h́ ́ b

2017. AUGUSZTUS – TAMMUZ-AV 5777. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XV. REG. ÉVF. 8. SZÁM, 255. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓSzerkesztőigondolatok

Izgatottan vártam a nyarat. Há-rom izraeli másodunokatestvé-

rem, szüleik és egyikük legna-gyobb gyermeke töltött pár na-pot Budapesten. A fővárosból ésKelet-Magyarországról származóházaspár korombeli utódai mostelőször léptek őseik földjére.Harmincas éveik derekán járvakeresték fel azt a helyet, melyrőla nagyszülőktől, szülőktől, ma-gyarul még beszélő rokonoktól,barátoktól oly sokat hallottak.

Péntek este zsinagógába me-net futottam velük össze előszöra Kiskörúton, másnap családiebéd következett egy pesti kóserétteremben. Édesanyám, testvéreés kinti unokatestvérük, Miriamszámos történetet osztott meg ve-lünk, a fiatalabb generáció tagja-ival. Előkerültek a háború előtticsaládi fényképek is. Közösen sé-táltunk végig a zsidónegyeden,felfedezve az egykori gettó né-hány épületét. Este a Dohány ut-cai zsinagógánál találkoztunk. AMúzeumok Éjszakája keretébentekintettük meg az épületet, akertet, az emlékfát és a MagyarZsidó Múzeum és Levéltár jubi-leumi és megújult tárlatát.

Vasárnap egésznapos városné-zés során fedeztük fel Budapestnevezetességeit, hétfőn este ven-dégségbe érkeztek hozzánk amesszi földről jött látogatók.Kedden Miskolc felé vettük azirányt, a helyi zsidó temetőbenlátogattunk sírokat.

A vendégek egy része, a követ-kező héten Komáromba is elláto-gatott, hogy felfedezze a Menházemlékekkel teli épületét. �

PA

Zsidó Kultúra Európai NapjaKomárom – 2017. szeptember 3., vasárnap

Program: 11:30 – ÜnnepváróA zsidóság életének jellegzetessége a körforgás. A sok ezer év alatt kialakult ha-gyományok láncolatának legmeghatározóbb pontja az év kezdte, a nagyünne-pek: ros hasana és jom kipur.

Az ünnepek beköszöntése előtt Balogh István az OR-ZSE doktorandusza, abudapesti Scheiber Sándor Gimnázium tanára segítségével kaphatunk előze-tes bepillantást az előttünk álló napok hagyományaiba, szokásaiba, zsinagógaiolvasmányaiba, bízva abban, hogy minél többen kedvet kapnak ahhoz, hogy azünnepeken is átélhessék ezeket.

Az előadással párhuzamosan gyermekprogrammal is várjuk az érdeklődőket.

12:15 – A Védd meg önmagad című könyv ismertetése önvédelmi bemutatóval egybekötve – Sklut Tibor –Dunaszerdahely – www.kobukrav.com

13:45 – Gyökereimet keresemBevezetés a zsidó családkutatás rejtelmeibe és lehetőségeibe. Előadók: GerőSzandra és Udvarhelyi Anikó a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár Családkuta-tó Központjának munkatársai.

Gerő Szandra 2009-ben végezett az ORZSE zsidó művelődéstörténet szakán. Anya-nyelvi szinten beszélek héberül és angolul. 2010-ben került a Magyar Zsidó Múzeumbatárlatvezetői pozícióba. A Zsidó Múzeum és Levéltár egyesülése óta a Családkutató Köz-pontban dolgozik.

(Folytatás a 3. oldalon)

Nyíregyházától Budapestig

Interjú Tordai Péterrel lapunk 4. oldalán. (A képen riportalanyunk Verő Tamásfőrabbi és Röhrig Géza színész társaságában látható.)

2

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti(tá mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A KZSH-t, a Shalom klubot és aHH-t támogatták: anonimitásukat ké-rő adományozók. Köszönjük!

� Július 29-én Komáromban, a refor-mátus templomban hangversenytadott Kristóf Réka, a Virtuózok televí-ziós vetélkedő komáromi származásúabszolút győztese az Accadémica diMonacco zenekar kíséretében. A ren-dezvényt közösségünk is támogatta.

� A Komáromi Zsidó Hitközség - a2017. szeptember 7-én Zólyomban, aNemeslelkek parkjában elhelyezendőemléktáblákat, amelyekre a szlovákiaiVilág Igazainak nevét vésték fel - szin-tén támogatta.

� A Szlovák Turisztikai Ügynökség bu-dapesti képviselete könyvet készíttet aszlovákiai zsinagógákról. A programkeretében júliusban fotósok érkezteka Menházba, akik felvételeket készítet-tek az épületről.

�Augusztustól újra működik irodánk,hétfőn 15:00-17:00 és csütörtökön10:00-12:00-ig várjuk az ügyfeleket. El-térő időpontban történő látogatást a7731-224-es számon vagy a kile@men-haz.sk címen lehet egyeztetni. Az Eöt-vös utca felújítása alatt a Menház za-vartalanul működik.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát aMa gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech -ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Lapunk Önnek készült, kérjük nedobja el!

Kérjük a támogatását!

Külföldi olvasóink figyelmébe: Támogathat már Paypalon keresztül is!A Komáromi Zsidó Hitközség megnyitotta Paypal számláját, adományaikataz alábbi címre küldhetik: help@menhaz.sk

Jakabovits Dezső 70. születésnapjaABethlen téri Zsinagógában 2017. augusztus 5-én ünnepelte 70. születésnap-

ját a győri Jakabovits Dezső, aki a komáromi rendezvényeknek is aktív részt-vevője. Az ünnepelt családján, rokonain, barátain kívül: Győrből, Dunaszerda-helyről, Galántáról és Komáromból is érkeztek meghívottak. Megható volt, hogya szombat délelőtti istentiszteleten a dél-szlovákiai zsinagógák képviselőit is fel-hívták a Tórához. Utána a jubiláns a díszteremben elegáns ünnepi ebéden láttavendégül a megjelenteket. Deutsch Péter rabbi megható beszédben méltattaDezső életútját. Majd az ünnepelt szólt szüleiről, családjáról, a hagyományokhozvaló ragaszkodásáról. Zárásként Fekete László, főkántor és Winkler Miksa, vallá-si elöljáró éneke tette felejthetetlenné ezt a szép szombatot. Köszönjük, hogy ottlehettünk, közösségünk nevében ezúton is minden jót kívánunk. �

�Támogatóink / naši sponzori:

A zsolnai zsinagóga épülete

3

TRADÍCIÓ a komáromi zsinagóga hitéleti oldala

Ismét eltelt egy év, közelegnek a Nagyünnepek. A komá-romi zsinagóga hagyományainkat követve megnyitja ka-

puit. Várunk mindenkit, jöjjenek, ünnepeljenek velünk. Alegfontosabb számunkra, hogy ezeken a napokon legyenminjen, ott legyen mindenki, akiknek fontos közösségünk.Ünnepeink méltó lebonyolításában idén is Balogh Istvánés Riszovannij Mihály működnek közre.

Erev Rosh Hasanah – 2017. szeptember 20., szerda18:00 – A zsidó új év kezdete, ünnepi vacsora a Menház-ban és gyermekprogram

Rosh Hasanah I. napja – 2017. szeptember 21., csütör-tök 18:00 – Taslich szertatás, Tanház a Menházban, ünne-pi kiddus

Kol Nidré – 2017. szeptember 29., péntek 18:00– szom-batfogadás és Kol Nidré esti ima

Jom Kippur napja – 2017. szeptember 30., szombat17:30 – Mazkir, emlékezés az elhunytakra, délutáni ima,Neila – az ünnep vége, a böjt közös megtörése, gyermek-program. �

PT

Nagyünnepek – találkozzunk a komáromizsinagógában!

Zsidó Kultúra EurópaiNapja

(Folytatás az 1. oldalról)Udvarhelyi Anikó 2014 óta dolgozik a Magyar Zsidó Múzeum

és Levéltár Családkutató részlegén. 2014-ben végezett az EötvösLoránd Tudományegyetem Kommunikáció és művelődésszervezőszakán, és 2017-ben fejezte be a Babes Bolyai Tudományegyetema pszichológia mester képzését, többek között holokauszt túlélőkkelis foglalkozott.

14:30 – 150 éves az „Emancipációs törvény”Vajda Károly a komáromi Selye János Egyetem docensé-nek előadása.

Az előadás a zsidó emancipáció témakörét olyan szövetségkötés-ként láttatja, melynek vallás-, kultúr- és társadalomtörténeti okaia befogadó és a befogadást elfogadó kultúra estében is belső, eg-zisztenciális igényekre vezethető vissza. Az előadás ezeket az igé-nyeket veszi szemügyre és helyezi őket a XX. század sorsfordító ese-ményeinek, jelesül a Soának, Izrael állam, majd pedig az EUmegalapításának kontextusába.

15:15 – A Kehila és a Kehila haver díjak átadása

15:30 – HAKOL BESEDER azaz Minden RendbenA Docpiano Band koncertje

Világzene Izrael Népétől, Izrael Népéről. Az alábbi összefoglalóüzenet hívta életre át az innovatív zenei megoldásairól ismerttévált Docpiano Band Hakol Beseder című albumát és az azt be-mutató koncerteket, ahol a közönség egy különleges és interaktívutazást élhet át időben és térben, különböző zenei stílusokban éskultúrákban.

A zenekar tagjai: Dr. Juhász Máté és Kovács András aMagyar Rotary zenei nagykövetei, a barátság és jóakarat,tolerancia és elfogadás alapelveinek szolgálatában és nép-szerűsítésének célját szem előtt tartva, formabontó hang-szerelés, az akusztikus elemek és XXI. századi technika - akonvenciókat tisztelettel, de bátran átlépő – egyedülállóötvözése útján mutatják be, hogy HAKOL BESEDER azaz

minden és mindenki a világon rendben és összhangban le-het egymással, ha állandóan talán nem is, egy koncert ere-jéig bizonyosan.

A HAKOL BESEDER dalain keresztül – vallási énekek,tóra idézetek saját stílusú feldolgozása, izraeli pop , ismertés kevésbé ismert héber dallamok, világslágerek „becsem-pészése” (Mash Up), a zenei stílusok (akusztikus, jazz, la-tin, swing) közötti kirándulás segítségével - a zsidó kultú-rával már közelebbi barátságban lévő, vagy az azzal mégcsak ismerkedő közönség számára is ugyanazt a háromfontos üzenetet hordozza: - a zsidó zene NEM csak a Klez-mer, - a megénekelt emberi érzések és vágyak mindenütthasonlóak, - a világon minden kultúra és ember egyfor-mán jelentős és fontos.

„Őszintén hiszünk benne, hogy az elutasítás és a gyűlö-let csak azon alapul, hogy félünk attól, amit nem isme-rünk, de abban is, hogy ezen az állapoton a saját eszköze-ivel mindenki változtathat”- nyilatkozta a zenekar. „Mi aztutat választottuk, hogy a zenét, mint közvetítő közeget for-máljuk az európai közönség számára könnyebben befo-gadhatóvá. Ha egy sábeszi imát, mint az pl. az Oseh Sha-lom dolgozunk fel swing esetleg latin stílusban (ahogyanmég senki sem tette), vagy olyan izraeli pop dalokat ját-szunk, amiket csak nagyon kevesen ismernek, rávilágítunk,hogy Shlomo Artzi-t Magyarországon akár Zoránnak, GidiGov-ot Takáts Tamásnak, Shiiri Maimon-t Zsédá-nak is hív-hatnák, megmutatjuk, hogy az Alesh című dal héberül ÉSarabul(!) is van, akkor tudjuk, hogy tettünk valamit azért,hogy a világban terjedjen a megértés és a jóakarat” – hang-zott el 2016. május 22. napján az első HAKOL BESEDERkoncert megnyitóján, amelyet számos sikeres folytatás kö-vetett, bizonyítva a zenekar gondolatainak időtállóságát.

A zeneiségen túl, a Hakol Beseder koncertek jótékony-sági célokat is szolgálnak: A Docpiano Band az értékesítettCD lemezek teljes bevételét a Rotary International „Gift ofLife” programjának utalja át, amelyből rászoruló beteggyermekek szívműtétjei kerülnek finanszírozásra. „Rotary:Service Above Self” Segítsenek, hogy segíthessünk! �

PA

4

Magam Nyíregyházán születtem1948-ban. Apai részről a Holokauszt ál-tal megritkított családdal - 18 családta-gunk veszett oda a munkaszolgálatbanés a Soában. Anyai részről, akik Szol-nok megyeiek, közvetlen vérveszteségnem volt, a gondviselés jóvoltából.Auschwitz helyett Ausztriába, mezőgaz-dasági munkára szállították őket, aholmegtörve, elcsigázottan, de túlélték aborzalmakat.

Hogyan és mikor került Nyíregyházá-ról a Frankel zsinagógába?

Általános és középiskolás végzettsé-geim mellé később egy elektrotechni-kusi szakmát is ki kellett tanulnom,mely "műszaki érzékemet" tekintveigen távol áll tőlem. 1968-ig éltem Nyír-egyházán, ahol a híres Morgensternrabbi és Liszauer kántor idejében sajá-títottam el a zsidóság alapjait, KabbalatShabbatkor, sötétedésekkor jártunk azsinagógába, szombatonként is nagyonkörültekintően tettük ezt, nehogy ki-szúrják az apám főnökei, hogy ő a zsidóhitét aktívan gyakorolja. Hájderba 1956elején kezdtünk el járni, a forradalomitt is megtette hatását, a zsidóság nagyrésze, így a tanítóink is elhagyták Ma-gyarországot, tanulásunk így egy ideigsajnos befejeződött. Budapestre 1968-ban kerültem. Felvételt nyertem a Ker-tészeti Egyetem élelmiszeripari gépészszakára, ahol annak elvégzése után 2hétig, a kar szegedi leköltözéséig tanár-segédként ügyködtem. Kollégiumi éve-im alatt a Dohány Zsinagógába, a mé-lyen tisztelt Scheiber professzorhoz jár-tam, ahol a hitgyakorlás mellett termé-szetesen az ismerkedésé volt a másik főszempont.

Feleségemmel, Halpern Évával 1971-ben ismerkedtem meg, akkor átpár-toltam az ő lakóhelye szerinti Nagyfu-varos utcai zsinagógába, ahol abbanaz időben Salgó László rabbi funkcio-nált. 1973-as Dohány utcabeli házas-ságkötésünk után költöztem át a II.kerületbe, s így automatikusan a Fran-kel Zsinagóga lett második otthonom.Két gyermekem és négy unokám van.Érdekes, hogy miután odaérkeztem,nagyon sok nyíregyházi barátom és

hittestvérem követett, így viccesenmég ma is nyíregyházi kilének nevezika Frankel zsinit.

Mi jellemzi ma a közösség életét,mindennapjait?

Már első beléptemkor felfedeztem az1888-ban épült zsinagóga varázsát, csa-ládias jellegét és rögtön otthon érez-tem itt magam. Hozzá kell tennem,hogy e falak között davenolt a holo-kauszt áldozatává vált Vidor Pál, ittfunkcionált Benoschofsky Imre, a láng-lelkű költő, Kis Arnold, rabbim és ba-rátunk, Schőner Alfréd, Singer pro-fesszor.

Jó ide járni, egy-egy kelléket, imatár-gyat felfedezni, bölcsességeikből, tudo-mányukból meríteni, táplálkozni. Ter-mészetesen rögtön baráti közösséggévált a kile, segítőkészségükkel iránymu-tatást adtak, mint ahogy azt ma is tesz-szük az érkezőkkel. Szép és közösségetkovácsoló feladat volt a zsinagóga rend-behozatala, a háborús pusztítások ésrombolások nyomainak eltüntetése,amely akkor ugyan már több mint húszéve elmúlt, de ezeket visszafogottságbólés pénzhiányból addig nem tudtukmegtenni. Időközben többször voltamelöljáró, alelnök, majd 1998 –tól a kö-zösség elnökévé választott. A már ná-lunk funkcionáló fiatal rabbival együttát tudtuk lépni a nemzedékek közöttiszakadékot és immár “Frankel fejjel"tudtunk gondolkozni. Verő Tomi rab-bi a hitéletet, az elöljáróságunk pedigaz infrastruktúrát, adományok begyűj-tését, a heti ötszöri üzemeltetést, a kul-túrát biztosítja - és ezen túlmenőenmindent, ami a zsinagógai szerepkörbebelefér. A templomban „jó illat” lett, aközös tenni akarás légköre, így ez má-sodik otthonunk vonzereje. Mindez azelmúlt években óriási léptekkel vitteelőre a Frankelt, ahol klubjaink, BBYOcsapatépítés, heti 2-5 minjen vannak.

Milyen a Frankel és a régió többi zsi-dó közösségének kapcsolata?

A Frankel és a többi zsidó közösségkapcsolata példaértékűnek tekinthe-tő, de az általánosság szintjén mindigjó. Sokan látogatnak minket, sok kö-zösség mintának tekint bennünket,

segítjük egymás munkáját. Bátran el-mondom, hogy rabbink aktív közre-működésével ez a fiatalok egyik leg-népszerűbb találkozóhelye. Nem voltmég olyan külhoni hittestvérünk, akiha Budapesten járt, ne látogatott vol-na el hozzánk egy-egy kabbalat shab-batra, hogy saját szemével győződjönmeg a “Frankel-legendáról”, közössé-günk mindennapi életéről. Itt is kö-szönet lelkes hittestvéreinknek és aszorgos Frankel gárdának.

Kóser bor előállításával is foglalko-zik. Kérem, mutassa be ezt a tevékeny-ségét olvasóinknak.

A kóser bor előállításával személye-sen én foglalkozom. Közel 10 éve, a leg-jobb pedigréjű francia borászattal va-gyunk szerződéses viszonyban, aholnégyféle bort állítunk elő, természete-sen szigorú kósersági felügyelet mellett,a vevőink és a hittestvérek teljes meg-elégedésére. Kóser borainkra büszkevagyok, hisz ár-érték arányban is kiválóterméket állítunk elő, amelyet tanúsítszámtalan köszönet és dicsérő levél. Azanyagi hasznon túl ezt egyfajta micvé-nek is tekintem, így ugyanis pár kelle-mes perccel édesíthetem meg a shab-batokat.

Gyakran megfordul a vidéki kilék-ben. Hogyan látja e kis közösségek jö-vőjét?

Vidéki létemre – büszke vagyok rá ésjól is érzem magam mindig vidéken –könnyen át tudom látni a vidéki embe-rek és kilék sorsát és tudok differenci-álni egy 180-200 fős és egy nagy nehe-zen összeverbuvált 10 fős vidéki minjenközött. Abszolút vallom, hogy a feltételnélküli pénzügyi és morális segítségetmeg kell kapják a közösségek, mertahol 1 zsidó is gyakorolni szeretné hi-tét, kötelesek vagyunk maximális segít-séget nyújtani, mint a MAZSIHISZ ve-zetőinek is. Meggyőződésem, hogy ezmég évekig fog így a szórványokbanműködni, mert az emlékezés és emlé-keztetés racionalitás nélkül köt. A prob-léma akkor jelentkezik, amikor ezek acsaládok a másod, harmad generációtmár elküldik „világot látni”, ahol látják,hogy könnyebb boldogulni, könnyeb-ben élhetik meg zsidóságukat, legyenez Budapest, Szeged, Komárno vagyTel-Aviv, New York. �

PT

Nyíregyháza - Frankel - kóser bor - beszélgetésTordai Péterrel

Polgári családból származom. Apai részről kereskedéssel, anyai részről mező-gazdasági termékek előállításával és kereskedésével foglalkoztak őseim. Szü-

leim házasságkötésük után Nyíregyházán telepedtek le. Mindketten kereskedtekés igyekeztek tisztességesen felnevelni mindannyiunkat, - húgomat és öcsémet is.

5

63. fejezetHalottaskocsi és vízeső szavak

(2012. február 23.)

Péntek reggel, szíven ütött a felisme-rés: egy hét eltelt az idei tematikus

szemináriumból. A Sabesz újra itt ko-pogtatott az ajtón. A délelőtti program-írást követően az Izrael Múzeumot ke-restük fel. Egészen belelkesedtem ezek-től az oktatási jellegű kiállítás-látogatá-soktól, végre nem csak úgy céltalanulténfereg az ember a tárlók előtt.

Steve a Nimród szobor közelében ma-gyarázta éppen, mi lesz a feladatunk azitt töltött idő alatt, mikor Sasha, a tá-borvezető mellém lépett, s odasúgta:“Paszti, láttad már a szarvasi halottasko-csit?” Mit, hol? – kérdeztem vissza kicsitkétkedve. Szarvasfüggőként ezután márcsak egyetlen dologra tudtam fókuszál-ni: „Látnom kell, induljunk már!!!” – to-pogtam türelmetlenül.

A „zsidó életút” részleg meghatározóeleme a lovaskocsi. S mellette valóbanott a felirat: SZARVAS, HUNGARY.

Hihetetlen, a szarvasi tábor unit-headképzésén betérsz Jeruzsálemben az Iz-rael Múzeumba, s az első dolog, ami„szembegurul” veled egy alföldi halot-taskocsi!

Vajon hányszor járta be a XIX. szá-zadban ugyanazokat az utcákat, tere-ket, melyeket mi is koptatunk nyaran-ta? Kiket szállított, kik ültek a bakon?Járt valaha az Erszébet-ligetben? Mi atörténete, ki, mikor, miért, s hogyanhozta magával? – zakatolnak a kérdé-sek a fejemben.

Tárlók kegytárgyakkal, ruhákkal,négy teljes zsinagóga a világ különbözőrészéből. Szép, de mi lett a közösségeik-kel, az emberekkel, akik Olaszország-ban vagy Indiában a padsorokban ül-tek. Ugye a mi Menházas komáromi zsi-nagógánkból sosem lesz majd elha-gyott, néma „kiállítási tárgy”? – villan átaz agyamon.

A feladat a zsidóságot és az izraeliművészetet bemutató részhez kötöttminket, akadt egy kis idő betekintenia modern művészet és az archeológiavilágába is.

A délutáni szabadidő alatt az Óvá-ros felé vettük az irányt. „Itt vagyokmár pár napja a Szent Városban, smég nem jártam a Kotelnél, a Sirató-

falnál!” – kezdett el furdalni a lelkiis-meret. Inával és Yuliával vágtunk át azarab bazáron és a zsidónegyeden.Megnéztük, megvan-e még a Cardo ésa Hurva zsinagóga, az arany menóra.Mire a falhoz értünk már szakadt azeső. Se kirándulók, se hívők. Négyenha álltunk összesen a FALhoz tapadvaa férfiak oldalán. Pár percre lelassulta világ, csak Ő meg én. Beraktam a kiscetlit a hatalmas kövek közé.

Fotózás, s futás vissza az egyre kelle-metlenebb időben. Este búcsút vettemideiglenesen a csoporttól. Teri nénihezvoltam hivatalos. Kiskoromban gyakranvigyázott rám. Anyu iskolája mögött lak-tak. A nagyszünetben kis sámlira állított,s leintegethettem az ablakból a ma-mámnak. A 80-as évek végén férjévelkövette már az országban élő két lányát.Két órát beszélgettem vele, majd közöscsaládi vacsorára indultunk, együtt kö-szöntve az ünnepet. Jó érzés, ha az em-bert családtagként fogadják valahol.

Az esti programként tartott, a külföl-di korcsoportvezetőknél mindig nagy si-kert arató Kuckó Mackó játékból kima-radtam, hátra volt még egy teljes nap a24-ek társaságában. Tervezés, megbe-szélés, visszatekintés. Záróbuli a Dublinsörözőben, ahol többek arcára kiült adöbbenet, amikor felpattantam, s beáll-tam táncolni a discozenére.

Bár vasárnap délig tartott a program,reggel búcsút vettem a csapattól. Indultaz új hét, s ideje volt már visszatérni azegyetemre, a nanotechnológiához.Álomszép volt ez a tíz nap, folytatás nyá-ron, Szarvason. A kivezető úton haladvaarra gondoltam: „Remélem, hamarosanviszontlátlak Jeruzsálem!”.

(2012. február 24.)Tegnap este üzenetet kaptam Gabitól

a Facebookon, a givatayimi magyarkönyvtár rendezvényére invitált isme-retlenül. „Ha itt a szomszéd „kerület-ben” kulturális találkozó van, azt nemhagyhatom ki” – döntöttem hezitálásnélkül. Hajtott a kíváncsiság: Miért, ki-nek kezd el valaki 2011-ben könyvköl-csönzőt működtetni Izraelben?

Az egyetemről a 39-es busszal utaztama városrész bevásárlóközpontjáig. A ka-nyontól 10 percnyi sétára, egy tipikustel-avivi ház legfelső szintjének magán-lakása rejti az „intézményt”. Gabi és pár-

ja büszkén mutatta be a könyvtárter-met, a bejárathoz legközelebb eső szo-bát. Körös körül polcok, megrakva ré-gebbi és a könyvpiac legfrissebb kiadvá-nyaival. Van igazolvány, saját könyvjelző,szigorú nyilvántartás.

A „Drory” Könyvtárat Dávid Drorymagyar származású izraeli újságíró em-lékére alapította és működteti a Buda-pesten bejegyzett Diaspora Alapítvány.

A Givatayimban működő könyvtárelsősorban magyar nyelvű könyvekkel– klasszikusok és kortárs írók, vallásiés filozófiai, kulturális és aktuálpoliti-kai kiadványok és újságok – valamintfolyamatosan bővülő román, angol éshéber nyelvű kiadásokkal várja az ol-vasni vágyókat.

Odahaza talán senkiben sem merül-ne fel, hogy közkinccsé tegye az otthonipolcain sorakozó olvasnivalókat, itt Tel-Avivban különös varázsa van ennek aszobácskának. Talán egy évtized múlvamajd egylapon említik „a betűk e ki-csiny palotáját” a cfáti múzeummal, haszámvetést készítenek az ereci magyarvonatkozású helyekről. A rügy már ki-bújt, rajtunk, olvasókon múlik, lesz-e vi-rág és termés az ágon.

A februári könyvklub vendége Stei-ner Kristóf volt, aki 2011-ben megjelentkötetéből, a Lélekbonbonból olvasottfel, s megosztott egy-két élményt a „ce-lebek” világából. A családias hangulatúest folyamán a hangsúly nem is a “hiva-talos” programon volt, inkább a szemé-lyes beszélgetéseken. A tucatnyi érdek-lődő között feltűnt kedves szomszédomAnna, s megismerkedhettem háromRehovotban kutató kollégával is. A gril-lezett zöldségekkel és süteményekkel te-li asztal gondoskodott a vendégekről aszellemi táplálék mellett.

Van egy kis magyar könyvtár, itt párutcányira, a 63-as vonalán. Jó tudni róla,köszönet érte a létrehozóknak, s továb-bi sok sikert! Adjuk tovább a hírt! �

Folytatjuk

EGY ÉV IZRAELBENDr. Paszternák András útinaplója

6

Epilógus 9. rész

Az amerikaiaknak van egy szép ünnepük, a HálaadásNapja. Ennek a napnak az ebédjén mindenki feláll s

megszámlálja azokat az áldásokat, amelyekért hálával tar-tozik a sorsnak. Én magam, a feleségemért, Anniért, a sze-retetéért, a kiapadhatatlan erejéért, mind a ketten együtt,mert már hatvan éve mindent együtt csinálunk, azért,mert a korunkhoz mérten egészségesek vagyunk, a gyere-keinkért és az unokáinkért, a szeretetükért, a nagyobbgondok nélküli életünkért, azért, hogy nem kell félnünkanyagilag a holnaptól, a napi kis örömökért, lehetőlegüröm nélkül.

Fejezzük be a legizraelibb imával: soha se legyen rosz-szabb, nekünk, a családunknak, a rokonainknak, a bará-tainknak és legyen sokkal, de sokkal jobb az országnak.

Utóirat 1. részBarátaim és jóakaróim ismételten figyelmeztettek, hogy

„epilóg” az utóirat görögül, tehát epilóg után nem jöhetutóirat. Természetesen tévedtek. Dehogynem, jöhet. Íme.

Kissé kevésbé tréfás hangon, az epilóg a családom és ma-gam háború utáni történetét akarta röviden összefoglalni,míg ennek az utóiratnak a célja megmagyarázni a meg-magyarázandókat és kommentárt fűzni a történetem mar-gójára.

Először is igazságot kell tennem avval a személlyel, akimint „fröken Ulle” szerepel, és nem a fantáziám szülötte,hanem egy létező személy, más néven, mint ahogy a többiszereplők neveit is megváltoztattam. Természetesen. „Frö-ken Ulle” személye eszköz volt arra, hogy a tűnődéseimetés a gondolataimat kifejezzem általa, és más szemszögbőlvilágítsam meg az eseményeket. A vele való beszélgetése-im nem voltak folyamatosak, de a szájába adott vélemé-nyek, nagyjából az övéi voltak. Az a beszélgetés, amely mi-att szegényt a könyvembe vonszoltam, tényleg a húsvétiszünidőben történt, amikor uzsonnát hozott a szobámba,és meglátta a kék-szürke csíkos láger sapkámat a mellettefekvő ütött-kopott nadrágszíjat a komód tetején és meg-kérdezte, hogy minek tettem őket oda. Ne felejtsük el,hogy ez még csak egy évvel volt a háború befejezése után,a sokk még túl közeli volt és nemigen volt szokásos a lágerborzalmairól beszélni. Valószínűleg, az anyás természeteés a szimpátiával teli, kedves mosolya, egy idősebb asszonyérdeklődése, voltak az okai annak, hogy a háború utánelőször, kiöntöttem a szívemet. Beszéltem az elpusztítottcsaládomról, a rokonaimról és a barátaimról, a lágerről,az egyedüllétről. „Fröken Ulle” könnyező szemmel hall-gatta, és bár igyekeztem magam visszatartani, én is közelvoltam a síráshoz. Majdnem két órán keresztül hallgatta atörténetemet, egy pár megértésről és együttérzésről ta-núskodó közbevetett kérdéssel és a végén, néhány vigasz-taló és bátorító szó után, megjegyezte, mint ahogy a törté-netem végén megírtam: „Milyen jó azoknak, akik mindeztátélték, most van mit meséljenek egész életük alatt.”

Észrevettem, hogy akik ezt a történetet hallják, vagyolvassák, elfintorítják az orrukat, hogy, úgymond, mi-lyen rideg érzéstelen, tapintatlan asszony – egy reakció,amely nem lehet távolabb a valóságtól. „Fröken Ulle”egy édes, melegszívű asszony volt, akinek a szívében csakjóakarat volt mindenki iránt, de főleg irántam, és ha azolvasó más benyomást kapott, az nem az ő hibája, ha-nem az elbeszélőé.

Az első harminc évben ennek az anekdotának a csatta-nója az volt, hogy senki, aki nem volt ott, még az sem, akitele van jóakarattal és együttérzéssel, az se képes felfogni,hogy mi történt velünk és mit érzünk. Az utóbbi harmincévben úgy mesélem, (persze, hogy mesélem, hány anek-dotája van már az embernek), szóval úgy mesélem, egy-szerűen, ahogy valószínűleg gondolta, hogy vannak élmé-nyek az életben, amelyek, ha fájdalmasak, undorítók ésgyűlöletesek is, kimeríthetetlen témaforrások minden al-kalommal és minden beszélgetésben. Tény, hogy a mi ko-runkbéliek, akiknek közös hátterünk van, a magunk kö-zötti beszélgetésekben, de másokkal is, akik nem voltak„ott”, és nem vétettek semmit, előbb utóbb, (előbb, higy-gyétek el nekem), ott találjuk magunkat azokban a na-pokban, években, amelyek összetörték az életünket és aszívünket, de megmaradtak örök témának.

Egy másik dolog, amit meg kell magyaráznom, amit asvédekről és Svédországról írtam. Az 1945 – 1949 közöttiévekről van szó, majdnem hatvan éve. Ez alatt az idő alattsok minden megváltozott a világban, és valószínűleg ott is.Az ő északi, skandináviai sarkuk a világ összezsugorodásafolytán kevésbé van már elkülönítve, a svéd nép a beván-dorlások miatt már kevésbé homogén, kétlem, hogy ezeka változások a javukra szolgáltak. Dacára annak, hogy ezekalatt az évek alatt voltam egy pár országban, oda nem utaz-tam, nem akartam az akkori benyomást elrontani. Nemkétséges, hogy sok változás van, mert még a nyelv is meg-változott, amint látom, ha véletlenül a kezembe kerül egysvéd újság. A svéd nyelv a némethez hasonlóan a többesszám harmadik személyét használta ismeretlenek megszó-lítására az én időmben, míg most még a hivatalos közle-ményekben is mindenkinek a „te” megszólítás jár, mint azangolban, amely elég furcsa.

A családfának Rasi és Dávid királyig való levezetésévelkapcsolatban is magyarázattal tartozom. A könyvben írot-tal ellentétben, erről csak az utóbbi években hallottam, aszeretett, megboldogult unokabátyámtól, Avraham Yehu-da Lichttől, aki a legidősebb volt az unokatestvérek között,és mintegy kinevezetlen családfő, sokat foglalkozott a csa-lád eredetével. A gyerekei, Ezriel, Eliezer és Rachel a fia-ikkal, unokáikkal és dédunokáikkal, akiket az Isten sokáigtartson, a család népes, szigorúan vallásos és ezért, teljesenkülönálló ágát képezik, akikkel lehetetlen kapcsolatot te-remteni, a két táborban egyre növekvő szélsőségesség mi-att, ami elég kár. �

Folytatjuk

Feuerstein Azriel:

KELJFELJANCSI

STETL a Hitközségi Híradó kulturális oldala

7

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Az egyik legnépszerűbb panaszt szü-lőktől lehet hallani, hogy a nyári szü-net túl hosszú, a gyerekek unatkoz-nak, veszekednek, megváltozik a meg-szokott napirend és más panaszok, ar-ra mutatnak, hogy legszívesebben aszülők nyáron átküldenék a gyereke-ket a föld déli részére, ahol tél van ésaz iskolák működnek, és szeretnékvisszakapni őket az itteni télre, vagy halehet, mikor 18 évesek lesznek. Ez apanasz a szememben tipikus modernvilágnézetté vált. A felnőttek el vannakfoglalva a saját karrierjükkel és megél-hetőségi mindennapi küzdelmeikkel,kevesebbé tudnak foglalkozni a nyáriszünet élvezetével. A munkahelyen ne-héz szabadságot kivenni. Néha a dol-gozók abban a félelemben élnek, hogya szabadság után nem biztos, hogymegtalálják az elhagyott munkahelyet.Régen itt voltak üdülők, és mindenmunkahelyen kötelező volt elküldenia dolgozót családjával kétheti üdülés-re, ami valójába segített a családnak.Ma nincsenek, állami üdülők és nemkötelező kivenni a szabadságot.

Nyáron mások az étkezési szokásokfőleg a meleg miatt. Nem ajánlatos me-leg leveseket és húsételeket tálalni. In-kább több zöldséget és gyümölcsöt kellfogyasztani nyers formába. Ez egy jó ta-nács, de mostanában a modern föld-műves módszerek valójában meghosz-szabbították a zöldség és gyümölcs fris-

sességét, de ez mind a régi jó ismertízek rovására ment. A mai zöldségek ésgyümölcsök szépek, nagyok, hetekig le-het őket tárolni, de elvesztették a jó ré-gi aromájukat és ízüket. Az ajánlottmegoldást a fűszerpolcon találjuk, azöldségeket citrommal, olívaolajjal, só-val és borssal kell ízesíteni, a gyümöl-csöket datolya mézzel kell leönteni vagyaz ízetlen darabokból milk-shaket készí-teni. Be kell vallani bevallani, hogy agörög- és a sárga dinnyék kitűnőek.

Egyik lehetőség a meleg ellen a ten-ger part, de itt is egy komoly ellent-mondás előtt állunk. A tengervíz ás-ványtartalma egészséges a bőrnek,a ten-geri levegő egészséges a szervezetnek.De a bőrorvosok figyelmeztetnek anapsugár káros hatásaira. Szerintük amaximális exponálás 15 perc, hosszabbnapozás veszélyes. E miatt majdnemmindenki vérképe nagy hiányt mutat Dvitaminból, amit muszáj pirulákbanvagy cseppekben beszedni. Ez a ténynagyon meggazdagítja a gyógyszergyá-rosokat. Ha valaki késő délután megy, atengerpartra, nem talál parkolóhelyet,és ha mégis, akkor lent a parton nemlehet egy csendes és tiszta pontot talál-ni. Így inkább otthon maradunk, a lég-kondíció éjjel nappal működik, maxi-mum torokfájás elleni gyógyszert sze-dünk a hideg levegő meg a sok fagylaltfogyasztása miatt.

Az őszi ünnepek közelegnek. Már

most lehet az újságokban 2 féle apró-hirdetést találni. Az egyikben szállodákajánlanak ünnepi árakat, a másikbautazási irodák hirdetnek ünnepi és őszikirándulásokat. A bevásárlóközpontok-ban pár üzlet már szezonvégi kiárusí-tást hirdet kedvező árakon, mivel kell ahely az ünnepi- őszi kollekciónak. El-gondolkodtató ez a sietés, de talán ígykönnyebben lehet kibírni a borzasztómeleget, tudva, hogy nem sokára beko-pog az ősz. Egy biztos- az idő nem állmeg, és ahogy itt mondják, csak a Bib-liába történt az a csoda, hogy az időmeg állt, de manapság nincsenek cso-dák és szeretettel meg türelemmel kellelfogadni a mindennapokat.

Ízletes őszibarack túrókrémmelEdittőlElkészítés: 6 darab szép kemény

őszibarackot lehámozunk, kimagoz-zuk és félbe vágjuk. Felforralunk kevéscukros vizet, 3-4 percig főzzük a ba-rackokat. Szép szeleteket vágunk. Ösz-szekeverünk 25 dkg krémes túrót, 2tojás felvert fehérjével, 1/2 pohár por-cukorral és 1 kávéskanál vanília esz-szenciával. 10 dkg finom keserű vagytejcsokoládét felolvasztunk, 1 evőkanálcseresznye likőrrel ízesítjük. Széles po-hárba vagy kompótos tálba rakunk egykis barackot, rá a túró keverékből. Azolvasztott csokoládéból 1-2 kanálnyitvillával a túróba keverünk márványmintára. Ezekre még egy kis barackotrakunk, a tetejére lehet tejszínhabottenni, de nyáron ajánlatos vanília fagy-lalttal tálalni, lehet díszíteni reszeltcsokoládéval vagy diódarabokkal. �

Dr. Orna Mondschein

Gondolatok az izraeli forró nyárban

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Semmi újdonság nincs abban a mondásban, hogy ez a nyár nagyon meleg, ki-bírhatatlanul meleg. Ha eddig úgy tudtuk, hogy itt a földközi-tengeri sávon

nagyon meleg van, Európában kibírható, a tények mást mutatnak. Vannak na-pok, mikor a mi kis meleg országunkban alacsonyabb fokokat mutat a hőmé-rő, mint az európai városokban. Mivel tapasztalat hozza a bölcsességet, és hanem is a bölcsességet, hanem a gondolatokat, szívesen osztom meg azokatKedves Olvasóimmal.

Online oktatási programunk keretében minden szerdán újfilmet töltünk fel weboldalunkra. Az érdeklődők az alábbi

linken regisztrálhatnak: http://kehreg.com/machar/. A márcsatlakozott felhasználók a négy szemeszter oktatási anyagát afenti linkeken érhetik el. �

PT

Új oktatási videók szerdánként: MACHARTanuljunk közösen a zsidóságról!

5

Naše aktivity sú od roku 2003 spoje-né s projektom-priestorom Stanica Ži-lina-Záriečie a od roku 2011 aj s re-konštrukciou a ďalším kultúrnym cen-trom Nová synagóga Žilina v unikát-nej modernistickej architektúre odPetra Behrensa. Okrem stavbára, akti-vistu a organizátora umeleckých a kul-túrnych projektov a akcií naprieč žá-nrami, sa snažím občas pomôcť zdie-ľaním svojich skúseností a snažím sa olepšie postavenie nezávislej kultúry vkultúrnej politike na miestnej i celo-slovenskej úrovni. Snažím sa robiťvšetko, čo stihnem, aby sa ľudia malikde stretávať, medzi sebou aj s novýmimyšlienkami, aby boli kreatívni a citli-ví, aby kriticky uvažovali. Verím, žeumenie v tom môže pomôcť a že mô-že byť ešte lepšie, ako je teraz - hoci užteraz sa nemáme zle.

Kedy bola postavená nová synagóga vŽiline? Čím je výnimočná táto budova?

Neologická synagóga v Žiline je jed-nou z najpozoruhodnejších pamiatokmedzivojnovej architektúry na Slo-vensku. Berlínsky architekt prof. dr.Peter Behrens (1868 – 1940) svoj pro-jekt budovy musel vložiť do kompliko-vaného terénu. Priestor bol nerovný,značne zúžený na rohu ulíc a pomernestiesnený medzi budovou pošty (vľavo)a budovou banky. Dielo sa podarilo abudova patrí k ojedinelým stavebnýmpamiatkam na pomedzí expresioniz-mu a funkcionalizmu. Behrensov ná-vrh zvíťazil v užšej súťaži v roku 1928,na ktorej sa ešte zúčastnil Josef Hoff-mann z Viedne a Lipót Baumhorn zBudapešti. S výstavbou sa začalo 16. 1.1929 a žilinskí stavitelia bratia Nová-kovci ju dokončili v roku 1931, stavby-vedúcim bol Žigo Weitheimer. Archi-tekt bol inšpirovaný hrobom Ráchel,ktorý je medzi Jeruzalemom a Betle-hemom. Ústredný priestor bol určenýpre 450 mužov a na galériách bolomiesto pre 300 žien. Hlavná sála je za-krytá kupolou s priemerom 16 a vý-škou 17,6 metra. Budove dominujejednoduchá hmota hlavnej sály s úzky-

mi vysokými oknami, ktorá vystupuje znižších prízemných častí. Tie sú z riad-kového kamenného muriva, ktoré do-dáva synagóge primerane monumen-tálny ráz. Objekt patrí medzi pár slo-venských synagóg, ktoré, hoci sú tra-dičným stavebným typom, majú rázmodernej architektúry. Behrens veľmipozoruhodným spôsobom spája tra-dičnú typológiu sakrálnych budov vrá-tane prvkov byzantskej architektúry(kupola) s jazykom moderného hnutia(elementárne formy, materiálová a fa-rebná striedmosť). Bravúrne sa vyspo-riadava s nárožnou polohou synagógy,aj s výškovým rozdielom v teréne.

Aká bola história budovy po holo-kauste?

Počas vojny tu bol sklad nábytku aobilia, po vojne bol interiér synagógyprestavaný na koncertnú a spoločens-kú sálu (Dom osvety a Park kultúry od-dychu). Neskôr od 60-tych rokov bu-dova slúžila ako aula Vysokej školy do-pravnej, ktorá ju v 70-tych rokoch v in-teriéri kompletne prestavala druhý-krát. Od roku 1990 do roku 2010 tubolo Kino Centrum. Zatiaľ čo vonkaj-šok objektu ostal pomerne zachovaný,interiér synagógy a jej dispozícia bolizásadne prestavané. Po nejakom časezoznamovania sa s týmto skoro zabud-nutým domom sme dospeli k záveru,že zrejme najúžasnejšou, no súčasnenedocenenou vlastnosťou Behrenso-vej synagógy je jej schopnosť absorbo-vať všetky tieto zmeny. V rokoch 2011-2017 objekt prešiel vďaka nám - akti-vistom z občianskeho združenia Trucsphérique -kompletnou pamiatkovouobnovou a vrátila sa pôvodná dispozí-cia aj časť vnútornej geometrickej vý-zdoby od architekta Behrensa a otvori-lo sa nové centrum súčasného umeniaa kultúrnych aktivít pod názvom Novásynagóga.

Ako prebiehala rekonštrukcia? Zakých zdrojov bola financovaná?

V roku 2011 vzniká unikátna ob-čianska iniciatíva s cieľom obnoviť bý-

valú neologickú synagógu v Žiline. Pri-merané nastavenie dialógu medzi sa-motnou kultúrnou pamiatkou a jej no-vým využitím je kľúčové. Koncept ob-novy sa postupne mení a vyvíja. Od po-merne intenzívneho obsadenia prie-storov synagógy, cez následné odhmot-ňovanie až po veľmi subtílnu interven-ciu. Vzhľadom na to, že projekt je fi-nancovaný postupne a v etapách, spo-čiatku len z malých grantov, verejnejzbierky a sponzorských darov, máme kdispozícii luxus, ktorý si dnes môže do-voliť len málokto – čas. Ten je využitý ajna priebežné testovanie návrhu v mier-ke 1:1, prostredníctvom série „pootvo-rení“, vo forme výstav a sprievodnýchpodujatí rôzneho charakteru. Návrhtransformácie tak má možnosť dorásťlen do rozmerov, ktoré mu v rámciprostredia jeho vzniku prislúchajú.

Súčasná podoba návrhu, pracovnenazývaná „half–white“, sa opiera o zis-tenie, že akákoľvek „nová“ architektú-ra, respektíve jej objemová manifestá-cia, je pre objekt, ale aj jeho nové vy-užitie nežiaduca. Čokoľvek pevné bypo čase vyčerpalo svoj priestorový po-tenciál a stalo by sa nadbytočným.Ostáva prázdny priestor, ktorý je lenhorizontálne farebne rozdelený nadve polovice. Kým spodná polovica jeprevedená v neutrálnej všeobjímajú-cej bielej, ktorá slúži ako pozadie prevýstavy, horná polovica prezentuje sy-nagógu v jej pôvodnej farebnosti. Per-manentný je len Behrens, ďalšia ar-chitektúra výstav má iba dočasný cha-rakter. V ideálnom prípade tak pro-jekt nikdy nenadobudne finálnu a ne-mennú podobu, nebude nikdy do-končený. Idea monumentu s tekutýmobsahom pretrvá. �

Pokračujeme

Rekonštruovali Novú synagógu v ŽilineRozhovor s Marekom Adamovom – 1. časť

Narodil som sa v novembri 1978 v Žiline, študoval v Bratislave na FiFUK kul-turológiu a manažment kultúry. Okrem stáží (napríklad v Kulturfabrik v Lu-

xembursku) som nikdy nikde nepracoval, pretože už v roku 1998 sme ako vyso-koškoláci s priateľmi založili občianske združenie Truc sphérique (v ktorom somriaditeľ) s cieľom podporovať súčasné umenie, kultúru a komunitný život.

4

Ktoré boli najvýznamnejšie obdobiaorganizácie Maccabi na Slovensku?

História Maccabi na Slovensku siahaaž do roku 1895, keď vzniklo SvetovéMaccabi založením prvých športovýchklubov vo východnej a strednej Euró-pe. Úplne prvý klub bol založený vKonstantinopole v Turecku. Historickyprvé Európske Maccabi hry sa konali vroku 1929 v Prahe ako reakcia na po-stupné vyraďovanie židovských špor-tovcov zo všetkých športových hier fa-šistickými organizáciami. Práve rozmá-hajúci sa fašizmus a nenávisť voči Ži-dom stáli za rozhodnutím zorganizovaťvlastné židovské športové hry s medzi-národným významom. Odvtedy saMaccabi hry stali dôležitou súčasťoušportového sveta. Prvá Maccabiah sakonala v roku 1932 v Izraeli. 2. svetovéMaccabi zimné hry sa konali 18.-22. fe-bruára 1936 v Banskej Bystrici. Zúčast-nilo sa na nich 2000 športovcov z 12krajín. Návrat k tradíciám Maccabi naSlovensku bol možný až po roku 1989.

Aké aktivity má dnes vaša organizácia?Slovensko reprezentujú doma aj vo

svete členovia slovenskej židovskejšportovej organizácie Slovak MaccabiOrganisation, ktorá je členom MWU/Svetová Maccabi Únia/ a EMC /Eu-rópska Maccabi Konfederácia/ a jedi-ným legitímnym reprezentantom Mac-cabi na Slovensku. Doposiaľ vybojovalipre Slovensko 21 svetových a európ-skych medailí. Okrem prípravy tímuna svetovú Maccabiah a Európske Mac-cabi hry sa Slovak Maccabi Organisati-on venuje aj organizovaniu športových,kultúrnych a vzdelávacích eventov naSlovensku. Jedným z najúspešnejšíchšportových eventov je najdlhšie trvajú-ci Európsky Maccabi tenisový turnaj,ktorý sa každoročne už 16 rokov konána Slovensku. Okrem neho sú popu-lárne aj bowlingové turnaje, Ball ga-mes, squashové turnaje, volejbalovéturnaje a iné. Dobrá správa je, že Slo-vak Maccabi Organisation stále prijímanových športovcov.

Nedávno sa uskutočnili hry Maccabiv Izraeli. Ako bolo na hrách zastúpenéSlovensko? Aké výsledky ste dosiahli?

V dňoch 4.7. – 17.7. sa konali v pora-dí už 20. svetové židovské Maccabi hry„Maccabiah“ v Izraeli. Slovenskú ži-

dovskú komunitu reprezentovali špor-tovci v bedmintone, stolnom tenise,plávaní a behu.

20. Maccabiah sa zapísala do históriehneď niekoľkými rekordmi. S počtomšportovcov 10.000 z 80 krajín sveta sastala druhou najväčšou športovou uda-losťou na svete, hneď po olympijskýchhrách. Počas dvoch týždňov sa odohra-lo skoro 3000 turnajov v 47 športovýchdisciplínach a odovzdalo sa spolu 2100medailí.

Slovenský tím reprezentovali špor-tovci v 4 športoch vrátane historickéhonočného behu v Jeruzaleme. V disci-plínach stolný tenis muži Masters -single obsadilo Slovensko 8. a 10. mies-to a v Masters - teams vybojovali pánikrásne 5.svetové a 2.európske miesto.V plávaní zastúpila Slovensko niekoľ-konásobná slovenská juniorská maj-sterka. Vo veľkej konkurencii skoro100 plavkýň sa umiestnila v prvej polo-vici v 5 rôznych disciplínach. V bed-mintone sa vďaka silnej konkurenciislovenskí športovci neumiestnili na po-predných priečkach, čo však dobehliúčasťou na disciplíne Night Run, kdenáš bežec obsadil 16.miesto.

Veľkou cťou pre Slovensko bolo odo-vzdanie ocenenia Davida Unreicha prenajlepšieho zápasníka Maccabiah2017. Spolu s prezidentkou SlovakMaccabi Organisation, Dagmar Gavor-níkovou, ju odovzdával aj synovec sláv-neho slovenského židovského zápasní-ka, Ezriel Unreich.

O dva roky sa uskutočnia európskehry Maccabi v Budapešti. Ako sa pri-pravujete na túto veľkú udalosť?

Svetové hry Maccabiah sa konajú,rovnako ako olympijské hry, každé 4roky, čiže ďalšie budú v roku 2021,opäť v Izraeli. Najbližšie EurópskeMaccabi hry sa budú konať v roku2019 v Budapešti. Dúfame, že vďakavzdialenosti i tradíciám sa zúčastnímetýchto hier v čo najväčšom počte. Zá-ujem zo strany slovenských židovskýchšportovcov o tieto hry je, zaznamená-vame i nových juniorov. V prípade zá-ujmu o účasť v tíme, prosím kontaktuj-te info@maccabi.sk, prípadne FB Slo-vak Maccabi Organisation.

Ako vidíte súčasnosť a budúcnosť ži-dovskej komunity na Slovensku?

Slovenská židovská komunita preko-nala niekoľko zlomových období. Keďsa prenesieme cez vojnové obdobie,mnohí preživší holocaust v snaheuchrániť svoju rodinu, začali tajiť ži-dovskú identitu. Deti, ktoré vyrastaliväčšinou v zmiešaných rodinách, mno-hokrát nevedeli, že jeden z rodičov jeŽid. Až po roku 1989, keď došlo k aké-musi uvoľneniu i slobody náboženstva,i keď v prípade židovstva nejde väčši-nou v pravom slova zmysle iba o nábo-ženstvo, ale aj o identitu a úctu k tradí-ciám, začala sa naša židovská komuni-ta reálne rozrastať. Jednou z úloh Mac-cabi v postkomunistických krajinách jeaj vďaka športu a rôznym spoločen-ským aktivitám vyhľadávať najmä mla-dých ľudí a prinavrátiť ich k židovskejidentite, vštepovať im úctu k židovskýmtradíciám, ponúknuť im nové priateľ-stvá, možnosti športovej a spoločenskejrealizácie či už na Slovensku, alebo vzahraničí. �

20. svetové židovské Maccabi hry „Maccabiah“v Izraeli – rozhovor s MUDr. Dagmar Gavorníkovou

3

Vrámci online vzdelávacieho programu nájdete na našej webovej stránke každú stredu nové filmy. Záujemci sa mô-žu registrovať prostredníctvom nasledujúceho linku: http://kehreg.com/machar/. Registrovaní užívatelia nájdu

vzdelávacie materiály všetkých semestrov na nasledujúcom linku. �

Nové vzdelávacie videá každý týždeň: MACHARUčme sa spoločne o židovstve

Uplynul ďalší rok, blížia sa Vysoké sviatky. Komárňans-ká synagóga v duchu našich tradícií otvorí svoje brá-

ny. Každého srdečne očakávame, oslavujte s nami. Pre násje najdôležitejšie, aby sme počas týchto dní dosiahli min-jan, nech sa zídu všetci, pre ktorých je naša komunita dô-ležitá. Dôstojnosť našich sviatkov umocní aj v tomto rokuprítomnosť Istvána Balogha a Mihálya Riszovanného.

Erev Roš Hašana – 20. septembra 2017, streda 18:00 –začiatok židovského nového roka, slávnostná večera vÚtulku, program pre deti.

Prvý deň Roš Hašana – 21. septembra 2017, štvrtok18:00 – obrad tašlich, dom poznatkov v Útulku, sviatočnýkiduš.

Kol Nidré – 29. septembra 2017, piatok 18:00 – vítaniesoboty a večerná modlitba Kol Nidré.

Deň Jom Kipur – 30. septembra 2017, sobota, 17:30.Mazkir – spomienka na zosnulých, popoludňajšia mod-

litba, Neila – ukončenie sviatku, spoločné ukončenie pô-stu, program pre deti. �

Vysoké sviatky – stretnime sa v komárňanskejsynagóge!

Európsky deň židovskej kultúryPokračovanie zo strany 1.14:30 – „Emancipačný zákon” 150-ročný Prednáška Karola Vajdu, docenta Univerzity Jánosa Selyehov Komárne

Prednáška prezentuje tematiku židovskej emancipácie ako zjed-notenie náboženských, kultúrnych i spoločensko-historických po-trieb, založených na existenčných požiadavkách oboch kultúr, pri-jímajúcej, i tej, ktorá sa chce emancipovať. Prednáška sa zame-riava práve na tieto požiadavky a umiestňuje ich do kontextuosudových a rozhodujúcich udalostí 20. storočia – šoa (holo-kaust), vznik Štátu Izrael a Európskej únie.

15:15 – Odovzdanie cien Kehila a Kehila Chaver

15:30 – HAKOL BESEDER alebo Všetko v poriadku Koncert skupiny Docpiano Band.

Hudba štýlu worldmusik od ľudu izraelského ľudu izraelské-mu. Tento odkaz inšpiroval vznik hudobného albumu Hakol Be-seder skupiny Docpiano Band, známej svojimi inovatívnymi hu-dobnými riešeniami. Ich promočné koncerty nesú rovnaký názova poslucháč počas nich prežíva mimoriadne a interaktívne cesto-vanie v čase a priestore, prechádza rôznymi hudobnými žánramia kultúrami.

Členovia skupiny Dr. Máté Juhász a András Kovács, hu-dobní ambasádori Maďarského rotary klubu, v duchu pria-teľstva a dobrej vôle, so zreteľom na zásady tolerancie avzájomného akceptovania sa, s netradičnou intštrumenta-litou, jedinečnou zmesou akustických prvkov a techniky21. storočia, ktoré sa úctivo, ale zároveň smelo vymykajúkonvenciám, prezentujú svojou hudbou základnú my-šlienku: HAKOL BESEDER, t.j. všetci a všetko na svete mô-že byť v poriadku a v súzvuku. Možno nie sústavne, alepočas tohto koncertu určite.

Skladby HAKOL BESEDER – začleňovanie (mash up)náboženských piesní, spracovaní citátov z Tóry vo vlast-nom štýle, izraelského popu, známych i menej známychhebrejských melódií a svetoznámych skladieb prostred-níctvom rôznych hudobných žánrov (akustický, jazz, lati-no, swing) – nesú v sebe tri dôležité odkazy pre každého:židovská hudba, to NIE je len klezmer; prespievané ľudskécity a túžby sú všade na svete rovnaké; všetky kultúry svetaa každý človek je rovnako dôležitý.

„Úprimne veríme, že odmietanie a nenávisť sú založené nastrachu z neznámeho. A zároveň úprimne veríme, že tentostav môže každý z nás svojimi vlastnými prostriedkami zme-niť” – vyhlasujú členovia skupiny. „Vybrali sme sa cestou hud-by, ktorú využívame ako sprostredkovateľa a podávame jutak, aby bola zrozumiteľnejšia pre európske obecenstvo. Akšábesovú modlitbu , napr. Ose Šalom, spracujeme v štýleswingu alebo latino (tak, ako to ešte nikto neurobil), alebohráme izraelský pop, ktorý pozná vo svete len málokto, upo-zorníme na to, že spevák Shlomo Artzi by sa mohol v Maďar-sku volať napríklad Zorán, Gidi Gov by mohol byť tunajšímTamásom Takátsom, či speváčka Shiiri Maimon Zsédou,ukážeme obecenstvu, že pieseň Aleš existuje aj v hebrejčine,ba dokonca aj v arabčine (!), tak si môžeme byť istí, že smeurobili niečo v záujme toho, aby sa svetom šírilo porozume-nie a dobrá vôľa.” – odznelo dňa 22. mája 2016 na úvod pr-vého koncertu HAKOL BESEDER, po ktorom nasledovalomnoho ďalších úspešných vystúpení – potvrdzujúc tak trvác-nosť týchto myšlienok.

Koncerty Hakol Beseder nie sú len hudobnou lahôdkou,sledujú aj dobročinný cieľ. Príjmy z predaných nosičov venu-jú členovia skupiny Docpiano Band programu Rotary Inter-national „Gift of Life”, ktorý financuje operácie srdca u detí,ktoré sú na túto finančnú pomoc odkázané. „Rotary: ServiceAbove Self” - Pomôžte, aby sme mohli pomáhať!

Každý návštevník je srdečne vítaný! Vstup voľný! �

2

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO vKomárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos plati osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� ŽNO v Komárne, vydávanie Spra-vodajcu a Klub Shalom podporili:anonymní darcovia. Ďakujeme!

� Dňa 29. júla sa v kostole reformo-vanej cirkvi v Komárne konal recitálopernej speváčky Réky Kristóf, abso-lútnej víťazky televíznej súťaže Vir-tuózi, pochádzajúcej z Komárna. Jejvystúpenie sprevádzalo hudobné te-leso Accadémica di Monacco. Podu-jatie podporila aj naša komunita.

� Komárňanská židovská nábožens-ká obec bola medzi tými, ktorí fi-nančne podporili umiestnenie pa-mätných tabúľ vo zvolenskom Parkuušľachtilých duší. Na tabuliach, ktorébudú slávnostne odhalené 7. sep-tembra 2017, sú vyryté mená Spra-vodlivých medzi národmi.

� Budapeštianske zastupiteľstvo Slo-venskej agentúry cestovného ruchuvydalo knihu o synagógach na Slo-vensku. V rámci tohto programu sa vjúli v Útulku objavili fotografi, abyzhotovili snímky budovy.

� Od augusta bude naša kanceláriaopäť otvorená. Návštevníkov očakáva-me v pondelok od 15. do 17. hodinya vo štvrtok od 10. do12. hodiny. Ná-vštevu v inom termíne si môžete do-hodnúť na telefónnom čísle 7731-224, alebo na adrese kile@menhaz.sk. Budova Útulku je otvorená aj po-čas opravy Eötvösovej ulice.

Žiadame Vašu podporu

Dezső Jakabovits sa dožívasedemdesiatky

Dňa 5. augusta 2017 oslávil v synagóge na Bethlenovom námestí svoje se-demdesiate narodeniny Dezső Jakabovits z Győru, aktívny účastník ko-

márňanských podujatí. Na slávnosti sa okrem rodiny, príbuzných a priateľovoslávenca zúčastnili aj hostia z Győru, Dunajskej Stredy, Galanty a Komárna.Dojímavé boli chvíle, keď počas sobotňajšej bohoslužby prizvali k tóre aj pred-staviteľov synagóg z južného Slovenska. Po bohoslužbách pohostil oslávenecprítomných elegantným obedom vo veľkej sále.

Rabín Péter Deutsch vo svojom prejave ocenil Dezsőovu životnú dráhu. Oslá-venec si zaspomínal na svojich rodičov, príbuzných, hovoril o svojej rodine, vý-zname tradícií v jeho živote. Nezabudnuteľnosť tejto soboty umocnil spoločnýspev hlavného kantora Lászlóa Feketeho a náboženského vodcu Miksu Win-klera. Ďakujeme, že sme mohli byť pri tom, v mene našej komunity želámeoslávencovi aj touto cestou všetko najlepšie. �

-p-

Návšteva Lászlóa HarsányihoSulyoma v Útulku

Poslednou premiérou sezóny v Jókaiho divadle v Komárne bola komornádráma v priestoroch štúdia Kotva autorky Kathrine Kressmann Taylor: Ad-

resát neznámy. Predstavenie režíroval László Harsányi Sulyom, ktorý počasskúšok navštívil Útulok i synagógu. Sprevádzal ho Anton Paszternák a pri tej-to príležitosti si vymenili názory aj na pretrvávajúcu aktuálnosť pripravované-ho predstavenia. �

PA

Synagógav Žiline

Náš článok na strane 5.)

h́ ́ b

AUGUST 2017 – TAMMUZ-AV 5777. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XV. ROČNÍK 8. REG. ČÍSLO, 255. ČÍSLO

SPRAVODAJCAMaccabiah 2017

Svetové židovské Maccabi hry v Izraeli – rozhovor s MUDr. Dagmar Gavorníkovou(strana 4.)

Myšlienkyredaktora

So vzrušením som očakávaltohtoročné leto. V Budapešti

strávili niekoľko dní traja mojibratanci z druhého kolena, ichrodičia a najstaršie dieťa jednéhoz nich. Potomkovia manželskéhopáru, pochádzajúceho z hlavné-ho mesta a východného Maďar-ska, vkročili na zem svojich pred-kov po prvýkrát v živote.

V Budapešti som sa s nimi poprvýkrát stretol v piatok večer,cestou do synagógy na Malej trie-de (Kiskörút). Na druhý deň na-sledoval rodinný obed v buda-peštianskej kóšernej reštaurácii.Moja mamka, jej sestra a ich ses-ternica Miriam žijúca v Izraeli, sas nami, mladšou generáciou po-delili o množstvo rodinných prí-hod. Objavili sa aj staré rodinnéfotografie z čias pred vojnou.Spoločne sme sa prešli po židov-skej štvrti a objavovali sme zaují-mavé budovy niekdajšieho geta.Večer sme sa stretli pri synagógena Tabakovej ulici (Dohányutca). V rámci Dlhej noci múzeísme si pozreli budovu, záhradu,pamätný strom a obnovenú jubi-lejnú výstavu Maďarského židov-ského múzea a archívu.

V nedeľu sme počas celoden-ného programu objavovali pa-mätihodnosti Budapešti, v pon-delok sme pohostili našich pria-teľov v našej domácnosti.

V utorok sme sa vybrali do Mi-škovca, navštívili sme hrobymiestneho židovského cintorína.Niektorí z nich navštívili počasnasledujúceho týždňa aj Komár-no a objavovali budovu Útulkuplnú spomienok a pamiatok. �

PA

Európsky deň židovskej kultúryKomárno – 3. septembra 2017

11:30 – V očakávaní sviatkovCharakteristickou črtou židovského života je kolobeh. Najvýznamnejším ohniv-kom reťaze tradícií mnohých tisícročí je začiatok roka, vysoké sviatky: Roš hašanaa Jom kipur.

Pred príchodom tohtoročných sviatkov nám tradície, zvyky, poriadok modli-tieb v synagóge počas týchto majestátnych dní priblíži doktorand Židovskej uni-verzity v Budapešti, pedagóg Gymnázia Sándora Scheibera v Budapešti, István Ba-logh. Veríme, že mnohých z vás bude jeho prednáška inšpirovať k tomu, aby sviat-ky prežili v duchu židovských tradícií.

Paralelne s prednáškou bude prebiehať program pre deti.

12:15 – Promócia knihy Ubráň sa! spojená s prezentáciou základov sebaobrany – Tibor Sklut, Dunajská Streda,www.kobukrav.com

13:45 – Hľadám svoje korene Úvod do tajov a možností hľadania židovských predkov, zostavovania rodokmeňa.Prednášajúci: Szandra Gerő a Anikó Udvarhelyi, pracovníčky Centra pre výskumrodiny Maďarského židovského múzea a archívu.

Szandra Gerő absolvovala štúdium dejín umenia na Židovskej univerzite v Budapeštiv roku 2009. Na úrovni materinského jazyka ovláda hebrejčinu a angličtinu. V roku 2010začala pracovať v Maďarskom židovskom múzeu ako sprievodkyňa. Od obdobia spojeniaŽidovského múzea a archívu pracuje v Centre pre výskum rodiny.

Anikó Udvarhelyi pracuje v Maďarskom židovskom múzeu a archíve od roku 2014.Štúdium komunikácie a organizácie vzdelávania na Univerzite Lóránda Eötvösaukončila v roku 2014, v roku 2017 absolvovala doktorandské štúdium psychológie naUniverzite Babes-Bolyai, okrem iného sa zaoberala aj preživšími holokaust.

Pokračovanie na strane 3.