Gótika művészete

8/9/2019 Gótika művészete

http://slidepdf.com/reader/full/gotika-muveszete 1/8

GÓTIKA M Ű V É SZETE 12-15.század

A gótika a román stílusból a 12. század második felében alakult ki

Franciaországban. Európa északi részén viszont amarosan elter!edt és

mély gyökereket vert. "#l$n$sen Angliában% Németországban és

Magyarországon. A kora k$zépkor merev gondolkodásmód!át a polgári

jzanság% a reális szemlélet% az élet megismerésének vágya kezdte

felváltani. !letszeretet és vallásosság !ellemezte a művészetet.

&okozódik azoknak a képzőművészeti alkotásoknak a !elentőség#k is%

amel'ek nem k$tődnek szorosan az építészetez ($nálló szobrok%

oltárképek). A román stílusoz képest szel"d#lés% világosodás%

oldottság *g'elető meg.

ÉPÍTÉSZET

A gótika az építészetben ozta létre legmonumentálisabb

alkotásait. A román stílus+ neézkes% t$m$rfalas%

vízszintes irán't angs+l'ozó építésével ellentétben a

gótika $#ggőlegességre törekvő% légies %atás&ép#leteket ozott létre.

A gótikus ép#letek t$bbn'ire %osszantitérelrendezéssel% kelet'ny(gati irány& tájolással%eg' vag' több %ajval ép#ltek. A gádorfalon cs&cs"vesablakok sorakoznak (bazilikális megvilágítás). A román stílus+ k$t$tt

alapra!zot% kötetlen ép"tési rend váltotta fel. Az eg'forma szélességű f ő-

és kereszta!ó metsződési ter#lete nég'zet alak+. A nég'zeti tér f$lét$bbn'ire kar,s+ %(szártorony ép#lt. z#kség volt eg' ol'an boltozásimegoldásra% amel' ,s$kkenti a falakra neezedő oldaln'omást

(vázszerkezet). Ezért a boltíveket cs&cs"vessé alakították% és a boltozat

oldaln'omásának levezetésére a falakoz tám"vekkel ,satlakozó k#lső

támpilléreket építettek% amel'nek tete!ére )atornyok ép#ltek. A

legg'akoribb boltozási mód a cs&cs"ves keresztboltozat. Ennek bordái

zárk őben találkoznak. A ,s+,síves

boltozás leetővé tette bármil'en alapra!z+

ter#let beboltozását (k$tetlen rendszer). Aomlokzatot rendszerint két magas toron'

angs+l'ozza.



A osszáz keleti oldalának kereszta!ón t+li ter#lete a szentély. eet

kr(skör#ljárs (a melléka!ók k$r#lveszik a kórust)% kápolnakoszor&s

(félk$ríves f#lkék veszik k$r#l)% vag' ciszterci szentély (eg'enes

záródás+). A szentél' alá már általában nem ép"tenek kriptát. A

rzsaablakok a gótikus stílus+ katedrálisok omlokzatát díszítő% k$r

alak+% kőrá,sos ablakok.

Notre-Dame: /árom d+san faragott bélleteskap(zaton kereszt#l !utatunk a belső térbe. A

ármas kapuzat

f$l$tt

szoborgalérialátató% mel'

ellens+l'ozza a f#g-gőleges

tagoltságot. A

k$zépen

elel'ezett

k őrácsosrzsaablak és a

cs&cs"vesablakok a

omlokzat ékességei. E f$l$tt vakárkádok sora díszíti azép#letet.



Az angol gótika:Angliában a gótikus építészet sa!átos változata

alakult ki. A fran,ia építészetből ,sak azokat a

sa!átosságokat vették át% amel'eket $ssze leetett

eg'eztetni az angol-norman építészeti

ag'omán'aikkal.*arly *nglis%+ ,korai angol stílus)

− ároma!ós% g'akran két kereszta!óval

és eg'enesen záródó szentéll'el

(,iszter,i szentél')

− támívek% támpillérek

− n'itott% zárt famenn'ezetek -ecorated+ (díszített stílus)

− gazdag bur!ánzó díszítés (stilizált levélminta)



− mérművek0 mértani% virágos% *gurális és

alól'agszerű (ambo'ant) motívumok

− ,sillagboltozat% leg'ezőboltozat erpendic(laris+ (f#ggél'es stílus)

− a falakat f#ggőleges% angs+l'ozottan

előreugró falsávok oszt!ák boltszakaszokra

− leg'ezőboltozat

S ZOBRÁSZAT A gótikus szobrászat legf őbb feladata az ép#letszerkezetek d"sz"tése

volt. Az oszlop- és pillérf ők$n% párkán'okon% a!tó- és ablakbélleteken

bimbs és természetes levéld"sz !elent meg. Az ép#letplasztika mellett

a s"remlékszobrászat% a bronzplasztika és a faszobrászat is !elentős. A

kapuban a szobrok g'akran oszlopszoborként% vag' szabadon állalakokként !elentek meg. A kesken'% engerded testek merevsége

fokozatosan felenged% meg!elenik a mozgás és a !ellegzetes / %ajlat az

alakokon.

0ellemzők+- érzelmeket $ejeznek ki az ar,ok% a fe!ek plasztikusak- mozgásuk ki)nom(lt% de erőteljes- a mozgalmas ruaredők k$vetik a test a!latait- !elentősek a szárnyasoltárok faragván'ai% domborművei

"ésőbb ép#lettől $#ggetlen"t%ető szobrok is kész#ltek. A 1. és 1.század szobrászatának !ellegzetes témá!a volt Madonna és kis 0éz(s.

ária ebben az időben vált a nőiesség és az anyaság !elképévé.

A 345A6 gtika oszlopszobrai Az !5*77 gtika oszlopszobrai

8 tartozékai az ép#letnek%

szorosan k$tődnek a fal

sík!áoz3

8 az alakok arán'talanul

megn'+ltak3

8 mozgásuk merev% ritmikus

sorokban% g'akran eg'

irán'ban% eg' tartásban állnak3

8 az ar,ok kife!ezéstelenek%

sematikusak3

8 a ruázat (drapéria) nem k$veti

a test vonalát% ,sak !elzésszerű3

8 a *gurák lebegőállásban állnak.

8 erőtel!esebben kiemelkednek a fal

sík!ából% de továbbra is az ép#let

szerves részét képezik3

8 a *gurák arán'ossá váltak3

8 a merevség feloldódik%

!ellegzetessé válik az +n. 4

alak3

8 a tekintetekben érzelem

t#kr$ződik3

8 a drapéria redőzete mozgalmas%

k$veti a test vonalát3

8 az alakok természetes tartásban

állnak.

Uta ! Ekke"ar# !zo$ra:



Utol!ó %tlet 0 kassai zent

Erzsébet-templom északi kapu!a

Szent &'!zló (e)erekl*etartó (erma) (6'őr)

S+ki ke"el*

"olozsvári árton

és 6'$rg'0 SzentG*,rg* (bronzszobor)

F ESTÉSZET

A gótika ide!én a festészet

t+ln'omórészt még mindig az egy%ázszolgálatában állt% de komol'

átalakuláson ment kereszt#l. &okozatosan eltűnt az alakokat szegél'ező

vastag kont&r% mel'nek atására oldódni látszott a képek merevsége.

eg!elenik a természet%ű ábrázolásmdra val törekvés9 érzelmekmegjelen"tése és a környezet. A mozgás és a drapéria ábrázolása is

*nom vonalvezetést és lág' festőiséget igén'el. A gótikus festészet

legfontosabb alkotásai $al$estmények % az oltár díszítését szolgáló

táblaképek % szárn'as oltárok és kde: illusztrá,iók. A miniat&ra

festészetben is lassan kiszorul az aran' áttér és valódi teret ábrázolnak.

A freskó némileg visszaszorult az előző korszakoz képest% el'ét az

#veg$estészet foglalta el. A leggyakrabban elő$ord(l témák 0 ang'ali

#dv$zlet% ária a kis 7ézussal% a zent 8salád% de ar,képet is festettek

megrendelésre.

Miniatúrafestészet:A kézzel írt kde:ek sz$vegeit aprólékosan megfestett iniciálék %miniat&rák (a t$rténetet illusztráló képek)% és a lapot keresztező



dekorat"v szegély díszítette. zínasználat0 vörös és tengerészkék t+ls+l'ban% élénk% tiszta színek. A 19. századtól kezdve már nem ,sak

aran' áttérrel lezárt% anem a térbeli távlatokat kezdetlegesen

meg!elenítő képek is kész#ltek.

Táblakéfestészet:A 1:. század második felétől kezdve már eg're t$bb $ára $estett képet

(táblakép) készítettek. A táblakép$estés tec%nikája+1. A t$lg'fatáblát árom rétegben enyvvel kenték be. (vízatlanság)2. Az en'vezett fára lenvászoncs"kokat ragasztottak .:. A megszáradt vászonra két réteg gipszet kentek.9. A megszáradt gipszfel#letet megcsiszolták % ezáltal t$kéletesen

sima fel#letet kaptak.5. A művész széncer(zával ra!zolta fel a kompozí,iót és az

árn'ékfoltokat a sima fel#letre% ma!d t$bb áttetsző rétegben vitte fel

a $estéket tojástemperával.;. A festett fel#letek elkész#lte után a vékon' aranylemezeket

tojás$e%érjével ragasztották fel.<. =efe!ezés#l védő lakkréteggel vonták be a tel!es képet.

A fresk!festés te"#niká$a:Az ókorban is ismert te,nikát a 1;'1. században kezdték el +!ra

alkalmazni >táliában. A festés lén'ege% og' a még nedves vakolatraviszik $el a $estéket és az a vakolattal eg'#tt szárad meg. A megszáradt

festék amvas árn'alatot kap.

Az %&e'festészet $elle(zői:

- t$bbn'ire körökbe rendeződő% tératás nélk#li kompozí,ió- a formákat kiemelő erős9 sötét kont&rok fokozták a színek telt és

rag'ogó atását- a kisebb részleteket #vegtartalm+ festőan'aggal ra!zolták rá a f ő

elemekre- legjellemzőbb sz"nek 0 v$r$s% kék% feér% bíbor% sárga% z$ld- a !eleneteket vízszintes és f#ggőleges merev"tővasakkal $ogták

össze% mel'ek az ablak stabilitását biztosították.



• ?árizsi @otre ame

• Amiens-i székeseg'áz

• 8a dBCro palota

• 8ambridge-i "ingBs 8ollege

8apel zent Ditus

székeseg'áz• @'írbátori református

templom• Deleméri templom

• Da!daun'ad vár

• tolsó ítéle• ta és Ekkeard szobra

• Deit toss0 ária oltár

• "olozsvári árton és

6'$rg'0 zent 6'$rg'• 8artres-i katedrális

#vegablakai 8imabue0

Frónoló adonna• 6iotto0 zent &eren, élete%

• "olozsvári Famás0 "álvária

• . . ester0 ária ésErzsébet találkozása

• Avignoni ?ieta

• "épes "rónika

• zent ászló fe!erekl'etartó

• uki-keel'

• zent ászló legenda



Documents

Gótika művészete