2006

. OK

TÓB

ER

10GYERMEKIRODALMI LAP • L. ÉVFOLYAM 574. SZÁM

Levelet ontó október...

Bethlen GáborBethlen Gábor1580 – 16291580 – 1629

3

MÉHES GYÖRGY

A NAGYÚR

Bethlen Gábor fejedelem gondterhelten né-zett ki az ónkarikás ablakon, de földerült az ar-ca, mikor a palota kapujában feltûnt egy sötétköpönyegbe burkolt, hajlott férfi.

– László mestert azonnal vezessék elém –fordult titkárjához a fejedelem.

Abban a pillanatban patkócsattogás hallat-szott. Délceg fiatalember lovagolt be paripájána gyulafehérvári fejedelmi palota udvarára.

László mester félreugrott, és kiejtette kezé-bõl a papírgöngyöleget. A paripa megrémült aszerteszét szálló papírlapoktól, felágaskodott,és levetette lovasát. Az ifjú arcát düh torzítottael, fölemelte lovaglókorbácsát, és végigvágottvele László mesteren.

Bethlen Gábor összehúzta szemöldökét.– Vezessék elém az úrfit is.Öt percbe sem telt, s a fejedelem elõtt állt a

délceg ifjú meg László mester. A prémes, ara-nyos mentéjû ifjú arca még mindig vöröslött azindulattól, a mester sápadt volt a megaláztatás-tól. Homlokán a korbácsütés nyoma vöröslött.

– Ki vagy? – kérdezte a fejedelem az ifjútól.– Kelepcsényi Adalfréd, nagyságod szolgá-

latjára – hajtott az büszkén fejet.Elhallgatott. Tudta: többre nincs szükség.

Ki ne ismerné Kelepcsény és a környezõ tizen-hét falu urát, meg annak egyetlen örökösét.

– Másmilyennek vártam bemutatkozását –mondta szárazon a fejedelem.

– Nagyságos fejedelem, ez a fickó utamat áll-ta – kesztyûjével László mester felé intett meg-vetõleg –, mikor éppen nagyságodhoz siettem.

– Az én udvaromban tilos korbácsot emelnimég a kutyákra is, nemhogy em-berre. Hát még olyan illusztrisszemélyre, mint az én udvari ti-pográfusom és betûmetszõm.

Kezét nyújtotta László mester-nek, aki mélyen meghajolva fo-gadta a fejedelmi kegyet.

– Mutassa kegyelmed munkál-kodása eredményét.

– Összesározódtak az ívek,nagyságos uram – rebegte anyomdász.

– Megtisztogatjuk – szólt Bethlen Gábor, éssaját fejedelmi tenyerével törölgette a sarat afrissen nyomtatott ívekrõl, aztán beszélgetés-be mélyedt a tipográfussal.

Kelepcsényi Adalfréd csak állt, állt, várt, desenki sem törõdött vele. Egyre vörösebb lett,egyre gyakrabban nyelt, majd rekedten szólt:

– Elmehetek, nagyságos uram? Nagy merészség, nagy indulat kellett ahhoz,

hogy valaki kérdezés nélkül szóljon BethlenGáborhoz. A fejedelem szemében tigrisvilla-nással pillantott reá:

– Várjon!Volt ez is olyan, mint egy korbácsütés.A gõgös úrfi elnézhette, amint az ívek fölé

hajolva vitáznak olyasmirõl, amibõl õ semmitsem ért. Mikor végeztek, a tipográfus indultvolna, de a fejedelem visszaültette:

– Adalfréd úrfit édesapja azért küldte udva-romba, hogy elméjét és jellemét kicsiszoljuk,derék férfi váljék belõle. Úgy rendelem tehát,hogy a mai naptól fogva kegyelmednek, úrfi,az udvari tipográfia lesz az oskolája.

Az úrfi olyan arcot vágott, mint aki nem hisza fülének. De a fejedelem tovább beszélt:

– Tanítója László mester lesz, aki Amszter-damban tanulta a filozófia és a teológia melletta tipográfia nagyszerû tudományát. Engedel-mesen és tisztelettel fogadja iránymutatását,mert bölcs és jó ember keze alá adtam. Kegyel-mednek meg, László mester, ajánlom atyai jó-indulatába e heves, de tán megcsillapodó vérûifjút. Úrfi, fogja, vigye a mester után az íveket.

Kelepcsényi Alfréd, tizenhét falu és Kelep-csény várának örököse fejet hajtott, és remegõkézzel vette át a súlyos papirostekercset.

A fejedelem mindentudó tekintettel követte.– Legyõzte indulatát – gondolta magában –,

úgy látszik, esze is van, nem-csak forró vére. Meggondolat-lan még, de ember lehet belõle.

Kegyesen intett, hogy elme-hetnek.

Aztán az ablakból nézte, amintvégigballag az udvaron a tipog-ráfus, akinek elégtételt szolgálta-tott, és a nemes úrfi, akit becsü-letre tanított.

Bethlen Gábor címere

4

1613 októberétõl Bethlen Gábor lettErdély fejedelme. 16 éves uralkodása alatt azország „Tündérkert” lett, elkezdõdött Erdélyaranykora.

„Eszes, vitéz, kegyelmes, munkában fárad-hatatlan, szegényen könyörülõ. Mindkéthatalmas császárokat egyensúlyban tartjavala. Nem kereste a viszályt... csak akkor vál-lalta, amikor másként nem lehetett.”

(Kemény Zsigmond)

1761. október 2-án, 50 évi számûzetés után, utolsónak a bujdosók közülRodostóban meghalt Mikes Kelemen. A zágoniak büszkén õrzik falujuk híresszülöttének emlékét. Rákóczi fejedelem hû íródeákja majd kamarása akésõbb megtalált és irodalmi kincsünkké vált Törökországi levelekben mesélta rodostói számûzetésrõl.

„Úgy szeretem már Rodostót, hogy nem felejthetem Zágont.”„Ahol nincsen emberi reménység, ott vagyon az isteni segítség.”

1849. október 6-án a megtorlóosztrák hatalom Aradon ki-végezte a szabadságharc 13honvédtábornokát, Budapestenpedig Batthyány Lajos miniszter-elnököt.

Emlékezzünk rájuk kegyelet-tel: Aulich Lajos, DamjanichJános, Dessewffy Arisztid, KissErnõ, Knezich Károly, LahnerGyörgy, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Nagy-Sándor József, PoeltenbergErnõ, Schweidel József, TörökIgnác, Vécsey Károly gróf

Hadak útjánHadak útjánOktóberben történt

5

„Feltépett sínek és torlaszok: fölöttük

a szabadság liliomillata,

ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc,

és ötvenhat: egyszer minden száz évben

talpra állunk kínzóink ellen; bármi

történjék is, boldogság, hogy megértem”...

(Faludy György)

11995566.. ookkttóóbbeerr 2233..50 évvel ezelõtt «meghasadt az égbolt,

mert egy nép azt mondta: „Elég volt!”»Márai Sándor az ‘56-os magyar forradalom

lényegét sûríti versbe. „Magyarország a népekKrisztusa” volt: a világon elsõként, egyetlen-ként mert lázadni a szovjet hatalom, a kom-munista rendszer ellen a szabadságért, a mél-tányos életért. Megfeszítették.

Munkás, földmûves és értelmisé-gi, harcedzett férfiak, elszánt asszo-nyok, kisfiúk, egyetemisták és öre-gek – a magyar nép az egyik olda-lon, több ezer orosz tank, agyú ésbombázórepülõ – egy zsarnok biro-dalom hadereje a másik oldalon.

Hallottatok a Corvin-közi srácokról? Nálatokalig nagyobb fiúk három-szor kényszerítették meg-állásra a fõvárost ostrom-ló, roppant orosz haderõt.Legyetek büszkék rájuk!

1703, 1848, 1956.

Kik a három

szabadságharc

vezéralakjai?

Szabadság, tisztesség, méltóság –ez az ‘56-os magyar forradalom lénye-ge, fénye, ereje.

Egységes, elszánt és tiszta volt anemzet. Budapest vérzett és éhezett, dea halott hõsök helyébe újak áll-tak, a betört kirakatokból semmisem tûnt el, az utcán nyitottfedelû ládába gyûlt a pénz az ár-váknak, és nem kellett õrizni.

Ez a világ csodája volt. Nemtarthatott soká, mert az ellenfélsokkal erõsebb volt, Nyugatcserben hagyott, és bent is akad-tak árulók. Mégsem volt hiábava-ló az áldozat. Mára megszûnt azsarnoki rendszer, amely ellen ate néped lázadt fel elsõként.

Igyekezz méltó lenni ‘56 hõsei-hez.

DONKÓ LÁSZLÓ

11995566

Forradalmas idõk,felfénylõ szabadság,idegen katonák,sortüzek, tankcsapdák.

Hõs fegyverforgatók,bús õszi halottak,túlélõk nem tudták,mit hozhat a holnap.

Virágot, kopjafát,békét, szabadságot?Akik érte haltak,nevük legyen áldott!

6

Október száradó leveleket csörget,rideg esõk vernek gyökeret és törzset.Fák odvába bújtak mókusok, madarak,orkán s fagy versenyez: melyik ér hamarabb.

Simon Emil

Levelet ontóoktóber

NEMES NAGY ÁGNES

HHUULLLL

AA BBOODDZZAA

A mi utcánk kicsi utca,van benne egy hosszú bodza.Õsz felé már hull a bodza,kis bogyóját dobja, dobja.

Kis bogyóját dobja, dobja,lila lesz az utca-hossza,kiabál is Bandi bácsi,az autóját szappanozza.

Nem gondolok semmi rosszra,de örülök, drága bodza:tarthatom a gumitömlõt,míg az autót szappanozza.

Õszi fényes napsütésben,víztõl fényes járdaszélenszappanozza és lemossa –hull a bodza,hull a bodza.

ZELK ZOLTÁN

NNYYÁÁRR ÉÉSS

TTÉÉLL KKÖÖZZTT(Részlet)

Nyár és tél között úgy vándorolOktóber, November,mint a poros országútonkét szomorú ember.

Nyár mögöttük, tél elõttük,néha meg-megállnak,s búcsút intenek a hervadt,búslakodó tájnak.

Bartalis Linda, Marosvá

sárh

ely,

Kátai Anita, Marosvásárhely

Pásztor Delinke, Marosvásárhely

TOLNA ÉVA

BBÚÚCCSSÚÚ

Piros, sárga éssok barna levél,minden darabjabúcsúnak felér.

Üzeni az Õsz:Már útban vagyok.Magammal hozoma bágyadt napot,s testvéremet, kinem küld levelet,csak zúzmarát szór,havat, hideget.

7

KÁNYÁDI SÁNDOR

ÕÕSSZZ

Reszket a Küküllõ,sovány, hórihorgas;félõ, hogy egy kortyrakiinná a szarvas.

Kiálló kövek köztkering, citerázgat;üggyel-bajjal tudjaátfolyni a gátat.

Biztatgatja a nap,régi jó barátja:sugarait olykorbelé-belémártja.

S amikor elfárad, szíves vontatónaka fürge halacskákelébe fogóznak.

S a parti fûzfák ismind elõredõlnek,mutatják az utata vén Küküllõnek.

GRYLLUS VILMOS – SZILÁGYI DOMOKOS

Õsz sze- le züm-mög, a- lu- szik a nyár már,

A- lu- hat-nál, fa- le- vél, ha le-száll- nál.

A -lu-hatsz, fa- le-vél, be- ta- kar a tél,

Reg- gel a ka- ca- gás az e- ge- kig ér.

ÕÕSSZZ SSZZEELLEE ZZÜÜMMMMÖÖGG

Ursu

Laur

a,Visa

Nagy Ádám, Szilágysom

lyó

LÁSZLÓ NOÉMI

PPUUSSZZTTUULLÁÁSS

Köd ül a réten, köd ül az ágon,köd ül az alvó szalmaszálon.Lángol az erdõ, levél a szikra,hangtalan röppen. A szélen a fákolyanok, mint a bomlott virág:már nem vigyáznak szirmaikra.

Omlik a sárga, száll a vörös,lombhullás: villogó, dús, ösztönös; tûzben olvadó rézarany álom.Forró enyészet ömlik a tájon,mintha azt hinné mindegyik ág:egy nap, egy óra, egy perc a világ.

CSEH KATALIN

MMIINNDDSSZZEENNTT

HHAAVVAA

Mindszent hava, õszhó,Fûszálon dérgyöngy, csillanó,Levelek hullnak, hulldogálnak,Fújnak a szelek, nem fújdogálnak.

Kicsik és nagyok szõlõt szednek,Teréz névnapján szüretelnek,Idehallatszik nevetésük,Szorgalmuk tartós s jókedélyük.

Mindszent hava, október,Nap fénye avarban hever,Megmozdul, lásd, rebben a szárnya,Fölszáll egy hajlott dióágra.

TAKÁTS GYULA

Szüreti versSzüretelnek, énekelnek,láttál-e már ennél szebbet?Dió, rigó, mogyoró!Musttal teli kiskancsó!Sose láttam szebbet.

Akkora fürt, alig bírom.Egy fürtbõl lesz akó borom.Dió, rigó, mogyoró,csak úgy nevet a kancsó,az se látott ilyet.

Az öregnek aszú bor jár,a gyereknek must csordogál.Dió, rigó, mogyoró,szüretelni, jaj, de jó.Igyunk erre egyet!

8

SOÓ ZÖLD MARGIT rajza

AA NNAAGGYYLLÓÓZZSSII

NNÉÉMMAA SSZZÜÜRREETTNépmonda

Szent László király egyik országlátó útjábanelvetõdött Sopron vármegye déli részére, aSopron megyei besenyõ utódok szép földjéreis, ahol az urak nagy tisztességgel, a föld fiaikitörõ lelkesedéssel fogadták.

Annál jobban feltûnt tehát a királynak éskíséretének, hogy Lózs községben nem jöttsenki eléjük, néma és kihalt volt a falu. A falufölötti dombokon azonban annál élénkebb,annál pezsgõbb volt a sürgés-forgás. Ott volt anép apraja-nagyja. Szüreteltek. Hanem az aszüret is szomorú és egészen hangtalan volt.Még a megszokott síp-és dudaszó is hiányzott,de még egy árva kurjantás sem árulta el, hogytele mustos kádak és boroshordók közelébenaz ég egyik legszebb áldását aratják.

Ez a némaság ott a hegyen még jobban szö-get ütött a király fejébe. Hogy lehessen néma aszüret? Nem restellte a fáradságot, néhány úrkíséretében odalovagolt. És látja ám, hogy va-lamennyi szüretelõnek, még a gyermekeknekis fel van peckelve a szája, hogy egyetlen sze-mét se ízlelhessék meg az édes szõlõnek. A föl-desúr rendelte így.

A király roppant haragra lobbant, és a ke-gyetlen, irigy, fösvény földesurat gazdáival,vincelléreivel és csõszeivel együtt nyombanbékóba verette, szíjra fûzette.

A vallatásnál kitûnt, hogy a telhetetlen, kap-zsi földesúr nemcsak az édes szõlõgerezdetsajnálta népétõl, de olyan embernyomorító ke-gyetlen volt velük szemben mindig, hogy halá-los szomorúságában és nyomorúságában anép a legborzalmasabb sorsban tengõdött.

A földesúr parancsára vele egy húron pen-dültek bizalmas emberei is.

A cselédeknek késõbb a király kemény bün-tetés után megkegyelmezett, de a földesuratbebörtönöztette, és halálra ítélte.

A gonosz földesúr rokonainak közbenjárásá-ra csak évek múltán, és igen súlyos váltságdíjárán szabadult börtönébõl. A váltságdíjat a ki-rály a környék szegényei között osztotta ki, és abirtokainak nagy részétõl is megfosztott földes-urat arra kötelezte, hogy bûnei engeszteléséreSzent István tiszteletére templomot építsen.

Meg is épült ez a templom, de abból is csakkápolna lett. Ott áll ma is a dombtetõn, lózsia-san a „Szentkira’-kápolna”, amelyhez körme-netben zarándokol minden esztendõbenmessze környék népe Szent István meg SzentLászló napján.

9

FORRÓ ÁGNES rajza

10

Bornemissza Gergõ ne-ve ugyan nem ezt sugall-ja, de a magyarok sze-retik a bort, és értenek azelkészítéséhez. Híres bor-termelõ vidékeinken év-századok óta a szüret amunkák koronája. Ellen-tétben a szigorú, veríté-kes szántással, kapálás-sal, aratással, a szüretnemcsak befejezéskor tar-togat mulatságot.

KKEERREEKK

EEGGYY EESSZZTTEENNDDÕÕMMiinnddsszzeenntt ––

ÕÕsszz –– MMaaggvveettõõ hhaavvaa

OOKKTTÓÓBBEERRA régi római naptárban március az elsõ hónap, így

október a nyolcadik volt. Okto – latinul nyolcat jelent. Többet mondanak számunkra a hónap magyar nevei.

Õsz hava jelzi, hogy jól benne járunk az õszben. Az õsiMagvetõ elnevezés a hónap legfontosabb munkáját, ajövõ év kenyerét adó búza vetését jelenti. Mindszent hava Mindenszentek napjára utal, melyazoknak a szenteknek az ünnepe, akik név szerint nem fértek bele a naptárba.

Ebben a hónapban két vidám népszokásról, a pásztorok „évzárójáról” és a szüretrõl meséleknektek.

A Szent György napján kihajtott állatok Szent Mihály napján, szeptember 29-én kezdték abetakarodást. Október 20-ára, Vendel napjára, de legkésõbb 26-ára, Dömötör napjára a távoli le-gelõkrõl is megjöttek az állatok. A Dunántúlon inkább Vendelt, Kelet-Magyarországon és Erdély-ben Dömötört tisztelték a pásztorok védõszentjeként. Ekkor a pásztorok elszámoltak a gond-

jukra bízott állatokról, megkapták bérüket, és új szerzõdést kötöt-tek. Erre utal a „juhászújév” kifejezés és a mondóka: Dömötörre

jár az idõ, a gulyásnak számolni kõ (kell). A pásztorok mulatsággalünnepelték szolgálatuk végét. Ezen más foglalkozásúak nem ve-hettek részt, sõt egyes vidékeken az asszonynép sem. Az õ dolguklegfönnebb a rétessütés volt. Az ünnepi vacsora elmaradhatatlanbirkapaprikását maguk a juhászok készítették. Volt, ahol háromnapig is eltartott a nagy eszem-iszom. Közben a gazdák vigyáztaka nyájra, hogy egyszer juhászaik is kedvükre kimulathassák ma-gukat. Nemhiába mondták a csak mulatozni szeretõ emberre:„Neki minden nap Dömötör napja vagyon”.

GÖ

NC

Z JÁ

NO

Sfe

stm

énye

(Sz

lové

nia)

11

4. Ferenc A búza vetésére al-kalmas „búzahét”vagy vetõhét.

8. MagyarokNagyasszonyaünnepe

15. Teréz Egerben, a Balato-non, Baranyábanekkor kezdik aszüretet.

18. LukácsMecsekalján a gesz-tenyeszüret, Pécs-váradon a leányvá-sár napja.

20. VendelA pásztorokvédõszentje.

21. OrsolyaA képosztaszedésnapja. Ha szép azidõ, enyhe lesz atél.

26. DömötörJuhászújév,dömötörözés.

28. SimonHidegre fordul azidõ.Itt vagyon már

Simon, Júdás,

Jaj, tenéked,

inges, gatyás!

31. Reformációünnepe

Maga a munka is ünneppéválik. Azzá teszi a sok ének,tréfa, sûrûn ürített poharak, azene és a tánc. Mint annyimást, ezt a munkát is kaláká-ban végzik rokonok, barátok.Az asszonyok görbe késselvágják a fürtöket, a férfiakputtonyba, cseberbe gyûjtveviszik a nagy kádakba. Régentisztára mosott lábbal kita-posták, ma présekben kisaj-tolják a mustot. Ezután követ-kezik a szûrés, amirõl azegész munka a nevét kapta.

Már a többnapos munka alatt megkezdõdik a mulatság. A csõsz-puskák eddig dézsmálókat riogattak, most a szüretelõk kedvéért dur-rognak. Közeledik a lakodalmak ideje, nem csoda, hogy a szüreti dalokjava része szerelmi vallomás, párosító vagy éppen leánybúcsúztató.Éneklik õket a szõlõhegyen, a szüretet lezáró ünnepi vacsorán és azegész falu közös mulatságán, a szüreti bá-lon. Ezt a bált még olyan vidékeken ismegtartják, ahol nem terem szõlõ. A lovascsõszlegények menetét maszkos felvonu-lók követik. Rögtönzött jeleneteken derüla bámészkodók serege. A szõlõvel díszí-tett sátorban ropják a táncot, a legényekigyekeznek büntetés nélkül egy-egy fürtötcsenni a lányoknak, s mindenki kíváncsi,hogy ki nyeri majd meg a szerencsemala-cot vagy a nagy kosár szõlõt.

A tokaji borvidéken a szüretelõ férfiakkatonának öltöztetett fabábut ültetnek egyhordóra, így köszöntik sorra a szõlõsgazdákat, akik a hordóba bortöntenek. A bábut „bakhuszárnak” hívják. Nem kell sok fantázia hozzá,hogy ebben a névbenBacchusra ismerjünk,aki az ókori római hit-világban a szõlõ, a bor,a mulatozás istene.

Zsigmond Emese

IIllllaattooss,, zziizzeeggõõ ffaalliisszzõõnnyyeeggÁgkeret a szövõszék, kendercérna a felvetõszál,

széna, szalma, csuhé, gyékény,kalász, szalmavirág a keresztszál,villa a borda. Csak óvatosan, hi-szen törékeny a fonal!

MMáákk--jjááttéékkookkNyáron pipacstündér, õsszel csuhéruhás ba-

ba, levélpalástos gubókirály vagy turcsiorrú ma-lacka, télen pici betlehem készül a mák virágá-ból, gubójából.

MMaajjdd ttéélleenn eezztt eellõõvveesszzeemm,,

HHaa hhuullll aa hhóó,, nnéézzeeggeetteemm..Nemes Nagy Ágnes

12

13

DDiióó--jjááttéékkookk

HHaajjóóÖcsédnek egyszerûbb vitorlás csó-

nakot, magadnak árbocos kalózhajótbarkácsolhatsz a dióhéjból.

Figyeld a képeket!

Készítéséhez szükséged leszdióra, egy fapálcikára, lendítõ súly-ra, ami lehet egy burgonya vagy egycsõ kukorica is, és egy kis madzagra.A fél diókat tisztítsd ki, fúrd át ott,ahol a fapálcika áthalad, és ott, ahola madzag kibújik. A pálcára az ábránlátható módon húzd rá a dió-héjat, az aljára szúrd a nehezé-

ket. Mielõtt a diót összera-gasztod, köss a pálcára

madzagot. Fûzd át az ol-dalsó lyukon. A pálcaforgatásával a madzagottekerd fel, a végére köss hur-kot, nehogy becsússzon a lyukon. Balkezedben a diónál fogva tartsd a szerke-zetet, a jobbal lendületesen húzd meg amadzagot, így a pörgettyû lendületbejön, és „magától” forog.

BBéékkaa vvaaggyy ppiittyyppiirriittttyy

A dióhéjat kösd átmadzaggal, dugj aláfapálcikát, és csavardmeg. Lefektetve, a pálcikátpöcögtetve ugrik, felfordítvapengetheted, s finoman pittyeg.

PPöörrggeettttyyûû

Nagyobb mákgubóra vágj abla-kot, rongyból, papírból vagy só-gyurmából készíts pici SzentCsaládot, és ragaszd a mákbar-langba. Fenyõággal az ünnepiasztal dísze lesz.

14

SZEPTEMBERIMEGFEJTÉS:

iskolakezdés

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6 NY

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4 zs5

6

1

2

3

4

5

6

Szilágyi Kinga,Marosvásárhely:

1. Valódi 2. Citromszíne 3. Eb 4. Bön-gész 5. Otthon 6. Éj-szakai pihenés

�

Nagy Gréta, Ko-lozsvár:

1. Semmikor 2. Be-cézett Zoltán 3.Nincs benne semmi4. Illatos virág 5.Rágcsáló 6. Becé-zett Tamás

�Gorea Larisa,

Sepsiszentgyörgy:1. Szülinapi süte-

mény 2. Doktor 3.Postás viszi 4. Forróa beteg

�

Tankó Anna,Kaplony:

1. Tavasz után kö-vetkezik 2. New ...,amerikai város 3.Nem érdekelte 4. Zo-kogott 5. Zsebkendõtis tartunk benne 6.Füzet régiesen

�

Elekes Norbert,Kolozsvár:

1. Téli csapadék 2.Nem az 3. Libabe-széd 4. Középengyõz! 5. Z! 6. Erdeiállat

�

1

2

3

Vajda Boglárka,Marosvásárhely:

1. Egyik szülõ 2.Felsõ végtag 3. Óraméri

�

Kiss Anna Ber-nadett, Sepsiszent-györgy:

1. Macska 2. Kora-nyári gyümölcs 3. ...,retek, mogyoró 4. Be-szél a kutya 5. Ilyen afû 6. Értékes fém

�

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

Miután megfejtetted, könnyenpárba rendezheted a

rejtvényeket, és a pár nélkülikakukktojás is megkerül.

– Peti, már megint fél órátkéstél az iskolából.

– Igaz, tanító néni, de édes-anyám mindig azt mondja: „Ta-nulni soha nem késõ!”

Bartha Melánia, Nagysármás

Egy kíváncsi csiga mászikfelfele a jegenyefa törzsén. Egyév múlva elér a feléig. Akkormegcsúszik, és visszapottyana földre.

– No lám csak! – mondjamérgesen. – Ez a vége a nagysietségnek.

Csergõ Rebeka, Gyergyószárhegy

Peti egy kopasz embert lát azutcán, és felkiált:

– Nézd, anyu, a bácsi fejemezítláb van!

– Hogy hívják a kínai ciga-rettaárust?

– Nincsencsakcsikk.Kerekes Ferenc, Szalárd

– Anyu, kérsz még egy fagyit?– Nem, kisfiam.– Akkor most te kérdezz!Kajtár Krisztina, Csíkdánfalva

– Hogy tanítja a varázsló úsz-ni a pókot?

– Hókusz, pók, ússz!Bán Zsolt Csaba,

Felsõboldogfalva

– Melyik állat élete a legvidá-mabb?

– A juhé!Balla Edwin, Nagyvárad

Két faág beszélget:– Miért vagy olyan szomorú,

szomoszéd?– Le vagyok törve...

Mészáros Imre, Borzont

HAHOTA☺ ☺Kubinyi Regina,

Szatmárnémeti:1. Szaglószerv 2.

Égbolt színe 3. Hi-deg évszak 4. Idõ-mérõ 5. Paszuly 6.Csapadék 7. Tesz,pakol

Nagy Hilda, Er-dõszentgyörgy:

1. Tejtermék 2. Be-cézett Ilona 3. Kicsiellentéte 4. Mamapárja 5. Kerek gyü-mölcs

�

TTAALLÁÁLLDD KKII!!

VA

JN

ÁR

ILO

NA

rejtvénye

VÍZSZINTES1. A mondatelem5. Piaci árus asszony9. Régi hosszmérték

(COL)10. Vízben él12. Taszít13. Lyukas sor!14. Fed16. Romszélek!17. A megfejtés

második része20. Antal László névje-

gye

21. Egyik szülõ22. Nagy Anna névje-

gye23. L!24. Kolozs megyei falu

(FRÁTA)26. Lapozni kezd!28. Ünnepi beszéddel

kapcsolatos30. Betûvetés32. Nem ép34. Kolozsvár megyéje35. Állj, angolul

FÜGGÕLEGES1. Kacsavég!2. SORFAL3. Zoli mássalhangzói4. A megfejtés elsõ

része6. Botvég!7. Vizet melegít8. Kerek gyümölcs10. Nagyon gyorsan

beszélõ11. „Vasas” mesterség14. Téka páratlan betûi15. Részvénytársaság

röviden18. Nem valódi19. Orbán Nándor név-

jegye23. Hull24. Fõzéskor páratlan

betûi25. Hordó jelzõje (AKÓS)27. Ház legalsó része28. Nyakravaló29. Kezével jelt ad31. Románia gépkocsi-

jele33. Kopogni kezd!

15

3 _____ 2 _____ 2 _____ 3 _____

5 _____ 3 _____ 1 _____

3 _____ 2 _____ 2 _____ 5 _____ 1 _____ 1 _____

3 _____ 1 _____ 3 _____ 5 _____ 2 _____!

A képek alatti számok azt jelentik,hogy nevének hányadik betûjét kell avonalra írnod. Ha sorban összeolvasoda betûket, választ kapsz Peti kérdésére.

MIÉRT ESIK

AZ ESÕ?

1 2 3

Ó F4

K5 6 7 8

9 10 11 12

13 14 15 16

17 18

O19

20 21 22

23 24 25 26 27

S28 29

L30 31 32 33

34

Z35

�

RREEJJTTVVÉÉNNYY--

PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

Függõlegesen a neve, vízszintesen a foglalkozásaolvasható. Küldd el nekünk,könyvjutalmat nyerhetsz!

a Rejtvénykirály

16

SZILÁGY MEGYE – szeptemberZilah és környéke:

Tóth Enikõ, Otthon: 0260/632475; Isk.: 0260/616959

Szilágysomlyó és környéke:Szodorai Melinda, 0741/598758

MÁRAMAROS MEGYE – októberNagybánya és környéke:

Vezsenyi Éva, Otthon: 0362/402696

SZATMÁR MEGYE – november Szatmárnémeti és környéke

Doloczki Márta, Otthon: 0261/877013; Iskola: 0261/717180E-mail cím : doloczkimi@freemail.hu

Nagykároly és környékeSchrepler Enikõ, Otthon: 0261/865075; Iskola: 0261/862740

BIHAR MEGYE – decemberNagyvárad és környéke

Bakaiti Beáta, Otthon: 0259/421963; Mobil: 0722/317631

Margitta és környékeFügedy Anikó; Otthon: 0259/363419; Mobil: 0745/585109; anikofugedy@yahoo.com

KOVÁSZNA MEGYE – szeptember, október, decemberKézdivásárhely és környéke

Veres Enikõ, Iskola: 0267/362691; Mobil: 0745/065190; E-mail cím: venig@freemail.hu

Sepsiszentgyörgy és környékeDomokos Melinda Zsuzsanna, Iskola: 0267/313110; Otthon: 0267/321068; Mobil: 0745/507319

Kovászna és környékeAsztalos Erzsébet, Iskola: 0267/340962; Otthon: 0267/341129

FEHÉR MEGYENagyenyed

Tomai Gyöngyi, Bethlen Gábor Kollégium 0258/860491; tomaigyongyi@yahoo.com

HUNYAD MEGYEMáté Márta, Vajdahunyad, 0726/182038; mate@isj.hd.edu.ro

BRASSÓ MEGYE – novemberBrassó és környéke

Kristóf Mária, Otthon: 0268/317175; Mobil: 0722/952545

MAROS MEGYEMarosvásárhely és környéke – szeptember, október

Szõcs Éva, Otthon: 0365/402483E-mail cím: szocseva@gmail.com

Szováta és környéke – novemberMájai Mária, Otthon: 0265/577652; Iskola: 0265/570734

Szászrégen és környéke – decemberMátyás Erzsébet, Iskola: 0265/512632Otthon: 0265/511036; Mobil: 0749/134453

KOLOZS MEGYEKolozsvár és környéke

a Napsugár szerkesztõségeIroda: 0264/418001; Mobil: 0743/139939; 0743/139941; E-mail cím: napsugar@clicknet.ro

BESZTERCE-NASZÓD MEGYEAntal Ibolya, Beszterce, 0363/102452antal.ibolya2006@yahoo.com

ARAD MEGYE, TEMES MEGYEKiss Anna, Csíky Gergely LíceumIskola: 0257/210002; Mobil: 0744/576077

HARGITA MEGYE – szeptemberSzékelyudvarhely és környéke

Bokor Tünde, Iskola: 0266/218359; Mobil: 0744/506691; E-mail cím: bokorazur@kabelkon.ro

Székelykeresztúr és környéke – október Göllner Enikõ, Otthon: 0266/242994; Mobil: 0740/543812

Csíkszereda és környéke – novemberBarabás Zsuzsa, Mobil: 0740/577301

Gyergyószentmiklós és környéke – decemberKiss Klára, Iskola: 0266/361367; Otthon: 0266/363655; Mobil: 0729/083763

Napsugár a világhálón!Új címünk végleges, és sokkal egyszerûbb:

www.napsugar.roLeveleidet a naps.sziv@napsugar.ro

címre várjuk!

Megyénként, nagyobb városonként egy-egy kolléganõvállalta, hogy egyengeti, követi, sürgeti a stafétahaladását. Tõle érdeklõdjetek, neki segítsetekabban, hogy egy hónap alatt minél több iskolá-ba eljuthasson a vándorbot. Ennek az a feltétele, hogymindenki a lehetõ legrövidebb idõn belül adja tovább.

17

Mindenkinek ajánlom, hogy olvassa elFodor Sándor Csipike címû meseregényét,érdekes kalandokat tartalmaz, és tanulni le-het belõle.

Nagy Boglárka, Monó

A Csipike címû gyerekregényt a vicces történetek teszik izgalmassáés érdekessé. Ajánlom, hogy olvassátok el, mert a szomorú gyerekvidám lesz tõle. Szodorai Rita, Szilágysomlyó

Csipike kedves volt, de egy nap úgy döntött, hogy gonosz lesz, mertmindenki megvan nélküle. Király Szilvia, Szilágysomlyó

Ajánlom nektek Henry Gilbert-tõl Robin Hood-ot. Robin földönfutólesz, fantasztikus eseményeken megy át, míg legyõzi ellenségeit. Ez-után meghal, de nem véletlenül. Nagy-nénje, Lady Ursula öli meg.

Deák László Csaba, Gyimesbükk

Nagyon szívesen olvasom a Grimmtestvérek és Andersen meséit, sõt méga magyar népmeséket is. Ajánlom a Hó-fehérkét, a Hókirálynõt és a Vitéz Lacit.

Olosz Brigitta, Kovászna

Szeretettel ajánlom mindenkinekEdmondo De Amicis Szív címû regé-nyét, amely egy tanév történetét írja le.A könyv nagyon sok jóra tanítja az olva-sót: lelki nemességre, helyes viselke-désre, hazaszeretetre.

Bíró Csenge, Szentmáté

A testvérem, Dávid tizenhá-rom éves. Néha szoktam veleveszekedni, de van, amikor énbosszantom.

Amikor fáj a fogam, õ szoktakihúzni. A szeme barna, a hajafekete. Úszni jól tud, engemmár kimentett a vízbõl, mertmajdnem elmerültem.

Pántya Eszter Beáta

Szeretnék egy testvért,hogy játsszak, hogy veszeked-jek vele. Ha lány lenne, Noé-minek, ha pedig fiú, Kriszti-nek nevezném el.

Méhész Dávid

Én és a tesóm sokat veszek-szünk, de van olyan, mikor jótjátszunk. Kirúgta a fogamat,amelyik mozgott. Dórinakhívják, hat éves. Mindig el-megy a barátnõihez játszani.

Czernák Endre

Két testvérem van. Andreá-val szoktam bújócskát játszaniés csúszkálni a jégen. András-sal focizom és ugrókötelezek.

Morár Zoltán

Egy lánytestvérem van, Re-beka. 12 éves. Sokat szoktunkjátszani, de még többet vesze-kedni és verekedni, néha meg-cibáljuk egymás haját. Vanúgy, hogy elmegy a barátnõi-hez, és engem nem visz.

Popa Nagy Renáta

KönyKönyvmolyvmoly

OKTÓBER

Árp

ád-h

ázi cí

merVágjátok ki,

és ragasz-

szátok neve-

tek mellé a

gyûjtõlapra.

1. Javítsátokki a helyesírási hibákat:

A kesztyüm ötújju. Anyúgyûrüt kapot ajándékba.A falúban töb faragott ka-pu van. Pityú eskûvöjénborjupõrkölt is volt a me-nûben.

2. Gyûjtsétek össze alszikigénk rokon értelmû szavait,kifejezéseit.

3. Mindenik szócsokorbaillik egy-egy fõnév. Demelyik?

Szólj, szám!

___ TEJ___ETETÕ___SEREG___DALJÓ___

___ TENYÉSZET___CSONT___PÉNZ___ELEDELDÍSZ___

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

A zimándújfalui gyerekek leveleibõl

TTEESSTTVVÉÉRREEKKKKUUCCKKÓÓJJAA

Konnát Árpád,Kovászna

Balº Denisa, Zerénd

18

Novemberi Itt születtem

rovatunkban fittyet hányunk

esõre, ködre, hiszen varsolci

házigazdáink nyári lubicko-

lásról, szüreti mulatságról

mesélnek nekünk.

Fõcze Alpár rajza

Gyimes vidéke a keleti-Kárpátokban, a Tat-ros folyó mentén 30 km hosszúra elnyúlt völ-gyön halad Moldva felé. A vidék három nagyközséget foglal magába, Gyimesfelsõlokot,Gyimesközéplokot és Gyimesbükköt. Az elõb-bi kettõ Hargita, az utóbbi 1951-tõl Bakómegyéhez tartozik.

Gyimesbükk zord, hegyes vidék. 700-1000méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A nép-dal is azt tartja: „A gyimesi hegyek kõbõlvannak rakva”. A zordságot erdõk, kaszálókés a patakok völgyében megbúvó takaros há-zak élénkítik.

Gyimesbükköt magyarok és románok lakják. Azitt élõ magyarokat csángóknak nevezik. Õseik akatonai szolgálat elõl vagy lázadásuk miatt azosztrák katonaságtól üldözve csángáltak el szülõ-földjükrõl, és húzódtak az õserdõk borította hava-sok közé. Másik hagyomány szerint határõrök vol-tak, és nevük a vészharang csengésére utal.

A Gyimesi-szoros mindig fontos szerepet játszott.Itt haladt át az út, amely Erdélyt összekötötteMoldvával. Az ezeréves magyar határ kövei ma isláthatók. 1626 táján Bethlen Gábor, Erdély fejedel-me a szorosban várat építtetett, melyet I. Rákóczi György fejedelem újíttatott fel, ezért a gyime-siek Rákóczi-várnak nevezik. A várhoz valamikor 134 lépcsõfok, födött folyosó vezetett, oly me-redek, hogy gyalog is nehéz volt feljutni, s mégis 1789-ben egy Lacz András nevû székely hu-

szár fel- és lelovagolt rajta. 1782-ben a csík-somlyói Ferenc-rendi szerzetesek Gyimesbük-kön a vámhivatal közelében római katolikustemplomot alapítottak. A vár, a hajdani vám-házak, a templom romjai ma is láthatók.

Itt születtem

A Rákóczi-vár romjai

A vasútállomás

1997-ben ünnepeltük a vasút fennállásá-nak 100. évfordulóját.

19

A faharanglábas temetõ a II. világháború alatt nagy ütköze-tek színhelye volt, sok elesett katona, honvéd van itt eltemetve.

Falunk fõ ütõere a Tatros völgye az országúttal, kisebb erei apatakok. A patakok mentén elszórt házak egy-egy tízest, szertalkotnak (Bilbók-szer, Templom-szer, Budáka-szer, Buha-szer).

Gyimes a néprajzkutatók kincsesbányája. Dallamaink, tán-caink, viseletünk, meséink, hitvilágunk és szokásaink hagyo-mányos értékeit ma is õrizzük. Viseletünk patyolatfehér. A hím-zett ingnek kétnyüstös, más fehérnemûnek négynyüstös vász-nat szõnek. Az ing, a bundamejjes hímzése színes mezõhöz ha-sonlít. A gyimesi zenekar kéttagú: a hegedût gardon kíséri. Eza teknõ alakú ütõhangszer kivájt fatörzsbõl készül.

Szeretettel várunk mindenkit Gyimesbükkre!A tavalyi IV. osztály és Nagy-Galaczi Hajnal tanító néni.

Gyimesbükk iskoláiban 1965-ben egyiknapról a másikra megszüntették a magyarnyelvû oktatást, de Dani Gergely espereshittanórákon magyar betûvetésre és iroda-lomra tanította a gyermekeket, 1976-banneki köszönhetõen új templomot épített ésszentelt fel a falu. Ezért szeretnénk, ha isko-

lánkat róla neveznék el.1990-ben a szülõk kérésére három iskolában újrain-

dult a magyar oktatás. Mára a buhai iskolában újramegszûnt a magyar osztály. A mi iskolánknak hagyo-mányõrzõ ének- és tánccsoportja van. A neve Gyimesivadvirágok. Osztályunkból is sokan tagjai vagyunk. Újinformatika termünk számítógépeit ajándékba kaptuka budapesti Fenyves utcai Iskolától és az Erdélyi Ma-gyarok Törökbálinti Egyesületétõl.

Pünkösdkor a gyi-mesi csángók gyalogzarándokolnak az 50 kilométerre levõ Csíksomlyóra ál-dást kérni munkájukra, imádkozni a Szûz Anyához csa-ládjukért, a békéért, a magyar népért.

A katolikus templom

Iskolánk

A kis muzsiká-sok a gyimesinapokon

Gyimesi csángók acsíksomlyói búcsún

–Indulj már! –lökdöste meg szár-nyával élete párjátharkályné. – Tudod,milyen szemfüles, min-den lében kanál Matyi,a konkurencia, mégmegelõz bennünket!

– Ebben a ködben? – nézett ki viszo-lyogva az odú ajtaján a tarkaharkály.

– Fontos tudnivalók nemcsak szép idõ-ben vannak! – replikázott a párja.

– Megyek már! – tette fel pirospostássapkáját a harkály, és ele-gáns ívben kilendült az odúból.

– Kop, kop, kop! Közhasznútudnivalók – táviratozott a bükkfa tör-

zsén. – Megnyíltak az élelmiszer üzletek abokor-soron. Mindenféle finomságok, bogyókkaphatók, elegáns vörös és fekete csomagolás-ban, amíg a készlet tart. Minõségi ellenõreinkjelentik: a fagyöngy termését óvatosan fo-gyasszák, mert ragadós, és a falánkabb fo-gyasztók lába könnyen az ágakhoz tapadhat.

Négylábú lakótársainknak a tölgy- és abükkfa alatt megnyílt népkonyhát

ajánljuk. Bõven van ott ropogtatnivaló makk. Most van itt az ide-je a télikabátok kibélelésénekfinom zsiradékkal, és a téli tar-talékok felhalmozásának. A

mókusok figyelmébe ajánljuk:élelmiszerraktáraikat ide-

jében jelöljék meg, mert ezzel sokfelesleges téli rohangálástól kímél-hetik meg magukat.

Turisztikai tudnivalók. A szezona végéhez közeledik, a téli üdülésreigyekvõk már elhagytak bennünket. Azilyenkor nálunk idõzõ vörösbegyek, barázda-

és hegyibillegetõk, házi rozsdafar-kúak feltehetõen északabbról ér-keztek hozzánk, fogadjuk õketszeretettel.

A hazai énekesmadaraink-nak ajánljuk a csapatokba-verõ-dést, függetlenül faji hovatarto-

zásuktól. Több szem többet lát,

és a rablókkal szem-ben is eredménye-sebb a védekezés.

Egészségügyihírek. Az ilyenkor

alkalmilag átvonulóhattyúkat és darvakat nyoma-

tékosan arra kérjük, hogyamennyiben influenzásak, ne száll-

janak le nálunk, van nekünkanélkül is éppen elég bajunk.

Örömmel tapasztaljuk, hogylakótársaink egyike-másikafelkészült a hideg napokra, ésmeleg alsónadrágot húzott.Gondolunk itt a vetési varjúra, agatyásölyvre és a gatyás kuvikra.

Társkeresõ. Nyomatékosan figyelmeztet-jük földön közlekedõ lakótársainkat, hogy aszarvasok most tartják mennyegzõjüket, silyenkor a nagy, erõs bikák meglehetõsen go-rombák, aki teheti, térjen ki az útjukból. Ké-sõbb majd lecsillapodnak.

Téli lakásgondok. Hörcsiéket,azaz hörcsögéket kérdez-zük: felhalmoztak-e maguk-nak föld alatti szállásukon ele-gendõ gabonamagvat, és a fekhe-lyük kibéleléséhez szükséges szárazfüvet?

Kajánék, azaz rókáék tartottak-e õszi nagy-takarítást az öreg platánfa gyökerei között levõ

kotorékukban? Sok szokott ugyanis lenni otta bolha, ami – ugyebár – nem kellemes.

Süniék találtak-e megfelelõ téli szállás-ra a rõzserakás alatt?Apróhirdetések felvétele minden nap

virradattól estig a harmadik nagy bükkfa eme-letén levõ harkályodúnál. A hirdetések ingye-nesek... kop, kop, kop.

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

Említs három olyan cser-jét, amelyiknek piros atermése! Említs három

olyan nálunk élõ állatfajt,amelyik téli álmot alszik.

KKIISSKKÓÓPPÉÉ

OKTÓBER

BITAY ÉVA

20

22

Ebben a népes családban mindenkiorvosi pályát választ, mégpedig a fákdoktora lesz. Nem fehér, hanem fajon-

ként más-más színû tollköpenyben úgy kopog-tatják végig a fát, mint orvos a beteg hátát: Itt fáj? Ottfáj? Ha üresen kong a kéreg, ott üreg vagy járat van, sbenne bogár, lárva, hernyó rejtõzik.

A mûtét gyors, fájdalommentes, és mindig sikeres:néhány jól irányzott csõrvésõ-csapás, pattan a kéreg, sa csõr most csipeszként húzza ki rejtekébõl a pimaszkártevõt. Harkálydoktor egyetlen fizetsége, hogy közbenjóllakik.

Van úgy, hogy nem szalad tovább a fatörzsön, hanemegyre tágabb és mélyebb üreget farag bele: már nem is

vésõ, hanem fúrógép a csõre, repüla forgács, tágul a bejárat, és befeleegyre öblösebb az odú. Ugye kita-láltátok? Gyerekszoba készül,amely elrejti a tojásokon csücsülõtojót s majd a fiókákat.

A harkály

Harci tam-tam és vallomás. Harkály doktor nemcsakgyógyítás-lakmározás vagy fészek-ácsolás közben fa-kopácsol. Egy kilométerre is elhallatszó, pergõ dobolás-sal hívogatja a párját – hiszen énekelni nem tud –, és ígyüzeni a riválisoknak, hogy ez az õ felségterülete.

A mi erdeinkben is élõ tarkaharkály,melyet népünk nagy fakopácsnak

vagy fakopáncs-nak is nevez,

feltalálta asatut. Télen

nincs bogár, her-nyó, ezért mag-

vakat bogyót,eszik. A fenyõto-bozt beszorítja a

fa repedésébe,úgy bontja fel a

pikkelyeskonzervet.

Ha rövid a csõröd, toldd meg egynyárssal. Ezt teszi a harkálypinty:egy ágacskát kihegyez, ezzel nyár-salja fel a mély repedésbe bújt lárvát.

A nedvszívó harkály Észak-Amerikában él, és nemcsak lárvákat ke-res, hanem vésõ-csõrével szabályosan

csapra üti a fát, mint egy hordót. Ta-vasszal a juhar, a nyír, a fenyõ törzsébekörkörösen lyukakat fúr, s a kibuggyanóédes nedvet rojtos, ragacsos nyelvévelfelszívja. Ráadásnak bekapja a cukros

szirupra odagyûlõ rovarokat is.

Fiúk, mit gondoltok, hogy tud aharkály függõleges helyzetben ka-paszkodva ilyen erõt kifejteni?Hogy nem kap agyrázkódást?

Íme a titka: nemcsak erõs kar-mával kapaszkodik, hanem farká-val jól megtámasztja magát; kopo-

nyáját és gerincét sokkal vastagabb csont védi, mint atöbbi madárét. Ereje a nyakában rejlik.

A harkályok a hullámrepülés mûvé-szei: gyors szárnycsapásokkal felemel-kednek, majd összezárt szárnyakkalhirtelen lebuknak.

23

hogy a sok fér-get mind el- nyel- je,jaj- gat a fé-reg, ne-hogy el- nyel-je!

hamm, és a fér-get mind el- nyel-te.

Csusszan a har-kály hosz-szú nyel-ve,

Lakáscsere. A harkály elhagyott odvábagyakran seregély, rozsdafarkú, cinke, csuszkavagy bogárcsalád költözik.

A csuszka kõkeményre száradó sárral olyanszûkre tapasztja a harkályodú bejáratát, hogy anagyobb testû tulajdonos vagy bérlõk már nemférnek be rajta.

Zene, vers: GRYLLUS VILMOS

A küllõk is a harkályok rokonai. Európában azöld- és a szürkeküllõ honos. Kedvenc cseme-géjük a hangya. Télen mély lyukakat ásnak ahóba, hogy hozzáférjenek a hangyabolyhoz.

Milyen muris és kifejezõ a neve! A harkályokcsaládjához tartozik a fejét folyton forgatónyaktekercs is.

A harkály gondolt egyet: miért nepróbálkoznék valami újdonsággal aszokott, fatörzsbe vájt odú helyett.Kiválasztott egy márványoszlopot.

– Kop! Kop! Kop! – kopogtattabuzgón, de irtózatosan megfájdult acsõre, s egy szilánk sem pattant le.

– Kop! – sújtott még egyszer, utol-jára a márványra éktelen haraggal,és összezúzott, tompa csõrrel repülttovább: – Nem alkalmas lakásnak ezaz oszlop. A márványodú túl hideglett volna nekem!

������������������ � � � � � � � � �� �:

Har-kály ko-pog-tat szá-raz kér-gen,Har-kály ko-to-rász sok kis lyuk-ban,

���������������� � � � � � � � � �� � :

fé - reg la -pul a kes-keny rés-ben.fé - reg me-ne-kül min-den- hon-nan.

���������������� � � � � � � � � � �:

���������������� � � � � � �� �� � � �� :

A róka is így járt.

Mivel?

HHIIDDEEGG OODDÚÚ??HHIIDDEEGG OODDÚÚ??

Nem járnak fodrászhoz, mégis csinoskonty díszíti a sáfrányharkály és a kon-tyos feketeharkály fejét.

Doktor Kopács az erdõlegöregebb madara volt. Zöl-dessárga köpönyeget, kármin-vörös sapkát viselt. Erõs, he-gyes csõrét gondosan ápolta, hi-szen a legfontosabb munkaeszkö-ze volt.

Némelyik fa olyan öreg volt,hogy még a doktor ükapjára is jólemlékezett. Neki és családjánakköszönhették, hogy hajlott korukellenére is egészségesek marad-tak, sûrû lombkoronájuk sok ma-dárnak nyújtott barátságos ott-hont, öreg gyökereik alatt ege-rek, sünök, rókák találtak mene-déket.

Szerették és becsülték is a fákaz öreg harkályt. Nagy volt azöröm, amikor valamelyiküketmeglátogatta: kúszott a fák tör-zsén és az ágaikon, megkopogtattaa fát, és ahol gyanús zörejeket hal-lott, már neki is kezdett a kéreg fe-szegetésének. A repedésekbenmeghúzódó rovarok és báboknem menekülhettek meg hegyescsõre elõl.

Ám egy fiatal és tapasztalatlankis gesztenyefa szörnyû haragragerjedt, amikor a doktor felke-reste.

– Hogy merészelsz zavarni? –kiabált.

– Úgy hallom, hogy atörzsed belsejében betegséglappang. Szeretnélek meg-gyógyítani – válaszoltaa doktor.

– Még hogy be-tegség! Nem lá-

tod,milyen fiatal és üde vagyok?Ugyan, hogy lennék beteg? Menj innen,vagy elsupákollak! – és a kis gesztenyefalombos ágaival össze-vissza csapkodottmaga körül.

A doktornak nem volt más választása,békén hagyta a fát.

Pár hét múlva látja ám, hogy a kis gesz-tenyefának sárgulnak, fonnyadnak a le-velei. Bizony az történt, hogy a hernyókellepték, és jókedvûen lakmároztak az

ágakon. Doktor Kopács elfeledve asértést, azonnal nekilátott a gyógyí-

táshoz. Napokig csak a kis gesztenye-fával törõdött, mert a betegség na-gyon elharapódzott benne. Bezzegnem veszekedett már a fácska. Né-mán tûrte, hogy a harkály hangos

kopácsolással sürögjön-forogjon azágain és a törzsén. Csak halkan sóhaj-

tozott akkor is, amikor a doktor a közel-ben lakó cinegecsalád segítségét is kér-te a hernyók pusztításához.

Végre teljesen meggyógyult a kis fa.De micsoda árat fizetett mindezért!Szép lombkoronája tépett, szaggatott

lett, a törzsén a kérget végig felfe-szegette a doktor. Évekbe telik,

mire mindezt kiheveri, ésvisszanyeri üde szépségét.

Azonban egyvalamit na-gyon megtanult: bölcs dologa tapasztaltabbak, idõseb-

bek tanácsait megfogadni.

24

DOKTOR

KOPÁCS

DOKTOR

KOPÁCS

TOMOS TÜNDErajza

(A Mézeskalács

címû délvidéki

gyermeklapból)

25

A harkály a diófa törzsénkapaszkodott, és az odújátácsolta. Kemény csõrévelolyan erõvel vagdosta a kér-get, hogy a forgácsok csakúgy repültek szerteszét. Köz-ben erõs farktollain támaszko-dott. Néha megpihent, körül-nézett, majd kettõzött erõvelfolytatta a munkát. Napokigdolgozott szorgalmasan. Elõ-ször csak a feje tûnt el a nyí-lásban, késõbb már az egészteste láthatatlanná vált, csak akör alakú nyíláson idõrõl idõ-re kihulló fehér faforgácsokmutatták, hogy folyamatosandolgozik odabent.

Pisti kezdettõl fogva figye-lemmel kísérte a tarka madármunkáját. Már elõre örült,hogy harkályfiókák nevelked-nek majd az öreg diófa belse-jében. Alig ébredt fel reggel,elsõ útja nyomban a kertbevezetett, és boldog volt, ha ép-pen azt látta, hogy a harkálybebújik az odújába. Tudta,hogy a hím tarkóján piros foltvan, így aztán a két madaratkönnyen meg tudta különböz-tetni egymástól.

Az egyik reggel azonban

hiába leste a harkályokat,nem jöttek többé. Várta õketmásnap, harmadnap is, dehiába. Csak két árva fekete-fe-hér tollat talált a fa alatt. Nemtudta, hogy a szomszédékszürke kandúrja tépte ki õket,amikor az odújába bújó mada-rat próbálta megkaparintani.A bokrok között lesett, ügye-sen felszaladt a törzsön, ésbiztosan el is kapja a harkályt,ha a párja nem rikkantja elmagát idejében.

Szerencsére a szomszéd né-ni látta, mit mûvelt a macska,és büntetésbõl a padlásra zár-ta. Ott kellett maradnia egé-szen addig, amíg valamennyimadár ki nem repítette a fió-káját. A harkálypár azonbannagyon szívére vette a dolgot,és Pisti nagy bánatára véglegelköltöztek a környékrõl.

Az elhagyott odúba sere-gély akart költözni, de amíg apárjáért repült, a jóval kisebb,de ravasz csuszka megelõzte.

Az éjszakai esõtõl még ned-ves földbõl egyik gombócot amásik után vitte az odúhoz, ésakár egy szorgalmas kis kõ-mûves, szépen körbefalazta a

bejáratot. Ahogy vastagodotta sárréteg, úgy szûkült anyílás, és végül már csak egyegészen keskeny kis ajtó

maradt, ahol a csuszkaéppen hogy átbújhatott.Ki is próbálta nyomban,legalább ötször bújt ki és

be, aztán boldogan tril-lázva szaladgálni kez-dett a diófa törzsén.

Hol felfelé, hol fejjel lefelé,mintha csak csúszkált volna asima kérgen.

A nap éppen a harkályodúrasütött, a sározás gyorsan szá-radt, és amikor a seregély pár-jával együtt visszatért, márolyan kemény volt, hogy mégtalán a harkály sem bírta vol-na szétvagdosni. Pedig nekiaztán igazán kemény csõrevan! Olyan, mint a vésõ, és alegkeményebb fa törzsébe islyukat vájhat vele.

Szegény seregély! Próbál-kozott így is, úgy is, de bebúj-ni sehogy sem tudott, mert aravasz csuszka úgy leszûkítet-te az odú nyílását, hogy többémár nem fért bele. El is repültnagy bánatosan, hogy másiklakás után nézzen. A csuszkapedig nekilátott, hogy fészek-

anyagot hordjon az odú belse-jébe. Volt egy nagy fenyõfa aszomszéd kertben, annak akéregdarabkáit szedegetteössze, és egyenként pottyan-totta be õket az üregbe.

Pisti, bár még mindig saj-nálta a harkályokat, szörnyenboldog volt a csuszkával!

– Aztán neveljetek ám fióká-kat! – fenyegette meg õkettréfásan. – Ha már elfoglaltá-tok a harkályodút.

BUDAI TIBOR rajzai

SCHMIDT EGON

A HARKÁLA HARKÁLYY--

OODÚDÚ

26

Úgy gondoltam, hogy én isírok egy verset, mert sokan baj-lódnak a hosszú és rövid u, ú be-tûvel.

Az odú meg a tollúmind hosszú ú.De a satu és a daru,meg a kicsi Pityu, Samu,anyu, apumeg a tágra nyílt kapu,a sárga gyalu,a színes bábu,de még a batyu, az alku, a sarus a hamu – mind, mind rövid u.

Varga Boglárka, Kolozsvár

Sárga levél, piros szõlõ,Piros málna, szüretelõ,Tele kosár, tele láda,Leszedve a sok-sok málna.Szüretelõk mennek erre-arra,Terítve velük az egész tanya,Kosár, olló már a kezükben,Mégse haladnak sehogyse

kedvükre!Nagy Anita Rózsika, Völcsök

Hull a fáról a levél, a nyár emléke bennem él.A sok móka, öröm, nevetés, kirándulás, felfedezés.Hull a fáról a levél, s fújdogál az õszi szél.

Kubinyi Regina Alexandra, Szatmárnémeti

Amikor az iskolába megérkeztünk,egybõl tanulni kezdtünk,románt, számtant, anyanyelvet,így a nap már hamar eltelt.

Versenyekre sokat jártunk,a többieket lepipáltuk.A Kuruttyra is elmentünk,második helyen végeztünk.

Tanultunk meg játszottunk, kirándulni is eljártunk.A pályázatokat beküldtük,és hasznos dolgokat nyertünk.Csavar Boróka, Tekse Dorottya,

Gyergyószentmiklós

Érzem, dobog nagyon a szívem,Az õszi szél megborzolja a hajam.Hallom, ahogy a levelek lepottyannak a földre,Gyönyörû az õsz, de mégis elszomorít.Elmennek a vándormadarak,Elhalnak a virágok,Gyönyörû az õsz, de mégis elszomorít.

Kolumbán Zenge, Sepsiszentgyörgy

Bodó Kinga,Nyárádszereda

Per

nes

Alíz

,Sz

ilágy

som

lyó

Kovács Ervin,Tasnád

Boda Elizke, Zilah

Puskás Sándor, Gyergyószentmiklós

Zsol

dos

Hun

or,

Tord

a

Irkafirka

Volt egyszer egy nagy Dinó,a zsebében volt egy kis dió.Játszott vele a nagy Dinó,s elgurult a kis dió!Belegurult egy kis lyukba,lett belõle egy diófa.S annak az árnyékábanpihent a nagy Dinó.Addig diót keresett a kis Dinó.

Bódiss Boglárka, Margitta

Irkafirka

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESEfõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ. Arculatterv: KÖNCZEY ELEMÉR. Aszerkesztõség postacíme: 400446 Cluj, Str. L. Rebreanu, nr. 58./28., C.P.137. Telefon/fax:0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: naps.sziv@napsugar.ro Honlap:www.napsugar.ro A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont IBANRO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDI-TURA SRL. CUI: 210622 Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 1,8 lej

Egyszer láttam a határban, a nagy búzatáblában, aranybarna kalászok között

túzokfészket. De a búzát learatták, a túzokcsalád elhagyta házát. Elköltöztek más búzába, apa, anya, fia, lánya, veje, menye, unokája. Jól éltek ott, jól bizony, volt fedél a fejük fölött.Kimentem a búzamezõre, hát egy túzok csak úgy csipog: eltörött a szárnya. Hazavittem, bekötöttem, másnapra már meg se zökken. Kivittem a mezõre, a családja örömére.Elmentek õk jó messzire, talán a világ végére. Szeretném, ha visszajönnének, jövõ nyárra megnõnének.

Kiss Renáta Antónia, Völcsök

E lapszám támogatói:

Lehullnak a levelek,elmennek a melegek.Hervadoznak a virágok,hidegek a nappalok.

Megy az õsz, jön a tél,csúnya lesz már a tér.Siess, madár, jön a dér,repülj gyorsan, mert utolér!

Kassay Anna Boglárka, Kolozsvár

Az erdõnek zöldje lassan barna lesz.Mezõnek virágalassan emlék lesz.

Fáknak sokaságaelalszik csendesen.Szomorú az õsz,de mégis szeretem.

Lomboknak lakóilassan elmennek.De szomorú az, s mégis szeretem.

Orzac Lilla, Nagybánya

Fúj a szellõ csendesen,Sárgulnak a levelek.Lehullanak hevesen,S az avarban hevernek.

Gyönyörködöm a pompába’,Szõlõ kerül a kosárba.Tata szedi, kóstolgatja,Édes lesz a szõlõ bora.

Török Lehel, Nagybánya

Józsa István, Szilágysomlyó

Szab

ó B

ea,

Szal

árd

Farkas Kázmér, Tatrosforrás

Barta Kinga, Harasztos

Jaj, de szép az õszi táj, Olyan, mint egy mesés vár,Ilyen szép még sose volt, Olyan, mint egy mesés, varázslatos hold.

Foris Bogi, Tasnád

27

Patarcsity Edvin, Szabadka

Ianoº Abigél, Szatmárnémeti

Bodó Bernadett,Gyergyószentmiklós

Hõgye Márk, Völcsök

Bajkó Adorján, Gyergyószentmiklós

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

KIÁLLÍTÁSmmiinnddeenn hhóónnaapp lleeggsszzeebbbb rraajjzzaaiibbóóll