GPS rendszerek alkalmazása, gazdaságossága mezőgazdasági vállalkozásokban

DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

GPS rendszerek alkalmazása, gazdaságossága mezőgazdasági vállalkozásokban

Dr. Czimbalmos Róbert


Global Positioning System (GPS)

• I. A GPS rendszerek• II. A GPS és a mezőgazdaság• III. Mezőgazdasági

alkalmazások, gazdaságossági vizsgálatok


I. A GPS rendszerekről

• GPS rendszer (USA) • GALILEO• GLONASS

Fő alkalmazási területei:• 1. Védelmi rendszerek• 2. Tudományos kutatások• 3. Geodéziai mérések• 4. Civil alkalmazások:

• Földmérés• Meteorológia• Navigáció

• Ipari, mezőgazdasági, és szolgáltatóipari alkalmazások...


GPS rendszerek felhasználási területei

I. Lakossági felhasználások:• Pontos tájékozódás, navigáció• Útvonaltervezés• Forgalmi információk• Úthasználati díj számítás• Vagyon és életbiztonsági alkalm.

II. Üzleti célú felhasználások:• Szállítmányozás• Tömegközlekedés• Légi-, vízi-, vasúti közlekedés• Energiaipar• Távközlés• Pénzügyi, banki szolgáltatások• Műszaki, mérnöki alkalmazások

• Mezőgazdasági alkalmazások

III. Közhasznú felhasználások:

• Közbiztonság• Katasztrófa-elhárítás• Geodéziai alkalmazások• Humanitárius alkalmazások


• USA farmerei úttörők ezen a területen (Green Star és Trimble’s AgGPS rendszerek a legelterjedtebbek…)

• FONTOS!! A precíziós termesztés irányítási rendszere:• Adatfelvétel• Adatfeldolgozás• Döntéshozatal• Beavatkozás (de milyen

szinten??)

II. A GPS és a precíziós mezőgazdaság (PG)

0 Ft 5-6 millió Ft!


III. Mezőgazdasági alkalmazások

• Egyszerű területmérés, tábla kimérése, hosszmérések, • Vagy komplex adatgyűjtés kézi készülékekkel• Erő- és munkagépekre telepített GPS rendszerek• Irodai GIS rendszerek, adatfeldolgozás/tervezés

• Szüksége lesz a gazdálkodónak• Alaptérképekre, • Talajmintavétel- talajvizsgálati adatok eredményeire, • Referencia-adatokra (elmúlt évek termésmennyiségeinek

eredményeire, a kijuttatott javítóanyagok, műtrágya dózisok→→ Táblatörzskönyv → dig. táblatörzskönyv!) • Azonnali adatrögzítés és továbbítás lehetőségére,• A célhardverek, GIS szoftverek kezeléséhez alapfokú térinformatikai

felhasználói ismeretekre,• Eltökéltségre és anyagi biztonságra a bevezetés első két évében!




Precíziós rendszerek


Alaptérképek 1• A FÖMI-nél (http://www.fomi.hu/) elérhető a CORINE adatbázis

http://www.fomi.hu/


Alaptérképek 2• MePAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer), Google Map Server


MePAR (DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet területei)


Területmérés, térképkészítés Művelés alatt álló és művelés alól kiesett

területek pontos (ellenőrző) felmérése,magyar szoftverrel

A MePar beszállítója! A GPS magyar koordináta-rendszerben dolgozik! 0,1-2% területmérési pontosság 0,5-5 m-es pontmérési pontosság Egyszerű területméréstől a térképezésig 6-10 óra üzemidő Térinformatikai utófeldolgozást biztosít.


Mg-i gépek nyomkövető rendszere


+Kombinált alkalmazás

„Spider 8”

adatgyűjtőMérőkeret,

kiegészítők,

3 mérőcella

Nyomatékmérő

tengely és

fordulatszámmérő

„PLU 116 H”

fogyasztásmérő

Szántás (Rabewerk 6/5 eke) vonóerő igénye

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1 17 33 49 65 81 97 113 129 145 161 177Idő (s)

Erő

(kN

)

Cella_1 (kN) Cella_2 (kN)

Cella_1+2 (kN) Sebesség (km/h)

Szélesség ° Hosszúság °


NPK ellátottság felmérése


Gazdaságossági kérdések

• A PG-ra alkalmas eszközök meglétét követeli meg a termelőtől, ami csak meghatározott gazdasági fejlettség (tőke és méret) mellett lehet megvalósítani!

• Kérdésként merül fel a PG-sal kapcsolatban, hogy mennyibe kerül az átállás, miből és ki finanszírozza a költségeket, valamint milyen jövedelem változást jelent a termelő számára?


Precíziós gazdálkodást folytató üzemek, gazdaságok elhelyezkedése 2002-ben


Pro és…• A PG potenciálisan javíthatja a gazdaság nyereségességét, és

csökkentheti a mezőgazdaság okozta környezeti károkat (talajtaposás, víz- levegőszennyezés).

• A PG bevezetése mellett szólnak a közeljövőben a termelőre háruló minőségbiztosítási és környezetvédelmi, biztonsági feladatok, amely a járulékos költségmegtakarítás, a piaci előnyök révén további profitot jelenthet.

• Az adatgyűjtést és a műveleti beavatkozást sok esetben egyszerre azonos munkagépre szerelt szenzorok és monitorok segítségével végezzük. Ezek szintén a hatékonyságot és a költségmegtakarítást javítják.

• A PG költségeit és nyereségeit a gazdaságméret is befolyásolja. A nagyobb gazdaságok tőkefedezeti kockázati szintje, valószínűleg heterogenitása is nagyobb, így a technológia korai bevezetői között ezek többségben vannak, illetve lesznek.

• A PG széles körű elterjesztése nem nélkülözheti az állami szerepvállalást. (A támogatási rendszer beruházás ösztönző elemeként többlet támogatásban javasolt részesíteni azokat a beruházásokat, amelyek alkalmasak a precíziós gazdálkodásra történő átállás megvalósítására; ÚMFT-ből az NKTH Innocsekk Plusz…)

• Területteljesítmény növekedés (3-7%), kevesebb gépi munka (10-12% megtakarítás).

• Kevesebb műszakóra (7-12%) – egy ha megműveléséhez < 3 műszakóra elég.


…kontra• Az adatnyerési költségek magasak, leginkább a technológia

alkalmazásának korai szakaszában. A helymeghatározással egybekötött talaj-mintavétel, gyom-, rovar- és kórokozók felderítése nagy termelési kiadásokat jelenthetnek. Az adatvásárlás, előfizetés, a konzultációs díjak és az adatkezelési költségek is jelentős részt képviselnek.

• A PG-ban rejlő lehetőségek nem mindenhatóak, szakértelem vagy tájékozatlanságból eredő hibák itt is előfordulhatnak, ezért csak a megfelelő ökonómiai és ökológiai feltételekkel rendelkező vállalkozások számára nyújthat segítséget a gazdálkodási döntések meghozatalában.

• Az ökonómia kérdése azért is fontos, mert jelenleg még költségesebb a fenntartható mezőgazdaság keretein belül precíziós növénytermesztést folytatni, mint hagyományos módszerekkel gazdálkodni.

• Gondot jelent, hogy a PG-ra való átállás eszközei miatti többlet beruházási költségeket a kis- és közepes gazdaságok jelen gazdasági körülmények között csak korlátozott mértékben képesek vállalni.

• A PG-ra való átállás megtérülése modellszámítások alapján gazdaságmérettől függően 3-5 illetve 10-12 évre tehetők (a mai magyarországi körülmények között gyakorlatilag nem térül meg a beruházás a kisebb területen gazdálkodóknál…)


PG növényvédelemmel kapcsolatosköltségeltérései a konvencionális gazdálkodáshoz

képest

Elem Többlet költség / költség megtakarítás Mértéke (%)

Vetőmagköltség minőségi paraméterek +0-5%

Tápanyagellátás többlet műtrágya + 5-15%

műtrágya megtakarítás - 0-25%

Növényvédő szer hatékonyabb szer + 0-20%

megtakarítás - 0-40%

Talajmunkák nincs -

Vetés elhanyagolható -

Növényvédelem többlet bejárás miatti többlet költség + 0-35%

többletköltség (precíziós eszköz) + 0-5%

Betakarítás többlettermés miatti többlet költség + 4%

Hozam többlet hozam + 10-15%

minőség + 0-15%

Forrás: Takácsné György K. Gazdálkodás. 2003. XLVII. évf. 3. sz. ISSN 1419-2713


Fontosabb technológiai elemek eltérő költségeia PG során a növényvédelemmel kapcsolatban

Technológiai elem Eredeti technológia költsége

Megváltozott technológia költsége

(Ft/ha) (Ft/ha)

Vetőmagköltség 14 750 +2 950

Tápanyagellátás 17 190 -5 040

Növényvédő szer 5 304 +1 200

Talajmunkák

Vetés

Növényvédelem 4 600 -2 300

Tápanyagellátás[1]

Betakarítás 10 500 -1 000

Hozamérték változás +11 000

Fedezeti hozzájárulás (FH) 38 426 45 216

[1] Jelen kalkulációban nem szerepelnek a tápanyagellátással kapcsolatos költségeltérések.


Összegzésképpen…

• a precíziós gazdálkodás a növényvédőszer, műtrágya, vetőmag, üzemanyag felhasználás racionalizálásának lehetséges eszköze (multifunkcionalitás, diverzifikáció…!),

• megfelelő technikai hátteret (érzékelő eszköz, kijuttató eszköz, számtechn-i infrastr.) igényel,

• fontos a szakértelem (növény-egészségügyi) és a pontosság (kijuttatás „precizitása”),

• az üzemi szintű eredményre gyakorolt hatása 5-40% költség megtakarítás lehet, ez azonban együtt járhat akár 0-25% költségnövekedéssel!

• a kevesebb vegyszer felhasználás nem jelent minden esetben jövedelemnövekedést.

• Olyan gazdaságoknak ajánlható a rendszer, ahol a nagyteljesítményű erőgépek 1000 üzemóra feletti használata biztosítható.


Hasznos információk, irodalom• Berzsenyi Z. A növényvédelem ökonómiai effektivitása és jelentősége a védekezési rendszer

optimalizálásában. Növényvédelem, XV. évf. 1. sz. Budapest. 1978. 1-8 pp.• Czinege E.: A precíziós növénytermesztés tapasztalatai (1-3). Gyakorlati Agrofórum. 2002. 13. évf.

5. sz. 67-68 pp., 6. sz. 47-48 pp., 7. sz. 9-10 pp.• Illés B. Cs. –Kohlheb N.: Az adók szerepe a környezetpolitikában. Gazdálkodás, XLIII. évf. 2. sz.

Budapest. 1999. 55-64 pp.• Láng I. - Csete L. Az alkalmazkodó mezőgazdaság. 1992. Budapest. Agricola Kiadó és Kereskedelmi

Kft. 210 p• Pásztor L. -Szabó J.: Nagyléptékű térbeli talajinformációs rendszerek agrár-környezetvédelmi

vonatkozásai (http://www.otk.hu/cd03/1szek/P%C3%A1sztor-Szab%C3%B3.htm). • Ørum, J. E. – Jorgensen, L. N. – Jense, P. K.: Farm economic consequences of a reduced use of

pesticides in Danish agriculture. OECD Report on Pesticide Risk Reduction. 2001. Copenhagen• Reisinger P.- Lehoczky É. – Kőmíves T. – Nagy S.: Az őszi búza gyomirtásának tervezése

térinformatikai módszerekkel. XXIX. Óvári tudományos Napok. 2002. Konferencia CD• Schmitz, P. – Brockmeier, M.: Sectoral and ecnomy-wide effect of a ban or a tax on chemical inputs

in German and European agriculture. OECD Workshop on Pesticide Use Risk Reduction., Coppenhage. 2001. Workshop-report.

• Smuk N.- Milics G. – Salamon L. – Neményi M.: A precíziós gazdálkodás beruházásainak megtérülése, Gazdálkodás. 2009. 53. évf. 3. szám. 246-253.p.

• Székely, Cs. – Kovács, A. – Györök, B.: The practice of precious farming from an economic point of view. Gazdálkodás. 2000. English Special Edition. 1. 56-65 pp.

• Székely Cs. – Takácsné György K. – Kovács A.: NKFP-4/037/2001 Kutatási tanulmány. Gödöllő, 2002. • Takácsné Gy. K.: Néhány gondolat a növényvédelemmel kapcsolatos tevékenységek ökonómiai

értékeléséről és értékelhetőségéről. Növényvédelem, XXVII. évf. 1. sz. Budapest. 1991. 7 p.• Takácsné György K.: A családi gazdaságok méretére ható tényezők vizsgálata, különös tekintettel a

növénytermesztés gépesítésére. Kandidátusi értekezés. MTA Agrárökonómiai szakbizottság. Budapest - Gödöllő, 1995. 179 p.

• Takács-György, K. – Györök, B. – Kovács, A.: The effects of precision farming on the use of chemicals. 10th EAAE Congress. Zaragoza, 2002. Congress CD

http://www.otk.hu/cd03/1szek/P%C3%A1sztor-Szab%C3%B3.htm





Hasznos linkek, portálok

• Karcagi Kutató Intézet: http://portal.agr.unideb.hu/kutatointezetek/kki/index.html• MTA TAKI: http://www.prec.taki.iif.hu/ • FÖMI: MePAR böngésző: http://www.mepar.hu/• Green Star: http://stellarsupport.deere.com/en_US/support/OperatorManual-

UserGuide.html • Trimble: http://www.trimble.com/index.aspx• Agrogazda Kft.: www.agrogazda.hu/ • Agromatic Kft.: www.agromatic.hu/ • Digiterra Kft.: www.digiterra.hu • IKR Bábolna: http://www.ikr.hu/ker_trimblegps.php

Az előadás letölthető: http://portal.agr.unideb.hu/kutatointezetek/kki/hirek_esemenyek/index.html

http://portal.agr.unideb.hu/kutatointezetek/kki/hirek_esemenyek/index.html

Documents

GPS rendszerek alkalmazása, gazdaságossága mezőgazdasági vállalkozásokban