VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés27. Habsburg-magyar küzdelmek és együttélés 1526–1711 között

Ezentúl a császári felség és mi [V Karoly császár és I. Ferdinánd] leveleinkben s mindenütt másutt felséges János királyt testvérünknek és Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királyának fogjuk írni és nevezni, s ő is ezt teszi a császári felséggel, velünk s mindkettőnk fiaival és örököseivel.(…)Ami Magyarország állapotát és kormányzatát illeti, megegyeztünk és elhatároztuk, hogy mindenik közülünk az ország s a neki alávetett tartományok ama részét, amelyet most tényleg bír, szabadon, a királyi hatalom teljességével bírja és birtokolja (…) Szlavónia Horvátországgal és Dalmáciával a mi kezünkben marad, Erdély pedig életfogytiglan a felséges János király hatalmában.Minthogy pedig felséges János királynak most sem felesége, sem gyermekei nincsenek, ha Isten kiszólítaná ez

árnyékvilágból, még ha volna is akkor fia, az ország és a keresztény világ üdvére való tekintetből, amelyet ebből a békéből és szövetségből Isten segítségével bizton remélünk, (…) beleegyezett abba, hogy halála után, még ha volna is fia, az egész magyar birodalom összes országaival, tartományaival s alávetett részeivel s a királyi jog egész teljességével mi reánk, vagy ha mi időközben meghalnánk, fiunkra szálljon és maradjon, akit az ország köteles lesz közös megegyezéssel királlyá választani, és ha az is elhalna, az ő törvényes s a fiaitól vagy azoknak törvényes örököseitől leszármazó (…) Ha pedig az említett örökösödésre kerül a sor, mi vagy fiunk (…) kötelesek a magyar királyok szokása szerint ünnepélyesen megesküdni, hogy szabadságait, törvényeit, szokásait megtartják. (A váradi egyezségből, 1538)

I. Ami tehát a vallás ügyét illeti: (...) elhatározták: 1. §. A karokat és rendeket, a kik csak Magyarországnak a határain belül élnek, összesen és egyenként, úgy a mágnásokat és nemeseket, mint közvetlenül a koronához tartozó szabad és kiváltságolt városokat; továbbá a magyar véghelyeken levı magyar katonákat, a vallásukban és hitükben soha és sehol megháborítani nem fogja, sem mások útján háborgattatni és gátoltatni meg nem engedi. 2. §. Hanem az elıbb említett összes karoknak és rendeknek az ı vallásuk szabad gyakorlata és használata megengedve legyen, de a római katholikus vallás sérelme nélkül, és hogy a római katholikusok papsága, templomai és egyházai érintetlenül és szabadon maradjanak, és amelyeket ezekben a zavaros idıkben mindkét részrıl elfoglaltak, azokat kölcsönösen ismét visszaadják.

II. A korábbi egyezkedés végzése megmarad, hogy a magyarokkal és törökökkel a békesség és a kibékítés egyszerre történjék. (...) 2. §. Ezért megállapították és elvégezték, hogy ı fenségének, a magyarországi ügyekben Öfelségétıl a végett nem oly régen nyert teljes felhatalmazásánál fogva, a nádor és a magyar tanácsosok útján, a kihallgatásra, elıterjesztésre, bíráskodásra, végezésre, intézkedésre és rendelkezésre nézve, mindazokban a dolgokban, a melyek Magyarországnak a fenntartására, meg az országlakók nyugalmára és javára szükségeseknek látszanak, az a teljes hatalma és joga legyen, mintha éppen Ö felsége személyesen jelen lenne.

Az erdélyi fejedelmek függetlenségi harcai és a harmincéves háború

A királyi Magyarország államszervezete

A mi Bocskay úr személyét és az ı kielégítését illeti Erdélyhez, a magyarországi részekkel, amelyek Báthory Zsigmond birtokában voltak, átmegy Tokaj vára is, ennek mostani összes tartozékaival, meg a Tiszán innen és túl levı két egész vármegyével: Ugocsával és Bereggel együtt; hasonlóképpen Szatmár erıssége is a régi határaival és ugyanezen Szatmár vármegyével együtt. (A bécsi béke szövegéből, 1606)

„Haladéktalanul kiadtam számára ezt a császári, boldogsággyarapító okle-velet, amely engedelmességet köve-tel, s megparancsoltam, hogy mától kezdve a fent nevezett Közép-Magyarország és a hozzátartozó helyek uralkodója legyen, s azt is, hogy a fentebb említett Magyarország népe vezetése alá rendel-tessék, ha ő derekasan, szilárd lélekkel kitart az én magas Portám szolgálatában, s – ahogyan azt a neki átadott szerződésokmányban részle-teztük – ha a 40 000 piaszter adót évente beszállítja az én császári kincstáramba (...), hogy esetleges győzedelmes hadjáratom alkalmával csapataival jelenjék meg a meghatározott helyen, s

törekedjék arra, hogy az én császári szolgálatomban semmit el ne mulasszon; (...), hogy Közép-Magyarország mágnásai és többi lakói: nagyok és kicsik, előkelők és közönségesek, elöljárók és alattvalók ismerjék el fent nevezettet Közép-Magyarország parancsolójának, az uralma körébe eső minden (...) dologban (...) hozzá forduljanak;” (IV. Mohamed athnáméjából Thököly Imrének, 1682)

Eközben a magyar népet tűrhetetlen követelésekkel és adóemelésekkel nyomorgatták. Elrendelték, hogy a vármegyék állítsanak tizenkétezer embert, akiket majd Olaszországba és a Birodalomba küldenek. Az ország bővelkedik sóban, mégis a rá kivetett vámok következtében annyira megnövekedett a só ára, hogy a szegény nép kénytelen volt kenyerét só nélkül enni. E sok szenvedéshez járult még (...) visszaélés meg mindenfajta csalás: az őröket megkettőzték, s ezek oly mértékben kegyetlenkedtek, hogy azok, akik a rendeleteket megszegték, (...) kénytelenek voltak bujdosni az erdőkben és hegyekben. (...) Hogy csak kisszámú császári csapat tartózkodik az országban a helyőrségek kivételével; hogy a Montecuccoli-ezred már meg is kapta a parancsot az indulásra, és útban van Olaszország felé, s ezért, ha bármilyen kis segítséget nyújtanának nekik, könnyű volna fegyverfogásra bírni a lakosságot; hogy a nemesség kétségkívül csatlakozna a vármegyék állította csapatokhoz, amelyek ez idő szerint szétszóródtak az egész országban, mert erőszakkal besorozták őket, és el kellett hagyniok hazájukat és tűzhelyeiket; hogy mindennek következtében minél hamarabb kilátásba kell helyezni a segélyt, mert különben azok, akik alkalmasak a fegyverfogásra, kénytelenek volnának elhagyni az országot. (II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok, 1717)

Először. Az említett jeles Rákóczi Ferenc életének és összes, Magyarországon s a hozzá csatolt részeken található ingó és ingatlan javainak kegyelmet adunk. Másodszor. Valamennyi Rákóczi-követőnek, magyaroknak s mindhárom erdélyi nemzetbelinek egyaránt ugyancsak megbocsátó kegyelmet adunk jóságosan; (...) azoknak is, kik jelen megegyezést megelőzően visszatértek a szent királyi korona iránti köteles hűségre, ámbár csak életükre szólt a kegyelmi ígéret, jelen soraink szavával javaikra is kiterjesztjük a kegyelmet. Harmadszor. A vallás ügyében érvényben hagyjuk az ország elfogadott törvényeit, ugyanúgy a vallás gyakorlását is ugyanazon törvények, (...). Kilencedszer. Amellett, hogy Magyarország és Erdély jogait, kiváltságait és szabadságjogait szentül és sértetlenül megtartjuk, semmiképpen sem engedjük meg azt, hogy e megbocsátó kegyelem ellenére új viszályokra és civódásokra adódjék ürügy. Tizedszer. Sértetlenül megmarad a lehetőség nemcsak arra, hogy az elkövetkezendő országgyűlésen az egyéb sérelmeket előadhassák, hanem annak a lehetősége is, hogy mindarra, ami ténylegesen a nemzet üdvét és becsületét szolgálja, szabad kívánság formájában, kellő tisztelettel és törvényes úton, a királyi kegyes jóváhagyást is megkérhessék. (...) (Részletek a szatmári békéből, 1711)

I. Lipót intézkedései és társadalmi hatásuk

A magyar vezető réteg választási lehetőségei a XVI. század 1. felében

Szempontok, kompetenciák Optimális megoldás

Elér-hető pont

Elért pont

A feladat megértése,

tématartás, a lényeg

kiemelése

A vizsgázó feleletében bemutatja a Habsburg-magyar együttélés nehézségeit és legfőbb eseményeit, valamint ennek az „együttműködésnek” a szükségességét a török kor miatt. 12

Tájékozódás térben és

időben

A vizsgázó tisztában van a kor térbeli sajátosságaival (pl. a királyi Magyarország-Adriától

Erdélyig-, a hódoltság területe, a hadjáratok által járt területek, Habsburg Birodalom;

a problémát jól helyezi el az időben, tisztában van az előzményekkel és a nemzetközi háttér időrendjével: mohácsi vész: 1526, Rákóczi szabadságharc: 1711

6

A szaknyelv alkalmazása

A vizsgázó előadásában használja a témához kapcsolódó általános fogalmakat (pl.

kereszténység, abszolutizmus, hódoltság, rendiség, béke stb.); használja a téma szakkifejezéseit (pl. rendi függetlenségi mozgalmak, rendi

jogok, rendi alkotmány, felségjogok, hadiadó, vallásszabadság, Udvari Haditanács, szabad királyválasztás stb.).

6

A források használata és

értékelése

A vizsgázó rögzíti a rendek és a dinasztia viszonyát az államszervezet felépítésének

tükrében (pl. önálló rendi felépítés, központi szervek létrehozása stb.) elemzi a rendek és a dinasztia együttműködésének összetevőit (pl. a királyi

felségjogok biztosítják a birodalmi keretek lassú építését és a rendi dualizmus fenntartásának lehetőségét, a dinasztia nem lép fel erőteljes ellenreformációs és abszolutista igényekkel a XVI. században stb.)

megemlíti, hogy II. Lajos utód nélkül halt meg és két utódja is volt egyszerre: Szapolyai János: 1526-1540, I. Habsburg Ferdinánd (akit a bárók választották): 1526-1564 és levonja következményként, hogy 1538-ban (Várad): titkos megállapodás során Szapolyai lemondott utódai nevébena hatalomról, hogy Magyarország egyesülhessen;

az ábráról leolvasva felismeri, hogy a Magyar Királyság hivatalai döntéseiket a központi hivatalok közreműködésével hozták, azaz nem voltak függetlenek a Habsburg Birodalomtól (és esetleg megállapítja, hogy például az Udvari Haditanács teljes birodalomra kiterjedő irányítást birtokolt) ;

rávilágít, hogy a Habsburg-magyar együttélés korántsem volt kedvező, mivel például a 15 éves háborúután a Habsburgok anyagi kimerülésüket a magyar főurak vagyonának megszerzésével próbálták enyhíteni és az erőszakos ellenreformációval is a magyar rendiség szembeállását váltották ki;

12

Az eseményeket

alakító tényezőkfeltárása,

a történelmiesemények

és jelenségekprobléma-központú

bemutatása

A vizsgázó felismeri, hogy I. Lipót inkább a franciák elleni küzdelmet tartotta elsődlegesnek,

így a vasvári békében (1664) a török veszteség ellenére török kézen hagyta az elesett várakat a nyugalom érdekében és következtet, hogy főnemesi összeesküvés szerveződött emiatt Lipót ellen (megerősödő abszolutizmus, nem törökkel harcol) és megállapítja, hogy a legközelebbi ilyen eset után a magyar rendi alkotmány felfüggesztése következett be(főnemesek kivégzése is), adók sokszorosára emelése, tisztek elbocsátása;

megállapítja, hogy a Wesselényi-összeesküvés során a Királyi Magyarország nemessége 1670-ben a Habsburgok ellen fordult, a szervezkedést azonban leleplezték, valamint, hogy Thököly Imre vezetésével 1678-tól még egy próbálkozás történt a Habsburgok elleni szabadságharc megindítására a törökökkel szövetségben, azonban 1685-ben ez is elbukott;

tudatában van, hogy a 17. század végére a Habsburg vezetés alatt álló keresztény seregek a Temesköz kivételével visszafoglalták a középkori Magyar Királyság törökök által elfoglalt területeit, amit az 1699-es karlócai béke szentesített és, hogy a 17. század végén Erdélyt visszacsatolták a Magyar Királysághoz, de közigazgatásilag különállt az ország további területeitől, és az uralkodó által kinevezett kormányzó irányította, ebből kifolyólag megállapítást tesz, hogy ettől az időtől a teljes Magyar Királyság a Habsburg Birodalom része volt.

megállapítja, hogy az évtizedek óta felgyülemlett szenvedések miatt

18

függetlenség kivívására tett kísérletet a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, amely a kompromisszumos szatmári békével zárult 1711-ben

és felismeri, hogy ez a veszteség ellenére is meghagyta a legtöbb kuruc követelést: rendi jogok biztosítása, szabad vallásgyakorlat, és következtet, hogy a szabadságharc legfőbb eredménye a rendi dualizmus fennmaradása volt;

rávilágít, hogy a 17. század második felére a terület néhány önvédelemre berendezkedő mezőváros kivételével gyakorlatilag elnéptelenedett és hogy a pusztulás okozója elsősorban nem is a törökök uralma volt, hanem a kegyetlen háborúk, különösen a Habsburgok által alkalmazott idegen zsoldos katonák szüntelen gyilkolása, fosztogatása.

Világosság,nyelv-

helyesség,a felelet

felépítése

A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, és szabatosan fogalmaz.

A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére. A gondolatmenet logikus.

6

Összesen 60