HATÁRTALANULHATÁRTALANUL2011.2011.

„„Történelmi hajviseletek Történelmi hajviseletek

a művészet tükrében”a művészet tükrében”

Tágabb értelemben az Tágabb értelemben az ErdélyErdély vagy jelenkori vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyireErdély elnevezés alatt ma többnyire

Románia egész nyugati részét értjük, de egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak nem mint egységes tartományt, hanem csak

mint 16 megye összességét. mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt,

a a PartiumotPartiumot és a és a BánságBánság keleti nagyobb keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-részét. E két utóbbi térség együtt Külső-

Erdélynek is nevezhető.Erdélynek is nevezhető.Szűkebb értelemben Szűkebb értelemben ErdélyErdély, a történelmi , a történelmi

Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („területnek a középső-keleti („Király-hágónKirály-hágón

túli”) részét jelenti, amely az egykori túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar KirályságonMagyar Királyságon belül bizonyos belül bizonyos

önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a keleti felén található a SzékelyföldSzékelyföld

történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a a magyarokmagyarok aránya Románián belül. aránya Románián belül.

Hivatalos nyelv a román. Hivatalos nyelv a román.

Nevének eredete:

Az első dokumentum, amely a területre hivatkozik Géza által, 1075-ben kibocsátott adománylevélből származik. „Partes Transsylvana” (vagy mai írásmóddal "Transsilvanae")

Erdély teljes területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, bár a folyók többsége a Tisza közvetítésével jut a Dunába. A Tisza északon, a Duna délen határfolyó. Legfontosabb folyója a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban kettészeli az Erdélyi-medencét. Északon a Szamos, délkeleten az Olt, délnyugaton a Béga és a Temes, nyugaton a Körösök a legfontosabb folyók. Sok moldvai és havasalföldi folyó is Erdélyből ered (például: Aranyos-Beszterce, Tatros, Bodza, Prahova, Zsíl). Erdélyben nincsenek nagyobb területű tavak, de turisztikai szempontból jelentős a Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Medve-tó.

Erdély történelme az írásos forrásokból az i. e. 1. évezredtől

követhető nyomon, békés természetű és gazdag nép voltak.

A magyar történetírás szerint a dákok fokozatosan eltűntek Erdély és a mai

Románia területéről, míg a román történetírás szerint folyamatosan itt

laktak). Dácia volt az utolsó tartomány,

amellyel az ókori Róma gyarapodott.

A magyarok, 895-ös honfoglalásukkor – a kora középkori krónikások Kárpát-medencében találtak egy

magyar nyelvet beszélő népet, talán ők a székelyek, akik ma Erdély keleti

részén élnek.A magyarok fokozatosan megszállták Erdély egyes részeit. Gyula, Szent István

nagybátyja már Erdély vezetője volt, így már a Magyar Királyságba

olvasztás előtt is magyar fennhatóság alatt volt.

Erdély 1003-ban a Magyar Királyság részévé vált. 1526-ban a törökökkel vívott

mohácsi csata után a Magyar Királyság szétesett. Ezután Erdély névleges török

fennhatóság alatt, de gyakorlatilag önálló államként létezett.

A 17. század első fele az Erdélyi Fejedelemség virágkora volt.

Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári udvarában a tudományok és művészetek bőkezű támogatásra találtak. A két nagy

erdélyi főúri család, a Báthoriak és a Rákócziak több kiemelkedő erdélyi

fejedelmet is adtak.

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés révén Erdély ismét Magyarország szerves része lett az Osztrák–Magyar Monarchián belül.

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918 októberére katonailag összeomlott, és

Magyarország is kikiáltotta a függetlenségét az őszirózsás forradalom

nyomán. Ezzel egy időben a Román Királyság csapatai újra hadat üzenve megkezdték Erdély, majd

Partium és a Tiszántúl megszállását. 1918. december 1-jén tartott

gyulafehérvári román nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését Romániával, amit

1920-ban az antant hatalmak a trianoni békeszerződéssel jóváhagytak.

Az 1945 után hatalomra került új vezetés kezdetben a

kommunista eszme internacionalista jellege alapján és a szovjet

nemzetiségi politika mintájára kezelte a magyar kisebbség

helyzetét. Ceauşescu a sovinizmus felerősítése

révén próbálta meg az egyre jobban elnyomorodó országban

hatalmát fenntartani. Az 1980-as évek végén meghirdette a

falurombolást, de ezt már nem sikerült véghezvinnie.

Az 1989. december végi forradalom (a Ceauşescu-

diktatúra megdöntése) után Romániában is megszólalhattak

addig kegyetlenül elnyomott vélemények, hangok.

Nemzetiségek

A magyarság a jelenkori Erdély 16 megyéjéből kettőben alkot többséget (

Hargita 84%, Kovászna 73%). A történelmi és jelenkori Erdély legjelentősebb kulturális

központja Kolozsvár, ahol ma már a lakosságnak csak 19%-a magyar.

Képzőművészet

A városok közterein - a magyar állam támogatásából - a 19-20.

század fordulóján számos magyar vonatkoztatású szobor épült. Ezek

többségét elpusztították, ledöntötték az 1918-ban bevonuló

román seregek. Csak néhány köztéri szobor vészelte át csodával

határos módon a pusztítást, közöttük Fadrusz János híres

alkotása, a kolozsvári Mátyás király-emlékmű .

Magyarok Hunyadi János Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443 - Bécs, 1490) magyar király Báthori István Bocskai István Bethlen Gábor Bethlen István Ady Endre költő, újságíró Apáczai Csere János filozófus, pedagógus Áprily Lajos költő Benedek Elek író, „a nagy mesemondó”

Magyarok :Bolyai Farkas matematikus Bolyai János matematikus Bartók Béla zeneszerző és zongoraművész Dsida Jenő költő Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) költő, politikus és nyelvújító. Kőrösi Csoma Sándor Kós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977) építész, író, grafikus, Mikes Kelemen író

Magyarok :Orbán Balázs író Sütő András Kossuth-díjas író Tamási Áron (Farkaslaka, 1897 – Budapest, 1966) Kossuth-díjas író Tőkés László (Kolozsvár, 1952) református püspökWass Albert (Válaszút, 1908 – Astor, Florida, 1998) író

Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) reformkori politikus, az „árvízi hajós”

Nagyvárad

Nagyvárad a Partium legnagyobb városa.. „Szent László városának” belvárosában a király tiszteletére épített templom és szobor kiemelt turisztikai fontossággal bír.

Nagyvárad

Sebes Körös

Városháza

Poynár ház (szecessziós)

KolozsvárA jelenkori Erdély legnagyobb városa,

egyúttal a harmadik legnépesebb város Romániában.

Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és

számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként.

Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom,

előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a református templom, illetve a Bánffy-

palota.

Kolozsvár

Kolozsvár

Kolozsvár

MarosvásárhelyMarosvásárhely a

történelmi Székelyföld „fővárosa”. Lakosságát

tekintve a jelenkori Erdély hatodik legnagyobb városa.

A magyarok számát tekintve az első helyen áll,

megelőzve Kolozsvárt.

Marosvásárhely

Marosvásárhely

Székelyudvarhely

Székelyudvarhely

Székelyudvarhely

Székelyudvarhely

Békás-szoros

Békás-szoros

Gyilkos-tó

Szováta

Parajd

Korond

Korond

Farkaslaka

Tamási Áron

Farkaslaka

Tamási Áron

Szejkefürdő

Orbán Balázs

Szejkefürdő

Orbán Balázs

Gyulafehérvár

Püspöki palota

Segesvár

Segesvár

Drakula háza

Segesvár

Vajdahunyad vára

Vajdahunyad vára

ARAD

ARAD

ARAD

HATÁRTALANULHATÁRTALANUL2011.2011.

„„Történelmi hajviseletek Történelmi hajviseletek

a művészet tükrében”a művészet tükrében”