hatPEDÁL Autósiskola Bt

6000 Kecskemét, Talfája 8/A

Telefon: 76/529-071, 30/9494602

Nyilvántartási szám: E-000968/2014

www.hatpedal.hu

GÉPKEZELŐI VIZSGA

ALAPOZÁS, KÖZMŰ- ÉS FENNTARTÁSI-GÉPKEZELŐ

ISMERETEK

2016.

2

1. Mutassa be az alapozás, a közmű- és fenntartási gépek fajtáit! Milyen gépek

tartoznak az egyes csoportokba? Milyen műveletek végezhetők el a különféle

gépekkel?

Alapozás gépei

Cölöp és szádfal verő berendezés

Kőzetfúró berendezés

Réselő berendezés

Talajfúró berendezés

Egyéb alapozás gépei

Egyéb cölöpöző berendezés

Közműépítés gépei

Alagcsövező gép

Csősajtoló berendezés

Dréncső fektető berendezés

Kábelfektető berendezés

Komplett csőfektető berendezés.

Talajvízszint süllyesztő aggregát.

Egyéb Közműépítés gépei

Fenntartás gépei

Csatornavizsgáló és tisztító berendezés

Földmű fenntartó gép

Nyesedékaprító berendezés

Önjáró fűnyíró és fűkasza

Egyéb Fenntartás gépei

Cölöp és szádfal verő berendezés

Verő-, ill. kihúzógépekkel, berendezésekkel verik be a talajba, ill. távolítják el onnan a cölöpöket.

Az ütve verő gépeknél a leeső m tömeg vA sebességgel érkezve üti meg az M tömegű cölöpöt

(szádpallót).A kos minél nagyobb tömegű és minél kisebb ejtőmagasságú legyen.

Kőzetfúró berendezések

A felszíni kőbányászat legelterjedtebb módszere a robbantásos jövesztés, amelyet fúrólyukba

helyezett robbanóanyaggal végeznek. A mélyépítésben és újjáépítésben, csatornák, útlevágások,

árkok nyitásakor, az alagútépítésben, a vágathajtáskor, résfalak és támfalak hátrahorgonyzásakor

alkalmazzák a fúróberendezéseket robbantólyukak, horgony rudak vagy injektáló berendezések

furatainak elkészítéséhez.

Réselő berendezés

A fúrt cölöpök építési technológiájából fejlődött ki a ma már elterjedten alkalmazott résfalas építés.

A résfal alapozási alkalmazáson kívül felhasználható még munkagödör határolásra, vízzárásra és

föld alatti műtárgyépítésre.

Talajfúró berendezés

A függőleges talajfúró gépek rendeltetése furatok készítése oszlopok, útjelzők, épületek

pontalapjai és egyéb létesítmények számára.

Kábelfektető gépek

Hírközlési és villamos kábelek fektetésére alkalmas gépek. Működési elvük szerint lehetnek

ároknyitással és ároknyitás nélkül dolgozó kábelfektető gépek. Szerkezeti kialakításuk és működési

elvük hasonló a talajcsövező gépekéhez.

3

2. Határozza meg a talaj fogalmát? Hogyan osztályozhatjuk a talajokat?

Beszéljen az egyes talajok tömöríthetőségének minőségéről! Milyen

technológiával javítható a talajok tömöríthetősége? Ismertesse a tömörítő gépek

fajtáit!

Talaj fogalma.

Talajnak a föld felszínén elhelyezkedő mállástermékeket nevezzük. A mállás fizikai és kémiai

hatások következménye. A kőzeteket a hőmérséklet változása, a csapadék, a szél, valamint a fagy

aprózza, mállasztja. A fizikai aprózódás mellett az oxidáció és a kémiai oldás is segíti a folyamatot.

A felaprózódott kőzetdarabok, a talaj alkotó elemei a folyóvizek, valamint a szél hatására

megváltoztatják helyzetüket és ennek következtében rétegesen lerakódnak. A talaj a mélyépítő és

közlekedésépítő szakmákban építőanyagnak tekintendő. Sokféle módon alkalmazható. Egyes fajtái,

a szemcsés talajok szűrőrétegként, beton és habarcs adalékanyagként használatosak (homok,

homokos kavics), mások a téglagyártás vagy egyéb építőanyag-gyártás alapanyagát képezik.

Talajok osztályozása fejtési szempontból

I. fejtési osztály: lapáttal, ásóval könnyen fejthető talajok. A laza és száraz homok, a laza iszapos

homok, a laza termőtalajok és a tőzeg sorolható ebbe a fejtési osztályba.

II. fejtési osztály: kevés csákányozással, valamint az első fejtési osztályban használatos

szerszámokkal megmunkálható talajok.

Talajfajták: nedves homok, homokos kavics, tömör termőföld, gyökerekkel átszőtt tőzeg és

termőföld, kaviccsal és zúzalékkal kevert homok és termőföld stb.

III. fejtési osztály: folyamatos csákányozás mellett lapáttal kitermelhető talajok. Az

összetömörödött tömör homok, a homokos agyag, a durva kavics és zúzalék, a száraz lösz, és a

kőzúzalékkal vagy kaviccsal és épülettörmelékkel kevert homokos agyag tartozik ide.

IV. fejtési osztály: csákányozással és bontórúddal végzett lazítással megbontható talaj, amely

később lapáttal kitermelhető.

A IV. fejtési osztály talajfajtái: kavicszárványokat tartalmazó köves agyag, kőzúzalékkal, kaviccsal

vagy épülettörmelékkel kevert kövér agyag és nehéz homokos agyag, csákány lapos végével

fejthető kemény szikes agyag, gömbölyűre kopott, összeragadt kőzettörmelék, nagy szemű kavics

90 mm átmérőig stb.

V. fejtési osztály: részben kézi erővel, helyenként robbantásokkal fejthető talajok tartoznak az V.

fejtési osztályba. A tömör, megkeményedett lösz, a megcementesedett építési törmelék, a nem

mállott kohászati salak, a lágy márga, a száraz kemény agyag és a különféle nem kemény palák,

valamint a gipsz sorolandó ide.

VI. fejtési osztály: fejtőkalapáccsal, ékkel, bontórúddal és robbantással fejthetők. A VI. fejtési

osztályba sorolt talajok: tufák, hasadékos mészkövek, antracit, közepes keménységű pala, közepes

keménységű márga, üledékes kőzetek stb.

VII. fejtési osztály: csak robbantással fejthető sziklatalajok tartoznak ebbe a fejtési talajosztályba.

Talajok osztályozása szemcse méret szerint

A talajok különböző átmérőjű szemcsékből állnak.

Talajjavítási eljárások tömöríthetőségi szempontból

A természetes földtömegek fizikai tulajdonságai gyakran nem felelnek meg a követelményeknek:

nagy az összenyomhatóságuk, vagy a víztartalmuk, kicsi a nyírási ellenállásuk, víztartalmuk, nagy a

vízáteresztő képességük stb.

Statikus, dinamikus és vibrációs tömörítési eljárások

Tömörítési hatások: A különböző szerkezetű talajok tömörítésekor fizikai jelenségek és hatások

figyelhetők meg.

4

3. Határozza meg a beton összetételét! Beszéljen a betonok jellemzőiről! Milyen

adalékszereket használhatunk a beton készítésénél? Hogyan befolyásolják a

szállíthatóságot a beton jellemzői, adalékszerei? Mi a vasbeton? Beszéljen az

előre gyártott, előfeszített betonelemekről!

Beton összetétele, anyagok jellemző tulajdonságai.

A beton adalékanyag, víz, kötőanyag és esetleg adalék-szerek összekeverésével előállítható

mesterséges építőanyag.

A kötőanyag: A beton és vasbetonszerkezetek betonjának kötőanyaga általában portlandcement.

Még gyakran alkalmazott cementfajta, a kohósalak, - és pernye portlandcement.

Az építési víz: A beton megkeverésénél felhasznált víznek kettős szerepe van. A keveréskor

jelenlevő víz biztosítja a cement kötését, másrészt a megfelelő képlékenységet.

Az adalékanyag: Az épületszerkezetek betonjának elkészítéséhez általában folyókból vagy

bányákból kitermelt homokos kavicsot használnak. Általában a betonkészítéshez használt

adalékanyag legnagyobb szemnagysága nem haladja meg a 32 mm-t.

Osztályozás a beton szilárdsága szerint:

A beton nyomószilárdsága azt jelzi, hogy a próbatest 1 cm2 felülete milyen nagyságú nyomóerőt

képes elviseli a törés pillanatában.

Adalékszerek és azok hatása a betonra.

A beton különböző tulajdonságainak befolyásolására szolgálnak, lehetnek.

Folyósítók, Képlékenyitők, Viszkozitást módosítók öntömörödő betonhoz

Kötést és szilárdítást gyorsító, Kötéskésleltetők, Vízzárást fokozó

Légpórus és habképzők

Betonszállítás módjai:

A betonszállító járművek három csoportba oszthatók:

Billenő teknős ( -kádas) gépkocsik,

kavaróműves (agitátoros) gépkocsik,

keverőműves (mixer) gépkocsik.

Munkahelyi betonszállítás

A munkahelyeken a helyben megkevert vagy közúton érkezett betont a legrövidebb időn belül a

bedolgozás helyére kell juttatni, mégpedig úgy, hogy tervezett tulajdonságai ne változzanak meg.

Szállítószalagokkal vízszintes és függőleges mozgatás is végezhető egyszerre, figyelem bevéve,

hogy a szalagok megengedhető legnagyobb dőlésszöge,

Az egyes szalagokat sorba kapcsolva nagyobb távolságok/szintkülönbségek is áthidalhatók.

A szétosztályozódás megelőzésére, a szalag végére terelőlapokat, vagy ormánycsövet kell szerelni.

Függőleges betonszállítás

Keskeny, kis zsalunyílású szerkezetek betonozását a zsaluzat és a konténer közé iktatott tölcsérrel,

surrantóval végzik.

Beton szállítása betonszivattyúval:

Fontos tényező, hogy a szivattyú különböző összetételű és különböző mennyiségű betonok

szállítására, szivattyúzására legyen alkalmas, továbbá, hogy a szivattyúzás közben a beton

homogenitása ne változzon és a csőbe történő szállítás esetén – függetlenül a szállítás távolságától

és magasságától – a beton homogén maradjon. A beton a szivattyúzás közben ne szennyeződjön,

azaz a szivattyút üzemeltető közegek (olaj, víz) a betonba ne kerülhessenek. Műszaki követelmény

az az igény is, hogy a szivattyú a beton és a csőfal közötti súrlódáshoz szükséges energiával

rendelkezzen, ill. a bedolgozás igényének megfelelő mennyiséget a megfelelő távolságra tudja

eljuttatni.

5

4. Határozza meg a kőzet fogalmát! Hogyan lehet csoportosítani a kőzeteket?

Milyen kőzeteket használunk az építőiparban? Melyeket használjuk ezek közül

cölöpök készítéséhez?

Kőzet fogalma

A Föld szilárd kérgének jelentős részét természetes eredetű kövek, kőzetek alkotják. A földkéreg

felépítésében megtalálható kőzetek közös jellemzője, hogy valamennyi természetesen jött létre.

A kőzeteket csoportosíthatjuk keletkezésük szerint. Az azonos módon kialakult kőzetek

tulajdonságai legtöbbször hasonlóak, ezért a felhasználás (műszaki paraméterek) szempontjából ez

a legmegfelelőbb csoportosítás.

Kőzetek csoportosítása szerkezetük, eredetük és szemcsenagyságuk szerint.

A kőzetalkotó ásványok:

A kvarc: Az egyik leggyakoribb kőzetalkotó a természetben több kristályos és alaktalan

változata ismert. Keménységére jellemző, hogy a kvarc szemcsék a kvarcot magába foglaló

kőzet ellenállása után is épségben megmaradnak. A kvarc tartalmú kőzetek elmállásakor a

kvarcból kavics és homok keletkezik.

A földpátok a leggyakrabban előforduló kőzetalkotó ásványok közé tartoznak. A földpát

színe a szürkésfehértől a barnán keresztül a húspirosig terjed. Nehezen olvad, nem teljesen

fagyálló, a kezdeti mállás után gyorsan tönkremegy.

A színes szilikátok a kőzetek legváltozatosabb és legeltérőbb ásványai.

Az ércásványok a legrégebbi idők óta ismert ásványok. Közös tulajdonságuk, hogy belőlük

valamilyen fém állítható elő.

Az egyéb ásványok csoportjába tartozó ásványi összetevők a gyakorlatban nagyon fontosak.

Főleg üledékes kőzetekben találhatjuk meg őket.

A kőzetek szövete:

A kőzetalkotó ásványok egymáshoz viszonyított helyzete alapján az alábbi fő szövettípusokat

különböztetjük meg:

Kristályos, amelyben szorosan összefüggő kristályhalmaz látható. Az egyes kristályok

egymással szorosan érintkeznek.

Tömött, amelyben az alkotórészek nem láthatók, a kőzet egyneműnek látszik.

Lukacsos, amelynél a kőzet belsejében kisebb-nagyobb lyukak, esetleg üregek láthatók.

Palás, amelynél a kőzet az egyik irányban jobban hasad. Az ilyen kőzeteket vékony

lemezekké lehet széthasítani.

Szemcsés a kőzet akkor, ha egyenlő nagyságú szemcsékből épül fel. A szemcsék durva vagy

finom eloszlásúak lehetnek.

Törmelékes az a kőzet, amelyeknél a különféle törmelék anyagok valamilyen kőzetanyag

segítségével tapadnak össze.

A kőzetek csoportosítása eredetük szerint:

A kőzeteket eredetük szerint három csoportba lehet osztani: vulkánikus, üledékes és átalakult

kőzetek.

Vulkánikus kőzetek: a Föld mélyében lévő és a Föld felszíne felé emelkedő, illetve a

felszínre kitört izzón folyó lávából keletkeztek. Attól függően, hogy milyen mélységben

szilárdultak meg, a vulkánikus kőzeteket három csoportba oszthatjuk.

Üledékes kőzetek:

Az üledékes kőzetek fokozatos lerakodással, kis nyomás alatt alakultak ki. Anyagukat már

nem közvetlenül a magmából nyerik, így a legtöbb ilyen kőzet laza, porózus szerkezetű.

Átalakult kőzetek, más néven metamorf kőzeteknek is nevezzük. Ezek vulkánikus vagy

üledékes kőzetekből keletkeztek.

6

5. Határozza meg a földművek fogalmát! Milyen földműveket ismer? Milyen

fenntartási műveleteket kell elvégezni egy földművön? Beszéljen a rézsűkasza

kialakításáról! Milyen gépeket sorolhatunk még a földmű fenntartás gépei közé?

Földmű fogalma

Földmű szabályos felületekkel határolt önálló rendeltetésű bevágás illetve föld anyagból épített

töltés, gát

Földművek csoportosítása (jellege, kiterjedése, célja szerint).

Kiterjedés:

pontszerű (pilléralapok),

vonalas (közlekedési pályák alépítményei, csatornák, árvédelmi töltések),

területi vagy széles (tereprendezés, repülőtér),

gödör jellegű (munkagödör, külszíni fejtés)

Célja:

Közlekedési pálya alépítménye, csatorna, árvédelmi töltés, folyószabályozás, tereprendezés,

alapozás, alagút, földalatti térség, külszíni fejtés, stb.

Földművek fenntartásának gépei, rézsűkaszák csatlakoztatása, mozgásviszonyai, kialakítása Rézsűkaszák

A magasabb rézsűk füvesített felületeinek kaszálására szolgálnak a hidraulikus hajtású rotációs

rézsűkaszák.

A közúti univerzális eszközhordozóra (UNIMOG) is kifejlesztettek hasonló elven működő

rézsűkaszákat. A traktorra szerelt változatok esetén problémát jelentett a rossz súlyelosztás, amit a

kereszttartóra szerelt hidraulika tartállyal és ellensúlyokkal próbáltak kiegyensúlyozni. Ennél jobb

megoldást kínált az UNIMOG rakfelületére szerelt adapter.

A stabilitáson javított az, hogy az alapgép hátsó tengelyének rugózatát az agyra épített merevítőkkel

kitámasztották. A stabilitás javítása a hosszabb gémtagok alkalmazását is lehetővé tette. Lényeges

változás az is, hogy a talajegyenlőtlenségekből eredő sérüléseket automatikus talajkövető rendszer

beépítésével előzték meg.

A manuálisan beállítható nyomáshatároló biztosítja az egyenletes talajnyomást és a gémszerkezet

megengedettnél nagyobb terhelését. Lényeges tudni azt, hogy a talajkövetés bekapcsolását csak a

munkaeszköz talajra helyezett állapotában szabad elvégezni.

A kezelő számára jelentős változás az, hogy a kezelőelemeket magába foglaló vezérlőtömböt a

vezető melletti ülésben ülő mozgásterébe is áthelyezhető, és annak kezelését nem a járművezetőnek

kell végeznie (ez főleg az egy menetben végzendő padka- és rézsűkaszálás esetén fontos).

A talajkövetésen kívül minden mozgásfunkció a fülkéből vezérelhető.

Az UNIMOG-ra épített legújabb változata a G-5002 típus, amely az előzőekben említett előnyökön

túlmenően mindkét oldalon képes munkát végezni.

7

6. Mit nevezünk résfalnak? Mutassa be a résfalak készítésének lépéseit! Milyen

alakzatokat hozhatunk létre réseléssel? Mit nevezünk horgonyzásnak? Milyen

fajtái vannak a horgonyzásoknak? Mutassa be a különböző réselőgépeket!

Beszéljen szerkezeti kialakításukról, működési elvükről!

Résfal fogalma.

A fúrt cölöpök építési technológiájából fejlődött ki a ma már elterjedten alkalmazott résfalas építés.

A résfal alapozási alkalmazáson kívül felhasználható még munkagödör határolásra, vízzárásra és

föld alatti műtárgyépítésre.

A résfalakat a térszintről építik úgy, hogy a megépítendő fal, vagy pillér helyén a dúcolatot

helyettesítő résiszap védelme alatt függőleges oldalfalú rést készítenek, majd alulról fölfelé haladó

betonozó csővel a résiszap egyidejű kiszorításával megépítik a beton vagy vasbeton szerkezetet. A

talajból kiemelt rés felső szegélyén un. résvezető vasbeton gerendákat alkalmaznak. Ezek a

szegélygerendák megóvják a földpart szélét a beomlástól, ill. "folyókaszegélyként" biztosítják a

kiszorított résiszap (bentonitos zagy) elvezetését.

A résfal szokásos vastagsága 30-100 cm között változik. Mélysége általában 12-40 m közötti

Résfal készítés lépései (földkitermelés és réskitöltés) műveletei, eszközei.

Résvezető gerenda elkészítése, amely meghatározza a rés irányát, megvezeti a

réselőszerszámot, és a rés felső részének az állékonyságát biztosítja. A résvezető gerendák a

leendő résfal két oldalán, a falszélességnek megfelelő távolságban készített vasbeton falak,

amelyek 1-2 m mélységig nyúlnak le. A résvezető gerenda szerepe: kijelöli a résfal helyét,

függőlegesen megvezeti a réselőgépet, megtámasztja azt, valamint a felső talajzónát,

amelynek az állékonyságát a bentonitos résiszap még nem biztosítja, a szakaszolópanel

rögzítéséhez támaszul szolgál, és rendezett felszínt biztosít. Keresztmetszetük téglalap,

esetleg álló vagy fordított L betű

Két fogással elkészítik egy réstábla két szélét

A két fogás között megmaradó földmag kitermelése, átharapás. Ezzel elkészült egy réstábla.

Az armatúra elhelyezése, majd a réstábla kibetonozása, a résiszap folyamatos kiszorítása

mellett.

Az elkészült réstáblák közti földmag kitermelése.

Ezeknek az armatúrával való ellátása, és kibetonozása; ezzel elkészült a folytonos rés

A rés kialakítása speciális célgépekkel történik. Ma már igen sokféle réselő berendezés van

forgalomban, amelyek egyrészt abban különböznek, hogy (a haránttolandó rétegek tulajdonságaihoz

igazodva) miként fejtik, aprózzák a talajt, másrészt, hogy miként távolítják el a felaprózott

törmeléket.

Résfal kihorgonyzásának szükségessége.

A horgonyzott szerkezetek működési elvének az a lényege, hogy horgonyokkal az aktív csúszó lap

mögötti talajzónára hárítjuk a megtámasztó falra ható föld és víznyomást.

Régebben a megtámasztott szerkezettől elég távol lemélyített, párhuzamos falhoz, horgonylaphoz,

cölöpökhöz rögzítették a horgonyokat Ezek a változatok ma már egyre ritkábbak, mert drágák, az

építési területtől távolabb levő területek igénybevételét is megkívánnák, és a horgonyok helyzetét is

megkötik, mert a felszínről építve túlságosan mélyre nem vihetik. Néha még alkalmazzák ezen

megoldást partfalakhoz, főleg ha mögéjük magasabb feltöltés készül.

Köteles réselőgépek

A markológépek ciklikus üzeműek (leengedés - harapás - kiemelés – ürítés Speciális mélyásó gép,

aminek mechanikus markoló kotró képezi az alapját.

8

Köteles felfüggesztésű, mechanikus üzemű markoló réselőgép

A legkorábbi réselési technológia. A markoló emelése és süllyesztése, a szirmok yitása és

zárása is kötéllel történik. Manapság egyre kevésbé használják elavultsága miatt.

Köteles felfüggesztésű, hidraulikus üzemű markoló réselőgép

Különleges, nagyméretű kétkanalas markoló fej lóg alá a gépről, amely azonban a

mechanikától függetlenül, hidraulikusan működik a nagyobb markoló erő kifejtése

érdekében. A hidraulika vezetékei külön orsókon kapnak helyet, amiket a gép a fejjel együtt

bármilyen mélyre le tud ereszteni. A nagy markoló fej profilja egészen keskeny, mert az

alapozáshoz szükséges betonfalak és alapok helyének precíz kiásása a feladata.

Kelly-száras felfüggesztésű, hidraulikus üzemű markoló réselőgép Az előző konstrukciótól nem sokban különbözik. A felfüggesztése a gémcsúcsra szerelt felső

(külső) Kelly-szárral (1) történik. A képen látható felső állásban az alsó (belső) Kelly-szár (2)

összekapcsolódik a felsővel, egy köztes elemen (3) keresztül, így az egész kanalat a felső Kelly-szár

tetejére szerelt hidromotor segítségével lehet a hossztengelye körül forgatni. Ez a szerelék pontos

irányítását teszi lehetővé.

Azonban egy gyakorlatlan kezelő, ha a kanalat a résvezető beszorítja, a Kelly-szárakat el is törheti.

Marótárcsás (hydrofräs), folyadékszállítású réselőgép Ezek folyamatos üzemmódúak (talajparitás - zagykiszivattyúzás - ülepítés egyes típusaiknál

függőleges tengelyre szerelt fogak, fúrófejek, másokon vízszintes tengelyű marótárcsák forogva

aprítják a talajt. A marótárcsás az egyetlen olyan réselési mód, amellyel a függőleges irányú

eltéréseket valós időben lehet mérni, és ezzel együtt korrigálni. Alkalmazásuk költségesebb, 25

méternél nagyobb mélységtől lehet gazdaságos.

9

7. Hogyan történhet a cölöpök földbe juttatása? Mutassa be a cölöpözőgépek

fajtáit! Beszéljen a felépítésükről, működésükről! Milyen gépeket használnak a

különféle anyagból készült cölöpökhöz?

Cölöpök csavarással, vibrálással, veréssel való lejuttatásának ismertetése.

A talajkiszorítással készölő cölöpök technológiája

A talajkiszorítással készülő cölöpöknél nincs földkitermelés, a cölöp helyét a talaj tömörítésével, a

cölöp térfogatának megfelelő térfogatú talaj kiszorításával érik el. A technológia két alapvető

kérdése

A talajkiszorító elem kiválasztása

A lehajtás módja

A talajkiszorító elem az előnyös tulajdonságuk miatt a leggyakrabban és a legrégebben alkalmazott

előre gyártott vasbeton elem, vasbeton cölöp. Hazánkban 30x30 és 40x40 cm oldalhosszúságú,

négyzetes keresztmetszetű előre gyártott vasbeton cölöpök kaphatók Előnyeik: a tartósság (amit

nem befolyásol a talajvíz ingadozása), a viszonylag nagy teherbírás és az, hogy általában nehéz

verési körülmények között is alkalmazhatók

A lehajtás módja lehet:

verés,

vibrálás,

csavarás

Az előre gyártott vasbeton cölöpöket veréssel vagy vibrálással juttatják le, a leggyakrabban használt

lehajtási mód a verés Ma már szinte csak Diesel-, vagy hidraulikus verőket használnak. Szemcsés

talajokban elsősorban a vibrálás jön számításba. Mindkét módszernél nagy gondot jelent a

zajterhelés, amit zajárnyékolással próbálnak csökkenteni.

Az elmúlt évtizedben óriási előretörés volt tapasztalható a lecsavarással kialakított cölöpöknél. A

csavart cölöp kialakításához a béléscső alsó néhány méterén menetből álló spirált készítenek. A

becsavarás következtében az altalaj oldalirányban tolódik szét, nincs talajkiemelés. A béléscső

lecsavarásakor annak alján lévő vágó él a kisebbik oldalfelületével vágja a talajt A szükséges

mélység elérése után nyomás alatt betonozzák a cölöpöt, a fúrócső forgó mozgatással kombinált

visszahúzása mellett. Ekkor a vágó él a nagyobbik keresztmetszetével metszi a talajt, ezáltal

képződnek kibetonozáskor a spirálmenetek a cölöp köpenyén. A betonozás befejezése után az

armatúrát is behelyezik. A cölöp vasalható, így nyomás és húzás mellett hajlításra is igénybe

vehető. Teherbírása nagyobb az azonos kategóriájú, sima felületű fúrt cölöpökhöz viszonyítva.

Számos változata ismert, a technológia lépései gyakorlatilag azonosak, eltérés a fúrófejekben az így

kialakított palást formájában (sima, érdes, csavarmenetes) és az átmérőkben van. Ma már 6-700 mm

átmérőjű cölöpök is készíthetők ilyen módon.

Hidraulikus verőgépek

Mint az építőgépek sok más típusánál, a cölöpverőknél is felvetődött a hidraulikus hajtás

lehetősége. Ezek a gépek lényegesen bonyolultabb felépítésűek, ebből fakadóan jóval drágábbak,

mint a dízel cölöpverők, de megkérdőjelezhetetlen előnyökkel rendelkeznek. A talaj mechanikai

tulajdonságai (szemszerkezet, talajellenállás) nagyfokú beállítási rugalmasságot követelnek meg

cölöpverő gépektől. Ez a dízel cölöpverőkre alapvetően nem jellemző, bár újabban már használják a

fokozatmentesen állítható befecskendező rendszert, de a szabadon esésből adódóan a percenkénti

löketszám és a lökethossz egymással összefüggő paraméterek maradnak. .Ezzel szemben a korszerű

hidraulikus gépek esetében mindkét paramétert fokozatmentesen lehet változtatni.

10

Diesel verőgépek

E gépek előnye az egyszerű felépítés, ebből következően a gyártási, üzemeltetési költségük

alacsony, valamint kicsi a karbantartásigényük.

A dízelverők forgattyús mechanizmus nélküli erőgépek, közvetlen nagy- vagy kisnyomású

üzemanyag befecskendezéssel.

Működési módjuk szerint lehetnek: egyszeres (víz- vagy léghűtéses), ill. kettős (léghűtéses)

működésű dízelkalapácsok.

Szerkezeti kialakításuk szerint lehetnek: mozgó- (verő-) hengeres állódugattyús (ún. vezető

rudas), és mozgó- (verő-) dugattyús ütőtömegű dízelverők.

Vibrációs lehajtó gépek

A vibrátorból és hajtómotorból álló vibrációs lehajtó gépek irányított rezgéseket adnak át a vert

elemre, amelynek fejével mereven össze vannak kapcsolva. A hosszanti rezgésekre kényszeríttet

vert elem rezgéseit átadja a környező talajrétegnek és ezzel erősen csökkenti a köpenysúrlódást és a

csúcsellenállást.

A vibrációs lehajtó gépek fő típusai:

a vibrációs süllyesztő – helytelen szóhasználattal vibrációs verő – villamos, belső égésű

vagy hidraulikus motorral mereven összeépített, irányított rezgéseket keltő, kéttengelyes,

ellentétes forgásirányú, szinkronizált rezgésgerjesztő (egyszerű vibrációs süllyesztő), vagy

rugózott póttömeges vibrációs süllyesztő, amely a behatolási sebesség növelésére két vagy

több páros rezgésgerjesztőből és alaplemezzel megnövelt tömegű hajtómotorból áll, s a két

lengő-tömeget előfeszítést is biztosító nehéz csavarrugókkal, valamint ékszíjhajtással

kapcsolják össze;

vibrációs kalapács (vibrokalapács), amely a rezgésgerjesztő keltette süllyesztő hatást

periodikusan ismétlődő, fémes ütközésű ütőhatással is növeli.

A vibrációs lehajtó gépek fejlesztési fokozatai:

villamos vibrációs süllyesztő nem állítható excentrikus tömegekkel;

villamos vibrációs süllyesztő állítható excentrikus tömegekkel;

villamos vibrációs süllyesztő lépcsős frekvencia-szabályozással;

hidraulikus vibrációs süllyesztő fokozatmentes frekvencia-szabályozással;

elektrohidraulikus vibrációs süllyesztő fokozatmentes frekvencia-szabályozással.

A vibrációs süllyesztőkhöz nem kell verőállvány, a lehajtandó elemre ültetve vagy darukötélre

függesztve üzemelnek. A vibrációs süllyesztőt a lehajtandó elemmel mechanikus vagy hidraulikus

működtetésű szorító berendezés kapcsolja össze.

Az oszlop hátsó oldalára két hidraulikus hajtású csörlőt szerelnek, a felső az elemet, az alsó a

cölöpverőt mozgatja. Az oszlop mindkét oldalra 90°-kal elfordítható és terepszint alá süllyeszthető.

11

8. Beszéljen a kőzetfúró gépekről! Hogyan történik a fúró meghajtása? Milyen

fúró-szerszámokat alkalmazhatunk? Beszéljen a kőzetfúráskor fellépő

veszélyekről és ártalmakról!

Kőzetfúró gépek szerkezete, futóműve, hajtási módja.

A felszíni kőbányászat legelterjedtebb módszere a robbantásos jövesztés, amelyet fúrólyukba

helyezett robbanóanyaggal végeznek. A mélyépítésben és újjáépítésben, csatornák, útlevágások,

árkok nyitásakor, az alagútépítésben, a vágathajtáskor, résfalak és támfalak hátrahorgonyzásakor

alkalmazzák a fúróberendezéseket robbantólyukak, horgony rudak vagy injektáló berendezések

furatainak elkészítéséhez.

A különböző fúrási módszerek közül a legtöbb kőzetféleségben univerzálisan alkalmazható az ütve

fúrás. Nem szilárd, üledékes kőzetekben körforgó fúrógépeket alkalmaznak, amelyeket félkemény

és kemény kőzetekben is használnak nagy átmérőjű fúrólyukak létesítésére.

A hajtás módja szerint a berendezések lehetnek

sűrített levegővel,

villamos motorral vagy

hidraulikus motorral hajtott gépek.

Működtetés és vezérlés szempontjából megkülönböztetnek

kézi,

fúróállványos és

fúró kocsis berendezéseket.

A bányászat alkalmazza a nagy átmérőjű lyukak fúrására az önjáró alvázra szerelt állványos

fúró berendezéseket.

Kézi fúrógépek

A kézi fúrógépek kis átmérőjű, viszonylag rövid furatok és robbantólyukak előállítására alkalmasak.

Működési mód szerint lehetnek

körforgó és

ütve fúró gépek,.

A körforgó fúrógépek sűrített levegős lamellás hajtómotorja fogaskerék-áttételen keresztül hajtja a

forgatófejet, amelybe a fúrórúd befogóvégeit szerelik be.

A lamellás motor elvi felépítésére jellemző, hogy a motorház belső hengerében, ahhoz viszonyítva

külpontos tengellyel, helyezik el a tömör forgórészt, amelyben radiális vagy ahhoz képest enyhén

hajló rések vannak. A résekben lévő lamellák forgás közben a centrifugális erő hatására a résekből

kimozdulva a külső hengerpalásthoz súrlódnak és zárt szektorokat alkotnak.

A sűrített levegő az álló henger egyik oldalán lévő belépőnyíláson keresztül jut be a henger és a

forgórész közötti térbe, amelyet a lamellák szektorokra bontanak.

A szektorok térfogata a henger és a forgórész közös átmérővonaláig növekszik, onnan a közös

érintőpontig csökken. Az egyes rekeszek a beömlőnyílás előtt elhaladva feltöltődnek sűrített

levegővel, amely kiterjedve elfordítja a forgórészt. Amikor a szektort záró lamella elhalad az első

kipufogónyílás előtt, a rekeszben a nyomás lecsökken az atmoszferikus nyomás értékére. A sűrített

levegő hasznosításának hatásfoka annál kedvezőbb, minél jobban kiterjed, ennek azonban határt

szab a gép méreteinek aránya és a levegő lehűlése az expanzió során.

Az egyszerű szerkezetű villamos fúrógépek motorja rendszerint egy- vagy kétfokozatú

homlokfogaskerék-áttételen keresztül hajtja a forgatófejet. A körforgó fúrógépekkel rendszerint

szárazon fúrnak, nedves fúrást csak kivételes esetekben alkalmaznak. A száraz fúráshoz tömör

spirál fúró rudat használnak, míg nedves fúráshoz csőrudazatot.

12

Az ütve fúró gépek.

A préslevegős gépeket két jellegzetes kivitelben gyártják, melyek jellemzői:

a felütés egy dugattyúval megy végbe, amely hátrafelé mozgatásakor elfordítja a fúró rudat,

(fúrókalapácsok)

a felütést dugattyú végzi, a forgatást külön motor ( nehéz ütve-forogva működő fúrógépek.)

A fúrókalapácsok szerkezeti felépítése hasonló a bontókalapácsokéhoz, természetesen a feladatnak

megfelelő módosítással és változtatással. A kalapácsházban (1) mozgó szabadlöketű dugattyú (2)

előrehaladás közben felüt a tartóhüvelybe (3) fogott fúrórúdra (4), amelynek másik vége a

fúrókoronában (5) végződik. A dugattyú hátrafelé haladásakor egy kilincsműves szerkezeten (6)

keresztül meghatározott szöggel elforgatja tartóhüvelyével együtt a fúró rudat, így a fórú korona éle

más helyzetben hat a kőzetre a következő ütésnél. A fúró rudat mindig hátramenetben forgatják és

mindig az óramutatóval ellentétes irányban.

Fúrószerszámok kialakítása, anyaga.

A fúrókalapácsok fúrórúdjai hatszögletű keresztmetszetűek és a gép típusának és az öblítés

módjának megfelelően kialakítottak. A rudazat és a befogóvég méreteit nemzetközi szabványok

rögzítik. A rudazat lehet sima vagy nyakgalléros kivitelű. A nyakgallér kivitele szerint

megkülönböztetnek hegesztett, kovácsolt és gumiperemes fúró rudat. Leginkább elterjedt a

kovácsolt nyakgallér, amely egyenletesebb szilárdságot biztosít a rúdnak és az kevésbé törik.

Az ütve fúrógép szerszáma a fúrókorona, amely kialakítható a fúrórúdból is (monoblokk fúrószár).

Általánosabb azonban a levehető fúrókoronák alkalmazása.

Betartandó munkavédelmi előírások, védőfelszerelések fajtái, használatuk.

A kőzet furása során részecskék pattoghatnak.

Száraz furásnál porszennyezés

Zaj és rezgésből adódó ártalmak

A munkaterületen csak a munkafolyamatra előírt egyéni védőeszközök használatával lehet

tartózkodni!

Egyéni védőeszközök:

Ezeket a gépkezelőnek azért kell viselni, hogy a munkavégzésből, munkafolyamatból eredő

kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékig csökkentse.

védősisak, amely védelmet nyújt a fej számára az eső, zuhanó tárgyak ellen;

védőszemüveg: mechanikai szennyeződések ellen;

védőálarc: mechanikai szennyeződések ellen;

légzésvédők: porszennyeződések ellen;

hallásvédők: (különösen a kőzetfúró berendezéseknél fontos!) füldugó, fültok,

védőkesztyűk a kőzetfúrógépeknél a vibráció elleni védelmet kell biztosítani

védő lábbelik;

védőöltözetek: csapadék és hideg ellen.

Csoportos védőeszközök:

A munkahelyen alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi jelzések, amelyek táblákon kerülnek

elhelyezésre:

vészkapcsolók.

védőburkolatok,

jelzőtáblák

- elsősegély,

- menekülési utat jelző,

- villamosbiztonsági,

- tiltó,

a munkaterületet elkorlátozó eszközök,

13

9. Beszéljen a munkagépek letalpalásának szükségességéről! Mutassa be a

talpaló szerkezet felépítését, működését! Mit tesz, ha a talaj nem elég stabil a gép

biztonságos letalpalásához?

Talpalás fontossága, gép stabil állapotának elérése.

A gépet a munkavégzés megkezdése előtt állítsuk vízszintes helyzetbe a támaszokat működtetve.

A gumiabroncsos alváz még ikerkerekes szerelés esetén is csak viszonylag kis felületen fekszik fel

a talajra. Nehéz talajok fejtésekor a gumiabroncsok rugalmasan felveszik a reakcióerőket és ezzel

csökkentik a puttonyfogakon kifejthető dinamikus hatást. Ennek megszüntetésére a korszerű mobil

kotrók alvázára egy vagy két pár hidraulikus támot (támasztólábat), ill. támasztó toló lapot

szerelnek. Az egy páros (egysoros) támot a hátsó kerekek mögé szerelik, így ez csak a kotrógép

terheltebb hátsó részét emeli fel kotrás közben. A négy támos rendszerrel a kotrógép teljesen a

támokra emelhető és stabilan fekszik fel. Egyes kotrógépek hátsó támasztólábai nemcsak kereszt-,

hanem hosszanti irányban is – a kerekek mellett – letámaszthatók.

Talpaló szerkezet hidraulikus rendszerének ismertetése.

14

10. Beszéljen a talajfúró gépeknél használt lánctalpas járószerkezetekről!

Milyen fajtái vannak? Hogyan történik a gép kormányzása? Milyen

karbantartásigénye van az ilyen járószerkezeteknek?

Futómű általános felépítése. A földmunka- és rakodógépek futóművei (járószerkezetei) egymáshoz viszonyítva lényegében

géptípusonként, gépenként mutatnak konstrukciós különbségeket, de mindegyik egy

alapkonstrukcióból indul ki. E tétel kapcsán az alapkonstrukciós megoldások működését

ismertetjük.

Kotrógépek járószerkezetei

A kotrás technológiája szerint a fejtőszerszám mozdul el a megmunkálandó talajhoz képest, és ha az

alapgép a talaj leforgácsolását egy helyen már elvégezte, kissé tovább kell haladnia.

Járószerkezetének nem a munkahelyek közötti – közúti – közlekedés az elsőrendű feladata, hanem a

kisebb távú munkamozgások végzése. Mivel ezeket általában egyenetlen terepen hajtja végre,

fontos követelmény a jó terepjáró képesség 1:4 kapaszkodó képesség. E követelményeknek

legjobban lánctalpas járószerkezet felel meg.

Gumiabroncsos járóműves alváz

A kotrógépek kis- és középkategóriáiban a gumiabroncsos (elterjedten gumikerekeseknek nevezett)

járóműves alváz erőátvitele szerint lehet:

teljesen mechanikus

hidraulikus működtetésű mechanikus hajtóművekkel

közvetlen hidraulikus hajtású.

Az önjáró (mobil) kotróknál (a lánctalpasoknál is!) a hajtómotor a forgó felső vázon van, ezért a

hajtóerőt a járómű hajtóműveihez le kell vezetni. Ez meglehetősen bonyolult és költséges szerkezeti

megoldásokat tesz szükségessé, mivel az erőátvitel csak a királycsapon át lehetséges.

Lényegesen leegyszerűsíti a gumikerekes járóművek hajtását a hajtóteljesítmény hidraulikus

levezetése az alvázra, amelyen a hidromotor és a hajtómű a szokásos mechanikus differenciálmű

közvetítésével hajtja a kereket.

Az előre- hátramenet sebességfokozatai egyszerűen kapcsolhatók a hidromotor ellenkező irányú

táplálásával, fordulatszámát pedig fokozatmentesen lehet szabályozni a két szélsőérték között a

táplálás mennyiségével.

Traktoralapú gumikerekes univerzális földmunkagép futóműve

A korábbi időszakban a kiskotrók a mezőgazdasági lánctalpas és gumikerekes traktorok bázisán

alakultak ki, miután azok alkalmasak voltak hidraulikus szerelékek működtetésére.

A traktorkotróból továbbfejlesztett kotró-rakodógép alváza alapvetően eltér a traktor alváztól,

kifejezetten földmunkákra kifejlesztett megerősített alváz.

A legkorszerűbb földmunkagépek járószerkezete zárt hidrosztatikus hajtás. Ez a hajtásmód igen

nagy rugalmasságot mutat, mindamellett, hogy fokozatmentes szabályozás és az egyszerű

irányváltás is megoldott.

A gumiabroncs, mint a járószerkezet fontos eleme

A gumiabroncs helyes megválasztásától is függ a gumikerekes kotrógépek teljesítménye és

gazdaságossága. Az abroncsgyártók minden géptípusra kifejlesztettek olyan abroncs-

konstrukciókat, amelyek messzemenően megfelelnek minden műszaki követelménynek és az adott

talajviszonyoknak

A nemzetközi megállapodás szerint az alacsony, 1,0-2,75 bar belső nyomású abroncsok

nagyságának jelzését angol hüvelykben (= 25,4 mm) adják meg, pl. 8,25-20, itt az első szám az

abroncs szélessége felfújt állapotban a névleges nyomáson, a második szám az acélpánt átmérője

(ugyancsak hüvelykben).

15

Lánctalpas járóműves alváz

A lánctalpas járműalváz két, merev szekrényes hosszgerendából és az ezeket áthidaló

keresztgerendákból álló hegesztett acélszerkezet, összefogó fedelén kiképzett görgős koszorú

nyakrésszel.

Az előre- és hátramenetre egyaránt alkalmas lánctalpas járómű normál menethelyzetében a hajtó

lánckerék mindig hátul van, hogy az alsó láncág húzott legyen. A gyárak kisebb mértékben eltérő

szélességű, egységesített lánctalpakat gyártanak, így azonos kotrógép-típushoz többféle méretű

lánctalp szerelhető fel.

A talajviszonyoktól függően célszerű a következő talplemez szélességeket választani:

száraz anyag, kő, teherbíró terep 400-600 mm

kavics, föld 600-700 mm

nedves föld, homok 700-900 mm

nedves iszap, vizenyős talaj 1000-1500 mm

A traktor-járómű talplemezeinek külső járófelülete alacsony keresztbordázattal készül a talajon való

jobb kapaszkodás céljából.

Lánctalpas járómű részei

Hajtókerék

Feszítőkerék

Terhelési rendszerek (görgő rendszerek)

Lánctalp

Terhelési rendszerek:

Görgő soros

Himbás

Keréksoros

A hidrosztatikus hajtás tökéletesítésével megnyílt a lehetőség a kotrógép lánctalphajtásának

korszerűsítésére és egyszerűsítésére. Általánosan elterjedt a két lánctalp egyedi hajtása, ami

lehetővé teszi a helyben fordulást a két lánctalp ellentétes irányú hajtásával.

A hidrosztatikus lánctalphajtás nagy nyomatékú hidromotorja feleslegessé teszi a többfokozatú

fordulatszám-csökkentő fogaskerekes hajtómű beépítését és nagy nyomatékú áttétele következtében

a táplálás megszűnésekor azonnal fékként működik

Kotró járómű (himbás)

A kotrójárómű himba kocsikba szerelt lengő görgőivel viszonylag könnyen átgördül a

kisebb talajegyenetlenségeken. A csaposan összeerősített és végtelenített lánctagok vezető

bütykein vagy hornyaiban a nagy átmérőjű futógörgőkkel legördülve halad a lánctalp,

miközben a rugós felfüggesztésű himba kocsi gyakorlatilag elnyeli a talaj kisebb

egyenetlenségeit. A hajtó lánckerék fogai csapos kapcsolatnál behatolnak a lánctagok

hézagaiban, tarajos kapcsolatnál pedig a lánctag taraja hatol be a lánckerék fogai közé. A

kotrójárómű haladási sebessége 1,5 km/h.

Traktor járómű (görgősoros)

A kotrójáróművet csaknem teljesen kiszorító lánctalpas traktor-járómű rövidebb, mint a

kotrójárómű. A lánctalp láncra felcsavarodott lánctagokból áll és a nagy átmérőjű lengő

futógörgők helyett nagyobb számú, kisebb átmérőjű, az alapkereten mereven csapágyazott

futógörgőkön gördül. Hajtásához a hajtó lánckerék fogai hatolnak be a lánccsapok közeibe.

A kisosztású lánc csavarozott, külső felületén haladási irányra merőlegesen bordázott

talplemezekkel meghibásodás esetén könnyen és gyorsan cserélhető. A lánctalp feszesen

tartását a terelő lánckerék tengelyének feszítésével vagy a visszafutó (felső) ágba beépített

feszítő berendezésekkel oldják meg.

16

11. Milyen fékeket ismer? Beszéljen a munkagépeken található fékekről!

Mutassa be a fékrendszer részeit, működési elvét! Miből adódhat a fékek

helytelen működése, meghibásodása?

Fékek típusai

Feladatuk alapján megkülönböztetünk

Üzemi fékberendezés: a jármű sebességét szükség esetén csökkentenie kell, adott

körülmények között egészen a megállásig. A jármű ennek során ne változtassa meg a nyom

vonalát. Az üzemi féket a vezető lábbal működteti, folyamatosan változtathatónak kell

lennie és az összes kerékre kell hatnia

Biztonsági fékberendezés: az üzemi fékrendszer zavarai esetén annak feladatait kell ellátnia.

Nem kell független, harmadik fékrendszernek lennie, hanem a kétkörös üzemi

fékberendezés működőképes fékköre vagy folyamatosan változtatható hatású, rögzítő

fékberendezés is elegendő

Rögzítő fékberendezés: álló, vagy leállított jármű elgurulását kell megakadályoznia lejtős

úton, a vezető távollétében is.

Tartósan működtethető lassító fékberendezés: feladata a hosszabb ideig tartó lejtőn

haladáskor a jármű sebességét meghatározott állandó értéken tartani.

Működési mód szerint:

Mechanikus fék, Hidrodinamikus fék, Elektromágneses fék, Áramlástani fék

Energia átvitel módja szerint:

Mechanikus: a fékező erőt a járművezető fejti ki

Hidraulikus: a fékező erőt a vezető fejti ki, a hidraulikus rendszer továbbítja ezt az energiát a

kerékfékszerkezetekhez

Pneumatikus: a vezető a fékpedálon kifejtett erővel a felhasznált segédenergia nagyságát

változtatja (pneumatikus=sűrített levegővel működő)

Elektromos: a fékező erőt villamos rendszerű végrehajtó egység fejti ki

Fékező, súrlódó felület alakja szerint:

Dobfék (szimplex, duplex, szervo fékek), Tárcsa fék: fix illetve úszónyerges változatok

Üzemi fékberendezés

Hidraulikus fék működése

A hidraulikus fékrendszernél a pedál lenyomása a főfékhengerben nyomást hoz létre, amelyet

fékcsövek továbbítanak a kerekekhez. Itt a munkahengerek alakítják vissza erővé a nyomást, ezek

nyomják a féktárcsa, vagy fékdob felületéhez a nagy súrlódási tényezőjű fékbetéteket,

fékpofákat. A súrlódás hővé alakítja a jármű mozgási energiáját.

Légfék rendszer

A rögzítő fékrendszer.

Kombinált fékrendszer.

A fékbetétekkel szembeni legfontosabb követelmények:

súrlódási tényezője nagy legyen,

a tényező értéke lehetőleg független legyen a hőmérséklettől, hogy mind a gyors

nagy intenzitású, a tartós, de kisebb intenzitású fékezést megfelelően biztosítsa,

ne legyen különösebben érzékeny a nedvességre és kenőanyagokra,

szövetszerkezete ne legyen szemcsés, nehogy felsértse a féktárcsa felületét,

ne legyen túl rugalmas vagy túl merev, ne tartozzon a gyorsan öregedő anyagok csoportjába.

A fékbetétet a fékpofához (tárcsához, szalaghoz) szegecsek segítségével szoktuk rögzíteni. Újabban

azonban egyre inkább terjed a ragasztási módszer. A ragasztási módszer több szempontból is

előnyös.

17

12. Beszéljen a munkagépek futóművének felépítéséről, részeiről! Milyen

szerkezeti egységeken keresztül visszük át a hajtást a kerekekre?

Futómű általános felépítése. Kotrógépek járószerkezetei

A kotrás technológiája szerint a fejtőszerszám mozdul el a megmunkálandó talajhoz képest, és ha az

alapgép a talaj leforgácsolását egy helyen már elvégezte, kissé tovább kell haladnia.

Járószerkezetének nem a munkahelyek közötti közlekedés az elsőrendű feladata, hanem a kisebb

távú munkamozgások végzése. E követelményeknek legjobban lánctalpas járószerkezet felel meg.

Gumiabroncsos járóműves alváz

A kotrógépek kis- és középkategóriáiban a gumiabroncsos járóműves alváz erőátvitele szerint lehet:

teljesen mechanikus

hidraulikus működtetésű mechanikus hajtóművekkel

közvetlen hidraulikus hajtású.

Traktoralapú gumikerekes univerzális földmunkagép futóműve

A traktorkotróból továbbfejlesztett kotró-rakodógép alváza alapvetően eltér a traktor alváztól,

kifejezetten földmunkákra kifejlesztett megerősített alváz.

A legkorszerűbb földmunkagépek járószerkezete zárt hidrosztatikus hajtás. Ez a hajtásmód igen

nagy rugalmasságot mutat, mindamellett, hogy fokozatmentes szabályozás és az egyszerű

irányváltás is megoldott.

A gumiabroncs, mint a járószerkezet fontos eleme

A gumiabroncs helyes megválasztásától is függ a gumikerekes kotrógépek teljesítménye és

gazdaságossága. Az abroncsgyártók minden géptípusra kifejlesztettek olyan abroncs-

konstrukciókat, amelyek messzemenően megfelelnek minden műszaki követelménynek és az adott

talajviszonyoknak

Lánctalpas járóműves alváz

A lánctalpas járműalváz két, merev szekrényes hosszgerendából és az ezeket áthidaló

keresztgerendákból álló hegesztett acélszerkezet, összefogó fedelén kiképzett görgős koszorú

nyakrésszel. Az előre- és hátramenetre egyaránt alkalmas lánctalpas járómű normál

menethelyzetében a hajtó lánckerék mindig hátul van, hogy az alsó láncág húzott legyen.

Lánctalpas járómű részei

Hajtókerék, Feszítőkerék, Terhelési rendszerek, Lánctalp

Lánctalpas járószerkezet fajtái:

Nyitott hajtás lánc, Zárt hajtás lánc

Kotró járómű (himbás). A kotrójárómű himba kocsikba szerelt lengő görgőivel viszonylag

könnyen átgördül a kisebb talajegyenetlenségeken. A csaposan összeerősített és végtelenített

lánctagok vezető bütykein vagy hornyaiban a nagy átmérőjű futógörgőkkel legördülve halad

a lánctalp, miközben a rugós felfüggesztésű himba kocsi gyakorlatilag elnyeli a talaj kisebb

egyenetlenségeit.

Traktor járómű (görgősoros). A kotrójáróművet csaknem teljesen kiszorító lánctalpas

traktor-járómű rövidebb, mint a kotrójárómű. A lánctalp láncra felcsavarodott lánctagokból

áll és a nagy átmérőjű lengő futógörgők helyett nagyobb számú, kisebb átmérőjű, az

alapkereten mereven csapágyazott futógörgőkön gördül. Hajtásához a hajtó lánckerék fogai

hatolnak be a lánccsapok közeibe.

18

13. Ki lehet irányító személy a munkavégzés során? Hogyan kommunikálhat

egymással az irányító személy és a gép kezelője? Mutassa be az irányító személy

rendeletben előírt karjelzéseit!

Az irányító személy

Kijelölésének szabályai

Teherkötöző az a személy, aki a teher felerősítésére jogosult és erre a feladatra írásban megbízták.

A terhet automatikusan megfogó, elengedő és a darukezelő által vezérelt tehermegfogó szerkezet

esetén – amennyiben a teher a kezelési helyről jól látható – az emelőgép kezelője, egyben a kötöző.

A teher felfüggesztését, felerősítését az emelőgép teherfelvevő szerkezetére illetőleg az emelőgép

irányítását önállóan az a személy végezheti, aki a 18. életévét betöltötte vagy szakmunkás, a feladat

elvégzésére előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas és rendelkezik az előírt

képesítéssel.

A munkájához szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket oktatás keretében, igazolható

módon elsajátította.

Feladata

A kötöző feladata a teherfelvevő eszköz helyes kiválasztása és alkalmazása, a terhek biztonságos

felerősítése, rögzítése és – amennyiben az üzemeltető ettől eltérően nem rendelkezett – a darukezelő

irányítása. A kötöző illetőleg az irányító a teher kötözésekor és oldásakor, valamint a darukezelő

irányításakor, továbbá a daru minden mozgása során helyzetét úgy válassza meg, hogy a terhet

állandóan figyelemmel tudja kísérni, illetőleg kapcsolatban (jelzés vagy beszéd) legyen a

darukezelővel.

Az irányítónak a darukezelőt minden esetben irányítania kell:

- olyan terhek kötözésénél, felemelésénél, amelyeket nem önműködő vagy a daru

kezelőállásából működtetett teherfelvevő eszközzel vesznek fel,

- olyan mozgások végrehajtásánál, amelyeknél a biztonságos mozgási folyamatot nem lehet a

daru kezelőállásából minden fázisban áttekinteni,

- a feszültség alatt álló légvezeték vagy munkavezeték meg nem engedett megközelítésének

megakadályozására.

A darukezelőt az emelés megkezdése előtt egyértelműen tájékoztatni kell, hogy kinek a jelzéseit

köteles figyelembe venni. Ha a teher kötözésével egynél több személyt bíznak meg, az egyiket

közülük meg kell bízni a darukezelő irányításával és egyben ő a felelős a teherfelvevő eszköz

helyes kiválasztásáért és alkalmazásáért, a terhek biztonságos felerősítéséért és rögzítéséért.

Ha a darukezelő a kezelőhelyről a teher mozgását nem képes követni, akkor annyi irányítót vagy

jelzési kapcsolatot kell biztosítani, amennyi az emelés biztonságos végrehajtásához szükséges.

Kötelessége

A kötöző használat előtt köteles a teherfelvevő eszközöket szemrevételezéssel megvizsgálni, hogy

azokon van-e egyedi jel, a teherpróba a beütött jelzés szerint érvényes-e, alkalmas-e a teher

emelésére, nem sérült, nem deformálódott.

A kötözőt és irányítót el kell látni a munkáltatónál munkabiztonsági szaktevékenység keretében

meghatározott egyéni védőeszközökkel – védőbakancs, védőkesztyű, védősisak –, akik

munkavégzés közben kötelesek azokat viselni.

Kommunikáció lehetőségei

Kézi jelek

A beszéd a legegyszerűbb kapcsolattartási forma

Rádió összeköttetés

19

Az irányító személy karjelzései:

20

21

14. Beszéljen az alapozás, a közmű- és a fenntartási gépekkel történő

munkavégzés során használt egyéni és csoportos védőeszközökről! Mit kell

tennie ezekkel kapcsolatban?

Védőeszköz fogalma:

A védőeszköz a munkavégzés során a munkafolyamatokból, valamint a technológiából eredő

kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkenti

Egyéni és csoportos védőeszközök:

Egyéni védőeszközt, védőfelszerelést annak a munkavállalónak kell biztosítani, aki műszaki

megoldással ki nem küszöbölhető veszéllyel, ártalommal járó munkát végez.

A munkakörülmények, a munkaeszközök és technológia ismeretében kell egyéni védőeszközt

biztosítani a dolgozóknak.

Csoportos védőeszközök:

Csoportos védőeszközöknek nevezzük azokat a védőeszközöket, amelyek a munkaterületen

tartózkodó, a technológiai folyamatba résztvevő összes dolgozónak védelmet nyújt

Munkáltató kötelezettségei a védőeszközökkel kapcsolatban:

A szükséges védőeszközök juttatási rendjét írásban kell meghatározni, amely

munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A dolgozó köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt rendeltetésszerűen használni,

amelynek ellenőrzése a munkáltató feladata és kötelessége. A munkahelyi vezető

kötelessége továbbá az egyéni védőeszközök helyes használatáról a dolgozót kioktatni.

biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő

higiéniás állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását;

Egyéni védőfelszerelés, védőeszköz helyett anyagi – pénzbeli - megváltás nem adható

Védőeszközökben található jelölések: Védőkesztyűkön Elhelyezett Piktogramok:

Kalapácsjel: alatt található 4 szám jelenti, hogy milyen vizsgálatot végeztek el, és ennek során

milyen védelmet biztosít

Késjel: Jelentése, hogy a védőkesztyűn elvégezték a vágással szembeni ellenállás vizsgálatot le eső

tárgy esetén.

Lángjel: A lángjel alatt elhelyezkedő 6 számjegy jelöli, hogy milyen termikus ártalmak ellen

vizsgálták be a védőkesztyűt, és ilyen szintű eredményt ért el. Itt is az X, a szám helyett azt jelenti,

hogy erre az ártalomra nem vizsgálták.

Jégvirágjel:A jégvirágjel alatt elhelyezkedő 3 számjegy jelöli, hogy milyen hideg ártalmak ellen

vizsgálták be a védőkesztyűt, és milyen szintű eredményt ért el. Az X, a szám helyett azt jelenti,

hogy erre az ártalomra nem vizsgálták.

Sugárzásjel: Ezzel a jellel ellátott védőkesztyűket ionizáló sugárzás és/vagy radioaktív

részecskékkel szennyezett területeken használhatjuk. A védőkesztyűt áteresztési vizsgálatoknak és

speciális hatásoknak vetik alá.

Biológiai jel: Ezzel a jellel ellátott védőkesztyűt alávetették egy áteresztési, levegőáramlási

tesztnek. Ez bizonyítja a mikroorganizmusokkal szembeni védőképességét.

Csészejel: Víz és enyhe vegyszerekkel szembeni védelmet jelöli. A védőkesztyű áteresztési

vizsgálatnak lett alávetve, de nem vizsgálták vegyszerek áthatolásával szemben.

Lombikjel: A védőkesztyűn különböző vegyszerekkel szembeni áthatolási vizsgálatot végeztek el.

A piktogram alatt elhelyezkedő betűk jelölik, hogy milyen vegyszerekkel vizsgálták a védőkesztyűt.

A jelölt vegyszerek min. 60 percig nem hatolták át a védőkesztyűn. A vizsgáló vegyszerek

felsorolását és azok betűjelzését az alábbi táblázatban mutatjuk be.

Szikra kisülési jel: Ez a piktogram jelöli, hogy a védőkesztyű sztatikus feltöltődési körülmények

között használható.

22

15. Hogyan történik a munkagépek irányítása? Beszéljen a különböző

kormányzási módokról! Hogyan történik a kormánymű ellenőrzése? Értelmezze

a kormány holtjáték fogalmát, ismertesse jellemző értékét!

Kormányművek fajtái.

Kormányberendezés: azon berendezések, amelyek célja a jármű mozgási irányának meghatározása.

Az erőgépek kormányszerkezetével szemben támasztott követelmények a következők:

a gép legyen iránytartó, valamint stabil,

a kormányzáshoz kis erőt kelljen kifejteni, max 70N

az út egyenetlenségeiből származó dinamikus erőhatások ne adódjanak át a kormánykerékre,

működése legyen üzembiztos és biztonságos, még a motor álló állapotában is.

kormánymű: a kormányberendezés összes olyan alkatrésze, amelyek révén a kormányzáshoz

szükséges erő átadódik a kormánykerék és a kormányzott kerekek között; magában foglalja az

összes alkatrészt attól a ponttól kezdve, ahonnan a kormányt vezérlő erőkifejtést mechanikai,

hidraulikus vagy elektromos eszközökkel átalakítják;

Mechanikus kormányművek.

fogasléces, csavarorsós, globoidcsigás

Hidraulikus kormánymű felépítése, működése.

Szervo kormányzás esetén a körfolyam hidraulikus munkahengerrel csatlakozik a kormánykarhoz

és az izomerőt helyettesítve végzi a kormányzást

Hidraulikus (hidrosztatikus) kormányzásról akkor beszélünk, amikor a kormánykerék és a

kormányzott kerekek között csak hidraulikus kapcsolat létezik.

A botkormányos berendezéseknél a kerekek nem fordulnak el a fordulás irányának megfelelően. A

bal- és jobb oldali botkormánnyal a bal, ill. a jobboldali kerekek forgását fékezi le, illetve állítja le.

Lánctalpas gépek kormányzása a két lánctalp eltérő sebességű mozgásának létrehozásával

történik.

Gumikerekes gépek kormányzása:

Kormányzási módok:

hátsó kerekek, első kerekek, őszkerék, törzscsuklós

Törzscsuklós kormányzás jellemzése, előnyei.

A stabilitást vizsgálva a törzscsuklós homlokrakodók motorja általában hátul van elhelyezve,

javítva a rálátást a terepre és a munkaeszközre és felhasználva a motor tömegét a homlokrakodó

„kiegyensúlyozásához".

A legfontosabb különbség a csuklótörzsű kotrórakodók és a többi kotró-rakodó között az, hogy míg

a merevvázas gépeknél a motor általában elől található, a törzscsuklós kotró-rakodóknál egyes tí-

pusainál például középen, a fülke alatt került elhelyezésre, ami a súlypont lesüllyesztését és így még

nagyobb stabilitást eredményez.

A kormány ellenőrzése elengedhetetlenül szükséges a biztonságos haladás megkezdéséhez.

Ennek az ellenőrzése a következőképpen történik:

Holtjáték ellenőrzés:

Az álló helyzetű gépjárműben a gyújtáskapcsoló elfordításával kikapcsoljuk a kormányzárat.

A vezetőülés melletti ablakot lehúzzuk, majd megállunk a jármű mellett.

A nyitott ablakon benyúlva elfordítjuk a kormánykereket az egyik irányba, amíg az autó

kereke el nem kezd mozogni.

A kormány legnagyobb elfordulását, amit még nem követ kerékmozdulás, holtjátéknak

nevezzük

A holtjáték maximum 15 fok lehet, a kormány méretétől függően max 2-3 cm.

23

16. Beszéljen a bontás nélküli csatornatisztításról! Milyen szerkezeti részekből

áll a gép? Hogyan történik a csatorna vizsgálata? Hogyan állítjuk elő a

mosáshoz szükséges folyadéknyomást?

Csatornatisztítási módszerek (mosással, mechanikus tisztítással).

A szennyvízhálózaton számtalan olyan hibalehetőség fordulhat elő, melyek gyors, szakszerű

elhárítása komoly kihívások elé állítják szakembereinket a zavartalan szolgáltatás biztosítása

érdekében Gyakori hiba a dugulás, mivel a szennyvízcsatornába a gondatlan emberi magatartás

következményeként időnként nemcsak szennyvíz kerül. Alapvető fontossággal bír ugyanis, hogy a

csatornahálózatba ne jussanak olyan anyagok, melyek zavarják a rendszer és a tisztítótelep

működését. Ezért nem szabad a csatornába engedni többek között zsírt, olajat, festéket, benzint,

mérgező vagy maró anyagokat, műanyag- és üvegpalackokat, építési törmeléket, állati tetemeket.

Az esetek többségében a dugulás hálózatmosatás révén megszűntethető.

Csatornamosó berendezés felépítése, meghajtása.

A nagynyomású csatorna mosó berendezése segítségével kb. 250-300 mm átmérőjű csövek

tisztítására, dugulás elhárítására használható. A mosótömlő átmérője ½”, hossza 70 fm és a dob

hidraulikus hajtású. A mosófej készlet 30, 40, 50 mm-es egységekből áll. A felépítmény egy

segédalváz segítségével van rögzítve az alap járműhöz, melynek hossztartóin elhelyezett

gumiütközőkön fekszik a tartály hátsó részén 400-ban billenthető fekvőhengeres tartály.

A fekvőhengeres, 1800 mm átmérőjű szénacél tartályt elől és hátul sekélydomborítású

edényfenekek zárnak. A hátsó fenék felső forgáspont körül hidraulikus munkahenger segítségével

nyitható. A tartály nyitható tartályfenekén található NA 150-es töltő ürítő nyíláson keresztül tölthető

és üríthető. A folyadék lengések csökkentése miatt nyitható hullámtörő lemezeket szerelünk a

tartály belsejébe. A tartály hátsó részén kerül kialakításra az iszapcsúszda.

Szívótorony: Az NA 150 tömlővel szerelt szívótorony a jármű tartályának első részén látható.

Gémszerkezete hidraulikusan forgatható, emelhető és süllyeszthető az aknanyílás könnyű

elérhetősége érdekében. A gémszerkezet mozgatása a jármű mellől, kézi nyomógombos irányítóval

vezérelhető.

A tartály telitettségét skálázott úszógömbös szintjelző mutatja

A tartály túltöltését a felszívott anyag kompresszorba jutását a tartályban lévő egy úszógömbös záró

elem, és az azt követő lecsapató edény úszógömbös záró eleme akadályozza meg. A tartályban a

megengedett túlnyomásnál nagyobb túlnyomás kialakulását rugóterhelésű biztonsági szelep

akadályozza meg.

A tartály töltése, ürítése rotációs kompresszor segítségével történik Hajtását a vontató jármű mellék

hajtő művéről kapja hidrosztatikus hajtás közvetítésével. A szívó, nyomó üzem váltása a

forgásirány megváltoztatása nélkül, egy kétállású váltócsap segítségével történik.

A kompresszorház belső teréből távozó elhasznált olaját egy olajleválasztó-zajcsillapító gyűjti

össze, így az nem szennyezi a környezetet.

A tiszta víz szállítására és tárolására szolgáló 0,8 m³ névleges térfogatú víztartály a tartály és a fülke

között kerül elhelyezésre, fixen rögzítve a segédalvázhoz. A víztartály menetirány szerinti jobb

oldalán található a hidromotoros hajtású nagynyomású szivattyú és a szintén hidromotorral hajtott a

nagynyomású tömlő fogadására szolgáló tömlődob.

A dupla hajtási lehetőséggel rendelkező alapjármű váltójára szerelt hidraulika szivattyú a

kompresszort, míg a másik kihajtásra szerelt mellékhajtás is hidromotoron keresztül hajtja a

nagynyomású vízszivattyút. A nagynyomású szivattyú és a kompresszor egyidejűleg is üzemelhet.

24

CAT triplex búvárdugattyús szivattyú

A CAT triplex búvárdugattyús szivattyúk esetében egy cilinderben üzemelő búvárdugattyú

működik. Első ütemben a szivattyú a szállítandó közeget a szívószelepen keresztül beszívja, majd a

nyomószelepen keresztül továbbítja. Ahogy a dugattyús szivattyúknál is, alap kivitelben a CAT

búvárdugattyús szivattyúk alacsony- és magas nyomású tömítésekkel vannak szerelve. Ezek

hűtését-kenését a szállítandó közeg látja el. A magas nyomású tömítésnél keletkező szivárgások

vissza vannak vezetve a szívókörbe.

Enz Golden Jet csatornamosó fejek

Az ENZ TECHNIK AG. csatornamosó fejek játszva elbánnak a csatornákban lerakódott

legkeményebb szennyeződésekkel! Legyen szó lerakódott organikus szennyeződésről, gyökerekről,

törmelékekről vagy akár betonlerakódásokról, az ENZ csatornamosó fejek kompromisszumok

nélkül ellátják a rájuk bízott feladatokat.

Rotációs mosófejek

Az ENZ rotációs mosófejek nagyon széles körben alkalmazhatóak a különböző munkafolyamatok

függvényében Az ENZ marók kategóriában ENZ golden jet rotációs ütve marók és nem ütve marók

közül tud választani, attól függően, hogy a munkafolyamat milyen

ENZ Golden Jet® ütve maró Az ENZ Golden Jet® ütve maró szerszámok jelentik a mércét a csövekben lévő lerakódások

marásakor. Az edzett fém csúccsal vagy a gyémántfogakkal felszerelt, percenként 600 – 3000

impulzust ütő, 12 t ütőerejű marótárcsa mindent eltávolít.

Az ütve maró készülék felépítése modul rendszerű. A Ø 200 mm – Ø 250 mm, de akár Ø 300 mm –

Ø 600 mm munkatartományban is a megfelelő fej és agy ugyanazzal a ketreccel használható.

Felhasználási terület A legkeményebb beton, kitöltőhabarcs, vízkő stb. lemaratására 100 – 600 mm

csőátmérőkhöz

Nem ütve-maró egységek

Ezek az ENZ Golden Jet® rotációs marók ütő impulzushatás nélkül működnek. A marótárcsákon

keményfém lapok vannak, így elbánnak a legkülönbözőbb lerakódásokkal is.

Felhasználási területük sokoldalú. A vízkő, beton vagy betonzagy éppúgy kiválóan kimarható

velük, mint az ásványi lerakódások vagy a gyökerek és a fa.

Csővizsgáló kamerarendszer mozgatása, képalkotása

Az önjáró kamerák minden típusú csatornavizsgálatra megoldást nyújtanak. Lehet választani az

Ipek Rovver, az Ipek Rovion és az Ipek Supervision csatornavizsgáló önjáró kamera közül.

A ROVVER® önjáró csatornakamera rendszer moduláris felépítése lehetővé teszi az önjáró

kamerakocsi egyszerű beállítását minden csőátmérőhöz, csőanyaghoz és egyéb jellemzőhöz. A

könnyű irányíthatóság és a kis tengelytávolság segítik az akadályokon, eltolódásokon és szűk

íveken való áthaladást. A 100 mm – 1500 mm belső átmérőjű csőrendszerek vizsgálatához három

kocsi méret áll rendelkezésre. A teljesen automatizált kábeldob a kamera kocsi akadálytalan

előrehaladását biztosítja a vizsgált szakasz teljes hosszában és védi a kábelt felcsévélés közben hurkok

képződése ellen. Kompakt méretével a ROVVER® rendszer minimális munkaráfordítással a legnagyobb

rugalmasságot nyújtja.

25

PEK Supervision ipari csatornavizsgáló rendszer

Az iPEK SPEZIAL – TV SUPERVISION ipari csatorna kamerarendszere minden típusú

csatornavizsgálatra megoldást nyújt

Ezenkívül pedig olyan jellemzőkkel rendelkezik, amelyek kategóriájában egyedülállóak. A

kialakításának, sebességének és az irányíthatóságának köszönhetően kevesebb idő alatt több métert

tesz meg és az akadályokat egyszerűen és biztonsággal győzi le.

A PipeBus® a SUPERVISION® rendszerhez kifejlesztett technológia. Hosszabb használati időket,

szervizigény esetén távkarbantartást tesz lehetővé, és mindenkor aktuális információkat nyújt az

összes rendszerkomponensről, pl. hőmérséklet, pozíció vagy belső nyomás.

A moduláris felépítésű SUPERVISION® rendszer a legjobb alkalmazhatóságot kínálja minden

csőátmérőre, anyagminőségre és a legkülönbözőbb környezeti viszonyok között. A könnyű

irányíthatóság és a kis tengelytávolság segítik az akadályokon, eltolódásokon és szűk íveken való

áthaladást. A 100 mm – 1500 mm belső átmérőjű csőrendszerek vizsgálatához három rendszerméret

áll rendelkezésre. A teljesen automatizált kábeldob a kamerakocsi akadálytalan előrehaladását

biztosítja, a vizsgált szakasz teljes hosszában és védi a kábelt felcsévélés közben hurkok képződése

ellen.

Robbanásveszélyes vizsgálati körülmények közötti alkalmazáshoz lényeges jellemzőként a

SUPERVISION® rendszer ATEX-védelem szerinti I. zónára és II. zónára szóló tanúsítvány

említhető meg.

Moduláris felépítés

A SUPERVISION® moduláris felépítése a legnagyobb rugalmasságot biztosítja, a komponensek

kicserélése rendkívül egyszerű. Max. 1000 mm csőátmérőig és minden csőtípushoz kialakítottunk

tömörgumi vagy korundos kivitelű kerékváltozatokat. A cső belsejében való optimális láthatóság

érdekében igény szerint egy mozdulattal cserélhetők a kamerafejek. Az opcionális pótlámpa a

legtávolabbi pontokban is biztosítja a szükséges megvilágítást.

LED-világítógyűrűs kamerafej

SUPERVISION® színes kamera autofókusszal és LED-világítással az árnyékmentes, tiszta

képekért. Az új világítógyűrű a sötét vizsgálati környezetben szinte nappali világosságot nyújt. A

fémmerevítésének köszönhetően a lehető legjobban védi a kameraegységet. A végtelenített forgó

mozgás és a 135° billenthetőség pontos és gyors képet ad. A 40:1 zoom (10x optikai, 4x digitális)

kamera kitágítja a látóteret.

Sokoldalúság

A SUPERVISION® rendszer kialakítása, sebessége és irányíthatósága az alkalmazáskor a

legnagyobb teljesítményt nyújtja.

- A BlackEye tolatókamera és a kuplung teremti meg a biztonságos hátramenetet és a nagyobb

hatékonyságot.

- A motoros kameralift lehetővé teszi a kamerafej kiemelését, ezáltal akár 1000 mm-es

csővezetékekben is a középvonalon halad a kamera.

- Az irányítható hat kerékmeghajtás szinte minden akadályt legyőz, akár 500 m vizsgálati

távolságig.

- A kevlár erősítésű 5 mm vastag kábel nagyon könnyű, és alacsony a súrlódási ellenállása, nagyobb

szakaszokon is.

- A stabil alumínium és nemesacél konstrukció 100 m-ig (10 bar-ig), ill. kútvizsgáló berendezés

esetében 500 m-ig (50 bar-ig) nyomásálló.

- A zoom/forgatható kamerafejek minden részletbe betekintést engednek.

- Lézerdiódák segítik a repedések szélességének meghatározását.

26

17. Beszéljen a közúton, közterületen, villamos szabadvezeték veszélyes

környezetében végzett munka szabályairól! Beszéljen a közúton történő

közlekedés szabályairól!

A munkaterület biztosítása

A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében üzemeltetett emelőgépnél a

vezetékeket feszültség mentesíteni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor a külön

jogszabályban feszültségszinttől függően meghatározott biztonsági távolságot kell

biztosítani.

A vonatkozó jogszabályban foglaltakon túl a telepítés, üzemeltetés megkezdése előtt ki

kell kérni a vezeték kezelőjenek (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát is a feszültség

nagyságáról és a biztonsági távolságról.

Védőtávolságok meghatározása a feszültség függvényében

Feszültség Biztonsági távolság (m)

1000 V-ig 1

1kW- 110kW 3

110kW-220kW 4

220kW-400kW 5

Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem feszültség

mentesíthető, az emelési utasításban rögzíteni kell, hogy

a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani,

hogy a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl.

karók, jelzőszalag),

hogy a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelőgép, a teher vagy a

teherfelvevő eszköz megközelítette a jelzett vonalat,

a jelzőőr tartózkodási helyét.

A jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad.

A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték veszélyes közelébe telepített, illetőleg

üzemeltetett emelőgép kezelőjével és a kötöző, irányító személyzettel a munkálatok megkezdése

előtt a biztonságos munkavégzés feltételeit el kell sajátíttatni, ellenőrizhető módon.

Gépkezelő jelzési és jelentési kötelezettsége, ha a gép áram alá kerül

Ha az emelőgép vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló nagy- és

kisfeszültségű föld feletti szabadvezetékkel, akkor az emelőgép-kezelő:

adjon hangjelzést, amely az ott tartózkodó személyek figyelmét felhívja a

veszélyhelyzetre,

Gép biztonságos leállása, helyszín biztosítása

kísérelje meg az emelőgépet eltávolítani a vezetéktől, vagy kérjen intézkedést a vezeték

feszültség mentesítésére,

csak a biztonsági előírások betartásával hagyja el az emelőgépet úgy, hogy egyszerre ne

kerüljön kapcsolatba az emelőgép fém részével, valamint a talajjal.

Ebben az esetben az ott tartózkodó személyek kötelesek a veszélyes teret elhagyni.

Gondoskodni kell a terület védelméről a végső intézkedések megtétele előtt.

A közúton történő közlekedés során a KRESZ szabályait kell betartani!

27

18. Miért szükséges a talajvízszint süllyesztése? Milyen módszereket ismer a

talajvízszint süllyesztésre? Mutassa be a vákuumszivattyús talajvízszint-

süllyesztő aggregátot!

Talajvízszint-süllyesztés szükségessége

A víztelenítés célja a munkaterület vízmentesítése a földmunka, a létesítendő alapok és egyéb

terepszint alatti építmények kivitelezéséhez.

A víztelenítés gépesítését meghatározó módszerek:

a nyíltvíztartás (gyűjtőárokkal, szivárgóval, gyűjtőkúttal, zsomppal) és a talajvízszint-süllyesztés

(Siemens kutakkal, cső kutakkal, vákuum kutakkal).

Nyílt víztartásos talajvízszint-süllyesztés

Nyílt víztartás esetében az alapgödörben (zsompban) összegyűlő vizet szivattyúzással távolítjuk el.

A zsompból a vizet membrán-, szárny-, örvény- vagy gödörszivattyúval emelik ki. A szivattyút

mindig 0,5 m-rel a mértékadó talajvízszint fölé telepítik. Az örvényszivattyúból a szívócső a

zsompba nyúlik, a végén szűrőkosár és lábszelep van, A szivattyú nyomócsövére tolózárat

szerelnek a vízszállítás szabályozására.

Korszerűbb megoldás a zsompba (kútba) telepített gödörszivattyú (szerkezetileg vízbe állított

örvényszivattyú), amely közvetlen ráfolyással üzemeltethető, így szívócsövet nem igényel és

szennyezett vagy iszapos víz szállítására is alkalmas.

Nagy kutas talajvízszint-süllyesztés.

A munkagödröt talajvízszint-süllyesztés esetén nem közvetlenül, felszíni vízkitermeléssel

víztelenítik, hanem az építendő műtárgyon kívül létesített kutakból kiszivattyúzva, a

talajvízszintjének előzetes és fokozatos süllyesztésével.

Gravitációs (Siemens-rendszerű) talajvízszint-süllyesztésnél a kutakba a víz a szivattyúzással

süllyesztett talajvízszint hatására keletkezett nyomáskülönbség (magasságkülönbség) következtében

áramlik. A kutakat szárazfúrással, vagy vízöblítéses fúrással telepítik. A béléscső alsó szakasza

perforált, és réz szitaszövet borítja. A béléscsőbe Ø 10…100 mm szívócső nyúlik, amely a felszínen

tolózár közbeiktatásával csatlakozik a gyűjtőcsőhöz. Egy-egy kút vízhozama 1…5 l/s. 4…12 m

távolságra telepített csőkút rendszerrel egy lépcsőben max. 4…5 m-rel lehet a talajvíz szintjét

süllyeszteni, egy gépházra (gépcsoportra) 4…20 kutat lehet rákapcsolni. Ha nagyobb mélységű

talajvízszint-süllyesztésre van szükség, többlépcsős víztelenítést kell alkalmazni. Nagyobb méretű

(300 mm feletti) béléscső esetén célszerűbb a kútba búvárszivattyút építeni.

A mély kutas talajvízszint-süllyesztés tulajdonképpen nagy hatékonyságú gravitációs süllyesztés. A

nagyobb hatékonyságot a mély (20…30 m-es) kút, a nagy (300…900 mm-es) furat és ennek

megfelelően a nagyobb (15-25 m-es) kúttávolság teszi lehetővé. Ezzel az eljárással 15…35 m-es

depresszió is kialakítható. Az egyes kutak tolózár közbeiktatásával szabályozottan csatlakoznak a

gyűjtővezetékhez. A szállítóvezeték lehet egyenes vagy körvezetékes rendszerű, de a szivattyúk felé

legalább 1 %-os emelkedővel kell építeni. A mély kutakba épített búvárszivattyúk egymástól

függetlenül üzemeltethetők.

Vákuum kutas talajvízszint-süllyesztés.

A vákuum kutas talajvízszint-süllyesztés lényege, hogy a kutakban és a körzetükben lévő talajban is

erőteljes légritkítást (vákuumot) hoznak létre, amelynek hatására a talajvíz (kéregvíz) a külső

légnyomás miatt a kutak felé áramlik. A kutakba jutott vizet az ott kialakult vákuum a

szívóvezetéken keresztül elszívja és a vákuum gépcsoporton keresztül (a levegő kicsapatása után) a

vízszivattyú a befogadóba nyomja. Ennél a rendszernél a kutakat sokkal sűrűbben (0,6…2,4 m-

enként) telepítik, mélységük 5,0…9,0 m. A kutakat általában vízöblítéses módszerrel fúrják. A

szívócső leggyakrabban 1 1/2"-os, a végén perforált, szűrő szitaszövettel bevont acélcső.

28

Elektroozmotikus talajvízszint-süllyesztés

A kis szivárgási tényezőjű talajok már vákuum kutas talajvízszint süllyesztéssel sem

vízteleníthetők, ami azért is jelent nagy problémát, mivel ezek a talajok érzékenyek a víztartalomra

Az elektroozmotikus talajvízszint-süllyesztés során a víztelenítő kútra egy egyenáramú áramforrás

negatív pólusát kötik, a tőle adott távolságban a talajba levert csősorra pedig a pozitív pólust

A létrehozott elektromos potenciálkülönbség megindítja a vízáramlást a kút irányába A kút felé

áramló víz felszíne az elektromos áram erővonalainak irányába áramlik, ezért figyelni kell arra,

hogy lehetőség szerint az esetleg érvényesülő gravitációs hatás ne rontsa a víztelenítés hatásfokát

Az anód rudakat általában a kúttól 0.60-1.20 m-re szokták elhelyezni, a rudaknak legalább a kúttalp

mélységéig le kell érniük

Gyakorlati tapasztalatok alapján a víztelenítéshez általában 10 A/m2 áramerősség és 50 V

feszültség szükséges

Drénszivárgós víztelenítő rendszerek.

Alkalmazása magas természetes talajvizek, esetleg valamilyen beavatkozás által megzavart,

visszaduzzasztott talajvízáram esetén indokolt, ahol ennek következményeként építmények –

vonalas létesítmények (pl.: közutak, vasutak, stb.), épületek, csúszásra hajlamos rézsű felületek

veszélyeztetettek

A hálózat zárt rendszer esetén szívó, gyűjtő és főgyűjtő csővezetékből áll, amelyek közül a főgyűjtő

vezeték a befogadó mederbe torkollik. Nyitott rendszerű megoldással a szívók közvetlenül a

csatornákba torkollanak. A hálózat csősűrűségét — a talaj minőségétől és az elvezetésre váró

vízmennyiségtől függően — 6 és 30 m között határozzák meg.

Szivattyú működési elve.

Az építőipari víztelenítéshez a nagy koptatóanyag tartalmú közeg szállítására a búvárrendszerű

zagyszivattyúk és a búvárrendszerű szennyvíz- és iszapszivattyúk felelnek meg. A búvárrendszerű

szivattyúk akár teljesen víz alá merítve vagy szárazon is üzemelhetnek anélkül, hogy károsodnának.

Nagyobb mennyiségű vízátemelési munkákhoz alkalmazhatók a mobil alvázra szerelt villamos vagy

dízelmotorral hajtott szivattyúegységek. Kisebb mennyiségű vízátemeléshez építéshelyi

körülmények között elterjedtek a benzinmotoros hajtású hordozható szivattyúk.

A búvárrendszerű szivattyúk az építéshelyi feltételeknek megfelelően egyszerűen aknába állíthatók

vagy függeszthetők, nagyobb szállítómagasságok eléréséhez sorba kapcsolhatók, folyadékszint által

működtetett úszókapcsolóval táv vezérelhetők. Az 58. ábrán a Flygt búvárrendszerű zagyszivattyú

szerkezeti felépítése látható. A beépített villamos motoros búvárszivattyú szerkezeti kialakítása

kizárja, hogy a motorházba a szállított víz beszivárogjon.

A tápkábel-bevezetés olyan kialakítású speciális gumipersely (1), amely húzó- és nyomó-

igénybevételnél egyaránt biztosítja a kapcsolóház (2) vízmentességét. A szivattyúház osztási

felületei speciális tömítőelemekkel kapcsolódnak egymáshoz. A szivattyú a függesztő kengyellel

(3) mozgatható. A hajtó villamos motor háromfázisú rövidre zárt forgórészű aszinkron típusú motor

(5). Az állórész (6) a szivattyúházba van beépítve. Kisebb teljesítményű szivattyúk egyfázisú

motorral is kaphatók. A motorok tekercselésének szigetelése 155° -ig üzembiztos.

A szivattyúk erőforrás szempontjából lehetnek

Elektromos meghajtású szivattyúk

Robbanómotoros meghajtású szivattyúk

29

19. Mit nevezünk veszélyes anyagnak? Milyen szabályok vonatkoznak a

veszélyes anyagok tárolására? Milyen veszélyes anyagokat alkalmaz munkája

során? Mi a teendője a keletkezett veszélyes hulladékkal?

Veszélyes anyag fogalma:

Bizonyos anyagok, tárgyak közül az emberek, az állatok életére, egészségére, természeti

környezetére és az anyagi javakra az előállítás, csomagolás, rakodás, szállítás/fuvarozás, raktározás,

felhasználás, stb. során ártalmas, hatást gyakorló anyagokat veszélyes anyagoknak tekintjük. Ezen

anyagok, tárgyak szállítása fokozott kockázattal jár.

Veszélye anyagok jellemző tulajdonságai:

Fizikai-kémiai tulajdonságok: Robbanás veszélyes, égést tápláló, oxidáló, fokozottan tűzveszélyes,

tűzveszélyes, kevésbé tűzveszélyes, egyéb tényezők,

mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján:

mérgezőek - azok az anyagok és keverékek, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át

történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült

egészségkárosodást okoznak,

környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján:

környezetre veszélyes anyagok és keverékek - amelyek a környezetbe jutva a környezet egy

vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet

állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják .

Tároló helyek kialakítása:

A tároló helyeket úgy kell kialakítani, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék a

biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne

szennyezhesse, károsíthassa.

A tároló helyeket a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak, egymásra

hatásának, továbbá a környezetből eredő hatásoknak, illetőleg az anyag emberi egészségre,

környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás, szállítás és tárolás módjának figyelembevételével kell

kialakítani.

Tároló helyek szellőzése, megvilágítása:

A munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat

figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát

kell biztosítani.

Az ablakoknak, tetővilágításoknak és szellőző berendezéseknek biztonságos módon nyithatónak,

zárhatónak, beállíthatónak és rögzíthetőnek kell lenniük, nyitott állapotban nem lehetnek olyan

helyzetben, ami veszélyt jelent a munkavállalókra nézve.

Veszélyes anyagok tárolásának biztonságtechnikai előírásai:

A veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek tárolásáért szervezett munkavégzés esetében a

munkáltató, nem szervezett munkavégzés során a vállalkozó, illetve - egyéb nem szervezett

munkavégzés esetén - a tevékenység végzésére a tevékenység bejelentésével jogot szerző

természetes, vagy jogi személy felelős. Bejelentéshez nem kötött tevékenység esetén a veszélyes

anyagok és a veszélyes keverékek megfelelő módon történő tárolásáért a tevékenységet végző felel.

A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység

a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a

használati utasítás birtokában kezdhető meg.

30

20. Mi a dréncső? Miért fektetjük le a talajba ezeket a csöveket? Mutassa be a

dréncső fektetés menetét! Ismertesse a dréncső fektetés gépeit!

Dréncső anyaga, kialakítása

A különböző átmérőjű csőelem készülhet ->agyagosából v. ->műanyagból. A műanyag dréncső

kemény PVC alapanyagból, extrudálással gyártott körgyűrűs bordázatú cső. A dréncsövek perforált

és nem perforált kivitelben gyártják. A perforált dréncső geo textíliával bevont változata is nagyon

népszerű. Megakadályozza a cső eliszaposodását, avagy a környezetében levő talaj kimosódását.

Előnyei, olcsó, flexibilis, könnyű, könnyen szabható, könnyen csatlakoztatható, pvc révén nagyon

ellenálló. Hosszantartó napsugárzásnak kitéve színe fakul, ezért tanácsos tárolásnál, fedett

helységbe vinni, vagy lefedni.

Dréncsövek lefektetésének okai, helyei.

A drénezés a talajnedvesség és a ->talajvízszint terepszint alatti szabályozására irányuló

tevékenység egyik módja. Lényege a talajszint alatt kialakított csőhálózatban áramló víz célszerű

irányítása. A hálózat zárt rendszer esetén szívó, gyűjtő és főgyűjtő csővezetékből áll, amelyek közül

a főgyűjtő vezeték a befogadó mederbe torkollik. Nyitott rendszerű megoldással a szívók

közvetlenül a csatornákba torkollanak. A hálózat csősűrűségét — a talaj minőségétől és az

elvezetésre váró vízmennyiségtől függően — 6 és 30 m között határozzák meg.

Használják még felszíni és felszín alatti öntözésre (gyökérzónás, talajfedéses öntözés) és

védőcsőként.

Dréncső fektetés menete

A kivitelezés általános szempontjai

Műszaki feltételek

• Nyíltcsatorna hálózat előzetes megépítése

• Műszaki kiviteli terv

• Alappont hálózat

Jogi feltételek

• Vízjogi engedély (vízügyi igazgatóság)

• Terület kivonási engedély (földhivatal

Síkrajzi és magassági kitűzés

• Gyűjtők nyomvonala

• Szívók nyomvonala

Dréncső fektetés gépei, gépek kialakítása, működése, meghajtása

A vízlevezető csöveket ároknyitással vagy ároknyitás nélkül dolgozó csőfektető géppel helyezik

el,

Ároknyitással dolgozó talajcsövező gépek

A talajvíz elvezető talajcsövek lerakásához hosszkotrással dolgozó kaparóláncos vagy csigás

munkaszervvel függőleges falú árkot nyitnak. A kotort talaj az árok egy vagy mindkét oldalán

az árok mentén végigvonuló depóniában marad vissza, amelyet a talajcsövek lerakása után

külön géppel töltenek vissza és tömörítenék.

Ároknyitás nélkül dolgozó talajcsövező gépek

Az ároknyitás nélkül dolgozó talajcsövező gépek a talajcsövek bevezetéséhez és lerakásához

függőleges hasító késsel metszik fel a talajt. A csöveket a hasítékon keresztül vezetik be és

rakják le.

31

21. Milyen teendői vannak a munkagépkezelőnek a munka megkezdése előtt a

munkaterülettel kapcsolatban? Beszéljen a munkagépnapló vezetéséről!

Munkaterület felmérésének szabályai.

A munkaterületre felvonulás előkészítésének folyamata

Munkaterület átadás-átvételi eljárás

A vállalkozó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a munkaterületet átveszi.

kötelezettségek ütemezése, esedékesség naptári megjelölése

Munkaterület biztosítása:

növényirtás, humuszleszedés, durva tereprendezés

a terület bekerítése, kapuk biztosítása, építési energia, vízellátás;

telefon és telekommunikációs ellátottság;

illemhelyek, mobil WC-k, csatornabekötések;

felvonulási épületek telepítése

Rakat helyének meghatározása, előkészítése.

A terhet csak akkor szabad lerakni, ha:

a terület a teher lerakására előkészített állapotban van és rakodásra alkalmas,

a terület közlekedés, szállítás vagy egyéb munkavégzés céljára nincs kijelölve,

a hely teherbírása megfelel a teher tömegének.

Az anyagmozgatásnál legfontosabb alapszabályok:

a fogadóhely terhelhetősége feleljen meg a lehelyezni kívánt egységrakománynak,

illetve az azokból képzett halmazoknak,

a fogadóhely megközelítési útja viselje el az egységrakományok mozgatását végző

gép legnagyobb tengelyterhelését/kerékterhelését,

Anyaghalmozás szabályai.

Ismerni kell: az egyes rakatok tömegét,

az egyes rakatok terhelhetőségét, és így az egymásra halmazható rakatok számát,

a rakatok kialakítását, a rakatképzés segédeszközeinek használati módját,

a rakatképzéshez használatos targonca munkaszerelékét,

az egyes rakatok közti távolság meghatározásához a rakatképző targonca mozgásához

a közlekedési és manőverező mozgások útszélességi igényét.

Szállítójármű megrakásának folyamata, szabályai.

Csak olyan szállító járművet szabad megrakni ami:

megfelelő teherbírású

a rakfelület kialakítása megfelel a szállítandó tehernek

a járművet elmozdulás ellen rögzítették, illetéktelen személy elleni indításvédelem

a vezető nem tartózkodik a vezetőfülkében

A szállító járművet mindig egyenletesen, szimmetrikusan kell megrakni és leszedni.

Rakodásnál fellépő veszélyek és azok elkerülése.

közvetlen halmozás esetén kötéseket, kiékeléseket, ékeket kell alkalmazni.

Anyagokat olyan magasra szabad felrakni, míg egyensúlyban maradnak.

Hegyes. Éles részeket el kell távolítani tárolás előtt.

Halmazok megbontását csak felülről szabad megkezdeni.

Anyaghalmazokon való tartózkodás TILOS!

32

22. Milyen szélsőséges időjárási viszonyokat ismer? Beszéljen a gépek

szélsőséges időjárási viszonyok mellett történő üzemeltetéséről!

Szélsőséges környezeti hatások

Hóesés, köd, illetve más időjárási vagy környezeti hatások

Amennyiben erős hóesés, köd vagy más időjárási vagy környezeti hatások miatt a teher vagy a

közvetlen környezet a teljes szállítási folyamat alatt már nem figyelhető meg, vagy az irányítási

jeleket már nem lehet egyértelműen felismerni, az emelőgép üzemét le kell állítani.

Szél hatások esete, szél előrejelzés esete, szélsebesség határa.

Szabadban üzemelő emelőgépet - ha a gyártó az emelőgép használati utasításában, a

gépkönyvében ettől eltérően nem rendelkezik, vagy szerelési technológia alacsonyabb határt

nem állapít meg - csak legfeljebb 18 m/s szélsebesség határig szabad üzemeltetni.

Az üzemi vagy területi szél előrejelzés esetén az emelőgép üzemét úgy kell leállítani, hogy

az emelőgép szükséges biztonsági intézkedéseit a megengedett szélsebesség elérése előtt

végre lehessen hajtani.

Szél hatásának is kitett emelőgépeknél biztosítani kell, hogy az üzemszünetben esetleg

feltámadó szél mozgató, felborító, károsító hatásával szemben az emelőgép rögzített, illetve

védett legyen.

Közterületek környezetében végzett emelés

Ha az emelőgépet közforgalmi utak, vasúti vágányok, repülési útvonalak és repülőterek,

valamint vízi létesítmények vagy útvonalak (közterületek), lakott épületek hatósugarával

érintett közelébe telepítik, illetőleg üzemeltetik, akkor a létesítmény tulajdonosának,

üzemeltetőjének, kezelőjének előírásait is figyelembe véve - a várható kockázatok

csökkentése érdekében - a biztonságos üzemeltetés feltételeit utasításban kell rögzíteni.

Ha indokolt, az emelőgép mozgás területét, kinyúlását úgy kell behatárolni vagy

ellenirányban villamosan reteszelni, hogy a közterület veszélyeztetése ki legyen zárva.

15 m emelőmagasságig az emelőgép munkatere kerettel (fa- vagy acélszerkezet) is

behatárolható, ha a munkaterület legalább kétharmada ezen belül van. Az elkerítést a

vonatkozó jogszabály szerinti színjelöléssel és sötétben megfelelő világítással kell ellátni.

Egyéb különleges emelési műveletek

A távirányított emelőgépet a kezelő csak akkor kapcsolhatja be, ha az emelőgép

hatáskörzetét teljes mértékben át tudja tekinteni.

Távirányított emelőgép kezelője olyan teherfelerősítési munkáknál, ahol egyidejűleg több

kötöző szükséges, mint irányító kötöző is tevékenykedhet.

Folyékony izzófémet, izzó salakot, robbanó, illetőleg radioaktív anyagot mozgató

emelőgépen két kezelőnek kell a kezelőhelyen tartózkodnia, kivéve, ha az emelőgépet olyan

berendezéssel látták el, amely az emelőgép-kezelő rosszulléte esetén az emelőgépet leállítja.

Sugárveszélyes térségben csak olyan emelőgépet szabad alkalmazni, amely a emelőgép

kezelőt védi a sugárzás káros hatásától.

Az egymás hatósugarába működő emelőgépek biztonságos üzemeltetésének feltételeit meg

kell tervezni és utasításban kell rögzíteni.

33

23. Beszéljen a gépek feliratozásának szükségességéről! Milyen biztonsági szín-

és alakjelzésekkel találkozhatunk a munkavégzés során?

Munkavédelmileg fontos feliratok: szöveges feliratok, piktogramok.

Minden gépen olvashatóan és maradandóan fel kell tüntetni legalább a következő adatokat:

a) a gyártó cég neve és teljes címe, és ha indokolt, a meghatalmazott képviselő ugyanezen adatai,

b) a gép megnevezése,

c) a CE-jelölés

d) sorozat- vagy típusmegnevezés,

e) adott esetben a sorozatszám,

f) a gyártás éve, amely az év, amelyben a gyártási folyamat befejeződött.

A fentieken kívül a robbanásveszélyes légtérben történő üzemeltetésre tervezett gépen az ennek

megfelelő jelölést is fel kell tüntetni.

A gépen fel kell tüntetni a típusára vonatkozó és a biztonságos üzemeltetéshez szükséges minden

információt,

A gépre vonatkozó információk és figyelmeztetések:

A gépre vonatkozó információkat és figyelmeztetéseket közérthető szimbólumok vagy piktogramok

formájában kell biztosítani. Minden írott vagy szóbeli információt és figyelmeztetést azon a

hivatalos közösségi nyelven (nyelveken) kell feltüntetni, amelyet az a tagállam határoz meg,

amelyben a gépet forgalomba hozzák és/vagy üzembe helyezik.

A gép irányításához szükséges információnak egyértelműnek és könnyen érthetőnek kell lennie. Az

információ nem lehet olyan túlzott mennyiségű, ami a kezelő személyt túlterhelné..

A biztonsági színekre és jelzésekre vonatkozó közösségi irányelvek követelményeit be kell tartani.

Példák! A gépeken és berendezéseken alkalmazandó biztonságtechnikai jelekre, jelzésekre, jelölésekre,

feliratokra

A kezelési utasítás tartalmaz a gép

biztonságos üzemeltetéséhez szükséges

minden információt. Nagyon fontos

elolvasni és eleget tenni minden

előírásnak.

Mielőtt elhagyná a traktorfülkét vagy

változtatna a gép beállításain vagy

javítást végezne rajta, kapcsolja ki a

TLT hajtást, állítsa le motort és várja

meg amíg minden mozgó alkatrész

teljesen meg nem áll.

34

Köveket vagy egyéb tárgyakat repíthetnek ki -

akár nagy távolságra is - a gép, mozgó alkatrészei.

Mindig tartsa meg a biztonságos távolságot a

géptől.

Emelési helyek (az emelő horog beakasztási

helyei)

1.1.1.1.1 Teljesítményleadó tengely: T.L.T. fordulatszám és forgásirány

illetve

Teljesítményfelvevőtengely: T.F.T. fordulatszám

és forgásirány

A megengedett

maximális haladási

illetve

vontatási sebesség

jelölése.

Szöveges biztonsági jelölés.

Alkalmazása akkor jelenthet előnyt, ha a gépet használók

egy nyelvterületről származó személyek.

Egyébként a szöveges feliratokat annyi nyelven kell

feltüntetni, ahány nyelvterületen a gépet használni

tervezik.

35

24. Csoportosítsa a fű nyírására alkalmas gépeket! Beszéljen az önjáró gépek

hajtásának műszaki megoldásairól! Hogyan történhet a kívánt vágómagasság

beállítása? Beszéljen a fűnyírásra vonatkozó munkavédelmi előírásokról!

Milyen védelmet alkalmaz a közúton történő munkavégzésnél?

Fűnyírók csoportosítása (meghajtás, kialakítás, fűgyűjtés stb.) alapján.

A különféle kaszáló berendezések rendszere és kialakítása kisebb eltérésektől eltekintve azonosnak

tekinthető.

A kaszáló berendezések szerkezeti kialakításuk szerint lehetnek:

traktor-alapgépre szerelt rezgőkéses kaszák,

traktor-alapgépre szerelt rotációs kaszák,

traktor által vontatott rotációs kaszák,

traktorra szerelt, hidraulikus csuklós gémszerkezetre függesztett kaszáló berendezések,

úszóegységre szerelt kaszáló berendezések,

speciális csatorna és rézsűkaszák,

önjáró fűkasza gép.

Traktor-alapgépre szerelt rezgőkéses kaszák

A kaszálógép vágószerkezete az ujjgerendából, a gerendára ráerősített, ellenpengével ellátott

ujjakból és az alternáló mozgást végző késből (pengesorból) áll.

Az acélból készült ujjgerendára az ujjakat egyenlő távolságban (rendszerint 3ˇ = 76,2 mm) helyezik

el. A mozgó kést (pengét) a kaszaleszorítók szorítják le, mozgatását a penge egyik végéhez

szegecselt kaszafejen keresztül hajtórúddal vagy sántakerékkel oldják meg, himbaszerkezettel. A

mozgó penge átlagsebessége 1-3 m/s. A traktor-alapgépre szerelt kaszáknál alsó vagy mély vágású,

ill. középvágású vágószerkezeteket alkalmaznak.

A földművek fenntartására alkalmazott kaszálógépek félig függesztett és függesztett kialakításúak

lehetnek.

Félig függesztett kaszák

A kaszáló berendezés részben a traktorra, részben saját mankókerekére támaszkodik. Csak hátul

elhelyezett vágógerendával készül. A mezőgazdaságban gyakran alkalmazott gép, de a védműveken

telepített gyep ápolására, ill. a növényzet eltávolítására csak korlátozottan alkalmas, mivel a

kaszaszerkezet a vezető mögött van.

Függesztett kaszák

Vágószerkezete kiemelt helyzetében teljes tömegével a traktort terheli. A traktorhoz képest elől,

középen vagy a gép hátulján helyezik el.

Az alkalmazott kaszákon a vágószerkezetet himbaszerkezettel kapcsolják a traktorhoz, amely lefelé

40°, felfelé 20° billentést tesz lehetővé.

Traktor-alapgépre szerelt rotációs kaszák

Kaszáló berendezése a hárompontos felfüggesztő rendszeren keresztül kapcsolódik a traktorhoz és

az első vagy hátsó erőleadó tengelyről kapja hajtását. A túlterhelést a hajtási láncba beépített

túlterhelés gátló akadályozza meg.

A kaszáló berendezés munkaeszköze a vágógerendán elhelyezett több késes tárcsa. A késes tárcsa

vagy tárcsák a kaszált felületre merőleges tengely körül forogva a tárcsa kerületén túlnyúló

késekkel (pengékkel) kaszálják a növényzetet. Két vagy több tárcsa esetén a szemben forgó kések

pályája forgás közben átfedi egymást.

36

Munkavédelmi előírások és védőfelszerelések ismertetése

Soha ne használjuk a gépet a védő felszerelések és burkolatok nélkül, vagy ha azok

nincsenek megfelelő pozícióban és jó állapotban.

Ha egy idegen tárgyba ütközünk, vagy az beakad azonnal állítsuk le a épet,kapcsoljuk ki az

erőátviteli csatlakozót, állítsuk le a motort, támasszuk a tartozékokat a földre és ellenőrizünk

miden részt

Soha ne parkoljuk le a gépet lejtőn.

Alaposan vizsgáljuk meg azt a területet, ahol a gépet használni fogjuk és távolítsunk el

minden olyan tárgyat, amit esetleg kidobhat a gép

Ne használjuk a gépet hosszirányban 15°-nál meredek lejtőkön

Ne használjuk a gépet oldalirányban 12°-nál meredek lejtőkön

Ügyeljünk az esetleges buckákra, lyukakra vagy egyéb rejtett veszélyekre. Ha a talaj

egyenetlen a gép könnyebben felborulhat.

Lejtőkön és éles kanyarokban tartsuk alacsonyan a gép sebességét.

Közúton történő munkavégzés szabályai (jelzőtáblák, felpattanás ellen védő palánkok

alkalmazása, stb.).

A közúton végzett munkákat a forgalomtól külön kell választani és jelezni kell. Ez alapján a közúti

munkahelyeket el kell határolni (általában elkorlátozással), közúti jelzéssel kell jelölni és a

munkahelyre előjelzéssel fel kell hívni a figyelmet.

A közúton folyó munkák során alkalmazott eszközöket, jelzéseket, azok felhasználási módját

összefoglalóan a közúti útlezárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemei (ÚT 2-1-1.152:2001)

útügyi műszaki előírás, valamint a közúton végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági

követelményeiről szóló 3/2001.(III.13.) KöViM rendelet, valamint „A közúton folyó munkák

elkorlátozásának és ideiglenes forgalomszabályozásának kézi-könyve” útügyi műszaki előírás

tartalmazzák.

Fűkaszálás esetén a fentieket meghaladóan még védekezni kell a felverődő kövek ellen a gépre

szerelt láncfüggönnyel, és folyamatosan mozgatott palánkkal.