Embed Size (px)
Citation preview
"Az élet fő célja – tett; Tehát tégy!
S tégy minden jót, ami tőled telik
s mindenütt, ahol alkalom nyílik;" /Kölcsey Ferenc : Parainesis /
GYŐRI KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS
ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAM
GYŐR
2013
2
3
Tartalomjegyzék
1. ÉRTÉKEINK ..................................................................................................................... 8
2. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................. 10
2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,
eszközei, eljárásai ................................................................................................................. 10
2.1.1. Alapelveink: ........................................................................................................... 10
2.1.2. Célok, feladatok, eszközök, eljárások .................................................................... 10
2.1.3. Referenciaintézmény .............................................................................................. 11
2.1.3.1. Referenciaintézményi céljaink ........................................................................ 11
2.1.3.2. Referenciaintézményi feladataink: .................................................................. 12
2.1.3.3. Referenciaintézményi kapcsolatrendszerünk .................................................. 12
2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 12
2.2.1. Oktató-nevelő munkánk céljai a NAT-tal összhangban ......................................... 12
2.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: .............................................. 13
2.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................. 14
2.3.1. A teljes körű egészségfejlesztés célja ..................................................................... 14
2.3.2. Az egészséges felnőtt életre való felkészítés .......................................................... 14
2.3.3. Az iskolai egészségfejlesztés színterei ................................................................... 15
2.3.4. Az egészségfejlesztés iskolai folyamata tanórákon ............................................... 15
2.3.5. Az egészséges táplálkozás ...................................................................................... 15
2.3.6. Mindennapos testmozgás ....................................................................................... 16
2.3.7. A mindennapos testnevelés .................................................................................... 16
2.3.8. A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek
fogyasztásának megelőzése .............................................................................................. 16
2.3.9. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése ....................................................... 17
2.3.10. A személyi higiéné ............................................................................................... 17
2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos
feladatok ............................................................................................................................... 17
2.4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos általános feladataink .................................... 17
2.4.2. A tanórákon megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok .................................. 18
2.4.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai ................................ 18
2.4.4. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ................................... 18
2.4.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai .......................................... 19
2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az
osztályfőnökök feladatai ...................................................................................................... 19
2.5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ............................................................ 19
2.5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ............................ 20
4
2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi
rendje .................................................................................................................................... 21
2.6.1. Kiemelt figyelmet igénylő tanuló ........................................................................... 21
2.6.2. A sajátos nevelési igénylő tanulók nevelése, oktatása ........................................... 21
2.6.2.1. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ........................................................ 21
2.6.2.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése,
oktatása ......................................................................................................................... 21
2.6.2.3. A kiemelten tehetséges tanulók nevelése, oktatása ......................................... 22
2.6.2.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, segítése ......................... 24
2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának
rendje .................................................................................................................................... 26
2.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 28
2.8.1. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ....................... 28
2.8.2. Szülői részvétel az intézmény munkájában ............................................................ 28
2.8.3. A szülők tájékoztatásának formái .......................................................................... 29
2.8.4. Kapcsolat az intézmény partnereivel ...................................................................... 30
2.9. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai: javítóvizsga, osztályozóvizsga, különbözeti
vizsga .................................................................................................................................... 31
2.9.2. Vizsgaidőszak ......................................................................................................... 31
2.9.3. A vizsga körülményei ............................................................................................. 31
2.9.4. A vizsgák követelményrendszere, értékelése ......................................................... 32
2.10. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai .................................. 32
2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........... 34
2.11.1. Elsősegélynyújtást oktató pedagógusok továbbképzése ...................................... 34
2.11.2. Az elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek oktatásának
megvalósítása intézményünkben ...................................................................................... 34
2.11.2.1. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tantárgyak
rendszerében ................................................................................................................. 34
2.11.2.2. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tanórán kívüli
foglalkozásokon ........................................................................................................... 35
3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ......................................................................... 36
3.1. A választott kerettanterv megnevezése ......................................................................... 36
3.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai
foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai
foglalkozások meghatározása ............................................................................................... 39
3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei ............................................................................................................ 45
3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának
részletes szabályai ................................................................................................................ 47
3.4.2. Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása......................................... 48
5
3.4.3. A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása ......................................... 48
3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................... 49
3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás
szabályai ............................................................................................................................... 49
3.7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő
ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a
magatartás és szorgalom minősítésének elvei ...................................................................... 52
3.7.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai és értékelése ................ 52
3.7.2. A tanulók értékelése, minősítése ............................................................................ 54
3.7.3. A tanulók munkájának szöveges értékelése ........................................................... 58
3.7.3.1. A szöveges értékelés elvei a kezdő szakaszban .............................................. 58
3.7.3.2. Az értékelés funkciói ....................................................................................... 58
3.7.3.3. A szöveges értékelés módjai és gyakorisága ................................................... 59
3.7.3.4. A szöveges értékelés dokumentumai .............................................................. 60
3.7.4. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei .................................................... 61
3.7.4.1. A minősítés formái .......................................................................................... 61
3.7.4.2. A minősítés eljárásrendje ................................................................................ 61
3.7.4.3. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei ........................ 62
3.7.4.4. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei ......................... 63
3.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................... 64
3.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................... 66
3.10.Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ............................................................ 68
3.10.1.A környezetei nevelés fogalma ............................................................................. 68
3.10.2.Alapelvek, jövőkép, célok ..................................................................................... 68
3.10.3.Rövid távú céljaink, feladataink ............................................................................ 69
3.10.4.A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban ..... 69
3.10.5. Módszerek ............................................................................................................ 70
3.10.6.A környezetei nevelés színterei ............................................................................. 70
3.10.7.Humán erőforrások ................................................................................................ 73
3.10.8.Ökoiskola .............................................................................................................. 73
3.10.9.Egészségnevelési alapelvek ................................................................................... 74
3.11.A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................ 75
3.11.1. Intézményünk integráló jellegű intézmény. ......................................................... 75
3.11.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................... 77
3.11.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink ........................... 79
3.12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának
értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ................................................................... 81
3.12.1.Jutalmazások általános alapelvei ........................................................................... 81
6
3.12.2.A jutalmazás formái .............................................................................................. 81
3.12.3. A magatartás, a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái
.......................................................................................................................................... 83
3.13. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ........................................... 83
3.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai szükség esetén különbözeti
vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel 85
3.14.1. Az átvétel eljárásrendje ........................................................................................ 85
3.14.2. Mentesítések ......................................................................................................... 86
3.15. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek
számonkérésének rendje ....................................................................................................... 87
3.16. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározásának elvei és korlátai ...................................................................................... 87
3.16.1. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli
feladatok meghatározása .................................................................................................. 87
3.16.2. Az alsó tagozat gyakorlata ................................................................................... 88
3.16.3. A felső tagozat gyakorlata .................................................................................... 89
4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉRE-OKTATÁSÁRA
KIDOLGOZOTT KÉPZÉSI TERV ......................................................................................... 90
4.1 Általános elvek ............................................................................................................... 90
4.1.1 A nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos nevelési
igényű tanulók iskolai oktatásában .................................................................................. 90
4.1.2. Az Irányelv célja .................................................................................................... 90
4.1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása........... 90
4.1.3.1. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei ............................................. 91
4.1.3.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai ............... 91
4.1.3.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők .............. 91
4.1.3.4. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat,
tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni ........................... 91
4.1.4. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók
számára ............................................................................................................................. 92
4.1.5. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás................... 92
4.2. Intézményünkben az alábbi területeken folyik a sajátos nevelési igényű tanulók
fejlesztése ............................................................................................................................. 92
4.3. Helyi tanterv kiegészítése a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztésének
irányelve alapján .................................................................................................................. 93
4.4. Speciális tantervi feladatok ........................................................................................... 94
4.5. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei ................. 97
4.5.1. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók általános jellemzői ....................... 97
4.5.2. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai,
feladatai és módszerei ...................................................................................................... 97
7
4.5.3 A NAT alkalmazása ................................................................................................ 98
4.5.4 A kulcskompetenciák .............................................................................................. 98
4.5.5. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció ................................ 99
4.6. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei ....................... 100
4.6.1. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló .......................................................... 100
4.6.2. Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási –
zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése ...................................................................... 101
4.6.2.1. Diszlexia ........................................................................................................ 101
4.6.2.2. Diszortográfia ................................................................................................ 102
4.6.2.3. Diszgráfia ...................................................................................................... 103
4.6.2.4. Diszkalkúlia ................................................................................................... 103
4.7. Hiperaktivitás és figyelemzavarok .............................................................................. 105
5. HELYI TANTERV ........................................................................................................ 107
5.1. Az 1-4. osztály tantárgyi helyi tantervei .................................................................. 107
5.2. Az 5-8. osztály tantárgyi helyi tantervei .................................................................. 108
LEGITIMÁCIÓ ...................................................................................................................... 109
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA ................................... 114
8
1. ÉRTÉKEINK
Iskolánkat 1929-ben alapították. Közel egy évszázados fennállása során az
intézmény neve többször változott, 1982-től Kölcsey Ferenc Általános Iskola
néven működünk. 1997 őszétől iskolánkhoz tartozik a kismegyeri tagiskola.
Nevelő-oktató munkánk komoly hírnévvel, elismertséggel bír városszerte,
melyet továbbra is szeretnénk megőrizni.
Tanulólétszámunk jelenleg 803 fő. Évfolyamonként az alsó tagozatban átlagban
négy, a felső tagozatban három párhuzamos osztállyal dolgozunk.
Napközi otthonunk a tanításon kívüli időben otthont nyújt, kiegészíti az iskola
nevelő-oktató munkáját, segíti a tanulók felkészülését a tantárgyi órákra és
szabadidős tevékenységet biztosít. Felső tagozatban az 5. évfolyamosok számára
az otthoni felkészülést segítő tanulószobát működtetünk.
Tantestületünk jól képzett pedagógusokból áll, akik munkájukat hivatástudattal,
magas fokú szakmaisággal látják el. Létszáma 60 fő. 11 fő egyetemet végzett,
14 fő szakvizsgával, 6 fő főtanácsosi, 4 fő pedig tanácsosi címmel rendelkezik.
Nevelő-oktató munkánk során mind az alsó, mind a felső tagozatban nagy
hangsúlyt fektetünk a humán tárgyak oktatására, az idegen nyelvi és
természettudományos képzésre. Az első három évfolyamon játékos nyelvi
előkészítő foglalkozást biztosítunk angol és német nyelvből tanulóink számára.
Felső tagozaton alap és emelt óraszámban tanítjuk az idegen nyelvet. 7.
évfolyamtól második idegen nyelvet (angol vagy német) is lehet választani. A 7.
és 8. évfolyam differenciáltan, nívócsoportokban tanulja a matematikát. A
DSE- túrakör évente 10 alkalommal hazai és külföldi kirándulásokat szervez.
Kiemelkedő tehetséggondozó munkánk elismeréseként 2010-től iskolánk
Tehetségpontként és Előminősített Referenciaintézményként tevékenykedik.
Tehetséges tanulóink énekkar, matematika, rajz, társas tánc, népi tánc, média,
drámajáték szakkörön vehetnek részt. 15 000 kötetes könyvtár segíti nevelő-
oktató munkánkat.
2008-ban „a város szívében” működő intézményünk elnyerte az Ökoiskola
címet. Így a környezettudatos nevelés és az egészséges életmód kialakítása
fontos szerepet játszik iskolánk életében.
9
Szakmai és kulturális kapcsolatot tartunk fenn a szlovákiai Nagymegyeren
működő Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolával.
Hagyományaink nagy része névadónkhoz fűződik. Ezek közül kiemelkedő a
Kölcsey-hét. E rendezvénysorozat keretében házi, városi és megyei versenyeket
szervezünk. Ekkor jelenik meg iskolaújságunk Lapka címmel. Kétévente
legkiválóbb diákjainkat Kölcsey szülőföldjére visszük. Intézményünk
kiemelkedő eredményeit, eseményeit az Aranykönyvben dokumentáljuk.
Jól működő, a pedagógiai tevékenységet kiegészítő diákönkormányzati munka
folyik iskolánkban. A szülői szervezettel rendszeres, szoros kapcsolatot tartunk.
Intézményünk iránt évek óta nagy érdeklődés mutatkozik, ezért beiskolázási
mutatóink átlagon felüliek. Magas színvonalú nevelő-oktató munkánk
bizonyítéka, hogy végzős tanulóink több mint 90%-a gimnáziumban és
szakközépiskolában tanul tovább.
Pedagógiai hitvallásunkat névadónk Kölcsey Ferenc gondolataival foglaljuk
össze:
„Ki gyermeket nevel, az a hon iránt
szent kötelességet teljesít.”
Győr, 2013. március 31.
10
2. NEVELÉSI PROGRAM
2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,
feladatai, eszközei, eljárásai
Iskolakoncepciónkban vezető szerepet kap a humánum, hiszen munkánk minden
fázisában arra kell törekednünk, hogy a gyermekek optimális
személyiségfejlődését szolgáló, esélyegyenlőségen alapuló nevelési-oktatási
rendszert működtessünk és folyamatosan jobbítsuk azt.
2.1.1. Alapelveink:
gyermekközpontúság, vagyis annak folyamatos mérlegelése, hogy mi
szolgálja leginkább a gyermekek javát,
nyitottság, korszerűség, az ismeretek tartalmában, közvetítési módjában,
nevelési eljárásainkban,
harmonikus személyiségfejlesztés, mely a tudatos életvitel alakításához
nélkülözhetetlen,
képességek szerinti fejlesztés, ennek optimális biztosítása,
klasszikus értékközvetítés a műveltség és az erkölcs területén, tehát olyan
biztos ismeret- és értékrendszer kialakítása, amelyre a felnövekvő
tanítvány nyugodtan építheti saját értékszemléletét,
fejlett kommunikációs képességek és viselkedéskultúra alakítása, mint az
egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele,
humán szocializáció, az emberi kapcsolatokban való eligazodás, az
emberi viszonylatok ismerete, a beilleszkedés, elfogadás, a türelem,
mások tiszteletben tartása és nem utolsó sorban az önismeret
eszköztárának alkalmazása,
a kultúra iránti igény erősítése, amivel a későbbi életvitel-formálást
alapozzuk meg,
környezetünk megismerése, megóvása, mellyel megalapozzuk a hazához
való kötődés érzését,
hagyományőrzés és hagyományteremtés, a „gyökerek” tudatos keresése és
vállalása, ezzel erősítjük tanulóink iskolánkhoz való kötődését.
2.1.2. Célok, feladatok, eszközök, eljárások:
minden tevékenységünket a gyerekek okos szeretete hassa át,
a tanításnak az ismeretnyújtáson kívül azoknak a készségeknek,
képességeknek a fejlesztésére kell irányulnia, amelyek lehetővé teszik az
ismeretek önállóan történő elsajátítását, alkalmazását,
a nevelő-oktató munka építsen a tanulók együttműködési készségére és
akaratára,
11
segítsük elő az önálló tanulás képességének a megszerzését; tegyük
motiválttá a tanulókat a tudás megszerzésében olyan tanítási-tanulási
folyamatok megszerzésével, amelyek a tanító-tanuló, tanár-tanuló
együttes munkájára, valamint a tanulói cselekvések sorozatára építenek,
célunk olyan személyiségek nevelése, akik megtanulják kezelni az őket
ért kihívásokat, megoldani a konfliktusokat, és akikben kialakul az
egészséges versenyszellem,
a tárgyi tudás mellé a tanuló szerezze meg mindazokat a kommunikációs
képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások
számára hasznosítani tudja,
intenzív differenciálással, fejlesztéssel felzárkóztatjuk a hátrányos
helyzetű, lemaradó tanulókat, illetve segítjük a tehetségeseket a
kibontakozásban,
fontos, hogy a tanulók megismerjék és betartsák azokat az alapvetőbb
emberi, magatartási normákat, amelyekkel képesek az egymás iránti
toleranciára, a közösségben való együttélésre, illetve beilleszkedésre,
a tanulók tegyenek szert olyan használható tudásra, amellyel a magasabb
iskolatípusba való lépés biztosított, és amellyel képesek az állandóan
változó világban való eligazodásra, illetve képességeiknek megfelelő
pályaválasztásra,
a tanulók rendelkezzenek alkalmazásképes tudással, az élethosszig tartó
tanulás képességével, a személyes boldoguláshoz szükséges
kompetenciákkal,
célunk, hogy fejlődjön felelősségérzetük önmaguk, szűkebb és tágabb
környezetük, nemzetünk és hazánk iránt,
olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a személyi és
tárgyi feltételeket, hogy a tanulóknak minden esélye meglegyen a
kiegyensúlyozott értelmi és érzelmi fejlődésre,
a szülőkkel olyan szemléletben kívánunk együttműködni, hogy azok
érezzék a pozitív céljaink és érdekeink közösek.
2.1.3. Referenciaintézmény
2.1.3.1. Referenciaintézményi céljaink:
az intézmény minél szélesebb körű elismertségének növelése,
nevelő-oktató munkánk folyamatos megújítása, melyet
referenciaintézményi lét generál,
az innovációs képességünk fejlesztése,
referenciaintézménnyé váltunk, azaz a közoktatás fejlesztésének
minősített szolgáltatói bázisa lettünk; ezzel szakmai elismertségünket,
piacképességünket növeljük, innovációs képességünket fenntartjuk,
biztosítjuk a hosszú távú szolgáltatói forrásteremtést,
12
referenciaintézményi szerepkörünk fenntartása mellett rendszeresen és
folyamatosan, differenciált kínálattal szolgáltatjuk a tanulási folyamathoz
a mintákat,
intézményi közösségfejlesztésünkben a referenciaintézményi lét értékként
jelenjen meg,
multifunkcionális tárgyalótermünk folyamatos fejlesztése.
2.1.3.2. Referenciaintézményi feladataink:
referenciaintézményi működésünk folyamatos biztosítása,
piacképes jó gyakorlataink számának növelése, gondozása; szakmai
napok keretében a jó gyakorlatok átadása, partnerintézményeinkkel a
horizontális tanulás kiteljesítése,
referenciaintézményi szolgáltató szerepkörünk erősítése; a humán
erőforrás képzettségének emelése,
a magas színvonalú szolgáltatások érdekében eszközállományunk
bővítése, korszerűsítése,
a belső innovatív szakmai műhelymunka folyamatos erősítése.
2.1.3.3. Referenciaintézményi kapcsolatrendszerünk:
Szerteágazó kapcsolatrendszer kialakítása a referenciaintézményi hálózaton
belül. Tehetségpont besorolásunkból következően, az ebben a hálózatban való
kapcsolatok konvertálása jó gyakorlat átadási kapcsolatokká.
2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
2.2.1. Oktató-nevelő munkánk céljai a NAT-tal összhangban:
a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljünk az igazság és
az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség
kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi
képességeket. Ezáltal járuljunk hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék:
a haza felelős polgárává váljék,
kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága,
reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert,
megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben,
valamint a munka világában,
törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására,
legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira
bízottak sorsát illetően,
váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és
cselekvésre,
ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket,
folyamatokat,
tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának
megőrzését.
13
2.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink:
a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének feltétele a tanulók
személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek
alkalmazása,
a pozitív énkép, az önismeret és önértékelés fejlesztése élet közeli
helyzetekben, szituációkban,
pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekvés: a jóság, a
becsületesség, az őszinteség, az önzetlenség, a segítőkészség, a tolerancia,
a felelősségérzet erősítése,
reális önismeretre nevelés: az önértékelés és önellenőrzés erősítése, a
sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése,
a családtagok iránti kötődés, szeretet érzésének erősítése,
az együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem kialakítása,
az empátia képességének fejlesztése,
kezdeményezőkészség, önállóság, a személyiség tisztelete,
a munka, az erőfeszítés és az általa létrehozott szellemi és anyagi javak
megbecsülése,
a játék személyiségformáló erejének felismertetése és erősítése.
Hangsúlyozzuk a komplex személyiségfejlesztés felvállalását, amely az
intellektuális fejlesztés mellett az erőteljesebb nevelési funkciók vállalását is
jelenti. Az intézmény arra törekszik, hogy minden ellenható társadalmi
tendencia ellenére megtalálja a megfelelő partnereket, amelyek közreműködnek,
és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztő tevékenységet.
A szülők, a család szerepét a továbbiakban sem lesz képes átvállalni az oktatási
rendszer. A hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és
minőségének növelésére kell törekednünk. Ezért fontos a rendszer
működtetésében az osztályfőnök egyénisége, szakmai felkészültsége, hisz a
szülő, ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben az osztályfőnöktől kapja az
elsődleges információkat az iskoláról.
Az iskola célja a személyiségfejlesztés, maga az iskolai munka a személyiség
szervezett, tervszerű fejlesztése. A személyiség komplex fejlesztése magában
foglalja tehát az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző
közösségekhez való viszonyának fejlesztését is.
Pedagógiai feladataink között kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az egységes,
alapvető ismerettartalmak átadása, elsajátítása, valamint az ezekre épülő
differenciálás. E feladatok pedig az a célt szolgálják, hogy tanulóink a
különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és
iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel,
spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki
személyiségüket.
14
2.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
2.3.1. A teljes körű egészségfejlesztés célja:
a tanulók ismerjék meg önmagukat, testük működését, tekintsék az
egészséget értéknek,
legyenek tisztában az életkoruknak megfelelő egészséges életmód
kritériumaival (elegendő alvás, mentálhigiénés ismeretek, egészséges
étrend, mozgás fontossága),
legyenek toleránsak, segítőkészek beteg vagy sérült társaikkal szemben,
alakuljon ki bennük az egészséges életmód iránti igény és használjanak fel
minden korábban megszerzett ismeretet, hogy egészségüket megőrizzék,
kiemelt feladat a mindennapos testedzés megvalósítása és a mozgás
szeretetének kialakítása,
legyenek tisztában az egészségre ártalmas anyagok (alkohol, dohányzás,
drogok) szervezetünkre gyakorolt károsító hatásaival; ismerjék a
megelőzés formáit, lehetőségeit illetve a segítő intézményeket,
szervezeteket.
2.3.2. Az egészséges felnőtt életre való felkészítés:
egészséges táplálkozás,
egészséges testápolási szokások,
rendszeres testmozgás, sport,
lelki egészség, harmonikus életvitel,
káros szenvedélyek kialakulásának (cigaretta, alkohol, drog) elkerülése,
az emberi kapcsolatok ápolása (kommunikáció és konfliktuskezelés),
családi életre nevelés,
szexuális felvilágosítás,
baleset-megelőzés.
A tanulók egészségtudatának kialakításában fontos szerepe van a
következőknek:
iskolai és iskolán kívüli nevelés,
pozitív énkép kialakítása,
egészséges élet-modell megteremtése,
konfliktuskezelés elsajátítása,
megelőzés,
felnőtt (szülő, pedagógus) példamutatása.
15
2.3.3. Az iskolai egészségfejlesztés színterei:
tanórák, kiemelten osztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret,
biológia, testnevelés óra,
osztályfőnöki óra,
tematikus rendezvények: egészségnap, sportnap,
szakkör,
sportkör, sportversenyek,
egyéb rendezvények: rendhagyó óra, előadás, filmvetítés.
2.3.4. Az egészségfejlesztés iskolai folyamata tanórákon:
Alsó tagozat:
az önellátással kapcsolatos aktuális feladatok osztályfőnöki, testnevelés,
környezetismeret órán: évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés,
rendszeres és alapos tisztálkodás, egészséges és kulturált étkezés,
a testi felépítés megerősítése testnevelés órán, sportkörön: kielégítő alvás
és fizikai aktivitás szerepe, az egészséges test fontosságának felismerése,
a testi készenlét elemeinek megtanítása (bemelegítés),
családi életre nevelés osztályfőnöki és környezetismeret órán: empatikus
készségek fejlesztése, toleranciára nevelés.
Felső tagozat:
a kulturált megjelenés összetevőinek megbeszélése osztályfőnöki órán:
helyes testápolás; egészséges táplálkozás,
a serdülőkorral járó változásokra való felkészülés osztályfőnöki,
természetismeret, biológia, testnevelés órán: mozgáskultúra fejlesztése;
fizikai állóképesség, erőnlét továbbfejlesztése; serdülőkori változások
megismerése,
segítségnyújtási képességek fejlesztése osztályfőnöki és biológia órán:
elsősegélynyújtáshoz szükséges ismeretek elsajátítása; egyszerűbb
betegségek felismerése; önismeret fejlesztése.
2.3.5. Az egészséges táplálkozás
Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy
kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat
segíti. Az iskola megfelelően felszerelt ebédlővel és melegítő konyhával
rendelkezik. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az
ebéd elfogyasztására.
Az ebédet szállító vállalkozót közbeszerzési eljárás keretében választjuk ki. A
kiválasztás szempontjai között – az ár mellett – kiemelt szempont az egészséges
táplálkozásra való törekvés.
A konyha állapotát, az étel minőségét, az ételkezelés módját rendszeresen
ellenőrizzük.
16
2.3.6. Mindennapos testmozgás
Célok, alapelvek:
a tanulók minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban,
a testnevelés órákon megfelelő terhelést kapjanak,
a testnevelés órákon legyen gimnasztika és a helyes testtartást, helyes
légzést kialakító gyakorlatok,
a testnevelés órák a testmozgás örömét és sikerélményt jelentsenek a
tanulóknak,
érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása,
tanítsunk olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni
(szabadidő sportok, játékok, aerobik).
A mindennapos testedzés formái:
a 2012/2013-as tanévtől kezdődően – tagozatonként felmenő rendszerben
– heti 5 testnevelés óra kerül bevezetésre,
sportköri órák rendszeres igénybe vétele mindkét tagozaton biztosított,
az úszásoktatást rendszeresen szervezzük.
2.3.7. A mindennapos testnevelés
Az alsó tagozat 1-4. évfolyamán heti 5 testnevelés óra kerül beépítésre. Miután a
többlet testnevelés órákkal a tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma
megnövelhető, így mindegyik alsós évfolyamon napi szinten valósulhat meg a
kötelező mozgásos tevékenység a tanórák keretében.
Felső tagozatban a mindennapos testnevelést két részre tagolva szervezzük. A
heti 3, mindenki számára kötelező órákat egységes tanterv szerint töltjük meg
tartalommal. A +2 órában az évfolyamon tanító tanárok személyes irányultságait
kihasználva, vagy a tantárgy egy-egy szegmensében (kosárlabda, kézilabda,
labdarúgás) való elmélyülést, vagy új mozgásformák felfedezését választhatják
tanulóink. Ezeket az órákat lehetőségeink szerint dupla óra keretében tartjuk.
Célunk, hogy a hagyományos órakeretet felpuhítva közelebb hozzuk
tanulóinkhoz a mozgás örömét, minél több tanulónkat bevonzzunk a
mindennapos testnevelés 5 órájába.
2.3.8. A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek
fogyasztásának megelőzése
Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel felruházni, amelynek
segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségüket veszélyeztető szerek
használatát, valamint az életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős
elfoglaltságok nyújtása.
A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület
minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök
szerepe. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények
17
megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a teendőjük,
kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával.
2.3.9. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése
Az iskolai erőszak megelőzése iskolánk minden pedagógusának feladata. Az
osztályfőnöki órák anyagába a téma kiemelten bekerül. A diákönkormányzat is
kiemelten kezeli. A hangsúly a megelőzésen van. A keletkező esetekben a
legrövidebb idő alatt eljárunk, a szülőt minden esetben bevonjuk a folyamatba.
2.3.10. A személyi higiéné
A tanulóknak tisztán, rendezetten kell megjelenni az iskolában. Osztályfőnöki
órákon rendszeresen foglalkoznak a személyi higiéné kérdésével. A felmerülő
problémákat a védőnő és az osztályfőnök, súlyosabb esetben a szülő
bevonásával kezeljük.
2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével
kapcsolatos feladatok
Intézményünkben a közösségfejlesztés fő területei a tanórák (szaktárgyi órák,
osztályfőnöki órák), tanórán kívüli foglalkozások (napközi, tanulószoba,
szakkörök, kirándulások, séták), diákönkormányzati munka, szabadidős
tevékenységek. Az e területeken végzett közösségfejlesztési tevékenység
hozzájárul a tanulók közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó,
véleménynyilvánító képességüknek fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák
elfogadásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A társas
kapcsolatok fejlesztésénél előtérbe helyezzük a tanulók toleranciára nevelését,
az együttműködési készség kialakítását.
2.4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos általános feladataink:
jó kapcsolat kiépítése a tanulókkal, szüleikkel,
az egyéni képességekre, tartós aktivitásra építő tevékenységformák
kialakítása,
erős érzelmi – értelmi felhívó erővel bíró témák feldolgozása,
az ismeretszerzéstől, a szórakozásig meghonosítani a kulturált szabadidős
szokásokat,
a csoportokon belüli kapcsolatok erősítése,
a csoportokban végzett közös munka során az önismeret, az önfegyelem
fejlesztése,
olyan csoportok kialakulásának segítése, amelyek a pozitív emberi
kapcsolatok elmélyítése mellett kihatnak az egész személyiség
fejlődésére.
18
2.4.2. A tanórákon megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok:
a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi
ellenőrzéssel, a munkaerkölcs erősítésével,
a tanulói kezdeményezés segítése,
a tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése,
a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,
a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése
(példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat
segítségével),
változatos munkaformákkal (csoportmunka, verseny) az együvé tartozás,
az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
2.4.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai:
a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi
magatartás erősítéséhez,
a tanulók ismerjék meg azokat a társas együttélési szabályokat, amelyek a
közösségben való kapcsolataikhoz elengedhetetlenek,
a helyes viselkedéskultúra kialakítása,
legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák
iránt,
a tanulókat egymás segítésére és ellenőrzésére szoktassuk,
ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait,
nemzeti kultúránk értékeit,
a tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt,
a kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet
iránti felelősség érzését.
2.4.4. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:
olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját sikereire,
értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait,
a közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése,
az iskolai hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése,
legyen a megbízatások vállalásának értéke.
19
2.4.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:
Iskolánk szabadidős tevékenysége jó terepet biztosít a közösségfejlesztő
munkához. A szabadidős tevékenységek során olyan foglalkozásokat kell
szerveznünk, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, hatással vannak
közösségi személyiségfejlődésükre.
2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka
tartalma, az osztályfőnökök feladatai
2.5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai:
a tanításra való felkészülés, a tanítás megtervezése,
oktatási folyamat, tanórák vezetése,
tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása,
motiválás, az érdeklődés felkeltése és fenntartása,
tanulásszervezés, tér- és idő hatékony menedzselése,
az iskolai környezet alakítása,
pozitív osztálytermi légkör kialakítása,
fegyelmezés, konfliktushelyzetek megoldása,
a tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése, osztályozása,
a tanítás diákokhoz való adaptálása, az egyéni különbségek
figyelembevétele,
a házi feladatok kijelölése,
a dolgozatok feladatainak összeállítása, javítása,
vizsgáztatás,
tanártovábbképzésen, konferenciákon való részvétel,
a szülőkkel való kapcsolat ápolása,
kollegiális kapcsolatok ápolása, szakmai munkaközösségben végzett
munka,
a diákönkormányzat munkájának segítése,
osztályfőnöki feladatok ellátása,
iskolai ünnepségek szervezése, lebonyolítása,
a tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása,
a tanulók egyéni problémáinak megoldásában segítségnyújtás,
tanulmányi versenyekre való felkészítése,
szakkör vezetése, osztálykirándulás, múzeum-, színházlátogatás,
tanulás tanítása, tanulás-módszertani segítség,
tankönyvek közti tájékozódás, tankönyvek kiválasztása,
órai segédanyagok, taneszközök gondozása,
részvétel a pedagógiai program, helyi tanterv készítésében,
pedagógiai-pszichológiai és szakjának megfelelő szakirodalom
folyamatos nyomon követése,
tanári munkájának értékelése,
20
iskolai adminisztratív feladatok ellátása,
tanügyi jogi dokumentumok, törvények, minisztériumi rendeletek
változásainak figyelemmel kísérése,
a továbbtanulás segítése, pályaválasztási tanácsadás,
gyermekvédelmi feladatok ellátása, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett
gyermekek felismerése, további segítség nyújtása, illetve a megfelelő
segítő megtalálása,
tehetségdiagnosztika, tehetséggondozás,
egészségvédelem, egészségfejlesztés,
a nevelést segítő intézményekkel való együttműködés.
2.5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai:
osztályfőnöki órák tartása, közvetlen nevelőmunka,
szervezési, koordinációs feladatok,
ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása,
az osztályfőnök feladata, hogy céltudatosan összehangolja a nevelési
tényezőket, alaposan megismerje a tanítványai személyiségét,
tanév elején elkészíti osztályfőnöki éves munkatervét, így biztosítja
nevelőmunkája tervszerűségét,
osztálya közösségi életének kialakításában és fejlesztésében irányító
szerepet tölt be, együttműködve az osztály-diákönkormányzattal,
szoros kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal,
szülői értekezleteket, fogadóórákat tart a tanulók szülei számára,
kellő információval rendelkezik ahhoz, hogy a szükséges esetekben
alapos értékelést tudjon készíteni a tanulókról,
figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi munkáját,
a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatainak megállapításához
elemzi feljegyzéseit, kikéri az osztályban tanító kollégái véleményét és
ezek alapján dönt az értékelésről,
segíti az osztály szülői szervezetének munkáját, szülői értekezleten
beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, pedagógiai
tanácsokat ad, törekszik az iskola és a család nevelőmunkájának
összehangolására,
elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki adminisztrációs
teendőket,
a házirendben meghatározott módon jutalmazhatja, elmarasztalhatja
tanulóit,
figyelemmel kíséri és koordinálja osztálya tanulóinak az iskolai tanórán
kívüli elfoglaltságait,
évente, tanévkezdéskor megismerteti a tanulókkal a házirendet és az
iskolai élettel kapcsolatos baleset- és tűzvédelmi előírásokat.
21
2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
tevékenység helyi rendje
2.6.1. Kiemelt figyelmet igénylő tanuló:
a különleges bánásmódot igénylő tanuló: a sajátos nevelési igényű tanuló, a
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, a kiemelten
tehetséges tanuló, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.
2.6.2. A sajátos nevelési igénylő tanulók nevelése, oktatása
2.6.2.1. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló:
a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság
szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan
fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral
(súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
Az iskola fejlesztő tevékenységének jellege: órai differenciált foglalkozás,
komplex képességfejlesztés, logopédiai terápia, gyógytestnevelés, pedagógiai
célú fejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a Tanulási Képességet
Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján.
Biztosítani kell
a különleges bánásmódot igénylő tanuló beilleszkedését és együtt
haladását a többi tanulóval, ez segíti a nyitottabb személyiség formálását,
a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által
adott javaslatok beépítését az egyéni fejlesztési tervekbe,
a pedagógusok, a szülők és a többi tanuló felkészítését,
a fejlesztő szemlélet érvényesítését, diszfunkció-specifikus módszerek
alkalmazását, folyamatos értékelést, együttműködést a szakemberekkel.
Alapvető tényező továbbá, hogy a pedagógusok jártasak legyenek differenciált
tanulásszervezésben.
2.6.2.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók
nevelése, oktatása
Fel kell figyelnünk:
az agresszív megnyilvánulásokra,
a közönyre és a passzivitásra,
az érzelem-szegény, apatikus magatartásra,
a túlzott félelemre és szorongásra,
a kifejezett féltékenységre, irigységre,
a beszédzavarra,
a hirtelen romló tanulmányi eredményre.
A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a
viselkedési zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok
22
feltárása. Az időben nyújtott szakmai segítség képes a káros folyamatot
megállítani. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet
felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális
csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a
pedagógiai szakszolgálat szakembereivel.
A beilleszkedési, magatartási zavarok megoldását, ill. enyhítését az alábbi
pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni:
békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával,
a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely
lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival
kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz,
személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával,
teljesíthető, reális követelmények támasztásával,
a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással),
a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással,
az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési
elvek alkalmazásával,
az osztályközösség segítő erejének mozgósításával,
a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű
tanulók bevonásával,
következetes, a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer
kialakításával,
szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének
igénybevételével.
Tevékenységek a tanulók felzárkóztatásához:
egyénre szabott, differenciált tanulásszervezés,
kooperatív technikák alkalmazása,
projekt-módszer,
tevékenységközpontú pedagógiák,
fejlesztő értékelés alkalmazása,
napközi otthon biztosítása,
tanulásmódszertan tanítása,
kreatív tevékenységek, sporttevékenységek,
önismereti foglalkozások,
egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások.
2.6.2.3. A kiemelten tehetséges tanulók nevelése, oktatása
A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és
egyéni tehetséggondozással történik. A tehetség, mint átlagon felüli képesség
különböző területeken nyilvánulhat meg: az intellektuális, a motorikus, a
művészi, a vezetői képességek formájában.
23
Feladatunk: a tehetséggondozás módszereiben célirányos tanulás-szervezési
eljárások alkalmazása:
differenciált tanulásszervezés,
kooperatív technikák,
projektmódszer,
tevékenységközpontú pedagógiák.
A tehetség kibontakoztatása érdekében végzett tevékenységek:
a tanítási órákon differenciált foglalkozás,
egyéni bánásmód,
a tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelő szakkörök szervezése,
tanulóink részvétele vetélkedőkön, pályázatokon, tanulmányi
versenyeken.
A tehetség felismerésének formái:
A tehetségazonosítás az a folyamat, amelynek során felderítjük az emberekben
rejlő tehetségígéretet. Sokan tartják ezt a területet a tehetséggondozó munka
legkritikusabb pontjának. Nem véletlenül, hiszen ha nem találjuk meg az igazi
tehetségeket, nem lehet hatékony a leggondosabban összeállított a program sem.
Másrészt azért is kritikus elem ez, mert nagyon nehéz korrekt módon
azonosítani a tehetséget. Ennek a feladatnak a megoldása körültekintő munkát
kíván a szakemberektől.
Az alábbiakban megfogalmazzuk a legfőbb szempontokat tehetségazonosítás
értelmezéséhez, ezek segítségül szolgálnak a gyakorlati munkához.
A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz
felismerni: ezért óvatosnak kell lennünk a „nem tehetséges gyerek”
megbélyegző titulusával.
A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő
tehetséges tanuló, ugyanakkor a jó tanulmányi eredmény nem mindig rejt
tehetséget.
A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ segítséget nyújthatnak az
azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelenthetnek
egyedüli megoldást.
A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb
kapaszkodót a tehetség felismeréséhez.
Minél több forrásból szerzünk az azonosítandó személyre vonatkozó
információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az
azonosítás. A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást:
tanár, fejlesztő szakember jellemzése,
tesztek és felmérések,
kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti,
24
iskolapszichológusok véleménye,
szülői jellemzés,
tanulótársak jellemzése.
A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a
környezet, s ezen belül ez az iskola feladata. Ehhez azonban ismernünk kell a
tehetség megnyilvánulási formáit:
tudományos tehetség,
vezetői tehetség,
pszichomotoros tehetség.
művészi tehetség.
Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely társadalmi
rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult
tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a
kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél
hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a
lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális
gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle
emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány
ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez
világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és
következetes, szorgalmas munkára van szükség.
2.6.2.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, segítése
Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal
küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni
foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását
vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a
rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek,
fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való
foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg.
Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha:
szórt figyelmű,
nehezen tud koncentrálni,
gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat,
túlmozgásos vagy túlzottan lassú,
kézügyessége fejletlen,
lassan vált át egyik feladatról a másikra,
olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak,
a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel,
valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt.
25
A felzárkóztatás célja:
A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai
közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének
biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése.
Készségek, képességek fejlesztése.
A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a
korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes
tanulási folyamat megszervezése.
Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.
Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az
általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.
Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.
Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség
magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik,
egymással szoros kölcsönhatásban van.
A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési
rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség.
Ez megmutatkozik a következőkben:
az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs,
a szövegemlékezet fejletlensége),
olvasás-írás és a számolás zavara,
mozgáskoordináció zavara,
kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság,
ritmusérzék fejletlensége,
a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége,
a tartós figyelem hiánya.
Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek
alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.)
amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek.
Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs képességek,
a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas
beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erősebb
szociális kontaktussal járhat együtt.
Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltani a megértő-okkereső
beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló
alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem
eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél.
A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a
26
tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a
pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek
feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök
használata.
A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló
tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. A fejlesztő osztályok tanulóiban -
még a felsőbb évfolyamokon is - nagyon erős az osztályfőnökükhöz és a többi
tanárhoz való személyes kötődés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok
rendszeres megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres
munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az
iskolában kell pótolni. A szülők nagy része nem motivált arra, hogy gyermekét a
tanulásban segítse, de még arra sem, hogy teljesítményét értékelje. Ezért kiemelt
helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek kialakításával,
a helyes önértékeléssel.
2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai
gyakorlásának rendje
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán
kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat
működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai
diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői
érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb rendű jogszabályokban
megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat
szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint
alakítja. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó
tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestületnek egyetértési joga van. Az iskolai
diákönkormányzat munkáját, segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének
javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg.
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási
intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek
elfogadása előtt,
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
a házirend elfogadása előtt,
a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez,
elfogadásához,
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
27
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.
Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése
kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni.
Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni,
melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat
tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről a
tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben
meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Az évi rendes diákközgyűlés
összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi
rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az
iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény igazgatója
kezdeményezheti.
Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az intézmény képviselője
beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös
tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A
diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket
intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez. A
diákközgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt tizenöt nappal
nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.
A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján diákképviselőt
választ. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket
(helyiségek, berendezések használata stb.) az intézmény vezetése (ill.
fenntartója) teljes körűen térítésmentesen biztosítja. Az iskolai
diákönkormányzat működését az intézmény saját költségvetéséből teljes körűen
finanszírozza. A diákönkormányzat egyéb bevételeinek felhasználásáról (pl.
hulladékgyűjtés bevétele, stb.) maga dönt.
28
2.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei
kapcsolattartásának formái
2.8.1. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái
A gyermek nevelésének fő színterein, az iskolában és a családban összhangot,
egységet kell teremteni a közös célok érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a
szülőkkel való harmonikus kapcsolat kialakítását, ápolását. A pedagógus-szülő
kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen
kell alapulnia. Pedagógiai programunkat csak a szülőkkel egyetértésben tudjuk
megvalósítani.
A szocializáció elsődleges színtere a család. Itt szembesülnek először a gyerekek
a követelményekkel, az elvárásokkal, az egymáshoz közelíthető érdekekkel. Az
iskola folytatja az értékszocializációs folyamatot. Szeretnénk elérni, hogy a
családi és az iskolai követelményrendszer közel kerüljön egymáshoz. Ennek
érdekében a szülőkkel is megismertetjük iskolánk nevelési-oktatási célkitűzéseit,
fontos tennivalóikat, valamint az adott tanévre vonatkozó feladatainkat.
Fontosnak tartjuk, hogy nevelési céljainkat közelíthessük egymáshoz.
Ennek érdekében:
tájékoztatjuk a szülőket az iskolai nevelés céljairól, feladatairól, az
alkalmazott módszerekről,
mindezekről megismerjük a szülők véleményét,
alkalmat biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolai élet tevékeny
résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek,
fontos, hogy minden szülői fórumon (SZM megbeszélése, szülői
értekezletek) megtörténjen a szülők tájékoztatása nevelő-oktató munkánk
eredményeiről,
együttműködésünk javítása érdekében alkottunk meg a „Szülői kódex” c.
dokumentumot; ebben az iskolai és iskolán kívüli kapcsolattartási
formákról részletes tájékoztatást nyújtunk a szülőknek.
2.8.2. Szülői részvétel az intézmény munkájában
Iskolánkban a szülők érdekeinek képviseletét a szülői szervezet látja el.
Mindegyik osztály szülői közössége két-három fős képviselőcsoportot választ,
akik az iskolai szülői szervezetben képviselik osztályuk szülői közösségét. A
szülői szervezet tagjai maguk közül elnökséget, majd elnököt választanak, aki
hivatalosan is a szülők képviselője. A szülői szervezet tagjai évente három
értekezleten vesznek részt, ahol megbeszélhetik tapasztalataikat az
iskolavezetőség tagjaival, illetve erről tájékoztatják az osztály szülői közösségét.
Évente három alkalommal tartunk szülői értekezletet osztálykeretben. Ezek célja
a közös célok, feladatok megtervezése, a problémák megoldása,
kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. Az aktuális tanévhez
kapcsolódó feladatokon és eredmények ismertetésén túl ezen a fórumon
29
mondhatják el véleményüket a szülők az osztályközösség fejlődéséről,
rendezvényeiről.
Az évente három alkalommal szervezett iskolai fogadóórán, illetve a
pedagógusok egyéni fogadóóráin a szülők egyénileg kapnak információkat
gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tantárgyi eredményességéről.
A Kölcsey Iskoláért Alapítvány jelentős anyagi támasza intézményünknek. Az
alapítvány kuratóriumában is képviselik a szülők a közösség érdekeit.
2.8.3. A szülők tájékoztatásának formái
Nagy gondot fordítunk arra, hogy a szülők időben, alaposan informálódjanak az
iskolai életről, működésről. Ezt a célt szolgálja folyamatosan frissített
honlapunk, időről, időre megjelenő évkönyvünk melyekből megismerhetik
például az iskola történetét, az emelt szintű oktatás formáit, a kulturális,
szabadidős és sporttevékenységünk területeit.
Az iskolaválasztással kapcsolatos szülői gondokon igyekszünk segíteni azzal a
jól bevált eljárásrenddel, amit az iskolába készülő gyerekek esetében minden
tanévben megvalósítunk:
a Sulihívogató kiadványban bemutatjuk intézményünket,
a hozzánk készülő szülőknek januárban nyílt tanítási órákon és
foglalkozásokon adunk módot arra, hogy a gyakorlatban is láthassák az itt
folyó nevelő-oktató tevékenységet,
májusban összevont szülői értekezletet tartunk a hozzánk beírt leendő
elsősök szüleinek, ahol a felkészüléshez adunk konkrét segítséget, és
megismerhetik a leendő tanítókat,
májusban egy-egy tanórán fogadjuk és foglalkoztatjuk a környék
óvodáiból hozzánk beiratkozott gyerekeket,
az évnyitó ünnepség előtt az elsősöknek módjuk van megismerni
tanítóikat, osztálytermüket.
A hetedik és a nyolcadik évfolyamban már központi kérdéssé válik a
továbbtanulás. Ennek segítésére több szülői összejövetelt is szervezünk, ahol a
szülők tájékozódhatnak a lehetőségekről, a konkrét tennivalóikról.
Tavasszal nyílt napot tartunk, ahol az órákon a délelőtti és délutáni
foglalkozásokon vehetnek részt a szülők. Ennek célja, hogy a szülők
betekinthessenek az iskola belső világába, megfigyelhessék gyermekük iskolai
tevékenységét.
Az osztályfőnökök szükség szerint végeznek családlátogatást.
A szóbeli tájékoztatáson kívül írásban is folyamatosan informáljuk a szülőket.
Ennek eszközei: tájékoztató füzet, iskolai hirdető táblák, honlap, iskolai
kiadványok (iskolaújság, évkönyv).
A szülők kérhetik: az emelt szintű programban való részvétel lehetőségét, az
idegen nyelv megválasztását, a napközi otthoni, tanulószobai ellátást, az étkezési
hozzájárulás csökkentését, az alapítvány támogatását a tankönyvek, a
30
kirándulások költségeihez, a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások
szervezését.
Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az
intézményünkben folyó nevelési-oktatási feladatainknak sikerességét támogatja,
erősíti, színesíti.
2.8.4. Kapcsolat az intézmény partnereivel
Közvetlen partnerek:
a tanulási-tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői (a tanulók, a
pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak),
a tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen szereplői, akik
elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény
számára (ilyen pl. a szülő, a fenntartó, a működtető),
a tanuló életútjának, illetve tanulási útjának következő állomása (pl. a
következő oktatási szint).
Közvetett partnerek:
mindazok, akik társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg
és/vagy közvetítenek az intézménynek (pl. jogalkotó szervezet,
minisztérium),
azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai
elérésében (pl. civil szervezetek, szociális szervezetek, kulturális
szervezetek, gazdasági szervezetek, magánszemélyek, egyházak,
sportintézmények),
azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg
a tanulási-tanítási és nevelési tevékenység folyamatával és/vagy
eredményével szemben (pl. szakmai szervezetek, civil szervezetek,
egyházak, munkaadói szervezetek).
Kiemelt partnerek: szülői szervezet, Kölcsey Iskoláért Alapítvány, Herkules
DSE, iskolánk fenntartója, iskolánk működtetője, az óvodák, a középfokú
tanintézetek, más általános iskolák, pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai
szakmai szolgáltatók, gyermekvédelmi intézmények, egészségügyi intézmények,
rendőrség, kulturális intézmények, egyházak.
A partnerekkel való kapcsolattartás az iskola vezetője és pedagógusai részéről
részben a jogszabályi előírásoknak, részben a folyó ügyek szükségleteinek
megfelelően történik. A kapcsolattartás a kölcsönös megkeresések szerint, a
jogszabályi előírásokat, illetve a kialakult szokásokat követve szóban vagy
írásban valósul meg.
31
2.9. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai: javítóvizsga, osztályozóvizsga,
különbözeti vizsga
2.9.1. Vizsgakötelezettség
Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból
– elégtelen osztályzatot kapott.
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat
megállapításához, ha
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének
egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület
döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
Különbözeti vizsgát kell tennie a tanulónak
aki iskolát kíván változtatni; abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből
írhat elő az iskola különbözeti vizsgát, amelyet a tanuló abban az
intézményben ahonnan érkezik nem, vagy másként tanult; a vizsgaanyag
ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak vagy a magasabb
évfolyamra lépésnek;
a különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során
mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a
jelentkező tanuló ügyében.
2.9.2. Vizsgaidőszak
Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban,
osztályozó vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a
vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év
során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő
jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.
2.9.3. A vizsga körülményei
Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni.
A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat taníthatja.
Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége,
szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két
olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.
A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató
bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a
vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért.
32
2.9.4. A vizsgák követelményrendszere, értékelése
A vizsgák követelményrendszerét az adott munkaközösség határozza meg a
pedagógia program helyi tanterve alapján. A javító és osztályozó vizsgák anyaga
lefedi az egész tanév tananyagát. A követelményrendszer egységes, független a
letenni kívánt vizsga fajtájától. A követelmények írásbeli, szóbeli, esetleg
gyakorlati részből állnak. A vizsgák időtartama legfeljebb 60 perc. Értékelése a
tantárgy intézményi általános értékelési szabályai szerint történik.
2.10. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai
A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll.
A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az
átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola
igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a
tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja.
Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév
megkezdéséhez kötheti.
Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek
lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a
továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha az általános iskola a
felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is
teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell
részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további
felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább
tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló
időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni.
Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet
helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között
sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg
kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend
szabályozza.
A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez
szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez
szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos
alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.
Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a
gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi
azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába
lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.
Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói
jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója
köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést
megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá
átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi,
33
átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a
mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a
köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár
el.
A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a kormányhivataltól kapott
nyilvántartás, a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a
kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket
az iskolába nem íratták be.
Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket,
tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van.
A tanuló átvételére – kivétel, ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát
váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár– a tanítási év során bármikor
lehetőség van.
Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola
tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló tanulókról külön
nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további
nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az
iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait
külföldön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek
tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően
megszűnik.
Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a
középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola
igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint
illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettségének
teljesítését biztosító nevelés-oktatásban történő részvételéről.
Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a
beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg.
34
2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai
terv
2.11.1. Elsősegélynyújtást oktató pedagógusok továbbképzése
A továbbképzés célja:
iskolánkban legyenek olyan pedagógusok, akik az elsősegély-nyújtási és/vagy
baleset-megelőzési ismereteket oktatják, a veszélyhelyzeteket felismerik, illetve
ellátják.
A továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények:
az ember létfenntartó szerveivel kapcsolatos ismeretek,
az elsősegélynyújtás alapjai, valamint az elsősegély-oktatás életkori
sajátosságai,
a segélynyújtás és a biztonsági előírások jogi vonatkozásai.
A továbbképzés végére a résztvevők legyenek képesek:
baleseti helyzetek felismerésére, azok ellátására, segélyhívásra,
baleseti szimulációk megrendezésére,
pedagógiai eszköztárukat bővíteni a megismert lehetőségekkel, valamint
ismereteiket önállóan fejleszteni.
2.11.2. Az elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek oktatásának
megvalósítása intézményünkben
2.11.2.1. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tantárgyak
rendszerében:
Természetismeret:
Az ember megismerése és egészsége
Önfenntartás
Alapfokú elsősegélynyújtás
Biológia:
Az ember megismerése és egészsége
Egészség
Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek
Fizika:
Az ember megismerése és egészsége
Az elektromos áram hatása az élő szervezetre
Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek
Kémia:
Az ember megismerése és egészsége
Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban
Az intézmény házirendjében, szervezeti és működési szabályzatában, valamint a
munkavédelmi- és tűzvédelmi szabályzataiban foglaltak szerint baleset-
megelőzési oktatás a tanév kezdetén, az osztályfőnöki órákon történik. Szükség
35
szerint a fizika, kémia, informatika, testnevelés és sport, valamint a technika,
életvitel és gyakorlat tantárgyak tanításakor.
2.11.2.2. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tanórán kívüli
foglalkozásokon
Alapszintű elsősegélynyújtó tanfolyam szervezése, melynek tematikája:
vészhelyzetek felismerése,
helyszínbiztosítás,
általános betegvizsgálat,
vérzéscsillapítás, végtagsérülések felismerése és ellátása,
komplex újraélesztés és félautomata defibrillátor használata,
égési és marási sérülések, mérgezések, stroke, infarktus, angina,
görcsrohamok, egyéb belgyógyászati esetek bekövetkezésekor történő
segélynyújtás.
36
3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE
3.1. A választott kerettanterv megnevezése
A munkánk elvégzésénél az alábbi jogszabályok előírásait vettük figyelembe:
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló
110/2012.(VI. 4.) Kormányrendelet,
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.)
EMMI rendelet,
kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet,
2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről,
a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 229/2012.(VIII.28.)
Kormányrendelet,
16/2013. (II.28.) EMMI rendelet.
Intézményünkben a központi kerettanterv szerint dolgozunk. A tantárgyak helyi
tantervét a tankönyvkiadók helyi tantervi ajánlásai alapján készítettük el.
Alsó tagozaton az Apáczai Kiadó helyi tanterv ajánlását alkalmazzuk.
Felső tagozaton
Magyar nyelv és irodalom Apáczai Kiadó
Idegen nyelv (angol) 1-4. Oxford University Press Kiadó
Idegen nyelv (angol) 5-8.
sima Pearson Education Kiadó
Idegen nyelv (angol) 5-8.
tagozat MM Publications Kiadó
Második idegen nyelv
(angol) 7-8. Oxford University Press Kiadó
Idegen nyelv (német) 1-3. Apáczai Kiadó
Idegen nyelv (német) 4-
5,7. KLETT Kiadó
Idegen nyelv (német) 6,8. HUEBER Kiadó
Második idegen nyelv
(német) 7-8. Nemzedékek Tudása Kiadó
Matematika Mozaik Kiadó
Történelem, társadalmi és Nemzedékek Tudása Kiadó
37
állampolgári ismeretek
Erkölcstan Apáczai Kiadó
Természetismeret Nemzedékek Tudása Kiadó
Biológia-egészségtan Nemzedékek Tudása Kiadó
Fizika Mozaik Kiadó
Kémia Nemzedékek Tudása Kiadó
Földrajz Nemzedékek Tudása Kiadó
Ének-zene Mozaik Kiadó
Vizuális kultúra Apáczai Kiadó
Hon- és népismeret Apáczai Kiadó
Informatika Központi Kerettanterv
Technika, életvitel és
gyakorlat Nemzedékek Tudása Kiadó
Testnevelés és sport Központi Kerettanterv
Osztályfőnöki Apáczai Kiadó
A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi
táblázatok tartalmazzák.
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6
Idegen nyelvek 2
Matematika 4 4 4 4
Erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 1
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Szabadon tervezhető
órakeret 2 2 3 3
Rendelkezésre álló
órakeret 25 25 25 27
38
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4
Idegen nyelvek 3 3 3 3
Matematika 4 3 3 3
Erkölcstan 1 1 1 1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 2 2
Természetismeret 2 2
Fizika 2 1
Kémia 1 2
Biológia-egészségtan 2 1
Földrajz 1 2
Ének-zene 1 1 1 1
Dráma és tánc/Hon- és
népismeret 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Informatika 1 1 1
Technika, életvitel és
gyakorlat 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezhető
órakeret 2 3 3 3
Rendelkezésre álló
órakeret 28 28 31 31
39
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
Tantárgy
megnevezése
Változat
Magyar nyelv és
irodalom
A változat
Fizika B változat
Kémia B változat
Biológia-egészségtan A változat
Ének-zene A változat
3.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező
tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül
a nem kötelező tanórai foglalkozások meghatározása
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a
következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi
óraszámokkal.
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1,5 6+1
Idegen nyelvek +1 + 1 +1 2+1
Matematika 4 4 4 4+0,5
Erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1+0,5 1+0,5
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Szabadon tervezett
órakeret 2 2 3 3
Rendelkezésre álló
órakeret 25 25 25 27
40
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 3+0,5 4+0,5
Idegen nyelvek 3+2 3+2 3+1 3+1
Matematika 4 3 +1 3+1 3+1
Erkölcstan 1 1 1 1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 2 2
Természetismeret 2 2
Fizika 2 1+0,5
Kémia 1 2
Biológia-egészségtan 2 1
Földrajz 1+0,5 2
Ének-zene 1 1 1 1
Hon- és népismeret 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Informatika 1 1 1
Technika, életvitel és
gyakorlat 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezett
órakeret 2 3 3 3
Rendelkezésre álló
órakeret 28 28 31 31
A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai
foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a tantárgyi helyi
tantervek tartalmazzák. Az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó
vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát a
fenti táblázat tartalmazza.
A kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai
foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználása a helyi
tantervben, az egyes tantárgyaknál beépítésre került. A tematikus egységeknél
az óraszám a tananyag elmélyítésére, gyakorlásra, ismétlésre, összefoglalásra
fordítódik. A tantárgyak helyi tantervében minden esetben a 90 %-os és 10 %-
os, valamint az éves óraszámot táblázatban megjelenítettük.
41
Az intézmény helyi tanterve
Helyi tantervünk az iskolánkra vonatkozó, helyileg kialakított, a nevelőtestület
konszenzusával elfogadott és ez által legitimált, az intézményünkre nézve
kötelező tanügyi dokumentum, ami globális terv, az iskolában működő
valamennyi évfolyam és az összes tantárgy (és más tanulmányi tevékenység) át-
fogó – a helyi nevelési rendszerbe ágyazott – terve, mely ugyanakkor ezeken a
kereteken belül autonómiát biztosít a nevelőinknek.
A tartalmi szabályozás szintjei és jellemzői:
Alaptantervi szint
(Nemzeti alaptanterv)
Műveltségi területek szerint
kidolgozott képességek és
ismeretek rendszere
Kerettantervek
szintje
Személyiségfejlesztéssel,
műveltség - közvetítéssel
kapcsolatos akkreditált
programok
Helyi tantervek
szintje
Az iskola egyediségét kifejező,
átfogó nevelési program
A NAT által meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása:
Az fértékelés
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A családi életre nevelés
A testi és lelki egészségre nevelés
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Fenntarthatóság, környezettudatosság
Pályaorientáció
Gazdasági és pénzügyi nevelés
Médiatudatosságra nevelés
A tanulás tanítása
42
Kulcskompetenciák fejlesztése:
Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi kommunikáció
Matematikai kompetencia
Természettudományos és technikai kompetencia
Digitális kompetencia
Szociális és állampolgári kompetencia
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A hatékony, önálló tanulás
Helyi tantervünk átdolgozásánál alapvetően az adaptáció lehetőségével éltünk.
Megvizsgáltuk, hogy a helyi szintű szabályozás megfelel-e a NAT-ban leírt
kompetencia alapú oktatás feltételeinek. Így:
a tantárgyak követelményeiben,
a tanuló teljesítményének értékelésében,
a tanulók iskolai beszámoltatásának formáiban,
a továbbtanulás feltételeinek (magasabb évfolyamra lépés feltételei)
megfogalmazásában,
a tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elveiben.
43
Műveltségterületek – tantárgyak
MŰV.TER. TANTÁRGY 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Magyar nyelv és
irodalom
Magyar nyelv X,v X,v X,v X,v
X X X X irodalom
Irodalom X X X,v X,v
Élő idegen nyelv Angol nyelv v v v X,v X,v X,v X,v X,v
Német nyelv v v v X,v X,v X,v X,v X,v
Matematika Matematika X X X X,v X X,v X,v X,v
Ember és társadalom
Erkölcstan X X X X X X X X
Tört.társ.és államp.ism.
ism. államp.ism.
- - - - X X X X
Hon- és népismeret X
Környezetismeret X X X,v X,v - - - -
Természetismeret - - - - X X - -
Ember a természetben Biológia-egészségtan - - - - - - X X
Fizika - - - - - - X X,v
Kémia - - - - - - X X
Földünk és körny. Földrajz - - - - - - X,v X
Művészetek Ének - zene X X X X X X X X
Vizuális kultúra X X X X X X X X
Informatika Informatika - - - - - X X X
Életvitel és gyak.ism. Technika, életvitel és gy. X X X X X X X
Osztályfőnöki - - - - X X X X
Testnev. és sport Testnevelés és sport X X X X X X X X
X = kötelező tanóraként, v = választható tanóraként
44
A választható órák időkerete a 2013/2014. tanévtől tagozatonként felmenő
rendszerben
Tantárgy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Magyar nyelv és
irodalom
1v 1v 1,5v 1v 0,5v 0,5v
Idegen nyelv 1v 1v 1v 1v 2v 2v 1v 1v
Matematika 0,5v 1v 1v 1v
Történelem, társ.
és állampolg.
ism.
Erkölcstan
Természetism.
Környezetism. 0,5v 0,5v
Biológia-
egészségtan
Fizika 0,5v
Biológia
Kémia
Földrajz 0,5v
Ének-zene
Vizuális kultúra
Hon- és
népismeret
Technika,
életvitel és gyak.
Testnevelés és
sport
Osztályfőnöki
Maximálisan
választható órák 2 2 3 3 2 3 3 3
45
A 2013. szeptember 1-től érvénybe lépő tantervek felmenő rendszere
ALSÓ TAGOZAT FELSŐ TAGOZAT
2013-
2014.
ÚJ
NAT
Köznev.
törvény H2004 H2004
ÚJ
NAT
Köznev.
törvény H2004 H2004
2014-
2015.
ÚJ
NAT
ÚJ
NAT
Köznev.
törvény H2004
ÚJ
NAT
ÚJ
NAT
Köznev.
törvény H2004
2015-
2016.
ÚJ
NAT
ÚJ
NAT
ÚJ
NAT
Köznev.
törvény ÚJ
NAT
ÚJ
NAT
ÚJ
NAT
Köznev.
törvény
2016-
2017.
ÚJ
NAT
ÚJ
NAT
ÚJ
NAT
ÚJ
NAT
ÚJ
NAT
ÚJ
NAT
ÚJ
NAT
ÚJ
NAT
H2004: Az iskola minden évfolyamán a 2007-ben módosított NAT alapján
felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv szerint folyik az oktatás.
Köznevelési törvény: 2012. szeptember 1-jétől a mindennapos testnevelést az 1.
és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi
mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni.
ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra
kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és
5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és
taneszközök kiválasztásának elvei
Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek
betartásával, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével
választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket,
taneszközöket.
Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek
igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás
jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi
tanulónak.
Tanítás év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek,
taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha
abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.
A tankönyvrendelés elkészítését az iskolában működő szakmai
munkaközösségek koordinálják. A tankönyvrendelés összeállításánál az
alábbi elveket érvényesítjük:
pedagógusaink a tankönyvválasztásnál figyelembe veszik az Oktatási
Hivatal által összeállított és közzétett hivatalos tankönyvjegyzéket
(az Oktatási Hivatal az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján
teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan
felülvizsgál és frissít).
46
a tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét
javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a
tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak;
a pedagógiai munka egysége és az iskolán belüli átjárhatóság
biztosítása érdekében azon tanulók számára, akik az adott tantárgyat
az adott évfolyamon azonos tanterv szerint tanulják, egységesen
ugyanazt a tankönyvet kell megrendelni.
A kötelező taneszközökről a szülőket írásban értesítjük a megfelelő időben. A
szülő aláírásával jelzi vissza tankönyvigényét. Az iskolában megrendelt
tankönyveken kívül minden más taneszköz beszerzése a szülő kötelessége a
tanév megkezdéséig.
A tankönyvek kiválasztásánál a munkaközösségek a következő szempontokat
veszik figyelembe:
feleljen meg a taneszköz az iskola helyi tantervének,
előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket, amelyek több tanéven
keresztül használhatók,
a taneszközök kiválasztásánál előnyben részesítjük a munkáltató
tankönyveket, illetve a tankönyv - munkafüzet variációkat,
illusztráltság, érdekesség, problémák bemutatása, mint motivációs
tényező,
az érthetőség, életszerűség, pontosság, jól áttekinthető szerkezet, mint az
ismeretátadásban fontos szempont,
a differenciált feladatadásra való alkalmasság, mint a pedagógus
tanulásirányítási munkáját megkönnyítő tényező,
az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, rendszerező kérdéseket
tartalmazó könyv, mint a tanulásban, a készségfejlődést segítő eszköz,
taneszközök használatában stabilitásra kell törekedni, vagyis
tankönyvcsaládok használatára törekszünk,
a taneszközök ára lehetőleg legyen összhangban a minőséggel,
kivitelezéssel,
az egy évfolyamon tanítók lehetőség szerint azonos tankönyvből
tanítsanak.
Mivel a tantárgyi tanterveink nem tartalmaznak konkrét taneszköz megnevezést,
szükségesnek tartottuk az alábbi szempontsor kidolgozását, melyeket
érvényesíteni kívánunk.
A jó taneszköz:
értékeket közvetítsen, az értékek tanulására motiváljon, segítse az értékek
tanulását,
47
a tudományosság elveinek feleljen meg, hiteles, érthető fogalomrendszert
tartalmazzon,
adjon módot a természettudományos tapasztalatszerzésre,
a tananyag logikusan épüljön fel, a feldolgozás mélysége, részletessége
megfelelő legyen,
színvonalas nyelvi megformáltság, kérdéskultúra jellemezze,
a szöveg nyelvhelyessége, stílusa megfelelő legyen,
biztosítsa a tanulói aktivitást,
elegendő - megfelelő minőségű - gyakorlóanyagot tartalmazzon,
munkáltatást és gondolkodásfejlesztést egyaránt kínáljon,
igazodjon a tanulók haladási tempójához, biztosítsa a differenciálás
lehetőségét,
segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését,
a különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási
technikák elsajátítását,
tartalmazzon motivációs elemeket: játékot, rejtvényt, humort,
tagoltsággal, áttekinthetőséggel segítse az eligazodást,
a taneszközök formai jellemzői feleljenek meg elvárásainknak: súlya,
alakja, betűnagyság, betűtávolság, betűszedés, kép-, szövegarány,
tartósság.
A 2013/14-es tanévtől az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára
biztosítani kell a tankönyvek térítésmentes igénybevételét. Ezt követően
felmenő rendszerben kell megvalósítani.
3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósításának részletes szabályai
3.4.1. Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai:
1–4. évfolyam: alsó tagozat
5–8. évfolyam. felső tagozat
A NAT az első négy évfolyamot tekinti az első önálló képzési szakasznak. Az
alsó tagozat (1–4. évfolyam) első két évében a szabályozás lehetővé teszi az
ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A 3–4.
évfolyamon erőteljesebbé válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által
meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.
A NAT a második négy évfolyamot tekinti a második önálló képzési
szakasznak. A felső tagozat (5–8. évfolyam) funkciója elsősorban a sikeres
iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák,
készség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A 7–8.
évfolyam alapvető feladata a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése,
azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk
növelése.
48
3.4.2. Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása:
Az első-második évfolyamon kiemelt hangsúlyt kap a játékközpontú tanulási
tevékenység, amely fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket,
közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Tekintettel a lehetséges
egyéni fejlődésbeli különbségekre fontosnak tartjuk az egyéni képességek
kibontakoztatását, amelyet az egyéni sajátosságokra épülő differenciált
tanulásszervezéssel és bánásmóddal szándékozunk megvalósítani.
Változatos munkaformákkal és módszerekkel kívánjuk kialakítani az adott
korosztálytól elvárható motiváltságot. Megismertetjük őket a különböző tanulási
technikákkal, melyek által egyre kevesebb tanítói segítséggel lesznek képesek
saját tanulásukat megszervezni, feladataikat elvégezni.
Fokozatosan – sok pozitív visszajelzéssel – erősítjük a feladat- és
kötelességtudatukat, mellyel egyre magabiztosabban lesznek képesek megfelelni
a követelményeknek.
A harmadik-negyedik évfolyamon megalapozott tanulásszervezési folyamat
továbbépítésével egyre nagyobb önállósággal legyenek képesek a gyermekek
magas szintű teljesítményre. Előtérbe kerülnek a problémamegoldó
gondolkodást fejlesztő tevékenységek.
A munkaformák magasabb szintű alkalmazásával törekszünk a gyermekek
motiváltságát növelni. Új tanulásszervezési megoldásokkal (pl. kutatómunka,
projektmunka, internet alkalmazása…) tudásuk mélyítését, teljesítményük
fokozását kívánjuk elérni, illetve általuk fejleszteni az együttműködési
készséget, ami a továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen.
3.4.3. A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozat ötödik-hatodik évfolyamán a nevelés-oktatás feladata elsősorban
a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges
kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának
folytatása:
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
a tanulói tudás megalapozása,
együttműködési készség fejlesztése,
kulcskompetenciák megalapozása,
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a
ritmusérzék és a hallás fejlesztése, a koncentráció és a relaxáció képesség
alapozása,
49
a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető
képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos
fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés megalapozása.
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető
feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben -
a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó
tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a
pályaválasztásra, pályaorientációra. Az egészséges életvitel kialakításához az
egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni:
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori
jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az
ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-
interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat,
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés
képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a
családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,
a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való
törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése,
személyre szóló, fejlesztő értékelésük,
a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes
magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.
3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Nkt. 27. §
(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg.
3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a
pedagógusválasztás szabályai
A szülők, tanulók igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a
fenntartó által biztosított lehetőségek függvényében, valamint a gyermekek
továbbtanulási igényeinek figyelembe vételével szervezzük a nem kötelező
tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat.
A nem kötelező, választható órák: második idegen nyelv (angol vagy német)
A tehetséges tanulók számára biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását. A 6.
osztály végén a tanulók az alábbi szempontok alapján választhatnak második
idegen nyelvet:
50
5-6.évfolyamon legalább jó osztályzat az első idegen nyelvből, magyar
nyelv és irodalomból, matematikából és történelemből.
Példás, de legalább jó magatartás és szorgalom.
A második idegen nyelv választása két évre szól (7-8. évfolyam), tanulását
abbahagyni csak nagyon indokolt esetben, szülői írásbeli kérésre, igazgatói
engedéllyel lehet.
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje
Szervezeti formák:
napközi otthon
tanulószoba
szakkörök
előkészítő, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások
sportköri foglalkozások
fejlesztő foglalkozások (SNI/BTM tanulók részére)
gyógytestnevelési foglalkozások
DSE-foglalkozások
A napközi otthon
A napközi a tanításon kívüli időben biztosítja a tanulók felügyeletét, ellátását,
elősegíti a tanulók felkészülését a tantárgyi órákra, bővíti az iskola tanórai
keretben folyó nevelő-oktató munkáját.
A tanulási szokások, technikák, módszerek gyakoroltatásával elősegíti az önálló
tanulásra való nevelést, a helyes napirend kialakításával pedig rendszeres
életmódra nevel.
Felméri és megszervezi a tanulók felügyeletét a tanítás nélküli munkanapokon,
valamint a tanítási szünetek ideje alatt.
A napközi részt vesz a megfelelő higiéniai, testápolási, étkezési, közlekedési és
környezetvédelmi szokások kialakításában, fejlesztésében. A szabadidős
tevékenységek keretében lehetőséget teremt a játékra, a rendszeres testmozgásra,
valamint kulturális és manuális foglalkozásaival hozzájárul a tanulók
önművelődési igényeinek kialakításához és alkotói kedvük kibontakoztatásához.
Tanulószoba
Az alsó és a felső tagozat közti átmenet nehézségeit igyekszik megkönnyíteni az
iskola a tanulószoba kínálta lehetőségekkel. A tanulószoba 5. évfolyamon tanuló
gyerekeknek biztosít állandó tanári felügyeletet a délutáni órákban.
A tanulószoba munkarendje délután 2-től ½ 4-ig tart. Az ezt megelőző időben a
tanulók önállóan ebédelnek, jó idő esetén az iskola udvarán játszhatnak.
A foglalkozás 2-től kezdődik, munkarendje viszonylag kötetlen, hiszen
igyekszünk alkalmazkodni a tanulók egyéb délutáni tevékenységeihez is
(szakkörök, zeneiskola, sport). A tanulási idő rendszerint háromig tart, ez alatt el
kell készíteniük az írásbeli feladatokat, amelyhez szükség esetén segítséget
51
kérhetnek. A feladatokat pedagógus ellenőrzi, szükség esetén megmagyarázza,
kikérdezi a szóbelit, gyakorlásra is lehetőséget teremt. A fennmaradó időben
társasjátékokkal, rajzolással, olvasással tölthetik a gyerekek az időt. Jó idő
esetén a délután hátralévő részét az udvaron tölthetik a tanulók.
Szakkörök
Az iskola hagyományainak megfelelően szakköröket hirdet meg. Ezek
indításáról és arról, hogy mely foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a
szakmai munkaközösség és a szülői választmány véleményének
meghallgatásával az igazgató dönt. A foglalkozások szeptember közepén
kezdődnek, és a szorgalmi időszak végéig tartanak.
A foglalkozásokat a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől
függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A
foglalkozásvezető pedagógusokat az igazgató bízza meg.
A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint
a látogatottságról mulasztási, haladási naplót kell vezetni. A foglalkozás
vezetője felelős a működésért.
Az énekkar szorgalmi időszak alatt heti egyszer vagy kétszer 45 perces
időbeosztással működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról,
felvételükről a karvezető dönt.
Az előkészítő foglalkozások magyarból és matematikából szeptember közepén
kezdődnek, és a felvételi időszak végéig tartanak.
Iskolai sportfoglalkozások
A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét az iskolai DSE szervezi a szorgalmi
időre. A tanulók részvétele önkéntes. A DSE tevékenységét saját szabályzata
rögzíti és tartalmazza.
Fejlesztő foglalkozások
Szakemberek bevonásával, heti rendszerességgel, iskolai órakeretből biztosítjuk
a feltételeket. Tanulási képességet vizsgáló bizottság véleménye alapján és
szülői hozzájárulással vesznek részt a foglalkozásokon az érintett tanulók.
A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül.
A tanulók (szülők) a pedagógiai program nyilvánosságával, valamint az
osztályfőnökök tájékoztatásával ismerhetik meg a következő tanévben
választható tantárgyakat, foglalkozásokat; – a részvétellel kapcsolatos igényeiket
írásban, az iskola által biztosított űrlap kitöltésével minden év május 15-ig
jelenthetik be az osztályfőnöknek.
Pedagógusválasztásra intézményünkben nincs lehetőség.
52
3.7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban
történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő
formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei
3.7.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai és értékelése
Az alsósoknál az írásbeli beszámoltatásnak – életkori sajátosságuknál fogva –
kisebb a súlya, mint a felsőbb évfolyamokon. Ahogy haladnak előre
tanulmányaikban, egyre gyakoribbá válik az írásbeli számonkérés. Ügyelnünk
kell arra, hogy ez ne kerüljön túlsúlyba, a szóbeli feleletre is legyen lehetőség.
Ezt különösen azoknál a tanulóknál kell figyelembe vennünk, akiknél a dyslexia,
dysgraphia gyanúja fennáll, illetve vizsgálattal ezek megléte beigazolódott.
Az alsó tagozatban alapvetően a következő formák vannak jelen:
Írásbeli felelet: önálló órai munka egy-egy konkrét anyaghoz kapcsolódóan,
vagy kérdés-felelet formájú számonkérés. Lehet egyéni vagy csoportos, esetleg
az egész osztályra vonatkozó. 15-20 perc alatt megoldható, kisebb terjedelmű
írásbeli munka. Értékelése történhet szövegesen, „kisjeggyel”, vagy átlagos
súlyú érdemjeggyel. Mellette a szóbeli feleletek lehetőségét is biztosítjuk
tanulóinknak.
Témaközi felmérés: egy-egy tematikus egységen belüli, kisebb anyagrészhez
kapcsolódóan. Ez már akár egy teljes órát igénybe vehet. Érdemjeggyel
értékeljük.
Témazáró felmérés: egy-egy témakör lezárásakor az ismeretek alapos
összefoglalása után íratjuk. Maximum 45 percet vesz igénybe.
Szummatív – félévi, év végi – felmérés: több témát ölel fel. Alapos előkészítés,
ismétlés, összefoglalás után íratjuk meg, az évfolyamon belül azonos
mérőanyaggal.
Az érdemjegyét nagyobb súllyal számítjuk be a félévi illetve év végi
osztályzatba.
Általános szabályok az írásbeli feleltetéssel kapcsolatban:
Természetesen mindig az adott tantárgytól függ, hogy az írásbeli
beszámoltatás melyik formájával élünk.
Diagnosztizálás céljából íratott felmérőket nem osztályozunk, csak ha
ötöst lehet rá adni.
Egy nap egynél több felmérést nem íratunk.
A felméréseket a tanmenetek tartalmazzák, a tanulók időben értesülnek
róla.
Elegendő időt adunk a felmérés megírására és az önellenőrzésre.
Szöveges értékelést is fűzünk a felméréshez – szóban mindig, lehetőleg
rövid írásbeli megjegyzést a felmérésre is írunk.
A tanév folyamán az ellenőrzés, értékelés rendszeressége az adott
nevelőtől és tanulócsoporttól függ.
53
A felső tagozat gyakorlata
A beszámoltatások formái:
témaközi dolgozat,
témazáró dolgozat,
irodalmi dolgozatok,
fogalmazások,
házi dolgozat,
szorgalmi feladat,
mérés.
A beszámoltatások rendje:
A témaközi dolgozat időpontját a tanár előre nem jelenti be a
tanulóknak.
A témazáró dolgozat időpontját a tanár legalább egy héttel köteles a
tanulók tudomására hozni.
A meg nem írt témazárót a tanuló köteles pótolni.
A témaközi dolgozat az aktuális fejezet néhány leckéjéből tartalmaz
feladatokat.
A témazáró a kijelölt fejezet vagy fejezetek átfogó lezárása, feladatai a
kijelölt teljes tananyagot érinthetik.
A házi dolgozatot, a szorgalmi feladatot az alkalmanként kijelölt
anyagrész alapján otthon készíti el a tanuló.
Az intézményi mérési rendszer az meghatározott szempontok szerint
történik.
Országos mérés a rendeleteknek megfelelően.
A beszámoltatások korlátai:
A témaközi dolgozatok írására az óra egy része áll rendelkezésre, a
témazárók, mérések egész órás időtartamúak.
A témazáró dolgozat időpontját a tanár egy héttel előbb köteles
bejelenteni.
A témaközi dolgozattal kapcsolatban nincs bejelentési kötelezettség.
Témazárót, mérést a 6. órában íratni nem lehet.
A szaktanárok egy tanítási napon maximum 2 tantárgyból írathatnak
témazáró dolgozatot.
A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya:
A témaközi dolgozatra kapott érdemjegy értéke azonos egy szóbeli
feleletével.
A témazáró dolgozatok érdemjegyei hangsúlyosabbak, mint a témaközi
dolgozatoké, és kiemelten kell őket figyelembe venni.
54
Idegen nyelvből szintfelmérő dolgozat írása szükséges, ha a tanuló
csoportot vált vagy másik iskolából érkezik.
Házi dolgozatok és szorgalmi feladatok érdemjegyeinek értéke arányban
áll a végzett feladat értékével. Értékelése felelet értékkel bír.
Az intézményi mérés értéke egy témazáró dolgozat érdemjegyével azonos
értékű lehet.
Országos mérés esetén nincsen érdemjeggyel értékelés.
3.7.2. A tanulók értékelése, minősítése
A pedagógusok számára az értékelés rendkívül sokrétű, differenciált szerepet,
funkciót tölt be.
A tanulók számára kialakítandó értékelési renddel szemben az alábbi
követelményeket határoztuk meg a tanítás - tanulás folyamatában:
legyen egységes, egyszerű, áttekinthető,
legyen differenciált, személyre szóló,
legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő,
biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is,
jelezze a sikert és a kudarcot, de „skatulyázás” nélkül,
preferálja a szorgalmat és a tehetséget, alkotókészséget,
jelezze a tanuló számára helyzetét éppúgy, mint szülei, környezete
számára,
teremtsen érdekeltséget a „jó döntésre” az alternatív programok és
az egyéni munkarend kialakítása során,
kapcsolódjon szorosan az alkalmazott módszerekhez és az
alkalmazó személyiségéhez,
fejlesztő, ösztönző jellegű legyen,
folyamatosságot biztosítson,
az iskolai követelményrendszerre épüljön,
biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát,
félelemmentes légkörben történjék.
Az értékelés formái
Szóbeli értékelés
A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló
értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Többféle
módon jelenhet meg:
A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő, -
szinte minden pillanatban megjelenő - igen-nem, helyes-helytelen
típusú szabályozó megnyilvánulások.
A közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos,
rendszeres, szóbeli értékelés.
55
A pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekekkel,
szülőkkel. (Az alsó tagozat 1. 2. és 3. osztályában
hangsúlyozottan!)
Írásbeli szöveges értékelés
A tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések,
kiegészítések. Ezekre nagy hangsúlyt fektetünk.
A tanulmányi munkát, a magatartást és a szorgalmat az első
osztályban és a 2. évfolyam első félévében szövegesen is
értékeljük.
A szaktanár, vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő
teljesítmények, illetve problémás tanulók)
Külső felkérésre készített minősítések, vélemények
(gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok, stb.).
Osztályozás
A második évfolyamon félévkor szövegesen, évközben érdemjeggyel, év végén
osztályzattal értékelünk. Az ötfokozatú osztályozásnak mindenkor meg kell
felelnie az objektivitás, megbízhatóság és összehasonlíthatóság
követelményeinek. A félév és tanév zárása előtt egy hónappal írásban értesítjük
a kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleit.
A felső tagozaton a hagyományos módon értékelünk: minden tantárgyból évközi
érdemjegyeket, a félévek végén pedig osztályzatokat kapnak a tanulók
teljesítményükre. Ez vonatkozik az újként belépő tantárgyak első félévére is.
Írásbeli szöveges minősítést alkalmazunk erkölcstan tantárgyból.
Nyilvánosan értékelünk:
házi versenyeken, vetélkedőkön,
bemutató foglalkozásokon,
diák- és iskolagyűléseken,
szakkörön, kiállításokon,
évzáró ünnepélyen.
Értékelés az 1-8. évfolyamon
Értékelés, minősítés:
Az első évfolyamon negyedévenként mérjük a tanulók tudását, melyet %-
osan és szövegesen értékelünk.
Az első évfolyamon év közben, félévkor és év végén is szöveges
értékeléssel minősítjük tanulóinkat.
A 2. osztály első félévének végén még szöveges értékelést kapnak a
tanulók, második félévétől kezdődően az értékelésben a hagyományos,
érdemjegyeket (ötfokú skála) alkalmazzuk a tudás, a magatartás és a
56
szorgalom osztályzásánál egyaránt. A 3-4. évfolyamon év közben
érdemjegyeket, félévkor és év végén osztályzatokat kapnak diákjaink.
Az évközi értékelésben a tanítók, tanárok módszertani szabadságuk
jegyében az érdemjegyek mellett szabadon alkalmazhatnak értékelő
szimbólumokat is, de a tanév végén osztályzatokkal minősítik a tanulókat:
A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél
jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)
Továbbra is mód van arra, hogy a kiemelkedő tantárgyi teljesítményt a félévi és
év végi bizonyítványban a „kitűnő” minősítéssel értékeljük a 2. évfolyam 2.
félévétől.
A magatartás értékelésénél és minősítésénél:
példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)
A szorgalom értékelésénél és minősítésénél:
példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)
Az értékelés, mint a pedagógiai folyamat része jelentős szerepet tölt be a napi
gyakorlat légkörének, hatékonyságának alakításában.
A 7. és 8. osztályban a második idegen nyelv szöveges minősítése:
kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, gyenge
A minősítés a következő szempontok alapján történik:
A tantárgyi értékelés
Kiválóan
megfelelt
Jól megfelelt Megfelelt Gyenge
Kiejtése kiváló megfelelő,
néha
tévesztő
tévesztő fejlesztésre
szorul
Szókincse napra kész időnként
hiányos
hiányos nagyon
hiányos
Helyesírása hibátlan jól megfelelő megfelelő fejlesztésre
szorul
Olvasás utáni
szövegértése
kiváló jól megfelelő megfelelő fejlesztésre
szorul
Hallás utáni
szövegértése
kiváló jól megfelelő megfelelő fejlesztésre
szorul
Kommunikáció
készsége
kiváló jól megfelelő megfelelő segítséget
igényel
Nyelvtani
ismeretek
hibátlan időnként
hiányos
hiányos nagyon
hiányos
57
A tanulói teljesítmény értékelésének alapja a mérés. Az írásbeli számonkérés
mellett kiemelt szerepe van a tanulók szóbeli feleleteinek is. A tanulók félévente
a kettőnél kisebb óraszámú tárgyakból minimum kettő, a kétórás vagy nagyobb
óraszámú tárgyakból minimum három érdemjegyet kapnak. Az írásbeli nagy
dolgozatok és a tanulókkal előre megbeszélt kiemelt számonkérések súlyozottan
számíthatnak a félévi vagy év végi osztályzat megállapításánál. Félévkor és év
végén egy-egy osztályzattal történik a tanulók értékelése.
A tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjék a tantárgyi
követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek való megfelelés
mértékét fejezik ki a minősítő félévi, év végi osztályzatok. A szaktanár maga
dönti el, hogy a követelmények ismertetésének milyen módját választja, de az
ismertetést dokumentálni kell.
Érdemjegyet kaphat a tanuló:
szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló,
tételszerű),
írásbeli munkára (esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat),
önálló kiselőadásra,
óraközi, tanórai munkára,
tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre.
Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval
ismertetni, a szóbeli feleleteket pedig szóban is értékelni kell. Nem kerülhet
olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud. Az írásos
tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: témazáró dolgozat ,
írásbeli felelet.
Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható. A szaktanár a
témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles közölni a
tanulókkal.
A félév, a tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a
tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló
teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli.
A tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület áttekinti, dönt a tanuló magasabb
évfolyamba lépéséről. Vitás esetekben (ha a tanuló év végi osztályzata
jelentősen eltér az év közben tapasztalt előmeneteltől) a nevelőtestület felkéri az
érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, indokolt
esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését,
de a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az
évközi eredmények alapján a tanuló javára módosíthatja. Vizsgán kapott
osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg.
58
3.7.3. A tanulók munkájának szöveges értékelése
Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor
szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy
megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Írásbeli szöveges
minősítést alkalmazunk erkölcstan tantárgyból az 1-4.évfolyamon
A második év végétől a negyedik év félév végéig a szöveges értékelés helyett, a
hagyományos osztályzásos módszert kell használni.(Tanév közben
érdemjegyekkel, a félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítjük a
tanulókat.)
3.7.3.1. A szöveges értékelés elvei a kezdő szakaszban
Az iskolai oktatás korai bevezető és kezdő szakaszában a tanulók eltérő
fejlettségi, érettségi szinten állnak. A hátrányok és előnyök a szakmai
tapasztalatok szerint az iskolai oktatás több évén keresztül egyenlítődnek ki.
A szöveges értékelés elvi kiindulópontjai:
az értékelés a gyerekért, de elsősorban a szülőknek szól,
alakítja a helyes önértékelést, segíti a reális önismeretet,
nyitott, nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart,
a gyerek aktív részese a saját fejlődésének,
a szülő és a pedagógus közösen gondolkodik a gyermek fejlődéséről.
A szöveges értékelés elvi követelményei:
minősítés-központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemzi,
figyelembe veszi az életkori sajátosságokat,
összhangban van a pedagógiai programmal, a helyi tantervi rendszerrel és
a kimunkált értékelési koncepciókkal,
személyre szóló és ösztönző jellegű,
a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként megerősítő, korrigáló,
fejlesztő szerepet tölt be,
konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelöli meg a továbblépés útját és
módját, nyelvi közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára.
3.7.3.2. Az értékelés funkciói:
Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos
információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az
egyén tanulási folyamatának tervezéséhez.
Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához,
annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak.
Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-
egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a
pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat.
A személyre szabott differenciált értékelés azért is ösztönző hatású, mert a
tanuló megtapasztalhatja a tanítónak az ő személyére irányuló figyelmét,
59
pozitív, bíztató hozzáállását. Harmonikus viszony esetén a gyermek vágyik arra,
hogy megfeleljen a pedagógus elvárásainak, jól teljesítsen.
A szöveges értékelés alkalmazásánál a kisiskoláskor kezdetén bizalmasabb,
közvetlenebb kommunikáció alakulhat ki. Ezáltal nőhet a gyerekek motivációs
szintje, így mindenképpen az előnyök kerülnek előtérbe és nem a felmerülő
nehézségek.
3.7.3.3. A szöveges értékelés módjai és gyakorisága
Szóbeli:
a tanuló magatartásáról,
szorgalmáról,
tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és
más iskolai foglalkozásokon.
Megfogalmazódhat:
a tanító részéről,
a tanulótársak részéről és
önértékelés formájában.
Írásbeli:
a tanulói produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek megfo-
galmazásával,
témazáró felmérések megoldásának értékelése %-os teljesítménysávok
megadásával és ezek minősítő jelzésével, vagy
a különböző nehézségű feladattípusok szintjének megadásával (pl.
mindenkitől elvárható, közepes nehézségű, nehéz és átlag feletti vagy
kiemelkedő teljesítménynek tekinthető az adott feladat teljesítése),
a tanulási folyamatban szükség szerint aktuális észrevételek bejegyzése a
tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban (pl. a tanuló üzenő
füzetébe),
félévkor és a tanév végén részletes szöveges értékelés a tanuló maga-
tartásáról, szorgalmáról és a tanulási eredményeiről.
A szöveges értékelés pedagógiai, módszertani szabályai
A szöveges értékelések írásakor, amennyiben szabadon, mondatokban
megfogalmazott véleményt írunk (de esetenként, ha előre megírt szempontok
alapján jellemző minősítéseket húzunk alá, akkor is), van néhány szabály,
megfontolandó tapasztalat, amit érdemes figyelembe venni.
Ezek a következők:
egyértelmű, pontos, fogalmazás,
az értékelési időszak meghatározása,
a szöveges értékelés nem teljesítményelvű,
értékelésünk legyen előremutató és konkrét,
a szöveges értékelés kritikát, negatívumot is tartalmazhat.
60
3.7.3.4. A szöveges értékelés dokumentumai
A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének és iratkezelésének általános
szabályait és a tanügyi nyilvántartások kezelését a többször módosított 11/1994.
(VI. 8.) MKM rendelet előírásai tartalmazzák. A tanügyi nyilvántartások közül
az osztálynapló, a törzslap, a tájékoztató füzet és a bizonyítvány vezetésében
jelent változásokat a szöveges értékelési gyakorlat.
Az első évfolyamokról kiállított bizonyítvány „Záradék” rovatába kell
bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői
kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket.
Az első évfolyamon a tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által
engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlap a
bizonyítvány része.
Az OM által közzétett számítógépes szöveges értékelő program segítségével
készítjük el az első év végi bizonyítványokba a szöveges értékelést tartalmazó
pótlapokat, valamint a törzslapok kitöltését is a számítógépes program
segítségével végezzük. A program által kínált tantárgyi struktúrát és a tantárgyi
mondatbankokat átalakítjuk, illetve kiegészítjük a helyi sajátosságoknak
megfelelően.
Az írásbeli szöveges értékelés helyileg kialakított dokumentumai
1. osztályban és 2. osztályban félévkor kapnak a tanulók összefoglaló jellegű
írásbeli szöveges értékelést iskolai teljesítményükről. Ehhez tájékoztató
füzeteket használunk, melyek tartalmazzák a szöveges értékeléshez használható
táblázatokat. Ezek tartalmazzák mindazokat a részterületeket, teljesítendő vagy
mért ismeretszintet, képességet, készséget, amelyeknek értékelését el kívánjuk
végezni.
A részletes értékelés mellett szerepel a tanuló általános teljesítményét kifejező
minősítés is:
kiválóan teljesített
jól teljesített
megfelelően teljesített
felzárkóztatásra szorul.
Az idegen nyelv értékelésénél is ezeket a minősítéseket alkalmazzuk.
A tanulók évközi értékelésénél már második évfolyam 1. félévében lehetőséget
biztosítunk az ötfokú érdemjegy-skála alkalmazására is a szöveges értékelés
mellett. A tanév során bármikor élhet a tanító az írásbeli szöveges értékelés
eszközeivel. Annak szükségességét, formáját, gyakoriságát a pedagógus maga
dönti el, illetve a gyermek iskolai megnyilvánulásaihoz igazítja. Törekszünk
azonban arra, hogy az egy évfolyamon belül dolgozó tanítók körülbelül azonos
61
értékelő tevékenységet végezzenek. Ez rendszeres évfolyamszintű
egyeztetéseket kíván meg.
3.7.4. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei
Tanulóink személyiségfejlődésének, neveltségi szintjük értékelésének fontos
eszköze magatartásuk és szorgalmuk minősítése. A minősítési rendszerrel
célunk az egységes szemléletű értékelés megvalósítása.
3.7.4.1. A minősítés formái:
A tanuló magatartásának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3),
rossz (2).
A tanuló szorgalmának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3),
hanyag (2).
Félévkor a minősítés az ellenőrző könyvbe csak számmal kerül be, az év végi
bizonyítványba a fenti egyszavas minősítéseket kell beírni.
3.7.4.2. A minősítés eljárásrendje:
A tanulók magatartását és szorgalmát az első évfolyamon félévkor és év
végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell
kifejezni. A második év végétől a hagyományos osztályzásos módszert
használjuk, azaz a tanuló magatartását és szorgalmát tanítási év közben
rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén
osztályzattal minősítjük.
Az osztályfőnök az általa gyűjtött információk alapján a félévi, illetve az
év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési
fokozatára.
A minősítések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban
tanító tanárok véleményére és a minősítést megvitatja az
osztályközösséggel, valamint az érintett tanulóval.
Változtatni kell annak a tanulónak a magatartási érdemjegyét, akinek a
tanárokhoz, felnőttekhez, társaihoz való viszonya kifogásolható.
A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján alakul ki az
érvényben lévő minősítési fokozatok alapján. Az első félév végén az adott időszakban (félévben), a tanév végén az
egész tanévben mutatott magatartást és szorgalmat értékeljük.
A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell
jegyezni.
A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.
Az értékelés alapelveit, az egyes minősítések feltételeit az osztályfőnök a
tanulókkal az év elejei első osztályfőnöki órákon, a szülőkkel a tanév első szülői értekezletén ismerteti.
62
3.7.4.3. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei:
„Példás” az a tanuló, aki:
magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból,
felelősséget vállal tetteiért,
tiszteli és elismeri mások értékeit, jóindulattal segíti társait, aki
tudásával, közösségben elért helyzetével soha nem él vissza,
a nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket,
képes kulturáltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében,
szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében,
ügyel környezete rendjére, tisztaságára, szándékosan nem okoz kárt,
betartja az iskola házirendjét,
nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.
„Jó” az a tanuló, aki:
a példás magatartás követelményeinek javarészt megfelel, de
cselekedeteit, ítéleteit időnként az indulat vezérli,
a házirendet betartja,
tiszteli a felnőtteket, társait,
trágár, durva kifejezéseket nem használ,
feladatait becsülettel elvégzi, de a közösségért vállalt munkára önként
csak ritkán vállalkozik, a rábízottakat tőle elvárható módon teljesíti,
az osztály vagy az iskola közösségi munkájában csak felkérésre,
biztatásra vesz részt,
ügyel környezete rendjére, tisztaságára, szándékosan nem okoz kárt,
nincs írásbeli intője vagy megrovása.
„Változó” magatartású az a tanuló, aki:
cselekedetei következményeit nem képes felismerni, így az iskolai
házirend előírásait nem minden esetben tartja be,
a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,
a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,
játékban gyakran vét a szabályok ellen, közösségi munkájában sokszor
udvariatlan, durva,
sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg,
az órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnként mással
foglalkozik,
ha feladattal bízzák meg, azt elvégzi, de nem kellő figyelemmel,
környezete rendjéért keveset tesz, vagy nem érdekli,
a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran
figyelmeztetik rá,
igazolatlanul mulasztott,
osztályfőnöki intője van.
63
„Rossz” a magatartása annak a tanulónak, aki:
a házirend előírásait sorozatosan megsérti, nem tudja és nem is akarja
betartani az iskolai házirendet,
feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,
társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván
viselkedik,
viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,
szándékosan rongálja környezetét,
több alkalommal igazolatlanul mulaszt,
több szaktanári figyelmeztetést kap, illetve van osztályfőnöki
megrovása, vagy ennél magasabb fokú büntetése.
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok
eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte
(vagy megsértése) szükséges.
3.7.4.4. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei:
„Példás” szorgalmú az a diák, aki:
képességeinek megfelelő, egyenletes teljesítményt nyújt,
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is. és azokat
elvégzi,
munkavégzése pontos, megbízható,
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt,
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig
elhozza.
„Jó” a szorgalma annak a diáknak, aki:
képességeinek megfelelő viszonylag egyenletes tanulmányi
teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,
a tanórákon többnyire aktív,
többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való
részvételt önként nem vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti,
taneszközei tiszták, rendezettek.
„Változó” a szorgalma annak a diáknak, aki:
tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem
mindig teljesíti,
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,
64
önálló munkája figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre,
felügyelettel dolgozik.
„Hanyag” a szorgalma annak a diáknak, aki:
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,
feladatait folyamatosan nem végzi el,
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el,
annak ellenszegül,
félévi, vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez
a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy
megsértése) szükséges.
A magatartás és szorgalom megítélésekor mindig figyelembe kell venni a
gyermek életkörülményeit és képességszintjét!
3.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet 3. osztálytól, az
informatikát, a 7-8. évfolyamon a matematikát. Célunk ezzel, hogy az
ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek
fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Hisszük, hogy a
csoportbontással ezek a tantárgyak érthetővé és élvezhetővé válhatnak a
gyengébb képességű gyerekek számára is, ugyanakkor szárnyalni engedi a
felfedezés örömét kereső tehetséges tanulóinkat. Így a felzárkóztatás illetve a
tehetséggondozás biztosításához fokozottabban tudjuk alkalmazni a differenciált
osztálymunkát.
Idegen nyelv oktatása iskolánkban első évfolyamtól történik. A harmadik
osztálytól kezdődően csoportbontásban tanítjuk az angolt és a németet. A
negyedik osztály végén a tanulókkal szintfelmérő tesztet íratunk. Ennek
eredménye, valamint az egész évben nyújtott teljesítményük alapján osztjuk be
őket csoportokba. Az emelt óraszámú csoportba (tagozatra) való bekerülés
feltétele az év végi jeles osztályzat, a szintfelmérő teszt legalább 80%-os
megírása, a tantárgyhoz való pozitív hozzáállás, lelkesedés és érdeklődés. Így a
tehetséges tanulók magasabb színvonalon tanulhatják felső tagozaton az idegen
nyelvet. A többi tanuló a NAT által előírt óraszámban, heti három órában
tanulhat tovább. A csoportok természetesen mindkét irányban átjárhatóak. Így a
65
későn érő, de tehetséges tanulóknak is lehetősége van arra, hogy bekerüljenek az
emelt óraszámú csoportba.
A matematika alapozó tantárgy. Több természettudományos tárgy tanítását is
előkészíti. Ezért főleg a 7-8.. évfolyam matematika anyagát nagyon alaposan
kell megtanítani, és ez a csoportbontás segítségével sokkal hatékonyabban
tehető meg.
Az egyes osztályokban lévő diákok képességeikben, motiváltságukban,
érdeklődésükben nagyon különböző szinten állhatnak. Ennek kiküszöbölésére
vezettük be a 7-8. évfolyamon a csoportbontást matematika órákon
évfolyamonként minimum 4 csoportban. /Az iskola költségvetésének
figyelembe vételével az osztályok, illetve az évfolyamon tanulók létszámától
függően határozzuk meg a csoportok számát./ Célja mindenekelőtt az, hogy az
órákon minden diák optimálisan fejlődhessen. Mindenképpen figyelemmel kell
kísérni, és ismerni kell a tanulók képességét, motiváltsági fokát, külön figyelmet
fordítva az egyéni különbségekre, a tanulók egyéni fejlődési ütemére.
A csoportbontás kritériumai:
A 7. osztály elején a 6. évfolyamos matematika szaktanárok alapos, feltáró,
elemző munkájának javaslatára, illetve a tanulók 6. osztályos év végi
matematika osztályzatának figyelembe vétele alapján alakítunk ki olyan
matematika csoportokat, amelyekben közel azonos képességű, adottságú
gyerekek vannak. Így minden tanuló a számára legmegfelelőbb ütemben
haladhat, az általa megtanulható maximumot tanulhatja olyan munkaformában,
és olyan módszerrel, ami egyéniségének leginkább megfelel.
A 7. osztályos tanulók matematika csoportnévsorát mindig az aktuális tanév első
napján tesszük közzé, ahol a közel azonos képességet mutató tanulók
huzamosabb ideig (félév, év, esetleg két évig) egy csoportban dolgoznak.
Természetesen a csoport tagjainak képességéhez mérten figyelembe vesszük a
létszámot is a jobb munka érdekében. A 7. osztály kezdetén szülői értekezleten
tájékoztatjuk a szülőket gyermekük csoportba sorolásáról és a csoportbontás
kritériumairól.
A csoportokat nem szabad lezártnak tekinteni, mindig kell lehetőséget hagyni a
csoportok közötti átjárásra. Ha a tanuló nem felel meg a választott csoport
elvárásainak, a szaktanárok javaslatot tehetnek az áthelyezésre. Megalapozott
indoklás után az áthelyezés szülő kérésére is történhet. Az áthelyezésről minden
esetben a szaktanárok bevonásával az igazgató dönt.
Az egyes csoportoknál úgy jelentkezik a differenciálás, hogy minden csoportban
minden törzsanyagot tanítunk, csak az anyag mélysége, az elsajátítás minősége
különbözik. Egyiknél megállunk az egyszerű alkalmazás szintjén, míg a
66
másiknál az alkotó alkalmazást kívánjuk meg, s tanítjuk a kiegészítő tananyagot
is.
Minden csoportnál a pedagógus legfontosabb feladata az, hogy a tanulókat
képességeikhez mérten, a lehető legmagasabb szintre juttassa el, függetlenül
attól, hogy milyen csoportba kerülnek.
A nívócsoportok előnyei:
Az egyes csoportokban a tananyagot alaposabban tudjuk gyakoroltatni.
A közel azonos érdeklődés és tudásszint miatt a haladási ütem gyorsabb, a
feladatok szintje azonos.
A tanulók jobban tudják egymás gondolatmenetét követni, jobban tudnak
egymásnak segíteni.
Lehetőséget nyújt a felzárkóztatás tökéletesebb megvalósítására.
A tehetséggondozást, a tanulmányi versenyekre való felkészítést
megkönnyíti.
A választható tantárgyak esetében választásukat a tanulók és a szülők
aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás,
továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha
kötelező tanórai foglalkozás lenne.
3.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
A mérések alkalmazása biztosítja a nevelési-oktatási intézményekben a fizikai
állapot megítélését, lehetővé teszi a fejlődést, módot ad az összehasonlításra,
valamint arra is, hogy a testnevelést tanító pedagógusok megismerhessék,
felismerhessék a nevelő-oktató tevékenységük eredményeit, hiányosságait.
A mérés a testnevelők, a testnevelést tanítók feladata. A mérés lebonyolítására
ősszel és tavasszal kerülhet sor, de tavasszal minden osztályban elvégezzük. A
kapott adatok feldolgozásra kerülnek, megfelelő alapként szolgálva segítik az
előrelépést, a jövőkép kialakítását.
Eddigi mérési gyakorlatunkban a „Hungarofit” – Egyszerű vizsgálati módszer és
értékelési rendszer a fizikai fitness-szint objektív méréséhez a 7-19 éves korúak
számára c. kiadvány alapján végeztük. A kiadvány tartalmazza azokat a
teszteket, amelyek a 8 és 18 éves fiúk és lányok fizikai teljesítőképességének
méréséhez alkalmazhatók. A lehetséges mérések közül azokat választottuk ki,
amelyekhez megfelelő adottságokkal rendelkezünk, illetve eddigi gyakorlatunk
szerint szükségesnek tartunk. Továbbra is ezt a már bevált mérőrendszert
kívánjuk alkalmazni iskolánkban.
A fizikai állapot mérésével, ellenőrzésével kettős feladatot oldunk meg:
67
megállapítjuk a pillanatnyi teljesítményt (diagnózis, ami nélkülözhetetlen
kiindulópont a kondícionális képességek, képesség-együttesek fokozatos
fejlesztéséhez),
ismételt mérések esetén nyomon követhetjük a változás, fejlődés irányát
(prognosztika).
A tesztek
12 perc futás (m)
A tanulók kisebb csoportokban, állórajttal indulva és 12 percig futva a
lehető leghosszabb távolságot tegyék meg. Megengedhető kifulladás
esetén, hogy a tanuló tovább gyalogoljon, majd ismét fusson. A mérési
pontosság az 5 méterenként megjelölt futópályán 1 m. Ez nálunk az
Erzsébet ligetben történik, ahol egy kör = 330 m.
Felülés térdérintéssel (db)
Kiinduló helyzet: hanyattfekvés, tarkóra tartás, felhúzott térd. A lábak úgy
támaszkodnak a talajon, hogy a lábszár és a comb megközelítőleg
derékszöget zárjon be. A próbát végző tanuló lábfejeit, az ismétléseket
számoló társ rögzítse a talajon. A lábfejek mintegy lábfejhossznyi
távolságra legyenek egymástól. A vizsgált tanuló felüléssel és balra
törzsfordítással jobb könyökével érintse meg a bal térdét. Kezeit közben
nem veheti el a tarkójáról. Ezután ellenkezőleg kell végrehajtania a
feladatot. Visszaereszkedéskor a tarkón lévő kéznek érintenie kell a talajt.
Minden felülés - visszaereszkedés egy érvényes kísérletnek számít. A
lányok és a fiúk is 60 s-ig ismételjék a feladatot.
60 m futás (s)
A tesztelés az atlétika szabályai szerint történik. A tanulók tetszés szerint
indulhatnak álló- vagy térdelőrajttal. Tornacipőben egy alkalommal
fussanak. Mérési pontosság 0.1 s.
Karhajlítás - nyújtás fekvőtámaszban (db)
A karhajlítás - nyújtást egyenes törzzsel kell végrehajtani úgy, hogy a
mellkas a legmélyebb ponton érintse a támaszkodás helyét. Tilos a
mellkas ütődéséből adódó „elpattanást” felhasználni. A két karnak a
tolódás minden fázisban azonos nyújtottságúnak kell lenni, a fél oldalazás
tilos. Végrehajtás közben a teljesítés ritmusát feltűnően zavaró megál-
lások, kivárások nem engedhetők meg. Feljegyzésre a szabályosan
végrehajtott hajlítás – nyújtások száma kerüljön. Magas fekvőtámaszt kell
alkalmazni a 11-12 éves fiúknál és a 11-14 éves lányoknál.
Négyütemű fekvőtámasz (db)
A tanuló a következő mozgássort hajtja végre folyamatosan: terpeszállás –
guggoló támasz – fekvőtámasz – guggoló támasz – terpeszállás.
Időhatárok: 13 éves korig 30 secundum, 14-18 éves korban 60 secundum.
68
A mérőanyag tartalmazza azokat a táblázatokat is, amelyek életkori és nemek
szerinti bontásban tartalmazzák valamennyi próba esetén az értékelő
kategóriákat és a hozzájuk rendelt eredményeket. Ezek alapján könnyen
összesíthető egy-egy tanuló teljesítménye.
3.10.Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek
3.10.1.A környezetei nevelés fogalma
Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a
gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik
feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe
vevő cselekvésre.
3.10.2.Alapelvek, jövőkép, célok
Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy tanulóink környezettudatos, a
környezetért felelős állampolgárrá váljanak, akik tisztában vannak a fenntartható
fejlődés fontosságával. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását
tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén.
Általános célok, értékek:
az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező
értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő
létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt,
a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés,
a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.
Pedagógiai célok:
az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi,
esztétikai és erkölcsi megalapozása,
az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése,
rendszerszemléletre nevelés,
holisztikus és globális szemléletmód kialakítása,
a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben,
fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése,
a környezetetika hatékony fejlesztése,
érzelmi és értelmi környezeti nevelés,
a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés,
tolerancia és segítő életmód kialakítása,
a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése,
az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése,
az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése,
az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése,
69
a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése
képességének kialakítása, fejlesztése,
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése,
az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák
fejlesztésével (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés,
információszerzés),
az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklését,
globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése.
3.10.3.Rövid távú céljaink, feladataink
Célunk: a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása
a környezeti nevelési program szellemében.
Feladataink:
anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok
pedagógusok, dolgozók példamutatása,
a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása
termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése
a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés
népszerűsítése
a büfé árukészletének átalakítása
a menza környezetbarát, egészséges működtetése
az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása
(faliújság, iskolaújság, iskolarádió, helyi média)
3.10.4.A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a
diákokban:
az alternatív, problémamegoldó gondolkodás,
ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,
szintetizálás és analizálás,
problémaérzékenység, integrált megközelítés,
kreativitás,
együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,
vitakészség, kritikus véleményalkotás,
kommunikáció, médiahasználat,
konfliktuskezelés és megoldás,
állampolgári részvétel és cselekvés,
értékelés és mérlegelés készsége a környezet érdekeit figyelembe vevő
cselekvésre.
70
3.10.5. Módszerek:
kooperatív (együttműködő) tanulási technikák,
játékok,
modellezés,
riportmódszer,
terepgyakorlati módszerek,
kreatív tevékenység,
közösségépítés,
művészeti kifejezés.
3.10.6.A környezetei nevelés színterei
Tanórai keretek
Magyar nyelv és irodalom:
az irodalmi művekben megjelenő természeti – és környezeti értékek, azok
harmonikus kapcsolatának megismerése,
hivatalos iratok készítésének elsajátítása (kérvények, javaslatok, petíciók),
törekvés a helyes és szép beszédre,
az esztétikai, erkölcsi érzékenység fejlesztése.
Történelem, társadalmi- és állampolgári ismeretek:
a múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az
épített környezetért való felelős magatartás formálása,
a helyi történelmi értékek megismerése, védelme,
a hagyományok tiszteletének kialakítása,
az egész világot érintő globális problémák megértésének segítése;
hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelőssége és
feladatai a problémák elhárításában, csökkentésében,
a földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére.
Idegen nyelv:
a nyelvtanítás egyéb módszereinek segítségével a hazai környezeti
problémák megismerése; más országok hasonló problémáinak feltárása,
más népek környezetvédő tevékenységeinek, szervezeteinek
megismerése,
a környezettel szembeni nemzetközi felelősség szemléletének kialakítása.
Biológia és egészségtan:
ökológiai életmód kialakítása,
a földi élővilág sokféleségének, e sokféleség értékének megismerése,
az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzői, az azok között
lévő ok – okozati összefüggések,
a testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikák elsajátítása.
71
Kémia:
a tanulók figyelmének felhívása a kémiai ipar jelentős környezetkárosító,
valamint potenciális környezetvédő szerepére egyaránt,
az anyag – és energiatakarékosság, mint a környezetvédelem egyik
hatékony módszerszemléletének kialakítása,
az elterjedt vegyszerek és ezek élettani hatásainak megismerése
(környezetbiztonság),
a különböző technológiák hatása a természeti és épített környezetre, ezek
gazdasági hatásainak felbecsülése.
Földrajz:
tapasztalatok, ismeretek, élmények szerzése a közvetlen élő és élettelen
környezetről,
a földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére,
a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeként lezajló
változások felismerése, értékelése,
a regionális és globális problémák megismerése, és a lehetséges
megoldási módok számbavétele,
a természeti és társadalmi értékek megismerése, megőrzése.
Fizika:
az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés)
egészségkárosításának megismerése,
a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti
hasonlóság, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatások
felismerése,
a környezet változásainak, a változások okainak értelmezése, s ezek
tudatában megoldások keresése a környezeti problémákra,
a környezeti változások fizikai magyarázatának megismerése, megértése.
Matematika:
a tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli
viszonyainak megismerése mérése,
a környezeti mérések eredményeinek értelmezése, elemzése, statisztikai
módszerek alkalmazása, reális becslések képességének kialakítása,
más tárgyakban megismert környezeti összefüggések matematikai
módszerekkel való szemléltetése, táblázatok, grafikonok készítése,
elemzése,
a logikus gondolkodás, a szintetizáló – és lényegkiemelő képesség
fejlesztése.
72
Technika, életvitel és gyakorlat:
annak a megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai
környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre,
a fenntartható fejlődés összefüggéseinek, követelményeinek,
problémáinak feltárása,
a környezetgazdálkodás lényegének megismerése,
a környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatása.
Ének-zene:
a természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése,
a természet zenei ábrázolásának módjai,
a természet szépségének megjelenítése a népdalokban,
a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepének felismerése,
a „zenei környezetszennyezés” felismerése.
Vizuális kultúra:
a természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése,
a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségei,
a hagyományápolás fejlesztése (pl. népi építészet, díszítőművészet),
a természetes alapanyagok használatának ismerete,
műalkotások elemzése környezetnevelési szempontok szerint,
a tárgyi világ formanyelvi elemeinek ismerete, a tartalom és a forma
összefüggése,
a helyi népi építészeti emlékek felkutatása, megismerése,
példák mutatása környezetbarát formatervezésre.
Testnevelés és sport:
a környezeti hatások és az egészséges testi fejlődés közötti összefüggés
felismerése,
a sport nélkülözhetetlen szerepe az emberi kapcsolatokban, az
együttműködés és tolerancia fejlesztésében,
a környezetszennyezés egészséget veszélyeztető hatásai a sport
szemszögéből nézve,
lehetőség szerint természetes anyagok használata a sportoláshoz
(sportruházat sportszerek).
Tanórán kívüli keretek
Napközi otthon
A délutáni szabadidős tevékenységek sora (a környezet tisztaságának óvása,
díszítése, növények gondozása, madarak etetése, az időjárás megfigyelése,
természetfilmek megtekintése stb.) hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon bennük a
környezettudatos magatartás.
73
A napirend segíti a rendszeres életmód kialakulását. A szabad levegőn való
tartózkodás, a sport, a játék edzi egészségüket, elősegíti harmonikus emberi
kapcsolatok kialakulását.
Akciók, vetélkedők, tanulmányi versenyek
Jeles napokon (pl. Föld Napja, Madarak és Fák Napja stb.) versenyek,
kirándulás, vagy egyéb rendezvény szervezésével hívjuk fel a figyelmet a helyi
vagy globális környezeti problémákra.
3.10.7.Humán erőforrások
Személyi erőforrások:
Pedagógusok: Tudatosítják a gyermekekben a környezet értékeit. Hozzájárulnak
a megfelelő környezeti attitűd kialakulásához. Környezeti tartalmakat
közvetítenek. Megalapozzák a környezeti problémák többoldalú megközelítését,
és a megoldásukhoz szükséges együttműködési készséget. Munkájukat segíti az
iskolaorvos, és a védőnő. Tanulók: Megismerik a környezet értékeit, az ember természet iránt viselt
felelősségét.
Adminisztratív és technikai dolgozók: Környezettudatos munkavégzésükkel
járulnak hozzá a környezeti neveléshez.
Szülők, civil partnerek: Megerősítik a gyermekekben azt a környezettudatos
magatartást, amelyet az iskola is közvetít.
3.10.8.Ökoiskola
Intézményünk 2008-ban nyerte el az Ökoiskola címet.
Az ökoiskola olyan intézmény:
melynek működését minden téren áthatja a fenntarthatóság elve,
ahol a lehető legnagyobb mértékig megpróbálják tiszteletben tartani az
élővilág érdekeit,
amely működésével megpróbál minél kisebb károsodást okozni az
ökoszisztémának.
Célkitűzéseink az Ökoiskolai Hálózat célkitűzéseivel azonosak.
Tevékenységünket úgy végezzük, hogy a helyi környezetei értékek és
problémák megismertetésében és megoldásában támaszkodunk a diákok aktív
közreműködésére.
Ökoiskolai programjaink, feladataink:
kapcsolattartás a támogatókkal, új támogatók felkutatása,
osztályok szépítése, „zöldítése”,
gyűjtőakciók: papírgyűjtés ősszel és tavasszal, elemgyűjtés, elektronikai
hulladék gyűjtése, PET-palackok gyűjtése,
természeti környezeti programok: madárgyűrűzés, túrák (Bakony,
Pannonhalma, Püspökerdő, Gyirmót),
74
energiatakarékossági programok: energiakaland az alsó tagozatban,
energiajárat a felső tagozatban
megemlékezés a világnapokról,
ökofaliújság állandó frissítése, környezetvédelmi plakátok készítése,
versenyek: ökoverseny, tisztasági verseny az alsó és felső tagozatban,
részvétel a Gyermekek Háza ökoprogramjain,
részvétel az Ökohálózat pályázatain, nemzetközi projektekben,
projekt-napok: a Madarak, fák napja alkalmából, egészségnap, diáknap
rendezvényei.
3.10.9.Egészségnevelési alapelvek
Az egészség:
Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya.
Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz.
Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt.
Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola,
más közösségek).
Az egészségnevelés tartalmi elemei:
A Nemzeti alaptantervben a biológiai és egészségtani műveltségtartalmak
tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és az
élettelen természet szoros kapcsolatát az élővilág egységét. Az e területen
megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak, hogy a tanulók tudatosan
betartsák az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat. Az ember
egészsége témakörében megtalálhatók a szervezet számára szükséges táplálékok
ismeretére alapozó, megfelelő táplálkozási szokások kialakítását ösztönző
pedagógiai szándék. Fontos az emberi szervezetre gyakorolt anyagok hatásainak
megismerése. Az alkohol, a drogok, a dohányzás egészségkárosító hatásainak
megismertetése párosul az aktív és tudatos egészségvédelemmel. Az iskola, a
családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben
mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak
kialakítására és begyakorlására.
Az egészségnevelés alapelvei:
az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba,
a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni,
tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység,
kiterjed minden tanulóra,
résztvevője az iskola minden dolgozója,
helyes cselekvésre serkent,
tudatosítja a káros szenvedélyek (dohányzás, drog, alkohol)
egészségkárosító hatását,
segíti az „egészséges iskolai légkör” kialakulását,
75
a személyiség megerősítését szolgálja,
a csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár,
diákcsoport),
segíti a tanulókat abban, hogy fejlődésük során személyiségközpontú,
rugalmas és probléma érzékeny, önálló, aktív, felelősségteljes
személyiségekké váljanak,
reális önismerettel, pályaismerettel, hatékony kommunikációs készséggel,
tanulástechnikával, helyes egészségi és higiénés magatartással, valamint
alapfokú elsősegély nyújtási ismeretekkel rendelkezzenek a tanulók,
az életről, az emberről és környezetéről, valamint ezek kölcsönhatásairól
holisztikus szemlélet kialakítása annak érdekében, hogy a tanulók tudják
az életet és az egészséget értékként tisztelni,
a tanuló járuljon hozzá saját egészségi magatartásának kifejlesztéséhez, a
saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás kialakításához,
készítse fel a tanulókat a stresszhatások feldolgozására, a személyes
krízishelyzetek felismerésére, és a kezelési stratégiák megismerésére,
a helyes életvezetési szokások (napirend, korszerű táplálkozás, öltözködés
egészségmegőrző napi mozgás) kialakítása a tanuló életminőségének
javulását eredményezik,
az egészséges életmódra nevelés épüljön be a tanuló egész napos
foglalkozásába,
a tanuló értse meg saját egészségvédelmének jelentőségét
(szűrővizsgálatokon való részvétel, az egészségügyi szolgáltatások
szakszerű igénybe vétele), és rendelkezzék azokkal a szükséges
ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel környezetét, egészségi
feltételeinek javítását, az egyes emberek, valamint a közösség
egészségének a védelmét cselekvően megteremtheti.
Az egészségnevelési elvek helyi megvalósításának részletes szabályai a
pedagógiai program „Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok” c.
fejezetében találhatók.
3.11.A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
3.11.1. Intézményünk integráló jellegű intézmény.
Képesek vagyunk mind a különleges bánásmódot igénylő, mind a hátrányos
helyzetű (HH), ill. halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók integrált
nevelésére-oktatására.
Az esélyegyenlőség biztosítását az alábbi területekre kiterjedően értelmezzük:
a nevelésbe/oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása,
a felvételi kérelmek elbírálása,
76
a nevelés/oktatás követelményeinek megállapítása és a
követelménytámasztás,
a teljesítmények értékelése,
a gyerekek egyéni fejlesztése,
a fegyelmezés, büntetés gyakorlata,
a neveléshez/oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és
igénybevétele,
a neveléssel/oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,
a nevelésben/oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok,
oklevelek kiadása,
a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés,
a nevelésben/oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony
megszüntetése során.
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti:
különösen valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése egy
köznevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban,
osztályban vagy csoportban,
olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási
rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem
éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem
felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem
biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez
szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.
A köznevelési intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök
és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más
személyek vagy csoportok, megbélyegzése vagy kirekesztése.
Esélyegyenlőségi célkitűzések intézményünkben:
Célunk az, hogy érvényesüljön:
diszkriminációmentesség,
szegregációmentesség,
a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi
integrációjának támogatása,
a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása,
az integráció biztosítása.
Olyan körülményeket kell kialakítani, hogy megvalósuljon
megkülönböztetés megszüntetése,
az egyenlő bánásmód,
az emberi méltóság tiszteletben tartása,
a társadalmi szolidaritás.
77
A tervezett infrastrukturális és tartalmi, szakmai fejlesztés esetén kiemelt
figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű
tanulók nevelési/oktatási helyzetének javítására a beruházások megvalósítása
során.
A fenti célok megvalósítása érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük
településen élők szociális helyzetét,
közszolgáltatások elérhetőségét,
tanulók (HH/HHH ill. SNI) eloszlását az egyes iskolai osztályokban,
a gyógypedagógiai nevelést, oktatást,
a lemorzsolódás arányát,
a továbbtanulási mutatókat,
a középiskolai eredményeket (utánkövetés),
a tanórán kívüli programokon való részvételt az általános iskolai
oktatásban,
az iskolán kívüli segítő programokon való részvételt az általános iskolai
oktatásban,
a kompetencia mérések eredményeit,
a humán-erőforrás meglétét,
az infrastruktúrát és az ahhoz való hozzáférést,
módszertani képzettséget,
az intézményi és szervezeti együttműködéseket (kisebbségek, civil
szervezetek).
3.11.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Az egyenlő bánásmód elveinek betartása iskolánkban kiemelt feladat.
A tevékenység célja segíteni azon gyermekek beilleszkedését az iskolai
környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt
vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek, így különösen a csonka családban
felnövő gyermekek vagy munkanélküli szülők gyermekei.
Ehhez először elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek
hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához.
Ilyenek:
a családi mikrokörnyezet,
az alkoholizmus a családban,
a szülői életvezetési problémák,
a nagycsaládosok gondjai,
a csonka családok,
az éppen felbomló családok,
a munkanélküliség,
a szülők alacsony iskolázottsága,
az érzelmi szegénység,
78
a hiányos törődés,
a krónikus betegség – akár a gyermeknél vagy szülőnél,
ingerszegény otthoni környezet,
az igénytelenség a család részéről,
a családi házon kívüli környezet (pl. utca, lakókörzet, társas kapcsolatok).
Ezeknek a tényezőknek a tisztázása nagyfokú tapintatosságot kíván a
pedagógusoktól. Sem a gyermeket, sem a szülőt méltóságában megbántani nem
szabad. Mindig éreztetnünk kell, hogy nem sajnálat vezérel bennünket a
segítségadásban, hanem a gyermek érdekeit tartjuk szem előtt. Az a szülő, aki
érzi a megértő, segítő hozzáállást, bátrabban jelzi problémáit. A hátrányok
számbavétele után meghatározzuk tevékenységünk célját és a hátrányok
enyhítését szolgáló tevékenységformákat.
A szociális hátrányok sokfélék lehetnek. Ezeket mindegyik esetben pontosan
meg kell határozni, hiszen más-más megközelítést igényelnek.
Amennyiben feltártuk a fenti gondok valamelyikét, sorra kell vennünk a
segítségadás lehetőségeit, szociális szolgáltatásainkat:
Törekedjünk arra, hogy ezek a gyerekek igényeljék a napközis vagy
tanulószobai ellátást, így szabadidejük egy részét is szervezett
körülmények között tölthetik.
Az iskolai étkezés költségeihez iskolánk nem tud hozzájárulni, azonban
segítjük a szülőt az ügyintézésben, aminek eredményeképpen az
önkormányzat biztosítja gyermekének a csökkentett étkezési díjfizetés
lehetőségét.
A „Kölcsey Iskoláért” alapítvány célkitűzései között szerepel a nehezebb
körülmények között élő gyerekek segítése. Ennek formái a következők:
A tankönyvek árának kifizetéséhez igényelhetnek az állami támogatáson
felüli összeget. Ez akár a teljes árat is jelentheti egy-egy tanulónál.
Az osztálykirándulások költségeihez szintén hozzájárulhat az alapítvány.
Erre az osztályfőnökök tesznek javaslatot.
Mód van arra, hogy a nyári táborozás költségeihez is támogatást kapjanak
a rászorulók.
A szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél kiemelt figyelmet fordítunk a
pályaorientáció, a továbbtanulás kérdésére.
A kulturált viselkedés szabályait minden szinten közvetítjük és
megköveteljük tanulóinktól.
Könyvtárunk szolgáltatásaival, rendhagyó órákkal, városnéző, várost
megismerő programok szervezésével igyekszünk a kulturális hátrányokat
csökkenteni.
Figyelemmel kísérjük azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek a
támogatásra szoruló gyermekek segítésére irányulnak.
79
A gyerekek életkorának megfelelő szinten prevenciós tevékenységet
látunk el, csökkentve a káros szokások kialakulását.
A korszerű és egészséges életvezetéshez nyújtunk ismereteket
tanítványainknak.
Reggel fél héttől délután öt óráig biztosítjuk a gyerekek felügyeletét.
Egészségügyi szűrővizsgálatokat, felvilágosító előadásokat szervezünk.
Drog- és bűnmegelőzési programokat szervezünk. (7-8. DADA-program).
A szociális és állampolgári kulcskompetencia fejlesztésével csökkentjük a
tanulók között meglévő szociális hátrányokat, és elősegítjük az egyenlő esélyek
elvének érvényesülését a továbbtanulásnál.
Az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló dokumentum
Az intézmény elkészíti, és folyamatosan karbantartja a Köznevelési
Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv című dokumentumát. Felülvizsgálatára 4
évenként kerül sor. Az esélyegyenlőségi intézkedési tervhez történő hozzáférést
az intézmény (a helyi pedagógiai programhoz hasonló módon) lehetővé teszi.
3.11.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink
A gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a
gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem)
és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Ez a tevékenység
nagyfokú érzékenységet, empátiát, tapintatot, szakértelmet igényel.
A gyermek- és ifjúságvédelem a nevelési-oktatási intézmények
tevékenységrendszerében az alapfeladatok közé sorolandó. Különösen igaz ez
napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe
kerülnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak. Egyre több az olyan
hátrányos helyzetű gyerek, akik a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi
gondjai miatt elhanyagoltakká válnak. Ezek a problémák az iskolában is
éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését,
társaikhoz és a munkához való viszonyukat.
Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos teendőket az
osztályfőnökök látják el.
Gyermekvédelmi tevékenységünk három területre terjed ki:
megelőzésére,
feltárására,
megszüntetésére.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink:
Közre kell működni a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények
megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
A HH, és HHH helyzetű tanulók kiszűrése, nyilvántartása.
Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések.
80
Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal.
Szoros kapcsolat kialakítása a Nevelési Tanácsadóval.
Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg
nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén a Gyermekjóléti
Szolgálat értesítse.
A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részvétel az esetmegbeszéléseken.
A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén annak kezdeményezése,
hogy az intézmény igazgatója indítson eljárást az illetékes települési
önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás
természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.
Az újonnan érkező gyermekek beilleszkedési problémáinak feltárása,
beilleszkedésük segítése.
A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet
kialakítása, osztályfőnök - tanár - szülő együttműködésével.
A szülők tájékoztatása a támogatási lehetőségekről.
Információk nyújtása a szülők számára, melyek segítségével a jogi,
egészségügyi, szociális és társadalmi problémákat és azok megoldásait
jobban megismerhetik.
A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek esetében vizsgálatok
kezdeményezése.
Folyamatos ismeretterjesztés a kollégák körében a hátrányos helyzetű
gyerekek támogatását elősegítő programokról, lehetőségekről.
Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak felmérése, nyilvántartása.
Közreműködés az alapítványi tankönyvtámogatások odaítélésében.
A gyerekkel, a szülőkkel való közvetlen beszélgetés- indokolt esetben
családlátogatáson-, fogadóórán.
A szülő figyelmeztetése, ha gyermeke jogainak megóvása vagy
fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tartunk szükségesnek.
A gyerekek anyagi támogatásának /tankönyvtámogatás, kirándulási,
támogatás, étkezési díjkedvezmények/ ügyintézésében való
közreműködés.
Napközis és tanulószobai ellátás biztosításával a helyes tanulási szokások,
az értelmes szabadidő eltöltés igényének alakítása. Ezek segítségével a
tanulási kudarcok és a deviáns magatartás kialakulása csökkenthető.
A tanulók étkezésének figyelemmel kísérése (pl. tízórai, uzsonna).
Az intézmény minden dolgozójának, akár pedagógus, akár nem pedagógus
alkalmazott, kötelessége felfigyelni és a megfelelő személyeknek tájékoztatást
adni arról, ha bármilyen veszélyeztetettségre vagy hátrányos helyzetre utaló jelet
észlel egy-egy tanulónál.
81
A gyermekvédelemhez tartozik az is, hogy a gyermekek megismerjék a
törvényben megfogalmazott jogaikat, kötelességüket. Fontos, hogy a vonatkozó
törvényeket megismerjék a szülők is. Erre lehetőséget biztosítanak szülői
értekezletek, szülői fórumok, osztályfőnöki órák, a diákönkormányzati
megbeszélések.
3.12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának,
szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek
3.12.1.Jutalmazások általános alapelvei
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:
példamutató magatartást tanúsít,
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
vagy osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb.
versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez
és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
3.12.2.A jutalmazás formái
Az iskolában tanév közben a következő dicséretek adhatók:
szaktanári dicséret,
osztályfőnöki dicséret,
igazgatói dicséret.
A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudtára kell adni.
Az évközi versenyeredmények jutalmazása:
házi, városi, megyei, vagy országos tanulmányi, sport és egyéb
versenyeken elért eredményért osztályfőnöki, szaktanári vagy igazgatói
dicséret adható. Ezek átadása a versenyek után az iskolaközösség, vagy az
alsó illetve a felső tagozat tanulói előtt történik.
82
A tanulók versenyeredményeinek értékelése és dokumentálása
versenyek és dicséretek
házi területi
(városrész,
más iskola
1-3. hely
városi
1-3 hely
megyei,
regionális,
alapfokú
nyelvvizsga
1-5. hely
6-10.hely
országos,
nemzetközi
1-10.hely
tanulóink
más
intézmény,
egyesület
színeiben
nincs dicséret
és nem
dokumentáljuk
szaktanári
dicséret
osztályfőnöki
dicséret
1-5. hely és nyelvvizsga
igazgatói dicséret
6-10. hely
osztályfőnöki dicséret
egyéni
mérlegelés
alapján
A dicséreteknél vitás esetben az igazgató-helyettes dönt. A
versenyeredményekért szaktárgyi jeles is adható a szaktanár mérlegelése
alapján. A dokumentálás az e célra nyitott könyvben történik. Az alsó és felső
tagozat külön könyvet vezet. A fenti táblázat alapján kerülnek az eredmények
dokumentálásra. A bejegyzéseket időrendi sorrendben, az eredmények elérését
követően két héten belül a munkaközösség-vezetők kötelesek elvégezni. Ha
nincs munkaközösség-vezető, az igazgató-helyettes nevezi meg a bejegyző
tanárt. Minden esetben fel kell tüntetni a szaktárgyat tanító illetve felkészítő
tanár, tanító nevét. A bejegyzéseket az igazgató-helyettesek félévente ellenőrzik.
Az intézményi újság két számában köteles megjelentetni a tanulók eredményeit:
januári szám: jún.1.-dec.31 közötti eredmények,
júniusi szám: jan.1.- máj.31. közötti eredmények.
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett
tanulók a tanév végén:
szaktárgyi teljesítményért,
példamutató magatartásért,
kiemelkedő szorgalomért,
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben
részesíthetők.
A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell bevezetni.
Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kiemelkedő eredményt elért
tanulóink jutalmazási formái:
Kölcsey-plakett tanulóknak
Kölcsey- plakettet kaphat a tanuló 8. évfolyam végén, ha megfelel a következő
követelményeknek:
a Kölcsey Ferenc szelleméhez méltó, példamutató magatartás és
szorgalom,
83
kiváló tanulmányi eredmény,
eredményes szereplés városi, megyei, országos tanulmányi versenyeken,
kiemelkedő egyéb- művészeti- vagy sportteljesítmény.
A kiválasztás módja és végrehajtása
A tanulók díjazására az osztályfőnökök tesznek a tanulóifjúsággal egyeztetett
javaslatot. Ezt a nevelőtestület döntése véglegesíti.
Rendkívüli és indokolt esetekben a Kölcsey- bizottság az előbbiekben
megfogalmazott elvektől eltérően is dönthet.
Jutalomkönyv, oklevél
Kiemelkedő tanulmányi munkáért, példamutató magatartásért,
szorgalomért, közösségi munkáért.
A Kölcsey-plakett, a jutalomkönyvek, valamint az oklevelek átadása a tanévzáró
ünnepélyen történik a nevelőtestület, a szülői illetve tanulói közösség előtt.
Nevelőtestületi dicséret
Tartósan kiemelkedő tanulmányi munkáért, a 8. osztály befejezésekor.
Tartósan kiemelkedő tanulmányi munkáért, ha a tanuló 4. vagy 6.
évfolyam befejezése után más intézményben folytatja tanulmányait.
A bizonyítvány záradéka: "Tartósan kimagasló tanulmányi munkájáért,
nevelőtestületi dicséretben részesül.”
3.12.3. A magatartás, a szorgalom értékelésének és minősítésének
követelményei, formái
Lásd:3.7.4.
3.13. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek
Az intézményben folyó nevelő-oktató munkát áthatja a gyermekközpontú
szemlélet, melynek lényege: hozzásegíteni a felnövekvő embert ahhoz, hogy
azzá váljon, akivé lehet. Ehhez biztosítjuk azokat a kedvező körülményeket,
amelyekben minden individuum ki tudja bontakoztatni önmagát. Iskolánk olyan
légkört nyújt diákjai számára, amely révén megtapasztalhatják: az iskola nem
kényszerek világa, hanem a felszabadult tanulás színtere, ahol pedagógus és diák
egyaránt biztonságban és jól érzi magát. A tanítási folyamatban alkalmazott
módszerek (kooperatív technikák, csoportmunka, kutató munkák stb.)
segítségével tanulóink megélhetik az önálló ismeretszerzés örömét.
Az iskolánkba járó gyermekek többsége az átlagos vagy magasabb színvonalú
szociokulturális háttérrel rendelkezik, melynek következtében magasak a szülői
elvárások. A szülők körében végzett elégedettség-vizsgálat szerint a szülők –
mint megrendelők – elégedettek az intézmény szolgáltatásaival. A család és az
iskola értékrendjét közel azonosnak tartják. Az általunk fontosnak tartott
gyermeki jellemvonások a szülői elvárásokkal is találkoznak.
84
Gyermekideálunk megfogalmazásánál a következő személyiségjegyek
felsorolását tartjuk fontosnak:
permanens tanulás igénye,
tudás utáni vágy,
a tudás tisztelete,
érdeklődés,
aktivitás,
szorgalom,
eredetiség,
kommunikációs készség,
türelem,
bizalom,
megbízhatóság,
együttműködés,
őszinteség,
felelősségvállalás,
becsületesség,
tolerancia,
rugalmasság,
segítőkészség,
lelkiismeretesség,
szolidaritás,
empátia,
nyitottság,
kiegyensúlyozottság,
tisztelet és megbecsülés.
Tanulóinknak egy életre szóló ajándékot, útravalót kívánunk adni, mert valljuk,
hogy mindenféle paradigmaváltás ellenére léteznek egyetemes emberi értékek,
amelyekre stabil tudás építhető. Ha válaszolni kívánunk korunk kihívásaira,
tudomásul kell vennünk, hogy ma már nem elegendő a tanórákon kifogástalanul
tevékenykedő és az előírt viselkedésmintákat követő gyerekeket nevelni. Fel kell
készíteni őket versenyekre, a rájuk váró küzdelmekre, amelyek átszövik
életünket, gazdaságunkat, mindennapjainkat. Mindent meg kell tennünk, hogy
egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően
teljesítő tanulókat bocsássunk ki az iskola kapuján. Akik önismeretük révén el
tudják dönteni, hol kezdődnek és meddig terjednek adottságaik és képességeik.
Hol húzódnak lehetőségeik és korlátaik határai. Mikor érdemes kockázatot
vállalni, mikor szükséges ezek elől kitérni. Hogyan lehet a sikerből hajtóerőt
kovácsolni, s a kudarcok után felállni és újrakezdeni.
85
Megújulásra, önművelésre képes tanulókat kell nevelnünk, akik képesek lesznek
az élethossziglani tanulásra, amit megkövetel a felgyorsult, kitágult világ, a
tudományok gyors fejlődése, az információáradat.
Mindenkit a képességei csúcsai közelébe szeretnénk eljuttatni. Nem kell, nem is
lehet mindenkinek mindent azonos szinten tudnia, de mindenkinek vannak olyan
képességei, amelyekre támaszkodva sikeresnek, fontosnak érezheti magát.
Természetesen mindez ideál marad, ha csak néhány pedagógus vallja magáénak
ezeket az elveket, tehát törekednünk kell a minél egységesebb nevelésfilozófiai
elveket valló tantestület alakítására.
Munkánkat a tanulók személyiségének fejlesztése, a partnerség elve, a
pedagógiai módszerek sokszínűsége jellemi.
Arra törekszünk, hogy az épület és légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott,
nyugodt, színvonalas munka környezeti követelményeinek.
A pedagógustestület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek
tekinti a személyes példaadást:
az önmagával szembeni szakmai igényesség terén,
a munkafegyelem terén,
arra törekszünk, hogy adminisztratív munkánk, tanügyi dokumentumaink
hiánytalan rendezettségükkel és precizitásukkal jól szolgálják a tartalmi
munkát,
az etikus magatartás terén,
az egymás közötti, illetve a gyerekekkel, a szülőkkel, más iskolák minket
látogató pedagógusaival való kapcsolatában (türelemre, megértésre
törekvés, tisztelet, segítőkészség, kölcsönös bizalom, felelősségvállalás).
Minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük a pályájuk elején és végén lévő
pedagógustársainkat. A fenntartóval, a szakminisztériummal és intézményeivel
korrekt, feszültségmentes kapcsolatra törekszünk.
Távol tartjuk az intézménytől a napi politikát.
A történelmi egyházakkal, az alapítványainkkal és a tudományos-kulturális
feladatokat ellátó civil szervezetekkel, intézményekkel korrekt, kiegyensúlyozott
kapcsolatot tartunk.
Törekszünk az előítélet-mentesség, a tolerancia, vallási, világnézeti semlegesség
megtartására és megtanítására.
3.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai szükség esetén
különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával
vagy évfolyamismétléssel
3.14.1. Az átvétel eljárásrendje:
Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított
tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el
kell-e rendelnie különbözeti vizsgát.
86
Évközi különbözeti vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként
általában azt az augusztusi vizsgaidőszakban szervezzük meg.
Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet
az igazgató, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy
nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a továbbhaladást.
Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az igazgató tanév
közben is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó
nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be
iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez
kaptuk.
Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött
hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási
naplóba.
Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok,
tanítók segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell. A hiányok
pótlására türelmi időt biztosítunk. A tananyagtartalomról, a beszámoltatás
időpontjáról és módjáról a tanulót a szaktanár, a tanító írásban
tájékoztatja, és amennyiben szükséges konzultációs időpontot tűz ki. A
tantárgy jellegétől függően a beszámoltatás szóban és írásban történhet. A
beszámoltatást az adott tárgyat az osztályban tanító szaktanár, tanító végzi
két másik szaktanár, tanító jelenlétében.
Szakosított tantervű osztályba történő felvétel esetén az adott tantárgy
szakmai munkaközössége által megfogalmazott feltételek, illetve a
kialakított javaslat alapján az igazgató dönt (idegen nyelv).
Idegen nyelvből szintfelmérő feladatlap kitöltése és szóbeli elbeszélgetés
alapján sorolja a szakmai munkaközösség az átvett tanulót a megfelelő
tanulói csoportba.
Matematikából szintfelmérő feladatalap megírásának eredménye alapján
sorolja a szakmai munkaközösség az átvett tanulót a megfelelő tanulói
csoportba.
Sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő tanuló részére a szintfelmérő megíratásakor indokolt
esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, biztosítani kell az
iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket,
alkalmazkodni kell az adottságaihoz.
Az átvett tanuló további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az
átvevő iskola feladata.
3.14.2. Mentesítések
Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat.
Az igazgató a tanulót mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt a tanuló
egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Ebben az esetben az
87
iskola magasabb évfolyamára történő lépés döntés meghozatalakor a
mentesítésben foglaltakat figyelembe kell venni.
A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell a szülőnek.
A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt szülői kérés esetén
konzultációs lehetőséget biztosít.
A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés
iskolarendszerében folytathatók.
A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola
igazgatója dönt.
3.15. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek
számonkérésének rendje
Lásd: 3.7.
3.16. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és
szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
3.16.1. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és
szóbeli feladatok meghatározása:
tanulói terhelhetősége napi és heti szinten,
a tanulók életkora,
az egyes diákok képessége, adottsága,
az értelmi fejlettsége,
a fejlődés üteme,
a napi tanórai foglalkozások hossza,
tantárgy sajátosságai és heti óraszámai,
házi feladat előkészítettsége.
A házi feladat céljai:
újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat,
készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat,
önálló kutatómunkát végezni valamely témában,
alkotómunkát végezni valamely témában.
A házi feladatok meghatározásának elvei:
Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem
szolgálja).
A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe
kell venni, hogy a tanulónak naponta 4-6 órája van, és minden órán tűznek
ki a számára kötelezően megoldandó feladatot.
Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására
valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt
88
nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része,
amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.)
A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve
feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell.
Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor
különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint:
Nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak
alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad.
Meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha
önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta el azt.
Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó
feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.
A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor
(könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti
alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés
határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel
kell megállapítani.
A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket
kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet
kötelezően előírni, aki versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más
jellegű alkotómunkát önként vállalta.
3.16.2. Az alsó tagozat gyakorlata
Az alsós tanulóink zöme a napköziben a tanóra alatt végzi el feladatait, így a
délelőttös tanító számára mindig van visszajelzés a napközis kollégától. Ennek
segítségével meghatározható az a házi feladat mennyiség, ami optimálisnak
mondható. Az otthoni, napközi otthoni tanulást a jövőben is fontosnak tartjuk,
hiszen olyan képességeket fejleszt a gyerekeknél, amelyekre állandóan
szükségük van. A házi feladatok az önálló munkavégzést, az önellenőrzés
képességének fejlődését egyaránt segíthetik.
Napi rendszerességgel adunk házi feladatot.
Hétvégére lehetőség szerint ne adjunk írásbeli házi feladatot.
Szünetekre (téli, tavaszi, nyári) legfeljebb gyűjtőmunkát, vagy
olvasásgyakorlást, verstanulást, kötelező olvasmány elolvasását adjuk fel.
Azokon a napokon, amikor valamilyen közös délutáni programjuk van
tanulóinknak, nem adunk házi feladatot (pl.: farsang).
Az írásbeli feladatok csak rövid, ismert analógia szerint megoldható
feladatok legyenek.
Az írásbeli feladatok feltétlenül kapcsolódjanak a délelőtti tanórák
anyagához.
Az összes házi feladat megoldásához szükséges idő ne haladja meg a 60
percet, legkisebbeknél ez 45 perc.
89
Versek, szövegek tanulására elegendő időt adjunk, hogy alaposabb legyen
a bevésés.
Szorgalmi szóbeli és írásbeli feladatokkal is ösztönözhetjük tanulóinkat
tudásszintjük fejlesztésére.
A szorgalmi feladatok elvégzését is mindig értékeljük
Adjunk tanácsot a szülőknek, hogy gyermekük otthoni tanulását,
gyakorlását hogyan segíthetik.
3.16.3. A felső tagozat gyakorlata:
Az otthoni feladatok meghatározásának alapelveit és korlátait a tanulók körében
végzett adatgyűjtés eredményei, a szülők véleményének megkérdezése során
kapott javaslatok, igények felhasználásával az alábbiak szerint határoztuk meg:
A házi feladat mennyisége és minősége a tanuló életkorának megfelelő, a
tanultak és a taneszközök segítségével teljesíthető legyen.
A házi feladat jellege szerint:
a tanultak elmélyítése, elsajátítása,
új anyag előkészítése,
projektfeladat elvégzése,
kutatómunka,
alkotómunka,
Az otthoni felkészülés alapja a tankönyv, a munkafüzet és füzet kijelölt
tananyagai, melyeket hiányzás esetén külön kérés nélkül pótolni kell.
Hosszabb hiányzás esetén a pótlás mikéntjét a tanulónak felszólítás nélkül
a szaktanárral egyeztetni kell.
Hétvégére a tantárgy jellegétől függően csökkentett mennyiségű házi
feladat adható.
Az évközi szünetekre csak indokolt esetben adható házi feladat.
Ha a tanuló az otthoni feladatait rendszeresen nem készíti el, illetve
hanyagul végzi, elmarasztalásban részesül.
A szorgalmi feladatokat mindig értékeljük.
Mind a szóbeli, mind az írásbeli feladatok kijelölésekor a tanulók életkori
sajátosságai és optimális terhelhetősége a meghatározó szempont.
90
4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK
NEVELÉSÉRE-OKTATÁSÁRA KIDOLGOZOTT KÉPZÉSI
TERV
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére-oktatására kidolgozott képzési terv
az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete alapján
4.1 Általános elvek
4.1.1 A nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos
nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában
A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók
iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési
területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken
megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is
érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák
pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik:
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban:
köznevelési törvény), a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait,
a kollégiumi nevelés országos alapprogramját,
a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit,
a fővárosi, megyei feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és
köznevelés-fejlesztési tervet,
a szülők elvárásait és
az általuk nevelt tanulók sajátosságait.
4.1.2. Az Irányelv célja
Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében
a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba
kerüljenek, mint más gyermekeknél.
4.1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása
A sajátos nevelési igény kifejezi:
a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges
vagy teljes körű módosulását,
az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját,
fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését,
fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.
A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól
eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását,
illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs,
91
valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti
szükségessé.
4.1.3.1. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő
nevelési-oktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó,
hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg,
melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi
együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási
folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok
igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák
alkalmazását teheti szükségessé.
4.1.3.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai
A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több
fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan
fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból vagy egyéb pszichés
fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása
vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával.
Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására.
A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.
Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából
kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének
kibontakoztatása.
4.1.3.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők
A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés
fejlődési zavar típusa, súlyossága.
A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés
fejlődési zavar kialakulásának, felismerésének, diagnosztizálásának ideje.
A sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota,
rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói,
meglévő ismeretei.
A társadalmi integráció kívánalmai: az egyéni tanulási utak megtervezése
és biztosítása, továbbtanulás, pályaválasztás, a lehető legönállóbb
életvitelre történő felkészítés.
4.1.3.4. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat,
feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni:
az intézmény pedagógiai programjában,
a helyi tantervben,
a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási
programban,
92
az egyéni fejlesztési tervben.
A fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusának megfelelő szakirányú
végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor,
konduktor-óvodapedagógus, konduktor-tanító, terapeuta, kompetenciája:
a programok, programcsomagok összeállítása,
a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés,
osztálytermen belüli megsegítés,
közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba
beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt
követően a konzultációban.
4.1.4. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű
tanulók számára
A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a
köznevelési törvény foglalja össze. A köznevelési törvény a sajátos nevelési
igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen
módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell
alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára,
mint például:
speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek,
speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai
eszközök.
4.1.5. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás
A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai
pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő
– integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). Az együttnevelést
megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és
védettséget.
Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi
tanulóval való együtt haladása tekinthető.
4.2. Intézményünkben az alábbi területeken folyik a sajátos nevelési igényű
tanulók fejlesztése:
látássérült (gyengén látó) tanulók iskolai fejlesztése,
az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei,
pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei.
93
4.3. Helyi tanterv kiegészítése a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai
fejlesztésének irányelve alapján
A látássérült (gyengén látó) tanulók iskolai fejlesztése
A látássérült tanulók iskolai fejlesztésének elvei:
A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése
következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő
tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét.
Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek
látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és
korrigáltan (szemüveggel) is 0–0,33 (látásteljesítmény 0–33%) közötti.
Látássérült az a tanuló is, akinek a látótere – tekintése fixációs pontjától mindkét
irányban legfeljebb 10°, azaz teljes szélességében legfeljebb 20°.
Ezen belül:
vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0);
alig látók azok a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek: fényt
érzékelők, ujjolvasók, nagytárgy látók (vízus: fényérzés –0,1);
gyengén látók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben
korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1–0,33).
A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális
módszer- és eszközrendszert minden esetben a tanulók állapotából fakadó
egyéni szükségletek határozzák meg.
A látássérült tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai:
A látássérült tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézmények az
iskoláztatás során több fontos feladat megoldását vállalják: nemzeti műveltség
átadását, az egyetemes kultúra közvetítését, a szellemi-érzelmi fogékonyság, az
erkölcsi érzék elmélyítését, valamint ezeken túl az esélyegyenlőség biztosítását a
látássérülésből és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok
leküzdésével.
A NAT alkalmazása
A gyengén látó tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott
fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.
A megfelelő eszközrendszer biztosítása mellett (teremvilágítás, egyéni
megvilágítás, speciális tanulóasztal, tankönyvkiválasztás, speciális füzet,
megfelelő íróeszköz) a követelmények mennyiségi és minőségi teljesítése a
gyengén látó tanulók egyéni adottságai szerint várható el. Ennek érdekében több
gyakorlási lehetőségre és alkalmanként több időre van szükség.
A gyengén látó tanulók iskolai nevelésének-oktatásának is alapvető célja a
felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész
életen át tartó tanulásra való felkészítés.
A gyengén látó tanulónak is szüksége van azokra az ismeretekre, képességekre,
attitűdökre, melyek birtokában alkalmazkodni tud a társadalmi környezet
94
változásaihoz. A Nemzeti alaptantervben megjelenő tartalmak speciális
ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel egészülnek ki.
4.4. Speciális tantervi feladatok
Magyar nyelv és irodalom:
A gyengén látásból fakadó sajátos nehézségek miatt az olvasás-írás
tananyagának elsajátításához az 1. és a 2. évfolyamon – a rehabilitációs
célú tanórák keretének terhére – magasabb óraszám biztosítása javasolt.
Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű olvasmányok
(kötelező olvasmányok) választása indokolt lehet, de a hosszabbművek
esetében a hangos/digitális könyvek olvasása is megvalósítható. Az
olvasási tempót, a hangsúlyos olvasást érintő követelmények
meghatározásakor szükséges a látásteljesítmény figyelembevétele.
Az írás tanításánál törekedni kell az áttekinthető, rendezett, olvasható
írásképre, amelyet a tanuló saját adottságainak megfelelő betűméretben és
taneszközökkel teljesít.
Többlet idő biztosítása szükséges a helyesírási szótárak, lexikonok, a
könyvtárak használatának megtanítására, az egyéni szükséglet szerint
alkalmazott olvasókészülék, nagyító használatának begyakorlására.
Kiemelt feladat a gyengén látó tanulók segítése a metakommunikáció
értelmezésében, önálló alkalmazásában.
Idegen nyelvek:
Az idegen nyelvek tanulása a gyengén látó tanulók számára a látó
társadalomba való beilleszkedést és az esélyegyenlőséget is célozza.
A tanítás-tanulás folyamatát a hallás utáni tanulás hangsúlya jellemzi,
ezért a hallási figyelem és az emlékezet fejlesztése szükséges.
Matematika:
A gyengén látó tanulók matematika oktatásának is kiemelt területe a
biztos számolási készség kialakítása, hangsúlyt fektetve a fejszámolási
készség fejlesztésére, az ismerethordozók (feladatgyűjtemények,
táblázatok, számológépek) használatára.
A tanítás során használt eszközök, módszerek és a követelmények
meghatározásakor kiemelten figyelembe kell venni az alábbiakat:
szemléltetéshez és a tanulói munkához gyakran speciális (adaptált)
eszközöket kell használni (speciális vonalzó, körző stb.);
a követő, alkotó képzelet fejlesztéséhez használt diagramok, grafikonok,
ábrák legyenek könnyen áttekinthetők, kontrasztos színűek,
a mérés, szerkesztés jelentősen függ a látássérülés mértékétől, ezért a
pontosság szempontjából szükséges engedményeket tenni.
95
a geometria tanítása során a vizuális észlelés lehetőség szerinti
kiegészítése tapintásos megismeréssel.
Az értékelés során engedmények tehetők a mérés pontossága,
grafikonkészítés, térbeli építések, írásbeli munkák esztétikuma terén.
Ember és társadalom:
A térben, időben történő tájékozódáshoz szükséges az adaptált történelmi
térképek, használata, a térképjelek ismerete.
Az interneten történő információgyűjtés során szükség esetén optikai
segédeszköz, speciális képernyőnagyító-, olvasó szoftver alkalmazása.
A műveltségi terület tartalmának meghatározásakor az alábbiak beépítése
szükséges:
a gyengén látó tanuló ismerje meg a látássérültekre vonatkozó jogi
szabályozást,
az erkölcstan keretében szerzett speciális ismeretek segítsék hozzá a
gyengén látó tanulót sérülése feldolgozásához is, valamint tanulja meg,
hogyan élhet etikusan a pozitív diszkrimináció lehetőségeivel,
ismerje a látássérültek érdekvédelmi szerveződéseit.
Ember és természet:
A tanulók vizuális megfigyelőképességének fejlesztésével, széles
tapasztalati bázis biztosításával (hallás, szaglás, tapintás kiegészítő
szerepe) érhető el a tervszerű megfigyelés elsajátítása.
Az IKT lehetőségeinek kihasználása: pl. kísérletek követése lassítási-
nagyítási, gyors megismétlési lehetőséget biztosító videókkal.
A teljes látást igénylő jelenségek megismertetése csak az ismeret szintjén
szükséges (egyes fizikai, kémiai, biológiai jelenségek, pl. fénytan).
A tananyagba szükséges beépíteni a gyengén látással kapcsolatos fizikai
és biológiai ismereteket, valamint lehetőséget kell adni a tanári és a
tanulói kísérletekben való aktív részvételre. A fizikai és kémiai
műveltségtartalmak feldolgozása során gyakran szükséges a kísérletek
adaptálása, gyengén látó tanulók által követhetővé tétele (láthatóvá tétel,
védőszemüvegek használata), önálló vizsgálódások, megfigyelések egyéni
segítése.
A követelmények tekintetében – a balesetek elkerülése érdekében – a
tanulói kísérleteknél egyéni elbírálásra van szükség.
Földünk és környezetünk:
Filmek, fotók bemutatásához besötétíthető terem szükséges.
A követelményeknek ismeretanyag szempontjából teljes körűen, de a
gyengén látó tanulók által használt eszközzel kell eleget tenni.
96
Művészetek:
A gyengén látó tanuló az élet minden területén több nehézséggel küzd, mint az
ép társai, ezért a készségek, képességek fejlesztése mellett kiemelten fontos a
művészetek személyiségformáló hatása.
Az ének-zene ismeretanyagában a hallásos tanulás kerül előtérbe.
A dráma és tánc a tanulók térbeli tájékozódásának, mozgásuk
harmóniájának kialakításában, alkotó- és kapcsolatteremtő képességük,
kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap. A tánc hozzájárul a
látássérült tanulók mozgásbiztonságának növeléséhez, a látás-mozgás
koordinációjának fejlődéséhez. Kívánatos a drámajáték, a tánc és a
dramatizálás során a játékbátorság növelése, a közönség előtti
megszólalás lehetőségeinek biztosítása.
Fokozottan szükséges az erős kontrasztos hatást elérő, a jó minőségű
eszközök biztosítása a látássérült gyermekszámára megfelelő vizuális
élmény megszerzéséhez.
A szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tenni.
Informatika:
A szabályos gépírás tanítása a gyengén látó tanulók esetében kiemelten
fontos annak érdekében, hogy a mindennapi életben adódó írásbeli
feladataikat (dolgozat, önéletrajz stb.) esztétikus külalakban készíthessék
el.
A könyvtárhasználat az iskolai könyvtár használatán túl segíti a tanulókat,
hogy megtanuljanak ismeretlen könyvtárban segítséget kérni és ezúton
tájékozódni.
Életvitel és gyakorlat:
A műveltségi terület alapját a NAT-ban megfogalmazottak jelentik, fokozottabb
hangsúlyt kapnak azonban a személyiségállapothoz igazított életviteli technikák.
A műveltségi terület tartalmába mindazon ismeretek beépülnek, melyek a
gyengén látó tanulók mindennapi életvezetéséhez, mind teljesebb önálló
életviteléhez szükségesek, illetve alakítják későbbi pályaválasztásukat.
A gyengén látó tanulók pályaorientációja szempontjából fontos, hogy
hatékony fejlesztést kapjanak technikai jellegű munkafolyamatok
tervezéséhez, kivitelezéséhez, munkakultúrájuk megalapozásához.
Időtöbblet biztosítására van szükség a különböző anyagok többoldalú
érzékleti megismerésére, az adaptált eszközökkel történő mérésre az
egyéni igényeknek megfelelően.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a balesetmentes szerszámhasználatra, a
látássérült emberek életvitelét segítő speciális eszközök használatára
(beszélő mérleg, adaptált tűbefűző, mérőszalag stb.).
Speciális tartalmakkal egészül ki a közlekedési ismeretek, a
háztartáskultúra témaköre.
97
Testnevelés és sport:
A gyengén látó tanulók az állapotuknak megfelelő speciális mozgásnevelésben
vesznek részt.
A rendszeres fizikai aktivitás kiemelt cél.
A követelmények meghatározása mindig a gyermek egyéni állapotától
függ, a látásteljesítmény, a szembetegség kihatásai és a társuló
mozgásszervi betegség figyelemvételével.
4.5. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének
elvei
4.5.1. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók általános jellemzői:
Az autizmusspektrum zavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel
veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti
tényezők együttes hatásának következményei. Az autizmusspektrum zavarok
lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási
képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben
nyilvánul meg. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóra legjellemzőbb a
kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható
gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest
károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és
kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil.
Autizmus spektrum zavar minden értelmi szinten előfordul, ami azt jelenti, hogy
jelen lehet átlagos (vagy átlag feletti) intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi
sérüléssel együtt járva. A fejlődési zavar átlagos, vagy átlag feletti intelligencia
esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja
a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését, ezért sérülés-
specifikusfejlesztésre minden érintett gyermekeknek joga és szüksége van.
4.5.2. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók speciális fejlesztésének
elvei, céljai, feladatai és módszerei
Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének általános céljai,
feladatai:
A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén
elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek
megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási
készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a
meglévő készségek fejlesztése.
A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs
kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák
leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös
jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés
és viselkedés elsajátításához.
98
Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális
módszerek segítségével történő elsajátítása.
A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt – a
továbblépés előtt – külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított
ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek
folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos,
probléma-megoldási módszerek tanítása.
A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség
egész életen át megfelelő alkalmazhatósága.
4.5.3 A NAT alkalmazása
Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók csoportja rendkívül változatos, de
a központi sérülés azonos jellege miatt meghatározhatók közös szükségletek és
egységes módszertani javaslatok. Esetükben számolni kell azzal, hogy a NAT
kulcskompetenciáihoz rendelt tudások elsajátításához hosszabb időtartamot
szükséges biztosítani, a szociális megértést kívánó attitűdök, képességek
fejlődését pedig kognitív stratégiákkal kell támogatni.
4.5.4 A kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció
A fejlesztés fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és
fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma nem a
beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a
kommunikációs funkciók megértésének sérülése. Minden autisztikus
gyermeknél – függetlenül verbális képességeik színvonalától – elsődleges cél az
egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése.
A cél eléréséhez szükséges lehet alternatív kommunikációs eszközrendszerek
alkalmazására.
Idegen nyelvi kommunikáció
Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóknál – hasonlóan az anyanyelvi
kommunikáció esetében tapasztaltakhoz – hiányozhat az idegen nyelv rugalmas,
a kommunikatív partnerhez alkalmazkodó használata, a fogalmak, gondolatok,
érzések, tények és vélemények valódi megértése és kifejezése, annak ellenére,
hogy a nyelv mechanikus elsajátítása megtörténhet. Így esetükben különösen
nagy hangsúlyt kap az idegen nyelv funkcionális használatának fejlesztése.
Egyénenként mérlegelni kell, hogy a nyelvtanuláshoz szükséges alapvető
készségek adottak-e.
Matematikai kompetencia
Kiemelkedő jelentőségű a megismerési képességek fejlesztése, az önellenőrzés
tanítása, az ismeretek önálló, gyakorlati alkalmazásának segítése, a
problémamegoldás menetének tanítása. Különös hangsúlyt kap az oktatás
szemléletes és konkrét jellege, a cselekvéses tanulás alkalmazása.
99
Természettudományos és technikai kompetencia
A természettudományos ismeretek elsajátítása tartozhat az autizmus spektrum
zavarral küzdő tanulók erősségei közé, többlettámogatást igényelhetnek azonban
az ismeretek gyakorlati alkalmazása terén. Az érintett tanulók jellegzetesen
sajátos speciális ismeretszerzési nehézségei miatt a tanulás során nem
számíthatunk a gyermekek spontán érdeklődésére, előzetes megfigyeléseire,
élményeire. E területen is nagy hangsúlyt kap a közvetlen tapasztalás.
Digitális kompetencia
Az IKT eszközök lehetőséget nyújtanak az élő nyelv és a szociális közvetítés
helyettesítésére, a kölcsönös kommunikáció segítésére, az önálló
ismeretszerzésre. A későbbi munkavállalás szempontjából is szerepe lehet az
informatikának, mivel számos tanuló mutat érdeklődést e terület iránt.
Szociális és állampolgári kompetencia
Előtérbe kerül az önismeret és a közvetlen szociális környezet megismerése, a
társas viselkedés szabályainak ismerete, betartása. A történelmi időszemléletet,
képzelőerőt, valamint az elvont, szociális jelentést hordozó fogalmak megértését
kívánó tartalmak elsajátítása általában nehézséget jelent.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Az autizmusban azonosított kognitív sérülések jellege miatt (végrehajtó
működések zavara, naiv tudatelméleti sérülés) e kompetencia fejlesztésekor
általában sokféle képesség, készség célzott, egyénre szabott, intenzív
fejlesztésére van szükség. A szükséges képességek többsége (pl. tervezés,
szervezés, irányítás, hatékony kommunikáció, csapatmunka, kreativitás) az
autizmussal élő tanulók esetében sérült, illetve hiányozhat.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A műveltségi területen megjelenő valamennyi fejlesztési cél fontos terápiás
lehetőséget jelent. A művészeti tevékenységek a szabadidő tartalmas
eltöltésében is jelentős szerepet játszanak.
A hatékony, önálló tanulás
Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók esetében minden esetben
egyénileg azonosítjuk a hatékony és önálló tanuláshoz szükséges feltételek
meglétét, majd a felmérés alapján egyéni fejlesztési célokat tűzünk ki.
4.5.5. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció
Céljai és feladatai az iskolai nevelés minden szakaszában folyamatosan jelen
vannak, és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában
valósíthatóak meg. Módszertanilag az autizmus-specifikus módszerek és
eszközök alkalmazása mellett kognitív és viselkedésterápia, intenzív
gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytestnevelés alkalmazása szükséges.
Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a
100
másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való
habilitációs és rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide.
Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek integrációja
A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak
akkor indokolt, ha egyértelműen a gyermek javát szolgálja. Az integrált
gyermek legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát.
4.6. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei
4.6.1. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók
tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a
kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult
képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik
figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést,
gyógypedagógiai segítséget igényelnek.
Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz:
diszlexia,
diszortográfia,
diszkalkúlia,
diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara,
valamint ezek maradványtüneteinek fennállása,
a fentiek együtt járása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok,
hiperaktivitás és figyelemzavar,
a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások
felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét
mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos
viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében
mutatkozik meg.
A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő
teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen
fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri
folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együtt járást. Minthogy
gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti
közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű
beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor
előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott
veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének
jelei:
a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra
érzékenyebbek,
101
az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás
okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik,
nyugtalanabbak,
gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre,
támasznyújtásra,
fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket,
érthető és követhető szabályokat,
a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.
4.6.2. Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése
A fejlesztés alapelvei
A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a
szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján,
egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a
tanulóval történő megbeszélést követően történik.
Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat:
a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása,
a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,
a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,
a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok
kialakítása,
a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.
A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó
értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással
(diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia)
kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános
értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában
lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési
képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás
vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együtt
járás) formájában jelenhetnek meg.
4.6.2.1. Diszlexia
A diszlexia az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok
leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva
fordulhat erő.
Jellemzői:
a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége,
hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok
megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének
nehézsége,
értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége,
102
gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges
feldolgozása,
rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál,
írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre,
vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén.
A fejlesztés célja:
A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori
osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé
válását az ismeretek megszerzésében.
A fejlesztés feladatai:
a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság,
a rövid távú emlékezet,
az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,
a testséma biztonságának kialakítása,
az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú,
nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét
figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel,
az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai
pályafutása alatt,
a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,
az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív
megközelítéssel,
az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív
tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának
megtanításával és alkalmazásával,
speciális olvasástanítási program alkalmazása,
az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése.
4.6.2.2. Diszortográfia
A diszortográfia a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul
diszgráfiával, de az együtt járástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája
a specifikus tanulási zavaroknak
Jellemzői:
a centrális auditív feldolgozás, a fonéma feldolgozás zavara,
beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai
jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén),
helyesírási hibák halmozódása,
a tollbamondás utáni írás hibái.
A fejlesztés célja:
A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló
mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az
103
anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi
szintű alkalmazását.
A fejlesztés feladata:
a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség,
a rövidtávú emlékezet fejlesztése,
a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása,
a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése.
4.6.2.3. Diszgráfia
A diszgráfia az írás grafomotoros jellemzőinek zavara
Jellemzői:
csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép,
szaggatott betűalakítás és betűkötések,
rossz csukló-, kéz-, ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség,
egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák,
kialakulatlan kézdominancia,
lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és
betoldása a kisbetűk közé,
továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet,
helyesírás).
A fejlesztés célja:
A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a
mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes
legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés,
tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára.
A fejlesztés feladatai:
a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs
mozgásokra,
a testséma biztonságának kialakítása,
a vizuomotoros koordináció fejlesztése,
az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák
alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés),
a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése,
sikertudat kialakítása.
4.6.2.4. Diszkalkúlia
A diszkalkúlia a számolási képesség specifikus zavara
A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai
jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép
felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok
sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának
nehézsége.
104
Jellemzői:
a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei,
a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai,
a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és
szabályalkotás zavara,
a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai,
helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok,
mennyiségek összehasonlításának nehézségei,
szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya,
számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei,
mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek
összehasonlításának nehézsége,
számjegyekre vonatkozó lexikai hibák,
komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái,
gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános
memóriateljesítmény különbsége,
figyelemzavar.
A fejlesztés célja:
A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban,
hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel
rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a
számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a
tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein.
A fejlesztés feladatai:
a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése,
Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és
alkalmazása,
a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt
fejlesztése,
a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése,
a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv
tudatosítása,
a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése,
segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,
a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció
előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai
eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,
a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz
igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása,
a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása,
az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása.
105
4.7. Hiperaktivitás és figyelemzavarok
A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos
nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós
figyelem zavarával küzdenek. A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar
megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat eredménye, szülői és tanári
kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális differenciáldiagnosztikai
vizsgálatok elvégzését követően.
Jellemzői:
szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani,
komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő
ingereket gátolni,
az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés,
eseteként düh, haragreakciók,
motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.),
megkezdett tevékenység befejezetlensége,
ingersorozatok hibás kivitelezése,
tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal
kapcsolatban),
én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek.
A fejlesztés célja a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának
megteremtése.
A fejlesztés feladatai:
team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi
együttműködés,
speciális figyelem-tréning,
a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése,
fokozott egyéni bánásmód,
az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése,
feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése,
motiválás, sikerélmény biztosítása.
A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív
folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési
problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló
agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az
alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a
metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a
magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni,
hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún.
végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg.
106
A fejlesztés célja a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés
kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi
egyensúly megteremtése.
A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével
történik.
A NAT alkalmazása
A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és
súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban
meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában
lehetséges.
Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció
Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar
jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő
szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai
rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába.
107
5. HELYI TANTERV
5.1. Az 1-4. osztály tantárgyi helyi tantervei
5.1.1. Magyar nyelv és irodalom
5.1.2. Matematika
5.1.3. Erkölcstan
5.1.4. Környezetismeret
5.1.5. Ének-zene
5.1.6. Vizuális kultúra
5.1.7. Életvitel és gyakorlat
5.1.8. Testnevelés és sport
108
5.2. Az 5-8. osztály tantárgyi helyi tantervei
5.2.1. Magyar nyelv és irodalom
5.2.2. Angol nyelv, Német nyelv (1-8.o.)
5.2.3. Matematika
5.2.4. Erkölcstan
5.2.5. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
5.2.6. Természetismeret
5.2.7. Fizika
5.2.8. Kémia
5.2.9. Biológia-egészségtan
5.2.10. Földrajz
5.2.11. Ének-zene
5.2.12. Hon- és népismeret
5.2.13. Vizuális kultúra
5.2.14. Informatika
5.2.15. Technika, életvitel és gyakorlat
5.2.16. Testnevelés és sport
5.2.17. Osztályfőnöki
109
LEGITIMÁCIÓ
A pedagógiai program érvényességi ideje
Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre, azaz 2013.
szeptember 1-jétől 2017. augusztus 31. napjáig szól.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata, módosítása
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a
nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A tanévzáró értekezleten értékeli, hogy a
pedagógiai programban megfogalmazott általános célokat, valamint a tantárgyi
célokat és követelményeket sikerült-e megvalósítani.
Az iskola életében, tevékenységében bekövetkező változások eredményezhetik a
pedagógiai program módosításának szükségességét. A felülvizsgálatra javaslatot
tehetnek:
az iskolai vezetőség testületileg,
a nevelőtestület 50 %- a + 1 fő,
a szakmai munkaközösségek közül legalább egy,
a szülői szervezet.
Ha módosításra vonatkozó jelzés érkezik az iskolavezetéshez, akkor
gondoskodniuk kell a megfelelő fórum összehívásáról, az érdekegyeztetésről, a
döntés-előkészítésről.
A pedagógiai program nyilvánossága
Az iskolai pedagógiai program nyilvános és megtekinthető. Egy-egy példány
megtalálható:
az iskola fenntartójánál,
az iskola könyvtárában,
az iskola igazgatójánál,
az igazgatóhelyetteseknél,
az iskola honlapján.
110
Jegyzőkönyv
a pedagógiai program tartalmának megismeréséről, véleményezéséről
Készült: 2013.március 25. 16 órakor
Helyszín: Kölcsey Ferenc Általános Iskola, alsós tanári
Résztvevők: az alsós munkaközösség tagjai 28 fő
A jegyzőkönyv tartalma: A pedagógiai program tartalmát az alsós
munkaközösség megismerte, megtárgyalta, véleményezte.
A pedagógiai program átfogóan tükrözi intézményünk célkitűzéseit, elveit a
nevelő-oktató munka során. A módosítás kiegészítéseit tekintettük át
hangsúlyozottabban. Az alsós munkaközösség tantárgyainak óraszámai
megnyugtatóan rendeződtek.
A megbeszélés során előkerült a mindennapos testnevelés intézmény
megszervezésének kérdése. A jelenlegi helyzetben a foglalkozások
megtartásának személyi és tárgyi feltételei biztosítottak. A másik felvetés a
tankönyvellátás rendjének megváltozása volt. Különös tekintettel az első
évfolyam tankönyveinek kiválasztására, illetve rendelésére vonatkozóan.
A pedagógiai program előterjesztése után, a munkaközösség-vezető a
dokumentumot szavazásra bocsátotta. Az alsós munkaközösség a pedagógiai
programot egyhangúlag a nevelőtestületnek elfogadásra javasolja.
Kmf. Somlai-Vucsics Mariann
mk.vez.
111
Jegyzőkönyv
a pedagógiai program tartalmának megismeréséről, véleményezéséről
Készült: 2013.március 25. 14 órakor
Helyszín: Kölcsey Ferenc Általános Iskola, 24-es tanterem
Résztvevők: a humán munkaközösség tagjai 14 fő
A jegyzőkönyv tartalma: A pedagógiai program tartalmát a humán
munkaközösség megismerte, megtárgyalta, véleményezte.
A pedagógiai program átfogóan tükrözi intézményünk célkitűzéseit, elveit a
nevelő-oktató munka során. A módosítás kiegészítéseit tekintettük át
hangsúlyozottabban. A humán munkaközösség tantárgyainak óraszámai
megnyugtatóan rendeződtek. A magyar nyelv és irodalom tantárgy 7.
évfolyamos központi óraszám csökkentése kompenzálásra került a szabadon
tervezhető órakeretből. Jelentős óraszámtöbbletet könyvelhet el az idegen nyelvi
szekció (angol, német), mivel 5-6. évfolyamon emeletszintű oktatás történik.
Külön figyelemmel kísértük az idegen nyelv értékelését, az alsó és felső
tagozatból való átmenet zökkenőmentes megvalósítását, valamint a tehetségek
felismerésének kritériumait, hiszen intézményünk nagy hangsúlyt fektet a
tehetséggondozásra.
A pedagógiai program előterjesztése után, a munkaközösség-vezető a
dokumentumot szavazásra bocsátotta. A humán munkaközösség a pedagógiai
programot egyhangúlag a nevelőtestületnek elfogadásra javasolja.
Kmf. Rácz Attiláné
mk.vez.
112
Jegyzőkönyv
a pedagógiai program tartalmának megismeréséről, véleményezéséről
Készült: 2013.március 25. 15 órakor
Helyszín: Kölcsey Ferenc Általános Iskola, kabinet
Résztvevők: a természettudományi munkaközösség tagjai 11 fő
A jegyzőkönyv tartalma: A pedagógiai program tartalmát a természettudományi
munkaközösség megismerte, megtárgyalta, véleményezte.
A pedagógiai program átfogóan tükrözi intézményünk célkitűzéseit, elveit a
nevelő-oktató munka során. A módosítás kiegészítéseit tekintettük át
hangsúlyozottabban. A természettudományi munkaközösség tantárgyainak
óraszámai megnyugtatóan rendeződtek.
A fizika tantárgy 7. évfolyamon, a földrajz tantárgy pedig 8. évfolyamon 0,5 óra
óraszámtöbbletet kapott a szabadon tervezhető órakeretből. A matematika
tantárgy szintén jelentős óraszámtöbblettel gyarapodott 6-7-8. évfolyamon a
szabadon tervezhető óraszám keretéből. A természettudományi munkaközösség
matematika tantárgyból a csoportbontás kérdést vizsgálta meg tüzetesen, mivel
az oktatás matematika tantárgyból intézményünkben nívócsoportokban történik.
A pedagógiai program előterjesztése után, a munkaközösség-vezető a
dokumentumot szavazásra bocsátotta. A természettudományi munkaközösség a
pedagógiai programot egyhangúlag a nevelőtestületnek elfogadásra javasolja.
Kmf. Rebák Sándor
mk.vez.
113
JEGYZŐKÖNYV
Amely készült 2013. március 27-én 14 00 órakor a Kölcsey Ferenc Általános
Iskola ebédlőjében, a nevelőtestület ülésén.
Szógrádi Gáborné intézményvezető-helyettes előterjeszti az átdolgozott
pedagógiai programot. Ezt követően kérdés nem merült fel.
Szavazásra bocsátja a pedagógiai programot: a munkaközösségek külön-külön
szavaznak.
egyetértett: 56 fő
nem fogadta el: 0 fő
tartózkodott: 0 fő
Az előterjesztő megállapítja, hogy a pedagógiai programot a nevelőtestület
egyhangúlag elfogadta.
intézményegység-vezető: Jámbor László
jegyzőkönyvvezető: Marosi Noémi
hitelesítő: dr. Vörös Ferencné Péter Andrásné
114
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA,
JÓVÁHAGYÁSA
A pedagógiai programot a szülői szervezet megismerte és elfogadásra javasolta.
Kelt: Győr, március 25.
………………………….
Szombathelyiné dr. Horváth Eszter szülői szervezet elnöke
A pedagógiai programot a szakmai munkaközösségek megvitatták, elfogadásra
javasolták. A nevelőtestület 2013. március 27-én tartott ülésén elfogadta.
Kelt: Győr, 2013. március 27.
…………..………. …………..……… ……………………
Somlai-Vucsics Marianna Rácz Attiláné Rebák Sándor alsós m.k.-vez. humán m.k.-vez. természettudományi
m.k.-vez.
A pedagógiai programot az intézmény vezetője jóváhagyta.
……………….…..
Jámbor László intézményvezető
Kelt: Győr, május 10.
