Embed Size (px)
Citation preview
GYERMEKIRODALMI LAP XLIX. ÉVFOLYAM 560. SZÁM 2005. ÁPRILIS
2A Mama, Etus és Attila
A bábok között elaludt a hangya.Szél, a bábokat most el ne fúdd!Különben jó az is.
Kis, fáradt fejét csillámokra hajtja,és alszik véle csöpp árnyéka is.
Egy szalmaszállal fölkelteni szépen!De jobb, ha már indulunk haza,erõsen beborult –
A bábok között elaludt egy hangya,és – hopp – egy csöpp már
a kezemre hullt.(Hangya)
Csak az olvassa versemet,ki ismer engem és szeret,mivel a semmiben hajóz,s hogy mi lesz, tudja, mint a jós,
mert álmaiban megjelentemberi formában a csends szívében néha elidõza tigris és a szelíd õz.
(Csak az olvassa...)
100 éve, 1905. április 11-én született hatalmas tehetségû, tragikus sorsú költõnk,
József Attila.Gyermekként is, felnõttként is árván, magányosan,
testi és lelki nélkülözésben vergõdte végig rövid életét.
A semmi ágán ült szíve, de tollát a mindenségbe mártotta. Táltos volt. Tudta, s ha olvasod, neked is
elárulja a csillagok és a bogarak, a fûszál és a lélek legrejtettebb titkait.
Születésnapja, április 11-e a magyar költészet napja.Olvassuk együtt verseit.
Az én hitem a földnek melegségeÉs miként a föld szétosztja melegétGyenge füveknek, rengeteg erdõknek egyaránt,Az én hitemet úgy osztom szét közöttetek.
(Tanítások)
1905-ben születtem Budapesten. Apám három esz-tendõs koromban kivándorolt, engem pedig az Orszá-gos Gyermekvédõ Liga Öcsödre adott nevelõszülõkhöz.Itt éltem hét éves koromig, már ekkor dolgoztam – disz-nópásztorkodtam. Hét esztendõs koromban anyám visz-szahozott Budapestre. Mosással és takarítással tartottel bennünket, engem és két nõvéremet. Házaknál dol-gozott, odajárt reggeltõl estig. A harmadikos olvasó-könyvben érdekes történeteket találtam Attila királyról,és rávetettem magam az olvasásra. Érdekeltek a hunkirályról szóló mesék, mert Öcsödön nevelõszüleim Pis-tának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után afülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen.Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezé-semet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesékfölfedezése vezetett el az irodalomhoz, tett gondolkodó-vá, olyan emberré, aki meghallgatja a mások vélemé-nyét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat aPista névre, míg be nem igazolódik az, amit õ magagondol, hogy Attilának hívják.
(Önéletrajz)
Április van, tréfás a kedvünk,kezdjük játékkal utazásunkat. E ha-vi lila kérdéseinket mind-mind LászlóNoémi verséhez fûzzük. Ha elolvas-sátok, amit DDeeáákk ÁÁrrppáádd ttaannáárr bbáá--ccssiivvaall a következõ oldalakon bemu-tatunk, úgy vágjátok a válaszokat,mint Szalai a szappant.
Magyarország nnyyuuggaattii hhaattáárrvvii--ddéékkéénn, a FFeerrttõõ--ttóó és a LLaajjttaa ffoollyyóómentén már a honfoglalás utánerõs védelmi vonalat kellett kiépí-teni, ezért határõr székelyeket te-lepítettek, várakat építettek.
A nyugati határvidéket a nagy-hatalmak 1921-ben AAuusszzttrriiááhhoozzccssaattoollttáákk. Ekkor kapta addig sohanem használt, német nevét: BBuurr--ggeennllaanndd, várkastélyok földje.
Mára a várak elvesztették védel-mi szerepüket, elegáns kastélyok-ká építették át õket, némelyikbenma is magyar fõnemesi családokleszármazottai élnek, az Ester-házyak, Zichyek, Nádasdyak,Batthyányak, másokban múzeum,mûvelõdési központ mûködik.
LÁSZLÓ NOÉMI
PANORÁMA
Északnyugatra tótükör villog,fõúri kastély feszít a parkban,zenét szereznek, legyezõt fognak,márványszoborra pillangó röppen.
Északra sziklás, havas hegyek köztsiklik a sítalp, csusszan a szán,ódon falakról karok és rendekárnyéka mintha lassan leválna.
Északkeletre szoros és hágó,végtelen sztyeppék emléke jár,fehérlõ nyírek állnak a szélben,ostromlott várát védi egy asszony.
Zúzmarás évszak, moha és páfrány,rengeteg-mélyi történelem,hideg esõzés, sejtelmes tájak,ismerõs szavak a szájszegleten.
Az Esterházy család házi-muzsikusa nem kisebb zeneszerzõ volt, mintHHaayyddnn. Sok halhatatlan mûve született KKiiss--mmaarrttoonnbbaann (Eisenstadt) és Fertõdön, a tér-ség legszebb kastélyaiban. Egyiknek érdekestörténete van. A herceg nem engedte szabadságra zenészeit. Ekkor írta Haydn a BBúúccssúússzziimmffóónniiáátt, amelyben a zenekar tagjai szólamuk befejeztével rendre elfújták a kottatartóju-kon égõ gyertyát, és elhagyták a termet. Végül csak a mester maradt, akinek néma meghaj-lását Esterházy elismerõ tapssal és persze a megérdemelt pihenést engedélyezve fogadta.A kastélyban ma is csipkefodros, selyem mentében muzsikál a zenekar.
Melyik eza tó? Egy fõúri
család kétkastélyában két
híres zene-szerzõ alkotott.
Kik õk?
Hol tartottakországgyûlést a
karok és rendek?
Ki a várvédõ
asszony, hol
az ostrom-
lott vár?
A kismartoni kastély homlokzata
Az Esterházy-kastélyHaydn-terme
Északi
hegyeink
neve: Magas...
Melyik ez aszoros és
hágó, mirõlhíres?
3
4
Dévény vára az ország nyugatikapuja a Duna mentén.
Egy másik Esterházy-kastélyban, DDoobboorrjjáánn született 1811-benLLiisszztt FFeerreenncc, világhírû magyar zongorista és zeneszerzõ. Édesap-ja a kastély gazdatisztje volt. Fiát már 4 éves korában bemutat-ta a hercegi család-nak mint csodagyerekzongoristát.
Történelmikörnyezetben,
modern jólétbenkarikáznak az
Ausztriai magyargyerekek.
A magyar-osztrák határon, Locsmándon 650méter mélyrõl feltörõ, 40°°C-os vízben lubic-koltunk. A csúszda 65 méter hosszú. Hát ki
lehet ezt bírni visítás nélkül?
Anyanyelvüketa Hírhozó
címû gyer-meklap is
segítmegõrizni.
A Fertõ-tó nagyobbik részeAusztriának jutott, de mindkét
ország egyformán védi a csodásvízivilágot.
Szentmargit-bányánmészkõbezárt cápa-farkak, bál-nacsigolyákbizonyítják,hogy egykoritt a Pannon-tenger hullámzott.
Magyarország északi részét, a FFeellffööllddet1920-ban Csehszlovákiához csatolták. Ahatalmas, termékeny és gazdag terület FFeell--vviiddéékk nevû tartománya ma a frissen szüle-tett SSzzlloovváákkiiááhhoozz tartozik, KKáárrppááttaalljjaa pe-dig UUkkrraajjnnááhhoozz.
Liszt Ferenc
5
Szlovákia 1000 évig a magyar állam szervesrésze volt. Számtalan regélõ vár, történelmi han-gulatú város mesél a régi magyar dicsõségrõl.Maga a fõváros, BBrraattiissllaavvaa nem más, mintPPoozzssoonnyy, magyar koronázó város, történelmijelentõségû országgyûlések székhelye. 4 tornyúvára Mátyás király uralkodása alatt kapta maialakját. Buda török kézre kerülése után, 1541-tõl1784-ig Magyarország fõvárosa volt.
A magyar kirá-lyokat 270 évenát itt koronázták. Erre emlékeztet a SSzzeenntt MMáárrttoonn székes-egyház 85 méter magas tornyán a 300 kg-os aranyozottkorona. Pozsony ma a felvidéki magyarság központja.
Itt a Duna ország-határ. PPáárrkkáánnyy Szlo-vákiáé, EsztergomMagyarországé. Köz-tük a híd 50 éven átkettõbe törve zártael egymástól a kétpartot. Ma újjáépítvefénylik, és kapcsolössze ismét.
A 370 évesnagyszombatiegyetemalapítójaPázmány Péter.
Az Öreg-Duna és a Kis-Duna közti területetCCssaallllóókköözznneekk hívják. Euró-pa legnagyobb folyami szi-getén 150 magyar település van.
Ez nem horgászmese. A csal-lóközi gyerekek ekkora halakatfognak.
A Tücsök ami felvidékitestvér-lapunk, az ottanigyerekek kedvence.
ASze
nt
Már
ton s
zéke
segyh
áz
Apozs
onyi
vár
Híd
Pár
kány
és E
szte
rgom
közö
tt
6
RRéévv--KKoommáárroomm vára a legjobban védhetõerõdítményünk volt. A várfalak hossza 14 kilo-méter. Ide ellenség a lábát erõszakkal soha benem tette. Az 1848-as szabadságharcbanKKllaappkkaa GGyyöörrggyy tábornok védte hõsiesen.
Komárom nagy fia JJóókkaaii MMóórr, de itt szü-letett az operettszerzõ LLeehháárr FFeerreenncc is.
A várost hajdan csak a Duna, 1920 ótaaz országhatár is kettészeli, családokat
szakítva szét: egyik ház Magyarországon, aszomszédja Szlovákiában van.
GGaalláánnttáánn volt állomásfõnök KKooddáállyyZZoollttáánn zeneköltõnk édesapja. Az itthallott dalokat dolgozta fel a ze-neszerzõ GGaalláánnttaaii ttáánnccookk címûmûvében.
A csallóközi SSzzeenncceenn született 1574-benSSzzeennccii MMoollnnáárr AAllbbeerrtt, nyelvtudós és jeleszsoltáríró. Gondoljatok rá, ha éneklitek aMMiinntt aa sszzéépp hhíívveess ppaattaakkrraa kezdetû zsoltárt.
A ddeeáákkii bencés kolostor 1228-ban írt latinnyelvû szertartáskönyvében találták meg az elsõösszefüggõ, magyar nyelvû, írott szöveget, aHHaalloottttii bbeesszzéédd ééss kköönnyyöörrggéésstt.
LLõõccsséérrõõll Jókai regénye nyomán az áruló „fehérasszony” jut eszünkbe, pedig érdekesebb, hogy1629-ben itt jelent meg az elsõ magyar nyelvûtalálós kérdés gyûjtemény MMeessééss KKöönnyyvveeccsskkeecímmel. Fejtsetek meg egyet a 300 kérdés közül:
Egy edény nagy keményen megköttettetett, ésazon sem abroncs, sem egyéb megerõsítõ kapocsnincs. Mi az?
Agal
ánta
i ka
stél
y
Híres Komárom be van véve,Klapka György a fõvezére,Büszkén kiáll a csatatérre,Büszkén kiáltja, huszárok, elõre!
Az
1000
éve
s deá
ki t
emplo
m
Kla
pka
Gyö
rgy
szobra
(Tyúkmony)
Kom
árom
– v
árré
szle
t
7
Magas és meredek, fölnyúl a fellegig,Tán még a villám is alatta születik.
Petõfi Sándor
A Magas-Tátra télen síparadicsom, most csupa zöld élet.
Európa leghíresebb ezüst- és aranybányái is Felvidékenvoltak: BBeesszztteerrcceebbáánnyyáánn,, SSeellmmeeccbbáánnyyáánn ééss KKöörrmmööccbbáá--nnyyáánn. A magyar királyok itt verették a híres aranyforintot,
ezüstgarast. A kköörrmmööccii aarraannyy csengésének hallatárafelcsillant a német és olasz kereskedõ szeme, de kapottutána a császár, a szultán is. Évszázadokon át a körmöciarany volt Európa legerõsebb „valutája”.
Kelet-Szlovákia legnagyobb városa, KKaassssaa a XV. század-ban Buda után a legjelentõsebb magyar királyi város volt.150 évig az erdélyi fejedelmek kezén volt. Mátyás király,Bocskai István, Bethlen Gábor udvart tartott a gazdagkereskedõvárosban. Negyedmillió lakosából ma csupán10.000 a magyar.
Vajon hogy építették fel? Árva vára az Árva folyó feletti
keskeny mészkõsziklán áll 5 emeletnyi, szédítõ magasságban.
Szepesvárbüszkefalainál fejethajtottunk azegykori hazaépítõi,védelmezõielõtt.
A város ékessége a fõ ut-cán keresztben álló SSzzeenntt EErr--zzsséébbeett sszzéékkeesseeggyyhháázz vagykkaassssaaii ddóómm. A hatalmascsarnoktemplom a magyargótikus templomépítés leg-szebb terméke. Szobrokkalékes, díszesen faragott kapui, kõcsipkéi, fából faragott, festettoltárai bibliai jeleneteket és Árpád-házi Szent Erzsébet életétábrázolják. A templom alatti kripta nemzeti zarándokhely: ittnyugszik IIII.. RRáákkóócczzii FFeerreenncc, akinek hamvait a törökországiRodostóból 1906-ban hozták haza. A fejedelem mellett a krip-tában talált végsõ nyughelyet anyja, ZZrríínnyyii IIlloonnaa, fia, József ésbujdosótársa, Bercsényi Miklós is.
Aka
ssai
dóm
Aka
ssai
dóm
fõoltár
a
8
Kárpátalja leghíresebb magyar vára, aRákóczi család õsi fészke MMuunnkkááccss,mely teraszosan emelkedik a város fölé.E várban nevelkedett a gyermek RRáákkóócczziiFFeerreenncc, édesanyja, ZZrríínnyyii IIlloonnaa oltalmaalatt, de a vár fontos szerepet játszotta kuruc szabadságharcban is. Munkácsvárosában született MMuunnkkááccssii MMiihháállyy,akinek festményei ma a múzeumok fél-tett kincsei között találhatók.
A Felvidék legkeletibb tartománya, KKáárrppáátt--aalljjaa ma a Szovjetunióból kiszakadt Ukrajná-hoz tartozik, de színmagyar községek, magyarvárak, kastélyok, templomok, UUnnggvváárr,, MMuunn--kkááccss ééss BBeerreeggsszzáásszz városok fogadtak isme-rõsként bennünket.
1100 évvel ezelõtt Árpád vezetésével itt ér-keztek a magyarok a Kárpát-medencébe, dekésõbb itt támadtak a besenyõk, kunok és ta-tárok is. A VVeerreecckkeeii--hháággóó a 896-os honfogla-lást, a TTaattáárr--hháággóó a véres tatárjárást idézi.
Ötszáz esztendeje volt már, hogy a hunok el-váltak a magyaroktól, és elindultak új hazát ke-resni. Hét törzsbõl állt akkor a magyarság.Mindegyiknek megvolt a maga vezére: Álmos,Elõd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm.
A hét vezér közül Álmost választották megfõvezérnek, aki legöregebb és legbölcsebb volt.A hét vezér megvágta karját, és vérét egy bor-ral töltött serlegbe folyatta annak jeléül, hogyamit fogadnak, vérükkel, életükkel is megvé-delmezik. Majd õsi szokás szerint esküvel pe-csételték meg a szerzõdést:
„Ameddig életünk tart, sõt utódaink életé-ben is, mindig Álmos vezér utóda lesz a vezé-rünk. Ami jószágot közösen szerzünk, minden-kinek része legyen abban. Ha valaki Álmos ve-zérhez hûtlen lenne, annak vére hulljon. Aki azutódok közül a vérszerzõdést megszegné, aztörök átok sújtsa!”
Késõbb Álmos öregsége miatt fiára, Árpád-ra bízta a fõhatalmat. Elindultak, s el is értekhegyeken, vizeken, ellenséges országokon ke-
resztül, egészen addig a földig, amely Attiláévolt valaha. Lassú és sokáig tartó út volt ez.Elöl lovagoltak a fegyveres vitézek, utánuk sze-kereken a nõk és a gyermekek. Szolgák terel-gették az óriási nyájakat, marhákat, juhokat,amelyek tejjel és hússal látták el a vándorló né-pet. Sok harc és hosszú pihenõk közt jutottakel a Vereckei-szorosig .
Árpád seregei Munkácsnál ereszkedtek le asíkra, ott tartottak pihenõt. Álmos itt halt meg,Árpád fejedelem pedig megkezdte a honfogla-lás nagy munkáját. Rendbe szedte seregét ésnépét, errõl nevezték el a helyet Munkácsnak.
MÓRA FERENC nyomán
Beregszász a kárpátaljai magyarság fõvárosa.Itt készül az Irka címû magyar gyermeklap.
Munkácsi Mihály: Rõzsehordó asszony
Ungvár fõtere
Verecke – a honfoglalás emlékmûvétnem engedik felépíteni.
9
MUNKÁCS HÕS LELKÛASSZONYA
JÓKAI MÓR nyomán
Zrínyi Ilona történelmünkegyik legrokonszenvesebbalakja. Férje, I. Rákóczi Fe-renc abban az idõben haltmeg, amikor második gyer-mekük, Ferenc született.
Az özvegyre nehéz köteles-ség hárult: a két gyermek ne-velése és a hatalmas Rákóczi-birtok kezelése. Ekkor ismer-kedett meg a kurucok ifjú ve-zérével, Thököly Imrével, aki-hez feleségül ment.
Amikor Thökölyt a hadi-szerencse elhagyta, és törökföldre távozott, a munkácsivár védelmét feleségére bízta,aki férfiakat megszégyenítõbátorsággal védte a várat a la-bancok ellen.
Kaprara, német tábornoktélvíz idején támadta megMunkácsot. Zrínyi Ilona magajárt a bástyákon, jelenlétével
lelkesítette a védõket. Amintegy bomba lecsapott a vár-ba, rögtön lefüleltette vizesökörbõrökkel, így nem rob-bant szét. Két tüzes golyó la-kószobájának falát is átfúrta.
Kaprara hiába hozatottmég nagyobb ágyúkat. Negy-venhat napi ostrom utánnagy haraggal vonult el a váralól, csak lovasságát hagytahátra a vár körülzárására.
Második éve védte ZrínyiIlona Munkácsot, amikor al-vezérei elárulták, és kényte-len volt a várat feladni.
A hõs asszonyt gyerme-keivel fogolyként vittékBécsbe, vádolták, vallatták,majd õt és lányát zárdában
helyezték el, fiát jezsuitáknevelésére bízták.
Thököly Imre négy év múl-va feleségét két német tábor-nokkal kicseréltette.
Zrínyi Ilona tél közepén in-dult neki a hosszú és nehézútnak. Szeretett volna szemé-lyesen elbúcsúzni fiától, denem engedték meg neki. Ek-
kor írta anyai fájdalommal te-li, de önérzetes hangú búcsú-levelét:
„Édes fiam! Férjem-urammagához hív engem. Rettentõnagy út áll elõttem, de azértsietve sietek uramhoz és hû-séges férjemhez. Kötelessé-gem hozza ezt magával. Sem-mi sem esik nekem olyan sú-lyosan, mint tõled elszakadni,mert te nekem bánatot soha-sem okoztál. Csak tanulj szor-galmasan, és rajta légy, hogya dicsõség koronáját elnyer-jed! Nincs a világon szebb ésdicsõbb, mint a becsületesnév és a jó hír. A földi javakelveszhetnek, de aki becsüle-tét vesztette, mindenét elvesz-tette.
Becsüld az embereket! Akimásokat megbecsül, maga-magát becsüli.
Anyai áldásommal mindenjót kívánok neked. Bárhovávet a sors, maradok minde-nütt és mindenkor a te forrónszeretõ anyád:
Zrínyi Ilona”
Zrínyi Ilona vizsgálóbírói elõtt. Madarász Viktor festménye
Munkács – a fellegvár részlete
10
Felvidéki menyecskelyukhímzéses fõkötõben.
A gömöri cserép-lábosnak még vanlába, a mai lábosok
már lábatlanok.
Meleg színekfénylenek a gömöriboroskancsón, – ésjó bor terem benne.
A tallósihozhasonló vízi-
malmok õröltéka felvidékiek
tiszta búzáját.
Tulipánok, levelekmintázzák a lipót-nádasdi ónmázashabán csempe-kályhát.
A felvidéki viselet, tájnyelv, szokásokszervesen összetartoznak a mai észak-magyarországival. Palócos a tájszólás és afõkötõ, matyós a hímzés az Ipoly és a Garamvölgyében, Csallóközben és Zoborvidéken.
A vallásuk miatt bujdosó habánokErdélyben is, Pozsony környékén isgyönyörû fazekasmunkákat hagytakránk. Kerámiáik – akárcsak ez a tál –finom rajzolatúak, kék-sárga színekbenpompáznak.
Türelem-üveg.A felvidékiek
ügyességérõl,türelmérõl mesél ez a
pici rész-letekbõl
összerakott,üvegbeépített,
selmecbányaiKálvária.
11
A haza, a haza egyenlõ volt mindigezer év óta már, és mindig az marad,mert nem darabokból összetákolt darab:egytest a mi hazánk, eleven valami!Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani.
Máskor is hevert már elkötött tagokkal.Zsibbadtan alélt a balga erõszakkal.
Lám, igaz jószágunk visszatér kezünkre,bár a világ minden fegyvere õrizze.Mert erõs a fegyver és nagy hatalmasság,de leghatalmasabb mégis az igazság.Útja, mint a Dunánk és csillagok útja:nincs ember, aki azt torlaszolni tudja.
Erõs igazsággal az erõszak ellen:így élj, s nem kell félned, veled már az Isten.Kelnek a zsarnokok, tûnnek a zsarnokok.Te maradsz, te várhatsz, nagy a te zálogod.Zsibbad a szabadság, de titkon bizsereg,és jön az igazság, közelebb, közelebb...
Babits MihályA Magyar Királyság nagyhatalom volt.
Szent István országa betöltötte az egész Kárpát-medencét, Szent László királyságánakhatárát az Adriai-tenger mosta. Hiába dúlta tatár, szaggatta török, sarcolta német, hiába szakította háromba a 150 éves török uralom,
s tépte ötbe Trianon – egy test a mi hazánk.
A három részre szakadt ország. 1541—1686 között csak Erdély õrizte függetlenségét.
12
1 2 3 4 5
1
2
3
4
M J F Ö L D
M A S P O R
A Ó G T G A
T N U Y N L
E Á S T A !
K R A J Z R
S Á S A V L
I
T
K
E
N
É
O
1
2
3
4
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
6
7
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
6
– Peti, tegnap a tanítás idejealatt a parkban láttalak, egy famögött. Magyarázatot kérek!
– Hát, tanár úr, kérem, túl vé-kony volt a fa.
Deák Tímea, Sepsiszentgyörgy
�A kéményseprõ elégedetten
nézegeti magát a tükörben:– A koromhoz képest egész jól
nézek ki!
Pataki Ildikó, Küküllõkeményfalva
�Peti az elsõ úszólecke közben
megszólal:– Edzõ bácsi, azt hiszem, má-
ra elég is lesz.– Mibõl gondolod, kisfiam?– Tetszik tudni, már egyáltalán
nem vagyok szomjas.
Pálfi Bernadett, Nagyvárad
�Megy két kisegér a vasúti sí-
nen.– Cin, cin – mondja az egyik.– Dehogy cin! Vas! – mondja a
másik.
Srof Orsolya Ibolya, Mezõfele
�– Vettem a gyereknek egy
zongorát – dicsekszik egy em-ber a szomszédjának.
– És már játszik rajta?– Hát persze! A tetején gomb-
focizik.
Szõcs Imola, Vargyas
�– Esténként, ha nem tudok
elaludni, számolni szoktam –meséli Feri bácsi.
– Mégis, hányig?– Hát... háromig. Néha fél
négyig is.
Tóth Emõke, Székelykeresztúr
�
HAHOTA☺ ☺
Orgován Noémi,Bürgezd:
1. Játékmedve 2.Nem erre 3. Üzem 4.New ... 5. Férjemapja 6. Ócska
�
Tóth-Pál Edit,Szamosardó:
1. Nem itt 2. Ro-mán pénznem 3.Ereinkben folyik 4.Anyó párja 5. Készüla sütemény 6. Nemül 7. Téli nyakravaló
�
Kovács Máté,Brassó:
1. Retteg 2. Gyil-kolt 3. Csüng 4.Csonthéjas gyü-mölcs 5. Nem oda
�
Balogh Ernõ,Szováta:
1. Agy 2. Tagadó-szó 3. Becézett Enikõ4. Az egyik alapszín
�
Imre Erzsébet,Korond:
1. Halkan mondó2. Mondat végéretesszük 3. Vágóesz-köz 4. Becézett Ró-bert 5. Mama párja
� Nagy Emese,Székelyudvarhely:
1. Ajakpirosító 2.Álomba merülõ 3.Becézett János 4.Muzsika
�
Szígyártó Iza-bella, Vármezõ:
1. Kerek gyümöl-csök 2. BecézettNapsugár 3. Hosszúcsõrû költözõmadár4. Doktor 5. Gömbö-lyû játék
� Tóth Ildikó, Sza-mosardó:
1. Filmet vetítenekbenne 2. Bejárat 3.Becézett Tamás 4.Reggel ellentéte 5.Vívnak vele
TTAALLÁÁLLDD KKII!!
Szabó Krisztina, Szamosardó:
húzd ki a táblázatbólaz alábbi rejtvények
megfejtését – szerzõjükkedvenc tantárgyát –, a
megmaradt betûket pedigolvasd sorba.
13
A FEBRUÁRI REJTVÉNYPÁ-LYÁZAT megfejtése: A farsangidiákok piros nadrágban járnak.Könyvjutalmat nyertek: PüspökiRenáta, Bõsháza; Tamás László,Borszék; Bak Eszter, Szinérváralja; Nagy Franciska,Kolozsvár; Mészáros Szabina, Kökényesd. Gratulálunk!
Végre itt a tavasz! Egyre több anapfény és a virág. Márciusban sokaz ünnep: március nyolc, a nõk napja,Március tizenöt, nemzeti ünnepünk, ahónap végén pedig Húsvét lesz. Jön anyuszi, kezdõdik a locsolás, egyikhímes tojás szebb, mint a másik.
MÁRCIUSI MEGFEJTÉS
Költõ, 100 éve szü-letett, sok versét te
is olvastad, tanultad.Ki az? A rejtvénybõl
neve és két versének címe is
kiderül. Küldd el aválaszt, hogy részt
vehess a sorsoláson!
a Rejtvénykirály
VA
JN
ÁR
ILO
NA
rejtvénye
VÍZSZINTES1. A költõ neve11. Idõmérõ12. Bartók ..., zeneszer-
zõ13. Nóta14. Ábécé!16. Csak a közepén!17. Italt tesz a pohárba18. Maros megye gép-
kocsijele19. Egyre szûkebb lesz21. Pára!22. Ebédet készít23. Õriz
25. Az összesen27. Eleinte elõre!29. Az államnak fizetjük31. Maros közepe!32. Aggódik, félFÜGGÕLEGES1. Rossz ellentéte2. Hatvan perces3. Lócsemege4. Kutya5. Hajápoló eszköz6. Formálódó7. Tanulni kezd!8. Órával mérik9. Becézett Lajos
10. Verscím15. Vállalat gazdasági
bukása17. Átló vége!18. Verscím20. Így zümmög a méh22. Fontos páratlan
betûi24. Létezik26. Igaz Róza névjegye27. Nem az28. Strázsa30. Dugó mással-
hangzói
1
11
18
A25
31
2
14
26
3
22
S
15
19
4
12
20
S32
5
16
27
6
U
7
Ü
28
T
17
23
O
8
13
24
29
9
21
30
A10
T
RREEJJTTVVÉÉNNYY--PPÁÁLLYYÁÁZZAATT
NNYYEERRTTEE
SSEEKK
Megkaptuk az ajándékkönyvet, betesszük az
iskola könyvtárába, és ígymindenki el tudja olvasni. Vol-
tunk Csûrdöngölõ néptáncfesztiválon – írják acsíkmenasági negyedikesek.
A balánbányai IV. E osztály tavalyi bélyeggyûj-teményével állatkerti belépõt nyert: Köszönjük,hogy megajándékoztak minket egy csodálatos él-ménnyel. A marosvásárhelyi állatkertben sok ér-dekességet láttunk. Nagy örömünkre szolgált,hogy cikkünket, Balánbánya történetét megjelen-
tették. Meglátogattuk a Városházát, a Bányaválla-latot, a felekezeteket és egy kicsi mûsorral át-adtuk az ajándék-Napsugarakat.
A gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Is-kola III. B osztályára igen-igen büszkék vagyunk.Hogy miért? Kiderül a beszámolóból: Úgy döntöt-tünk, hogy örömet szerzünk a gyermekotthon kisárváinak. Két vidám szereppel készültünk. Vittünkajándékot is. Bevallom, egy kicsit lámpalázamvolt, de amikor elkezdtük az elõadást, már meg-szûnt. Szép volt ez a nap.
A szentegyházai III. és IV.-esek rajzok, mesék,versek mellett a Gellért-búcsúról számoltak be.
Válaszainkat a 14. oldalon folytatjuk.
LEVELEZÕ
14
„SZÜLÕFÖLDÖN MAGYARUL"
PÁLYÁZATI FELHÍVÁSNEVELÉSI-OKTATÁSI, VALAMINT
TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ-TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉRE
Pályázat célja: a romániai magyar nyel-vû nevelés-oktatás anyagi támogatása. Pályázók köre: 1. nevelési-oktatási, valamint tankönyv-
és taneszköz-támogatásban részesül-het az a pályázat benyújtásáig 18. élet-évét be nem töltött kiskorú, aki Romá-niában mûködõ oktatási intézmény-ben alap- vagy középfokú tanulmá-nyait magyar nyelven folytatja;
2. valamint az, aki fakultatív magyarnyelvû oktatásban részesül, és lakó-helyén nincs megfelelõ szintû magyarnyelvû oktatás;
Pályázható támogatás összege és jog-címe:
A. NEVELÉSI-OKTATÁSI TÁMOGATÁS
– Gyermekenként 20.000 Ft-nak megfe-lelõ lej összegû nevelési-oktatási támo-gatásban részesülhet a saját háztartásá-ban kiskorú gyermeke(ke)t nevelõ szü-lõ/nevelõszülõ minden olyan kiskorúgyermeke után, aki:1. romániai alap- vagy középfokú oktatá-
si intézménybe jár és magyar nyelventanul (a fakultatív oktatásban résztve-võk pályázatai iskolánkénti egyéni el-bírálásban részesülnek);
2. moldvai magyarok esetében nem in-tézményesített magyar nyelvû okta-tásban részesül.
B. TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZTÁMOGATÁS
- Gyermekenként 2.400 Ft-nak megfelelõ
lej összegû tankönyv- és taneszköz támo-gatásban részesülhet a saját háztartásá-ban kiskorú gyermek(ek)et nevelõ szü-lõ, amennyiben a kiskorú gyermek:1. romániai alap- vagy középfokú oktatá-
si intézménybe jár és magyar nyelventanul (a fakultatív oktatásban résztve-võk pályázatai iskolánkénti egyéni el-bírálásban részesülnek);
2. moldvai magyarok esetében nem in-tézményesített magyar nyelvû okta-tásban részesül.
Az A. és B. pontok alatt megjelölt támo-gatások együtt pályázhatók (egy pályáza-ti csomagban). Mindkét (A. és B.) támogatás 2004-2005.tanévben egy alkalommal igényelhetõ.
Pályázati határidõ:Jelen pályázati felhívás alapján a 2004-2005. tanévben igényelhetõ támogatá-sokra 2005. február 15-tõl, április 30-igterjedõ idõszakban folyamatosan lehetpályázni.Az 2005. április 30-a utáni postai bélyeg-zõvel beérkezõ pályázatok érvényte-lenek.Pályázati feltételek:• megfelelõen kitöltött pályázati adatlap• kötelezõen csatolandó mellékletek:a.) a pályázó szülõ vagy nevelõszülõ sze-mélyazonossági igazolványának fénymá-solata;b.) a kiskorú gyermek(ek) születésianyakönyvi kivonatának vagy 14 éven fe-letti kiskorú személyazonossági igazol-ványának fénymásolata;Amennyiben a kiskorú családneve nemegyezik meg a pályázó szülõ/nevelõszü-lõ családnevével, mellékelni kell a követ-kezõ dokumentumok valamelyikénekfénymásolatát eset szerint:1) válás esetén a válásról és a gyermekjogállásának megváltoztatásáról szóló bí-rósági végzés;2) házasságon kívül született 14 év felet-ti kiskorú esetén a gyermek születési bi-
zonyítványa;3) gyámok és nevelõszülõk esetében anevelõszülõ megbízásáról szóló hatóságidöntés.c.) a kiskorú gyermek iskolalátogatásiigazolásának eredeti példánya, amelytartalmazza az adott osztály/tagozat/cso-port tannyelvének megjelölését (ezenigazolások kibocsátására vonatkozó tí-puskérvény a pályázati csomagban mel-lékelve);d.) a moldvai magyarok magyar tannyel-vû oktatásban való részvétele esetében,iskolalátogatást igazoló irat, vagy ennekhiányában a Moldvai CsángómagyarokSzövetsége által kiállított magyar tan-nyelvû oktatást igazoló irat eredeti példá-nya.A „Szülõföldön Magyarul" támogatásiprogram lebonyolításában az IskolaAlapítvány együttmûködik a RomániaiMagyar Demokrata Szövetséggel.
A pályázati csomag beszerezhetõ: azRMDSZ helyi szervezeteinél, az RMDSZtájékoztató irodáiban. Pályázatok benyújtása: ajánlott külde-ményként postai úton az Iskola Alapít-vány postafiók címére kell küldeni. Ez acím a pályázati borítékon található. Pályázatok elbírálása és támogatá-sok folyósítása:A pályázatokat az Iskola Alapítvány kura-tóriuma bírálja el 30 napon belül, amelyhatáridõ hiánypótlási felhívás esetén egyalkalommal további 15 nappal meg-hosszabbítható. A döntésrõl a pályázókataz Iskola Alapítvány levélben értesíti. Atámogatás folyósítására – minden feltételteljesítése esetén – az elbírálást követõ60 napon belül kerül sor, a pályázati adat-lapon megjelölt módozatok szerint.További tájékoztatás munkanapokon1000 – 1400 között a 0 800 800 137 ingye-nes telefonszámon, az [email protected] címen, valamint az RMDSZ tájé-koztató irodáiban igényelhetõ.
Februári Napsugarunkhelyes „lila” válaszai: Székesfehérvár, Gyula-fehérvár, Nándorfehér-
vár. Tüskevár, Téli berek. Minaret. II. Rákóczi
Ferenc. Éhes disznómakkal álmodik.
Nyertesek: Vadas Henrietta,
Szilágypanit; Bodó Hanga Karola,
Székelyudvarhely; a hegyközszentimrei
IV. osztály.
Örömmel bontottuk ki a következõosztályok közös küldeményét: a fel-sõboldogfavi IV.; a dési II. E; a halmiIV.; a zsibói III. B; a hadadnádasdiIII.; a zabolai III. és IV. B; a fugyivá-sárhelyi IV.; a szalárdi III. B; az erdõ-fülei III. és IV.; a nyárádszeredai III.C; a magyarkirályfalvi IV. B; a kál-mándi IV.; a kászonaltízi IV.; a sza-badkai 4 C; a szovátai IV.; a csíkme-nasági I., III. és IV.; a balavásári II.; aszentegyházai III. A, IV. A és B; acsíkdánfalvi IV. A és B; a szalontaiIII.; a maroskeresztúri IV. B; a ma-rosvécsi III-IV.; a csernátoni IV.; a
mezõfényi III.; a margittai II. és IV. Gosztály; a visai iskolások; a tordaiTeodor Murãºanu Iskola IV. D; a ha-dadi Wesselényi Iskola III-IV.; a szé-kelykeresztúri Petõfi Sándor Iskola II.C; a nagybányai P. Dulfu Iskola II. C;a brassói Áprily Lajos FõgimnáziumII. és IV. B; a gyimesfelsõloki Domo-kos Pál Péter Iskola II. és IV.; a ko-vásznai Orbán Balázs Iskola III. B, Cés D; a gyergyószentmiklósi Foga-rassy Mihály Iskola III. és IV. B; aszászrégeni A. Maior Gimnázium II.,III. és IV. B; a marosvásárhelyi Mûvé-szeti Líceum III. és IV. B; a 14-es Isko-la III. D; a csíkszentdomokosi MártonÁron Iskola III. A osztálya.
LEVELEZÕ
15
Lakatos Csilla, monóikönyvmoly addig rágta a köny-veket, míg maga is írni nem kez-dett – verset a könyvekrõl.
Záporesõ, zivatar, esik ma és dörög,a könyv olvasására az agyam csak úgy pörög.Igen ám, de e cselekvés nem csak mûveltetõ, szórakoztat is, vicces és néha agytörõ. Képzeletben krimivilágban, meseországban jártam,unatkoztam, ültem, s néha a királyra is vártam.Volt, hogy holtomiglan a királyfi volt a párom,elvesztettem üvegcipõmet a párválasztó bálon.Volt, hogy a nagyival jártunk farkas koma hasában,de úgy is, hogy megöltek, s én ott „háltam” az üvegkoporsóban.Sajnos itt most véget ér a mesém,nem ám a másé, csakis-csak az enyém.Fõcze Alpár Gyimesbükkrõl
csupa finom, világirodalmi moly-eledelt ajánl nektek: JohnathanSwift-tõl Gulliver utazásait,Haufftól A kis Mukkot, AlanAlexander Milnetõl a Micimac-kót és a Vörös ház rejtélyét.
KönyKönyvmolyvmoly
A múlt hónapban a lányok hódolhattak hob-
bijuknak, a ruhatervezésnek, most a fiúkon a
sor: lássuk, milyen autót terveznél magadnak.
Persze a lányok elképzeléseire is kíváncsiak vagyunk!
MMaasszzaatt MMûûvvéésszz
1. Keressetek olyan összetett szavakat, ame-lyek fordított sorrendben is értelmesek: pl. gu-mikutya – kutyagumi.
2. Gyûjtsétek össze a gondolkodik rokon értelmû szavait, kife-jezéseit.
3. Ragadjatok piros tollat, és javítsátok ki a 12 helyesírási hibát:Üvegojó üvegház, belsejében mit találsz.Bent lakik a szivárvány, rajta ûl egy kiráj lány.Üveg falon ki kinéz: jön e érte a vitéz,Világhires királyfi. Vagy hejette akárki.
(Gazdag Erzsi)
Szólj, szám!
Februári megfejtések: 1. 2005. február 15., 2005 februárjában,2005. febr. 15-én, 2005. II. 15. vagy 15-én, 2005. 02. 15.; 2. ta-pasz, tapaszt, tapaszta, tapasztal, tapasztala, apa, apaszt, apasz-ta, paszta, asztal, asztala, al, lat; 3. a toportyán féreg a farkas, te-hát gerinces; a szólás a csapdába szorult farkasra utal, nem a her-nyóra, hiszen annak – ha fába szorul netán – „ordítását” nemigenhalljuk. Nyertesek: a gyimesközéploki Majláth Gusztáv KárolyIskola III.; a nagyváradi Al. Roman Iskola IV. B osztálya; a ma-roskeresztúri IV. B; a varsolci IV.; az etédi IV. osztály.
Havonta3 díjat
sorsolunk ki!
A januári pályázat nyerte-
sei: a sszzaalláárrddii III. B (Borz
Andrea a szülinapját várja
leginkább – 1), TTyyuukkooddii
PPeettrraa, Margitta (õ a nyári tá-
borban lesz a legboldogabb
– 2), a ccssííkkddáánn--
ffaallvvii IV. A osztály
(Böjte Róbert Ernõ
jó kis focimeccsek-
re vágyik - 3).11
22
33
Magyarosi Barna Alpár,Szászrégen
16
A Kisküküllõ Sütõ Pálma rajza
Bethlenszentmiklós a Kisküküllõ alsó folyásán, Dicsõszent-márton és Balázsfalva között fekszik. Elsõ okleveles említése1305-bõl való. Nevét a falut birtokló Bethlen családról kapta.1438-ban Albert király III. Bethlen Gergelynek várépítésreadott engedélyt. 1491-ben Zaz Szentmiklósnak nevezték, mertII. Endre szászokat telepített ide.
A legrégibb épület a mai unitárius templom, amely eredeti-leg római katolikus volt.
A református temp-lomot Bethlen Gergelygróf építtette 1750-ben. Az ortodox temp-lom eredetileg görög katolikus volt, 1911-ben épült.
Bethlen Miklósmaga tervezte kas-télyát, és az építé-sében is részt vett.1669-ben kezdteel, de „különbözõnyomorúságai miatt” csak 1691-ben fejezte be.
Bethlen Miklós Keresztúri Pál és Apáczai CsereJános tanítványa volt, Heidelbergben, Utrechtben ésLeidenben is tanult, majd apja tanácsára Bethlen-szentmiklóson telepedett le. Korának legmûveltebb
embere, 7 nyelven beszélt, fejedelmi tanácsos,majd kancellár volt. Fõ mûvében, az ÖnéletírásbanBethlenszentmiklósról is ír.
A kastély egy éjszakára szállást adott a híreskuruc tábornok, Pekry Lõrinc feleségének, az elsõmagyar költõnõnek, Petrõczi Kata Szidóniának, akiitt írta meg „A piros könyvecske” legszebb hat ver-sét. A kastély még áll, de sajnos romos állapotban.
Itt születtem
A mai unitárius templom
Udvar Eduárd rajza
Hány barlangot rejt a révimészkõhegy gyomra?
Jó vagy rossz tündérek laknaka Tündérvárban? Mi esik a
legnagyobbat Réven?Törheted a fejed, amíg májusi
Itt születtem rovatunkbanválaszt nem találsz minderre.
A Vashegy Veres Réka rajza
17
Összeállították a tavalyi II-IV. osztályos tanulók
Miklós Judit tanító néni segítségével.
A tiszteletes úr a szomszédos Szentbenedeken isszolgált, s Józsi bácsi szekerével tette meg az utat.A lovász is öreg volt, a lovai is azok. Egyik vasárnapa pap látta, hogy csúf, fekete felhõk közelednek, sígy biztatta a kocsist:
– Fussunk egy kicsit, Józsi bácsi!Mire az öreg:– Fussunk, tiszteletes úr, de kire hagyjuk a lovakat?
Falunk lakosainak száma az utolsó népszámlálásadatai szerint 1459, akik közül 490 református, 400unitárius, 548 ortodox. 150 diák és 80 óvodás tanulBethlenszentmiklóson.
Iskolánk szép és gondozott, bútorzatát teljesen ki-cseréltük. 13 számítógéppel ellátott informatika la-boratóriumunk, jól felszerelt tornatermünk, vízveze-tékkel és zuhanyozóval ellátott modern illemhelyünk,fénymásolónk, új audio-vizuális eszközeink vannak.
Mindezt az immár 10 éve tartó holland kapcsolatsegítségével tudtuk megvalósítani. Köszönet azoknak,akik e kapcsolat létrehozásán és fenntartásán fáradoznak.
A magyar tagozatnak ének-kara, színjátszó- és néptánc-csoportja van. Az unitáriustemplomban ünnepeljük megMárcius 15-ét, részt veszünk anagyenyedi Bethlen Gábor Kol-légium színjátszó találkozóin,kiszállásokra járunk a közeli,magyarok lakta falvakba. Pél-daképünk a 100 éves Halmá-gyi Pál Unitárius Dalkör és azIfjúsági Egylet táncosai.
Anikó néni szegény, dehumoros asszony volt. Egyalkalommal a lelkész felesé-ge meglátogatta. Anikónéni, akit házimunka végzé-se közben ért a megtisztel-tetés, így szólt:
– Jaj, drága tiszteletesasszany, üljön le nálunk! Azigaz, hogy nincs más szé-kem, csak ez az egy, s ezenis a récéknek vágak, de énleülök rá, s a tiszteletesasszany üljön az ölembe!
Barátaink a küküllõvári iskola magyar gyermekei, akikettankönyvekkel, padokkal segítettünk. A Napsugárt és a Szivárványtis mi szoktuk nekik megrendelni. A nagy tánccsoport neve
Tulipán Együttes. Mi, akisebbek most készülünk ne-
vet választani.Tanító nénink aSzénafû nevetjavasolta.
IskolánkMiklós Olga Mária rajza
A Halmágy Pál Dalkör
Találkozó a küküllõváriiskolásokkal
18
– Na, még ilyet sem hallottam! Ugyan, me-lyik kertésznek van négy vagy éppen hat lába?– kacagott Gyuri.
– Pedig vannak szép számmal, csak több-nyire észre sem vesszükõket, noha sokat segíteneknekünk – emelte fel ujjátfigyelmeztetõen SokattudDoktor. – Itt van például avarangyos béka.
– Varangyos béka? Megnem fognám semmi pénzért!– utálkozott Kati.
– Nem is kell fogdosni,mert bõrében mérgesnyálkát termelõ mirigyekvannak, de attól még lehetnagyon hasznos. Rengetegkáros rovart, csupaszcsi-gát, fonalférget fogdosössze, s méghozzá éjjel,amikor a madarak márnem repkednek. Annyirahasznos, hogy Angliábankosárkákban árulják a pia-con, a kertészek jó pénztadnak érte, s igyekeznekmegtelepíteni kertjükben.S ha már a négylábú kerté-szeknél tartunk, ne feledkezzünk meg derékkubikosunkról, a vakondról és tüskés vitézünk-
rõl, a sündisznórólsem – folytatta So-kattud.
– Vakond? Aszomszédunk na-gyon haragszik rá,mert föld alatti jára-tait ásva kidöntöget-te a palántáit – je-gyezte meg Gyuri.
– Azt bizony rosz-szul teszi – bosszankodott Sokattud. – Nemgondol arra, hogy éppen azért telepedett megnála ez a szorgalmas rovarpusztító, mert a föld-ben sok a csimasz, rovarláva, féreg, ami lerág-
ja palántái gyökerét? Örülniekellene, hogy segítsége érke-zett, nem haragudni.
– Hallottam, hogy valaki asündisznót azért fogta meg –mesélte Kati –, hogy a pincébezárja, hadd fogja ki az egere-ket.
– A sündisznó nem macska,nem fog egeret – fortyant felSokattud –, hiszen azok sok-kal gyorsabban szaladnak,mint õ. Hagyta volna inkább akertjében, hogy pusztítsa a ro-varokat.
– És a hatlábúak? Azok megmiféle kertészek? – kérdezteKati.
– Legelsõként a katicabogarat említeném –gondolkozott el Sokattud. – Mind a kifejlett ro-
var, mind a lárvájarengeteg levéltet-vet pusztít el. Aztánitt vannak a levél-tetûfarkasok.
– Farkasok? –ámuldoztak a gyer-mekek.
– Így hívják a fá-tyolkák lárváit. Ha-rapófogóra és csi-peszre hasonló rá-gójukkal rengeteglevéltetvet fogdos-nak össze. S akkor
még nem is szóltam a futrinkákról, a kaparó- ésútonálló darazsakról és azokról a hasznos rova-rokról, amelyek a virágok megporzását végzik:a méhekrõl, poszméhekrõl. Bizony, ha õk nemvolnának, soha nem ehetnénk gyümölcsöt –fejezte be mondókáját Sokattud.
Bokron lakik; zöld, mint a levél; ugrómester,ujja tapad, nyelve ragad; idõjós, de nem me-teorológus. Mi az?Februári megfejtés: szarvasbogár. Nyertesek:
Kovács Márta Melinda, Marosszentgyörgy;Boda Rebeka, Mocsolya; az érköbölkúti IV.osztály.
KISKÓPÉHavonta
3 díjat
sorsolunk ki!
BITAY ÉVA
NÉGY- ÉS HATLÁBÚ
KERTÉSZEK
A pókok iskáros rovarokkal
táplálkoznak.
Egy katicabogáregy nap alatt
150 levéltetût iselpusztíthat.
Lárva korában a fátyolkasok levéltetût pusztít.
Sün, cickány, gyík, vakond, varangy – mind akertész segítõtársa.
19
Amikor Bali kicsi volt,és kinõtt az elsõ két foga,ha mutatta, úgy nézett ki,mint egy egér.
Deák Dávid
Az öcsém, mikor házit kellírjon, órákat fekszik az ágy-ban, és csak este késõn írja le.De akkor már nagyon álmos.
Szász Márton
Csaba a napköziben egy lá-bára húzta mind a két zoknit,és a takarítónõ egész nap ke-reste. István már zenetanár.Mikor kicsi volt, Csabávalegyütt kiporszívózták a fürdõ-kádból a vizet.
Fazakas Eszter Zsuzsánna
A testvérem szeretné, halenne egy bõr labdája, mertfutballista akar lenni.
Czéczi Márton Róbert
Nincs testvérem, de szeret-ném, ha lenne. Csak ne sírjon,és hamar nõjön meg, hogy neunatkozzak. Szõke Erik
A testvérem verekedik ésbosszant. Órák hosszat alszik,és én addig szabad vagyok.
Máté Szilárd
Öt testvérem van: Ágnes,Sándor, Ágoston, Zsuzsi, a leg-kisebb Máté. Mindegyik jó-kedvû, és szeretném, ha nemhagynának el soha.
Szilágyi Barna
A testvérem nagyon édeskisbaba, mikor ideges, rácsapegyet valamire, vagy élesen vi-sít. Papp Bernadett
János 19 éves, szeret focizni,és nem enged számítógépezni.
Kádár Miklós
Ha lenne testvérem, játsza-nék vele, és sétáltatnám. Na-gyon szeretem a gyerekeketöltöztetni és etetni.
Csapó Ingrid
A testvérem szeret óvodábamenni, de reggel nagyon nehe-zen kel fel. Néha rosszalkodik.
Dobrai Krisztián
A testvérem, amikor idegesés veszekedik, akkor mindigmegkarmol. De egy óra alattkibékülünk.
Boros Richárd
ÁÁpprriilliiss 11.. –– a beugratá-sok, csúfolódások napja. A
nap áldott melege mindent átjár, újul a természet, „telelesz a téli ember keskeny szíve szélességgel”. Ezen a na-pon mindenki tréfál, mókázik.
ÁÁpprriilliiss 2244--éénn,, SSáárrkkáánnyyööllõõ SSzzeenntt GGyyöörrggyy nnaappjjáánn haj-tották legelõre az állatokat, zöld gallyal ütögetve õket,hogy elhárítsák a rontást. E napon vetették a kukoricát,a babot, és kincset is kerestek, mert a hiedelem szerinta földbe rejtett kincs e napon lángot vet.
ÁÁpprriilliiss 2255--éénn,, MMáárrkk nnaappjjáánn megszentelt búzából ko-szorút kötöttek, amelyet elõbb a templomi zászlóra tûz-tek, nyolc nap múlva a szántóföld négy sarkába rakták
jégverés ellen, vagy beteg ember párnája alá tették, hogy meggyógyítsa. ÁÁPPRRIILLIISS
A testvérem sokat számító-gépezik és tanul.
Major Johanna
A testvérem nagyon szorgal-mas, ezért is szeretem.
Józsa Kinga
Katával néha össze-veszünk, de aztán ki-békülünk.
Bodoki-H. Zsolt
Ha ez a bélyegnyolcadikként a
neved mellé került,egy közös boríték-ban küldjétek elnekünk az egész
osztály bélyegeit anévsorral együtt.
Még ebben azévben eredményt
hirdetünk.
Áprilisi jeleÁprilisi jeless napoknapok
Gyö
rkös
Hen
riet
ta,
Szat
már
ném
etiA zilahi IV. B osztály a múlt tanév
óta várja, hogy bekerüljön a
TTEESSTTVVÉÉRREEKK KKUUCCKKÓÓJJAArovatba. Végre, itt a pillanat!
20 TOMOS TÜNDE rajzai
KRASZNAHORKAÉlt egyszer a Sajó-völgy erdõrengetegében
Gömör és Szepes határán egy szegény juhász,András. Messzi vidéken fürge, szorgalmas,ügyes embernek ismerték. Derék teremtésvolt a felesége is. Legnagyobb örömükre hatszép fiuk volt. Dolgoztak reggeltõl napestig. Ajuhász az állatait õrizte a legelõkön. Az asszony-nyal száz juhot fejtek meg minden este. For-mázták a sajtot, gyúrták a túrót, fõzték a zsen-dicét. Övék volt a veszõdés, az uraságé a nyáj.
Egy harmathullásos májusi reggelen And-rás juhász héjavijjogást hallott a feje fölött, ijedtcincogást a lába alatt. Lenézett.
Gyémántszemû, aranybundájú kis egérkemenekült a ragadozó madár elõl. A juhász ép-pen az utolsó pillanatban vágta botját a héjá-hoz. El is találta. A madár elfeküdt a füvön. Ki-szedte csõrébõl a remegõ kis egeret.
Ekkor megszólalt az egér:– Köszönöm, amit értem tettél, fogadd a há-
lámat. Tudd meg, én vagyok az egerek királya.Ma éjjel, amikor a hold a legfényesebben vilá-gít, jer ide, ehhez a bokorhoz, amely mellettellenségem fekszik. Mikor harmadszor meg-
botlasz, állj meg. A többi a mi dolgunk, az erdõlakóié!
Ekképp cselekedett a juhász. Mikor mármindenek elnyugodtak, fogta a botját, és el-ment otthonról.
Szellemek órája volt, bagoly huhogott. A ju-hász ijedtében megbotlott egy kõben. Egy bo-kor alól most tizenkét törpe ugrott ki, tizenkétfehér egér vonta kicsi hintót kísértek. Benneült az egerek királya aranyos prémjében.
– Azt a követ emeld meg, juhász, amelyik-ben megbotlottál! – parancsolta az egérkirály.Ezzel eltûnt a csodamenet.
A juhász szót fogadott, botját a kõ alá nyom-ta, kifordította, s íme, halljatok csudát: a kõ alólegy jókora gyémánt és ezernyi aranypénz hul-lott ki ezüsttel keverve. Tömérdek kincs volt!A juhász lekapta süvegét, azzal merte az ara-nyat tarisznyájába. A fénylõ követ pedig a ta-
risznyája aljára tette.Másnap felvette ünneplõ ingét,
újdonatúj szûrét, jobbik bocsko-rát. A feleségével együtt ballagotta király õfelségéhez, Budára. Hétnap folyton csak mentek. Amikorodaértek, az õrök csak nagy nehe-zen engedték a király elé.
Béla király nagy gondban volt.Országát kifosztotta a tatár. Védõ-várakat kellett volna építeni. Demibõl?
– Uram, királyom – hajolt mega széltõl cserzett arcú juhász –,ajándékot hoztam neked Gömör-országból – és elõvette a kétököl-nyi csillogó követ. Oly fényt vetetta kõ, hogy a megannyi fõúr, bá-mész ajtónálló majd belevakult.
– Hisz ez gyémánt! – kiáltott föl
„Olyan kihalt, olyan árva KKrraasszznnaahhoorrkkaabüszke vára.” A nóta Rákóczit siratja, de avár eredetmeséje IV. Bélát idézi fel.
21
a király. – Hol vetted vajon?– A juhlegelõn leltem. Az erdei kiskirály
ajándéka volt. Csak téged illet, nagy király úr!– Mit kérsz érte, mi a kívánságod, te juhász?
A magam szegénységében mit adhatnék ne-ked?
– Nem kérek én semmi mást, uram kirá-lyom, csak azt, hogy engedj hét várat építenem
fenn a hegyekben. Hatot a fiaimnak, egyet ma-gamnak.
– Ha csak ennyit kívánsz, teljesüljön hát!A juhász alázatosan emelte meg a süvegét, s
szél szárnyán repült vissza Gömörországba.Fel is építette várait. Minden fiának egyet, ma-gának pedig Krasznahorkát...
Szombathy Viktor
ZÓLYOM VÁRANépmonda
Az erdõ közepén állt valamikor Pusztavár.Nagy Lajos királyunk sokat fázott ebben a dü-ledezõ várban, ha vadászatkor erre járt.
– Hideg van ebben a nagy házban – húztaösszébb magán a farkasbõr bundát.
– Itt még a kövek is köhögnek – hajtott fejetZólyom ispán. – Rendeld el, uram, hogy szebbhelyen új várat építsenek neked. Olyan mese-kastélyt, amelyben mindig megpihenhetsz.
– De hová építtessek új várat ebben az erdõ-
rengetegben? – kérdezte Lajos király.– Égi jel mutatja majd az utat – felelte Zó-
lyom ispán.Forró júniusi reggel volt. A király õfelsége
és vadásztársasága vadászni indult. Hajtották avadakat. Közben észre sem vették, hogy feketefellegek sûrültek az ég alján. Pillanatok alatt ki-tört az égiháború. Zengett, villámlott. Bõrig áz-tak urak és szolgák. Ámde, amily gyorsan tá-madt a vihar, oly váratlanul el is múlt. Ahogykiléptek az erdõbõl a Garam síkságára, gyö-nyörû hétszín szivárvány boltozta az eget.Egyik vége a folyóba ért, másik vége egy
dombra.– Amott a jel! – kiáltott föl a király. – A
csodajel! Arra a dombra építtetem a várat,amelyet a szivárvány mutat. Nevedet fog-ja viselni, Zólyom ispánom. Magasan
sincs, mélyen sincs. Szellõ cirógatjarajta a fákat, a domb lábát locsol-
ja a Garam.Így épült föl a csipkebástyás
lovagvár, Zólyom tündérvára.
ZZóóllyyoomm vára elsõ nagy köl-tõnk, BBaallaassssii BBáálliinntt szülõ-
helye.
22
Egyszer egy egér meglátott egy po-harat. Azt hitte, hogy sajt, kezdett sza-ladni feléje, de a pohár is szaladt elõle.
– Miért kergetsz? – kérdezte a pohár.– Te vagy a kedvenc csemegém –
nyalta száját az egér.– Azt hittem, az egerek sajtot esznek
– rémült meg a pohár. – Épplátok egy ínycsiklandozó dara-bot.
Megkóstolta az egér a sajtot, de nemízlett neki. Aztán a poharat is megrágcsál-ta, és nagyon ízlett. Azóta csak poharateszik az egér. Jakab Eszter írása és rajza,
Marosvásárhely
Nevet a répa, mert csiklintja a béka.Veres a cékla, kalapot emel a létra.Nevet az erdõ, mert a tavasz eljõ.Nevet a felhõ, mert a fû felnõ.
Páll Norbert, Orbaitelek
Csodálatos tavasz van,Minden reggel süt a nap,Vidámak a gyerekek,Gyönyörû a kikelet.
Medve Enikõ, Túrterebes
Itt van már a sok fecske,Legelész a kis kecske,Sok pillangó a réten,Két gólya ül a fészken.
Tavaszi szél fújdogál,Kelepel a gólya már,Ugrálnak a gyerekek,Várják a jó meleget.
Révai Zsolt, Túrterebes
Április bolondos,Szakállát rázza a kolontos,De én ettõl nem félek,Még a jégre rálépek.
Mircse Attila, Hilib
Én a parkba sietvemadarat láttam fészekben.Hát az bizony nagy vót ám,gondoltam, hogy nagyapám.Fel is másztam sietve,kíváncsian belesve.De az bizony nem õ vót,hanem egy nagy fecske vót.De az engem úgy megcsípett,alma, körte fejembe esett.Haza is futtam, de olyan gyorsan,hogy az ajtót meg sem kaptam.
Ferencz László, Kovászna
Trombitás Márta,Marosvásárhely
Kántor Viola,Marosvásárhely
Coman Cristina,Szentegyháza
Irkafirka
Fis
cher
Anas
ztáz
ia,
Mez
õfén
yMost, hogy jön a tavasz,Eresz alatt újra látlak.Megvan a régi házad,Melyben kiköltheted fiókáidat.
András Áronka írása és rajza, Málnásfürdõ
23
Kertedben egy tulipán,Nekem van egy ibolyám,Itt repül egy gólyapár,A járdán megy egy ifjú pár.
Vasárnap kikelt a csibe,Gilinyó a csõribe,Megérkezett a fecske,A réten legel a kecske.
Francia Gabriella, Túrterebes
Itt vannak a madarak, Gólya, fecske, darazsak,Virágoznak a fák,A kert is reánk vár.
Sass Emõke, Szalárd
Fúj a szél, fúj a szél,De én nem haragszom,Nézek a tájra,Látom, hogy vidám minden,Látom, hogy vidámabbak vagytok,Mint télen voltatok.
Csíki Szidónia, Nagygalambfalva
Ó, be édes az a cinke,Jaj, de szép, és oly picinyke.Már az én fogam sem vacog,Elmúltak a szörnyû fagyok.
Vass Melinda Gyopárka, Székelyudavrhely
NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 401050 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28.,C.P.137. Telefon/fax: 0264/541323. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: [email protected] Honlap: http://www.dntcj.ro/NGOs/napsugar; A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont RO14RNCB2200000005690001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL.Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 15000 (1,5) lej
Címlap: Munkács (Ukrajna),
Pozsony, Kassa(Szlovákia),
Köpcsény (Ausztria).
Csiripel a madár,Éneke égbe száll.Felröppen és leszáll,Párt keres és talál.Együtt fészket raknak,Tojásokat óvnak.Fiókákat ott
etetnek,Õsszel együtt
elrepülnek,Tavasszal majd
visszajönnek.Károly Tímea, Székelyvarság
Ben
de
Edin
a, Z
abol
a
Páll Andrea,Gyergyószentmiklós
Mod
ra N
oém
i,M
aros
kere
sztú
r
Ciocan Ágnes,Székelykeresztúr
Napkletkor a madarakcsicseregnek vidáman,a nekik való kukacoknyüzsögnek a sárban.
György Annamária, Székelyvarság
Irkafirka
Elolvadt a hó, a jég,Itt a tavasz, itt van rég.Madárcsicsergés hallatszik, Zeng a határ,A virág is nyílik,Itt a várva várt nyár.De az õsz is közel jár,S tél van újra, tél van már.Jaj, de szépek az évszakok,De túl hamar telnek a napok.
Maicher Helga, Nagybánya Lavrincsek Attila, Egri
Szilá
gyi
Rék
a,G
yerg
yósz
entm
ikló
s
FelvidékFelvidék
Garam völgyeGaram völgye
ZoborvidékZoborvidék
