Gyakran ismételt kérdések

NVT AKG kötelező képzés 2006 FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet

Gyakran ismételt kérdések

Agrár-környezetgazdálkodási

Kifizetésekkel kapcsolatban

Marticsek József

FVM Képzési és Szaktanácsadási IntézetNVT AKG kötelező képzés 2006

Növénytermesztés

Kérdés: Mit kell tenni akkor, ha a kifizetési kérelemben megjelölt növényt a talajállapot miatt nem tudtuk időben elvetni, és ezért eltérő növényi kultúrát vetettünk el?

Válasz: Be kell jelenteni a területileg illetékes MVH kirendeltségen. Figyelni kell arra, hogy csak az adott célprogramban jogosult növény termeszthető. Fontos, hogy a gazdálkodási naplót a változásnak megfelelően, a valós növény vonatkozásában naprakészen vezesse.


Helyszíni ellenőrzés

Kérdés: Várhatóan mikor kezdődnek a helyszíni ellenőrzések?

Válasz: Várhatóan 2006. április második hetétől kezdődnek a helyszíni ellenőrzések.


Területmérés

Kérdés: Mi történik akkor, ha a helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a támogatható terület csökkenésének nagysága meghaladja a támogatásba vont terület 3%-át?

Válasz: Amennyiben a területcsökkenés mértéke 3-20% között van, a szankcionálás mértéke a tényleges területcsökkenés kétszerese, illetve a jogosulatlan területre nem jár támogatás. 20%-nál nagyobb területcsökkenés esetén adott évben az adott célprogramba bevont összes területre nem történik kifizetés.


Vis maior eljárás

Kérdés: Hogyan kell vis maior esetet bejelenteni?

Válasz: Az MVH-nál rendszeresített formanyomtatványon, amit a megyei MVH kirendeltségeknél lehet beszerezni. Fontos feltüntetni, hogy kíván-e a gazdálkodó a vis maior helyzet megszűnése után az érintett parcellán valamilyen növényt termeszteni.


Belvíz

Kérdés: Vis maior esetnek számít-e a belvíz?

Válasz: Igen, vis maior esetnek számít a belvíz, az árvíz és az aszály is. A vis maior eseteket a 109/2004 (VI.9.) FVM rendelet szabályozza.


Földhasználó változás

Kérdés: A célprogramba bevont terület értékesítésre került. Ha az új tulajdonos folytatni kívánja a célprogram előírásait, hogyan kell jelenteni a földhasználó változást az MVH-nak? Mi történik akkor, ha egy gazdálkodási év közepén történt a földhasználó váltás? Ebben az esetben a támogatási összeg időarányosan oszlik meg a tulajdonosok között?

Válasz: A földhasználó váltást be kell jelenteni a területileg illetékes MVH-nak. Az új földhasználónak meg kell felelnie az agrár-környezetgazdálkodási jogosultsági előírásoknak:

regisztrált gazdálkodónak kell lennie mezőgazdasági árbevétellel kell rendelkeznie teljesítenie kell az adott célprogramhoz tartozó jogosultsági előírásokat Csatolni kell továbbá egy nyilatkozatot arról, hogy az új földhasználó vállalja a

kötelezettségek betartását. A korábbi földhasználó nyilatkozik a támogatás, illetve az azzal kapcsolatos kötelezettségek átadásáról. Az MVH a nyilatkozatot követő gazdálkodási évtől vezeti át a földhasználó változást.


Tápanyagutánpótlás

Kérdés: A nitrátrendeletben meghatározott maximum 170 kg-os hektáronkénti N mennyiség az egész gazdaságra vetítendő, vagy csak arra a területre vonatkozik, amelyikre kiszórták?

Válasz: Értelemszerűen csak arra a területre vonatkozik, amelyikre kijuttatták. Ugyanakkor a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatban (HGGy) foglaltak alapján a teljes gazdaság területén be kell tartani a HGGY-ben foglalt határértékeket.


MVH - kapcsolattartás

Kérdés: Hova kell benyújtania a kérelmezőnek a támogatási és egyéb kérelmet?

Válasz: A lakhely vagy székhely szerinti területileg illetékes MVH megyei kirendeltségéhez. Fontos, hogy ne a terület alapján, hanem a lakhely alapján illetékes kirendeltséghez adják be a kérelmet és egyéb más nyilatkozatot stb..


Bérleti szerződés I.

Kérdés: Olyan haszonbérleti szerződés is megfelel, amely nem a teljes támogatási időszakra szól?

Válasz: Igen, de ebben az esetben rendelkezzen a gazdálkodó a tulajdonos hozzájárulási nyilatkozatával arról, hogy a területre agrár- környezetgazdálkodási kötelezettség vállalást tesz és ehhez a tulajdonos hozzájárul a teljes támogatási időszak alatt. A tulajdonosnak ezt a nyilatkozatot legkésőbb az Ön támogatási kérelme benyújtásának napjáig kell megtennie. A nyilatkozat meglétét a helyszínen ellenőrzi az MVH.


Bérleti szerződés II.

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a tulajdonos a tulajdonosi nyilatkozat ellenére a bérleti idő és a támogatási szerződés lejárata előtt felmondja, vagy nem hosszabbítja meg a bérleti szerződést a bérlővel?

Válasz: Ezt mindkét esetben a két fél közötti polgári jogviszony rendezi, támogatás a bérleti szerződés megszűnésétől nem folyósítható. A támogatás alapja a termőföld megléte.


Bérleti szerződés III.

Kérdés: Van-e jogkövetkezménye annak, ha a program egy adott évének letelte után a termőföld tulajdonosa akár használóként, akár bérbeadóként kivonja a területet a programból még az 5 év letelte előtt?

Válasz: Igen, mert a programba való belépéskor a gazdálkodó a kötelezettségeket 5 évre vállalta.


Zöldségtermesztés

Kérdés: A támogatási kérelemben feltüntetett terület 20%-án zöldségtermesztést folytattunk. A következő évben eltérhet-e a zöldségtermesztés mértéke, akár az érintett blokkok, akár a terület vonatkozásában?

Válasz: Igen.


Növényvédelem

Kérdés: A mellékletben felsorolt nem engedélyezett növényvédőszer hatóanyagok tiltása a kombinációkra is érvényes?

Válasz: Igen, a tiltott hatóanyag kombinációként sem lehet benne a kijuttatott növényvédőszerben.


Kompenzációs terület

Kérdés: Ökológiai kompenzációs területekké az egyes parcellák öt százalékát, vagy a teljes terület öt százalékát kell kialakítani?

Válasz: Az egyes parcellák öt százalékát kell kompenzációs területté kialakítani.


Tápanyagutánpótlás ÉTT-n

Kérdés: A 150/2004. (X.12.) FVM rendelet 28. § c) pontjában 90 kg/ha/év kijuttatható nitrogén hatóanyagot határoz meg a rendelet. Ugyanezen pont szerint ez a mennyiség istállótrágyával, vagy zöldtrágya-növény termesztésével pótolható. Helyes-e az az értelmezés, hogy csak istállótrágyával, zöldtrágyával juttatható ki a 90 kg/ha/év hatóanyag és műtrágya nem használható?

Válasz: Igen, (szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram)


Állatállomány I.

Kérdés: A jogosultsági feltételként megjelölt 0,2 állategység/hektár minimális állatállományt az összes gyepterületre vonatkozóan kell teljesíteni?

Válasz: Nem, mivel a feltétel csak a programba bevitt gyepterületre vonatkozik. A helyszíni ellenőrzéskor történik a programba bevitt gyepterületre vonatkozó állatlétszám feltételek ellenőrzése.


Állatállomány II.

Kérdés: Amennyiben a tartásomban lévő állatállomány meghaladja a vállalt célprogramban megadott állatsűrűség mértékét, de csak az engedélyezett létszámot kívánom legeltetni, (az állatok másik része istállózott tartásban van) jogosult vagyok-e a programban való részvételre?

Válasz: A kérelemben az összes állatlétszámot fel kell tüntetni, mely alapján a jogosultsági feltételnek való megfelelést - a minimum 0,2 állategység meglétét - ellenőrzi az MVH. A célprogram előírása legeltetett állományra vonatkozik, a legeltetési állatsűrűséget csak a valóban legelőn tartott állomány alapján számítják ki.


Gyeptípusok

Kérdés: Mi alapján lehet eldönteni, hogy a legelő (szikes, száraz, fás) milyen besorolású az eltérő állategység követelményekhez?

Válasz: A területileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálathoz kell fordulni tájékoztatásért.


Növényvédelmi előrejelzés

Kérdés: A növényvédelmi előrejelzés azt jelenti, hogy a kérelmezőnek erre a célra műszert kell beszereznie?

Válasz: Saját műszerrel is mérhető az előrejelzés, de elfogadott a jelenlegi szolgáltatók (pl.:NTSZ, hegyközségek) által biztosított előrejelzési adatok gyűjtése és felhasználása.


Rügyvizsgálat

Kérdés: Ki végezheti a rügyvizsgálatot és hogyan kell ezt dokumentálni?

Válasz: A gazdálkodó saját maga is végezheti, eredményét a gazdálkodási naplóban kell rögzíteni.


Helyes Gazdálkodási Gyakorlat I.

Kérdés: A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGy) előírása, hogy a vetésváltásban ötévente egyszer pillangóst, vagy zöldtakarmányt kell termeszteni, beleértve a másodvetést is. Mit jelent ez a kitétel? Mekkora területen, mennyi ideig?

Válasz: A gazdaság teljes területének megfelelően kell az előírást alkalmazni az 5 év alatt, beleértve a másodvetésként vetett pillangóst is.


Helyes Gazdálkodási Gyakorlat II.

Kérdés: Minden parcellán kell-e az öt év alatt pillangóst, vagy zöldtakarmányt termeszteni?

Válasz: Nem feltétlenül, mivel a HGGy előírásait a teljes gazdaság területére vonatkozóan kell alkalmazni.


Gazdálkodási Napló I.

Kérdés: Táblatörzskönyv vezetéséről át kell-e térni a gazdálkodási napló vezetésére?

Válasz: Nem, a táblatörzskönyvet a továbbiakban is vezetheti a gazdálkodó, azonban a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásai alapján a gazdálkodási napló vezetése kötelező az agrár-környezetgazdálkodási és a Kedvezőtlen Adottságú Területek kompenzációs támogatásának igénybevételekor a gazdaság egész területére.


Gazdálkodási Napló II.

Kérdés: Az MVH ellenőrei előzetesen megkapják az ellenőrizendő gazdák gazdálkodási naplóit vagy azt a gazdának kell odaadnia az ellenőrzés során?

Válasz: A gazdálkodási naplót a helyszíni ellenőrzés során tekinti meg az ellenőr. A gazdálkodási naplót nem az MVH-hoz kell beküldeni, hanem a jogszabályok alapján az FVM illetékes főosztályára.

Documents

Gyakran ismételt kérdések