Upload
others
View
5
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Helyi tanterv Informatika 6–8. évfolyam számára
Kerettantervi megfelelés Jelen helyi tanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.15 Informatika 6–8. 4. melléklet 4.2.17 Informatika 7–8. 5. melléklet 5.2.21 Informatika 6–8. alapján készült.
Alapelvek, célok és feladatok
- a képességek fejlesztése, készségek kialakítsa, - a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintő al-
kalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kom-munikációban való aktív részvétel,
- elsajátíttatni a megfelelı információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait,
- a tanulók felkészítése az informatikai társadalom kihívásaira, - biztosítani a sokféle informatikai eszköz és módszer használatára való felkészülést, - az informatikai ismeretek folyamatos megújítására való belsı igény kialakítása– az
egész életen át tartó tanulás jegyében – a gyorsan fejlıdı tudomány ismereteinek el-avulása miatt,
- a hátrányok csökkentése, az esélyegyenlıség biztosítása is, - meg ismertetni az informatikai környezet egészségünkre gyakorolt hatását, és a túlzott
számítógép-használat ártalmait, - foglalkozásain kellı súlyt kell kapniuk a számítógépes tevékenységekkel járó életvi-
telbeli veszélyek elhárításának, a személyes tevékenységek közötti egészséges ará-nyok kialakításának
- a papír alapú információtárolás óriási történelmi szerepének hangsúlyozása, - korszerő eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklıdést a tanulás iránt, és lehe-
tıvé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével ha-tékonyabban tanuljon.
A kerettanterv használata
A tanórákon, foglalkozásokon megoldandó feladatok minél inkább kötıdjenek a tanulók más tantárgyak keretében végzett feladataihoz, személyes törekvéseihez. Legyenek a tevékeny-ségnek felhasználható produktumai, például névjegykártya, eseményekhez kötıdı meghívó, élménybeszámolók, osztályújság, tablók, a megkeresett, a tovább-feldolgozott információk kötıdjenek komplex tevékenységekhez, feladatokhoz, projektekhez.
A tantárgy órakerete:
Évfolyam Heti órake-
ret Évi órakeret
Kerettanter-vi órakeret
Helyi terve-zéső órake-
ret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4
A tanulók értékelése
A tanulók elızetes ismerete és gyakorlati tudása általában nagyon eltérı. Akkor tudjuk a leg-hatékonyabban szervezni a foglalkozásokat, ha a nagy óraszámú egységek (Informatikaalkal-mazói ismeretek; Infotechnológia) kezdetekor diagnosztikus értékelés során tárjuk fel a tanu-lók ismereteit. Szummatív értékelést félévkor és év végén, valamint az iskola pedagógiai programjában meg-jelölt szakaszokban osztályzatok, illetve szöveges értékelés formájában adunk. Az eredményes elırehaladás érdekében fontos a tanulók munkájának és tudásának rendszeres ellenırzése és értékelése, ami folyamatos szóbeli értékeléssel valósul meg. Egy-egy témakör feldolgozása során a tanuló
• tanórai tevékenységét, elvégzett munkáját, • elkészített dokumentumait, • ismereteinek szintjét, • fejlıdését, • órai aktivitását, • együttmőködését (a csoport- és projektmunkában való részvételét)
értékeljük rendszeres szóbeli értékeléssel és havonta érdemjeggyel. A produktumot elıállító tudás, az önálló ismeretszerzés és a komolyabb dokumentumok elké-szítése az értékelés alapja. A munkák már több tanóra alatt készülnek el, ezek értékelése során állapíthatjuk meg a valódi tudást. Elméleti ismeretek esetén alkalmazhatjuk a szóbeli feleltetést, írásos ellenırzést, kiselıadások tartását. Gyakorlati ismeretek esetén az ellenırzés formája lehet írásos ellenırzés, tanulói te-vékenység megfigyelése, összetett projektfeladat esetén az önálló munkavégzés a tervezéstıl a kivitelezésig, illetve a csoportos munkavégzés produktuma. Az értékelés szempontjai, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a szaknyelvet, a megis-merési algoritmusokat, ismeri-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat, felismeri-e a hasonlóságokat, analógiákat, tudja-e elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni, képes-e az önálló munkavégzésre, tükrözıdik-e a logikus gondolkodás a teljesítményében, tud-e önál-lóan ismereteket szerezni, feldolgozni, új ismereteket elıállítani, képes-e egyszerőbb logiszti-kai feladatok megoldására, ki tudja-e választani a munkájához szükséges eszközöket, milyen mértékben alkalmazza a számítógépet mint eszközt mindennapi munkájában, kialakult-e ben-ne a folyamatos önképzés igénye. A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározottak alapján Számítástechnikai teremben: tábla + flipchart 1 db Számítógépasztal tanulónként 1 Számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal tanulónként 1 felszerelés Informatikai szoftverek, programok szükség szerint Szkenner 1 db Nyomtató hálózatba kötve 1 db A tankönyvek kiválasztásának elvei
• megfelelı feldolgozásban tartalmazza a szükséges ismeretanyagot;
• adjon segítséget a gyakorlati munkához; • ösztönözze a további önálló ismeretszerzést és számítógépes munkát; • támogassa a csoportmunkát; • korosztálynak megfelelı nyelvezet és stílus; • az ábrák és képek mennyisége, minısége és tartalma igazodjon a fejlesztési követel-
ményekhez; • sokféle feladatot tartalmazzon a könnyőtıl a nehézig; • hardver- és szoftverfüggetlen legyen, vagy többféle lehetıséget mutasson be; • megfelelıen kezelje az informatika gyorsan változó részeit.
A helyi tantárgyi tanterv áttekintése
6. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi
óraszám Helyi több-let- óraszám (±)
Témakör összidıkerete
1. Az informatikai eszközök használata 4 0 4 2. Alkalmazói ismeretek 10 +4 14 3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 8 0 8 4. Infokommunikáció 4 0 4 5. Az információs társadalom 4 0 4 6. Könyvtári informatika 2 0 2
Évfolyam összesen: 32 4 36 7. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi
óraszám Helyi több-let- óraszám (±)
Témakör összidıkerete
1. Az informatikai eszközök használata 2 +1 3 2. Alkalmazói ismeretek 14 +2 16 3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 6 +1 7 4. Infokommunikáció 4 0 4 5. Az információs társadalom 3 0 3 6. Könyvtári informatika 3 0 3
Évfolyam összesen: 32 4 36 8. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi
óraszám Helyi több-let- óraszám (±)
Témakör összidıkerete
1. Az informatikai eszközök használata 2 +1 3 2. Alkalmazói ismeretek 14 +1 15 3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 6 +1 7 4. Infokommunikáció 4 0 4 5. Az információs társadalom 3 0 3 6. Könyvtári informatika 3 +1 4
Évfolyam összesen: 32 4 36
A 10%-nyi órakeret felhasználása:
6. évfolyam: Tematikai egység Téma Óraszám 2.1 Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
A vágólap. Egyszerőbb bekezdésformázások. Szöveg kijelölése, másolása, mozga-tása, törlése.
2
2.1 Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
A prezentáció testreszabása, háttér, áttőnés, animáció beállítása.
2
Összesen: 4
7. évfolyam: Tematikai egység Téma Óraszám 1. Az informatikai eszközök használata Elmélyítésre szolgáló idıkeret. 1
2.1 Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
A prezentáció testreszabása, háttér, áttőnés, animáció beállítása. Bemutatók készítése közös munká-ban, csoportokban.
1
2. Alkalmazói ismeretek Összefoglalásra szolgáló idıkeret. 1 3.2 Algoritmizálás és adatmodellezés Eljárások írása önállóan. 1 Összesen: 4
8. évfolyam: Tematikai egység Téma Óraszám 1. Az informatikai eszközök használata Elmélyítésre szolgáló idıkeret. 1
2. Alkalmazói ismeretek Összefoglalásra szolgáló idıkeret. 1
3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Összetett programozási feladat meg-oldása.
1
6. Könyvtári informatika Összefoglalásra szolgáló idıkeret. 1 Összesen: 4
6. évfolyam
A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak fıbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, késıbb önállóan használják a legfontosabb eszközöket. Megismerik a fájl- és mappakezeléssel kapcsolatos mőveleteket. A számítógép kezelése során figyelembe veszik, hogy az adatok védelmérıl is gondoskodniuk kell. Képesek egy víruskeresı programmal a fájlok ellenırzését elvégezni.
Az alkalmazói ismeretek témakörben a tanulmányi és közösségi feladataikhoz kapcsolódóan kerül sor a számítógépes programok használatára. A szövegszerkesztı és prezentációkészítı alkalmazások használata az egyéni munka mellett a csoportmunkákban is megjelenik. A multimédiás környezetben szövegek, képek, animációk, hangok kezelésével foglalkoznak.
Az információszerzés során az adatokat rendszerezni kell, hogy késıbb könnyebben feldolgozhatók legyenek. A tanulók megismerik a táblázatos adattárolás, a grafikus adatábrázolás, az esztétikus adatmegjelenítés formáit. Elıször tanári segítséggel értelmezik a rendszerezett formában megjelenı adatokat, késıbb önállóan is tudnak hasonló formában adatokat rendezni.
A korábbi ismeretek alapján és az életkori sajátosságoknak megfelelıen ebben a képzési szakaszban a tanulók a problémamegoldás alapvetı folyamatával és elemeivel ismerkednek meg. A problémamegoldás elıtt információkat győjtenek, és megtervezik a folyamatot. A tanulók kezdetben közösen értelmeznek kész algoritmusokat. Eleinte tanári segítséggel, majd egyre önállóbban készítenek egyes tevékenységeket leíró algoritmusokat és folyamatábrákat.
A problémamegoldás érdekében az életkori sajátosságnak megfelelı szoftverek használata ajánlott. A szoftverek használata közben a tanulók egyszerő programokat írnak, kész programokat értelmeznek, a programok írása és elemzése közben megismerkednek az adattípusokkal és az utasításokkal.
A tanulási folyamatok támogatása érdekében interaktív oktatóprogramok alkalmazására kerül sor. Az oktatóprogramok használata közben azonosítják az algoritmusok lépéseit, tanulmányozzák a beállítások módosító szerepét. Az interaktív programhasználat során beavatkoznak a folyamatokba, a beavatkozások következményeinek megfigyelése lehetıvé teszi a programok hatékony, tudatos irányítását.
Az információszerzés egyre inkább átkerül az internetre. Ebben a korosztályban elsısorban tanári irányítással zajlik az információszerzés. Az interneten történı tájékozódás és a szükséges információ beszerzése érdekében meg kell ismerni a böngészı szolgáltatásait. A tanulók eleinte a tanár által ajánlott oldalakat keresik fel, késıbb megismerik a kulcsszavas és tematikus keresıgépek használatát is.
Az információs társadalomban alapvetı elvárás, hogy a tanulónak legyen saját postafiókja, ismerje az elektronikus levelezés alapvetı funkcióit és az infokommunikáció szabályait. Fontos tisztázni az adatvédelem jelentıségét.
A hagyományos média mellett a tanulás, mővelıdés során egyre nagyobb szerepet kap az elektronikus adathordozók és az interneten lévı tartalmak használata.
Az információs társadalom témakör feldolgozása közben a tanulók megismerkednek az internet használata közben felmerülı problémákra, felkészülnek azokra a feladatokra, amelyek az online világban várnak rájuk. Tapasztalatot szereznek az informatikai biztonsággal kapcsolatos területeken, megismerkednek a számítógép védelmi lehetıségeivel, a személyes adatvédelemmel. A tanulók a tanulás során számtalan különbözı minıségő információforrással találkoznak. A célnak megfelelı források kiválasztása megfelelı tapasztalaton alapul, melynek érdekében az információforrások hitelességének megítélésére, értékelésére kerül sor. A tanulást támogató információforrások saját dokumentumokban való
alkalmazása, az információforrásokra való hivatkozások egyre nagyobb szerepet töltenek be a tanulás során, ennek érdekében a tanulók hivatkozásokat tartalmazó mintákat tekintenek meg és értelmeznek.
Az e-szolgáltatások fontos szerepet töltenek be az információs társadalom kialakításakor, ennek érdekében a tanulók az életkori sajátosságoknak megfelelı elektronikus szolgáltatásokat ismernek meg, azonosítják azok szerepét. Megfigyelik a szolgáltatások mőködését, megfogalmazzák az eljárások futtatása közben szerzett tapasztalataikat, azonosítják az egyes eljárások célját. Kiválasztják a személyes igényeiknek megfelelı szolgáltatásokat, megismerik a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges eljárásokat, és tapasztalatot szereznek azok biztonságos mőködésében.
A könyvtári informatika fejlesztési területen ebben a szakaszban az alsó tagozaton szerzett iskolai könyvtári és gyermekkönyvtári tapasztalatokra építve a megszerzett tudás rendszerezése és tudatosítása kerül középpontba. A tudás bıvítése és a szokásformálás során egyre hangsúlyosabb szerepet kap a könyvtári források és szolgáltatások tanulásban való felhasználása. Cél, hogy a tanuló minden tantárggyal kapcsolatban megismerje a különbözı források felhasználási lehetıségeit.
Ezeken az évfolyamokon cél, hogy a tanuló tanári irányítás mellett önállóan tájékozódjon az iskola könyvtárában. Kiemelt szerepet kap a korosztály számára készült nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztı mővekben való önálló tájékozódás, és a szerzett információk megadott szempontok szerinti felhasználása, a források azonosítása.
6. é
vfol
yam
T
emat
ikai
egy
ség/
F
ejle
szté
si c
él
1. A
z in
form
atik
ai e
szk
özök
has
znál
ata
Óra
ker
et
4 ór
a E
lıze
tes
tud
ás
Sze
mél
yi
Tov
ábbi
fel
téte
lek
Tár
gyi:
Szá
mít
ógép
tere
m, h
álóz
at, i
nter
netc
satl
akoz
ás, k
ivet
ítı.
A
tem
atik
ai e
gysé
g n
evel
ési-
fejl
eszt
ési
célj
ai
Ado
tt in
form
atik
ai k
örny
ezet
tuda
tos
hasz
nála
ta. A
z in
form
atik
ai e
szkö
zök
egés
zség
re g
yako
rolt
hat
ásáv
al v
aló
ism
erke
-dé
s. A
szá
mít
ógép
pel v
aló
inte
rakt
ív k
apcs
olat
tart
ás m
egte
rem
tése
. Vír
uske
resı
pro
gram
ok h
aszn
álat
a
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Ado
tt i
nfor
mat
ikai
kör
nyez
et t
udat
os h
aszn
álat
a Is
mer
kedé
s a
szám
ítás
tech
nika
fı
alka
lmaz
ási t
erül
etei
vel.
Az
alka
lmaz
ási t
erül
etek
öss
zegy
őjté
se c
sopo
rtm
unká
ban
(pl.
mod
elle
zés,
ani
-m
áció
, for
galo
mir
ányí
tás,
irod
ai a
lkal
maz
ások
, méd
ia, j
áték
, idı
járá
s-el
ırej
elzé
s,
tele
kom
mun
ikác
ió s
tb.)
. A
hel
yi a
dott
ságo
któl
füg
gıen
egy
es te
rüle
tek
bem
utat
ása,
kip
róbá
lása
.
Fel
adat
meg
oldá
s,
fela
datt
al v
ezet
ett
önál
ló m
egis
me-
rés.
Ter
més
zeti
smer
et: a
z id
ıjár
ás é
s az
égh
ajla
t je
lens
égei
nek
érte
lmez
é-se
, ele
mzé
se, s
zám
ító-
gépe
k sz
erep
e az
idıj
á-rá
s el
ırej
elzé
sben
; szá
-m
ítóg
épes
mod
elle
k al
-ka
lmaz
ása;
mér
ések
és
vezé
rlés
ek a
szá
mít
ó-gé
ppel
.
Sze
mlé
ltet
ıesz
-kö
zök,
tárg
yak,
pr
ogra
mok
, fel
-ad
atla
pok.
Az
info
rmat
ikai
esz
közö
k eg
észs
égre
gya
koro
lt h
atás
ának
meg
ism
erés
e A
z eg
észs
éges
, erg
onóm
iai s
zem
pont
okna
k m
egfe
lelı
szá
mít
ógép
es m
unka
kör-
nyez
et m
egis
mer
ése.
A
z ot
thon
i és
az is
kola
i szá
mít
ógép
es k
örny
ezet
öss
zeha
sonl
ítás
a m
egad
ott
szem
pont
ok s
zeri
nt.
A s
zám
ítóg
ép k
áros
hat
ását
csö
kken
tı e
gysz
erő
moz
gásg
yako
rlat
ok v
égzé
se.
Tan
ári b
emut
atás
, ön
álló
kip
róbá
lás
Ter
més
zeti
smer
et: A
z eg
yes
élet
szak
aszo
kra
jell
emzı
test
arán
yok
és
mér
etek
; az
embe
ri
moz
gásk
épes
ség
biol
ó-gi
ai té
nyez
ıi; a
z ér
zék-
szer
vek
véde
lmét
biz
to-
sító
sza
bály
ok. A
kör
-ny
ezet
i áll
apot
és
az
embe
r eg
észs
ége
közö
tti
kapc
sola
t.
Az
oper
áció
s re
ndsz
er a
lapm
ővel
etei
nek
meg
ism
erés
e A
z op
erác
iós
rend
szer
ek f
ajtá
i, ré
szei
, fun
kció
i. A
z op
erác
iós
rend
szer
fel
hasz
ná-
lói f
elül
ete.
Á
llom
ányk
ezel
és: l
étre
hozá
s, tö
rlés
, vis
szaá
llít
ás, m
ásol
ás, m
ozga
tás,
átn
evez
és,
nyom
tatá
s, m
egny
itás
. Á
llom
ányo
k tí
pusa
i, ke
resé
s a
hátt
értá
rako
n. Á
llom
ányk
ezel
ı se
gédp
rogr
amok
. M
appa
mőv
elet
ek: m
appa
szer
keze
t lét
reho
zása
, más
olás
, moz
gatá
s, tö
rlés
, átn
e-ve
zés.
S
zám
ítás
tech
nika
i mér
téke
gysé
gek.
Tan
ári b
emut
atás
, ön
álló
kip
róbá
lás,
fe
lada
tmeg
oldá
s,
fela
datt
al v
ezet
ett
önál
ló m
egis
me-
rés
Ter
més
zeti
smer
et;
ma-
tem
atik
a; i
dege
n ny
el-
vek;
mag
yar
nyel
v és
ir
odal
om: a
szá
mít
ógép
-pe
l seg
ítet
t tan
ulás
mód
-sz
erei
nek
alka
lmaz
ása
sorá
n a
fájl
- és
map
pa-
mőv
elet
ek a
lkal
maz
ása.
M
érté
kegy
sége
k, s
zám
-re
ndsz
erek
.
A s
zám
ítóg
éppe
l va
ló i
nter
aktí
v ka
pcso
latt
artá
s A
legs
züks
éges
ebb
peri
féri
ák b
emut
atás
a és
has
znál
ata.
A
szá
mít
ógép
és
a le
gszü
kség
eseb
b pe
rifé
riák
ren
delt
etés
szer
ő ha
szná
lata
. A
z is
kola
i hál
ózat
váz
lato
s fe
lépí
tése
, has
znál
ata.
Hál
ózat
i be-
és
kije
lent
kezé
s,
hozz
áfér
ési j
ogok
, ada
tvéd
elem
. A
gép
tere
m h
ázir
endj
ének
meg
ism
erés
e, b
etar
tása
. A
har
dver
eszk
özök
kiv
álas
ztás
i sze
mpo
ntja
inak
fel
ism
erés
e, a
lkal
maz
ása.
Sze
mlé
ltet
ıesz
-kö
zök,
tárg
yak,
pr
ogra
mok
, fel
-ad
atla
pok.
Vír
uske
resı
pro
gram
ok h
aszn
álat
a V
írus
fog
alm
ának
meg
érté
se.
Véd
ekez
és a
vír
usok
ell
en.
Vír
uske
resı
pro
gram
alk
alm
azás
a.
A p
rogr
am ü
zene
tein
ek é
rtel
mez
ése.
Tan
ári b
emut
atás
.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
In
form
áció
, ada
t, bi
t, sz
ámít
ógép
, bil
lent
yőze
t, m
onit
or, e
gér,
hát
tért
ár, o
perá
ciós
ren
dsze
r, á
llom
ányt
ípus
, áll
omán
ymő-
vele
t, ál
lom
ányk
ezel
ı se
gédp
rogr
am, m
appa
mőv
elet
, hoz
záfé
rési
jog,
ada
tvéd
elem
.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
2.
Alk
alm
azói
ism
eret
ek
Óra
ker
et
14 ó
ra
2.
1. Í
rott
és
aud
iovi
zuál
is d
oku
men
tum
ok e
lek
tron
iku
s lé
treh
ozás
a E
lıze
tes
tud
ás
Az
oper
áció
s re
ndsz
er a
lapv
etı
funk
ciói
nak
ism
eret
e és
alk
alm
azás
a. S
zöve
gbev
itel
bil
lent
yőze
trıl
.. S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k T
árgy
i: S
zám
ítóg
épte
rem
, hál
ózat
, int
erne
tcsa
tlak
ozás
, kiv
etít
ı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Szö
vege
s do
kum
entu
mok
létr
ehoz
ása,
men
tése
. Szö
vegm
ővel
etek
vég
reha
jtás
a. M
ulti
méd
iás
doku
men
tum
ok e
lıál
lítá
sa
kész
ala
pele
mek
bıl
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljár
ások
, m
ódsz
erek
, sz
erve
zési
- és
m
unka
form
ák
Kap
csol
ódás
i p
onto
k
Tan
eszk
özök
Raj
zos-
szöv
eges
dok
umen
tum
ok l
étre
hozá
sa, á
tala
kítá
sa, f
orm
ázás
a, m
enté
se
A v
ágól
ap h
aszn
álat
a.
Raj
zok
és á
brák
kés
zíté
se.
Mőv
elet
ek r
ajzr
észl
etek
kel.
Kép
ek b
evit
ele.
E
lem
i ala
kzat
ok m
egra
jzol
ása,
mód
osít
ása.
Tan
ári b
emut
atás
, ön-
álló
kip
róbá
lás,
fel
-ad
atm
egol
dás,
fel
adat
-ta
l vez
etet
t öná
lló
meg
ism
erés
.
Tör
téne
lem
, tár
-sa
dalm
i és
ál-
lam
polg
ári
is-
mer
etek
: raj
z ké
szít
ése
tört
é-ne
lmi v
agy
tár-
sada
lmi t
émár
ól,
pl. c
ímer
, csa
lád-
fa, e
gysz
erő
alap
rajz
ok k
észí
-té
se.
Ter
més
zeti
sme-
ret:
term
észe
ttu-
dom
ányi
tém
ájú
ism
eret
terj
eszt
ı fo
rrás
ok ö
náll
ó ke
resé
se, k
öve-
tése
, ért
elm
ezé-
se, a
z is
mer
et-
szer
zés
ered
mé-
nyei
nek
bem
uta-
tása
; váz
latr
ajz
kész
ítés
e a
lakó
-he
lyrı
l és
kör-
nyék
érıl
.
Raj
zok,
kép
ek,
rajz
eszk
özök
, sz
emlé
ltet
ıesz
kö-
zök,
tárg
yak,
in-
form
áció
forr
ások
, fe
lada
tlap
ok.
Szöv
egm
ővel
etek
vég
reha
jtás
a Á
llom
ány
men
tése
a s
zöve
gsze
rkes
ztı
alap
form
átum
ában
. S
zöve
ges
állo
mán
y m
egny
itás
a, s
zöve
gjav
ítás
. K
arak
terf
orm
ázás
. B
ekez
désf
orm
ázás
. K
ijel
ölés
, más
olás
, moz
gatá
s, tö
rlés
. H
elye
sírá
s el
lenı
rzés
e.
Az
inte
rnet
rıl l
etöl
tött
szö
vegr
észe
k sz
erke
szté
se a
for
rás
meg
neve
zésé
vel.
Fel
adat
tal v
ezér
elt
egyé
ni m
unka
Tör
téne
lem
, tár
-sa
dalm
i és
ál-
lam
polg
ári
is-
mer
etek
; m
agya
r ny
elv
és i
roda
-lo
m: A
nyo
mta
-to
tt é
s el
ektr
oni-
kus
form
ájú
iro-
dalm
i, is
mer
et-
terj
eszt
ı, p
ubli
-ci
szti
kai s
zöve
-ge
k ön
álló
olv
a-sá
sa é
s m
egér
té-
se; a
szö
veg-
elem
zés
alap
vetı
el
járá
sain
ak ö
n-ál
ló a
lkal
maz
ása;
az
info
rmác
iós-
kom
mun
ikác
iós
társ
adal
om m
ő-fa
jain
ak m
egfe
-le
lı o
lvas
ási
szok
ások
gya
-ko
rlás
a, a
z ez
ek-
hez
kapc
soló
dó
tipi
kus
hibá
k és
Sze
mlé
ltet
ıesz
kö-
zök,
for
máz
andó
fá
jlok
vesz
élye
k fe
lis-
mer
ése,
kik
üsz-
öböl
ése;
röv
i-de
bb b
eszá
mo-
lók
anya
gána
k ös
szeg
yőjt
ése,
re
ndez
ése
kü-
lönb
özı
nyom
ta-
tott
és
elek
tron
i-ku
s fo
rrás
okbó
l
Mul
tim
édiá
s do
kum
entu
mok
elı
állí
tása
kés
z al
apel
emek
bıl
Szö
veg,
raj
z (á
bra)
, zen
e, f
ényk
ép, a
nim
áció
elh
elye
zése
a d
okum
entu
mba
n.
Dia
, dia
vetí
tés,
obj
ektu
m f
ogal
mán
ak m
egis
mer
ése.
O
bjek
tum
ok m
éret
ezés
e, m
ozga
tása
. A
bem
utat
ó te
stre
szab
ása:
ani
mác
ió, á
ttőn
és, h
átté
r be
állí
tása
. B
emut
atók
elk
észí
tése
köz
ös m
unká
ban,
cso
port
okba
n.
Egy
éb m
ulti
méd
iás
doku
men
tum
ok e
lıál
lítá
sa.
Fel
adat
tal v
ezér
elt
egyé
ni m
unka
. Pre
-ze
ntác
iók
kész
ítés
e cs
opor
tmun
kába
n
Mag
yar
nyel
v és
ir
odal
om: t
örek
-vé
s a
jól f
orm
ált,
nyel
vile
g ig
é-ny
es b
eszé
dre
és
a m
egfe
lelı
art
i-ku
láci
óra;
váz
lat
felh
aszn
álás
a kü
lönb
özı
tém
á-jú
, mőf
ajú
szö-
vege
k m
egér
té-
séhe
z, m
egfo
-ga
lmaz
ásáh
oz.
Ter
més
zeti
sme-
ret:
pre
zent
áció
k ké
szít
ése
önál
ló-
an é
s cs
opor
t-m
unká
ban.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
K
éppo
nt, v
ekto
rgra
fika
, szö
vege
gysé
g, m
ulti
méd
ia, p
reze
ntác
ió, d
ia, d
iave
títé
s.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
2.
2. A
dat
kez
elés
, ad
atfe
ldol
gozá
s, in
form
áció
meg
jele
nít
és
Elı
zete
s tu
dás
S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k T
árgy
i: S
zám
ítóg
épte
rem
, hál
ózat
, int
erne
tcsa
tlak
ozás
, kiv
etít
ı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Az
adat
sze
mlé
ltet
ését
, ért
elm
ezés
ét, v
izsg
álat
át s
egít
ı es
zköz
ök m
egis
mer
ése.
Ada
tok
csop
orto
sítá
sa, t
áblá
zatb
a re
ndez
é-se
. Néh
ány
közh
aszn
ú in
form
áció
forr
ás h
aszn
álat
a. A
datk
eres
és d
igit
ális
tudá
sbáz
is r
ends
zerb
en. T
érké
phas
znál
ati i
sme-
rete
k al
apoz
ása.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljár
ások
, m
ódsz
erek
, sz
erve
zési
- és
m
unka
form
ák
Kap
csol
ódás
i p
onto
k
Tan
eszk
özök
Az
adat
sze
mlé
ltet
ését
, ért
elm
ezés
ét, v
izsg
álat
át s
egít
ı es
zköz
ök m
egis
mer
ése
Ese
mén
yek
lera
jzol
ása,
leje
gyzé
se.
Az
adat
fog
alm
ának
meg
ism
erés
e.
Az
adat
ok r
ögzí
tésé
t, sz
emlé
ltet
ését
, ért
elm
ezés
ét, v
izsg
álat
át s
egít
ı es
zköz
ök
hasz
nála
ta.
Ada
tok
feld
olgo
zásá
t seg
ítı
egys
zerő
bb (
szám
ítás
i) m
ővel
etek
elv
égzé
se.
Fel
adat
tal v
ezér
elt
egyé
ni m
unka
.
Mat
emat
ika:
T
árgy
ak, s
zem
é-ly
ek, a
lakz
atok
, je
lens
égek
, ösz
-sz
essé
gek
össz
e-ha
sonl
ítás
a m
enny
iség
i tu-
lajd
onsá
gaik
(m
agas
ság,
szé
-le
sség
, hos
szú-
ság,
töm
eg, ő
r-ta
rtal
om, t
érfo
-ga
t, da
rabs
zám
) sz
erin
t; b
ecsl
és;
men
nyis
égek
fo
galm
ának
ala
-po
zása
; tár
gyak
tu
lajd
onsá
gain
ak
kiem
elés
e (a
na-
lizá
lás)
; öss
zeha
-so
nlít
ás, a
zono
-sí
tás,
meg
külö
n-bö
ztet
és; o
sztá
-ly
okba
sor
olás
, so
rba
rend
ezés
kü
lönf
éle
tula
j-do
nság
ok s
ze-
rint
,
Sze
mlé
ltet
ıesz
kö-
zök,
tárg
yak,
pro
g-ra
mok
, fel
adat
la-
pok.
a kü
lönf
éle
érzé
k-sz
erve
k tu
dato
s m
ő-kö
dtet
ésév
el; e
gy-
szer
ősít
ett r
ajz
ké-
szít
ése
lény
eges
el
emek
meg
ırzé
sé-
vel.
Tap
aszt
alat
i fü
ggvé
nyek
, sor
oza-
tok
alko
tása
, ért
el-
mez
ése
stb.
; mat
e-m
atik
ai m
odel
l ke-
resé
se v
álto
záso
k le
írás
ára,
raj
zolt
, il
letv
e tá
rgyi
jele
k ér
telm
ezés
e te
vé-
keny
ségg
el, t
örté
nés
kita
lálá
sáva
l, sz
a-va
kban
meg
foga
l-m
azot
t hel
yzet
rıl,
tört
énés
rıl k
észü
lt
mat
emat
ikai
„sz
ö-ve
g” é
rtel
mez
ése.
T
erm
észe
tism
eret
: az
any
agok
és
test
ek
érzé
kelh
etı
tula
j-do
nság
aina
k m
egfi
-gy
elés
e, m
egne
ve-
zése
, öss
zeha
sonl
í-tá
sa; k
ísér
lete
k vé
g-zé
se, a
tört
énés
tö
bbsz
öri m
egfi
gye-
lése
, ada
tok
jegy
zé-
se, r
ende
zése
, ábr
á-zo
lása
; egy
üttv
álto
-zó
men
nyis
égek
ös
szet
arto
zó a
dat-
párj
aina
k je
gyzé
se.
Ada
tok
csop
orto
sítá
sa, é
rtel
mez
ése,
táb
láza
tba
rend
ezés
e A
z al
ap-
és s
zárm
azta
tott
ada
tok,
a c
sopo
rtos
ítot
t ada
tok
term
észe
tes
és m
este
r-sé
ges
jell
emzı
inek
meg
ism
erés
e.
Ada
tok
kere
sése
dok
umen
tum
okba
n, a
meg
talá
lt a
dato
k m
egje
lení
tése
, kie
mel
é-se
. T
áblá
zato
s ad
attá
rolá
s, g
rafi
kus
adat
ábrá
zolá
s, e
szté
tiku
s ad
atm
egje
lení
tés
for-
mái
nak
elsa
játí
tása
.
S
zem
lélt
etıe
szkö
-zö
k.
Néh
ány
közh
aszn
ú in
form
áció
forr
ás h
aszn
álat
a A
dato
k gy
őjté
se, e
lhel
yezé
se s
aját
dok
umen
tum
ban,
pl.
nyit
vata
rtás
i idı
, men
et-
rend
, moz
imős
or, i
dıjá
rás-
elır
ejel
zés.
Info
rmác
iófo
rrá-
sok,
kom
plex
fel
-ad
atok
.
Ada
tker
esés
dig
itál
is t
udás
bázi
s-re
ndsz
erbe
n D
igit
ális
tudá
stár
ak m
egis
mer
ése,
has
znál
atuk
els
aját
ítás
a.
A tu
dást
árbó
l győ
jtöt
t ada
tok
elhe
lyez
ése
sajá
t dok
umen
tum
ban.
O
nlin
e tu
dást
árak
has
znál
ata.
Fel
adat
tal v
ezér
elt
egyé
ni m
unka
.
Tér
képh
aszn
álat
i is
mer
etek
ala
pozá
sa
Útv
onal
kere
sık,
térk
épes
ker
esık
has
znál
ata.
Ter
més
zeti
sme-
ret:
ele
mi t
ér-
képo
lvas
ás; a
vi
lágt
ájak
ra, a
fö
ldra
jzi f
okhá
-ló
zatr
a, v
alam
int
a té
rkép
ekre
vo-
natk
ozó
ism
ere-
tek
alka
lmaz
ása;
út
vona
l kés
zíté
se
rajz
zal.
Tör
téne
lem
, tár
-sa
dalm
i és
ál-
lam
polg
ári
is-
mer
etek
: a ta
nult
he
lyek
meg
kere
-sé
se a
térk
épen
; es
emén
yek,
je-
lens
égek
leol
va-
sása
tört
énel
mi
térk
épek
rıl;
tá-
vols
ágok
bec
slé-
se é
s sz
ámít
ása
tört
énel
mi t
érké
-pe
ken;
tanu
lt
esem
énye
k, je
-le
nség
ek to
po-
gráf
iai h
elyé
nek
meg
mut
atás
a
Tér
képp
rogr
am
térk
épen
; néh
ány
kiem
elt e
se-
mén
y, je
lens
ég
topo
gráf
iai h
e-ly
ének
elh
elye
-zé
se v
akté
rké-
pen.
M
atem
atik
a: tá
-jé
kozó
dás
a va
-ló
ságo
s vi
szo-
nyok
ról t
érké
p és
egy
éb v
ázla
-to
k al
apjá
n.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
In
form
áció
, ada
t, in
form
áció
forr
ás, o
nlin
e tu
dást
ár, a
datb
ázis
, tér
kép,
vak
térk
ép, k
oord
inát
a, ú
tvon
alke
resı
.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
3.
Pro
blé
mam
egol
dás
info
rmat
ikai
esz
köz
ökk
el é
s m
ódsz
erek
kel
Ó
rak
eret
8
óra
3.
1. A
pro
blé
mam
egol
dás
hoz
szü
ksé
ges
mód
szer
ek é
s es
zköz
ök k
ivál
aszt
ása
Elı
zete
s tu
dás
In
form
áció
fel
ism
erés
e, k
ifej
ezés
e. I
nfor
mác
iófo
rrás
ok is
mer
ete.
Alg
orit
mus
ism
eret
e, m
egfo
galm
azás
a. A
tevé
keny
sége
k m
ővel
etek
re o
sztá
sa ö
náll
óan
vagy
taná
ri s
egít
ségg
el.
Sze
mél
yi
Tov
ábbi
fel
téte
lek
T
árgy
i: S
zám
ítóg
épte
rem
, hál
ózat
, int
erne
tcsa
tlak
ozás
, kiv
etít
ı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Info
rmác
ió g
yőjt
ése,
fel
dolg
ozás
a és
az
info
rmác
ióta
rtal
om h
elye
sség
érıl
val
ó m
eggy
ızıd
és. A
pro
blém
ameg
oldá
s lé
pé-
sein
ek is
mer
ete.
A m
egol
dási
fol
yam
at lé
pése
inek
ábr
ázol
ása.
Az
info
rmat
ikai
esz
közö
k és
mód
szer
ek a
lkal
maz
ási l
ehe-
tısé
gein
ek is
mer
ete.
Cso
port
tevé
keny
ségb
en v
aló
rész
véte
l.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljár
ások
, m
ódsz
erek
, sz
erve
zési
- és
mun
ka-
form
ák
Kap
csol
ódás
i p
onto
k
Tan
eszk
özök
Info
rmác
ió j
elle
mzı
fel
hasz
nálá
si l
ehet
ıség
eine
k m
egis
mer
ése
A p
robl
émam
egol
dásh
oz s
züks
éges
info
rmác
iók
győj
tése
, fel
hasz
nálá
sa. P
éldá
ul
sajá
t tit
kosí
rás
vagy
az
isko
la s
zabá
lyre
ndsz
eréh
ez il
lesz
kedı
jelk
épre
ndsz
er k
é-sz
ítés
e.
Az
egye
s ké
pzés
i ter
ület
eken
has
znál
t, il
letv
e a
hétk
özna
pi é
letb
en m
egfi
gyel
hetı
ko
mm
unik
áció
s je
lren
dsze
rek
alap
jain
ak is
mer
ete.
A
z in
form
atik
ai e
szkö
zökö
n ha
szná
lt je
lek,
ikon
ok in
form
áció
tart
alm
ának
ért
el-
mez
ése,
ism
eret
e.
Cso
port
mun
ka ta
nári
ir
ányí
táss
al
Mag
yar
nyel
v és
ir
odal
om;
ideg
en
nyel
v; m
atem
ati-
ka;
erkö
lcst
an;
term
észe
tism
eret
; én
ek-z
ene;
viz
uáli
s ku
ltúr
a; t
echn
ika,
él
etvi
tel
és g
ya-
korl
at;
test
neve
lés
és s
port
: a ta
ntár
-gy
ak á
ltal
has
znál
t je
lölé
sren
dsze
rek
ism
eret
e.
Raj
zok,
kép
ek,
rajz
eszk
özök
, sz
emlé
ltet
ıesz
-kö
zök,
tárg
yak,
in
form
áció
forr
á-so
k, f
elad
atla
pok
Az
algo
ritm
us i
nfor
mat
ikai
fog
alm
ának
meg
ism
erés
e In
form
atik
ai e
szkö
zökk
el m
egol
dhat
ó pr
oblé
mák
alg
orit
mus
aina
k m
egte
rvez
ése.
A
meg
oldá
s lé
pése
inek
szö
vege
s, r
ajzo
s m
egfo
galm
azás
a, é
rtel
mez
ése.
F
olya
mat
ábrá
k ké
szít
ése.
Egy
éni m
unka
taná
ri
irán
yítá
ssal
Ter
més
zeti
smer
et;
tech
nika
, éle
tvit
el
és g
yako
rlat
: a
tant
árgy
akba
n ta
-nu
lt te
véke
nysé
-ge
k sz
öveg
es, r
aj-
zos
meg
foga
lma-
zása
, alg
orit
miz
á-lá
sa, f
olya
mat
áb-
rák
kész
ítés
e.
Mat
emat
ika:
Gon
-do
lkod
ás, é
rtel
me-
zés
- m
odel
lek
(pl.
rajz
os m
odel
lek,
gr
áfok
) m
egér
tése
. A
lgor
itm
us k
öve-
tése
, ért
elm
ezés
e,
kész
ítés
e.
Alk
otás
és
krea
ti-
vitá
s -
rend
szer
al-
kotá
s (e
lem
ek e
l-re
ndez
ése
külö
nfé-
le s
zem
pont
ok
szer
int;
ren
dsze
re-
zést
seg
ítı
eszk
ö-zö
k -
fadi
agra
m,
útdi
agra
m, t
áblá
-za
tok
- ha
szná
lata
, ké
szít
ése)
.
Raj
zok,
kép
ek,
rajz
eszk
özök
.
Meg
alko
tott
ren
d-sz
er á
tala
kítá
sa.
A g
ráf
szem
léle
tes
foga
lma,
egy
szer
ő al
kalm
azás
ai.
Pro
blém
ák m
egol
dása
öná
llóa
n, i
llet
ve i
rány
ítot
t cs
opor
tmun
kába
n A
z al
gori
tmus
kész
ítés
legf
onto
sabb
lépé
sein
ek a
z is
mer
ete:
terv
ezés
, kül
önbö
zı
meg
oldá
si le
hetı
sége
k ta
nulm
ányo
zása
, hib
aleh
etıs
égek
szá
mba
véte
le, h
até-
kony
ság
kérd
ése,
dön
tés
foly
amat
a.
A p
robl
émam
egol
dás
külö
nböz
ı fá
zisa
iban
az
info
rmat
ikai
esz
közö
k és
mód
sze-
rek
alka
lmaz
ási l
ehet
ıség
eine
k ta
nulm
ányo
zása
.
Irán
yíto
tt c
sopo
rt-
mun
ka
A r
obot
ika
alap
jain
ak m
egis
mer
ése
Alg
orit
mus
ok m
egva
lósí
tásá
ra a
lkal
mas
pro
gram
ok h
aszn
álat
a.
A f
olya
mat
os b
eava
tkoz
ást,
vezé
rlés
t igé
nylı
pro
blém
ák m
egol
dási
mód
jána
k m
egis
mer
ése.
Pél
dául
a „
tekn
ıc”
utas
ítás
okka
l tör
ténı
irán
yítá
sa.
Tec
hnik
a, é
letv
itel
és
gya
korl
at: a
re
ndsz
eres
en v
ég-
reha
jtan
dó te
vé-
keny
sége
k al
ap-
utas
ítás
aina
k ki
-do
lgoz
ása.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
P
robl
éma,
info
rmác
ió, k
ód, u
tasí
tás,
mőv
elet
, alg
orit
mus
, hib
a, h
aték
onys
ág, d
önté
s, f
olya
mat
ábra
, vez
érlé
s, te
knıc
.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
3.
2. A
lgor
itm
izál
ás é
s ad
atm
odel
lezé
s
Elı
zete
s tu
dás
E
gysz
erő
felh
aszn
álói
szo
ftve
rek
gyak
orlo
tt, a
laps
zint
ő ke
zelé
se. U
tasí
táso
k le
írás
aina
k ha
szná
lata
. Ala
pvet
ı m
atem
atik
ai
mőv
elet
ek é
s ös
szef
üggé
sek
ism
eret
e, a
lkal
maz
ása.
Sík
geom
etri
ai is
mer
etek
. S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k
Tár
gyi:
Szá
mít
ógép
tere
m, h
álóz
at, i
nter
netc
satl
akoz
ás, k
ivet
ítı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
A
lgor
itm
usok
meg
való
sítá
sa a
szá
mít
ógép
en. K
ész
prog
ram
ok k
ipró
bálá
sa. V
ezér
léss
zem
léle
tő p
robl
émák
meg
oldá
sa.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljár
ások
, m
ódsz
erek
, sz
erve
zési
- és
mun
ka-
form
ák
Kap
csol
ódás
i p
onto
k
Tan
eszk
özök
Ado
tt f
elad
at m
egol
dásá
hoz
tart
ozó
algo
ritm
usok
meg
foga
lmaz
ása,
meg
való
sítá
-sa
szá
mít
ógép
en
Fej
lesz
tıre
ndsz
erek
ala
puta
sítá
sain
ak is
mer
ete,
alk
alm
azás
a.
Egy
szer
őbb
fela
dato
k m
egol
dási
alg
orit
mus
ának
meg
való
sítá
sa L
ogo
vagy
más
au
tom
atae
lvő
fejl
eszt
ıi r
ends
zer
segí
tség
ével
. E
gysz
erő
prog
ram
ok ír
ása
közö
sen.
Tan
ári b
emut
atás
ön
álló
kip
róbá
lás,
fel
-ad
atm
egol
dás,
fel
adat
-ta
l vez
etet
t öná
lló
meg
ism
erés
.
Mat
emat
ika:
Mo-
dell
ek (
pl. r
ajzo
s m
odel
lek,
grá
fok)
ér
telm
ezés
e, a
lgo-
ritm
us k
övet
ése,
ér
telm
ezés
e, k
é-sz
ítés
e.
Ren
dsze
ralk
otás
, el
emek
elr
ende
zé-
se k
ülön
féle
sz
empo
ntok
sze
-ri
nt; r
ends
zere
zést
se
gítı
esz
közö
k –
fadi
agra
m, ú
tdia
g-ra
m, t
áblá
zato
k –
hasz
nála
ta, k
észí
-té
se; m
egal
koto
tt
rend
szer
áta
lakí
tá-
sa. A
grá
f sz
emlé
-le
tes
foga
lma,
eg
ysze
rő a
lkal
ma-
zása
i.
Fej
lesz
tıi r
end-
szer
A p
robl
émam
egol
dás
sorá
n az
ism
ert
adat
okbó
l az
ere
dmén
yek
meg
hatá
rozá
sa
Ada
tbev
itel
, ada
tok
és a
vég
ered
mén
yek
meg
jele
níté
se.
Szö
vegg
el é
s sz
ámok
kal e
lvég
ezhe
tı m
ővel
etek
kód
olás
a.
Fel
adat
tal v
ezet
ett
egyé
ni m
unka
, cso
-po
rtm
unka
taná
ri ir
á-ny
ítás
sal.
Ter
més
zeti
smer
et:
Mőv
elet
ek, ö
ssze
-fü
ggés
ek k
iszá
mo-
lása
. Vál
asz
meg
-fo
galm
azás
a sz
ó-ba
n, k
ésıb
b ír
ás-
ban
is.
Mat
emat
ika:
Ism
e-re
thor
dozó
k ha
sz-
nála
ta –
okt
atás
i-ta
nulá
si te
chno
ló-
giák
kal v
aló
meg
-is
mer
kedé
s, a
zok
érte
lmes
, int
erak
-tí
v ha
szná
lata
. A
z ép
pen
prog
ra-
moz
ni k
íván
t mő-
vele
ttel
kap
csol
a-to
s al
apve
tı is
me-
rete
k.
Fel
adat
ok m
egol
dása
egy
szer
ő, a
utom
atae
lvő
fejl
eszt
ıren
dsze
rrel
A
z al
gori
tmiz
álás
i kés
zség
ek f
ejle
szté
sére
alk
alm
as s
zoft
vere
k ta
nulm
ányo
zása
. P
robl
émam
egol
dás
foly
amat
ának
ért
elm
ezés
e.
Gra
fika
kés
zíté
se te
knıc
cel.
Mat
emat
ika:
Táj
é-ko
zódá
s a
síkb
an
(ala
pvet
ı fo
gal-
mak
és
eljá
ráso
k fe
lidé
zése
, alk
al-
maz
ása)
. A
tájé
kozó
dást
se
gítı
vis
zony
sza-
vak
ism
eret
e.
Fel
téte
lekn
ek
meg
fele
lı a
lkot
á-so
k el
képz
elés
e a
meg
alko
tásu
k el
ıtt.
Sze
rkes
zté-
sek
külö
nböz
ı es
zköz
ökke
l és
eljá
ráso
kkal
. O
bjek
tum
ok lé
tre-
hozá
sa a
dott
fel
té-
tele
k sz
erin
t. G
eom
etri
ai f
ogal
-m
ak is
mer
ete,
ge
omet
riai
ala
kza-
tok
tula
jdon
sága
i-na
k is
mer
ete.
K
oord
inát
aren
d-sz
er.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
P
robl
éma,
info
rmác
ió, k
ód, u
tasí
tás,
mőv
elet
, alg
orit
mus
, hib
a, h
aték
onys
ág, d
önté
s, f
olya
mat
ábra
, vez
érlé
s, te
knıc
.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
3.
3. E
gysz
erő
bb
fol
yam
atok
mod
elle
zése
Elı
zete
s tu
dás
L
egal
ább
egy
fejl
eszt
ıi r
ends
zer
alap
szin
tő is
mer
ete.
S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k
Tár
gyi:
Szá
mít
ógép
tere
m, h
álóz
at, i
nter
netc
satl
akoz
ás, k
ivet
ítı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
O
ktat
ópro
gram
ok h
aszn
álat
a. A
par
amét
erek
mód
osít
ó sz
erep
ének
meg
ism
erés
e.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljár
ások
, m
ódsz
erek
, sz
erve
zési
- és
mun
ka-
form
ák
Kap
csol
ódás
i p
onto
k
Tan
eszk
özök
A s
zabá
lyoz
ó es
zköz
ök h
atás
ának
meg
figy
elés
e ok
tató
prog
ram
okba
n In
tera
ktív
okt
atóp
rogr
amok
has
znál
ata.
B
eava
tkoz
ás a
pro
gram
fol
yam
atai
ba.
A b
eáll
ítás
ok, p
aram
éter
ek m
ódos
ító
szer
epén
ek ta
nulm
ányo
zása
. A
z in
tera
ktív
okt
atóp
rogr
amok
alg
orit
mus
aina
k az
onos
ítás
a.
Tan
ári b
emut
atás
, ön-
álló
kip
róbá
lás,
fel
-ad
atm
egol
dás,
fel
-ad
atta
l vez
etet
t öná
lló
meg
ism
erés
.
Mat
emat
ika:
okt
a-tá
si-t
anul
ási t
ech-
noló
giák
kal v
aló
meg
ism
erke
dés,
az
ok é
rtel
mes
, in-
tera
ktív
has
znál
a-ta
.
Sze
mlé
ltet
ıesz
-kö
zök,
tárg
yak,
pr
ogra
mok
, fel
-ad
atla
pok.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
E
ljár
ás, b
eáll
ítás
, par
amét
er, i
nter
akti
vitá
s, o
ktat
ópro
gram
.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
4.
In
fok
omm
un
ikác
ió
Óra
ker
et
4 ór
a
4.1.
In
form
áció
ker
esés
, in
form
áció
köz
lési
ren
dsz
erek
Elı
zete
s tu
dás
E
gysz
erő
alka
lmaz
ói p
rogr
amok
indí
tása
, has
znál
ata.
Ker
esık
érdé
sek
meg
foga
lmaz
ása
taná
ri s
egít
ségg
el.
Sze
mél
yi
Tov
ábbi
fel
téte
lek
Tár
gyi:
Szá
mít
ógép
tere
m, h
álóz
at, i
nter
netc
satl
akoz
ás, k
ivet
ítı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
K
eres
ıkér
dése
k al
kotá
sa, p
onto
sítá
sa. I
nfor
mác
iók
kere
sése
az
inte
rnet
en.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljár
ások
, m
ódsz
erek
, sz
erve
zési
- és
m
unka
form
ák
Kap
csol
ódás
i p
onto
k
Tan
eszk
özök
Ker
esık
érdé
sek
meg
foga
lmaz
ása
Bön
gész
és a
z in
tern
eten
, bön
gész
ıpro
gram
kez
elés
e, w
ebcí
mek
beí
rása
, lin
kek
hasz
nála
ta, p
ortá
lok
felk
eres
ése.
T
emat
ikus
és
kulc
ssza
vas
kere
sés,
ker
esıg
épek
has
znál
ata,
ker
esı
oper
átor
ok.
Ker
esık
érdé
sek
pont
osít
ása.
Fel
adat
tal v
ezet
ett
egyé
ni m
unka
.
Info
rmác
iófo
rrá-
sok
és f
elad
atla
-po
k.
Irán
yíto
tt i
nfor
mác
ióke
resé
s er
edm
ényé
nek
érte
lmez
ése
Tal
álat
ok é
rtel
mez
ése.
A
talá
lato
k in
form
áció
inak
tanu
lmán
yozá
sa a
lapj
án (
cím
e, a
kel
etke
zés
idıp
ont-
ja, k
iadó
ja, o
ldal
tart
alm
ának
rés
zlet
e) a
ker
eset
t tar
talm
ú ol
dala
k be
azon
osít
ása,
kö
vetk
ezte
tés
a ta
rtal
már
a.
A k
eres
és c
éljá
nak
legi
nkáb
b m
egfe
lelı
old
alak
fel
kere
sése
.
Fel
adat
tal v
ezet
ett
egyé
ni m
unka
.
Bio
lógi
a-eg
észs
égta
n: á
lla-
tokr
ól, n
övén
yek-
rıl k
épek
, ada
tok
győj
tése
.
Info
rmác
iófo
rrá-
sok
Info
rmác
iófo
rrás
ok i
rány
ítot
t ki
vála
sztá
sa
Info
rmác
iósz
erzé
s az
inte
rnet
rıl.
Kon
krét
info
rmác
iófo
rrás
ok h
aszn
álat
a.
Kül
önbö
zı té
máj
ú hí
rpor
tálo
k fe
lker
esés
e.
Mag
yar
nyel
v és
ir
odal
om: k
ultu
rá-
lis
hírp
ortá
lon
ke-
resz
tül e
gy m
eglá
-to
gata
ndó
szín
há-
zi e
lıad
ás m
őso-
rána
k ke
resé
se.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
W
ebhe
ly, w
ebcí
m, b
öngé
szı,
link
, ker
esés
, ker
esıg
ép, t
emat
ikus
, kul
cssz
avas
ker
esés
, hiv
atko
zásg
yőjt
emén
y.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
4.
2. A
z in
form
áció
s te
chn
ológ
ián
ala
puló
kom
mu
nik
áció
s fo
rmák
Elı
zete
s tu
dás
E
gysz
erő
alka
lmaz
ói p
rogr
amok
indí
tása
, has
znál
ata,
a s
zám
ítóg
ép a
lapv
etı
hasz
nála
ta, b
öngé
szı
ism
eret
e.
Sze
mél
yi
Tov
ábbi
fel
téte
lek
Tár
gyi:
Szá
mít
ógép
tere
m, h
álóz
at, i
nter
netc
satl
akoz
ás, k
ivet
ítı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
E
lekt
roni
kus
levé
l írá
sa, f
ogad
ása,
saj
át e
-mai
l cím
kés
zíté
se.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljár
ások
, m
ódsz
erek
, sz
erve
zési
- és
m
unka
form
ák
Kap
csol
ódás
i p
onto
k
Tan
eszk
özök
Az
info
rmác
ió k
üldé
séne
k és
fog
adás
ának
meg
ism
erés
e. K
apcs
olat
tere
mté
s in
fo-
kom
mun
ikác
iós
eszk
özök
útj
án
Lev
elez
ıren
dsze
r al
apve
tı s
zolg
álta
tása
inak
ism
eret
e és
alk
alm
azás
a.
Saj
át e
-mai
l cím
létr
ehoz
ása.
L
evel
ezés
, inf
orm
áció
vált
ás a
lege
lter
jedt
ebb
onli
ne r
ends
zere
ken.
Ü
zene
t kül
dése
, fog
adás
a, v
álas
z a
kapo
tt ü
zene
tre,
mel
lékl
etek
csa
tolá
sa, l
evél
to
vább
ítás
a, c
ímje
gyzé
k ké
szít
ése.
Fel
adat
tal v
ezet
ett
egyé
ni m
unka
.
Ideg
en n
yelv
ek:
leve
lezé
s kü
lföl
di
diák
okka
l, pa
rt-
neri
skol
ákka
l. B
ioló
gia-
egés
zség
tan:
in-
form
áció
kéré
s Ö
KO
-pro
gram
ról
leve
lezé
s út
ján.
Info
rmác
iófo
rrá-
sok
és f
elad
atla
-po
k.
Fel
elıs
mag
atar
tás
az o
nlin
e vi
lágb
an
Az
onli
ne k
omm
unik
áció
ban
rejl
ı ve
szél
yek
elle
ni v
édek
ezés
. N
etik
ett,
a ko
mm
unik
áció
írot
t és
írat
lan
szab
álya
i, ku
ltur
ált m
agat
artá
s a
kap-
csol
atta
rtás
ban.
Ada
tvéd
elem
, az
info
rmác
iók
meg
oszt
ásán
ak e
tika
i kér
dése
i. A
ká
rt o
kozó
szá
ndék
ok f
elis
mer
ése,
a v
édek
ezés
mód
jain
ak m
egis
mer
ése.
Fel
adat
tal v
ezet
ett
egyé
ni m
unka
.
Erk
ölcs
tan:
társ
a-da
lmi s
zabá
lyok
, no
rmák
.
Info
rmác
iófo
rrá-
sok
és f
elad
atla
-po
k.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
L
evel
ezés
, reg
iszt
ráci
ó, c
ímze
tt, m
ásol
at, r
ejte
tt m
ásol
at, t
árgy
, csa
tolá
s, v
álas
z, to
vább
ítás
, cím
jegy
zék,
köz
össé
gi p
ortá
l, ad
atvé
dele
m.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
4.
3. M
édia
info
rmat
ika
Elı
zete
s tu
dás
E
gysz
erő
alka
lmaz
ói p
rogr
amok
indí
tása
, has
znál
ata,
a s
zám
ítóg
ép a
lapv
etı
hasz
nála
ta, C
D, D
VD
has
znál
ata.
Bön
gész
ı-pr
ogra
m h
aszn
álat
a, f
onto
sabb
por
tálo
k is
mer
ete.
S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k T
árgy
i: S
zám
ítóg
épte
rem
, hál
ózat
, int
erne
tcsa
tlak
ozás
, kiv
etít
ı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
A h
agyo
mán
yos
és a
z el
ektr
onik
us m
édia
kez
elés
e, in
tern
etes
méd
ia e
léré
se, i
nfor
mác
iók
letö
ltés
e a
szám
ítóg
épre
, inf
or-
mác
iók
érte
lmez
ése.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljár
ások
, m
ódsz
erek
, sz
erve
zési
- és
m
unka
form
ák
Kap
csol
ódás
i p
onto
k
Tan
eszk
özök
Inte
rnet
es p
ortá
lok,
szö
vege
s és
kép
i in
form
áció
forr
ások
has
znál
ata
Web
olda
lak
meg
teki
ntés
e, m
enté
se.
Szö
veg,
kép
men
tése
web
olda
lról
. H
ang-
, kép
anya
gok
elér
ése,
vid
eom
egos
ztó
rend
szer
ek f
elke
resé
se.
Ele
ktro
niku
s kö
nyv
kere
sése
, olv
asás
a. M
édia
tára
k ke
resé
se, m
édiu
mok
elé
rése
, ha
szná
lata
. O
ktat
ási c
élú
adat
bázi
sok
hasz
nála
ta.
Inte
rnet
es é
s C
D-s
okt
atóp
rogr
amok
has
znál
ata.
Fel
adat
tal v
ezet
ett
egyé
ni m
unka
.
Ideg
en n
yelv
ek:
nyel
vi o
ktat
ó-,
gyak
orol
tató
pr
ogra
mok
(C
D,
onli
ne)
hasz
nála
-ta
. T
örté
nele
m, t
ár-
sada
lmi
és á
llam
-po
lgár
i is
mer
etek
; m
agya
r ny
elv
és
irod
alom
: kor
abe-
li f
ilm
ek m
egte
-ki
ntés
e (M
agya
r N
emze
ti F
ilm
ar-
chív
um),
köz
-kö
nyvt
árak
fel
ke-
resé
se, e
lekt
roni
-ku
s kö
nyv
olva
sá-
sa.
Info
rmác
iófo
rrá-
sok
és f
elad
atla
-po
k.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
E
lekt
roni
kus
méd
ia, v
ideo
meg
oszt
ás, e
lekt
roni
kus
köny
v, m
édia
tár,
okt
atóp
rogr
am.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
5.
Az
info
rmác
iós
társ
adal
om
Óra
ker
et
4 ór
a
5.1.
Az
info
rmác
iók
ezel
és j
ogi é
s et
ikai
von
atk
ozás
ai
Elı
zete
s tu
dás
A
z in
form
atik
ai b
izto
nság
gal k
apcs
olat
os ta
pasz
tala
tok
meg
foga
lmaz
ása.
A
szá
mít
ógép
vag
y a
prog
ram
ok h
aszn
álat
a so
rán
tapa
szta
lt e
setl
eges
meg
hibá
sodá
sok
meg
foga
lmaz
ása.
In
foko
mm
unik
áció
s es
zköz
ök h
aszn
álat
a so
rán
tanú
síto
tt v
isel
kedé
si m
ódok
meg
figy
elés
e.
Sze
mél
yi
Tov
ábbi
fel
téte
lek
Tár
gyi:
méd
ia-s
zakt
ante
rem
, kön
yvtá
r.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Az
info
rmat
ikai
biz
tons
ágga
l kap
csol
atos
tudn
ival
ók m
egér
tése
. A
z ad
atvé
dele
m é
rdek
ében
alk
alm
azha
tó le
hetı
sége
k m
egér
tése
. S
zem
élye
s ad
atok
véd
elm
e ér
deké
ben
alka
lmaz
ható
lehe
tısé
gek
meg
érté
se.
Az
info
rmat
ikai
esz
közö
k et
ikus
has
znál
atár
a vo
natk
ozó
szab
ályo
k m
egér
tése
. A
hál
ózat
has
znál
atár
a vo
natk
ozó
vise
lked
ési s
zabá
lyok
meg
érté
se. A
sza
bály
okbó
l adó
dó f
elad
atok
ért
elm
ezés
e.
Az
info
rmác
iófo
rrás
ok f
eltü
ntet
ése
a do
kum
entu
mok
ban.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljár
ások
, m
ódsz
erek
, sz
erve
zési
- és
m
unka
form
ák
Kap
csol
ódás
i p
onto
k
Tan
eszk
özök
Az
info
rmat
ikai
biz
tons
ág k
érdé
sei
Az
info
rmat
ikai
biz
tons
ágga
l kap
csol
atos
ism
eret
ek.
A s
zám
ítóg
ép é
s a
szám
ítóg
épen
táro
lt a
dato
k vé
delm
e.
Pro
jekt
fela
dato
k m
egol
dása
.
Tec
hnik
a, é
letv
i-te
l és
gya
korl
at:
a te
véke
nysé
g el
végz
éséh
ez é
s er
edm
ényé
hez
kapc
soló
dó b
iz-
tons
ágos
esz
-kö
zhas
znál
at.
Az
adat
okat
– k
ülön
ösen
a s
zem
élye
s in
form
áció
kat
– ér
intı
vis
szaé
lése
k, v
eszé
-ly
ek é
s kö
vetk
ezm
énye
k m
egis
mer
ése
Ada
tvéd
elem
mel
kap
csol
atos
fog
alm
ak.
Ada
tkez
elés
sel k
apcs
olat
os e
ljár
ások
meg
ism
erés
e.
Óvi
ntéz
kedé
sek
a sz
emél
yes
adat
ok v
édel
me
érde
kébe
n.
Gya
korl
ati p
éldá
k a
szem
élye
s ad
atok
kal v
aló
viss
zaél
ések
re.
A g
yako
rlat
i pél
dákb
ól le
vonh
ató
tanu
lság
ok m
egfo
galm
azás
a.
Fel
adat
tal v
ezet
ett
egyé
ni é
s cs
opor
tos
mun
ka, b
emut
atás
, ki
selı
adás
.
Tec
hnik
a, é
letv
i-te
l és
gya
korl
at:
a sz
emél
yes
élet
vite
l tev
é-ke
nysé
gei,
eljá
-rá
sai.
Erk
ölcs
tan:
a
más
ik e
mbe
r ti
szte
letb
en ta
r-tá
sa.
Az
info
kom
mun
ikác
iós
vise
lked
ési
szab
ályo
k m
egis
mer
ése
Az
info
rmat
ikai
esz
közö
k et
ikus
has
znál
atár
a vo
natk
ozó
szab
ályo
k m
egis
mer
ése.
A
hál
ózat
has
znál
atár
a vo
natk
ozó
szab
ályo
k m
egis
mer
ése,
ért
elm
ezés
e.
Fel
adat
tal v
ezet
ett ö
n-ál
ló m
unka
.
Tec
hnik
a, é
letv
i-te
l és
gya
korl
at:
közr
emők
ödés
a
közö
sség
i nor
-m
ák k
iala
kítá
sá-
ban.
Info
rmác
iófo
rrá-
sok,
gya
korl
ó fe
l-ad
atok
.
Az
info
rmác
iófo
rrás
ok m
egkü
lönb
özte
tése
a s
aját
dok
umen
tum
ban
A s
aját
dok
umen
tum
ban
felh
aszn
ált i
nfor
mác
iófo
rrás
ok je
llem
zıi.
A f
elha
szná
lt in
form
áció
forr
ások
fel
tünt
etés
e a
sajá
t dok
umen
tum
ban,
a s
zerz
ıi
jogo
k ti
szte
letb
en ta
rtás
a.
Cso
port
mun
ka ta
nári
ir
ányí
táss
al.
Fiz
ika;
kém
ia;
biol
ógia
-eg
észs
égta
n: a
z in
form
áció
győ
j-té
séhe
z és
fel
-do
lgoz
ásho
z sz
üksé
ges
kom
-m
unik
áció
s ké
szsé
gek
meg
-al
apoz
ása.
M
agya
r ny
elv
és
irod
alom
: az
in-
form
áció
s,
kom
mun
ikác
iós
társ
adal
om m
ő-fa
jain
ak m
egfe
-le
lı o
lvas
ási
szok
ások
gya
-ko
rlás
a, a
z ez
ek-
hez
kapc
soló
dó
tipi
kus
hibá
k és
ve
szél
yek
feli
s-m
erés
e, k
iküs
z-öb
ölés
e.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
In
form
atik
ai b
izto
nság
, ren
dell
enes
mők
ödés
, ada
t, sz
emél
yes
adat
, ada
tvéd
elem
, ada
tkez
elés
, net
iket
t, in
form
áció
, inf
or-
mác
iófo
rrás
, hiv
atko
zás.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
5.
2. A
z e-
szol
gált
atás
ok s
zere
pe
és h
aszn
álat
a
Elı
zete
s tu
dás
É
letk
orna
k m
egfe
lelı
ele
ktro
niku
s sz
olgá
ltat
ások
kal k
apcs
olat
os ta
pasz
tala
tok,
vél
emén
yek
meg
foga
lmaz
ása.
S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k T
árgy
i: s
zám
ítóg
épes
sza
ktan
tere
m.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Az
elek
tron
ikus
szo
lgál
tatá
sok
meg
ism
erés
e.
Az
elek
tron
ikus
szo
lgál
tatá
sok
hétk
özna
pi é
letb
en b
etöl
tött
sze
repé
nek
feli
smer
ése.
A
szo
lgál
tatá
sok
mők
ödés
ének
meg
figy
elés
e.
Az
elek
tron
ikus
szo
lgál
tatá
sok
célj
aina
k az
onos
ítás
a.
A s
zolg
álta
táso
k ig
ényb
evét
ele,
ille
tve
lem
ondá
sa.
A m
egis
mer
t szo
lgál
tatá
sok
jell
emzé
se.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljár
ások
, m
ódsz
erek
, sz
erve
zési
- és
m
unka
form
ák
Kap
csol
ódás
i p
onto
k
Tan
eszk
özök
Az
e-sz
olgá
ltat
ások
hét
közn
api
élet
ben
betö
ltöt
t sz
erep
ének
meg
ism
erés
e A
z in
form
áció
s tá
rsad
alom
jell
emzı
i. E
lekt
roni
kus
szol
gált
atás
ok é
s az
ok s
zere
pe a
hét
közn
api é
letb
en.
A s
zolg
álta
táso
k cé
ljai
nak
azon
osít
ása.
A
szo
lgál
tatá
sok
jell
emzé
se.
Reg
iszt
ráci
ós f
olya
mat
. Fel
hasz
nálá
si f
elté
tele
k m
egis
mer
ése.
Azo
nosí
tó é
s je
l-sz
ó ha
szná
lata
. A
szo
lgál
tatá
sok
lem
ondá
sa.
Fel
adat
tal v
ezet
ett
egyé
ni é
s cs
opor
tos
mun
ka.
Bio
lógi
a-eg
észs
égta
n:
egés
zség
es é
let-
mód
. T
echn
ika,
éle
tvit
el
és g
yako
rlat
: a
körn
yeze
tben
m
egis
mer
hetı
m
unka
tevé
keny
-sé
gek
Info
rmác
iófo
rrá-
sok
és f
elad
atok
.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
In
form
áció
s tá
rsad
alom
, ele
ktro
niku
s sz
olgá
ltat
ás, r
egis
ztrá
ció,
leir
atko
zás,
azo
nosí
tó, j
elsz
ó.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
6.
Kön
yvtá
ri in
form
atik
a Ó
rak
eret
2
óra
Elı
zete
s tu
dás
A
kön
yvtá
ri te
rek,
ala
pszo
lgál
tatá
sok
(köl
csön
zés,
hel
yben
has
znál
at),
elt
erje
dteb
b do
kum
entu
mtí
puso
k je
llem
zıin
ek é
s a
köny
v bi
blio
gráf
iai a
zono
sító
ada
tain
ak is
mer
ete.
Bet
őren
dezé
s.
Sze
mél
yi
Tov
ábbi
fel
téte
lek
Tár
gyi:
méd
ia-s
zakt
ante
rem
, kön
yvtá
r.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
A
kön
yvtá
r fo
rrás
aina
k és
esz
köze
inek
taná
ri s
egít
ségg
el v
aló
alko
tó é
s et
ikus
fel
hasz
nálá
sa a
tanu
lmán
yi f
elad
atok
sor
án.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljár
ások
, m
ódsz
erek
, sz
erve
zési
- és
m
unka
form
ák
Kap
csol
ódás
i po
ntok
T
anes
zköz
ök
Kön
yvtá
rtíp
usok
meg
külö
nböz
teté
se. A
z is
kola
i kö
nyvt
ár e
szkö
ztár
ának
kés
zség
-sz
intő
has
znál
ata
Táj
ékoz
ódás
az
isko
lai k
önyv
tár
tér-
és
állo
mán
ysze
rkez
etéb
en.
A s
zám
ára
elér
hetı
kön
yvtá
rtíp
usok
(is
kola
i, te
lepü
lési
, gye
rmek
köny
vtár
) je
l-le
mzı
inek
meg
ism
erés
e, ö
ssze
haso
nlít
ása.
A
z is
kola
i kön
yvtá
r es
zköz
tárá
nak
kész
ségs
zint
ő ha
szná
lata
a k
önyv
tári
tere
k fu
nkci
óina
k és
a k
önyv
tári
abc
ism
eret
ében
. A
kön
yvtá
ri r
aktá
ri r
end
alap
jain
ak m
egér
tése
, a r
aktá
ri je
lzet
fel
épít
ésén
ek is
me-
rete
. K
önyv
tárl
átog
atás
: tel
epül
ési k
önyv
tár.
Rak
tári
ren
d, h
iera
rchi
kus
oszt
ályo
zás
terü
leté
n.
Fel
adat
tal v
ezet
ett
egyé
ni é
s cs
opor
tos
mun
ka.
Mat
emat
ika:
is-
mer
etek
ren
dsze
-re
zése
, hal
ma-
zok.
B
ioló
gia-
egés
zség
tan:
F
elép
ítés
és
mő-
ködé
s ka
pcso
la-
ta. A
hie
rarc
hi-
kus
rend
szer
ezés
el
véne
k m
egis
-m
erés
e, a
lkal
-m
azás
a.
Info
rmác
iófo
rrá-
sok
és f
elad
atla
-po
k.
Kön
yvtá
ri s
zolg
álta
táso
k A
hag
yom
ányo
s és
új i
nfor
mác
iós
eszk
özök
ön a
lapu
ló k
önyv
tári
szo
lgál
tatá
sok
meg
ism
erés
e (p
l. el
ıjeg
yzés
, ele
ktro
niku
s ho
ssza
bbít
ás, o
nlin
e tá
jéko
ztat
ás).
A
kön
yvtá
r al
apsz
olgá
ltat
ásai
nak
kész
ségs
zint
ő ha
szná
lata
(pl
. köl
csön
zés,
hel
y-be
n ha
szná
lat)
. A
kön
yvtá
ri k
atal
ógus
fun
kció
jána
k m
egér
tése
. K
atal
ógus
reko
rd (
-céd
ula)
ada
tain
ak é
rtel
mez
ése.
Ö
náll
ó do
kum
entu
mvá
lasz
tás,
köl
csön
zés.
Cso
port
mun
ka ta
nári
ir
ányí
táss
al.
Min
den
tant
árgy
ke
reté
ben:
Ajá
n-lo
tt o
lvas
má-
nyok
kal k
apcs
o-la
tos
fela
dato
k.
Cso
port
os
köny
vtár
láto
ga-
tás,
kön
yvtá
ri
óra.
M
agya
r ny
elv
és
irod
alom
: az
ön-
álló
fel
adat
vég-
zés
egye
s lé
pése
-in
ek e
lkül
önít
ése
és g
yako
rlás
a (k
önyv
tárl
átog
a-tá
s, k
önyv
köl-
csön
zés,
gye
r-m
ekle
xiko
n).
Info
rmác
iófo
rrá-
sok,
Info
rmác
ióke
resé
s M
egad
ott m
ővek
ker
esés
e a
köny
vtár
sza
badp
olco
s ál
lom
ányá
ban
a fe
lira
tok
és a
ra
ktár
i jel
zet s
egít
ségé
vel.
Ker
esık
érdé
sek
meg
foga
lmaz
ása
taná
ri s
egít
ségg
el.
Tal
álat
i hal
maz
ért
elm
ezés
e.
Kon
krét
mőv
ek v
issz
aker
esés
e az
isko
lai k
önyv
tár
elek
tron
ikus
kat
alóg
usáb
an.
A g
yerm
ekek
nek
szán
t nyo
mta
tott
és
nem
nyo
mta
tott
for
ráso
kban
val
ó ön
álló
in
form
áció
kere
sés
tart
alom
jegy
zék,
mut
ató,
ırs
zó s
egít
ségé
vel.
Mag
yar
nyel
v és
ir
odal
om: Í
rás,
sz
öveg
alko
tás.
R
övid
ebb
be-
szám
olók
any
a-gá
nak
össz
egyő
j-té
se, r
ende
zése
kü
lönb
özı
nyom
tato
tt (
lexi
-ko
nok,
kéz
i-kö
nyve
k) é
s el
ektr
onik
us f
or-
ráso
kból
.
Dok
umen
tum
típu
sok,
kéz
ikön
yvek
H
agyo
mán
yos
és n
em h
agyo
mán
yos
doku
men
tum
ok f
orm
ai, t
arta
lmi,
hasz
nála
ti
jell
emzı
inek
meg
álla
pítá
sa; c
sopo
rtos
ítás
uk.
A k
oros
ztál
ynak
kés
zült
tájé
kozt
ató
forr
ások
, seg
édkö
nyve
k bi
ztos
has
znál
ata.
S
egéd
köny
vek
hasz
nála
ta is
mer
etle
n fo
galm
ak, k
ifej
ezés
ek, e
sem
énye
khez
, sze
-m
élye
khez
kap
csol
ódó
adat
ok k
eres
éséh
ez, n
yelv
hely
essé
gi ö
nell
enır
zésh
ez (
pl.
álta
láno
s le
xiko
nok,
szó
tára
k).
Dok
umen
tum
- és
for
rást
ípus
ok -
ren
dsze
rezé
s.
Fel
adat
tal v
ezet
ett
egyé
ni é
s cs
opor
tos
mun
ka ta
nári
irán
yítá
s m
elle
tt.
Mag
yar
nyel
v és
ir
odal
om:
A ta
nu-
lási
kép
essé
g fe
j-le
szté
se (
ism
erke
-dé
s kü
lönb
özı
info
rmác
ióho
rdo-
zók
term
észe
téve
l, ko
mm
unik
áció
s fu
nkci
óiva
l és
kul-
túrá
jáva
l, pl
. viz
u-ál
is, a
udio
vizu
ális
, el
ektr
onik
us: i
n-te
rnet
, CD
-RO
M,
DV
D, m
p3).
A
méd
ia k
ifej
ezı
eszk
özei
. Az
újsá
g ta
rtal
mi é
s fo
rmai
je
llem
zése
, a
nyom
tato
tt é
s az
on
line
fel
ület
ek
össz
ehas
onlí
tása
. S
ajtó
mőf
ajok
. O
lvas
ás, a
z ír
ott
szöv
egek
meg
ér-
tése
; a n
yom
tato
tt
és a
z el
ektr
onik
us
szöv
egek
jell
em-
zıi.
Szö
vege
k m
ő-fa
ji k
ülön
bség
é-ne
k ér
zéke
lése
(pl
. m
ese
és d
okum
en-
tum
, lír
ai k
ölte
-m
ény
és e
lbes
zé-
lés)
.
Any
anye
lvi k
ultú
-ra
, ism
eret
ek a
z an
yany
elvr
ıl. I
s-m
erke
dés
hely
es-
írás
i kéz
ikön
y-ve
kkel
. V
izuá
lis
kult
úra:
A
méd
ia k
ülön
féle
fu
nkci
óina
k fe
lis-
mer
ése.
Ado
tt
szöv
eg f
ikci
ós
vagy
dok
umen
-tu
mje
lleg
ének
m
egfi
gyel
ése,
fel
-is
mer
ése.
T
örté
nele
m, t
ár-
sada
lmi
és á
llam
-po
lgár
i ism
eret
ek:
Seg
édkö
nyve
k,
kézi
köny
vek,
atl
a-sz
ok, l
exik
onok
ha
szná
lata
. A
tant
árgy
hoz
kapc
soló
dó f
orrá
s-tí
puso
k ha
szná
lta-
tása
. Táj
ékoz
ódás
id
ıben
és
térb
en.
Tan
ult e
sem
é-ny
ek, j
elen
sége
k to
pogr
áfia
i hel
yé-
nek
meg
mut
atás
a té
rkép
en.
Föl
draj
z; t
erm
észe
t-is
mer
et: T
ájék
ozó-
dás
a ha
zai f
öldr
ajzi
, kö
rnye
zeti
fol
yam
a-to
król
- in
form
áció
-gy
őjté
s ta
nári
irá-
nyít
ássa
l (fö
ldra
jzi
hely
ek, t
érké
pek
kere
sése
, dig
itál
is
lexi
konh
aszn
álat
).
Tér
képf
ajtá
k (d
om-
borz
ati,
közi
gazg
a-tá
si, t
uris
ta-,
aut
ós,
idıj
árás
i tér
kép,
ko
ntúr
térk
ép).
Tér
-ké
p és
a f
öldg
ömb
hasz
nála
ta.
Tec
hnik
a, é
letv
itel
és
gya
korl
at: k
özle
-ke
dés
(men
etre
ndek
, in
form
áció
forr
ások
ha
szná
lata
).
Mat
emat
ika:
m
eret
hord
ozók
ha
szná
lata
(pl
. ma-
tem
atik
ai z
sebk
öny-
vek,
sza
kkön
yvek
, is
mer
ette
rjes
ztı
köny
vek,
lexi
kono
k,
fela
datg
yőjt
emé-
nyek
, táb
láza
tok,
ké
plet
győj
tem
é-ny
ek).
For
rásk
ivál
aszt
ás
A m
egad
ott p
robl
émán
ak m
egfe
lelı
nyo
mta
tott
és
elek
tron
ikus
for
ráso
k ir
ányí
-to
tt k
ivál
aszt
ása.
A v
álas
ztás
indo
klás
a.
Kön
yvek
tart
alm
ának
meg
álla
pítá
sa é
s is
mer
teté
se f
orm
ai é
s ta
rtal
mi e
lem
eik
felh
aszn
álás
ával
. T
emat
ikus
győ
jtım
unka
a s
zaba
dpol
cos
állo
mán
yban
. A
kön
yvtá
rhas
znál
ati é
s in
form
atik
ai a
lapo
kra
épít
ı in
form
áció
győj
tést
igén
ylı
fela
dato
k.
Fel
adat
tal v
ezet
ett
egyé
ni é
s cs
opor
tos
mun
ka ta
nári
irán
yítá
s m
elle
tt.
Bib
liog
ráfi
ai h
ivat
kozá
s, fo
rrás
felh
aszn
álás
A
for
rásm
egje
lölé
s et
ikai
von
atko
zása
inak
meg
érté
se.
Saj
át é
s m
ások
gon
dola
tain
ak e
lkül
önít
ése.
A
fel
hasz
nált
for
ráso
k ön
álló
azo
nosí
tása
a d
okum
entu
mok
fıb
b ad
atai
nak
(sze
r-zı
, cím
, hel
y, k
iadó
, év)
meg
neve
zésé
vel.
Bib
liog
ráfi
ai h
ivat
kozá
s ké
szít
ése
önál
ló m
ővek
rıl,
segí
tség
gel.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
K
önyv
tár,
kéz
ikön
yvtá
r, k
atal
ógus
, hiv
atko
zás,
for
rás,
kön
yv, i
dısz
aki k
iadv
ány,
hon
lap,
CD
, DV
D, l
exik
on, e
ncik
lopé
-di
a, s
zótá
r, a
tlas
z.
A f
ejle
szté
s vá
rt
ered
mén
yei a
z év
foly
am v
égén
A t
anul
ó az
inf
orm
atik
ai e
szkö
zök
hasz
nála
t té
mak
ör v
égér
e is
mer
je a
szá
mít
ógép
rés
zein
ek é
s pe
rifé
riái
nak
funk
ciói
t és
font
osab
b je
llem
zıit
, tud
ja a
zoka
t öná
llóa
n ha
szná
lni;
tu
djon
a k
önyv
társ
zerk
ezet
ben
tájé
kozó
dni,
moz
ogni
, kön
yvtá
rat v
álta
ni, a
szü
kség
es f
ájlt
meg
talá
lni;
tu
djon
öná
llóa
n ha
szná
lni m
ulti
méd
iás
okta
tópr
ogra
mok
at;
tudj
on a
z is
kola
i hál
ózat
ba b
elép
ni, o
nnan
kil
épni
, ism
erje
és
tart
sa b
e a
háló
zat h
aszn
álat
ának
sza
bály
ait;
is
mer
je e
gy v
írus
elle
nırz
ı pr
ogra
m k
ezel
ését
, leg
yen
tisz
tába
n a
víru
sirt
ás v
eszé
lyei
vel,
legy
en k
épes
a f
ertı
zése
k el
leni
vé
dıin
tézk
edés
ek v
égre
hajt
ásár
a.
A t
anul
ó az
alk
alm
azói
ism
eret
ek t
émak
ör v
égér
e is
mer
je a
szö
vegs
zerk
eszt
és a
lapf
ogal
mai
t, le
gyen
kép
es a
legg
yako
ribb
kar
akte
r- é
s be
kezd
ésfo
rmáz
ások
at ö
náll
óan
elvé
-ge
zni;
ha
szná
lja
a sz
öveg
szer
kesz
tı n
yelv
i seg
édes
zköz
eit;
is
mer
je e
gy b
emut
atók
észí
tı p
rogr
am e
gysz
erő
lehe
tısé
geit
, tud
jon
rövi
d be
mut
atót
kés
zíte
ni;
ism
erje
fel
az
össz
etar
tozó
ada
tok
közö
tti e
gysz
erő
össz
efüg
gése
ket;
tu
djon
has
znál
ni ta
ntár
gyi,
köny
vtár
i, há
lóza
ti a
datb
ázis
okat
, tud
jon
külö
nfél
e ad
atbá
ziso
kban
ker
esni
; tu
djon
kül
önbö
zı d
okum
entu
mok
ból s
zárm
azó
rész
lete
ket s
aját
mun
kájá
ban
elhe
lyez
ni, l
egye
n ti
sztá
ban
a do
kum
entu
m-
rész
lete
k sa
ját m
unká
ban
való
fel
hasz
nálá
sána
k et
ikai
, jog
i nor
mái
val;
tu
dja
érte
lmez
ni a
pro
gram
ok ü
zene
teit
. A
tan
uló
a pr
oblé
mam
egol
dás
info
rmat
ikai
esz
közö
kkel
és
mód
szer
ekke
l té
mak
ör v
égér
e ké
pes
legy
en a
pro
blém
ameg
oldá
shoz
szü
kség
es in
form
áció
kat ö
ssze
győj
teni
; is
mer
je a
pro
blém
ameg
oldá
s al
apve
tı lé
pése
it;
képe
s le
gyen
öná
llóa
n va
gy s
egít
ségg
el a
lgor
itm
usok
at k
észí
teni
; is
mer
je a
kül
önbö
zı in
form
atik
ai e
szkö
zökr
ıl v
aló
adat
átvi
tel m
ódsz
erei
t;
ism
erje
a p
rogr
amoz
ási l
ehet
ıség
eket
, tud
jon
egys
zerő
bb p
rogr
amok
at e
lkés
zíte
ni;
képe
s le
gyen
egy
aut
omat
a-el
vő f
ejle
sztı
i ren
dsze
r al
apsz
intő
has
znál
atár
a;
ism
erje
a p
robl
émam
egol
dás
alap
vetı
lépé
seit
, és
a pr
oblé
mam
egol
dás
sorá
n ké
pes
legy
en e
gyüt
tmők
ödni
társ
aiva
l. A
tan
uló
az i
nfok
omm
unik
áció
tém
akör
vég
ére
legy
en k
épes
a b
öngé
szı
fıbb
fun
kció
inak
has
znál
atár
a, c
ím b
eírá
sára
; ta
nári
seg
ítsé
ggel
meg
adot
t sze
mpo
ntok
sze
rint
info
rmác
iót k
eres
ni;
az e
lekt
roni
kus
leve
lezı
prog
ram
öná
lló
keze
lésé
re;
elek
tron
ikus
és
inte
rnet
es m
édiu
mok
has
znál
atár
a;
az in
tern
eten
talá
lt in
form
áció
k m
enté
sére
és
azok
saj
át d
okum
entu
mai
ban
való
has
znál
atár
a;
legy
en ti
sztá
ban
van
az a
datv
édel
em f
onto
sság
ával
; is
mer
je a
net
iket
t sza
bály
ait.
A t
anul
ó az
inf
orm
áció
s tá
rsad
alom
tém
akör
vég
ére
ism
erje
az
info
rmat
ikai
biz
tons
ágga
l kap
csol
atos
fog
alm
akat
; is
mer
je a
z ad
atvé
dele
mm
el k
apcs
olat
os f
ogal
mak
at;
ism
erje
az
adat
véde
lem
érd
ekéb
en a
lkal
maz
ható
lehe
tısé
geke
t;
ism
erje
az
info
rmat
ikai
esz
közö
k et
ikus
has
znál
atár
a vo
natk
ozó
szab
ályo
kat;
is
mer
je a
hál
ózat
has
znál
atár
a vo
natk
ozó
vise
lked
ési s
zabá
lyok
at;
legy
en k
épes
ért
elm
ezni
a v
isel
kedé
si s
zabá
lyok
ból a
dódó
fel
adat
okat
; sz
erez
zen
gyak
orla
tot a
z in
form
áció
forr
ások
saj
át d
okum
entu
mok
ban
való
fel
tünt
etés
ében
. A
tan
uló
a kö
nyvt
ári
info
rmat
ika
tém
akör
vég
ére
a kü
lönb
özı
konk
rét t
antá
rgyi
fel
adat
aiho
z le
gyen
kép
es a
z is
kola
i kön
yvtá
rban
a m
egad
ott f
orrá
soka
t meg
talá
lni,
és to
vább
i re
levá
ns f
orrá
soka
t ker
esni
; ko
nkré
t nyo
mta
tott
és
elek
tron
ikus
for
ráso
kban
meg
kere
sni a
meg
oldá
shoz
szü
kség
es in
form
áció
kat;
tu
dja
eldö
nten
i, m
ikor
veg
ye ig
ényb
e az
isko
lai v
agy
a la
kóhe
lyi k
önyv
tár
szol
gált
atás
ait.
7–8. évfolyam Célok és feladatok Korunkban a társadalmi szocializáció már környezetünk informatikai rendszerébe való beil-leszkedést is jelent. Az oktatás fejlesztı szakaszában a tanulónak már legyenek sokirányú ta-pasztalatai az alapvetı informatikai eszközök helyes használatáról, az információszerzés és a kommunikáció társadalmi rendjérıl. Legyen képes információtudatos viselkedésre. A számítógép kiemelkedik az informatikai eszközök sorából, ismerje meg a tanuló a számító-gép kezelésének alapjait, a legfontosabb hardvereszközök használatát. Tudja a hardver és szoftver fogalmát. Iskolai tanulmányi és közösségi feladataihoz kapcsolódó számítógépes programokat használjon. Gyakorlottan használja a feladathoz választott alkalmazói prog-ramokat, ismerje ki magát multimédiás környezetben. Legyen képes elvégezni a mindennapi karbantartás feladatait. Ismerje néhány kiemelkedı magyar tudós szerepét a számítógép fejlı-désében. Az algoritmizálás egyszerre eszköze a problémamegoldásnak és a képességfejlesztésnek. Is-merjen a tanuló alapalgoritmusokat, tudjon alapvetı utasításokat olyan programozási nyelven, amely alkalmas az algoritmusok kipróbálására. Tudjon egyszerő folyamatokat modellezni, legyenek tapasztalatai a természeti, társadalmi események számítógépes modellezésében. Az információszerzés adatok győjtését és feldolgozását jelenti. Ismerje a tanuló az adat-kezelés technikáját, az adatvédelem és a szerzıi jog szabályait. A papíron és elektronikusan tárolt információ hozzáférését is tanulnunk kell. Ismerje meg a tanuló a könyv értékét, a könyvtár és az internet lehetıségeit. Nagyon fontos az, hogy a tanulók életkorának megfelelı eszközökkel és módszerekkel dol-gozzunk. Minden tanórán sokféle érdekes tevékenységgel találkozzanak a gyerekek. Szerezzenek tapasztalatokat az önálló tanulás fontosságáról, hatékony technikáiról, így ké-szülhetnek fel az egész életen át tartó tanulásra. Az egyénileg, elszigetelten végzett tevékenységeket gyakran kiválthatja a csoportoknak adott, közösen megoldható feladat. Valódi kihívásokat jelentı feladatokat, „élesben” megoldandó problémákat is kapjon a tanulócsoport.
7. é
vfol
yam
T
emat
ikai
egy
ség/
F
ejle
szté
si c
él
1. A
z in
form
atik
ai e
szk
özök
has
znál
ata
Óra
ker
et
3 ó
ra
Elı
zete
s tu
dás
A
z op
erác
iós
rend
szer
ala
pvet
ı fu
nkci
óina
k is
mer
ete,
alk
alm
azás
a.
Sze
mél
yi
Tov
ábbi
fel
téte
lek
Tár
gyi:
Szá
mít
ógép
tere
m, h
álóz
at, i
nter
netc
satl
akoz
ás, k
ivet
ítı.
A
tem
atik
ai e
gysé
g n
evel
ési-
fejl
eszt
ési
célj
ai
Táj
ékoz
ódás
a k
ülön
bözı
info
rmat
ikai
kör
nyez
etek
ben.
Az
info
rmat
ikai
esz
közö
k m
őköd
ési e
lvei
nek
meg
ism
erés
e és
ha
szná
lata
. Az
oper
áció
s re
ndsz
er é
s a
szám
ítóg
épes
hál
ózat
ala
pszo
lgál
tatá
sain
ak h
aszn
álat
a. A
z is
mer
t esz
közö
k kö
zül
az a
dott
fel
adat
meg
oldá
sáho
z al
kalm
as h
ardv
er-
és s
zoft
vere
szkö
z ki
vála
sztá
sa.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Táj
ékoz
ódás
a k
ülön
bözı
inf
orm
atik
ai k
örny
ezet
ekbe
n S
zám
ítóg
épes
és
nem
szá
mít
ógép
es in
form
atik
ai k
örny
ezet
ek m
egis
mer
ése,
ösz
-sz
ehas
onlí
tása
.
Az
info
rmat
ikai
esz
közö
k eg
észs
égre
gya
koro
lt h
atás
ának
meg
ism
erés
e.
Az
info
rmat
ikai
esz
közö
k m
őköd
ési
elve
inek
meg
ism
erés
e és
has
znál
ata
A s
zám
ítóg
ép f
ı eg
ység
eine
k m
egis
mer
ése.
Bem
enet
i és
kim
enet
i per
ifér
iák,
ad
atho
rdoz
ó es
zköz
ök h
elye
s ha
szná
lata
. Az
info
rmat
ikai
esz
közö
k m
őköd
ési
el-
vein
ek m
egis
mer
ése
és h
aszn
álat
a D
igit
aliz
álás
. Kép
ek s
zken
nelé
se. D
igit
ális
fot
ózás
.
Tan
ári b
emut
atás
, ön
álló
kip
róbá
lás
Fiz
ika:
egy
es te
chni
kai
eszk
özök
mők
ödés
ének
m
egfi
gyel
ése,
a m
őkö-
dés
felt
étel
eine
k ér
tel-
mez
ése
a m
inde
nnap
i kö
rnye
zetb
en; a
tudo
-m
ány
és te
chni
ka f
ejlı
-dé
se, v
alam
int a
tört
é-ne
lmi k
orsz
akvá
ltás
ok
közö
tti k
apcs
olat
ism
er-
teté
se e
gy-e
gy p
élda
al
apjá
n.
Sze
mlé
ltet
ıesz
-kö
zök,
tárg
yak
Az
oper
áció
s re
ndsz
er é
s a
szám
ítóg
épes
hál
ózat
ala
pszo
lgál
tatá
sain
ak h
aszn
ála-
ta
Az
oper
áció
s re
ndsz
er f
ajtá
i, je
llem
zıi.
Az
oper
áció
s re
ndsz
er g
rafi
kus
felü
leté
nek
mag
abiz
tos
hasz
nála
ta.
Fiz
ika;
bio
lógi
a-eg
észs
égta
n; k
émia
: a
tudo
mán
y és
a te
chni
ka
min
denn
api é
lett
el v
aló
kapc
sola
tána
k m
egis
-m
erte
tése
, az
egyé
ni f
e-le
lıss
ég g
ondo
latá
nak
meg
alap
ozás
a.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
M
onit
or, n
yom
tató
, ada
thor
dozó
, pen
driv
e, m
erev
lem
ez, C
D, C
D-o
lvas
ó, d
igit
aliz
álás
.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
2.
Alk
alm
azói
ism
eret
ek
Óra
ker
et
16 ó
ra
2.
1. Í
rott
és
aud
iovi
zuál
is d
oku
men
tum
ok e
lek
tron
iku
s lé
treh
ozás
a
Elı
zete
s tu
dás
A
z op
erác
iós
rend
szer
ala
pvet
ı fu
nkci
óina
k is
mer
ete,
alk
alm
azás
a. A
szö
vegs
zerk
eszt
és a
lapf
ogal
mai
nak
ism
eret
e. A
le
ggya
kori
bb k
arak
ter-
és
beke
zdés
form
ázás
ok ö
náll
ó vé
gzés
e.
Sze
mél
yi
Tov
ábbi
fel
téte
lek
Tár
gyi:
Szá
mít
ógép
tere
m, h
álóz
at, i
nter
netc
satl
akoz
ás, k
ivet
ítı.
A
tem
atik
ai e
gysé
g n
evel
ési-
fejl
eszt
ési
célj
ai
Szö
vege
s do
kum
entu
mok
létr
ehoz
ása,
áta
lakí
tása
, for
máz
ása.
Obj
ektu
mok
szö
vegb
en v
aló
elhe
lyez
ése.
Öss
zete
tt d
oku-
men
tum
kés
zíté
se. T
áblá
zatk
észí
tés
szöv
egsz
erke
sztı
vel.
Dig
itál
is k
épek
ala
kítá
sa, f
orm
ázás
a.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Szöv
eges
, raj
zos
doku
men
tum
ok l
étre
hozá
sa, á
tala
kítá
sa, f
orm
ázás
a K
iseb
b m
éret
ő do
kum
entu
m m
inta
vag
y le
írás
ala
pján
tört
énı
szer
kesz
tése
. R
ajz
beil
lesz
tése
szö
vege
s do
kum
entu
mba
.
Mag
yar
nyel
v és
iro
da-
lom
: szö
vega
lkot
ás a
tá
rsad
alm
i (kö
zöss
égi)
él
et m
inde
n fo
ntos
terü
-le
tén
a pa
píra
lapú
és
az
elek
tron
ikus
mőf
ajok
ban
(pl.
levé
l, pá
lyáz
at, b
log,
w
eb 2
.0).
Obj
ektu
mok
a s
zöve
gben
O
bjek
tum
ok b
eill
eszt
ése
a sz
öveg
be.
Öss
zete
tt d
okum
entu
m k
észí
tése
E
gysz
erő
szöv
eget
, raj
zot é
s tá
bláz
atot
is ta
rtal
maz
ó do
kum
entu
mok
elk
észí
tése
.
Táb
láza
tkés
zíté
s sz
öveg
szer
kesz
tıve
l T
áblá
zat b
eszú
rása
szö
vegb
e.
A tá
bláz
at tu
lajd
onsá
gain
ak b
eáll
ítás
a.
Elı
adás
ok, b
emut
atók
kés
zíté
se
Szö
veg
beil
lesz
tése
, for
máz
ása.
Tan
ári b
emut
atás
ön
álló
kip
róbá
lás,
fe
lada
tmeg
oldá
s,
fela
datt
al v
ezet
ett
önál
ló m
egis
me-
rés.
Sze
mlé
ltet
ıesz
-kö
zök,
tárg
yak,
pr
ogra
mok
, fel
-ad
atla
pok.
Dig
itál
is k
épek
ala
kítá
sa, f
orm
ázás
a D
igit
ális
kép
ek je
llem
zıin
ek m
egis
mer
ése,
min
ıség
ének
javí
tása
.
Föl
draj
z; f
izik
a; t
örté
ne-
lem
, tár
sada
lmi
és á
l-la
mpo
lgár
i is
mer
etek
: ég
i fot
óról
és
mőh
old-
felv
étel
rıl s
zerz
ett i
n-fo
rmác
iók,
tény
ek; s
aját
m
unká
k, g
yőjt
ések
fel
-ha
szná
lása
az
elek
tron
i-ku
s ké
pala
kítá
s so
rán.
V
izuá
lis
kult
úra:
a te
ch-
nika
i méd
ium
ok k
épal
-ko
tó m
ódsz
erei
nek
meg
-is
mer
ése;
viz
uáli
s re
k-lá
mok
ele
mzé
se.
Raj
zok,
kép
ek
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
S
zöve
g, d
igit
ális
kép
(m
éret
, szí
n, s
zínm
élys
ég, k
ontr
aszt
)
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
2.
2. A
dat
kez
elés
, ad
atfe
ldol
gozá
s, in
form
áció
meg
jele
nít
és
Elı
zete
s tu
dás
A
z op
erác
iós
rend
szer
ala
pvet
ı fu
nkci
óina
k is
mer
ete,
alk
alm
azás
a. P
éldá
k m
egne
vezé
se a
tábl
ázat
ok m
inde
nnap
i éle
tben
tö
rtén
ı ha
szná
latá
ra v
onat
kozó
an. A
lkal
maz
ói p
rogr
amok
fáj
lmőv
elet
ei. A
térk
épha
szná
lat a
lapj
aina
k is
mer
ete.
S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k T
árgy
i: S
zám
ítóg
épte
rem
, hál
ózat
, int
erne
tcsa
tlak
ozás
, kiv
etít
ı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Táb
láza
tkez
elés
. Táb
láza
tos
doku
men
tum
ok k
észí
tése
. Az
adat
keze
lés
alap
jain
ak f
ejle
szté
se. A
z in
form
áció
és
adat
ábr
á-zo
lása
, ért
elm
ezés
e, g
rafi
kus
eszk
özök
, mód
szer
ek. T
érké
phas
znál
ati i
smer
etek
fel
hasz
nálá
sa, k
eres
ése
az in
tern
eten
.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Táb
láza
tkez
elés
T
áblá
zatk
ezel
ı pr
ogra
m h
aszn
álat
a.
A m
unka
körn
yeze
t beá
llít
ása.
A
tábl
ázat
keze
lı m
enür
ends
zeré
nek
meg
ism
erés
e.
Tan
ári b
emut
atás
, ön
álló
kip
róbá
lás,
fe
lada
tmeg
oldá
s,
fela
datt
al v
ezet
ett
önál
ló m
egis
me-
rés.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok
és f
elad
at-
lapo
k.
Táb
láza
tos
doku
men
tum
ok. A
z ad
atke
zelé
s al
apja
i T
áblá
zato
k ha
szná
lata
a m
inde
nnap
i éle
tben
. A
dato
k tá
bláz
atos
for
máb
a re
ndez
ése,
fel
dolg
ozás
a.
Ada
ttíp
usok
meg
ism
erés
e.
Ada
tbev
itel
, jav
ítás
, más
olás
, moz
gatá
s el
sajá
títá
sa.
Mat
emat
ika:
A ta
nulá
s m
anip
ulat
ív e
szkö
zein
ek
céls
zerő
has
znál
ata
(pl.
szín
esrú
dkés
zlet
, mér
ı-sz
alag
, log
ikai
kés
zlet
ek,
játé
kok,
szá
mtá
bláz
atok
, m
odel
lezı
kész
lete
k).
Ism
eret
ek a
lkal
maz
ása
az ú
jabb
ism
eret
ek m
eg-
szer
zésé
ben,
a g
yako
rlat
i él
etbe
n és
más
tant
ár-
gyak
ker
etéb
en (
pl. s
zá-
zalé
k, k
amat
os k
amat
, te
rüle
t-, f
elsz
ín-,
térf
o-ga
tszá
mít
ás, r
elat
ív g
ya-
kori
ság,
val
ószí
nősé
g.).
Az
info
rmác
ió é
s ad
at á
bráz
olás
a, é
rtel
mez
ése,
gra
fiku
s es
zköz
ök, m
ódsz
erek
A
dato
k ke
resé
se d
okum
entu
mok
ban.
A
dato
k m
egje
lení
tése
, kie
mel
ése,
akt
uáli
s in
form
áció
ker
esés
e.
Az
adat
ok g
yőjt
ése,
cso
port
osít
ása,
ért
elm
ezés
e.
Dia
gram
ok k
észí
tése
Mat
emat
ika:
szá
mok
, m
ővel
etek
, egy
éb m
ate-
mat
ikai
szi
mbó
lum
ok
(pl.
képe
k, s
zaka
szos
áb
rák,
dia
gram
ok, t
áblá
-za
tok,
mőv
elet
ek, n
yito
tt
mon
dato
k) a
lapj
án a
z ál
talu
k le
írt v
alós
ágos
he
lyze
tek,
tört
énés
ek,
össz
efüg
gése
k el
képz
e-lé
se.
Fiz
ika;
kém
ia;
föld
rajz
; bi
ológ
ia-e
gész
ségt
an: a
vi
zsgá
lt te
rmés
zeti
és
tech
nika
i ren
dsze
rek
ál-
lapo
tána
k le
írás
ára
szol
-gá
ló s
zem
pont
ok é
s m
ódsz
erek
meg
ism
eré-
se, h
aszn
álat
a.
Tér
képh
aszn
álat
i is
mer
etek
fel
hasz
nálá
sa, k
eres
ése
az i
nter
nete
n T
emat
ikus
térk
épek
ker
esés
e az
inte
rnet
en. T
érké
phas
znál
ati i
smer
etek
. Tér
képe
k ha
szná
lata
. Ker
esés
a té
rkép
en, t
érké
pek
átal
akít
ása.
Föl
draj
z; f
izik
a: A
térb
e-li
tájé
kozó
dást
szo
lgál
ó es
zköz
ök é
s m
ódsz
erek
al
apja
inak
és
felh
aszn
á-lá
sána
k m
egis
mer
ése.
A
GP
S id
ı-, t
ávol
ság-
és
sebe
sség
adat
aina
k ér
-te
lmez
ése.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
A
datb
evit
el, j
avít
ás, m
ásol
ás, m
ozga
tás,
cel
la, o
szlo
p, s
or, a
ktív
cel
la, t
arto
mán
y, m
unka
lap,
mun
kafü
zet,
diag
ram
.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
3.
Pro
blé
mam
egol
dás
info
rmat
ikai
esz
köz
ökk
el é
s m
ódsz
erek
kel
Ó
rak
eret
7
óra
3.
1. A
pro
blé
mam
egol
dás
hoz
szü
ksé
ges
mód
szer
ek é
s es
zköz
ök k
ivál
aszt
ása
Elı
zete
s tu
dás
Az
info
rmác
ió v
ilág
ában
val
ó tá
jéko
zódá
s ké
pess
ége,
néh
ány
jelr
ends
zer
ism
eret
e, h
aszn
álat
a. A
z in
form
áció
felh
aszn
álás
et
ikai
sza
bály
aina
k, v
eszé
lyei
nek
ism
eret
e. A
lgor
itm
usle
írás
esz
köze
inek
ism
eret
e. E
gysz
erő
foly
amat
ábra
ért
elm
ezés
e,
kész
ítés
e. A
z al
gori
tmus
kész
ítés
legf
onto
sabb
lépé
sein
ek a
lkal
maz
ása.
Leg
aláb
b eg
y pr
ogra
moz
ási n
yelv
ism
eret
e, a
lap-
szin
tő a
lkal
maz
ása.
S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k T
árgy
i: S
zám
ítóg
épte
rem
, hál
ózat
, int
erne
tcsa
tlak
ozás
, kiv
etít
ı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Alg
orit
mus
leír
ása.
A f
elad
atm
egol
dást
seg
ítı
eszk
özök
ism
erés
e. C
sopo
rtos
fel
adat
meg
oldá
s. F
ejle
sztı
i kör
nyez
etbe
n va
ló ö
ssze
tett
pro
blém
a m
egol
dása
.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
A p
robl
émák
meg
oldá
sáho
z sz
üksé
ges
eszk
özök
és
mód
szer
ek m
egis
mer
ése
Az
algo
ritm
usle
írás
esz
köze
inek
mél
yebb
els
aját
ítás
a (p
l. fo
lyam
atáb
ra e
lem
ei-
nek
bıví
tése
).
Egy
szer
ő al
gori
tmus
ok le
írás
a al
gori
tmus
leír
ó ny
elve
n.
A f
elad
atm
egol
dást
seg
ítı
lehe
tısé
gek
meg
ism
erés
e.
Fel
adat
tal v
eze-
tett
egy
éni é
s cs
opor
tos
mun
ka
taná
ri ir
ányí
tás
mel
lett
.
Mat
emat
ika:
Alg
orit
mus
kö
veté
se, é
rtel
mez
ése,
ké
szít
ése.
E
lem
ek e
lren
dezé
se k
ü-lö
nfél
e sz
empo
ntok
sze
-ri
nt; r
ends
zere
zést
seg
ítı
eszk
özök
(fa
diag
ram
, út
diag
ram
, táb
láza
tok)
ha
szná
lata
, kés
zíté
se.
Meg
alko
tott
ren
dsze
r át
alak
ítás
a.
Sze
mlé
ltet
ıesz
-kö
zök,
tárg
yak,
pr
ogra
mok
, fel
-ad
atla
pok.
Pro
blém
ák m
egol
dása
öná
llóa
n, i
llet
ve i
rány
ítot
t cs
opor
tmun
kába
n Is
kola
i éle
thez
kap
csol
ódó
prob
lém
ák, i
llet
ve v
álas
ztot
t saj
át f
elad
atok
meg
oldá
-sa
öná
llóa
n va
gy ir
ányí
tott
cso
port
mun
kába
n.
Mag
yar
nyel
v és
iro
da-
lom
; id
egen
nye
lv;
tör-
téne
lem
, tár
sada
lmi
és
álla
mpo
lgár
i is
mer
etek
: A
tant
árgy
ak ta
nany
aga-
inak
fel
dolg
ozás
a, a
dat-
győj
tés
inte
rnet
en. A
z ad
atok
táro
lása
és
cser
é-je
kül
önbö
zı in
form
ati-
kai e
szkö
zök
felh
aszn
á-lá
sáva
l.
A r
obot
ika
alap
jain
ak m
egis
mer
ése,
egy
szer
ő ve
zérl
ési
prob
lém
ák m
egol
dása
A
lakz
atok
raj
zolá
sa, v
agy
egys
zerő
vez
érlé
ses
játé
k ké
szít
ése
vala
mel
y fe
jles
ztıi
kö
rnye
zetb
en.
Mat
emat
ika:
Táj
ékoz
ó-dá
s a
síkb
an (
alap
vetı
fo
galm
ak é
s el
járá
sok
feli
dézé
se, a
lkal
maz
ása)
. A
tájé
kozó
dást
seg
ítı
visz
onyo
k is
mer
ete.
A
fel
téte
lekn
ek m
egfe
le-
lı a
lkot
ások
elk
épze
lése
a
meg
alko
tásu
k el
ıtt.
Sze
rkes
ztés
ek k
ülön
féle
sz
erke
szté
si e
szkö
zökk
el
és e
ljár
ások
kal.
Obj
ektu
mok
létr
ehoz
ása
szab
adon
, ado
tt f
elté
te-
lek
szer
int.
Geo
met
riai
fog
alm
ak
ism
eret
e, g
eom
etri
ai
alak
zato
k tu
lajd
onsá
gai-
nak
ism
eret
e.
Koo
rdin
átar
ends
zer,
ko-
ordi
nátá
k is
mer
ete.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
U
tasí
tás,
elá
gazá
s, c
iklu
s, f
elté
tel,
prog
ram
kód,
fut
tatá
s, f
ordí
tás,
tesz
telé
s.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
3.
2. A
lgor
itm
izál
ás é
s ad
atm
odel
lezé
s
Elı
zete
s tu
dás
E
gysz
erő
prog
ram
ozás
i nye
lv, f
ejle
sztı
i kör
nyez
et is
mer
ete.
Ada
tbev
itel
, a v
éger
edm
ény
meg
jele
níté
se, g
rafi
kai a
lapi
s-m
eret
ek.
Sze
mél
yi
Tov
ábbi
fel
téte
lek
Tár
gyi:
Szá
mít
ógép
tere
m, h
álóz
at, i
nter
netc
satl
akoz
ás, k
ivet
ítı.
A
tem
atik
ai e
gysé
g n
evel
ési-
fejl
eszt
ési
célj
ai
Öss
zete
tt a
lgor
itm
usok
kés
zíté
se, é
s ez
ek p
rogr
amba
n va
ló m
egva
lósí
tása
. Az
alul
ról f
elfe
lé é
pítk
ezés
elv
ének
ism
eret
e.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Ado
tt f
elad
at m
egol
dásá
hoz
algo
ritm
usel
emek
, alg
orit
mus
ok t
erve
zése
, vég
reha
j-tá
sa
Alg
orit
mus
kód
olás
a a
szám
ítóg
ép s
zám
ára
egys
zerő
pro
gram
ozás
i nye
lven
. A
z el
járá
skés
zíté
s el
ınye
inek
viz
sgál
ata,
elj
árás
ok a
lkal
maz
ása
Ö
ssze
tett
alg
orit
mus
ok k
észí
tése
az
alul
ról f
elfe
lé é
pítk
ezés
és
a lé
pése
nkén
ti f
i-no
mít
ás e
lve
alap
ján.
Fel
adat
tal v
eze-
tett
egy
éni m
un-
ka, c
sopo
rtm
unka
ta
nári
irán
yítá
s-sa
l.
Mat
emat
ika:
Alg
orit
mus
kö
veté
se, é
rtel
mez
ése,
ké
szít
ése.
R
ends
zera
lkot
ás -
ele
-m
ek e
lren
dezé
se k
ülön
-fé
le s
zem
pont
ok s
zeri
nt;
rend
szer
ezés
t seg
ítı
eszk
özök
(fa
diag
ram
, út
diag
ram
, táb
láza
tok)
ha
szná
lata
, kés
zíté
se.
Meg
alko
tott
ren
dsze
r át
alak
ítás
a.
Pro
gram
ok
A p
robl
émam
egol
dásh
oz s
züks
éges
ada
tok
és a
z er
edm
ény
kapc
sola
ta
A b
emen
ı ad
atok
, a k
imen
ı ad
atok
és
a vá
ltoz
ók é
rték
eine
k m
egad
ása,
a b
emen
ı ad
at é
s er
edm
ény
kapc
sola
tána
k m
egfi
gyel
ése.
A
pro
gram
ozás
ere
dmén
yein
ek to
vább
i fel
hasz
nálá
sa.
Fiz
ika,
kém
ia: m
ővel
e-te
k, ö
ssze
függ
ések
ki-
szám
olás
a, s
zám
ítóg
épes
m
érés
ek e
lvég
zése
. M
atem
atik
a: O
ktat
ási-
tanu
lási
tech
noló
giák
kal
való
meg
ism
erke
dés,
az
ok é
rtel
mes
, int
erak
tív
hasz
nála
ta.
A p
rogr
amoz
ni k
íván
t m
ővel
ette
l kap
csol
atos
al
apve
tı is
mer
etek
.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
A
lulr
ól f
elfe
lé é
pítk
ezés
elv
e, lé
pése
nkén
ti f
inom
ítás
elv
e, e
lem
i ada
t, be
men
ı ad
at, k
imen
ı ad
at.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
4.
In
fok
omm
un
ikác
ió
Óra
ker
et
4 ór
a
4.1.
In
form
áció
ker
esés
, in
form
áció
köz
lési
ren
dsz
erek
Elı
zete
s tu
dás
B
öngé
szıp
rogr
amok
, ker
esık
, lev
elez
ıren
dsze
rek
hasz
nála
ta. I
nfor
mác
ióke
resé
s az
inte
rnet
en. M
egad
ott m
ővek
ele
ktro
-ni
kus
kata
lógu
sban
val
ó vi
ssza
kere
sése
. S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k T
árgy
i: S
zám
ítóg
épte
rem
, hál
ózat
, int
erne
tcsa
tlak
ozás
, kiv
etít
ı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Az
info
rmác
iók
haté
kony
ker
esés
e, a
legf
onto
sabb
info
rmác
iók
meg
talá
lása
, a h
itel
es é
s ne
m h
itel
es in
form
áció
k m
egkü
-lö
nböz
teté
se, i
nfor
mác
iók
krit
ikus
kez
elés
e, a
tart
alm
ak p
ubli
kálá
sra
való
elı
kész
ítés
e.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Öss
zete
tt k
eres
ések
őrl
apok
seg
ítsé
géve
l T
emat
ikus
és
kulc
ssza
vas
kere
sıgé
pek
hasz
nála
ta a
z in
form
áció
elé
résé
re, t
öbb
kere
sési
sze
mpo
nt e
gyid
ejő
érvé
nyes
ítés
e, ő
rlap
ok k
itöl
tése
.
Föl
draj
z: a
Föl
d or
szá-
gain
ak, f
ıvár
osai
nak
bem
utat
ásáh
oz, p
reze
n-tá
ciók
kés
zíté
séhe
z an
yago
k gy
őjté
se, k
is-
elıa
dás
kész
ítés
e.
Hat
ékon
y, c
éltu
dato
s in
form
áció
szer
zés
Web
olda
l szö
vege
s, g
rafi
kai r
észé
nek,
ada
tain
ak le
tölt
ése,
men
tése
. Rel
eván
s in
form
áció
k ki
szőr
ése
a ke
resı
ált
al m
egta
lált
ada
thal
maz
ból.
Fel
adat
tal v
eze-
tett
öná
lló
meg
-is
mer
és.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok,
gya
korl
ó fe
lada
tok.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
K
eres
és, l
etöl
tés.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
4.
2. A
z in
form
áció
s te
chn
ológ
ián
ala
puló
kom
mu
nik
áció
s fo
rmák
Elı
zete
s tu
dás
E
lekt
roni
kus
levé
l írá
sa, f
ogad
ása,
új p
osta
fiók
reg
iszt
rálá
sa.
Sze
mél
yi
Tov
ábbi
fel
téte
lek
Tár
gyi:
Szá
mít
ógép
tere
m, h
álóz
at, i
nter
netc
satl
akoz
ás, k
ivet
ítı.
A
tem
atik
ai e
gysé
g n
evel
ési-
fejl
eszt
ési
célj
ai
A m
oder
n in
foko
mm
unik
áció
s es
zköz
ök h
aték
ony
hasz
nála
ta.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
A k
omm
unik
áció
s m
odel
l m
egis
mer
ése
Az
info
rmác
ió k
üldé
séne
k és
fog
adás
ának
meg
ism
erés
e. K
apcs
olat
tere
mté
s in
fo-
kom
mun
ikác
iós
eszk
özök
útj
án.
A k
omm
unik
áció
s m
odel
l (S
hann
on-f
éle)
meg
ism
erés
e. A
z üz
enet
fog
alm
a. R
e-du
ndan
cia.
A
z in
tern
et k
omm
unik
áció
s sz
olgá
ltat
ásai
(cs
eveg
ıpro
gram
ok, b
logo
k).
Info
kom
mun
ikác
iós
eszk
özök
has
znál
ata,
a m
obil
kom
mun
ikác
iós
eszk
özök
meg
-is
mer
ése.
S
zöve
ges
és k
épes
röv
id ü
zene
tek,
oko
stel
efon
, vid
eote
lefo
n.
Fel
adat
tal v
eze-
tett
egy
éni é
s cs
opor
tos
mun
ka,
bem
utat
ás, k
is-
elıa
dás.
Min
den
tant
árgy
: a
tu-
dásm
egos
ztás
alk
alm
a-zá
sa.
Erk
ölcs
tan:
társ
adal
mi
szab
ályo
k, n
orm
ák; m
á-so
k ti
szte
letb
en ta
rtás
a;
fele
lıss
égvá
llal
ás.
Sze
mlé
ltet
ıesz
-kö
zök,
tárg
yak,
pr
ogra
mok
, fel
-ad
atla
pok.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
K
omm
unik
áció
s m
odel
l, üz
enet
, int
erne
tes
kom
mun
ikác
ió, m
obil
kom
mun
ikác
ió.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
4.
3. M
édia
info
rmat
ika
Elı
zete
s tu
dás
A
hag
yom
ányo
s és
az
elek
tron
ikus
méd
ia k
ezel
ése,
az
inte
rnet
es m
édia
elé
rése
, egy
es e
lem
ek le
tölt
ése.
A m
édiá
ban
meg
-je
lenı
info
rmác
iók
hite
less
égén
ek k
riti
kus
érté
kelé
se.
Sze
mél
yi
Tov
ábbi
fel
téte
lek
Tár
gyi:
Szá
mít
ógép
tere
m, h
álóz
at, i
nter
netc
satl
akoz
ás, k
ivet
ítı.
A
tem
atik
ai e
gysé
g n
evel
ési-
fejl
eszt
ési
célj
ai
A le
gúja
bb m
édia
info
rmat
ikai
tech
noló
giák
has
znál
ata,
alk
alm
azás
a, ö
náll
ó és
kri
tiku
s at
titő
d fe
jles
ztés
e.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
A h
agyo
mán
yos
méd
ium
ok m
oder
n m
egje
lené
si f
orm
áina
k m
egis
mer
ése,
alk
al-
maz
ásuk
a m
egis
mer
ési
foly
amat
ban
A m
édia
alk
alm
azás
i leh
etıs
égei
. In
tern
et, t
elev
ízió
, rád
ió h
aszn
álat
a.
Ele
ktro
niku
s kö
nyv,
han
gosk
önyv
has
znál
ata.
S
zótá
rak,
lexi
kono
k, f
olyó
irat
ok a
z in
tern
eten
. K
épek
, zen
ék, f
ilm
ek e
léré
se a
z in
tern
eten
. O
ktat
ópro
gram
ok, o
ktat
óany
agok
ker
esés
e az
inte
rnet
en.
Inte
rnet
es té
rkép
ek k
eres
ése.
Cso
port
mun
ka
taná
ri ir
ányí
tás-
sal.
Mat
emat
ika:
bon
yolu
lt
vagy
érd
ekes
füg
gvé-
nyek
viz
sgál
atáh
oz
anya
ggyő
jtés
, dig
itál
is
tábl
ára
anya
gfel
dolg
o-zá
shoz
. F
öldr
ajz:
térk
épha
szná
-la
t. M
agya
r ny
elv
és i
roda
-lo
m;
ideg
en n
yelv
ek:
hang
oskö
nyv,
ele
ktro
ni-
kus
köny
v, s
zótá
rak,
le-
xiko
nok
hasz
nála
ta.
Sze
mlé
ltet
ıesz
-kö
zök,
tárg
yak
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
In
tern
etes
okt
atóp
rogr
am, r
egis
ztrá
ció,
onl
ine
szót
ár, o
nlin
e el
érés
, ele
ktro
niku
s kö
nyv,
han
gosk
önyv
, inf
orm
áció
meg
osz-
tó p
ortá
l.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
5.
Az
info
rmác
iós
társ
adal
om
Óra
ker
et
3 ó
ra
5.
1. A
z in
form
áció
kez
elés
jog
i és
etik
ai v
onat
koz
ásai
Elı
zete
s tu
dás
A
z in
form
atik
ai b
izto
nság
gal k
apcs
olat
os ta
pasz
tala
t. In
form
áció
keze
léss
el k
apcs
olat
os ta
pasz
tala
t. In
foko
mm
unik
áció
s es
zköz
ök h
aszn
álat
a so
rán
tanú
síto
tt v
isel
kedé
si m
ódok
meg
figy
elés
e, v
élem
énye
zése
. S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k T
árgy
i: S
zám
ítóg
épte
rem
, hál
ózat
, int
erne
tcsa
tlak
ozás
, kiv
etít
ı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Az
info
rmác
ió e
lıál
lítá
sa, m
egos
ztás
a, te
rjes
ztés
e, h
aszn
álat
a, á
tala
kítá
sa.
Az
info
rmác
ió k
ezel
ése
sorá
n fe
lmer
ülı
vesz
élye
k el
hárí
tásá
nak
a le
hetı
sége
i. A
z in
form
áció
forr
ások
hit
eles
ségé
nek
érté
kelé
se.
Vis
elke
dési
sza
bály
ok k
özös
kia
lakí
tása
, a k
ultu
rált
egy
ütté
lés
szab
álya
inak
bet
artá
sa.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Az
adat
okka
l, k
ülön
ösen
a s
zem
élye
s ad
atok
kal
való
vis
szaé
lése
k, v
eszé
lyek
és
köve
tkez
mén
yek
meg
ism
erés
e, a
zok
kivé
dése
, a v
édek
ezés
mód
szer
eine
k és
sze
m-
pont
jain
ak m
egis
mer
ése
Az
adat
véde
lem
mel
kap
csol
atos
fel
adat
ok m
egis
mer
ése.
A
z ad
atok
kal v
aló
viss
zaél
ések
kiv
édés
e.
Az
adat
okka
l val
ó vi
ssza
élés
ekbı
l szá
rmaz
ó ve
szél
yek
és k
övet
kezm
énye
k m
eg-
ism
erés
e (p
l. ad
atha
lász
at, s
pam
, hoa
x).
Véd
ekez
ési m
ódsz
erek
és
szem
pont
ok m
egis
mer
ése.
Meg
besz
élés
.
Tec
hnik
a, é
letv
itel
és
gyak
orla
t: a
z em
beri
te-
véke
nysé
gek
hatá
sain
ak
feli
smer
ése,
a te
véke
ny-
sége
k ne
m v
árt h
atás
ai-
nak
keze
lési
ism
eret
ei.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok
és f
elad
at-
lapo
k
Az
info
rmác
ió h
itel
essé
ge é
s el
lenı
rzés
i le
hetı
sége
inek
meg
ism
erés
e In
form
áció
forr
ások
típu
sai.
A m
egbí
zhat
ó in
form
áció
forr
ások
jell
emzı
inek
ism
eret
e.
A h
itel
es in
form
áció
jell
emzı
inek
és
lehe
tısé
gein
ek m
egis
mer
ése.
Tec
hnik
a, é
letv
itel
és
gyak
orla
t: A
tevé
keny
-sé
gekh
ez s
züks
éges
in-
form
áció
k ki
vála
sztá
sa
és a
lkal
maz
ása.
A k
ü-lö
nböz
ı er
edet
ő in
for-
mác
iók
szőr
ése,
ért
éke-
lése
, öss
zeka
pcso
lása
, ér
vény
essé
gük
kite
rjes
z-té
se.
Az
info
rmat
ikai
esz
közö
k al
kalm
azás
ának
fon
tosa
bb e
tika
i ké
rdés
ei
Szo
ftve
rek
csop
orto
sítá
sa k
ülön
bözı
sze
mpo
ntok
sze
rint
. A
jogt
iszt
a sz
oftv
erha
szná
lat e
lıny
ei.
Sza
bado
n va
gy k
orlá
tozo
ttan
has
znál
ható
pro
gram
ok h
aszn
álat
a.
A p
rogr
amha
szná
lat s
orán
bet
arta
ndó
jogo
k és
köt
eles
sége
k.
Cso
port
os m
un-
ka, k
isel
ıadá
s.
Tec
hnik
a, é
letv
itel
és
gyak
orla
t: a
z is
kola
i kö
rnye
zet r
endj
e, ti
szta
-sá
ga.
Mat
emat
ika:
mat
emat
i-ka
i mod
elle
k (p
l. ny
itot
t m
onda
tok,
grá
fok,
sor
o-za
tok,
füg
gvén
yek,
fü
ggvé
nyáb
rázo
lás,
sz
ámít
ógép
es p
rogr
a-m
ok, s
tati
szti
kai e
lem
zé-
sek)
ism
eret
e, a
lkal
ma-
zásá
nak
mód
ja, k
orlá
tai
(pon
toss
ág, é
rtel
mez
he-
tısé
g).
Info
rmác
iófo
r-rá
sok,
kom
plex
fe
lada
tok.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
A
dat,
adat
halá
szat
, kér
etle
n le
vél (
spam
), lá
ncle
vél (
hoax
), in
form
áció
, inf
orm
áció
forr
ás, h
itel
essé
g, m
egbí
zhat
óság
, jog
-ti
szta
szo
ftve
r, li
cens
z, in
gyen
es s
zoft
ver,
kor
láto
zott
an h
aszn
álha
tó s
zoft
ver.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
6.
Kön
yvtá
ri in
form
atik
a Ó
rak
eret
3
óra
Elı
zete
s tu
dás
A
z is
kola
i kön
yvtá
r ön
álló
has
znál
ata
a ra
ktár
i ren
d is
mer
etéb
en. K
özkö
nyvt
ári t
apas
ztal
atok
. Kön
yvtá
ri k
atal
ógus
ok ir
á-ny
ítot
t has
znál
ata.
Az
önál
ló m
őre
való
hiv
atko
zás
alap
jain
ak is
mer
ete.
S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k T
árgy
i A
tem
atik
ai e
gysé
g n
evel
ési-
fejl
eszt
ési
célj
ai
Az
isko
lai é
s la
kóhe
lyi k
önyv
tár
alap
szol
gált
atás
aina
k és
a k
ülön
bözı
info
rmác
iófo
rrás
okna
k ön
álló
, alk
otó
és e
tiku
s fe
l-ha
szná
lása
egy
szer
ő ta
nulm
ányi
fel
adat
ok e
gyén
i és
csop
orto
s m
egol
dása
sor
án.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Kön
yvtá
rtíp
usok
, fun
kcio
náli
s te
rek
Táj
ékoz
ódás
az
isko
lai k
önyv
tár
tér-
és
állo
mán
ysze
rkez
etéb
en.
Az
össz
es k
önyv
tárt
ípus
jell
emzı
inek
meg
ism
erés
e, ö
ssze
haso
nlít
ása.
A
kéz
ikön
yvtá
r ös
szet
étel
ének
és
tájé
kozó
dásb
an b
etöl
tött
sze
repé
nek
meg
ism
e-ré
se.
Nag
yobb
kön
yvtá
rak
funk
cion
ális
tere
inek
meg
ism
erés
e.
Öná
lló
elig
azod
ás a
tele
pülé
si k
özkö
nyvt
árba
n.
A g
yerm
ekkö
nyvt
ár (
-rés
zleg
) ön
álló
has
znál
ata.
Pro
jekt
fela
dato
k m
egol
dása
.
Mag
yar
nyel
v és
iro
da-
lom
: A ta
nulá
si k
épes
ség
fejl
eszt
ése.
Kul
turá
lt
köny
vtár
hasz
nála
t. K
önyv
tárl
átog
atás
: tel
e-pü
lési
, kön
yvtá
ron
túli
(p
l. m
egye
i) is
.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok,
gya
korl
ó fe
lada
tok.
Kön
yvtá
ri s
zolg
álta
táso
k K
önyv
tári
szo
lgál
tatá
sok
irán
yíto
tt a
lkal
maz
ása
a ta
nulá
sban
és
a tá
jéko
zódá
sban
. A
kéz
ikön
yvtá
r ön
álló
has
znál
ata.
Fel
adat
tal v
eze-
tett
öná
lló
mun
-ka
.
In
form
áció
for-
ráso
k
Info
rmác
ióke
resé
s H
aték
ony,
cél
tuda
tos
info
rmác
iósz
erzé
s.
Info
rmác
ióhi
ány
feli
smer
ése,
meg
foga
lmaz
ása.
K
eres
ett t
éma
kife
jezé
se tá
rgys
zóva
l. Ö
ssze
tett
ker
esık
érdé
s m
egfo
galm
azás
a.
Meg
adot
t sze
mpo
ntok
sze
rint
val
ó ke
resé
s az
isko
lai é
s a
lakó
hely
i ele
ktro
niku
s kö
nyvt
ári k
atal
ógus
ban.
K
onkr
ét f
elad
atho
z va
ló ir
ányí
tott
for
rásk
eres
és k
atal
ógus
és
bibl
iogr
áfia
seg
ítsé
-gé
vel.
A f
orrá
sker
esés
és
-fel
dolg
ozás
lépé
sein
ek (
fela
dat é
rtel
mez
ése,
kér
dés
meg
fo-
galm
azás
a, k
eres
és, v
álog
atás
, olv
asás
, ért
elm
ezés
, jeg
yzet
elés
, vál
asz-
adás
/alk
otás
, ért
ékel
és)
tuda
tosí
tása
, irá
nyít
ott a
lkal
maz
ása.
Fel
adat
tal v
eze-
tett
egy
éni é
s cs
opor
tos
mun
ka
taná
ri ir
ányí
tás
mel
lett
.
Tec
hnik
a, é
letv
itel
és
gyak
orla
t: a
tevé
keny
ség
info
rmác
iófo
rrás
aina
k ha
szná
lata
: a te
véke
ny-
ségh
ez k
apcs
olód
ó in
-fo
rmác
iósz
üksé
glet
be-
hatá
rolá
sa é
s a
tevé
-ke
nysé
ghez
, a p
robl
éma
meg
oldá
sáho
z sz
üksé
ges
kom
plex
tájé
kozó
dás.
F
izik
a; k
émia
; bi
ológ
ia-
egés
zség
tan:
Tud
omán
y,
tech
nika
, kul
túra
: a s
zá-
mít
ógép
pel s
egít
ett t
anu-
lás
mód
szer
eine
k al
kal-
maz
ása
(inf
orm
áció
k ke
resé
se, k
önyv
tár-
, fo-
lyói
rat-
és
inte
rnet
hasz
-ná
lat,
adat
bázi
sok,
szi
-m
ulác
iók
hasz
nála
ta.
Ter
més
zett
udom
ányi
té
máj
ú is
mer
ette
rjes
ztı
forr
ások
öná
lló
kere
sése
, kö
veté
se, é
rtel
mez
ése,
az
ism
eret
szer
zés
ered
-m
énye
inek
bem
utat
ása.
K
örny
ezet
és
fenn
tart
ha-
tósá
g -
hely
i kör
nyez
eti
prob
lém
a fe
lism
erés
e,
info
rmác
iók
győj
tése
, eg
yéni
vél
emén
yek
meg
foga
lmaz
ása.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok
Mag
yar
nyel
v és
iro
da-
lom
: Írá
s, s
zöve
galk
otás
: rö
vide
bb b
eszá
mol
ók
anya
gána
k ös
szeg
yőjt
é-se
, ren
dezé
se k
ülön
bözı
ny
omta
tott
(le
xiko
nok,
ké
zikö
nyve
k) é
s el
ekt-
roni
kus
forr
ások
ból.
Az
önál
ló f
elad
atvé
gzés
, in
form
áció
győj
tés
és
ism
eret
szer
zés
mód
sze-
rein
ek a
lkal
maz
ása,
a
tanu
lt a
nyag
bıv
ítés
e kü
lönb
özı
info
rmác
ió-
hord
ozók
ból.
Inte
rnet
es
enci
klop
édiá
k és
ker
e-sı
prog
ram
ok h
aszn
álat
a.
Tör
téne
lem
, tár
sada
lmi
és á
llam
polg
ári
ism
ere-
tek:
ism
eret
szer
zés,
ta-
nulá
s, ö
náll
ó in
form
á-ci
ógyő
jtés
ado
tt té
máh
oz
külö
nböz
ı m
édiu
mok
-bó
l. F
öldr
ajz:
tájé
kozó
dás
a ha
zai f
öldr
ajzi
, kör
nye-
zeti
fol
yam
atok
ról -
in-
form
áció
győj
tés
inte
r-ne
tala
pú s
zolg
álta
táso
k-ka
l (té
nyek
, ada
tok,
me-
netr
ende
k, h
írek
, ide
gen-
forg
alm
i ajá
nlat
ok).
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
N
emze
ti k
önyv
tár,
sza
kkön
yvtá
r, e
lekt
roni
kus
köny
vtár
, kéz
ikön
yv, s
zakl
exik
on, s
zakk
önyv
, nap
ilap
, fol
yóir
at, b
ibli
ográ
-fi
a, li
nkgy
őjte
mén
y, k
eres
ıkér
dés,
tárg
yszó
, sze
rzıi
jog,
info
rmác
iós
érté
k, ir
odal
omje
gyzé
k.
A f
ejle
szté
s vá
rt
ered
mén
yei a
7.
évfo
lyam
vég
én
A t
anul
ó az
inf
orm
atik
ai e
szkö
zök
hasz
nála
ta t
émak
ör v
égér
e le
gyen
kép
es m
egfe
lelı
en tá
jéko
zódn
i a k
ülön
bözı
info
rmat
ikai
kör
nyez
etek
ben;
is
mer
je a
z in
form
atik
ai e
szkö
zök
mők
ödés
i elv
eit;
A
tan
uló
az a
lkal
maz
ói i
smer
etek
tém
akör
vég
ére
tudj
on d
okum
entu
mok
ba k
ülön
bözı
obj
ektu
mok
at b
eill
eszt
eni;
tu
djon
szö
vege
t, ké
pet é
s tá
bláz
atot
is ta
rtal
maz
ó do
kum
entu
mot
min
ta v
agy
leír
ás a
lapj
án e
lkés
zíte
ni;
tudj
on e
gysz
erő
tábl
ázat
ot lé
treh
ozni
. A
tan
uló
a pr
oblé
mam
egol
dás
info
rmat
ikai
esz
közö
kkel
és
mód
szer
ekke
l té
mak
ör v
égér
e lá
ssa
át a
pro
blém
ameg
oldá
s fo
lyam
atát
; is
mer
je f
el a
z in
form
atik
ai s
zem
léle
tet;
is
mer
je é
s ha
szná
lja
az a
lgor
itm
usle
író
eszk
özök
et;
legy
en k
épes
a p
robl
éma
meg
oldá
sáho
z sz
üksé
ges
hard
ver
és s
zoft
ver
eszk
özök
et k
ivál
aszt
ani;
is
mer
je a
kül
önbö
zı in
form
atik
ai e
szkö
zökr
ıl v
aló
adat
átvi
tel m
ódsz
erei
t;
ism
erje
egy
pro
gram
ozás
i nye
lv a
laps
zint
ő ut
asít
ásai
t;
A t
anul
ó az
inf
okom
mun
ikác
ió t
émak
ör v
égér
e le
gyen
kép
es h
aték
onya
n m
egta
láln
i és
kigy
őjte
ni a
kív
ánt i
nfor
mác
ióka
t az
inte
rnet
seg
ítsé
géve
l;
A t
anul
ó az
inf
orm
áció
s tá
rsad
alom
tém
akör
vég
ére
ism
erje
n m
egbí
zhat
ó in
form
áció
forr
ások
at;
legy
en k
épes
ért
ékel
ni a
z in
form
áció
hit
eles
ségé
t;
ism
erje
a s
zám
ítóg
ép v
édel
me
érde
kébe
n al
kalm
azha
tó le
hetı
sége
ket;
A
tan
uló
a kö
nyvt
ári
info
rmat
ika
tém
akör
vég
ére
a kö
nyvt
ár é
s az
inte
rnet
szo
lgál
tatá
sait
igén
ybe
véve
legy
en k
épes
öná
llóa
n re
levá
ns f
orrá
soka
t tal
álni
kon
krét
tan-
tárg
yi f
elad
atai
hoz.
8. é
vfol
yam
T
emat
ikai
egy
ség/
F
ejle
szté
si c
él
1. A
z in
form
atik
ai e
szk
özök
has
znál
ata
Óra
ker
et
3 ór
a E
lıze
tes
tud
ás
Az
oper
áció
s re
ndsz
er a
lapv
etı
funk
ciói
nak
ism
eret
e, a
lkal
maz
ása.
S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k T
árgy
i: S
zám
ítóg
épte
rem
, hál
ózat
, int
erne
tcsa
tlak
ozás
, kiv
etít
ı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Táj
ékoz
ódás
a k
ülön
bözı
info
rmat
ikai
kör
nyez
etek
ben.
Az
info
rmat
ikai
esz
közö
k m
őköd
ési e
lvei
nek
meg
ism
erés
e és
ha
szná
lata
. Az
oper
áció
s re
ndsz
er é
s a
szám
ítóg
épes
hál
ózat
ala
pszo
lgál
tatá
sain
ak h
aszn
álat
a. A
z is
mer
t esz
közö
k kö
zül
az a
dott
fel
adat
meg
oldá
sáho
z al
kalm
as h
ardv
er-
és s
zoft
vere
szkö
z ki
vála
sztá
sa.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Az
oper
áció
s re
ndsz
er k
arba
ntar
tási
fun
kció
i: b
izto
nság
i men
tés,
tö
rede
zett
ségm
ente
síté
s.
A h
álóz
ati s
zolg
álta
táso
k ki
alak
ulás
ának
röv
id tö
rtén
ete.
A
hál
ózat
i ope
ráci
ós r
ends
zere
k fu
nkci
ói, f
ıbb
szol
gált
atás
ai.
Vez
eték
es é
s ve
zeté
k né
lkül
i kap
csol
atok
. A
z is
kola
i hál
ózat
váz
lato
s fe
lépí
tése
, a s
zolg
álta
tó é
s a
mun
kaál
lom
ások
kap
cso-
lata
.
Tan
ári b
emut
atás
, ön
álló
kip
róbá
lás,
fe
lada
tmeg
oldá
s
Sze
mlé
ltet
ıesz
-kö
zök,
tárg
yak
Az
ism
ert
eszk
özök
köz
ül a
z ad
ott
fela
dat
meg
oldá
sáho
z al
kalm
as h
ardv
er-
és
szof
tver
eszk
öz k
ivál
aszt
ása
A f
elad
at e
lem
zése
, ann
ak e
ldön
tése
, hog
y a
prob
lém
a m
ilye
n in
form
atik
a es
z-kö
zzel
old
ható
meg
(pl
. mob
il e
szkö
z, s
zám
ítóg
ép, s
zám
ítóg
éphe
z ka
pcso
lt m
é-rı
mős
zer)
. A
kiv
álas
ztot
t esz
köz
funk
ciói
nak
meg
ism
erés
e, k
onfi
gurá
lása
. A
pro
blém
ameg
oldá
shoz
fel
hasz
nálh
ató
szof
tver
ek k
ivál
aszt
ása,
has
znál
atuk
el-
sajá
títá
sa (
pl. o
ktat
ószo
ftve
r, m
ulti
méd
iás
CD
, szö
vegs
zerk
eszt
ı, tá
bláz
atke
zelı
, pr
ezen
táci
ókés
zítı
).
Kül
önbö
zı tí
pusú
dok
umen
tum
ok n
yom
tatá
sa. N
yom
tatá
s fá
jlba
, PD
F á
llom
á-ny
ok k
észí
tése
. K
örny
ezet
tuda
tos
vise
lked
és n
yom
tatá
skor
. T
ömör
ítet
t áll
omán
y ta
rtal
mán
ak m
egte
kint
ése,
kic
som
agol
ása,
kiv
álas
ztot
t ál-
lom
ányo
k tö
mör
ítés
e.
Cso
port
mun
ka
taná
ri ir
ányí
tás-
sal,
fela
datt
al v
e-ze
tett
egy
éni
mun
ka, p
roje
kt-
fela
dato
k m
egol
dása
.
Fiz
ika;
kém
ia;
mat
ema-
tika
; bi
ológ
ia-
egés
zség
tan:
A ta
ntár
gyi
órán
fel
mer
ülı
fela
dato
k in
form
atik
ai e
szkö
zzel
tö
rtén
ı m
egol
dása
. Az
adot
t hel
yzet
hez
legj
ob-
ban
ille
szke
dı h
ardv
er
és s
zoft
ver
kivá
lasz
tása
. F
izik
ai, k
émia
i és
biol
ó-gi
ai, a
tanó
rán
bem
uta-
tott
kís
érle
t vag
y vi
zsgá
-la
t jeg
yzık
önyv
ének
ny
omta
tása
.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
H
álóz
at, h
álóz
ati s
zolg
álta
tás,
töm
örít
és, t
ömör
ítet
t áll
omán
y.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
2.
Alk
alm
azói
ism
eret
ek
Óra
ker
et
15 ó
ra
2.
1. Í
rott
és
aud
iovi
zuál
is d
oku
men
tum
ok e
lek
tron
iku
s lé
treh
ozás
a
Elı
zete
s tu
dás
A
z op
erác
iós
rend
szer
ala
pvet
ı fu
nkci
óina
k is
mer
ete,
alk
alm
azás
a. A
szö
vegs
zerk
eszt
és a
lapf
ogal
mai
nak
ism
eret
e. A
le
ggya
kori
bb k
arak
ter-
és
beke
zdés
form
ázás
ok ö
náll
ó vé
gzés
e.
Sze
mél
yi
Tov
ábbi
fel
téte
lek
Tár
gyi:
Szá
mít
ógép
tere
m, h
álóz
at, i
nter
netc
satl
akoz
ás, k
ivet
ítı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Szö
vege
s do
kum
entu
mok
létr
ehoz
ása,
áta
lakí
tása
, for
máz
ása.
Obj
ektu
mok
szö
vegb
en v
aló
elhe
lyez
ése.
Öss
zete
tt d
oku-
men
tum
kés
zíté
se. T
áblá
zatk
észí
tés
szöv
egsz
erke
sztı
vel.
Dig
itál
is k
épek
ala
kítá
sa, f
orm
ázás
a. H
angs
zerk
eszt
és. W
ebes
pu
blik
áció
kés
zíté
se.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Szöv
eges
, raj
zos
doku
men
tum
ok l
étre
hozá
sa, á
tala
kítá
sa, f
orm
ázás
a K
iseb
b m
éret
ő do
kum
entu
m m
inta
vag
y le
írás
ala
pján
tört
énı
szer
kesz
tése
. R
ajz
beil
lesz
tése
szö
vege
s do
kum
entu
mba
Mag
yar
nyel
v és
iro
da-
lom
: szö
vega
lkot
ás a
tá
rsad
alm
i (kö
zöss
égi)
él
et m
inde
n fo
ntos
terü
-le
tén
a pa
píra
lapú
és
az
elek
tron
ikus
mőf
ajok
ban
(pl.
levé
l, pá
lyáz
at, b
log,
w
eb 2
.0).
F
izik
a; k
émia
; bi
ológ
ia-
egés
zség
tan:
fiz
ikai
, ké
mia
i és
biol
ógia
i, a
tanó
rán
bem
utat
ott k
í-sé
rlet
vag
y vi
zsgá
lat
jegy
zıkö
nyvé
nek
elké
-sz
ítés
e.
Obj
ektu
mok
a s
zöve
gben
O
bjek
tum
ok b
eill
eszt
ése
a sz
öveg
be.
A s
zöve
gben
elh
elye
zhet
ı kü
lönb
özı
obje
ktum
ok (
kép,
szö
veg,
raj
z) tu
lajd
onsá
-ga
inak
meg
ism
erés
e, a
z eg
yes
jell
emzı
k m
ódos
ítás
a.
Táb
láza
tkés
zíté
s sz
öveg
szer
kesz
tıve
l T
áblá
zat b
eszú
rása
szö
vegb
e.
A tá
bláz
at tu
lajd
onsá
gain
ak b
eáll
ítás
a.
Cel
lam
ővel
etek
. T
áblá
zat f
orm
ázás
a.
Tan
ári b
emut
atás
, ön
álló
kip
róbá
lás,
fe
lada
tmeg
oldá
s,
fela
datt
al v
ezet
ett
önál
ló m
egis
me-
rés.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok
és f
elad
at-
lapo
k.
Öss
zete
tt d
okum
entu
m k
észí
tése
E
gysz
erő
szöv
eget
, raj
zot é
s tá
bláz
atot
is ta
rtal
maz
ó do
kum
entu
mok
elk
észí
tése
. S
zöve
g m
enté
se k
ülön
bözı
for
mát
umok
ban.
Fel
adat
tal v
eze-
tett
egy
éni m
un-
ka.
Elı
adás
ok, b
emut
atók
kés
zíté
se
Szö
veg
beil
lesz
tése
, for
máz
ása.
Elı
adás
ok, b
emut
atók
kés
zíté
se
Szö
veg
beil
lesz
tése
, for
máz
ása.
O
bjek
tum
ok b
eill
eszt
ése,
for
máz
ása.
B
emut
ató
men
tése
több
for
mát
umba
n.
Sze
mél
yes,
ille
t-ve
. isk
olai
ese
-m
ényh
ez k
ötıd
ı be
mut
ató
kész
íté-
se.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok,
kom
plex
fe
lada
tok.
Dig
itál
is k
épek
ala
kítá
sa, f
orm
ázás
a D
igit
ális
kép
ek je
llem
zıin
ek m
egis
mer
ése,
min
ıség
ének
javí
tása
. K
épsz
erke
sztı
pro
gram
has
znál
ata.
Mőv
elet
ek k
épek
kel,
képs
zerk
eszt
és, k
épvá
-gá
s. M
ontá
zs k
észí
tése
.
Tan
ári b
emut
atás
, ön
álló
kip
róbá
lás
Föl
draj
z; f
izik
a; t
örté
ne-
lem
, tár
sada
lmi
és á
l-la
mpo
lgár
i is
mer
etek
: ég
i fot
óról
és
mőh
old-
felv
étel
rıl s
zerz
ett i
n-fo
rmác
iók,
tény
ek; s
aját
m
unká
k, g
yőjt
ések
fel
-ha
szná
lása
az
elek
tron
i-ku
s ké
pala
kítá
s so
rán.
V
izuá
lis
kult
úra:
a te
ch-
nika
i méd
ium
ok k
épal
-ko
tó m
ódsz
erei
nek
meg
-is
mer
ése;
viz
uáli
s re
k-lá
mok
ele
mzé
se.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
S
zöve
g, d
igit
ális
kép
(m
éret
, szí
n, s
zínm
élys
ég, k
ontr
aszt
), w
ebla
p, b
log,
web
2.0
.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
2.
2. A
dat
kez
elés
, ad
atfe
ldol
gozá
s, in
form
áció
meg
jele
nít
és
Elı
zete
s tu
dás
A
z op
erác
iós
rend
szer
ala
pvet
ı fu
nkci
óina
k is
mer
ete,
alk
alm
azás
a. P
éldá
k m
egne
vezé
se a
tábl
ázat
ok m
inde
nnap
i éle
tben
tö
rtén
ı ha
szná
latá
ra v
onat
kozó
an. A
lkal
maz
ói p
rogr
amok
fáj
lmőv
elet
ei. A
térk
épha
szná
lat a
lapj
aina
k is
mer
ete.
S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k T
árgy
i: S
zám
ítóg
épte
rem
, hál
ózat
, int
erne
tcsa
tlak
ozás
, kiv
etít
ı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Táb
láza
tkez
elés
. Táb
láza
tos
doku
men
tum
ok k
észí
tése
. Az
adat
keze
lés
alap
jain
ak f
ejle
szté
se. A
z in
form
áció
és
adat
ábr
á-zo
lása
, ért
elm
ezés
e, g
rafi
kus
eszk
özök
, mód
szer
ek. T
érké
phas
znál
ati i
smer
etek
fel
hasz
nálá
sa, k
eres
ése
az in
tern
eten
.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Táb
láza
tos
doku
men
tum
ok. A
z ad
atke
zelé
s al
apja
i T
áblá
zato
k ha
szná
lata
a m
inde
nnap
i éle
tben
. A
dato
k tá
bláz
atos
for
máb
a re
ndez
ése,
fel
dolg
ozás
a.
Kép
lete
k sz
erke
szté
se. A
kon
stan
s, r
elat
ív é
s ab
szol
út h
ivat
kozá
s fo
galm
ának
m
egis
mer
ése.
Fel
adat
tal v
eze-
tett
öná
lló
mun
-ka
.
Ism
eret
ek a
lkal
maz
ása
az
újab
b is
mer
etek
meg
szer
-zé
sébe
n, a
gya
korl
ati é
let-
ben
és m
ás ta
ntár
gyak
ke-
reté
ben
(pl.
száz
alék
, ka-
mat
os k
amat
, ter
ület
-, f
el-
szín
-, té
rfog
atsz
ámít
ás,
rela
tív
gyak
oris
ág, v
aló-
szín
őség
, log
arit
mus
függ
-vé
ny).
Táb
láza
tok
kész
íté-
se.
Meg
figy
elés
ben,
mér
és-
ben,
szá
mlá
lásb
an, s
zám
o-lá
sban
, kís
érle
tben
győ
jtöt
t ad
atpá
rok,
ada
thár
mas
ok
rend
ezés
e (p
l. tá
bláz
atba
),
kapc
sola
tok
vizs
gála
ta.
Táb
láza
t hiá
nyzó
ada
tain
ak
kere
sése
ado
tt s
zabá
lyna
k,
össz
efüg
gésn
ek m
egfe
le-
lıen
, ill
etve
fel
ism
ert k
ap-
csol
at s
zeri
nt. A
z „ö
ssze
-fü
ggés
” m
egal
kotá
sa a
táb-
láza
t ele
mpá
rjai
(el
emhá
r-m
asai
) kö
zti k
apcs
olat
ál-
talá
nosí
tása
ként
; ell
enır
-zé
se.
Fiz
ika;
kém
ia;
biol
ógia
-eg
észs
égta
n, fö
ldra
jz: M
é-ré
si a
dato
k, á
brák
, ért
el-
mez
ése.
Ter
més
zeti
jele
n-sé
gek,
fol
yam
atok
idıb
eli
lefo
lyás
ának
leír
ása
függ
-vé
nyek
kel,
diag
ram
ok
elem
zése
, ért
elm
ezés
e.
Pro
gram
ok, f
el-
adat
lapo
k.
Az
info
rmác
ió é
s ad
at á
bráz
olás
a, é
rtel
mez
ése,
gra
fiku
s es
zköz
ök, m
ódsz
erek
D
iagr
amok
kés
zíté
se. D
iagr
amtí
pus
kivá
lasz
tása
, sze
rkes
ztés
e, m
ódos
ítás
a.
Tan
ári b
emut
atás
, ön
álló
kip
róbá
lás,
fe
lada
tmeg
oldá
s,
fela
datt
al v
ezet
ett
önál
ló m
egis
me-
rés,
Mat
emat
ika:
szá
mok
, m
ővel
etek
, egy
éb m
ate-
mat
ikai
szi
mbó
lum
ok
(pl.
képe
k, s
zaka
szos
áb
rák,
dia
gram
ok, t
áblá
-za
tok,
mőv
elet
ek, n
yito
tt
mon
dato
k) a
lapj
án a
z ál
talu
k le
írt v
alós
ágos
he
lyze
tek,
tört
énés
ek,
össz
efüg
gése
k el
képz
e-lé
se.
Fiz
ika;
kém
ia;
föld
rajz
; bi
ológ
ia-e
gész
ségt
an: a
vi
zsgá
lt te
rmés
zeti
és
tech
nika
i ren
dsze
rek
ál-
lapo
tána
k le
írás
ára
szol
-gá
ló s
zem
pont
ok é
s m
ódsz
erek
meg
ism
eré-
se, h
aszn
álat
a.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok,
gya
korl
ó fe
lada
tok.
Tér
képh
aszn
álat
i is
mer
etek
fel
hasz
nálá
sa, k
eres
ése
az i
nter
nete
n T
emat
ikus
térk
épek
ker
esés
e az
inte
rnet
en. T
érké
phas
znál
ati i
smer
etek
. Tér
képe
k ha
szná
lata
. Ker
esés
a té
rkép
en, t
érké
pek
átal
akít
ása.
Föl
draj
z; f
izik
a: A
térb
e-li
tájé
kozó
dást
szo
lgál
ó es
zköz
ök é
s m
ódsz
erek
al
apja
inak
és
felh
aszn
á-lá
sána
k m
egis
mer
ése.
A
GP
S id
ı-, t
ávol
ság-
és
sebe
sség
adat
aina
k ér
-te
lmez
ése.
Tér
képp
rogr
am
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
A
datb
evit
el, j
avít
ás, m
ásol
ás, m
ozga
tás,
cel
la, o
szlo
p, s
or, a
ktív
cel
la, t
arto
mán
y, m
unka
lap,
mun
kafü
zet,
cell
ahiv
atko
zás,
ko
nsta
ns, r
elat
ív é
s ab
szol
út h
ivat
kozá
s, k
éple
t, fü
ggvé
ny, d
iagr
am.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
3.
Pro
blé
mam
egol
dás
info
rmat
ikai
esz
köz
ökk
el é
s m
ódsz
erek
kel
Ó
rak
eret
7
óra
3.
1. A
pro
blé
mam
egol
dás
hoz
szü
ksé
ges
mód
szer
ek é
s es
zköz
ök k
ivál
aszt
ása
Elı
zete
s tu
dás
Az
info
rmác
ió v
ilág
ában
val
ó tá
jéko
zódá
s ké
pess
ége,
néh
ány
jelr
ends
zer
ism
eret
e, h
aszn
álat
a. A
z in
form
áció
felh
aszn
álás
et
ikai
sza
bály
aina
k, v
eszé
lyei
nek
ism
eret
e. A
lgor
itm
usle
írás
esz
köze
inek
ism
eret
e. E
gysz
erő
foly
amat
ábra
ért
elm
ezés
e,
kész
ítés
e. A
z al
gori
tmus
kész
ítés
legf
onto
sabb
lépé
sein
ek a
lkal
maz
ása.
Leg
aláb
b eg
y pr
ogra
moz
ási n
yelv
ism
eret
e, a
lap-
szin
tő a
lkal
maz
ása.
S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k T
árgy
i: S
zám
ítóg
épte
rem
, hál
ózat
, int
erne
tcsa
tlak
ozás
, kiv
etít
ı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Alg
orit
mus
leír
ása.
A f
elad
atm
egol
dást
seg
ítı
eszk
özök
ism
erés
e. C
sopo
rtos
fel
adat
meg
oldá
s. F
ejle
sztı
i kör
nyez
etbe
n va
ló ö
ssze
tett
pro
blém
a m
egol
dása
.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
A p
robl
émák
meg
oldá
sáho
z sz
üksé
ges
eszk
özök
és
mód
szer
ek m
egis
mer
ése
Az
algo
ritm
usle
írás
esz
köze
inek
mél
yebb
els
aját
ítás
a (p
l. fo
lyam
atáb
ra e
lem
ei-
nek
bıví
tése
).
Egy
szer
ő al
gori
tmus
ok le
írás
a al
gori
tmus
leír
ó ny
elve
n.
A f
elad
atm
egol
dást
seg
ítı
lehe
tısé
gek
meg
ism
erés
e.
Fel
adat
tal v
eze-
tett
egy
éni é
s cs
opor
tos
mun
ka
taná
ri ir
ányí
tás
mel
lett
.
Mat
emat
ika:
Alg
orit
mus
kö
veté
se, é
rtel
mez
ése,
ké
szít
ése.
E
lem
ek e
lren
dezé
se k
ü-lö
nfél
e sz
empo
ntok
sze
-ri
nt; r
ends
zere
zést
seg
ítı
eszk
özök
(fa
diag
ram
, út
diag
ram
, táb
láza
tok)
ha
szná
lata
, kés
zíté
se.
Meg
alko
tott
ren
dsze
r át
alak
ítás
a.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok
és f
elad
at-
lapo
k.
Pro
blém
ák m
egol
dása
öná
llóa
n, i
llet
ve i
rány
ítot
t cs
opor
tmun
kába
n Is
kola
i éle
thez
kap
csol
ódó
prob
lém
ák, i
llet
ve v
álas
ztot
t saj
át f
elad
atok
meg
oldá
-sa
öná
llóa
n va
gy ir
ányí
tott
cso
port
mun
kába
n.
Mag
yar
nyel
v és
iro
da-
lom
; id
egen
nye
lv;
tör-
téne
lem
, tár
sada
lmi
és
álla
mpo
lgár
i is
mer
etek
: A
tant
árgy
ak ta
nany
aga-
inak
fel
dolg
ozás
a, a
dat-
győj
tés
inte
rnet
en. A
z ad
atok
táro
lása
és
cser
é-je
kül
önbö
zı in
form
ati-
kai e
szkö
zök
felh
aszn
á-lá
sáva
l.
A r
obot
ika
alap
jain
ak m
egis
mer
ése,
egy
szer
ő ve
zérl
ési
prob
lém
ák m
egol
dása
A
lakz
atok
raj
zolá
sa, v
agy
egys
zerő
vez
érlé
ses
játé
k ké
szít
ése
vala
mel
y fe
jles
ztıi
kö
rnye
zetb
en.
A p
aram
éter
érté
kek
vált
ozta
tása
, a v
álto
ztat
ások
hat
ásán
ak ta
nulm
ányo
zása
.
Cso
port
mun
ka
taná
ri ir
ányí
tás-
sal.
Mat
emat
ika:
Táj
ékoz
ó-dá
s a
síkb
an (
alap
vetı
fo
galm
ak é
s el
járá
sok
feli
dézé
se, a
lkal
maz
ása)
. A
tájé
kozó
dást
seg
ítı
visz
onyo
k is
mer
ete.
A
fel
téte
lekn
ek m
egfe
le-
lı a
lkot
ások
elk
épze
lése
a
meg
alko
tásu
k el
ıtt.
Sze
rkes
ztés
ek k
ülön
féle
sz
erke
szté
si e
szkö
zökk
el
és e
ljár
ások
kal.
Obj
ektu
mok
létr
ehoz
ása
szab
adon
, ado
tt f
elté
te-
lek
szer
int.
Geo
met
riai
fog
alm
ak
ism
eret
e, g
eom
etri
ai
alak
zato
k tu
lajd
onsá
gai-
nak
ism
eret
e.
Koo
rdin
átar
ends
zer,
ko-
ordi
nátá
k is
mer
ete.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok,
gya
korl
ó fe
lada
tok.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
U
tasí
tás,
elá
gazá
s, c
iklu
s, f
elté
tel,
prog
ram
kód,
fut
tatá
s, f
ordí
tás,
tesz
telé
s.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
3.
2. A
lgor
itm
izál
ás é
s ad
atm
odel
lezé
s
Elı
zete
s tu
dás
E
gysz
erő
prog
ram
ozás
i nye
lv, f
ejle
sztı
i kör
nyez
et is
mer
ete.
Ada
tbev
itel
, a v
éger
edm
ény
meg
jele
níté
se, g
rafi
kai a
lapi
s-m
eret
ek.
Sze
mél
yi
Tov
ábbi
fel
téte
lek
Tár
gyi:
Szá
mít
ógép
tere
m, h
álóz
at, i
nter
netc
satl
akoz
ás, k
ivet
ítı.
A
tem
atik
ai e
gysé
g n
evel
ési-
fejl
eszt
ési
célj
ai
Öss
zete
tt a
lgor
itm
usok
kés
zíté
se, é
s ez
ek p
rogr
amba
n va
ló m
egva
lósí
tása
. Az
alul
ról f
elfe
lé é
pítk
ezés
elv
ének
ism
eret
e.
Az
eljá
ráso
k és
a r
ekur
zió
alka
lmaz
ása.
Az
össz
etet
t ada
ttíp
usok
alk
alm
azás
a és
kez
elés
e. A
fej
lesz
tıi k
örny
ezet
pro
gram
ál
lapo
tjel
lem
zıin
ek k
ezel
ése.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Ado
tt f
elad
at m
egol
dásá
hoz
algo
ritm
usel
emek
, alg
orit
mus
ok t
erve
zése
, vég
reha
j-tá
sa
Alg
orit
mus
kód
olás
a a
szám
ítóg
ép s
zám
ára
egys
zerő
pro
gram
ozás
i nye
lven
. A
z el
járá
skés
zíté
s el
ınye
inek
viz
sgál
ata,
elj
árás
ok a
lkal
maz
ása
(par
amét
erez
és,
felt
étel
es u
tasí
táso
k, c
iklu
sok,
rek
urzi
ók).
Ö
ssze
tett
alg
orit
mus
ok k
észí
tése
az
alul
ról f
elfe
lé é
pítk
ezés
és
a lé
pése
nkén
ti f
i-no
mít
ás e
lve
alap
ján.
Fel
adat
tal v
eze-
tett
egy
éni é
s cs
opor
tos
mun
ka.
Mat
emat
ika:
Alg
orit
mus
kö
veté
se, é
rtel
mez
ése,
ké
szít
ése.
R
ends
zera
lkot
ás -
ele
-m
ek e
lren
dezé
se k
ülön
-fé
le s
zem
pont
ok s
zeri
nt;
rend
szer
ezés
t seg
ítı
eszk
özök
(fa
diag
ram
, út
diag
ram
, táb
láza
tok)
ha
szná
lata
, kés
zíté
se.
Meg
alko
tott
ren
dsze
r át
alak
ítás
a.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok
és f
elad
at-
lapo
k.
A p
robl
émam
egol
dásh
oz s
züks
éges
ada
tok
és a
z er
edm
ény
kapc
sola
ta
A b
emen
ı ad
atok
, a k
imen
ı ad
atok
és
a vá
ltoz
ók é
rték
eine
k m
egad
ása,
a b
emen
ı ad
at é
s er
edm
ény
kapc
sola
tána
k m
egfi
gyel
ése.
A
pro
gram
ozás
ere
dmén
yein
ek to
vább
i fel
hasz
nálá
sa.
Fel
adat
tal v
eze-
tett
egy
éni m
un-
ka.
Fiz
ika,
kém
ia: m
ővel
e-te
k, ö
ssze
függ
ések
ki-
szám
olás
a, s
zám
ítóg
épes
m
érés
ek e
lvég
zése
. M
atem
atik
a: O
ktat
ási-
tanu
lási
tech
noló
giák
kal
való
meg
ism
erke
dés,
az
ok é
rtel
mes
, int
erak
tív
hasz
nála
ta.
A p
rogr
amoz
ni k
íván
t m
ővel
ette
l kap
csol
atos
al
apve
tı is
mer
etek
.
Ele
mi
és ö
ssze
tett
ada
tok
meg
külö
nböz
teté
se, k
ezel
ése
Ele
mi é
s ös
szet
ett a
datt
ípus
ok je
llem
zıin
ek m
egis
mer
ése,
alk
alm
azás
uk. A
z ös
z-sz
etet
t ada
tok
keze
lése
.
Mat
emat
ika:
a f
elté
te-
lekk
el v
aló
össz
evet
és
sorá
n an
nak
tuda
tosí
tása
, ho
gy a
fel
téte
lek
hogy
an
befo
lyás
oljá
k az
ere
d-m
ényt
.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok,
gya
korl
ó fe
lada
tok
Rob
otve
zérl
ési,
gra
fika
i fe
lada
tok
meg
oldá
sa f
ejle
sztı
rend
szer
rel
Tek
nıc
álla
potá
nak
vált
ozta
tása
, áll
apot
jell
emzı
inek
ism
eret
e.
Fel
adat
tal v
eze-
tett
egy
éni é
s cs
opor
tos
mun
ka
taná
ri ir
ányí
tás
mel
lett
.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
A
lulr
ól f
elfe
lé é
pítk
ezés
elv
e, lé
pése
nkén
ti f
inom
ítás
elv
e, e
lem
i ada
t, be
men
ı ad
at, k
imen
ı ad
at, ö
ssze
tett
ada
t, vá
ltoz
ó.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
3.
3. E
gysz
erő
bb
fol
yam
atok
mod
elle
zése
Elı
zete
s tu
dás
E
gysz
erő
prog
ram
ozás
i nye
lv, v
ezér
lés
szem
léle
tő f
ejle
sztı
i kör
nyez
et is
mer
ete.
Az
eljá
rás
alka
lmaz
ásán
ak é
s az
elj
árás
pa
ram
éter
ének
ism
eret
e.
Sze
mél
yi
Tov
ábbi
fel
téte
lek
Tár
gyi:
Szá
mít
ógép
tere
m, h
álóz
at, i
nter
netc
satl
akoz
ás, k
ivet
ítı.
A
tem
atik
ai e
gysé
g n
evel
ési-
fejl
eszt
ési
célj
ai
Vél
etle
nszá
m g
ener
álás
a, v
élet
len
esem
ény
szim
ulál
ása.
Vél
etle
n es
emén
yek
mod
elle
zése
.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Vél
etle
n je
lens
égek
mod
ellj
eine
k m
egis
mer
ése,
a p
aram
éter
mód
osít
ás h
atás
aina
k m
egfi
gyel
ése
Vél
etle
nszá
m g
ener
álás
a, a
vél
etle
nszá
mok
alk
alm
azás
a pr
ogra
mok
ban.
T
antá
rgyi
szi
mul
áció
s pr
ogra
mok
has
znál
ata,
a p
aram
éter
vált
ozta
tás
hatá
sain
ak
vizs
gála
ta.
Fel
adat
tal v
eze-
tett
öná
lló
mun
-ka
.
Kém
ia;
fizi
ka;
biol
ógia
-eg
észs
égta
n; f
öldr
ajz:
sz
imul
áció
s pr
ogra
mok
.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
V
élet
lens
zám
, vél
etle
n es
emén
y, m
odel
l, pa
ram
éter
, szi
mul
áció
.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
4.
In
fok
omm
un
ikác
ió
Óra
ker
et
4 ór
a
4.1.
In
form
áció
ker
esés
, in
form
áció
köz
lési
ren
dsz
erek
Elı
zete
s tu
dás
B
öngé
szıp
rogr
amok
, ker
esık
, lev
elez
ıren
dsze
rek
hasz
nála
ta. I
nfor
mác
ióke
resé
s az
inte
rnet
en. M
egad
ott m
ővek
ele
ktro
-ni
kus
kata
lógu
sban
val
ó vi
ssza
kere
sése
. S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k T
árgy
i: S
zám
ítóg
épte
rem
, hál
ózat
, int
erne
tcsa
tlak
ozás
, kiv
etít
ı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Az
info
rmác
iók
haté
kony
ker
esés
e, a
legf
onto
sabb
info
rmác
iók
meg
talá
lása
, a h
itel
es é
s ne
m h
itel
es in
form
áció
k m
egkü
-lö
nböz
teté
se, i
nfor
mác
iók
krit
ikus
kez
elés
e, a
tart
alm
ak p
ubli
kálá
sra
való
elı
kész
ítés
e.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Info
rmác
iófo
rrás
ok i
rány
ítot
t ki
vála
sztá
sa, h
itel
essé
géne
k vi
zsgá
lata
, sze
lekt
álá-
sa
Az
info
rmác
iók
elem
zése
hit
eles
ség
szem
pont
jábó
l. T
öbb
haso
nló
tart
alm
ú ol
dal ö
ssze
haso
nlít
ása,
a h
ason
lósá
gok
és k
ülön
bség
ek
vizs
gála
ta.
Ell
enır
zött
és
nem
ell
enır
zött
old
alak
öss
zeha
sonl
ítás
a.
Meg
besz
élés
.
Fiz
ika:
term
észe
ttud
o-m
ányo
s an
yago
k gy
őjté
-se
, a m
egbí
zhat
óság
vi
zsgá
lata
.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok
Nyo
mta
tásr
a és
web
es p
ubli
kálá
sra
szán
t do
kum
entu
mok
kés
zíté
se
A p
ubli
káci
óra
alka
lmas
fáj
lfor
mát
umok
meg
ism
erés
e, s
peci
ális
tula
jdon
sága
ik,
tart
alm
i, fo
rmai
köv
etel
mén
yeik
ism
eret
e.
Tar
talo
m k
özzé
téte
le, i
nter
nete
s ol
dala
k fe
ltöl
tése
egy
nyi
lván
os tá
rhel
yre,
ter-
jesz
tésr
e sz
ánt d
okum
entu
mok
elh
elye
zése
. Osz
tály
honl
apok
kés
zíté
se, a
z is
kola
i es
emén
yeke
n ké
szül
t fén
ykép
ek f
eltö
ltés
e, v
ideo
anya
gok
publ
ikál
ása
közö
sség
i po
rtál
on.
Cso
port
mun
ka
taná
ri ir
ányí
tás-
sal,
fela
datt
al v
e-ze
tett
egy
éni
mun
ka, p
roje
kt-
fela
dato
k m
egol
dása
.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
K
eres
és, l
etöl
tés,
pub
liká
lás,
hit
eles
ség.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
4.
2. A
z in
form
áció
s te
chn
ológ
ián
ala
puló
kom
mu
nik
áció
s fo
rmák
Elı
zete
s tu
dás
E
lekt
roni
kus
levé
l írá
sa, f
ogad
ása,
új p
osta
fiók
reg
iszt
rálá
sa.
Sze
mél
yi
Tov
ábbi
fel
téte
lek
Tár
gyi:
Szá
mít
ógép
tere
m, h
álóz
at, i
nter
netc
satl
akoz
ás, k
ivet
ítı.
A
tem
atik
ai e
gysé
g n
evel
ési-
fejl
eszt
ési
célj
ai
A m
oder
n in
foko
mm
unik
áció
s es
zköz
ök h
aték
ony
hasz
nála
ta.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
A k
omm
unik
áció
s m
odel
l m
egis
mer
ése
Fel
elıs
mag
atar
tás
az o
nlin
e vi
lágb
an.
Az
onli
ne k
omm
unik
áció
ban
rejl
ı ve
szél
yek
elle
ni v
édek
ezés
. A
datv
édel
em, p
ubli
kus
és n
em p
ubli
kus
adat
ok m
egkü
lönb
özte
tése
. Véd
ekez
és
az á
rtó
szán
dékú
ada
tlop
ások
kal s
zem
ben.
Meg
besz
élés
.
Erk
ölcs
tan:
társ
adal
mi
szab
ályo
k, n
orm
ák; m
á-so
k ti
szte
letb
en ta
rtás
a;
fele
lıss
égvá
llal
ás.
A k
omm
unik
áció
s cé
lnak
meg
fele
lı v
álas
ztás
a m
édiu
mok
köz
ött
A k
ülön
bözı
méd
ium
okba
n re
jlı
lehe
tısé
gek,
elı
nyei
k, h
átrá
nyai
k a
több
i méd
i-um
mal
sze
mbe
n.
A f
ogya
tékk
al é
lıkk
el v
aló
és a
fog
yaté
kkal
élı
k kö
zött
i kom
mun
ikác
iót b
izto
sí-
tó e
szkö
zök
meg
ism
erés
e.
Lát
ássé
rült
ekne
k ké
szül
t old
alak
meg
teki
ntés
e. M
ozgá
ssér
ülte
k sz
ámít
ógép
-ke
zelé
si le
hetı
sége
inek
meg
ism
erés
e. A
kor
mán
ypor
tál l
átás
sérü
ltek
szá
már
a ké
szül
t old
alán
ak m
egis
mer
ése.
Fel
adat
tal v
eze-
tett
öná
lló
mun
-ka
.
Tör
téne
lem
, tár
sada
lmi
és á
llam
polg
ári
ism
ere-
tek:
köz
össé
gi p
ortá
l-ok
on m
egje
lenı
sze
mé-
lyes
ada
tok
vizs
gála
ta a
vé
dele
m é
s ad
atbi
zton
-sá
g sz
empo
ntjá
ból.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok
és f
elad
at-
lapo
k.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
In
tern
etes
kom
mun
ikác
ió, m
obil
kom
mun
ikác
ió, a
datv
édel
em.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
5.
Az
info
rmác
iós
társ
adal
om
Óra
ker
et
3 ór
a
5.1.
Az
info
rmác
iók
ezel
és j
ogi é
s et
ikai
von
atk
ozás
ai
Elı
zete
s tu
dás
A
z in
form
atik
ai b
izto
nság
gal k
apcs
olat
os ta
pasz
tala
t. In
form
áció
keze
léss
el k
apcs
olat
os ta
pasz
tala
t. In
foko
mm
unik
áció
s es
zköz
ök h
aszn
álat
a so
rán
tanú
síto
tt v
isel
kedé
si m
ódok
meg
figy
elés
e, v
élem
énye
zése
. S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k T
árgy
i: S
zám
ítóg
épte
rem
, hál
ózat
, int
erne
tcsa
tlak
ozás
, kiv
etít
ı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Az
info
rmác
ió e
lıál
lítá
sa, m
egos
ztás
a, te
rjes
ztés
e, h
aszn
álat
a, á
tala
kítá
sa.
Az
info
rmác
ió k
ezel
ése
sorá
n fe
lmer
ülı
vesz
élye
k el
hárí
tásá
nak
a le
hetı
sége
i. A
z in
form
áció
forr
ások
hit
eles
ségé
nek
érté
kelé
se.
Vis
elke
dési
sza
bály
ok k
özös
kia
lakí
tása
, a k
ultu
rált
egy
ütté
lés
szab
álya
inak
bet
artá
sa.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Az
info
rmác
iófo
rrás
ok e
tiku
s fe
lhas
znál
ásán
ak m
egis
mer
ése
Az
info
rmác
iósz
erzé
s fo
lyam
atán
ak is
mer
ete.
A
z in
form
áció
forr
ások
eti
kus
felh
aszn
álás
a.
Az
info
rmác
iófo
rrás
ok f
eltü
ntet
ése.
A
z in
form
áció
ért
ékké
nt v
aló
keze
lése
. A
z in
form
áció
meg
oszt
ásán
ak f
olya
mat
a az
eti
kai é
s jo
gi e
lvár
ások
bet
artá
sáva
l.
Bem
utat
ás, k
is-
elıa
dás.
Tec
hnik
a, é
letv
itel
és
gyak
orla
t: a
sze
mél
yes
fele
lıss
ég b
elát
ása
és
érvé
nyes
ítés
e a
közv
et-
len
körn
yeze
t ala
kítá
sá-
ban.
F
izik
a; k
émia
; bi
ológ
ia-
egés
zség
tan;
föl
draj
z;
tört
énel
em, t
ársa
dalm
i és
áll
ampo
lgár
i is
mer
e-te
k: s
zám
ítóg
éppe
l seg
í-te
tt ta
nulá
s m
ódsz
erei
-ne
k al
kalm
azás
a (i
nfor
-m
áció
k ke
resé
se, k
önyv
-tá
r-, f
olyó
irat
- és
inte
r-ne
thas
znál
at, a
datb
ázis
-ok
, szi
mul
áció
k ha
szná
-la
ta, k
isel
ıadá
sok
terv
e-zé
se).
M
agya
r ny
elv
és i
roda
-lo
m: a
z in
form
áció
s ko
mm
unik
áció
s tá
rsad
a-lo
m m
őfaj
aina
k m
egfe
-le
lı o
lvas
ási s
zoká
sok
gyak
orlá
sa, a
z ez
ekhe
z ka
pcso
lódó
tipi
kus
hibá
k és
ves
zély
ek f
elis
mer
é-se
, kik
üszö
bölé
se.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok,
gya
korl
ó fe
lada
tok.
Az
info
rmác
ió é
s az
inf
orm
atik
a em
beri
kap
csol
atok
ra g
yako
rolt
hat
ásán
ak m
eg-
ism
erés
e A
z in
form
áció
sze
repe
az
info
rmác
iós
társ
adal
omba
n.
Az
info
rmat
ikai
esz
közö
k ha
szná
latá
nak
köve
tkez
mén
yei.
Az
info
rmat
ikai
esz
közö
k ha
szná
latá
nak
köve
tkez
mén
yei a
z em
beri
kap
csol
atok
-ra
.
Kis
elıa
dás.
Tec
hnik
a, é
letv
itel
és
gyak
orla
t: a
pro
blém
a m
egol
dásá
hoz
szük
sége
s ko
mpl
ex tá
jéko
zódá
s.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok,
kom
plex
fe
lada
tok.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
In
form
áció
, inf
orm
áció
forr
ás, h
itel
essé
g, m
egbí
zhat
óság
.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
5.
2. A
z e-
szol
gált
atás
ok s
zere
pe
és h
aszn
álat
a
Elı
zete
s tu
dás
É
letk
ori s
aját
ossá
gokn
ak m
egfe
lelı
ele
ktro
niku
s sz
olgá
ltat
ások
kal k
apcs
olat
os ta
pasz
tala
tok,
vél
emén
yek
meg
foga
lmaz
á-sa
. S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k T
árgy
i: S
zám
ítóg
épte
rem
, hál
ózat
, int
erne
tcsa
tlak
ozás
, kiv
etít
ı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Az
elek
tron
ikus
szo
lgál
tatá
sok
hétk
özna
pi é
letb
en b
etöl
tött
sze
repé
nek
feli
smer
ése.
A
z el
ektr
onik
us s
zolg
álta
táso
k ig
ényb
evét
elek
or a
biz
tons
ág f
igye
lem
bevé
tele
. A
z el
ektr
onik
us s
zolg
álta
táso
k ha
szná
lata
köz
ben
a kr
itik
us s
zem
léle
tmód
kia
lakí
tása
. A
szo
lgál
tatá
sok
mők
ödés
ének
meg
figy
elés
e, m
egér
tése
. A
z el
ektr
onik
us s
zolg
álta
táso
k eg
yes
funk
ciói
nak
kipr
óbál
ása.
A
szo
lgál
tatá
sok
igén
ybev
étel
éhez
szü
kség
es e
ljár
ások
meg
ism
erés
e. A
szo
lgál
tatá
sok
igén
ybev
étel
e, il
letv
e le
mon
dása
.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Az
e-sz
olgá
ltat
ások
has
znál
atán
ak c
élir
ányo
s m
egis
mer
ése
Táj
ékoz
ódás
néh
ány
onli
ne s
zolg
álta
tás
célj
áról
és
az ig
ényb
evét
el le
hetı
ségé
rıl.
Az
elek
tron
ikus
szo
lgál
tatá
sok
céls
zerő
fun
kció
inak
meg
ism
erés
e.
Az
elek
tron
ikus
szo
lgál
tatá
sok
szab
álya
inak
ért
elm
ezés
e.
Az
elek
tron
ikus
szo
lgál
tatá
sok
mők
ödés
ének
meg
ism
erés
e.
A s
zolg
álta
táso
k ig
ényb
evét
elek
or a
lkal
maz
ott f
onto
sabb
elj
árás
ok é
rtel
mez
ése.
R
egis
ztrá
ciós
fol
yam
atok
lépé
sei.
Azo
nosí
tók,
jels
zava
k ha
szná
lata
. A
szo
lgál
tatá
s le
mon
dása
. A
z el
ektr
onik
us s
zolg
álta
táso
k je
llem
zıi.
A s
zolg
álta
tást
igén
ybe
vevı
k jo
gain
ak is
mer
ete.
Fel
adat
tal v
eze-
tett
egy
éni é
s cs
opor
tos
mun
ka.
Tec
hnik
a, é
letv
itel
és
gyak
orla
t: a
meg
taka
rí-
tási
lehe
tısé
gek
feli
sme-
rése
, a h
aték
onys
ág,
egés
zség
- és
kör
nyez
et-
tuda
toss
ág é
rvén
yesí
té-
se.
Sze
mlé
ltet
ıesz
-kö
zök,
tárg
yak,
pr
ogra
mok
, fel
-ad
atla
pok.
Vír
uske
resı
pro
gram
ok h
aszn
álat
a V
írus
fog
alm
ának
meg
érté
se.
Véd
ekez
és a
vír
usok
ell
en.
Vír
uske
resı
pro
gram
alk
alm
azás
a.
A p
rogr
am ü
zene
tein
ek é
rtel
mez
ése.
Tan
ári b
emut
atás
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
In
form
áció
s tá
rsad
alom
, méd
ia, e
lekt
roni
kus
szol
gált
atás
, reg
iszt
ráci
ó, le
irat
kozá
s, a
zono
sító
, jel
szó.
Tem
atik
ai e
gysé
g/
Fej
lesz
tési
cél
6.
Kön
yvtá
ri in
form
atik
a Ó
rak
eret
4
óra
Elı
zete
s tu
dás
A
z is
kola
i kön
yvtá
r ön
álló
has
znál
ata
a ra
ktár
i ren
d is
mer
etéb
en. K
özkö
nyvt
ári t
apas
ztal
atok
. Kön
yvtá
ri k
atal
ógus
ok ir
á-ny
ítot
t has
znál
ata.
Az
önál
ló m
őre
való
hiv
atko
zás
alap
jain
ak is
mer
ete.
S
zem
élyi
T
ováb
bi f
elté
tele
k T
árgy
i: S
zám
ítóg
épte
rem
, hál
ózat
, int
erne
tcsa
tlak
ozás
, kiv
etít
ı.
A t
emat
ikai
egy
ség
nev
elés
i-fe
jles
ztés
i cé
ljai
Az
isko
lai é
s la
kóhe
lyi k
önyv
tár
alap
szol
gált
atás
aina
k és
a k
ülön
bözı
info
rmác
iófo
rrás
okna
k ön
álló
, alk
otó
és e
tiku
s fe
l-ha
szná
lása
egy
szer
ő ta
nulm
ányi
fel
adat
ok e
gyén
i és
csop
orto
s m
egol
dása
sor
án.
Ism
eret
ek/f
ejle
szté
si k
övet
elm
énye
k
Ped
agóg
iai e
ljá-
ráso
k, m
ódsz
e-re
k,
szer
vezé
si-
és
mun
kafo
rmák
Kap
csol
ódás
i pon
tok
T
anes
zköz
ök
Dok
umen
tum
típu
sok,
kéz
ikön
yvek
N
yom
tato
tt é
s el
ektr
onik
us k
ézik
önyv
ek, k
özha
sznú
info
rmác
iófo
rrás
ok é
s is
me-
rett
erje
sztı
mőv
ek tí
pusa
inak
ism
eret
e. L
egal
ább
két k
özha
sznú
ada
tbáz
is b
izto
s ha
szná
lata
. A
z eg
yes
tudo
mán
yter
ület
ek f
ıbb
forr
ástí
pusa
inak
meg
ism
erés
e, je
llem
zése
. A
más
tant
árgy
ak k
eret
ében
meg
ism
ert f
orrá
stíp
usok
öss
zefo
glal
ása,
ren
dsze
rezé
se,
azok
öná
lló
hasz
nála
ta.
Cso
port
mun
ka
taná
ri ir
ányí
tás-
sal.
Föl
draj
z: T
ájék
ozód
ás a
kö
rnye
zet a
nyag
airó
l. V
álog
atás
taná
ri ir
ányí
-tá
ssal
, inf
orm
áció
s an
yago
kban
a v
ilág
há-
lón,
térk
épha
szná
lat.
Tör
téne
lem
, tár
sada
lmi
és á
llam
polg
ári
ism
ere-
tek:
térk
épha
szná
lat.
Mat
emat
ika:
ism
eret
-ho
rdoz
ók h
aszn
álat
a -
köny
vek
(pl.
mat
emat
i-ka
i zse
bkön
yvek
, sza
k-kö
nyve
k, is
mer
ette
rjes
z-tı
kön
yvek
, lex
ikon
ok,
fela
datg
yőjt
emén
yek,
tá
bláz
atok
, kép
letg
yőj-
tem
énye
k).
Mag
yar
nyel
v és
iro
da-
lom
: Seg
édkö
nyve
k,
szót
árak
, lex
ikon
ok
hasz
nála
ta, i
smer
etle
n ki
feje
zése
k je
lent
ésén
ek
önál
ló m
egke
resé
se
egyn
yelv
ő sz
ótár
akba
n.
Any
anye
lvi k
ultú
ra, i
s-m
eret
ek a
z an
yany
elv-
rıl.
Gya
korl
otts
ág a
he-
lyes
írás
i kéz
ikön
yvek
ha
szná
latá
ban.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok
Bio
lógi
a-eg
észs
égta
n:
Fel
épít
és é
s m
őköd
és
kapc
sola
ta. A
z él
ıvil
ág
rend
szer
ezés
ében
érv
é-ny
esül
ı sz
empo
ntok
m
egfo
galm
azás
a, b
emu-
tatá
sa h
atár
ozók
önyv
ek
alap
ján.
For
rásk
ivál
aszt
ás
A f
elad
atna
k m
egfe
lelı
for
rást
ípus
öná
lló
kivá
lasz
tása
. In
form
áció
forr
ások
hit
eles
ségé
nek
vizs
gála
ta, s
zele
ktál
ása.
T
öbbf
éle
forr
ásra
épü
lı te
mat
ikus
győ
jtım
unka
.
Fel
adat
tal v
eze-
tett
egy
éni m
un-
ka, c
sopo
rtm
unka
ta
nári
irán
yítá
s-sa
l.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok,
kom
plex
fe
lada
tok.
Bib
liog
ráfi
ai h
ivat
kozá
s, fo
rrás
felh
aszn
álás
B
ibli
ográ
fiai
hiv
atko
zás
önál
ló k
észí
tése
. Id
ézés
jelö
lése
. A s
zerz
ıi jo
gi v
onat
kozá
sok
meg
érté
se.
For
rásj
egyz
ék ö
ssze
állí
tása
.
Cso
port
mun
ka
taná
ri ir
ányí
tás-
sal.
Mag
yar
nyel
v és
iro
da-
lom
: ele
mi g
yako
rlot
tság
a
forr
ások
meg
jelö
lésé
-be
n.
Info
rmác
iófo
r-rá
sok
és f
elad
at-
lapo
k.
Ku
lcsf
ogal
-m
ak/f
ogal
mak
K
ézik
önyv
, sza
klex
ikon
, sza
kkön
yv, n
apil
ap, f
olyó
irat
, bib
liog
ráfi
a, li
nkgy
őjte
mén
y, k
eres
ıkér
dés,
tárg
yszó
, sze
rzıi
jog,
in
form
áció
s ér
ték,
irod
alom
jegy
zék.
A f
ejle
szté
s vá
rt
ered
mén
yei a
8.
évfo
lyam
vég
én
A t
anul
ó az
inf
orm
atik
ai e
szkö
zök
hasz
nála
ta t
émak
ör v
égér
e tu
dja
hasz
náln
i az
oper
áció
s re
ndsz
er é
s a
szám
ítóg
épes
hál
ózat
ala
pszo
lgál
tatá
sait
; le
gyen
kép
es a
z ad
ott f
elad
at m
egol
dásá
hoz
alka
lmas
har
dver
- és
szo
ftve
resz
közö
k ki
vála
sztá
sára
. A
tan
uló
az a
lkal
maz
ói i
smer
etek
tém
akör
vég
ére
Ism
erje
a k
apcs
olat
ot a
tábl
ázat
keze
lı é
s a
szöv
egsz
erke
sztı
ren
dsze
rek
közö
tt;
ism
erje
a d
iagr
amok
sze
rkes
ztés
ének
, mód
osít
ásán
ak lé
pése
it, t
udjo
n az
ábr
ázol
andó
ada
tokn
ak é
s a
belı
le le
vona
ndó
köve
tkez
teté
sekn
ek m
egfe
lelı
dia
gram
típu
st v
álas
ztan
i;
tudj
on b
emut
atót
kés
zíte
ni;
tudj
a ér
telm
ezni
a p
rogr
amok
ált
al a
dott
üze
nete
ket.
A t
anul
ó a
prob
lém
ameg
oldá
s in
form
atik
ai e
szkö
zökk
el é
s m
ódsz
erek
kel
tém
akör
vég
ére
tudj
on k
ódol
ni e
gysz
erő
algo
ritm
usok
at;
legy
en k
épes
ala
kzat
okat
létr
ehoz
ni v
ezér
lése
lvő
körn
yeze
tben
; is
mer
je é
s al
kalm
azza
az
alul
ról f
elfe
lé é
pítk
ezés
elv
ét;
tudj
on v
élet
lens
zám
ot g
ener
álni
, és
ism
erje
ann
ak f
elha
szná
lási
lehe
tısé
geit
. A
tan
uló
az i
nfok
omm
unik
áció
tém
akör
vég
ére
elık
észí
teni
az
info
rmác
iót w
eben
tört
énı
publ
ikál
ásra
; m
egkü
lönb
özte
tni p
ubli
kuss
á te
hetı
és
véde
ndı
adat
ait;
ha
szná
lni a
legú
jabb
info
kom
mun
ikác
iós
tech
noló
giák
at, s
zolg
álta
tása
it.
A t
anul
ó az
inf
orm
áció
s tá
rsad
alom
tém
akör
vég
ére
ism
erje
az
info
rmat
ikai
biz
tons
ágga
l és
adat
véde
lem
mel
kap
csol
atos
fog
alm
akat
; is
mer
je a
z ad
atok
kal v
aló
viss
zaél
ések
bıl s
zárm
azó
vesz
élye
ket é
s kö
vetk
ezm
énye
ket;
is
mer
je a
z in
form
atik
ai e
szkö
zök
etik
us h
aszn
álat
ára
vona
tkoz
ó sz
abál
yoka
t;
legy
en k
épes
ért
ékel
ni a
z in
form
áció
forr
ások
hit
eles
ségé
t;
ism
erje
az
info
rmat
ikai
esz
közö
k ha
szná
latá
nak
szab
álya
it;
ism
erje
fel
az
info
rmat
ikai
esz
közö
k ha
szná
latá
nak
az e
mbe
ri k
apcs
olat
okra
von
atko
zó k
övet
kezm
énye
it;
ism
erje
n né
hány
ele
ktro
niku
s sz
olgá
ltat
ást é
s ez
ek le
gfon
tosa
bb f
unkc
ióit
; is
mer
je f
el a
z el
ektr
onik
us s
zolg
álta
táso
k je
llem
zıit
.
A t
anul
ó a
köny
vtár
i in
form
atik
a té
mak
ör v
égér
e a
vála
szto
tt f
orrá
soka
t leg
yen
képe
s al
kotó
an é
s et
ikus
an f
elha
szná
lni a
fel
adat
meg
oldá
sban
; le
gyen
kép
es a
lkal
maz
ni a
más
tárg
yakb
an ta
nult
akat
(pl
. inf
orm
atik
ai e
szkö
zök
hasz
nála
ta, s
zöve
galk
otás
);
egys
zerő
tém
ában
legy
en k
épes
az
info
rmác
iós
prob
lém
ameg
oldá
s fo
lyam
atát
öná
llóa
n vé
greh
ajta
ni.