Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Blaskó ZsuzsaNépességtudományi Kutatóintézet, KSH

Corvinus Egyetem,2011 október 27.

Miről lesz szó? Kisgyermekes nők munkavállalása: dolgozzanak? Ne

dolgozzanak? - A kisgyermekes nők munkavállalása pro és kontra – Miért érdekes?

A társadalompolitikai beavatkozás eszközei: Pénzbeli transzferek Nem pénzbeli transzferek – gyermekintézmények! Munkapiaci környezet

Lehetőségek és korlátok – magyar helyzetkép

Kitekintés – saját kutatási eredmények A gyermekfejlődés szempontjai Társadalmi értékek, attitűdök

Női munkavállalás – régen és most

Hagyományos társadalmak: munkahely és lakóhely összekapcsolódása, többgenerációs együttélésIparosodással, munkahely és otthon szétválása, nők munkába állása

Európában a 20. század közepére két alapmodell: Nyugat-Európa: „Male-breadwinner” – nő nem, vagy

csak a gyerek megszületéséig dolgozik Kelet-Európa: „nemek egyenjogúsága”, kétkeresős

családmodell Mára konvergencia – kétkeresős családmodell terjedése

Kisgyermeket nevelő nők munkavállalása – OECD 2008

Érvek és ellenérvek a kisgyermeket nevelő nők munkavállalása mellett és ellene

Miért dolgozzanak? (Miért érdemes a munkába

állásukat támogatni?)

… … …

Miért ne dolgozzanak? (Miért érdemes a munkától való

távolmaradásukat támogatni?)

… … …

Társadalompolitikai eszközök

Intézményfejlesztés vagy otthonmaradás támogatása?

Pénzbeli transzferek Munkavállaláshoz kötött (szülői / anyasági szabadságok) Nem munkavállaláshoz kötött Adórendszeren keresztül

Nem pénzbeli transzferek Gyermekintézmények egyéb

Munkapiaci környezet alakítása (korlátozottan) Család-munka egyensúly: családbarát munkahelyek, részmunkaidő,

rugalmas munkavállalás…

Munkaviszonyhoz kötött pénzbeli transzferek – szülői szabadságok

Biztosítási logika, társadalombiztosítási ellátás Jövedelem-fenntartás a foglalkoztatási státushoz

kapcsolódva. Függ a munkaviszony lététől, hosszától. Munkajövedelmet helyettesít. Járulékokból fedezik. Változatok:

korábbi fizetés százalékában / felső plafonnal vagy anélkül / fix összeg… ezek kombinációi

Rugalmasság: ki veheti fel? / mikor veheti fel? Anyai / apai / szülői szabadság Hatások…

a munkavállalásra A termékenységre

Példa a magyar rendszerből:…………

Nem munkaviszonyhoz kötött pénzbeli transzferek

A megnövekvő jövedelmi igényt kezeli Egyszeri / folyamatos Alanyi jogú (demogrant) / jövedelmi kritériumhoz kötött Minél jobb módú a család, annál kevésbé játszik szerepet a

költségvetésében

Példa a magyar rendszerben: …………………

Adórendszer alakítása

Adóalap-kedvezmények / Adóból levonható kedvezmény Családi adózás/ Egyéni adózás Munkapiaci hatások? Komplex hatás más területekre is

Magyarország: a gyermektámogatások rendszere

 ALANYI JOGON JÁR:

Anyasági támogatás Családi pótlék Gyermekgondozási

segély (GYES) Gyermekgondozási

támogatás (GYET)

BIZTOSÍTOTT SZÜLŐKNEK JÁR:

Terhességi

Gyermekágyi Segély (TGYÁS)

Gyermekgondozási Díj (GYED)

Családi adókedvezmény

Szülői szabadságok rendszere

TGYÁS Előzetes munkaviszonyhoz kötött Elődje már a 2.vh. előtt (6+6 hét) Ma 168 nap, fizetés 70%-a

GYES 1966-tól ekkor még munkaviszonyhoz kötött, szabadság a gyermek 2,5 éves koráig. 1969: kiterjesztés 3 éves korig. 1999-ig biztosítási alapú.

GYED 1984-től a szülési szabadság meghosszabbítása. 1981-től csökken a népesség – gyes pozitív hatásai csak mérsékeltek és nem

hosszú távúak. bevezetésekor európai viszonylatban egyedülálló tb. viszonyhoz kötött, keresetarányos. Anya munkaviszonya fennmarad.

GYET 1993- legkisebb gyerek 8 éves koráig, 3+ gyereknél

Változások 2010 - 2011

Változások 2010 májustól – Bajnai kormány:

GYES 2 évre rövidül (GYET 2 éves kortól)

Szigorodó GYED feltételek

Intézményi férőhelyek bővítése (?)

Részmunka a közszférába visszatérőknek

2011, Orbán kormány:

GYES újra 3 év Munkavégzési szabályok:

Szigorodtak (GYES) Enyhültek (GYET)

Családi pótlék -- ) nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás

Családi adókedvezmény

Spending on maternity and parental leave payments per child born, 2007 Spending per birth as a % of GDP per capita

Nem pénzbeli transzferek - gyermekintézmények

0-3, 3-6 éves korosztály Állami vs. magán finanszírozású Színvonal! Elérhetőség, megfizethetőség, rugalmasság Egyértelmű pozitív hatás a munkavállalásra Gyermekvállalásra pozitív hatás

Gyermekintézmények 3-6 év

Óvodák: számuk visszaesett a rendszerváltás után (vállalatik

megszűntek, önkormányzati csökkent) de több egyházi és magán

1990-ben 385 ezer férőhely; 2000: 371 ezer Kis mértékű túlzsúfoltság de így is jó a 3-7 évesek intézménybe járási mutatója:

90% körül - OECD: kb. 65% probléma

• a rugalmassággal• térbeli megoszlással

Bölcsődei ellátás

Radikális intézményszám és férőhely-csökkenés a rendszerváltás után (főleg kistelepüléseken)

8-10% körüli ellátottság arány (EU-s célkitűzés!) 2006 után bővülés:

160 új bölcsőde (2010: 668, 32516 gyerek) Férőhelyszám-növekedés admin. okok miatt is

többség 2-3 éves, sok 3 feletti! (33%) intézmények zsúfoltak (128 gyerek / 100 férőhely) várólisták egyenlőtlen területi megoszlás magas költségek – önkormányzatok nem tudják fenntartani (1,1M – 0,55M)

Alternatív ellátási formák

Családi napközi Költségtérítéses szigorú szabályozás – enyhítések magas költségek Főként a kistelepülésen remélnek tőle megoldást Növekedés 2008 után:

2008 – 223 int. 2621 gyerek 2010 – 694 int, 7200 gyerek

Családi gyermekfelügyeletEgységes óvoda-bölcsőde(497 gyerek)

Gyermekintézményben ellátott gyermekek aránya az Európai Unió országaiban. 2006.

0102030405060708090

100

0-3 évesek 3-6 évesek

Munkapiaci környezet: családbarát munkahelyek?

Családbarátság fogalma Rugalmas helyszín, rugalmas időbeosztás,

beleszólási lehetőség… Állami eszközök:

Szabályozások Ösztönzők Állami szektor „példamutatása”

Munkapiaci környezet - részmunkaidő

Teljes állás és részmunka határa elmosódik, átmeneti formák

Elsősorban a munkapiaci kereslet-kínálat alakulásának függvényeKereslet: szolgáltatások súlya nő / hosszabb nyitva

tartások és üzemidő / ezek egyre változatosabbakKínálat: nők tömeges munkába állása / tanuló fiatalok

megjelenése / átalakuló munkavállalói szándékok Állami beavatkozási lehetőségek (mérsékelt hatással) :

• jogosultságok (kisgyerekesek, nyugdíj előtt…) • teljes állásúak átléphetnek 50-80%-osba• munkaadói TB járulék csökkentése

GDP és részmunkaidős foglalkoztatás szintje korrelál Pozitív hatása a gyerekvállalásra és a munkavállalásra is

Részmunkaidős munkavállalás, nők. Forrás: Eurostat

Munkaidő kialakítása (2005, EU Survey on working conditions)

Gyermektámogatás és munkavállalás

Negatív hatás a női foglalkoztatásra?- Rendszerváltásig magas női foglalkoztatás, utána jelentős

visszaesés – a szülői szab. rendszer (is) szerepet játszik? Távolmaradást ösztönző rendszer:

Pénzbeli juttatások gyermekintézmények helyett GYES mint biztonság Munkapiacra visszatérés / belépés nehézségei Támogatások széles körű kihasználása: átlagos távolmaradás 4.7 év (Köllő-

Bálint) Humántőke csökkenés Visszatérési nehézségek

• Megszűnő munkahelyek / munkakörök• Névleges védelem• Előítéletek?

Korábbi munkapiaci kötődésűek aránya csökken - különösen az alacsonyan iskolázottak körében

Bizonyos hosszúság felett általánosan negatív hatás

Egy fontos következmény: demográfiai hatás

A szülői szabadság rendszere és az abból következő optimális otthonmaradási / ”gyerekidőzítési” gyakorlat

Juttatások összefüggése a gyerekszámmal; Szabadság hossza; Juttatás kiszámítás módja többedik gyereknél…

Demográfiai hatás – általánosabban Gyermekvállalás és munkapiaci részvétel összefüggései 1980 és 2006 – OECD

Anyai munkavállalás hatása a gyermekfejlődésre

Nemzetközi szakirodalom áttekintése

Anyai munkavállalás hatása a gyermekfejlődésre (Blaskó, Esély 2010/3)

Anyai munkavállalás időzítésének hatásai Nemzetközi kutatási tapasztalatok:

Nincs megfelelő magyar vizsgálat Összehasonlítás korlátai! Nem a 3 év kérdését nézik

Longitudinális felvételek Hatások 3 területe: fizikai egészség; pszicho-szociális fejlődés; kognitív fejlődés

1. Fizikai fejlődés, egészségi állapot

Szoptatás: egészségi hatásai, WHO; Korai munkavállalás hatása a szoptatásra

Hatás a gyermekhalandóságra: Ruhm 2000; Tanaka 2005: fizetett szabadság!

Fertőző betegségek:

Bp-i longitudinális (Bass)

Gordon et.al. (légúti, fül)

Kramer et.al. (allergiakockázat csökken)

Túlsúly

Hatások a gyermekfejlődésre

2. Pszicho-szociális fejlődés

• Kötődéselmélet (Bowlby 1969)• Önmagában nem negatív – a körülmények fontosak! – időpont,

munkavállalás körülményei, intézményminőség…• Első életévben:

• negatív hatások, különösen ha korán (Vandell, Han és mások, Youngblade…)

• problémás viselkedés, agresszió, csökkenő frusztráció tűrés…• Iskolás kor!

• Utána: vegyes kép – nincs negatív hatás vagy kevés• nehezen szétválasztható időpont szerint• Negatív hatást fokozza:

Anyai stressz, szerepzavar, elégedetlenség a munkával, nem komplex munka…

Rossz minőségű intézményHosszú idő az intézményben

Hatások a gyermekfejlődésre

3. Kognitív fejlődés

Jobb az intézmény? – szakképzett gondozókElső év: enyhe negatív hatások – különösen magas óraszám mellett

(Alwin és Thornton; Mott; Han és mások; Waldfogel és mások)

– pl. későbbi szókincs, matematika Első év után: pozitív hatások,

szókincs, szövegértés, matematika – késleltetve!Alacsony jövedelmű családok?

Általános vizsgálatok szerint náluk többet árt a nem-anyai ellátás: de milyen az az ellátás??!!

– célzott beavatkozások (Head Start, Sure Start…)Intézményminőség!!!

Hatások a gyermekfejlődésre

Következtetések

Anyai gondoskodás egy éves korig: Fizikai: + Pszichés: ++! Kognitív: (+)

2 és 3 éves kor között Fizikai: - (megfelelő higiéne) Pszichés: megfelelő körülmények mellett csökkenő kockázat Kognitív: megfelelő körülmények mellett növekvő haszon

Nincs mindenkire érvényes, egységes recept

Tehát: Választási szabadság, egyre inkább munkába állást ösztönző megoldás!