Gondolatindító

Kányádi Sándor: „Egyetlen batyunk, botunk, fegyverünk az anyanyelv.”

Batyu, melyet őseink hoztak magukkal, s mi visszük tovább. Melyet édesanyánk töltött meg szeretettel, türelemmel, figyelmességgel. A bot, amit apánk precíz keze faragott, amire támaszkodhatunk, és amivel védekezni is tudunk, ha kell. A fegyver mely véd a magánytól, a tudatlanságtól, mely erővel, biztonságérzettel vértez fel. Ez mind az anyanyelv. És minden az anyanyelv. Míg őt őrizzük, derünket őrizzük, hitünket vigyázzuk. Családunkat, városunkat, nemzetünket óvjuk. Míg anyanyelvünket ápoljuk, a nyelvek sokszínűségéért harcolunk, a világmindenség teljességét tartjuk meg. A városi riporter verseny évek óta kiemelt színtere az anyanyelvi nevelésnek, nyelvünk kreatív megőrzésének. A közös nyelv, az együttgondolkodás, az együttes élmény és küzdelem összehozza a riportalanyokat, a kis riportereket, a különböző helyekről érkező felnőtteket és gyermekeket. A mai napon a város iskoláiból érkező tanulók mérik össze iskolánkban rátermettségüket, nyelvi kreativitásukat. A verseny témája kapcsolódik városunk idei tematikájához, Gödöllő várossá nyilvánításának 50. évfordulója alkalmából elindított rendezvénysorozathoz.

Gazdagodjon minden kedves résztvevő sok- sok élménnyel, vigye tovább anyanyelvünk megtöltött batyuját, támaszként, fegyverként a hétköznapokra! Albert Kati néni

6. kecskebuka: 1. kecsketej 2. kovászos uborka 3. bukfenc

7. kicsengetés: 1. pénzfelvétel 2. leárazás 3. ballagás

8. lapító: 1. fokhagyma nyomó 2. klopfoló 3. konyhai vágódeszka

9. murok: 1. sárgarépa 2. retek 3. uborka

10. muzsdéj: 1. dézsa 2. zenekar 3. fokhagymás öntet

11. sarvalás: 1. lesavazás 2. gyalult, sózott káposzta készítése 3. cipő sarkalása

12. sümölcs: 1. sündisznó 2. szemölcs 3. gyümölcs

13. tészta: 1. kenyér 2. szita 3. sütemény

13 +1. vinetta: 1. jegy 2. bélyeg 3. padlizsán

Így mondják Erdélyben Napjainkban a határon túli magyarok nyelve jó néhány olyan szót tartalmaz, amelyet mi nem ismerünk, vagy a szót más jelentésben használjuk. Az erdélyieknek nem csak a kiejtésük, a szókincsük is különlegesen ízes. Totónkban közreadunk 13+1 régebbi és újabb, Kolozsvárról kapott erdélyi szót. Felismeritek, hogy mit jelentenek? Tedd próbára tudásod. A három meghatározás közül válaszd ki a jót!

1. borvíz : 1. fröccs

2. szenteltet víz 3. buborékos ásványvíz

2. csombolygat :

1. köt, csomóz 2. éhezik, koplal 3. hajtogat, becsomagol

3. döblec :

1. döglégy 2. sütőtök 3. döntőbíró

4. gripé : 1. garat 2. influenza 3. Gripen

5. karióka : 1. kartávolság 2. filctoll 3. karóra

Városunk

Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egy adománylevelében, de csak 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült. Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott az 1662-ben fölépített kúriájában, ami ma a Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet. A 18. században földesura, Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt, és a város műemlékeinek jó része is ebből a korból származik. 1763-ban Gödöllő mezőváros lett. Vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. 1841-ben a Grassalkovich-család kihalt, így a Viczay-család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina-családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került. A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sissi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt. A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított. Kiépült a vasúti kapcsolat, 1884-ben pedig nagyközség lett. A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődött. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. 2016 tehát várossá nyilvánításunk 50. éve. Városunk ezt egy rendezvénysorozattal ünnepli: a „ GÖDÖLLŐ 50 – A megújuló értékek városa” tematikus év számos kulturális eseménnyel várja a város apraját és nagyját.

bemutatom A városom... Gödöllő egy Budapest közeli város. Méretéhez képest rengeteg dolog van itt. A kertvárosi részek között helyezkedik el a belváros. Itt van a mozi, a könyvtár és a művelődési ház, számos iskola és a kastély. A mozi változatos műsorral várja az érdeklődőket. A könyvtárunk hatalmas, és szinte minden témában találni benne könyveket. A Művészetek Háza is sok programot biztosít számunkra. Az iskolák többsége magas színvonalú oktatást nyújt az itt élő gyerekeknek. A városban egy csomó sportolási lehetőség van. Többféle küzdősport, tánc, úszás, és sokféle labdajáték. Gödöllő zeneiskolája is remek. Az itt lévő egyetem sok helyről, még külföldről is ide vonzza a fiatalokat. A SZIE sportcsarnoka számos sporteseménynek ad otthont. Az egyetem mellett van egy strand is. A városban szerintem mindezek ellenére a sok park és az erdő a legjobb. Lajber Borbála 6. b

Ady és Csinszka pesti, aVeres Pálné u 4-6. szám alatt található első emeleti lakása (ma a Petőfi Irodalmi Múzeum által gondozott egyik emlékház) Budapest egyik csendes szegletében van. Erdélyi utunkra készülve tekintettük meg a lakást, amit múzsája rendezett be Ady Endre számára. A padló filcből volt, hogy a zaj ne zavarja a művek írásában. Rengeteg tárgyat láttunk, melyek a költő személyes tárgyai voltak. A szobájában van egy ágy, egy nappali heverő, egy íróasztal, valamint egy éjjeli szekrény. A nappaliban egy nagy asztal, és egy nagyobb ülőgarnitúra található, amely arra szolgált, hogy a költő a vendégeivel kényelmesen elférjen. Ady élete végén már keveset alkotott, egyre többet pihent, hiszen betegeskedett. Ez szolgált utolsó lakhelyéül. Pócs Ákos Manó 7. a Az Ady Endre-emlékház után a Magyarság Házába mentünk, ahol rengeteg érdekességet pillantottunk meg. Az egész körutunk ott vette kezdetét, hogy benéztünk egy fákkal díszített terembe, ahol történelmünkről és régi magyar népszokásainkról tudtunk meg újabb és különösebb információkat. Utunk tovább folytatódott, és megtekintettük az irodalom gyöngyszemeit. Ezt követően ezernyi érdekességet fedezhettünk fel. Ám ezek közül is, amely a legjobban megfogott, az a lovagkori terem volt, melyben egy fapaci is állt. Fotózkodni is lehetett vele, miközben rajta ültünk. Benéztünk a sporttörténelem terembe is, ahol újabb, számunkra ismeretlen dolgot tanulhattunk, amellett egy páran megálltunk asztali- focizni, ami sokkal nehezebb volt, mint azt elsőre gondoltuk. A maradék időt egy Rubik-kockás folyosón töltöttük asztaloknál ülve, és beszélgetve raktuk ki a különböző kockákat és játékokat. Ezután csak felvettük a tatyóinkat és indultunk haza. Nagyon élveztük, és reméljük, hogy az erdélyi kirándulásunk is hasonlóan élménydús lesz. Daru Laura és Martin Luca 7. a

Határtalanul! Erdélybe készülünk Az idén Erdélybe szól a pályázat. Én mióta tudom, hogy lesz ez a kirándulás (vagyis ötödik osztály óta), vártam erre. Nem volt kérdés, hogy megyek, mert még sohasem jártam Erdélyben, és nagyon érdekelnek a hagyományaik, épületeik. Biztosan sokkal jobb lesz úgy megismerni Erdélyt, hogy a közeli barátaimmal megyek. Bár azt előre

tudom, hogy nagyon fárasztó lesz, hiszen nagyon sok helyet kell bejárni a három nap alatt. Aztán mikor visszajövünk, még előadást is kell készítenünk az útról. Mégis nagyon várom, és remélem a kirándulás után is eljutok még oda. Gyöngyi Veronika 7. c Mikor megtudtam, hogy mehetek Erdélybe, rögtön megörültem. Régóta szerettem volna már eljutni oda, megtudni, milyen egy külföldi, magyar lakta terület. Jó lesz, mert nemcsak az osztálytársaimmal lehetek, hanem érdekel, hogy hogyan élnek, beszélnek Erdélyben, milyen népszokásaik vannak. Szerintem ez egy szuper lehetőség, már nagyon várom. Tóth Anna 7. c Hogy miért várom? Mert Erdély gyönyörű hely. Sosem jártam még ott, és nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy milyenek a tájak, a városok, ahová megyünk. Érdekel, hogyan beszélnek, milyen tájszólással, hogyan zajlik az élet, milyenek a hagyományok, azok az emberek, akik ott élnek. Molnár Katalin 7. c Az utazás előtt különböző programokon hangolódunk az útra. Részt vettünk egy előadáson, ami arról szólt, hogy milyen helyekre fogunk utazni, és milyen érdekességet fogunk ott megnézni. Amikor vége lett, Erzsike néni elmondta az utazási, alvási, szabályokat, és hogy milyen hasznos dolgokat hozzunk. Erzsike néni lánya pedig bemutatta Széket, a várost, ahol a legtöbbet fogunk tartózkodni. Elmondta nekünk a kultúrájukat, táncaikat. Ebben a bemutatóban feladatok is voltak, amiket meg kellet oldani. Amikor vége lett a bemutatónak, meg lehetett nézni az ottani öltözékeket is. Fülep Dániel, Kiss Ábel 7. a

Szeretem, ahol élek. Gödöllő sok mindent jelent nekem. A művészetet, ezen belül a színházat, a színészkedést. Szeretem a táncot is, ami lassan kilenc éve köt ide. Imádom a kastély programjait, ahol a családdal szinte mindig kinn vagyunk. A parkokat is kedvelem. Az osztállyal vagy egyedül sétálni, bringázni. Persze a zene sem maradhat ki. A zeneiskolába már négy éve járok zongorázni. Ha a középiskolát máshol fogom folytatni, akkor is sok dolog fog idekötni, remélem még sokáig. Pelek Hanna 6. b Itt lakom Gödöllőn, szerintem ez egy nagyon szép és kellemes város. Sok programot biztosít az embereknek, legyen szó művészetekről, vagy sportról. Nagyon szeretem azt is, hogy szép nagyok a parkok. Fő látványosságunk a Gödöllői Királyi Kastély. Közel van a fővároshoz, és sok a vásárlási lehetőség is. Az iskolák is nagyon jók. Nagyon szeretek iskolába járni. Remélem még sokáig ilyen szép és jó város marad Gödöllő. Kövesdi Fanni 6. b

Példaképeink Ki ne ismerné városunk világhírű táncosát, Moussa Ahmedet, a Gödöllő Táncegyüttes és a Fricska táncegyüttes tagját. Iskolánk hatodikos tanulója, Pelek Hanna vele készített interjút.

-Szia Ahmed! Először is köszönöm a lehetőséget, hogy beszélgethetünk. Első kérdésem az lenne, hogy mennyi idősen kezdtél el táncolni? - 5 éves koromban, egy iskolai felhívásra jelentkeztem, és kezdtem el a néptáncot. - Már tanítványként is értél el a néptáncban sikereket? - Igen, több szólótáncversenyen is indultam, kiemelkedő sikerekkel. Sok lehetőséget kaptam, hogy megmérettessem magam az akkori tanáraimtól, Iglói Évától és Széphalmi Zoltántól . - Most már tanárként népszerűsíted a néptáncot. Milyen sikerekkel büszkélkedhetsz? - 2009-ben alakult meg a Fricska táncegyüttes, Papp Gergely Bálinttal és Papp Mátéval. 2014-ben aztán a kitartó munka és elhivatottság meghozta az eredményét, és sikerült megdöntenünk Michael Flatley leütés rekordját. Mindamellett, hogy ő a példaképünk nagyon büszkék voltunk arra, hogy 2 perc alatt 3937-et csaptunk. - Mi volt a célotok ezzel? - A rekordkísérletet figyelemfelhívásnak szántuk. Szeretnénk divatba hozni a hagyományt, azt szerettük volna, ha minél többen kapcsolatba kerülnének a magyar néptánccal.

Irodalmi séta Érdekességek városunk irodalomtörténetéből - A művésztelep 1901-ben szerveződött. Tagjai voltak: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Hidas Antal, Szabó Ervin, Babits Mihály és Várnai Zseni. - Bálint Györgyöt börtönévei után 1942-ben Gödöllőre hozták munkaszolgálatra. Innen internálták Ukrajnába. - Fekete István az őszirózsás forradalom idején Gödöllőn volt tartalékos tiszti iskolán (1918). Gödöllői élményeiről a Ballagó idő című regényében írt. - Hidas Antal itt született Szántó Gyula néven egy népes iparoscsalád gyermekeként (1889). Egy év múlva költöztek Budapestre. - Kaffka Margit az 1910-es években gyakran járt Gödöllőn távoli rokonainál (Blaha Lujza-villa). - Léda, Diósyné Brüll Adél férje 1925 nyarán vette meg a Praznovszky-villát. Léda 1930-ig járt ki Gödöllőre. - Móricz Zsigmond 1913 januárjában járt a művésztelepen. Tapasztalatairól Gödöllői séta címmel írt riportot - Nagy Sándort Ady Endre kérte fel 1906-ban az Új versek című kötetének illusztrálására. - Németh László rendszeresen nyaralt Gödöllőn. 1918 nyarán itt ismerte meg későbbi feleségét, Démusz Ellát. Később is gyakran megfordultak itt. - Ottlik Géza vakációit töltötte Gödöllőn. 1946-ban ő maga is ideköltözött édesanyjához, a kitelepítés elől. 1954-ig élt itt. Buda című regényében Monostor néven szerepelteti a várost. - Petőfi Sándor 1843. augusztus végén három hetet töltött Gödöllőn. Itt fordította a Robin Hoodot. 1845 nyarán itt ismerkedett meg Mednyánszky Bertával. - Sík Sándor bár Budapesten született (1889), de gyermekéveit Gödöllőn töltötte.

Színház az egész világ Mindig is szerettem volna szavalóversenyen indulni, végül ötödikben jutottam el az Erzsébet királyné szavalóversenyre, ahol különdíjas lettem. Nagy álmom vált valóra ezzel.

Ezt követően minden évben indultam, több-kevesebb sikerrel. Isaszegen alakult egy színjátszó csoport, ahova én is csatlakoztam, de pár hónap után a rendező nem tudta vállalni Gödöllőről az ingázást, így a csoport megszűnt. Ekkor csatlakoztam a gödöllői Művészetek Házában működő Club Színház társulatához. Nagyon szeretek oda járni. Jó a társaság, a próbák hangulata, az előadások izgalma magával ragadó. Utoljára a Fehérlófia premierét láthatták tőlünk a nézők április 2-án. Aki lemaradt, vagy szeretné újra megtekinteni, május 21-én megteheti ! A színház, a színjátszás az életem, nem tudnék nélküle élni. Továbbtanulni is drámatagozatos középiskolában szeretnék, mert a későbbiekben is színészettel kívánok foglalkozni. Valachi Máté 7. c

- Sikerült elérni a célotokat? - Igen, egyre többen érdeklődnek a néptánc iránt. A gyerekcsoportjaink egyre nagyobb létszámmal működnek, egyre többen kíváncsiak a néptáncra. - Mindenki hallott a Hungary’s got talent-ben való sikeres szereplésetekről. Miért jelentkeztetek a műsorba? - Így szerettük volna a néptáncot népszerűsíteni, és ez nekünk is nagy lehetőséget jelentett. Persze a kihívásoktól sem riadunk meg… igaz nem mi nyertük meg, mégis hatalmas élmény volt számunkra a műsorban való szereplés. - Mik a terveitek a jövőre nézve? - Mindig készen állunk egy újabb kihívásra, és erre sarkalljuk a gyerekeket is. - Köszönöm, és további sok sikert nektek.

Kis erek mentén, láp sík ölén odavan a bánya rabja: jaj, Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik.

/A leghosszabb magyar palindrom: 79 betű ! /

Vers az évismétlésről Iskolába sokat jártam, de mindig csak unatkoztam. Költészetet nem tanultam, csak a matekkal bajlódtam. Az órákra nem emlékszem, a sarokban a pókot néztem. A bizonyítványt bambán néztem, Hová rejtsem, Atyaisten? Tesin kívül minden egyes. Évismétlés nem kérdéses. Jövőre majd kettes leszek, gyere pajtás, igyunk tejet! a 6. a osztály vidám verse

Annyi bánat a szívemben

Fagyos, szürke Hervadás, villámlás és rettegés

gyászos gyertya, felhős zápor, félelem magányos szikla, földregéskor

rideg, puszta szívemen

a 6. a osztály szomorú verse

Annyi bánat a szívemben

Számomra a természet olyan most, mint lelkem, Szürke és fekete, Mint a fának fáradt, hulló levele. Könnycsepp csordul a szememből, A magány, a gyász megöl. Fájdalom ül a szívemen, közben lassan felemészt a félelem. Szomorú vagyok és hideg a kezem, A gyertya lángja sem melegít meg engem. Mint elszáradt fa és kiszáradt patak! Mindent megadnék, csak még láthassalak! Bárdos Triszten 6.a

Vers az évismétlésről Iskolába sokat jártam, de mindig csak unatkoztam. Költészetet nem tanultam, csak a matekkal bajlódtam. Az órákra nem emlékszem, a sarokban a pókot néztem. A bizonyítványt bambán néztem, Hová rejtsem, Atyaisten? Tesin kívül minden egyes. Évismétlés nem kérdéses. Jövőre majd kettes leszek, gyere pajtás, igyunk tejet! a 6. a osztály vidám verse

Annyi bánat a szívemben

Fagyos, szürke Hervadás, villámlás és rettegés

gyászos gyertya, felhős zápor, félelem magányos szikla, földregéskor

rideg, puszta szívemen

a 6. a osztály szomorú verse

Annyi bánat a szívemben

Számomra a természet olyan most, mint lelkem, Szürke és fekete, Mint a fának fáradt, hulló levele. Könnycsepp csordul a szememből, A magány, a gyász megöl. Fájdalom ül a szívemen, közben lassan felemészt a félelem. Szomorú vagyok és hideg a kezem, A gyertya lángja sem melegít meg engem. Mint elszáradt fa és kiszáradt patak! Mindent megadnék, csak még láthassalak! Bárdos Triszten 6.a

Színház az egész világ Mindig is szerettem volna szavalóversenyen indulni, végül ötödikben jutottam el az Erzsébet királyné szavalóversenyre, ahol különdíjas lettem. Nagy álmom vált valóra ezzel.

Ezt követően minden évben indultam, több-kevesebb sikerrel. Isaszegen alakult egy színjátszó csoport, ahova én is csatlakoztam, de pár hónap után a rendező nem tudta vállalni Gödöllőről az ingázást, így a csoport megszűnt. Ekkor csatlakoztam a gödöllői Művészetek Házában működő Club Színház társulatához. Nagyon szeretek oda járni. Jó a társaság, a próbák hangulata, az előadások izgalma magával ragadó. Utoljára a Fehérlófia premierét láthatták tőlünk a nézők április 2-án. Aki lemaradt, vagy szeretné újra megtekinteni, május 21-én megteheti ! A színház, a színjátszás az életem, nem tudnék nélküle élni. Továbbtanulni is drámatagozatos középiskolában szeretnék, mert a későbbiekben is színészettel kívánok foglalkozni. Valachi Máté 7. c

- Sikerült elérni a célotokat? - Igen, egyre többen érdeklődnek a néptánc iránt. A gyerekcsoportjaink egyre nagyobb létszámmal működnek, egyre többen kíváncsiak a néptáncra. - Mindenki hallott a Hungary’s got talent-ben való sikeres szereplésetekről. Miért jelentkeztetek a műsorba? - Így szerettük volna a néptáncot népszerűsíteni, és ez nekünk is nagy lehetőséget jelentett. Persze a kihívásoktól sem riadunk meg… igaz nem mi nyertük meg, mégis hatalmas élmény volt számunkra a műsorban való szereplés. - Mik a terveitek a jövőre nézve? - Mindig készen állunk egy újabb kihívásra, és erre sarkalljuk a gyerekeket is. - Köszönöm, és további sok sikert nektek.

Kis erek mentén, láp sík ölén odavan a bánya rabja: jaj, Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik.

/A leghosszabb magyar palindrom: 79 betű ! /

Példaképeink Ki ne ismerné városunk világhírű táncosát, Moussa Ahmedet, a Gödöllő Táncegyüttes és a Fricska táncegyüttes tagját. Iskolánk hatodikos tanulója, Pelek Hanna vele készített interjút.

-Szia Ahmed! Először is köszönöm a lehetőséget, hogy beszélgethetünk. Első kérdésem az lenne, hogy mennyi idősen kezdtél el táncolni? - 5 éves koromban, egy iskolai felhívásra jelentkeztem, és kezdtem el a néptáncot. - Már tanítványként is értél el a néptáncban sikereket? - Igen, több szólótáncversenyen is indultam, kiemelkedő sikerekkel. Sok lehetőséget kaptam, hogy megmérettessem magam az akkori tanáraimtól, Iglói Évától és Széphalmi Zoltántól . - Most már tanárként népszerűsíted a néptáncot. Milyen sikerekkel büszkélkedhetsz? - 2009-ben alakult meg a Fricska táncegyüttes, Papp Gergely Bálinttal és Papp Mátéval. 2014-ben aztán a kitartó munka és elhivatottság meghozta az eredményét, és sikerült megdöntenünk Michael Flatley leütés rekordját. Mindamellett, hogy ő a példaképünk nagyon büszkék voltunk arra, hogy 2 perc alatt 3937-et csaptunk. - Mi volt a célotok ezzel? - A rekordkísérletet figyelemfelhívásnak szántuk. Szeretnénk divatba hozni a hagyományt, azt szerettük volna, ha minél többen kapcsolatba kerülnének a magyar néptánccal.

Irodalmi séta Érdekességek városunk irodalomtörténetéből - A művésztelep 1901-ben szerveződött. Tagjai voltak: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Hidas Antal, Szabó Ervin, Babits Mihály és Várnai Zseni. - Bálint Györgyöt börtönévei után 1942-ben Gödöllőre hozták munkaszolgálatra. Innen internálták Ukrajnába. - Fekete István az őszirózsás forradalom idején Gödöllőn volt tartalékos tiszti iskolán (1918). Gödöllői élményeiről a Ballagó idő című regényében írt. - Hidas Antal itt született Szántó Gyula néven egy népes iparoscsalád gyermekeként (1889). Egy év múlva költöztek Budapestre. - Kaffka Margit az 1910-es években gyakran járt Gödöllőn távoli rokonainál (Blaha Lujza-villa). - Léda, Diósyné Brüll Adél férje 1925 nyarán vette meg a Praznovszky-villát. Léda 1930-ig járt ki Gödöllőre. - Móricz Zsigmond 1913 januárjában járt a művésztelepen. Tapasztalatairól Gödöllői séta címmel írt riportot - Nagy Sándort Ady Endre kérte fel 1906-ban az Új versek című kötetének illusztrálására. - Németh László rendszeresen nyaralt Gödöllőn. 1918 nyarán itt ismerte meg későbbi feleségét, Démusz Ellát. Később is gyakran megfordultak itt. - Ottlik Géza vakációit töltötte Gödöllőn. 1946-ban ő maga is ideköltözött édesanyjához, a kitelepítés elől. 1954-ig élt itt. Buda című regényében Monostor néven szerepelteti a várost. - Petőfi Sándor 1843. augusztus végén három hetet töltött Gödöllőn. Itt fordította a Robin Hoodot. 1845 nyarán itt ismerkedett meg Mednyánszky Bertával. - Sík Sándor bár Budapesten született (1889), de gyermekéveit Gödöllőn töltötte.

Határtalanul! Erdélybe készülünk Az idén Erdélybe szól a pályázat. Én mióta tudom, hogy lesz ez a kirándulás (vagyis ötödik osztály óta), vártam erre. Nem volt kérdés, hogy megyek, mert még sohasem jártam Erdélyben, és nagyon érdekelnek a hagyományaik, épületeik. Biztosan sokkal jobb lesz úgy megismerni Erdélyt, hogy a közeli barátaimmal megyek. Bár azt előre

tudom, hogy nagyon fárasztó lesz, hiszen nagyon sok helyet kell bejárni a három nap alatt. Aztán mikor visszajövünk, még előadást is kell készítenünk az útról. Mégis nagyon várom, és remélem a kirándulás után is eljutok még oda. Gyöngyi Veronika 7. c Mikor megtudtam, hogy mehetek Erdélybe, rögtön megörültem. Régóta szerettem volna már eljutni oda, megtudni, milyen egy külföldi, magyar lakta terület. Jó lesz, mert nemcsak az osztálytársaimmal lehetek, hanem érdekel, hogy hogyan élnek, beszélnek Erdélyben, milyen népszokásaik vannak. Szerintem ez egy szuper lehetőség, már nagyon várom. Tóth Anna 7. c Hogy miért várom? Mert Erdély gyönyörű hely. Sosem jártam még ott, és nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy milyenek a tájak, a városok, ahová megyünk. Érdekel, hogyan beszélnek, milyen tájszólással, hogyan zajlik az élet, milyenek a hagyományok, azok az emberek, akik ott élnek. Molnár Katalin 7. c Az utazás előtt különböző programokon hangolódunk az útra. Részt vettünk egy előadáson, ami arról szólt, hogy milyen helyekre fogunk utazni, és milyen érdekességet fogunk ott megnézni. Amikor vége lett, Erzsike néni elmondta az utazási, alvási, szabályokat, és hogy milyen hasznos dolgokat hozzunk. Erzsike néni lánya pedig bemutatta Széket, a várost, ahol a legtöbbet fogunk tartózkodni. Elmondta nekünk a kultúrájukat, táncaikat. Ebben a bemutatóban feladatok is voltak, amiket meg kellet oldani. Amikor vége lett a bemutatónak, meg lehetett nézni az ottani öltözékeket is. Fülep Dániel, Kiss Ábel 7. a

Szeretem, ahol élek. Gödöllő sok mindent jelent nekem. A művészetet, ezen belül a színházat, a színészkedést. Szeretem a táncot is, ami lassan kilenc éve köt ide. Imádom a kastély programjait, ahol a családdal szinte mindig kinn vagyunk. A parkokat is kedvelem. Az osztállyal vagy egyedül sétálni, bringázni. Persze a zene sem maradhat ki. A zeneiskolába már négy éve járok zongorázni. Ha a középiskolát máshol fogom folytatni, akkor is sok dolog fog idekötni, remélem még sokáig. Pelek Hanna 6. b Itt lakom Gödöllőn, szerintem ez egy nagyon szép és kellemes város. Sok programot biztosít az embereknek, legyen szó művészetekről, vagy sportról. Nagyon szeretem azt is, hogy szép nagyok a parkok. Fő látványosságunk a Gödöllői Királyi Kastély. Közel van a fővároshoz, és sok a vásárlási lehetőség is. Az iskolák is nagyon jók. Nagyon szeretek iskolába járni. Remélem még sokáig ilyen szép és jó város marad Gödöllő. Kövesdi Fanni 6. b

bemutatom A városom... Gödöllő egy Budapest közeli város. Méretéhez képest rengeteg dolog van itt. A kertvárosi részek között helyezkedik el a belváros. Itt van a mozi, a könyvtár és a művelődési ház, számos iskola és a kastély. A mozi változatos műsorral várja az érdeklődőket. A könyvtárunk hatalmas, és szinte minden témában találni benne könyveket. A Művészetek Háza is sok programot biztosít számunkra. Az iskolák többsége magas színvonalú oktatást nyújt az itt élő gyerekeknek. A városban egy csomó sportolási lehetőség van. Többféle küzdősport, tánc, úszás, és sokféle labdajáték. Gödöllő zeneiskolája is remek. Az itt lévő egyetem sok helyről, még külföldről is ide vonzza a fiatalokat. A SZIE sportcsarnoka számos sporteseménynek ad otthont. Az egyetem mellett van egy strand is. A városban szerintem mindezek ellenére a sok park és az erdő a legjobb. Lajber Borbála 6. b

Ady és Csinszka pesti, aVeres Pálné u 4-6. szám alatt található első emeleti lakása (ma a Petőfi Irodalmi Múzeum által gondozott egyik emlékház) Budapest egyik csendes szegletében van. Erdélyi utunkra készülve tekintettük meg a lakást, amit múzsája rendezett be Ady Endre számára. A padló filcből volt, hogy a zaj ne zavarja a művek írásában. Rengeteg tárgyat láttunk, melyek a költő személyes tárgyai voltak. A szobájában van egy ágy, egy nappali heverő, egy íróasztal, valamint egy éjjeli szekrény. A nappaliban egy nagy asztal, és egy nagyobb ülőgarnitúra található, amely arra szolgált, hogy a költő a vendégeivel kényelmesen elférjen. Ady élete végén már keveset alkotott, egyre többet pihent, hiszen betegeskedett. Ez szolgált utolsó lakhelyéül. Pócs Ákos Manó 7. a Az Ady Endre-emlékház után a Magyarság Házába mentünk, ahol rengeteg érdekességet pillantottunk meg. Az egész körutunk ott vette kezdetét, hogy benéztünk egy fákkal díszített terembe, ahol történelmünkről és régi magyar népszokásainkról tudtunk meg újabb és különösebb információkat. Utunk tovább folytatódott, és megtekintettük az irodalom gyöngyszemeit. Ezt követően ezernyi érdekességet fedezhettünk fel. Ám ezek közül is, amely a legjobban megfogott, az a lovagkori terem volt, melyben egy fapaci is állt. Fotózkodni is lehetett vele, miközben rajta ültünk. Benéztünk a sporttörténelem terembe is, ahol újabb, számunkra ismeretlen dolgot tanulhattunk, amellett egy páran megálltunk asztali- focizni, ami sokkal nehezebb volt, mint azt elsőre gondoltuk. A maradék időt egy Rubik-kockás folyosón töltöttük asztaloknál ülve, és beszélgetve raktuk ki a különböző kockákat és játékokat. Ezután csak felvettük a tatyóinkat és indultunk haza. Nagyon élveztük, és reméljük, hogy az erdélyi kirándulásunk is hasonlóan élménydús lesz. Daru Laura és Martin Luca 7. a

Így mondják Erdélyben Napjainkban a határon túli magyarok nyelve jó néhány olyan szót tartalmaz, amelyet mi nem ismerünk, vagy a szót más jelentésben használjuk. Az erdélyieknek nem csak a kiejtésük, a szókincsük is különlegesen ízes. Totónkban közreadunk 13+1 régebbi és újabb, Kolozsvárról kapott erdélyi szót. Felismeritek, hogy mit jelentenek? Tedd próbára tudásod. A három meghatározás közül válaszd ki a jót!

1. borvíz : 1. fröccs

2. szenteltet víz 3. buborékos ásványvíz

2. csombolygat :

1. köt, csomóz 2. éhezik, koplal 3. hajtogat, becsomagol

3. döblec :

1. döglégy 2. sütőtök 3. döntőbíró

4. gripé : 1. garat 2. influenza 3. Gripen

5. karióka : 1. kartávolság 2. filctoll 3. karóra

Városunk

Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egy adománylevelében, de csak 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült. Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott az 1662-ben fölépített kúriájában, ami ma a Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet. A 18. században földesura, Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt, és a város műemlékeinek jó része is ebből a korból származik. 1763-ban Gödöllő mezőváros lett. Vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. 1841-ben a Grassalkovich-család kihalt, így a Viczay-család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina-családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került. A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sissi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt. A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított. Kiépült a vasúti kapcsolat, 1884-ben pedig nagyközség lett. A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődött. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. 2016 tehát várossá nyilvánításunk 50. éve. Városunk ezt egy rendezvénysorozattal ünnepli: a „ GÖDÖLLŐ 50 – A megújuló értékek városa” tematikus év számos kulturális eseménnyel várja a város apraját és nagyját.

Gondolatindító

Kányádi Sándor: „Egyetlen batyunk, botunk, fegyverünk az anyanyelv.”

Batyu, melyet őseink hoztak magukkal, s mi visszük tovább. Melyet édesanyánk töltött meg szeretettel, türelemmel, figyelmességgel. A bot, amit apánk precíz keze faragott, amire támaszkodhatunk, és amivel védekezni is tudunk, ha kell. A fegyver mely véd a magánytól, a tudatlanságtól, mely erővel, biztonságérzettel vértez fel. Ez mind az anyanyelv. És minden az anyanyelv. Míg őt őrizzük, derünket őrizzük, hitünket vigyázzuk. Családunkat, városunkat, nemzetünket óvjuk. Míg anyanyelvünket ápoljuk, a nyelvek sokszínűségéért harcolunk, a világmindenség teljességét tartjuk meg. A városi riporter verseny évek óta kiemelt színtere az anyanyelvi nevelésnek, nyelvünk kreatív megőrzésének. A közös nyelv, az együttgondolkodás, az együttes élmény és küzdelem összehozza a riportalanyokat, a kis riportereket, a különböző helyekről érkező felnőtteket és gyermekeket. A mai napon a város iskoláiból érkező tanulók mérik össze iskolánkban rátermettségüket, nyelvi kreativitásukat. A verseny témája kapcsolódik városunk idei tematikájához, Gödöllő várossá nyilvánításának 50. évfordulója alkalmából elindított rendezvénysorozathoz.

Gazdagodjon minden kedves résztvevő sok- sok élménnyel, vigye tovább anyanyelvünk megtöltött batyuját, támaszként, fegyverként a hétköznapokra! Albert Kati néni

6. kecskebuka: 1. kecsketej 2. kovászos uborka 3. bukfenc

7. kicsengetés: 1. pénzfelvétel 2. leárazás 3. ballagás

8. lapító: 1. fokhagyma nyomó 2. klopfoló 3. konyhai vágódeszka

9. murok: 1. sárgarépa 2. retek 3. uborka

10. muzsdéj: 1. dézsa 2. zenekar 3. fokhagymás öntet

11. sarvalás: 1. lesavazás 2. gyalult, sózott káposzta készítése 3. cipő sarkalása

12. sümölcs: 1. sündisznó 2. szemölcs 3. gyümölcs

13. tészta: 1. kenyér 2. szita 3. sütemény

13 +1. vinetta: 1. jegy 2. bélyeg 3. padlizsán