40
Hangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29.

Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

  • Upload
    others

  • View
    2

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

Hangtan I.

Horváth András

SZE, Fizika és Kémia Tsz.

2006. szeptember 29.

Page 2: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

Bevezetés

Bevezetés

• Bevezetés• Távolságmérés ésképalkotás hanggal

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

2 / 16

Page 3: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

Bevezetés

Bevezetés

• Bevezetés• Távolságmérés ésképalkotás hanggal

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

3 / 16

Hang: szukebb értelemben a levegoben terjedo longitudinálishullám.

Page 4: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

Bevezetés

Bevezetés

• Bevezetés• Távolságmérés ésképalkotás hanggal

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

3 / 16

Hang: szukebb értelemben a levegoben terjedo longitudinálishullám.

(Tágabb értelemben beszélhetünk szilárd testekben „testhangokról”

is.)

Page 5: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

Bevezetés

Bevezetés

• Bevezetés• Távolságmérés ésképalkotás hanggal

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

3 / 16

Hang: szukebb értelemben a levegoben terjedo longitudinálishullám.

(Tágabb értelemben beszélhetünk szilárd testekben „testhangokról”

is.)

Terjedési sebesség: c =330–340 m/s (normál körülmények közt)

Frekvencia: f =20 Hz–20 kHz (hallható tartomány)

Hullámhossz: λ =17 m–17 mm (λ = c/f alapján)

Page 6: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

Bevezetés

Bevezetés

• Bevezetés• Távolságmérés ésképalkotás hanggal

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

3 / 16

Hang: szukebb értelemben a levegoben terjedo longitudinálishullám.

(Tágabb értelemben beszélhetünk szilárd testekben „testhangokról”

is.)

Terjedési sebesség: c =330–340 m/s (normál körülmények közt)

Frekvencia: f =20 Hz–20 kHz (hallható tartomány)

Hullámhossz: λ =17 m–17 mm (λ = c/f alapján)

Érdekesség: λ egy nagyságrendbe esik a hétköznapi tárgyakméretével, ezért sok hullámtani jelenség (pl. elhajlás) jól

megfigyelheto.

Page 7: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

Bevezetés

Bevezetés

• Bevezetés• Távolságmérés ésképalkotás hanggal

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

3 / 16

Hang: szukebb értelemben a levegoben terjedo longitudinálishullám.

(Tágabb értelemben beszélhetünk szilárd testekben „testhangokról”

is.)

Terjedési sebesség: c =330–340 m/s (normál körülmények közt)

Frekvencia: f =20 Hz–20 kHz (hallható tartomány)

Hullámhossz: λ =17 m–17 mm (λ = c/f alapján)

Érdekesség: λ egy nagyságrendbe esik a hétköznapi tárgyakméretével, ezért sok hullámtani jelenség (pl. elhajlás) jól

megfigyelheto.

Infrahang: f < 20 Hz

Ultrahang: f > 20 kHz

Ezeket nem érzékeljük közvetlenül, de közvetett hatásaik lehetnek

és számos alkalmazásuk van.

Page 8: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

Távolságmérés és képalkotás hanggal

Bevezetés

• Bevezetés• Távolságmérés ésképalkotás hanggal

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

4 / 16

Hangsebesség és terjedési ido ismeretében távolság határozhatómeg.

Az egyszeru szonár

A hangszóróból kimeno hang visszaverodik és a mikrofon érzékeli:

– a késésbol a távolság

– az intenzitásból a méret

becsülheto meg.

Page 9: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

Távolságmérés és képalkotás hanggal

Bevezetés

• Bevezetés• Távolságmérés ésképalkotás hanggal

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

5 / 16

Finomabb letapogatáshoz kis hullámhossz, azaz ultrahang

szükséges.

A kép eloállítása összetett számításokat igényel.

Page 10: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

Távolságmérés és képalkotás hanggal

Bevezetés

• Bevezetés• Távolságmérés ésképalkotás hanggal

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

5 / 16

Finomabb letapogatáshoz kis hullámhossz, azaz ultrahang

szükséges.

A kép eloállítása összetett számításokat igényel.

Nagy távolságok esetén viszont az infrahang használata a

célszerubb, mert az alacsony frekvenciájú hang kevésbé nyelodik el

a levegoben és a vízben.

Page 11: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

A hang er osségének mérése

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

• A hangintenzitás

• A hangnyomásszint

• példa

• példa

• példa

A fon-skála

6 / 16

Page 12: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

A hangintenzitás

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

• A hangintenzitás

• A hangnyomásszint

• példa

• példa

• példa

A fon-skála

7 / 16

Essen hang merolegesen egy A nagyságú felületre, az erre a

felületre a hang által szállított teljesítmény legyen P . Ekkor

hangintenzitásnak nevezzük az

I =P

A

mennyiséget.

Page 13: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

A hangintenzitás

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

• A hangintenzitás

• A hangnyomásszint

• példa

• példa

• példa

A fon-skála

7 / 16

Essen hang merolegesen egy A nagyságú felületre, az erre a

felületre a hang által szállított teljesítmény legyen P . Ekkor

hangintenzitásnak nevezzük az

I =P

A

mennyiséget.

1 kHz esetén az emberi fül már I0 = 10−12 W/m2 intenzitást is

érzékel. Ezt nevezzük az emberi fül küszöbintenzitásának.

Page 14: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

A hangintenzitás

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

• A hangintenzitás

• A hangnyomásszint

• példa

• példa

• példa

A fon-skála

7 / 16

Essen hang merolegesen egy A nagyságú felületre, az erre a

felületre a hang által szállított teljesítmény legyen P . Ekkor

hangintenzitásnak nevezzük az

I =P

A

mennyiséget.

1 kHz esetén az emberi fül már I0 = 10−12 W/m2 intenzitást is

érzékel. Ezt nevezzük az emberi fül küszöbintenzitásának.

A maximális, még elviselheto hangintenzitás: Imax = 10 W/m2.

Page 15: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

A hangnyomásszint

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

• A hangintenzitás

• A hangnyomásszint

• példa

• példa

• példa

A fon-skála

8 / 16

Az ember hangérzete nem a hangintenzitással (I) arányos!

A pontos összefüggés bonyolult. Közelítés: a hangérzet log I-vel

arányos.

Hangnyomásszint:

n = 10 lgI

I0

ahol „lg” a 10 alapú logaritmus jele, I0 a küszöbintenzitás.

Page 16: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

A hangnyomásszint

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

• A hangintenzitás

• A hangnyomásszint

• példa

• példa

• példa

A fon-skála

8 / 16

Az ember hangérzete nem a hangintenzitással (I) arányos!

A pontos összefüggés bonyolult. Közelítés: a hangérzet log I-vel

arányos.

Hangnyomásszint:

n = 10 lgI

I0

ahol „lg” a 10 alapú logaritmus jele, I0 a küszöbintenzitás.

Történeti elnevezés: decibel-skála.

Pl. I = 0,1 W/m2 esetén:

n = 10 lg(0,1/10−12) = 10 lg 1011 = 110 dB.

Page 17: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

A hangnyomásszint

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

• A hangintenzitás

• A hangnyomásszint

• példa

• példa

• példa

A fon-skála

8 / 16

Az ember hangérzete nem a hangintenzitással (I) arányos!

A pontos összefüggés bonyolult. Közelítés: a hangérzet log I-vel

arányos.

Hangnyomásszint:

n = 10 lgI

I0

ahol „lg” a 10 alapú logaritmus jele, I0 a küszöbintenzitás.

Történeti elnevezés: decibel-skála.

Pl. I = 0,1 W/m2 esetén:

n = 10 lg(0,1/10−12) = 10 lg 1011 = 110 dB.

Az emberi hallás szélso értékei:

n0 = 10 lg(I0/I0) = 0 dB.

nmax = 10 lg(Imax/I0) = 130 dB.

Page 18: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

• A hangintenzitás

• A hangnyomásszint

• példa

• példa

• példa

A fon-skála

9 / 16

Példa: Egy hangszóró 1,5 W teljesítménnyel sugározza a hangot a tér

minden irányába. Mekkora a hangintenzitás és a hangnyomásszinttole 5 m távolságban?

Page 19: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

• A hangintenzitás

• A hangnyomásszint

• példa

• példa

• példa

A fon-skála

9 / 16

Példa: Egy hangszóró 1,5 W teljesítménnyel sugározza a hangot a tér

minden irányába. Mekkora a hangintenzitás és a hangnyomásszinttole 5 m távolságban?

Megoldás: A P = 1,5 W teljesítmény minden irányban

egyenletesen szóródik, ezért ha képzeletben egy R = 5 m sugarú

gömböt rajzolunk a hangszóró köré, annak felületén mindenütt

azonos lesz a hangintenzitás, és pontosan ezt az értéket keressük.

Page 20: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

• A hangintenzitás

• A hangnyomásszint

• példa

• példa

• példa

A fon-skála

9 / 16

Példa: Egy hangszóró 1,5 W teljesítménnyel sugározza a hangot a tér

minden irányába. Mekkora a hangintenzitás és a hangnyomásszinttole 5 m távolságban?

Megoldás: A P = 1,5 W teljesítmény minden irányban

egyenletesen szóródik, ezért ha képzeletben egy R = 5 m sugarú

gömböt rajzolunk a hangszóró köré, annak felületén mindenütt

azonos lesz a hangintenzitás, és pontosan ezt az értéket keressük.A hangintenzitás tehát: I = P/A, ahol A az R sugarú gömb

felszíne:

I =P

A=

P

4πR2= 4,77 · 10−3

W

m2.

Page 21: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

• A hangintenzitás

• A hangnyomásszint

• példa

• példa

• példa

A fon-skála

9 / 16

Példa: Egy hangszóró 1,5 W teljesítménnyel sugározza a hangot a tér

minden irányába. Mekkora a hangintenzitás és a hangnyomásszinttole 5 m távolságban?

Megoldás: A P = 1,5 W teljesítmény minden irányban

egyenletesen szóródik, ezért ha képzeletben egy R = 5 m sugarú

gömböt rajzolunk a hangszóró köré, annak felületén mindenütt

azonos lesz a hangintenzitás, és pontosan ezt az értéket keressük.A hangintenzitás tehát: I = P/A, ahol A az R sugarú gömb

felszíne:

I =P

A=

P

4πR2= 4,77 · 10−3

W

m2.

Decibel-skálára átszámolva:

n = 10 lgI

I0

= 10 lg(4,77 · 109) = 96,8 dB.

Page 22: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

10 / 16

Példa: Két hang hangnyomásszintje 20 dB-lel tér el egymástól. Mit mondhatunk

a hangintenzitásokról?

Page 23: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

10 / 16

Példa: Két hang hangnyomásszintje 20 dB-lel tér el egymástól. Mit mondhatunk

a hangintenzitásokról?

Megoldás: A feladat szerint n1 − n2 = 20. A hangnyomásszint definíciója

szerint ez az intenzitásokban azt jelenti, hogy:

n1 − n2 = 10 lgI1

I0

− 10 lgI2

I0

=

Page 24: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

10 / 16

Példa: Két hang hangnyomásszintje 20 dB-lel tér el egymástól. Mit mondhatunk

a hangintenzitásokról?

Megoldás: A feladat szerint n1 − n2 = 20. A hangnyomásszint definíciója

szerint ez az intenzitásokban azt jelenti, hogy:

n1 − n2 = 10 lgI1

I0

− 10 lgI2

I0

= 10 (lg I1 − lg I0 − (lg I2 − lg I0)) =

Page 25: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

10 / 16

Példa: Két hang hangnyomásszintje 20 dB-lel tér el egymástól. Mit mondhatunk

a hangintenzitásokról?

Megoldás: A feladat szerint n1 − n2 = 20. A hangnyomásszint definíciója

szerint ez az intenzitásokban azt jelenti, hogy:

n1 − n2 = 10 lgI1

I0

− 10 lgI2

I0

= 10 (lg I1 − lg I0 − (lg I2 − lg I0)) =

= 10(lg I1 − lg I2) =

Page 26: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

10 / 16

Példa: Két hang hangnyomásszintje 20 dB-lel tér el egymástól. Mit mondhatunk

a hangintenzitásokról?

Megoldás: A feladat szerint n1 − n2 = 20. A hangnyomásszint definíciója

szerint ez az intenzitásokban azt jelenti, hogy:

n1 − n2 = 10 lgI1

I0

− 10 lgI2

I0

= 10 (lg I1 − lg I0 − (lg I2 − lg I0)) =

= 10(lg I1 − lg I2) = 10 lgI1

I2

.

Page 27: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

10 / 16

Példa: Két hang hangnyomásszintje 20 dB-lel tér el egymástól. Mit mondhatunk

a hangintenzitásokról?

Megoldás: A feladat szerint n1 − n2 = 20. A hangnyomásszint definíciója

szerint ez az intenzitásokban azt jelenti, hogy:

n1 − n2 = 10 lgI1

I0

− 10 lgI2

I0

= 10 (lg I1 − lg I0 − (lg I2 − lg I0)) =

= 10(lg I1 − lg I2) = 10 lgI1

I2

.

InnenI1

I2

= 10n1−n2

10 = 1020

10 = 100.

A 20 dB hangnyomásszint-különbség tehát 100-szoros

hangintenzitás-aránynak felel meg.

Page 28: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

• A hangintenzitás

• A hangnyomásszint

• példa

• példa

• példa

A fon-skála

11 / 16

Példa: Egy forgalmas autóút közelében 90 dB az átlagos hangnyo-

másszint. Mekkora a hangintenzitás? Hány m2-rol kellene a hangotösszegyujteni és árammá alakítani, hogy egy 100 W-os izzót muköd-

tetni lehessen vele?

Page 29: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

• A hangintenzitás

• A hangnyomásszint

• példa

• példa

• példa

A fon-skála

11 / 16

Példa: Egy forgalmas autóút közelében 90 dB az átlagos hangnyo-

másszint. Mekkora a hangintenzitás? Hány m2-rol kellene a hangotösszegyujteni és árammá alakítani, hogy egy 100 W-os izzót muköd-

tetni lehessen vele?

Megoldás: A feladat szerint: n = 90 dB.

n = 10 lg(I/I0)-t átrendezve:

I = I010n/10

Page 30: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

• A hangintenzitás

• A hangnyomásszint

• példa

• példa

• példa

A fon-skála

11 / 16

Példa: Egy forgalmas autóút közelében 90 dB az átlagos hangnyo-

másszint. Mekkora a hangintenzitás? Hány m2-rol kellene a hangotösszegyujteni és árammá alakítani, hogy egy 100 W-os izzót muköd-

tetni lehessen vele?

Megoldás: A feladat szerint: n = 90 dB.

n = 10 lg(I/I0)-t átrendezve:

I = I010n/10 = 10−3 W/m2.

Page 31: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

• A hangintenzitás

• A hangnyomásszint

• példa

• példa

• példa

A fon-skála

11 / 16

Példa: Egy forgalmas autóút közelében 90 dB az átlagos hangnyo-

másszint. Mekkora a hangintenzitás? Hány m2-rol kellene a hangotösszegyujteni és árammá alakítani, hogy egy 100 W-os izzót muköd-

tetni lehessen vele?

Megoldás: A feladat szerint: n = 90 dB.

n = 10 lg(I/I0)-t átrendezve:

I = I010n/10 = 10−3 W/m2.

Az I = P/A összefüggés szerint P = 100 W teljesítmény:

A = P/I = 105 m2

felületrol lenne elvileg összegyujtheto.

Page 32: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

A fon-skála

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

• A fon-skála• Az egyenlohangosságú görbék

• Tipikus fon-értékek

• példa

12 / 16

Page 33: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

A fon-skála

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

• A fon-skála• Az egyenlohangosságú görbék

• Tipikus fon-értékek

• példa

13 / 16

A decibel-skála nem veszi figyelembe, hogy az emberi fül

különbözoen érzékeny a különbözo frekvenciájú hangokra.

Pl. egy 1 kHz-es és egy 10 kHz-es, egyaránt 50 dB-es hang közül az1 kHz-eset hangosabbnak halljuk.

Page 34: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

A fon-skála

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

• A fon-skála• Az egyenlohangosságú görbék

• Tipikus fon-értékek

• példa

13 / 16

A decibel-skála nem veszi figyelembe, hogy az emberi fül

különbözoen érzékeny a különbözo frekvenciájú hangokra.

Pl. egy 1 kHz-es és egy 10 kHz-es, egyaránt 50 dB-es hang közül az1 kHz-eset hangosabbnak halljuk.

Egy hang fon-értékén azt a hangnyomásszintet értjük, amilyenhangnyomásszintu 1 kHz-es hangot ugyanolyan erosségunek

halljuk, mint a vizsgált hang.

Page 35: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

A fon-skála

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

• A fon-skála• Az egyenlohangosságú görbék

• Tipikus fon-értékek

• példa

13 / 16

A decibel-skála nem veszi figyelembe, hogy az emberi fül

különbözoen érzékeny a különbözo frekvenciájú hangokra.

Pl. egy 1 kHz-es és egy 10 kHz-es, egyaránt 50 dB-es hang közül az1 kHz-eset hangosabbnak halljuk.

Egy hang fon-értékén azt a hangnyomásszintet értjük, amilyenhangnyomásszintu 1 kHz-es hangot ugyanolyan erosségunek

halljuk, mint a vizsgált hang.

A fon-érték jellemzi tehát a hangérzet erosségét.

Page 36: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

Az egyenl o hangosságú görbék

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

• A fon-skála• Az egyenlohangosságú görbék

• Tipikus fon-értékek

• példa

14 / 16

Sok emberen végzett mérések átlagának összegzése:

10

−10

10 100 1000 10k 100k

0

20

30

40

50

60

70

80

90

100

110

120

130

40

80

60

100

20

Errol olvasható le a dB- és a fon-skálák kapcsolata.

Page 37: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

Tipikus fon-értékek

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

• A fon-skála• Az egyenlohangosságú görbék

• Tipikus fon-értékek

• példa

15 / 16

hang típusa fon-érték

hallásküszöb 0

falevélsusogás 10suttogás 20

csendes utcai zaj 30

papírszakítás 40

beszélgetés 50

hangos beszéd 60nagyvárosi utca 70

kiabálás 80

gépteremzaj 90

motorkerékpár közelrol 100

kovácsmuhely 110

repülomotor 3 m-rol 120fájdalomküszöb 130

Page 38: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

• A fon-skála• Az egyenlohangosságú görbék

• Tipikus fon-értékek

• példa

16 / 16

Példa: Hányszor nagyobb intenzitású a 40 fonos 100 Hz-es hang,

mint a 40 fonos 1000 Hz-es? (Használja az egyenlo hangosságú gör-béket.)

Page 39: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

• A fon-skála• Az egyenlohangosságú görbék

• Tipikus fon-értékek

• példa

16 / 16

Példa: Hányszor nagyobb intenzitású a 40 fonos 100 Hz-es hang,

mint a 40 fonos 1000 Hz-es? (Használja az egyenlo hangosságú gör-béket.)

Megoldás: Leolvashatjuk az ábráról, hogy a 40 fonos görbe

100 Hz-nél kb. 62 dB hangnyomásszintél tart, 1000 Hz-nél pedig

definíció szerint 40 dB az értéke.

Page 40: Hangtan I.bertam/Oktatasi_anyagok/fiz_hangtan1.pdfHangtan I. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. Bevezetés Bevezetés • Bevezetés • Távolságmérés

példa

Bevezetés

A hang erosségénekmérése

A fon-skála

• A fon-skála• Az egyenlohangosságú görbék

• Tipikus fon-értékek

• példa

16 / 16

Példa: Hányszor nagyobb intenzitású a 40 fonos 100 Hz-es hang,

mint a 40 fonos 1000 Hz-es? (Használja az egyenlo hangosságú gör-béket.)

Megoldás: Leolvashatjuk az ábráról, hogy a 40 fonos görbe

100 Hz-nél kb. 62 dB hangnyomásszintél tart, 1000 Hz-nél pedig

definíció szerint 40 dB az értéke.

Ez azt jelenti, hogy 22 dB-lel erosebb a 40 fonos 100 Hz-es hang,

mint az ugyanilyen erosnek hallott 1 kHz-es.22 dB hangnyomásszint-különbség pedig

I1

I2

= 1022

10 = 158

intenzitásarányt jelent.

(Átrendezést lásd korábban.)