budapest,1932. Országos Magyar Képzőművészeti Társaság. 16. p.

Petúniák, Önarckép, of..Nemzeti Szalon Tavaszi Tárlatának katalógusa. Budapest,1932. jún. Vészi nyomda.

Nyári reggel, of.Tolnai Világlapja, 1932. szept. 21. 41. p.

Padlásszoba, pasztellA IX. Tavaszi Szalon tárgymutatója. 1934. márc.Budapest, 1934. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat.10. p. ,

Festő és modellje, Falusi szobasarok, of.Tavaszi tárlat, Nemzeti Szalon, 1934. jún. 4. p.

•<

Lourdesi Mária, szobor.Nemzeti Magazin, 1934. dec. 30.

Kiss Ernő altábornagy mellképe, of.-Képes Pesti Hírlap, 1935. aug. 2. 4. p.

Munka közben, of.Művészet, 1937. 6. sz. 37. p.

Munka közben, Mari néni, of.Művészet, 1937. b. sz. 37. p.

Női arckép, of.Művészet, 1939. 29. p.

Feleségem, of.= Művészet, 1940. 3. az. 10. p.

Munka közben, of.- Ugar, 1941. dec. 1. 2. p.

Hunor és Magor, of.* Ugar, 1942. jun. 15. Belső borítón.

Betlehemesek, tusrajz.Ugar, 1942. jan. 1. Címlapon.

Jász főkötő= Ugar, 1942. febr. 1.

Magyar sors 1942-be