2 0 6 L I T E R A T U IU .

gége, a’garatról’s a’ czikkelyezett hangok’ képzéséről. A’ gé­gesíp maga hangot nem hoz elő , de belehelléskor kitágul , kilehelléskor összehuzódik , ’s így ezen lehellés-műveletnél ide­gen testek , nyálka stb kilöketnek. A’ hangrés, szóláskor mozog úgy mint az ajkak; de maga nem eszközöl hangot , minthogy ollyak , kiknél a’ garat keresztül van metszve, a’ csupa gégével legfelebb némi zajt hozhatnak elő , hangot nem. A’ honnan következik, hogy a’ garat, az ínyvitorla stb a’ hang’ képzéséhez főlegesen járulnak. Úgy látszik , a’ szer­ző nem ismeri Dzondi’ könyvét : Über die Functionen des wei- chen Gaumens. H ala , 1831. —* Hall a’ lehellés és izgékony- ság’ megfordított viszonya’ theoriáját adja , ’s ebből a’ téli álom’ magyarázatát; Neívport a’ Sphinx ligustri Lilin, ideg- rendszeréről , annak az átváltozáskor történhető változásiról; Osler a’ puhán) ok* (mollusca) emésztő rendszeréről, ’s Owen a’ különcz orrány (ornithorhynchus paradoxus) csecsrnirígyei- ról s z ó , ’s Marié ugyan ezen új emlős á lla t’ héjatlan tojá­sairól. P h i l ip , az ismeretes phvsiologus , az ideg - és izom- rendszer’ viszonyáról a ’ tökéletesb állatoknál, ’s az alvás és álmok’ természetéről közli gondolatit; 's azt hiszi hogy az álmák leginkább onnan erednek , hogy alváskor az agy’ né­melly érzékeny r é sze i , a’ többiektől függetlenül , felgerjesz- tethetnek. Minél inkább közelítünk a’ felébredéshez, annál eszesebbek álmaink is , minthogy ekkor lassanként minden ag5rrészek részt kezdenek a’ gerjedésben venni; ’s ezen kör- nyülményen alapszik a’ hajnali álmák’ betelése iránti hit. — Müller John békáknál, mindegyik ültájban (regio ischiad.), a’ csíp-ízület megett ’s az alfél mellett egy pár hátsó , el­lenben a’ harmadik gerincz’ nagy haránt-nyujtványán s a’ vállapok’ hátsó végok alatt egy pár előlsö nyirkedénytszvet fede­ze t t fe l , mellyek a ’ valódi szívtől függetlenül dobognak, a’ vér­erekkel összeköttetésben vannak, ’s a’ nyirok’ tovább hajtását eszközük. Más kétéltüeknél is találta azoka t , ’s gyanítja hogy mindeneknél megvannak: madarak - ’s emlősöknél ellen­ben semmi íl lyes t nem talált.

N É M E T L I T E R A T U R A .

23. Az 1834diki szentmihályi könyvvásár Lipcsében *). Röviden futunk által a1 német literatura’ legújabb jele­

netein , minthogy folyó Írásunkban ezen túl leszen helyünk az egyes nevezetesbekről valamivel bővebben is szólnunk.

*) A’ húsvéti vásárt 1. a’ IV. köt. 241—7 lapjain.

NÉM ET LITERATURA. 2 0 7

A’ lipcsei szentmi háíy napi vásárban 3092 könyv je ­lent _ meg.

A’ poétái literatura ez úttal nem gazdag , de nyújt még is némi kitűnőt. A’ lyrai gyűjtemények’ száma apadt, mert azok a’ közönségnek nem kellenek, ’s magok a’ folyóiratok és almanachok’ szerkeztetői is kérik az Írókat, hogy lyrai darabok’ küldésében ne fáradozzanak* ’S valljon ki oka más annak, hogy a’ lyrai költés’ becse ekkép sülyedt, mint ma­gok az i r ó k , kik kevés jó költők’ számtalan rósz mimelésé- vei árasztották el a’ német literaturát, ’s minden érzéseket, formákat és phrasisokat kimerítettek, elkoptattak. Azonban a’ lyricának ezen szempillantatnyi hitelvesztése annak nem kárára, inkább tisztulására ’s mintegy pihenésére, erőgyűj­tésére , szolgál. Elébb túl kell lenni a’ torkig-lakottságnak , hogy új étvágyat ’s ízet kapjunk. ’S azon felül a’ publi- cum’ neheztelése nem nyomja el a z t , mi a’ lyricában jó , való és szép, hanem csak a’ kopottat , a’ m aj m olást : a' jó, min­den környülmények közt megtartja elismertetését. Íme Uhland' versei nyolczadszor jelennek meg, a’ szerző’ képével; hason- lólag újra Kerner Justin ’s magyar hazánkfia Lenau költe­ményei, ’s b. IVessenberg' minden poétái munkái együtt. Ama’ híres indus költeményt: Bliagawad-Ghita Peiper lefordítá; Schönhuth új kiadását adá a’ Nibelungennek Lassberg’ leg- légiebb kézirata szerint; ’s újra jelennek meg Fater Abrakain a Santa Clara7 minden munkái is. A’ nemes M ickiewicz7 köl­tése i , mellyekről a’ Tudománytár’ 11. 1.119. ’sjelen köt. 1.215. van szó , ’s ki az újabb generationak kétség kivül legnagyobb költője, mind inkább több és jobb elfogadtatást nyer a’ német közönségtől; legújabb munkája: ,,Taddé úr“ , egy igen ked­ves idyll , lefordítatott ; ’s régiebb versei a’ ,,Polnischer Par- uass * ’s a’ „Nordlichter“ ben jelentek meg. Gróf Silvio Fel- lico7 munkái is le vannak fordítva. Heine „S;*.lon“jának má­sodik részét adta; Quinet’ Ahasverusa — mellyről e’ kö­tet’ 189 stb lapjain szóltunk — lefordítatott. Románokat és novellákat Rumohr , Sternberg , Spindler , IVolff , Eichendorf ' Heeringen , Bechstein , K r u te , Sckeffer, Storch , Sc/iaden stb adtak; Rilderbeck , ,u tolsó“ novelláit hirdeti. Az idegen ro- mánirók közül Rulwer fordítatik ’s kél legelevenebben. Dra- ina kevés j ó ; az ismeretesb irók közül csak Raupack , Zerf- l i tz , Deinkardstein , Bauernfeld léplek fel. lmmermann gyűj­ti már (igen korán !) minden munkáit.

A’ nyelő’ és literatura,' történetéhez tartoznak Cunning- hamtól az angol literatura’ története (fordítva), Gervinuse

2 0 8 LITERATUR A.

a ’ nemet poesisról; továbbá egy got magyarázata sz. János* evangéliumának ( m e l l y Milanóban ta láltatott) Massmanntól kiadva. — Művészettörténet : a’ keresztyén istentisztelet’ ar- t hitecturájáról Klenze írt*, Münchenben a’ német kőmívesek’ története jelent meg , ’s Kiesewettertö l a’ hangászat’ története a’ legjobb mi e’ tárgyban eddig készült.

A’ hittudomány barátit Neander' valóban csodálatos eg ház­története’ Il id. szakaszának első kötete lepi meg ; Baumgarten- Crusius , ,egy hívnek szavai44 ellen (Lamennaistől) , és Schley- ermacherról í r t , és Swedenborg’ Arcana coeleatiá-i újra jöt­tek ki.

A’ philosophia e’ félévben szegén)'. Hegel' minden mun­kái folytattatnak , Tafel a ’ scepticismus’ történetét irta : egyéb figyelemre méltó kevés van; ’s a’ philosophia több te­kintetben a’ lyr ica’ sorsában osztozik, meg kell pihennie szer­telen kicsapongásai után.

A* természettudomány’ mezején Okén' természettörténetének a’ heidelbergi professorokénak hasonlókép, folytatásaik,

L ye ll’ geológiája, Magendie' physiologiája fordítva, Landreg- be a’ világosságról, H o j f , a’ föld’ felületének változásairól , néhány könyv az üstökösökrül érdemelnek említést. Az orvo­si munkák közt ismét sok hasonszenves találtatik , még Hah- nemann’ leánya is hirdet egyet ; igen érdekes Eschenmayer' irása: , ,Allöopathie und Homöopathie. Kernertöl a’ ,,Ge- schichten Besessener“ fig)relmet érdemlő.

Az ország- és népismeret ismét több érdekes jelenéssel gazdagodott; il lyen Meyen porosz tengeri utazó’ föld körüli útja; Bnrne bokharai útja, fordítva; Gylden&tadttöl a’ kau­kázusi tartományok’ leírása; Behr konstantinápolyi és krim- mi utazása ; Hell Max’ régiebb astronomiai útja Wardoeba, Lappország mellett , csak most jelent meg Bécsben Litt- row’ eszközléséből; Würtembergi Fái Vilmos herczeg’ éjszak­amerikai útja , Adrián ’ éjszakamerikai rajza i, Vavie’ úti ké­pei Canadából ; Becher Mexikója, Cook’ spanyolországi rajzai; Fleck ’ olasz és franczia —- , Xicolai“’ olasz útja ( mellyben Olaszország’ minden gyenge oldalait irgalmatlanul fölfedi és korholja), folytátasa Roma’ jeles leírásának Vlatlnerlöl stb, Trollope asszony’ munkája Belgiumról és nyugoti Németor­szágról.

Volitica literatura. Gans’ vegyes iratai ; a’ státustudo- mányV restauratiojának Vd. kötete H a ller tö l , Constantin Ben­jám in’ munkái ford. , az angol c ivillis ta’ története Hó f i t r lö l \ ide látszanak tartozni VVetxeV rajnai levelei is.

DÁN L ITE R A T UR A . 2 0 0

A ’ történettudomány aránylag ismét nagyon m iveltetett , ’s ez jeleimen valósággal legerősebb oldala a’ német iiteratu- rának* Az utolsó húsz év’ históriai vizsgálódásait nem lehet eléggé becsülni. Ez úttal megjelentek : Schlosser* régi histó­riája’ ötödik kötetének 4d. szakasza; Vehse’ történeti táblái; Miéke le t1 bevezetése a’ közöns. históriába, ford .; Rétimtől a’ köz pkor’ története; Laden’ német történetei’ 9d. k ö t . ; egy új ném t história B ö t t ig e r tő l , egy más H a ll in g tó l , mellynek első kötete egyedül a’ scythákról értekezik; egy más ismét Weigandtól (különösben Trier’ 's a’ rajnai tartományok’ tör­ténetei); Menzel Farkas németek’ történetének második kiadá­sa ; Depping’ (Párizsban) jutalomiratja a’ zsidókról a’ közép­korban ; FreibergtőX történeti irományok és oklevelek’ gj'üjte- ménye’ 4d. köt. első fü ze te ; Hessetől a’ középkori német tör­ténethez pótlékok; G aupp , a ’ thuringiak’ régi törvényei ; Iiur- ler , III. Incze pápa’ érdekes történetei’ 2d. köt.; Warnkó’nig : Flandria’ h is t . ; Kantzow' régi jeles pomeraniai krónikája, új kiadásban; Kruse , Kurland’ története a’ herczegek a la t t ; Ritu - mer Fridrik’ nagy európai históriájának (a’ XV. század’ végé­től) 5d. köt.; P allavic in i tridenti egyházgyülése; BeckertőX Brunszviki György hg’ históriája; Vreuss , nagy Fridrik’ tör­ténete; Clausewitz’ hadi munkái’ 7d. köt. (a’ 1812ki orosz tá­borozásról szól); M eynert , I. Ferencz’ császár’ h ist .; Brazília ’s Buenos-Ayres háborúja; Hortensia királyné’, Ödön alkirály* ’s Avrillon leányasszony’ memoirjaik fordítva ; Spaziertól : a’ lengyel forradalom’ története — ’s több egyéb speciális tárgyú históriai munkákon kivül Raumer1, Menzel1 és Hortnayr1 tör­téneti zsebkönyveik.

D Á N L I T E R A T U R A .

25. Oehlensc/ilaeger’ új tragoediája ; „Margit királyné44 a ’ kopenhági kir. játékszínen jeles sikerrel adatott. Ezen műnek egyik legkitűnőbb jelenése a z , melly ben, épen midőn Margit fejére akarja tenni a’ hármas koronát, egy csaló lép f e l , ’s magát a’ királyné’ fiának adja ki. Az a’ küzdés, melly Margit* keblét szaggatja : ki egy felől örvend fia’ feltalálásán , más fe­lő l búsúl a’ korona’ elvesztésén; annak, mint anyának ’s k i­rálynénak szorongása: mesterkéztől ered. (1833ban, n yáron , ezen jeles költő először utazta be Norvégiát, ’s útja — va-

T U D O M Á N Y T Á R . V . 14