Gondolatok májusra2. évfolyam, 3. szám

Nagy ünnep ért véget, a feltámadásünnepe, a húsvét. Hétfő este van mi-kor ezeket a sorokat írom, lezárult akeresztény világ legnagyobb ünnepe,ezzel befejeződött a böjti időszak is.Azon gondolkodom, hogy egy hétmúlva beköszönt a május, az évlegszebb hónapja, hiszen ez a szere-lem hava, és az édesanyákról isezekben a napokban emlékezünkmeg, de vár ránk elsején a munkaünnepe, Európai uniós csatlakozá-sunk 10. évfordulója, és a felszaba-dulás ünnepe is Pünkösd havábanvár ránk.

A felsoroltak közül engem azanyák napja érint meg leginkább.Nemcsak azért, mert édesanya va-gyok, hanem azért is, mert édes-anyámnak köszönhetem, hogy eze-ket a sorokat leírhatom. EgyetértekVictor Hugóval, aki szerint: „Azanyaság érzése nem magyarázható,nem is lehet vitába szállni vele. Azanyát éppen az teszi fenségessé,hogy bizonyos fokig valami állati isvan benne. Az anyai ösztön istenienállati. Az anya már nem asszony, ha-nem nőstény.“

Az a dolgunk, nekünk anyáknak,hogy mindent megtanítsunk gyer-mekünknek, hogy megvédjük őt,

mint állatok a kölykeiket. Az édes-anya az, akivel először teremt vala-miféle kapcsolatot a gyermek, merttudjuk, már az anyuka hasában isérik a kicsit ingerek, az anya az, akimindig feltételek nélkül szeret, aki-nek a legfontosabb az életben agyermeke. De ő az is, aki mindig ag-gódik és törődik, megbízik és gon-doskodik.

Az anyákat már az ókori Görögor-szágban is megünnepelték, tavasziünnepségeket tartottak Rheának,az istenek anyjának, és vele együttaz édesanyáknak. A legtöbb ország-ban ez az ünnep májusra, ezen be-lül a legtöbb helyen május másodikvasárnapjára esik. Magyarországon

május első vasárnapján, hazánk-ban május második vasárnapjántartják az anyák napját. Azt gondo-lom, a lényeget úgy foglalhatjuk ösz-sze, hogy ne feledkezzünk meganyukánkról és egy szál virággal,vagy csak kedves gondolatokkal

mondjunk nekik köszönetet, azértmert velünk vannak és szeretnekminket.

Május a szerelem hónapja is, le-gyünk hát szerelmesek, szeressünk,ne bántsuk egymást. Próbáljunkmeg valóban úgy élni, hogy ember-társaink is érezzék a belőlünk áradószeretet, és akkor mi is ugyaneztkapjuk majd vissza. Legyen ettőlszebb a világ, legalább a mi világunk.Szükségünk van rá, biztos vagyokbenne, hogy jobbak lesznek a nap-jaink.

Márai Sándor azt írta a Négy év-szak című kötetében, hogy a „Május-nak dallama van, melyet a nemzet-közi dalszerzők hasztalan igyekez-

nek lekottázni. Már mindent megkí-séreltek e célból: de mindig csak dal-lamos zenebona lett belőle, célzások-kal a gyöngyvirágra és a mérsékel-ten viszonzott szerelemre.

Az igazi májusi dallam mélyebb,s egyáltalán nem érzelgős. Van

benne valami a földrengésből. Devan benne valami a halál neszébőlis. Félelmes hónap. Okos öregeknem szeretik, óvatosan élnek ízei -vel, fényeivel és illataival, lehetőlegelbújnak vagy elutaznak előle. Azasztal varázsosan megterül, fü-vekkel és kétlábú állattal. De azemberek szíve nehéz és nyugtalan.A májusi ünnep pogány és har-sány. Minden lármázik, mondaniakar valamit. (...) A májusi szere-lem megbízhatatlan. Legtöbbszörnem is a személynek szól, hanemaz általános közhangulat rém -uralmának engedelmeskedik, amájusnak. A májusi szerelemnekszeptemberben hódolattal és mély

elcsodálkozással köszönünk visz-sza. Lehetséges? ... Hol volt a sze-münk? … Májusban minden nő Titánia kissé. Egy napon felébreda varázslatból, megnézi a naptárt,bámulja az imádott szamárfejet,csodálkozik.”

Megjelenik a Gútáért Polgári Társulás támogatásával

Gútai nézőpontVadkerti Neszméri Csilla rovata

Net-felvétel

Csallóköz16 Gútai lap

Mária Terézia-féle úrbérrendezés Gútán1767 és 1774 között került sor a Mária Terézia-féle úrbérrende-zésre, amelynek célja a jobbágy-ság és a földesurak viszonyánakegységes rendezése és részletek-be menő szabályozása volt, mivelaz egyes uradalmakban a jobbágykötelességek nagyon eltérőek voltak.

A rendezés során az első teendővolt, hogy minden helységben felje-gyezzék a jobbágyoknak az ún. ki-lenc kérdőpontra eskü alatt adott vá-laszait, amelyekből megállapítható,hogy a rendezést megelőzően milyenvolt az illető helységben a jobbágyokhelyzete. Gútán azt vallották 1768-ban, hogy cenzus címén 800 rajnaiforintokat fizetnek, továbbá „semmi-némő Föld Termisibűl kilenczedet so-ha nem adtak sőtt az Tizedet semadyák in natura, hanem aztat a föl-lebb irt censuson kévől 300 Rhf[orintokk]al megh valtani szok-tak.” A robottal kapcsolatban azt vá-laszolják, csupán az uraság kocsmá-jába tartoznak bort, pálinkát, sört fu-varozni Esztergomból vagy Perbeté-ről, amely fuvarok egy évben „azegész városnak cir. 230 napi négymarhaju szekerezisekbe telik.”Egészhelyes gazdának 8 pozsonyimérő szántóföldje van, rétje pedig 30„Ember vago a’ kinis megterem-het… 15 Szekér széna…” A válasz -adók a mezőváros lakóit szabadköl-tözésűeknek mondják, nem tartjákmagukat örökös jobbágyoknak.

A kérdőpontokra adott válaszokatössze tudjuk vetni más korabeli do-kumentumokkal. A gútaiak által azérsekségnek fizetett teljes összegről1768-ból is rendelkezünk kimutatás-sal. Ez alapján az összegek rajnai fo-rintban a következők voltak: 800 cen-zus címén, 300 „dezma redemptio”,120 a mészárszéktől, a malmokért20, halászvizektől 250, révtől 200. A legnagyobb összeget azonban a bé-relt pusztákért fizették, 1640 forin-tot. Összesen 3330 forintot fizetteka tiszttartónak október 31-én. Feltű-nő, hogy a kérdőpontokra adott vá-laszokban a jobbágyok meg sememlítették a környező pusztákat ésa puszták árendálását, holott az ér-sekségnek fizetett összegnek csak-nem felét tette ki a bérleti díj nagy-sága. A pusztákon volt a gazdák ál-tal használt szántóföld nagyobb része is. Gútán az úrbérrendezés so-rán a jobbágyok telkeit a belső határ-ban mérték ki, a puszták a rendezés

után is az érsekség tulajdonábanmaradtak. A pusztákat a rendezésnem érintette, nem kerültek a gúta-iak telki állományába. Sőt, a 18.század végén Ógútát, majd Bálvány-

szakállas magasabban fekvő részétaz érsekség saját kezelésébe vette.

Az esztergomi érsekség ragaszko-dott hozzá, hogy a községeiben azúrbérrendezés során ne a központi-lag javasolt egységes urbáriumotvegyék alapul a teleknagyság és aszolgáltatások meghatározásánál,hanem hagyják meg az egyes hely-ségek történetileg kialakult, egymás-tól eltérő viszonyait. A javaslatot vé-gül Mária Terézia is elfogadta. Az ek-kor kiadott urbárium szerint Gútánaz egész jobbágytelek házhelye,„belső fundussa” (a házhely az ud-var, szérűs és veteményeskertje) 1holdat (1200 négyszögöl) tett ki. A hozzátartozó külső telek 4 holdszántóföldből és akkora rétből állt,amelyen évente „15 szekérre való”, 15szekérrakomány mennyiségű szénakaszálható (kb. harminc 1200 négy-szögöles holdnak felel meg). Gútán azúrbérrendezés során a telkes jobbá-gyok száma 224, a házas zselléreké 93,a házatlan zselléreké 65 volt. A telekát-

lag (amelyet úgy számítanak ki, hogyaz egésztelek-számot osztják a telkesjobbágyok számával) 0,48 volt, ez azországos átlagnak felel meg, amely féltelek körül volt.

Készült 1768-ban egy összeírás a„Gutai Mester Emebereknek Speci-ficatoja”-ról is. Egy borbély, 8 takács,6 szabó, 4 csizmadia, 3 varga, 2 ko-vács, 1 pintér, 1 lakatos, 1 fazekas,2 asztalos és hat molnár tevékenyke-dett ekkor a mezővárosban.

Az 1768-as úrbérrendezés során el-készült a „Guttai Szállások[na]k va-gyis Aklok[na]k kitett Specificatio-ja…”, amelyben nyolcad pozsonyimérőben megadták a nagyságukat is.Egy kiterjedt szállásrendszer tárulelénk az összeírásból, ahol a nagy-számú állatállományt teleltették agazdák. Az Ertény Akloknál 30 akol-ból álló csoportot írtak össze, egyakolnak 3, négynek pedig két-két tu-lajdonosa is volt. Az azonos család-nevek alapján testvérek, rokonoklehettek. A legkisebb akol területe 1/8pozsonyi mérő, a legnagyobb 4/8 po-zsonyi mérőt tett ki, átlagos méretüknegyed és fél pozsonyi mérő közöttvolt. A másik csoport, a Nagy Szige-ti Aklok, szintén 30 akolból állt, itt

hét esetben volt két tulajdonos. Há-rom akol mérete egy pozsonyi mé-rő volt, a legnagyobb, Szabó Ferencakla 1 4/8 pozsonyi mérőt tett ki. Azátlag itt is negyed, fél pozsonyi mé-rő nagyságú akol. Még egy, két akol-ból álló csoport, a Rácz Aklok kerülta jegyzékbe.

Az aklok kiterjedése 1/8 pozsonyimérő (75 négyszögöl) és 800 négy-szögöl között változott, az átlagosméretük 150–300 négyszögöl volt.Ezek nem tűnnek túl nagynak, né-melyik kifejezetten kicsinek nevez-hető. Valamennyi, az összeírásbanszereplő szállás a Kis-Duna, ill. a Vág-Duna bal partján helyezkedett el, te-hát a várostól folyóval elválasztott te-rületén a határnak. A jegyzék egyér-telműen korábbi előzményekre utal,mind az aklok magas száma, minda testvérek által való közös birtoklásszétöröklésről, talán évtizedekkelkorábbi akolalapításról árulkodik.Az aklokat a gútai határ első részle-tes feltérképezésekor, 1833-1835-ben és az első kataszteri felméréskoris a beltelekként számították föl, úr-béri értelemben másik belső telek-ként volt része a jobbágyok kezén lé-vő úrbéres helynek.

A felvett jegyzék az aklokról bizo-nyára nem teljes, több akol kimarad-hatott az összeírásból. Az úrbér-rendezés idején Borka Mihály volt abíró, aki az egyik legtehetősebb job-bágy volt Gútán, neve aláíróként el-ső helyen szerepel a kilenc kérdő-pontra adott válaszok alatt. Gazdasá-gához kétségkívül szüksége voltakolra, neve azonban, ismeretlenokból, nem szerepel az akollal ren-delkező gazdák névsorában. Miutánletette hivatalát, levelet íratott az ér-seknek, amelyben előadja kérését:„Egyebet nem kérvén, és kivánván,hanem Csoványoson lévő Aklomnálazon Nád Derik mellyet Gaz TermőCsincsáros Hellybül leg alább Tizenhat Ember vágot adatni méltoztatt-nék, noha Csincsaros ugyan, s gya-korta víz állásu Tho Fenék, de am-időn hasznát vehetném, akkor vehet-ném, nem bánnám…” Nem lehetmegállapítani, hogy a közvetlen a ne-gyedi határszélen, Csóványoson ál-ló aklát miért nem vetette fel pár év-vel korábban a jegyzékbe.

A Mária Terézia-féle úrbérrende-zésnek messzemenő következmé-nyei voltak a jobbágyság továbbisorsára nézve. Az ekkor megállapí-tott nagyságú, a gazdák használatá-ba adott jobbágytelek lett az alapja

A Mária Terézia-féle kilenc kérdőpontra adott válaszok egy oldala a város vezetőinek neveivel

2014. április 23. | 17. szám Gútai lap > Hirdetés 17

minden kötelezettségnek és juttatás-nak. Ahogyan a rendezéskor köz-pontilag kiadott urbárium első mon-data kimondja „mivel az Jobbá-gyoknak kötelességeit, s’ mindenAdozásit az Jobbágy Helyeknek vol-tához s’ Mineműségéhez kelletikszabni.” Csaknem száz évvel későbba jobbágyfelszabadítás során annaka földnek lettek tulajdonosai a voltjobbágyok, amely a jobbágytelekheztartozott. A jobbágytelek minimálisnagyságát az urbárium 1/8 telekbenszabta meg, azokat a jobbágyokat,akiknek szántója-rétje az 1/8 telek-hez járó területet nem érte el, a zsel-lérek közé sorolta. A jobbágytelkekszétöröklése folytán egyre többen ju-tottak zsellérsorba. A legelőt közös-nek hagyták meg, ez azt is jelentet-te, hogy a telek után járó legelőjog-ból és más, a telek után évente felosz-tott, közösen használt javakból a leg-szegényebbek kiszorultak, miköz-ben számuk egyre növekedett.

Az urbárium megengedte az erdőbizonyos korlátozott használatát(fajzás, makkoltatás), de szigorúanmegtiltotta a vadászat, madarászat,halászat, a pálinka-, a sörfőzés és ital -árulás minden formáját. A mészár-szék, a vendégfogadó és a vám isegyedül a földesurat illette. Ami a ha-

lászat és vadászat tilalmát illette, a 18. század végén és a 19. századelején bizonyára nem érvényesítet-ték következetesen, csupán a job-bágyfelszabadítás után zárták ki tel-jesen a volt jobbágyokat vidékünköna halászatból. A halászati jog részbe-ni szabad gyakorlásáról szól az esz-tergomi érsekség uradalmi ügyvédé-nek a Gúta mezőváros elleni per so-rán 1835-ben tett kijelentése: „…agúttai lakosok önhatárukra vonatko-zólag egyedül a folyók halászatátólfizetnek az uradalomnak haszonbért,a tavakat pedig minden díj nélkülszabadon halászszák.”

Részletesen szabályozta az urbá-rium a robotolás módját és tartalmát,a kilencedelést, felsorolta a földesúráltal eddig szedett s most eltiltott já-rulékokat és megszabta a kiszabha-tó földesúri bírságot és fenyítéket,előírta az úriszék-tartás, a megyéhezintézendő fellebbezés és a telekátru-házás módját. Az utód nélkül elhaltvagy elszökött jobbágy javai az ura-ságot illették, de ha az olyan földet,amely az urbárium felvételekor pa-rasztkézen volt, saját majorsági föld-jévé a földesúr nem tehette, arra vagyúj jobbágyot kellett ültetnie, vagy atöbbi jobbágy kezére adni azt.

Angyal Béla

00290

00029

E0034

E0070

E0068

KÓD TERMÉK NEVE AKCIÓS ÁR KÓD TERMÉK NEVE AKCIÓS ÁR00185 Páduai Szent Antal 8,00 €00198 Teréz anya 2 8,00 €00029 A gyermek akit Jézusnak hívtak - Várakozás 8,00 €00290 A gyermek akit Jézusnak hívtak - Titok 8,00 €E0054 A gyermek akit Jézusnak hívtak - Titok 8,00 €E0069 A könyörületesség papja 1 8,00 €E0069 A könyörületesség papja 2 8,00 €E0055 A jó pápa 8,00 €E0040 2. János Pál 1 5,00 €E0040 2. János Pál 2 5,00 €E0068 Klára es Ferenc 1 8,00 €E0068 Klára es Ferenc 2 8,00 €E0047 Mária Montessori 1 8,00 €E0047 Mária Montessori 2 8,00 €E0056 Assisi Szent Ferenc 8,00 €

E0070 Újszövetség 1 8,00 €E0070 Újszövetség 2 8,00 €E0070 Újszövetség 3 8,00 €E0070 Újszövetség 5 8,00 €E0070 Újszövetség 6 8,00 €E0034 A kis Lord 5,00 €E0067 Mária, Jézus anyja 1 8,00 €E0067 Mária, Jézus anyja 2 8,00 €E0060 Karol, ember aki pápa lett 8,00 €E0043 Karol, pápa aki ember maradt 8,00 €E0061 Júdás 8,00 €E0065 Pio Atya 1 8,00 €E0065 Pio Atya 2 8,00 €E0046 Teréz anya 1 8,00 €E0048 Teréz Anya 2 8,00 €

Az 1768-ban kiadott Gutta Mezö Városának Tabellája első lapja

Csallóköz18 Gútai lap

A helyi Corvin Mátyás Alapiskolavendége volt Rajkovics Péter, ígyíró-olvasó találkozón vehettekrészt az alsó tagozatosok,valamint az ötödik osztályosok.

Az elsőkötetes Rajkovics Péter mu-tatta be Brumiarc és a Kicsi c. mese-könyvét. Az ötödikesek a tanórákonmár megismerték Brumiarc kaland-jait, és csodás rajzokkal kedvesked-

tek az írónak. Ezenkívül a gyerekekszépen megfogalmazták, mi tetszettnekik Brumiarc történetében, és le-írták, mit olvasnának szívesen foly-tatásként a medvebocsról.

A diákok bátran kérdezték az írótaz alkotás titkairól. A találkozó vé-gén, aki akarta, megvásárolhatta amesekönyvet, melyet Rajkovics Péter névre szólóan dedikált. Fb

Hírek Gútáról * Hírek Gútáról * Hírek Gútáról * Hírek Gútáról * Hírek Gútáról

Gúta a rendőrségi hírek közöttis vezető szerepet kapott, ápri-lis 10-én. Az Általános Hitel-bank (VÚB) épületébe egy za-vart állapotban lévő 49 éves fér-fi ment be, aki úgy tett, minthafegyvert fogna az ügyintézőre,közben pénzt követelt.

Az ügyintéző próbálta szóval tar-tani, amíg kollégái segítséget hív-nak. Mikor újabb ügyfél érkezett a

bankba, a rabló meglepően távo-zott, de nem menekült el, hanemleült a lépcsőre és megvárta a rend-őrség megérkezését. A furcsa tettoka valószínűleg, az volt, hogy arabló tavaly decemberben szaba-dult a fogságból, de nem kapottmunkát a családja sem támogatta,és nem tudott beilleszkedni a tár-sadalomba, ezért valószínűleg sze-retett volna visszakerülni a bünte-tésvégrehajtási intézetbe. gtv

Gútán járt Brumiarc

Szigorúan behajtják a tartozáso-kat. Az elmaradt szemétdíj befize-tésével ezentúl nemcsak a pénztfogják követelni, hanem végső so-ron bekövetkezhet a az adósingatlanjának beterhelése és akár eladása is.

Az elmúlt években 111 ezer euró kint-levőséget halmoztak fel a lakosok,

illetve vállalkozók Gútán a hulladék-díjból, a magánszemélyek tartozása107 ezer euró. A gútaiak 2004 ótagyűjthetik szelektíven a szemetet, a la-kosság 90 százaléka részt is vesz azakcióban. A város ezt azzal honorál-ja, hogy az éves szemétdíj összegéből– mely fejenként 17,60 euró, 70 év fe-lettieknél 11,60 – kedvezményt ad a vá-logatásért. (Cs)

Behajtják a tartozásokat

Sikertelen bankrablás

Archív felvételek

Illusztrációs net-felvétel

2014. április 23. | 17. szám Gútai lap 19

Hírek Gútáról * Hírek Gútáról * Hírek Gútáról * Hírek Gútáról * Hírek Gútáról

Az idén év végén ismét polgármes-tert és önkormányzati képviselőketválasztunk. Jelenleg 19 képviselődolgozik, az elkövetkező választásiciklusra 17 képviselőt választhat-nak majd a polgárok. A törvények ér-

telmében a 10–20 ezer közötti lélek-számú településeken 13–19 önkor-mányzati képviselő lehet. A módosí-tással csökken a városi képviselő-testületre fordított anyagiak aránya is.

vn

A lakosok már bizonyára tapasztalták, hogy március 17-étől felújítási mun-kálatok folynak a Vág-hídon, kicserélik az útburkolatot, felújítják a jár-dát és a felvezető utat, de újak lesznek a korlátok is. A 255 méter hosszúés tíz méter széles híd felújítása előreláthatóan három hónapot vesz igény-be, és 251 ezer euróba kerül. Vn

Gútán is csökken a képviselők száma

Megújul a Vág-híd

Ha valaki vállalkozni szeretne, számoselőnnyel és hátránnyal is meg kellküzdenie. Gyakorlatilag elképzelhetet-len, hogy minden elsőre gördülékenyés akadálymentes lefolyással bírjon.Esetemben sem volt másként, amikorpályafutásomat kezdtem.

A gazdasági középiskola elvégzéseután tanulmányaimat a pozsonyiGazdasági Főiskolán folytattam, Bel-kereskedelem és reklám szakon.Mindeközben elhelyezkedtem a Jed-nota Fogyasztási Szövetkezet ellenőriosztályán. Ezen idő alatt nagyon soktapasztalatot szereztem az akkorivezető pozíciót betöltő személyektől,akik elöljárói voltak az akkori üzletitevékenységeknek járásunkban. Párnevet említenék közülük: Házi Árpád,az akkori Jednota elnöke; Weiss Mi-hály, a Duna Szálló igazgatója; Nagy

Pista bácsi, a volt Körtvélyes Étteremigazgatója; és szüleimet, akik szinténaz üzleti szféra szakemberei voltak.Ezek az egyének nagy hatást gyako-roltak rám, nagyban befolyásolták azelkövetkezendő éveimet.

Az 1989-es években bekövetke-zendő változások után más iránytvett az üzleti szféra alakulása számom-ra is. A határok megnyitása lehetővétette, hogy tapasztalatot merítsünk anyugati üzleti hálózat működéséből, ésegyben átértékeljük az addigi tevé-kenységünket. A külföldi tapasztalatokhatására létrehoztunk egy saját vállal-kozást, melynek székhelyéül a szülő-falumban működő régi vendéglő épü-lete szolgált, amelyet nagyanyám üze-meltetett az 1940-es években. Az épü-let rekonstruálása után megnyitottukNagyudvarnokban a Muskátli névrekeresztelt, járásunkban az elsők közöttlétrehozott magánéttermet. Nagy elán-nal és kedvvel fogtunk hozzá a vendég-kör kialakításához. A kiemelkedő ér-deklődésnek köszönhetően előfor-dult, hogy az előkészített alapanyagnem volt elég az adott napra. Volt rápélda, hogy a hiányzó zöldségeket ké-ső éjszaka, lámpafénynél kellett akertből betakarítani.

Számos nehézség is akadályozottbennünket néha, de ez sem szegtekedvünket, hiszen a vendégek teljeskörű elégedettsége és igényeinek ki-

elégítése mindig előrébb vitte vállal-kozásunkat. Amit adtunk, azt is kap-tuk vissza: kedvességet, szeretetet,megértést. A Muskátli már 25 éve tel-jesíti feladatát, mint vállalkozás. Na-pi szinten várja a betérő vendégeket,hogy kielégítse vágyaikat, óhajaikat.Mivel minden kedves vevőnek más akívánsága, igyekszünk úgy eljárni,hogy távozásukkor elégedettség tölt-se el őket, s hogy a későbbiekben bol-dogan térjenek vissza hozzánk.

A kertudvaron létrehoztunk egyolyan zárt övezetet, ahol a gyerekekés a felnőttek egyaránt kikapcsolód-hatnak: amíg a szülők a teraszon be-szélgetnek, addig gyermekeik számosprogram közül választhatnak: ho-mokozó, csúszda, ugrálóvár, mászó-ka, lehet futkosni, futballozni ésegyéb játékokra is van lehetőség.Szombatonként frissen sült halat ésmás finom falatokat szolgálunk fel. Bőitalkínálatunk mindenkit kielégít,mellé finom, ízletes fagylaltot is kíná-lunk. Élelmiszerüzletünkben min-denki megtalálja a számára szükségesárut.

A 25 éve tartó sikeres üzemelésün-ket annak is köszönhetem, hogy2007-ben újra beiratkoztam a pozso-nyi Gazdasági Főiskolára, Közügyekés régiófejlesztés – marketingme-nedzsment szakágra, ahol újabb ta-pasztalatokat szereztem az egyre fo-

kozódó és gyarapodó törvénymódo-sítások és jogalkotások területén. Ezaz iskola jelentette számomra az át-törést, hogy más szemszögből isodafigyeljek a jelenlegi üzleti tevé-kenységekre, gazdasági helyzetre, shogy az eddigiek során sikerült-emindent megtenni, és a maximu-mot nyújtani. Átértékeltem a negyedévszázada tartó sikeres tevékenysé-günket, amelyet 4 fő pontban tudnékmegfogalmazni:

1. tapasztalatszerzés – amelyet afentiekben már említett személyek-től, és a kitűnő iskolai tanároktól si-került elsajátítani; 2. kitartás – az erő és fegyelem,melyre sokszor szükség van; ezt azaikidos sporttevékenységeim sorántanultam meg kezelni; 3. megbecsülés – gondolok itt min-den egyes kliensre, akikkel kapcso-latot létesítettünk, s ezt a kapcsolatotápoljuk;4. tőke – amely talán a legfontosabbminden egyes vállalkozás létrehozá-sánál és működtetésénél. Mivel gazdasági szemszögből a kis-és középvállalkozások fontos szere-pet töltenek be a nemzetgazdaságá-ban, időközönként szeretném Önök-kel megismertetni létrehozásuk folya-matát, működtetési formáját, a törvé-nyi hátteret, az illetékes minisztériu-mi támogatások lehetőségeit ésügynökségek segítségeit a kis- ésközépvállalkozásban.

A kis- és középvállalatokVállalkozásra fel!PhDr. Ürögi János rovata

Csallóköz20 Gútai lap

Amikor belekezdtem a fórum szer-vezésébe, féltem, hogy kevesen le-szünk, én magamnak a száz részt-vevőt tűztem ki minimális célul,mert csak akkor van értelme egyilyen fórumnak, ha sokan hozzátudnak szólni a témához. Szeren-csére, ezt sikerült túlszárnyalni.

Hogy mi is történt a fórumon? Aztlegjobban egy kívülálló tudja elmon-dani, ezért teljes terjedelemben köz-löm V. Krasznica Melitta tudósítását:

„Mintegy 150 résztvevője volt an-nak a hétfő esti fórumnak, amelyeta romaprobléma témakörében szer-vezett Halász Béla gútai polgár; úgyvéli, a nagy érdeklődés is azt jelzi, a romák és nem romák közti feszült-ség egyre komolyabb méreteket ölta városban.

A fórumon részt vett Dušan Dra-gúň komáromi járási rendőrkapitány,Horváth Árpád polgármester, TiborŽifčák, a gútai körzeti rendőrségigazgatója, Mészáros Árpád, a váro-si rendőrség parancsnoka, KöglerZoltán, a közrendvédelmi bizottságelnöke, valamint Kardos Attila bátor-keszi roma aktivista.

A bevezetőben Halász Béla emlé-keztetett a város közbiztonságánakfokozatos romlására, a sorozatosbetörésekre – amelyek után néhányhónapig polgárőrség is működött avárosban –, a Dankó Pista telepen egykoccanás következtében kialakultlincshangulatra, valamint a Radnó-ti utcában lakók életét megkeserítőösszeférhetetlen roma család okoz-ta gondokra. „Nem szeretnénk meg-várni, hogy nálunk is az olaszliszkai -hoz hasonló eset forduljon elő (egyautó elsodort egy roma gyereket,nem sérült meg, de a romák halálralincselték a járművezetőt (a szerk.megj.), vagy ellenpéldaként az ógyal-lai lövöldözést említhetném (egyvárosi rendőr három romát lelőtt és

kettőt megsebesített (a szerk. megj.).E fórum célja a megelőzés” – mond-ta Halász Béla Dušan Dragúň azonmegjegyzésére reagálva, hogy Gútánsem rosszabb a helyzet, mint bárholaz országban. Horváth Árpád úgyvélte, 2009 óta tapasztalható fokoza-tos romlás, amikor Komárombóltöbb tucatnyi alkalmazkodni képte-len cigány családot költöztettek ki,szétszórva őket szinte az egész Ko-

máromi járás területén, beleértveGútát is. Ezek az összeférhetetlencsaládok nem találták meg a közöshangot a helyi roma közösségekkelsem, Gútán még petíciót is írtak el-lenük a helybéli cigányok. „Az utób-bi időben viszont nem egy olyan ese-tet regisztráltunk, amikor a DankóPista telepen élők 3–4 ezer euróérteladják házukat, néhány hónap alattfelélik a pénzt, és nincstelenekké vál-nak. Azaz nem lehet minden prob-lémáért csak a betelepült romákatokolni” – mutatott rá a polgármester.

Pillanatnyilag azonban valóbanegy betelepült családdal van a legtöbbgond Gútán, a család a Radnóti ut-ca 2-es számú házban lakik. A szom-szédban élők közül többen is felszó-laltak a fórumon, az elviselhetetlenbűzre és szemétre, a hangoskodás-

ra, az elszaporodott patkányokra, alakók arrogáns viselkedésére pa-naszkodva. „A barátaim elkerülik aházamat, az idegeim teljesen tönk-rementek az elmúlt másfél év alatt.Ha kihívjuk a rendőröket, addig,amíg a helyszínen vannak, kis idő-re csend van, aztán kezdődik min-den elölről” – mondta az egyikszomszéd, sürgős megoldást követel-ve a város vezetésétől. Horváth

Árpád megjegyezte: korlátoltak azönkormányzat lehetőségei, mertsenkinek nem tilthatják meg, hogyeladja a házát, illetve azt költöztes-sen oda, akit akar. Ebben a konkrétesetben viszont mindenképpen lép-ni fog a város vezetése, a polgármes-ter ígérete szerint a legközelebbitestületi ülésig megvizsgálják, milyenmódon tudná a város megvenni a há-zat és kiköltöztetni onnan a népescsaládot, amely egyébként Nasz-vadról került Gútára. A család szó-szólójának tartott Sztojka Mihálynem értett egyet a felszólalókkal,szerinte máshol is van szemét az ud-varon, és ha ki akarják onnan költöz-tetni a lakókat, akkor fizesseneknekik lelépőt. Kijelentése heves fel-zúdulást váltott ki. Az egyik roma fel-szólaló szerint az a gond, hogy a

többség egy kalap alá vesz mindenromát. Kardos Attila mellbevágó-nak nevezte a helyzetet, szerintemegoldást jelentene, ha a rendes ro-mák kiközösítenék a viselkedni, al-kalmazkodni nem tudókat. Úgy fo-galmazott, a cigányoknak kétszere-sen kell bizonyítaniuk, meg kellmutatniuk, hogy tudnak rendesen él-ni, és akkor emelt fővel járhatnak azutcán. Samu István tanár, aki évek-kel ezelőtt kutatásokat is végzett aDankó Pista telepen, az egyedüli ki-törési pontot a fiatalok felzárkózta-tásában látja. „Felnőtt egy generáció,amely nem látta dolgozni a szüleit,az elmúlt 20 évben hozzászoktat-tunk egy társadalmi réteget ahhoz,hogy kihasználja a szociális ellátó-rendszert. Az alapoktól kell kezdenia munkát, először is rá kell bírni aszülőket, hogy járassák óvodábagyerekeiket. Óvoda nélkül eleve hát-ránnyal kezdik az iskolát, komolymentálhigiénés problémákkal kellmegküzdeniük a kisdiákoknak” –mutatott rá.

Többen bírálták a rendőrség mun-káját is, úgy vélik, gyakran a lopásoksértettjeit molesztálják többszöri ki-hallgatásokkal, ahelyett, hogy a tet-tesek kézre kerítésére összpontosí-tanának. Elhangzott: hiába hívják kia rendőrséget egy-egy eset kapcsán,nemigen tapasztalják, hogy a nyo-mozásnak lenne eredménye. A fel-szólalók megemlítettek olyan eset is,amikor egy idős asszony rajtakaptaa tolvajt, ám az halálosan megfenye-gette. Egy felháborodott férfi pedig,akit többször megloptak, már a fegy-vertartási engedély beszerzését fon-tolgatja. Tibor Žifčák a negatív ta-pasztalatok ellenére arra kért min-denkit, forduljon bizalommal a rend-őrséghez, és a legkisebb kihágást isjelentsék. „Tudni kell viszont, hogycsak a törvényes keretek között in-tézkedhetünk” – tette hozzá.

Fórumot tartottunk a romahelyzetrőlA megelőzés jegyében

2014. április 23. | 17. szám Gútai lap 21

Romák Szlovákia egész területénélnek, néhány régióban nagyobb,néhányban kisebb arányban. Jel-lemzően a déli régiókban és Közép-Szlovákiától kelet felé ma-gasabb számban.

A szlovákiai romák nagy része azon-ban a népszámlálások alkalmávalnem vállalja nemzetiségét, 2001-ben hivatalosan 89 920 fő vallottamagát romának, ami a lakosság1,95 százaléka, de mindenki számá-ra világos, hogy ez a szám jóvaltöbb, demográfusok szerint elér-heti a 365 ezret is. A tapasztalatokazt mutatják, hogy a romák nagy ré-sze szlovák vagy magyar nemzetisé-gűnek vallják magukat.

Gútán az utolsó két népszámlálás,vagyis a 2001-es és 2011-es összeírásalapján azt mutatja, hogy míg 2001-ben 71 fő vallotta magát romának,azaz a lakosság 0,66 százaléka, addig2011-ben 67-en, ami a lakosság 0,63százaléka, a kérdőíven 271 lakosnem vallott be semmilyen nemzeti-séget, ami a lakosság 2,53 százaléka.Ők akár romák is lehetnek. A „cigány-problémáról tartott fórumon viszont,a polgármester úrtól hangzott el az akijelentés, mely szerint: az eltelt öt évalatt mintegy négyszázan jöttek Gú-tára. Kérdés: miért nem vállalják ön-magukat a romák? Erre próbálunkmeg választ találni, és megpróbálunkegy rövid elemzést adni arról, hogymilyen a roma identitás, és vajon a ro-ma kultúra hogyan befolyásolja azidentitás megőrzését.

A roma identitást mindig a „gá -dzsó”, vagyis a nem cigány identi-tás ellenoldali, vagy szembehelyez-kedő formája, kiegészítő tartalma-ként határozták meg.

A nemzetiséghez vagy etnikum-hoz való tartozás viszonylagos, a

kollektív identitás tudatosságát tanú-sítja, az pedig sok elemből áll össze,ilyen a közös történelem, hagyomá-nyok, szokások, kultúra és nyelv.

A legtöbb ember számára az etni-kai hovatartozás saját énképének,identitásának igen fontos jellemző-je, az etnikai összetartozás önmagá-ban nem jelent közösséget, de elő-segíti a különböző közösségek, kü-lönösen a politikai közösségek kiala-kulását. A kultúra sokszor sokkalfontosabb és mélyebb alkotóelemeaz etnikai identitásnak, mint a nem-zeti identitásnak. Ez a romák eseté-ben is hasonlóképpen van, többkutatás és önvallomás alapján. A tör-ténelem hétköznapjai során voltakés vannak olyan csoportok, ilyeneka romák is, akik gyakran előnyösnek

találták igazi etnikai identitásuk ta-gadását és más identitás felvételét,sőt néha kényszerítve érezték ma-gukat arra, hogy etnikai hovatarto-zásukat megváltoztassák, talán ez azoka annak is, hogy a népszámlálá-sok alkalmával nem vallják be nem-zetiségüket. Az identitás szorosanösszefügg a kollektív emlékezettel,ezért azok az írástudó kultúrák,amelyek a közös múltat elbeszélő

írott forrásokkal rendelkeznek, álta-lában sikeresebbek identitásuk kiala-kításában, mint az írásbeliséggelnem rendelkező népek.

Ebbe a kategóriába tartoznak a ro-mák is, hiszen a roma közösség tör-ténelmének dokumentumai hiányo-sak, így nem ismert a valódi, tények-kel bizonyított történelmük.

A közpolitikában gyakran felvető-dik a kérdés, hogy miért is nincserős roma identitás?

Térségünkben már Mária Teréziaés II. József rendeletei, később az au-toriter, és az államszocialista politi-kai rendszer roma politikájának ismás-más eszközzel de a cigányok el-tüntetését tűzte zászlajára. És enneka kiközösítő politikának a hatásamég ma is érezhető identitás-válsá-

got okoz a cigány közösségek körei -ben.

Másik probléma lehet, hogy míga többségi nemzeteknél meglévőnagyszámú értelmiségi réteg évek,évszázadok óta jelen van, az első ér-telmiségi roma generáció csak ahatvanas évek végén, hetvenes évekelején jelent meg. Ők a nyilvánosságszeme láttára tudatosan vállaltákszármazásukat, cigányságukat, ami

változást hozott a romák korabeliszemléletében.

Az erős roma identitás kialakulá-sát az is gátolhatja, hogy a cigányokmás-más időpontban érkeztek aKárpát-medencébe, így nem egyfor-mán képviselték a különböző romaközösségek a roma tradicionálisértékeket.

Tegyük hozzá, hogy a romákstrukturált familiáris csoportokbanélnek, amely nem előnye az erősidentitás kialakulásának.

És talán legnagyobb része a romaidentitás hiányának a különböző po-litikai rendszerek elnyomó, nemzet-építő, roma kisebbségellenes politi-kája, a demokrácia a cigányokatvédekező mechanizmusra, önigazo-lásra kényszeríti és ez leköti a romaértelmiség erejét, ez is gátja az erősroma identitás kialakulásának. A cigányoknak az Európa történel-me során átélt traumákat a mai na-pig nem sikerült feldolgozni.

Összeállításunkkal megoldástnem kínálunk a probléma megoldá-sára, de talán segít megértenünk, miért mások a romák, mint a több-ségi nemzet.

Vncs

Létezik-e roma identitás?

Halász Béla pozitívumként érté-kelte, hogy végre nyíltan beszélget-

tek a problémáról, ami remélhető-leg egy párbeszéd kezdetét jelenti a

romák és nem romák között.” Úgygondolom, ez a tudósítás teljesenkorrekt volt a fórumról. Eredmény?Lehet, hogy naivnak tűnök, de énsok pozitívumot tudok említeni.Először is, városunkban talán 4–5éve volt utoljára lakossági fórum,így ennek már a létrejötte is pozi-tív. Résztvevők száma. Ennyien la-kossági fórumon talán a 90-es évekelején voltak utoljára Gútán. Nyíl-tan tudtunk beszélni a dolgokról,gátlások nélkül, és ami a legfonto-sabb: őszintén. A fórumon a romákis részt vettek, ők is elmondhattákvéleményüket! Hogy változik-e va-

lami? Jelenleg az önkormányzatonés a polgármesteren a sor, hogy be-tartsa az ígéretét. Ránk, lakosokrapedig az összefogás vár, nemcsakebben a problémában, hanem azösszes a városunkat érintő dolog-ban. Csak így tudunk egyről a ket-tőre jutni. Ha képviselőink nem old-ják meg maguktól a problémákat,akkor ki kell azt kényszeríteni!

Végezetül pedig szeretném meg-köszönni mindenkinek, aki résztvett a fórumon, és támogatta azt. Köszönöm!

Halász BélaDelta-felvételek

Orsós Teréz festménye: kettős identitás

A romák lobogója

Csallóköz22 Gútai lap

OLVASÓINK ÍRTÁK

„...megteszünk-e mindent a jóért és elkerüljük-e a rosszat?”

E-mail: gpt@gpt.sk, www.facebook.com/GutaiLap.Szerkesztők: Halász Béla, Méhes Csaba, Vadkerti Neszméri Csilla.

Megjelenik hathetente.

Lapunk ugyan húsvét után jelenikmeg, de még bennünk élnek azemlékek.

A levél, melyet olvasónktól kaptunkelgondolkodtató, és nem csak azünnep-, hanem mindennapjainkra isigaz.

Furcsa és egyben felfokozott hangu-lat tapasztalható az ünnepek előtt apiacokon, a bevásárló központok-ban, de még az utcán is. Erőt vesz azembereken egyfajta rohanási kény-szer, gyűjtési láz, feszültséggel telikommunikáció. Mindent szeretné-

nek egy helyen, minél gyorsabbanbeszerezni, szatyorba pakolni és ro-hanni vele haza. Merthogy ünnepvan, pontosabban lesz, így kell hátviszonyulni mindahhoz, ami körül-vesz bennünket, kicsit (vagy inkábbnagyon) mesterkélten felpörgetnimagunkat, eleget tenni az ünnepna-pok elvárásainak: legyen a hűtőbenminden, ami kell a sütéshez-főzés-hez, legyen innivaló bőven, készül-jünk fel a vendégek fogadására, hapedig vendégségbe megyünk, vásá-roljunk valamit a háziaknak. Mind-eközben észre sem vesszük, hogyégetjük a gyertya mindkét végét, így

készülünk az ünnepre. Ez most atrendi, miért is maradnánk ki belő-le – éppen mi?

Pedig nem ez az ünnep lényege. Amostani húsvéti ünnepeké sem az.Éppen ellenkezőleg, ilyenkorkell(ene) egy kicsit elcsendesednünk,leállnunk a rohanással, a pörgéssel,a gyakran öncélú idegeskedéssel és azévről-évre ismétlődő étel-ital gyűjté-si rohamainkkal. Tudom, könnyű eztígy leírni, a tanácsnak is tűnő szen-tenciákat kimondani. A gyakorlat-ban, a hétköznapok rendjében és azünnepi készülődésben, annál ne-hezebb megtartani. S joggal teheti fel

a kérdést bárki: hát anyáink, nagy-anyáink nem ugyanígy készültekaz húsvétra? Részben, igen. Tudniil-lik akkor is került sonka, kolbász, to-jás, torma az asztalra, meg fonott ka-lács, nagyszombaton elkészültek a fi-nom sütemények és még arra is ju-tott idő, hogy a háziasszony és a lá-nya vagy lányai piros tojást fesseneka locsolóknak. De a tempó, a mun-ka menete volt jóval kisebb, a környe-zet számára is elfogadhatóbb. A leg-több család arra készült, hogy a né-hány nap alatt együtt legyen, roko-nokat látogasson és fogadjon, vallá-si meggyőződésétől függően a lehető-

ség szerint legalább egyszer elmenjentemplomba, húsvéthétfőn pedig a lo-csolkodás hagyományos rítusának isadózzon.

Nem szeretnék még véletlenül semfélreérthető képet festeni a mai ünne-pi viszonyokról, merthogy nagyonsok közösségben, családban napja-inkban is a húsvét eredeti tartalmát,lényegét tartják szem előtt, s elsősor-ban azokat az elemeit vélik fontos-nak, amelyek a húsvét misztériumá-ból erednek. Ez pedig nem más,mint a csaknem kétezer évvel ezelőtttörtént és a világot alapjaiban meg-változtató esemény: Jézus Krisztus

szenvedése, halála, majd dicsősé-ges feltámadása. Az Újszövetség lap-jain olvasható történet, amely ezek-ről a napokról szól, bőven ad tám-pontot ahhoz, hogy elgondolkoz-zunk, egy kicsit magunkba fordul-junk, elemezzük eddigi életünket éscselekedeteinket, különösképpen pe-dig az embertársainkhoz való vi-szonyunkat.

Azok a távoli események is milyenmozgalmasak voltak. Jézus dicsősé-ges bevonulása Jeruzsálembe méghatalmas eufóriát váltott ki az ember-ekben. A szamárháton érkező Is-tenfia elé olajágakat szórtak, felsőru-

hájukat terítették az útra, hangosszóval éltették (s micsoda fordulat: né-hány nap múlva közülük is sokan aFeszítsd meg!-et skandálták…), ab-ban bíztak, hogy egy forradalom él-ére áll és segédletével kiűzik az ön-kényeskedő rómaiakat. Az ő külde-tése azonban más volt, s ezt teljesí-tette. Az utolsó vacsorán még együttvolt tanítványaival (az áruló Iskari-óti Júdással is), s akkor még senkisem gondolt arra, hogy a dolgokrosszra fordulnak. Izraelben ekkortartották a pászka ünnepét (az egyip-tomi rabságból való szabadulásról, aszabadságról emlékeztek meg), Jézusés tanítványai is ezért gyűltek összea megemlékezésre. Ezt a békés, nyu-godt, családias együttlétet, az utolsóvacsorát, azonban már a tragédiábatorkolló események követték. Júdásárulása (ő már a vacsora végét semvárta meg, távozott a tanítványok kö-réből), majd a kínvallatások, a fáj-dalmas keresztút és végül a Golgota,ahol Krisztust keresztre feszítik. Meg-hal, majd eltemetik, ám harmadna-pon feltámad. Ez az a pillanat, azesemény, amelyet a krisztushívőkörömünnepként ülnek meg húsvét-vasárnap.

S mit üzen nekünk, ma élőknek,ez az eseménysor? Elsősorban azt aelvitathatatlan tényt, hogy JézusKrisztus földi életének, tanításának,majd szenvedésének, halálának ésfeltámadásának messzire ható követ-kezményei vannak az emberiségtörténetében. A krisztushívők milli-árdjai követik azt a tanítást, amelyetŐ adott tovább tanítványainak. S eb-ben ma is az első helyen kell említe-nünk az egymás iránt való szeretetet,a békességre való törekvést, a másikmegbecsülését, a tiszta és erkölcsösélet szükségességét.

Az ünnep, értelemszerűen a hús-vét is alkalmat ad arra, hogy elgon-dolkozzunk azon: vajon megfele-lünk-e ezeknek a kívánalmaknak,megteszünk-e mindent a jóért és el-kerüljük-e a rosszat?

Amikor áldott húsvéti ünnepeketkívánunk egymásnak, akkor ab-ban legyen benne a szeretet, a békes-ség, a tolerancia egymás iránt és a jö-vőbe vetett hit erős bizonyossága is!

NF