2010. OKTÓBER 16. [SZOMBAT]18 DENTAL WORLD 2010

A szájhigiénia kóroki jelentôsége a sztomatológiában és a gyógynövénytartalmú készítmények helye és szerepe a szájhigiénia fenntartásábanÖsszefoglaló néven az íny és a fogakat tartó csontszerkezet (a fogágy) és a körülöttük elhelyezkedő szövetek betegségeit közért-hetően fogágybetegségeknek nevezzük. A fogágybetegségek közé tartozik a leggyak-rabban tapasztalható vérzéssel járó ínygyul-ladás, valamint a fogak „lecsupaszodásával járó” ínysorvadás is.

Magyarországon az ínysorvadásban szen-vedők aránya rendkívül magas, a 45 év feletti lakosság több mint 85%-ának a sorvadás kö-vetkeztében fogínytasakja van. A hazai fog-kefefogyasztás még alig több, mint 1 darab/év/fő, és a fogkrémből is csak 3-4 tubus fogy évente. Ehhez képest a fejlett egészségkultú-rával rendelkező országokban ennek tízszere-sét használják.

A nem megfelelő szájhigiénia pedig bizo-nyítottan fogkövekhez, fogágygyulladáshoz, ínytasakokhoz és következményes súlyos általános betegségekhez (szívinfarktus, agy-vérzés, koraszülés, cukorbetegség stb.) ve-zethet.

Így napjainkban különösen nagy figyelmet kell fordítani a gondos szájápolásra. Min-den módszer, eljárás – akár ecsetelő vagy öblögetőszer alkalmazása is – fontos előrelé-pést jelenthet azzal, hogy elősegíti a száj és a fogazat egészséges állapotának fenntartását, csökkenti a kóros hatásokat, gyulladásos je-lenségeket és azok következményeit.

Lepedék vagy plakkKét fogmosás közötti időszakban a fogakra és az ínyszövetekre rakódó átlátszó vagy

fehéres réteget nevezzük plakknak vagy le-pedéknek. Eredeti funkciója, hogy a fogak zománca körül alkosson védőréteget, de a káros hatású baktériumok elszaporodásával az eredeti funkció helyett a szájüreg gyul-ladásos betegségeinek előidézéséért felelős. A plakk szénhidrát- és más cukortartalmú „tapadós” ételek rendszeres fogyasztása ese-tén nagyobb mértékben jelentkezik, míg a friss zöldségek fogyasztása vagy a kifejezett rágást igénylők esetén csökkenhet.

A történelmi időkben sokkal több rágást igényeltek az elfogyasztott ételek, csak a hu-szadik században vált divattá a szinte pépes ételek és a cukros „üdítő” folyadékok töme-ges fogyasztása. Mivel ezek „abrazív”, a fo-gakat dörzsölő, tisztító hatású anyagokat alig tartalmaznak, így a fogak öntisztulása szinte teljesen megszűnt. Emiatt sokkal nagyobb mértékű a plakk-képződés, gyakoribbak a fo-gak megbetegedését okozó jelenségek.

A plakkból képződik, annak „elmeszese-désével”, kikeményedésével a fogkő, melyet otthoni módszerekkel már nem lehetséges megfelelően eltávolítani a környező szövetek károsítása nélkül.

A fogkô és következményeiA fogkő kikeményedett ételmaradék, a foga-kon lévő lepedékből keletkezik. A plakkban, a lepedékben nagy mennyiségű baktérium sza-

porodik, és egy idő után kőkeménnyé válik. A fogkő már olyan kemény és olyan erősen tapad a fogak felszínéhez, hogy fogkefé-vel nem lehet eltávolítani. Csak a fogorvosi rendelőben, az úgynevezett professzionális szájhigiénés kezelés során, ultrahangos vagy egyéb eszközökkel lehetséges.

A fogkövek egyenesen ínygyulladáshoz vezetnek, a fogíny alá is betelepedve pedig a fogágy gyulladásához, majd az íny sorvadá-sához. Ekkor a fog és az íny között rés, tasak keletkezik. Ebben a tasakban baktériumok milliói és ételmaradék találhatók. A baktériu-mok termékeiből keletkező toxikus anyagok a fogat tartó csont (fogágy) felszívódásához és a fog meglazulásához vezetnek. A tasakból a baktériumok és azok toxinjai a tasak hám-sejtjein keresztül bejutnak a véráramba, és így eljutnak a szervezet távoli részeire. A tá-voli részeken az érfalon megtapadnak, és ott, az új helyen súlyos gyulladást, majd másod-lagos betegséget válthatnak ki (szívinfarktus, agyvérzés, koraszülés stb.). Tudományosan bizonyítást nyert, hogy a fogágysorvadásban szenvedők, fogínytasakkal rendelkezők kö-zött ezen másodlagos, gyakran halált okozó betegségek sokkal gyakrabban fordulnak elő. Ez különösen nagy fontosságot ad a gondos szájápolásnak, mivel a rendszeres szájhigi-éniai kezelésekkel súlyos, akár halált okozó betegségek megelőzéséért lehet lépéseket tenni.

A gyógynövénytartalmú készítmények között számos olyan található, amely akár ecsetelőszerként, akár szájöblítő oldat for-májában képes jelentősen hozzájárulni a gyulladásos tünetek enyhítéséhez, a szájhigi-énia helyreállításához, fenntartásához.

Ebben a gyógynövények hatóanyagai több támadásponton fejtik ki hatásukat:– gyulladáscsökkentés (kamilla)– ödémacsökkentő hatás (kamilla)– fájdalomcsillapító hatás, anesztetikus hatás (mentol, szegfűolaj, eugenol)– antibakteriális, antivirális hatás (kamilla, szegfűolaj, fahéj)– candida albicans szaporodásának gátlása (kamilla)– általános fertőtlenítő hatás (szegfűolaj, ka-milla)

A gyulladáscsökkentő és ödémacsökkentő hatás révén az ínygyulladás csökkenthető a kamillatartalmú készítmények alkalmazásá-

val. Ha a tinktúra alkoholos oldatát ecsete-léssel visszük fel az íny- és szájnyálkahártyá-ra, akkor közvetlenül a gyulladás helyén fel-szívódva jelentős helyi hatást képes kifejteni. Ezt a hatást fokozza a szájöblítő oldatban alkalmazott kamillakivonat.

A fájdalomcsillapító hatás kifejtése az anesztetikus tulajdonságok révén lehetővé teszi az érzékeny területek jobb tisztíthatósá-gát, akár a műtét utáni szájnyálkahártyáról, akár pedig a gyulladás következtében érzé-keny ínyről és a fogápolást nehezítő ínygyul-ladásról van szó.

Erősíti a szájüregi patológiás folyama-tok tüneteinek enyhítését a kifejezett antibakteriális, antivirális és antimikotikus hatás. Itt is az alkoholos tinktúrák kamilla-, szegfűolaj- vagy fahéjtartalma fejt ki haté-kony antimikrobiális effektust.

Gingivitis a mindennapokbanA fogínygyulladás, vagyis gingivitis csupán a kezdete annak az útnak, amely az ínysor-vadáshoz, majd a fogak elvesztéséhez ve-zethet.

A fogínygyulladás okai alapvetően a nem megfelelő szájhigiéniai szokások, mint pél-dául a rendszertelen vagy nem megfelelő technikájú fogmosás, rendszeres fogkő-eltá-volítás hiánya.

A figyelmeztető tünetek közé tartozik az íny vagy a fognyak túlzott érzékenysége, ínyvérzés, ínyduzzanat, pirosság, apró hólya-gocskák megjelenése, illetve fájdalom.

Sokkoló nemzetközi statisztikák szerint a 40 év feletti lakosság közel 80%-a ínygyul-ladásban szenved, és a 35 év felettiek fog-vesztésének oka 80%-ban az ínysorvadásnak köszönhető.

A fogínygyulladás a fogat körülvevő szö-vetek gyulladásos reakciója, ahol a gyulladás fokozódásával a csont, az íny és gyökérhár-tya is sérül, az íny és a fog között egy bak-tériumokkal teli tasak jön létre, mely gócot képezve, a szervezet egészének működését befolyásolva rengeteg melléktünetet és kel-lemetlenséget, illetve súlyos másodlagos be-tegségeket okoz.

Parodontitis chronicaAz ínysorvadás, más néven parodontitis a fogínygyulladás egy súlyosabb fázisa, ahol az előző tünetek mellett komoly baktéri-

A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

PLUSZ HATÓANYAGOK, PLUSZ HATÉKONYSÁG!

Alkalmazása ajánlott: • a fog, fogágy, fogíny fájdalmas gyulladásos állapotában, • fogínysorvadással járó érzékenység csökkentésére, • protézis okozta fájdalmas sérülések kezelésére, • afták kezelésére.

Új!Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény

szájüregi panaszok kezelésére

OGYI – 1032/2009

KERESSE A DENTAL WORLD KIÁLLÍTÁSON A FŐBEJÁRATTÓL JOBBRA, A 339-ES STANDON!

Forgalmazza: BGB Interherb Kft. 1087 Budapest, Százados út 18. WWW. INTERHERB .HU

Csak aPLUSZ

9_Gingisol hird_265x92mm_0927_Today 1_4.indd 1 9/28/10 4:13 PM

Gyógynövény-hatóanyagokat tartalmazó ecsetelô és szájöblítô (Gingisol Plusz) alkalmazási lehetôségei a sztomatológiai gyakorlatban III.

Fogkövek

Előrehaladott ínysorvadás

Today 2010 szombat.indd 18 10/15/10 5:19:54 PM

2010. OKTÓBER 16. [SZOMBAT]20 DENTAL WORLD 2010

umtelepek keletkeztek, az íny visszahúzódik, és a fogak nyaki része a felszínre kerül. Ez okozza a szájkomfort romlását, a kellemetlen szagokat, a fogak jelentősen növekvő érzé-kenységét hidegre, melegre, édesre, illetve a fogak mozgását vagy akár elvesztését is. A sorvadás az ínyről az egyre beljebb lévő szö-vetek felé veszi az irányt. Az íny és az állka-pocscsont kezd egyre inkább visszahúzódni, a fogak mindinkább kilátszanak az ínyből és a csontszövetből, majd egy idő után a fogak kihullanak. Ha nem állítják meg a folyama-tot, a fogak implantátummal való pótlása is szinte lehetetlenné válik.

Az ínysorvadás (krónikus parodontitis) ké-pében megjelenő tulajdonképpeni felnőttkori progrediáló fogágygyulladás rendszerint íny-gyulladás (gingivitis) képében indul. Vannak olyan kórformák is, amikor nem észlelhető kezdetben az íny gyulladása, hanem ezen jelenség nélkül mutatkozik súlyos gyulladás, előrehaladott ínytapadás-veszteség. Vannak rapidan, agresszívan lejátszódó, gyors fogel-vesztéshez vezető formák is.

A fogágybetegség fontosabb típusai:1. Krónikus gingivitis (krónikus ínygyulladás)2. Akut gingivitis (heveny ínygyulladás)3. Krónikus parodontitis (felnőttkori ínysor-vadás, folyamatos tasakképződéssel)4. Fekélyes parodontitis (fekélyes fogágy-gyulladás)5. Agresszív parodontitis (agresszív fogágy-gyulladás, hirtelen foglazulással)

A krónikus ínygyulladás rendszerint egyenes úton vezet a krónikus ínysorvadáshoz, amely felnőttkorban lassan és fokozatosan haladva előre eredményezi a fogat rögzítő struktú-rák pusztulását, a csontállomány felszívódását, ínytasakok, fogágytasakok keletkezését, a fo-gak meglazulását, majd elvesztését. Magyar-országon a 40 év feletti lakosság 85%-a ínyta-sakokkal, fogágytasakokkal rendelkezik, a fogak elvesztésében már a parodontális kórképek na-gyobb szerepet játszanak, mint a fogszuvasodás. Az agresszív típusú parodontitis lehet fi-atalkori juvenilis és felnőttkori változat, va-lamint előfordul lokális és generalizált for-mában egyaránt. Ilyenkor rendkívül gyors a fogak meglazulása és sorozatos elvesztése. A krónikus gingivitis és a krónikus parodon-titis a leggyakoribbak, ezek adják az összes fogágygyulladás mintegy 85%-át. A gyorsan progrediáló formák 3-4 hét alatt képesek több milliméternyi ínytapadás-veszteséget okozni. Váltogatják egymást nyugalmi és fellángoló időszakok, és periódusonként eredményezik végül is a fogak elvesztéséhez vezető parodon-tális károsodást.

A parodontitis okai között (etiológiájában) döntő szerepet játszik a szubgingivális plakk

(íny alatti lepedék). Ennek baktérium-összeté-tele jelentősen különbözik a szupragingivális plakkétól (íny felett látható lepedék), mivel az íny alatti területen jelentős túlsúlyban vannak az anaerob baktériumok, elsősorban a Gram-negatív obligát és fakultatív anaero-bok. Ezen kórokozó mikrobák egy része a fog felszínéhez, a fogkövekhez tapad, más részük a sulcus (ínybarázda)-váladékban diszpergált állapotban van, míg a harmadik részük az íny-tasakot bélelő hámhoz tapad. Ez utóbbi cso-port felelős a bakteriális invázióért – vagy is hogy az ínytasak baktériumai bekerülnek a véráramba –, mivel képes áthaladni a tasak-hámon, és behatolni a kötőszövetbe is. Ezek között előfordulnak a fogágypusztulásért, a csontfelszívódásért és a fogkilazulásért el-sősorban felelős parodontopatogén baktéri-umtörzsek.

Az utóbbi évtized kutatásai egyértelműen bizonyították, hogy ezen parodontopatogén baktériumok számának tartós csökkentése, elszaporodásuk meggátlása, ezt követően a gondos szájhigiénia fenntartása a kulcsa a fogak elvesztéséhez vezető folyamatok keze-lésének. Bizonyított tény, hogy az antibioti-kumok helyi és általános alkalmazása legfel-jebb átmeneti eredményt hoz, a mechaniku-san elvégzett sebészi kezelést követően nagy százalékban a baktériumok visszatérnek, az ózonterápia eredményei átmenetiek. Rend-kívül biztatóak a lézerekkel végzett kezelé-sek, akár a tasakok sebészi lézerrel hetente összesen 3 alkalommal elvégzett művelete, akár a kis teljesítményű 650 nm-es lézerrel és festékkel végzett fotodinamikus terápia eljárása. Ezek minden mikroba elpusztításá-ra alkalmas eljárások a tasak mikrokörnye-zetében, és kiegészítve egyéb eljárásokkal (gyulladáscsökkentő és regenerációt segítő gyógynövénytartalmú ecsetelők, öblögetők stb.) tartós megoldást jelenthetnek.

A fogágypusztulás nem mindig arányos a plakk, a lepedék vagy a fogkövek meny-nyiségével, mert a különösen agresszív tí-pusú baktériumok már kis mennyiségben is gyors csontpusztulást képesek eredményez-ni. Vagy is lehetséges fogkőmentesnek és tö-kéletesen tisztának látszó fogazat esetén is rendkívül agresszív bakteriális hatás miatti gyors és mély ínytasakképződés, foglazulás és fogelvesztés is.

Az ép, gyulladásmentes ínyen előforduló plakkok elsősorban Gram-pozitív mikrobákat tartalmaznak, majd a gyulladás kifejlődésével egyre nagyobb lesz a Gram-negatív coccusok és pálcák túlsúlya, és egyre több lesz az aerobbal szemben az anaerob résztvevő. A jellegzetes parodontopatogén (tasakképző-dést és csontfelszívódást okozó) flóra képvi-selői tehát Gram-negatív és anaerob túlsú-lyú mikrobák. A leginkább felelőssé tehetők: a Prevotella intermedia, a Porphyromonas gingivalis és a Fusobacterium nucleatum.

A krónikus felnőttkori parodontitis jellem-zője a Porphiromonas gingivalis, amely obli-gát anaerob kórokozó.

Azok a tényezők, amelyek megnehezí-tik a szájhigiéniát, jelentősen kedveznek a fogágybetegség kialakulásának.

A dentális plakk kialakulására hajlamo-sító egyéb tényezők szintén fokozzák a fogágybetegség kialakulásának valószínűsé-gét. A kóros szervezeti rezisztencia megvál-tozott plakkellenes reakcióhoz vezet, amely szintén fokozottabb fogágypusztulást ered-ményezhet.

Az ínytasakok baktériumainak súlyos szervezeti következményeiA mély ínytasakban szenvedők között 38%-ban következik be szívinfarktus.

A mély ínytasakban szenvedők 25%-a szívinfarktusban hal meg.

A mély ínytasakban szenvedők 11%-a agyvérzésben hal meg.

Az ínytasakban szenvedő terhesek több mint háromszor annyi koraszülöttet szülnek.

A parodontológiai betegek kezelésében alapvetően fontos a megfelelő szájhigiénia

feltételeinek megteremtése. Az akut tünetek kezelését követően a szupragingivális és a szubgingivális fogkövek, illetve a plakk mecha-nikus eltávolítása történik. A szubgingivális terület alapos depurálása (fogkő-eltávolítás), simítása szükséges kézi és gépi eszközökkel. A beteget megfelelő egyéni szájhigiéniára kell vezetni, ezt gyakoroltatni.

A parodontális sebészi beavatkozások kö-zött a lebenyes tasakműtétek során nyitott küret végezhető. Az apikális irányba eltolha-tó a készített lebeny, a tasak mélysége így csökkenthető, a denudálódott fog jobban tisztíthatóvá válik. Higiénésen jobb, esztéti-kailag viszont hátrányos. A tartós eredmény meglehetősen kevés.

Az ínyplasztikák során elsősorban a hiperpláziás gingivarészek eltávolítására tö-rekszünk, esetenként pedig esztétikai okok-ból koronahosszabbítást tudunk végezni.

A parodontális regenerációt elősegítő mű-tétek célja a parodontális szövetek pusztu-lásának megállítása, valamint elősegíteni a fogágy struktúráinak minél nagyobb fokú regenerációját is.

A vertikális csonttasakok regenerációja ne-héz sebészi eszközökkel, a különböző csont-pótló anyagok beültetése több év tapaszta-latai alapján nem tekinthető biztonságosan sikert jelentő eljárásnak. Gyakori a beültetett anyag kilökődése, késői szövődményként pe-dig gyökérreszorpció fordul elő. Nemritkán egyes anyagok ankilotikusan épülnek be. Így az egyébként kitűnő hidroxil-apatit is csak kitölti a hiányzó csontrészeket, de nem ké-pes parodontális tapadást létrehozni vagy elősegíteni. A szintetikus trikalcium-foszfát, az organikus anyagok, a membrántechnikák számos esetben sikeresen alkalmazhatók, de a legsikeresebbek is csak általában egy-egy stratégiai fontosságú fog megmentését tud-ják eredményezni, és a költségek meglehe-tősen magasak. Marad a legfontosabb cél

továbbra is a fogágybetegségek megelőzésé-ben, a lehető legjobb szájhigiénia fenntartá-sában történő előrelépés.

A parodontálisan károsodott foga-zat kezelésében fontos szerepet játszik a mechanoterápia, a gondosan végzett sínezés a szájhigiénés kezeléseket követően hasznos lehet. A protetikai rehabilitációt a teljes kö-rű parodontális kezelést követően, tökéletes szájhigiéniájú beteg esetén szabad elkezdeni. A fogágybetegségek kezelése során kiemelt fontosságú az általános betegségek figye-lembevétele, így bakteriémia által veszélyez-tetett betegek esetén indokolt lehet antibio-tikumos védelem.

A hosszú távú sikeres kezelési eredmény kulcsa a megfelelő gondozás megvalósítása, a 3-6-12 hónapos kontroll, rendszeres pro-fesszionális kezelés végzése. Csak jól motivált betegek esetén várható siker.

A fogágybetegségek kialakulásában és progressziójában kiemelkedő szerepet ját-szanak a baktériumok és a baktériumok to-xinjai. A különböző típusú lézerek számos kísérleti vizsgálat tapasztalatai szerint al-kalmasak arra, hogy jelentősen csökkentsék a periodontopatogén baktériumok számát. Mind az in vitro, mind az in vivo vizsgálatok rámutatnak arra, hogy különösen az egyre több antibiotikum-rezisztens törzs jelenléte miatt a lézeres alternatív kezelésnek egyre nagyobb jelentősége lehet.

Lézerek szerepe a fogágybetegségek kezelésébenA Nd: YAG lézerrel már 1992-ben bizo-nyították (Cobb és mtsai J Periodontol 1992:63.701-707), hogy jelentős mikroba-szám-redukció érhető el Porphyromonas gingivalis, Prevotella intermedia, Bacteroides forsythus és Treponema denticola esetén. Ugyanezt 1996-ban megerősítették Ben Hatit és mtsai (J Clin Laser Med Surg 1996:14,13 7-143). Sarkar és mtsai (J Periodontol Res 1993, 28, 204-210) toluidinkékkel végzett fényérzékenyítés után hélium-neon lézerrel végeztek kezelést, és az anaerobokat 96,6%-ban, az aerobokat 100%-ban lehetett el-pusztítani. A P. gingivalis és a F. nucleatum esetén a hatás 94,2% volt. Ráadásul ki-fejezett csontleépülés-csökkenést figyeltek meg. Moritz és mtsai (J Clin Laser Surg Med 1997 15 33-37) (Laser Surg Med 1998 22 302-311) diódalézer segítségével kife-jezett baktériumszám-csökkenést értek el a parodontális tasakokban Actinobacillus actino mycetecomitans, Prevotella inter-me dia, Porphyromonas gingivalis ese-tén. Ugyancsak megfigyelték a diódalézer gyulladáscsökkentő hatását és a parodon-tális tasak letapadásának elősegítését is.

A baktériumok és ezek toxinjai az im-munsejteket stimulálják, amelyek különböző gyulladással kapcsolatos mediátorok ter-melését eredményezik, mint az interleukin, növekedési faktor, prosztaglandinok. Ezek a gyökérfelszínnel érintkezve szerepet játsza-nak a gyulladás kialakulásában. A baktériu-mok és toxinjaik eltávolítása, mennyiségük csökkentése így közvetlenül és közvetve is a fogágygyulladás csökkenését eredményezi. A parodontális tasakok kezelésének fő célja a gyulladás csökkentése és új tapa-dás létrehozásának elősegítése. Ebben ki-emelt szerepet játszik a gyökérfelszín, ami a parodontális regeneráció alappillére. Csak megfelelően biokompatibilis felszín esetén lehetséges jó tapadás létrejötte. A gyökérfelszín kezelésében, a regene-rációhoz szükséges állapot létrehozásá-ban fontos szerepet játszhatnak a lézerek.

Crespi és mtsai a szén-dioxid-lézer (Laser Surg Med, 1997, 21, 395-402) segítségével hoztak létre új tapadást. Defókuszált módon 2 W teljesítménnyel, alacsony energiatar-tományban besugarazva a gyökérfelszínt új fibroblaszttapadást eredményezett.

A szájhigiénikus munkája nélkülözhetetlen a jó szájegészség eléréséhez és fenntartásához

Előrehaladott csontveszteség képe

Inyecsetelés koronaszélnél

Depurálás utáni ecsetelés

Az implantológiai munkát támogatja a gyógyulást segítő gyógynövényes ecsetelés

Today 2010 szombat.indd 20 10/15/10 3:19:48 PM