GyógyszerészettörténetÁRA: 2300 FT II. ÉVFOLYAM • 3. SZÁM • 2004. AUGUSZTUS

TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ SZAKFOLYÓIRAT

A hagyományok orzoje

II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM • 2004. AUGUSZTUS 3Gyógyszerészettörténet �

TartalomSzent Keresztély PatikamúzeumSaint Christian Pharmacymuseum4. oldal/page

Az Ernyey József Gyógyszerészettörténeti KönyvtárJózsef Ernyey Library of the History of Pharmacy5. oldal/page

Kiscelli MúzeumArany Oroszlán PatikaKiscelli MuseumGolden Lion Pharmacy7. oldal/page

Theriak, a csodagyógyszerTheriak, the Wonder Medicine10. oldal/page

FérfidíszmagyarMale Ceremonial Attire.11. oldal/page

KönyvritkaságBook Rarity12. oldal/page

„Emlékezzünk a régiekrôl”“Let’s remember the ancients”14. oldal/page

Üzenet a múltbólAdvertising media

16. oldal/page

Borsod megye gyógyszertárai(1762–1869)

Pharmacies in Borsod County(1762–1869)

18. oldal/page

Tallinni magyarokThe Hungarians from Tallinn

20. oldal/page

SzenvedélyDr. Dócs János szakgyógyszerész

Mania for collectingDr. János Dócs Pharmacist

21. oldal/page

Molnár János-barlangBudapest egyik természeti csodája

János Molnár CaveOne of Budapest’s Natural Wonders

22. oldal/page

A karcagi tudósKátai Gábor (1831–1878)The scientist from KarcagGábor Kátai (1831–1878)

24. oldal/page

Neves magyar gyógyszerész-

évfordulók 2004-benFamous Hungarian Pharmacist

Anniversaries in 200426. oldal/pages

Események – Kiállítások –Rendezvények

Events – Exhibitions – Programs28. oldal/page

Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. • Felelôs kiadó: Fári IstvánKiadó és szerkesztôség: 1146 Budapest, Dózsa Gy. út 19. ✉ 1437 Bp. 70. Pf. 275Telefon: (1) 467-8070 Fax: (1) 363-9223 Internet-elérhetôség: www.patikamagazin.hu • www.galenus.huFôszerkesztô: dr. Szarvasházi Judit • Tervezés és tipográfia: © Stefan GeorgeMunkatársak: Horváth Réka • Kocsis János • Korrektor: Szôke HajnalkaSzerkesztôség: telefon: (1) 467-8070 • E-mail: szerkesztoseg@galenus.huHirdetési vezetô: Makkai Gyöngyi • Hirdetésfelvétel: (1) 467-8063, (1) 467-8064 Kiadó: telefon: (1) 467-8060 • E-mail: galenus@galenus.hu • Szedés, tördelés: szerkesztôség. Nyomdai elôállítás: Arrabona Print Nyomda Kft. Gyôr, Bagoly utca 7. • Felelôs vezetô: Ványik LászlóTerjesztés: Elôfizetés útján. • Megrendelhetô a kiadóban • Ára: 2300 FtMegjelenik negyedévente. • ISSN 1785-0924 • Minden jog fenntartva!

GyógyszerészettörténetTUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ SZAKFOLYÓIRAT

Galenus Kiadó a hagyományok ôrzôje!Galenus Kiadó a hagyományok ôrzôje!

Címlap: Officinai bútorzat. Szent Keresztély Patika.Ernyei József Gyógyszerészettörténeti Könyvtár, Budapest.Fotó: Mudrák Attila

4 Gyógyszerészettörténet �P

ati

ka

mú

zeu

m

Budapesten a Józsefváros elsô gyógyszertára, a Mátyás térés a Teleki tér között, 1882-ben nyílt meg Szent Keresztélynéven. Az egyemeletes házat Filó János (1852–1917)gyógyszerész részére építették. Az emeleten volt a gyógy-szerészi lakás, az utcai front földszintjén a patika, melyhezaz épület udvari szárnyában késôbb még egy kötszergyáris csatlakozott. Jelenleg ez a patika ad otthont a Semmel-weis Orvostörténeti Múzeum kötelékébe tartozó ErnyeyJózsef Gyógyszerészettörténeti Könyvtárnak.

Apatika neoreneszánsz, eklektikus stílusú, iparmû-vészeti értékû berendezése 1890-re lett kész, mely-nek alkotója VALNICSEK LAJOS. A mûvészi értékû be-

rendezést 1958-ban nyilvánították védetté.1882. március 5-én nyílt meg a „Szent Keresztély”-rôl

elnevezett gyógyszertár a Mátyás tér 2. számú házban.1890-ben a szomszédos 3. számú házba költöztették át.

Az utcáról, az épület közepe táján elhelyezett bejárat azofficinába vezetett, ebbôl jobbra nyílt az iroda. Az udvarfelé raktár- és laboratóriumi helyiség volt. Az officina és aziroda bútorzata tölgyfából készült, faragott díszítéssel. Azofficinában a bútorzat felsô részén egy helyen olvashatókét dátum: „1882. március 5.” a megnyitás és „1890. no-vember 6.” – az átköltözés idôpontja.

Az officina közepén elhelyezkedô táraasztal középsô ré-szén látható a patika egykori névadójának, Szent Keresz-télynek a portréja. A poroszok között térítô püspök 1245-ben hunyt el, emléknapja december 20. A táraasztal jobbés bal oldalán két görög mitológiai alak, ASKLEPIOS ésHYGIEIA portréi láthatók.

A patikát megnyitó FILÓ JÁNOS 1852-ben születettSzolnokon, ahol atyja, nemes Filó Keresztély pénzügyitanácsos volt. Gimnáziumi éveit Budán végezte, ezt kö-vetôen pedig a gyógyszerészi pályára lépett. LOÓG IMRE

gödöllôi Magyar Korona gyógyszertárában volt gyakor-nok és több budapesti patikában segéd. A pesti egyete-men végezte tanulmányait, oklevelét 1873-ban nyerte el.Az 1878-as boszniai hadjárat idején gyógyszerész tisztvolt. Jelentôs szerepet töltött be a budapesti gyógyszeré-szek társadalmi és egyesületi életében. Az ô elgondolásavolt a budapesti Testületi Székház megteremtése, megvá-sárlása és berendezése a VIII. kerületben (Aggtelek utca,késôbb Kiss József utca 8. szám alatt). A BudapestiGyógyszerész Testület ügyvezetô elnöke, majd elnökevolt 1906 és 1917 között. Tagja lett a fôváros törvényha-tósági bizottságának és munkálkodott a közegészségügyibizottságban is. Közéleti tevékenységéért I. FERENC JÓZSEF

1909-ben királyi tanácsosi címmel tüntette ki. 1917-benhunyt el Budapesten.

Officinai bútorzat. Szent Keresztély Patika.Ernyei József Gyógyszerészettörténeti Könyvtár, Budapest.Fotó: Mudrák Attila

Szent Keresztély PatikamSzent Keresztély Patikam

II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM • 2004. AUGUSZTUS 5Gyógyszerészettörténet �

Talán kevesen tudják, hogy a bu-dapesti Józsefváros közepén, aMátyás téren milyen becses és

ritka forrásanyag várja az érdeklôdô-ket. A bibliotéka magvát még ERNYEY

JÓZSEF gyûjtötte össze. A gyûjteményaz ô nevét viselô, 1948-ban megnyíltGyógyszerészi Múzeum és a II. világ-háború után megszûnt gyógyszerésziegyesületek könyvtárainak töredéké-bôl áll. Ezenkívül számos kiválósá-gunk, így DR. HALMAI JÁNOS, SPERGELY

BÉLA és DR. WÉBER DEZSÔ is gyarapí-tották saját könyvtáraik köteteivel.Sajnos a háborús pusztítások és az

utána következô idôszak mostoha vi-szonyai az állományban pótolhatat-lan károkat okoztak. Ezt az értékesgyûjteményt a biztos zúzdába valóküldés elôl DR. HALMAI JÁNOS egyetemitanár mentette meg az utókornak. A professzor DR. ZBORAY BERTALAN fô-gyógyszerészt kérte fel annak leltáro-zásával és katalogizálásával. A gyûjte-ménybôl készült kiállítás az egyetemiGyógynövény- és Drogismereti Inté-zetben 1968-ban nyílt meg. Késôbbkapcsolódott be a munkába DR.HEGEDÜS LAJOS, a Semmelweis Mú-zeum tudományos munkatársa. Elô-nyös volt ugyan a könyvtár egyetemielhelyezése, mégis zavarta a munkáju-kat a zsúfoltság, a terem rossz megvi-lágítása és annak nehéz megközelít-hetôsége. Ezért a múzeum már az1970-es években tervbe vette a köny-

vek elköltöztetését. Így tudomást sze-reztek 1978-ban a VIII. kerületi Má-tyás téri mûemlék patika, az egykoriSzent Keresztély Gyógyszertár meg-szûnésérôl, mivel a közeli Auróra ut-cai új szakrendelô-intézetben egy új,korszerû gyógyszertár nyílt meg.1979-ben a Semmelweis Orvostörté-neti múzeum megkapta a helyiséget, sbenne helyezte el az Ernyey JózsefGyógyszerészettörténeti Könyvtárat.DR. ZALAI KÁROLY egyetemi tanár, aMagyar Gyógyszerészeti Társaság ak-kori elnöke 1981. szeptember 15-énnyitotta meg. Ma a Semmelweis mú-zeum munkatársai, könyvtárosai gon-dozzák és vezetik.

Az egykori officina (ma olvasóte-rem) és az iroda egyben patikamú-zeum. A könyvállomány tekintélyes ré-sze német nyelvû kémiai témájú mû.

A Semmelweis Orvostörténeti Mú-zeum, Könyvtár és Levéltár tartja fenna fôváros egyetlen gyógyszerészet-történeti szakkönyvtárát.

Halála után fia, DR. FILÓ JÁNOS vette át a patikát, aki1884-ben született, 1911-ben szerzett államtudományidoktorátust. Kizárólag a patika ügyeivel foglalkozott,majd 1959-ben hunyt el Budapesten.

A patika 1950. július 28-án állami kezelésbe került, és1978-ban szûnt meg közforgalmi tevékenysége. 1979-bena Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kapta meg a helyi-séget, s benne helyezte el az Ernyey József Gyógyszerészet-történeti Könyvtárat.

Az egykori Filó-patika officinája (mely ma olvasótermülis szolgál) és irodája egyben patikamúzeum is, mely bemu-tatja, hogy milyen volt egy fôvárosi gyógyszertár a Pest és Bu-da egyesítése utáni idôkben, a múlt század utolsó éveiben.

Saint Christian PharmacymuseumThe first pharmacy of the Budapest district Joseph town wasopened, under the name of Saint Christian, in 1882. The phar-macy building was built for pharmacist János Filó (1852-1917).

The neo-Renaissance and eclectic set of furniture representspieces of fine workmanship. The officina of the former FilóPharmacy serves also as a reading room and its office includes apharmacy museum.

Az Ernyey József Gyógyszerészettörténeti KönyvtárAz Ernyey József Gyógyszerészettörténeti Könyvtár

Mú

zeu

mi

ism

ert

etô

Szent Keresztély Patikamúzeum(Ernyey József Gyógyszerészettörténeti Könyvtár)1084 Budapest, Mátyás tér 3.Tel.: (1) 333-8381Nyitva tartás: hétfônként 14–16 h között

Officinai bútorzat. Szent Keresztély Patika.

Fotó: Mudrák Attilamúzeummúzeum

Emellett megtalálhatók itt a XIX. és XX.századi magyar kiadású gyógyszerész-gyakornoki és egyetemi tankönyvek,valamint a gyógyszereket ismertetôkiadványok. Az egészségügy fejlettsé-gérôl tanúskodnak a gyógyszerköny-vek. A hazánkban is hivatalos voltosztrák provinciális, a katonai és a ma-gyar gyógyszerkönyveken kívül megta-lálhatók itt a régebbi német, svájci, angol, olasz, francia, amerikai, orosz,cseh, horvát és japán kiadások is. A gyógyszerészettörténészek ma is szí-vesen forgatják a különféle gyógyszer-taxákat. Intézmény- és gyógyszertár-történeti szempontból nélkülözhetet-lenek a magyar, az osztrák és az erdélyigyógyszerészi zsebnaptárak; ezek teljessorozatban megvannak a könyvtárban.Megtalálható itt az 1860-tól doktorált

gyógyszerészek disszertációi közülmintegy 650. Az orvostörténeti kézi-könyvek közül itt vannak azok a kiad-ványok, melyek gyógyszerészettörténe-ti adatokat is tartalmaznak.

A folyóiratok nagyobb részét a ma-gyar nyelvû gyógyszerészi folyóiratokteljes évfolyamai teszik ki: Gyógyszeré-szi Hetilap (1862–1944), Gyógysze-részi Közlöny (1885–1944), Gyógysze-részi Értesítô (1893–1938), A Gyógy-szerész (1901–1914, 1946–1956),Gyógyszerészi Folyóirat (1906–1914),

Gyógyszerészek Lapja (1906–1944),Gyógyszerészi Szemle (1917–1919,1936–1944), A Magyar Gyógysze-résztudományi Társaság Értesítôje(1925–1949). De a Gyógyszerészet ésaz Acta Pharmaceutica Hungarica leg-újabb számai is olvashatók. A Termé-szettudományi Közlöny, a Magyar Ké-miai Folyóirat, a Herba, a BotanikaiKözlemények, a Drogista Közlöny és aNépegészségügy is hozzáférhetôk. Szá-mos külföldi szaklap is megtalálhatóitt. A könyvtárhoz tartozik még egy mais bôvülô gyógyszerészadattár. Számosneves magyar elhunyt adatai között ol-vashatók a múzeum adatlapja, a publi-kációk jegyzéke, életrajzok, különle-nyomatok és más dokumentumok.Már számos közismert élô gyógysze-rész megküldte az önéletrajzát, szak-

dolgozatainak jegyzékét. Hasonló szak-mai gyûjtôkörû könyvtár csak Kôsze-gen van még hazánkban. De ehhez ké-pest a budapesti Ernyey Könyvtár telje-sebb. Az országos hírû nagyobb könyv-táraink gyógyszerészettörténeti részesajnos hiányos. Az igényes kutatóknakmég a múzeum Orvostörténeti Könyv-tárát is ajánljuk.

Itt ôrzik hazánkban az újabbanmegjelent külföldi gyógyszerészettör-téneti könyveket. Tudománytörténetiismeretek nélkül nem építhetünk jö-

vôt! Bizonyára van még körünkbennéhány gyógyszerész, asszisztens, akiszívesen kutatná a szakmai múltun-kat. Egy még feltáratlan téma kidolgo-zása, publikálása nemcsak a tudo-mány fejlôdését szogálhatná, hanemhozzájárulhatna még a helytörténetés a honismeret elôbbreviteléhez.Számos hazai gyógyszertár történetétmég nem dolgozták fel. Több hazaigyógyszerészhíresség életútját mégnem publikálták. Sok szakmai intéz-ményünk múltja még feltáratlan.

A gyógyszerészek egy részének saj-nos ma nincs történelmi rálátása agyógyszerészet egészére. Európábanvagyunk. A ma mûködô jogászok, ügy-védek szakmai ismeretei az ókori ró-mai jogra épülnek mint alaptudo-mányra. A tudomány természetes fej-lôdése újabb és újabb ismeretek elsajá-títását követeli meg. Az egészségügy-ben a tudásunkkal és a hivatásunkkalnemcsak a betegeket kell szolgálnunk.Mutassuk fel még az értékeinket is a tu-domány mûvelésével. Ma teljes joggalelvárható egy gyógyszerésztôl, hogy is-merje a szakmai fejlôdés történéseit.Ez ma az általános mûveltség része.

Nekünk, magyaroknak bôven vanmit felmutatnunk Európában, merttöbb neves kiválóságunk munkássá-gát még külföldön is elismerik. Ez pe-dig jelentôs szakmai elismerést jelenta magyar gyógyszerészetnek.

„A múlt nemes hagyományainaktiszteletben tartása felemelkedésünklegfôbb biztosítéka!”

Ezt szolgálja az Ernyey JózsefGyógyszerésztörténeti Könyvtár.

Szmodits László

József Ernyey Library of the History of PharmacyThe Semmelweis Museum, Library and Archivesof Medical History operate the only speciallibrary of the capital on the history of pharmacy.The collection bears the name of József Ernyey.Embracing the period from the19th century upto the present, the library includes textbooks,journals and descriptive booklets with the aim ofpopularizing pharmacy.

Mú

zeu

mi

ism

ert

etô

Ernyey József GyógyszerészettörténetiKönyvtár1084 Budapest, Mátyás tér 3.Tel.: (1) 333-8381Nyitva tartás: hétfônként 14–16 h között

Gyógyszerészettörténet �6

Irodai bútorzat. Szent Keresztély Patika.Ernyei József Gyógyszerészettörténeti Könyvtár, Budapest.Fotó: Mudrák Attila

Kiscelli MúzeumKiscelli MúzeumArany Oroszlán Patika

A régi gyógyszertárak berendezésükkel, edénykészletük-kel mûvelôdéstörténetünk értékes emlékei közé tartoz-nak. Néhány közülük a múlt hangulatát megôrizve mégma is mûködik, mint például Budapesten a Kossuth Lajosutcai Kígyó, mások múzeumokban találtak otthonra, minta pesti Szentlélek 1813-ból származó berendezése,amely most az Orvostörténeti Múzeum kiállításátgazdagítja.

Afôvárosban mûködött nagy múltú pa-tikák közül az Arany Oroszlán anyaga1951-ben került a Kiscelli Múzeum-

ba, ahol harmonikus enteriôrjével jól illesz-kedik a Pest és Buda történetét bemutatókiállításokhoz.

Gyógyszertáraink ôsének a szerzetesrendekáltal létesített ispotályokat tekintjük, amelyek-nek féltett gyógynövénygyûjteményeit legtöbb-ször külön kamrákban ôrizték. Az egyháziakmellett késôbb megjelentek a polgári alapításúpatikák is. Pest-Budán az elsô apotékák nagyon

korán, a XIII–XIV. században létesültek, bár ezekrôl csakszórványos írásos adataink vannak. Ezek inkább szatócs-boltokhoz hasonlítottak, hiszen a gyógyszereken kívül fû-szereket, illatos vizeket, szeszes kivonatokat, pecsétviaszt,festékeket, gyertyákat és cukrozott finomságokat is árusí-tottak. A patikáriusok a városok tehetôsebb, tekintélyeskereskedôi közé tartoztak.

A török uralom megszûnte (1686) után a városok új-raéledése nyomán hamarosan megalakultak az új patikák:

Budán a Városi (1687) és a Fekete Medve (1690-esévek eleje), Pesten a Szentháromság (1689).

Mintegy száz éven át ez a három patika elégítet-te ki a testvérvárosok szükségleteit. A XVIII.század végén a lakosság számának növekedésekövetkeztében több új gyógyszertár alakult.Ekkor már elsôsorban egészségügyi feladato-kat láttak el, és munkájukat a városi hatóságmegbízásából „fizikusok”, azaz tisztiorvosok

ellenôrizték. Nagy elôrehaladást jelentett, ami-kor a nagyszombati egyetemen 1772-benmegindult a gyógyszerészképzés, s ettôl kezdve

ezt a hivatást is egyetemi képesítéshez kötötték.

Kö

zgyû

jte

mé

ny

Patikaportál egykori eleme.Nagy Kristóf, Pest, alapítva: 1791.A portál neobarokk, fából készült táblái.Fotó: Fáryné Szalatnyay Judit

Gyógyszercímke (ún. kutyanyelv).Szentháromság Patika, Buda, alapítva: 1786.Fotó: Fáryné Szalatnyay Judit

Kö

zgyû

jte

mé

ny

8 Gyógyszerészettörténet �

Az Arany Oroszlán Patikát a Pest város területén mûkö-dô gyógyszertárak közül hatodikként, 1794-ben alapítottaLANDERER JÓZSEF. LANDERER korábban Pozsonyban voltgyógyszerész, de a kormányszervek Budára helyezésekor anagyobb forgalom reményében Pestre települt át, pozso-nyi patikáját pedig eladta.

A gyógyszertár eredetileg a Kecskeméti kapu közelében,a mai Kálvin tér és a Kecskeméti utca sarkán lévô házbannyílt meg. Majd 1810-ben átkerült a Papnövelde, ma Eöt-vös L. utca 2. számú házba, a Veres Pálné utca sar-kára. A ma is álló XVIII. századbeli épületet abarokk házrész felhasználásával HILD JÓZSEF

építette át 1841-ben klasszicista stílusban. A gyógyszertárat 1845-ben JÁRMAY GUSZTÁV

gyógyszerész vásárolta meg, aki azt elkülöní-tett ún. homeopata – hasonszenvi – osztállyalbôvítette ki, ezért a korabeli Zsebnaptár „Or-szágos homeopata gyógyszertár”-nak nevezi.

Mivel e gyógymódnak sok híve volt hazánk-ban, az Oroszlánhoz címzett Jármay-patikaszinte vonzotta a gyógyulni vágyókat. A gyógy-szertár így mûködött fia, DR. JÁRMAY GYULA ide-jében is. Kedveltek voltak az általuk készítettszerek, különbözô hígításokon alapuló ho-meopata házipatikakészletek, amelyekbôl a

Kiscelli Múzeum kiállításán kettô látható. Közülük azegyik DEÁK FERENC tulajdona volt.

A korabeli, hagyományos patikák belsô tere több helyi-ségbôl állt. A közönség csak a kiszolgáló helyiséget, az of-ficinát láthatta. Ebben a kész gyógyszereket és a növényirészeket az állványok (korpuszok) fiókjaiban és polcairahelyezett állványedényzetben (tégelyekben és üvegekben)

tartották. A táraasztalon készítették el a gyógyszereketés szolgáltatták ki azokat. A berendezést a díszesen

megmunkált táramérleg, a pénztárgép, a zárha-tó méregszekrény és az óra egészítette ki. Az

officinán kívül a patikához laboratórium,pince és gyógynövény tárolására szolgáló

padlás is tartozott. A nagy mennyiségûgyógyszereket a laboratóriumban készítet-ték, megfelelô méretû edényzet (üstök,mozsarak) és a desztilláló készülék segít-ségével. A pincében (aquarium) tárolták ahûvös eltarthatóságot igénylô és tûzveszé-lyes anyagokat, míg a gyógyszerkészletraktározására a szerkamra (materialia)szolgált.

Porcelántégely.Arany Oroszlán Patika, Pest, alapítva: 1816.Fotó: Fáryné Szalatnyay Judit

Officina.Arany Oroszlán Patika, Pest, alapítva: 1816.Fotó: Fáryné Szalatnyay Judit

II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM • 2004. AUGUSZTUS

A Kiscelli Múzeumban az Arany Oroszlán Patikánakcsak az officináját mutatják be. Az egyszerû vonalú cse-resznyefa bútorzat 1830 körül készült, biedermeier stílus-ban, polcain a fennmaradt edényzetet helyeztük el. A por-celántégelyeket 1820–60 között Bécsben készítették. Eb-ben az idôszakban nagyon költséges volt a porcelánedé-nyek beszerzése, ami már mutatja a tulajdonosok viszony-lagos jómódját. A porcelánedények közül kiemelkednekazok a kenôcstégelyek, amelyeken oroszlánfejjel díszítettkartus, címke látható. Az üvegtárgyak egy részén is felfe-dezhetô az oroszlános embléma. Ezeket feltehetôen – agyógyszertárat 1836-ban átvevô – JURENÁK JÓZSEF rendel-hette meg, valamelyik hazai hutában, a porcelánedényekmintájára. A többi por- és folyadéküveg szintén magyartermék. Az edényzetet szépen esztergályozott fatégelyekegészítik ki. Érdekességként említjük meg, hogy a legtöbbedényünkben még megtalálható az eredeti gyógyszer, a la-tin nyelvû feliratok pedig a gyógyszerkincs változatos ská-láját tárják elénk. Van itt – többek között – kôrisbogárból,zöld dióból, ópiumból és pipacsból készült kivonat.

Ez a belsô berendezés a múlt század második felénekpatikáját idézi fel. Pest egy másik híres gyógyszertárára, aKígyóhoz címzettre emlékeztet a falon elhelyezett, szépenfaragott facégér, amely a XVIII. század második felébôlszármazik. A táraasztalon bemutatásra kerülô néhány ón-edény és dörzscsésze az Erzsébet-apácák Fô utcai kórház-gyógyszertárából került múzeumunkba. A patikához veze-tô folyosón látható az 1791-ben alapított Nagy Kristóf Pa-tika egykori neobarokk cégtáblája és ajtószárnyai.

Az eredetivé visszavarázsolt officina érdekes látniva-lókat kínál a gyógyszerészet múltja iránt érdeklôdôk-nek, a régi bútorok és patikaedények kedvelôinek.

Katona Editmuzeológus,

Néprajzi MúzeumGolden Lion PharmacyThe Golden Lion Pharmacy was founded by József Landerer, in1794. Pharmacist Gusztáv Jármay purchased the pharmacy in1845 and added a homeopath department to it. The GoldenLion’s officina is shown at the exhibition.The cherry-wood furniture of simple lineswas made in Biedermeier style, in about1830. The porcelain jars were made inVienna, between 1820 and 1860. Theremains of the original pharmaceuticalproducts can be found in most of them.

Kiscelli Múzeum – Újkori Várostörténeti Gyûjtemény1037 Budapest, Kiscelli u. 108.Tel.: (1) 430-1076Fax: (1) 368-7917E-mail: kiscelli.budapest@museum.huwww.museum.hu/budapest/kiscelliNyitva tartás: keddtôl vasárnapig 10–16-ig

Gyógyszerészettörténet �9Bútorrészlet.Arany Oroszlán Patika, Pest, alapítva: 1816.Fotó: Fáryné Szalatnyay Judit

Pénztárgép.Arany Oroszlán Patika, Pest, alapítva: 1816.Fotó: Fáryné Szalatnyay Judit

Piluladoboz.Nádor Gyógyszertár, Pest, alapítva: 1834.

Fotó: Fáryné Szalatnyay Judit

10 Gyógyszerészettörténet �R

ég

i id

ôk

pa

tik

ája

K OSZTOLÁNYI DEZSÔ: Alakok cí-mû, 1929-ben megjelent köny-vében a gyógyszerészetrôl a

következôket írta: „Andromachos,Nero császár orvosa készített egy va-rázsszert, melyet theirak-nak nevezett.Mibôl állt ez? – Különbözô állati hul-ladékból, melybe többek között ko-rálgyöngyöt is kellett tenni. … Ná-lunk sárkányvérnek hívták. Holdtöl-tekor összegyûlt kilenc gyógyszerész skilenc napig kotyvasztotta.”

A nagy író két betût felcserélt a va-rázsszer nevének írásakor, de hát ezolyan, mint apró szeplô az alabást-rom arcon, ami még szépít is. Fog-lalkozzunk egy kicsit a valaha olyfontos gyógyszerészeti termékkel! A theriak ugyanis ópiumot tartalma-zó titokzatos középkori gyógyszer,amely régóta elavult és feledésbement.

Theriaktörténelem

Már az antik korokban, de még a kö-zépkorban is nagy divat volt a méreg-gel mint politikai fegyverrel végrehaj-tott gyilkosság. Ezért minden nagy- éskisember védekezett, hogy a kísérletetel tudja hárítani. Így MITRIÁDÉSZ,PONTOSZ KIRÁLYA (i. e. 132–163), a ró-maiak nagy ellenfele is, aki az állatokés a gonosztevôk ellen ható, de ön-gyilkosságra szintén alkalmas szertkészített. Számos próbálkozás utánegy 54 összetevôbôl álló receptúrátdolgozott ki; ezt az elôállított termé-ket késôbb az utókor minthridatnaknevezte. A készítmény elsôsorbanantidotum volt, ami védett a mérgeskígyók, pókok és skorpiók harapásaellen, de megóvta a királyt a mérgezé-si kísérletektôl is.

Az i. e. 63-ban a rómaik ellen há-borút vesztett MITRIÁDÉSZ elhatározta,hogy életének véget vet. Saját szerévelpróbálkozott, ám ez nem hatott, merta sok önkísérlettôl szervezete immu-nissá vált. Erre egyik rabszolgája kard-dal ölte meg ôt. A régi recept ekkor a

római hadvezér, POMPEIUS kezébe ke-rült. Az elkövetkezô idôkben aztán azösszetételt gyakran megváltoztatták.Andromachos, a késôbb hírhedtté vá-ló NÉRÓ (37–68) orvosa aztán a mith-ridátot továbbfejlesztette és ez theriáknéven elterjedt. Antidotumjellegénekjavítása céljából a doktor a kompo-nensek számát 64-re emelte, ezek kö-zül a vipera szárított húsát tartották alegfontosabbnak.

Gyógyszerészi mesterdarabA mithridáthoz hasonlóan a theriaklegtöbb összetevôje növényi eredetûvolt: ópium, kömény, feketebors,ánizs, encián (tárnics), édesgyökér,sáfrány, mirrha, rebarbara és mások.Még a középkorban is a leghíresebb éslegdrágább szerként tartották számonés elôállítását a gyógyszerkészítés mû-vészetének és mestervizsgájának tekin-tették. Nem rendeztek olyan banket-tet, családi ünnepet vagy mulatságot,ahol az életmentô theriak minden es-hetôségre kéznél ne lett volna. Pedignagyon sokba került; a hatalmasok ésgazdagok biztosak akartak lenni, hogya theriak nincs-e hamisítva és hogyhatása megbízható-e. Ezért az antido-tumot nyilvánosan, a hatóság szemeláttára és felügyelete alatt állítottákelô. A legmegbízhatóbb európai the-riak Velencében készült. Németor-szágban szintén elismert terméket for-galmaztak, különösen Nürnbergben.Itt 1555-ben a gyógyszertári keveré-kekre olyan rendelkezést hoztak, hogyminden szimpliciát, melyet felhasz-nálnak, egy nagy asztalra összetörésnélkül, egészben kiterítve 4-5 napigkell tárolni, azokat két-három feles-küdt doktornak meg kell szemlélnie,kóstolással kipróbálnia és ezután sza-bad az alapanyagokat mozsárbanmegtörni és összekeverni. Az utolsótheriakkészítés 1754-ben ily módonzajlott le a nürnbergi Golyó nevûgyógyszertárban.

Az antidotumtól a csodaszerigA theriak jelentôsége késôbb mégcsak növekedett, amikor mérgezésekellenszerének és a betegségek csoda-gyógyszerének kezdték alkalmazni.1348-ban a fekete halálnak nevezettpestis aratott Európában és a theriak ajárvány elleni legfontosabb szer lett.Természetesen sok szegény ember isszerette volna birtokolni, a keresletiránta egyre nôtt, így nem meglepô,hogy a csalók és a hamisítók elôttminden kapu nyitva állt. Számos the-riakpótszer került piacra, amelyben aköltséges külföldi gyógynövényekethazai olcsó drogokkal helyettesítet-ték. A csaló szatócsok szerették volnahamisított áruikat theriakként eladni,ezért azok hatását a valódi készít-ményhez hasonlónak tüntették fel. A tiriac, égi theriak, Theriaca paupe-rum, Theriaca rusticorum vagy pa-raszt-theriak azonban egyszerûen fok-hagymából készült.

Kritikus hangok

A XVIII. században kezdték a theriakuniverzális gyógyhatását kétségbe von-ni. 1745-ben egy HERBERDEN nevû an-gol orvos Antitheriaca címû írásábanezt a szert nemcsak hatástalannak ne-vezte, hanem egyenesen ártalmasnak.Még Kant (1724–1804), a nagy németfilozófus is elmarasztalólag nyilatko-zott róla: „…ez olyan, mint a pestis-cseppeknél vagy velencei theriaknál,hogy a sok jó ellenére, amit jobbról ésbalról ráaggattak, semmi sem volt ha-tékony benne.” A theriak híre és tudo-mányos dicsôsége megfakult. A hivata-los gyógyszerkönyvekben összetevôi-nek számát drasztikus mértékben re-dukálták és a theriakot hasonló, deegyszerûbb készítményekkel helyette-sítették. Néhány XX. századi pharma-copoeában jócskán megváltozott for-mában még elôbukkant, de hol volt ez

Theriak, a csodagyógyszerTheriak, a csodagyógyszer

II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM • 2004. AUGUSZTUS 11Gyógyszerészettörténet �

Az 1980-ban megvásárolt dísz-magyar ROMHÁNYI GYULA

(1908–1980) gyógyszerészdíszelgô öltözete volt. Nógrádi kis-nemesi családja már gimnazistakorában elkészíttette számára a ru-hát, amelyben egy megyegyûlésenszólalt fel, majd az esküvôjén visel-te. ROMHÁNYI GYULA a gárdonyi,majd Székesfehérváron a Haleszliget melletti patikát vezette. Az öl-tözettel együtt egykori tulajdo-nosával kapcsolatos iratok ésképek is kerültek a székesfe-hérvári Szent István KirályMúzeum gyûjteményébe.

A díszmagyar tartozékai:kócsagtollas forgó, föveg,mente, alatta dolmány, csiz-manadrág, díszkard, kard-kötô öv és rámás csizma.

A díszmagyar formaielôképe a török ízlésbôl át-vett ún. magyaros, vagyis késôbbmagyarosnak tartott férfiruha volt.Ennek lényege a testhez állóhosszú nadrág és az, hogy a dol-mány és a mente ujját nem szabtákkülön, hanem T-alakot vágtak azanyagból. Ez a szabásmód csak aXVIII. században alakult át. Koron-ként változott, hogy melyik ruhada-rab volt a hosszabb: a XVI. századbana dolmány térden alul ért, és hossz-abb volt, mint a mente. Késôbb ez azarány fokozatosan megváltozott.1820 táján volt e két viseleti darab, a dolmány és a mente a legrövidebb.A mentét gyakran viselték vállra vetve.A dolmányt 1817-tôl nevezték atillá-nak. Ebben a formában önállósult, s areformkor magyar függetlenségi tö-rekvéseinek kifejezôjévé vált.

A XVII. századtól mindkét felsô ru-hadarabot paszománnyal és ritkáb-ban hímzéssel díszítették. A kardotmindenkor a dolmány fölé, tehát amente alá kötötték. A XVII. századtólterjedt el ehhez a ruhatípushoz a csiz-ma viselete, az addigi fûzôs cipô helyett. Az 1860-as évek politikaihelyzetében ez a magyaros ruha vált a nagy ünnepségek díszöltözetévé.

A XIX. század végétôl pedig már akár-milyen ünnepségeken nem is viselték

a díszmagyart: csak a hivatalos ál-lami ünnepeken, a politikailagfontos eseményeken, a diplomá-ciai és az udvari életben maradt

szerepe. Egyéb alkalmakkor a nyu-gati divatnak, a napszaknak és azalkalomnak éppen megfelelô öltö-zetek, a frakk, a zsakett vagy a zakófeleltek meg a társasági illemszabá-

lyoknak.A díszmagyar elnevezést

a XIX. század utolsó har-madától találjuk meg, je-lezve e névvel az öltözetkifejezetten díszelgô, ün-nepélyes jellegét. A dísz-

magyar ilyen értelembenmindig megtervezett öltö-zék volt, ekkortól általá-ban fekete színben ké-szült, bár fôúri körökben

készítettek színes díszmagya-rokat is.

Az 1860-as évektôl a nôi ru-házatban is megjelent a dísz-magyar: az uszályos szoknyáhozpruszlikot, ingvállat és kötényt,ritkábban mentét is viseltek ahölgyek.

dr. Demeter Zsófiakandidátus, történész

Male ceremonial attire Pharmacist Gyula Romhányi’s(1908–1980) ceremonial attire, tradi-tionally worn by Hungarian noblemen,and its accessories are presented to thereader. This gala dress is from the secondpart of the 1920s and was worn on fes-tive occasions including significant polit-ical events.

Szent István Király Múzeum 8000 Székesfehérvár, Országzászló tér 3.Levelezési cím: 8002 Székesfehérvár Pf. 78. Tel.: (22) 315-583 • Fax: (22) 311-734E-mail: szentistvan.szekesfehervar@museum.huwww.museum.hu/szekesfehervar/szentistvanNyitva tartás: III. 1.–XI. 28. K–V: 14–18

Ku

rió

zum

okFérfidíszmagyarFérfidíszmagyarmár az univerzális gyógyszer hírnév-

tôl? 1891-ben találóan állapítottákmeg róla, hogy az orvostudomány a jóöreg, valaha híres Andromachos-szil-valekvárt teljesen elfelejtette és márcsak a régi készítményekhez hû, vénparasztbácsikák használják.

Miért volt híres?

Na, most aztán megkérdezhetjük,miért lett olyan híres és tartotta rang-ját 2000 éven át ez az ópium fájda-lomcsillapító hatását kivéve, egyálta-lán nem ellenméregszerû és terápiá-san teljesen hatástalan theriak? Mertazért az orvosok a leggyakrabban eztrendelték és az akkori idôkben a leg-többször hamisították is a szert. Errenehéz válaszolni. Talán megtestesítet-te az emberiség ôsi álmát, hogy a be-tegségeket le lehet gyôzni. És hát hahíres orvosok ajánlották és gyógyítot-tak vele, akkor csak jó lehet – gondol-ták az emberek. Tudományos irodal-ma hatalmas volt és akkor mindengyógyszerkönyvben szerepelt. Így vál-hatott a gyógyszerek királynôjévé.Meg gondoljunk csak az összetevôkomponensek hivatalosan megrende-zett ellenôrzésére, a készítés nagy ün-nepére, az állami fontosságú esemé-nyekhez hasonlító nyilvános elôállí-tási ceremóniára, magas árára, éshogy koronás fôk is használták. Ezekmind hozzájárultak, hogy a theriak acsodagyógyszereket megilletô pie-desztálra kerüljön.

prof. dr. Stájer Gézaegyetemi tanár,

Szegedi Tudományegyetem

Theriak, the wonder medicineThe mysterious theriak, made of mostlyvegetable ingredients, is considered themost famous and most expensive medi-cine of the Middle Ages. We can surveyits history from the Middle Ages up to thepresent.

12 Gyógyszerészettörténet �K

uri

ózu

mo

k

Az új utakon haladó európaibotanika egyik legkiválóbbja,a reneszánsz orvos-botanikus,

PIETRO ANDREA MATTIOLI (1501–1578)a XVI. századi Európa kulturális életé-be forgószélként robbant be aktivitá-sával és sokoldalú tevékenységével.Siena híres szülötte Padovában tanul-ta az orvoslást és oklevelét is itt sze-rezte meg. Életének további színtereiPerugia, Róma, Trient, Görz, Inns-bruck, majd a sok szempontból emlé-kezetes és gyümölcsözô Prága, utolsóéveiben ismét Trient, ahol 77 évesen apestisnek esett áldozatul.

Orvosi, gyógyító munkájának jel-lemzôje, hogy szinte az egész termé-szetet a terápia szolgálatába állította,az élô és élettelen anyagokat (növé-nyeket, állatokat és ásványokategyaránt) a gyógyírek kiapadhatatlanforrásának tekintette. A jótékony ter-mészetet nem elvont csodaként szem-lélte, hanem összegyûjtötte a gyógy-hatásúnak vélt anyagokat, gondosankikísérletezte, dokumentálta, kortár-sait túlszárnyaló, modernnek mond-ható szellemi eszköztárral végezte ku-tatásait. Orvosként természettudomá-nyos alapmûveltsége segítségével ku-tatta a harmóniát a terápiában az or-vostudomány, a gyógyszerészet és abotanika összehangolásával. Gyógyí-tó munkájának sarkalatos eleme volta praktikum. Szerencsésen kereste éstalálta meg az egyensúlyt az elméletés a mindennapi gyakorlat tapasztala-tai között. Ennek a folyamatnak voltfontos láncszeme a materia medicakutatás, a gyógyszerek laboratóriumi,kísérletezô búvárlata. Mattioli nyom-tatásban megjelent mûveinek legna-gyobb részét az ún. Kreutterbuchok je-lentik. A rendkívüli alapossággalrendszerbe szedett botanikai összeál-lítások növényei az esetek legnagyobbrészében azonosíthatók a mai ismere-

tek alapján is, hiszen a leírásokbansok utalás található – az általános,részletes bemutatáson túlmenôen – amorfológiai jellemzôkre, de találunkfenológiai adatokat, az ökológiai kör-nyezetre és a növényföldrajzi elhe-lyezkedésre vonatkozó megjegyzése-ket egyaránt. A ma már ismeretlennektûnô növények esetében kipusztultnövényfajjal vagy egyeddel állunkszemben. A gyógynövények melletthaszonnövényeket (étkezésre, iparifeldolgozásra szolgáló vagy éppendísznövényként közkedveltté vált) istartalmaznak feldolgozásai. Ennekalapján érdekes, értékes következteté-seket vonhatunk le a kor mezôgazda-ságáról, a termesztett kultúrnövé-nyekrôl.

MATTIOLI a gyógynövények felhasz-nálása, a gyógyszerkészítés során kap-csolatba került az akkor még igen elter-jedt alkimista-desztilláló módszerek-kel, eszközökkel, bizonyos eljárásokatés ismereteket – kortársaihoz hason-lóan – átvett tôlük és hasznosított.

A Mattioli-könyvek egyik fontoseleme, éppen a fentiekben elmondot-tak alapján, az illusztráció. A XVI. szá-zadi nyomdatechnika – a fametszet –

képzett mûvészt kívánt, hogy megfe-lelô színvonalú, maradandó értékûábrázolásokkal tegyék nemcsak eszté-tikussá, hanem még inkább használ-hatóbbá is a könyveket. MATTIOLI

könyveinek leghíresebb illusztrátora afruilani Zorzi-ként emlegetett GIORGIO

LIBERALE volt, akivel Görzben találko-zott össze, és aki kérésére még Prágá-ba is elkísérte ôt, ahol a Herbariumegyik legpompázatosabb, cseh nyelvûkiadásának illusztrációit készítette el.

MATTIOLI életének legfontosabb fe-jezete a prágai udvarnál eltöltött idô-szak, amikor I. HABSBURG FERDINÁND

udvarában az orvosi teendôket láttael. Talán legjelentôsebb orvosi sikerétis Ferdinánd melankóliájának gyógyí-tásával érte el. A kor szokásához hí-ven azonban – az orvosláson túlme-nôen – aktívan részt vett az udvariéletben is, utazásaira, hadjárataiba iselkísérte az uralkodót. Így 1556-ban atörökök elleni háborúk során Ma-gyarországon is járt, errôl saját magaemlékezett meg egyik munkájában.Nagy érdemei voltak az uralkodó prá-gai botanikus kertjének létrehozásá-ban, ahová a világ minden tájáról ho-zatott sokféle ritka, egzotikus növényttelepített.

Bemutatásunk illusztrációi MATTIOLI

1586-ban, Frankfurt am Mainban,SIGMUND FEYERABEND mûhelyében ki-nyomtatott – múzeumunk tulajdoná-ban lévô – Kreutterbuchjából valók.

dr. Kapronczay Katalinfôkönyvtáros,

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

Book rarityThe famous 16th century physician andbotanist, Pietro Andrea Mattioli(1501–1578) was the doctor of KingFerdinand I. Had a good reputation notonly for his medical activity but also hiswork related to botany and cartography.Wrote books mostly about medicinalplants (Kreutterbuch) illustrated bywoodcuts as their integrated elements.

Mattioli nemcsak orvosi és gyógyszerészeti munkásságával alapozta meg hír-nevét, hanem utazásai során elsajátított növényföldrajzi ismereteire támaszko-dó botanikai és a talán még kevésbé közismert kartográfiai tevékenységével is,hiszen a ptolemaioszi földrajzi-csillagászati tudományok elsô gyakorlati mûve-lôje és terjesztôje is volt.

KönyvritkaságKönyvritkaság

Mattioli: Kreutterbuch, belív és belsô címlap.Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest.Fotó: Vékás Magdolna

14 Gyógyszerészettörténet �K

uri

ózu

mo

k

Akülönbözô egyesületek, testü-letek, szövetségek rendszere-sen társasvacsorával egybekö-

tött összejöveteleket szerveztek, ün-nepelték az elismert közéleti munkátvégzô „kartársakat”. Említésre méltó,hogy BAYER ANTAL kormányfôtaná-csos gyógyszerész 70. születésnapjáta Terézvárosi Polgári Kaszinóban kö-szöntötték. A gyógyszerészbál a Viga-dó összes termében zajlott, a gyógy-szerészhallgatók Rákóczi BajtársiEgyesülete nagy sikerû estéket rende-zett, ötletdíjas táncrendje recept for-mában közölte az egyes táncokat. A 10–20–30–40–50 éves jubilárisegyetemi találkozók a Royal, a Gel-lért Szállóban, a városligeti Wam-petics, majd Gundel vendéglôben,a Metropol szállóban vol-tak, a Segédszövet-

ség ellenzékének vacsorái a József ut-cai Putnoki-féle vendéglôben, s foly-tathatnánk a felsorolást.

A rendezvények a gyógyszerészikar: a tulajdonosok, az alkalmazottitábor és az egyetemi ifjúság egységétdemonstrálták.

A Magyarországi GyógyszerészEgyesület megfogalmazásában: a fô-városi és a vidéki tagok a „kartársi össze-tartás ápolása és a kari életben felmerülô

ügyek fesztelen megbeszélése céljábólminden kedden (1922) az Oktogontéri BAUM JÁNOS vendéglôjében vacso-rára ülnek össze”.

A serleg gyakori dísztárgy. Nemes-fémbôl, üvegbôl, ritkábban kagyló-ból, állatszarvból vagy más anyagokfelhasználásával készült ivóedény.Formájuk eltérô, de a célszerûség kö-vetelményeinek megfelelnek: fedelükfelnyíló, billentôs vagy leemelhetô. A talpas, kehelyszerû vagy ívesen ki-hajló hengertest anyagának mûvészifeldolgozása, felületéneksík, domború vagy rá-tett díszítései

révéndekoratív ötvösmun-

kák, mûvészi alkotások.Rendeltetésük különbözô lehet,

mi azokat említjük, amelyek készít-tetôi megörökítô szándékkal elköte-lezettséget, tiszteletet, elismeréstakartak kifejezni személyek vagyszakmai közösségek iránt.

Gyûjteményünk egyszerûségébenis szép darabja a kehely formájúezüst serleg. Kartusban elhelyezettfelirata szerint a „Budapesti gyógysze-részek borgazda vacsoráinak jubileumiserlege”. Az ovális plasztikus díszítôkeret két ellentétesen elhelyezett, fe-jénél-farkánál találkozó kígyó. A to-vábbi emléksorokat, „1900 – Emlé-kezzünk a régiekrôl – 1925” két oválisbabérfonat veszi körül. A talpas ivó-

edény csészéjének alja és leemelhetôteteje kagylószerû, szárgombja ge-rezdes kiképzésû. Talpát, tagolt szá-rát és a kihajló peremû testet hatgyöngysordísz, azaz sûrûn egymásmellé helyezett gömbölyû, aprógyöngyszemekre emlékeztetô sze-gélydísz övezi. A „borgazda-esté-lyek” felidézésében a szakfolyóira-tok mint írott források segítségünkre

„Emlékezzünk a régiekrôl”„Emlékezzünk a régiekrôl”A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum emlékanyagának dekoratív tárgyai aziparmûvészeti értékû gyógyszerészettörténeti emlékserlegek, melyek az 1920-as,1930-as években készültek. A korszak szakmai folyóiratai – GyógyszerésziKözlöny, Gyógyszerészi Hetilap, Gyógyszerészek Lapja – meggyôzôen bizo-nyítják, hogy a trianoni trauma gazdasági és társadalmi következményei agyógyszerészhivatásban is az összetartás szükségességére, a közös fellépés-re, az erôs szakmai érdekképviseletre ösztönöztek. E határozott munka, s en-nek elôkészítése nemcsak a nemzetgyûlésben és a hivatalos fórumokon zaj-lott, hanem fehérasztal mellett is.

A budapesti gyógyszerészekborgazda- vacsoráinak jubileumi serlege.SemmelweisOrvostörténetiMúzeum.Fotó: Vékás Magdolna

A Gaál Endre-serleg alapító-levelének tokja.SemmelweisOrvostörténetiMúzeum.Fotó: Vékás Magdolna

II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM • 2004. AUGUSZTUS Gyógyszerészettörténet �15

Ku

rió

zum

ok

vannak. MUZSA GYULA udvari taná-csos gyógyszerész által (egyébként a Magyar Olimpiai Bizottság elnökevolt 1920-ban) kezdeményezett „akartársi összetartást ápolni hivatottgyógyszerészi társasvacsorák álta-lános kívánalomra felújíttatnak”. A ZOLTÁN BÉLÁVAL közösen aláírt meg-hívó 1922. november 17-re szólt:„…mi a legnagyobb emberi kincsnekaz egészségnek, az állam legfonto-sabb fennállási feltételének, a köz-egészségügynek névtelen szolgái ál-lunk tanácstalanul a mai világpusztu-lásban. Ha egymásra találunk, akkornincsen csüggedésre ok… A borgaz-dák a jelentkezôk közül esetrôl-esetre fognak kisorsoltatni.” (Gyógy-szerészi Közlöny, 1922. 45:565).

A testületi szellem ápolásának tö-rekvése jó fogadtatást kapott, az elsôalkalommal megjelent több mint százfô történeti visszapillantást, gyakorla-ti hasznú törvényismertetést hallgat-hatott meg, s az induló tudományoselôadás-sorozatról értesült a szóno-koktól: MUZSA GYULÁTÓL, DR. GAÁL

ENDRÉTÔL, RÉTHELYI JÓZSEFTÔL. A sze-zon utolsó, hatodik összejövetelét1923. április 27-én hasonló érdeklô-dés mellett tartották meg az Aggtelekutcai gyógyszerészházban.

Minden bizonnyal serlegalapító le-vél számára készített okmánytok avízszintes henger alakú, csigavonal-ban végzôdô lábakon álló ezüstözöttdísztárgyunk. A sima hengertestenplasztikus babérkoszorús kartusban a

felirat: „GAÁL ENDRE SERLEG”. Stí-luskülönbség miatt nem párosítjukbarokkos díszserlegünkkel. Akantusz-levelekkel díszített két vége gomboskúpban végzôdik, a jobb oldali le-hajtható, itt csúsztatható be az ok-mány.

A bemutatott emlékek történelmi,gyógyszerészettörténeti eseményeksorát, a közéleti tevékenységet végzôjeles gyógyszerészek szakmai törekvé-sét idézik fel: „A közérdek és a jogosszakmai érdek összeegyeztethetô, a szét-húzás erôtlenség.”

Meghalljuk a mûtárgyak üzenetét?

Mohos Mártamûvelôdéstörténész, fôosztályvezetô,Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

“Let’s remember the ancients”The commemorative cups of the history ofpharmacy were made in the 1920s and1930s, with different functions. We pres-ent the cup-shaped silver one whichserved as the “jubilee cup of the vine-dressers’ dinners organized by the phar-macists of Budapest” as well as the orna-mental piece, with the inscription “EndreGaál Cup” made for the deed of cupfoundation.

16 Gyógyszerészettörténet �R

ek

lám

ho

rdo

zók

Üzenet a múltbólÜzenet a múltbólLengyel Lajos nyomdász, mesterszedô, grafikus, könyv-tervezô mûvész, nemzetközileg ismert fényképész és évti-zedeken át nyomdaigazgató a pályája elején a Dr. WanderGyógyszer- és Tápszergyár, valamint a Richter GedeonGyár megbízásából gyógyszerreklám-levelezôlapokat ter-vezett. Fia, Lengyel János ôrzi életmûvét. Ebbôl áll itt a ko-moly ritkaságnak számító két eredeti temperarajz.

Aképes levelezôlap olyan nagy példányszámú, szé-les körû közforgalmazásra szánt, nyomdai vagy fo-tografikus eljárásokkal készített, illusztrációt tartal-

mazó sokszorosítvány, amely a postaforgalom keretében aposta mindenkori szabályai szerint bérmentesítve, nyitottformában üzenetközvetítésre használható.

A XIX–XX. század fordulóján és századunk elején a ké-peslap még képes hírközlôként is szerepelt. Az élelmeskiadók minden jelentôs országos és helyi eseményt és sze-mélyt megörökítettek a levelezôlapokon, és azokat a lehe-tô leggyorsabban megjelentették. A tömegkommunikációseszközök fejlôdésével és a képes folyóiratok elterjedésévelez a szerepe megszûnt. A képeslapok, különösen a régieksajátosan tükrözik egy letûnt korszak atmoszféráját. Az il-lusztrált levelezôlapok egy-egy település régi épületeinek,utcaképeinek, a nevezetes személyeknek, egy-egy ese-ménynek a megôrzésével az adott korszak jellegzetes do-kumentumaivá válnak.

Hazánkban a szerencsi Zempléni Múzeum rendelkezikolyan – megközelítôen 1 millió darabból álló – képesleve-lezôlap-gyûjteménnyel, amely jó áttekintést nyújt a képes-lap történetérôl, fejlôdésérôl és technikai, tematikai sokfé-leségérôl.

Egyiptomban i. e. 2000-bôl fennmaradt egy freskó,amely a semita törzsek támadását ábrázolja. Ezen jól kive-hetô egy nyitott levél is, melyet az írás mellett az eseményrajzával is illusztráltak. Távol-Keleten már az i. e. X. század-ban szokás volt az üdvözleteket és jókívánságokat képekkeldíszített papírlapokon küldeni. Az i. e. V. században Perik-lész is küldött rajzzal ékesített levelet ismerôseinek.

Franciaországban a kolostorok apácái karácsony elôttvallási tárgyú képeket festettek kis lapokra, és elküldtékazokat hozzátartozóiknak.

Angliában a XVIII. század végén széles körben elterjedtszokás volt olyan karácsonyi üdvözlôkártyákat küldeni,amelyek az ünnepnek megfelelô rajzokkal voltak díszítve.

Funkcionálisan a képes levelezôlap elôdjének tekinthe-tôk a köszöntôkártyáknak és „Kunstbillet”-nek nevezettszínes nyomatok, amelyeket borítékban továbbítottak csa-ládi események alkalmával.

A tömegméretekben gyártott és széles körben elterjedtképeslapokat a hivatalos postai levelezôlap bevezetéseelôzte meg.

A levelezôlap megjelenése szorosan kapcsolódik a postá-nak a levelezés egyszerûsítésére vonatkozó intézkedéseihez.

1840-ben Angliában vezették be a levelek bélyeggel történôbérmentesítését, és ugyancsak itt jelentek meg a rányomottértékjelzésû borítékok. Az osztrák postaigazgatás 1861-benbocsátotta forgalomba a császárság egész területén az elsôrányomott bélyeggel ellátott levélborítékot. A kiegyezéskorönállóvá lett magyar posta 1867. június 1-jén vezette be asaját kiadású rányomott bélyeges levélborítékjait.

A világ elsô postai levelezôlapját az osztrák–magyarpostaigazgatóság adta ki 1869. október 1-jén. Az ötletetDR. EMMANUEL HERRMANN bécsújhelyi katonai akadémiaitanár a Neue Freie Presse címû lap 1869. január 26-i szá-mában ismertette. Számításai szerint a leveleknek mintegyegyharmada csak rövid közlést tartalmaz. Az ilyen közlé-seket szerinte felesleges az akkor még drága levélpapírravetni és borítékba zárni. Ezek olcsó, nyílt lapon is közöl-hetôk lennének, amelyeket a postahivatalok árulnának.

Az osztrák és a magyar posta egy idôben hozta forga-lomba a ráírható szöveg tartalmának és terjedelménekkorlátozása nélkül a „Levelezési-lap”-okat (Correspon-denz-Karte).

1869 novemberétôl Magyarország részére már magyarfelirattal – „Levelezési lap” – ellátott lapok kerültek forga-lomba.

A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. hormontartalmú gyógyszer-különlegessége. 1930-as évek közepe

II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM • 2004. AUGUSZTUS 17Gyógyszerészettörténet �

A levelezôlap mint postai újítás világszerte nagy feltû-nést keltett. Az elsô napon csak a pesti központi postahi-vatalnál 10 ezer levelezôlap fogyott el.

A levelezôlap megjelenése és nagy sikere után hamaro-san felvetôdött a gondolat, hogy azokon valamilyen képetábrázoljanak. Mûvészi hajlamú feladók már az elsô leve-lezôlapok piacra kerülése után saját rajzaikkal díszítették alapok szövegoldalát.

A levelezôlap és a képeslap közötti átmenetnek tekinthe-tôk azok a levelezôlapok, amelyek az ország címerét vagyegyéb hazafias illusztrációt tartalmaztak a címzés oldalon.

Magyarországot 1896-ig nyugati, fôleg német és osztrákkiadók látták el képes levelezôlapokkal. A magyar képes-lapkiadás 1896-ban, a millennium évében kezdôdött.

Képes levelezôlapok kiadásával és forgalmazásával álta-lában könyvkiadók, könyv- és papírüzletek tulajdonosai,nyomdák és fotómûhelyek foglalkoztak.

Reklámképeslapok

A kiadók és az üzletemberek korán felismerték a képes le-velezôlapokban rejlô reklám lehetôségét. Tágabb értelem-ben ehhez a fejezethez sorolható a korábbi témáknál em-lített lapok jelentôs része is. Az ipari kiállításokról, a helyieseményekrôl, színházi elôadásokról készült felvételek az

eseményt vagy az ott szereplô személyeket reklámozták,propagálták. A korai reklámlapoknak a világkiállítások pa-vilonjait bemutató kártyákat tekinthetjük.

Egyértelmû árureklámok azok a lapok, amelyek a ter-méket és felhasználását, illetve hatását ábrázolják. Így pl. a Margit szépítôkrém reklámszövegét egy gyönyörû nô fo-tójára nyomtatták. A német képeslapokon a Kalodon fog-krémet az „elismerten legjobb fogkrém” jelzô mellett a mesetörpék és egy orosz néptánccsoport is reklámozza. A Planta magyar tea reklámján a tea kiválóságát azzal érzé-keltetik, hogy a magyar kártya jellegzetes figurái is ezt isszák.

Reklámcélra felhasználtak olyan levelezôlapokat is,amelyeknek témájukban eredetileg semmi közük nemvolt az áruhoz. Így a szombathelyi Deák ligetet ábrázolótájkép alá nyomtatták az alábbi reklámot: „Ön szép lesz,ha a világhírû Földes-féle Margit-Crémet használja!” Az el-sô világháború idején a Képes Újság több sorozatot iskiadott az eredeti harctéri felvételekbôl, s ezekre utólag rá-nyomtatták a Lysoform fertôtlenítôszert vagy az Oroszlánsósborszeszt propagáló feliratot. Rendkívül groteszk, hogya „Menetelés a Kárpátokban”, a „Harc egy orosz faluért”vagy a „Feleség és szülôk látogatása egy sebesült katoná-nál” témájú kép hátoldalán a „Lysoform a jelenkor legtö-kéletesebb fertôtlenítôszere”, illetve a „Köszvény, rheuma,fog- és fejfájás ha bántja, használja a valódi Oroszlán-sós-borszeszt” felirat olvasható.

A reklám-levelezôlapokat a gyógyszergyárak is elôszere-tettel használták, s megbízható hatékony reklámeszköz-ként alkalmazták.

Advertising media The reader can learn the short history of the advertising media,including picture postcards. The atmosphere of a bygone world isreflected, in a special way, on the picture postcards and their illustra-tions have become the characteristic documents of a given period.

The Zemplén Museum of Szerencs, Hungary, has a unique pic-ture postcard collection of some 1 million pieces.

Zempléni Múzeum3900 Szerencs, Rákóczi-várTel.: (47) 362-842Fax: (47) 560-159Nyitva tartás: keddtôl vasárnapig 10–16-igReklám-levelezôlap temperarajza exportgyógyszerhez.

1930-as évek közepe

Szecessziós reklám-levelezôlap. Galenus Gyûjtemény

18 Gyógyszerészettörténet �P

ati

ka

tört

én

et

1868-ban a magyar királyi belügyminisztérium elrendelte amiskolci és a Borsod megyei gyógyszertárak összeírását.Ezeket a törzslapokat vagy törzskönyveket Budára kellettküldeni, s innen ellenjegyzéssel jóváhagyva az iratokat1869-ben visszaküldték a vármegyének.

Agyógyszertárakról a XIX. századból ez a legponto-sabb, legmegbízhatóbb adatsorunk, amelyet a Bor-sod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár ôriz. Minden

esetben feltüntették a gyógytár nevét, tulajdonosát és an-nak végzettségét, de az alapítás – idônként már emlékezet-re épülô – idôpontját is dokumentálták.

Az összeírásból tudjuk, hogy Miskolcon 1762-ben ala-pítottak elôször gyógyszertárat, s egy évben kettôt is. Azegyik az Arany Szarvas volt a Szécsén, azaz Széchenyi ut-cán. Tulajdonosa 1846-ban vásárolta meg az üzletet, s feltehetôen ekkor költözött Miskolcra. MAYER REZSÔ

volt a neve, s 1839-ben Pesten szerzett diplomát, azaz

„okleveles gyógyszerész mester” volt. Hasonlóan 1762-ben alapították az Arany Sas gyógyszertárat. Alapítóokiratai nem kerültek elô, de 1869-ben a visszaemléke-zéseket az alapítás körülményeirôl Budán elfogadták.„Miskolcz Város Alsó Búza Piacz út”-on volt az épület,az egykori Lichteinstein, a mai Ady Endre utcán, amely-nek egy XX. század elején készült fénykép ôrzi az emlé-két. Tulajdonosa BALOGH ISTVÁN volt, aki gyógyszerész-diplomáját 1858-ban Bécsben szerezte.

Miskolc harmadik gyógyszertára szintén a mai Széche-nyi utcán kezdte meg mûködését. 1803-ban alapították,és Fehér Kígyó volt a neve. Tulajdonosa pedig SZABÓ

GYULA, aki 1859-ben vásárolta meg a gyógytárat LESKÓ

SOMÁTÓL és nejétôl. (Ôk szintén diplomás gyógyszeré-szek voltak.) SZABÓ GYULA többgenerációs gyógyszerész-család alapítója, gyaníthatóan ekkor költözött Miskolcra.Gyógyszerészoklevelét 1855-ben Bécsben szerezte, majdegy év múlva, 1856-ban ugyancsak itt avatták „vegytu-dorrá”. A negyedik gyógyszertár is a Széchenyi utcán mû-

Csáthy Szabó István (1835–1903) vegytudor és feltaláló.

Repro: Kulcsár Géza

Borsod megye gyógyszertárai(1762–1869)Borsod megye gyógyszertárai(1762–1869)

Az Arany Sas Gyógyszertár, 1912.Archív felvétel

II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM • 2004. AUGUSZTUS 19Gyógyszerészettörténet �

ködött. Ennek neve Arany Oroszlán volt, s 1811-ben ala-pították. Tulajdonosa az összeírás idején oklevelesgyógyszerészként MEDVECZKY FERENC volt, aki diplomájátPesten kapta. A Magyar Koronát, a város ötödik XIX. szá-zadi gyógytárát az érdeklôdô – az elôzôekhez hasonlóan– a piac utcájában kereshette fel. 1819-ben nyitottákmeg, s elsô tulajdonosa 1860–1861-ig RADELY JÓZSEF

volt. Tôle vásárolta meg Csáthy Szabó István, aki elsô vil-lamosvasút-pályázatával és -kivitelezésével is beírta ne-vét a város történetébe. Közel hasonló idôpontokban(1857 és 1866) szerzett gyógyszerész és vegytudori dip-lomát Bécsben, mint fehér kígyóbeli társa, SZABÓ GYULA,akihez – adataink szerint – rokoni, családi kapcsolatoknem fûzték.

Az 1870-es években Miskolcnak 21 000 fô körüli volt alakossága, s ehhez öt gyógyszertár irigylésre méltóan jó-nak tûnik. A megyei adatok ennél lényegesen „gyengéb-

bek”, hiszen Borsod öt településén összesen öt gyógyszer-tárat írtak össze. Így Mezôkövesd fôutcáján Az Üdvözítô-höz gyógyszertárat, amelyet 1831-ben állítottak fel, veze-tôje ezt megelôzôen szerezte diplomáját Pesten. Ónodona Szarvashoz elnevezésû patika 1846-tól mûködött, veze-tôje szintén Pesten végzett. Mezôcsáton 1831-tôl voltgyógyszertár, s a Magyar Királyhoz címezték. Szendrôn apiac utcáján állt 1840-tôl az Isteni Gondviseléshez neveze-tû patika. (Sajó) Szentpéter város piacának utcáján A Sze-recsenhez elnevezésû gyógytár volt. Ez 1823 körül nyíltmeg. Mindegyikük vezetôje Pesten kapta diplomáját.

Az 1868–1869-es összeírás legfontosabb tanulsága,hogy a XVIII. század végétôl, a XIX. század elejétôl Miskol-con kialakult az a gyógytárhálózat, ami az ezt követô év-században csupán megduplázódott. (A város lakosságapedig megháromszorozódott, hiszen az 1930-as években60 000 fô körüli lakosa volt.) A másik fontos megállapításaz, hogy a XIX. század elsô harmadában mindenütt szak-emberek dolgoztak, akik diplomájukat vagy Pesten vagyBécsben szerezték.

Azok a gyógytárnevek, amelyek a XIX. században elô-fordultak, a XX. század elsô, sôt második felében is –többségükben – ismeretesek. Az elnevezések ugyanis ván-doroltak, mint ahogy helyileg is vándoroltak a gyógyszer-tárak. Volt olyan patika, amely megszûnt, s egy másuttnyitott gyógyszertár késôbb felvette annak a nevét. Ezértnem tanulság nélküli a miskolci gyógytárak részletesebbáttekintése.

dr. Dobrossy István,a B.-A.-Z Megyei Levéltár igazgatója

Pharmacies in Borsod County (1762–1869)From the end of the 18th century and the beginning of the 19thcentury, a network of pharmacies was established in Miskolc.The first pharmacy, the Golden Deer, was founded in 1762,the second one, the Golden Eagle in 1762, and the third one,the White Serpent in 1803. The pharmacies changed theirnames or places several times. The detailed survey of their his-tory is very informative.

A Magyar Királyi Belügyminisztérium rendelete a gyógyszertárak összeírásáról, 1869

Számla a Magyar Korona gyógytárból, 1869

Borsod megye és Miskolc város gyógyszertárainak kimutatása 1869-bôl.

20 Gyógyszerészettörténet �P

ati

ku

stö

rté

ne

t

A tízgenerációs Burchard-Bélaváry család a tallinni tanácsgyógyszertár élén

Az észtországi tallinni tanácspatikát 1415-ben alapították.A gyógyszertár tulajdonosai közül 1580-ban bukkant felBurchard-Bélaváry János magyar születésû gyógysze-rész. A család gyógyszerész-orvosai tíz generáción ke-resztül voltak a gyógyszertár tulajdonosai. Ismertetjük agyógyszertár és a család történetét. Sokrétû tevékenysé-geikkel megbecsülést szereztek Észtországban a magyargyógyszerészetnek.

Amesszi északon lévô Észtország fôvárosában, a régiRevalban (ma Tallinn) a fôtéren áll egy emeletes ház,melyben egy gyógyszertár mûködik. Tanácspatika né-

ven ismerjük. A látszólag semmitmondó épületre ügyet semvetnénk, ha nem volnának magyar vonatkozásai. A gyógyszer-tárat 1415-ben alapították, mely Kelet-Európában az 1357-ben létrehozott rigai patika megnyitását követôen a másodikilyen közegészségügyi intézmény volt. (Észtország másodikgyógyszertára az 1440-ben alapított dorpati volt). Elsô tulaj-donosa MOLNER helyi orvos-gyógyszerész volt. Ô hamar elad-ta a szintén korán, 1422-ben meghalt HERMANN gyógysze-résznek. Hagyatéka olyan szegényes volt, hogy a városi tanácsabban az idôben úgy határozott, hogy a saját maga számlájá-ra kezeltette azt 250 évig. Így nevezték el a városi gyógyszer-tárat tanácspatikának.

A szikavai BÉLAVÁRY család Sáros megyei eredetû. A csa-lád egyik tagjáról, Jánosról csak annyit tudunk, hogy Po-zsonyban született. Salzburgban volt gyógyszerészgyakor-nok 1575-tôl FRESCHEHMESER KONRÁD gyógyszertárában.Abban az idôben az alkalmazotti pályához elegendô volt apár éves gyakornoki idô és a tirocinális vizsga eredményesletétele. Alkalmazott gyógyszerész volt Münchenben. Jánossok nehézség után 1580-ban telepedett le az észtországiRevalban. Új lakóhelyén ismeretlen kívánt maradni, ezértfelvette a BURCHARD nevet. Ô volt a BURCHARD-BÉLAVÁRY

család alapítója. Elôbb a revali tanácspatika alkalmazottja,majd 1582-tôl már gondnokként vezette a gyógyszertárat.Bérlôként mûködött ugyanitt 1583 áprilisától. Kiváló voltmég orvosként is a városban dúló 1591. és az 1603. évipestisjárványok idején. Sajnos a kisforgalmú gyógyszertárátcsak nehezen tudta jól vezetni, ezért 1610-ben lemondotta gyógyszertár élérôl. Így szegény emberként halt meg1617. december 17-én. A helyi Olaf templomban temettékel. Az 1582-ben született, ugyancsak JÁNOS nevû fia 1635-ben egy reneszánsz stílusú síremléket állított fel az emlé-kezetére. Ezt követôen még további kilenc generáción ke-resztül volt a magyarországi eredetû család birtokában arevali gyógyszertár. Az ôt követô gondnokok is sajnos

rosszul gazdálkodtak. Az apa vetését végre sikeres aratáskövette. III. JÁNOS 1627-ben már megvásárolta a gyógyszer-tárat. Halálát követôen az özvegye mint haszonélvezô ismétgondnokokat alkalmazott. Közöttük volt a nagyszombatiszületésû HOSSZE JÁNOS, aki 1683 februárjától 1640. szep-tember 28-ig kezelte a patikát. Jóval késôbb, 1689. március13-án megvásárolta a gyógyszertárat IV. JÁNOS gyógysze-rész. Még ugyanabban az évben svéd királyi privilégiumotnyert a városi gyógyszertár.

V. JÁNOS gyógyszerész és városi tisztiorvos olyan híres gyó-gyító volt, hogy NAGY PÉTER (1698–1725) orosz cár ôt kértefel a súlyos betegsége gyógyítására. Az állapota rosszabbodá-sakor futárral kérette ôt Szentpétervárra. Azonban V. JÁNOS

fôorvos sajnos már útközben értesült a cár elhunytáról. Azözvegye 1741. december 30-án hitbizományt alakított a gyógy-szertárból, hogy a „fidei comissio” a család lemenô legidô-sebb fiára szálljon.

VI. JÁNOS azonban még kiskorában meghalt. Testvére,VII. JÁNOS is a gyógyszertár élén mûködött. De a tevékeny-ségét sajnos nem ismerjük. A család utolsó tagjai már bete-ges emberek voltak. VIII. JÁNOS (1776–1838) gyógyszer-tártulajdonosként antikvárius gyûjtô is volt. Az 1802-benalapított természettudományi és régiséggyûjteményébôlalapította meg az észt fôváros elsô, „Mon Faible” nevû ma-gánmúzeumát. Ez ma a tallinni városi múzeum tulajdoná-ban van.

IX. JÁNOS már 1853. június 26-án bérbeadta a gyógyszer-tárat és 1857-ben pedig a családjával Münchenbe költözött.A fia, X. JÁNOS már át sem vette a patikát, hanem megújítot-ta a gyógyszertári bérletet RUDOLF LEHBERTTEL. Ô maga azoroszországi charkovi egyetemen orvosi tanulmányokatfolytatott, majd a Krím félszigeten lett orvosdoktor.

X. JÁNOS 1891. szeptember 8-án halt meg. Ezzel kihalt aBURCHARD-BÉLAVÁRY család utolsó férfiága. A gyógyszertár150 éves említett hitbizományát 1903. július 26-án feloldot-ta a revali járásbíróság. Így a család nôtagjai 1911-ben adtákel a gyógyszertárat az épületével együtt RUDOLF LEHBERTNEK.A BURCHARD-BÉLAVÁRY család tulajdonában így tíz emberöl-tôn keresztül, 330 évig volt a több száz éves patika.

A családi név egy horvát-magyar falu, Szikava nevébôlered. SZIKAVAI BÉLAVÁRY GYÖRGY 1557-ben nyerte el a nemes-séget. Idôközben a család három ágra oszlott: 1. A revali ág,melynek alapítója az 1580-ban ott letelepedett BURCHARD-BÉLAVÁRY JÁNOS (†1617. XII. 17.). – 2. A rigai ágat sajnosnem ismerjük. De az itt élt BÉLAVÁRY KAROLINA ôrizte az1920-as években a családi okmányokat és ô vezette a családikrónikát. – 3. A magyarországi ág: a Revalban élt család tag-jai sokat foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy egyszer majdvisszatérhetnek Magyarországra. Ennek elsô atyja az 1825-ben hazatért BURCHARD-BÉLAVÁRY KONRÁD volt. A Magyaror-szágon élt család tagjait már 1760-ban összeírták. Leszárma-zási táblájukat az Országos Levéltárban ôrzik, melyet BÁRCZY

OSZKÁR közzétett 1894-ben a Turul címû folyóiratban. A BURCHARD-BÉLAVÁRY család története megbecsülést szer-

zett a magyar gyógyszerészeknek a távoli Észtországban.Nemcsak a gyógyszerész- és orvostörténészek, hanem még akultúrtörténészek is számon tartják ezt a többgenerációs csa-ládot.

dr. Horváth Dénes, Szmodits László

Tallinni magyarokTallinni magyarok

II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM • 2004. AUGUSZTUS 21Gyógyszerészettörténet �

Ki

mit

gyû

jt?

D ÓCS JÁNOS szakgyógyszerész vagyok Békéscsabáról.Gyógyszerész családból származom, szüleim mégjelenleg is aktív gyógyszerészek. Régiséggyûjtô

szenvedélyem már az egyetem elvégzését követô elsô mun-kahelyemen, egy vidéki gyógyszertárban, Doboz köz-ségben kezdôdött. Öntöttvaskályha-, réz- és vas-mozsárgyûjteményem megközelítôleg 200 db-ból áll.

A betegektôl számukra értéktelen, számomra annálértékesebb régi gyógyszeres dobozokat, üvegeket

kaptam és vettem, ezzel alapozva meg a szak-mai gyûjtemény elsô

darabjait. Nemrégi-

ben egy igazi kuriózumhoz sikerült hozzájutni, egy 1650-bôl való itáliai albarellóhoz. Tudtommal hazánkban, ma-gángyûjteményben ilyen ritka ép és hibátlan darabnemigen fordul elô, de ugyanolyan kedvesés különleges számomra a már fennt emlí-tett Doboz községbôl való arzénes kapszulásdoboz, melyben még eredeti töltött kap-szulák is vannak. Régi mérlegek, mikrosz-kópok, szakkönyvek, valamint „Békés-csaba 1904-bôl való névre szóló vény-könyvecskéje” is a gyûjtemény megbe-csült darabjai.

Örömmel értesítem a tisztelt olvasó-kat, hogy a Békés megyei gyógyszerészka-mara azon köztestületek egyike, mely szár-nyai alá vette és megmentette az egyik Bé-kés megyei régi gyógyszertár bútorzatánaklegszebb darabjait, amelyek eredeti álla-potukban restauráltatva a kor edényzeté-vel és számos régi használati tárggyal be-rendezve a kamarai irodában lesznek lát-hatók a közeljövôben. Hiszem, hogy sokszakmáját szeretô kolléga felismeri ezen régitárgyak megôrzésének, bemutatásának fontossá-gát, hogy mindenki örömét lelje benne, ehhez énis szeretnék hozzájárulni egy kicsit.

Dócs János,Kígyó Gyógyszertár,

Békéscsaba

Mania for collectingJános Dózs, specialist pharmacist ofBékéscsaba, became a passionate collec-tor of antiquities in his early youth. Hiscollection includes 200 copper andiron mortars as well as old medicinebottles and boxes. The Italian albar-ello, from 1650, is a real curiosity,

and rarity in Hungary.

SzenvedélySzenvedély

Különbözô típusú rézmozsarak.Fotó: Dócs János

Albarello.Szicília, Caltagirone, 1650 körül. Fehér alapon színesen festett ónmázas majolika.Magassága: 22,5 cm, a talp átmérôje: 7,6 cm. Fotó: Dócs János

Gyógyszer-különlegességek.Fotó: Dócs János

Üveg állványedények.Fotó: Dócs János

22 Gyógyszerészettörténet �

Budapest egyik természeti csodája

A Molnár János-barlang a fôváros igen forgal-mas helyén, a Frankel Leó u. 48. sz. alatt, a Lu-kács Gyógyfürdôvel szemben, a Tó Étterem

közvetlen szomszédságában nyílik. Külön érdekessé-ge, hogy a barlangban fakadó meleg vizû forrás(22–24 °C) táplálja a Lukács fürdô vizét, melyet a Du-na–Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának engedélye ésfelügyelete alapján a Budapest Gyógyfürdôi és Hévi-zei Rt. üzemeltet.

A barlang a nevét MOLNÁR JÁNOSRÓL, a múlt század-ban élô gyógyszerészrôl kapta, aki a barlangrendszerelsô kutatója, a barlang száraz részének felmérôje éstérképezôje volt az 1850-es, ‘60-as években. Szinténaz ô nevéhez fûzôdik a feltörô források vizénekvegyelemzése, mely kutatások alapján hatalmas bar-langrendszer létezését jósolta meg. Feltételezéseihelytállók voltak, valóban egyedülálló barlangrend-szer húzódik a Malom-tó alatt, melyet a kutató a ko-rabeli technikai eszközökkel bejárni vagy felmérninem tudott. Pótolhatatlan veszteség, hogy a barlang-ról készített térképe nyomtatásban nem jelent meg,eredeti kéziratos példánya pedig fellelhetetlen. Mol-nár János a Malom-tóhoz kapcsolódó barlangrend-szerrôl és barlangi kutatásairól az Orvosi Hetilap1858. évi 33. számában publikált elôször.

A barlang története egészen a rómaiakig nyúlik visz-sza, ugyanis a József-hegy lábánál fakadó meleg forrá-sokat már CLAUDIUS CSÁSZÁR idejében is használták. A források meleg vizét a XIII. századtól kezdve mal-mok hajtására használták, a Malom-tavat is ennek ér-dekében mesterségesen hozták létre a feltörô forrásokköré épített gáttal.

Többszöri sikertelen próbálkozás után, a barlangvíz alatti részén elôször 1960-ban sikerült átjutni. Azéveken át tartott kutató-feltáró munka eredménye-ként 1984-ben megszületett KALINOVITS SÁNDOR és KÓSA

ATTILA ismételt felvételezése nyomán a barlang térké-pe. Óriási szenzáció volt, hogy az elmúlt év során abarlangkutatók több száz méternyi új járatot, egy ha-talmas új barlangszakaszt tártak fel.

Meg kell említeni, hogy a kutatók munkáját na-gyon megnehezítette, hogy a Fôvárosi Fürdôigazgató-ság a vízminôség védelmére hivatkozva korlátozta,ill. megnehezítette a barlangba való lejutás feltételeit.

A Malom-tavat két, egymástól jól megkülönböztet-hetô forrás táplálja, az egyik forrás vize 20,5–26,2 °Cközött, a másiké 21,9–32,7 °C között változik, vagyisa Malom-tóhoz kapcsolódó Molnár János-barlang tipi-kus példája a meleg hévizes és a hideg karsztvizes,

Budapest egyik természeti csodája

A Molnár János-barlang a fôváros igen forgal-mas helyén, a Frankel Leó u. 48. sz. alatt, a Lu-kács Gyógyfürdôvel szemben, a Tó Étterem

közvetlen szomszédságában nyílik. Külön érdekessé-ge, hogy a barlangban fakadó meleg vizû forrás(22–24 °C) táplálja a Lukács fürdô vizét, melyet a Du-na–Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának engedélye ésfelügyelete alapján a Budapest Gyógyfürdôi és Hévi-zei Rt. üzemeltet.

A barlang a nevét MOLNÁR JÁNOSRÓL, a múlt század-ban élô gyógyszerészrôl kapta, aki a barlangrendszerelsô kutatója, a barlang száraz részének felmérôje éstérképezôje volt az 1850-es, ‘60-as években. Szinténaz ô nevéhez fûzôdik a feltörô források vizénekvegyelemzése, mely kutatások alapján hatalmas bar-langrendszer létezését jósolta meg. Feltételezéseihelytállók voltak, valóban egyedülálló barlangrend-szer húzódik a Malom-tó alatt, melyet a kutató a ko-rabeli technikai eszközökkel bejárni vagy felmérninem tudott. Pótolhatatlan veszteség, hogy a barlang-ról készített térképe nyomtatásban nem jelent meg,eredeti kéziratos példánya pedig fellelhetetlen. Mol-nár János a Malom-tóhoz kapcsolódó barlangrend-szerrôl és barlangi kutatásairól az Orvosi Hetilap1858. évi 33. számában publikált elôször.

A barlang története egészen a rómaiakig nyúlik visz-sza, ugyanis a József-hegy lábánál fakadó meleg forrá-sokat már CLAUDIUS CSÁSZÁR idejében is használták. A források meleg vizét a XIII. századtól kezdve mal-mok hajtására használták, a Malom-tavat is ennek ér-dekében mesterségesen hozták létre a feltörô forrásokköré épített gáttal.

Többszöri sikertelen próbálkozás után, a barlangvíz alatti részén elôször 1960-ban sikerült átjutni. Azéveken át tartott kutató-feltáró munka eredménye-ként 1984-ben megszületett KALINOVITS SÁNDOR és KÓSA

ATTILA ismételt felvételezése nyomán a barlang térké-pe. Óriási szenzáció volt, hogy az elmúlt év során abarlangkutatók több száz méternyi új járatot, egy ha-talmas új barlangszakaszt tártak fel.

Meg kell említeni, hogy a kutatók munkáját na-gyon megnehezítette, hogy a Fôvárosi Fürdôigazgató-ság a vízminôség védelmére hivatkozva korlátozta,ill. megnehezítette a barlangba való lejutás feltételeit.

A Malom-tavat két, egymástól jól megkülönböztet-hetô forrás táplálja, az egyik forrás vize 20,5–26,2 °Cközött, a másiké 21,9–32,7 °C között változik, vagyisa Malom-tóhoz kapcsolódó Molnár János-barlang tipi-kus példája a meleg hévizes és a hideg karsztvizes,

Molnár JánoMolnár JánoR

ok

on

sza

km

ák

ról

1.

2.

3.

5.

4.

II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM • 2004. AUGUSZTUS 23Gyógyszerészettörténet �

vagyis kevert vizes barlangok létezésére. A barlang,mint a budai-hegységi barlangok általában (pl.: Má-tyás-hegyi, Ferenc-hegyi, József-hegyi barlang) eocénmészkôben keletkezett. Az eocén végi kéregmozgásoksorán kialakult repedések, hasadékok teremtettékmeg a barlang keletkezésének feltételeit. A barlangkialakulásában a másik döntô szerepet a pleisztocén-ben meginduló karsztvízáramlás, valamint a mélybôlfeláramló meleg vizû források (hévforrások) játszot-ták. A barlangban megtalálható mind a hideg (karszt-vizes), mind pedig a meleg (hévizes) átalakítás geo-morfológiai formakincse.

A hideg vizes áramlásra utalnak a karsztos oldódá-sos formák, az egykori hasadéktágítás nyomai, a min-denkori vízszint nyoma, a karsztvízszintet jelzô lemez-szerû mészkôkiválások. A hévíztevékenységre utalnaka barit- és kalcitkristályok, a jellemzô melegvizes ol-dási formák, a gömbfülkék megléte.

A barlang 1982 óta a fokozottan védett barlangokközé tartozik, kizárólag búvárfelszereléssel, 3–4 fôscsoportokban, engedéllyel látogatható.

dr. Bedô Gabriella (bányageológus mérnök),Magyar Állami Földtani Intézet

János Molnár CaveThe János Molnár Cave is situated just opposite to LukácsThermal Bath, Budapest. It is interesting to note that thethermal spring of the cave (22-24 centigrade) provides forthe water of Lukács Bath.

The cave is named after pharmacist János Molnár(1814-1885) who was the first researcher of the cave sys-tem and chemical analyst of the spring water that brokeout there. On the basis of his research-es, he predicted the existence of thehuge cave system.

vagyis kevert vizes barlangok létezésére. A barlang,mint a budai-hegységi barlangok általában (pl.: Má-tyás-hegyi, Ferenc-hegyi, József-hegyi barlang) eocénmészkôben keletkezett. Az eocén végi kéregmozgásoksorán kialakult repedések, hasadékok teremtettékmeg a barlang keletkezésének feltételeit. A barlangkialakulásában a másik döntô szerepet a pleisztocén-ben meginduló karsztvízáramlás, valamint a mélybôlfeláramló meleg vizû források (hévforrások) játszot-ták. A barlangban megtalálható mind a hideg (karszt-vizes), mind pedig a meleg (hévizes) átalakítás geo-morfológiai formakincse.

A hideg vizes áramlásra utalnak a karsztos oldódá-sos formák, az egykori hasadéktágítás nyomai, a min-denkori vízszint nyoma, a karsztvízszintet jelzô lemez-szerû mészkôkiválások. A hévíztevékenységre utalnaka barit- és kalcitkristályok, a jellemzô melegvizes ol-dási formák, a gömbfülkék megléte.

A barlang 1982 óta a fokozottan védett barlangokközé tartozik, kizárólag búvárfelszereléssel, 3–4 fôscsoportokban, engedéllyel látogatható.

dr. Bedô Gabriella (bányageológus mérnök),Magyar Állami Földtani Intézet

János Molnár CaveThe János Molnár Cave is situated just opposite to LukácsThermal Bath, Budapest. It is interesting to note that thethermal spring of the cave (22-24 centigrade) provides forthe water of Lukács Bath.

The cave is named after pharmacist János Molnár(1814-1885) who was the first researcher of the cave sys-tem and chemical analyst of the spring water that brokeout there. On the basis of his research-es, he predicted the existence of thehuge cave system.

os-barlangos-barlang Molnár János (1814–1885)

Alsóbb iskolái elvégzése után Molnár János 1832-bengyógyszerészgyakornoknak szegôdött a Bolemann csa-lád selmecbányai gyógyszertárába. A gyakornoki, segé-di esztendôket követôen folytatta tanulmányait, és apesti tudományegyetemen szerezte meg gyógyszerészioklevelét.

A fôvárosban maradt, s aSzent Rókus Kórház gyógy-szertárában vállalt állást,amelynek 1861-tôl ô volt avezetôje. 1869-ben megkap-ta a „fôváros vegyésze” címet.

1872-ben megnyitotta aRákóczi úton a Csillag Gyógy-szertárat, mely hosszú évti-zedeken át a környék egyiklegkedveltebb patikája volt.A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület igazgatóságitagjainak sorába választotta. Írásai, szakdolgozatai aGyógyszerészi Hetilapban és a Természettudományi Tár-saság Közlönyében jelentek meg, megközelítôleg hetvenpublikációját tartja számon a szakirodalom. Molnár Já-nos a fiát is a gyógyszerészi pályára irányította, aki mél-tó folytatója lett édesapja szép hivatásának.

1. A régi malom és a Császár Fürdô2. Duna-parti sétány a fürdôkkel. 1863.3. Postai képes levelezôlap4. Emléktáblák a barlangban5. Az élet maradványai a barlang kôzetében6. A barlang víz alatti szakasza7. Ôsvilági nyomok a barlang falában8. Amit csak a búvár láthat9. A víz alatti feltárás mûszaki megoldása

4–9 fotó: Ábel LászlóAmphora Búvárklub

1. A régi malom és a Császár Fürdô2. Duna-parti sétány a fürdôkkel. 1863.3. Postai képes levelezôlap4. Emléktáblák a barlangban5. Az élet maradványai a barlang kôzetében6. A barlang víz alatti szakasza7. Ôsvilági nyomok a barlang falában8. Amit csak a búvár láthat9. A víz alatti feltárás mûszaki megoldása

4–9 fotó: Ábel LászlóAmphora Búvárklub

A Szent Rókus Kórház 1834-ben.200 év a gyógyításban.

Szent Rókus Kórház jubileumiévkönyv, 1798–1998.

Budapest, 1998. Szent Rókus Kórház

és intézményei

6.

7. 8.

9.

24 Gyógyszerészettörténet �A

gyó

gys

zeré

sze

t n

ag

yja

i

Akorábbi századokban a nyuga-ti történetírók a magyar Alföl-det a hadak temetôjének ne-

vezték, mert az átvonuló seregek fer-tôzô betegségekben harcok nélkül iselvesztek. A magyar és kun ere-detû lakosság ôsi tapaszta-latok alapjain és a babo-nás hiedelmek szerintgyógyított. Még másfélévszázaddal visszate-kintve is Karcag és kör-nyékének mocsaras te-rülete a maláriás, pes-tises és kolerás megbe-tegedések színhelye volt.A mai értelemben vett or-vos és gyógyszerész nemvolt a lakosság soraiban aXIX. századig e vidéken.

Kátai éles eszû, fogékonylelkületû gyermek volt, de az apjaföldmûvesnek szánta. A helybeligyógyszerész, HOLLAY JÓZSEF azonbanfelfigyelt rá és a gyógyszertárába vetteinasnak.

A fiatalember gyakornoki zsebpén-zét tudományos könyvekre költötte ésállandóan tanult.

1848-ban gyógyszerészsegédi vizs-gát tett és a városában dolgozott to-vább.

3 év múlva, 1851 ôszén a PestiEgyetem gyógyszerészeti karára irat-kozott be, majd a bécsi egyetem hall-gatója lett.

Gyógyszerészi vizsgáját – tanáraiôszinte csodálatára – latin nyelventette le.

Visszatért Karcagra, de dolgozott avármegye több városában: Török-

szentmiklóson, Szolnokon ésTiszafüreden is gyógysze-

részként.Gyógyszerészeti tudá-

sát tovább kívánta gya-rapítani és beiratko-zott a Pesti Egyetemorvosi karára. Az or-vostanhallgató KÁTAI

GÁBOR számára az1857-es év életének és

munkásságának új szaka-szát nyitotta meg. Szakiro-dalmi, tankönyvírói ésegészségügyi témájú cikkeijelentek meg.

A DR. MARKUSOVSZKY LAJOS szer-kesztésében megindult Orvosi Heti-lap közölte az elsô dolgozatát, amely-ben szomorúan állapította meg, hogya két „rokon szakmában”, azaz az or-vosi és a gyógyszerészi képzésbenigen nagy különbségek találhatók. Rá-mutatott a magyar gyógyszerészkép-zés mostoha sorsára, tankönyvek ésmás szakkönyvek hiányára. Dolgoza-tának címe: A gyógyszerészeti tudo-mány állása hazánkban, s mik volná-nak annak a terén a legsürgôsebbteendôk.

Felszólította a magyar gyógyszeré-szeket gyógyszerészeti szakkönyvkiadatására. Külföldi példákra hivat-kozva javasolta gyógyszerészi testü-letek felállítását és országos megszer-vezését. Cikkére sokan felfigyeltek ésgondolatait helyeselték. A kiváló stí-lussal író fiatal KÁTAI az Orvosi Heti-lap 75. számában komoly és értékescikkeket jelentetett meg a vegytan,

a gyógyszertan, a gyógyszerismeret, améregtan, a közegészségtan és a gya-korló gyógyszerészet körébôl. 1859-tôl elôbb a lap fômunkatársa, ké-sôbb segédszerkesztôje, végül 1860-tól a szerkesztôje lett. Méltán tekint-hetjük KÁTAIT a magyar gyógyszerész-képzés és a gyógyszerészeti irodalommegújítójának.

A Természettudományi Társulatelismert tagja volt, de mivel szülôvá-rosa, Karcag megválasztotta a Nagy-kunság kerületi fôorvosának, haza-ment Pestrôl.

KÁTAI GÁBOR életére végig jellemzôvolt a tudásvágy annak érdekében,hogy munkáját a kor színvonalántudja végezni. Ezért a jeles ifjú fôor-vos – ismeretei bôvítésére – külföldi

tanulmányútra egy év szabadságotkért, ahol kiváló orvosok elôadásaithallgatta, s kora elsô sebészeinekmûtétjeit látta. Figyelmet szentelt azeurópai kórházak korszerû berende-zéseire és az ott folyó munkákra.Münchenben a szülészeti intézettisztaságát mintául említette, mert agyermekágyi lázat ott nem tapasztal-

A karcagi tudósA karcagi tudósKátai Gábor (1831–1878)Az 1820-as években 2 orvosa volt Karcag városának, de patikája egy sem, csak1830-tól. 1831-ben egy kolerajárvány 625 ember halálát okozta. Ebben az évbenszületett egyszerû földmûves családból egy gyermek, aki felnôve a Nagykun-ság és az egész ország közegészségügyét a szívén viselte. Kátai Gábor 1831-ben, a kolerajárvány idején született.

Kátai Gábor

Gyógyszerészi Hetilap.Elsô évfolyam I. szám 1862. január

A régi Karcag

Balról a második Kátai Gábor, kollégáival

II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM • 2004. AUGUSZTUS 25Gyógyszerészettörténet �

ták, holott a bécsi kórházakban – fô-ként az orvosegyetem gyakorló kór-házaiban – félelmetes mértéket öl-tött a szülô nôk rejtélyes betegsége éshalála.

A higiéniás különbségek felismeré-se – okozati tényezôként – hasonlóvolt SEMMELWEIS zseniális meglátásá-hoz! KÁTAI Karcagon ekkor magánor-vosi gyakorlatot és széles körû tudo-mányos munkát végzett: a kor vezetôtudósaival gyógyszerészeti tankönyvkiadásán munkálkodott: NÉKÁM SÁN-DOR és FELLETÁR EMIL szerkesztôkkel. A Budapesti Gyógyszerész Testület ki-adásában 3 kötetes tankönyv készültpályakezdô gyógyszerészek részére.KÁTAI írta ebbôl az állattant, az ás-ványtant és a második kötetet teljes

egészében: Növénytan, különös te-kintettel a gyógyszerészismére cím-mel. Német, francia és angol nyelvûmûvek és folyóiratok szüntelen tanul-mányozása alapján a tudomány leg-újabb vívmányait ismerte meg. Tagjalett a Földtani Társulatnak is.

Az Orvosi Könyvkiadó Társulat ala-pító tagjaként komoly pénzado-mánnyal támogatta azt.A TermészettudományiTársulat titkári teendôit3 évig végezte. KÁTAI BU-GÁT PÁLHOZ hasonlóanékes magyarsággal, for-dulatos nyelvezettel, izzóhazafisággal végezte aközügyeket és állítottamaga mellé a többi tu-dós kollégát. Budapest-rôl 1868 tavaszán újravisszatért szülôföldjére,mivel ismét megválasz-tották fôorvosnak a Nagykun kerület-ben. KÁTAI karcagi lakosként is képvi-selte a Természettudományi Társula-tot, ekkor írta meg 232 lapból állókönyvét, amelyben orvosi tapasztala-tait adta közzé: Ismeretterjesztô az or-

vosi és természettudományok köré-bôl címmel. Egy külön füzete is meg-jelent: A fertôtlenítô szerek és fertôtle-nítés értékelésérôl címen.

KÁTAI 1869-ben nôsült, feleségePOROSZLAY KAROLIN lett. Családi életenem tartott hosszú ideig, mert szere-tett feleségét tüdôbetegségben elvesz-tette. Ezután került szembe élete talánlegnagyobb feladatával: 1873-banugyanis szörnyû kolerajárvány dúlt azország nagyobbik felében. Nagy tudá-sa, tapasztalata és lelkiismeretes mun-kája miatt területi kormánybiztoskéntintézte a tisztiorvosi teendôket: Pest,Pilis-Solt, Kis-Kun és Külsô-Szolnokvármegye tartozott hozzá. KÁTAI közel2 hónapig állandóan úton volt ésegészségügyi, közegészségügyi és szer-vezôi ismeretei révén igyekezett min-dent megtenni a járvány terjedésénekmegakadályozására. A nép tudatlan-ságát, mûveletlenségét találta a leg-fôbb akadálynak. Felismerte, hogy ezellen csak úgy lehet küzdeni, ha aziskolában egészségtant is tanítanak. A járvány idején végzett eredményes,buzgó és közhasznú mûködéséért akirály is elismerését fejezte ki.

A szülôföldje ismét hazavárta sze-retett fiát: 1877 decemberében az ak-kor létrejött „Jásznagykunszolnokmegye” elsô megyei fôorvosának hív-ta meg. Ezután Szolnokról irányítottamegyéje egészségügyét.

1878. február 24-én sorozás köz-ben Kunszentmártonban rosszul lett,és 4 nap múlva kialudt élete lángja.Bár az utóbbi 3 évben tudta, hogy sú-

lyos szervi szívbajbanszenved, mégsem kímél-te magát.

Karcagon temették el1878. március 3-án a Déli temetôben.

Élete és munkásságaminden egészségügyidolgozónak – gyógysze-résznek, orvosnak és köz-egészségügyi vezetônek– példaképül állhat.

Nevét felvette a Kar-cagon 1967-ben átadott

– és ma már 600 ággyal mûködô –kórház.

A névadó ünnepséget – amely1990-ben volt – jelenlétével megtisz-telte ANTALL JÓZSEF miniszterelnök,történész is.

KÁTAI GÁBOR olyan nagy tudású ter-mészettudóssá vált, aki képes volt asok babona körébôl megtalálni a ki-utat. Bár életének utolsó 10 évébenmár csak orvosi hivatásának élt, en-nek ellenére mindvégig figyelemmelkísérte és cikkeivel támogatta a ma-gyar gyógyszerészet tudományos ésgyakorlati elôrehaladását is.

Az utókor gyógyszerész, orvos éstermészettudományi íróként is szá-mon tartja.

Halálának 125. évfordulója alkal-mából tisztelettel adózok ezzel az em-lékezéssel KÁTAI GÁBOR elôtt.

A kis mezítlábas karcagi parasztfiúeurópai mûveltségû természettudóslett.

Gyógyszerészi és orvosi mûködése– egész életmûve – álljon példaképülminden fiatal egészségügyi diplomás:orvos és gyógyszerész elôtt.

Szalay Erikaintézeti gyógyszerész,Kátai Gábor Kórház,

KarcagThe scientist from KarcagGábor Kátai (1831–1878)Pharmacist-physician Gábor Kátai is com-memorated on the 125th anniversary ofhis death. Descended from a peasant fam-ily, he became a natural scientist of greatEuropean erudition. Kátai was also areformer of Hungarian pharmacists’ train-ing and pharmaceutical special literature.During the cholera epidemic of 1873, hewas recognized for his activity of publicutility also by the King. The hospital ofKarcag, inaugurated in 1967, is namedafter him.

26 Gyógyszerészettörténet �

100 éve• 1904. X. 4-én született DR.SALAMON BÉLA (†1972) gyógy-szerész, államtudományi dok-tor, gyógyszerésztörténész, ré-gész. Gyógyszerészcsaládbannôtt fel. Apja, SALAMON JENÔ aszigetvári Magyar Korona-gyógyszertárban volt gyakor-nok. A Szegedi Egyetemen1927-ben kapott gyógyszeré-szi, a pécsi egyetemen pedig1930-ban államtudományidiplomát. Gyógyszerészi mun-kája mellett mint rajongó ré-gész, jelentôs szerepet vállalt Szigetvár történelmi múltjánakfeltárásában és emlékeinek megôrzésében. A helyi MúzeumEgyesület titkáraként számos Zrínyi-emlékhez, okirathoz,könyvhöz juttatta a várost. Ásatásokat is végzett. Gyógyszer-tára államosítása után a pécsi mûemlék Szerecsen Gyógy-szertár vezetôje lett. A régi gótikus officinát megmentette apusztulástól, mely ma is mûködô mûemlék gyógyszertár.

Felkutatta és megírta a gyógyszertár történetét. A MagyarGyógyszerészeti Társaság Baranya megyei szervezetének el-sô elnöke volt.

75 éve• 1929. III. 29-én halt megDR. SZABÓ BÉLA (1876) gyógy-szerész, gyógyszerészdoktor,a Magyarországi Gyógysze-rész Egyesület alelnöke, új-pesti törvényhatósági képvi-selô. Lugoson volt gyakor-nok. A budapesti tudomány-egyetemen 1896-ban gyógy-szerészi, 1897-ben pedig ké-miai témájú értekezésévelgyógyszerészdoktori diplo-mát kapott. Alkalmazotti éveiután haláláig vezette az újpes-ti Szent István Gyógyszertárat.A Magyarországi Gyógysze-rész Egyesület alelnökeként jelentôs szakmai-közéletimunkát végzett. Újpesti városi képviselôként is érdemeketszerzett. Halála után az özvegye vezette a gyógyszertárát.

50 éve• 1954. IV. 22-én halt meg DR. FERENCZ ÁRON (1880)gyógyszerész, gyógyszerészdoktor, egyetemi magántanár.

An

niv

ers

ari

um

Hír

ek

dr. Szabó Béla

dr. Salamon Béla

ANNO...Neves magyar gyógyszeréNeves magyar gyógyszeré

Kutatások és felfedezések

Az egyiptológusok elsô ízben1976-ban vették igénybe aL’Oréal tudományos kapacitá-

sát: II. RAMSZESZ fáraó (i. e. 1304–1237)múmiája hajának megvizsgálásához.Biofizikai és vegyelemzô laboratóriu-mai változatos technikákkal tanulmá-nyozták a fáraó hajának szerkezetét, tu-lajdonságait és összetételét.

Ezek a hajszálak igen vékonyak, át-mérôjük mintegy ötven mikron. Azaminosavak elemzése a mostani haj-hoz viszonyítva szinte teljesen nor-mális eloszlást mutat. Az egyetlen, fi-gyelemre méltó eltérés a cisztein oxi-dálódásával keletkezô ciszteinsav

nagy aránya volt, amely még a fáraóéletében vagy a rendkívül hosszú ide-jû tartósítás miatt következhetett be.

Az elektronmikroszkópos vizsgálata felhám (lehámló bôr) nagyfokú el-változását mutatta ki, a felhám egyeshelyeken teljességgel hiányzik. A fel-vételek a hajszálak felszínén külön-bözô anyagokat mutattak ki, amelyekfeltehetôen vagy a mumifikálás so-rán, vagy színezôanyag alkalmazásá-val kerültek oda. Az elektronmikrosz-kópos eljárás révén megállapítható amelanin jelenléte, ami magyarázatotad II. RAMSZESZ hajának természetesvörösesszôke színére.

Végül 1996-ban együttmûködéskezdôdött a Franciaországi Múzeu-mok Kutatási és Restaurációs Köz-pontjával (C2RMF), amelynek célja az

ókori Egyiptom kozmetikumai és il-latszerei összetételének, gyártási re-ceptjeinek és használatának a feltárásavolt. Nem okozott meglepetést, hogya kutatócsoportok ólomszulfidot,azaz fekete galenitot találtak bennük,amely finomra ôrölve a szemöldök ésa szempilla fekete festékét alkotja.

A kutatók megtalálták az ólom egymásik természetes vegyületét is: afehérólomércet (fehér színû ólom-karbonátot). Az üvegcsék két olyan fe-hér vegyületet is tartalmaztak, amelygyakorlatilag szinte nem is létezik atermészetben: a laurionitot és a fosz-genitet, amelyek ólomkloridok. Azegyiptomiak tehát szintézis útján állí-tották elô ôket.

A kutatócsoportok tanulmányoztákidôsebb Plinius kései szövegeit is,

4000 éves titkok4000 éves titkok

II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM • 2004. AUGUSZTUS 27Gyógyszerészettörténet �

A Kolozsvári Egyetemen 1903-ban gyógyszerészi, 1906-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályájáta Kolozsvári Egyetemi Gyógyszertárban kezdte. Majd1915-tôl vezette azt. Egyetemi magántanárrá habilitálták1916-ban. Helyi szaklapok munkatársa volt 1920 után.Vegyészeti laboratóriumban is mûködött. A kolozsváriMegváltó Gyógyszertárat 1930–1938 között bérelte. Az1941/42-es tanévtôl ismét az Egyetemi Gyógyszertár élé-re került. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság ve-zetôségi tagja volt.

A II. világháború végén családjával áttelepült Magyaror-szágra, ahol még két közleménye jelent meg. Sírja az új-pesti Megyeri temetôben van.

25 éve• 1979. VII. 15-én halt meg BENICZKY MIKLÓS junior (1932)gyógyszerész, gyógyszerész-történész, szakíró. A BudapestiOrvostudományi Egyetemen 1956-ban gyógyszerészi dip-lomát kapott. A Heves megyei Füzesabonyban, Kál-Kápol-nán, Bélapátfalván és Egerben volt alkalmazott gyógysze-rész. Intenzíven kapcsolódott be az újítómozgalomba. Fe-leségével, AUGUSZTIN MAGDOLNA gyógyszerésszel együtttöbb díjnyertes toxikológiai pályamunkát készített. Jelen-tôs munkát végzett Eger város gyógyszerésztörténeti emlé-keinek felkutatásában. Számos dolgozata jelent meg a

szaklapokban. Betegsége miatt már nem tudta befejezni agyógyszerésztörténeti témájú értekezését. Sírja az egri Kis-asszony-temetô családi kriptájában van.

Beniczky Elemér, Beniczkyné Augusztin Magdolna, Beniczky Miklós

ész-évfordulók 2004-benész-évfordulók 2004-ben

amelyek leírják a különbözô módsze-reket. A Krisztus utáni I. századbanszemkenôcsöket készítettek ólomsó-val történô szemápolás céljából. A re-cepteket megismételve lassú és nehézvegyi folyamat eredményeként létre-jött oldatban a laurionit és a foszgenit.

Az ólomvegyületeket tartalmazókeverékek tehát arról tanúskodnak,hogy nagyon régóta megvan a szán-dék a gyógyhatású kozmetikumokelôállítására. E gyógyító hatásokról aKrisztus elôtt 1550-ben keletkezettEbers-papirusz is beszámol.

A szintetikus vegyületek jelenléte afestékekben 2000 évvel a görög-rómaikor elôtt arra enged következtetni,hogy az egyiptomiak valóságos koz-metikai tudományt dolgoztak ki és ta-lán találtak fel azzal a céllal, hogy azarcfestésnek egyben gyógyító hatása islegyen.

A különbözô tégelyekben találtszemcsék nagysága azt jelzi, hogy azegyiptomiak tudatosan törekedtekmatt, illetve fényes anyagok elôállítá-

sára. Az Újbirodalom festékei feketék,fehérek voltak, illetve a szürke vala-mennyi árnyalatát képviselték. A ku-tatócsoport következô állomása a ke-nôcsös tégelyekbôl vett minták vizs-gálata volt. Ezek – a leírások szerint –testápolásra használt, néha illatosítottolajakat és zsírokat tartalmaztak.

Tartalmukat tekintve: olajok vagyzsírok voltak bennük, amelyek sajná-latos módon a hosszú idô miatt mó-dosultak. A vegyelemzés során csak ajéghegy csúcsát találták meg: a C16 ésC18 telített savakat és glicerint. Ezekaz anyagok a trigliceridnek az olajatvagy a zsírt alkotó származékai, állativagy növényi eredetûek, de sem az ál-latot, sem a növényt nem sikerültazonosítani.

Más minták alapján világosanmegállapítható a méhviasz és a tobo-zos növények gyantáinak speciálisalkotóelemeként ismert abietinsav-val elegyített növényi eredetû zsírosanyagok jelenléte. Az erôsen módo-sult kenôcsökkel kapcsolatos mun-

kák jelenlegi szakaszában mindenarra utal, hogy az állati eredetû ola-jokat növényi olajok helyettesítették,de a trigliceridek, a zsírsavak és ahidratáló tulajdonságáról jól ismertglicerin az ókori Egyiptom kozmeti-kai krémjeinek lényeges alkotóele-mei voltak.

A Kyphi néven ismert szilárd hal-mazállapotú, füstölésre használt illat-szert is rekonstruálták. Az egyipto-miak nem alkoholos illatszert készí-tettek, hanem illatosították az olaja-kat és a zsírokat. Az egyiptomiak nagyillatszerkészítôk voltak, tökéletesenismerték az illatok összetételét ésösszhangját. A Kyphi illatpiramisánakcsúcsán a menta és a citromfû állt,megtalálhatók voltak benne a fûsze-res növények (borókabogyó, fahéj),alapját pedig a balzsamok (tömjén ésmirha) képezték.

A kutatás tovább folyik annak érde-kében, hogy meg tudjuk fejteni a többezer éves titkokat, netán a balzsamo-zás pontos receptjét.

28 Gyógyszerészettörténet �

Az Orvoslás Aquincumbancímû kiállítás bemutatja aKr. u. I. sz. közepétôl meg-honosodott gyógyítás va-rázslatait, szertartásait, to-vábbá a kezelésekhez ren-delt eszközöket és anyago-kat. A nagy beleérzô képes-séggel, pontos ismeretekközreadásával megvalósí-tott tárlat nagy valószínû-

séggel elsôként mutatja be így együtt ahazai földön létezett gyógyításkultúralegrégebbi tárgyi rétegét.

A nem kevés gyógysze-részeti vonatkozású kiál-lítást a rendezôje, DR.ZSIDI PAULA, a BudapestiTörténeti Múzeum fô-igazgató-helyettese és aközremûködô Semmelweis Orvostörté-neti Múzeum, Könyvtár és Levéltár fô-igazgatója, DR. KAPRONCZAY KÁROLY nyi-totta meg.

Látványos tárgyakban gazdag kiál-lítás nyílt – döntôen a szegediBánffi István gyûjteményére ala-pozva – A szódavíz egy magyar kul-túrital címmel a Magyar Kereske-delmi és Vendéglátóipari Mú-zeumban. Kobaltkék szódásüvegfelirata üzen: „Isteni GondviseléshezSchunck Richard Bogároson”. Azegykori Torontál megyei patikaemlékeztetôje annak, hogy agyógyszerészek valaha szódavizetis gyártottak és forgalmaztak.

Az Európai Unió élelmiszertör-vényében nem szerepel a szóda-víz. Ezért ez év tavaszán a magyarélelmiszerkönyvbe hungaricum-ként felvették a szódavizet. Ké-szülhet valódi fröccs ezután is.

A KISS IMRE által rendezett kiállí-tás egyben tisztelgés DR. DRAVECZKY

BALÁZS emlékének. A Múzeum ta-valy, fájóan korán eltávozott igaz-gatója a gyógyszerészi szaksajtót ismegtisztelte ízes szavú, pontos írá-saival.

Események – Kiállítások – Rendezvények

Bánffi-gyûjteményFotó: Kiss ImreSzekszárdon a Széchenyi u.30. sz. alatt mûködött az I. BélaKirály Patika. Tulajdonosa1894–1937 között Szeghy Sán-dor gyógyszerész, 1937–1940között ifjú Szeghy Sándor

HAÁR FERENCNEK a Kassák Múzeum és Archívumban ôrzöttfényképei a több kontinensen élve kiteljesedett életmû da-rabjaival együtt (Lengyel János tipográfus-grafikus, illetvea Magyar Fotográfiai Múzeum gyûjteményébôl) az intéz-mény három termében idézik a világhírû fotográfust. DR.CSAPLÁR FERENC igényes rendezéséhez és a kivételesen nagybeleérzô képességû mûvészt bemutató kiállítási vezetôjéhezKOLTA MAGDOLNA és KINCSES KÁROLY bôven illusztrált HaárFerenc magyarországi képei címû monográfiája (Magyar Fo-tográfiai Múzeum, MTA Mûvészettörténeti Kutatóintézet,2004) társul.

HAÁR gyógyszerreklám-fényképei a 1930-as évekbenMagyarországon készültek, amelyeket a gyógyszerészetbôlkinôtt gyáriparunk képi világának fajsúlyos emlékei közészámíthatunk.

Kassák Múzeum és Archívum1033 Budapest, Fô tér 1.Tel.:(1) 368-7021Nyitva tartás: 2004. június 26.–szeptember 30.Kedd–vasárnap: 10.00–18.00

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum1014 Budapest, Fortuna u. 4.Megtekinthetô: 2004. július 7.–2004. október 3. Tel.: (1) 375-6249Nyitva tartás: Sz–P 10–17, Szo–V 10–18

Asklepios és Hygieia reliefje

Hygieia-fej töredéke

Medúza-fejborostyánból

Acitophosan-reklámfotó, 1934 körülFotó: Haár Ferenc

Aquincumi Múzeum1031 Budapest, Szentendrei út 139.Telefon: (1) 454-0438, fax: (1) 430-1083Nyitva tartás: 2004. május 22. és szeptember 30. között 10–18 óráig,2004. október 1. és október 31. között 10–17 óráig.Hétfô: szünnap

II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM • 2004. AUGUSZTUS 29Gyógyszerészettörténet �

Egyesületi hírekSzakosztályi hírek

Elismerés gyógyszerészet-történeti munkáértFODOR ANDREA marosvásárhelyi gyógyszerész a XXXIX.Rozsnyay Mátyás Emlékversenyen II. helyezést ért el. Elôadá-sát Egy 200 éves erdélyi orvoskönyv receptjei címmel tartottameg. A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár egy különle-ges kötetét dolgozta fel, Benedeki Enyedi Ó János Falusi em-berek patikája c. könyvét, amely a szerzô kiadásában jelentmeg 1801-ben. Bemutatta és értékelte a receptgyûjteménybentalálható elôiratokat, melyek többsége gyógynövényekbôl áll,ezeket összevetette az akkor hivatalosan használt gyógynö-vénykinccsel. A könyv szerzôje parajdi seborvos, aki a falusipapok útján kívánt segítségére lenni a Székelyföldön élô „…falusi embereknek legnevezetesebb nyavajáinak…” esetén,hogy orvos híján a könyv segítségével a pap is útbaigazítástadhasson a hozzá fordulónak. Mint az „Ajánló levél”-ben írja:„…a múlt századunk (XVIII. sz. – a szerk. megj.) vége felé tíz,husz, annyival-is szaporodott számok az Érdemes Orvos Uraknak,

mint sem a’ múlt századnak elején voltak; De óh fájdalom ezek azÉrdemes Orvos Urak is többnyire mind a’ nagy Városokban szok-tak letelepedni […] olyas helyeknek ahol Méltóságok nintsenek,nevezetesen a’ Székely helységekben mind tsak Tanáts kérdeni a’Tiszteletes Papjokhoz szoktak folyamodni. […] Sajnos sokszor ôksem tudnak segíteni […] minthogy mind addig ily forma öszvesze-désekkel egy orvos Könyvetske se volt még édes Magyar Nemzetemszületett nyelvén…”

FODOR ANDREA 2003-ban végzett a Marosvásárhelyi Orvos-és Gyógyszerészeti Egyetem Gyógyszerész Karán. Az emlékver-senyre PÉTER H. MÁRIA adjunktus, gyógyszerésztörténész készí-tette fel. Az elôadás jó felépítése, a történeti szempontok he-lyes alkalmazása, az elôadó kedves személye, az elôadásmódgördülékenysége mutatja, hogy a siker megalapozott volt és(remélhetôleg) egy ígéretes gyógyszerésztörténészi pálya kez-detét jelzi.

Ferentzi Mónika,az MGYT Gyógyszerésztörténeti Szakosztály

mb. elnöke

Társasági hírek

II. Gyógyszerésztörténeti Nyári Egyetem,Sopron, 2004. július 2–4.Van utánpótlás! Húzzuk alá kétszer is. Az elôzô évi kalocsaitanulmányi napok sikere nyomán ismét félszáz hallgató,többségében fiatal gyógyszerész vett részt a Magyar Gyógysze-résztörténeti Társaság rendezvényén.

A hivatalos programból elsôként DR. GRABARITS ISTVÁN el-nök Sopron szerepe a magyar gyógyszerészet történetében cí-mû elôadása méltatta, hogy a város gyógyszerészei széles kör-ben hírnevet szerezvén, egyként ôrizték a hagyományokat ésfejlesztették a gyógyszerészettudományt.

Ezt követôen rövid elôadásban bemutatta az egykori gyógy-szerészegyesületeket és -társaságokat.

DR. DOBSON SZABOLCS, a társaság titkára a Dictum Kiadógyógyszerészéletrajz-sorozatának új kötetébôl vett képekkelillusztrálta a soproni szakmatörténetet, ami egyben átvezetetta program új szakaszához.

DR. HORVÁTH DÉNES, Magyarország legidôsebb gyógysze-része A gyógyszerészek és az egyetemi ifjúság egykori szerveze-tei Magyarországon címmel tartotta meg személyes emlékeketis felidézô visszaemlékezését. Ezt követôen DR. GRABARITS

ISTVÁN kérdéseire válaszolt. Meggyôzôdéssel vallott, többféle-képpen arról, hogy az önképzés és a tudományos képzés nemönigazolása a gyógyszerészi hivatásnak. Végtelenül sok az,ami megismerésre vár.

Végül új tudományos ismeretterjesztô filmet láttak arésztvevôk. (Gyógyszerészdinasztiák, rendezte NOVOBÁCZKY

SÁNDOR.)Délután a Patikamúzeummal ismerkedtek a hallgatók. Vá-

rosnézés következett, ennek keretében emlékezetes látniva-lókkal szolgált a felújított polgárházban a méltán hírnevesKörmendi Galéria és az emeleti lakásmúzeum kortárs mû-tárgy együttese. A ház kertjén át – szintén kiállítótér – aTheátrum étterembe átsétálva a társaságot a galéria vendége-ként üdítôital várta.

A másnapi elôadások sorrendben:DR. KOCSIS KRISZTINA A soproni gyógyszertárak múltja cím-

mel gondosan formált hosszabb tanulmányából szemlézett.DR. DOBSON SZABOLCS A szakkönyv-, szaksajtótörténet

címmel áttekintette súlyozottan a magyar nyelvû gyógyszeré-szi szakkönyvkiadást a korai idôszakában és – már számok-kal is illusztrálva – az utóbbi háromnegyed évszázadnak azebbeli gyakorlatát. Adataival jelentôs fejlôdést igazolt akönyvkiadást illetôen. Szólt az aktívabb gyógyszerészi szerep-vállalás szükségességérôl.

Végül DR. KAPRONCZAY KÁROLY fôigazgató A magyargyógyszerészi muzeológia címmel tartott igen hangulatoselôadást.

Fertô-tavi hajóút, vacsora, a soproni zenei program zártaaz idei egyetemi napokat.

Feltehetôen jövôre Kôszegen találkoznak ismét a résztve-vôk.

K. J.

Erdélyi résztvevôk: Kabos Attila, Fodor Andrea, Sipos Emese adjunktus, MOGYE zsûritag és Székely Pál

30 Gyógyszerészettörténet �

„Vendégségben” Róth MiksánálBetekintés a polgárosodás fénykorába

A „pesti Csikágó” kellôs közepén áll egy ház, ahol elvará-zsolva járnak a látogatók. Már maga az épület is figyelem-re méltó, amit Petz Samu, a magyar polgárság aranykorá-nak kiemelkedô építésze tervezett. A varázslat azonban ak-kor válik teljessé, amikor belépünk RÓTH MIKSA üvegfestôegykori otthonába. A bútorok, amiket Bécsbôl, Párizsból ésVelencébôl válogatott össze, ma is eredeti helyükön állnak.Ugyanígy a szônyegek, a vitrinekben sorakozó mûtárgyak sa falakon a múlt századelô legjelesebb alkotóinak festmé-nyei, szobrai is. Szabadon sétálhatunk a lakásban, aholnincsenek kordonok – úgy érezhetjük magunkat, minthavendégségben lennénk s közben megcsodálhatjuk a „házi-gazda” világhírû üvegfestményeit és mozaikalkotásait is.

RÓTH MIKSA (1865–1944) a magyar üvegfestészet és mo-zaikmûvészet legjelentôsebb alkotója volt. Kora legtekin-télyesebb építészeivel dolgozott együtt: STEINDL IMRÉVEL

a Parlament, PETZ SAMUVAL a Fasori evangélikus és a Ró-zsák terén épült katolikus plébániatemplom ablakainakelkészítésekor, vagy épp LECHNER ÖDÖNNEL, ALPÁR IGNÁC-CAL. A XX. század elsô évtizedének legnevezetesebb ma-gyar középületeit csaknem kivétel nélkül Róth-ablakokkal,illetve mozaikokkal díszítették. Így például a Zeneakadé-miát, a Gresham-palotát, a Hold utcai Posta-Takarékpénz-tárat vagy az egykori Osztrák–Magyar Bank (ma MagyarNemzeti Bank) székházát a Szabadság téren. S aki többetszeretne megtudni róla, alkotásairól, az a lap alján szerep-lô bónnal ingyen is megtekintheti a Róth Miksa Emlékházkiállításait.

Be

mu

tatk

ozó

Érvényes a Róth Miksa Emlékház kiállítására2004. december 31-ig.A belépô 1 fô ingyenes belépésére jogosít.

Róth Miksa Emlékház1078 Budapest, Nefelejcs utca 26.Telefon: (1) 341-6789E-mail: rothmiksa@euroweb.hu Nyitva: hétfô kivételével naponta 14–18 óráig.

(A kedvezmény a 194/2000. [XI. 24.] Korm.rend. alapján érvényes.)

✂

Muzsikáló gépek évszázadaZenélô szerkezetek a Korenchy-gyûjteménybôl

Ismét érdemes ellátogatni Dél-Budára, a Nagytétényi Kas-télymúzeumba. Az ötszáz év lakáskultúráját érzékeltetôkiállítás mellett a kastély dísztermében 82 – az1780–1930 közötti idôszakban készült – muzsikáló szer-kezet látványa és hangja készteti nosztalgiára a látogató-kat. A mechanikus szerkezetek:sípláda, zenélôdobozok, zongo-raverkli, énekesmadár automa-ta, orchestrion mellett az embe-ri hang rögzítésére és visszaját-szására elsôként képes szerke-zet, a fonográf és a XIX. századvégén megjelenô gramofon iskülönféle változatban és tölcsér-rel látható, egyes szerkezetekhangja meghallgatható.

A Muzsikáló gépek kiállítá-son bemutatót tart és megszó-laltatja a szerkezeteket a gyûjtô,Korenchy Gábor a következôvasárnapokon, délután 3 óra-kor: október 3., 17., 31., no-vember 14.

A kiállítás november 14-ig láto-gatható.

Tárlatvezetés az állandó kiállításon egyéni látogatóink-nak vasárnaponként 11 órakor.

Nagytétényi Kastélymúzeum1225 Budapest, Kastélypark utca 9–11. Tel.: (1) 207-0005 Fax: (1) 207-4680www.nagytetenyi.hu

Nagytétényi Kastélymúzeum

Ez a szelvény egy fô ingyenes belépésére jogosít a

Nagytétényi KastélymúzeumMuzsikáló gépek évszázadac. idôszaki kiállítására2004. október 31-ig.

Nagytétényi Kastélymúzeum1225 Budapest, Kastélypark 9–11.Tel.: (1) 207-0005 Fax: 207-4680www.nagytetenyi.hu

✂

Orchestrion.Nagytétényi Kastélymúzeum

Pax mozaik. Róth Miksa Emlékház, Budapest

Kettôs kartusú faedények, XVIII. század közepe.Szentháromság Patika, Szécsény, alapítva: 1741.Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest.

Fotó: Vékás Magdolna

Porcelán, Bécs, 1790-es évek vége.Arany Oroszlán Patika, Pest, alapítva: 1794.Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest.Fotó: Vékás Magdolna