GTM Magazin 2011. november

A KA

PCSO

LATO

K M A G A Z I N J A

A KÖRNYEZETIPAR SIKEREI ÉS PROBLÉMÁIVÁLTÓÁLLÍTÁS ELŐTT A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSENERGIASTRATÉGIA VAGY ENERGIATAKTIKA?A KOKILLÁS ÖNTÉSZET ÉS A SZÁMÍTÓGÉPNEM RÓZSASZÍNŰ A HAZAI FESTÉKIPAR JÖVŐJE6 9 0 F t

GA

ZDA

SÁG

I TÜ

KÖRK

ÉP M

AG

AZI

N X

I. ÉV

FOLY

AM

• 20

11/8

XI. ÉVFOLYAM 2011. NOVEMBER

3700 Kazincbarcika, Tardonai út 1. Postacím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117 Telefon: 06/48-514-500 Telefax: 06/48-514-582 Honlap: www.ervzrt.hu E-mail: [email protected]

Északmagyarországi Regionális Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság

GTM-borito.indd 1GTM-borito.indd 1 2011.11.09. 17:132011.11.09. 17:13

HASZNÁLT ELEM JÓ HELYEN!

Társaságunk 2005 óta igyekszik a piacon teljes körű szolgáltatást

nyújtani partnerei számára. A használt elemek és akkumulátorok

INGYENES gyűjtése az erre a célra speciálisan kifejlesztett gyűjtő-

edényekben több mint 25 000 gyűjtőponton lehetővé teszi a hordoz-

ható áramforrások biztonságos elhelyezését és újrahasznosítását.

A hulladékgazdálkodásban teljes körű megoldásokat nyújtunk a

szelektív hulladékbegyűjtésre partnereink részére. Az irodai szelek-

tív hulladékgyűjtésre külön egyénre szabott megoldásokkal és egyedi

gyűjtőedények kihelyezésével komplex szolgáltatást nyújtunk.

Szolgáltatásaink

› Felvesszük a kapcsolatot a gyűjtőpontokkal, tanácsadással lát-

juk el Ügyfeleinket, majd ingyenesen kihelyezzük gyűjtőedénye-

inket. Ezt követően ingyenesen begyűjtjük a használt elemeket,

akkumulátorokat, a hulladék útjának nyomon követésével.

› Veszélyes és nem veszélyes hulladékok begyűjtése engedélye-

inknek megfelelően, egyedi ajánlat alapján (papír, karton, toner,

tintapatron, elektronikai hulladék, akkumulátor, PET palack).

› ADR szakmai tanácsadás, engedélyezési eljárások kivitelezése.

› Hulladék-nyilvántartási, adatszolgáltatást segítő ügyviteli prog-

ram értékesítése.

› Áruszállítás, fuvarozás egyedi ajánlatok alapján.

› Selejt áruk szállítása.

› Irodai szelektív hulladékbegyűjtés.

FoReGo Magyarország Kft.2092 Budakeszi, Kagyló u. 1-3. | Tel.: (23) 457-151 | Fax: (23) 454-879 | E-mail: [email protected] | Honlap: www.forego.hu

GTM-borito.indd 2GTM-borito.indd 2 2011.11.09. 17:132011.11.09. 17:13

TARTALOM

HÍRTÜKÖR

ÖKOINDUSTRIAHulladékgazdálkodásA környezetipar sikerei és problémái 4A hulladékkezeléstől a fenntartható energiagazdálkodásig

A Köztisztasági Egyesülés véleménye az új hulladékgazdálkodási törvényről 4

A lakosságra hárul majd a legnagyobb teher 6Elfogadás előtt az új hulladékgazdálkodási törvény

Az új hulladéktörvény megvalósítása a települési szilárdhulladék-gazdálkodásban az EU-támogatások szemszögéből 7

Ismét kevesebb lett a veszélyeshulladék Békéscsabán 8Sikeres nagytakarítástól a hulladékgazdálkodási törvényig

VízminőségEgyedi szennyvíztisztító küzdelmek 9A konkurenciaharc háttérbe szorítja a közös célt

Nanovassal a talajvíz-szennyeződések ellen 11Úttörő technológia kétharmadrészt európai

uniós támogatásból

EnergiaGlobális szinten folyik a verseny az energiaforrások megszerzéséért 12Nem csak szavakban kellene csökkenteni az ország

energiafüggőségét

Nem lehet üzleti alapon kezelnia globális levegőszennyezést 14A környezetkímélő energiatermelési

módokat kellene támogatni

Sűrített földgázt az autóba! 15A FŐGÁZ átadta Budapest első CNG-töltőállomását

VEGYIPARTízezer éves a felületkezelt világ 16A míniumtól a lazúrokig, a

krómozástól a tűzihorganyzásig

A szakma legszínesebb konferenciája 17HungaroCoat-HungaroCorr az

ELTE lágymányosi épületében

Óriási a verseny a hazai festékpiacon 18Visszaesett a kereslet, folyamatosan drágul az alapanyag

A korrózió hű kísérője az emberiségnek 19A harc nem nyerhető meg, csak a folyamat

sebessége csökkenthető

Nanobevonatok és UV-lakkok a kínálatban 20A cég fő profi lja az ipari festékek és lakkok gyártása

A különleges festékek specialistái 21A nyereség hetven százalékát minden évben visszaforgatják

IPARModernizálódó magyar öntészet 22Számítógépek nélkül ma már elképzelhetetlen egy

versenyképes öntöde

Szimulációs labor, öntészeti csúcstechnológia 23Versenyben a leghíresebb külföldi egyetemekkel

Modern alumíniumöntöde Cegléden 24Nagy világcégeknek szállít a száz százalékig magyar

tulajdonú vállalkozás

INNOVÁCIÓPéti Nitrogénművek: nyolcvanéves a legenda 25Folyamatos fejlődés a szolgáltatások és

a környezettudatosság terén

Világszínvonalú neutronkutató eszközök 26Hazai szellemi műhely tervezi, gyártja és telepíti őket

FREE – szabad pálya a kutatási eredmények hasznosításához 27Technológiatranszfer-nap Brüsszelben

KÖZLEKEDÉSNemzeti Közlekedési Stratégia: a gombhoz keressük a kabátot? 28Nagyszabású közlekedési konferencián vitáztak a

szakemberek

DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ„Túlárazott projekteket, giga- vagyluxusberuházásokat nem támogatunk” 30A tanács csak előszűrő, közvetlen

döntést nem hozhat

Növekszik a Dél-Alföld turisztikai vonzereje 32Csak minőségi szolgáltatásokkal

lehet átvészelni a válságot

A magyar mezőgazdaság mintarégiója 33Csökkenő teljesítmény az állattenyésztésben is

SPORTFantáziadús csapatépítés az erdei kalandparkokban 34Felnőtt játszótér a szabadban, jó levegőn, fák között

Rászámoltak a hazai profi ökölvívásra 36Véget ért a Kokó–Erdei–Kótai-féle aranykorszak

EURÓPAI UNIÓKína tényleg „felvásárolja” Európát? 38A pekingi stratégák inkább Amerikára koncentrálnak

ELŐZETES

2

4

Szinte napra pontosan két évvel a nagy sikerű 2009-es rendez-vény után, 2011. november 16–

18. között a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége ismét megrendezi az Ökoindustria Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Ener-giaforrások Szakkiállítást a fővárosi SYMA Sport- és Rendezvényközpontban. Összeál-lításunkban részben mi is kapcsolódunk a kiállítás tematikájához, igyekezve jobban megvilágítani egyes ágazatok hátterét, si-kereit, problémáit.

A mediterrán múzeumokban gyakran találhatjuk magunkat szembe két-három ezer éves

csillogó festékekkel, hiszen a szépség és az épség akkor igen fontos dolog volt. Hazai városainkat járva viszont húsz-harminc éves bágyadt festéknyomokra bukkanha-tunk, jelezve, hogy ezekben az időkben valahogy nem volt döntő szempont a mi-nőség és a tartósság. Összeállításunkban a milliárdos értékeket védő és sok tízezer embernek munkát adó hazai festékipar és korrózióvédelem aktuális helyzetét és kitö-rési pontjait tekintjük át.

Magyarországon mintegy 125 öntöde van, mintegy 10 száza-lékuk tekinthető nagyvállalat-

nak, a többi kis- és középvállalkozás. Ezek a cégek döntően külföldi vevőknek gyár-tanak öntvényeket. Az ágazat árbevétele több mint 300 millió euró volt 2010-ben, ami azt is jelenti, hogy az öntödék nagy-részt túljutottak a 2008–2009-es évek sokkján. Az ágazat helyzetéről dr. Hatala Pállal, a Magyar Öntészeti Szövetség ügy-vezetőjével beszélgettünk.

4

16

22

www.gtm.hu

16

40

38

34

30

28

25

22

2 2011. NOVEMBER – 8. SZÁM

www.gtm.huHÍRTÜKÖR

Induló Széchenyi Programirodák

Októbertől tájékoztató, szakmai kon-ferenciasorozaton informálódhatnak az érintettek az Új Széchenyi Terv keretein belül meghirdetett közel 2000 milliárdos uniós pályázati forrás aktualitásairól. Az ÚSZT pályázatait koordináló Széchenyi Programiroda rendezvényeinek célja, hogy a pályázókat megismertesse az igénybe vehető támogatási lehetőségek-kel, és személyre szabott tanácsadással segítse őket. A programsorozat többek között elérhető önkormányzatok, mikro-, kis- és középvállalkozások, nagyvállalat-ok, a leghátrányosabb helyzetű kistérsé-gek számára. A Széchenyi Programirodák munkájában országszerte összesen 152 tanácsadó vesz részt. A teljes pályázati folyamat alatt, helyi szinten orvosolják a pályázók, kedvezményezettek projektjei kapcsán felmerülő problémákat.

Elektromos autópálya Budapest–Bécs között

Az E.ON Hungária Zrt. még az idén meg-kezdi a Budapestet Béccsel összekötő út elektromos töltőállomásokkal való felsze-relését. A program első lépéseként átadták a Kempinski Hotel Corvinus által megren-

delt első magyarországi E.ON elektromos töltőpontot. A szálloda előtt két gyorstöltő kap helyet, amelyek egy e-autót akár 1,5 óra alatt feltöltenek, a garázsban pedig három darab lassútöltőt helyeztek el. Az állomásokat mostantól bárki használhatja, aki elektromos járművel – e-autóval, e-ro-bogóval és e-kerékpárral – járja az utakat.

Tehenekkel EurópábaA Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. nagy-

szent jánosi telepén három év alatt, 2,5 mil-liárd forintból – felerészben pályázati forrás-ból – megvalósított bővítés részeként olyan

technológiát építettek ki, amely európai szinten is versenyképes, és megfelel a leg-magasabb környezetvédelmi elvárásoknak. Három szarvasmarhatelepen bevezették a pihenőbokszos tartási technológiát, a hígtrágyarendszert, és szigetelt trágyatá-rolókat építettek. A keletkező biomasszára alapozva létrehoztak két 0,5 megawatt elektromos teljesítményű biogázüzemet. Ritkaság, hogy a társaság árbevételének hatvan százalékát a tejtermeléshez kapcso-lódó tételek alkotják, a háromezer hektáros terület kétharmadán pedig a szarvasmar-háknak szánt takarmányt termelik. A cég évente 18-20 millió liter tejet értékesít.

GYSEV-korridorA GYSEV Zrt. uniós támogatással, 48,6

milliárd forint összköltséggel, két év alatt felújította a Sopron és Szentgotthárd kö-zötti 116 kilométeres vasúti pályát. Ezzel befejeződött a Bécs–Sopron–Szombat-hely–Szentgotthárd–Graz korridor teljes magyarországi szakaszának modernizáció-ja. A beruházás eredményeként a dízel-mozdonyok helyett villamos vontatású járművek közlekednek a vonalon, maxi-mum 120 km/órás sebességgel. A projekt a soproni aluljáró és a szombathelyi felüljáró megépítésével és négy darab villamos mo-torvonat beszerzésével folytatódik.

350 milliárd zöld forintMég 350 milliárd forint szabad forrás

áll rendelkezésre környezetvédelmi, ter-mészetvédelmi és vízügyi fejlesztésekre, amit 2014-ig fel kell használni – jelen-

Baranyai szalmapowerMintegy 150 embernek ad munkát jövő évtől a Pannonpower Holding Zrt. épülő szalma-

tüzelésű erőműve, miközben 3,5 milliárd forintot költ el tüzelőanyagra. Ennek legnagyobb részét a régióban, olyan mezőgazdasági termelőknél, akik felesleges szalmájukat értékesí-tik az erőmű számára. A blokk üzemeltetéséhez évente mintegy 240 ezer tonna mezőgaz-dasági melléktermék szükséges.

A Liszt Ferenc újabb díjat kapottA Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér új épülete, a SkyCourt újabb nemzet-

közi díjban részesült. Az European Steel Design Award kitüntetést az ECCS (European Convention for Constructional Steelwork) nemzetközi zsűrije kétévente osztja ki azzal a cél-lal, hogy támogassa az acélszerkezetek kreatív és kimagasló felhasználását az építőiparban.

32011. NOVEMBER – 8. SZÁM

HÍRTÜKÖRwww.gtm.hu

tette ki Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára. A jelenlegi uniós költségve-tési ciklusban eddig 50 milliárd forintot használtunk fel ilyen célokra a Magyaror-szágnak jutó 400 milliárdból.

Édes jövőképA cukorrépa-termelő hazai gazdák an-

nak ellenére megkapják az idei évre szánt majd kétmilliárd forintos támogatást, hogy a kormány 800 milliót zárolt a keretből. A termelés biztonságának fenntartása ér-dekében ugyanis a kaposvári székhelyű Magyar Cukor Zrt. kifi zette a gazdáknak a hiányzó 800 millió forintot. A tárca és a cukorgyár megállapodott abban, hogy a jövő évi költségvetésből a cukorgyár már februárban megkapja a gazdáknak most átutalt összeget. 2012-ben tehát 800 millió forinttal több, 2,78 milliárd forint lesz a cu-korrépa-termelőknek szánt támogatás.

Tatai aranybányaA tatai Öreg-tavat tápláló Által-ér víz-

gyűjtőjén található szennyvíztisztító tele-pek 2,8 milliárd forintból újulhatnak meg, melyből 2,2 milliárdot az Európai Unió és a magyar állam fi nanszíroz. A tatai és tata-bányai szennyvíztisztító összesen 110 ezer ember napi szennyvizét kezeli, s mindket-tő a tatai Öreg-tó vízgyűjtő területéhez tartozik. A szennyvízkezelési beruházáso-kat párhuzamosan valósítják meg az Által-ér vízgyűjtő-rehabilitációs munkálataival, mely ugyancsak az Európai Unió és a ma-gyar állam közös fi nanszírozásával, közel 1,3 milliárd forint felhasználásával valósul meg. A beruházás a térség árvízi bizton-ságát is növelni fogja. Az Által-ér partján épül meg a két várost összekötő 7 km hosszú kerékpárút is, melynek 480 milliós beruházásához 380 millió forint uniós és hazai forrás társul.

Vasutas MercedesÁtadták Kecskeméten az új Mercedes

autógyárat és a Cegléd–Szeged vasúti fővonalat összekötő vágányt, mivel a né-met autógyár környezettudatosan végzi tevékenységét, és fontosnak tartja, hogy a gyártáshoz szükséges nyersanyagok és a gyártott termékek nagy részét vasúton szállítsák. A Mercedes-Benz üzemhez veze-tő 907 méter hosszú vágány jelentőségét

Napelemes rendszer ZemplénbenSátoraljaújhelyen, a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál egy közüze-

mi hálózatra visszatápláló, 24 kW névleges teljesítményű fotovoltaikus (napelemes) rend-szert építettek ki. A kivitelezés mintegy négy hónap alatt valósult meg, 14 millió forintos európai uniós támogatás segítségével.

az adja, hogy kapcsolatot teremt a vasút-vonal és a belső vasúthálózat között, így az alkatrészek közvetlenül érkezhetnek a ter-melési csarnokokba. A fejlesztés mintegy 450 millió forintba került.

Szlovák gázvezetékMagyar–szlovák nagynyomású föld-

gázszállító vezeték építése kezdődik el hamarosan. A stratégiai jelentőségű ve-zeték a tervezett észak–dél energiafolyo-só részeként növeli a szállítási útvonalak diverzifi kációját, és jelentősen hozzájárul Közép-Európa, ezen belül Magyarország energiabiztonságának erősítéséhez. A fej-lesztést az Európai Unió kiemelt fontossá-gú projektként kezeli. Ha minden a tervek szerint történik, a vezetéket 2015. január-ban üzembe helyezhetik. Korábban már megépült a magyar–román és a magyar – horvát gázösszeköttetés is.

Debreceni MAG HázKözel egymilliárd forintos beruházással,

uniós támogatással, alig több mint más-fél év alatt építették fel az Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és To-vábbképzési Központ (MAG Ház) épületét Debrecenben. Az intézmény elsősorban agrár felnőttképzési, szaktanácsadási fel-

adatokat lát majd el. Az épületben 2600 négyzetméternyi területen alakítottak ki korszerű infrastruktúrával felszerelt előadó- és szemináriumi termeket és kö-zösségi tereket. A központ évente 3500 továbbképzésben és felnőttképzésben részt vevő hallgató számára nyújt modern oktatási körülményeket.

AgrárkárkezelésAz agrárkárok kezelésére a Vidékfejlesz-

tési Minisztérium új rendszer bevezetését javasolja 2012. január 1-jétől. A tervek sze-rint az új kárenyhítési rendszerhez azok a termelők csatlakozhatnak, akik egységes támogatási kérelmük alapján támoga-tást kapnak, és a termőföldjük nagysága meghaladja szántóföldi művelési ágban a 10 hektárt, szántóföldi zöldségtermelésnél az 5 hektárt, ültetvényeknél az 1 hektárt. A befi zetések mértéke a tervezet szerint szántóföldi növénytermesztésnél évente 1000 Ft/ha, szántóföldi zöldségek, valamint szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvények-nél 3000 Ft/ha. A termelői befi zetések elér-hetik a 4 milliárd forintot évente. A terme-lői befi zetésekből összegyűlt összeget az állam a központi költségvetésből ugyan-annyival kiegészíti. A termelők a biztosítás díjához 65%-os, uniós és hazai költségve-tési forrásokat is tartalmazó támogatást vehetnek igénybe.


www.gtm.huÖKOINDUSTRIA HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

2008. november 19-i 2008/98/EK euró-pai parlamenti és tanácsi irányelv ren-delkezéseinek való jogharmonizációs megfelelés,

b) az elmúlt egy évtized tapasztalatainak és a kapcsolódó új szabályozási elkép-zeléseknek a beépítése.

Az első tényező a komolyabb indok,

hiszen az irányelv jogharmonizációjára nyitva álló határidő lassan egy éve letelt (2010. december 12.), ami hazánkra nézve kedvezőtlen következményekkel is járhat.

ElőzményekA hatályos hulladékgazdálkodásról szóló

törvényt az előző polgári kormányzati idő-szakban, hosszabb előkészítést és egyezte-tést követően fogadta el az Országgyűlés. A törvény alapvetően kiállta az idő próbáját, az elmúlt egy évtizedben kialakult és meg-szilárdult a hulladékgazdálkodás rendszere. Különösen fontos eredményeket ért el az ország a települési szilárd hulladék kezelé-sének terén, gyakorlatilag a teljes lakosság ellátásáról gondoskodik 352 közszolgáltató. A közszolgáltatók tulajdonosi helyzete nagy szórást mutat, a tisztán önkormányzati tu-lajdonú gazdasági társaságoktól egészen a tisztán hazai kis- vagy középvállalkozói tu-lajdoni formáig minden jelen van.

Mi indokolja a törvény módosítását?A hatályos szabályozás módosítását fel-

tehetően két tényező determinálja:a) a hulladékokról és egyes irányelvek

hatályon kívül helyezéséről szóló,

A második tényezővel kapcsolatban rendkívül hézagos információval ren-delkezik a hulladékgazdálkodási szakma, nincs tudomásunk szakmai vizsgálatok, koncepciók előkészítéséről, illetve előze-tes jogszabályi hatásvizsgálat elvégzéséről.

Így az is kétséges, hogy erre az új, önál-ló hulladéktörvényre szükség van-e, vagy célszerűbb és előnyösebb lenne a hatá-lyos hulladékgazdálkodási törvényt jog-harmonizációs célból módosítani, és a későbbi időszakban visszatérni az átfogó újraszabályozásra.

A Köztisztasági Egyesülés véleménye az új hulladékgazdálkodási törvényről

A Köztisztasági EgyesülésA Köztisztasági Egyesülés a magyarországi települési szilárdhulladék-kezelési közszol-

gáltató szervezeteket és az e tevékenységhez kapcsolódó gyártó és forgalmazó cégeket tömöríti. A szervezetnek 88 tagja van, ebből 38 vállalkozás százszázalékos vagy többségi magántulajdonban van. Az egyesülés tagszervezetei 2020 magyarországi település 7 780 000 lakosának települési szilárd hulladékát kezelik a hatályos jogszabályok, valamint a te-lepülési önkormányzatok rendeletében előírtaknak megfelelően. A települések 65 százalé-kán tevékenykednek százszázalékos vagy többségi magántulajdonban lévő cégek.

Az elnevezésben is szereplő három szakterület közül valószínűleg az „energiahatékonyság” okozza a legki-

sebb izgalmat a szakemberek és a látogatók között, hiszen a családi házak szigetelése vagy a közintézmények energetikai kor-szerűsítése látszólag nem tartalmaz olyan technikai bravúrokat, amelyekért lelkesedni lehetne. Viszont ha összevonjuk a „megúju-ló energiaforrások” témakörével, akkor már teljesen más a helyzet. A bio hajtóanyagok, a biogáz, a biomassza, a nap, a szél, a földhő, a geotermális energia vagy éppen a víz-energia mind olyan terület, amely átvezet bennünket az energiaszegény XXI. század

innovációs vidékeire. A kiállításon az ezzel kapcsolatos tudást és technológiát a „Fenn-tartható energiagazdálkodás – megvalósult és tervezett fejlesztési projektek élhető kör-nyezetünkért” elnevezésű konferencia és szakmai dialógus foglalja össze, lapunk ösz-szeállításában pedig Vajda György akadémi-kus és Büki Gergely egyetemi tanár mondja el véleményét a magyar energiapolitikáról.

A világszerte divatba jött „környezetipar”, ha lehet, még az energiatermelésnél és -fel-használásnál is szerteágazóbb terület, hi-szen ide tartozik a biotechnológiától a hulla-dékkezelésig, a levegőtisztaságtól az egyedi szennyvíztisztítókig rengeteg minden. „Le-

bomló műanyagok megújuló természeti erőforrásból” címmel kapott helyet egy kon-ferencia a nyitó nap programjában, míg az egyedi szennyvízkezelés hazai gyakorlatáról szakmai napot rendez a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége.

A legizgalmasabb és a legnagyobb köz-érdeklődésre számot tartó konferencia minden bizonnyal az a pénteki lesz, amely „A hulladékgazdálkodás aktuális kérdései” címet viseli. Az érintett szakma ugyanis már 2011 tavasza óta „törvényre várakozó” állapotban van. Ekkor jelentette be ugyanis Illés Zoltán államtitkár, hogy 2012 január-jában életbe lép az új hulladékgazdálko-dási törvény. A várhatóan heteken belül elfogadott jogszabály olyan újdonságokat és változásokat tartalmaz majd, amelyek érzékenyen érintik a teljes szakmát. A kon-ferencián számos hazai és külföldi előadó elemzi majd a várható hatásokat, míg la-punk alább olvasható összeállításában egy szakmai szövetség és több vállalkozás fejti ki ugyanerről a véleményét.

A HULLADÉKKEZELÉSTŐL A FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁSIG

A környezetipar sikerei és problémáiSzinte napra pontosan két évvel a nagy sikerű 2009-es rendezvény után, 2011. november 16–18. között a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége ismét megrendezi az Ökoindustria Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szak-kiállítást a fővárosi SYMA Sport- és Rendezvényközpontban. Összeállítá-sunkban részben mi is kapcsolódunk a kiállítás tematikájához, igyekez-ve jobban megvilágítani egyes ágazatok hátterét, sikereit, problémáit.


ÖKOINDUSTRIAwww.gtm.hu HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A hulladékgazdálkodás globális nem-zetgazdasági hozzájárulása pontosan nem mért, de becslések szerint ez a komplex ágazat több százmilliárd forintot és több tízezer munkahelyet jelent.

A települési hulladékgazdálkodási szek-torban a nemzetgazdasági hozzájárulás mértéke nagyjából objektíven mérhető. A települési szilárdhulladék-kezelést ellá-tó közszolgáltatók esetében alapvetően a lakosság felé végzett szolgáltatás szám-szerűsítve legalább 85 Mrd Ft/év, és az e szektorban közvetlenül, illetve közvetet-ten foglalkoztatottak aránya kb. 15 000 fő.

Milyen hatása lehet a módosításnak?A Vidékfejlesztési Minisztérium által

egyeztetésre bocsátott tervezet elfogadá-sa a települési szilárdhulladék-kezelést ellá-tó közszolgáltatásban – különösen az aláb-biak miatt – komoly gondokat okozhat:

a) Igénybevételi járulék bevezetése

Az igénybevételi járulék minden lera-kott (nem hasznosított) hulladék után fi zetendő 6000 Ft/tonnás összeggel tör-ténő bevezetése hazánk jelenlegi felké-szültsége és a korábbi EU-fi nanszírozású projektek szempontjából rendkívül hátrá-nyosan érinti Magyarországot és közvetle-nül a lakosságot.

Az eddigi EU által fi nanszírozott projek-tek esetében (ISPA, Kohéziós Alap, KEOP) ez projektenként – a CBA (Cost-Benefi t Analysis) áttervezése miatt – átlagosan kb. egymilliárd Ft visszafi zetését eredmé-nyezheti az EU Bizottság felé.

Az igénybevételi járulék közvetlen teherviselője a lakosság, hiszen a ház-tartásokban képződő hulladék az, ami elsősorban és nagy mennyiségben le-rakásra kerül. A lakossági hulladékke-zelési közszolgáltatási díjat (népszerű nevén: szemétdíjat) a fenti összeg eltérő mértékben, de jelentősen növelni fogja. Mértéke a jelenlegi díjhoz képest – a kü-lönböző közszolgáltatók között történő felmérés adatai alapján – 15–60% kö-zött mozog. Ez, különösen a hátrányos helyzetű vidéki régiókban, elviselhetet-len mértékű többletteher, ami ráadásul ellentétes miniszterelnök úr parlamenti bejelentésével.

A lakossági terhek növekedése egyben az illegális szemétlerakás növekedéséhez fog vezetni, az erdők, elhagyott mezőgaz-dasági területek, bányák ellenőrizhetetlen hulladékterhelése nagyságrendekkel fog növekedni, ezek felszámolása már ingat-lantulajdonosi vagy állami felelősség.

b) A közszolgáltatás megszervezésének feladata és felelőssége

A települési szilárdhulladék-kezelési köz-szol gáltatás megszervezése és fenntartá-sa a települési önkormányzatok feladata az EU szinte valamennyi tagállamában. A meglévő rendszeren megfelelő átmeneti idő biztosítása nélkül változtatni – ponto-san a zavartalan feladatellátás miatt – nem célszerű. A módosítás a lakosság közegész-ségügyi helyzetére roppant káros, és Ma-gyarország nemzetközi megítélését is ked-vezőtlenül befolyásolja.

A másik ok, ami miatt ezen a fel a dat el-lá tási renden változtatni indokolatlan, az a megkötött szerződések érvényességi ideje és a felmondás várható jogkövetkezményei. Ráadásul itt két szerződésfajtával találkoz-hatunk: egyrészt az EU-val kötött támoga-tási szerződések, illetve az azok nyomán kötött vállalkozási szerződések, másfelől a közbeszerzési törvény alapján, hosszabb távra kötött települési szilárdhulladék-keze-lési közszolgáltatási szerződések. Mindkét esetben a 2013. január 1. napjával történő felmondás – pontosabban jogi lehetetlenü-lés – prognosztizálhatóan több tízmilliárd forintos kártérítési vagy kisajátítási kártala-nítási (többletkártalanítási) igényt keletkez-tet az egyébként is forráshiányos települési önkormányzatok, illetve Magyarország (an-nak központi költségvetése) felé.

c) A közszolgáltatói státus elnyerése

A települési hulladékgazdálkodás több-ségi állami vagy önkormányzati szervek által történő elvégeztetése lehet stratégiai cél, és ez jellemzi az EU számos országát. Emellett azonban a nemzeti tőke, a hazai közép- vagy kisvállalkozások is szinte min-denhol meghatározó szerepet játszanak a települési közszolgáltatás ellátásában.

A 2013. január 1. napjától javasolt többségi önkormányzati, állami tulajdon előírása a közszolgáltató esetében több szempontból is aggályos lehet:

– 2012-ben nem ösztönzi azokat a köz-szolgáltatókat a hatékonyabb feladatellá-tásra, akik kikerülnek a rendszerből, ezzel viszont a környezetvédelmi termékdíj költ-ségvetési bevételi oldalának a teljesülése is megnehezül;

– 2012 végével a közszolgáltatási rendszer-ből kikerülők a jövő év során jelentős mérté-kű tőkekivonást (tőkekimentést) fognak foly-tatni, ami a későbbi feladatellátást nehezíti;

– növekedni fog a lakossági kintlévőség (díj-hátralék) behajtására vezetett eljárások szá-ma, ami a lakossági terheket tovább növeli;

– a foglalkoztatottak számát minimálisra csökkentik a rendszerből kikerülők, ami a munkanélküliség mutatóiban fog kedve-zőtlen folyamatokat generálni;

– bírósági eljárások megindítása prognosz-tizálható (hazai és Európai Bíróság előtti).

A fenti lépések negatív összhatása szin-tén milliárdos költségvetési bevételcsökke-nésben és kiadásnövekedésben mérhető.

Milyen megoldási javaslatok jöhetnek számításba?

A települési szilárdhulladék-kezelési köz-szol gáltatás ellátásának a zavartalanságához, a kormányzati stratégiai célok eléréséhez az alábbi javaslatok fogalmazhatóak meg:

1. A jogharmonizációs kötelezettségek teljesítéséhez elegendő a hatályos hul-ladékgazdálkodási törvény és végre-hajtási rendeleteinek közepes terjedel-mű módosítása. A jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgálta-tást szinte egyáltalán nem érinti, ezért javasolható annak változatlan formá-ban történő megtartása.

2. A lerakási járulék bevezetésére csak későbbi időpontban vagy fokozatosan kerüljön sor, a jobb környezeti teljesít-ményt nyújtó közszolgáltatók eseté-ben a járulékkedvezmény, illetve -men-tesség bevezetése is indokolt lehet.

3. A települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás továbbra is a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata maradjon, de a szabályozás erősítse meg – fi gyelemmel a közelség elvének érvényesítésére – az optimális méretű társulások (pl. járási szinten tör-ténő) létrehozását.

4. A települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatók tulajdonosi szerkeze-tében történő változtatás előkészíté-sére alakuljon munkabizottság. Ez az ad hoc bizottság 2012 első felében az átalakítás gondos mérlegelésével a központi költségvetés legkisebb ter-helésével járó javaslatot fogalmazzon meg a szabályozásra.

5. Amennyiben mégis új hulladéktör-vény elfogadására kerülne sor az idei év során, abba a települési szi-lárdhulladék-kezelési közszolgálta-tásra vonatkozó, hatályos törvény-ben szereplő rendelkezések – kisebb technikai módosításokkal – változat-lanul kerüljenek át.

Nagy György igazgató


ÖKOINDUSTRIA www.gtm.hu

Milyennek értékeli a hulladékgazdál-kodási törvénytervezetet?

– Nagyon vártuk már ezt a jogszabályt, hiszen az Európai Unió is kötelezővé tet-te, hogy minden tagország alkossa meg a 2008-as direktíváknak megfelelő hul-ladékgazdálkodási törvényt. A törvény-tervezet szakmailag is sok nyitott kérdést tartalmaz, amelynek érdemi vitájába sze-rencsés lett volna a privát szférát is be-vonni. A legfőbb gond szerintem a hulla-déklerakói adó mértéke és bevezetésének tervezett időpontja. A hulladéklerakók megadóztatása egyébként szakmailag ör-vendetes, és megfelel az uniós előírások-nak, hiszen el kell téríteni a hulladékot a hulladéklerakástól a hulladékhasznosítás, újrafelhasználás felé.

Mekkora az a mérték, amely már érzé-kenyen érintheti a lakosságot?

– A tervezetben tonnánként 6 ezer forin-tos hulladéklerakói adó szerepel, 2013-tól pedig 12 ezer. Ez a mi jelenlegi díjainkat alapul véve 20-50 százalékos díjnövekedést okozhat 2012 januárjától a lakossági köz-szolgáltatásban, pedig már a mostani díja-kat sem tudjuk mindenhol és mindenkitől beszedni. Ahol például a szemétdíj évente nettó 11 ezer forint, ott az adóemelés okoz-ta díjemelkedés 50 százalékos lesz. A lakos-ság terhei átlagosan 30 százalékkal emel-kednek majd. Ezt az adót, még ha akarnák sem nyelhetnék le a cégek, mert törvény írja elő, mit kell tartalmaznia a közszolgálta-tásnak, s ebben tételesen szerepel, hogy az adónak meg kell jelennie a díjakban. Ezért én ennek az adónak bevezetésénél a foko-zatosságot javasolnám. A jogos költségeket el kell ismerni a díjban, de sok önkormány-zat, érthető szociális okokból, a lakosságra tekintettel alacsonyabb összeget állapított meg. Helyes, hogy az állam a díjmegálla-pítással és a tulajdonosi jogosítványaival átveszi a felelősséget a kinnlevőségek be-hajtásáért, hiszen van olyan térség, ahol a nem fi zetők aránya eléri a 20-25 százalékot.

tései a cégértékben, az árbevételben és az eredményben. Ezek a leányvállalatok egyébként csak részben foglalkoznak közszolgáltatással, nálunk is van olyan leányvállalat, ahol ez az érték nem éri el a 20 százalékot. Jelenleg a közszolgálta-tást végzők 60 százaléka külföldi vagy hazai magánvállalkozás többségi tulaj-donában van. Várhatóan lesznek olyanok,

akik ezt a tevékenységet befejezik Magyarorszá-gon, de olyanok is, akik alkalmazkodni fognak az új helyzethez. A jogsza-bály – nem csak ezen a területen – a befektetői bizalom jelentős csökke-nését hozhatja magával.

Várhatóan lesz vala-milyen EU-s reagálás is?

– Nem ismerek olyan országot Európában, ahol

ilyen korlátozó törvényt fogadtak volna el, ezért a törvénytervezet jelen formájában akár uniós normákba is ütközhet. Az AVE csoport mindenesetre bízik benne, hogy a parlamenti vitában tovább fi nomodik a törvénytervezet, és olyan megoldás szüle-tik majd, ami hosszú, illetve rövid távon az országban élők és dolgozók érdekeit szol-gálja – így a mi cégcsoportunkét is.

B. T.

Lát egyéb problémás pontokat is a tör-vényjavaslatban?

– A hulladéktörvény szerint 2013 janu-árjától csak állami vagy önkormányzati többségi tulajdonú cég láthat el közszol-gáltatást, vagyis vélhetően hulladékgyűj-tést, -szállítást, szelektív- és zöldhulladék-gyűjtést, esetleg -kezelést. A jelenlegi díjak, számok azt mutatják, hogy ott ha-tékonyabb – és ezáltal olcsóbb is – a köz-szolgáltatás, ahol azt nem önkormányzati

cégek végzik, fi gyelembe véve a közvet-len önkormányzati támogatásokat is.

Nagyon jelentős fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a hulladékot való-ban el lehessen téríteni a lerakóktól. Ne-héz elképzelni, honnan lesz pénz az új önkormányzati, állami többségi tulajdo-nú cégek felállításához, valamint a hozzá tartozó infrastruktúra megteremtéséhez, amelyek együttes összege elérheti a 100 milliárdos nagyságrendet.

Hogyan reagálhatnak a külföldi több-ségi tulajdonú cégek a törvény elfoga-dására?

– Nehéz erről általánosságban beszélni, nyilván minden vállalkozásnak meglesz a saját válaszlépése. Egy nemzetközi cégnek alapvető érdeke a többségi tu-lajdonlás, mert csak így veheti be a le-ányvállalatait a konszolidált mérlegébe, és csak így jelenhetnek meg a befekte-

ELFOGADÁS ELŐTT AZ ÚJ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNY

A lakosságra hárul majd a legnagyobb teherKevés egyeztetés után, a szakma javaslatai nélkül jelent meg a hulla-dékgazdálkodási törvénytervezet. A kormány elképzelései sok pozitív elemet tartalmaznak, de sok bennük a bizonytalanság is. Ráadásul átmenet nélkül, jelentős mértékben növelheti a lakosság terheit – véli Hartdégen József, az osztrák tulajdonú AVE Magyarország Hulladékgaz-dálkodási Kft. ügyvezető igazgatója.

AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Kft.2800 Tatabánya Erdész u. E. Tel.: 06-34-512-150 • Fax: 06-34-512-159 E-mail: [email protected]: www.ave.hu

Hartdégen Józsefügyvezető igazgató

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS


ÖKOINDUSTRIAwww.gtm.hu

A változások szükségessége, a megvaló-sítás sikerkritériuma

A települési szilárdhulladék-gazdálko-dásban mindenképp szükségessé vált a változás. A kialakult jelenlegi helyzet meg-határozó nehézsége, hogy igen jelentős fejlesztésekkel létrejöttek nagy hulladék-kezelési kapacitások, azonban e kapacitá-sok térbeli elosztása nem igazán hatékony, a települések részvétele esetleges, a társu-lások, konzorciumok tagjai gyakran változ-nak. A kapacitások sok esetben túltervezet-tek (sok esetben előfordult, hogy az adott projekt területén magánberuházásban párhuzamos kapacitások kerültek kiépítés-re). A hasznosítási lánc minden szükséges eleme önellátó területi egységenként, de országosan sem alakult ki. Mindezekből következik, hogy a várható díjak magasak. Mindezek ellenére a már üzemelő, illetve kialakulóban lévő létesítmények működte-tésével a tervezett hasznosítási arányokat, az országos EU-kötelezettségek teljesítését nem lehet elérni.

A korábbi időszak kritikus szabályozási, végrehajtási hiányossága volt, hogy a jog-szabályi háttér és a kapcsolódó intézményi háttér nem biztosította az országos szintű célkitűzések területi szinten meghatáro-zott, hatékony, konkrét elérendő célokként való megjelenését, megvalósulását. Így ebben a környezetben mindössze két ösz-tönző működött, ami az országos célok el-érését segítette. A kisebb hatású termékdíj mellett a jelenlegi helyzet kialakulásában lényeges szerepet játszó ösztönző a támo-gatási rendszer volt (címzett és céltámoga-tások, környezetvédelmi alap célelőirány-zat, 2000–2006 ISPA, KA, 2004–2006 KIOP, 2007–2013 KEOP, valamint az önkormány-zatok központi költségvetési támogatása). A nyújtott támogatások összesen több száz milliárd Ft-ot tettek ki. Azonban ezek sem tudták az EU-célkitűzések elérését biztosítani, mivel a fejlesztési támogatá-

Hgt.-tervezet végrehajtásánál különös fi gyelmet kell fordítani arra, hogy lehe-tőség szerint támogatás visszavonására ne kerüljön sor. A közszolgáltatási szer-ződések megszűnését, a közszolgáltató személyének esetleges megváltoztatását erre különös tekintettel kell végrehajtani.

• A jövőbeli támogatások alapja a straté-gia legyen Területileg meghatározott, hatékony stratégia alapján történjen a támogatá-sok nyújtása.

• Jogi-pénzügyi rendezés, intézményi kérdések rendezéseA Hgt. tervezete szerinti szerződéses környezet, jogszabályi környezet, feladat-megosztás változása kapcsán a végre-hajtási szabályok részletezettek, átlátha-tók legyenek, időben ismertté váljanak, hogy az átmenet zökkenőmentesen történhessen meg, szolgáltatások elma-radásához, költségnövekedéshez, támo-gatás-visszavonáshoz ne vezessen.

• A díjak csak a szükséges mértékig emel-kedjenekA hatékony, az EU-kötelezettséget telje-síteni képes, túlkompenzációt nem ered-ményező rendszer biztosítaná azt, hogy a díjak csak a szükséges mértékben emel-kedjenek, a lakosság fi zetőképességi ha-tárán belül maradjanak.A hulladékgazdálkodás területén mű-

ködő meglévő és új szereplők együttmű-ködése révén, az új Hgt. keretei között, ha ezekben a kérdésekben megnyugtató intézkedések történnek, akkor a hulladék-gazdálkodás megfelelő irányba fejlődhet.

Dócsné Balogh Zsuzsanna igazgató, COWI Magyarország Kft.

sok projektszerűen kerültek felhasználásra, amely nem alapult egy erős területi, haté-konysági szempontok szerinti hulladékgaz-dálkodási célmeghatározáson, optimalizált kapacitástervezésen.

A megvalósítás kulcspontjai• Területileg hatékony célok meghatáro-

zása és a végrehajtást szolgáló eszköz- és intézményrendszer Az országos célkitűzések területileg, hatékonysági alapon kerüljenek meg-határozásra. Ehhez kapcsolódjon a léte-sítmények hatékony megosztása is. A be-tartatást sokrétű eszközrendszer szolgálja: legyenek világosak a hatáskörök, a fi nan-szírozás, a be nem tartás legyen szankcio-nált, az intézményrendszer legyen alkal-mas a nyomonkövetésre és beavatkozásra.

• EU-támogatási szabályoknak való meg-felelés, átlátható fi nanszírozás Az EU-szabályok szempontjából a hul-ladékgazdálkodási közszolgáltatás álta-lános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül, így be kell tartani a rá vonat-kozó szabályozást, különös tekintettel a 2005/842/EK bizottsági határozatra. Ennek előírásai szerint az ellentétele-zés mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek bizto-sításával összefüggő költségeket és az ésszerű nyereséget. Az ellentételezés összege minden állami jellegű támoga-tást, kedvezményt tartalmaz. Az ellen-tételezéseket évente ki kell mutatni, a túlkompenzációt vissza kell fi zetni. Ezen szabályozás betartása egyben azt is jelenti, hogy a támogatásból létrejövő eszközök megtérülése csak a saját forrás mértékéig indokolható.

• Igazodás az eddigi támogatások fel-tételeihezA megvalósulás alatt álló, vagy már meg-valósult, de még a kötelező fenntartási időszakban járó projektek esetében a

Az új hulladéktörvény megvalósítása a települési szilárdhulladék-gazdálkodásban az EU-támogatások szemszögébőlA hulladékgazdálkodásról szóló törvény (Hgt.) tervezete kapcsán meg-kíséreljük összefoglalni, hogy a települési szilárdhulladék-gazdálkodás-ban a megvalósítás során milyen kérdésekre kell választ keresni, a megvalósításnak milyen kulcspontjai lehetnek.

COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft.Capital Square Irodaház, V–VI. torony1133 Budapest, Váci út 76.Tel.: 06-1-237-1450 • Fax: 06-1-237-1451E-mail: [email protected]: www.cowi.hu




A korábbi évek gyakorlatának megfe-lelően ezúttal is a békési megyeszék-hely három pontjára szállíthatták a

helybeliek a háztartásban feleslegessé váló veszélyes hulladékokat: a Fecó-Ferr-Fém Bt. Gyár utca 2. szám alatt található telephelyé-re, a Kolozsvári utcai orvosi rendelő melletti parkolóba és a Gőzmalom térre. A helyi pol-gárőrök és a közterület-felügyelők bevoná-

sa már csak azért is indokolt volt (hasonlóan az elmúlt évek gyakorlatához), mert guberá-lók és szervezetten megjelenő illegális fém-gyűjtők is felbukkantak a gyűjtőpontokon és azok közelében. Mindez veszélyeztette az akció sikerességét, és ami talán még ennél is fontosabb: a hatékonyságát.

Az őszi nagytakarítás ismét eredményes volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a gyűjtési akciót magában foglaló három hétvégén hozzávetőleg 1400 békéscsabai és környékbeli tartotta fontosnak, hogy a feleslegessé vált elekt-ronikai berendezéseit, akkumulátorait és az egyéb környezetre veszélyes eszközö-ket, tárgyakat a megfelelő helyre szállítsa

– derül ki Makszim Andrásnak, a közterü-let-felügyelők vezetőjének összegzéséből.

Szelíd, mégis határozott kritikájában a cég vezetője úgy véli, hogy kevés érdemi információ jutott el az új törvényről az ágazat szereplőihez, így kissé gondter-helten néznek a törvény életbelépését jelentő – igen közeli – dátum elé. A hul-ladékgazdálkodási szakember példaként megemlítette, hogy a jövőben valószínű-leg pályázni kell a leszállítandó veszélyes

hulladék mennyiségére, amelyet a leszer-ződött mennyiség után fi nanszíroznak a beszállító cégeknek. Ám egyelőre nincs válasz arra a kérdésre: juthatnak-e pótló-lagos pályázati forráshoz a vállalt mennyi-ségen felüli összegyűjtött hulladékért a szerződött cégek. Sóvári Ferenc nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy a cégek elő-zetesen hitelt érdemlően lesznek képesek megbecsülni annak a veszélyes hulladék-nak a mennyiségét, amelynek begyűjtésé-re vállalkoznak. B. P.

A számok nyelvére lefordítva, az akció statisztikája a következőképpen írható le: közel 300 tévét, 123 monitort, 60 számí-tógépet, 51 hűtőt és fagyasztót, 48 mik-rohullámú sütőt, 1022 kg (!) számítógép-alkatrészt, 74 rádiót, 23 akkumulátort, 80 videó- és DVD-lejátszót, 2253 kg festéket és lakkot, 156 kg növényvédő szert, 194 fénycsövet, közel 600 szárazelemet, 560 kg olajat és zsírt és 440 gépkocsi-abron-csot adtak le a békéscsabaiak. A felsorolás korántsem teljes, de reprezentálja a be-gyűjtés legfontosabb tételeit.

Az imponáló eredmények mellett a békéscsabai őszi városi nagytakarítási ak-cióért szakmailag felelős helyi Fecó-Ferr-Fém Bt. vezetője emlékeztetett arra, hogy hamarosan elfogadják az új hulladékgaz-dálkodási törvényt, amely egy sor fontos

ponton alapvetően módosítja a szakte-rület szabályozását. Sóvári Ferenc szerint azonban meglehetősen sok gondot okoz az a tény, hogy az említett törvénynek ér-telemszerűen még nem jelenhetett meg a végrehajtási utasítása, miközben 2012. január elsején már hatályba is lép. Ilyen-formán sok a nyitva hagyott kérdés, ami komoly fejtörést okoz a veszélyes anya-gok begyűjtésével, feldolgozásával és tá-rolásával foglalkozó cégeknek.

SIKERES NAGYTAKARÍTÁSTÓL A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYIG

Ismét kevesebb lett a veszélyeshulladék BékéscsabánHatodik éve bonyolítják le Békéscsabán tavasszal és ősszel a városi nagytakarítási akciót, amelynek keretében a helyiek személyenként tíz kiló veszélyes hulladékot adhatnak le díjmentesen. A Fecó-Ferr-Fém Bt. az őszi megmozdulást október 1-je és 15-e között szervezte meg, amihez hathatós segítséget nyújtott a Békéscsabai Városi Polgárőrség Egyesület, valamint a békéscsabai önkormányzat Városüzemeltetési Osztálya és közterület-felügyelete – mondta el lapunknak Sóvári Ferenc, a békéscsabai Fecó-Ferr-Fém Bt. vezetője.

Fecó-Ferr-Fém Bt.5600 Békéscsaba, Gyár u. 2.Tel.: 06-20-942-8392Tel./fax: 06-66-435-266




get, azóta már túl vannak a nehezén. És ami még nagyon fontos: ismét lett ára a lakásuknak, hiszen egy szennyvízzel teli pince gyakorlatilag forgalomképtelenné teszi az ingatlant.

Ma már tehát szerencsére nemcsak Nyu-gat-Európában léteznek használható és viszonylag olcsó egyedi szennyvíztisztító

megoldások, hanem Magyarországon is. Egy-egy isten háta mögötti családi ház-nak, erdő közepén létesített biopanziónak vagy a téeszes időkből itt maradt falu széli vágóhídnak nem kell vagyonokat költenie a szippantós hadműveletre, mert már van civilizált megoldás a problémáikra. Hama-rosan már minden csatornázást nélkülöző háztulajdonos dönthet úgy, hogy való-ságosan vagy virtuálisan meglátogatja a szomszéd faluban lévő ismerősét, akinél már működik egy ilyen egyedi szennyvíz-kezelési rendszer, és számolni kezd. Ha ma-rad a „kreatív” megoldásnál, előbb-utóbb eléri a pincét meg az ásott kutat a szenny-víz, a másik esetben viszont kiderülhet, hogy két-három, sőt akár egy-másfél év alatt is megtérülhet a befektetés. Lelke raj-ta, aki az első változat mellett dönt.

Hogy melyek ezek a megoldások? A naiv újságíró azt gondolta, hogy ezen

az enyhén szagos, de békésnek tűnő te-repen nem érhetik meglepetések: némi tájékozódás után csendesen leírja majd, hogy van ilyen meg olyan berendezés. Az egyik ezért jó, a másik azért, az egyik

M ivel Magyarország, mondhatni, a befolyó vizek országa, és általá-ban igen magas a talajvíz szintje,

kevesen tudják, de a hazai szennyvizes jogszabályok jóval szigorúbbak, mint az Európai Unióban érvényesek. Erre a szi-gorúságra a hazai szakemberek is rátettek egy lapáttal, amikor évtizedeken át azt tartották, hogy a zárt tartály és a szippan-tó az egyetlen biztos megoldás. Aztán persze az élet és a pénztelenség alaposan felülírta ezeket az íróasztal mellett szü-letett elképzeléseket. Emberek tízezrei

ütötték ki az emésztőgödrök oldalát, vagy éjszakánként kiszivattyúzták a terméket a laposra meg a patakpartra – vagy éppen a szippantós kocsi állt meg egy negyed-órára az erdő szélén.

Megtörtént olyan eset is, hogy az egyik város szélén az igen magas talajvíz-szint ellenére építési engedélyeket adtak ki, sőt még azt is megengedték az em-bereknek, hogy pincét építsenek. Csa-tornázás persze nem volt, az emésztőket pedig amúgy magyar módra „kezelték”, néhány év múlva meg is jelent a pincék-ben a szennyvíz. Elkezdték szivattyúzni, amire egyre gyorsuló ütemben jött az áldás. Az internetet böngészve szereztek tudomást arról, hogy nemcsak Németor-szágban vagy Franciaországban létezik már ilyen-olyan egyedi szennyvíztisztító berendezés, hanem Magyarországon is, és ráadásul nem is megfi zethetetlen az ára. Megkeresték az egyik hazai cé-

ennyibe kerül, a másik meg annyiba, de hát nem is ez a lényeg, hanem a közös cél: környezetünk megóvása a szörnyű szennyvizektől, ha már egyszer a csator-názás nem jöhet szóba.

Amikor viszont már a negyedik szakem-ber bizonygatta neki vehemensen, hogy csakis az ő berendezéseik felelnek meg mindenféle európai normának, szabvány-nak és előírásnak, a másik táboréi pedig még csak véletlenül sem, kicsit elcsodál-kozott. Aztán még jobban, amikor kide-rült, hogy az a másik berendezés drága és megbízhatatlan, illetve olcsó és meg-bízhatatlan, mindenesetre elég komoly gazdasági és politikai lobbik állnak az ellenérdekű tábor háta mögött, de ennél többet nem is szeretnének mondani, de talán ennyi is elég.

Ekkor a naiv újságíró arra gondolt, hogy mégiscsak jobb lett volna békésebb ipar-ágakról tudósítani, mondjuk egy taxis-tüntetésről vagy olajszőkítésről, semmint eldönteni, hogy kinek van itt igaza. Annak, aki az egyedi, biológiai szennyvíztisztító kisberendezéseket vagy aki az egyedi, biológiai szennyvíztisztító kislétesítmé-

nyeket preferálja. Hogy jól járt-e az a Ba-laton-felvidéki falu az egyikkel és rosszul a másikkal, Mari néni tudja-e kezelni a be-rendezést, vagy mérhető-e a másik meg-oldás hatékonysága.

Ráadásul minden jel arra mutat, hogy a két tábor közti küzdelem hevessége nem-hogy csökkenne, de hamarosan új erőre kap, ugyanis az Európai Unió minden bizonnyal megváltoztatja a jogszabályi hátteret, és a kétezer lakosnál kisebb tele-pülések is kaphatnak majd direkt támoga-tást. Vagyis az eddigi állami-önkormányzati pénzek helyett európai forrásokból fej-leszthetik majd ezeket a berendezéseket.

Nem jönnek unalmas idők, az biztos.B. Z.

A KONKURENCIAHARC HÁTTÉRBE SZORÍTJA A KÖZÖS CÉLT

Egyedi szennyvíztisztító küzdelmekAmióta ömlenek hazánkba az uniós pénzek, szinte minden város és falu csatornázni akar, de legalábbis terveket készít. A számításokból persze gyakran kiderül, hogy bizonyos lélekszám alatt iszonyatos a költség, reménytelen a megtérülés. Marad tehát a jól bevált emésztő-szippantó páros, vagy akad egyéb civilizált megoldás is? Mint az alábbiakból kide-rül, nemcsak egyedi szennyvíztisztító berendezésből, de kínos konkuren-ciaharcból is nagy a választék.

VÍZMINŐSÉG

1 0 2011. NOVEMBER – 8. SZÁM


Házi szennyvíztisztító, amely nem igényel energiát!Ha nincs közcsatornája, illetve nem kívánja a szippantás kellemetlenségeit és költ-ségeit viselni, de szeretne egy korszerű szennyvízkezelési megoldást, mi több, ener-giaköltség nélkül, úgy fi gyelmébe ajánljuk az alábbiakat.

Sok évtizede alkalmazzák Európában a biológiai szennyvíztisztítók külső energiaforrást nem igénylő, működésük során kizárólag „megújuló energiát” – azaz gravitációt – fel-használó, korszerű egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény típusát, vagy a ma érvé-nyes elnevezés szerint: tisztítómezővel ellátott, oldómedencés létesítményeket.E magasan piacvezető, gépészet nélküli, korszerű típusból Európában már több mint hárommil-lió példány üzemel, bizonyítva ezzel kiemelkedő üzembiztonságát és kiváló tisztítási hatásfokát. Ez irányú tizenhat éves tevékenységünk eredményeként hazánkban már közel 1500 rendszer működik teljes megelégedésre, a legnagyobb francia polietilén extrudáló-fújó cég, a Sotralentz Kft. által szabadalmaztatott és európai uniós CE minősítéssel ellátott Plastepur®-Epurbloc® gravitációs típusból.A technológia mellőzi a kemikáliákat, csak baktériumtörzsekkel, enzimekkel és vitami-nokkal végezteti el a munkát. Kapacitása az 1-2 fős rendszertől elérheti akár a szenny-vízágankénti napi 20 köbmétert is. Nagy előnye, hogy telepítéséhez nem kell utat, járdát bontani és helyreállítani magas költséggel. Havi üzemeltetési költsége például egy 4 fős házra vetítve nem éri el a bruttó 400 forintot, és a keletkezett iszapot, ami csak 2 köbmétert tesz ki, elegendő 3-5 évente elszállíttatni. Egy ilyen rendszer, azaz az oldómedence, annak kiszellőztetése és a gyökérzónás szikkasztómező kulcsrakész telepítése átlagos telekadottságok mellett két nap alatt elkészíthető és azonnal használható is.

Önkormányzatoknak pályázati lehetőségek!

Kovácsházy László 1065 Budapest, Podmaniczky utca 5. Tel.: 06-1-769-0569; Fax: 06-70-901-8496ügyvezető igazgató Mobil: 06-30-922-1486 E-mail: [email protected] Web: www.primmo-ks-kft.hu, www.szennyviztisztitok.hu

Az élelmiszeripari előtisztítók specialistáiA Vitecqua Kft. székhelye a Csepel-sziget egyik csöndes kis falujában található, de szűkebb szakmájukban – az egyedi élelmiszeripari szennyvíz-előtisz-títók terén – az ország öt legjelentősebb vállalkozása közé tartoznak. A cég jelenéről és jövőjéről Matics István ügyvezető igazgatóval beszélgettünk.

A kft. kistelepülési kommunális szennyvíztisztítással is foglalkozik, de igazából az élelmiszeripar különböző területein – állattartó telepek, vágó-hidak, húsfeldolgozók, tejipar – beépítendő egyedi szennyvíz-előtisztító művek specialistáinak számítanak. Ha egy évtizedekkel ezelőtt létesített vágóhíd tulajdonosa úgy dönt, nem fi zeti tovább a felárat és a horribilis büntetést a csatornába engedett, előtisztítás nélküli szennyvízért, felkeresi a Vitecquát, hogy közösen találják meg az egyedi és optimális megoldást. – Mi teljes körű szolgáltatást nyújtunk a megrendelőinknek – mondja az ügyvezető –, a tervezéstől és laborvizsgálatoktól kezdve az engedélyezési procedúrákon át a kulcsrakész befejezésig mindent vállalunk, sőt még abban is segítünk, hogy a megrendelő uniós pénzekre pályázhasson. Talán mondanom sem kell, hogy mindebből a saját fontosságát bizonygató bürokráciával való hadakozás a legnehezebb feladat, a két-három éves átfutás nagy része értelmetlen papírmunkával megy el.

A vállalkozás szoros kapcsolatot alakított ki a német Bacs & Söhne GbR céggel, gyakorlatilag rajtuk keresztül szerzik be a technológiát és a berendezéseket. Azért nem Magyarországról, mert csak első osztályú minőséget hajlandóak beépíteni, a speciális feladatokhoz szükséges szivattyú és elektronika pedig nem szerezhető be a hazai piacon. A kompromisszummentes technológiának – például a kizárólag rozsda-mentes berendezéseknek – persze ára van. Szerencsére akadnak olyan hazai és külföldi megrendelőik is, akik hosszú távra terveznek, és kiszámolják a több tíz- vagy akár több százmilliós beruházás megtérülési rátáját. A mind ez idáig legnagyobb megrendelésük – egy 600 m3/nap teljesítményű tisztító felépítése az ottani Fornetti üzemnél – például éppen Romániából, Temesvárról érkezett.

Vitecqua Fővállalkozó és Szolgáltató Kft.2309 Lórév, Kossuth L. u. 97. • Tel.: 06-20-994-6406 • Fax: 06-1-999-1734E-mail: [email protected] • Honlap: www.vitecqua.hu

VÍZMINŐSÉG



A hazánkban korábban működő ve-gyi üzemek több helyen klórozott szénhidrogénnel szennyezték a

talajt, amely idővel a talajvízbe is beszi-várgott. Ezeknek a területeknek a meg-tisztítására, semlegesítésére alkalmas a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének mun-katársai által kifejlesztett nanovas, ame-lyet az Auro-Science Consulting Kft. gyárt. Dr. Soós Miklós, a kft. ügyvezetője sze-retné eloszlatni azokat az aggályokat, amelyek a nanotechnológiától féltik a környezetet. Mint mondja, a nanovassal kezelt, erősen szennyezett földterület-ben csupán nem veszélyes vegyületek és egy kis rozsdafolt marad a beavatkozás

után. A technológiát Magyarországon még nem alkalmazták, sőt Európában is úttörőnek számít. Amennyiben a mód-szer beválik – az eddigi gyakorlati ered-mények ígéretesek –, áttörést hozhat a talajvízszennyezések kezelésében.

Az uniós támogatásból megvalósult nanovasprojekt célja egy olyan helyszíni talajvíz-tisztítási technológia kifejlesz-tése, amely ipari méretekben is alkal-mazható, környezetbarát, és az eddig alkalmazott technológiáknál gazdaságo-sabb alternatívát jelent a vegyi eredetű talaj- és talajvízszennyezések semlegesí-tésére. A fejlesztések eredményeképpen a projekt résztvevői olyan anyagot állí-tottak elő, amelyben néhány nanométer átmérőjű vas nanorészecskék találhatók. A nanovas részecskéket vassóból állítják

A nanovasprojekt összesen 340 millió forintból, az Európai Unió 220 millió forin-tos támogatásával valósult meg. A támo-

gatásból fi nanszírozza az Auro-Science Consulting Kft. a törökszentmiklósi terepi teszteket is, amelyeket a Golder Associates (Magyarország) Zrt. végez. A Jász-Nagy-kun-Szolnok megyei városban a több évti-zeden keresztül itt működő vegyipari vál-lalatok 12 hektárnyi szennyezett területet és mintegy 300 ezer m3 szennyezett talaj-vizet hagytak örökül. A kármentesítés ve-zetője szerint a biztató teszteredmények után a kármentesítés nagyobb léptékben is megindítható. H. M.

elő, ami az adott koncent-rációban ártalmatlanítja a talajba vagy talajvízbe került szénhidrogén-vegyületet. A talajvízbe juttatva a nanovas a szerves szennyező anya gokat egészségre és a környezetre ár-talmatlan ve gyületekké alakítja. A nano méret biztosítja, hogy az anyag a talajvíz közvetítésé-vel érje el a szennyezett terü-leteket. Ezzel a helyben alkal-mazott technológiával olyan területek kármentesítésére is sor kerülhet, amelyek eddig a hagyományos technológiákkal nem voltak megtisztíthatók.

A szakemberek Magyarországon több százra teszik azoknak a területeknek a szá-mát, ahol jelentős talaj- és talajvíz-szennye-ződés fertőzi a környezetet. Ezek jellemző-en vegyipari tevékenység következtében jöttek létre. A szennyeződések az ott élő la-kosságot közvetlenül veszélyeztetik, ameny-nyiben a szennyezett kutakból származó vizet ivó-, itató- vagy akár csak locsolóvíz-ként használják. De ezek a fertőzött terüle-tek a környező tiszta talajvízre is környezeti kockázatot jelentenek. Míg az általánosan alkalmazott, vízkitermeléssel járó technoló-giákkal akár évtizedekig is eltart egy-egy te-rület megtisztítása, addig a nanovassal sok-kal gyorsabban és gazdaságosabban tehető ugyanez. Ráadásul ezzel az új módszerrel a szennyezett talaj és a talajvíz egyszerre, egy időben kármentesíthető.

ÚTTÖRŐ TECHNOLÓGIA KÉTHARMADRÉSZT EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSBÓL

Nanovassal a talajvíz-szennyeződések ellen A sikeres technológiai fejlesztést és ígéretes teszteredményeket kö-vetően lépett a nyilvánosság elé a nanovasat gyártó Auro-Science Consulting Kft. Magyarországon több száz, vegyipari tevékenység mi-att szennyezett terület megtisztítására nyújthat megoldást a nanovas, amellyel a korábbi módszerekhez képest gazdaságosabban és gyor-sabban kármentesíthető a talaj és a talajvíz.

Auro-Science Consulting Kft.1031 Budapest, Drótos u. 1.Tel.: 06-1-242-1390 • Fax: 06-1-242-1391E-mail: [email protected]: www.auroscience.hu

Nanoezüst, nanocsőA húsz éve működő, kezdetben tudományos műszerek forgalmazásával foglalkozó,

17 munkatárssal dolgozó Auro-Science Consulting Kft. tevékenységi körében mára az alkalmazott kutatás is jelentős szerepet játszik. A fertőtlenítőszerként alkalmazható, nanoezüst tartalmú Nanosept, az egyebek mellett víz- és piszoktaszító anyagok és ré-tegek kialakítására használható titanát nanocső után most itt a legújabb fejlesztés, a szerves szennyező anyagok talajból, vízből való eltávolításának korábbi módszereknél gazdaságosabb és gyorsabb megoldást kínáló módja, a nanovasprojekt.

VÍZMINŐSÉG



Egymás után látnak napvilágot az olyan nemzetközi földgázhálózat-épí-tési tervek, mint az uniós Nabucco, az orosz Déli Áramlat, a nemrégen tervbe vett AGRI, illetve a brit BP vezeték. Ezek a csővezetékek mind a Kaszpi-tenger tér-ségéből szállítanának gázt Európába. Mi a realitása annak, hogy ezek a projektek mind megvalósulnak?

– Úgy látom, hogy a legtöbb csak terv marad. A legnagyobb esélye a Déli Áramlatnak van arra, hogy megépüljön, a többi csőrendszer kiépítését ugyanis számos gazdasági, politikai, illetve kato-nai ok hátráltatja.

Milyen energiahordozókra kellene ala-pozni a hazai energiaellátást?

– Minél több lábra állunk, annál na-gyobb lesz a biztonság. Úgy vélem, a gáz és az olaj felhasználása mellett teret kellene engedni a hazai lignitvagyon ki-aknázásának is, bár most éppen úgy tű-nik, hogy a lignittüzelésű Mátrai Erőmű jövője kérdésessé válik. Vagyis ebben az esetben is az történik, amit az imént em-lítettem: a kormányzat a hazai források minél nagyobb arányú igénybevételét fogalmazta meg az energiastratégiában, a valóság viszont éppen ennek az ellen-kezőjét mutatja.

A Japánban bekövetkezett atomerőmű-katasztrófát követően Németországban, Svájcban és több más európai országban is úgy döntöttek, hogy néhány éven belül bezárják a nukleáris üzemeiket. Magyar-országon mi lenne a jó döntés?

– Jelenleg az ország áramigényének hoz-závetőleg 40 százalékát a paksi atomerő-mű biztosítja, méghozzá sokkal olcsóbban, megközelítőleg fele áron, mint a többi erő-

Mi a véleménye az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott új nemzeti energiastratégiáról?

– Számos támogatható célkitűzést, több jó elképzelést tartalmaz a dokumentum, ám a készítői túl általánosan fogalmaztak, túlzottan sok benne a pontatlanul körül-írt kitétel. Emellett nehezíti a vélemény-alkotást, hogy még nem jelentek meg a tervezet végrehajtását előíró részletes szabályok, márpedig az ördög itt is a rész-letekben rejlik. Sajnos, régi tapasztalatom, hogy megszületnek a nemes célkitűzé-sek, a végrehajtásra azonban gyakorta a célokkal ellentétes hatású jogszabályok készülnek. Így végül a különböző terveze-tek csak szavakban valósulnak meg. Félő, hogy ezúttal is hasonló történik majd.

Mondana egy példát? – A földgázszektor esete tipikusan ilyen.

A kormányzat folyamatosan azt han-goztatja, hogy túlzottan nagy az ország földgázfüggősége, mivel a gáz az ener-giafogyasztásunknak ma már hozzávető-leg 40 százalékát teszi ki. Ennek ellenére a kabinet rendre olyan szabályokat alkot, amelyek arra ösztönzik a lakossági és az ipari fogyasztókat, illetve az erőműépí-tő társaságokat, hogy a gázt részesítsék előnyben. Ezt igazolja például az a tény, hogy Magyarországon az utóbbi időben két nagyobb teljesítményű erőmű épült, s mindkettő földgázt használ tüzelőanyag-nak. Hozzáteszem: egy olyan országban, mint Hollandia vagy Oroszország, ahol hatalmas gázkészletek vannak, ez akár még rendben is lenne. Hazánk azonban mintegy 80 százalékban import gázra szo-rul, ez pedig túlzottan kockázatos mind ellátásbiztonsági, mind gazdasági, mind pedig társadalompolitikai szempontból.

mű. Így ezt az energiát aligha nélkülözheti az ország. Ezen felül arról sem feledkezhe-tünk meg, hogy az atomenergia felhasz-nálásakor nem történik sem levegő-, sem egyéb környezetszennyezés. Ezért abban az esetben, ha teljesíteni kívánjuk az Euró-pai Unióval szemben vállalt szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési kötelezettségeinket, továbbra is használnunk kell az atomener-giát. Mindezek mellett a nukleáris blokkok működtetése ellátás-biztonsági szempont-ból is fontos, miután viszonylag kis terüle-ten több évre elegendő fűtőelemet lehet betárolni. Így kevésbé kitett az ország a nemzetközi energiapiacon végbemenő kedvezőtlen folyamatoknak. Az egymást váltó kormányok – úgy tűnik – felismerték ennek a jelentőségét, és a paksi atomerőmű élettartamának a húsz évvel történő meg-hosszabbítása mellett döntöttek. Ez pedig azt jelenti, hogy a paksi reaktorokat csak 2032-2038 között kell majd leállítani, amivel időt nyer az ország, hogy megtervezze és felépítse az új paksi atomerőműblokkokat. Abban is bízom, hogy néhány éven belül csillapodik a manapság világszerte tapasz-talható atomenergia-ellenesség.

Milyen szerep juthat idehaza az úgyne-vezett zöld energiatermelésnek?

– Az ország adottságai nem igazán elő-nyösek bizonyos megújuló energiafajták

– például a nap, a szél, a víz – hasznosítá-sára. Ugyanakkor az ilyen típusú termelési módok terjedését az is lassítja, hogy nincs megfelelő szabályozó erőművünk, amely kiegyenlítené a fogyasztás és a termelés közötti különbségeket az országos villa-mosenergia-hálózaton. Ez pedig azt je-lenti, hogy sok esetben az olcsón termelő paksi atomerőmű teljesítményét kell csök-kenteni, ha mondjuk például valamelyik

NEM CSAK SZAVAKBAN KELLENE CSÖKKENTENI AZ ORSZÁG ENERGIAFÜGGŐSÉGÉT

Globális szinten folyik a verseny az energiaforrások megszerzéséértA nemrégiben elfogadott kormányzati energiastratégia több jó elkép-zelést, de túlzottan kevés konkrétumot tartalmaz, és félő, hogy a terve-zethez megalkotandó jogszabályok nem az eredeti célokat szolgálják majd. Az atomenergia hasznosítására idehaza a jövőben is szükség lesz, a zöld energiák elterjedését viszont egyes környezetvédelmi moz-galmak hátráltatják. Egyebek mellett ezekről a témákról beszélget-tünk Vajda György akadémikussal, Magyarország egyik legnagyobb energetikai szaktekintélyével.

Vajda Györgyakadémikus

ENERGIA



drágán áramot előállító szélerőműpark bekapcsolódik a termelésbe. Ez tartha-tatlan megoldás, ezért egy szivattyús-tá-rozós erőműre lenne szükség, amely a többlet áramtermelés időszakában egy magaslatra szivattyúzná fel a vizet, csúcs-terhelés esetén pedig leengedné azt a turbinákon keresztül, s ezzel áramot ter-melne a hálózatra. Az ilyen létesítmények és általában az összes vízi erőmű megépí-tését azonban hevesen ellenzik az úgyne-vezett környezetvédők. Emiatt mindaddig nem kerülhet szóba egy ilyen létesítmény kialakítása, ameddig a zöld mozgalmak nem hajlandók tudomásul venni, hogy a vízenergia hasznosítása nem egyenlő a környezetrombolással. Mi több, éppen a nehezen szabályozható nap- és szélener-gia használatának az elterjedését segítené elő egy szabályozó vízerőmű megépítése.

Képes lesz-e teljesíteni az ország az EU-val szembeni vállalását, amely sze-rint 2020-ra 14 százalék fölé emeljük a megújuló energiák részesedését az ösz-szes energiatermelésben?

– Vannak kételyeim ezzel kapcsolatban. Most ugyanis az össztermelésnek mint-egy hét százalékát adják a „zöld” blokkok. Az így előállított energiának viszont a 80 százaléka az úgynevezett biomassza-erő-művekből származik, ahol gyakorlatilag az erdők kitermeléséből származó faanyagot égetik el. Ilyen paraméterek mellett pedig nehéz elképzelni, hogy megvalósulnak a kormányzat ambiciózus célkitűzései. Ha-csak nem kezdődik meg az erdők mosta-ninál is intenzívebb irtása, vagy nem vál-

toznak meg a zöld energiákra vonatkozó jogszabályok, illetve nem kapnak további óriási támogatásokat a környezetbarát módon energiát előállító blokkok.

Az év közepén a kormány megszüntette a „zöld” erőműveket támogató kötelező áramátvételi rendszert (KÁT), s azt ígérte, hogy helyébe lép az új, METÁR néven em-legetett kompenzációs rend. Az új mód-szer kidolgozását azonban csak a jövő év közepére várja szakma. Milyen támogatá-si módszert tartana elfogadhatónak?

– Szembe kell néznünk azzal a tény-nyel, hogy a megújuló energiák, illetve a környezetkímélő termelési módok zöme jelenleg nem versenyképes. Vagyis sok-kal drágább, mint a „hagyományos” erő-művekben előállított hő és áram. Emiatt a „zöld” blokkok támogatásra szorulnak. Az azonban nem megoldás, hogy egyes termelési módokat a fogyasztók, illetve az adófi zetők zsebéből túlfi nanszírozunk, másokat pedig agyonadóztatunk. Meg kell találni az egyensúlyt. Azt elképzel-hetőnek tartom, hogy a „zöld” erőművek mindaddig valamilyen módon kompen-zációhoz jussanak, ameddig a beruházás nem térült meg. Ám ezeket a szubven-ciókat csak alapos megfontolás után, a társadalom számára valóban fontos fej-lesztések esetén lehetne kiosztani. A vég-ső célnak azonban annak kellene lennie, hogy a zöld energiatermelési rendszerek versenyképes áron állítsanak elő energiát.

A kormányzat tavaly óta évi 70 milliárd forint erejéig különadóval sújtja a hazai

energiacégeket. Ezt az extra adót azon-ban végső soron a fogyasztók, illetve az adózók fi zetik meg. Meddig tartható fenn ez a többletadóztatás és az ehhez párosuló energia-áremelési stop?

– A kormányzat beavatkozhat piacide-gen módszerekkel, rendeletekkel, külön adók kivetésével az egyes gazdasági ága-zatok működésébe. Ennek a következmé-nyeit azonban minden esetben a társada-lom fi zeti meg, vagy előbb, vagy utóbb. A legtöbbször az utólag megfi zetett ár magasabb, mint az, amelyet a kellő idő-ben végrehajtott árkorrekció esetén fi zet-tek volna meg a felhasználók. A nemzet-közi piaci folyamatokkal szemben ugyanis tehetetlen a kormány, az árak szabályozá-sán keresztül végrehajtott beavatkozások pedig torzítják a versenyt, ami szintén vissza szokott ütni. Ezért nem az a megol-dás, hogy az energiaszektort többletadó-val terheli meg a kormány, majd látszólag befagyasztja az árakat. Hanem az, hogy tudomásul veszi a piaci folyamatokat, biz-tosítja a verseny kibontakozásának a fel-tételeit, a szociálisan rászorulókat pedig támogatásban részesíti.

Lehetőségük van-e a hazai kis- és kö-zepes vállalkozásoknak arra, hogy teret nyerjenek az energiaszektorban?

– A régebbi típusú erőművek létesítése óriási tervezési, beruházási, illetve fi nan-szírozási kapacitásokat igényel. Így az ilyen projektekben legfeljebb beszállítóként, kisebb részegységek gyártóiként működ-hetnek közre a hazai kisvállalkozók. A meg-újuló, illetve a környezetbarát termelési módok esetén viszont a magyar vállalatok-nak is lehetőségük van arra, hogy maguk álljanak elő valamilyen termelési rendszer-rel, s azt értékesítsék a piacon.

Globális szinten már ma is óriási ver-seny zajlik az energiaforrások megszer-zéséért. Milyen fejlemények várhatók ezen a téren az elkövetkező időszakban?

– Arra lehet számítani, hogy a gyorsan fejlődő gazdaságok – Kína, India – egyre erősebben jelennek majd meg a nemzet-közi energiapiacon mint felvásárlók. Ez a világpiaci olaj- és gázpiaci jegyzésárak emelkedéséhez, az ellátás szűküléséhez vezethet. Emellett már most látni lehet, hogy egyre több energiavezeték nem nyu-gati, hanem keleti irányban épül ki az lelő-helyekben gazdag Oroszországból, illetve a közép-ázsiai térségből. Úgy vélem, az előttünk álló évek a forrásokért zajló ver-seny kiélesedését hozhatják.

Illés József

ENERGIA



A szél- és a napenergia kiaknázása elsősor-ban az áramtermelés területén lehet majd gyümölcsöző, míg a biomassza a hőt, illetve a hő- és villamos energiát kapcsoltan előál-lító helyi és központos berendezések tüze-lőanyaga lehet. A tervezet megfelelő súllyal foglalkozik a föld hőjének és a termálvíznek közvetlen és hőszivattyús hasznosításával is. A folyók vízenergiájának a hasznosítása azonban alig került szóba. Úgy tűnik, ez a bős–nagymarosi magyar–szlovák vízlépcső-vita kirobbanása óta még ma is tabutéma. Emiatt országunk – bármekkora szükségünk is lenne a vízenergia hasznosítására, illetve egy úgynevezett szabályozó, szivattyús-táro-zós vízerőműre – egyelőre lemond a víz ere-jének felhasználásáról az energiatermelésben.

Megváltozik a környezetkímélő ener-giatermelés támogatása, azt azonban még nem tudni pontosan, miként. Mi-lyen alapelveket kellene alkalmazni az új kompenzációs rendszer kidolgozásakor?

– A legfontosabb szempont az, hogy a kormányzat ne az egyes lobbikat, üzleti ér-dekcsoportokat támogassa, hanem valóban az energiatakarékosságot és a hatékonyság-növelést, a „zöld” energiatermelési módsze-reket. A hangsúlyt a hatékonyság növelésére és a takarékosság ösztönzésére kellene fek-tetni. Elsősorban a nagy hatásfokú blokkok létesítését, és nem egyes termelő egységek folyamatos támogatását kellene preferálni. Vagyis az új, energiahatékony energiater-melő létesítmények üzembe helyezését kell elősegíteni, és csak addig kellene kompen-zációt nyújtani, ameddig meg nem térül az adott beruházás. Azt követően a támogatott energetikai létesítményeknek önállóan kel-lene megállniuk a lábukon. A másik fontos alapelv az, hogy a kapcsolt – áramot és hőt együtt előállító – erőművek esetében a kielé-gítendő hőigény alapján kellene folyósítani a támogatást, nem az áramtermelési kapacitás

Számos kritika éri az új kormányzati energiastratégiát amiatt, hogy nem tartal-maz részleteket, ezért „üres”. Ön szerint is?

– Én nem így látom. Úgy vélem, a most elfogadott energiastratégia a legjobb azok közül, amelyek az elmúlt évek során napvi-lágot láttak. Egy ilyen tervezetnek nem kell minden részletre kiterjedő szabályozást tartalmaznia. Az eff éle dokumentumok esetében hosszú távú, több évtizedet fel-ölelő koncepciókról van szó, nem végre-hajtási rendeletekről. Ez a terv megfelelő célkitűzéseket tartalmaz az ország ener-giaellátására vonatkozóan, a célok elérését szolgáló rendelkezéseket pedig „menet közben” kell majd megalkotni. A lényeg az, hogy végre van egy olyan stratégia, ame-lyet követni lehet, s amely átfogóan foglal-kozik a hazai energiaszektorral.

Tulajdonképpen ki készítette ezt az anyagot: a szakma vagy a politika?

– A stratégia tervezetét a kormányzat fo-galmazta meg (nem bizottságok), majd a dokumentum elkészítése közben széles körű szakmai egyeztetést folytatott, amire nem volt példa az előző évek során. Az elhang-zott szakmai érveket meghallgatták, azokat beépítették a tervezetbe, s ezek javították a végeredményt. Az sem mellékes, hogy ehhez a 2030-ig érvényes tervhez kapcsoló-dik egy cselekvési terv is, amely a megújuló energiatípusok kiaknázásának a lehetőségeit tartalmazza, később pedig további cselekvé-si tervek készülnek majd. Ezáltal viszonylag komplex képet kaphatunk arról, milyen vál-tozások várhatók, és milyen teendők akadnak a következő évtizedekben Magyarországon a megújuló és a többi energia-iparágban.

Megfelelő hangsúly jut az újratermelő-dő energiafajtáknak az új koncepcióban?

– A dokumentumban valamennyi meg-újuló energia hasznosításáról szó esik.

A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ ENERGIATERMELÉSI MÓDOKAT KELLENE TÁMOGATNI

Nem lehet üzleti alapon kezelnia globális levegőszennyezéstÉvtizedek óta először van elfogadott energiastratégiája az országnak. A tervezet főként célkitűzéseket, irányelveket tartalmaz. A dokumen-tumban hangsúlyosan szerepel a megújuló energiatípusok kiaknázása is. Egyebek mellett erről és a levegőszennyezés mostaninál szigorúbb korlátozásának a szükségességéről beszélgettünk Büki Gergely profesz-szorral, a műszaki tudományok doktorával.

szerint, mert a kapcsolt energiatermelést a hő teszi lehetővé. Vagyis az ilyen blokkok esetében a hőellátást és nem az áramterme-lést kellene pénzügyi eszközökkel segíteni. Ugyanakkor olyan megoldások alkalmazá-sára van szükség, amelyek révén csökkent-hető a károsanyag-, elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás is.

A megújuló energiák kellő fi gyelmet

kapnak a stratégiában, de hogyan kezeli a többi primer energiaforrást?

– Az energiastratégia egyik fontos érdeme, hogy a realitásokkal számol minden ener-giaforrásunk kapcsán – ide értve az energia-importunkat és az energiafüggőségünket is. A megújulók részesedése 2020–2030 táján 15 százalék lesz az összes energiatermelés-ben, ez jelentős előrelépés, ám fontosabb a hagyományos 85 százalék biztosítása. Szá-mol a dráguló földgáz hatékony helyette-sítésével, főleg a hőellátásban, de legalább olyan súllyal a beszerzésével is. Az atom-energiát Fukusima után sok bírálat éri, ám a stratégia szükségesnek tartja a paksi atom-erőmű élettartam-hosszabbítását, és nem mond le új atomerőmű létesítéséről sem. Nem számol ugyan konkrét szénerőmű-épí-téssel, de jelentős szénkészletünket bizton-sági tartalékként értékeli.

Többen úgy vélik, hogy az Európában, illetve a világban bevezetett szén-dioxid-kvótarendszer működése nem eléggé hatékony.

– Vannak ügyek, amelyeket üzleti alapon lehet és kell kezelni. A globális légszeny-nyezés azonban – szerintem – nem tartozik ezek közé. Így a mostani, pénzügyi alapokon nyugvó kvótarendszer nem működőképes. Ebben a kérdésben a nemzetek összefogá-sára és a kormányok határozott és szigorú fellépésére lenne szükség. Az ilyen hordere-jű társadalmi kérdésekben nem a pénzügyi motivációt kellene előtérbe helyezni, ke-mény törvények és erőteljes szankciók szük-ségesek ahhoz, hogy világszerte határozot-tan mérséklődjön a levegőszennyezés.

Illés József

Büki Gergely

ENERGIA



Európa gazdagabb, nyugati felén már régóta hódít a CNG, azaz a sűrített földgáz (Compressed Natural Gas), ugyanis egyér-telmű, hogy az üzemanyagok közül ezzel lehet a leggazdaságosabban autózni. Pél-daként Németországot és Olaszországot lehet említeni, ahol már évtizedes múltra tekint vissza a földgáz üzemanyagként tör-ténő alkalmazása.

Kevesen tudják, hogy a földgáz Magyar-országon sem teljesen ismeretlen hajtó-anyag. Két vidéki nagyvárosban, Szegeden és Győrben is üzemel egy-egy nyilvános töltőállomás, emellett léteznek üzemi töl-tőállomásként működő CNG-kutak is.

Most óriási előrelépés történt e témában Budapesten: a FŐGÁZ október végén adta át az első nyilvános CNG-töltő berendezé-sét egy hagyományos üzemanyagtöltő ál-lomáson, a Kőbányai úton. Az átadott kút esetében a hangsúly egyértelműen a gyor-saságon van, hiszen egy-egy autó feltölté-se nem vesz igénybe 2-3 percnél többet, vagyis összemérhető egy átlagos tankolás-sal. A kútoszlop képes kiszolgálni személy-autókat, teherautókat és buszokat is.

A most befejezett fejlesztésnek termé-szetesen évekre visszamenő előzménye van. A FŐGÁZ mindig is szem előtt tartotta

csikkal összehasonlítva – annyit tesz, mint ha egy liter benzin 240, egy liter gázolaj pe-dig 304 forintba kerülne.

A CNG hajtóanyag, amellett, hogy olcsó, a környezetet és az egészséget is óvja, hi-szen csökkentett károsanyag-kibocsátásá-nak köszönhetően hozzájárul a levegő fi -nompor-koncentrációjának mérsékléséhez. A tiszta földgázmotor környezetvédelmi paraméterei ugyanis messze megelőzik a hagyományos üzemanyagokkal hajtott motorok emissziós értékeit.

A CNG-hajtású járművek elterjedését elősegíti az a körülmény is, hogy az Or-szágos Tűzvédelmi Szabályzat 2011. ok-tóber 6-án életbe lépett módosításának köszönhetően egyre több mélygarázs-ban parkolhatnak földgáz üzemanyagú járművek. A CNG-s gépjárművek további előnye, hogy szmogriadó esetén is sza-badon közlekedhetnek. K. T.

az előremutató technológiák megisme-rését, elterjesztését, az általuk biztosított környezetvédelmi előnyök kiaknázását. A földgáz üzemanyag népszerűsítésében is az élen jár, már 2008-ban tesztrendszer-rel üzembe helyezett egy saját használatú földgáz üzemanyagtöltő berendezést, il-letve fl ottájába állított néhány földgázüze-mű gépjárművet. A továbblépéshez a cég együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomá-nyi Egyetemmel a földgázalapú közleke-dés biztonságát és hatékonyságát növelő módszerek kidolgozására.

A CNG-hajtású gépjárművek üzemelte-tése során szerzett pozitív tapasztalatok alapján döntött úgy a társaság, hogy to-vábbi lépéseket tesz a CNG elterjesztése érdekében.

A FŐGÁZ 2011 januárjában szerződést kötött egy ásványolaj-forgalmazó társaság-gal, aminek értelmében a FŐGÁZ CNG-kutat telepít egy meglévő üzemanyagtöltő állo-másra. Ezzel megteremti a gépjárművek töl-téséhez szükséges infrastruktúrát, így a fővá-rosban sokak számára elérhetővé teszi a CNG felhasználásának lehetőségét. A tervezés,

építés és az engedélyezési eljárás mintegy négy hónapig tartott. 2011 szeptemberé-ben a FŐGÁZ megkapta a használatbavételi engedélyt, majd 2011. október 27-én átadta Budapest első CNG töltőállomását.

A CNG, azaz a földgáz üzemanyag egyik legnyilvánvalóbb előnye az ára, je-lenleg 339 forintba kerül egy kilogramm, ami – hasonló kategóriájú és teljesítményű, hagyományos meghajtású személygépko-

A FŐGÁZ ÁTADTA BUDAPEST ELSŐ CNG-TÖLTŐÁLLOMÁSÁT

Sűrített földgázt az autóba!A nagy üzemanyag-áremelkedések közepette egy jó hír a fővárosi autósok-nak: a FŐGÁZ október végén megnyitotta első nyilvános, sűrített földgázt értékesítő töltőállomását a Kőbányai úton. Ezáltal egy a környezetet kevés-bé szennyező, ráadásul olcsóbb lehetőséggel bővül a hajtóanyag-paletta.

További információk:E-mail: [email protected]: www.fogaz.hu

Innovációs díjA CNG-technológia elterjesztésének

területén elért FŐGÁZ-eredményeket a 2009-es Greenexpo kiállításon a

„Greenexpo Innováció” díj odaítélésé-vel is elismerték. Az elismerés olyan környezetbarát újítás, termék vagy technológia bemutatásáért adható, amely a mindennapokban is meg-valósítható fejlesztéssel járul hozzá a környezetvédelemhez. A CNG el-terjesztését célzó kezdeményezéshez 2009-ben hat budapesti vállalat is csatlakozott, vállalva, hogy gépjár-műbeszerzéseiknél előnyben részesítik a CNG-t, így járulva hozzá Budapest levegőjének tisztaságához.

ENERGIA


VEGYIPAR www.gtm.hu

Több mint két évtized a korrózió elleni védelembenA jelenleg 16 alkalmazottat foglalkoztató Vertikor-Alpin Kft. 1990-ben alakult, és főként ipari acél- és vasbeton-szerkezetek korrózió elleni védelmére specializálódott. A társaság működése első évtizedében főleg az olajipar-ban, üzemanyag-tároló telepek felújításában, illetve a távközlési iparban, adótornyok felújításán tevékenykedett. A Vertikor-Alpin Kft. kezdettől fogva olyan speciális építőipari munkát végez, amilyet semmilyen iskolá-ban nem tanítanak. Bátran állítható, hogy két egyforma munkájuk még sosem akadt, így sok esetben volt szükség egyedi megoldásokra és ötletekre a feladatok megoldásához. A cégtulajdonosok mindig szem előtt tartották az új piacok keresését és az új technológiák alkalmazását.Legnagyobb megrendelőjük jelenleg a MÁV Csoportba tartozó MÁVGÉP Kft. A társaságnak több száz olyan tégla- és kőboltozatú hídja van a vasúti fővonalakon, amelyek egy része még az 1800-as évek végén épült. A boltozatos hídszerkezet egy különálló, mára már ritkán alkalmazott szerkezeti forma, a meglévők állapotának a stabilizálása viszont forgalombiztonsági és gazdaságossági szempontból nagyon fontos. Egy átfogó diagnosz-tikai vizsgálatsorozattal minden, a forgalombiztonság szempontjából jelentős hiba vagy későbbi veszélyforrás feltérképezhető a hídszerkezeteken. Ennek érdekében – a Vertikor-Alpin Kft. javaslatára – a MÁV Zrt. elfogadott és 2007 óta alkalmaz egy irányelvet, amely a tégla-, kő- és vasbeton boltozatú hidak rehabilitációjára vonatkozik.A Vertikor-Alpin másik fő érdekeltségi területe az ipari acélszerkezetek korrózió elleni védelme, a társaság 10-15 évvel ezelőtt gyártott olajipari tartályok felújításában is részt vesz. Korábban a tartályok korrózió elleni védőbevonatát a régi bevonat teljes eltávolításával és korszerűbb epoxi-poliuretán rétegrendű bevonatrend-szer kialakításával végezték. Mivel a korszerű alapozó anyagok megfelelően védik a szerkezetet, azok eltávo-lítására ma már nincs szükség. Megfelelő előkészítés után – ami alatt minimum 500 bar nyomású vízsugaras tisztítás értendő – szükség esetén egy közbenső, majd egy fedőbevonat felhordásával további 10-15 évre biztosítható a műtárgy korrózió elleni védettsége és nem utolsósorban esztétikus megjelenése.

VERTICOR-ALPIN Korrózióvédelmi és Általános Vállalkozási Kft.7634 Pécs, Rácvárosi út 70/1. | Tel.: 06-72-253-616, 253-147 | Fax: 06-72-253-616 | E-mail: [email protected] | Honlap: www.orisoft.pmmf.hu/vertikor

Vasúti boltozatos híd felújítása

Olajipari tartály korrózióvédelmi bevonat-rendszerének felújítása

Hogy mennyire fontos a felületke-zelés, azt még az átlagembernek sem kell sokáig magyarázni. Ha

kint hagyja a vasszerszámot az esőben, kétsége sem lehet afelől, hogy pár hét múlva az eszköz egy igen festői vas-oxid fedőréteggel gyarapszik, amit nevezhe-tünk egyszerűen rozsdának is. Ez a bar-nás bevonat pedig ritkán tesz jót az adott eszköz állagának.

Az emberiség a bronz- és vaskortól el-telt tízezer év alatt a korrózió elleni véde-kezés számos megoldására rábukkant az ötvözéstől a zománcozásig, a különböző festékektől az ezüstözésig és aranyozá-

sig, de a kollektív tapasztalat azt sugallta, hogy a természet hosszú távon ezen a té-ren is erősebb, mint a Homo sapiens.

Az elmúlt két évszázadban – különö-sen az elektromosság felfedezése óta – a régóta gyakorolt passzív védekezést ki-egészítette az aktív védekezés, a katódok, anódok, ionok és elektródok átláthatat-lan világa, amelyből a hétköznapi ember oly keveset ért, ám oly sokat fölhasznál. A míniumtól a lazúrokig, a krómozástól a tűzihorganyzásig – a sort persze a végte-lenségig lehetne folytatni –, sokszor nem is tudatosul bennünk, hogy az általunk használt hétköznapi eszközök túlnyomó

többsége valami felületkezelő anyaggal van bevonva, hiszen anélkül igen termé-szetes és „bio” lenne, de rövid időn belül ki lehetne dobni.

A gyártó és forgalmazó szakemberek egy „árnyalattal” többet tudnak a festék-ipar és a korrózióvédelem tudományos hátteréről, illetve arról a hihetetlen tech-nológiai fejlődésről, amely az elmúlt év-tizedekben ezt az iparágat is jellemezte. A legújabb tudományos eredmények igen gyorsan beépülnek a gyártási folyamatok-ba, hiszen a világban egyre kevesebb és egyre drágább a nyersanyag, nem lenne célszerű a már legyártott termékeket a nagy étvágyú enyészetre hagyni.

A magyar festékipar és korrózióvédelem nem tartozik a világ legszűkebb élvonalá-ba, de – a magas színvonalú hazai egyetemi vegyészképzéssel a háttérben – megpróbál lépést tartani a nemzetközi tendenciákkal, alkalmazni az előrevivő technológiai újdon-ságokat. Többnyire sikerrel.

K. T.

A MÍNIUMTÓL A LAZÚROKIG, A KRÓMOZÁSTÓL A TŰZIHORGANYZÁSIG

Tízezer éves a felületkezelt világA mediterrán múzeumokban gyakran találhatjuk magunkat szembe két-három ezer éves csillogó festékekkel, hiszen a szépség és az épség akkor igen fontos dolog volt. Hazai városainkat járva viszont húsz-harminc éves bágyadt festéknyomokra bukkanhatunk, jelezve, hogy ezekben az időkben valahogy nem volt döntő szempont a minőség és a tartósság. Összeállítá-sunkban a milliárdos értékeket védő és sok tízezer embernek munkát adó hazai festékipar és korrózióvédelem aktuális helyzetét és kitörési pontjait tekintjük át.


VEGYIPARwww.gtm.hu

A modern festékipar különleges szek-tora a vegyiparnak, de általában az iparágak között is kitüntetett helyet

foglal el. Festéket ugyanis – közhelysze-rűen fogalmazva – mindenki, minden iparág, sőt majd’ minden magánember is használ. Éppen ezért hatalmas a fele-lőssége a gyártóknak, hogy milyen fes-tékkel látják el a piacot – a fejlesztések egyértelműen arra irányulnak, hogy minél kevésbé szennyezzék ezek az anyagok a környezetet. Ezek az erőfeszítések a vegy-ipar „zöldítését”, az ágazat társadalmi elfo-gadottságát is erősítik.

Egy ország fejlettségét az egy főre eső festékfelhasználással is szokás jellemezni. A fejlettebb Európában ez a szám évente és fejenként 16-20 kg. Magyarországon és a környező országokban azonban mind-össze 12-13 kg. A többkilónyi eltérés azt mutatja, hogy fejlődhetünk ezen a téren is.

„A hazai festékipar hagyományos ren-dezvényét minden második évben, késő ősszel rendezzük – immár negyedik alka-lommal a korrózióvédelemmel foglalkozó szakemberekkel közösen” – tájékoztatta magazinunkat Bognár János, a szervező-bizottság elnöke, aki „civilben” a Festék-ipari Kutató Kft. igazgatója.

A program házigazdája a Magyar Ké-mikusok Egyesülete, társrendezője a Fes-tékipari Kutató Kft. és a HUNKOR Magyar Korróziós Szövetség.

ként, változatos tematikával húsz előadás hangzik el. Valamennyi látogató szaba-don válogathat a széles választékból. Bog-nár János szerint az előadások témája öt csoportba osztható:

- a festékek formulázási kérdései, köztük új típusú gyanták, adalékok, pigmentek bemutatása,

- vizsgálatok, új vizsgálati módszerek ér-tékelése,

- alkalmazástechnikai, be vo nás tech no ló-gi ai eljárások bemutatása,

- felület-előkészítés, felületkezelés, kor-szerű korrózióvédelem,

- a környezetvédelem tervezett, illetve bevezetésre kerülő legújabb hazai és európai jogszabályi előírásai.

A konferencia programjain a látogatók díjmentesen vehetnek részt. A konferen-cia és a kiállítás rendezési költségét a szer-vezők teljes egészében a kiállító cégek, a kereskedelmi és állami szponzorok befi ze-téséből, illetve támogatásából fedezik.

Kiemelkedő hangsúlyt ad az idei festé-kes fórumnak, hogy a kémia nemzetkö-zi éve alkalmából a Magyar Kémikusok Egyesülete a HungaroCoat-HungaroCorr kiállítás helyszínén sajtótájékoztató kere-tében számol be az év legrangosabb ké-miai tárgyú eseményeiről, a nemzetközi vonatkozású rendezvényekről.

Bognár János mindenkit arra biztat, hogy látogasson el a festékipar legszíne-sebb összejövetelére, hiszen a kiállításon és a kapcsolódó konferencián való részvé-tel hatékony lehetőség a műszaki kérdé-sek, problémák tisztázására, plusz kiváló alkalom új üzleti kapcsolatok kialakítására, régi kapcsolatok felújítására.

Cs. Z.

Mit kínál a kiállítás? Nem titkoltan kereskedelmi célú be-

mutatkozási, kapcsolatépítési lehetősé-get. Bognár János szerint a rendezvény két napja alatt a mintegy 250-300 láto-gató közel 100 cég termékeit, ajánlatait ismerheti meg. A kiállítók egyik fele a festékiparból érkezik, másik része a korró-zióvédelemben érdekelt. A HungaroCoat kiállítási részben a festékipari alapanya-gok és félkész termékek (kötőanyagok, oldószerek, pigmentek, töltőanyagok, adalékok), a gyártó berendezések és gé-pek, a mérő- és vizsgáló készülékek, a környezetvédelem és ipari biztonságtech-nika, illetve a fejlesztéssel, szakértéssel és minőségellenőrzéssel foglalkozó szolgál-tatások mutatkoznak be.

A HungaroCorron a felület-előkészítés és -előkezelés, az átmeneti korrózióvé-delem, a galvanizálás, anódos oxidálás,

tűzihorganyzás, fémszórás, a katódos védelem, illetve a korrózióvédelemmel kapcsolatos anyagok, berendezések és műszaki szolgáltatások legújabb fejlesz-tései láthatók. A kínálatból kitűnik, hogy az ágazat minden szegmense megjelenik a bemutatón.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ultramodern lágymányosi épületének aulájában megrendezésre kerülő kiállí-tással egy légtérben folynak a szakmai konferencia előadásai. Huszonöt percen-

A kémia nemzetközi éveAzért lett éppen 2011 a kémia nemzetközi éve, mert száz évvel ezelőtt, 1911-ben

Marie Curie-t tüntették ki a kémiai Nobel-díjjal. Ezt a díjat akkor ő egyedül kapta, de nyolc évvel korábban, 1903-ban férje, Pierre Curie és Henri Becquerel társaságában fi -zikai Nobel-díjat is kapott. Ezzel Marie Curie két rekordot is tart: ő az egyetlen nő, aki két Nobel-díjat kapott, és az egyedüli tudós, akit kémiai és fi zikai Nobel-díjjal is kitün-tettek. A magyar származású kémikusok is többször megmutatták magukat a világ-nak. Zsigmondy Richárd a kolloid oldatok terén végzett kutatásaiért 1925-ben, Hevesy György az izotópos nyomjelzésért 1943-ban kapott Nobel-díjat, Oláh György pedig 1994-ben, petrolkémiai munkáiért nyerte el az elismerést.

Bognár Jánosa szervezőbizottság elnöke

HUNGAROCOAT-HUNGAROCORR AZ ELTE LÁGYMÁNYOSI ÉPÜLETÉBEN

A szakma legszínesebb konferenciájaNovember 29–30-án rendezik meg a hazai festékipar és korrózióvédelmi szakma legnagyobb eseményét, a VII. Festékipari és Korrózióvédelmi Kiállítást és Konferenciát (HungaroCoat-HungaroCorr). Az ELTE lágymá-nyosi épületébe szervezett eseményen közel száz cég mutatkozik be a várhatóan több száz érdeklődőnek. Van miről beszélni, hiszen az előző, két évvel ezelőtt rendezett konferencia óta számos fejlesztés, új techno-lógia jelent meg ebben a dinamikusan fejlődő ágazatban.


www.gtm.huVEGYIPAR

A hazai gyártók termékei 80-85 szá-zalékban a magyar piacon kelnek el. Ami exportra kerül, azt döntő-

en a környező országokban tudják elad-ni – a tapasztalatok azt mutatják, hogy a régióban kissé jobb a gazdasági helyzet, ezért ott viszonylag több festék fogy. A hazai gyártók a belső felhasználás 60 százalékát állítják elő, a többi értelem-szerűen külföldről jön. A beszállító orszá-gok között kell említeni Németországot, Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát, Szlo-véniát, Lengyelországot és Romániát.

Söptei Csaba szerint hazánkban a de-koratív festékek piaca három éve folyama-tosan csökken, a festékfelhasználás 35-40 ezer tonnával visszaesett. A hazai építő-ipar hanyatlását a festékipar is megérzi, de mégsem csökkent olyan mértékben ez az ágazat, mint az építőipar. Ennek oka, hogy festékre nemcsak az új házak elkészítése-

kor, hanem a régiek felújításakor is szükség van. Lakásvásárláskor is általában kétszer festenek – először az eladók, hogy szebbé tegyék a portékát, majd a vevők, hogy a saját ízlésüknek feleljen meg az új otthon.

A gazdasági válság kezdetekor az ipari festékek felhasználása drámaian lecsökkent, de most úgy tűnik, hogy az ipari termelés emelkedésével ez a terü-let több terméket tud értékesíteni, mint 2009-ben. Az autóipar fellendülése sokat segíthet ezen a téren.

A válsággal összefüggésben a szakem-ber pozitív folyamatokat is lát. Szerinte a válság felszabadít olyan energiákat, ame-lyek normál működés során nem kerül-nének felszínre. A cégek új termékekkel próbálkoznak – ilyen irány például a kész-re kevert színek palettájának növekedése. Erősebb és hatékonyabb marketinggel próbálkoznak. A szűkös időkben a fejlesz-tések mellett a termék-előállítás racionali-zálására is fi gyelnek – ami nem fogy vagy túl drága, és emiatt nem veszik az emberek, azt nem gyártják tovább.

Az egyértelmű, hogy nagyon nagy a verseny a piacon. Ez a verseny az árra és a minőségre egyaránt vonatkozik. A magyar gyártású festék minőségben semmivel sem marad el az osztrák és a német minőségtől. A szakember tapasz-talatai szerint a kevéssé tehetős hazai ré-giókban egyre többen vásárolnak olcsó, névtelen gyártóktól származó festékeket. Megérti ezt a folyamatot, ugyanakkor a festékre is igaz az a tétel, hogy olcsó hús-nak híg a leve. Hosszú távon többe kerül az első körös olcsóság, mert hamarább kell újrafesteni a felületeket, mint a minő-ségi termékek esetén.

A hazai festékipar bízik a jövőben. Söptei Csaba szerint a tulajdonosok annak elle-nére sem tervezik újabb gyárak bezárását, hogy a festékfelhasználás jövőre várható-an még tovább csökken. Nagy reménye-ket fűznek viszont a szén-dioxid-kvóták eladásából befolyó pénzhez. Hazánk adott mennyiségű szén-dioxidot bocsáthat ki, ha ennél kevesebb jut a légkörbe, akkor a fel nem használt mennyiséget értékesíthe-ti. Kormányzati tervek szerint ugyanis eb-ből a pénzből a panelfelújításokat támo-gatnák, ami jelentős megrendelést hozhat az ágazat számára. Cs. Z.

A kereslet és a termelés visszaesé-se mellett az ágazat egyik legnagyobb problémája az alapanyagok folyamatos drágulása. A csomagolóanyag-árak tíz-százalékos emelkedése szinte elenyésző az egyik legfontosabb alapanyag, a titán-dioxid elmúlt három évben tapasztalt 30-60 százalékos áremelkedéséhez képest. A titán-dioxid a legnagyobb volumenben használt pigment – ennek segítségével

lehet fehér és átmeneti színeket kikeverni. Söptei Csaba szerint a pigment ára jövőre tovább emelkedik, aminek következté-ben 2012-ben kétszer annyiba kerül majd, mint 2008-ban. Az áremelést a gyártók kénytelenek továbbhárítani a fogyasztók-ra, ami szintén csökkenti a forgalmat.

Noha jelentősen visszaesett a globális kereslet, ennek ellenére alapanyaghi-ány is tapasztalható volt a világpiacon. Ennek magyarázata, hogy Kína és India elképesztő mennyiségű festéket használ fel, és igen jelentős mennyiséget éppen az európai beszerzési forrásoktól von el, továbbá a gyártók a recesszió hatására racionalizálták termelésüket (gyárakat zártak be). Ennek következményeként a magyar gyártóknak új forrásokat kel-lett találniuk, mindamellett ez is segíti az ágazat megújulását. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a racionalizálás nem járhat a környezetvédelmi és a kémiai biztonsági előírások betartásának lazulá-sával. És nem is jár, mert erre fokozottan ügyelnek a gyártók.

Dekoratív festékA dekoratív festék fogalmába gya-

korlatilag minden olyan festékanyag beletartozik, amit egy épületre és annak környezetére szánnak – az ajtók, ablakok, falak festésén túl a lábazat, kerítés és a hőszigetelés fes-tékanyagát is ideértik. Ezek a festékek lehetnek átlátszók, félig átlátszók (la-zúrok), illetve átlátszatlanok.

Magyarországon jelenleg húsz jelentősebb gyártó készít festéket, nagyjából 500 embernek adva munkát – tájékoztatta magazinun-kat Söptei Csaba, a Magyar Festékgyártók Országos Szövetségének (Mafeosz) elnöke, a Trilak Kft. termelési igazgatója. Az 1999-ben alakult érdekvédelmi szervezet elnökétől tudjuk, hogy hazánkban a dekoratív festékek piaca három éve csökken, a visszaesés ez idő alatt elérte a 35 százalékot, tehát a korábbi 120-135 ezer tonnás éves fes-tékfelhasználás bőven 100 ezer tonna alá szorult.

VISSZAESETT A KERESLET, FOLYAMATOSAN DRÁGUL AZ ALAPANYAG

Óriási a verseny a hazai festékpiacon

Söptei Csaba


www.gtm.hu VEGYIPAR

dr. Kálmán Erika professzor asszony erő-feszítésének köszönhetően megalakult a Magyar Korróziós Szövetség (HUNKOR), amelynek első elnöke dr. Berecz Endre professzor, első főtitkára pedig Kálmán Erika volt, a szervezet székhelye a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutatóközpontban van. A HUNKOR cél-ja, hogy a különböző szervezetekben és munkahelyeken a korrózióvédelem széles területén addig egymástól függetlenül tevékenykedő magyar korróziós szakem-bereket egyetlen szervezetbe tömörítse. A szövetség szorosan együttműködik

más társszervezetekkel, mint pl. a Lakk- és Festékipari Szakosztállyal vagy a Veszp-rémben működő Vekorral. A HUNKOR több nemzetközi szervezet aktív tagja, például a World Corrosion Councilnak, a European Federation of Corrosionnak, az International Council of Corrosionnak és a NACE Internationalnek. A HUNKOR néhány évvel ezelőtt létrehozta a három-évente kiosztásra kerülő Kurt Schwabe nemzetközi díjat, amelyet 35 év alatti, a korróziós kutatás területén komoly ered-ményt elért szakembereknek ítél oda egy nemzetközi bizottság.

A HUNKOR szakértői testülete felvállalja szakvélemények és tanulmányok készíté-sét, szabványok korszerűsítését, valamint hazai és nemzetközi konferenciák, tanfo-lyamok, kiállítások szervezését is. A Magyar Korróziós Szövetség már több alkalommal szervezte meg Magyarországon az Euró-pai Korróziós Szövetség éves fórumát, az Eurocorr nevű, széles körű nemzetközi

Egyes becslések szerint a világ fém-termelésének évente körülbelül egynegyede megy veszendőbe a

korrózió miatt. A közvetlen károk (a fém-tárgyak időszakos vagy végleges használ-hatatlanná válása, illetve az ennek követ-keztében felmerülő anyag-, energia- és munkaveszteség) mellett a közvetett károk nagysága is jelentős.

„A korrózió elleni harcot teljesen sosem nyerhetjük meg, mindössze a folyamat sebességét tudjuk nagymértékben lecsök-kenteni” – hívta fel a fi gyelmünket Telegdi Judit. „Az ilyen jellegű nem kívánt folyamat

megelőzhető például megfelelő szerkezeti anyagok, ötvöző komponensek kiválasz-tásával, bevonatok (szerves, szervetlen és fémes) segítségével, illetve helyesen megválasztott adalékanyagok, inhibítorok alkalmazásával. A korróziós inhibítorok a korrozív közegbe keverve már nagyon kis koncentráció esetén is jelentősen lecsök-kentik a korróziós folyamatok sebességét, anélkül hogy a közeg agresszivitását jelen-tősen megváltoztatnák.

Magyarországon igen sok szakember foglalkozik a korrózió elleni védelemmel. Egy részük a kutatás, ipari alkalmazás terü-letén keres megoldást a korrózió folyama-tának minél tökéletesebb visszaszorítására, mások az oktatás segítségével igyekeznek egyre jobb szakembereket képezni.

A korrózióvédelmi szakemberek koráb-ban többféle szervezetbe csoportosultak (Magyar Kémikusok Egyesülete, vala-mint a Gépipari Tudományos Egyesület Korróziós Szakosztálya stb.). 1992-ben

konferenciát. A szervezetet, amelynek főtitkára dr. Török Tamás és ügyvezető fő-titkára Lakatosné dr. Varsányi Magda, egy választott vezetőség irányítja. A HUNKOR legfőbb szerve a közgyűlés, a munkát ki-lenc munkabizottság segíti.

„A korrózióvédelem oktatása az elmúlt évtizedekben folyamatosan visszaszorult, mára pedig gyakorlatilag meg is szűnt a korróziós szakmérnökök képzése” – je-gyezte meg a HUNKOR elnöke, aki szerint rendkívül fontos volna a változtatás ezen a helyzeten. Hozzátette: éppen ez a terü-let lehetne a korrózió elleni harc kitörési pontja. A Magyar Korróziós Szövetség

aktív tagjai már elindították ezt a harcot, és új programterv összeállításával, illet-ve lobbitevékenységgel próbálják újjá-éleszteni a szakemberképzést. A szakma képviselői már azt is előrelépésnek te-kintenék, ha nem is önálló szakként, de posztgraduális képzésen ismét lehetővé válna a fi atalok számára a megfelelő tu-dásanyag elsajátítása.

A szakterület helyzetét természetesen a gazdasági válság is nehezíti. Az elmúlt években egyre kevesebb pénz jutott a mi-nőségi alapanyagok és bevonatok kiválasz-tására, holott mindenkinek érdeke, hogy a legmegfelelőbb alkalmazással éljen, amit a nagyon jó szakértő gárda segíthet.

Bencze Áron

A HARC NEM NYERHETŐ MEG, CSAK A FOLYAMAT SEBESSÉGE CSÖKKENTHETŐ

A korrózió hű kísérője az emberiségnekA korrózió elleni harc hazai helyzetéről, illetve annak szakmai kép-viseletéről beszélgettünk a Magyar Korróziós Szövetség (HUNKOR) elnökével, dr. Telegdi Judittal, az MTA Kémiai Kutatóközpont tudo-mányos tanácsadójával.

Nemcsak a fém, a beton isA korrózióról már általános iskolás kémiaórán hallhattunk, de valószínűleg nem

igazán emlékszünk arra, hogy pontosan mit is takar ez a fogalom. Attól a pillanattól kezdve, hogy az ember felfedezte a fém előállítását, állandó harcban áll a természettel, ugyanis megfelelő kezelés nélkül a fémeszközök nagy része – a természet „hívó szavá-nak” engedelmeskedve – igyekszik visszatérni az alacsonyabb energiaszintű állapotá-ba, tehát ismét fémvegyületté alakulni. Vagyis megindul a nemkívánatos korrózió. Tá-gabb értelemben korróziónak nevezzük nemcsak fémek, hanem más anyagok – beton, műanyag stb. – környezeti hatásokra bekövetkező károsodását is.

Dr. Telegdi JuditMTA Kémiai Kutatóközpont

tudományos tanácsadó


VEGYIPAR www.gtm.hu

és vízzel hígítható, ezen belül a levegőn száradó, hőre keményedő és többkom-ponensű festékanyagok is. „A Mobilux, az Akvapur, a Solvacryl és az Aquatronics már évek óta vezető termékeink közé tar-tozik” – fűzte hozzá Kiss György.

Szinte már a kezdetektől alapvető stratégiai célként határozták meg, hogy

– a vevői igényeket fi gyelembe véve – az adott felhasználási területre a legrövi-debb időn belül megfelelő típusú termé-ket legyenek képesek kidolgozni. Ennek érdekében jelentős erőforrásokat csopor-tosítottak egy saját kutató-fejlesztő labo-ratóriumi bázis létrehozására, amelyet 1998 végén avattak fel Dunakeszin.

Az elmúlt évek során külön üzletág ala-kult ki a felületkezelésre. Kiss György ügy-vezető kifejtette: a lajosmizsei és marcali üzemekben a cégnek robotos technoló-gia alkalmazásával lehetősége van első-sorban műanyagipari termékek dekoratív célú és felületvédő anyaggal való ellátásá-ra. Ezek a festősorok egyaránt alkalmasak saját és más festékgyártók termékeinek használatára. A technológiák megléte az innovációt is támogatja, hiszen közvetlen tesztelési lehetőséget biztosít legújabb fejlesztésű termékeik kipróbálására és ösz-szetételük optimalizálására.

Az utóbbi néhány évben a cég 15 fős fejlesztő csoportjának közreműködésével több új termékcsoport született, amelyek kiaknázzák az UV- és a nanotechnológia által nyújtott előnyöket. Szabó András kifejtette: „A nanobevonatok speciális összetételüknek köszönhetően jóval tar-tósabbak a hagyományos bevonatokhoz képest. Jellemezheti őket magas karcálló-ság, extrém időjárásállóság vagy akár ön-gyógyító tulajdonság is.” A Magyar-Lakk komoly fejlesztéseket valósított meg az UV-festékek területén is. A festékanyagok megfelelő formulázásával és az UV-fény koncentrált energiájának igénybevételé-vel olyan rendszereket állítanak elő, ame-lyek néhány másodperc alatt szárazak, és

A cég nem a privatizációnak köszön-hetően alakult, önmagunk építettük fel, szinte a nulláról – hangsúlyozta

Szabó András. Helyzeti előnyt mindössze az jelentett, hogy a tulajdonosok és a dol-gozók jelentős része korábban is a magyar festékiparban tevékenykedett. Az első években elsősorban a kelet-európai orszá-gokba irányuló export alapozta meg a cég fejlődését. Mint megtudtuk, a megalakulás óta minden évben nyereséges Magyar-Lakk már 1997-re elérte az éves 1,5 milliárd forintos forgalmat. Közvetlen dolgozói lét-száma jelenleg 30 fő, azonban tulajdonosi érdekeltségi körében lévő társcégein ke-resztül ez a szám eléri a 100 főt.

„A cég fő profi lja az ipari festékek és lakkok gyártása” – hívta fel a fi gyelmet Szabó András, hozzáfűzve: bár a cég portfóliójában szerepel a lakossági és építőipari termékek köre, további fejlesz-tésüket nem preferálják. Ezzel szemben gyártmányaik között megjelentek olyan speciális festékanyagok, amelyekkel a cég fémipari felhasználói köre mellett a műanyag- és üvegipar részére is kínál-nak dekoratív, sokcélú bevonatokat. „Új készítményeinkkel többek között a jár-mű-, a híradástechnikai és a háztartás-ipar beszállítóit tudjuk különböző festék-anyagokkal ellátni” – hangsúlyozta Szabó.

A paletta leginkább keresett termékei között megtalálhatók a hagyományos

ez idő alatt kémiai reakciójuk is befejező-dött. „Az UV-lakkok ötvözik a gyorsaságot a nanotechnológiában is tapasztalt elő-nyökkel, a speciális 3D technika és inert gáz atmoszféra esetén pedig arra is lehe-tőség nyílt, hogy bonyolult geometriájú tárgyak is hatékonyan UV-festhetőek le-gyenek” – jegyezte meg Szabó.

A cég gyártási háttere lehetővé teszi a vevői igények optimális kiszolgálását, le-hetőség van néhány kilogrammos vagy akár többtonnás tételek legyártására is.

A Magyar-Lakk Kft. tanúsított minőségi (1998) és környezetirányítási (2003) rend-szerrel rendelkezik. Kiss György ezzel kap-csolatban arra hívta fel a fi gyelmet, hogy a környezetvédelem a kezdetektől fogva preferált területe volt a vezetőségnek. „Elkötelezettek vagyunk a környezetvé-delem iránt, fejlesztéseink minden téren abba az irányba mutatnak, hogy terméke-ink minél kevesebb illékony és káros anya-got tartalmazzanak” – szögezte le.

B. Á.

A CÉG FŐ PROFILJA AZ IPARI FESTÉKEK ÉS LAKKOK GYÁRTÁSA

Nanobevonatok és UV-lakkok a kínálatbanA Magyar-Lakk Festékgyártó és Kereskedelmi Kft. 1994 óta van jelen a ha-zai piacon. A cég, alkalmazkodva a felhasználó technológiájához, speciá-lisan vevőire szabva fejleszti ki bevonatrendszereit – fogalmazta meg a cég ars poeticáját a két ügyvezető igazgató, Szabó András és Kiss György. A száz százalékban magyar tulajdonban lévő vállalkozás innovatív kuta-tásai mellett is maximálisan elkötelezett a környezetvédelem iránt.

Magyar-Lakk Festékgyártó és Kereskedelmi Kft.2120 Dunakeszi, Székesdűlő sor 135.Tel.: 06-27-541-200 E-mail: [email protected]: www.magyarlakk.hu


VEGYIPARwww.gtm.hu

mázolófesték: DPL Kerítésfesték – DPL Kerí-tésfesték Aqua; könnyűfémfesték: Alvikorr

– Alvikorr Aqua. A felhasználók sajnos még idegenkednek a vízzel hígítható termékek-től, de általában csak addig, míg ki nem próbálják őket. Elmondhatjuk ugyanis, hogy a vizes bázisú festékek műszaki para-métereiket tekintve egyenértékűek oldó-szeres alternatívájukkal.

Vannak-e saját fejlesztéseik, és ha igen, milyen irányba mutatnak ezek?

– Az Egrokorr Zrt. magyar tulajdonú vál-lalkozás, ahol a tulajdonosok a nyereség 70%-át minden évben berendezésekre és

üzemfejlesztésre fordítják. A cég, alkalma-zottainak létszámához képest, aránytala-nul nagy fejlesztőgárdával dolgozik, mivel meggyőződése, hogy ez a versenyképes-ség feltétele. Amennyiben általunk addig még nem kiszolgált területre fejlesztünk festéket, az csak vizes bázisú lehet: pl. DPL Konvektorfesték, DPL Radiátorfesték, Dunaplaszt Palafesték, Dunaplaszt Terasz-festék, Dunaplaszt PVC- és gumifesték, Dunaplaszt Vastag- és Vékonylazúr.

Mivel számolnak, az EU-ban szigorod-hatnak-e úgy a szabályzók, hogy a ma-gánvásárlók is rákényszerüljenek a kor-szerű festékekre és egyéb termékekre?

– Ez egy olyan fejlesztési irányzat, ame-lyet az a tény is ösztönöz, hogy az EU-ban kiszámítható időn belül tilos lesz a

Az Egrokorr Zrt. ipari területen por-lakkot, oldószermentes, hőre kemé-nyedő festékeket, valamint a vízzel

hígítható és vizes diszperziós ipari festékek teljes skáláját gyártja. Ezen a területen ol-dószeres festéket csak különleges rendel-tetésű, nehéz korróziós igénybevételre kí-nálunk (hidak, zsilipek, víz alatti műtárgyak védelmére szolgáló festékek, pl. Katepox, Epokorr, Epamin). Cégünk egy festékspe-cialitásokból álló szeletét gyártja a hazai festékkínálatnak. Szinte kizárólag olyan termékeket állít elő és forgalmaz, melyeket a többi hazai gyártó nem kínál a vevőknek. Palettáján általában nagy értékű speciális

festékek szerepelnek, mint a Dunaplaszt (DPL) termékcsalád tagjai. Az Egrokorr ala-pítói és munkatársai több évtizedes festék-gyártói múlttal rendelkeznek, és fontosnak tartják a termékek, szolgáltatások folyama-tos fejlesztését. Termékeinket ipari és lakos-sági felhasználóknak egyaránt ajánljuk.

Mennyire elfogadottak a vásárlók körében az oldószermentes, víz alapú festékek?

– Az európai előírásoknak megfelelően, amellett, hogy cégünk csökkenti a festé-kek szervesoldószer-tartalmát, minden festéktípusból és alkalmazási körre vízzel hígítható változatot is kínál, pl.: úszóme-dence-festék: Izofi x – Izofi x Aqua; rézután-zatú festék könnyűfémre és horganyra: DPL Csatornafesték – DPL Csatornafesték Aqua;

lakossági szektorban oldószeres festéket forgalmazni. Cégünk különös hangsúlyt fektet a lakosság festési kultúrájának fej-lesztésére, felvilágosító előadásokat is tart.

Úgy tudom, nevezetes épületek állo-mányvédelméhez is szállítottak különle-ges anyagokat.

– Cégünk különleges kívánságokat is tel-jesít, amennyiben valamilyen nagy értékű restauráláshoz vagy építkezéshez szüksé-ges. Ilyenek például a budapesti Dohány utcai zsinagóga falának védőlakkja és ara-nyozása, a New York-palota kültéri szobrai, a Művészetek Palotájában a Bartók Béla koncerttermet borító színes gipszreliefek, a Klotild-palota aranyozása és a Corvinus Egyetem falán található Jovánovics-tér-plasz tika korrózióvédelme.

Milyen a jövőképük, merre terjesz-kednek?

– Fejlesztéseinket esetenként együtt vé-gezzük a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóintézetével vagy gyártó cé-gekkel, különleges igényeiket teljesítve. A General Electrickel végzett közös fejlesz-tés eredményeképpen még Kínába is ex-portálunk hőre keményedő matt lakkot. Két vegyesvállalatunk működik Romániában és Szerbiában, a Dunalakk Color SRL és az Egrokorr Trade a recesszió ellenére is növel-ni tudta forgalmát az utóbbi két évben. D. Z.

A NYERESÉG HETVEN SZÁZALÉKÁT MINDEN ÉVBEN VISSZAFORGATJÁK

A különleges festékek specialistáiAz Egrokorr Festékipari Zrt. 1990. december 31-én alakult, fő tevékenysé-ge a festék- és bevonóanyag-gyártás. Eredményét tekintve a harmadik legnagyobb hazai festékgyártó. Elődjét a Müller testvérek alapították 1874-ben. A profi lról, a termékekről Egry Csaba vezérigazgatót kérdeztük.

Egrokorr Festékipari Zrt.2030 Érd, Fehérvári út 63–65.Tel.: 06-23-521-270 • Fax: 06-23-521-275E-mail: [email protected]: www.egrokorr.hu

Egry Csabavezérigazgató


NEHÉZIPAR www.gtm.hu

összeállított 2011. évi ötszázas listáján: a Fémalk Zrt., a Le Bélier Zrt., a Prec-Cast Kft. és a Wescast Zrt.

A két véglet között találhatók a közepes nagyságú magyar öntödék, amelyek meg-próbálnak lépést tartani a világ élvonalával, helyt állni az óriási konkurenciaharcban.

Az ügyvezető természetesen végigkísér-te az iparág elmúlt 3-4 hányattatott évét is:

„A válság ezt az iparágat is érzékenyen érintette, néhány cég bizony tönkrement, mások átalakultak. A többség rákénysze-rült a tartalékok felélésére is. Szerencsére még mielőtt a teljes ágazat ellehetetlenült volna, számos szakterületen ismét lendü-letbe jött a német ipar – ez még napjaink-ban is tart –, ami a hazai öntödék jelentős részét kihúzta a bajból. Különösen a jár-műiparnak gyártó alumíniumöntödéket, amelyek termelésének 80-85%-a exportra kerül. Mindez arra elég, hogy elfeledhessék a szörnyű 2008–2009-es éveket, de a 2007-es utolsó »békeév« termelését várhatóan még az idén sem érik el. A vas-acél öntö-dék még nehezebben találnak magukra: ők jellemzően a gépiparnak, a nehézgép-jármű-iparnak, az építőiparnak szállítanak, azok pedig egész Európában még mindig

A szakember maga is szokott szak-cikkeket írni, így tisztában van vele, hogy az ágazatuk nincs az általános

érdeklődés középpontjában:„A lakosság 99%-ának fogalma sincs, mi

is az öntészet, az átlagember valami na-gyon meleg, poros és füstös dologra gon-dol – de fogalma sincs arról, hogy a saját háztartásában ő maga is nagyszámú önt-vénnyel él együtt. Öntvény a számítógép háza, a derékszíj és a cipő csatja, gyakran a szemüveg szára, a szerszámgép teste, de még az ujján lévő karikagyűrű is. Ebből kiindulva honnan is sejtené, hogy a saját gépkocsijában is sok száz olyan alkatrész található, amelyeket öntödékben állítot-tak elő – a komplett motorblokktól a biz-tonsági öv csatjáig.”

A hazai öntödék között sok kisméretű ta-lálható, ahol csak tíz-húsz ember dolgozik, sőt akad olyan családi vállalkozás is, ahol mindössze hárman öntik a dísztárgyakat, viszont kifogástalan minőségben. A piac teljesen elégedett a gyártmányaikkal, és ők is elégedettek a saját helyzetükkel.

A másik véglet a külföldi nagyvállala-tok világa, amelyek közül négy fönt van a legnagyobb nyereségű cégek HVG által

rossz állapotban vannak. Ezen a szakterü-leten a tényleges kilábalás még akár több évet is igénybe vehet.”

Az ágazatban az elmúlt egy-két évti-zedben óriási, mondhatni meghatározó változások történtek, amelyek két leg-fontosabb területét úgy lehet tömören összefoglalni, hogy öntészeti szimuláció és robotizáció. A számítógépek nélkül ma már szó szerint elképzelhetetlen egy gyorsan teljesítő és kifogástalan minősé-get előállító, modern öntöde. És itt nem-csak a folyamatirányításra kell gondolni, hanem az egyre fejlettebb és megbízha-tóbb, akár 3D-s szimulációkra is, amelyek hihetetlen mennyiségű időt, energiát, anyagot és ennek következtében pénzt takarítanak meg. Ezeknek a számítógépes folyamatoknak az egyik fontos kiegészí-tője a robotizálás. Ha ma egy öntöde sok tízezres darabszámú öntvényt akar gyár-tani versenyképes áron, kiváló és kiszá-mítható minőségben, gyakorlatilag selejt nélkül, akkor előbb-utóbb robotokat vagy robotrendszereket kell üzembe állítania. Ilyen nagy sorozatszámú öntvénygyártás esetén a minőség-ellenőrzés folyamatá-ban videokamerás ellenőrző rendszerek-kel váltják ki az embert, hiszen megállás nélkül, a pillanat törtrésze alatt kell ellen-őrizni a termék meghatározó paraméte-reit, s ha bármiféle eltérést mutatnak a műszerek, gyors és azonnali lehet az auto-matikus beavatkozás is. T. K.

SZÁMÍTÓGÉPEK NÉLKÜL MA MÁR ELKÉPZELHETETLEN EGY VERSENYKÉPES ÖNTÖDE

Modernizálódó magyar öntészet Magyarországon mintegy 125 öntöde van, mintegy 10 százalékuk tekinthető nagyvállalatnak, a többi kis- és középvállalkozás. Ezek a cégek döntően külföldi vevőknek gyártanak öntvényeket. Az ága-zat árbevétele több mint 300 millió euró volt 2010-ben, ami azt is jelenti, hogy az öntödék nagyrészt túljutottak a 2008–2009-es évek sokkján. Az ágazat helyzetéről dr. Hatala Pállal, a Magyar Öntészeti Szövetség ügyvezetőjével beszélgettünk.

Öntőnapok Győrben A Magyar Öntészeti Szövetség és az

Országos Magyar Bányászati és Kohá-szati Egyesület Öntészeti Szakosztálya október közepén Győrben rendezte meg 21. alkalommal a Magyar Öntőnapokat. Régen látott létszámban jelentek meg a szakemberek (a régióban tanuló mint-egy 100 diák, 213 regisztrált résztvevő, 33 külföldi), hogy meghallgassák a plenáris és a szakmai előadások előadóit, illetve a doktoranduszok kutatási eredményeit. Ez utóbbi esemény olyan sikeres volt, hogy a tár-saság harmadának még csak szék sem jutott: az iparágban ma igen nagy szükség van a fi atal, jól képzett szakemberekre. A konferencia keretei között több mint hetven fő tett látogatást a Busch Hungária Kft. korszerű vasöntödéjében és a Nemak Győr Kft. szintén győri alumíniumöntödéjében.

Dr. Hatala Pál


NEHÉZIPARwww.gtm.hu

Az öntészeti tanszék egyedülálló hely-zetben van Magyarországon, hiszen nincs olyan felsőoktatási intézmény,

amelyen hasonló jellegű, anyagmérnöki, illetve kohómérnöki képzés folyna – rá-adásul BSc és MSc szinten. Amikor meg-említem Dúl Jenőnek, hogy könnyű úgy a legjobbnak lenni, ha egyetlen vetélytárs sincs az országban, jót mosolyog, majd ko-molyan válaszol:

– Ez igaz, csakhogy nekünk egyre inkább nem a hazai, hanem a külföldi felsőoktatási intézményekkel kell versenyeznünk – mint például Freiberg, Aalen, Ostrava, Leoben és így tovább. Mert ha az egyik legnagyobb hazai öntöde tulajdonosa – név nélküli, de konkrét példa – olyan munkatársat keres, aki nemcsak otthonos a legújabb fejlesz-tésekben és technológiai megoldásokban, de németül is felsőfokon beszél – hiszen az ő cégének a megrendelői jobbára né-metek –, akkor ne azt mondja, hogy kiküld Freibergbe vagy Aalenbe egy fi atalt tanul-ni. Inkább nézzen körül a mi egyetemün-

jektekből berendezett laborok egyébként olyannyira nem „oktatási segédletnek” szá-mítanak, hogy a Magyarországon dolgozó legnagyobb öntödék egyike-másika nem is tart fenn önálló szimulációs labort, ha-nem szerződést köt a tanszékkel: évente tucatnál is több projektet végeznek el az oktatók és a doktoranduszok a megrende-lő teljes megelégedésére.

A virtuális szimuláció mellett természe-tesen megtalálhatók az „igazi” laborató-riumok is korszerű műszerekkel, vas- és acélolvasztó kemencével és klasszikus formakészítéssel, nyomásos öntőgéppel, elvégre nem lehet minden hallgatónak garantálni, hogy a legmodernebb precízi-ós vagy könnyűfémnyomásos öntödében talál majd munkát, ismerniük kell a hagyo-mányos homok- és kokillaöntést is.

Dúl Jenő némi nosztalgiával gondol ugyan a régi időkre, de teljes mellszéles-séggel kiáll az új világ mellett:

– Néha még humornak szánva megem-lítem a hallgatóimnak, hogy mi még igazi analóg világban nőttünk föl, és nemcsak is-mertük az olyan múzeumi tárgyakat, mint a logarléc, de igen gyakran használtuk is. Ma már digitális a világ, brutális teljesítmé-nyű számítógépek segítik például a szimu-lációs laborban a munkát, virtuálisan be tudjuk mutatni az egész öntészeti folyama-tot, anélkül hogy milliókat kellene az önt-vénykonstrukció vagy a gyártóeszközök ja-vítására utólag fordítani. Mindazonáltal ne felejtsük el, hogy a lényeg azért évtizedek, évszázadok óta változatlan: a jövő mérnö-keinek olyan öntvényeket kell majd gyárta-niuk a munkahelyükön, amelyek megfelel-nek például a csúcstechnológiához tartozó járműipar igényeinek. A visszajelzések alapján mi éppen arra vagyunk a legbüsz-kébbek, hogy a Miskolci Egyetemet olyan hallgatók hagyják el, akik megállják a he-lyüket a legmagasabb követelményeket támasztó munkahelyeken is. K. T.

kön, mert biztosan fog találni olyan hallga-tót vagy doktoranduszt, aki mindezeket a feltételeket teljesíteni tudja.

A karon, illetve a tanszéken – a köz-vélekedéssel ellentétben – évek óta ele-gendő hallgató van, sőt jóval többen szeretnének bejutni az öntészet szakirány-ra, mint amennyi hely rendelkezésre áll. A megnövekedett érdeklődésnek a mun-kahelykínálat és az ipari ösztöndíjak mel-lett a legfontosabb oka, hogy magában a szakmában történtek olyan hatalmas vál-tozások, amelyek elhalványították a hozzá tapadó évtizedes, évszázados előítélete-ket. Persze az sem tesz rosszat a hallgatók tudásának és lelkivilágának, hogy itt még működik a hagyományos kiscsoportos szakirányos képzés.

– Nálunk teljesen más a hallgató-oktató viszony, mint más óriás egyetemeken vagy tanszékeken, itt mindenki személyesen ismeri a másikat, nem csak a teszteken ke-resztül. Így azután én is naprakészen tudom, hol tart a tehetséges doktoranduszom, vagy talált-e magának megfelelő munka-helyet az a hallgatónk, aki a BSc-képzés után nem akarja folytatni a tanulást. Arról nem is szólva, hogy ilyen létszám mellett mindenkire elég idő jut a laborokban.

Kiemelt jelentőségű beszállítóipari ága-zat az öntvénygyártás, amely igen bonyo-lult fémalkatrészeket állít elő. A jármű- és gépipari csúcstechnológiákhoz öntészeti csúcstechnológiákat kell illeszteni, de az egyetemi oktatásnak is lépést kell tartania a felgyorsult technikai fejlődéssel. És lépést is tart: az elmúlt évek célirányos fejlesztései-nek következtében megújult az öntészeti oktató-kutató laboratórium, és az ország legfejlettebb szimulációs laboratóriumá-ban virtuálisan töltődnek folyékony fém-mel az öntőformák és használható gyakor-lati tudással a diákok.

Ezek a sok tízmillió forintért a partner-öntödék támogatásából és a pályázati pro-

VERSENYBEN A LEGHÍRESEBB KÜLFÖLDI EGYETEMEKKEL

Szimulációs labor, öntészeti csúcstechnológia A Kiváló Egyetem kitüntető címet tavaly elnyerő Miskolci Egyetemen belül létszámát tekintve a Műszaki Anyagtudományi Kar a legkisebb, de

– sértődjenek meg bár a jogászok, bölcsészek és a közgazdászok – a leg-nagyobb hírű is. A kar Metallurgiai és Öntészeti Intézete különösen büsz-ke a közel 300 éves „selmeci hagyományokra”, de a hazai köztudatban inkább úgy szerepelnek, mint a negyven évig létező Nehézipari Műszaki Egyetem, a maga kohómérnöki képzésével. A karon folyó öntészeti okta-tási és kutatási tevékenységről dr. Dúl Jenő tanszékvezetőt kérdeztük.

Dr. Dúl Jenőtanszékvezető


www.gtm.huNEHÉZIPAR

te, az idén tovább javul ez a mutató, miu-tán az év vége előtt két hónappal 3,4-3,6 milliárd forint közötti bevételt kalkulálnak. S ha már jövőről esik szó, Kuttor György beavat azon vállalati elképzelésbe, mi-szerint az Ecseri Kft. 2012-ben egy újabb telephely építését tervezi a Ceglédtől 30 kilométerre lévő Szolnok ipari parkjába, olyan neves cégek közé, mint a svájci vo-natgyártó Stadler vagy a kanadai autó-ipari beszállító Eagle Ottawa. A telket már megvették, az építési tervek készek...

A jelenlegi megrendelői kört teljes jog-gal sorolhatja büszkén az Ecseri Kft. Az au-tóiparban a Valeo, a Continental, a Bosch, az SMR és a Haldex, a gépiparban az EBM-Papst, a Bosch és a Hilti, míg az elektroni-kai iparban a General Electric, a Swarco, az EMTC, a Phoenix, a Mecano és a Zollner beszállítói. A hazai vállalatok közül szin-tén jelentős megrendelésekre számítanak a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt.-től.

„Megrendeléseink többek között azért is növekednek, mert része vagyunk an-nak az üzleti folyamatnak, hogy egyre több nagy cég fordít hátat Kínának” – je-gyezte meg az ügyvezető igazgató.

Ami a cég külső megjelenítését illeti: a vállalati stratégiát követve 2010-re meg-épült az új, több mint 3000 négyzetmé-teres öntőcsarnok. Ebben kaptak helyet a jelenlegi és a beruházás keretében megvásárolt öntödei gyártó- és az eh-hez kapcsolódó felületkezelési berende-zések. A beruházás megvalósítása már a növekvő vevői igények kielégítése je-gyében fogant. Az üzem jellemzője, hogy önálló levegőellátó, vízhűtő és vízlágyító rendszerekkel rendelkezik. A megmun-káló üzemet idén februárban telepítet-ték át a régi, felújított öntödei csarnok területére. A berendezések elhelyezése ezen a helyen már a legoptimálisabb fo-lyamat-kialakítás szerint történt.

A gyártott termékek súlya a 7,5 gramm és 11,6 kilogramm közötti tartományban van.

Az ezredforduló utolsó évének utolsó hónapjában megalakult az Ecseri Kft. Fő profi lja az alumíniumból

készült öntvények nagynyomásos tech-nológiával történő gyártása, illetve meg-munkálása lett. A kezdetben csak néhány főt foglalkoztató cég 2011-re több mint kétszáz embernek munkát adó, stabil kö-zépvállalkozássá vált.

„A vállalat teljes egészében magyar tulaj-donban van. Döntően exportra termelünk, neves multinacionális cégek világszinten ismert és elismert termékeihez szállítunk alkatrészeket. Termékkínálatunk jellemző-en autóipari, gépipari- és elektromos ipari alkatrészeket tartalmaz, amelyeket alumí-niumból nyomásos öntészeti technológiá-val gyártunk a vevőinknek” – mondja az ügyvezető igazgató.

„Cégünk fontosnak tartja – ezért tesz is érte –, hogy folyamatosan nyissunk az új technológiák, eljárások felé, mert meggyőződésünk, hogy ezek segítik vállalatunkat a mind komplexebb termé-kek előállításában, végső soron a hosszú távú fejlődésben” – teszi hozzá.

Jól tükrözi a „Kossuth városában” mű-ködő vállalkozás fejlődését az euróban kimutatott éves árbevétel. A 2000-ben re-gisztrált 0,8 millió euró 2003-ra megnégy-szereződött, újabb nagy ugrás a 2006. év, amikor túljutnak a hétmillión, hogy azu-tán a 2007 és 2009 közötti szinten tartás után 2010-ben tízmillió euró fölé tornász-szák magukat. Ahogy Kuttor György jelez-

Kuttor György nem kis büszkeséggel említi, hogy cégük saját szerszámgyártó és karbantartó műhellyel rendelkezik, és ezt kevés öntöde mondhatja el magá-ról. A folyamatos szerszámkarbantartás mellett az elmúlt években számos új szerszám gyártása történt az üzemben. A műhely feladatkörébe tartozik a meg-munkáló és mérőkészülékek gyártása is, és jövőbeni terveik között szerepel egy célgépgyártó részleg elindítása.

Az ügyvezető arra a bulváros kérdésre, miszerint hány emberéért fájna igazán a szíve, ha felmondanának, azt feleli: min-denkiért, de kétségkívül van 40-50 fő, akik a foglalkoztatottak krémjét jelentik. Ennek kapcsán megjegyzi, azért jobban örülnének, ha nem maguknak kellene önerőből képezni a szakembereket az alumíniumöntéshez, megtehetné ezt az állam közpénzből, a szakmunkáskép-zés keretei között, de ha már muszáj, ezt is elbírják. Mint ahogy belefér az is, hogy ápolják a kapcsolatot a ceglédi önkor-mányzattal, és támogatják az NB I-es női kosárlabdacsapatot.

NAGY VILÁGCÉGEKNEK SZÁLLÍT A SZÁZ SZÁZALÉKIG MAGYAR TULAJDONÚ VÁLLALKOZÁS

Modern alumíniumöntöde CeglédenAz Ecseri Alumínium Öntöde Kft. elődje egyéni vállalkozásként autó-alkatrész-kereskedelemmel foglalkozott, majd 1986-ban tevékenységi köre kibővült a gyártással és megmunkálással, többek között a volt szovjet piacra szállítottak különböző autóalkatrészeket. A későbbiekben megcélozták az alumíniumból készült termékek gyártását, és ez pros-peritást hozott a ceglédi vállalat életébe. A részletekről Kuttor György ügyvezető igazgatót kérdeztük.

Ecseri Alumínium Öntöde Kft.2700 Cegléd, Bercsényi u. 15.Tel.: 06-53-500-630 • Fax: 06-53-500-631E-mail: [email protected]: www.ecserikft.hu

Győr–Budapest–CeglédA 43 éves Kuttor György kohó-

mérnök – aki fi atalkorában aktívan kosárlabdázott – az akkor még Hor-váth Ede vezette győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban kezdte pá-lyafutását, és 2008-tól dolgozik ügy-vezető igazgatóként Cegléden.

Kuttor György


INNOVÁCIÓwww.gtm.hu

Mióta fogalom a „pétisó” Magyaror-szágon?

– A pétisó valóban évtizedekig egyet jelentett a műtrágyával. A hazai piacon a harmincas években megjelent, jó minősé-gű termék hamar közkedvelt lett, terme-lése néhány év alatt felfutott, távoli orszá-gokba is eljutott. A háborúig folyamatos fejlődés, rendezett körülmények jellemez-ték a gyárat, amely magas szintű műszaki, szociális kultúrát teremtett, dolgozóinak korszerű munkás- és tisztviselőtelepet épített. Megtiszteltetés volt álláshoz jutni a nitrogénműtrágya-gyárban.

Azután jött a front és a szocialista át-alakulás…

– 1944-ben az angolszászok szőnyeg-bombázást hajtottak itt végre, találatok érték az ammóniaüzemet, a termelés csak a háború után állt helyre. A következő évtizedekben a Péti Nitrogénművek ter-melőkapacitása fokozatosan növekedett, termékskálája bővült. Kezdetben a hazai önellátásra irányuló gazdaságpolitika, ké-sőbb a saját kutatás-fejlesztés és részben a KGST-kooperációra épülő termelési szer-

kezet kialakulása volt a jellemző. Üzeme-ink több ütemben készültek, egyre kor-szerűbb technológiai megoldásokkal.

Mi változott a rendszerváltás óta?– A rendszerváltás után a műtrágya- és ve-

gyi a nyag-értékesítési lehetősége ink je len -tő sen visszaestek, ami számos szervezési és költségracionalizálási intézkedés meghoza-talára inspirált bennünket. Veszteséges egy-ségeinket leállítottuk, a létszámot csökken-tettünk, felállítottuk a gazdaságos működés alapjaira épülő új stratégiát. Húsz év alatt társaságunk minden tekintetben továbbfej-lődött. A részvények ma egy magyar család tulajdonában vannak, 2002 óta ők irányítják a vállalat stratégiáját. Alapvetően átalakí-tottuk a kereskedelmet, exportunk támo-gatására létrehoztuk külföldön működő leányvállalatainkat, a hazai piacon a magas színvonalú szaktanácsadást nyújtó Genezis-partnerhálózatot s egy műtrágya-kereskedő hálózatot. A 90-es évek közepe óta idehaza egyedüliként gyártunk nitrogén hatóanya-gú műtrágyákat. Termékeink 55%-át uniós országokban, 45%-át itthon értékesítjük.

Az utóbbi években sem álltak le a fej-

lesztésekkel…– 2005 és 2007 között 100 millió eurós be-

ruházással kiváltottunk két, régi üzemet, új salétromsav- és műtrágya-granuláló üzeme-ket építettünk, új, korszerű termékcsomago-ló üzemmel együtt. Ezen utóbbi beruházás eredményeként a termékminőség-megőrzés

FOLYAMATOS FEJLŐDÉS A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG TERÉN

Péti Nitrogénművek: nyolcvanéves a legendaA patinás múltra visszatekintő, termékei révén idehaza és a világban hamar ismertté vált Nitrogénművek Zrt. jogelődjeit 1931-ben alapítot-ták, a nitrogénalapú műtrágyát előállító cég kezdetben jelentős hadi-anyaggyártó is volt. Fejlődésének utolsó két évtizede jól mutatja, sikerült megtalálniuk azt az utat, amelyen járva folyamatosan biztosíthatják meghatározó piaci szerepüket. Dr. Blazsek István vezérigazgató segítsé-gével mutatjuk be a gyár múltját, jelenét, jövőképét.

Nitrogénművek Vegyipari Zrt. 8105 Pétfürdő, Hősök tere 14. Tel.: 06-88-620-100 • Fax: 06-88-620-181E-mail: [email protected]: www.nitrogen.hu

és a környezetvédelem lényegesen maga-sabb színvonalú lett. Ma a régió egyik legver-senyképesebb műtrágyagyártója vagyunk, pozíciónk egyre javul. A Veszprém megyei vállalatok toplistáján a 2010. évi eredmé-nyünk alapján az első helyre kerültünk!

Mit tesznek a környezetvédelemért?– Idén egymilliárd forintot költöttünk az

ömlesztett műtrágyát tároló raktárak kor-szerűsítésére és két új csomagolórendszer kiépítésére. Folyamatosan törekszünk a lehető legkevesebb szennyezést juttatni az elfolyó vizekbe, a levegőbe. Az új salétrom-savüzem beállításával világszínvonalú vég-gáz-megsemmisítő rendszert építettünk ki, a veszélyes gázok koncentrációját a korábbi érték 0–5%-ára leszorítva. Folyamatos a ta-lajszennyezés rehabilitációja, kizárólag saját forrásokból végezzük el ezen feladatainkat. A műtrágyaipar a következő évtizedre az egyik legtisztább iparág lesz környezetvé-delmi szempontból, s európai viszonylat-ban vállalatunk egyre jobb pozícióba kerül.

Mit nyújt ma dolgozóinak a gyár?– Lényegesen többet a hazai vegyipari

átlagnál. Magas színvonalú a cafeteria rendszerünk, ezen belül kiemelkedő az egészség- és nyugdíjbiztosítás, de támo-gatjuk településünkön, régiónkban és al-kalmanként országos szinten is a sportot, a kultúrát, az oktatást, a biztonságtechni-kai és katasztrófavédelmi fejlesztéseket is.

Benkő Péter

Mi az a pétisó?Az eljárás a szénhidrogénekben

lévő hidrogénforrásra és a levegő nitrogéntartalmára alapozva hozza létre az ammóniát, amelyből oxidá-cióval salétromsav keletkezik. A salét-romsav és az ammónia egyesítésével képződik az ammónium-nitrát, amely kémiailag egy só, amit tovább alakít-va jön létre a mész-ammon-salétrom összetételű műtrágya. Ez a pétisó.


INNOVÁCIÓ www.gtm.hu

Magyarország nagyon közel állt ahhoz, hogy Debrecen helyszínnel otthont adjon az Európai Neutronkutató Köz-

pontnak (ESS). Viszont más európai kutatási nagyberuházásokban és persze a végül Svéd-országban létesülő ESS-ben még érdekeltek lehetnek hazai neutronfi zikával foglalkozó kutatócsoportok, valamint az ezzel a terü-

lettel kapcsolatos műszereket, berendezése-ket fejlesztő és gyártó cégek. Mint például a szegmensben világviszonylatban is vezető Mirrotron Kft. Ehhez mindössze annyi kelle-ne, hogy a politikai döntéshozók, a gazdasági erőforrások felett rendelkezők belássák, nem kidobott pénz részt venni a nemzetközi ku-tatás-fejlesztésben. Ha Magyarország most nem száll be a közeljövőben induló nagy eu-rópai kutatási infrastruktúra-fejlesztési projek-tekbe, lemarad, és elesik a jövőbeni beszállítói

beni (in-kind) szolgáltatás- és műszerbe-szállítások révén történik majd.

Ebben a formában Magyarország is ott lehetne a világ élvonalában. Ez hasz-not hozna, munkahelyet teremtene, és erősítené a hazai kisvállalkozásokat is. A neutronfi zikai kutatóműszerek terüle-tén nemzetközi elismertségnek örvendő Mirrotron Kft. ügyvezető igazgatója szerint a tudományos és gazdasági haszon mellett politikai nyeresége is lehetne annak, ha a világ jelenlegi tudományos életét rendkí-vül izgató tudományos kutatási nagyberu-házásokban Magyarország tevékeny részt vállalna. Ehhez olyan pályázati lehetősé-gek kellenének, amelyek hozzásegíthetik a hazai vállalkozásokat a – kötelezően itt-hon elköltendő – EU strukturális alapokból is biztosítható pénzügyi forrásokhoz. Így az in-kind beszállítás ezen a csatornán is fi nanszírozható lehetne. Pl. a most induló másfél milliárd eurós ESS projekt is az in-kind sémára épít, így az ebben való rész-vétel modellértékű lehet a hazai beszállítói gazdaságpolitika kialakításában. H. M.

lehetőségektől. Ezzel pedig nem csupán és nem elsősorban a neutronfi zikával foglalkozó kutatók, fejlesztők és gyártó cégek veszítenek, hanem az egész magyar gazdaság is.

Egy ország versenyképessége, így a ma-gyar tudomány és K+F fejlődése szempont-jából is kulcsfontosságú az európai kutatási in fra struktúrák fejlesztési projektjeihez való

csatlakozás. Magyarország alapvető érdeke, hogy ebbe bekapcsolódhasson. A magyar költségvetés évente hárommilliárd forint tag-díjat fi zet be különböző európai tudományos infrastrukturális in tézmények üzemeltetésé-re. Ennek szakemberek szerint mintegy fele kiváltható lenne természetbeni beszállítással.

Az elmúlt évek tapasztalata alapján az újonnan létesítendő nagyberendezések építése, illetve a meglévő létesítmények fejlesztése a jövőben döntően természet-

HAZAI SZELLEMI MŰHELY TERVEZI, GYÁRTJA ÉS TELEPÍTI ŐKET

Világszínvonalú neutronkutató eszközökMagyarországnak a kutatás-fejlesztésben való nemzetközi jelenlét jelentheti az egyik kitörési lehetőséget a gazdasági recesszióból – állítja a neutronkutatásban fejlesztéssel, tervezéssel, gyártással, telepítéssel a nemzetközi piacon szereplő Mirrotron Kft. ügyvezetője, Kaszás György.

Mirrotron Kft.1121 Budapest, Konkoly Thege M. u. 29–33.Tel.: 06-1-392-2642 • Fax: 06-1-392-2282 E-mail: [email protected]: www.mirrotron.hu

Világszínvonalú fejlesztések – itthonA Mirrotron Kft. neutronfi zikai kutatóműszereket és eszközöket fejleszt és gyárt. Ezen kí-

vül neutronoptikai berendezések fejlesztésére és gyártására kutatólaboratóriumot és gyár-tókapacitást alakított ki telephelyén, az egykori Központi Fizikai Kutatóintézet budapesti bázisán. A harminc munkatárssal és közel száz beszállítóval dolgozó kisvállalkozás tevé-kenysége a világon egyedülállóan széles palettán mozog: a cég fi zikusai, kutatómérnökei a fejlesztési, tervezési, gyártási, telepítési és karbantartási feladatokat is ellátják. A megren-delők szinte mindig új, egyedi megoldásokat igényelnek, ez folyamatos fejlesztést, kutató-munkát, innovációt feltételező, akár extrém megbízásokat is teljesíteni képes tevékenységet jelent. Pl. az atomi méretpontosságú, több ezer fémrétegből álló, úgynevezett szupertükrök (hazai találmány, hazai gyártás) a neutronkutatás megkerülhetetlen eszközei.

A húsz évvel ezelőtt alakult Mirrotron Kft. a világ szinte valamennyi neutronkutató köz-pontjának szállított már neutronoptikai eszközöket és műszereket. Berlintől Los Alamosig, Norvégiától Japánig, Franciaországtól Ausztráliáig ismerik és elismerik kutatóik teljesítmé-nyét. Ázsia az a terület, ahol jelenleg – a gazdaság több más szegmenséhez hasonlóan – a neutronkutatás kiemelkedő támogatást élvez, amelyet jelentős összegekkel fejlesztenek. A kft. Kínában (lásd a fenti képet) már megépített három kulcsrakész nagyberendezést, re-ményeik szerint Indiában is hasonló nagyságú megbízásokat teljesíthetnek majd.

Magyar ötletAz Európai Neutronkutató Központ

(ESS) befogadására sokáig eséllyel pályázó Debrecen lemaradt vetély-társa mögött, de Magyarország neve tovább kíséri a Svédországban meg-valósuló projektet. Az ESS a neutron-források új generációját képezi, a világ legnagyobb ilyen kutató nagyberen-dezése lesz. Koncepcióját Mezei Ferenc akadémikus, a neutronkutatás legelis-mertebb tudósa dolgozta ki, aki jelen-leg a lundi projekt egyik fő irányítója.


INNOVÁCIÓwww.gtm.hu

kézikönyv, amelyek nemzeti és regionális innovációs rendszereket, szolgáltatáso-kat és technológiatranszfer-modelleket mutatnak be magyar és angol nyelven. Az egyes régiók innovációközvetítéssel foglalkozó szervezetei az online kutatási katalógusban is kereshetők.

Számos sikeres rendezvény és képzés is megvalósult a projektben. Az egyik leg-fontosabb esemény a 2011. május 12-én Brüsszelben megrendezett „Technológia Transzfer Nap” nemzetközi konferencia volt, amelyen az Európai Bizottság szak-értőit hallgathatták meg az érdeklődők az EU innovációs és szellemi tulajdonvéde-lemmel kapcsolatos politikájáról, és ahol bemutatták a FREE projekt legfontosabb eredményeit.

Ugyancsak 2011 májusában a Debre-ceni Egyetemen rendezett Élettudomá-nyi Technológiai Napok több mint 200 résztvevője ismerhette meg a kutatók és vállalkozások fejlesztéseit a régió egyik legjelentősebb K+F szektorában.

Országszerte pozitív visszhangot váltott ki a Debreceni Egyetem által szervezett technológiatranszfer kurzus, amelyen a hazai technológiatranszfer irodák vezetői és munkatársai vettek részt. A kétnapos képzés során neves amerikai és európai technológiatranszfer-szakértők interaktív szemináriumok keretében osztották meg tapasztalataikat a magyar kollégákkal.

A rektori biztos szerint Magyarország és a Debreceni Egyetem számára az együtt-működés legjelentősebb hozadéka, hogy kapcsolatba kerültek olyan közép-európai

Ahogyan címe is sugallja, a projekt tervezésekor a fő elképzelés olyan tevékenységek megvalósítása volt,

amelyek az egyetemek és kutatóintézetek kutatás-fejlesztési munkáját a vállalkozói szféra igényeinek mentén ösztönzik, és el is juttatják azt főként a kis- és középvállal-kozásokhoz – mondta dr. Mátyus László, a Debreceni Egyetem innovációs ügyekért felelős rektori biztosa.

A 2008 novemberében indult pro-jekt keretében létrejött transzregionális online adatbázisban kutatásfejlesztés-sel és innovációközvetítéssel foglalkozó szervezetek, az innovációs potenciállal rendelkező kutatási területek és a gazda-sági szférában hasznosítható eredmények lelhetők fel (www.researchdirectory.eu). Ehhez bármely K+F+I-vel foglalkozó in-tézmény csatlakozhat. Bár hasonló nem-zeti adatbázisok korábban is léteztek, a Research Directory fő előnye, hogy angol nyelvű, és nemzetközi jellegével segíti a határokon átívelő kutatási együttműkö-dések kialakulását.

Az innovációval foglalkozó szakembe-reknek nyújt eligazítást az a két gyakorlati

egyetemekkel és K+F+I szervezetekkel, amelyektől jó gyakorlatokat lehet átvenni.

A projekt keretében bemutatott jó gyakorlatok közül a Maribori Egyetem TechnoCenter technológiatranszfer iro-dája által 2006 óta folyamatosan meg-hirdetett „Legjobb kutató versenyt” ter-vezik meghonosítani az intézményben. A versenyen az egyetemmel K+F területen együttműködő cégek pontozzák azokat a kutatókat, akikkel együtt dolgoznak. Min-den egyes pont egységesen előre meg-határozott pénzösszeget ér, így a cégek hozzájárulásaiból kutatási tevékenységre fordítható alap jön létre, amelyet aztán a legtöbb pontot szerző kutató kap meg.

Habár a FREE projekt 2011 októberé-ben lezárult, a befejezést követően is fej-leszteni és folytatni kívánják a projektben elkezdett tevékenységet. Dr. Mátyus Lász-ló ezek közül kiemelte az imént említett adatbázist, amely korlátlanul bővíthető.

– Célunk, hogy minél több felsőoktatási intézmény, kutatóintézet és vállalkozás csatlakozzon – fűzte hozzá.

A projekt eredményei elérhetők és letölt-hetők a http://free.unideb.hu honlapról.

A projekt a Central Europe program keretében az Európai Unió Regionális Fej-lesztési Alap és a Magyar Köztársaság társ-fi nanszírozásával valósult meg.

TECHNOLÓGIATRANSZFER-NAP BRÜSSZELBEN

FREE – szabad pálya a kutatási eredmények hasznosításáhozNégy ország hét régiója vett részt a Central Europe program által támo-gatott „From Research to Enterprise” (FREE) projektben, amely azzal a céllal jött létre, hogy az innováció ösztönzésén keresztül hozzájáruljon a közép-európai régiók fejlődéséhez. A Debreceni Egyetem koordinálásá-val megvalósuló együttműködés során nemzetközi tapasztalatcserével dolgoztak ki olyan módszereket és eszközöket, amelyek az ipar számára elérhetővé teszik az egyes régiók innovációs eredményeit.

Dr. Mátyus László


KÖZLEKEDÉS www.gtm.hu

a tematikát a BMGE Közlekedésüzemi Tan-széke készíti. Az előrehaladás nyomon kö-vetésére és a vitás kérdések eldöntésére a szaktárca egy 22 tagú irányító bizottságot hozott létre, és folyamatosan egyeztetnek civil és szakmai szervezetekkel. Ez utóbbiak véleményének összegyűjtésére egy kon-zultációs testületet terveznek összehozni. Az NKS fi nanszírozása az EU Közlekedési Operatív Programja technikai segítség-nyújtás keretének terhére történne.

Köller László, a Közlekedésfejlesztési Ko-ordinációs Központ főosztályvezetője, az OVK egyik fő projekteleméről, a fővárost tehermentesítő „V0” tervezetéről elmond-

Szűcs Lajos, a Nemzeti Fejlesztési Mi-nisztérium Közlekedési Infrastruk-túra Főosztályának vezetője szerint

az NKS megalkotását az indokolja, hogy 2011-ben megszületett az EU új közleke-déspolitikai fehér könyve, másrészt a ter-vezett transzeurópai közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési hálózat (TEN-T) felülvizs-gálata is folyamatban van. Harmadrészt a 2014–2020-as uniós pénzügyi keret javas-lata a kohéziós források és tagállami plafo-nok csökkenését, a kötelezettségek szigo-rodását tartalmazza, míg a forráselosztás tekintetében a nagyvárosokat összekötő törzshálózatokra koncentrál.

A tervezett NKS közép-, hosszú és nagytávú elemeket is tartalmazna, vagyis 2020-ig, 2030-ig, illetve 2050-ig terjedő időszakokra szól. Az NKS-hez kapcsolód-va a kormány idén nyáron jóváhagyta a „Gyorsforgalmi és főúthálózat 2040-ig terjedő távlati tervét és hosszú távú prog-ramját”, ami 2500 kilométer gyorsforgalmi út megépítését, 3100 km főút fejlesztését és 750 km településelkerülő út kivitele-zését irányozza elő, 6813 milliárd forintból. Az NKS-hez kapcsolódik a 2011 júniusá-ban elfogadott Légügyi Stratégia is.

Az NKS tematikája és módszertana ok-tóber közepére elkészült, magának a vég-leges stratégiának a tervek szerint 2013. első félév végére kell összeállnia, hogy legyen idő a 2014-től induló új uniós költ-ségvetési keretből pénzt lehívni.

A stratégia hangsúlyos elemét képezné az évek óta előkészített Országos Vasút-fejlesztési Koncepció (OVK), mely önálló munkaként valósul meg. A fejlesztési tárca a stratégia készítésével a Közlekedésfej-lesztési Koordinációs Központot bízta meg,

ta: a Komárom–Székesfehérvár–Szolnok vasúti nyomvonal elsősorban az árufuva-rozástól mentesítené a fővárosba irányu-ló sugárirányú fővonalakat. Egy másik, az „S-Bahn” koncepció szerint a fővároson belüli vasúti forgalomnak a részben meg-lévő Körvasút elemeire kellene koncent-rálnia, és a Körvasút bezárása a budai oldalon vasúti alagút építésével sokat se-gíthetne a közösségi közlekedésen.

Ruppert László, a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) delegáltja (a Közlekedéstu-dományi Intézet nyugalmazott igazgatója) arra hívta fel a fi gyelmet, hogy nemzeti fejlesztési, közlekedési stratégiát tipikusan trendfordulók idején készítettek az egyes országok. Utalt arra, hogy George Herbert Walker Bush, az USA korábbi elnöke az 1990-es évek elején elkészíttette az „Ame-rika Mozgásban” Nemzeti Közlekedéspoli-tikát, amely részben reagálás volt az Euró-pai Unió jelentette gazdasági kihívásra. Az Unió erre adott válasza az EU első közleke-déspolitikájának megalkotása volt.

Emlékeztetett arra is, hogy az USA je-lenlegi elnöke Barack Obama pár évvel ezelőtt, megválasztásakor úgy nyilatko-

NAGYSZABÁSÚ KÖZLEKEDÉSI KONFERENCIÁN VITÁZTAK A SZAKEMBEREK

Nemzeti Közlekedési Stratégia: a gombhoz keressük a kabátot?Készül a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS). A kormány 2013 köze-pén be szeretné fejezni, hogy legyen idő tárgyalni az Unióval az ahhoz rendelt forrásokról még a 2014-től megnyíló hétéves költségvetési ciklus kezdete előtt. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) sze-rint azonban a már megálmodott projektekhez igazítanák a stratégiát, vagyis hiányolják a célok kijelölését, és azt is, hogy az egyes közlekedési ágak kívánságlistája már most bőségesen kimeríti a Magyarország számára e célra nyújtható hétéves uniós forrást. Az NKS támogatói és kritikusai a II. Nemzeti Közlekedési Napok siófoki rendezvényén „csap-tak össze”, 2011. október 25-én.

Államtitkári megnyitóSchváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közle-

kedésért felelős helyettes államtitkára, a konferencia nyitó előadásában kiemelte: az NKS-ben többek között hangsúlyt kapnak a biztonságosabb közlekedésre nevelés és a bizton-ságot szolgáló közlekedési fejlesztések is. Emlékeztetett arra, hogy a nyáron kormányhatározatban közzétett hosszú távú közútfejlesztési program tervezhető jövőképet kínál a ma-gyarországi településfejlesztés és a közlekedési kapcsolatok-ra építő gazdasági szereplők számára. A fejlesztési program beruházásainak listáját hamarosan az Országgyűlés erősít-

heti meg az autópálya-törvény tervezett módosításának elfogadásával. A hosszú távú terv része a meglévő gyorsforgalmi úthálózat és a főúthálózat 2020-ig tar-

tó (kapacitásbővítéssel nem járó) felújítási programja is, amelynek kidolgozása és a vasúti fejlesztések hasonló ütemezésének szakmai előkészítése egyaránt folyamatban van.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Belügyminisztériummal közösen elfogadta a három évre szóló Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramot, melynek része az ÉLET ÚTON program. A szaktárca első alkalommal különített el uniós eredetű célzott forrást a személysérüléses balesetek megelőzését elősegítő infrastruktúrafejleszté-sekre, közlekedésbiztonsági beavatkozásokra az Új Széchenyi Tervben. A vasúttársa-ságok és közútkezelők javaslatai alapján rangsorolt beruházások megvalósítására szánt 50 milliárd forintból sosem látott mértékű országos közlekedésbiztonsági prog-ram indítható – fejtette ki az államtitkár.


KÖZLEKEDÉSwww.gtm.hu

zott, hogy „egy világszínvonalú közleke-dési rendszer létrehozása fontos eleme szuperhatalmunk megőrzésének”. 2011. szeptember 8-án pedig így fakadt ki: „És mi most karba tett kézzel ülünk, és néz-zük, hogy Kína új repülőtereket és gyors-vasutakat épít? Akkor, amikor munka nélküli építőmunkások milliói mindezeket Amerikában építhetnék?”

Siim Kallas, az EU közlekedési biztosa szerint: „A közlekedés ismét olyan fontos az európai gazdaságnak, az egységes pi-acnak, mint az 1950-es években volt.”

Ruppert László az NKS időszerűsége mellett érvelve kiemelte: hét évvel az EU-tagság elnyerése után, egy világgazdasági válság és technológiai váltás idején kivé-teles lehetőség nyílik a közlekedési szak-ma egésze előtt egy új, „jövőképet” alkotó Nemzeti Közlekedési Stratégia készítésére. Bár ijesztő, de tekintettel a közlekedési létesítmények élettartamára (járművek 10–50 év, pályák 50–200 év) projekt szin-ten sem tekinthetünk el a nagytávú terve-zéstől, a rendszerszemlélettől.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport (LM) elnöke szerint az NKS-ben szét kell választani a stratégiát és a cselekvési tervet. A tematikának tartalmaznia kell a közleke-dés társadalmi mérlegét, azaz a közleke-déssel kapcsolatos összes kiadást és be-vételt, beleértve a környezeti és egészségi károk költségeit, valamint egyéb piactorzí-tó tényezőket. Ennek alapján pedig a stra-tégiának elő kell irányoznia a közlekedés összes költségének a beépítését az érin-tett közlekedési mód áraiba. Ez alól csak a közszolgáltatásnak tekintendő közösségi közlekedés lehet kivétel, azonban e kivétel mértékét is szigorúan meg kell határozni.

Szerinte amennyiben ez nem történik meg, akkor folytatódik az a tendencia, amelyet az EU 2001-ben megjelent köz-lekedéspolitikai fehér könyve így határoz meg: „az aránytalanságok és hiányossá-gok egyik legfontosabb oka, hogy a közle-

kedőket nem sikerült megfelelően szem-besíteni tevékenységük költségével. Mivel az árak nem fejezik ki a közlekedés teljes társadalmi költségét, a kereslet rendelle-nesen nagyra növekedett.” Ez pedig sú-lyos zavarokat okoz a közlekedésben és a gazdaságban egyaránt, azaz a közleke-dési stratégia nem alapozhat arra, hogy a közlekedés résztvevői továbbra sem fi ze-tik meg az általuk okozott költségeket.

Az LM elnöke kifogásolta, hogy a tema-tikában nem találhatók meg a „gyalogos” és „kerékpáros” szavak, holott szerinte az NKS fontos részét kellene képeznie e két közlekedő csoport érdekeinek is. Hiányol-ta azt is, hogy a tematikában szintén nem fordulnak elő a „kutatás-fejlesztés”, az „ok-tatás-képzés” szavak. Ez utóbbi fontossá-gát aláhúzva megemlítette, hogy a közúti fuvarozásban a balesetek 25-30 százaléka a rakomány helytelen rögzítése miatt kö-vetkezik be, míg a fuvarozók kárára elkö-vetett, az utóbbi időben megszaporodott bűncselekmények nagyrészt a fuvarozók hiányos jogi és egyéb képzettségének a számlájára írhatók.

Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közle-kedési Egyesület (VEKE) elnöke szerint az NKS-ből hiányzik a célok meghatározása, amit az Európai Unió képviselői is mindig kifogásolnak, amikor Magyarországon járnak. A célok kijelölése alapvetően po-litikai, gazdaság- és társadalompolitikai feladat, amelyet adatszolgáltatásként kell közölni a majd közbeszerzési pályázaton kiválasztandó stratégiakészítőkkel. Nekik a feladatuk bemutatni, hogy a kitűzött cé-lok milyen eszközökkel érhetők el, melye-ket lehet majd projektesíteni.

Számára ugyanis elfogadhatatlan, hogy megint a projektekhez akarnak nemzeti közlekedési stratégiát kitalálni, pedig for-dítva kellene. Ez a veszély fennáll a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklus-ban, mivel több közlekedési ágazatban elméletben már „elköltötték” ezt az ígért

forrást. Példaként említette, hogy már van külön légügyi és gyorsforgalmiúthálózat-fejlesztési stratégia, de készül a vasúti stratégia is. A helyi és elővárosi közösségi közlekedéssel, amely a közösségi közle-kedési teljesítmény 90 százalékát jelenti országosan, viszont nem foglalkozik senki.

„Olyan célokat kellene kitűznünk – az EU fehér könyvéhez hasonlóan –, ame-lyek azt mutatják meg, milyen Magyaror-szágot képzelünk el, és abban mi lenne a közlekedési ágazat feladata. Ilyenek lehet-nek a károsanyag-kibocsátás szintje, az áruszállítási munkamegosztás alakulása az egyes közlekedési ágazatok között, az eljutási idők csökkentése, továbbá a kö-zösségi közlekedés szerepe. Mindezekhez forrásigényt is kellene társítani” – emelte ki a VEKE elnöke.

Az imént elmondottakra rímelt Tömpe István, a MÁV Zrt. fejlesztési igazgatójának hozzászólása, aki szerint helytelen, hogy sokan a szakmából azt várják, hogy „az égből leszáll egy angyal, és megmondja, hogy a következő ötven évben mi legyen a kormány elképzelése a közlekedésről”. Szerinte bár a vízió fontos, de nem lehet elvárni egy kormánytól, hogy elmondja, mi lesz húsz év múlva a közlekedésben.

„Ahol az EU-ban jól működő közlekedési rendszerek vannak (például Svédország-ban, Dániában, Németországban), azok mögött stabil, fi zetőképes polgárság áll, és a minőségi közlekedési szolgáltatá-sokkal akár szavazatokat is lehet nyerni. Hazánkban is csak akkor lesz előrelépés e téren, ha megerősödik a középosztály, és az beépül a közlekedési szakmába” – mu-tatott rá a MÁV fejlesztési igazgatója.

Véleménye szerint a MÁV a piacon húsz éve vesztésre áll, lobbiképessége gyenge, és szinte csak uniós pénzből fi nanszíroz-zák a hálózatfejlesztést, felújítást. Ám ezek mellett is csak évi 50-60 kilométer pályát tudnak felújítani, pedig a szerelvények átlagsebessége, a temérdek sebességkor-látozás miatt, mindössze 60 kilométer/óra.

„A jelenlegi megszorított pénzügyi hely-zetben a szakmának a fejlesztések terén szerénynek illene lennie, és nem annak kellene lennie a jelszónak, hogy ha már csinálunk valamit, az minőségi legyen. Mert így a 4000 kilométeres vasúthálóza-tot csak több ezer milliárd forintért lehet-ne felújítani, és nem a rendelkezésre álló 150 milliárdból. Meg kell találni a lehető-ségek és az igények közötti optimumot, és nem kell minden hálózatot alkalmassá tenni a 160 kilométer/órás sebességre” – hangsúlyozta Tömpe István.

Strbik László


www.gtm.huDÉL-ALFÖLD RÉGIÓ

számolása és kifi zetése 2011. november tá-jékán kezdődhet, kifi zetésüket ugyanis még a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek is jóvá kell hagynia. Mi csak az előszűrők vagyunk, a végső döntést az NFÜ hozza meg. A valódi kapcsolatot azonban mi tartjuk a pályázók-kal. De hangsúlyozom, ezek még mindig az előző ciklusból megörökölt igénylések, 2010 második félévében csak arra volt lehetőség, hogy újra áttekintsük őket a már említett változások, módosítások miatt. Az előkészí-tés a zavaros múlt tisztázása miatt nagyon sok munkát és időt vett igénybe. Eközben módosult a pályázati rendszer, a kétfordulós eljárást az egyfordulós váltotta fel.

Mikor tudták immár a saját pályázati csomagjaikat összeállítani, illetve kiírni?

– Az új összetételű és vezetésű tanács projektjeit 2011 februárjától jegyezzük, az első, tehát az idén február-márciusban kiírt tenderek július-augusztusban zárul-tak, véleményezésük a különböző szak-értői csoportokban jelenleg is zajlik. Az ő javaslataik vélhetően november tájékán összegződnek, majd az NFÜ-höz kerülnek, ahol döntenek. Az utófi nanszírozás pe-dig – a projektektől függően – legkoráb-ban 2012 első félévében történhet meg. Az újabb és újabb pályázati csomagok nagyjából három-négyhavonta indulnak. Mostanáig tehát összesen három kvázi kiscikluson vagyunk túl, már ami a kiírási intenzitást illeti. Továbbra is az a célunk, hogy az érintettek számára elérhetőek legyenek a pályázati források. És ami fontos, hogy a 2013-ig szóló kiírásainkkal leképezzük a kormányzati szándékokat s prioritásokat. A vállalkozások esetében ezért elsősorban és leghangsúlyosabban a turisztikai fejlesztéseket támogatjuk, mint a gazdaságélénkítés, ezáltal pedig a munkahelyteremtés egyik húzóágazatát.

Önt bő egy évvel ezelőtt választották meg a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnökének. Mindent rendben ta-láltak, vagy irányt kellett váltani?

– A tanács titkárságánál szinte minden terület gazdátlan volt, kezdve a munka-védelemtől az aláírási jogon át a kiad-mányozásig. Ezeket 2010 végére sikerült rendbe tenni. Az elmúlt időszak jó része a szervezeti struktúra újjáépítésével zajlott, az elődökkel történt átadás-átvétel után ugyanis komoly hiányosságokra bukkan-tunk, például a pénzügyi elszámolások-ban. Sem a 2009-es, sem – az átadás-át-vételig – a 2010-es év nem volt rendesen elszámolva. Ezért komoly gondot okozott, hogy az elődeink által korábban kifi zetett számlákat a Nemzeti Fejlesztési Miniszté-rium nem hagyta jóvá, mert hiányos volt a kifi zetések jogcíme. Ezt átcsoportosítá-sokkal végül nekünk kellett pótolnunk a saját költségvetésünkből, ami több millió forintos veszteséget okozott.

Ez idő alatt hogyan alakult a pályáza-tok sorsa?

– Az első fél év a pályázati rendszer át-fogó elemzésével is telt. Az előző ciklus-beli pályázókkal újra fel kellett vennünk a kapcsolatot, hiszen időközben a gazda-sági környezet is megváltozott, de a visz-szajelzések alapján a jelentkezők helyzete, illetve a projektek tartalma is módosításra szorult. Miután ezek megtörténtek, elindí-tottuk a projekteket, megkötöttük a mó-dosított szerződéseket, hiszen egyetlen önkormányzatot vagy vállalkozást sem szeretnénk kizárni, sem a korábbi, sem a mostani jelentkezők közül.

Mikor kerülhet sor a kifi zetésekre?– Mivel az európai uniós támogatások utó-

fi nanszírozásúak, a pályázatok utólagos el-

És ami a másik szférát, az önkormány-zatokat illeti?

– Az ő esetükben pedig főként a köz- és a kerékpárút-építéseket, az óvodák és az iskolák bővítését, fejlesztését részesítjük előnyben. Remélem, sok település fordul hozzánk forrásokért saját alsóbbrendű vagy belterületi közútjainak rendbeté-tele érdekében, s lendületet kaphat a települési és az azokat összekötő bicikli-út-hálózat építése is. Ugyanakkor vannak olyan nagyprojektek, amelyek természe-tesen csak térségi, azaz a három érintett, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye összefogásával képzelhetők el. Ilyen a 4-es és az 5-ös számú főutak felújítása, ez kiemelt és régóta megoldandó feladat.

Az új összetételű tanács összességé-ben mennyi pályázati pénzről dönthet saját szempontjai – tehát nem az elődök-től örököltek – alapján 2013 végéig?

– Mint említettem, a tanács közvetlen döntést nem hoz, az előkészítésben, a konzultációkban segíti a kiírást és a pályázókat. Nem túl sok forrás maradt.

A TANÁCS CSAK ELŐSZŰRŐ, KÖZVETLEN DÖNTÉST NEM HOZHAT

„Túlárazott projekteket, giga- vagyluxusberuházásokat nem támogatunk”Kaotikus állapotokat és leapasztott kasszát örökölt elődeitől a Dél-al-földi Regionális Fejlesztési Tanács 2010 nyarán megválasztott új elnöke, Font Sándor fi deszes országgyűlési képviselő. A tanács új vezetése a kö-vetkező két év alatt mindössze a maradék harmincszázaléknyi közösségi támogatás felhasználásáról dönthet, de ezt legalább ésszerűen szeret-nék felhasználni. Többek között erről beszélt lapunknak a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke.

Font Sándor


DÉL-ALFÖLD RÉGIÓwww.gtm.hu

A 2007–2013-as időszakra rendelkezés-re álló 220 milliárd forintból elődeink mintegy 150 milliárdot kötöttek le. Így tehát eléggé beszűkültek a lehetőségek, miközben még bő két év van hátra az EU-s ciklusból. Már csak ezért sem lehet elsődleges célunk, hogy nemtermelő projektre adjunk pénzt. A hátralévő két évben arra valószínűleg már nem na-gyon lesz lehetőség, hogy az említett célokon kívül más igényeket is kielé-gítsünk, azaz változtassunk a már elha-tározott kiírási feltételeken. Ezért akad olyan pályázó, aki inkább pénzt keres az általa fontosnak tartott fejlesztéshez, és azt megpróbálja belegyömöszölni egy nem pont arra a célra kiírt pályázatba. Nos, ezeket az aspiránsokat ki kell zár-nunk. Az ilyen fejlesztésre máshonnan kell forrást keresni. A szabálytalan pá-lyázatokat a döntés-előkészítőknek ki kell venniük a támogatandók közül. Mi-vel véleményezési jogunk van, ezeket a jelentkezőket már fel sem terjesztjük a döntéshozónak, azaz a Nemzeti Fejlesz-tési Ügynökségnek.

Van-e olyan célkitűzése a tanácsnak vagy személy szerint önnek, amit még ebből az egyharmadnyi ciklusösszegből mindenképpen szeretne elérni?

– Ezt a pénzt a leghatékonyabban kell elkölteni a régió és az egyes települé-sek érdekében. Éppen ezért egyvalamit

biztosan tudok: a hátralévő időszakban egyetlen túlárazott projektet, giga- vagy luxusberuházást sem fogunk támogat-ni. Milliárdos fejlesztésekre ugyanis nin-csen pénz, ha lesznek is ilyenek, azok kizárólag a turisztikai ágazatban s kor-mányzati támogatással valósulhatnak meg. Az ilyen ötletek nem a céljaik, ha-nem a költségük miatt nem mehetnek át a mi szűrőnkön. Ígéretes terv például Békéscsabán egy Kolbászfalu kialakítása. A város egy egész utcát szeretne átala-kítani, amely nem szólna másról, mint kizárólag egyetlen témáról, a kolbászról, kezdve az állattartástól a húsfeldolgozá-sig bezárólag. Ez egy remek, idegenfor-galmi vonzerőt jelentő ötlet, remélem támogatható pályázatot nyújtanak majd be. Persze kevés ilyen léptékű projektet lehet majd támogatni, az ismert forrás-hiány miatt. Nálunk a néhány tízmillió fo-rintos támogatásnak is nagyon tud örülni egy kis- vagy középvállalkozás, de ennél nagyobb összegekre kevesebb az igény.

Az Új Széchenyi Tervből becsatornáz-ható-e bármilyen forrás a tanács hatás-körébe?

– Természetesen nem, mivel az EU már rögzítette a mi forrásainkat. A Széche-nyi Terv annyiban kapcsolódik hozzánk, hogy igyekszünk az abban foglalt priori-tásokat leképezni, és a tervben foglalta-kat teljesíteni.

A Dél-Alföld régiót hová helyezné egy képzeletbeli rangsorban?

– Nos, az kétségtelen, hogy van hová fejlődnünk. Urbanisztikai, makrogazda-sági adataink gyengébbek a nyugat-ma-gyarországi mutatóknál, ugyanakkor több vonatkozásban is megelőzzük például az észak-magyarországi térséget. Ehhez nagyban hozzájárulnak húzóvárosaink, mint például Kecskemét, Szeged vagy a már említett Békéscsaba. A Dunától kelet-re fekvő régiók közül mi pályáztunk a leg-jobban, mi hívtuk le a legtöbb pénzt. És amiben bizonyára élen járunk, az a hatá-ron túli kapcsolataink elindítása Románia és a Vajdaság felé.

Nyugat felé nem nyitnak?– Jelenleg is dolgozunk Olaszország-

gal közösen egy EU által fi nanszírozott borászati projekten. Pontosabban Itália lesz annak a konzorciumnak a vezetője, amelyben hazánkkal együtt 3-4 kelet-eu-rópai ország vesz részt. Mindez a borásza-ti ágazat hatásaiban rejlő, komoly feltárás-ra ad majd lehetőséget. Régiónk elismert kutatóbázisai, egyetemei bevonásával azt fogjuk megvizsgálni, a borászat hogyan tudja biztosítani a részt vevő térségek jö-vőjét. És amit külön szeretnék megemlíte-ni: két kollégánk révén egyedüliként a mi régiónk végezte el annak a tudományos feltárását, elemzését, hogy a leghátrányo-sabb helyzetű kistérségek (LHH) hogyan használták ki – vagy éppen miért nem használták ki – az eddigi pályázati lehe-tőségeket. Nagyon komoly elemzést kap-tunk, számos pozitív és negatív példával. A dokumentumot tanulságképpen elküld-tük az érintett minisztériumba, hogy a ké-sőbbi kiírásoknál ezeket az információkat fel tudják használni.

Kálmán Attila

Szerényen csökkenő munkanélküliségOktóber végén publikálták legfrissebb, szeptemberi foglalkoztatási adataikat a

munkaügyi központok, amelyek október elsejétől ismét megyei szinten, a területileg illetékes kormányhivatalok felügyelete mellett működnek. A Dél-Alföld régiót alkotó Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye adatait a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat is összegezte, eszerint a térségben szeptember végén 75 152 nyilvántartott álláskereső volt, ez az előző havihoz képest 3,9, míg az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékos csökkenés. A legtöbb, mintegy harminc és fél ezer munkanélküli Bács-Kis-kun megyében van, Békésben valamivel több mint 25 ezer, Csongrád megyében pedig megközelíti a 19 és fél ezer embert. Mindez Bács-Kiskunban 6, Csongrádban 5,4 száza-lékos csökkenést, míg Békésben 2,3 százalékos növekedést jelent a múlt év óta.

Ami a részleteket illeti, Bács-Kiskun megye a nyilvántartott álláskeresők aránya alap-ján a megyék sorrendjében a tizedik helyen áll. Szeptemberben csaknem 9 és fél száza-lékkal volt több a bejelentett új álláshelyek száma augusztushoz képest, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva a számuk 2,3-szeresére emelkedett.

Csongrád megyében is nőtt a regisztrációs mozgás szeptemberben, az előző hó-nappal összevetve 6,6 százalékkal többen kérték nyilvántartásba vételüket a megye hét kirendeltségének valamelyikén. A KSH felmérése alapján a második negyedév-ben a megye 15–74 éves népességének 54 százaléka, mintegy 176 ezer ember volt jelen a munkaerőpiacon.

Békés megyében a legnagyobb számú álláskereső – a megyében regisztráltak csaknem negyede – továbbra is Békéscsaba vonzáskörzetében található, a legkeve-sebb pedig Szarvas és Gyomaendrőd térségében. A megye aktivitási és foglalkozta-tási aránya az országosnál és a régió másik két megyéjénél is alacsonyabb, a munka-nélküliségé viszont magasabb.

Mórahalom


DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ www.gtm.hu

nálaton és attrakciókon múlik, hanem a ha-zai fi zetőképes kereslet drasztikus vissza-esésén. Az összes vendégszám esetében egyébként a hazai régiók közül – Észak-Ma-gyarország után – a másodikak vagyunk, míg a külföldi vendégéjszakákéban az elsők. Azt hiszem, a mostani gazdasági-pénzügyi helyzetben erre méltán lehetünk büszkék, különösen, hogy a tavalyi ered-ményeinkkel csak a hatodik helyet foglal-tuk el a kilenc turisztikai régió között.

Mi a térség fő turisztikai vonzereje? – Elsőként a gazdag termálvízkincset s

az erre épülő gyógy- és termálfürdőket említhetném. Emellett gazdag kínálatunk

van kulturális örökségből és történelmi hangulatú városokból, amelyekben színes programokkal várják a vendégeket, köz-tük számos gasztronómiai rendezvénnyel. Ezek sok látogatót vonzanak, csakúgy, mint a több helyen is érintetlenül hagyott természeti környezet és a nemzeti parkok.

Milyen fejlesztéseket tartana még szükségesnek a régióban?

– Nemcsak a nagy projektek fontosak, mint például a régió kiemelt attrakció-jának, az Ópusztaszeri Nemzeti Parknak újabb, turisztikai célú, európai színvonalú fejlesztése; ugyanezeket meg kell lépni a

Egyes prognózisok szerint lassan be-lecsúszunk a gazdasági válság második szakaszába. Ilyen gazdasági környezet-ben milyen évet tudhat maga mögött turisztikai szempontból Dél-Alföld?

– Miközben általánosságban elmond-ható, hogy sem a korábbi, sem az újabb recesszió nem kedvez az idegenforgalom-nak s az ágazatban működő vállalkozások-nak, ennek ellenére térségünk a külföldi vendégéjszakák tekintetében összességé-ben a legjobb mutatókat tudja felmutatni az év első nyolc hónapjában. Miközben 2009-ben a vendégéjszakák száma csak-nem kilenc százalékkal csökkent, tavaly a tendencia nem folytatódott, további

csökkenést nem tapasztalhattunk. Idén sikerült némi javulást elérni, ami komoly erőfeszítéseket követelt, nemcsak tőlünk, hanem az ágazat összes szereplőjétől.

Hallhatnánk néhány konkrét számot is?– Az augusztusig lezárt adataink alapján

az összes vendégszám 4,3 százalékkal nőtt 2010-hez képest, ezen belül a külföldi ven-dégéjszakák száma idén kiugróan, mintegy 23 százalékkal volt több. Sajnos ugyanez a mutató a belföldiek esetében 0,8 száza-lékos csökkenést mutat. A külföldiekével összehasonlítva ez persze elsősorban nem a dél-alföldi turisztikai vállalkozásokon, kí-

kis- és középvállalkozások szintjén is. Tény ugyanis, hogy a minőségi szolgáltatások kevésbé sínylették meg a válságot. Bár az árérzékenység miatt a turisták valóban ke-resik az olcsó lehetőségeket, de az elavult,

’70-es, ’80-as éveket idéző színvonalra már nem kíváncsiak.

Jövőre is főleg a szerbiai beutazókra számítanak?

– Az egyik fő célkitűzésünk valóban az, hogy még többen látogassanak át a ha-tár innenső oldalára. Nemcsak a földrajzi közelség bátorít erre, törekvéseinket az idei adataink is megalapozzák. Szerbiá-ból az év első hat hónapjában csaknem megduplázódott a vendégek száma, ami egyfelől a vízummentességnek köszönhe-tő, másrészt pedig az adatok alapján úgy tűnik, eredményesen sűrítettük, tettük még vonzóbbá régiónk turisztikai kíná-latának megjelenítéseit, reklámjait. Ezt a kampányt jövőre is folytatjuk, remélem, kellő eredménnyel.

A külföldiek rangsorát tehát már déli szomszédaink vezetik?

– Nem, a vendégeink közül továbbra is őrzik első helyüket a németek, őket a ro-mánok követik, akik egyébként 10 száza-lékkal többen érkeztek hozzánk az év első nyolc hónapjában. A szerbek pedig most már stabilan bronzérmesek, őket követik az osztrákok, a lengyelek és a csehek.

K. A.

CSAK MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSOKKAL LEHET ÁTVÉSZELNI A VÁLSÁGOT

Növekszik a Dél-Alföld turisztikai vonzerejeA Dél-Alföld régió az összes magyarországi térség közül a legjobb mutatókat tudja felmutatni a külföldi vendégéjszakák vonatkozásában. A Magyar Turizmus Zrt. Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának marke-tingvezetője, Gulyás Péter abban reménykedik, hogy a válság ellenére jövőre is javítani tudják az idei, reménykeltő turisztikai mutatókat.

Gulyás Péter

Szeged


DÉL-ALFÖLD RÉGIÓwww.gtm.hu

A hegy és domb nélküli dél-alföldi térségnek van talán a legerősebb és legmeghatározóbb mezőgazdasági

jellege Magyarországon, a hazai agrár- GDP-nek mintegy negyedét állítják elő ezen a csaknem 18,4 ezer négyzetkilomé-ternyi területen.

A régió növénytermesztési mutatói hagyományosan jónak számítanak az országos összehasonlításban. Ez a ked-vező, mediterrán hatású éghajlatnak, a jó

jelentős, baromfi állománya pedig a legna-gyobb. Szarvasmarhából ebben a régió-ban található a második legtöbb.

A válságot a régió állattenyésztése igencsak megsínylette. A 2011. júniusi ál-latösszeírás alapján a régióban leginkább a tyúkfélék száma fogyatkozott meg, az országos állomány csaknem négy és fél százalékos csökkenésével szemben nagy-jából 11 százalékkal lett alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. A szarvas-marhák sem úszták meg a „létszámcsök-kenést”, igaz, az országos négy százalékkal szemben a három megyét átölelő térség-ben csak 2,7 százalékkal lettek keveseb-ben; csupán a juhállomány gyarapodott, 3,2 százalékkal.

Békés megyében a fontosabb állatfa-jok közül a szarvasmarha- és a sertésállo-mány – hasonlóan az országos tendenci-ához – tovább csökkent, előbbié kétezer egyeddel, 54 ezerre, utóbbié négyezerrel, 306 ezerre. Eközben a juhállomány jelen-tősebben bővült: 11 ezer állattal 79 ezerre.

Az állatállomány – a változatlanul 59 ezer szarvasmarha kivételével – Bács-Kis-kunban is tovább szűkült. A sertések száma például hat százalékkal, mindössze 309 ezerre, ami az országos egyedszám alig egytizedét teszi ki. A megye juhállománya 2,3 százalékkal 208 ezerre csökkent, legin-kább azonban a tyúkfélék száma fogyat-kozott meg: csaknem 19 százalékkal lett kevesebb, 3,4 millióra zsugorodott.

Csongrád megyében is tovább csökkent az állatállomány. A négy legfontosabb állatfajta közül csak a juhok száma növe-kedett öt százalékkal, 64 ezerre. Csakhogy nagyjából ugyanennyivel csökkent a szar-vasmarha-állomány 34, a sertéseké 198 ezerre, a tyúkféléké pedig 1,7 millióra.

talajadottságoknak s a szántóföldek ki-emelkedően magas arányának is köszön-hető. A gabonafélék termésterülete itt a legnagyobb, országosan itt termesztik a legtöbb búzát, de a régiónak az országos zöldségtermesztésben is kiemelkedő sze-repe van: az összes zöldségféle csaknem 40 százaléka származik a Dél-Alföldről. Mindezt annak ellenére érik el, hogy az ágazati szerkezetet a mezőgazdaság szét-aprózottsága, a kisüzemek viszonylag ma-gas aránya jellemzi.

A Dél-Alföld növénytermesztését sem kímélte meg a recesszió, bár a learatott ga-bonafélék hozama és minősége – a csökke-nő vetésterület ellenére – kedvezőbb volt a tavalyinál. Az augusztusi adatok szerint összesen 111 ezer hektáron csaknem 442 ezer tonna terményt takarítottak be.

A Dél-Alföld állattenyésztésben is év-tizedek óta ott van az élmezőnyben: sertéságazata országos viszonylatban is

CSÖKKENŐ TELJESÍTMÉNY AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN IS

A magyar mezőgazdaság mintarégiójaA Dél-Alföld mezőgazdasági mutatói alapján továbbra is az ország egyik mintarégiója, de a válság ezt a térséget sem kímélte. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye a legnagyobb méretű régió, 20 százaléknyit

„hasít ki” az ország területéből, melynek nagyjából a kétharmadát hasznosítják mezőgazdasági célra. Ez jelentősen meghaladja a mint-egy 60 százalékos országos átlagot.

Déli hungarikumAz úgynevezett mikrokörzet-szintű

tájtermelés eredményeképp a régió számos hungarikummal is rendelke-zik. Ilyen például a kalocsai és szegedi fűszerpaprika-őrlemény, a Szentesen termesztett zöldség, a makói vörös-hagyma és fokhagyma, a szatymazi őszibarack, a szőregi rózsa, a kecs-keméti „fütyülős” barackpálinka, az izsáki Sárfehér bor, a békési szilva-pálinka, a bácskai hurka, a csabai és a gyulai kolbász, a kiskunfélegyházi libamáj vagy épp a Pick szalámi, csak hogy a legismertebbeket említsük.


SPORT www.gtm.hu

pályákat, és csakis azokat, amelyek életko-ruknak, erőnlétüknek és testmagasságuk-nak megfelelnek.

Természetesen azonban csak a diákokra építeni egy ilyen kalandparkot nem cél-szerű, éppen ezért valamennyi Magyaror-szágon megtalálható, hasonló intézmény szélesre tárta a kapuit a szórakozni vá-gyók előtt, akik egyénileg vagy csapatos-tul bizonyíthatják ügyességüket.

Az erdős hegyvidék az ideális terep a kalandparkok alapítása, megépítése és üzemeltetése számára, hiszen az alap-szolgáltatásukként megismert erdei kö-télpályák felállításához legalább 40 cm átmérőjű fák szükségesek. Éppen ezért Magyarország domborzati adottságai-ból következően elsősorban a dunántúli középhegységekben – Budai-hegység: Challangeland; Pilis: Canopy Fun Extrem

Kalandpark, kalandtúrapark, kaland-kert, élménypark: a szóhasználat még ingadozó, de mindegyik azt

a külföldön már az 1990-es években megjelenő sajátos új létesítményt jelenti, amely természetes környezetben teremt lehetőséget a mozgásra és a szórakozásra. A vidámpark és a sportpálya ötvözete: ha-talmas játszótér a szabadban, jó levegőn, fák között. Elterjedésük minden bizonnyal összefügg az egészségtudatosság fokoza-tos erősödésével és a cégeken belüli csa-patépítés előtérbe kerülésével.

A mai ember számára igencsak fantá-ziamozgató, ha megtapasztalhatja, milyen is lehetett mondjuk Robin Hood élete a sherwoodi erdőben. Ráadásul egyre nép-szerűbb, ha a fentieket éjjel, teljes sötétség-ben az éjjeli erdő hangjai és vadjai között kell végrehajtani. Csapatépítés szempont-jából sem utolsó, amikor a pályára érkező cégek munkatársai bejárják az erdőt kö-télen, nyeregben, kapaszkodva, hintázva, csúszkálva. Sokszor vannak egymásra utal-va, a feladatok teljesítése rejtett énjüket is kihozza, és a tapasztalatokat azután a munkahelyen is kamatoztatni lehet.

Persze nemcsak az emberi ügyesség próbatételéül szolgálnak a kalandparkok. Sok esetben a hozzájuk kapcsolódó szállás-helyekkel és oktatóközpontokkal – például a pécsi Erdészeti Központ a Mecsextrém mellett – kiváló helyszínei az erdei isko-láknak és az osztálykirándulásoknak is. Szinte mindegyik helyszín változatos, akár többnapos programokat kínál a 6–18 éves korosztálynak (sportolási lehetőségek, ke-rékpáros, vízi és gyalogtúrák, környezet-védelmi és természetismereti előadások). Éppen ezért a kalandparkok munkatársai rendszerint képzett hegymászók vagy test-nevelők, és a táborozó gyerekek csak az ő felügyeletükkel – könnyebb pályák eseté-ben tanári felügyelettel – használhatják a

Park; Bakony: Serpa Kalandpark; Mecsek: Mecsextrém; Kőszegi-hegység-Alpokalja: Holdfényliget – és Észak-Magyarországon, a Mátrában (Oxygen Adrenalin Park) és a Bükkben telepedtek meg.

De mit is kínálnak konkrétan ezek a ka-landparkok?

Nos, valamennyi kalandparkban alap-kínálat az erdei kötélpálya, de ennek az úgynevezett canopy, vagy csúszópályának nevezett változatával is több parkban ta-lálkozhatnak az izgalomra vágyók. Ez nem más, mint egy speciális drótkötélpálya – prototípusát Közép-Amerikában, a Costa Rica-i Monteverde Cloud Forest Nemzeti

FELNŐTT JÁTSZÓTÉR A SZABADBAN, JÓ LEVEGŐN, FÁK KÖZÖTT

Fantáziadús csapatépítés az erdei kalandparkokbanA kalandparkok az utóbbi évtizedben jelentek meg Magyarországon. A vidámpark és a sportpálya lehetőségeit ötvözik, a szabadidő aktív eltöltésére, mozgásra ösztönöznek, és szórakozást nyújtanak az egész családnak. Manapság egyre több cég éppen csapatépítés szempontjá-ból ide szervezi munkatársainak közös programjait. Mit kínálnak a hazai kalandparkok? Ennek néztünk utána.

Mint a mókus fenn a fán…Csillebércen nem is olyan régen még a Kádár-rendszer ifj ú úttörői élték mindennapjaikat

a nyári táborokban, ma a Challengeland Kalandpálya jelenti a kihívást.„Az itt található egyéni pályák olyan szórakoztató, ügyességi és több nehézségi foko-

zatú létesítmények, melyeket fákra és fák közé telepítünk – tájékoztatott Németh Tímea marketingvezető. A vendégek az egyik fáról a másikra különböző akadályokon jutnak át,

mint például lecsúszók, függőhidak, Tarzan-átlendülés. Az egyéni pályákat – hasonlóan a sípályákhoz – különböző színekkel jelöltük, nehézség és magasság szerint. A magasság-kategóriák betartása kötelező, hogy min-denki stabilan elérje a biztosító drótkötelet.

A másik korábbi nagy úttörőközpont, Zánka sem lett az enyészeté, itt is egy fan-tasztikus létesítményt talál az arra járó. A Zánkaland kalandpályán természetes környezetben, 10 hektáron több mint 100

akadály várja, hogy próbára tegye magát a kalandokra vágyó vendég. Itt is a magas-ság alapján lehet pályát választani. Ha a jelentkező magassága 140 cm alatt van, az alacsonyabbra épített pályán próbálhatja ki az erejét, ügyességét. 140 cm felett viszont mindenki kedve szerint válogathat a kisebb vagy nagyobb kihívást jelentő, 4-6 m ma-gasban futó pályák között.


SPORTwww.gtm.hu

Parkban hozták létre az esőerdők tanulmá-nyozására –, amelyen a fák lombkoronája fölött, speciális csigák segítségével, hegy-mászó beülőben, teljes biztonságban, a he-lyi adottságokat, a talaj lejtését kihasználva, oszloptól oszlopig suhanhat bárki, igen nagy sebességgel.

Az erdei kötélpályák kivétel nélkül aka-dálypályák, amelyek a hegymászás és az erdőjárás örömeit, szépségeit és nehéz-ségeit egyesítik. Az akadálypályákat – fél métertől 9 méteres magasságig – hegy-mászó felszerelésben, végig drótkötélhez rögzítve kell leküzdeni függeszkedve, ka-paszkodva, függő- és kötélhidakon, rön-kökön vagy mászófalakon.

Utóbbi éppen a kalandparkok másik leggyakoribb attrakciója, 4-5 különböző nehézségű mászóúttal. Kedvező adott-ságú terepen, például az Eger melletti,

szarvaskői Öko-Parkban akár természetes sziklafalon is teljesíthetjük az akadály le-küzdését. A legtöbb helyen a gyermekek számára is kialakítanak aránylag könnyen teljesíthető mászóutakat.

A kalandparkok közel felében meg-ismerkedhetünk az íjászat fortélyaival (Balatonfűzfő, Gyöngyösfalu, Szilvásvárad, Szentlélek), és erdei túrán vagy ügyes-ségi pályán kipróbálhatjuk a négykere-kű terepmotorokat, a quadokat (Sástón már 6, Gyöngyösfaluban csak 16 éves kortól), illetve a Mecsextrémben például

zorbolásra is van lehetőség, azaz egy óriá-si, felfújt műanyag gömbbe szíjazva lehet legurulni egy 100 m hosszú lejtőn.

Miután itthon is egyre nőtt a kalandpar-kok száma az elmúlt években, így a szol-gáltatások is egyre bővültek, és mára már a legtöbb egész napos programot kínál a családok, munkatársak számára. Ugyan-is amíg a bátrabbak suhannak, másznak, kapaszkodnak az akadályok felett, addig a kevésbé bátrak, illetve a gyermekek szá-mára is van bőven látnivaló: állatsimoga-tók, légvárak, játszóterek.

A gyöngyösfalui Holdfényliget egye-di kínálata az erdei kisvasút, fa játszótér, mezítlábas élményösvény, csúszó ko-rongpálya és a mókuskertnek nevezett, fákra épített bújócska-játszóhely a 6–10 éveseknek. Fogyatékkal élők, elsősorban mozgássérültek fogadására egyedül a Mecsextrém vállalkozik.

A kalandparkok nagy része csak ápri-listól novemberig tart nyitva – kivéve a budai Challangelandet, az Orczy Kaland-parkot, a Holdfényligetet és az Oxygen Adrenalin Parkot.

Az Orczy Kalandpark különlegesség a maga nemében, hiszen Budapest belső kerületében, az Orczy kertben üzemel egyre nagyobb sikerrel.

„Szeptember közepén volt egyéves a parkunk, melyet a 25 éve alakult Liget Sportegyesülettel közösen kezdtünk el működtetni. Fokozatosan alakítottuk ki az akadályainkat, és mára már közel 100 pályán próbálhatják ki az ügyességüket és a bátorságukat a hozzánk látogatók” – fo-galmazott Balog Dorina, az Orczy Kaland-park kommunikációs vezetője.

Mint elmondta, nem szeretnék, hogy a hozzájuk látogatók úgynevezett „hering-feeling” érzéssel távozzanak tőlük, céljuk az, hogy felkészült trénereik és animátoraik nyugodt körülmények között mindenkiből kihozzák, ami bennük van. Ügyfeleikkel mindig előre tisztázzák, milyen kéréseik vannak, milyen célt szeretnének a csapat-építésen belül elérni, és az akadályok le-küzdése mellett még milyen szolgáltatást vennének igénybe.

„Egyre több cég és vállalat keres fel bennünket, és a kéréseiket fi gyelembe véve állítjuk össze a minimum háromórás programjukat. A napi megújuláshoz új, erősebb élményekre s egyben új környe-zetre van szükségük. A kalandpark elsőd-leges célja, hogy a résztvevők különleges feladatokon keresztül érezzék át a csapat-építés fontosságát. Természetesen más feladatokat adunk mondjuk a magyar jég-korong-válogatott tagjainak, és megint mást egy vállalat könyvelőinek, ahol az a cél, hogy a vezető és a beosztottai jobban megismerjék egymást. A feladatokat úgy állítjuk össze, hogy azok sikeres végrehaj-tásakor az intenzív csapatmunka mellett az egyéni teljesítmények is kidomborod-hassanak, szükségessé váljon a hatékony kommunikáció és a gyors problémameg-oldó képesség. A bátortalanabbakra is gondoltunk, számukra a földi akadályok leküzdése már megfelelő töltetet adhat. A trénereink folyamatosan biztatják a résztvevőket, hiszen azt szeretnénk, hogy mindenki rájöjjön akár a levegőben úszva, akár a mászófalon szenvedve, hogy való-jában mire képes.”

B. Molnár László

Tavasztól őrület a HungaroringenHazánk legismertebb versenypályája,

a Hungaroring is meglátta a kalandpar-kokban rejlő lehetőséget. Sőt, továbbgon-dolva az eredeti koncepciót, a mogyoródi pályán 2012 tavaszára a közönség szá-mára is átadásra szánt Adventure Park-ban nemcsak a megszokott kalandok várják a látogatókat. Itt a fákon való su-hanás mellett a fák közötti száguldást is kipróbálhatja majd mindenki.

„Az Adventure Park a tapasztalt programvezetők révén ideális helyszín lehet céges csa-patépítő élmény- és kalandprogramok, tréningek, illetve egyéni vagy kisebb-nagyobb baráti társaságok outdoor programjainak megszervezésére” – mondta Szalay Balázs, a Hungaroring Sport Zrt. üzletfejlesztési igazgatója. „A résztvevők biztonságos körülmé-nyek között, egyedi és természetközeli környezetben tölthetnek el egy kellemes, hasznos, különleges élményekkel teli napot. Nevéből adódóan a Hungaroring Adventure Park nemcsak autós, hanem egyéb kalandokat is tartogat majd: megfér egymás mellett a terepjárós vezetéstechnikai tanpálya, a quad, a gokart, a mountain bike, enduro, amely mind-mind feledhetetlen szórakozást nyújthat az egész család számára.”


SPORT www.gtm.hu

„A Kokóék után jövő, szintén fantaszti-kusan tehetséges Balzsay Karcsi és a két Bedák is már ennek esett áldozatul, az ő profi karrierjüket szinte majdnem tönkre-tette az Universum anyagi lehetőségeinek behatárolódása” – közölte Csötönyi.

Rácz Félix viszont leszögezi, nem vélet-lenül tért vissza tavaly ősszel, bízik a hazai profi bunyó feltámadásában, illetve feltá-masztásában. A Félix Promotion tulajdo-nosa biztos abban, hogy 2013-ra ismét ott fog tartani, ahol 2006-ban.

„Igenis hiszem, hogy vissza lehet hozni a régi szép időket. Egy évvel ezelőtt újra belevágtam, de kis híján az elejéről kel-lett mindent kezdenem. Tudtam, csak akkor lehetek újra eredményes, ha nem hiszem el magamról, hogy képes vagyok olyan magasságban folytatni, mint ahol 2006-ban abbahagytam. Most 1500-2000 fős sportcsarnokokban tudunk telt házas gálákat rendezni, és a sikerhez nélkülöz-hetetlen televíziókat majd akkor fogom megkeresni, ha a bunyósaim olyan szintre érnek, hogy tényleg eladhatók.”

És Rácz Félix bizony kimondta a varázs-szót: televíziós támogatás. Ugyanis ma már enélkül elképzelhetetlen, hogy bár-kiből piacképes bunyós váljon, bármilyen tehetséges legyen is. Az „aranykorban” a hazai profi ökölvívás két televíziós bázisa az RTL Klub és a Rácz Félix-féle gálákat közvetítő TV2 volt.

Kovács Kokó István és Erdei Zsolt elké-pesztő amatőr pályafutás után a pro-fi k között is a csúcsra ért – Madár két

súlycsoportban is –, és ezzel megérdemel-ten lettek gyerekek tízezreinek a példaké-pei. Akárcsak a többiek. Ma közülük Erdei maradt az egyetlen eladható „termék”, aki ráadásul éppen az amerikai piacot hódít-ja meg amerikai menedzsment és német edző segítségével. Balzsay Károly történel-mi tettként egy elveszített világbajnoki cím után – a WBO nagyközépsúlyú legjobbja volt – nagyon mélyről visszajőve a másik nagy szervezetnél, a WBA-nál szerezte meg a bajnoki övet, ő egy német klubban ör-mény edzővel készül.

A többiek? A sportkommentátorként is dolgozó Kokón kívül már teljesen elsza-kadtak szeretett sportáguktól, amit a ma-gyar profi ökölvívás nehezen, mondhatni, egyáltalán nem tudott kiheverni.

Csötönyi Sándor, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke szerint a magyar profi boksz akkor került le a jó pályáról, amikor az egyetlen igazi hazai promóter, Rácz Fé-lix 2006-ban kiszállt a sportágból. „Kokó és Erdei extraklasszisok voltak, és az ő ragyo-gó profi karrierjükhöz nemcsak a valóban fényes amatőr múltjuk, hanem a német Universum és a magyar RTL Klub mene-dzselése is kellett. Ilyen háttér nélkül ugyan-is egyetlen magyar bunyósnak sincs esélye a kitörésre, legyen bármilyen tehetséges. Amikor Félix 2006-ban kiszállt az ökölví-vásból, senki sem tudott a helyére lépni, mert senkinek sem voltak meg ugyanazok a kapcsolatai. A bokszolók pedig a megél-hetésükért kénytelenek voltak „tölteléknek” elmenni különböző külföldi gálákra.

A honi szövetség első embere úgy véli, az ökölvívás önhibáján kívül került ki a közvetített sportágak közül, ráadásként ma, a gazdasági válság és a recesszió mi-att egy bajnok felépítéséhez szükséges rengeteg pénz és hatalmas médiatámo-gatás már nincs meg.

Az előbbi sportfőszerkesztője, Héder Barna egyértelműen cáfolja, hogy a keres-kedelmi csatorna felépített volna bárkit is a sportág számára. „Az Universum és német televíziós partnere, a ZDF nélkül mi sem tudtuk volna így felépíteni Kovács Istvánt és Erdei Zsoltot. Amikor elkezdtük közvetíteni Kokó meccseit, ő már nagy sztár volt, és mellette el lehetett adni Er-dei felhozó meccseit is. A profi ökölvívás és annak televíziós körítése újdonságként hatott Magyarországon, így az ő sike-rük garancia volt a képernyős sikerekre is. Ugyanezt a módszert már nem tudtuk megtenni Balzsay Károllyal, holott a felho-zó meccseit Madár címmérkőzései előtt láthatták a nézők. Szegény Bedák fi vérek igazi felépítésére pedig már egyáltalán nem maradt időnk, hiába jutott el Zsolt vb-címmeccsig, rá nem lehetett alapozni.”

A TV2 Rácz Félix 2006-os visszavonulása után végleg kiszállt a sportágból, jelenleg a Sport TV az a csatorna, amely komoly ame-rikai és európai gálákat sugároz, mégpedig jónak mondható nézettséggel. Annak ide-jén Kótai Mihály pályafutását építgették két éven keresztül, ám Misit – miután a megszer-zett világbajnoki címével elért egy szintet – a továbblépése érdekében elvitte az RTL Klub.

Máté Pál főszerkesztő szerint a sportcsa-torna amerikai tulajdonosai pontosan tud-ják, milyen sportágakra van szükségük, és a profi ökölvívás – főleg, ha magyar bunyós is szerepel a képernyőn – a futball után a második legnézettebb sportág. „Most több amerikai és európai gálát közvetítünk élőben, majd többször leadjuk ismétlés-ben, és nagyon jók a nézettségi adatok. A 18–49-es férfi korosztály mintegy 5-7 szá-zaléka ott ül a képernyő előtt, de ez a szám, mondjuk Madár esetében, elérte a 20 szá-zalékot is” – árulta el a televíziós.

VÉGET ÉRT A KOKÓ–ERDEI–KÓTAI-FÉLE ARANYKORSZAK

Rászámoltak a hazai profi ökölvívásraCsordultig telt sportcsarnokok, zúgó arénák, csillogás, címek, övek, diadalok – ezek jellemezték tíz esztendővel ezelőtt a magyar profi ökölvívást. Kovács Kokó István, Erdei Zsolt, Balzsay Károly, Kótai Mihály, Nagy Csonttörő János, Csábi Bettina és Miló Viktória – valamennyien profi ökölvívó-világbajnokok voltak, akik kedvéért milliók ültek le a képernyők elé. Amikor ők a csúcson voltak, nem gondoltuk volna, hogy a magyar profi ökölvívás villámgyorsan lezuhanhat onnan, ahova ezek a csodálatos sportemberek eljuttatták.

Fotó: Szalmás Péter


SPORTwww.gtm.hu

A hazai profi bunyó sokak szerint egy-értelműen Rácz Félix tevékenysége miatt került ennyire középpontba. Máté szerint a menedzser azzal, hogy tető alá hozta minden idők legnézettebb bokszmeccsét

– ami Nagy Csonttörő János és a Kokót ki-ütő argentin Chacon között zajlott –, be-bizonyította, képes nagyot alkotni. Mos-tani visszatérése is sokat sejtet. „Noha a pillanatnyi büdzsé dönt arról, hogy mire költünk, azért Rácz Félixnek hajlamosak lennénk elhinni, hogy újabb igazgyöngy-re bukkant, aki érdemes a médiatámoga-tásunkra” – jelentette ki Máté Pál.

Bertók Róbert, az egyik legismertebb hazai mérkőzésszervező szerint Erdei Zsolton kívül valóban eltűntek a magyar bokszolók a televíziók képernyőjéről, és ez bajba sodorta a sportágat. „De az is érdekes és izgalmas kérdés, vajon mi-ért nincsenek képernyőn? Hiszen Vető Gábor vagy Kelemen Balázs nagyon jó bokszolók, de mivel ők nem kaptak olyan menedzselést, mint amit mond-juk az Universum tudott adni például Bedákéknak, őket alig vagy egyáltalán nem ismeri az átlagos magyar néző” – vé-lekedett a promóter.

A legtöbb profi ökölvívó világbajno-ki övvel rendelkező Belinszky Kriszti-na – három súlycsoportban hat bajnoki cím – nemrég visszavonult, többek között éppen a médiatámogatás hiánya miatt. Trénere, Kiss Zoltán elképesztőnek tart-ja, hogy amíg leghíresebb tanítványa az amerikai piacon vagy Japánban abszolút

sztárnak számított, addig itthon szinte alig ismerték. „Ez a rákfenéje az egész-nek. Ha a három súlycsoportban világ-bajnok Kriszta levetkőzött volna bizonyos műsorokban, minden bizonnyal sokkal eladhatóbb lett volna itthon. De ő nem akart celeb lenni. Nevetséges, hogy egy ilyen tudású bokszoló, csak azért, mert nem egy nagy nyugati klub versenyzője, egyszerűen nem kerülhet képernyőre” – háborgott a 14 profi bunyóssal dolgozó klubtulajdonos.

Kiss Zoltán úgy látja, amíg nem lesz több pénz a sportágban, addig a magyar klubok csak a kisebb szervezetek cím-meccseit tudják nagy nehezen megfi -zetni, ráadásul a köréjük szervezet gálák tőkeerős támogatók nélkül egyszerűen nem lehetnek nyereségesek. „Pedig mi arra is hajlandóak voltunk többször, hogy fi zessünk kisebb kábeltelevízióknak azért, hogy a bokszolóink meccsét közvetítsék. De a nagyobb csatornákat mi nem tudjuk megfi zetni” – tette hozzá.

B. Molnár László

Ahogy a főszereplők látjákKovács Kokó IstvánKorábbi amatőr olimpiai, világ- és Európa-bajnok, a profi k között 2001-ben a WBO

világbajnoki övét megszerző Kovács István úgy érzi, a magyar piac ma nem tud eltar-tani egy valóban világszínvonalú profi bokszolót, és a számára rendezendő gálákat csak veszteséggel lehetne megrendezni. „Úgy érzem, hogy a hazai profi bunyó mára sajnos visszakerült oda, ahol az igazi helye van. Jelenleg nincsenek olyan versenyzőink, akik mind amatőrként, mind pedig profi ként a világ élvonalába tartoztak, de Madár és én sem érhettük volna el ezeket az eredményeket az Universum nélkül. Ráadásul a mi időszakunkra jellemző médiaérdeklődés sincs már meg, és ennek talán egyik oka az, hogy sajnos ma nincs egyetlenegy olyan profi bunyósunk sem, akit példaképként oda lehetne állítani a tömegek elé” – fogalmazott a WBO alelnökeként is dolgozó Kokó.

Balzsay KárolySokak szerint éppen az okozza a magyar profi ökölvívás nehézségeit, hogy jelenleg

mindössze egy világbajnokunk van Balzsay Károly személyében. A WBA nagyközépsú-lyú bajnoka szerint – aki Erdei Zsolton kívül talán az egyetlen jelenlegi eladható magyar bunyós – igenis visszatérnek a szép idők a magyar profi bokszba. „Bízom a fellendülés-ben, küldetéstudatommá vált a magyar profi boksz újbóli felvirágoztatása. Világbajnok-ként talán elérem, hogy ismét képernyőre kerüljön a profi boksz, és ha ez így lesz, akkor megint lesz pénz magas színvonalú hazai gálákat rendezni” – vélekedett Balzsay, aki sze-rint a televíziók másként is segíthetnek eladhatóvá tenni a hazai bunyósokat.

„Ha az éppen nem mérkőző bunyósokat szakkommentátorként alkalmazzák, akkor benn maradnak a köztudatban, sőt, egy újabb oldalukról mutatkozhatnak be a nézők-nek” – tette hozzá világbajnokunk.

Kótai MihályA visszavonult versenyző, aki korábban két szervezet nagyváltósúlyú világbajnoka

is volt, úgy véli, nézőpont kérdése, hogy a magyar profi boksz válságban van-e. „Én inkább azt mondanám, Erdei Zsolton és Balzsay Kareszen kívül most nincsenek olyan bunyósaink, mint 2000 és 2006 között, akik tűzbe tudnák hozni a közönséget. De biza-kodó vagyok a jövőt illetőleg, hiszen az amatőrök között több nagyon nagy tehetség van, például a tavaly Moszkvában Európa-bajnoki címet szerző Bacskai Balázs. Az ő, illetőleg Madár és Balzsay újabb sikerei visszahozhatják a média támogatását.”




Kína globális partnernek tekinti az EU-t? – Bizonyos szinten igen, nem véletlen,

hogy az Unióhoz saját stratégiát dolgo-zott ki. Kínának sokkal inkább van Euró-pa-politikája tehát, mint fordítva. Így van ez még annak ellenére is, hogy Peking számára elsődlegesen az USA-val való kapcsolat a fontos, és ezért indokolt nem G20-ról, hanem inkább G2-ről beszélni. A hatalmas ország számára megítélé-sem szerint nem elsődlegesen fontos az Európai Unió, a kínai stratégák sokkal in-kább az amerikai kontinensre és Délkelet- -Ázsiára koncentrálnak.

És az EU hogyan tekint Kínára?– Az Európai Uniónak máig nincs egy-

séges Kína-politikája, ami bizony nagy probléma. Sőt legtöbbször a Kínával való kapcsolat csak negatív értelemben jelenik meg, például abban merül ki, hogy az Unió milyen kvótákat akar szabni a kínai árukra. Az EU-nak az egységes szakpolitikák terén egyébként is igen nagy lemaradásai van-

Tartani kell-e attól, hogy Kína úgy-mond „felvásárolja” Európát?

– Kína számára nem képviselnek elsődle-ges célterületet az európai országok. A kon-tinens egészét pedig biztosan nem fenye-geti a kínai felvásárlás, bár Peking számára egyes európai országok esetében nagyon fontosak a működőtőke-befektetések. Kína államkötvények vásárlásába is kezdett Gö-rögországban, Portugáliában és Spanyol-országban. Becslések szerint Kína jelenleg az eurózóna teljes adósságállományának mintegy 7%-át birtokolja. Persze befekte-tései nem jótékonysági akciók, hanem a hatalmas ország érdekei diktálják. Ennek ellenére a kínai tőkebefektetések elnyeré-sében Európának erős versenytársai van-nak. Pekingnek kiemelkedő pénzügyi és működőtőke-érdekeltségei vannak az ame-rikai kontinensen, Délkelet-Ázsiában, de az afrikai és a közel-keleti térségben is. Az Európában jelen lévő kínai működő tőke mértéke mondjuk az Egyesült Államokhoz viszonyítva igen szerénynek mondható.

nak. Az egyik legfájdalmasabb elmaradás az egységes energiapolitika hiánya. Gon-doljunk csak a Nabucco földgázvezetékre, ami a mai napig csak papíron létezik.

Világhatalom már Kína?– A világ legnépesebb országára sokan

már most úgy tekintenek, mint világgaz-dasági nagyhatalomra, Peking viszont a világpolitika színpadán sokszor úgy visel-kedik, mintha csak egy regionális hatalom lenne. Kína még nem elég erős ahhoz, hogy világpolitikailag vezető hatalom le-gyen. Hiába mondják, hogy néhány éven belül a kínai gazdaság megelőzi az ameri-kait. Lehet, hogy a nemzetgazdasági telje-sítmény alapján igen, de az Egyesült Álla-moknak szinte behozhatatlan előnye van például a technikai fejlődés területén. Bár sokan szeretnék az amerikai dollár trón-fosztását is, a mai napig ez a világ abszolút kulcsvalutája.

Milyen problémák terhelik az EU és Kína kapcsolatait?

– Az EU és Kína viszonyát terhelő jelen-legi problémák az euróövezet válságából erednek, abból például, hogy Kínának mi-lyen szerepe lehet a jövőben ennek meg-oldásában. Persze sok más kényes kérdés is van: például az illegális bevándorlás, a kínai árukra kivetett uniós kvóták, a hami-sítás elleni fellépés, a szellemi tulajdon vé-delme. Az azonban, hogy milyen lesz Kína és az Unió kapcsolata a jövőben – geopo-litikai nyelven szólva –, a nagy stratégiák-

EURÓPAI UNIÓ www.gtm.hu

A PEKINGI STRATÉGÁK INKÁBB AMERIKÁRA KONCENTRÁLNAK

Kína tényleg „felvásárolja” Európát?2010-re – az Egyesült Államokat megelőzve – Európa lett Kína legna-gyobb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelem értéke 395 milli-árd euró, az uniós kereskedelmi defi cit pedig 169 milliárd euró volt. Ezek után szinte költői a kérdés: vajon mennyire fontos Kína számára Európa (benne Magyarországgal) és fordítva. Dr. Bernek Ágnes, a Zsigmond Király Főiskola Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője adott átfogó elemzést a korántsem egyszerű kapcsolatrendszerről.

Dr. Bernek Ágnes


EURÓPAI UNIÓwww.gtm.hu

tól függ. Például attól, hogy milyen lesz Kína viszonya az USA-hoz, Oroszország-hoz, vagy hogy Kína hogyan tudja még tovább terjeszteni gazdasági érdekeltsé-geit a délkelet-ázsiai országokban, az af-rikai kontinensen vagy Latin-Amerikában. Fő kérdés magának az Uniónak a jövője. Sokan azt mondják, hogy a 21. század gazdasági központja a következő néhány évtizedben áttevődik a csendes-óceáni erőtérre, és ez az egész Európai Unió szá-mára félelmetes mértékű kihívás lesz.

Miért érdeke Kínának, hogy részt ve-gyen az euróövezet stabilizálásában?

– Megítélésem szerint azért, mert Kíná-nak az a legfőbb érdeke, hogy maga a vi-lággazdasági rendszer legyen stabil, mert ebben a világgazdasági rendszerben még jobban megerősödhet. Kína európai gaz-dasági és politikai befolyása kétségkívül jelentősen nőni fog az elkövetkező évek-ben. A kínai devizatartalékok diverzifi ká-lása nem csupán Kínának az USA-tól való függőségét csökkenti, hanem erősíti az eurót, és közvetve továbbépíti azt a sok-pólusú világot is, melyben Kína mellett az EU is inkább érdekelt.

Miért jelent problémát a kínai gazda-ság piacgazdaságként való elismerése?

– Mert a legnagyobb működő tőkét befektető vállalatai 100%-ban állami tulajdonúak. Ilyen például a kőolaj-ki-termeléssel foglalkozó China National Petroleum Corporation nevű vállalatóriás, amely majdnem mindenütt megjelenik a világban, ahol kőolajat tárnak fel, és azon-nal befektet. Nemcsak az a kérdés, hogy mennyiben van szó piacgazdasági rend-szerről, hanem az is, hogy milyen az állam piacgazdasági szerepe. Egyébként Orosz-országgal ellentétben Kína már idestova tíz éve a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO tagja. A már létrejött megállapodás alapján 2016-ban elvben automatikusan elismerik piacgazdaságként. 2016 azonban még igen messze van. A világgazdaságban manapság már senki nem mer prognózist készíteni akár csak a jövő évre sem.

Tehát neoliberális szemmel Kína nem igazi piacgazdaság, de az lehet?

– Az a neoliberális piacgazdasági modell, amiben még mindig sokan hisznek, hogy az állam éjjeliőr szerepet játszik, és a piac láthatatlan keze mindent megold, szinte már az Egyesült Államokban sem létezik, miután Barack Obama elnök is hatalmas lépéseket tett, hogy átalakítsa az ameri-kai gazdaságot. Kína sokkal inkább egy

államilag irányított piacgazdaság. A 21. században minden megváltozik, az állam szerepét is újra kell értelmezni. Kína, a vi-lág legnépesebb országa, úgy tűnik, gaz-daságilag egyelőre nem kívánja a nyugati demokráciák mintáját követni.

Politikailag és emberjogilag sem…– Nagyon nagy kérdés, hogy Kínában

lesz-e a közeljövőben társadalmi átrende-

ződés. Zbigniew Brzezinski, a világ egyik legnagyobb tekintélyű geostratégája még a 90-es évek végén írt, A nagy sakk-tábla című könyvében a 2000-es évekre prognosztizálta, hogy Kínában társadalmi átalakulás lesz. Ez azóta sem következett be. A világ máig nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy Kínában meddig marad ilyen a politikai rendszer, és lesz-e ott de-mokratizálódási hullám, vagy nem.

Ez persze nem csak Kína esetében kérdéses…

– A nyugati országok egyik fő prob-lémája ma, világszerte hogyan alakul a demokráciáknak és a diktatórikus rezsi-meknek a viszonyrendszere, a demokrá-ciára való törekvés hol és mit fog előidéz-ni a jövőben. Természetesen Oroszország esetében is feltehetjük ezt a kérdést. Ha

egy gazdasági fejlődési folyamat a társa-dalmi rétegek közötti végletes szakadék-kal jár együtt, akkor egy olyan félelmetes jellegű krízistényező keletkezik, amikor már nem lehet megjósolni, hogy milyen fejlemények lesznek. A világ egyik leg-fontosabb kérdése, amit egyelőre senki nem mer megválaszolni, hogy Kínában mikor lesz olyan társadalmi változás, amely, ha nem is kérdőjelezi meg a kínai gazdasági növekedést, de mindenkép-pen hatással lesz rá.

Csak mi érezzük úgy, hogy Magyar-országra fokozott fi gyelem irányul kí-nai részről?

– Minden Kína-szakértő azt mondja, hogy Peking kiemelkedő jelentőséget tu-lajdonít a magyar kapcsolatnak, a korábbi magyar nagykövetek is úgy vélekednek, hogy Magyarország lesz Kína európai ka-puja, a kínai „selyemút” vége. Ha viszont objektívek akarunk lenni, akkor látnunk kell, hogy komoly versenyhelyzet van a vi-segrádi országok között, Kína a többi há-rom országgal is intenzív kapcsolatot ápol. Ráadásul Románia is nagyon érezhető lé-péseket tesz annak érdekében, hogy Kína Romániát tekintse Európa kapujának. Ez egy nagy és többoldalú játszma, aminek még messze nincs vége. Az viszont biztos, hogy Magyarországnak még a jelenlegi-nél is sokkal intenzívebb Kína-politikát kellene kifejtenie.

Akkor már abban sem lehetünk bizto-sak, hogy mi leszünk Kína legnagyobb logisztikai partnere?

– Korábban valóban volt arról szó, hogy Kína kiemelt logisztikai központja Magyarországon lesz, a legújabb hírek szerint viszont már Szlovákia az erre ki-szemelt hely. De más „legendát” is el kell oszlatnunk: míg korábban számos eset-ben elhangzott, hogy Magyarországon fo-lyamatosan növekvő kínai népesség talál otthonra, mára kiderült, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a hazánk-ban élő kínaiak száma. V. Pap Zsófi a

2011-ben Kína lett a világ legnagyobb exportőre és a második legnagyobb nemzet-gazdasága, mintegy 11%-ban részesedik a világkereskedelemből.

A kínai vállalatok ma már szinte minden infrastrukturális pályázaton jelen vannak Európában. Lengyelországban autópálya-tendert nyertek, olasz és görög tengeri kikö-tő és egy olasz légikikötő építésére kötöttek megállapodásokat. Az EU bár kinyilvání-totta, hogy egységes és nyitott piacán szívesen látja Kína beruházóit, előfordul, hogy a helyi vállalati, iparági érdekeket sértő vagy veszélyeztető kínai konkurensek adminiszt-ratív falakba, sőt mennyiségi kvótákba ütköznek. Mivel az Európai Unió nem ismeri el, hogy Kína valódi piacgazdaság lenne, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai szerint még alkalmazhatnak dömpingeljárásokat ellene.

www.gtm.hu


ELŐZETES

A kockázat el van vetveAz egyszeri magyar kisvállalkozó nem is tudja, hogy az Enterprise Risk Management (ERM) mennyire a mindennapjai

részévé vált. ERM reggel, ERM délután és talán még a hétvégén is.Hogy mi az az Enterprise Risk Management (ERM)? Vállalati kockázatmenedzsmentként fordítják, de úgy nem any-

nyira elegáns. Elméletileg nagyvállalatokra találták ki, ahol jellemzően elkülönül egymástól a tulajdonosi, vállalatirá-nyítási, menedzsmenti és alkalmazotti réteg, viszont a kockázat közös, és a cél is ugyanaz: hogy másnap és egy év múlva is legyen mindenkinek munkahelye és fi zetése.

Az ERM célja nagy vonalakban, hogy meghatározza azokat a lehetséges eseményeket és kockázatokat, amelyek hatással lehetnek a szervezetre, kezelje ezeket a kockázatot, hogy a szervezet meg tudja valósítani a célkitűzéseit.

A kisvállalkozásoknál természetesen nincsen arra külön osztály vagy ember, aki az ERM-mel foglalkozik. Illetve van, úgy hívják, hogy ügyvezető vagy tulajdonos. Ők azután igen jól tudják – mert a saját bőrükön megtapasztalták – az ERM alapvetéseit. Mi-szerint a vállalatirányítás nem más, mint döntések sorozata. Minden egyes döntés meghozatala előtt információkat kell gyűjteni, rendszerezni és elemezni, majd ezek segítségével meg kell próbálni előre jelezni a várható hatásokat és eredményeket. A döntés-hozatal után folyamatosan mérni és értékelni kell az eredményeket, szükség esetén pedig be kell avatkozni.

A magyar kisvállalkozó mindezt persze nem ERM-tudatosan, hanem ösztönösen teszi, mert a kockázatok reális felmérése nélkül hamarosan nem ügyvezető igazgató, hanem bukott vállalkozó lesz.

A magyar kkv-k paradox módon általában akkor szoktak megrogyni, amikor sikeressé válva el kellene hagyniuk a családi méreteket, a 10-20 fős, átlátható kereteket. Ekkor kiderül, hogy az üzleti kapcsolatok fejlődésével már olyan szerteágazóbb viszonyok jönnek létre, amelyeket egy ember már nem tud átlátni. A növekedéssel párhuzamosan egyre több tényező ala-kulásától függ a siker, az üzleti terv teljesülése. Egyre nehezebb jó döntést hozni, hiszen folyamatosan változik a gazdasági, a jogi környezet, amelyhez a külföldi és hazai versenytársak is próbálnak igazodni, illetve a vevők is újabb és újabb igényekkel állnak elő, fi zetni pedig nem szeretnének. A kockázatok fokozódása átgondolt, körültekintő stratégiát kívánna meg, amely képes úrrá lenni az esetlegesen bekövetkező, nem kívánt fordulatokon, válságokon is.

Ilyenkor dönt a magyar kisvállalkozó úgy, hogy szép dolog a növekedés meg az ERM, de ő inkább megmaradna kicsi-nek, mert azt legalább átlátja, ott biztos terepen mozog. Az Enterprise Risk Managementet pedig hagyja a nagyoknak, azok úgyis jobban beszélnek angolul…

Index

Auro-Science Consulting Kft. 11AVE Magyarország Kft. 6COWI Magyarország Kft. 7Debreceni Egyetem 27Ecseri Kft. 24Egrokorr Zrt. 21Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. B2Fecó-Ferr-Fém Bt. 8

Felelős kiadó GTM Kiadói Kft.Ügyvezető igazgató Balla Ágneswww.gazdasagitukorkep.huwww.gtm.hu

Felelős szerkesztő Bogdán Zoltá[email protected]

Irodavezető (titkárság, pénzügy)Nuridsány Yvette06-1-388-8175 (1) [email protected]

MunkatársakKovács István, Markocsán Sándor, Orsó Gabriella, Péterff y Ágnes

Szerkesztőség1146 Budapest, Dózsa György út 17.(1) 388-8175 (1) [email protected]

Nyomdai előkészítés Blaskó János

Korrektúra Csák Lilla

Nyomda Demax MűvekÜgyvezető igazgató Tábori Szabolcs

ISSN HU 1587-639X

Lapunkat rendszeresen szemlézi az

Magyarország legnagyobb médiafi gyelője.1084 Budapest, Auróra u. 11.

A Gazdasági Tükörkép Magazinelőfi zethető a www.gtm.hu honlapon vagy a szerkesztőségbena (06-1) 388-8175-ös számon.

FoReGo Magyarország Kft. B3Fővárosi Gázművek Zrt. 15Magyar-Lakk Kft. 20Mirrotron Kft. 26Nitrogénművek Zrt. 25Primmo KS Kft. 10Vertikor-Alpin Kft. 16Vitecqua Kft. 10

HASZNÁLT ELEM JÓ HELYEN!

Társaságunk 2005 óta igyekszik a piacon teljes körű szolgáltatást

nyújtani partnerei számára. A használt elemek és akkumulátorok

INGYENES gyűjtése az erre a célra speciálisan kifejlesztett gyűjtő-

edényekben több mint 25 000 gyűjtőponton lehetővé teszi a hordoz-

ható áramforrások biztonságos elhelyezését és újrahasznosítását.

A hulladékgazdálkodásban teljes körű megoldásokat nyújtunk a

szelektív hulladékbegyűjtésre partnereink részére. Az irodai szelek-

tív hulladékgyűjtésre külön egyénre szabott megoldásokkal és egyedi

gyűjtőedények kihelyezésével komplex szolgáltatást nyújtunk.

Szolgáltatásaink

› Felvesszük a kapcsolatot a gyűjtőpontokkal, tanácsadással lát-

juk el Ügyfeleinket, majd ingyenesen kihelyezzük gyűjtőedénye-

inket. Ezt követően ingyenesen begyűjtjük a használt elemeket,

akkumulátorokat, a hulladék útjának nyomon követésével.

› Veszélyes és nem veszélyes hulladékok begyűjtése engedélye-

inknek megfelelően, egyedi ajánlat alapján (papír, karton, toner,

tintapatron, elektronikai hulladék, akkumulátor, PET palack).

› ADR szakmai tanácsadás, engedélyezési eljárások kivitelezése.

› Hulladék-nyilvántartási, adatszolgáltatást segítő ügyviteli prog-

ram értékesítése.

› Áruszállítás, fuvarozás egyedi ajánlatok alapján.

› Selejt áruk szállítása.

› Irodai szelektív hulladékbegyűjtés.

FoReGo Magyarország Kft.2092 Budakeszi, Kagyló u. 1-3. | Tel.: (23) 457-151 | Fax: (23) 454-879 | E-mail: [email protected] | Honlap: www.forego.hu

GTM-borito.indd 2 2011.11.09. 17:13

3700 Kazincbarcika, Tardonai út 1. Postacím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117 Telefon: 06/48-514-500 Telefax: 06/48-514-582 Honlap: www.ervzrt.hu E-mail: [email protected]

Északmagyarországi Regionális Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság

GTM-borito.indd 1 2011.11.09. 17:13

Documents

GTM Magazin 2011. november