A közgyűlést – Dr. Németh István elnök megbízásából – Csoma Gábor elnökhelyet-tes vezette. A közgyűlés tisztségviselőinek, napirendi pontjainak a megszavazása után Csoma Gábor elsőként Szathmári Lászlót kérte fel a tájékoztatója megtartá-sára. Az idén január 15-ével munkába állt új igazgató megköszönte a bizalmat, ame-lyet a megválasztásakor kapott. Az igazga-tó programja már ismert, hiszen nemcsak a közgyűlés előtt megtartott elnökségi ülésen ismertette, hanem a Halászati Lapok februári számában is megjelentek az igazgató tervei. Eszerint 13 pontban fogalmazta meg a legfontosabb tennivaló-kat, amelyek között szerepel egyebek között a halfogyasztás növelése a közössé-gi halmarketing program segítségével, az ágazat PR-tevékenységének hatékonyabbá tétele. A legfontosabb feladatok között szerepel a tagokkal való szorosabb kapcso-lattartás kialakítása, a tagtársak vélemé-nyének, gondjainak, problémáinak meg-ismerése, ezáltal az érdekképviseleti munka színvonalának emelése.

Szathmári Lászlótól – egyetemi, oktatói tevékenységéből adódóan – nem idegen a pályázatokon való részvétel. Ezért is céloz-ta meg, hogy nem csupán a halászati tevé-kenységhez kapcsolódó pályázatokon

kíván részt venni, hanem olyan pályázati lehetőségeket is szeretne kihasználni, amellyel az érdekképviseleti, oktatási-kép-zési tevékenység fejlesztése is támogatha-tó. Az igazgató arra is vállalkozott, hogy a FEAP-ban a MAHAL nemzetközi képvise-letét ellássa, nem csorbítva ezzel ifj. Lévai Ferenc tevékenységét sem. De fontos a szö-vetség további nemzetközi kapcsolatainak szélesítése, erősítése is, így a környező or-szágok pontytenyésztő szervezeteivel is

felveszi a kapcsolatot. Újdonságként szá-molt be a közeljövőben realizálódó fran-cia kapcsolatról is. Mindamellett a hazai államigazgatási szervezetekkel (Vidékfej-lesztési Minisztérium, NÉBIH, MVH stb.), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, más civil szervezetekkel (MASZ, MOHOSZ stb.) is jó kapcsolatok kialakítására, ápolá-sára törekszik a szövetség. A megszokott gyakorlatnak megfelelően folytatódik a szövetség jogszabálytervezetekhez köthető véleményalkotási tevékenysége, és tovább-ra sem mondhat le a halász szakma a hal áfájának mérsékléséről és a szolgáltatott víz árának a csökkentéséről.

A szövetség vezetése fontosnak tartja a környezetgazdálkodási program folytatá-sát, mégpedig oly módon, hogy ne csök-kenjen a programban résztvevő gazdasá-gok támogatottsági szintje. Az igazgató fontosnak tartja a természetes vizek halál-lományának a rehabilitációját, és ebben a halgazdaságok, tenyésztő szervezetek se-gítségét kérte. Az innováció, a technológi-ai transzfer fejlesztéséről továbbra sem szabad lemondani. A szakmunkásképzés beindításának támogatása ugyancsak jövőt építő feladata a szövetségnek, ezért is örvendetes, hogy már az idén beindul két intézményben a halászati szakmunkás-képzés. A szakmai tanulmányutak szerve-zése továbbra is jelen lesz a szövetség éle-tében. A programpontok ismertetése után Szathmári László beszámolt a székház el-adásának körülményeiről, a nehézségek-

Halá­szati­La­pokA Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók

Szövetségének Lapja

A Ma gyar Me zô gaz da ság

mel lék le te

XV. év fo lyam

2014április

Tar ta lomTájékoztató a társfinanszírozott

támogatások 2014-es ellenőrzéséről 3

Uniós projekt a halfaj- és a termékválaszték bővítésére 4

Szakmai fórum Debrecenben 4

Gasztronómiai kitüntetés 5

A Hortobágy, a minőségi ponty hazája 6

Szer­keSzti: Szer kesztô Bi zott ság • Fe­le­lôS­Szer­keSztô: Hajtun GyörgyE lapszámunk a VidékfEjlEsztési minisztérium támogatásáVal készült

(Folytatás a 2. oldalon)

Alapszabályt is módosított a közgyűlés

A Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége (MAHAL) közgyűlését március 7-én, a Hunguest Hotel Griff „Smaragd” különtermében tartották. A napirendi pontokban szerepelt az a tájékozta-tó, amelynek keretében Dr. Szathmári László igazgató a szövetség működé-sét érintő fontos változásokról számolt be. A második napirendi pont kere-tében a szövetség alapszabályát módosították, mégpedig a szövetség rövidí-tett nevével, a székhelyáthelyezéssel és a képviseleti jog kiterjesztésével kapcsolatban. A harmadik napirendi pontot Bardócz Tamás, a VM Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály vezetőjének a 133/2013. (XII. 29.) VM-rendelet várható hatásairól adott tájékoztatója volt, és ismertette a HOP III. prioritási tengely aktualitásait.

Csoma Gábor elnökhelyettes vezette a köz-gyűlést

Fo

tó

k: H

ajt

un

Gyö

rG

y

ről, a költözésről, és bemutatta a szövetség új irodáját.

A második napirendi pont keretében a közgyűlés három ponton módosította a szövetség alapszabályát. Az egyhangú sza-vazás végeredményeként a szövetség a jö-vőben nem a Magyar Haltermelők, és Ha-lászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége, hanem a MAHAL nevet használja. Miután a Vöröskő utcai szákházat eladta a szövet-ség, ezért a székhelyét is módosítani kel-lett, eszerint a szövetség új székhelye: 1113 Bartók Béla út 152. A törvényes képvise-letben is történt változás, hiszen az elnök, az elnökhelyettesek mellett az ügyintéző szervezet mindenkori igazgatója is lehető-

séget kapott a szövetség törvényes képvise-letére.

Az új halgazdálkodásról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó 133/2013. (XII. 29.) VM-rendelet várható hatásairól nem lehet eleget beszélni. Bardócz Tamás, a VM Erdé-szeti, Halászati és Vadászati Főosztályának vezetője minden alkalmat megragad annak érdekében, hogy párbeszédet foly-tasson az érintettekkel, így a magyar ha-lásztársadalom képviselőivel is. A főosz-tályvezető az aktuális helyzetről adott új információkat. A szeptemberben hatályba lépett új halgazdálkodási törvényt decem-berben már módosítani kellett, mert né-hány adatvédelmi szempontot is figyelem-be kellett venniük a jogalkotóknak. Az élethez is hozzá kellett igazítani a jogsza-

bály néhány paragrafusát, ennek eredmé-nyeként az állami jegy forgalmazásából 10 százalék részesedés jár a horgászjegy for-galmazóinak. Decemberben jelent meg a végrehajtási rendelet, amely január elsejé-től hatályos, így a rendelet gyakorlati beve-zetése, a hatósági magatartás kialakítása jelenleg is tart. Új hatósági szervként jött létre a NÉBIH-en belül a halgazdálkodási másodfokú hatóság, amelynek feladatait Csachné Rubint Etelka hatósági és igazgatási szakreferens látja el. A minisztériumban is bővítették a természetes vizekkel foglalko-zó kollégák körét, Udvari Zsolt mellett Seres Róbert dolgozik ezen a területen.

Az új szabályozás céljait már sokszor, sok helyen elmondta a főosztályvezető. Csak emlékeztetőül: az egyik legfontosabb célja az a szabályozásnak, hogy az ország szinte valamennyi természetes vizén bekö-vetkezett folyamatot, nevezetesen az ősho-nos halállományok háttérbe szorítását megállítsák, a folyamatot megfordítsák s a halállományt növeljék. A másik fontos cél, a horgászat, a horgászturizmus fejlesztése mellett, hogy a halászat is fennmaradjon. A szabályozással átláthatóvá vált a halásza-ti tevékenység, így ellenőrzött, legálisan fogott hallal lehet ellátni a hazai lakossá-got, a hazai piacot. A VM továbbra is ki-emelt figyelmet fordít a haltermelés fej-lesztésére, szabályozására, s ehhez a tör-vény megfelelő keretet ad. Például tisztáz-ták a halastó fogalmát, s egyszerűsödött a hal halastóból való kifogásának engedélye-zési rendszere is.

Az új szabályozás háromszintű. Alapja a törvény, amelyben már a halfogó eszközök használatát is szabályozták és a halászatra jogosító okmányok körét is meghatároz-ták. Ez a szint nem változtatható, ez orszá-gosan állandó. A második szint a rendele-ti szabályozás, amely a törvényre épülve született, és meghatározza azokat a szabá-lyozási pontokat, amelyekben el lehet térni az országos szabályozástól. Ilyen például a méretkorlátozással védett halfajok tilalmi időszaka, méretkorlátja, kifogható meny-nyisége. Az eltérések meghatározásához szükséges a halgazdálkodási hatóság hoz-zájárulása is. A harmadik szintet a helyi

2 Halászati­Lapok

ÉrdekkÉpviselet

(Folytatás az 1. oldalról)

Bardócz Tamás főosztályvezető készségesen válaszolt a kérdésekre is

Az ÖKO 2000 Környezetvédelmi, Ke-reskedelmi és Szolgáltató Kft. mint konzorciumvezető, több mint egymil-liárd forint vissza nem térítendő támo-gatást nyert a „K+F Versenyképessé-gi és Kiválósági Szerződések” című pályázaton, az Új Széchenyi-terv kere-tében. A közel 1,5 milliárd forint össz-költségvetésű beruházásból „Az akvakultúra ágazat kitörési pontjainak komplex, versenyképességet szolgá-ló fejlesztése” című projekt valósul meg.

Az AquaFuture konzorcium küldetése a magyar halászati ágazat akvakultúra szektorában piacorientált kutatás-fej-lesztési tevékenységek elvégzése, inno-vatív, költségoptimalizált termékek, tech-nikák, technológiák és módszerek kifej-lesztése, valamint továbbfejlesztése. Az akvakultúra szektort termelési oldalról a tógazdasági haltenyésztéssel és inten-zív haltermeléssel foglalkozó vállalkozá-sok reprezentálják, míg a piacra jutást halfeldolgozót üzemeltető gazdasági

társaságok közreműködésével valósítja meg a konzorcium. A projekt a „farmtól az asztalig” koncepció elemeit tartal-mazza.

A projekt fő feladatait azon vállalkozói igények generálták, melyek a hazai akvakultúra-technológia és termelés ver-senyképességét hátráltatják, mely prob-lémák megoldása komoly piaci előrelé-pést jelentenek az ágazat egésze szá-mára. A konzorcium azonosította azokat az elemeket, melyek javítása és fejlesz-tése kitörési lehetőséget biztosít az ága-zat számára. Így a szakterületet teljes körűen, a termelési alapoktól a feldolgo-zott termék piacra juttatásáig szükséges fejleszteni, ezáltal érhető el olyan jelen-tőségű hatás, mely ágazati szinten hazánkban és az EU-ban már mérhető eredményt generál.

A projekt megvalósítása 2014. január 1. és 2017. december 31. között zajlik. A projekt céljairól és a projektmegvaló-sítás előrehaladásáról további informá-ció a konzorciumvezetőtől és az ÖKO 2000 Kft. munkatársaitól kérhető az oko2000@kabel2.hu e-mail címen.

SAjtóKÖzlemény

„Az akvakultúra ágazat kitörési pontjainak komplex, versenyképességet szol-gáló fejlesztése” című projekt megvalósítása2014.01.10.

ÖKO 2000 Kft.Cím: 2340 Kiskunlacháza, Hatház u.38.E-mail: oko2000@kabel2.huHonlap:www.oko2000.huwww.aquafuture.huwww.ujszechenyiterv.gov.hu

3Halászati­Lapok

Hatósági tevÉkenysÉg

A monitoring és az ellenőrzés szerepét nem lehet elégszer hangsúlyozni. A HOP egy átfogó ágazati terv, amely magában foglalja a magyar halgazdálkodás támoga-tási rendszerének döntő többségét. Az Európai Halászati Alap magyar támogatási keretének felhasználási lehetőségéhez – hangsúlyozzuk: a lehetőségéhez – el kel-lett fogadtatnunk a programunkat az Európai Bizottsággal. Ehhez be kellett mutatnunk a fejlődési-fejlesztési irányokat, amelyeket úgynevezett monitoring-mutatókkal fejeztünk ki. Nem volt elég általánosságban kijelentenünk, hogy a halfogyasztás növeléséhez árualapot bizto-sító halastavakat akarunk építeni és a kor-szerűtleneket fel kívánjuk újítani; meg kel-lett mondanunk, hogy ez hány hektárt jelent. Ahhoz, hogy a program teljesülési folyamatát be tudjuk mutatni, úgynevezett éves haladási jelentést kell készítenünk, amely bemutatja, hogy éppen hol tartunk a megvalósításban. A pontos és megbízha-tó monitoring adatok nemcsak a program megvalósulásának mutatói, hanem a követ-kező tervezési időszak célkitűzéseit meg-alapozó információk.

Az Európai Halászati Alapból a Halásza-ti Operatív Program keretében megalkotott támogatási rendeletek szerinti támogatáso-kat pénzügyileg a Mezőgazdasági és Vidék-fejlesztési Hivatal kezeli és ellenőrzi. Ezt

„hagyományos” ellenőrzésnek tekinthetjük. Ennél bonyolultabb a KPMG ellenőrzése. A támogatásoknak átláthatónak kell lenniük, és ez nemcsak az egyedi támogatásokra, hanem az egész támogatási rendszerre vo-natkozik. Ahhoz, hogy Brüsszel megítélje a magyar támogatási keret tervezett felhasz-nálását, egy úgynevezett rendszerleírást kellett elfogadtatnunk. Ebben a leírásban gyakorlatilag az egész támogatási eljárás-rend rögzítésre került. Ezt a rendszermű-ködést ellenőrzi a HOP Ellenőrző Hatósá-ga a KPMG bevonásával.

Az ellenőrzés kiterjed az irányító ható-ság és az MVH ellenőrzésére, sőt, azok el-lenőrzéseinek ellenőrzésére is. Ennek az átfogó ellenőrzésnek része az egyes pro-jektek vizsgálata is, amelynek során az MVH által vizsgált dokumentumokon kívül más dokumentumokat is kérhetnek. Az éves rendszerellenőrzés után jegyző-könyv és jelentés készül, és amennyiben a működést befolyásoló észrevételek nem kerülnek rögzítésre, az Ellenőrző Hatóság úgynevezett megfelelőségi nyilatkozatot küld az Európai Bizottságnak, ami a támo-gatásrész lehívásának záloga (itt támogatás alatt a Magyarországnak megítélt EHA ke-retet értjük).

Ezalatt zajlik egy harmadik ellenőrzési folyamat is: az igazoló hatóság ellenőrzése. Ebben az esetben az ügyfelek nem találkoz-nak az ellenőrökkel, mert ilyenkor az MVH-nál ellenőrzik a lehívásra váró elszámolt összegek jogosságát. Ha az igazoló hatóság mindent rendben talál, feladja a Bizottság-nak az úgynevezett „lehívást” – az adott idő-szakban az elszámolt és a nemzeti költség-vetésből kifizetett ügyfelek ellenőrzött „cso-magját”. Ezután a Bizottság átutalja Ma-gyarországnak az esedékes összeget. A tá-mogatások tehát a költségvetés által is elő-finanszírozottak, és a Bizottság a kifizetés előtt a fent vázolt, hármas kritérium szerin-ti maximális biztonságra törekszik.

Az Európai Bizottság gyakorlatilag bár-mit bármikor ellenőrizhet. Leegyszerűsít-ve így néz ki a folyamat, melynek része az ügyfelek ellenőrzése is. Így talán érthető, ha esetenként egy ügyfél több ellenőrzés-sel is találkozik, és nem minden esetben kérik ugyanazokat a dokumentumokat. Ez a meglehetősen bonyolult rendszer – visz-szautalva a bevezetőben leírtakra – valami-lyen szinten maguknak az ügyfeleknek az érdekeit is szolgálja. Egy uniós társfinan-szírozott beruházás – ki nem mondva – egy nagyon komoly tanúsítvány is. Tanúsít-vány arról, hogy a pályázó a legszigorúbb uniós követelményeknek is megfelelve va-lósítja meg elképzeléseit.

Halászati Operatív Program Irányító Hatóság

Tájékoztató a társfinanszírozott támogatások 2014-es ellenőrzéséről

A KPMG március közepén, az Európai Halászati Alap magyaror-szági felhasználásának 2014. évi rendszerellenőrzése keretében meg-kezdi a 2013-as év ellenőrzését a Halászati Operatív Program kereté-ben megítélt támogatások nyertes kérelmezőinek szúrópróbaszerű ellenőrzésével. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy az MVH ellenőrzése után vagy előtt miért ellenőrzi egy másik szervezet is ugyanazt a beru-házást, ráadásul úgy, hogy nem is minden esetben az MVH-ellen-őrzéssel megegyező dokumentumokat kér az ügyfelektől. Az alábbiakban megpróbálunk választ adni a kér-désre, ugyanakkor kérjük az ügyfele-ket, hogy a támogatások felhasználá-sának ellenőrzése során működjenek együtt az illetékes szervekkel!

szabályozás jelenti, amelynek az a lényege, hogy a szabályozásban meghatározott el-téréseket alkalmazhatja, s azokat is, ame-lyeket a rendelet nem szabályoz, ám ez utóbbihoz már nem rendelhet hatósági el-járást. Például a csónakos horgászatról nem rendelkezik a rendelet, ezért csak helyi eszközökkel szankcionálható a sza-bályozás ellen vétkező horgász.

A HOP III. prioritási tengely aktuális helyzetéről szólva a főosztályvezető el-mondta, hogy két vonalon történik a kö-zösségi halmarketing forrásainak a fel-használása. Az egyikről az előző lapszá-munkban beszámoltunk: a közösségi hal-marketing program a közbeszerzési kiírá-sokkal már elindult. A programban meg-fogalmazott célokat professzionális mar-keting cégek fogják megvalósítani. A másik vonal pályázati úton lesz elérhető a szakmai szervezetek és a kutató intézetek számára. Ebből a forrásból ágazati marke-tingtevékenységet és kutatási projekteket lehet megvalósítani. A tisztánlátás érdeké-ben a főosztályvezető elmondta, hogy a két szakmai szervezet (MAHAL, MASZ) pályázhat 50-50 millió forintra, amelyből az ágazati és a helyi marketingtevékeny-ség, az információáramlás, kiadványok, kutatási projektek támogathatók. Ezt a forrást 2015 év végéig lehet felhasználni, s várhatóan nyár elején már a szerződés is megköthető.

Több kérdés is megfogalmazódott a fő-osztályvezető előadása után. Farkas György a tógazdasága körül kialakult földtulajdo-ni helyzet lehetetlenségét vázolta. Újhelyi Dezső az új törvényből adódó, halászokra vonatkozó bejelentési kötelezettségeket kifogásolta. Dankó István a vízügyi enge-délyekkel kapcsolatos problémákról szólt. Bardócz Tamás arra kérte a szövetség ve-zetését, hogy gyűjtse össze a tagok föld-ügyekkel kapcsolatos problémáit, amelyre a minisztériumból egy szakember fog vá-laszt adni. A vízügyekkel kapcsolatban el-mondta, hogy most van az a pillanat, ami-kor a szövetség a tagjai véleményét han-goztathatja, mert a kormány nyitott a vé-lemények befogadására.

H. Gy.

HIRDESSEN A HALÁSZATI LAPOKBAN!

HIRDETÉSFELVÉTEL:

Petróné Márton Gyöngyi (06-1) 273-2287

e-mail:marton.gyongyi@magyarmezogazdasag.hu

Hajcser Anna (06-1) 273-2303

e-mail:hajcser.anna@magyarmezogazdasag.hu

Az 5 éves időtartamú, 11,8 millió euró költségvetésű projekt koordinátora Dr. Constantinos C. Mylonas, a Tengerbiológiai, Biotechnológiai és Akvakultúra Intézet (IMBBC) kutatója. Az intézet a Görög Tengerkutató Központ három intézetének egyike. A Diversify projekt az Európai Bizottság által támogatott akvakultúra-kutatási projektek eddigi egyik legnagyob-bika. A program végrehajtásában 38 part-nerintézmény és -szervezet vesz részt Spa-nyolországból, Franciaországból, Olaszor-szágból, Görögországból, Izraelből, Belgi-umból, Hollandiából, Dániából, Norvégiá-ból, az Egyesült Királyságból, Németor-szágból és Magyarországról. Magyar rész-ről a Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) tagja a nemzetközi konzorcium-nak.

A Diversify projekt számos olyan új, il-

letve növekvő jelentőségű halfajt azonosí-tott, amelyek termelésében nagy lehetősé-gek vannak, és amelyek jelentősen hozzá-járulhatnak az EU akvakultúra szektorá-nak bővüléséhez. Ezek a fajok gyorsan nö-vekednek, nagy a piaci méretük, illetve széles választékú termékekké dolgozhatók fel, sokféle és magas hozzáadott értékkel rendelkező új termékekkel látva el a fo-

gyasztókat. A kutatásba bevont fajok a kö-vetkezők: sashal (Argyrosomus regius, angol neve meagre); óriás borostyáncsuka (Seriola dumerili, angol neve greater amberjack); roncssügér (Polyprion americanus, angol neve wreckfish); óriás laposhal (Hippoglossus hippoglossus, angol neve Atlantic halibut); tengeri pér (Mugil cephalus, angol neve grey mullet); és süllő (Sander lucioperca, angol neve pikeperch).

A fajok kiválasztásánál figyelembe vet-ték biológiai és gazdasági potenciáljukat, azt, hogy lefedjék az egész európai régiót, és stimulálják különböző típusú akva-kultúra-rendszerek fejlesztését. A projekt-ben 12 kis és közepes vállalkozás (KKV) és/vagy nagyvállalkozás vesz részt. A kutató-intézetek és a vállalkozások együttműkö-dése arra irányul, hogy felszámolja azokat a problémákat, amelyeket különböző or-szágokban az akvakultúra fajválasztékának növelésére irányuló folyamatban lévő, il-letve nem régi projektek írtak le az emlí-tett halfajokra vonatkozóan. A kutatások a következő tudományterületen folynak majd: szaporodás és genetika; takarmá-nyozás; lárvanevelés és piaci hal előállítás; halegészségügy; termékminőség és szocio-ökonómia.

A kiválasztott fajok termeléstechnológi-ájának fejlesztése mellett a projekt szocio-ökonómiai kutatási komponense magában foglalja a piacfejlesztési lehetőségek, az akvakultúra termékekről alkotott vélemé-nyek, a piaci igények, a vásárlói preferen-ciák, a termékfejlesztési lehetőségek, illet-ve a hozzáadott érték növelési lehetősége-inek vizsgálatát. Az eredmények segítik majd az EU akvakultúra ágazatát abban, hogy célirányosabb legyen a marketing-munka és növekedjen a nemzetközi ver-senyképesség. A projekt magyar résztvevő-je, a Magyar Akvakultúra Szövetség a sül-lőtenyésztési és -termelési technológiák eredményeinek elterjesztésére irányuló munkában vesz részt.

A projekt kutatási programjába bevont egyetlen édesvízi halfaj a süllő. A kutatás a süllő recirkulációs rendszerekben alkal-mazható intenzív nevelési technológiájá-nak kidolgozására, illetve tökéletesítésére irányul. Az utóbbi években a természetesvízi fogások csökkenése a süllő intenzív neve-lési lehetőségeinek kihasználására irányí-totta a figyelmet. Jelenleg, mintegy 10 far-mon nevelnek süllőt Európában recir-kulációs rendszerekben, és az általuk ter-melt mennyiséget évi 300-400 tonnára be-csülik. A süllő iránti növekvő igényt figye-lembe véve újabb intenzív süllőnevelő tele-

4 Halászati­Lapok

innováció

Uniós projekt a halfaj- és a termék- választék bővítésére

Idén január 29-én és 30-án az Európai Bizottság „Diversify” („Növeld a sokféleséget”) nevű projektje Görögországban, Kréta szigetén, Heraklionban, a Görög Tengerkutató Központban (Hellenic Center of Marine Research, HCMR) tartotta nyitó tanácskozását. A projekt teljes címe: „Az európai akvakultúrás termelés gazdagítása a fajválaszték növelését gátló tényezők eltá-volításával, új termékek előállításával és új piacok feltárásával”.

A Diversify projekt egyik célja a süllő recirkulációs rendszerű nevelési technoló-giájának kidolgozása

A Debreceni Egyetem és a Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) szakmai fórumot rendezett március 28-án. A fórumon a halász szakma képviseltette magát. A rendezvény Legyen az innováció a MAHOP (2014–2020) vezérlőelve címet viselte, és célja, hogy a kutatók és a ter-melők együtt, összefogva tegyenek az ágazat lendületvételéért. Az eseménynek a Debreceni Egyetem AGTC Kazánháza adott otthont.

Dr. Szűcs István egyetemi docens, a MASZ alelnöke az esemény beharango-zójában elmondta, hogy az egyetem és a Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) együttműködésének fontos célja, hogy segítse az innováció területén a kutatók, az ágazati szakpolitikai döntéshozók és a gyakorlat szereplői közötti párbeszédet. Az innováció, a kapcsolódó ágazati tá-mogatások rendszerével együtt, stratégi-ai jelentőségű terület, amely alapvetően befolyásolja az ágazat fejlődését, ver-senyképességét, fenntarthatóságát és jö-vőjét.

A témakör fontosságát szem előtt tart-va a MASZ a Debreceni Egyetemmel kö-zösen, hagyományaihoz híven, immáron negyedik alkalommal szervezett interak-tív szakmai fórumot Debrecenben, az ágazat kutatóinak és a termelői szféra képviselőinek részvételével. A rendez-vény alapvető célja hozzájárulni ahhoz, hogy az innováció meghatározó legyen a MAHOP végrehajtása során a 2014 és 2020 közötti időszakban.

A rendezvényen vitaindító, illetve gon-dolatébresztő előadások hangoztak el, me-lyeket felkért hozzászólások követtek. Ezt követően minden résztvevőnek lehetősége nyílt részletesen kifejteni véleményét az adott témára vonatkozóan, de örömmel fo-gadták az új témák és innovatív ötletek fel-vetését is. Minden ágazati szereplőt és ér-deklődőt arra kértek, hogy aktív részvéte-lével járuljon hozzá a rendezvény sikeré-hez, illetve a halászati ágazat innovációjá-nak erősítéséhez. (A fórum részleteiről a má-jusi lapszámunkban számolunk be.)

h-n

Szakmai fórum Debrecenben

5Halászati­Lapok

Marketing tevÉkenysÉg

A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövet-ség legutóbbi közgyűlésén rangos kitünte-téseket adtak át. A halász szakma elisme-réseként a kitüntetettek között volt Dr. Csoma Antal, a gyomaendrődi Körösi Halász Szövetkezet elnöke, szövetségünk korábbi elnöke is. A Gasztronómiáért Érdemérem odaítélését azzal indokolták, hogy Csoma Antal a világversenyeken sze-replő nemzeti és megyei szakácscsapatok felkészülését támogatta, a vad-, és haléte-lek még szélesebb körű elterjesztését szor-galmazta, továbbá évtizedeken keresztül szervezte a különböző főzőversenyeket, amelyeken gyakran zsűri elnökként is részt vett.

Ennél jobb helyre aligha kerülhetett volna ez a gasztronómiai elismerés, hiszen Csoma Antal már a múlt század hatvanas éveinek végén bekapcsolódott a MAHAL országos halfőzőversenyeinek szervezésé-be, és a szövetség elnökeként is jelentős tá-mogatást biztosított ahhoz, hogy az idén már a negyvenedik, jubileumi Országos Halfőző Versenyt rendezhetik meg az utó-dok a gödöllői egyetemen.

Szűkebb hazájában, Gyomaendrődön is elindította a helyi halfőzőversenyt, amely

már a 15. évfordulóját is megérte és nem-zetközivé nőtte ki magát. A Békés Megyei Vadász Szövetség elnöki posztjáról több év-tizedes munka után tavaly mondott le. De azért említhetjük a Békés megyei vadászna-pokra szervezett vadételfőző-versenyt is, amely ma már elhagyhatatlan eseménye a megyei vadásznapnak, és szintén hozzájá-rult a vadételek népszerűsítéséhez.

Kedves Tóni, szívből gratulálunk!H. Gy.

Gasztronómiai kitüntetés

Dr. Csoma Antal tavaly köszönt le a Békés Megyei Vadász Szövetség elnöki posztjáról

pek épülnek, illetve tervezik azok építését. Az intenzív süllőnevelés főbb akadályai a következők: (a) stressz iránti nagy érzé-kenység, amely hirtelen elhullást okoz; (b) alacsony lárvamegmaradás, illetve a lárva deformáltsága; (c) az anyaállományok ge-netikai hátterének nem kellő ismerete.

A Diversify projekt célja az ismert prob-lémák kiküszöbölésével a termelési költsé-gek csökkentése, illetve a termelésbizton-ság növelése, így a süllőtermelés bővítése az EU akvakultúrájában.

A Diversify projektet az Európai Bizott-ság 7. Keretprogramja (7FP-KBBE-2013) finanszírozza. További információk állnak rendelkezésre a projekt internetes hon-lapján (www.diversifyfish.eu), illetve infor-mációk kérhetők a projektkoordinátortól Dr. Constantinos C. Mylonastól is (Email: mylonas@hcmr.gr; Telefon: +30 2810 337878). A projektről rendszeres magyar nyelvű tájékoztatás található a Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) honlapján (www.masz.org), de kérhető tájékoztatás a MASZ titkárától, Békefi Emesétől is (bekefi.emese@masz.org).

Reméljük, hogy a Diversify projekt eredményei segíteni fogják a süllő inten-zív nevelésére irányuló hazai kezdeménye-zéseket, és hozzájárulnak majd a hazai süllőtermelés volumenének növeléséhez!

V. L.

www.aqua-garant.com

• Halliszt jó minőségű fehérje a gyors növekedésért

• Halolaj az Omega-3 zsírsav nagyon fontos az emberi táplálkozásban

• Extrudált magas a táp hatékonysága

Aqua-Garant: Az Ön megbízható partnere haltakarmányozásban!

Forgalmazza a Noack Magyarország Kft!

1118 Budapest Budaörsi út 131/B fsz. 1-2.

Telefon: +36 / 1 / 246 6527 Fax: +36 / 1 / 246 6930 Email: akerek@noack.hu

Aqua Garant haltáp - Minőség Ausztriából!

GMO-mentes EU-VO 1829/2003 rendelet alapján

Nem először járok a Czinege utcai szék-házban, ahol a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. egy emeletet bérel. Kérdésemre a vezérigazgató elmondta, hogy a Hortobá-gyi Nonprofit Kft. irodaházába három éve költöztek át, mert a saját irodaházuk olyan állapotban volt, hogy már nem lehetett benne dolgozni.

A tavalyi évük kereskedelmi szempont-ból sikeresen zárult, de év végére annyira kiürültek a tavak, hogy idén tavasszal csak a kötelezően leszerződött ügyfeleket tud-ják kiszolgálni, exportáru nem maradt. Egy évvel korábban négyszer több hallal indították az évet, ami abból adódott, hogy az őszi forgalmuk visszaesett, míg a de-cemberi csúcsszezon a megszokott szinten zajlott. Tavaly viszont az október-novem-ber hónapok voltak erősebbek az előző szezonénál, illetve nem volt annyi lehalá-szott hal sem, mint 2012-ben. Ez utóbbit azzal magyarázza a vezérigazgató, hogy ta-valy nehéz pénzügyi évet zártak, nehezen tudták megoldani a takarmányozást, s a hal átlagsúlya sem érte el a korábbi érté-ket. A visszafogott takarmányozás miatt

nem a megszokott súlygyarapodást tapasz-talták a halállományukban. Mindezek elle-nére jobb volt az értékesítés, mint egy évvel korábban, s ez ad magyarázatot a kisebb induló készletre.

A halász szakma szerint a Hortobágyi Halgazdaság a méreteiből adódóan min-dig is meghatározta a piaci trendet, a hal árát, amely az elmúlt tíz évben alig-alig nőtt. A vezérigazgató úgy véli, hogy piac-vezetőként valóban diktálják az árat, ám az árletörő vádat visszautasítja, mert a cég – legalább is a vezérigazgató regnálásának kezdete óta – drágábban adja a halat, mint a vetélytársak. A decemberi hónapban sok minden eldől, hiszen ekkor folynak a tár-gyalások a következő évi halárakról a nagy bevásárlóközpontokban, de a cég vezetése igyekszik nem engedni a nyomásnak, és évről évre – ha csak kis mértékben is – emelik a hal árát. Az élő hal ára persze nem enged nagy mozgásteret, de a feldol-gozott termékeknél, amely iránt rendre nő a vásárlói igény, már lehet érezhetően ma-gasabb árat elérni.

A Hortobágyi Halgazdaság Zrt., mint a

hazai tógazdasági haltenyésztési ágazat legnagyobb piaci szereplője, az évszázados hagyományok megőrzése mellett a mo-dern termelési technológiák alkalmazásá-val szolgálja ki a felmerülő piaci igényeket, hangsúlyozta Lupsán Róbert. A cég éves szinten megközelítően kb. 2500 tonna áruhalat termel meg, melynek átlagos mennyiségi megoszlása halfajok szerint a következő: 70 százalék ponty, 20 százalék busa, 5 százalék amur, 4 százalék ragadozó halfajok (harcsa, csuka, süllő) és egy száza-lékban az egyéb halfajok. A lehető legjobb kiszolgálási színvonal biztosítása érdeké-ben a cég már évekkel ezelőtt úgy alakítot-ta a termelési technológiáját, hogy a part-nereik egész évben folyamatosan hozzájus-sanak a kiváló minőségű Hortobágyi Hal®-hoz. A termékek kifogástalan minő-ségét a szigorú elvek mentén alkalmazott haltermelési technológia, a minőségi in-putok biztosítása, valamint a folyamatos állategészségügyi és minőségellenőrzési felügyelet garantálja. A hortobágyi halter-mékek az országos logisztikai elosztási rendszernek köszönhetően, mára szinte az ország teljes területén elérhetőek. Emel-lett évről évre egyre nagyobb volumenben szállítanak külföldi piacokra, kiépítve ezzel a Hortobágyi Hal® nemzetközi hír-nevét.

A hortobágyi halhús minőségének kivá-lóságát a vevők igazolják vissza azzal, hogy keresik a pontytermékeket akkor is, ha az ára magasabb a versenytársakénál. A jó minőségért hajlandók többet fizetni a vevők, hangsúlyozta a vezérigazgató. A tó-gazdaság adottságai pedig arra ösztönzik a cég vezetőit, hogy ezeket az adottságokat a minél jobb minőségű hal előállítására használják ki. A hortobágyi szikes talaj köztudottan kedvez a pontytermelésnek, és az is kedvező adottság, hogy itt, a horto-bágyi termelő tavakban nincs vízhiány. A víz utánpótlása nem okoz problémát, s az sem mellékes a halhús minőségét illetően, hogy nem használnak vegyszeres kezelést a

6 Halászati­Lapok

gazdaság

A Hortobágy, a minőségi ponty hazájaA Hortobágyi Halgazdaság Zrt. nem csupán idehaza, de Európában is éllovas a méreteit tekintve. Az ötezer hektáron gazdálkodó, 100 százalék-ban állami tulajdonú cég a haltermelés mellett szolgáltató tevékenységet is folytat, hiszen a különböző korosztályú élőhal és a feldolgozott haltermékek előállítása, kínálata mellett természetvédelmi, vízgazdálkodási szolgálta-tást is nyújtanak. Foglalkoznak horgászattal, ökoturizmussal (madarászat, fotósturizmus, halászati bemutató), programszervezéssel, hidrobiológiai, állategészségügyi szolgáltatással is. Nem csoda, hogy Lupsán Róbert vezér-igazgató naptára sűrűn jegyzett.

Fo

tók: H

ajtu

n G

yörG

y

Lupsán Róbert vezérigazgató

termelés során. Magyarán, a bio halterme-lésnek jelentős piaci értéke is van, hangsú-lyozta Lupsán Róbert.

Az elmúlt év pénzügyi nehézségeiről szólva a vezérigazgató elmondta, hogy nem tudtak nyereséget elérni. Ennek oka, hogy nem csak haltermeléssel kell foglal-kozniuk, hanem a természet, a környezet védelmével is. Így van ez már több mint két évtizede, s nem véletlen, hogy Horto-bágy gazdag biodiverzitása ma is egységes, pompázik és tovább gazdagodik. Ugyanak-kor ezek a tevékenységek jelentős többlet-költségekkel járnak és korlátozzák a gaz-dasági tevékenységet is. A többletköltsége-ket az állam kompenzálta, ám tavaly ez a kompenzációs összeg nem érkezett meg a számlájukra.

A feldolgozott halé a jövő, fogalmaz a vezérigazgató. Szerinte ugyanis akkor ked-veltethető meg a ponty és a többi szálkás termék, ha konyhakész állapotban jut hozzá a vásárló. Évente tíz százalékkal nö-velhető a feldolgozott termékek aránya, így a multinacionális kereskedelmi láncok polcairól egyre több hortobágyi terméket vesznek le. A növekvő feldolgozás az év 11 hónapjában nem jelent gondot, ám a kri-tikus időpont éppen a december, amit ta-valy például nagy erőfeszítésekkel tudnak megoldani. De megoldották, s 23 nap alatt 20 vagon(!) halat dolgoztak fel. Ez nem kis teljesítmény, hiszen a 150 főt foglalkoztató cégnél mintegy százan dolgoznak a terme-lésben, míg a kereskedelemben, a feldol-gozásban, a kiszolgáló részlegeknél 20-20 fő. A vezérigazgatóság 15 főből áll.

A társaságnál mindig is nagy hangsúlyt helyeztek a fejlesztésekre, az innovációra. Az elmúlt évben ugyan nem nagyon volt pénzügyi lehetőségük a beruházások foly-tatására, ennek ellenére minden pályázati lehetőséget megragadnak. Jelenleg is fut-nak élő pályázatok, közülük az egyik leg-fontosabb a Környezet és Energia Opera-tív Program (KEOP) keretében elnyert, A Polgár-halastavak természetvédelmi célú vizesélőhely-rehabilitációja című pályázatuk. A projekt tervezési területe a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. vagyonkezelésében lévő Folyás-tóegység részterülete, a 369 hektár összterületű Polgár-halastavak. A tóegység

tavait 1963-ban helyezték üzembe. A tavak műszaki állapota oly mértékben leromlott, hogy 2003 óta nem lehet üzemszerű hal-gazdálkodást végezni, s a körülmények még az alapvető vízkormányzáshoz (víztöl-tés, vízmegtartás) szükséges műszaki köve-telményeknek sem felelnek meg. A tavak 2003 óta szárazon állnak, a tótalaj kultur-állapotban tartása érdekében az arra al-kalmas területeken a halgazdaság szántó-földi művelést végeztetett. A termelés fel-hagyása után a terület természetvédelmi jelentősége megszűnt. A tavakon korábban rendszeresen költő, táplálkozó vagy átvo-nuló madárfajok száma jelentősen lecsök-kent, a területen túlsúlyban vannak a deg-radált, nem természetes élőhelyet jelző növényfajok. Ugyanakkor tény, hogy a ter-melés időszakában a tavak fontos részét képezték a Hortobágy északi részén elte-rülő vizes élőhelyeknek. Jelen állapotában

a terület nem tudja ellátni természetvédel-mi funkcióit sem. A rehabilitációval ismét komoly vizes élőhellyé válik a tóegység. A tervek között szerepel a feldolgozó és a halkeltető korszerűsítése is.

A cég marketingtevékenysége is egyre szélesebb körű. Évről évre nagy közönséget vonz az immár országos hírűvé vált őszi le-halászási ünnep, amelyen a cég is bemutatja tevékenységét. Az ünnep arra is alkalmas, hogy az ősi mesterséget megismertessék az emberekkel, hiszen ma már kevesen isme-rik a halászat nehéz oldalát. A három éve kezdődött rendezvényre nagy az igény, az emberek nagyon megkedvelték, hiszen a közönség létszáma évente 1000 fővel nő. Hortobágy nemzeti kincs, amit nemcsak megőrizni kell, hanem nyitottá is kell tenni az érdeklődők számára, mondta végezetül Lupsán Róbert.

H. Gy.

7Halászati­Lapok

gazdaság

A Hortobágyi Hal®Olyan pontyfajtákat alakítottunk ki, amelyek a hortobágyi rögön edződtek, elviselik a kedvezőtlen életkörülményeket, de jó termelési mutatókkal hálál-ják meg a kedvező életfeltételeket, mondta a vezérigazgató. Hortobágyon 1916 óta tenyésztenek pontyot. Hazai, cseh, délszláv és német területről származó pontyokkal kezdték a termelést. Pozitív tömegszelekcióval kialakítottak az ezen a rögön jól termelő utódokat biztosító tenyészállományt, amelyet termé-szetesen ívattak. Ennek sikerére utal Németh Endre: A magyar szikesek című könyvéből vett idézet: „A magyar tógazdaságoknak sikerült kitűnő nemes pontyokat kitenyészteni, s ezek között első helyen álltak a hortobágyi szikes talajon nevelt pontyok is, ami azt bizonyította, hogy a szikes talajú tavak halai semmiben sem maradnak el a jobb talajú tavakon tenyésztett halaktól. Sőt, ezek a pontyok az átlagosnál nagyobbak, fehérebb színűek és ízletesebbek vol-tak. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy a hortobágyi tavakban termelt halak (Hortobágyi tükrös ponty, Hortobágyi pikkelyes ponty, s a Hortobágyi nyurga ponty) eljutottak nem csak Debrecen és Budapest, hanem Bécs, Prága, Varsó és Berlin, sőt még Amszterdam halpiacaira is.”

A Hortobágyi Halgazdaság Zrt. 2002. július hónaptól folytat – ellenőrzött kere-tek között – ökológiai halnevelést, illetve tenyésztést. A bio halnevelés vagy ökoló-giai halnevelés feltételrendszerét a Magyarországon ellenőrzésre jogosult szervezet, a Biokontroll Kht., majd annak jogutódja, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szabta meg. Ezeknek az előírásoknak a gazdaság mindenben ele-get tesz, így a növény- és algaevő, vala-mint a ragadozó halállományuk teljes mennyisége ökológiai termékminősítés-sel kerül a fogyasztókhoz.

A bio halnevelés feltételrendszerének talán legsarkalatosabb feltétele a felme-rülő halegészségügyi problémák megelő-zésének, és megoldásának a biztosítása. A gazdaságban már 2002 előtt is végez-tek igen eredményes próbákat az alter-natív halkezelések bevezetésére. Annyira sikeresek voltak ezen beavatkozások, hogy 2002-re már kizárólag az Európai Közösség direktíváiban is preferált ho-meopátiás megelőző és terápiás kezelé-sekre tértek át. Így ezek az eredmények

nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy zök-kenőmentesen áttérjenek az ökológiai halnevelésre.

Az ökológiai minősítés feltételrend-szerének lényeges elemei a halegészség-ügyhöz kapcsolódó szigorítások, illetve követelmények. Ezek tartalmazzák, hogy a halállományok felnevelése során, há-roméves nevelési ciklust figyelembe véve, csak egy alkalommal lehet hagyományos, úgynevezett várakozási idős gyógyszert vagy készítményt felhasználni, mert a második esetben már a minősítésből való kizárással szankcionál a Biokontroll Hungária Kft. Az újabb szabályozás – az EU-szabályozás megjelenése után – ezt évi egy kezelési alkalomra enyhítette. Azonban azt az egy esetet is csak akkor lehet igénybe venni, amikor állatszenve-dést és közvetlen állatelhullást lehet vele megelőzni. A gazdaságban végrehajtott prevenciós és terápiás homeopátiás keze-lések minden pontban maradéktalanul megfelelnek az ökológiai halnevelés során felhasználható állatgyógyszerek minőségbiztosítási kritériumainak.

A bio haltermelés

Matak_agrarkartya_A4kifutoval_Layout 1 2/22/12 11:35 AM Page 1