Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE

Budapest, 2009 November 27.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Innováció, értékmentés és értékteremtés a GEMARA SK településein

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 53 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 23%-a, 12 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 53 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 23%-a, 12 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 50 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 14 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 50 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 14 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 30 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 30 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE területe 44 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 30,072 fő, a városokban élő lakosok száma 5,197 fő

A(z) Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE területe 44 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 30,072 fő, a városokban élő lakosok száma 5,197 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

30,072

44

1

20

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Devecser 5,197 fő

1,684 fő

1,189 fő

1,081 fő

Vaszar

Somlóvásárhely

Noszlop

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

7

4

0

0

Fő fejlesztési prioritások száma 6

Fejlesztési intézkedések száma 30

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 53

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

50

Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 1,114,097 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve

Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 12 ▪ 987,481

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 16 ▪ 1,114,097

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 7 ▪ 870,000

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 4 ▪ 296,253

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 8 ▪ 229,500

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 5 ▪ 158,000

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény ▪ 5 ▪ 286,483

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪ 5 ▪ 133,200

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 2 ▪ 40,320

▪ Leader komplex projekt

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A települések nagy részének alacsony a népességmegtartó képessége, jellemző a népességfogyás. Helyben kevés a munkahely, a foglalkoztatottak nagy részének alacsony a képzettségi szintje, a magasan kvalifikált szakemberek elvándorolnak. A kistérség versenyképessége és abszorpciós képessége (külső tőkebefektetések vonzása és megkötése) alacsony. A meglévő adottságok (természeti, épített és szellemi örökség) kihasználatlan.

▪ Kedvező természeti adottságok kihasználása, speciális vonzerők megteremtése a turizmus fejlesztése érdekében. A humánerőforrás képzettségi színvonalának javítása. Vállalkozások versenyképességének javítása. A Mikrotérségek kohéziós erejének növelése.

7

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósításával vonzó és emberközpontú térségünket az innováció és az adottságainkra épülő folyamatos fenntartható fejlődés jellemzi, ahol az emberek képesek megvalósítani céljaikat életminőségük javítása érdekében.Településeink népességmegtartó képessége alacsony. Helyben kevés a munkahely, a foglalkoztatottak nagy részének alacsony a képzettségi szintje, a magasan kvalifikált szakemberek és a fiatalok elvándorolnak. A helyi vállalkozások nem tőkeerősek. A meglévő erőforrások (természeti, épített és szellemi örökség) alulhasznosítottak.Kedvező természeti adottságainkat speciális vonzerők megteremtésével és a turizmus fejlesztésével kívánjuk az életminőség javításának szolgálatába állítani. A humánerőforrás képzettségi színvonalának javítása, a kisebbség és a hátrányos helyzetű rétegek képzettségi és foglalkoztatási gondjainak enyhítése kiemelt célunk. A vállalkozásokat fejlesztjük, a helyi termékek piacra jutását elősegítjük, így a foglalkoztatás szintje nő. Természeti- és humán erőforrásaink fenntartható használatát szem előtt tartjuk. Különösen a hátrányos helyzetű településeken a közszolgáltatások minőségének javítása, a szociális problémák enyhítése és a vállalkozások fejlesztése a kiemelt cél.

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósításával vonzó és emberközpontú térségünket az innováció és az adottságainkra épülő folyamatos fenntartható fejlődés jellemzi, ahol az emberek képesek megvalósítani céljaikat életminőségük javítása érdekében.Településeink népességmegtartó képessége alacsony. Helyben kevés a munkahely, a foglalkoztatottak nagy részének alacsony a képzettségi szintje, a magasan kvalifikált szakemberek és a fiatalok elvándorolnak. A helyi vállalkozások nem tőkeerősek. A meglévő erőforrások (természeti, épített és szellemi örökség) alulhasznosítottak.Kedvező természeti adottságainkat speciális vonzerők megteremtésével és a turizmus fejlesztésével kívánjuk az életminőség javításának szolgálatába állítani. A humánerőforrás képzettségi színvonalának javítása, a kisebbség és a hátrányos helyzetű rétegek képzettségi és foglalkoztatási gondjainak enyhítése kiemelt célunk. A vállalkozásokat fejlesztjük, a helyi termékek piacra jutását elősegítjük, így a foglalkoztatás szintje nő. Természeti- és humán erőforrásaink fenntartható használatát szem előtt tartjuk. Különösen a hátrányos helyzetű településeken a közszolgáltatások minőségének javítása, a szociális problémák enyhítése és a vállalkozások fejlesztése a kiemelt cél.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

Az előzetesen elismert helyi közösség településeinek közös jellemzője, hogy egyedi természeti környezetben helyezkednek el (Marcal, Rába, Gerence folyók, Nagy Somlói Borvidék, Somló-hegy, Szélmezei horgásztavak, védett Széki és Meggyes erdő) sajátos mikroklímával. Falusias jellegű életmód jellemzi az itt élőket, akik őrzik hagyományaikat, és hagyományteremtő céllal meghonosítottak olyan rendezvényeket, melyek öregbítik térségünk hírnevét. Több olyan térségi termékkel rendelkezünk, mely a maga nemében egyedülálló. Ilyen a Somló-hegyen termett Nászéjszakák bora, és a Noszlopi Finomságok néven ismert savanyúságok. Építészeti örökségünk közé tartozik a Somlói Vár, és a népi építészet remekei. Szellemi és kulturális örökségünk nagyjai között tartjuk számon Nagy László költőt, akinek emlékháza kortárs alkotóműhely is Iszkázon. Vanyolán Vajda Péter szülőháza emlékeztet reformkori munkásságára. A tüskevári fazekasok bizonyos formái szintén egyedülállóak. A térség kulturális élete nagyon színes, több országos és regionális rendezvénnyel büszkélkedhetünk. A Somlói Napok, a Kiscsőszi Pajtafesztivál, az Ifjúsági Néptánctalálkozó, a Színjátszó Fesztivál, a Karakószörcsöki Lovasnapok már szerepelnek az országos rendezvénynaptárakban, látogatóik pedig az egész ország területéről érkeznek. Jelentős rendezvény a Pápai Agrárexpo és a Rába Hídi Vásár, ahol a helyi termékek széleskörű megismertetésére nyílik lehetőség. A térség településein fejlettségbeli eltérések tapasztalhatók infrastruktúra, humánkapacitás és közszolgáltatások tekintetében.

Az előzetesen elismert helyi közösség településeinek közös jellemzője, hogy egyedi természeti környezetben helyezkednek el (Marcal, Rába, Gerence folyók, Nagy Somlói Borvidék, Somló-hegy, Szélmezei horgásztavak, védett Széki és Meggyes erdő) sajátos mikroklímával. Falusias jellegű életmód jellemzi az itt élőket, akik őrzik hagyományaikat, és hagyományteremtő céllal meghonosítottak olyan rendezvényeket, melyek öregbítik térségünk hírnevét. Több olyan térségi termékkel rendelkezünk, mely a maga nemében egyedülálló. Ilyen a Somló-hegyen termett Nászéjszakák bora, és a Noszlopi Finomságok néven ismert savanyúságok. Építészeti örökségünk közé tartozik a Somlói Vár, és a népi építészet remekei. Szellemi és kulturális örökségünk nagyjai között tartjuk számon Nagy László költőt, akinek emlékháza kortárs alkotóműhely is Iszkázon. Vanyolán Vajda Péter szülőháza emlékeztet reformkori munkásságára. A tüskevári fazekasok bizonyos formái szintén egyedülállóak. A térség kulturális élete nagyon színes, több országos és regionális rendezvénnyel büszkélkedhetünk. A Somlói Napok, a Kiscsőszi Pajtafesztivál, az Ifjúsági Néptánctalálkozó, a Színjátszó Fesztivál, a Karakószörcsöki Lovasnapok már szerepelnek az országos rendezvénynaptárakban, látogatóik pedig az egész ország területéről érkeznek. Jelentős rendezvény a Pápai Agrárexpo és a Rába Hídi Vásár, ahol a helyi termékek széleskörű megismertetésére nyílik lehetőség. A térség településein fejlettségbeli eltérések tapasztalhatók infrastruktúra, humánkapacitás és közszolgáltatások tekintetében.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1

10

A GEMARA SK 44 településéből 14 tartozik a Natura 2000 Kiemelt jelentőségű különleges - természetmegőrzési területéhez, ezek a Meggyes és Széki erdő, Marcal medence 6 települése, a Rába 5 települése. Ex lege láp található Mezőlakon. Országos védettségű terület a Somló-hegy. Egyikre sincs fenntartási-fejlesztési terv. Felszíni vizek a Rába, és a Marcal fő vízgyűjtő területe, ide tartozik a Torna patak, a Gerence és a Séd-ek. A Rába vízminőségét az ausztriai ipari tevékenységből kikerült szennyvizek befolyásolják. Vízeróziónak kitett terület 7 településen van. Kiemelten érzékeny vízminőség védelmi terület övezetébe 8 település tartozik. A megye területén már vannak szélerőművek, de a kistérség területén jelenleg nincs. A CO2 kibocsátó üzemek átálltak a biomassza tüzelésre, így a szennyezés nagy mértékben mérséklődött. A nagyforgalmú utak mentén van nitrogén-oxidok kibocsátása. Több vállalkozás tervei között szerepel a megújuló energiaforrások használata. Térségünk változatos földrajzi adottságú terület, kiemelkedően sok természeti érték található. A Ny-Eu-ban jellemzően zárt lomberdőzóna itt ér véget, így a vegetációs zónahatáron nagy élőhely- és fajdiverzitás található. A Somló Tájvédelmi körzetben 87,7 ha fokozottan védett. Jellemző a biológiai élőhelyek sokfélesége. Ökológiai folyosó övezete 2 területen van. A Rába és a Marcal mellékén az öntésterületek üledéke a jellemző. A Bakony nyúlványain márgás és agyagos üledék a talajképző kőzet. Termékenysége változó, a magas talajvízszint, és a kavicsréteg miatti sekély termőréteg vastagság gyakran korlátozza. Sok területen 17AK alatti a szántók minősége. A talajadottságok kedveznek az erdőgazdálkodásnak, a szőlő és bortermelésnek, a gyepgazdálkodásnak. Intenzív szántóföldi növénytermesztésre a pápai kistérség alkalmas. A települési szilárdhulladékok gyűjtése a lakossághoz kihelyezett gyüjtőedényzetben történik. A térség településeiről az ajkai, pápai és győri hulladéklerakókra szállítják a szilárd hulladékot. A folyékony hulladék kezelése nem megoldott. Szelektív hulladékgyűjtés nincs. Illegális hulladéklerakók találhatók. A kommunális légszennyezés a lakosság, valamint a szolgáltató intézmények által kibocsátott légszennyezésből tevődik össze. A mérések szerint a Kén-dioxid: kiváló; Nitrogén-dioxid: kiváló; Ülepedő por: jó . A gépjármű forgalom nitrogén-dioxid koncentráció kibocsátásának csökkentésére nincs Intézkedési Terv a térségben.

A GEMARA SK 44 településéből 14 tartozik a Natura 2000 Kiemelt jelentőségű különleges - természetmegőrzési területéhez, ezek a Meggyes és Széki erdő, Marcal medence 6 települése, a Rába 5 települése. Ex lege láp található Mezőlakon. Országos védettségű terület a Somló-hegy. Egyikre sincs fenntartási-fejlesztési terv. Felszíni vizek a Rába, és a Marcal fő vízgyűjtő területe, ide tartozik a Torna patak, a Gerence és a Séd-ek. A Rába vízminőségét az ausztriai ipari tevékenységből kikerült szennyvizek befolyásolják. Vízeróziónak kitett terület 7 településen van. Kiemelten érzékeny vízminőség védelmi terület övezetébe 8 település tartozik. A megye területén már vannak szélerőművek, de a kistérség területén jelenleg nincs. A CO2 kibocsátó üzemek átálltak a biomassza tüzelésre, így a szennyezés nagy mértékben mérséklődött. A nagyforgalmú utak mentén van nitrogén-oxidok kibocsátása. Több vállalkozás tervei között szerepel a megújuló energiaforrások használata. Térségünk változatos földrajzi adottságú terület, kiemelkedően sok természeti érték található. A Ny-Eu-ban jellemzően zárt lomberdőzóna itt ér véget, így a vegetációs zónahatáron nagy élőhely- és fajdiverzitás található. A Somló Tájvédelmi körzetben 87,7 ha fokozottan védett. Jellemző a biológiai élőhelyek sokfélesége. Ökológiai folyosó övezete 2 területen van. A Rába és a Marcal mellékén az öntésterületek üledéke a jellemző. A Bakony nyúlványain márgás és agyagos üledék a talajképző kőzet. Termékenysége változó, a magas talajvízszint, és a kavicsréteg miatti sekély termőréteg vastagság gyakran korlátozza. Sok területen 17AK alatti a szántók minősége. A talajadottságok kedveznek az erdőgazdálkodásnak, a szőlő és bortermelésnek, a gyepgazdálkodásnak. Intenzív szántóföldi növénytermesztésre a pápai kistérség alkalmas. A települési szilárdhulladékok gyűjtése a lakossághoz kihelyezett gyüjtőedényzetben történik. A térség településeiről az ajkai, pápai és győri hulladéklerakókra szállítják a szilárd hulladékot. A folyékony hulladék kezelése nem megoldott. Szelektív hulladékgyűjtés nincs. Illegális hulladéklerakók találhatók. A kommunális légszennyezés a lakosság, valamint a szolgáltató intézmények által kibocsátott légszennyezésből tevődik össze. A mérések szerint a Kén-dioxid: kiváló; Nitrogén-dioxid: kiváló; Ülepedő por: jó . A gépjármű forgalom nitrogén-dioxid koncentráció kibocsátásának csökkentésére nincs Intézkedési Terv a térségben.


A térség környezeti állapota 1/2

11

A fűtési időszakban még a nitrogén-oxid koncentráció növekedése és a koromképződés jellemző. A természeti erőforrások nagy részét jellemzően a mezőgazdasági ágazat, illetve az erdőb. társulatok használják. Az állami erdők aránya 57%, a magán erdőké 43%. A mezőgazdasági termelést elsősorban kis- és közepes vállalkozások végzik, akik bérlik a termőföldet. Legnagyobb arányban a szántók találhatók, ezt követik az erdőterületek. Gyep rét, gyep legelő, gyümölcsös, szőlőterület és egyéb területek kisebb arányban vannak jelen.

A fűtési időszakban még a nitrogén-oxid koncentráció növekedése és a koromképződés jellemző. A természeti erőforrások nagy részét jellemzően a mezőgazdasági ágazat, illetve az erdőb. társulatok használják. Az állami erdők aránya 57%, a magán erdőké 43%. A mezőgazdasági termelést elsősorban kis- és közepes vállalkozások végzik, akik bérlik a termőföldet. Legnagyobb arányban a szántók találhatók, ezt követik az erdőterületek. Gyep rét, gyep legelő, gyümölcsös, szőlőterület és egyéb területek kisebb arányban vannak jelen.


A térség környezeti állapota 2/2

12

Térségünk nem tartozik a 311/2007 Kormányrendelet alapján a kedvezményezett kistérségek közé. A kistérség településeinek 45%-a (20 település)hátrányos helyzetű a 240/2006 Kormányrendelet alapján. Társadalmi-, gazdasági és infrastrukturális szempontból mind a 20 település elmaradott, az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű település száma pedig 5.A 20 településből 12 település lakossága 500 fő alatti, tipikus aprófalvas település. 8 település lakónépessége ugyan meghaladja az 500 főt, de nem éri el az 1000 fős lakosságot. Legfőbb problémáik között szerepel, hogy magas a 60 év felettiek aránya, a fiatalok elvándorolnak. Nincs helyben munkahely és magas az inaktívak és a munkanélküliek aránya. A munkahelyre legtöbb esetben ingázni kell, a távolabbi foglalkoztatók nem alkalmazzák a vidéki munkavállalókat, mert nem tudják, vagy nem akarják az utazási költségeket megtéríteni. Sok esetben elavult lakásokat találunk, amelyek rontják a településképet. Leromlott infrastruktúra jellemzi. Nincsenek vállalkozások. Jellemzőek az elavult közművek, információs és közlekedési szempontból elavultak. Szinte mindegyik település belső perifériás. A természeti erőforrások általában alulhasznosítottak. A kistelepüléseknek gyenge az érdekérvényesítő képessége. A lakosság nagy része alacsony iskolai végzettségű, nem rendelkeznek piacképes szakmákkal. A hagyományos közösségek felbomlottak, a közösségi élet színterei hiányoznak.

Térségünk nem tartozik a 311/2007 Kormányrendelet alapján a kedvezményezett kistérségek közé. A kistérség településeinek 45%-a (20 település)hátrányos helyzetű a 240/2006 Kormányrendelet alapján. Társadalmi-, gazdasági és infrastrukturális szempontból mind a 20 település elmaradott, az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű település száma pedig 5.A 20 településből 12 település lakossága 500 fő alatti, tipikus aprófalvas település. 8 település lakónépessége ugyan meghaladja az 500 főt, de nem éri el az 1000 fős lakosságot. Legfőbb problémáik között szerepel, hogy magas a 60 év felettiek aránya, a fiatalok elvándorolnak. Nincs helyben munkahely és magas az inaktívak és a munkanélküliek aránya. A munkahelyre legtöbb esetben ingázni kell, a távolabbi foglalkoztatók nem alkalmazzák a vidéki munkavállalókat, mert nem tudják, vagy nem akarják az utazási költségeket megtéríteni. Sok esetben elavult lakásokat találunk, amelyek rontják a településképet. Leromlott infrastruktúra jellemzi. Nincsenek vállalkozások. Jellemzőek az elavult közművek, információs és közlekedési szempontból elavultak. Szinte mindegyik település belső perifériás. A természeti erőforrások általában alulhasznosítottak. A kistelepüléseknek gyenge az érdekérvényesítő képessége. A lakosság nagy része alacsony iskolai végzettségű, nem rendelkeznek piacképes szakmákkal. A hagyományos közösségek felbomlottak, a közösségi élet színterei hiányoznak.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

13Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 19%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

13%

11%

19%

8%

5%

19%

7%

0%

13%

4%

16

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 43%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

1,652

4,626

511

734

218

741

59

246

149

1,756

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

15%

43%

7%

2%

7%

2%

1%

16%

5%

1%

Egyéb tevékenység 0%

17Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 7.5%, ami 1.4 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 7.5%

▪ Változás 2003-hoz képest 1.4 százalékpont

18

Térségünkben a feldolgozó iparban a legmagasabb a foglalkoztatottak száma (52%). A mezőgazdasági ágazatban a foglalkoztatottak 18%-a dolgozik. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 7,5%. 2003-hoz képest 1,4 százalékponttal növekedett. A regisztrált munkanélküliek állománycsoportonkénti bontásban megfigyelhető, hogy a fizikai dolgozók száma folyamatosan nő, míg nem fizikai dolgozóké csökken. A munkanélküli fizikai dolgozók körében a szakmunkások száma a legmagasabb. A nem fizikai állománycsoportba tartózó munkanélküliek között a felsővezetők, vezetők száma a legalacsonyabb, míg az ügyintéző és az ügyviteli alkalmazottak száma magas. Iskolai végzettség szerint a legmagasabb arányt a 8 általános iskolai végzettségűek, és a szakmunkásképzőt végzettek számának növekedése figyelhető meg. Nő az érettségivel rendelkező regisztrált munkanélküliek száma is. A nemek szerinti megoszlás tekintetében minden évben a férfiak aránya magasabb, mint a nőké. Életkori megoszlás szerint míg a 45 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya folyamatosan csökken, a 45 év feletti, hátrányos helyzetűnek számítottak aránya folyamatosan nő. A kistelepülésen élő kisgyermekes, és 45 év feletti nők hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, elhelyezkedési esélyük alacsony. A regisztrált pályakezdők aránya kis mértékben ugyan, de folyamatosan nő. A felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok nem tudnak helyben a képzettségüknek megfelelő munkát találni. A mezőgazdasági ágazatban több helyen (Somló hegy, szőlő-, és gyümölcs termesztés) található szezonális foglalkoztatás, amely nem jelenik meg a foglalkoztatással kapcsolatos adatokban. Ez a szezonban elérheti a 100 fős foglalkoztatást is.

Térségünkben a feldolgozó iparban a legmagasabb a foglalkoztatottak száma (52%). A mezőgazdasági ágazatban a foglalkoztatottak 18%-a dolgozik. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 7,5%. 2003-hoz képest 1,4 százalékponttal növekedett. A regisztrált munkanélküliek állománycsoportonkénti bontásban megfigyelhető, hogy a fizikai dolgozók száma folyamatosan nő, míg nem fizikai dolgozóké csökken. A munkanélküli fizikai dolgozók körében a szakmunkások száma a legmagasabb. A nem fizikai állománycsoportba tartózó munkanélküliek között a felsővezetők, vezetők száma a legalacsonyabb, míg az ügyintéző és az ügyviteli alkalmazottak száma magas. Iskolai végzettség szerint a legmagasabb arányt a 8 általános iskolai végzettségűek, és a szakmunkásképzőt végzettek számának növekedése figyelhető meg. Nő az érettségivel rendelkező regisztrált munkanélküliek száma is. A nemek szerinti megoszlás tekintetében minden évben a férfiak aránya magasabb, mint a nőké. Életkori megoszlás szerint míg a 45 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya folyamatosan csökken, a 45 év feletti, hátrányos helyzetűnek számítottak aránya folyamatosan nő. A kistelepülésen élő kisgyermekes, és 45 év feletti nők hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, elhelyezkedési esélyük alacsony. A regisztrált pályakezdők aránya kis mértékben ugyan, de folyamatosan nő. A felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok nem tudnak helyben a képzettségüknek megfelelő munkát találni. A mezőgazdasági ágazatban több helyen (Somló hegy, szőlő-, és gyümölcs termesztés) található szezonális foglalkoztatás, amely nem jelenik meg a foglalkoztatással kapcsolatos adatokban. Ez a szezonban elérheti a 100 fős foglalkoztatást is.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

19

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Devecser székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

6 db

3 db

1,810 fő

17%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 17%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

20Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás




Fogl. száma (fő)

▪ 275

▪ 250

▪ 230

▪ 220

▪ 191

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Devecser

▪ Mezőlak

▪ Noszlop

▪ Dabrony

▪ Marcaltő

Főtevékenység

▪ 0124 Baromfitenyésztés

▪ 2956 Máshova nem sorolt egyéb speciális gép gyártása

▪ 2852 Fémmegmunkálás

▪ 0121 Szarvasmarha-tenyésztés

▪ 0141 Növénytermelési szolgáltatás

Név

▪ GALLUS Baromfitenyésztő és Keltető KFT

▪ Johnson Controls Mezőlak Fémalkatrész Gyártó Kft

▪ BOCK Hungária Ipari és Kereskedelmi Kft

▪ "Táncsics" Mezőgazdasági, Kereskedelmi és szolgáltató Zrt

▪ AGROPRODUKT Mezőgazdasági, Termelő és Értékesítő Zrt.

1

2

3

4

5

21Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység






▪ 180

▪ 159

▪ 112

▪ 107

▪ 86

▪ Somlóvásárhely

▪ Devecser

▪ Nemesszalók

▪ Devecser

▪ Kerta

▪ 2524 Egyéb műanyag termék gyártása

▪ 2811 Fémszerkezet gyártása

▪ 0124 Baromfitenyésztés

▪ 2640 Égetett agyag építőanyag gyártása

▪ 2852 Fémmegmunkálás

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ TRANSPAC-Hungary Kereskedelmi, Szolgáltató és Ipari Kft

Név

▪ Nemesszalóki Mezőgazdasági Állattenyésztési, Növénytermesztési, Termelő, Szolgáltató Zrt

▪ Leier Hungária Építőanyaggyártó Kft

▪ Czirók Ipari és Szolgáltató Kft

▪ DGA Gépgyártó és Atomatizálási Kft

6

7

8

9

10

22

A begyűjtött adtok alapján 114 db vállalkozást ismerünk. 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozás nincs a térségben. 200 fő fölötti foglalkoztató csupán négy van. A Gallus Kft Devecseri székhellyel működik (212 fő), telephelye Bakonypölöskén (59fő), és Oroszi (4 fő)településen van. Az Agroprodukt Kft székhelye Pápán található, de a térségben Marcaltőn (90 fő), Marcalgergelyiben (81 fő), és Külsővaton (20 fő) jelentős létszámot foglalkoztat. 50 és 200 fő között 18 vállalkozás foglalkoztat. Jellemző az 5 fő és az ez alatti foglalkoztatás, ez 37 szervezet esetében igaz. Az 5 fő alatti foglalkoztatók általában mikro-vállalkozások, de több esetben előfordul, hogy a településen az önkormányzat az egyetlen foglalkoztató. A mikro-vállalkozások általában tőkeszegények, fejlesztésre nincs forrásuk. A legtöbb vállalkozás a kereskedelem, javítás szektoron belül található, a legnagyobb foglalkoztató pedig a feldolgozóipar. A szálláshely és vendéglátás szektor szerinti részesedése alacsony, mindössze 2%. A térségben sok olyan vállalkozása található, akik idényjellegű foglalkoztatást végeznek. A vállalkozások nagy része elavult, korszerűtlen technológiával rendelkezik, a hozzáadott érték növelési nehézségekbe ütközik, és a foglalkoztatás bővítését sem tudják megvalósítani. A termékek nagy részének kicsi a piaca, a piacra jutás elősegítésére hiányoznak információk, és az ezt segítő szervezetek. A térségben jelentős a megváltozott munkaképességűek, és a mozgáskorlátozottak foglalkoztatására létrejött szervezetek tevékenysége. Több építőipari cég jelentős tőkével bír. Térségünkben jelentős az egészségügyi ágazatban tevékenykedő intézmények foglalkoztatása. A dobai Pszichiátriai intézmény jelenleg 110 fő részére biztosít munkát.

A begyűjtött adtok alapján 114 db vállalkozást ismerünk. 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozás nincs a térségben. 200 fő fölötti foglalkoztató csupán négy van. A Gallus Kft Devecseri székhellyel működik (212 fő), telephelye Bakonypölöskén (59fő), és Oroszi (4 fő)településen van. Az Agroprodukt Kft székhelye Pápán található, de a térségben Marcaltőn (90 fő), Marcalgergelyiben (81 fő), és Külsővaton (20 fő) jelentős létszámot foglalkoztat. 50 és 200 fő között 18 vállalkozás foglalkoztat. Jellemző az 5 fő és az ez alatti foglalkoztatás, ez 37 szervezet esetében igaz. Az 5 fő alatti foglalkoztatók általában mikro-vállalkozások, de több esetben előfordul, hogy a településen az önkormányzat az egyetlen foglalkoztató. A mikro-vállalkozások általában tőkeszegények, fejlesztésre nincs forrásuk. A legtöbb vállalkozás a kereskedelem, javítás szektoron belül található, a legnagyobb foglalkoztató pedig a feldolgozóipar. A szálláshely és vendéglátás szektor szerinti részesedése alacsony, mindössze 2%. A térségben sok olyan vállalkozása található, akik idényjellegű foglalkoztatást végeznek. A vállalkozások nagy része elavult, korszerűtlen technológiával rendelkezik, a hozzáadott érték növelési nehézségekbe ütközik, és a foglalkoztatás bővítését sem tudják megvalósítani. A termékek nagy részének kicsi a piaca, a piacra jutás elősegítésére hiányoznak információk, és az ezt segítő szervezetek. A térségben jelentős a megváltozott munkaképességűek, és a mozgáskorlátozottak foglalkoztatására létrejött szervezetek tevékenysége. Több építőipari cég jelentős tőkével bír. Térségünkben jelentős az egészségügyi ágazatban tevékenykedő intézmények foglalkoztatása. A dobai Pszichiátriai intézmény jelenleg 110 fő részére biztosít munkát.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 7

Vallással kapcsolatos tevékenység 4

Sporttal kapcsolatos tevékenység 24

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

18

Oktatással kapcsolatos tevékenység 17

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

1

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

5

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

2

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

3

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

19

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

2

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

0

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

8

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

4

Politikai tevékenység 0

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

24

Az előzetesen elismert helyi vidékfejlesztési közösség területén 113 civil szervezet működik. Tevékenységi körüket tekintve sporttal kapcsolatos (24), szabadidővel kapcsolatos (18), településfejlesztéssel kapcsolatos (19) területen működnek. A kistelepüléseken általában falufejlesztésre létrejött alapítványi, közalapítványi formában működnek non-profit szervezetek, illetve sok településen sporttevékenységre létrejött egyesületek. Jelentős a szabadidős-, illetve a kulturális tevékenységet végző szervezetek száma. A non-profit szervezetek működésének legjelentősebb „haszna”, hogy lehetőséget teremtenek a helyi szereplők demokratikus bevonására, mely során az életüket befolyásoló kérdések megoldásába a teljes állampolgáriság, az autonómia alapján tudást és tapasztalatokat szereznek. A térség legjelentősebb civil szervezetei közé a Somló Borút Egyesület, melynek tagsága közel 500 főt számlál. Érdekérvényesítő képességük magas, jelentős lobbi-tevékenységet folytatnak célkitűzéseik elérése érdekében. Informális és formális csatornákon valósítják meg az információáramlást nagy hatékonysággal. Székhelyük Devecserben van. A kiscsőszi székhelyű z Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület a térség szellemi hagyományait hivatott újjáéleszteni, és megismertetni az itt élő emberekkel. Mivel a településekhez kötődő identitástudat szinte minden emberben nagyon erős, ezért a szervezet rendezvényei, vagy egyéb tevékenysége során szintén sok, fejlesztésben érdekelt szereplőhöz jut el. A faluvédő és szépítő tevékenységet folytató egyesületek, alapítványok nagy jelentősséggel bírnak a megoldási javaslatok társadalmasítása szempontjából. Várkesző, Nyárád, Gecse, Mezőlak, Malomsok, Nemesszalók, Külsővat, Tüskevár települések civil szervezeteinek tevékenységére számítunk. A Somló-hegy Alapítvány a Somló környéki települések polgármestereit fogja össze, de az elmúlt évben csatlakoztak hozzá a kistérség városai is. Érdekérvényesítő képességük magas, a helyi írott és elektronikus médium tudósít tevékenységükről. Jelentős érdekvédelmet valósít meg a Veszprém Megyei Mozgássérültek Egyesülete és a Nagy Somlói Borvidék Hegyközsége 2000 tagjával, akik aktívan részt vesznek a fejlesztési tevékenységben. Az esélyegyenlőségi szempontokat szem előtt tartva szoros kapcsolat alakult ki a Devecseri Cigányokért Egyesület képviselőivel, hogy a roma származásúak életminőségének javításában tevékeny szerepet kapjanak.

Az előzetesen elismert helyi vidékfejlesztési közösség területén 113 civil szervezet működik. Tevékenységi körüket tekintve sporttal kapcsolatos (24), szabadidővel kapcsolatos (18), településfejlesztéssel kapcsolatos (19) területen működnek. A kistelepüléseken általában falufejlesztésre létrejött alapítványi, közalapítványi formában működnek non-profit szervezetek, illetve sok településen sporttevékenységre létrejött egyesületek. Jelentős a szabadidős-, illetve a kulturális tevékenységet végző szervezetek száma. A non-profit szervezetek működésének legjelentősebb „haszna”, hogy lehetőséget teremtenek a helyi szereplők demokratikus bevonására, mely során az életüket befolyásoló kérdések megoldásába a teljes állampolgáriság, az autonómia alapján tudást és tapasztalatokat szereznek. A térség legjelentősebb civil szervezetei közé a Somló Borút Egyesület, melynek tagsága közel 500 főt számlál. Érdekérvényesítő képességük magas, jelentős lobbi-tevékenységet folytatnak célkitűzéseik elérése érdekében. Informális és formális csatornákon valósítják meg az információáramlást nagy hatékonysággal. Székhelyük Devecserben van. A kiscsőszi székhelyű z Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület a térség szellemi hagyományait hivatott újjáéleszteni, és megismertetni az itt élő emberekkel. Mivel a településekhez kötődő identitástudat szinte minden emberben nagyon erős, ezért a szervezet rendezvényei, vagy egyéb tevékenysége során szintén sok, fejlesztésben érdekelt szereplőhöz jut el. A faluvédő és szépítő tevékenységet folytató egyesületek, alapítványok nagy jelentősséggel bírnak a megoldási javaslatok társadalmasítása szempontjából. Várkesző, Nyárád, Gecse, Mezőlak, Malomsok, Nemesszalók, Külsővat, Tüskevár települések civil szervezeteinek tevékenységére számítunk. A Somló-hegy Alapítvány a Somló környéki települések polgármestereit fogja össze, de az elmúlt évben csatlakoztak hozzá a kistérség városai is. Érdekérvényesítő képességük magas, a helyi írott és elektronikus médium tudósít tevékenységükről. Jelentős érdekvédelmet valósít meg a Veszprém Megyei Mozgássérültek Egyesülete és a Nagy Somlói Borvidék Hegyközsége 2000 tagjával, akik aktívan részt vesznek a fejlesztési tevékenységben. Az esélyegyenlőségi szempontokat szem előtt tartva szoros kapcsolat alakult ki a Devecseri Cigányokért Egyesület képviselőivel, hogy a roma származásúak életminőségének javításában tevékeny szerepet kapjanak.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 962 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 962 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

31,034 30,838 30,568 30,351 30,072

-196 -270 -217 -279


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

62%

22%

10%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

15%

4%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

9%

33%

8%

3%

22%

9%

26%

12%

10%

17%

28

A térség lakosság számának alakulása 2002 és 2006 között folyamatosan csökken. Az összesített lakosságszámadatok alapján a vizsgált időszakban 864 fővel csökkent a települések lakossága, ami 3%-ot jelent. A népességfogyás két alapvető oka, a magas mortalitás, illetve az elvándorlás. 2004-e adatok alapján Adorjánháza, Bakonyszentiván, Dabrony, Devecser, Doba, Egeralja, Egyházaskesző, Kamond, Kemeneshőgyész, Kemenesszerntpéter, Kiscsősz, Malomsok, Mezőlak, Nagyacsád, Somlójenő, Somlóvásárhely, Takácsi, Tüskevár, Vanyola, Vaszar települések esetében negatív a természetes fogyás, és a belföldi vándorlási egyenleg is. A népesség kor szerinti összetétele a 0-2, és 3-5 éves korú népesség esetében megegyezik az országos átlaggal, ami 3-3%. A 6-14 éves korú lakosság száma 3%-al elmarad az országos átlagtól, ami 13%, míg a munkavállalói korú (15-59) lakosság száma 62%, az országos átlag pedig 60%. Az 59 év feletti lakosság aránya (22%) is meghaladja az országos átlagot (21%). Az adatok alapján megállapítható, hogy térségünkben kevesebb gyermek születik, és a települések lakossága elöregedést mutat. A lakosság iskolai végzettségének vizsgálatakor láthatjuk, hogy a nyolc általános iskolai végzettségűek (33%) meghaladják ugyan az országos átlagot (26%), a középiskolai végzettségűek aránya (érettségi nélkül) szintén magasabb az átlagnál (17%), az érettségivel, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya azonban már elmarad az átlagtól. (8%-12%) Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya (3%) jóval elmarad az országos átlagtól (10%). Megelőző térségi kutatásaink alapján a következő jellemzők írhatók le. A nyolc általános iskolai végzettségűek között magas a funkcionális analfabéták száma, a szakmai oklevéllel rendelkezők között magas arányban vannak olyanok, akiknek nem piacképes a szakmájuk, szakmai és humán kompetenciáik hiányoznak. A magasan kvalifikáltak elvándorolnak a térségből, jellemző a „regionális agyelszívás”. A népszámlálási adatok tekintetében magas a térségben a romaszármazásúak aránya, akiknek életminősége és foglalkoztatási aránya alacsony.

A térség lakosság számának alakulása 2002 és 2006 között folyamatosan csökken. Az összesített lakosságszámadatok alapján a vizsgált időszakban 864 fővel csökkent a települések lakossága, ami 3%-ot jelent. A népességfogyás két alapvető oka, a magas mortalitás, illetve az elvándorlás. 2004-e adatok alapján Adorjánháza, Bakonyszentiván, Dabrony, Devecser, Doba, Egeralja, Egyházaskesző, Kamond, Kemeneshőgyész, Kemenesszerntpéter, Kiscsősz, Malomsok, Mezőlak, Nagyacsád, Somlójenő, Somlóvásárhely, Takácsi, Tüskevár, Vanyola, Vaszar települések esetében negatív a természetes fogyás, és a belföldi vándorlási egyenleg is. A népesség kor szerinti összetétele a 0-2, és 3-5 éves korú népesség esetében megegyezik az országos átlaggal, ami 3-3%. A 6-14 éves korú lakosság száma 3%-al elmarad az országos átlagtól, ami 13%, míg a munkavállalói korú (15-59) lakosság száma 62%, az országos átlag pedig 60%. Az 59 év feletti lakosság aránya (22%) is meghaladja az országos átlagot (21%). Az adatok alapján megállapítható, hogy térségünkben kevesebb gyermek születik, és a települések lakossága elöregedést mutat. A lakosság iskolai végzettségének vizsgálatakor láthatjuk, hogy a nyolc általános iskolai végzettségűek (33%) meghaladják ugyan az országos átlagot (26%), a középiskolai végzettségűek aránya (érettségi nélkül) szintén magasabb az átlagnál (17%), az érettségivel, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya azonban már elmarad az átlagtól. (8%-12%) Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya (3%) jóval elmarad az országos átlagtól (10%). Megelőző térségi kutatásaink alapján a következő jellemzők írhatók le. A nyolc általános iskolai végzettségűek között magas a funkcionális analfabéták száma, a szakmai oklevéllel rendelkezők között magas arányban vannak olyanok, akiknek nem piacképes a szakmájuk, szakmai és humán kompetenciáik hiányoznak. A magasan kvalifikáltak elvándorolnak a térségből, jellemző a „regionális agyelszívás”. A népszámlálási adatok tekintetében magas a térségben a romaszármazásúak aránya, akiknek életminősége és foglalkoztatási aránya alacsony.


A térség demográfiai helyzete 1/1


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

7

4

0

44

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

16%

9%

0%

100%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

30Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Kikötő▪Repülőtér▪EUROVELO kerékpárút

▪Helyi piac, vásár

▪Ipari park

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Középiskola▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely▪Kollégiumi feladat-ellátási hely

▪Filmszínház


31

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Bölcsőde, vagy egyéb gyermekfelügyelet

▪Mentőállomás▪Egészségügyi kommunikációs pont

▪Fedett/nyitott úszómedence

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Ipari kamara▪Turisztikai egyesület▪Rotary típusú klub

▪Különleges madárvédelmi terület▪Különleges természet-megőrzési terület


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

32

A kistérség megközelítése közúton és vasúton egyes települések esetében nagyon jó. Az M1 és M7 autópályák viszonylagos jó elérhetősége jellemző. A főközlekedési utak biztosítják a Kelet-Nyugati és az Észak-Déli kapcsolatokat. A kistelepüléseket összekötő utak állapota rossz, a tömegközlekedés nem kielégítő. Minden település rendelkezik vezetékes vízellátással. Az egy km vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza rendkívül alacsony a térségben. A karsztvíz minősége maradéktalanul kielégíti az ivóvízzel szemben támasztott követelményeket. A térségben hiányoznak a kerékpárutak, így sok esetben az érdeklődésre számot tartó településekre nem tudnak eljutni a kerékpáros turisták. A pápai kistérség úthálózata sugaras szerkezetű, így gyakran az egymáshoz közeli településeket csak a térség központján keresztül vagy kerülő úton lehet megközelíteni. A Szombathely Budapest 1.sz vasúti fővonal érinti Devecser települést, melyen a TINA hálózat keretében fejlesztés valósul meg. A kultúra, az egészségügy, az oktatás és a közszolgáltatások intézményei infrastrukturális szempontból felújításra szorulnak, nincsenek akadálymentesítve. A településeken a járdák és a felszíni vízelvezetők állapota nagyon rossz, illetve sok esetben balesetveszélyes is. A településkép sok településen eklektikus, a lakosság komfortérzetén szükséges lenne javítani. Hiányoznak a szabadidő eltöltéséhez szükséges helyiségek, helyek, amely a fiatalok helyben tartásához elengedhetetlen lenne.

A kistérség megközelítése közúton és vasúton egyes települések esetében nagyon jó. Az M1 és M7 autópályák viszonylagos jó elérhetősége jellemző. A főközlekedési utak biztosítják a Kelet-Nyugati és az Észak-Déli kapcsolatokat. A kistelepüléseket összekötő utak állapota rossz, a tömegközlekedés nem kielégítő. Minden település rendelkezik vezetékes vízellátással. Az egy km vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza rendkívül alacsony a térségben. A karsztvíz minősége maradéktalanul kielégíti az ivóvízzel szemben támasztott követelményeket. A térségben hiányoznak a kerékpárutak, így sok esetben az érdeklődésre számot tartó településekre nem tudnak eljutni a kerékpáros turisták. A pápai kistérség úthálózata sugaras szerkezetű, így gyakran az egymáshoz közeli településeket csak a térség központján keresztül vagy kerülő úton lehet megközelíteni. A Szombathely Budapest 1.sz vasúti fővonal érinti Devecser települést, melyen a TINA hálózat keretében fejlesztés valósul meg. A kultúra, az egészségügy, az oktatás és a közszolgáltatások intézményei infrastrukturális szempontból felújításra szorulnak, nincsenek akadálymentesítve. A településeken a járdák és a felszíni vízelvezetők állapota nagyon rossz, illetve sok esetben balesetveszélyes is. A településkép sok településen eklektikus, a lakosság komfortérzetén szükséges lenne javítani. Hiányoznak a szabadidő eltöltéséhez szükséges helyiségek, helyek, amely a fiatalok helyben tartásához elengedhetetlen lenne.


A térség infrastrukturális adottságai 1/1

33

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.00 0.00

0.02 0.04

15% 10%

0.15 0.03

1.81 0.68

8% 4%

34

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...







Települések főbb jellemzői 1/7

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 485







A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Adorjánháza

Apácatorna

Bakonypölöske

Bakonyszentiván

Békás

Borszörcsök

Dabrony

Munkanél-küliség (%)

▪ 16.18%

▪ 10.08%

▪ 8.90%

▪ 8.98%

▪ 4.41%

▪ 12.06%

▪ 6.30%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 279,625

▪ 294,160

▪ 503,663

▪ 309,076

▪ 500,764

▪ 307,081

▪ 327,192

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.176

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.028

35



▪ Közszféra







Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Város ▪ 5,197








Devecser

Doba

Egeralja

Egyházaskesző

Gecse

Iszkáz

Kamond


▪ 10.48%

▪ 6.38%

▪ 9.15%

▪ 3.50%

▪ 7.85%

▪ 9.73%

▪ 7.80%


▪ 449,316

▪ 572,565

▪ 356,781

▪ 401,542

▪ 445,974

▪ 371,834

▪ 309,375


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.098

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

36










Jogállás


Lakosság (fő)









Karakószörcsök

Kemeneshőgyész

Kemenesszentpéter

Kerta

Kisberzseny

Kiscsősz

Kup


▪ 9.13%

▪ 4.10%

▪ 6.13%

▪ 6.29%

▪ 3.51%

▪ 16.25%

▪ 3.98%


▪ 420,064

▪ 404,011

▪ 559,944

▪ 374,394

▪ 235,444

▪ 206,084

▪ 499,276


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.355

▪ 0.000

▪ 0.298

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.141

▪ 0.000

37










Jogállás


Lakosság (fő)






▪ Község ▪ 1,065



Külsővat

Magyargencs

Malomsok

Marcalgergelyi

Marcaltő

Mezőlak

Mihályháza


▪ 8.06%

▪ 5.85%

▪ 6.38%

▪ 6.10%

▪ 2.96%

▪ 6.66%

▪ 6.77%


▪ 412,145

▪ 434,142

▪ 455,316

▪ 452,450

▪ 519,632

▪ 501,934

▪ 500,764


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.145

38










Jogállás


Lakosság (fő)




▪ Község ▪ 1,005

▪ Község ▪ 1,081

▪ Község ▪ 1,003



Nagyacsád

Nagygyimót

Nemesgörzsöny

Nemesszalók

Noszlop

Nyárád

Oroszi


▪ 5.62%

▪ 6.68%

▪ 5.36%

▪ 6.90%

▪ 5.06%

▪ 5.73%

▪ 14.47%


▪ 421,849

▪ 436,349

▪ 433,036

▪ 494,146

▪ 518,720

▪ 456,074

▪ 283,363


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.768

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

39


▪ Közszféra








Jogállás


Lakosság (fő)



▪ Község ▪ 1,189






Pápakovácsi

Somlójenő

Somlóvásárhely

Takácsi

Tüskevár

Vanyola

Várkesző


▪ 4.23%

▪ 12.64%

▪ 8.45%

▪ 8.26%

▪ 7.03%

▪ 11.86%

▪ 5.65%


▪ 422,490

▪ 293,533

▪ 458,442

▪ 419,314

▪ 430,367

▪ 322,828

▪ 521,357


▪ 0.000

▪ 1.644

▪ 2.566

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.094

▪ 0.000

▪ 0.049

▪ 0.012

▪ 0.136

▪ 0.000

▪ 0.000

40





Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,684



Vaszar

Vinár


▪ 6.03%

▪ 2.98%


▪ 494,720

▪ 446,165


▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

41

Települések egy mondatos jellemzése 1/22

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Adorjánháza ▪ „Településünkön a közszolgáltatások biztosításához nincsenek megfelelő helyszínek, illetve színterek. A szolgáltatások (pl. orvosi rendelő, polgármesteri hivatal) több épületben kapnak helyet. A közösségi rendezvényeink lebonyolítására nincs helyiségünk, illetve szabadtéri helyszínünk.”

▪ Apácatorna ▪ „Nincs helyben munkahely. Aprófalvas település. Nincs vállalkozás. A település népességmegtartó képessége alacsony.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Marcal és a természeti környezetben rejlő idegenforgalmi lehetőségek kiaknázása (pl. viziturizmus, tanösvények, madár megfigyelő helyek kialakítása). A településen tevékenykedő őstermelők beruházásainak ösztönzése.”

▪ „Foglalkoztatás. Közszolgáltatások minőségének javítása, közintézmények fejlesztése.”

42





▪ Bakonypölöske

▪ „A lakosság komfortérzete nem megfelelő (a temetői út nincs aszfaltozva, temetőbe áramszolgáltatás, nincs hűtőkoporsó. A szabadidő eltöltéséhez szükséges helyek rendezetlenek, hiányoznak (játszótér, park). Szennyvízcsatorn hálózat hiányzik. Nincs településrendezési terv, környezetvédelmi program.”

▪ Bakonyszentiván

▪ „Munkahelyek hiánya, bűnözők jelenléte, önkormányzat korlátozott anyagi lehetőségei.”


▪ „Népességmegtartó képesség erősítése fiatalok letelepedésének elősegítésével.”

▪ „Szennyvízcsatorna kiépítése, járdák építése pályázati támogatással, meglévő épületek állagának megóvása, szőlőművelés.”

43





▪ Békás ▪ „Nincs helyben munkahely. Elvándoroltak a fiatalok. Sok az idős ember. A meglévő szociális alapszolgáltatások minősége javításra szorul.”

▪ Borszörcsök ▪ „Magas a munkanélküliség, nincs helyben munkahely, különösen a nagyszámú alacsony iskolázottságú lakosok nem tudnak elhelyezkedni.”


▪ „Építési telkek kialakítása, fiatal családok letelepítése érdekében. Ipari terület hasznosítása, munkahelyteremtés céljából. Vállalkozások fejlesztése. Infrastruktúra fejlesztése(vízelvezetés,ívóvíz minőségének javítása, járda)”

▪ „Közösségfejlesztő technikák segítségével a helyi lakosság identitástudatának erősítése, az alacsonyan képzettek képzési és munkavállalási motivációjának megteremtése.”

44





▪ Dabrony ▪ „Földrajzi elhelyezkedés rossz, nagy a távolság a városoktól. Nincs munkalehetőség. Rossz a tömegközlekedés. Mezőgazdaság eltartó képessége romlik.”

▪ Devecser ▪ „Alacsony a népességmegtartó képesség, a fiatalok elvándorolnak, nő a roma származásúak és időskorúak aránya, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma nő, de a gyermeklétszám csökken. Kevés helyben a munkahely, kevés a kereskedelmi, szolgáltató, feldolgozó egység. Az önkormányzat forráshiányos, az intézmények állapota rossz. Illegális használtcikk kereskedés gondokat okoz.”


▪ „Kiépített infrastruktúra a településen. Önkormányzati tulajdonban lévő, közművesített ipari terület léte (2,3 ha), mely alkalmas zöldmezős beruházásokra, munkahelyteremtésre. Szakképzett munkaerő léte.”

▪ „Kedvező földrajzi elhelyezkedés, közút, vasút léte, logisztikai alközpont kialakítására alkalmas. Iparvárosok közelsége. Jelentős épített és természeti értékek. Roma lakosság integrációjának lehetősége. Barna mezős beruházásra alkalmas terület léte. Aktív civil szervezetek.”

45





▪ Doba ▪ „A buszközlekedés nem a helyi igényeknek megfelelő. Lakosság korösszetétele: időskorúak száma magas. Csatornázottság hiánya. Somló-hegy közműhálózatának kiépítetlensége. Munkahelyek hiánya.”

▪ Egeralja ▪ „Elöregedés, csatornázottság hiánya, általános települési infrastruktúra, munkahely hiánya.”


▪ „Somló-hegy idegenforgalmi fejlesztése. Borturizmus fejlesztése. Tömegközlekedés fejlesztése Somlói körjárat megszervezésével.”

▪ „Mezőgazdaság, extenzív állattartás, turizmus.”

46





▪ Egyházaskesző

▪ „Nem teljeskörű infrastruktúra: kiépítetlen csatornahálózat, rossz minőségű belterületi utak és járdák.”

▪ Gecse ▪ „Munkahelyek hiánya. Nincs gáz. Elöregszik a település.”


▪ „Bekapcsolódás a vadászturizmusba. Vállalkozások foglalkoztatási potenciáljának növelése.”

▪ „Szőlőhegyi pincék új funkcióval való megtöltése. Népességmegtartó képesség erősítése a fiatal családok életminőségének javításával.”

47





▪ Iszkáz ▪ „Munkanélküliség, rossz közlekedési viszonyok, falu lakosságának elöregedése, nem működik iskola és óvoda, nincs posta a községben.A meglévő adottságok (Nagy László Emlékház) kihasználatlansága.”

▪ Kamond ▪ „A község földrajzi elhelyezkedése rossz, a munkába járás a közlekedés szempontjából nehéz. Nincs csatornahálózat, az utak rossz minőségűek, a településnek nincs népességmegtartó ereje, a fiatalok elmennek a faluból, a település elöregedik. Belső perifériás település.”


▪ „Munkahelyteremtés. Tömegközlekedés fejlesztése. Kulturális turizmus kialakítása.”

▪ „A pszichiátrai betegek otthona munkalehetőségek biztosít a település lakóinak. A település a Marcal folyó mentén fekszik, szép, csendes környezetben, vizi-, és horgászturizmus, kerékpáros turizmus fejlesztése.”

48





▪ Karakószörcsök

▪ „Nincs helyben munkalehetőség, kicsi a település népességmegtartó ereje, a fiatalok elvándorolnak.”

▪ Kemeneshőgyész

▪ „Kedvezőtlen demográfiai folyamatok (elöregedés, elvándorlás) és a kedvezőtlen infrastrukturális feltételek (rossz közlekedési lehetőség, csatornázatlanság) miatti alacsony vállalkozási kedv.”


▪ „Munkahelyteremtés, mikrovállalkozások létrehozásának elősegítése.Meglévő kulturális rendezvények (Lovasnap) fejlesztése.”

▪ „Természeti (megújuló) erőforrások kiaknázása (szél, termálvíz, energianövények). Vállalkozásfejlesztés.Extenzív gazdálkodás elősegítése.”

49





▪ Kemenesszentpéter

▪ „Nincs munkahely, a legközelebbi város 25-30 km-re található, a bejárás költséges.”

▪ Kerta ▪ „Nem teljeskörű az infrastruktúra: csatornázatlanság, az önkormányzati utak minősége rossz, jellegtelen a faluközpont.”


▪ „Üres önkormányzati épületek új (vállalkozási) funkcióval való megtöltése.”

▪ „Meglévő vállalkozások fejlesztése a foglalkoztatás bővítés érdekében. Mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése.”

50





▪ Kisberzseny ▪ „Nincs helyben munkahely. A fiatalok elvándorolnak.”

▪ Kiscsősz ▪ „A városoktól való nagy távolság, munkahelyek hiánya, lakosság elöregedettsége, fiatalok elvándorlása.”


▪ „Közszolgáltatások fejlesztése. Fiatalok letelepedésének elősegítése.”

▪ „Kulturális turizmus fejlesztése,szálláshelyek kialakítása. Meglévő mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése a foglalkoztatás bővítés érdekében.Fiatalok letelepedésének elősegítése. Civil szervezetek kapacitásának bővítése.”

51





▪ Kup ▪ „60 fő helyi lakos számára megszűnt a munkahely. Vízelvezető árkok felújításra szorulnak. Szegényes kulturális élet. Orvosi rendelő és kultúrház felújításra szorul.”

▪ Külsővat ▪ „Nincsenek építési telkek, infrastruktúra fejletlen, kevés az egyéni vállalkozó, belterületi utak rosszak, nincs kiépítve a szennyvízhálózat.”


▪ „Ipartelep és volt tsz-iroda hasznosítása. Természeti környezet turisztikai hasznosítása.”

▪ „Vállalkozásfejlesztés, turizmus fellendítése.”

52





▪ Magyargencs ▪ „Munkahely hiánya, elöregedés, alacsony jövedelmek, fiatalok elvándorlása.”

▪ Malomsok ▪ „Kevés a munkalehetőség helyben.”


▪ „Falusi turizmus. Helyi termékek (kézműves) fejlesztése, piacra jutásának elősegítése.”

▪ „Szép természeti környezet (Gerence-Marcal-Rába). Civil szervezetek kapacitásának fejlesztése. Szellemi örökség kiaknázása.”

53





▪ Marcalgergelyi

▪ „Kevés munkalehetőség van a helyi lakosok részére. A legközelebbi város 20 km-re található. A fiatalok részére nem elég vonzó a lakóhelyünk. Emelkedik a munkanélküliek száma. Növekszik az időskorúak aránya. A tömegközlekedés nem kielégítő.”

▪ Marcaltő ▪ „Csatornázottság hiánya.”


▪ „Falusi turizmus lehetőségeinek megteremtése, szálláshelyek kialakítása.”

▪ „Turizmus fejlesztése, termálvíz-hasznosítás lehetőségének feltárása. Természeti erőforrások (Rába) hasznosítása.”

54





▪ Mezőlak ▪ „Nincsenek kialakítandó házhelyek, a belterületi utak állapota rossz.”

▪ Mihályháza ▪ „Nincs nagy foglalkoztató helyben, fiatalok elvándorolnak.”


▪ „Falusi turizmus fellendítése, a kastély felújításával szálláshelyek kialakítása. Természeti erőforrások hasznosítása (Tőzeg-tó).”

▪ „Foglalkoztató vállalkozások betelepítése.”

55





▪ Nagyacsád ▪ „Csatornázottság hiánya, munkalehetőség hiánya.”

▪ Nagygyimót ▪ „Külterületi vízelvezetés nincs megoldva.”


▪ „Faluház tetőterében vendéglátó szobák kialakítása. Meglévő nemzetközi kapcsolatok fejlesztése.”

▪ „Működő csoportoknak (fiatalok, nyugdíjasok) helység kialakítása.”

56





▪ Nemesgörzsöny

▪ „Kevés a munkalehetőség helyben. Csatorna hiánya. Utak, járdák rossz minősége, hiánya. Többcélú közösségi létesítmény hiánya. Forráshiány. Célirányos pályázatok hiánya, önrész hiánya.”

▪ Nemesszalók ▪ „Felújított kulturális intézmények vannak, de a közösségi élet nem funkcionál. A helyi szereplők együttműködési készsége alacsony.”


▪ „Turizmus fejlesztése, közművelődést elősegítő építmények, programok létrehozása. Egyéb tájékoztató, felvilágosító programok, képzés, közhasznú munkásokkal utak, járdák készítése, felújítása, közterületek folyamatos rendezése.”

▪ „Helyi kisvállalkozók megerősítése, termékeik számára piacra jutás biztosítása.”

57





▪ Noszlop ▪ „Szennyvízelvezetés, -tisztítás hiánya. Érzékeny, veszélyeztetett vízbázis. Terméketlen termőföld. Felszíni vízelvezetés megoldatlansága. Elöregedő település. Építési telkek hiánya. Alacsony jövedelmek, közmű infrastruktúra állapota gyenge.”

▪ Nyárád ▪ „Az intézmények működtetési, fenntartási költségei olyan magasak, hogy az önkormányzatnak az állami támogatáson felül biztosítani kell a fedezetet. A fentiek miatt pályázatokon az önkormányzat nem tud részt venni, mivel az önerőre nincs fedezete. A településen évek óta fejlesztés nem történt.”


▪ „Földrajzi elhelyezkedés, mikrotérségi szerep, természeti környezet, humán infrastruktúra, jó közlekedési lehetőség.”

▪ „Az önkormányzat rendezési tervében kijelölésre került ipari övezet kialakításának lehetősége. Ehhez szükséges infrastruktúrához anyagi fedezetre lenne igény. A rendezési terv meghatározta építési telkek kialakításának lehetőségét. A megvalósulás után a község megtartó ereje növekedhetne. Ehhez szintén anyagi ráfordítások szükségesek.”

58





▪ Oroszi ▪ „A településen magas arányú az idősek száma, elöregedik. Kevés a munkalehetőség, a településen magas arányú a munkanélküliek száma. Az aszfalttal burkolt úthálózat minősége rossz, így a Somló-hegy és a környező települések pl. Doba, nehezen megközelíthető.”

▪ Pápakovácsi ▪ „Helyi munkalehetőség hiánya. Közintézmények felújításra szorulnak.”


▪ „Közszolgáltatások fejlesztése. Munkahelyteremtés.Zsáktelepülés jelleg kihasználása, üdülőfalu funkció erősítése.”

▪ „Óvodai, iskolai ellátás biztosítása helyben. Körjegyzőség. A város közelsége, szuburbán jelleg erősítése, vállalkozások fejlesztése.”

59





▪ Somlójenő ▪ „Csatornahálózat hiánya. Szakmunkások számának drasztikus csökkenése.”

▪ Somlóvásárhely

▪ „Az iksola épülete bővítésre szorul, mert a tanulólétszám nő.Az iskolának nincs tornaterme. Az egészségügyi és közszolgáltatásokat végző intézmények felújításra szorulnak. Kevés helyben a munkahely. Magas az alulképzettek száma. Somló-hegy ivóvízhálózat bővítésének hiánya.”


▪ „Borvidékben rejlő, főként turisztikai lehetőségek kiaknázása, a vendégek hosszabb ideig történő megtartása.”

▪ „Munkahelyteremtés. A lakosság képzettségi színvonalának növelése. Idegenforgalmi programok kialakítása, szálláshely-bővítés.”

60





▪ Takácsi ▪ „Kisgyerekes nőknek nincs helyben munkahely, a bejárást, a többműszakos munkarendet pedig nem tudják vállalni.”

▪ Tüskevár ▪ „A lakosság elöregedése, és a népességfogyás jelenti a település legnagyobb problémáját. A gyermeklétszám fogyása veszélyezteti az oktatási intézmény létét.”


▪ „Üres iskolaépület hasznosítása. Turizmusba való bekapcsolódás. Helyi (kézműves) szaktudás kihasználása helyben történő foglalkoztatással.”

▪ „Munkahelyteremtés a népességmegtartó képesség erősítése érdekében. A helyi kézműves hagyományok fejlesztése. A természeti és szellemi örökség megóvása, fejlesztése.”

61





▪ Vanyola ▪ „Nincs helyben munkahely. Vajda Péter szellemi örökségének fenntartása.”

▪ Várkesző ▪ „Munkahely hiánya, tömegközlekedés nem kielégítő színvonala, vonatközlekedés megszűnése.”


▪ „Falusi turizmus, vadászat, sportolási lehetőség. Szellemi örökség megőrzése, fejlesztése.”

▪ „Rábapart turisztikai fejlesztése, üres iskolaépület hasznosítása, munkahelyteremtés.”

62





▪ Vaszar ▪ „Tőkeerős vállalkozások alacsony száma. Nem teljeskörű a települési infrastruktúra, közutak és közösségi terek, illetve közintézmények rossz állapota miatt a fiatalok, felsőfokú végzettségű értelmiségiek elvándorlása magas.”

▪ Vinár ▪ „Megszünt a posta, csak mozgópostai ellátás van. Közszolgáltatások alacsony színvonala.”


▪ „Község jó elhelyezkedése (83-as sz. főút, Pápa közelsége, vasútállomás léte) a szükséges fejlesztések elvégzése után a térség legnagyobb és legmeghatározóbb települése lehetne kulturális, oktatási, sportolási, egészségügyi, turisztikai és vallási szempontból egyaránt.”

▪ „Település arculatának javítása, faluház felújítása, akadálymentesítése. Közszolgáltatások minőségének javítása.”

63

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



64

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 30 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Népességmegtartó képesség erősítése a lakosság életkörülményeinek és életminőségének jobbítása érdekében”

▪ „A természeti környezet, a szellemi és kulturális örökség megóvása, településkép fejlesztése”

▪ „A térség adottságaihoz illeszkedő versenyképes gazdaság kialakítása”

▪ „Turisztikai vonzerő növelése”

▪ „Helyi termékek előállításának, piacra jutásának elősegítése”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Képzett és szolidáris helyi társadalom megteremtése”

64

4 db

6 db

4 db

6 db

5 db

15,110,500

10,705,933

8,169,481

4,287,400

450,200

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

5 db 99,320

65

▪ Alapszolgáltatások minőségének javítása


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6

A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Szabadidő eltöltésére és kulturális szolgáltatások igénybevételére alkalmas színterek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Közösségi szolgáltatások kialakítása

▪ Átmeneti foglalkoztatás támogatása

▪ Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és az elérhetőség javítása

Fő fejlesztési prioritás: Népességmegtartó képesség erősítése a lakosság életkörülményeinek és életminőségének jobbítása érdekében

Allokált forrás (EUR)

6,480,500

3,350,000

3,200,000

2,080,000

66

▪ Szabadidő eltöltésére és kulturális szolgáltatások igénybevételére alkalmas színterek kialakítása





▪ Környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése

▪ Védett természeti értékek és területek megőrzése, környezettudatos magatartás kialakítása

▪ NATURA 2000 területek fejlesztési-fenntartási terveinek elkészítése

▪ Településközpont felújítása

▪ Sajátos vidéki örökség felújítása

Fő fejlesztési prioritás: A természeti környezet, a szellemi és kulturális örökség megóvása, településkép fejlesztése


80,000

8,712,500

411,000

287,433

125,000

1,090,000

67

▪ A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása





▪ Szolgáltatás minőségének javítása

▪ Termékfejlesztés

▪ Technológia fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: A térség adottságaihoz illeszkedő versenyképes gazdaság kialakítása


6,315,000

599,000

27,000

1,228,481

68

▪ Turisztikai szolgáltatások termékké szervezése, piacra jutás elősegítése





▪ Turisztikai desztináció menedzsment

▪ Térségi arculat kialakítása, térségi marketing

▪ Turisztikai programkínálat bővítése

▪ Szálláshelyek kialakítása, fejlesztése

▪ Turizmushoz kötődő infrastruktúra fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Turisztikai vonzerő növelése


65,000

64,000

30,000

2,072,000

1,053,900

1,002,500

69

▪ Tájspecifikus élelmiszertermékek előállítása





▪ Fenntartható fogyasztás szemléletének kialakítása

▪ Piacra jutás elősegítése

▪ Egyedi gyártású, kis szériában készülő minőségi kézműves termékek előállítása és piacra jutásának elősegítése

▪ Helyi piac kialakítása

Fő fejlesztési prioritás: Helyi termékek előállításának, piacra jutásának elősegítése


78,400

62,500

181,800

17,500

110,000

70

▪ Nemzetközi és hazai kapcsolatok kialakítása, jó gyakorlatok tapasztalatainak megismerése





▪ Települési média fejlesztése

▪ Lépj Egyet Előre

▪ Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése

▪ Szakmai képzések

Fő fejlesztési prioritás: Képzett és szolidáris helyi társadalom megteremtése


74,320

25,000

0

0

0

71

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

72Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

13%

11%

19%

8%

5%

19%

7%

0%

13%

4%

18%

52%

8%

2%

8%

3%

2%

0%

6%

1%

40%

60%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

13%

13%

11%

21%

4%

0%

23%

11%

4%

0%

0%

30%

20%

30%

0%

0%

20%

0%

0%

0%

73

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”

▪ „A feldolgozóiparban működő mikrovállalkozások technológiai fejlesztése szükséges gépek, eszközök vásárlásával, épületek és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra korszerűsítésével, gyártási technológia vásárlásával, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó tervezési és marketingtevékenység megvalósításával. A fejlesztést a feldolgozóiparban már működő és újonnan alakuló mikrovállalkozások valósítják meg.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A tervezési időszak végére 20 db feldolgozóiparban működő mikrovállalkozás technológiája javul, növekedik versenyképességük, ezáltal emelkedik az árbevételük. 5 új mikrovállalkozás jön létre. 10%-kal nő a szektorban foglalkoztatottak száma. A fejlesztett technológia hatására csökken a környezetterhelés.”

2

74




Szektor

▪ „Kereskedelem, javítás”▪ „A kiskereskedelemben és gépjármű javítás területén működő mikrovállalkozások fejlesztése annak érdekében, hogy megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtsanak a vidéki településen lakók számára. Fejlesztésükhöz eszközbeszerzés, épületek és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra felújítása szükséges. A fejlesztést a nem hátrányos helyzetű településeken kiskereskedelemmel és gépjárműjavítással foglalkozó mikrovállalkozások valósítják meg.”


▪ „A tervezési időszak végére 20 db kiskereskedelemmel és gépjárműjavítással foglalkozó mikrovállalkozás javítja az általa nyújtott szolgáltatás minőségét. Árbevételük növekedik, így foglalkoztatás bővítésre is lehetőségük lesz. 10 db kiskereskedelemi mikrovállalkozás jön létre 2013-ig.”

75



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


3▪ „Az egyéb szolgáltatás szektorban működő

mikrovállalkozások technológiafejlesztése eszközök beszerzésével, épületek és a kapcsolódó infrastruktúra felújításával. A fejlesztést a nem hátrányos helyzetű településeken egyéb szolgáltatást nyújtó már működő, valamint újonnan alakuló mikrovállalkozások valósítják meg.”


▪ „A fejlesztés eredményképpen a nem hátrányos helyzetű településeken a tervezési időszak végére 20 mikrovállalkozás fejlettebb eszközökkel és infrastruktúrával tud működni. Árbevételük emelkedik. 10 db új mikrovállalkozás jön létre.”

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

4▪ „A nem turizmushoz kapcsolódó vendéglátó

(étkezőhelyi vendéglátással, munkahelyi és közétkeztetéssel, és bárokhoz hasonló vendéglátással foglalkozó) mikrovállalkozások fejlesztése eszközök beszerzésével, épületek és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra felújításával, minőségbiztosítási rendszerek (HACCP) bevezetésével. A fejlesztést már működő és újonnan alakuló mikrovállalkozások valósítják meg.”

▪ „A tervezési időszak végére a nem hátrányos helyzetű településeken 20 vállalkozás fejlett infrastruktúrával és eszközökkel rendelkezik, 10 új mikrovállalkozás jön létre.”

76



Szektor



77



Szektor



5▪ „A falusi turizmushoz kapcsolódó olyan nem

kereskedelmi minőségi szálláshelyek kialakítása, amelyben az egy szálláshely kialakítására vonatkozó fajlagos támogatási igény nem haladhatja meg a 2 millió forintot, illetve a szálláshelyek kialakításához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, a meglévők fejlesztése. Természetes személyek, mikro, kis- és középvállalkozások, valamint önkormányzatok hozzák létre és fejlesztik a szálláshelyeket.”


▪ „50 szálláshely minőségének javítása. 80 új falusi szálláshely kialakítása.”


6▪ „A falusi turizmus kiegészítő szolgáltatásaként

öko- és agroturisztikai szolgáltatások kínálatának bővítése magánszemélyek, mikrovállalkozók részvételével. Bővül a kínálat a helyi gazdálkodási- és termelési módok bemutatásával, népművészeti és kézműves termékek előállításának bemutatásával, értékesítési lehetőség kialakításával, falusi vendégasztal szolgáltatással. A fejlesztést magánszemélyek, mikrovállalkozások valósítják meg. A megoldási javasltat kapcsolódik a 6112,6114,6117,6119,6121,6123,6124,6130,6158 megoldási javaslatokhoz.”

▪ „10 magánszemély agroturisztikai szolgáltatást nyújt. Bővül legalább két szolgáltatással a helyben igénybe vehető szolgáltatások köre.”

78




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

79



▪ „Egyéb szolgáltatás”


7▪ „A borturizmus fejlesztéséhez borkóstoló

pincék és kiszolgáló helyiségek kialakítása, berendezése a gazdák által. A kapcsolódó szolgáltatások, idegen nyelvű programok, rendezvények infrastruktúrájának biztosítása. A megoldási javaslat kapcsolódik a 6110,6112,6114,6117,6121,6123,6124,6130,6158 megoldási javaslatokhoz.”


▪ „30 db vendégfogadásra alkalmas borkóstoló pince kialakítása. A Somló-hegy és a Somlói bor ismertsége 50%-kal nő.”

Szektor


8▪ „Tájspecifikus élelmiszertermékek

előállításával, a meglévő élelmiszer termékek fejlesztésével bővül a térségi kínálat, javul a termékek minősége, bővül a piacra jutás lehetősége. Az intézkedés keretében azok a fejlesztések támogathatók, melyek nem szerepelnek az ÚMVP I.-II.-III. tengelyének intézkedései között. A termékek előállítását mikrovállalkozások, kis és közepes vállalkozások valósítják meg.”

▪ „4 új tájspecifikus élelmiszertermék jelenik meg a piacon, 4 új turisztikai kiegészítő szolgáltatás valósul meg.”

80



Szektor



81



Szektor

▪ „Kereskedelem, javítás”


9▪ „A falvak megújítását, illetve az ezzel járó

változások előidézését nagymértékben elősegíti a helyi piacok létrehozása. A helyi termékek térségben történő értékesítése a kistérség gazdaságát élénkíti. Az 5000 főnél kevesebb lakosságú, és 100 fő/km2 népsűrűségű, a 240/2006. Korm. Rendelet alapján hátrányos helyzetűnek számító településeken a jogszabályi előírásoknak megfelelő helyi piactér kialakítása, a piac működtetésére gazdasági szervezet létrehozása.”


▪ „A tervezési időszak végére egy hátrányos helyzetű településen megfelelő infrastruktúrával rendelkező helyi piac alakul ki, melynek működtetését a jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdasági szervezet végzi.”


10▪ „Környezetkímélő technológiával készült

termékek, természetes anyagból készült használati tárgyak, ajándéktárgyak termékfejlesztése a szükséges eszközök beszerzésével. A fejlesztést vállalkozások valósítják meg.”

▪ „2013-ra 3 új helyi termék megjelenése a piacon.”

82



Szektor



83

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






84

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Települési önkormányzatok, a civil szféra

közreműködésével, szükséglet-felmérésen alapuló Integrált Közösségi Szolgáltatásokat alakít ki.”

Megoldási javaslat

▪ „Hálózatok képviselői részére helyszín biztosítása, ifjúsági, közösségi, közművelődési programok szervezése, digitális irodai szolgáltatások biztosítása valósul meg a 10 db Integrált Közösségi Szolgáltató Központ kialakításával. A közszolgáltatások 2013-ra elérhetővé válnak a vidéki lakosság számára.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások”

Fejlesztési téma

85




2▪ „Helyi vagy országos védelem alatt álló

épületek külső és belső felújítása, korszerűsítése, a látogathatóság érdekében szükséges infrastruktúra (gyalogutak, parkoló), valamint a kapcsolódó zöldterületek, parkok kialakítása. A felújított épületekben helytörténeti gyűjtemény, vagy hagyományos mesterségek bemutatására nyílik lehetőség. A kulturális értékek bemutatását szolgáló kiadványok, információs táblák készítése és elhelyezése. A fejlesztést települési és kisebbségi önkormányzatok, non-profit szervezetek, egyházi jogi személyek valósítják meg.”

Megoldási javaslat

▪ „A tervezési időszak végére 8 db védett épület kerül felújításra, melyben a települési hagyományoknak megfelelő kulturális értékek kerülnek bemutatásra. Bővül a településeken a programkínálat, és biztosított lesz a kulturált látogatás lehetősége.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

86




3▪ „A védelem alatt nem álló, a települések

arculatában fontos szereppel bíró épületek külső felújítása. A fejlesztést a nem hátrányos helyzetű települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, non-profit szervezetek és egyházi jogi személyek valósítják meg.”

Megoldási javaslat

▪ „A tervezési időszak végére 20 db településképet meghatározó épület külső felújítása valósul meg.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

87




4▪ „A települések környezetének,

megjelenésének javítása érdekében közparkok, pihenőhelyek és sétautak fejlesztése használati térelemek (padok, hulladékgyűjtők, esőbeállók stb.) beszerzésével, információs táblák elhelyezésével, tereprendezéssel. A fejlesztést települési önkormányzatok, non-profit szervezetek és egyházak valósítják meg.”

Megoldási javaslat

▪ „2013-ra 15 db park és sétaút kerül felújításra.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

88




5▪ „Új közcélú feladatokat ellátó kültéri

játszóterek kialakítása, a meglévők korszerűsítése a 78/2003. (XI.27.) GKM rendeletnek megfelelően. A fejlesztés keretében új játszótéri eszközök és használati térelemek (asztal, pad, hulladékgyűjtő stb.) beszerzése, parkosítás, tereprendezés szükséges, melyet a települési önkormányzatok, non-profit szervezetek valósíthatnak meg.”

Megoldási javaslat

▪ „A tervezési időszak végére 15 db jogszabályi előírásoknak megfelelő kültéri játszótér kerül kialakításra és korszerűsítésre.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

89




6▪ „A természeti és történelmi táj, tájelemek

javítása és fejlesztése szükséges használati térelemek (kültéri bútorok, hulladékgyűjtők, esőbeállók stb.) beszerzésével a kapcsolódó tereprendezéssel és parkosítással. A természeti értékek jobb megismerése érdekében tanösvények, tematikus utak, túraútvonalak kialakítása és tájékoztató kiadványok táblák készítése.Önkormányzatok és civil szervezetek valósítják meg az intézkedést.”

Megoldási javaslat

▪ „A tervezési időszak végére 10 településen tematikus utak, túraútvonalak kerülnek kialakításra. A természeti értékek jobb megismerése érdekében kiadványok kerülnek a témához kapcsolódóan kiadásra.”


▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

90




7▪ „Belföldi tapasztalatcserék szervezése,

tanulmányút, „Látóút” keretében olyan mintaprojektek, jó gyakorlatok megismerése, amely segítségével más területen társadalmi vagy gazdasági, kulturális problémákat kezeltek. A helyi szereplők (önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók) vesznek részt a programokon.”

Megoldási javaslat

▪ „Legalább 30 fő szerez tapasztalatot belföldi jó gyakorlatokról „Látóút” keretében.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

91




8▪ „Hálózatok létrehozása a helyi

termékfejlesztésben, turizmusban, kulturális területen, és vidékfejlesztésben érdekelt szervezetek, vagy magánszemélyek között, a közös érdekérvényesítés, és a jó gyakorlatok megismerése érdekében. A hálózatosodást műhelymunkák, és előadássorozatok segítségével kívánjuk elősegíteni, más régióban működő szervezetekkel tapasztalatainak megismerésével. A megoldási javaslat kapcsolódik a 6110,6112,6114,6117,6119,6121,6123,6124,6130 megoldási javaslatokhoz.”

Megoldási javaslat

▪ „A tervezési időszak végére legalább 2 szervezet országos hálózat tagjává válik, és legalább 2 civil szervezet végez érdekérvényesítő tevékenységet.”


▪ „Gazdaságfejlesztési szervezetek”

Fejlesztési téma

92




9▪ „Helyi információs kiadványok, nyilvántartásba

vett helyi újságok, helyi televízió segítségével a tájékoztatás minőségének javítása. Önkormányzatok, civil szervezetek segítségével helyi médiumok indulnak, a meglévők minősége javul.”

Megoldási javaslat

▪ „A térségben élő emberek tájékozottsága javul, az őket érintő ügyekről könnyebben szereznek információt. A térségben 5 információs kiadvány kvázi „helyi újságot” alapítanak, 2 településen elindul, 1 településen javul a helyi televízió minősége.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

93




▪ „Megalapozó tanulmány készítése a lakosság emlékezetében élő hagyományok felkutatására, mely az ünnepek, a gazdálkodás, a helyi társadalmi viszonyok és a közösségi élmények köré csoportosul, majd annak vizsgálata, hogy a felkutatott hagyományok hogyan adaptálhatók kulturális, vagy turisztikai programok elemeként. A településre jellemző gyűjtött hagyományok bemutatása rendezvény keretében a lakosság és a térség számára. Civil szervezetek részvételével valósul meg az intézkedés.”

Megoldási javaslat

▪ „2010-re legalább 3 összegyűjtött néprajzi és más kulturális hagyomány gazdagítja a térséget, melyet hagyományteremtő céllal rendeznek meg a településeken. A megoldási javaslatok a hagyományok helyi társadalmi hasznosítására vonatkoznak.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

10

94

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

95Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/103 Kód: KD-100-SzF-B-20 Sorszám: 6061Prioritás: Népességmegtartó képesség erősítése a lakosság életkörülményeinek és életminőségének jobbí...

Intézkedés: Alapszolgáltatások minőségének javítása

Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás

▪ A szociális alapszolgáltatásokat és a gyermekjóléti szolgáltatásokat társulási formában látják el a közösség területén található települések. Társulási központ 3 helyen van a térségben. Az idősek és a gyermekek ellátása a település 97%-án fejlesztésre szorul.

Helyzet/ adottság

▪ A gyermekek napközbeni ellátása és az idősek gondozása nem megoldott a településeken, az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozott. A szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítja az idősek és a gyermekek életminőségét.

Probléma/ lehetőség

▪ Az önkormányzatok segítségével a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások javítása.Megoldási javaslat

▪ 15 településen javul a szociális alapszolgáltatások minősége. 5 szociális feladatokat ellátó intézmény felújítása megvalósul.Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ KDOP - 5. prioritás - Technikai segítségnyújtás



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪ Önkormányzatok %

3000000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 3000000 EUR ▪ Non-profit szervezetek %

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/103 Kód: KD-100-SzF-B-20 Sorszám: 6061

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Adorjánháza, Apácatorna, Bakonypölöske, Bakonyszentiván, Békás, Borszörcsök, Dabrony, Devecser, Doba, Egeralja, Egyházaskesző, Gecse, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kup, Külsővat, Magyargencs, Malomsok, Marcalgergelyi, Marcaltő, Mezőlak, Mihályháza, Nagyacsád, Nagygyimót, Nemesgörzsöny, Nemesszalók, Noszlop, Nyárád, Oroszi, Pápakovácsi, Somlójenő, Somlóvásárhely, Takácsi, Tüskevár, Vanyola, Várkesző, Vaszar, Vinár

▪ Nem ÚMVP

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat





Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A közösség 13 településén működik alsó, felső tagozatos iskola. Három településen működik alsó tagozat. A települések 36%-án nincs alapfokú oktatási intézmény. Az elmúlt években mindössze Tüskeváron újítottak fel oktatási intézményt. A minőségi oktatás feltételei nem adottak az intézményekben.

Helyzet/ adottság

▪ Az iskolatársulási forma lehetővé teszi, hogy az intézményekben a gyereklétszám legalább stagnáljon, így lehetővé válik a korszerű iskola megteremtése az iskola felújításával, és a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek javításával.


▪ Az önkormányzatok segítségével általános iskolák infrastrukturális fejlesztése, intézmények felújítása, melynek segítségével korszerű, minőségi oktatást biztosító intézmények lesznek a térségben.

Megoldási javaslat

▪ 6 településen korszerű iskola megteremtése, amely a vidéken élő gyermekek esélyegyenlőségét növeli, és hozzájárul a térség hosszú távú versenyképességéhez.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás

▪ A közösség 44 településén 16 háziorvosi székhely van. A térségben az egészségügyi infrastruktúra kiegyenlítetlen, magas a rossz állapotban lévő háziorvosi rendelők száma, hiányos és elavult eszközökkel rendelkeznek. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés társadalmi esélykülönbségeket jelent a kistelepülésen élő emberek számára.

Helyzet/ adottság

▪ A lakosság számára az önkormányzat egészségügyi alapellátási feladatai körében a háziorvosi felnőtt, gyermek, és az alapellátási ügyelet szolgálatot biztosítja. A szolgáltatások minősége nem megfelelő a kistelepüléseken. A rendelők infrastrukturális állapota rossz, épület-, gép-eszköz, informatika minősége nem megfelelő. Rövidebb rendelési időben látják el a betegeket sok helyen.


▪ A lakosság lakóhelyéhez közeli háziorvosi és házi gyermekorvosi alapellátási szolgálatok szolgáltatói szerepének megerősítése, és a szolgáltatások minőségének javítása az önkormányzatok közreműködésével.

Megoldási javaslat

▪ 15 településen felújításra kerül az orvosi rendelő, az egészségügyi alapellátás minősége javul.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A közösség minden településén található könyvtár. Vagy nyilvános könyvtári hozzáférést, vagy mozgó könyvtári ellátást biztosítanak a fenntartók a lakosság számára.

Helyzet/ adottság

▪ A közgyűjtemények infrastruktúrája és a felhalmozott dokumentum-, és információvagyona elavult. A bárki által használható nyilvános könyvtárak szolgáltatásai fontos szerepet játszanak az iskolai rendszeren kívüli- és a felnőttoktatásban (szakirodalom, újság- és szakcikkek, e-tananyagok), mely a HVS keretében megvalósuló képzések résztvevői számára is hatékony segítséget kell, hogy nyújtsanak.


▪ A Tudásdepó-Express Programhoz való kapcsolódás, a nyilvános könyvtárak fejlesztése, a hozzáférés javítása a fenntartó önkormányzatok részvételével.

Megoldási javaslat

▪ 10 település bekapcsolódik a Tudásdepó Express programba. 10 nyilvános könyvtárban javul a hozzáférés.Várható eredmény


Forrás ▪ TIOP - 1. prioritás - Az oktatási infrastruktúra fejlesztése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A közösség területén csupán egy nyilvántartásba vett múzeum található, Nagy László kortárs költő szülőháza. A Somló-hegyen található Somló Múzeum fenntartója elindította a nyilvántartásba vételt. Tüskeváron a Laczkó Dezső Megyei Múzeum által gondozott helytörténeti gyűjtemény található.

Helyzet/ adottság

▪ Az értékes térségi szellemi örökség kiaknázása érdekében olyan programokat lenne szükséges kialakítani, melyek segítségével be lehetne kapcsolódni a köz-, és a felnőttoktatásba.


▪ A múzeumok fenntartói bekapcsolódnak a Múzeumok iskolabarát fejlesztésébe, melynek segítségével tartalomfejlesztés és infrastrukturális fejlesztés valósul meg. Ezzel hozzájárulnak a célcsoport képesség- és kompetenciafejlesztéséhez.

Megoldási javaslat

▪ 2 db múzeum és egy helytörténeti gyűjtemény iskolabarát közgyűjteménnyé alakul.Várható eredmény


Forrás ▪ TIOP - 1. prioritás - Az oktatási infrastruktúra fejlesztése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

▪ A közösség területén ma már az önkormányzatoknál biztosított az informatikai háttér infrastruktúrája és személyi háttere. Minden település rendelkezik honlappal.

Helyzet/ adottság

▪ Az önkormányzatok elektronikus elérhetősége ma még csak a település bemutatására koncentrálódik, az elektronikus ügyintézés, vagy a közérdekű információk ismertetésére nem használják. A honlapok információval való feltöltését külső szakemberek végzik. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférést segítő szolgáltatások nincsenek kiépítve.


▪ Közszolgáltatások elérését segítő önkormányzati informatikai rendszerek fejlesztése, mely elősegíti az elektronikus ügyintézést, és az információhoz való hozzájutást.

Megoldási javaslat

▪ 44 településen javul a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás, a lakosság egyenlő eséllyel jut hozzá az őt érintő információkhoz, lehetőségekhez.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 7/103 Kód: KD-100-SzF-A-41 Sorszám: 6058Prioritás: Népességmegtartó képesség erősítése a lakosság életkörülményeinek és életminőségének jobbí...

Intézkedés: Közösségi szolgáltatások kialakítása


▪ A közösség területén található településeken jellemzően csökken a lakosságszám, a fiatalok elvándorolnak, az idősek száma pedig nő. A kistelepüléseken a hiányos az infrastruktúra, a szolgáltatási rendszer, és hiányosak a közlekedési feltételek. 12 településen működtetnek az önkormányzatok falugondnoki szolgálatot.

Helyzet/ adottság

▪ A falugondnoki szolgálat segítségével az alapszolgáltatások elérhetővé válnak, a szociális problémákat orvosolni tudják az önkormányzatok. Ennek segítségével a kistelepülések hátrányai mérséklődnek. Helyi igényeken alapuló, főként lakossági, egyéni és közvetlen segítséget nyújtó szolgáltatások kialakításával bővülnek a települési funkciók, illetve a településen élők helyhez kötődése erősödik.


▪ Az önkormányzatok falugondnoki szolgálat minőségének fejlesztésével, illetve újak indításával bővítik a közszolgáltatásokat.Megoldási javaslat

▪ 31 településen falugondnoki szolgálat indul, bővülnek a település (köz)szolgáltatásai, ennek megfelelő gépjárművel rendelkeznek. 12 település önkormányzata javítja a szolgáltatás minőségét.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...









Allokáció

Megoldási javaslatok 7/103 Kód: KD-100-SzF-A-41 Sorszám: 6058


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Adorjánháza, Apácatorna, Bakonypölöske, Bakonyszentiván, Békás, Borszörcsök, Dabrony, Doba, Egeralja, Egyházaskesző, Gecse, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kup, Külsővat, Magyargencs, Malomsok, Marcalgergelyi, Marcaltő, Mezőlak, Mihályháza, Nagyacsád, Nagygyimót, Nemesgörzsöny, Nemesszalók, Noszlop, Nyárád, Oroszi, Pápakovácsi, Somlójenő, Somlóvásárhely, Takácsi, Tüskevár, Vanyola, Várkesző, Vaszar, Vinár

▪ ÚMVP, de nem LEADER







▪ A közösség településein 114 non-profit szervezet van, legtöbb a sport (24)és a szabadidő eltöltésére (18) jött létre. A lakosság érdekeinek érvényesítése (jogvédelem, adományozás, szakmai, gazdasági érdekképviselet) ellátatlan.

Helyzet/ adottság

▪ Hiányoznak a térségben az aktív, önsegítő, civil tudatra ébredő helyi társadalmi közösségek, akik vállalják a közügyekben való aktív részvételt, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok érdekeinek érvényesítését.


▪ A civil szervezetek közösségi kezdeményezéseinek, programjainak támogatásával önkéntesek, szimpatizánsok bevonására van lehetőség, hogy forrásteremtő képességük növekedni tudjon

Megoldási javaslat

▪ 10 civil szervezet kapacitásának bővítése, melynek segítségével javul a nők, a romák és más hátrányos helyzetű csoportok érdekérvényesítő képessége.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A térségben több mint 100 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él, a szülők iskolai végzettsége alacsony, jellemzően szegények, egészségi állapotuk nem megfelelő. A gyermekek kiegyensúlyozott fejlődése nem biztosított.

Helyzet/ adottság

▪ A hátrányos helyzetű családok problémáinak megoldására az ellátórendszer jelenlegi formájában nem nyújt megoldást. A helyi ellátások új típusú összekapcsolásával hatékonyabb segítséget biztosító szolgáltatás kialakítása javít a 0-6 éves gyermekek helyzetén.


▪ Olyan esélyteremtő, esélyegyenlőségi program megvalósítása, amely a 0-6 éves korú gyermekek, és családja számára biztosít szolgáltatásokat. A Biztos Kezdet Program segítségével az önkormányzatok javítanak a hátrányos helyzetű gyermekek és családjuk helyzetén.

Megoldási javaslat

▪ 4 önkormányzat vállalja a Biztos Kezdet Program szolgáltatásainak nyújtását, minimum 10 család, és 30 gyermek igénybe veszi a szolgáltatásokat. Mind a 4 település a Biztos Kezdet Programok Országos Hálózatának tagjává válik.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A közösség területén magas a HH és HHH gyermekek száma. Ezt bizonyítja az integrációs normatíva igénybevétele is a közoktatási intézményekben. Kutatások kimutatták, hogy az alacsony iskolai végzettségű, hátrányos helyzetű szülők gyermekei hátrányt szenvednek az oktatásban, iskolai eredményességük elmarad az átlagtól. Ezeket a hátrányokat tovább mélyítik az etnikai és települési tényezők.

Helyzet/ adottság

▪ A halmozottan hátrányos gyermekek között nagyarányú a lemorzsolódás, szórványosan kerülnek be középfokú, illetve felsőfokú intézményekbe, ezáltal pedig munkaerő-piaci elhelyezkedésük bizonytalanná válik, s kialakul a mélyszegénység.


▪ Tanoda programok indítása, melynek segítségével a gyermekek iskolai sikerességét növelni lehet. A személyiségközpontú oktatás hozzájárul az iskolai eredmények javulásához, a kirekesztés mérsékléséhez. Mind a gyermekek, mind a család számára elérhetővé válik az eredményes tanuláshoz szükséges háttér. Az oktatási intézmények és az önkormányzatok konzorciumi megállapodás keretében valósítják meg a Tanoda programot.

Megoldási javaslat

▪ 4 Tanoda program indul a térségben, ezáltal 240 gyermek részére válik elérhetővé az iskolai eredményességet növelő humán, és technikai háttér.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 3. prioritás - A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás

▪ A lakosság egészségi állapota nem megfelelő. Ebben szerepet játszik a szenvedélybetegségek magas aránya, a helytelen táplálkozás, és a mozgás hiánya. A kistelepülésen élő emberek korlátozottan jutnak hozzá a szűrési lehetőségekhez, és egyéb prevenciós eljárásokhoz. Az egészséges életmódhoz kötődő szabadidő eltöltésére alkalmas lehetőségek korlátozottak, pl. nincsenek uszodák, sportpályák és fittness programok a kistelepüléseken.

Helyzet/ adottság

▪ A kistelepülések 80%-án nincs egészségterv. Nem készült a lakosságról állapotfelmérés, melynek segítségével ismernék a beavatkozási területeket, illetve a hasznosítható erőforrásokat. Az egészséges életmód, az egészségfejlesztés, a betegségmegelőzés és a rehabilitáció széles körű kiterjesztésére nincsenek akciótervek.


▪ Települési egészségterv készítése az önkormányzatok, a települési civil szervezetek és vállalkozások bevonásával, amelyben szerepelnek a lakosság egészségfejlesztési igényei. Az egészségtervekben érvényesíteni kell a szolidaritás és az esélyegyenlőség szempontjait.

Megoldási javaslat

▪ 20 település egészségterve elkészül, legalább 5000 ember számára szűrés szervezése.Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 6. prioritás - Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 12/103 Kód: KD-100-SzF-1-05 Sorszám: 6054Prioritás: Népességmegtartó képesség erősítése a lakosság életkörülményeinek és életminőségének jobbí...



▪ A térségben 24 db sportegyesület működik. Sportoláshoz általában focipálya áll rendelkezésre, a kapcsolódó létesítmények (öltöző, szociális helyiségek) leromlott állapotúak. A sporteszközök elavultak.

Helyzet/ adottság

▪ A sportolás a helyi közösségi élet egyik színtere, erősíti a településen élők identitástudatát. Kistelepülésen a fiatalok számára szinte az egyetlen sportolási lehetőségként a foci áll rendelkezésre, hátterének fejlesztése nagymértékben hozzájárulhat a fiatalok helyben maradásához.


▪ A sportlétesítmények felújítása, a kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztése. Sporteszközök beszerzése. Az önkormányzatok pályázatának segítségével a sportélet megújul.

Megoldási javaslat

▪ 10 db sportlétesítmény felújításra kerül, és új eszközök kerülnek beszerzésre.Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 12500 EUR ▪ Önkormányzatok 100%

48000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 0%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 40000 EUR ▪ Non-profit szervezetek 0%

▪ Egyházak 0%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 10 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 12/103 Kód: KD-100-SzF-1-05 Sorszám: 6054


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés




Megoldási javaslatok 13/103 Kód: KD-100-SzF-1-08 Sorszám: 6104Prioritás: Népességmegtartó képesség erősítése a lakosság életkörülményeinek és életminőségének jobbí...


Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat

▪ A közösség 21 településén működik polgárőrség. A Polgárőrség a kistelepülések nyugalmát, a bűnmegelőzést hivatott végezni. Önkéntes munkában látják el az ehhez kapcsolódó feladataikat.

Helyzet/ adottság

▪ A Polgárőrség által végzett tevékenységekhez kapcsolódó eszközök elavultak, vagy nincs is, nincs egyenruhájuk, hiányzik a szükséges kommunikációs és egyéb infrastruktúra.


▪ Kommunikációs eszközök, egyenruha, védőfelszerelés, lámpák, kerékpárok, beszerzése, szolgálati helyiségek kialakítása.Megoldási javaslat

▪ 10 településen megalakul a polgárőrség, 12 szervezet hatékonyabban tudja végezni tevékenységét a fejlesztések által.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Átmeneti foglalkoztatás támogatása


▪ A közösség településein magas a munkanélküliségi arány. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 7.5%. A települések 41%-án haladja meg a munkanélküliek száma a térségi átlag arányát. Helyben kevés a munkahely, illetve a munkanélküliek magas aránya alacsony iskolai végzettségű és nem rendelkezik piacképes szakmával.

Helyzet/ adottság

▪ A munkanélküliek nagy aránya nem tud elhelyezkedni, mert hiányoznak a munkavégzéshez szükséges kompetenciáik. Ha perifériás kis településen élnek, nem tudják megoldani a bejárást, mert a munkáltató nem fizet útiköltséget, helyben pedig nincs munkahely. Sok esetben az önkormányzat az egyetlen munkáltató.


▪ Tranzit foglalkoztatási programok megvalósításával javítható a munkanélküliek helyzete. Az önkormányzatok közmunkapályázatok segítségével átmeneti időszakra munkát tudnak biztosítani számukra.

Megoldási javaslat

▪ 500 fő munkanélküli átmeneti foglalkoztatása megoldódik, fizetni tudják közüzemi számláikat, életminőségük javul. 35 település komfortosabbá válik, köztisztasági állapota javul. 200 fő házi gondozása megvalósul.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Adorjánháza, Apácatorna, Bakonypölöske, Bakonyszentiván, Békás, Borszörcsök, Dabrony, Devecser, Doba, Egeralja, Egyházaskesző, Gecse, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Kerta, Kisberzseny

▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: Átmeneti foglalkoztatás támogatása


▪ A közösség 20 települése hátrányos helyzetű, ebből 5 településen haladja meg a munkanélküliség 1,75-szörösen az országos átlagot. 12 település 500 fő alatti, tipikus aprófalvas település. Ezek a kistelepülések szűkös gazdasági, és humán erőforrásokkal rendelkeznek.

Helyzet/ adottság

▪ A hátrányos helyzetű, és kistelepülések nem tudják hasznosítani a külső erőforrásokat, nem tudnak külső szakmai segítséget bevonni helyzetük javítására. Nem rendelkeznek a szükséges önrésszel, így pályázati forrásokhoz is szűken jutnak.


▪ Az elmaradott településen élők foglalkoztatását jelentős mértékben javító modell kidolgozása az önkormányzati, civil és vállalkozói szektor konzorciumi összefogásában a Kisfalu program keretében.

Megoldási javaslat

▪ 3 db fejlesztési konzorcium alakul a közösség területén 500 fő alatti települések részvételével. Elkészül az erőforrások optimális hasznosítására vonatkozó fejlesztési terv, 50 fő foglalkoztatása megvalósul.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Adorjánháza, Apácatorna, Bakonypölöske, Bakonyszentiván, Békás, Borszörcsök, Egyházaskesző, Gecse, Kemenesszentpéter, Kisberzseny, Külsővat, Magyargencs, Marcalgergelyi, Marcaltő, Mihályháza, Nemesgörzsöny, Oroszi, Somlójenő, Vanyola, Várkesző

▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 16/103 Kód: KD-100-SzF-A-35 Sorszám: 6053Prioritás: Népességmegtartó képesség erősítése a lakosság életkörülményeinek és életminőségének jobbí...

Intézkedés: Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és az elérhetőség javítása

Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

▪ A közösség településeinek 45%-a 500 fő, 37%-a 1000 fő alatti. Az aprófalvakban és a nagyobb lakosságszámmal rendelkező településeken hiányos vagy nem megoldott a humán szolgáltatások szervezése. Hiányoznak a közösségi terek infrastrukturális feltételei, valamint maguk a szolgáltatások és a humánerőforrás is.

Helyzet/ adottság

▪ A vidéki, kistelepüléseken élő emberek nem, vagy csak korlátozott mértékben férnek hozzá azokhoz a közösségi szolgáltatásokhoz, melyek az életminőségüket befolyásolják. A települési önkormányzatok pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a fontos szolgáltatások és a közösségi célú kezdeményezések fenntartását. A közösségi szolgáltatások egy helyre való koncentrálásával ez fenntarthatóvá válik.


▪ Települési önkormányzatok, a civil szféra közreműködésével, szükséglet-felmérésen alapuló Integrált Közösségi Szolgáltatásokat alakít ki.Megoldási javaslat

▪ Hálózatok képviselői részére helyszín biztosítása, ifjúsági, közösségi, közművelődési programok szervezése, digitális irodai szolgáltatások biztosítása valósul meg a 10 db Integrált Közösségi Szolgáltató Központ kialakításával. A közszolgáltatások 2013-ra elérhetővé válnak a vidéki lakosság számára.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Adorjánháza, Apácatorna, Bakonypölöske, Bakonyszentiván, Békás, Borszörcsök, Dabrony, Doba, Egeralja, Egyházaskesző, Gecse, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kup, Külsővat, Magyargencs, Malomsok, Marcalgergelyi, Marcaltő, Mezőlak, Mihályháza, Nagyacsád, Nagygyimót, Nemesgörzsöny, Nemesszalók, Noszlop, Nyárád, Oroszi, Pápakovácsi, Somlójenő, Somlóvásárhely, Takácsi, Tüskevár, Vanyola, Várkesző, Vaszar, Vinár





Megoldási javaslatok 17/103 Kód: KD-100-SzF-B-10 Sorszám: 6151Prioritás: A természeti környezet, a szellemi és kulturális örökség megóvása, településkép fejlesztése

Intézkedés: Környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ A tervezési terület jelentős részén mezőgazdasági tevékenység folyik, a települések egy része fontos vízgyűjtőn és karsztvíz bázison található. A talaj nitrát-tartalma közepes, néhol magas. Jelenleg a települések mintegy 40%-a ellátott vezetékes szennyvíz elvezetéssel- ez kb. a lakosság 65%-át teszi ki -, a többi településen helyi emésztő gödrök találhatók.

Helyzet/ adottság

▪ Az elszivárgó szennyvíz tovább növeli a talaj nitrát-tartalmát, ami a termesztett növényeken és az ivóvízen keresztül bekerül a táplálék-láncba és megbetegedéseket okoz. A kiépített csatorna növeli a lakosság komfort érzetét, segíti a helyben maradást. Az aprófalvas részeken viszont drága a közmű hálózat kiépítése és valahol csekély a környezeti előny is.


▪ Tovább kell növelni a vezetékes csatornával ellátott települések számát, főleg ott, ahol az környezeti és egészségvédelmi szempontból különösen indokolt. Az aprófalvas részeken a természet-közeli megoldások bevezetését kell ösztönözni, a szennyvizek helyben tartásával.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére a települések 60%-a vezetékes szennyvíz elvezetéssel lesz ellátva és további 20% pedig a természet-közeli megoldásokat részesíti előnybe. Ezzel a lakosság 75%-a válik érintetté a szennyvíz-elvezetésben. A talaj nitrát tartalma 5%-al csökken.

Várható eredmény


Forrás ▪ KDOP - 4. prioritás - Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: Környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ Az érintett települések mindegyike csatlakozott valamelyik hulladékgazdálkodási rendszerhez. A begyűjtött hulladékot az engedéllyel rendelkező hulladéklerakókra szállítják a szolgáltatók. Ártalmatlanításuk kizárólag lerakással történik. A települések 30%-ában felhagyott hulladéklerakó található. Az állati tetemeket szervezetten gyűjtik.

Helyzet/ adottság

▪ A hulladéktestekről elszivárgó szennyvíz tovább növeli a talaj és a talajtakaró alatt lévő vizek szennyezettségét, ami a termesztett növényeken és az ivóvízen keresztül bekerül a táplálék- láncba és megbetegedéseket okoz. Az elásott vagy otthagyott állati tetemek szintén komoly környezeti és egészségügyi kockázatot jelentenek.


▪ A felhagyott települési hulladéklerakókat rekultiválni kell, ehhez megfelelő tanulmányokat, terveket kell elkészíteni. A szelektív hulladék gyűjtését minden eszközzel segíteni szükséges, fokozott együttműködés kialakítása javasolt a szolgáltatókkal. Az állati tetemeket továbbra is begyűjtéssel kell elszállítani és ártalmatlanítani.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére a települések 100%-a rekultivált hulladéklerakóval fog rendelkezni és legalább 50%-ában megvalósul a szelektív hulladékgyűjtés. Az állati hulladékok 75%-a ellenőrzött módon kerül ártalmatlanításra.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 19/103 Kód: KD-100-SzF-A-37 Sorszám: 6131Prioritás: A természeti környezet, a szellemi és kulturális örökség megóvása, településkép fejlesztése

Intézkedés: Településközpont felújítása


▪ A térség gazdag épített örökséggel rendelkezik. Szinte mindegyik nem hátrányos helyzetű településen található helyi védelem alatt nem álló közösségi és gazdasági célokat szolgáló épület, építmény, mely nagy szereppel bír a település megjelenésében.

Helyzet/ adottság

▪ A nem védett épületek állapota rossz, így nagy mértékben rontják a település arculatát. A nem megfelelő településkép mind a helyi lakosság életminőségét, mind a település turisztikai lehetőségeit rontja.


▪ A védelem alatt nem álló, a települések arculatában fontos szereppel bíró épületek külső felújítása. A fejlesztést a nem hátrányos helyzetű települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, non-profit szervezetek és egyházi jogi személyek valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 20 db településképet meghatározó épület külső felújítása valósul meg.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Dabrony, Doba, Egeralja, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kemeneshőgyész, Kerta, Kiscsősz, Kup, Malomsok, Mezőlak, Mihályháza, Nagyacsád, Nagygyimót, Nemesszalók, Noszlop, Nyárád, Pápakovácsi, Somlóvásárhely, Takácsi, Tüskevár, Vaszar, Vinár








▪ Devecser a mikrotérség központja, számos az elmúlt évszázadban épített épülettel. Várkastélyában szociális otthon és könyvtár működik. Parkja kellemes kikapcsolódást nyújt a látogatóknak. A központban több gazdasági és közösségi célú épület is található. A nagyrészt önkormányzati tulajdonú intézményhálózatot egyre többen veszik igénybe.

Helyzet/ adottság

▪ Devecser vonzerejének növelésében fontos a településkép javításához kapcsolódó kulturális, épített és természeti örökség fenntartható fejlesztése. Az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés az érintettek számára korlátozott. Kevés a korszerű, közösségi és szolgáltató funkciókat ellátó épület, a jelenlegiek műszaki színvonala csekély.


▪ A rendezési tervvel összhangban el kell készíteni az épületek intézmények felújítására vonatkozó engedélyes terveket és a kialakított prioritásoknak megfelelően megkezdeni a központ felújítását. Így élhető települési környezet kialakítására nyílik lehetőség. A közszolgáltatások és egyéb társadalmi célú szolgáltatások elérhetőségének biztosítása szükséges. A megvalósító Devecser város Önkormányzata.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 3 db a központban lévő épület kerül felújításra, a hozzájuk kapcsolódó zöldterülettel, valamint vonalas és egyéb infrastruktúrával. A felújított intézményben 2 új munkahely létesülhet és a látogatottság is emelkedik 20%-kal.

Várható eredmény


Forrás ▪ KDOP - 3. prioritás - Integrált városfejlesztés a Közép-Dunántúlon









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Devecser

▪ Nem ÚMVP







▪ A térség hátrányos helyzetű települései gazdag épített örökséggel rendelkeznek. A települések többségén található helyi védelem alatt nem álló közösségi és gazdasági célokat szolgáló épület, építmény, mely nagy szereppel bír a település megjelenésében.

Helyzet/ adottság

▪ Különösen a hátrányos helyzetű településeken a szűkös önkormányzati források miatt a nem védett épületek állapota rossz, így nagy mértékben rontják a település arculatát. A nem megfelelő településkép mind a helyi lakosság életminőségét, mind a település turisztikai lehetőségeit rontja.


▪ A védelem alatt nem álló, a települések arculatában fontos szereppel bíró épületek külső felújítása. A fejlesztést a hátrányos helyzetű települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, non-profit szervezetek és egyházi jogi személyek valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 10 db településképet meghatározó épület külső felújítása valósul meg.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos




▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat






▪ A hátrányos helyzetű kistelepüléseken élő gyermekek szabadidős lehetőségei korlátozottak a városban élőkhöz képest. A települések jelentős része rendelkezik játszótérrel.

Helyzet/ adottság

▪ A játszóterek többsége nem felel meg a jogszabályi előírásnak. A játszótéri eszközök elavultak, balesetveszélyesek, a játszóterek nincsenek bekerítve, kevés a kihelyezett pad, hulladékgyűjtő.


▪ Új közcélú feladatokat ellátó kültéri játszóterek kialakítása, a meglévők korszerűsítése a 78/2003. (XI.27.) GKM rendeletnek megfelelően. A fejlesztés keretében új játszótéri eszközök és használati térelemek (asztal, pad, hulladékgyűjtő stb.) beszerzése, parkosítás, tereprendezés szükséges, melyet a hátrányos helyzetű települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, non-profit szervezetek valósíthatnak meg.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 15 db jogszabályi előírásoknak megfelelő kültéri játszótér kerül kialakításra és korszerűsítésre a hátrányos helyzetű településeken.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A kistelepüléseken élő gyermekek szabadidős lehetőségei korlátozottak a városban élőkhöz képest. A települések jelentős része rendelkezik játszótérrel.

Helyzet/ adottság

▪ A játszóterek többsége nem felel meg a jogszabályi előírásnak. A játszótéri eszközök elavultak, balesetveszélyesek, a játszóterek nincsenek bekerítve, kevés a kihelyezett pad, hulladékgyűjtő.


▪ Új közcélú feladatokat ellátó kültéri játszóterek kialakítása, a meglévők korszerűsítése a 78/2003. (XI.27.) GKM rendeletnek megfelelően. A fejlesztés keretében új játszótéri eszközök és használati térelemek (asztal, pad, hulladékgyűjtő stb.) beszerzése, parkosítás, tereprendezés szükséges, melyet a települési önkormányzatok, non-profit szervezetek valósíthatnak meg.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 15 db jogszabályi előírásoknak megfelelő kültéri játszótér kerül kialakításra és korszerűsítésre.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Dabrony, Doba, Egeralja, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kemeneshőgyész, Kerta, Kiscsősz, Kup, Malomsok, Mezőlak, Nagyacsád, Nagygyimót, Nemesszalók, Noszlop, Nyárád, Pápakovácsi, Somlóvásárhely, Takácsi, Tüskevár, Vaszar, Vinár







Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A vidéki települések arculatát jelentős mértékben meghatározza a közterületek, parkok állapota. A településszerkezetből adódóan kevés a parkosított közterület. Zöldterületek találhatók a faluközpontokban, és a települések külső részein, illetve a településre bevezető utakon. Hiányoznak a hagyományos, településképet meghatározó fák (bevezető fasorok, gyümölcsfák stb.), bokrok és virágok.

Helyzet/ adottság

▪ A zöldterületek jelenleg nem alkalmasak a szabadidő eltöltésére, és pihenésre. A közterületek, parkok, pihenőhelyek állapota nem megfelelő. Egy részük elhanyagolt, legtöbb esetben hiányoznak a padok, asztalok, hulladékgyűjtők.


▪ A települések környezetének, megjelenésének javítása érdekében közparkok, pihenőhelyek és sétautak fejlesztése használati térelemek (padok, hulladékgyűjtők, esőbeállók stb.) beszerzésével, információs táblák elhelyezésével, tereprendezéssel. A fejlesztést települési önkormányzatok, non-profit szervezetek és egyházak valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ra 15 db park és sétaút kerül felújításra.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A vidéki települések arculatát jelentős mértékben meghatározza a közterületek, parkok állapota. Különösen a hátrányos helyzetű településeken a településszerkezetből adódóan kevés a parkosított közterület. Zöldterületek találhatók a faluközpontokban, és a települések külső részein, illetve a településre bevezető utakon. Hiányoznak a hagyományos, településképet meghatározó fák (bevezető fasorok, gyümölcsfák stb.), bokrok és virágok.

Helyzet/ adottság

▪ A zöldterületek jelenleg nem alkalmasak a szabadidő eltöltésére és pihenésre. A közterületek, parkok, pihenőhelyek állapota nem megfelelő. Egy részük elhanyagolt, legtöbb esetben hiányoznak a padok, asztalok, hulladékgyűjtők.


▪ A hátrányos helyzetű települések környezetének, megjelenésének javítása érdekében közparkok, pihenőhelyek és sétautak fejlesztése használati térelemek (padok, hulladékgyűjtők, esőbeállók stb.) beszerzésével, információs táblák elhelyezésével, tereprendezéssel. A fejlesztést a hátrányos helyzetű települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, non-profit szervezetek és egyházi jogi személyek valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 15 db park és sétaút kerül felújításra a hátrányos helyzetű településeken.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Védett természeti értékek és területek megőrzése, környezettudatos magatartás kialakítása

Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A tervezési területen Kup község területén működik erdei iskola, amit a Pápai székhelyű Bakonyerdő Részvénytársaság üzemeltet. Az iskolai időszakban a környék kisebb településeiről és természetesen Pápa város iskoláiból is jelentős mennyiségű diák keresi fel a csodálatos környezetben lévő helyet.

Helyzet/ adottság

▪ Az erdei iskola infrastruktúrája még hiányos, fejlesztésre szorul, még nem teljesen alkalmas huzamosabb időt eltöltő diákok kiszolgálására. Cél, hogy az idelátogató tanulók minél mélyebb ismeretekhez juthassanak az őket körülvevő természeti környezet értékeiről, az ehhez szükséges tananyag azonban fejlesztésre szorul.


▪ Az üzemeltetővel és a használó intézményekkel és önkormányzatokkal közösen törekedni kell az erdei iskola szolgáltatási színvonalának növelésére. Ehhez a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés elkerülhetetlen, így növelhető a látogatói napok száma. Kiemelt figyelemmel a környezeti nevelésre egy használható tananyagot kell kidolgozni.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére a megvalósítható infrastruktúra kiépítésre kerül az erdei iskolában, növelve a szolgáltatás minőségét. Ezen túl egy a környezeti nevelésre kiemelten figyelmet fordító tananyag is kidolgozásra kerül a hatékonyabb oktatás érdekében.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A tervezési terület 9 településén a törvényben megfogalmazottaknak megfelelő történeti kert van szinte valamennyi egy kastélyhoz vagy kúriához kapcsolódik. A területeken eredeti telepítésből származó fafajok és növénytársulások őshonos fajok találhatók. A vízfolyások és a tavak mentén szintén a tájra jellemző értékes növényfajok élnek.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő történeti kertek nagy része gondozatlan, a bennük lévő növényi állomány egy része beteg. A környezeti feltételek megváltozása miatt a növényállomány gyérül, félő hogy megfelelő beavatkozás hiányában teljesen kihal. A megelőzéshez szükséges infrastruktúra szegényes sok helyen teljesen hiányzik.


▪ Az érintett területeken a történeti kertek részletes felmérése, ennek elkészültével rekonstrukciós tervek elkészítése. A meglévő hatósági engedélyek birtokában a kertek értékeinek megóvása, a természet közelinek tekinthető társulások, növény együttesek kedvező természeti állapotának fenntartása. Fontos az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése is. Önkormányzatok, civil szervezetk és egyházi jogi személyek nyújtanak be pályázatot.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére a történeti kertek 30%-a felújításra kerül. Az őshonos fajok és értékes növénytársulások 65%-ának kedvező természeti állapotának megtartása. A vízfolyások, tavak mentén található degradált területek 20%-a regenerálásra kerül.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A környezettudatos szemlélet kialakítása már egészen kis korban kezdődik. Ennek kialakulásához a térségben alapvetően három fontos momentum kötődik: a szülők, az óvoda és az iskola. A területen lévő minden iskolában folyik környezeti ismeretek oktatása. A települések jellegéből fakadóan a gyerekek sokat tartózkodhatnak a természetben.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben a környezeti tudatosság a szülők és a gyerekek vonatkozásában is még elég alacsony szinten áll. Az iskolában, óvodában megismert szemléletet a gyerekek hazavihetik és ez jó esetben szüleik szemléletében is változást eredményezhet. Kevés az olyan szervezett program, amelyben a szülők is aktívan részt vehetnek.


▪ Nagyobb figyelmet fordítani az intézményekben a környezettudatos szemlélet kialakítására, bevonva a szülőket is ebbe a folyamatba. Rendszeres programok kialakítása mely keretében nyíljon lehetőség a természeti és épített környezet élményszerű megtapasztalására. Kellő hangsúlyt kapjon az elemzési, kommunikációs, kooperációs készségek fejlesztése. Önkormányzati intézmények, civil szervezetek a megvalósítók.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére a környezeti ismeretek szervesen beépülnek valamennyi műveltségi terület tananyagába. 30%-kal több olyan program kerül megszervezésre, amibe a szülők is bevonásra kerültek.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A térség gazdag természeti örökséggel rendelkezik. A nem hátrányos helyzetű településeken – a történeti kerteket kivéve – 5 helyi vagy országos védelem alá eső terület található. (Kamond, Platánok, Kup, Kárpáti sáfrány termőhelye, Pápakovácsi, Attyai láprét, Somlóvásárhely, Holt-tó, Somlói Tájvédelmi Körzet)

Helyzet/ adottság

▪ A természetvédelmi területek, természeti és történelmi tájak, értékek és a kapcsolódó zöldterületek sok esetben elhanyagoltak, jelentőségük csökken a helyi közösség szemében. Hiányoznak az értékek bemutatását segítő túraútvonalak mentén a padok, pihenők, esőbeállók, valamint a tájékoztató kiadványok és információs táblák.


▪ A természeti és történelmi táj, tájelemek javítása és fejlesztése szükséges használati térelemek (kültéri bútorok, hulladékgyűjtők, esőbeállók stb.) beszerzésével a kapcsolódó tereprendezéssel és parkosítással. A természeti értékek jobb megismerése érdekében tanösvények, tematikus utak, túraútvonalak kialakítása és tájékoztató kiadványok táblák készítése.Önkormányzatok és civil szervezetek valósítják meg az intézkedést.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 10 településen tematikus utak, túraútvonalak kerülnek kialakításra. A természeti értékek jobb megismerése érdekében kiadványok kerülnek a témához kapcsolódóan kiadásra.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség hátrányos helyzetű települései gazdag természeti örökséggel rendelkeznek. A megfelelő állapotú természeti környezet turisztikai szempontból is hasznosítható adottság a kistelepüléseknek.

Helyzet/ adottság

▪ A természeti és történelmi tájak, értékek és a kapcsolódó zöldterületek sok esetben elhanyagoltak, jelentőségük csökken a helyi közösség szemében. Hiányoznak az értékek bemutatását segítő túraútvonalak mentén a padok, pihenők, esőbeállók, valamint a tájékoztató kiadványok és információs táblák.


▪ A természeti és történelmi táj, tájelemek javítása és fejlesztése szükséges használati térelemek (kültéri bútorok, hulladékgyűjtők, esőbeállók stb.) beszerzésével a kapcsolódó tereprendezéssel és parkosítással. A természeti értékek jobb megismerése érdekében tanösvények, tematikus utak, túraútvonalak kialakítása és tájékoztató kiadványok táblák készítése. A fejlesztést a hátrányos helyzetű települések önkormányzatai, kisebbségi önkormányzatok, non-profit szervezetek valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 5 településen javul a természeti örökség állapota, tematikus utak, túraútvonalak kerülnek kialakításra. A természeti értékek jobb megismerése érdekében kiadványok kerülnek a témához kapcsolódóan kiadásra.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Sajátos vidéki örökség felújítása


▪ A térség települései gazdag épített, és szellemi kulturális örökséggel rendelkeznek. 14 településen található helyi vagy országos védelem alatt álló épület. A közösség települései néphagyományokban gazdagok, még fellelhető a hagyományos népi mesterségek ismerete is.

Helyzet/ adottság

▪ A térség építészeti örökségeinek állapota nem megfelelő. A települések nem rendelkeznek forrással megóvásukhoz, fenntartható fejlesztésükhöz. A gazdag szellemi örökség ápolása esetleges, a múlt öröksége számára nincsen méltó helyszín. Hiányoznak a tájékoztató kiadványok, információs táblák.


▪ Helyi vagy országos védelem alatt álló épületek külső és belső felújítása, korszerűsítése, a látogathatóság érdekében szükséges infrastruktúra (gyalogutak, parkoló), valamint a kapcsolódó zöldterületek, parkok kialakítása. A felújított épületekben helytörténeti gyűjtemény, vagy hagyományos mesterségek bemutatására nyílik lehetőség. A kulturális értékek bemutatását szolgáló kiadványok, információs táblák készítése és elhelyezése. A fejlesztést települési és kisebbségi önkormányzatok, non-profit szervezetek, egyházi jogi személyek valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 8 db védett épület kerül felújításra, melyben a települési hagyományoknak megfelelő kulturális értékek kerülnek bemutatásra. Bővül a településeken a programkínálat, és biztosított lesz a kulturált látogatás lehetősége.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Dabrony, Doba, Egeralja, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kemeneshőgyész, Kerta, Kiscsősz, Kup, Malomsok, Marcaltő, Nagyacsád, Nagygyimót, Nemesszalók, Noszlop, Nyárád, Pápakovácsi, Somlóvásárhely, Takácsi, Tüskevár, Vaszar, Vinár








▪ A térség települései gazdag épített, és szellemi kulturális örökséggel rendelkeznek. 7 hátrányos helyzetű településen található helyi vagy országos védelem alatt álló épület. A közösség települései néphagyományokban gazdagok, még fellelhető a hagyományos népi mesterségek ismerete is.

Helyzet/ adottság

▪ A térség építészeti örökségeinek állapota nem megfelelő. Különösen a hátrányos helyzetű települések nem rendelkeznek elég forrással megóvásukhoz, fenntartható fejlesztésükhöz. A gazdag szellemi örökség ápolása esetleges, a múlt öröksége számára nincsen méltó helyszín. Hiányoznak a tájékoztató kiadványok, információs táblák.


▪ Helyi vagy országos védelem alatt álló épületek külső és belső felújítása, korszerűsítése, a látogathatóság érdekében szükséges infrastruktúra (gyalogutak, parkoló), valamint a kapcsolódó zöldterületek, parkok kialakítása. A felújított épületekben helytörténeti gyűjtemény, vagy hagyományos mesterségek bemutatására nyílik lehetőség. A kulturális értékek bemutatását szolgáló kiadványok, információs táblák készítése és elhelyezése. A fejlesztést a hátrányos helyzetű települési és kisebbségi önkormányzatok, non-profit szervezetek, egyházi jogi személyek valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére a hátrányos helyzetű településeken 4 db védett épület kerül felújításra, melyben a települési hagyományoknak megfelelő kulturális értékek kerülnek bemutatásra. Bővül a településeken a programkínálat, és biztosított lesz a kulturált látogatás lehetősége.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 33/103 Kód: KD-100-SzF-4-04 Sorszám: 6142Prioritás: A természeti környezet, a szellemi és kulturális örökség megóvása, településkép fejlesztése



▪ A közösség területén nagyon sok néphagyomány ismert, melyek egy részét lejegyezték, más részét a lakosság már csak emlékezetében őrzi. A térségünkre jellemző ünnephez kötődő hagyományokat, mint a csillagozást, hordótáncoltatást, vert perec készítést ma már nem gyakorolja senki, míg a betlehemezést, és a húsvéti locsolást felelevenítették. Az idősebb lakosság emlékezetében élnek még a településekre jellemző hagyományok.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi közösségek elveszítették saját arcukat, jellemző kultúrájukat, az emberek elidegenednek egymástól, ami miatt olyan néprajzi és kulturális kincs megy veszendőbe, amely az ott élő emberek identitását, gyökereit erősítené, illetve olyan közkincs alapja, amely egy-egy település ismertségét növelné, és felelevenítésével kuriózum számba menő programok kialakítására lenne lehetőség.


▪ Megalapozó tanulmány készítése a lakosság emlékezetében élő hagyományok felkutatására, mely az ünnepek, a gazdálkodás, a helyi társadalmi viszonyok és a közösségi élmények köré csoportosul, majd annak vizsgálata, hogy a felkutatott hagyományok hogyan adaptálhatók kulturális, vagy turisztikai programok elemeként. A településre jellemző gyűjtött hagyományok bemutatása rendezvény keretében a lakosság és a térség számára. Civil szervezetek részvételével valósul meg az intézkedés.

Megoldási javaslat

▪ 2010-re legalább 3 összegyűjtött néprajzi és más kulturális hagyomány gazdagítja a térséget, melyet hagyományteremtő céllal rendeznek meg a településeken. A megoldási javaslatok a hagyományok helyi társadalmi hasznosítására vonatkoznak.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény





Intézkedés: NATURA 2000 területek fejlesztési-fenntartási terveinek elkészítése


▪ A térségben 5 Natura 2000 terület található, melyek mindegyike a kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek közé tartozik. A területek 14 település közigazgatási területét érintik.

Helyzet/ adottság

▪ Egyik Natura 2000 területre sem készült még el az Európai Unió irányelveinek megfelelő fenntartási/fejlesztési terv, mely meghatározza a szükséges jogszabályi, hatósági és szerződéses intézkedéseket a területekre vonatkozóan.


▪ Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése a természeti értékek megóvása és fenntarthatósága érdekében. A terveket intézményi társulások, civil szervezetek és egyetemek készíthetik el.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig 5 db Natura 2000 fenntartási/fejlesztési terv készül el.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Adorjánháza, Borszörcsök, Devecser, Egeralja, Egyházaskesző, Kamond, Kemenesszentpéter, Kisberzseny, Kiscsősz, Külsővat, Malomsok, Marcaltő, Noszlop, Várkesző






Intézkedés: Szabadidő eltöltésére és kulturális szolgáltatások igénybevételére alkalmas színterek kial...


▪ A közösség települései rendelkeznek rendezvénytérrel, ahol a falunapok, és más közösségi programok kerülnek megrendezésre. A rendezvényszínterek minősége rossz, a szükséges infrastruktúra hiányzik.

Helyzet/ adottság

▪ A rendezvények során a helyszínének biztosítása (áram, víz) nehézségekbe ütközik, mert a szükséges infrastruktúrát csak ideiglenesen lehet odavezetni, amely sok esetben balesetveszélyes. A szabadtéri rendezvények szervezésekor a vonatkozó jogszabályokat be kell tartani.


▪ A szükséges infrastruktúrával (áram- és vízvételi hely, szabadtéri színpad, hulladékgyűjtők stb.) felszerelt rendezvényterek kialakítása az önkormányzatok részvétel.

Megoldási javaslat

▪ 10 db vonatkozó jogszabályoknak megfelelő rendezvénytér kialakítása valósul meg a tervezési időszak végére.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Dabrony, Devecser, Doba, Egeralja, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kemeneshőgyész, Kerta, Kiscsősz, Kup, Malomsok, Mezőlak, Nagyacsád, Nagygyimót, Nemesszalók, Noszlop, Nyárád, Pápakovácsi, Somlóvásárhely, Takácsi, Tüskevár, Vaszar, Vinár






Intézkedés: Szabadidő eltöltésére és kulturális szolgáltatások igénybevételére alkalmas színterek kial...


▪ A hátrányos helyzetű települések rendelkeznek rendezvénytérrel, ahol a falunapok, és más közösségi programok kerülnek megrendezésre. A rendezvényszínterek minősége rossz, a szükséges infrastruktúra hiányzik.

Helyzet/ adottság

▪ A rendezvények során a helyszínének biztosítása (áram, víz) nehézségekbe ütközik, mert a szükséges infrastruktúrát csak ideiglenesen lehet odavezetni, amely sok esetben balesetveszélyes. A szabadtéri rendezvények szervezésekor a vonatkozó jogszabályokat be kell tartani.


▪ A szükséges infrastruktúrával (áram- és vízvételi hely, szabadtéri színpad, hulladékgyűjtők stb.) felszerelt rendezvényterek kialakítása az önkormányzatok részvétel.

Megoldási javaslat

▪ 5 db vonatkozó jogszabályoknak megfelelő rendezvénytér kialakítása valósul meg a hátrányos helyzetű településeken a tervezési időszak végére.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 37/103 Kód: KD-100-GF-A-04 Sorszám: 6100Prioritás: A térség adottságaihoz illeszkedő versenyképes gazdaság kialakítása

Intézkedés: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása

Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség jelentős mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik, jelenleg is 156 vállalkozás működik a mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban. A mezőgazdasági termelésen belül nagy a szántóföldi gazdálkodás aránya.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdaságban használt berendezések, gépek elavultak, nem energiatakarékosak, az infrastruktúra nem megfelelő mind a szántóföldi gazdálkodás, mind az állattenyésztés területén. Kevés gazdálkodó foglalkozik kertészettel és a biomassza-előállítással. A vállalkozások infokommunikációs infrastruktúrája és a gazdák számítástechnikai ismerete egyaránt fejlesztésre szorul.


▪ Mezőgazdasági termelés modernizációja, az állattenyésztés, a kertészet és a szántóföldi termelés technológiai szintjének emelése szükséges építési beruházások megvalósításával, gépek és technológiai berendezések beszerzésével, és az új technológiák, a termelést és értékesítést támogató információs rendszerek bevezetésével. A mezőgazdaság diverzifikációja szükséges az évelő ültetvények és energiaültetvények telepítésének támogatásával. A fejlesztést vállalkozások valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ra 20 mezőgazdasági termelő rendelkezik fejlett, környezetkímélő technológiával és infrastruktúrával. Csökken a szántóföldi gazdálkodás aránya a mezőgazdaságon belül.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése









Allokáció

Megoldási javaslatok 37/103 Kód: KD-100-GF-A-04 Sorszám: 6100


Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben jelentős a mezőgazdasági termékek hagyományos feldolgozása különösen a húsfeldolgozás és bortermelés területén. (Devecseri Húsüzem, Somló-hegy). A térségben egyre nagyobb területeken termesztenek repcét, melynek feldolgozása helyben nem megoldott.

Helyzet/ adottság

▪ A feldolgozási tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások nagy részének versenyképessége nem megfelelő, mert a vállalkozások műszaki-technológiája fejlesztésre szorul, az innováció szintje alacsony. Az általuk használt berendezések és gépek nem korszerűek, nem környezetkímélők.


▪ A mezőgazdasági termékek feldolgozásának javítása szükséges új termékek, eljárások, technológiák bevezetésével, a környezetterhelés csökkentésével, az élelmiszerbiztonsági feltételek javításával. Kiskapacitású bioetanol üzemek létesítésének ösztönzése. A fejlesztést egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére a mezőgazdasági termékek feldolgozását végző vállalkozások 20%-a végrehajtja a műszaki-technológia fejlesztést. Ennek hatására javul a versenyképességük, ami munkahelybővítést eredményezhet.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség területének nagy része mezőgazdasági művelés alatt áll, de jelentős erdőterületek is megtalálhatóak. Az érintett területen több vízfolyás (Rába, Marcal folyók, Torna-patak) található, amelyek áradásukkal problémát okozhatnak. A Somló-hegy környékén az övárok-rendszer kialakításra került.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben nem alakult ki a megfelelő földhasználati struktúra, alacsony az öntözött területek aránya. Az erózióval sújtott mezőgazdasági területek aránya növekszik. A mezőgazdasági utak állapota rossz. Az erdőterületek ne mindenhol elérhetőek.


▪ A megfelelő infrastruktúra kialakításával (öntözővíz szolgáltató művek létrehozása) növelni kell az öntözött mezőgazdasági területek arányát. A földterületek védelme érdekében meliorációs és talajvédelmi létesítmények építése, felújítása szükséges. A jó megközelíthetőség érdekében mezőgazdasági utak felújítása, és új portalanított vagy szilárd burkolatúak építése, valamint erdészeti feltáróutak bővítése szükséges.

Megoldási javaslat

▪ Az öntözéses mezőgazdasági területek, valamint az eróziótól védett területek aránya legalább 10%-kal nő. A tervezési időszak végére a mezőgazdasági utak 30%-a falújításra kerül, és új utak létesülnek.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 125 A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség területén jelentős a mezőgazdasági termelés. A birtokszerkezet elaprózott (különösen a Somló-hegy bortermelői esetében), ennek következtében a megtermelt termékek jelentős része egyéni szerződésekben garantált feltételekkel kerül piacra.

Helyzet/ adottság

▪ A gazdálkodók piaci szervezettsége alacsony, így nem versenyképesek, sőt kiszolgáltatottak a nagyvállalatokkal és a tagországok termelőivel szemben, nem tudják kiszolgálni a nagy tételben vásárlókat. A termelők között nincs együttműködés beszerzés, értékesítés, tárolás és feldolgozás területén.


▪ Termelői csoportok létrehozása és működtetése a mezőgazdasági termelők termékeinek biztos piacra juttatása érdekében.Megoldási javaslat

▪ 1 db termelői csoport jön létre a tervezési időszak végére.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 142 Termelői csoportok létrehozásának támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben a mezőgazdasági tevékenységet végzők esetében magas az átlagéletkor, így a gazdaságok hosszú távú vezetése nem biztosított. A fiatal gazdálkodóknak magasabb az innovációra való képességük és erősebbek piaci hozzáállásuk szempontjából.

Helyzet/ adottság

▪ A térségi agrárvállalkozók sok esetben finanszírozási problémákkal küzdenek. Ennek oka, hogy a magas termelési költségek gyakran meghaladják az értékesítés árbevételét. Különösen a fiatal gazdák esetében nehéz a pénzintézeti finanszírozás, hiszen nincs megfelelő biztosítékuk és a magas kockázat miatt nem jutnak hitelhez.


▪ A fiatal gazdálkodók támogatása a gazdaság elindításában, hogy megfelelő tőkeellátottsággal rendelkezzenek. A vállalkozások beindításához jövedelemtámogatás szükséges a mezőgazdasági termelési tevékenység feltételeinek megteremtésére, a felmerült költségek fedezetére.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 12 fő 18 és 40 éves életkor közötti, középiskolai mezőgazdasági végzettséggel rendelkező hoz létre első gazdaságot.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 112 A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben egyre kedvezőtlenebb az agárágazatban foglalkoztatottak és az egyéni gazdaságok vezetőinek korstruktúrája. A mezőgazdasági tevékenységet végzők esetében magas az átlagéletkor.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdaság életkorszerkezete nem megfelelő, az üzemek nem kellően hatékonyak, alacsony a foglalkoztatás és a versenyképesség.Probléma/ lehetőség

▪ Az 55 év feletti gazdák és alkalmazottak (akiknél a nyugdíjkorhatár 62 illetve 60 év) a tulajdonukban lévő gazdaságot átadják fiatal gazdáknak eladással vagy ajándékozással.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 12 egyéni gazdálkodó adja át a gazdaságát fiatal gazdáknak.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 113 A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben a mezőgazdaság, erdő-, hal- és vadgazdálkodás szektor a 3. legnagyobb foglalkoztató. 156 vállalkozás működik ebben a szektorban. A térség jelentős mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozók – különösen az önfoglalkoztató gazdálkodók – ismeretei gyakran hiányosak. Elsősorban az agrárgazdálkodás környezeti hatásai, a fenntarthatóság, a beruházások szakszerű működése, megújuló energia területén szükséges a szakmai tudásszint emelése, ismereteik bővítése, valamint a vállalkozási készségek fejlesztése.


▪ A mezőgazdasági termelők részvétele iskolarendszeren kívüli szakmai képzéseken, tanfolyamokon, gyakorlati bemutatóval egybekötött tájékoztató programokon. Szükséges a gazdálkodók részére ügyfélszolgálati tájékoztatás biztosítása.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 30 gazdálkodó vesz részt képzésen, ami hozzájárul versenyképességük fokozásához, vállalkozásuk teljesítményének növeléséhez.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 111 Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 44/103 Kód: KD-100-GF-B-01 Sorszám: 6083Prioritás: A térség adottságaihoz illeszkedő versenyképes gazdaság kialakítása

Intézkedés: Technológia fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz- gőz-, vízellátás szektor részesedése 11%, mely elsősorban a feldolgozóiparban (fa-, fém-, textil, gumi- és műanyag feldolgozásban) működő vállalkozásokat jelenti. Ebben a szektorban dolgozik a legtöbb munkavállaló, az összes foglalkoztatott 43%-a, 4.626 fő. A feldolgozóiparból kerül ki a térség 10 legnagyobb foglalkoztatójából 6 vállalkozás.

Helyzet/ adottság

▪ A feldolgozóiparban működő térségi kis- és középvállalkozások jelentős része technológiailag elavult termelő-berendezésekkel, IKT eszközökkel és alkalmazásokkal rendelkezik, nincs megfelelő minőségirányítási rendszerük. Emiatt piaci pozíciójuk gyengébb, versenyképességük és foglalkoztatotti létszámuk nem növekszik.


▪ A kis-, és középvállalkozások vállalati kapacitásainak komplex fejlesztése jövedelemtermelő képességük növelése és a piaci pozícióik javítása érdekében. Ehhez szükséges a technológiai korszerűsítést eredményező eszközök beszerzése, a kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás, gyártási licence, know-how beszerzése és az információs technológia fejlesztése, piacra jutásuk elősegítése és minőségirányítási rendszerek bevezetése. A fejlesztést a feldolgozóiparban működő kis- és középvállalkozások valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 30 feldolgozóiparban működő kis- és középvállalkozás valósít meg komplex vállalati technológiafejlesztést, melynek eredményeképpen növekszik a versenyképességük és árbevételük.

Várható eredmény


Forrás ▪ GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése









Allokáció

Megoldási javaslatok 44/103 Kód: KD-100-GF-B-01 Sorszám: 6083


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A térségben 99 db aktív vállalkozás található a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz- gőz-, vízellátás szektorban a nem hátrányos helyzetű településeken. A szektor részesedése 11%, mely elsősorban a feldolgozóiparban (fa-, fém-, textil, gumi- és műanyag feldolgozásban) működő vállalkozásokat jelenti. Ebben a szektorban dolgozik a legtöbb munkavállaló, az összes foglalkoztatott 43%-a, 4.626 fő. A feldolgozóiparból kerül ki a térség 10 legnagyobb foglalkoztatójából 6 vállalkozás, és jelentős a mikrovállalkozások száma is e területen.

Helyzet/ adottság

▪ A mikrovállalkozások technológiai színvonala alacsony, az általuk használt gépek és berendezések nem energiatakarékosak, elavultak,nem tudnak megfelelő minőségű, mennyiségű, piacképes terméket előállítani, így fokozódik a versenyhátrányuk a nagyvállalatokkal szemben. A vállalkozói aktivitás alacsony, komoly nehézséget okoz a meglévő munkahelyek megtartása is. Ezért az innovációs képességük is rendkívül alacsony.


▪ A feldolgozóiparban működő mikrovállalkozások technológiai fejlesztése szükséges gépek, eszközök vásárlásával, épületek és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra korszerűsítésével, gyártási technológia vásárlásával, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó tervezési és marketingtevékenység megvalósításával. A fejlesztést a feldolgozóiparban már működő és újonnan alakuló mikrovállalkozások valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 20 db feldolgozóiparban működő mikrovállalkozás technológiája javul, növekedik versenyképességük, ezáltal emelkedik az árbevételük. 5 új mikrovállalkozás jön létre. 10%-kal nő a szektorban foglalkoztatottak száma. A fejlesztett technológia hatására csökken a környezetterhelés.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben a 240/2006. Korm. rendelet alapján 20 település tartozik a hátrányos helyzetűek közé. Ezeken a településeken 27 aktív vállalkozás található a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz- gőz-, vízellátás szektorban, amely elsősorban a feldolgozóiparban (fa-, fém-, textil-, gumi- és műanyag feldolgozásban) működő vállalkozásokat jelent.

Helyzet/ adottság

▪ Különösen a hátrányos helyzetű településeken a mikrovállalkozások technológiai színvonala alacsony, az általuk használt gépek és berendezések nem energiatakarékosak, elavultak, nem tudnak megfelelő minőségű, mennyiségű, piacképes terméket előállítani, így fokozódik a versenyhátrányuk a nagyvállalatokkal szemben. A vállalkozói aktivitás alacsony, és emellett komoly nehézséget okoz a meglévő munkahelyek megtartása is.


▪ A feldolgozóiparban működő mikrovállalkozások technológiai fejlesztése szükséges gépek, eszközök vásárlásával, épületek és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra korszerűsítésével, gyártási technológia vásárlásával, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó tervezési és marketingtevékenység megvalósításával. A fejlesztést a feldolgozóiparban már működő és újonnan alakuló mikrovállalkozások valósítják meg a hátrányos helyzetű településeken.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 10 db feldolgozóiparban működő mikrovállalkozás technológiája javul, növekedik versenyképességük, ezáltal emelkedik az árbevételük. 5 új mikrovállalkozás jön létre. 10%-kal nő a szektorban foglalkoztatottak száma. A fejlesztett technológia hatására csökken a környezetterhelés.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Építőipar

▪ A térség nem hátrányos helyzetű településein jelentős számú (117 db) vállalkozás működik az építőiparban. A szektorban foglalkoztatottak aránya csak 5%, ami mutatja, hogy a vállalkozások nagy része mikrovállalkozás, alacsony foglalkoztatotti létszámmal.

Helyzet/ adottság

▪ Az építőipar által használt anyagok és technológiák folyamatosan változnak, fejlődnek, amihez a vidéki mikrovállalkozások nehezen tudnak alkalmazkodni. Az általuk használt eszközök elavultak és nem hatékonyak, ezáltal nem versenyképesek.


▪ Az építőiparban működő mikrovállalkozások technológiafejlesztése szükséges új eszközök beszerzésével.Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 15 db építőiparban működő mikrovállalkozás fejlett technológiával, eszközökkel rendelkezik. Árbevételük és foglalkoztatotti létszámuk emelkedik. 10 db új építőiparral foglalkozó mikrovállalkozás jön létre a nem hátrányos helyzetű településeken.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Építőipar

▪ A térség hátrányos helyzetű településein a vállalkozások 11%-a (30 db) az építőipar szektorban működik. A vállalkozások nagy része mikrovállalkozás, alacsony foglalkoztatotti létszámmal.

Helyzet/ adottság

▪ Az építőipar által használt anyagok és technológiák folyamatosan változnak, fejlődnek, amihez a vidéki – különösen a hátrányos helyzetű településeken lévő – mikrovállalkozások nehezen tudnak alkalmazkodni. Az általuk használt eszközök elavultak és nem hatékonyak, ezáltal nem versenyképesek.


▪ Az építőiparban működő mikrovállalkozások technológiafejlesztése szükséges új eszközök beszerzésével, minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetésével. A fejlesztést a hátrányos helyzetű településen működő és újonnan létrejövő építőipari mikrovállalkozások valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 10 db építőiparban működő mikrovállalkozás fejlett technológiával, eszközökkel rendelkezik. Árbevételük és foglalkoztatotti létszámuk emelkedik. 5 db új építőiparral foglalkozó mikrovállalkozás jön létre a hátrányos helyzetű településeken.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Adorjánháza, Apácatorna, Bakonypölöske, Bakonyszentiván, Békás, Borszörcsök, Egyházaskesző, Gecse, Kemenesszentpéter, Kisberzseny, Magyargencs, Marcalgergelyi, Marcaltő, Mihályháza, Nemesgörzsöny, Oroszi, Somlójenő, Vanyola, Várkesző






Intézkedés: Szolgáltatás minőségének javítása

Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A térség hátrányos helyzetű településein a kereskedelem és javítás szektorokban működik a vállalkozások 20%-a. A mikrovállalkozások jelentős része kiskereskedelemi és gépjármű javítási tevékenységet végez. A kistelepülések egy részén nem ritkán a kiskereskedelemmel foglalkozó mikrovállalkozások az egyetlen foglalkoztatók.

Helyzet/ adottság

▪ A kiskereskedelmi és a gépjárműjavítással foglalkozó mikrovállalkozások nem tudnak megfelelő minőségű szolgáltatást nyújtani a lakosság számára, hiszen épületeik és berendezéseik elavultak. Az új berendezések és felújított épületek lehetőséget nyújtanának a foglalkoztatás bővítésére.


▪ A kiskereskedelemben és gépjármű javítás területén működő mikrovállalkozások fejlesztése annak érdekében, hogy megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtsanak a vidéki településen lakók számára. Fejlesztésükhöz eszközbeszerzés, épületek és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra felújítása szükséges. A fejlesztést a hátrányos helyzetű településeken kiskereskedelemmel és gépjárműjavítással foglalkozó már működő és újonnan alakuló mikrovállalkozások valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 15 db kiskereskedelemmel és gépjárműjavítással foglalkozó mikrovállalkozás javítja az általa nyújtott szolgáltatás minőségét. Árbevételük növekedik, így foglalkoztatás bővítésre is lehetőségük lesz. 5 db kiskereskedelemi mikrovállalkozás jön létre 2013-ig.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség nem hátrányos helyzetű településein a kereskedelem és javítás szektorokban működik a legtöbb vállalkozás (175 db). A mikrovállalkozások jelentős része kiskereskedelemi és gépjármű javítási tevékenységet végez. A kistelepülések egy részén nem ritkán a kiskereskedelemmel foglalkozó mikrovállalkozások az egyetlen foglalkoztatók.

Helyzet/ adottság

▪ A kiskereskedelmi és a gépjárműjavítással foglalkozó vállalkozások nem tudnak megfelelő minőségű szolgáltatást nyújtani a lakosság számára, hiszen épületeik és berendezéseik elavultak.


▪ A kiskereskedelemben és gépjármű javítás területén működő mikrovállalkozások fejlesztése annak érdekében, hogy megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtsanak a vidéki településen lakók számára. Fejlesztésükhöz eszközbeszerzés, épületek és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra felújítása szükséges. A fejlesztést a nem hátrányos helyzetű településeken kiskereskedelemmel és gépjárműjavítással foglalkozó mikrovállalkozások valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére 20 db kiskereskedelemmel és gépjárműjavítással foglalkozó mikrovállalkozás javítja az általa nyújtott szolgáltatás minőségét. Árbevételük növekedik, így foglalkoztatás bővítésre is lehetőségük lesz. 10 db kiskereskedelemi mikrovállalkozás jön létre 2013-ig.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorban 73 vállalkozás működik a térség nem hátrányos helyzetű településein. A vállalkozások többségében mikrovállalkozási formában működnek, és szinte kizárólag vendéglátással foglalkoznak, hiszen – mint ahogy a helyzetelemzés is mutatja – alig van a térségben szálláshely.

Helyzet/ adottság

▪ A vendéglátással foglalkozó mikrovállalkozások által nyújtott szolgáltatások minősége nem megfelelő. Nem rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával, eszközökkel, és egy részüknél hiányzik a megfelelő minőségbiztosítási rendszer is.


▪ A nem turizmushoz kapcsolódó vendéglátó (étkezőhelyi vendéglátással, munkahelyi és közétkeztetéssel, és bárokhoz hasonló vendéglátással foglalkozó) mikrovállalkozások fejlesztése eszközök beszerzésével, épületek és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra felújításával, minőségbiztosítási rendszerek (HACCP) bevezetésével. A fejlesztést már működő és újonnan alakuló mikrovállalkozások valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére a nem hátrányos helyzetű településeken 20 vállalkozás fejlett infrastruktúrával és eszközökkel rendelkezik, 10 új mikrovállalkozás jön létre.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok

▪ A térség 24 nem hátrányos helyzetű településén 42 vállalkozás foglalkozik szállítással és raktározással, melyeknek nagy része mikrovállalkozás. A térség – földrajzi elhelyezkedéséből adódóan – jelentős közúti kapcsolatokkal rendelkezik (8-as főút, autópályák közelsége), így lehetőség van a szállítási és raktározási szektor fejlesztésére (szállítás, logisztikai alközpontok).

Helyzet/ adottság

▪ A szállítás és raktározás szektorban működő mikrovállalkozások technológiai fejlettsége nem megfelelő. Nem rendelkeznek a szükséges kiegészítő eszközökkel és infrastruktúrával, így nem tudnak minden szolgáltatást megfelelő szinten biztosítani.


▪ A szállítással és raktározással foglalkozó mikrovállalkozások technológiafejlesztése szükséges eszközök beszerzésével (pl. targoncák, emelő- és szállítószerkezetek), valamint az épületeik és a hozzájuk kacsolódó infrastruktúra felújításával.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ra 10 db szállítási és raktározási szektorban működő mikrovállalkozás rendelkezik megfelelő minőségű eszközökkel, így az általuk nyújtott szolgáltatások minősége javul. Árbevételük emelkedik, ami lehetőséget teremt a foglalkoztatás-bővítésre. A tervezési időszak végére a mikrovállalkozások száma ebben a szektorban 20%-kal emelkedik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorban 22 vállalkozás működik a térség hátrányos helyzetű településein. A vállalkozások többségében mikrovállalkozási formában működnek, és szinte kizárólag vendéglátással foglalkoznak, hiszen – mint ahogy a helyzetelemzés is mutatja – alig van a térségben szálláshely.

Helyzet/ adottság

▪ Különösen a hátrányos helyzetű településeken a vendéglátással foglalkozó mikrovállalkozások kevés szolgáltatást nyújtanak, és ezek minősége sem megfelelő. Nem rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával, eszközökkel, és egy részüknél hiányzik a megfelelő minőségbiztosítási rendszer is.


▪ A nem turizmushoz kapcsolódó vendéglátó (étkezőhelyi vendéglátással, munkahelyi és közétkeztetéssel, és bárokhoz hasonló vendéglátással foglalkozó) mikrovállalkozások fejlesztése eszközök beszerzésével, épületek és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra felújításával, minőségbiztosítási rendszerek (HACCP) bevezetésével. A fejlesztést már működő és újonnan alakuló mikrovállalkozások valósítják meg a hátrányos helyzetű településeken.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére a nem hátrányos helyzetű településeken 10 vállalkozás fejlett infrastruktúrával és eszközökkel, kibővített szolgáltatás-kínálattal rendelkezik, 5 új mikrovállalkozás jön létre.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A 24 nem hátrányos helyzetű településen egyéb szolgáltatás szektorban 71 vállalkozás működik, melyek legnagyobb része mikrovállalkozás, alacsony foglalkoztatotti létszámmal.

Helyzet/ adottság

▪ Az egyéb szolgáltatást (pl. fodrászat, szépségápolás) nyújtó mikrovállalkozások infrastruktúrája, eszközei elavultak, nem tudnak lépést tartani a kereslet változásával. Egyes településeken egyáltalán nincs megfelelő szolgáltatás. Így a vidéki településen élők nem jutnak megfelelő minőségű szolgáltatásokhoz.


▪ Az egyéb szolgáltatás szektorban működő mikrovállalkozások technológiafejlesztése eszközök beszerzésével, épületek és a kapcsolódó infrastruktúra felújításával. A fejlesztést a nem hátrányos helyzetű településeken egyéb szolgáltatást nyújtó már működő, valamint újonnan alakuló mikrovállalkozások valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményképpen a nem hátrányos helyzetű településeken a tervezési időszak végére 20 mikrovállalkozás fejlettebb eszközökkel és infrastruktúrával tud működni. Árbevételük emelkedik. 10 db új mikrovállalkozás jön létre.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok

▪ A térség 20 hátrányos helyzetű településén 18 vállalkozás foglalkozik szállítással és raktározással, melyeknek nagy része mikrovállalkozás. A térség – földrajzi elhelyezkedéséből adódóan – jelentős közúti kapcsolatokkal rendelkezik (8-as főút, autópályák közelsége), így lehetőség van a szállítási és raktározási szektor fejlesztésére (szállítás, logisztikai alközpontok).

Helyzet/ adottság

▪ A szállítás és raktározás szektorban működő mikrovállalkozások technológiai fejlettsége nem megfelelő. Nem rendelkeznek a szükséges kiegészítő eszközökkel és infrastruktúrával, így nem tudnak minden szolgáltatást megfelelő szinten biztosítani.


▪ A szállítással és raktározással foglalkozó mikrovállalkozások technológiafejlesztése szükséges eszközök beszerzésével (pl. targoncák, emelő- és szállítószerkezetek), valamint az épületeik és a hozzájuk kacsolódó infrastruktúra felújításával. A fejlesztést a hátrányos helyzetű településen működő és újonnan létrejövő mikrovállalkozások valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ra 8 db szállítási és raktározási szektorban működő mikrovállalkozás rendelkezik megfelelő minőségű eszközökkel, így az általuk nyújtott szolgáltatások minősége javul. Árbevételük emelkedik, ami lehetőséget teremt a foglalkoztatás-bővítésre. A tervezési időszak végére a mikrovállalkozások száma ebben a szektorban 15%-kal emelkedik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség 20 hátrányos helyzetű településen egyéb szolgáltatás szektorban 12 vállalkozás működik, melyek legnagyobb része mikrovállalkozás, alacsony foglalkoztatotti létszámmal.

Helyzet/ adottság

▪ Az egyéb szolgáltatást (pl. fodrászat, szépségápolás) nyújtó mikrovállalkozások infrastruktúrája, épületei, eszközei elavultak, nem tudnak lépést tartani a kereslet változásával. Egyes településeken egyáltalán nincs megfelelő szolgáltatás. Így a hátrányos helyzetű településen élők nem jutnak megfelelő minőségű szolgáltatásokhoz.


▪ Az egyéb szolgáltatás szektorban működő mikrovállalkozások technológiafejlesztése eszközök beszerzésével, épületek és a kapcsolódó infrastruktúra felújításával. A fejlesztést a hátrányos helyzetű településeken egyéb szolgáltatást nyújtó már működő, valamint újonnan alakuló mikrovállalkozások valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményképpen a hátrányos helyzetű településeken a tervezési időszak végére 6 mikrovállalkozás fejlettebb eszközökkel és infrastruktúrával tud működni. Árbevételük emelkedik. 5 db új mikrovállalkozás jön létre.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 57/103 Kód: KD-100-GF-2-03 Sorszám: 6086Prioritás: A térség adottságaihoz illeszkedő versenyképes gazdaság kialakítása

Intézkedés: Termékfejlesztés


▪ A közösség területén versenyképes helyi termékek találhatók (bor, virágföld, egyéb élelmiszer termékek, faipari termékek stb.). A helyi termékek piaci részesedése és ismertsége alacsony.

Helyzet/ adottság

▪ A fogyasztói piac gyorsan változik, egyre nagyobb jelentőséget kapnak az egészséges életmódhoz kapcsolódó, környezetkímélő technológiával készült termékek, valamint egyre inkább teret hódítanak a természetes anyagokból készült tárgyak,használati tárgyak. Jellemző a hagyományos motívumokat tartalmazó ajándékpiac növekedése is.


▪ Környezetkímélő technológiával készült termékek, természetes anyagból készült használati tárgyak, ajándéktárgyak termékfejlesztése a szükséges eszközök beszerzésével. A fejlesztést vállalkozások valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ra 3 új helyi termék megjelenése a piacon.Várható eredmény












Allokáció

Megoldási javaslatok 57/103 Kód: KD-100-GF-2-03 Sorszám: 6086


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés




Megoldási javaslatok 58/103 Kód: KD-100-GF-2-04 Sorszám: 6087Prioritás: A térség adottságaihoz illeszkedő versenyképes gazdaság kialakítása

Intézkedés: Termékfejlesztés


▪ A hátrányos helyzetű településeken versenyképes helyi termékek találhatók ( Mihályháza, Magyargencs, Takácsi, Tüskevár, Kemenesszentpéter- kézműves termékek). A helyi termékek piaci részesedése és ismertsége egyaránt alacsony.

Helyzet/ adottság

▪ A fogyasztói piac gyorsan változik, egyre nagyobb jelentőséget kapnak az egészséges életmódhoz kapcsolódó, környezetkímélő technológiával készült termékek, valamint egyre inkább teret hódítanak a természetes anyagokból készült tárgyak,használati tárgyak. Jellemző a hagyományos motívumokat tartalmazó ajándékpiac növekedése is.


▪ Környezetkímélő technológiával készült termékek, természetes anyagból készült használati tárgyak, ajándéktárgyak termékfejlesztése a szükséges eszközök beszerzésével. A fejlesztést vállalkozások valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ra 3 hátrányos helyzetű településen legalább 3 új helyi termék megjelenése a piacon.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 59/103 Kód: KD-100-SzF-B-07 Sorszám: 6164Prioritás: Turisztikai vonzerő növelése

Intézkedés: Turizmushoz kötődő infrastruktúra fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A települési szintű önkormányzati utak jelentős része leromlott műszaki állapotú minden településen. Szélességük, teherbíró képességük, felületük nem megfelelő. A közösségi közlekedés, és a turizmushoz kapcsolódó közlekedés ezeken az utakon nehézségekbe ütközik.

Helyzet/ adottság

▪ A vonzerők fejlesztése, a látogatottság növelése csak a megfelelő infrastruktúra kiépítésével vagy felújításával lehetséges. Fontos a vonzerők, az attrakciók helyszíneinek jó megközelíthetősége személygépkocsival és autóbusszal egyaránt, ennek érdekében buszfordulók, buszöblök kialakítása, biztonságos gyalogosátkelők létesítése.


▪ A települési szintű önkormányzati utak fejlesztése, műszaki állapotának javítása. A települési vonzerők jó megközelíthetősége érdekében a belterületi utak felújítása az önkormányzatok részvételével.

Megoldási javaslat

▪ 5 településen 15 km hosszúságú út felújítása.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 60/103 Kód: KD-100-SzF-B-08 Sorszám: 6165Prioritás: Turisztikai vonzerő növelése

Intézkedés: Turizmushoz kötődő infrastruktúra fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A turizmus szempontjából kedvező, még nem eléggé feltárt és kihasználatlan idegenforgalmi potenciállal rendelkezik a térség, melyet kerékpárral nem lehet megközelíteni. A közösség területén csak Somlójenőben van 1 km hosszúsági kerékpárút, amely közlekedésbiztonsági szempontokból épült. A többi településen nem található kerékpárút.

Helyzet/ adottság

▪ A közösség területén pótolni kell a kerékpárút hálózatot, mert a motorizáció ellenére egyre jelentősebbé válik a kerékpáros közlekedés, mint pl. hivatásforgalom, munkába járás, bevásárlás, de egyre inkább előtérbe kerül a szabadidős kerékpározás. A kerékpáros turizmus magában foglalja az egynapos látogatást, a rövid kirándulást és a hosszabb kerékpárutat, s egyre inkább a kerékpározás válik az utazás fő céljává.


▪ A hiányzó kerékpárutak megépítése a Veszprém megyei Területrendezési Tervben, valamint a kistérségi fejlesztési programokban megfogalmazott elképzelések megvalósítása. A vizes élőhelyek, fürdőhelyek megközelítésére alkalmas kerékpárút a Pápa – Bükfürdő közötti szakaszon Nyárád, Nemesszalók, Külsővat bevonásával, Pápa-Fertő-tó, Pápa-Győr, és a Pápa-Zirc összekötő kerékpárút által érintett települések a közösség területén, valamint a Somló-hegy megközelítését lehetővé tevő kerékpárút kiépítése szükséges. A fejlesztések az önkormányzatok részvételével valósulnak meg.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ra 30 km hosszúságú önálló, biztonságos kerékpárút áll elsősorban a kerékpáros turisták rendelkezésére, a kerékpáros turizmushoz szükséges útbaigazító táblákkal, pihenőhelyekkel.

Várható eredmény


Forrás ▪ KÖZOP - 3. prioritás - Térségi elérhetőség javítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 61/103 Kód: KD-100-GF-B-06 Sorszám: 6124Prioritás: Turisztikai vonzerő növelése

Intézkedés: Turisztikai programkínálat bővítése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Térségünkben sok természeti, történelmi, vallási, régészeti, néprajzi emlékhely található. Várromok, kastélyok, kúriák, templomok, emlékházak, emlékhelyek valamint egyedülálló természeti értékek színesítik térségünk kínálatát. Történelmi korok (Ó-kor, Árpádkor, reneszánszkor) emlékei emlékeztetnek múltunkra sírhalmokkal, ókori leletekkel, templomokkal. A térség minden településén található vonzerő, amely alkalmas vallási, vagy történelmi, vagy természeti értékek bemutatására.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben található vallási, kulturális, történelmi, és természeti értékek önmagukban nem jelentenek vonzerőt. Jelenleg turisztikai célú hasznosításra alkalmatlanok, nincsenek látogatóbarát szolgáltatások. A térségi összefogáson alapuló vonzerők összekapcsolása, tematizálása, a vonzerők fejlesztése nem valósult meg a térségben.


▪ Kastélyok és várak, egyházi létesítmények, valamint műemlék, műemléki értékek, és a helyi védelem alatt álló épületek turisztikai célú, nem elsődlegesen jövedelemtermelésre irányuló értéknövelő megújítása, turisztikai funkciókkal való bővítése, látogatóbarát szolgáltatások fejlesztése, turisztikai funkciók kialakítása, legalább egy közös témához kapcsolódóan legalább három helyszínen tematikus fejlesztések megvalósítása. Az önkormányzatok, non-profit szervezetek, egyházi jogi személyek, vállalkozások térségi összefogásban valósítják meg a turisztikai vonzerők növelését. A megoldási javaslat kapcsolódik a 6110,6112,6114,6117,6119,6121,6123,6130,6158 megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ A térségben legalább három tematikus-út kerül kialakításra, melyben vallási, természeti és műemléki értékek látogatóbarát fejlesztése valósul meg. Audio-guide rendszerek, információs pontok segítik a vonzerők megismerését, az idelátogatók tájékozódását.

Várható eredmény


Forrás ▪ KDOP - 2. prioritás - Regionális turizmusfejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 62/103 Kód: KD-100-GF-A-27 Sorszám: 6112Prioritás: Turisztikai vonzerő növelése



▪ Hét településen található horgásztatra alkalmas infrastruktúra. Természeti környezetünk alkalmas a horgászturizmus fejlesztésére, hiszen tavakban, folyókban gazdag térségünk. Szép természeti környezet, gazdag halállomány jellemzi horgásztavainkat. Horgászegyesületek segítségével és felügyeletével zajlik a horgászat, s ezeknek a szervezeteknek a tagsága jelenleg eléri az ezer főt.

Helyzet/ adottság

▪ A horgászatra alkalmas infrastruktúra hiányos. Rossz állapotban vannak a stégek, nincsenek esőbeállók, hiányos a szabadidő eltöltéséhez szükséges eszközállomány. A tavak megközelíthetősége nem megfelelő. A tavak iszaposak, környezetük sok esetben rendezetlen.


▪ A horgásztavak környékének rendbetétele, stégek, esőbeállók létesítése, a meder iszaptalanítása. A vízterületek ökológiai egyensúlyának és a vizek minőségének további javítása. A környezet-idegen halfajok folyamatos gyérítése a horgászat és halászat különböző módszereivel. Őshonos magyar fajok telepítése (nyurga ponty, arany kárász, compó, kecsege). A fejlesztést vállalkozások, non-profit szervezetek valósítják meg. A megoldási javaslat kapcsolódik a 6110,6114,6117,6119,6121,6123,6124,6130,6158 megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 13 tó környékének rendezése, rendezett horgászatra, horgászturizmus kialakítására alkalmas területek létesítése, kapcsolódó szolgáltatások kínálatának bővítése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A közösség területén mindössze két településen van jelenleg lovas sportra alkalmas infrastruktúra kiépítve. Több településen is tartanak lovakat, de a bemutató helyek nincsenek minősítve. A lovas turisztikai szolgáltatások száma alacsony a térségben.

Helyzet/ adottság

▪ A lovas turisztikai szolgáltatások iránt megnőtt a kereslet. Térségünk természeti-, táji adottságai alkalmasak mind a lovassportok, mind pedig a turisztikai szolgáltatások bővítésére. A lovas hagyományok ápolása is egyre nagyobb jelentősséggel bír (huszár egyesületek, hagyományápoló szervezetek működése a térségben).


▪ Minősített, legalább egypatkós lovas turisztikai szolgáltatások kialakítása, lovas bemutatók tartása, kapcsoló szolgáltatások (étkeztetés, rendezvények szervezése) kialakítása. A lovas karámok, fedett oktató-gyakorló pályák és kiszolgáló helyiségek kialakítása a térség lovas turizmusának fellendítéséhez járulnak hozzá. A fejlesztést vállalkozók, non-profit szervezetek valósítják meg. A megoldási javaslat kapcsolódik a 6110,6112,6117,6119,6121,6123,6124,6130,6158 megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ Kialakításra kerül legalább 5, minimum egypatkós minősítésű lovas turisztikai szolgáltatás.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Térségünkben található az ország legkisebb borvidéke, a Nagy Somlói Borvidék. A Somló-hegy a közösség területén található. Somlójenő hátrányos helyzetű településhez tartozik a Somló-hegy DNY-i területe. Az itt termő kiváló minőségű bor, a Nászéjszakák bora, kuriózumnak számít. Ma már nyitott pincékkel várják az ide látogatókat, de a szolgáltatások minősége még javításra szorul. A pincelátogatáshoz kapcsolódó szolgáltatások (túra idegenvezetéssel, rendezvények szervezése) nincsenek kiépítve, az összefogással működő borút kínálata nem megfelelő.

Helyzet/ adottság

▪ A borturizmus népszerűsége nő, a Somló-hegy egyedi természeti környezettel és termékkel fogadhatná a vendégeket. Az összefogás hiánya miatt a borvidék fejlődésben elmarad a többi borvidéktől. Ismertsége alacsony. A nyitott pincék nem azonos színvonalú szolgáltatással várják az érdeklődőket.


▪ A borturizmus fejlesztéséhez borkóstoló pincék és kiszolgáló helyiségek kialakítása, berendezése a gazdák által. A kapcsolódó szolgáltatások, idegen nyelvű programok, rendezvények infrastrukturális feltételeinek megteremtése.

Megoldási javaslat

▪ 5 db vendégfogadásra alkalmas borkóstoló pince kialakítása. A Somló-hegy és a Somlói bor ismertsége 50%-kal nő.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A közösség 17 településén található engedéllyel rendelkező vadásztársaság, és vadászatra alkalmas infrastruktúra, melyek közül mindegyik fejlesztésre szorul. Térségünkben magas az erdősültség, a Bakony bükkerdői, a devecseri árok, valamint a kisalföld tölgyerdői gazdag vadállományt rejtenek.

Helyzet/ adottság

▪ A vadászturizmus fellendülése lehetőséget kínál a vadászati turizmus fejlesztésére. A vadászházak és a vadász infrastruktúra kialakítása, a kapcsolódó szolgáltatások létrehozása bővíti a térség turisztikai kínálatát.


▪ Vadász turizmusra alkalmas infrastruktúra fejlesztése. Kapcsolódó lovas, és gasztronómiai szolgáltatások fejlesztése. Vadászfegyver tárolók kialakításával, vadbemutatáshoz szükséges les, etető, itató kiépítésével fejleszthető a térség vadászati turizmusa. A fejlesztést vállalkozók, non-profit szervezetek valósítják meg. A megoldási javaslat kapcsolódik a 6110,6112,6114,6119,6121,6123,6124,6130,6158 megoldási javaslathoz.

Megoldási javaslat

▪ 17 db vendégfogadásra alkalmas vadászház felújítása. Lovas és gasztronómiai szolgáltatás feltételeinek megteremtése.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 66/103 Kód: KD-100-SzF-4-03 Sorszám: 6123Prioritás: Turisztikai vonzerő növelése



▪ Az elmúlt két évtizedben vált hagyománnyá térségünkben is a falunapi rendezvények szervezése, ahol szabadidős programokkal, és művészeti bemutatókkal várják a lakosságot. Térségünkben nagyon kevés olyan nagy rendezvény van, amely alkalmas a turisztikai programkínálat bővítésére. A rendezvények a térség kulturális, néprajzi és a vidéki életmód hagyományait mutatják be, s 3-4 éjszakára itt tudják tartani a térségen kívülről érkező vendégeket.

Helyzet/ adottság

▪ AA színvonalas produkciók és a háttér infrastruktúra biztosítása, az egyéb gasztronómiai és vendéglátáshoz kötődő szolgáltatások biztosítása nem megoldott a források hiánya miatt, így a visszatérő célcsoport igényeit nem tudják kielégíteni. Egyre nagyobb réteg igényli a színvonalas, népi kultúrából táplálkozó programokon való részvételt,ahol a család minden tagja megtalálja a számára fontos tevékenységet vagy rendezv


▪ AHagyományos települési falunapok, valamint a térségben jellemző nagy idegenforgalmi vonzerővel bíró rendezvények vannak térségünkben. Minden település évente egy alkalommal a falunapon ad teret a hagyományos szabadidős rendezvényeknek, és a művészeti csoportok bemutatkozásának. A rendezvények színvonlának javítása a települések ismertségét növeli.

Megoldási javaslat

▪ 30 színvonalas rendezvény valósul meg a térségben, mely során a rendezvények látogatottsága 20%-al nő. A népi mesterségek és a népi kultúra hagyományai tovább élnek. A helyi kulturális csoportok fellépéseinek száma 20%-kal nő.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Térségünkben található az ország legkisebb borvidéke, a Nagy Somlói Borvidék. A Somló-hegy a közösség területén található. Az itt termő kiváló minőségű bor, a Nászéjszakák bora, kuriózumnak számít. Ma már nyitott pincékkel várják az ide látogatókat, de a szolgáltatások minősége még javításra szorul. A pincelátogatáshoz kapcsolódó szolgáltatások (túra idegenvezetéssel, rendezvények szervezése) nincsenek kiépítve, az összefogással működő borút kínálata nem megfelelő.

Helyzet/ adottság

▪ A borturizmus népszerűsége nő, a Somló-hegy egyedi természeti környezettel és termékkel fogadhatná a vendégeket. Az összefogás hiánya miatt a borvidék fejlődésben elmarad a többi borvidéktől. Ismertsége alacsony. A nyitott pincék nem azonos színvonalú szolgáltatással várják az érdeklődőket.


▪ A borturizmus fejlesztéséhez borkóstoló pincék és kiszolgáló helyiségek kialakítása, berendezése a gazdák által. A kapcsolódó szolgáltatások, idegen nyelvű programok, rendezvények infrastruktúrájának biztosítása. A megoldási javaslat kapcsolódik a 6110,6112,6114,6117,6121,6123,6124,6130,6158 megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 30 db vendégfogadásra alkalmas borkóstoló pince kialakítása. A Somló-hegy és a Somlói bor ismertsége 50%-kal nő.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 68/103 Kód: KD-100-SzF-4-05 Sorszám: 6413Prioritás: Turisztikai vonzerő növelése



▪ Az elmúlt két évtizedben vált hagyománnyá a hátrányos helyzetű településeken is a falunapi rendezvények szervezése, ahol szabadidős programokkal, és művészeti bemutatókkal várják a lakosságot. Térségünkben nagyon kevés olyan nagy rendezvény van, amely alkalmas a turisztikai programkínálat bővítésére. A rendezvények a térség kulturális, néprajzi és a vidéki életmód hagyományait mutatják be, s 3-4 éjszakára itt tudják tartani a térségen kívülről érkező vendégeket.

Helyzet/ adottság

▪ A színvonalas produkciók és a háttér infrastruktúra biztosítása, az egyéb gasztronómiai és vendéglátáshoz kötődő szolgáltatások biztosítása nem megoldott a források hiánya miatt, így a visszatérő célcsoport igényeit nem tudják kielégíteni. Egyre nagyobb réteg igényli a színvonalas, népi kultúrából táplálkozó programokon való részvételt,ahol a család minden tagja megtalálja a számára fontos tevékenységet vagy rendezvé


▪ Hagyományos települési falunapok, valamint a térségben jellemző nagy idegenforgalmi vonzerővel bíró rendezvények vannak a hátrányos helyzetű településeken. Minden település évente egy alkalommal a falunapon ad teret a hagyományos szabadidős rendezvényeknek, és a művészeti csoportok bemutatkozásának. A rendezvények színvonlának javítása a települések ismertségét növeli.

Megoldási javaslat

▪ 25 színvonalas rendezvény valósul meg a térségben, mely során a rendezvények látogatottsága 20%-al nő. A népi mesterségek és a népi kultúra hagyományai tovább élnek. A helyi kulturális csoportok fellépéseinek száma 20% -al nő.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A hátrányos helyzetű települések egyikén sem található engedéllyel rendelkező vadásztársaság, és vadászatra alkalmas infrastruktúra. Térségünkben magas az erdősültség, a Bakony bükkerdői, valamint a kisalföld tölgyerdői gazdag vadállományt rejtenek.

Helyzet/ adottság

▪ A vadászturizmus fellendülése lehetőséget kínál a vadászati turizmus fejlesztésére. A vadászházak, és a vadász infrastruktúra kialakítása, a kapcsolódó szolgáltatások létrehozása bővíti a térség turisztikai kínálatát.


▪ Vadász turizmusra alkalmas infrastruktúra kialakítása a hátrányos helyzetű településeken. Kapcsolódó lovas, és gasztronómiai szolgáltatások fejlesztése. Vadászfegyver tárolók kialakításával, vadbemutatáshoz szükséges les, etető, itató kiépítésével fejleszthető a térség vadászati turizmusa. Vadásztársaságok segítségével kialakításra kerül a hátrányos helyzetű településeken a vadászatra alkalmas infrastruktúra.

Megoldási javaslat

▪ Vadászatra és vadászturizmusra alkalmas infrastruktúra kialakítása 2 hátrányos helyzetű településen. Lovas és gasztronómiai kiegészítő szolgáltatás feltételeinek megteremtése a tervezési időszak végéig.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Három hátrányos helyzetű településen (Külsővat, Nemsgörzsöny, Várkesző) található horgászatra alkalmas infrastruktúra. Természeti környezetünk alkalmas a horgászturizmus fejlesztésére, hiszen tavakban, folyókban gazdag térségünk. Szép természeti környezet, gazdag halállomány jellemzi horgásztavainkat. Horgászegyesületek segítségével és felügyeletével zajlik a horgászat, s ezeknek a szervezeteknek a tagsága jelenleg eléri az ezer főt.

Helyzet/ adottság

▪ A horgászatra alkalmas infrastruktúra hiányos. Rossz állapotban vannak a stégek, nincsenek esőbeállók, hiányos a szabadidő eltöltéséhez szükséges eszközállomány. A tavak megközelíthetősége nem megfelelő. A tavak iszaposak, környezetük sok esetben rendezetlen.


▪ A horgásztavak környékének rendbetétele, stégek, esőbeállók létesítése, a meder iszaptalanítása. A környezet-idegen halfajok folyamatos gyérítése a horgászat és halászat különböző módszereivel. Őshonos magyar fajok telepítése (nyurga ponty, arany kárász, compó, kecsege). A fejlesztést vállalkozók, non-profit szervezetek valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ 3 hátrányos helyzetű településen rendezett horgászatra, horgászturizmus kialakítására alkalmas területek létesítése, kapcsolódó szolgáltatások kínálatának bővítése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A hátrányos helyzetű települések egyikén sem található lovas sportra alkalmas infrastruktúra kiépítve. Néhány településen tartanak lovakat, de nincsenek bemutató helyek. A lovas turisztikai szolgáltatások száma alacsony a térségben.

Helyzet/ adottság

▪ A lovas turisztikai szolgáltatások iránt megnőtt a kereslet. Térségünk természeti-, táji adottságai alkalmasak mind a lovassportok, mind pedig a turisztikai szolgáltatások bővítésére. A lovas hagyományok ápolása is egyre nagyobb jelentősséggel bír (huszár egyesületek, hagyományápoló szervezetek működése a térségben).


▪ Minősített, legalább egypatkós lovas turisztikai szolgáltatások kialakítása, lovas bemutatók tartása, kapcsolódó szolgáltatások (étkeztetés, rendezvények szervezése) kialakítása. A lovas karámok, fedett oktató-gyakorló pályák és kiszolgáló helyiségek kialakítása a térség lovas turizmusának fellendítéséhez járulnak hozzá. A lovas turisztikai szolgáltatásokat mikrovállalkozások, civil szervezetek alakítják ki.

Megoldási javaslat

▪ Kialakításra kerül a tervezési időszak végéig legalább 1, minimum egypatkós minősítésű lovas turisztikai szolgáltatás a hátrányos helyzetű települések valamelyikén.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A közösség területén található települések 90%-án a munkalehetőségek száma alacsony, a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek kihasználatlanok. A településeken még ma is élő kézműves- és népi hagyományok, termelési módszerek ismereteivel bírnak az ott élők.

Helyzet/ adottság

▪ A munkahelyek hiánya nagymértékben hozzájárul az elszigetelt, belsőperifériás településekről való elvándorláshoz. A természeti-, a népi hagyományokra épülő termelési módszerek ismereteinek átadása, bemutatása kiegészítő jövedelmi lehetőséget biztosíthat a vidéki lakosság számára.


▪ A falusi turizmus kiegészítő szolgáltatásaként öko- és agroturisztikai szolgáltatások kínálatának bővítése magánszemélyek, mikrovállalkozók részvételével. Bővül a kínálat a helyi gazdálkodási- és termelési módok bemutatásával, népművészeti és kézműves termékek előállításának bemutatásával, értékesítési lehetőség kialakításával, falusi vendégasztal szolgáltatással. A fejlesztést magánszemélyek, mikrovállalkozások valósítják meg. A megoldási javasltat kapcsolódik a 6112,6114,6117,6119,6121,6123,6124,6130,6158 megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 10 magánszemély agroturisztikai szolgáltatást nyújt. Bővül legalább két szolgáltatással a helyben igénybe vehető szolgáltatások köre.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Térségünk gazdag természeti értékekben, erdei turizmushoz és természetjáráshoz alkalmas erdők, természeti területek találhatók. A hátrányos helyzetű településeken gazdag növény- és állatvilág található. Gyurgyalag telepek, löszfalak, erdei gombák, galagonyás, zergeboglár, jégmadár színesíti a természeti értékeket.

Helyzet/ adottság

▪ Természeti erőforrásainkat alulhasznosítjuk. Természeti értékeinket nem fejlesztjük, nem tettük alkalmassá látogatásra. A meglévő turistajelzések felújításra szorulnak, illetve újakat kellene kialakítani. Kevés a térségben szervezett természetjáró csoportok száma. Hiányoznak a pihenőhelyek, és az eligazító táblák.


▪ Erdei turizmushoz és természetjáráshoz szükséges infrastruktúra kiépítése, kapcsolódó szolgáltatások kialakítása mindhárom szféra részvételével. Turistajelzések felfestése, felújítása, információs táblák segítségével az erdei turizmus fejlesztése a fenntarthatóság figyelembevételével.

Megoldási javaslat

▪ A hátrányos helyzetű településeken 4 új erdei turistaút kialakítása, 2 új tanösvény kialakítása, 2 db madár-megfigyelőhely létesítése valósul meg a tervezési időszak végéig.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Térségünk gazdag természeti értékekben, erdei turizmushoz és természetjáráshoz alkalmas erdők, természeti területek találhatók. Tanösvények segítségével ismerhetik meg az érdeklődők az itt található növény- és állatvilágot. A Somló-hegyi Kitaibel Pál tanösvény, gyurgyalag telepek, löszfalak, erdei gombák, galagonyás, zergeboglár várnak felfedezésre.

Helyzet/ adottság

▪ Természeti erőforrásainkat alulhasznosítjuk. Természeti értékeinket nem fejlesztjük, nem tettük alkalmassá látogatásra. A meglévő turistajelzések felújításra szorulnak, illetve újakat kellene kialakítani. Kevés a térségben szervezett természetjáró csoportok száma. Hiányoznak a pihenőhelyek és az eligazító táblák.


▪ Erdei turizmushoz és természetjáráshoz szükséges infrastruktúra kiépítése, kapcsolódó szolgáltatások kialakítása mindhárom szféra részvételével. Turistajelzések felfestése, felújítása, információs táblák segítségével az erdei turizmus fejlesztése a fenntarthatóság figyelembevételével. A megoldási javaslat kapcsolódik a 6110,6112,6114,6117,6119,6123,6124,6130,6158 megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 5 új erdei turistaút kialakítása, 2 új tanösvény kialakítása, 1 db meglévő tanösvény fejlesztése, 2 db madár-megfigyelőhely létesítése.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A hátrányos helyzetű települések 90%-án a munkalehetőségek száma alacsony, a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek kihasználatlanok. A településeken még ma is élő kézműves- és népi hagyományok, termelési módszerek ismeretivel bírnak az ott élők.

Helyzet/ adottság

▪ A munkahelyek hiánya nagymértékben hozzájárul az elszigetelt, belsőperifériás településekről való elvándorláshoz. A természeti-, a népi hagyományokra épülő termelési módszerek ismereteinek átadása, bemutatása kiegészítő jövedelmi lehetőséget biztosíthat a vidéki lakosság számára.


▪ A falusi turizmus kiegészítő szolgáltatásaként öko-, és agroturisztikai szolgáltatások kínálatának bővítése magánszemélyek, mikrovállalkozók részvételével. Bővül a kínálat a helyi gazdálkodási- és termelési módok bemutatásával, népművészeti és kézműves termékek előállításának bemutatásával, értékesítési lehetőség kialakításával, falusi vendégasztal szolgáltatással.

Megoldási javaslat

▪ 4 magánszemély agroturisztikai szolgáltatást nyújt a legalább 4 hátrányos helyzetű településen. Bővül legalább két szolgáltatással a helyben igénybe vehető szolgáltatások köre.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Szálláshelyek kialakítása, fejlesztése


▪ A közösség területén a kereskedelmi szálláshelyek száma alacsony. Mindössze két településen található: Noszlopon, valamint a Somló hegyen. A Somló Hotel 3 csillagos kereskedelmi szálláshely, amely a legmagasabb kategóriájú a térségben.

Helyzet/ adottság

▪ Alacsony a térségben a vendégéjszakák száma, a meglévő kereskedelmi szálláshelyek minősége nem megfelelő, fejlesztésre szorul. A Somló hegy idegenforgalmi fejlesztése, az attrakciók bővítése szükségessé teszi a szálláshelyek fejlesztését, hogy az idelátogatók minél több napot tölthessenek a térségben.


▪ A kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése, bővítése, a szolgáltatás színvonalának javítása. A fejlesztést vállalkozások valósítják meg.Megoldási javaslat

▪ 120 fő részére minőségi szálláshely kialakítása a térségben.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A közösség 44 településéből mindössze 10 településen található falusi turizmushoz kapcsolódó nem kereskedelmi szálláshely. A szálláshelyek nincsenek akadálymentesítve, és a kapcsolódó szolgáltatások száma alacsony.

Helyzet/ adottság

▪ A falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek száma alacsony, nincs együttműködés a szállásadók, és más szolgáltatók között.Probléma/ lehetőség

▪ A falusi turizmushoz kapcsolódó olyan nem kereskedelmi minőségi szálláshelyek kialakítása, amelyben az egy szálláshely kialakítására vonatkozó fajlagos támogatási igény nem haladhatja meg a 2 millió forintot, illetve a szálláshelyek kialakításához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, a meglévők fejlesztése. Természetes személyek, mikro, kis- és középvállalkozások, valamint önkormányzatok hozzák létre és fejlesztik a szálláshelyeket.

Megoldási javaslat

▪ 50 szálláshely minőségének javítása. 80 új falusi szálláshely kialakítása.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A közösség 20 hátrányos településén nem található minősített falusi szálláshely. A települések adottsága, természeti és épített környezete rendkívül vonzó. A csendes kistelepülések, kicsi átmenő autós forgalommal lehetőséget tudnának biztosítani a pihenésre.

Helyzet/ adottság

▪ Falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshelyek nincsenek. A lakosság szálláshely kialakítására vonatkozó motivációja alacsony. A településeken vannak a turizmus szempontjából fontos rendezvények, de a látogatók elszállásolása nem megoldott.


▪ A falusi turizmushoz kapcsolódó olyan nem kereskedelmi minőségi szálláshelyek, amelyben az egy szálláshely kialakítására vonatkozó fajlagos támogatási igény nem haladhatja meg a 2 millió forintot, illetve a szálláshelyek kialakításához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása. Természetes személyek, mikro, kis és középvállalkozások hozzák létre és fejlesztik a szálláshelyeket.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére legalább 30 új falusi szálláshely kialakítása a hátrányos helyzetű településeken.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 79/103 Kód: KD-100-SzF-A-42 Sorszám: 6105Prioritás: Turisztikai vonzerő növelése



▪ A közösség területén jelentős természeti és kulturális érték található (Somló-hegy, Marcal, Rába, természetvédelmi területek, népi hagyományok, várak, kúriák). Ifjúsági szabadidős rendezvények, nevelési-oktatási tevékenységek végzésére alkalmas.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben nincsen legalább 30 férőhelyes gyermek- és ifjúsági táboroztatásra alkalmas szálláshely. Telepített sátortáborok sem találhatók, hiányzik az „A” kategóriás turistaház, és az engedélyezett ifjúsági szálláshely is.


▪ Szálláshely bővítés a térségben főleg a gyermek- és ifjúsági programok szervezése érdekében, valamint kiegészítő szolgáltatások szervezése a célcsoport részére. Olyan legalább 30 férőhelyes „B” kategóriájú minősített gyermek- és ifjúsági tábor kialakítása, telepített sátortábor , „A” kategóriájú turistaház kialakítása és engedélyezett ifjúsági szálláshelyek kialakítása, amelyben az egy szálláshely kialakítására vonatkozó fajlagos támogatási igény nem haladhatja meg a 2 millió forintot. A térségben mikro-, kis-és közepes vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, valamint önkormányzatok részvételével valósul meg.

Megoldási javaslat

▪ Kialakításra kerül 60 fő részére ifjúsági minősített szálláshely, 4 db „B” kategóriájú gyermek- és ifjúsági tábor. 100 %-al bővül az ifjúsági szálláshelyek száma.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 80/103 Kód: KD-100-SzF-A-43 Sorszám: 6106Prioritás: Turisztikai vonzerő növelése



▪ A hátrányos helyzetű településeken nagyon sok természeti és kulturális érték található (Somló-hegy, Marcal, Rába, természetvédelmi területek, népi hagyományok, várak, kúriák). Ifjúsági szabadidős rendezvények, nevelési-oktatási tevékenységek végzésére alkalmas.

Helyzet/ adottság

▪ A hátrányos helyzetű településeken nem található legalább 30 férőhelyes gyermek és ifjúsági táboroztatásra alkalmas szálláshely. Telepített sátortáborok sem találhatók, hiányzik az „A” kategóriás turistaház, és az engedélyezett ifjúsági szálláshely is.


▪ Olyan szálláshely bővítés a hátrányos helyzetű településeken főleg a gyermek és ifjúsági programok szervezése érdekében, valamint kiegészítő szolgáltatások szervezése a célcsoport részére; illetve olyan legalább 30 férőhelyes „B” kategóriájú minősített gyermek és ifjúsági tábor kialakítása, telepített sátortábor , „A” kategóriájú turistaház kialakítása és engedélyezett ifjúsági szálláshelyek kialakítása, amelyben az egy szálláshely kialakítására vonatkozó fajlagos támogatási igény nem haladhatja meg a 2 millió forintot. A térségben mikro, kis-és közepes vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, valamint önkormányzatok részvételével valósul meg.

Megoldási javaslat

▪ Kialakításra kerül 90 fő részére ifjúsági minősített szálláshely, 3 db „B” kategóriájú gyermek és ifjúsági tábor 3 hátrányos helyzetű településen. 100 %-al bővül az ifjúsági szálláshelyek száma.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 81/103 Kód: KD-100-GF-5-03 Sorszám: 6125Prioritás: Turisztikai vonzerő növelése

Intézkedés: Turisztikai szolgáltatások termékké szervezése, piacra jutás elősegítése


▪ Térségünkben sok természeti, történelmi, vallási, régészeti, néprajzi emlék található, mely az idegenforgalmi kínálat alapját képezheti. Néhány településen már jellemzően vannak szálláshelyek, található néhány panzió. A hagyományos gazdálkodás, a hagyományos vidéki élet még jellemző a térség településein.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben nagyon alacsony az egy főre jutó vendégéjszakák száma. A szálláshelyhez nem kötődnek komplex turisztikai termékek, így az idelátogatók csak néhány órát, esetleg egy napot tudnak eltölteni a térségben. Két napot jellemzően a borturizmushoz és a gasztronómia turizmushoz kötődő szolgáltatások esetén töltenek az idelátogatók.


▪ A meglévő szolgáltatások, attrakciók, a kapcsolódó infrastruktúra termékké szervezéséhez szükséges vizsgálatok elkészítése. Jövőképműhely és szakmai találkozók során valósul meg a turizmus aktuális trendjeinek figyelembe vételével. A szolgáltatások turisztikai termékké szervezésének megalapozását a turizmusban érintett szereplők, civil szervezetek, vállalkozók veszik igénybe.

Megoldási javaslat

▪ 10 db turisztikai termék terve elkészül, melynek segítségével a térségi vonzerők, helyi termékek, egyéb programok piacra jutási lehetőségei bővülnek.

Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések





Intézkedés: Turisztikai szolgáltatások termékké szervezése, piacra jutás elősegítése


▪ Hátrányos helyzetű településeinken sok történelmi, vallási, régészeti, néprajzi emlék található. A hagyományos gazdálkodás, a hagyományos vidéki élet még jellemző a térség településein, amelyek bemutatásra érdemesek. A szálláshelyek, és a turisztikai termékek száma minimális.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben nagyon alacsony az egy főre jutó vendégéjszakák száma. A szálláshelyhez nem kötődnek komplex turisztikai termékek, így az idelátogatók csak néhány órát, esetleg egy napot tudnak eltölteni a térségben. Két napot jellemzően a borturizmushoz és a gasztronómia turizmushoz kötődő szolgáltatások esetén töltenek az idelátogatók.


▪ A meglévő szolgáltatások, attrakciók, a kapcsolódó infrastruktúra termékké szervezéséhez szükséges vizsgálatok, megalapozó tanulmányok elkészítése a turizmus aktuális trendjeinek figyelembe vételével.A vizsgálatra alapozva turisztikai kínálatot tartalmazó honlap létrehozása. A szolgáltatások turisztikai termékké szervezésének megalapozását a turizmusban érintett szereplők veszik igénybe.

Megoldási javaslat

▪ A hátrányos helyzetű településen 1 db turisztikai kínálatot bemutató honlap jön létre, melynek segítségével a térségi vonzerők, helyi termékek, egyéb programok piacra jutási lehetőségei bővülnek.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Turisztikai desztináció menedzsment


▪ A közösség területe rendkívül gazdag természeti, táji és épített örökségben. Területünkön található a vadvízi evezésre alkalmas Rába, a Marcal, Gerence folyók. Itt található az ország legkisebb történelmi borvidéke, és a kuriózumnak számító Somlói bor. Kastélyok, várak, kúriák gazdagítják örökségünket. Különleges természeti területek találhatók területünkön. Mégis a térségben töltött vendégéjszakák száma messze elmarad az országos átlagtól. Magas kategóriájú szálláshely 2 db van a térségben,az alacsony kategóriájú szálláshelyek száma elenyésző.

Helyzet/ adottság

▪ Szegényes a térségben a turisztikai attrakciók kínálata, a meglévő turisztikai vonzerők és szolgáltatások nincsenek termékké szervezve. A kínálat esetleges, a marketing és kommunikációs tevékenység nem áll összhangban a kiemelkedő és „eladható” értékekkel. Nem áll rendelkezésre az emberi erőforrás, és alacsony szintű az összefogás a szolgáltatók között.


▪ Turisztikai célterület kijelölése, majd turisztikai desztináció menedzsment létrehozása a térségben. Koordinált, hatékony és innovatív minőség- és szolgáltatásfejlesztés valósul meg, összehangolt kampányokkal növelhető a térség ismertsége, és a vendégéjszakák számának növelése. A megoldási javaslat kapcsolódik a 6110, 6112,6114,6117,6119,6121,6123, 6124, 6158 megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ Az önkormányzatok, a civil és vállalkozói szféra összefogásával megalakul 1 db TDM szervezet. A szolgáltatás minőségének javulása 100%-ban mérhető. A térség ismertsége 90%-al nő.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: Térségi arculat kialakítása, térségi marketing


▪ A közösség által lefedett terület ismertsége nagyon alacsony. Erre az itt töltött vendégéjszakák alacsony száma, a turizmusban foglalkoztatottak alacsony száma enged következtetni. Nincs a térségnek egységes arculata, kevés a kiadvány, és az interneten nehezen elérhetőek a turisztikai vonzerők. Hiányoznak a tematikus kínálatok, a meglévők pedig nem jutnak el az értékeink iránt érdeklődő célcsoporthoz.

Helyzet/ adottság

▪ Adottságainkhoz mérten kevés vendég keresi fel térségünket.Nincs olyan szervezet,aki innovatív ötletekkel megteremti a térségi kínálatot és eljuttatja azt az érdeklődőkhöz.A kommunikáció és a marketing kínálta lehetőségekkel nem él a térség.A technikai fejlődés kívánalmainak,és a technikát használó célcsoportnak megfelelő hirdetések,reklámspotok,kisfilmek,interaktív lehetőségek nem készültek a térség bemutatására.


▪ Civil és turisztikai fejlesztő szervezetek segítségével egységes térségi arculat kialakítása valósul meg újszerű, innovatív módon, a kistérség egyediségét hangsúlyozva, más kistérségektől is jól megkülönböztethető formában dolgozva ki az arculati elemeket. Ezt a belső és külső kommunikációban tudják használni a meghatározó szervezetek. A marketing elemek a kommunikáció során eljutnak a célcsoporthoz. Ez a térségi identitástudat kialakításában fontos elem.A megoldási javaslat kapcsolódik a 6069,6070,6074,6075 megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ Kialakul az egységes térségi arculat. Elkészül a térség arculati kézikönyve, erre építve 2 db reklámspot és óriásplakát kampány terv.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 85/103 Kód: KD-100-GF-B-04 Sorszám: 6069Prioritás: Helyi termékek előállításának, piacra jutásának elősegítése

Intézkedés: Piacra jutás elősegítése


▪ Térségünkben az aktív vállalkozások közül a feldolgozóipar (126), a mezőgazdasági (156), és a kereskedelem, javítás (228) jelentős azok közül, akik termékeik piacainak bővítését szakkiállításokon, vásárokon tudják elősegíteni.

Helyzet/ adottság

▪ A vállalkozók magas aránya nem vesz részt kiállításokon, vásárokon, ahol termékit be tudná mutatni széles célcsoport számára, illetve ahol üzleti kapcsolatokat tudna építeni. Nemzetközi szakkiállításra csak néhányan jutnak el. Ennek oka a forrás-, illetve a humánerőforrás hiánya.


▪ Nemzetközi szakkiállításokon való részvétel: BNV, Ökotech, Utazás, Farmer-Expo, valamint hazai szakkiállításokon való részvétel: Faiskolai Börze, Hortus Hungaricus, IFE Foodapest, Agrárexpo, Mesterségek ünnepe. A kiállító helyiség bérlete, kialakítása, a kiállításon való részvétel támogatása elősegíti a piacra jutást A kiállításokon kis- és közepes vállalkozások vesznek részt. A megoldási javaslat kapcsolódik a 6070,6075,6074,6129 megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 30 vállalkozó részt vesz nemzetközi vagy hazai szakkiállításon.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 86/103 Kód: KD-100-GF-2-05 Sorszám: 6075Prioritás: Helyi termékek előállításának, piacra jutásának elősegítése



▪ A közösség területén versenyképes helyi termékek találhatók (bor, virágföld, egyéb élelmiszer termékek, faipari termékek stb.). A helyi termékek piaci részesedése és ismertsége alacsony.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi termékek piacra jutási lehetőségei korlátozottak, általában nem megfelelő a termékek marketingje, nem tudnak megjelenni olyan szakmai rendezvényeken, melyek segítségével a termékek ismertségét növelhetnék. Nem élnek új, hatékony marketingstratégiákkal.


▪ A helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében helyi termék bolt kialakítása. A helyi termékek boltját civil szervezetek hozzák létre és működtetik. A megoldási javaslat kapcsolódik 6069,6070,6074,6129 megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ Legalább egy, az érvényes jogszabályoknak megfelelő helyi termékek értékesítését végző bolt nyílik a közösség területén.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A közösség területén versenyképes helyi termékek találhatók (bor, virágföld, egyéb élelmiszer termékek, faipari termékek stb.). A helyi termékek piaci részesedése alacsony.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi termékek piacra jutási lehetőségei korlátozottak, általában nem megfelelő a vállalkozások marketingtevékenysége, nem tudnak megjelenni olyan szakmai rendezvényeken, melyek segítségével a termékek ismertségét növelhetnék. Nem élnek új, hatékony marketingstratégiákkal.


▪ Helyi termék hálózat létrehozása, helyi piacokon való közös megjelenés kialakítása. Márkanév kifejlesztése. Internetes szakportál létrehozása, melyen a helyi kézműves termékek, helyi termékek teljes kínálata megtalálható. Online értékesítési felület kialakítása. A termék ennek segítségével szélesebb célcsoporthoz jut el. A fejlesztést civil szervezetek valósítják meg. A megoldási javaslat kapcsolódik a 6069, 6070, 6075, 6129 megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ Helyi termék hálózat alakul ki a térségben, közös megjelenés, és közös márkanév segítségével nő a helyi termékek ismertsége.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben jelentős helyi termékek (kézműves termék, kortárs alkotások), turisztikai kiegészítő szolgáltatások (rendezvények, akciók) találhatók, melyek ismertségének növelésére országos szinten nincs lehetőség.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi terméket előállítók, vagy szolgáltatásnyújtók nem tudnak termékeikkel szakkiállításokra, vásárokra eljutni, mert a kiállítási helyek bérleti díja rendkívül magas. A kiállításokon, vásárokon való részvétel lehetőséget kínál üzleti kapcsolatok építésére is.


▪ A hátrányos helyzetű települések civil szervezetei és vállalkozásai szakkiállításokon, vásárokon való megjelenésének támogatása, mely segítséget nyújt helyi-, kézműves termékek, vagy turisztikai kiegészítő szolgáltatások piacra jutásában. A Mesterségek Ünnepe, az Utazás Kiállítás, és az Agrár-expo növelheti a termékeik ismertségét a piacon. A szakmai rendezvényeken közös termékkatalógusokkal, és programajánlatokkal jelennek meg, melyek elkészítéséhez igényelhetnek támogatást.

Megoldási javaslat

▪ 3 civil szervezet és 20 vállalkozó részt vesz országos Kiállításon és Vásáron.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Egyedi gyártású, kis szériában készülő minőségi kézműves termékek előállítása és piacra ju...


▪ A közösség településein élők bővelkednek a népi kultúra körébe tartozó hagyományos mesterségek ismereteiben, az egyedi kézműipari termékek előállításának fortélyaiban. Található a térségben fazekas, bőrdíszműves, kádár, bognár, csuhébaba készítő, csipkeverő, bútorkészítő, kosárfonó, népi alkotó.

Helyzet/ adottság

▪ A kisszériában készülő egyedi kézműipari termékek kiegészítő szolgáltatásai lehetnének a falusi turizmusnak, részint programkínálatot bővíthetne, másrészt a hagyományőrzés segítségével fennmaradna a kihalófélben lévő tudás, ismeret.


▪ Az egyedi kézműipari termékek előállításához szükséges eszközök, anyagok beszerzése, térségi termékkínálatot bemutató rendezvényeken való megjelenés elősegítése, a termékek piacra jutásának elősegítése kiállításokon, vásárokon, rendezvényeken való részvétel ösztönzésével. A fejlesztést mikrovállalkozások és magánszemélyek valósítják meg. A megoldási javaslat kapcsolódik a 6069,6075,6074,6129 megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ 20%-al nő a kisszériában előállított helyi kézműipari termékek mennyisége a térségben. Minimum 10 alkotó hálózatba szerveződve részt vesz termékeivel bemutatókon, kiállításokon, vásárokon.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Egyedi gyártású, kis szériában készülő minőségi kézműves termékek előállítása és piacra ju...


▪ A hátrányos helyzetű településeken élők bővelkednek a népi kultúra körébe tartozó hagyományos mesterségek ismereteiben, az egyedi kézműipari termékek előállításának fortélyaiban. Található a településeken bőrdíszműves, csuhébaba készítő, csipkeverő, kosárfonó, népi alkotó.

Helyzet/ adottság

▪ A kisszériában készülő egyedi kézműipari termékek kiegészítő szolgáltatásai lehetnének a falusi turizmusnak, részint programkínálatot bővíthetne, másrészt a hagyományőrzés segítségével fennmaradna a kihalófélben lévő tudás, ismeret.


▪ Az egyedi kézműipari termékek megismertetését, népszerűsítését a térségi termékkínálatot bemutató rendezvényeken való megjelenéssel kívánjuk elősegíteni. Helyi Kézműves Vásárok, és Helyi Kézműves Termék Fesztiválok szervezése a rendezvényszervezés, a kiállítási installáció és az előadók díjának finanszírozásval valósul meg. A kézműipari termékek fejlesztését civil szervezetek valósítják meg.

▪ 0

Megoldási javaslat

▪ Új programkínálat alakul ki a térségben. A helyi kézműipari termékek mennyisége és ismertsége 20%-al nő térségben.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Tájspecifikus élelmiszertermékek előállítása


▪ A közösség területén tájspecifikus termékek találhatók, mint például a Somlói bor, a devecseri szalámi, medvehagymás méz, egyéb méztermékek, savanyúságok, lekvárok, Somlói Juhfark törkölypálinka, zöldség-gyümölcs-gomba chips.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben található tájspecifikus termékek száma alacsony. A meglévő termékek versenyképesek, de piaci részesedésük alacsony. A térségben található termékekből (gomba, csipkebogyó, szőlő, szőlőmag, zöldség-gyümölcs, medvehagyma, méz) tájspecifikus élelmiszer termékek előállítása, a meglévő termékek fejlesztése térségünk gazdaságát versenyképesebbé tenné, bővítené a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat.


▪ Tájspecifikus élelmiszertermékek előállításával, a meglévő élelmiszer termékek fejlesztésével bővül a térségi kínálat, javul a termékek minősége, bővül a piacra jutás lehetősége. Az intézkedés keretében azok a fejlesztések támogathatók, melyek nem szerepelnek az ÚMVP I.-II.-III. tengelyének intézkedései között. A termékek előállítását mikrovállalkozások, kis és közepes vállalkozások valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ 4 új tájspecifikus élelmiszertermék jelenik meg a piacon, 4 új turisztikai kiegészítő szolgáltatás valósul meg.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Tájspecifikus élelmiszertermékek előállítása


▪ A hátrányos helyzetű településeken találhatók tájspecifikus termékek, mint például a Somlói bor, medvehagymás méz, egyéb méztermékek, savanyúságok, lekvárok, Somlói Juhfark törkölypálinka, különleges sütemény.

Helyzet/ adottság

▪ A hátrányos helyzetű településeken található tájspecifikus termékek száma alacsony. A meglévő termékek jelenleg nem versenyképesek. A térségben található termékekből (gomba, csipkebogyó, szőlő, szőlőmag, zöldség-gyümölcs, medvehagyma, méz) tájspecifikus élelmiszer termékek előállítása, a meglévő termékek fejlesztése térségünk gazdaságát versenyképesebbé tenné, bővítené a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat.


▪ Tájspecifikus élelmiszertermékek előállítása, a meglévő élelmiszer termékek fejlesztésével bővül a térségi kínálat, javul a termékek minősége, bővül a piacra jutás lehetősége. Az intézkedés keretében azok a fejlesztések támogathatók, melyek nem szerepelnek az ÚMVP I.-II.-III. tengelyének intézkedései között. A termékek előállítását mikrovállalkozások, kis és közepes vállalkozások valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ 2 új tájspecifikus élelmiszertermék jelenik meg a piacon, 2 új turisztikai kiegészítő szolgáltatás valósul meg.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 93/103 Kód: KD-100-GF-B-05 Sorszám: 6068Prioritás: Helyi termékek előállításának, piacra jutásának elősegítése

Intézkedés: Fenntartható fogyasztás szemléletének kialakítása


▪ Világviszonylatban terjednek az egészségkultúrához kötődő tevékenységek, melyben fontos szerepet játszik a fenntartható életmód. A fogyasztás kulcsterületein (táplálkozás, háztartás, közlekedés, szabadidő, munka) az életmód és a fogyasztási szokások nem megfelelőek. Energiapazarlás, egészségtelen élelmiszerek fogyasztása, a prevenció hiánya, a mozgás hiánya jellemző a térség lakosságának magas arányánál.

Helyzet/ adottság

▪ A térség lakosságának magas aránya egészségtelen életmódot folytat, a fenntartható szemlélet figyelmen kívül hagyásával szervezi életében a fogyasztás kulcsterületeit. Az egészségkultúra és a prevenció terjedése lehetőséget kínál a fenntartható szemlélet elterjedésére.


▪ Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek, beruházások megvalósítása, önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók részvételével.

Megoldási javaslat

▪ 3 db térségi összefogáson alapuló kampány lebonyolítása, melynek célja a fenntartható életmód népszerűsítése, az egészséges és környezettudatos életmód előtérbe kerülésének ösztönzése a szemléletmód alakításának érdekében.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 6. prioritás - Fenntartható életmód és fogyasztás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: Helyi piac kialakítása


▪ A közösség egyik településén sem található az érvényes jogszabályoknak megfelelő piactér. A helyi termékek értékesítésére nincsenek helyszínek. Vannak a térségben mezőgazdasági, kézműves és élelmiszer termékek.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi termékek értékesítése a hagyományokból adódóan nem helyi piacon történik. A kistelepüléseken elsősorban a más térségekből érkező mozgóboltok és mozgóárusok látják el a lakosságot élelmiszerrel, ruházattal és egyéb háztartási termékkel.Ezek a helyi termékek eladását és piacok kialakulását gátolják.Egyetlen város található,amely a kistérség központja,és a térség lakossága számára elérhető közelségben található.


▪ A települések megújítását, illetve az ezzel járó változások előidézését nagymértékben elősegíti a helyi piacok létrehozása. A helyi termékek térségben történő értékesítése a kistérség gazdaságát élénkíti. Az 5000 főnél magasabb lakosságú településeken a jogszabályi előírásoknak megfelelő helyi piactér kialakítása, a piac működtetésére gazdasági szervezet létrehozása elősegíti a helyi termékek értékesítését.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére egy 5000 főt meghaladó településen megfelelő infrastruktúrával rendelkező helyi piac alakul ki, melynek működtetését a jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdasági szervezet végzi.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Devecser





Megoldási javaslatok 95/103 Kód: KD-100-GF-A-12 Sorszám: 6079Prioritás: Helyi termékek előállításának, piacra jutásának elősegítése

Intézkedés: Helyi piac kialakítása


▪ A 20 hátrányos helyzetű település egyikén sem található az érvényes jogszabályoknak megfelelő piactér. A helyi termékek értékesítésére nincsenek helyszínek. Vannak a térségben mezőgazdasági, kézműves és élelmiszer termékek.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi termékek értékesítése a hagyományokból adódóan nem helyi piacon történik. A kistelepüléseken elsősorban a más térségekből érkező mozgóboltok, és mozgóárusok látják el a lakosságot élelmiszerrel, ruházattal, és egyéb háztartási termékkel. Ezek a helyi termékek eladását, és piacok kialakulását gátolják.


▪ A falvak megújítását, illetve az ezzel járó változások előidézését nagymértékben elősegíti a helyi piacok létrehozása. A helyi termékek térségben történő értékesítése a kistérség gazdaságát élénkíti. Az 5000 főnél kevesebb lakosságú, és 100 fő/km2 népsűrűségű, a 240/2006. Korm. Rendelet alapján hátrányos helyzetűnek számító településeken a jogszabályi előírásoknak megfelelő helyi piactér kialakítása, a piac működtetésére gazdasági szervezet létrehozása.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére egy hátrányos helyzetű településen megfelelő infrastruktúrával rendelkező helyi piac alakul ki, melynek működtetését a jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdasági szervezet végzi.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 96/103 Kód: KD-100-SzF-6-01 Sorszám: 6156Prioritás: Képzett és szolidáris helyi társadalom megteremtése

Intézkedés: Nemzetközi és hazai kapcsolatok kialakítása, jó gyakorlatok tapasztalatainak megismerése


▪ A közösség területén csak néhány település rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal. Elsősorban azok a települések tudtak kapcsolatot építeni, ahol nemzetiségi önkormányzat található.

Helyzet/ adottság

▪ A közösség területén az önkormányzatok nem ismernek külföldi gyakorlatokat, nem szereztek tapasztalatokat társadalmi és gazdasági területen felmerült problémák megoldásáról. Közös, nemzetközi szereplők részvételével projektek lebonyolítására nem volt példa a térségben.


▪ Nemzetközi tapasztalatcsere, know-how megosztása, közösen előkészített és lebonyolított akciók szervezése nemzetközi szereplők bevonásával. Elsősorban gazdaságfejlesztési, falufejlesztési és kulturális akciók szervezésére kerül sor. Az önkormányzatok és civil szervezetek nemzetközi szereplőkkel veszik fel a kapcsolatot a tapasztalatcsere megvalósítása érdekében.

Megoldási javaslat

▪ 10 önkormányzat vesz részt nemzetközi szereplőkkel gazdaságfejlesztési, falufejlesztési és kulturális akciók, programok szervezésében. Legalább 200 fő szerez nemzetközi tapasztalatot, melyet az általa képviselt szervezetben hasznosítani tud.

Várható eredmény



Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések







▪ A vidéki lakosság az őt érintő kérdésekről, lehetőségekről a megyei napilapból értesül. Az önkormányzatok lakossággal történő kommunikációját sok helyütt a hirdetőtáblákon megjelentetett hirdetések, illetve a települési hangosbemondó jellemzi. A térségben 2 településen van nem bejegyzett helyi információs lap, Devecserben van egyedül nyilvántartásba vett helyi újság, melynek hasábjain informálják a lakosságot. A helyi médiumok hiányoznak a térségben.

Helyzet/ adottság

▪ A közügyekbe való beleszólás, a széles körű tájékoztatás alapjául szolgál, ha a lakosság első kézből értesül az őt érintő kérdésekről. Ennek egyik módja, ha írott vagy elektronikus média segítségével tájékoztatják őket.


▪ Helyi információs kiadványok, nyilvántartásba vett helyi újságok, helyi televízió segítségével a tájékoztatás minőségének javítása. Önkormányzatok, civil szervezetek segítségével helyi médiumok indulnak, a meglévők minősége javul.

Megoldási javaslat

▪ A térségben élő emberek tájékozottsága javul, az őket érintő ügyekről könnyebben szereznek információt. A térségben 5 információs kiadvány kvázi „helyi újságot” alapítanak, 2 településen elindul, 1 településen javul a helyi televízió minősége.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ Közösségünk területén mindössze két terület- és vidékfejlesztéssel foglalkozó fejlesztő szervezet van. A többcélú kistérségi társulások fejlesztő tevékenysége háttérbe szorult az elmúlt években. Az érdekérvényesítés alacsony fokú a térségben, az egyes szervezetek pedig elszigetelten működnek.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben alacsony fokú a szakmai együttműködés a szervezetek között, így érdekérvényesítő képességük is alacsony. Az együttműködés hiányában esetleges, elszigetelt fejlesztések valósulnak meg, így a jó gyakorlatokat, jó tapasztalatokat sem tudják megismerni helyi szinten.


▪ Hálózatok létrehozása a helyi termékfejlesztésben, turizmusban, kulturális területen, és vidékfejlesztésben érdekelt szervezetek, vagy magánszemélyek között, a közös érdekérvényesítés, és a jó gyakorlatok megismerése érdekében. A hálózatosodást műhelymunkák, és előadássorozatok segítségével kívánjuk elősegíteni, más régióban működő szervezetekkel tapasztalatainak megismerésével. A megoldási javaslat kapcsolódik a 6110,6112,6114,6117,6119,6121,6123,6124,6130 megoldási javaslatokhoz.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési időszak végére legalább 2 szervezet országos hálózat tagjává válik, és legalább 2 civil szervezet végez érdekérvényesítő tevékenységet.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az önkormányzatok és a civil szervezetek magas aránya nem rendelkezik belföldi kapcsolatokkal, nincs kapcsolata fejlesztő szervezetekkel.

Helyzet/ adottság

▪ Az önkormányzatok és a civil szervezetek forráshiány miatt nem tudják hazai kapcsolataikat építeni. A települési önkormányzatok és a civil szervezetek képviselői ritkán vesznek részt olyan tanulmányutakon, mely során jól működő projekteket, vagy jó gyakorlatokat ismerhetnének meg.


▪ Belföldi tapasztalatcserék szervezése, tanulmányút, „Látóút” keretében olyan mintaprojektek, jó gyakorlatok megismerése, amely segítségével más területen társadalmi vagy gazdasági, kulturális problémákat kezeltek. A helyi szereplők (önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók) vesznek részt a programokon.

Megoldási javaslat

▪ Legalább 30 fő szerez tapasztalatot belföldi jó gyakorlatokról „Látóút” keretében.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések





Intézkedés: Települési média fejlesztése


▪ A vidéki lakosság az őt érintő kérdésekről, lehetőségekről a megyei napilapból értesül. Az önkormányzatok lakossággal történő kommunikációját sok helyütt a hirdetőtáblákon megjelentetett hirdetések, illetve a települési hangosbemondó jellemzi. A térségben 2 településen van nem bejegyzett helyi információs lap, Devecserben van egyedül nyilvántartásba vett helyi újság, melynek hasábjain informálják a lakosságot. A helyi médiumok hiányoznak a térségben.

Helyzet/ adottság

▪ A közügyekbe való beleszólás, a széles körű tájékoztatás alapjául szolgál, ha a lakosság első kézből értesül az őt érintő kérdésekről. Ennek egyik módja, ha írott vagy elektronikus média segítségével tájékoztatják őket.


▪ Helyi információs kiadványok, nyilvántartásba vett helyi újságok, helyi televízió segítségével a tájékoztatás minőségének javítása. Önkormányzatok, civil szervezetek segítségével helyi médiumok indulnak, a meglévők minősége javul.

Megoldási javaslat

▪ A hátrányos helyzetű településeken élő emberek tájékozottsága javul, az őket érintő ügyekről könnyebben szereznek információt. A településeken 6 információs kiadvány kvázi „helyi újságot” alapítanak.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 101/103 Kód: KD-100-SzF-B-14 Sorszám: 6153Prioritás: Képzett és szolidáris helyi társadalom megteremtése

Intézkedés: Lépj Egyet Előre


▪ Térségünkben a 6-7 általános iskolát végzettek száma 15%, ami 6%-kal meghaladja az országos átlagot. A bejezett 8 általános iskolai végzettségűek száma 33%, ami szintén az országos átlag fölött van, 7%-kal meghaladva azt. Az érettségivel és egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya pedig elmarad az országos átlagtól.

Helyzet/ adottság

▪ A közösség területén élők magas aránya alacsony iskolai végzettségű, vagy elavult, és nem piacképes szakmával rendelkezik. A magasan kvalifikáltak elvándoroltak a térségből. A térségben található munkáltatók nem tudják foglalkoztatni az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező embereket.


▪ Az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek iskolai végzettségük szintjénél magasabb szakmai tudásszintet kell, hogy elérjenek. A célcsoport tagjai egyéni helyzetüknek, tudásszintjüknek és munkaerő-piaci igényeiknek megfelelően sajátíthatnak el versenyképes, a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő ismereteket, a Lépj egyet előre program II. keretében. A programban az alacsony iskolai végzettségűek vesznek részt.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ra a térségben 30 fő nyolc általános iskolai végzettséget, 50 fő pedig piacképes szakmai képesítést szerez.Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 2. prioritás - Az alkalmazkodóképesség javítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 102/103 Kód: KD-100-SzF-A-36 Sorszám: 6154Prioritás: Képzett és szolidáris helyi társadalom megteremtése

Intézkedés: Szakmai képzések


▪ A közösség területén közel 1100 mikro-vállalkozás működik. Felmérések adataiból látható, hogy az egész életen át tartó tanulás fontossága még nem nyert teret, csak néhányan vesznek igénybe szakmai és pályázati tanácsadást, az elmúlt öt évben csak néhányan vettek részt iskolarendszeren kívüli képzésben.

Helyzet/ adottság

▪ A vállalkozások, és a vidéki szereplők csak esetlegesen kapcsolódnak be az iskolarendszeren kívüli oktatásba, a sikeres működésükhöz szükséges korszerű ismeretek nincsenek, vagy korlátozott mértékben vannak birtokukban. A sikeres és fenntartható működéshez olyan kompetenciák fejlesztésére van szükség, amely hosszú távú eredményeket hoz.


▪ Vállalkozók számára vállalkozási ismeretek elsajátítása, turizmushoz kacsolódóan falusi turizmus-képzés szállásadóknak. Okleveles képzések szervezése a hagyományos kézműipari tevékenységgel foglalkozók számára. A kulturális és természeti örökség fenntartására irányuló képzés civil szervezetek és vállalkozók számára.

Megoldási javaslat

▪ 50 mikro-vállalkozó vállalkozói készségeket sajátít el akkreditált képzés keretében. 30 falusi szállásadó vesz részt képzésben, mely során elsajátítja a falusi vendégfogadás ismereteit. 10 hagyományos kézműipari tevékenységet végző személy oklevelet kap tevékenysége végzéséhez. 30 fő önkéntes kulturális és természeti örökség fenntarthatóságáról, védelméről szerez korszerű ismereteket.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 103/103 Kód: KD-100-SzF-B-15 Sorszám: 6155Prioritás: Képzett és szolidáris helyi társadalom megteremtése

Intézkedés: Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése


▪ A munkaerő-piacon folyamatosan új kompetenciák jelennek meg, amellyel a munkavállalónak rendelkeznie kell. Ilyen kompetenciák az önálló munkavégzésre való képesség, az együttműködési készség, konfliktustűrő képesség, a jó kommunikációs képesség és a kreativitás. A vállalkozóknak is ma már számos ilyen kompetenciával kell rendelkezniük a sikeres működés érdekében. A nyelvtudás és az informatikai ismeretek hiánya ma már a funkcionális és digitális analfabétizmus tényezői.

Helyzet/ adottság

▪ A munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejletlenek, főként az alacsony iskolai végzettségűek között. Sok esetben az informatikai vagy a nyelvtudás hiánya miatt nem tudnak elhelyezkedni. A vállalkozások sikeres működéséhez is elengedhetetlen bizonyos készségek, képességek fejlesztése.


▪ A munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése, ennek keretében nyelvi, informatikai képzések bonyolítása, vállalkozói ismeretek bővítése, a vállalkozói attitűd kialakítása, erősítése. A képzéseket akkreditált felnőttképzési szervezetek valósítják meg.

Megoldási javaslat

▪ 40 fő nyelvi és informatikai képzés keretében fejleszti kulcskompetenciát, 20 vállalkozó vállalkozói ismeretek keretében vállalkozás sikeres működéséhez szükséges készségeit, képességeit javítja.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 2. prioritás - Az alkalmazkodóképesség javítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP


301

Helyi Vidékfejlesztési stratégiánk középpontjában a vidéken élő ember áll. Az ő életminőségének javítása, boldogulásának megteremtése a cél. Az egyes prioritás intézkedései a közösségi szolgáltatások minőségének javítását szolgálják. Ennek segítségével a vidéki településen élők hozzájutnak azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek jelenleg korlátozottan állnak rendelkezésükre. A közösségi terek és az azokba telepített szolgáltatások segítenek a munkába járóknak, a hivatalos ügyeiket intézőknek, az idős embereknek, gyermekeknek. A vidéki településeken csökkent a mezőgazdaságból élők száma, helyben kevés a munkahely, így nagy jelentősége van annak, ha valaki olyan tevékenységet végez, amely kiegészítő jövedelem szerzésére alkalmas. A kézműves termékek, vagy olyan helyi termékek, melyek előállítása jövedelmet jelent, a piacra jutással munkahelyeket teremt, vagy tart meg. A vidék közjavaihoz tartoznak a kevésbé szennyezett földek, termőterületek, így az itt előállított termékek alapját képezhetik a fenntartható fogyasztás szemléletének. A munkavállalási céllal történő elvándorlás mérséklését jelenti a mikrovállalkozások létrejöttének ösztönzése, új termékek előállítása. A vidéki területeken található erőforrások alulhasznosítottak. Ezek alkalmasak arra, hogy a helyi táj, valamint a természeti, kulturális értékek összehangolt turisztikai termékké alakuljanak. A turizmus feltételeinek széleskörű megteremtését (szálláshely, lovas-, erdei-, bor-, horgász-,vadász stb.) ösztönzi a 4. prioritás. Az 5. prioritás szorosan kapcsolódik az előzőekhez, hiszen a vidéki épített és szellemi örökség fejlesztése megőrzi a vidék erőforrásait, alkalmas a bemutatásra, s lehetővé teszi új munkahelyek teremtését. A 6. prioritás a képzett és szolidáris társadalom megteremtésére irányul. A fejlesztések hosszú távú működését a képzési programok segítségével kívánjuk megalapozni, hiszen a turizmus elképzelhetetlen idegen nyelv ismerete nélkül, a vállalkozóknak pedig vállalkozói ismeretekre kell szert tenniük. A demokratikus működést és a közügyekbe való beleszólást segíti elő a helyi médiumok fejlesztése. A hátrányos helyzetű emberek esélyeinek javítását pedig a felzárkóztató képzésekkel kívánjuk elősegíteni.

Helyi Vidékfejlesztési stratégiánk középpontjában a vidéken élő ember áll. Az ő életminőségének javítása, boldogulásának megteremtése a cél. Az egyes prioritás intézkedései a közösségi szolgáltatások minőségének javítását szolgálják. Ennek segítségével a vidéki településen élők hozzájutnak azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek jelenleg korlátozottan állnak rendelkezésükre. A közösségi terek és az azokba telepített szolgáltatások segítenek a munkába járóknak, a hivatalos ügyeiket intézőknek, az idős embereknek, gyermekeknek. A vidéki településeken csökkent a mezőgazdaságból élők száma, helyben kevés a munkahely, így nagy jelentősége van annak, ha valaki olyan tevékenységet végez, amely kiegészítő jövedelem szerzésére alkalmas. A kézműves termékek, vagy olyan helyi termékek, melyek előállítása jövedelmet jelent, a piacra jutással munkahelyeket teremt, vagy tart meg. A vidék közjavaihoz tartoznak a kevésbé szennyezett földek, termőterületek, így az itt előállított termékek alapját képezhetik a fenntartható fogyasztás szemléletének. A munkavállalási céllal történő elvándorlás mérséklését jelenti a mikrovállalkozások létrejöttének ösztönzése, új termékek előállítása. A vidéki területeken található erőforrások alulhasznosítottak. Ezek alkalmasak arra, hogy a helyi táj, valamint a természeti, kulturális értékek összehangolt turisztikai termékké alakuljanak. A turizmus feltételeinek széleskörű megteremtését (szálláshely, lovas-, erdei-, bor-, horgász-,vadász stb.) ösztönzi a 4. prioritás. Az 5. prioritás szorosan kapcsolódik az előzőekhez, hiszen a vidéki épített és szellemi örökség fejlesztése megőrzi a vidék erőforrásait, alkalmas a bemutatásra, s lehetővé teszi új munkahelyek teremtését. A 6. prioritás a képzett és szolidáris társadalom megteremtésére irányul. A fejlesztések hosszú távú működését a képzési programok segítségével kívánjuk megalapozni, hiszen a turizmus elképzelhetetlen idegen nyelv ismerete nélkül, a vállalkozóknak pedig vállalkozói ismeretekre kell szert tenniük. A demokratikus működést és a közügyekbe való beleszólást segíti elő a helyi médiumok fejlesztése. A hátrányos helyzetű emberek esélyeinek javítását pedig a felzárkóztató képzésekkel kívánjuk elősegíteni.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/1

302

A HVS tervezése során törekedtünk arra, hogy meglévő természeti és kulturális erőforrásainkat fenntartható módon hasznosítsuk. Ennek érdekében ösztönözzük a természeti és táji elemek, az épített örökség felújítását, megóvását, szellemi hagyományaink felélesztését, őrzését. Ennek segítségével a vidéki életmód vonzóbbá válik, megtartó ereje nő. Törekedtünk a fogyasztói magatartás javítását ösztönözni a fenntartható fogyasztói szokások elterjesztése érdekében. Természeti értékeink fejlesztése során nagy hangsúlyt fektettünk a biológiai sokféleség megőrzésére, fenntartható fejlesztésére. Figyelembe vettük a környezet korlátos eltartható képességét, ezért a fejlesztések megalapozásához, az erőforrás fenntarthatóságát vizsgáló tervek elkészítését ösztönözzük a tervben. A termékfejlesztéssel, és az új helyi termékek előállításának ösztönzésével a vállalkozások sokszínűségét kívánjuk elősegíteni, illetve az innovatív, fenntartható ötletek megvalósulását. A helyi termékek piacra jutásának elősegítése központi kérdés számunkra, hiszen ennek nagy szerepe van a térségi önellátásban, illetve a versenyképesség javításában. A mikrovállalkozások fejlesztése és a turisztikai szolgáltatások fejlesztése a helyben történő foglalkoztatást ösztönzi. Tervünkben megjelenik az egyedi minőségű termékek (somlói szőlő, bor) fejlesztésének ösztönzése is. Két prioritásban is nagy hangsúlyt fektettünk a társadalmi felelősségvállalásra, ösztönözni kívánjuk a helyi közösség érdekérvényesítő képességét, a hátrányos helyzetű célcsoportok életminőségének javítását (kisgyermekes nők részére gyermekfelügyelet, tranzitfoglalkoztatás alacsony képzettségűek, romák részére, idősek számára szociális ellátás minőségének javítása, megváltozott munkaképességűek esélyeinek növelése), valamint főként a fiatalok számára a népességmegtartó szolgáltatások (szabadidő, sport) kialakítását. A stratégiai program fontos célkitűzése a vidéken élők megélhetésének javítása, a szegénység leküzdése, ennek megvalósításában a társadalmi felelősségvállalás erősítése. Segítették a tervezési munkát a hátrányos helyzetű emberek érdekeit védő civil szervezetek (Devecseri Cigányokét Egyesület, és a Falufejlesztésben érdekelt civil szervezetek), akik a fórumokon képviseltették magukat.

A HVS tervezése során törekedtünk arra, hogy meglévő természeti és kulturális erőforrásainkat fenntartható módon hasznosítsuk. Ennek érdekében ösztönözzük a természeti és táji elemek, az épített örökség felújítását, megóvását, szellemi hagyományaink felélesztését, őrzését. Ennek segítségével a vidéki életmód vonzóbbá válik, megtartó ereje nő. Törekedtünk a fogyasztói magatartás javítását ösztönözni a fenntartható fogyasztói szokások elterjesztése érdekében. Természeti értékeink fejlesztése során nagy hangsúlyt fektettünk a biológiai sokféleség megőrzésére, fenntartható fejlesztésére. Figyelembe vettük a környezet korlátos eltartható képességét, ezért a fejlesztések megalapozásához, az erőforrás fenntarthatóságát vizsgáló tervek elkészítését ösztönözzük a tervben. A termékfejlesztéssel, és az új helyi termékek előállításának ösztönzésével a vállalkozások sokszínűségét kívánjuk elősegíteni, illetve az innovatív, fenntartható ötletek megvalósulását. A helyi termékek piacra jutásának elősegítése központi kérdés számunkra, hiszen ennek nagy szerepe van a térségi önellátásban, illetve a versenyképesség javításában. A mikrovállalkozások fejlesztése és a turisztikai szolgáltatások fejlesztése a helyben történő foglalkoztatást ösztönzi. Tervünkben megjelenik az egyedi minőségű termékek (somlói szőlő, bor) fejlesztésének ösztönzése is. Két prioritásban is nagy hangsúlyt fektettünk a társadalmi felelősségvállalásra, ösztönözni kívánjuk a helyi közösség érdekérvényesítő képességét, a hátrányos helyzetű célcsoportok életminőségének javítását (kisgyermekes nők részére gyermekfelügyelet, tranzitfoglalkoztatás alacsony képzettségűek, romák részére, idősek számára szociális ellátás minőségének javítása, megváltozott munkaképességűek esélyeinek növelése), valamint főként a fiatalok számára a népességmegtartó szolgáltatások (szabadidő, sport) kialakítását. A stratégiai program fontos célkitűzése a vidéken élők megélhetésének javítása, a szegénység leküzdése, ennek megvalósításában a társadalmi felelősségvállalás erősítése. Segítették a tervezési munkát a hátrányos helyzetű emberek érdekeit védő civil szervezetek (Devecseri Cigányokét Egyesület, és a Falufejlesztésben érdekelt civil szervezetek), akik a fórumokon képviseltették magukat.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

303

1996 és 2000 között az ajkai és a pápai statisztikai kistérségekre elkészültek a területfejlesztési programok, valamint az Agrárszerkezet-átalakítási és Vidékfejlesztési programok. Az ebben foglalt fejlesztések 60%-a megvalósult. A mezőgazdaság korszerűsítése, befektetők vonzása, munkahelyteremtés, turisztikai projektek, intézmények felújítása és korszerűsítése valósult meg a térségben. Elkészült az ajkai kistérség Térségi Kulturális Értékleltára 1998-ban. A Somló-hegy idegenforgalmi programja 2000 évben készült el, ennek megvalósítási foka azonban alig éri el a 30%-ot. Információs Társadalmi Stratégia mindkét kistérségben készült, ennek keretében az önkormányzatok informatikai fejlesztése, az elektronikus ügyintézés elindítása, valamint a települések honlapjainak elkészítése valósult meg. 2005-ben elkészült a Pápai kistérség területfejlesztési programja, valamint kerékpárút fejlesztési terve, továbbá a kistérség Foglalkoztatási Stratégiája, melynek megvalósítása folyamatban van. 2006-ban elkészült a jelenlegi Akciócsoport településeit lefedő LEADER+ Helyi Vidékfejlesztési Terve. A Tervben megfogalmazott célkitűzések a vidéki élet minőségének javítására irányultak, az ebben meghirdetett pályázatok 90%-a megvalósult mindkét térségben. A megvalósulás sikerét a térségi szereplők együttműködése, illetve a partnerség széleskörű megvalósítása garantálta. A potenciális célcsoportok részt vettek a tervezésben, így a meglévő szükségletekre épültek az intézkedések. A jelenlegi HVS során a közösség felhasználta a korábbi tapasztalatokat. Bármely fejlesztési terv hatékonyabb megvalósulásához az együttműködés kiszélesítése, a szereplők kompromisszum-, és együttműködési készségének kialakítása járulna hozzá leginkább.

1996 és 2000 között az ajkai és a pápai statisztikai kistérségekre elkészültek a területfejlesztési programok, valamint az Agrárszerkezet-átalakítási és Vidékfejlesztési programok. Az ebben foglalt fejlesztések 60%-a megvalósult. A mezőgazdaság korszerűsítése, befektetők vonzása, munkahelyteremtés, turisztikai projektek, intézmények felújítása és korszerűsítése valósult meg a térségben. Elkészült az ajkai kistérség Térségi Kulturális Értékleltára 1998-ban. A Somló-hegy idegenforgalmi programja 2000 évben készült el, ennek megvalósítási foka azonban alig éri el a 30%-ot. Információs Társadalmi Stratégia mindkét kistérségben készült, ennek keretében az önkormányzatok informatikai fejlesztése, az elektronikus ügyintézés elindítása, valamint a települések honlapjainak elkészítése valósult meg. 2005-ben elkészült a Pápai kistérség területfejlesztési programja, valamint kerékpárút fejlesztési terve, továbbá a kistérség Foglalkoztatási Stratégiája, melynek megvalósítása folyamatban van. 2006-ban elkészült a jelenlegi Akciócsoport településeit lefedő LEADER+ Helyi Vidékfejlesztési Terve. A Tervben megfogalmazott célkitűzések a vidéki élet minőségének javítására irányultak, az ebben meghirdetett pályázatok 90%-a megvalósult mindkét térségben. A megvalósulás sikerét a térségi szereplők együttműködése, illetve a partnerség széleskörű megvalósítása garantálta. A potenciális célcsoportok részt vettek a tervezésben, így a meglévő szükségletekre épültek az intézkedések. A jelenlegi HVS során a közösség felhasználta a korábbi tapasztalatokat. Bármely fejlesztési terv hatékonyabb megvalósulásához az együttműködés kiszélesítése, a szereplők kompromisszum-, és együttműködési készségének kialakítása járulna hozzá leginkább.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

304

A tervezői csoport a hatékony tervezés érdekében fórumok keretében széleskörűen bevonta a lakosságot, valamint a civil szervezetek tagjaival ismertették a tervezés menetét, és segítséget kértek a hatékonyabb munka végzéséhez.A műhelymunkák során a résztvevőket összekovácsolta a közösségfejlesztés eszközeivel végzett, tréningelemeket is tartalmazó munkamódszer, amely hatást gyakorolt a stratégiában való gondolkodásra is. A felmerült ötletek, fejlesztési elképzelések újabb közös, több szereplős projektcsírák kialakulásához vezettek. A résztvevők szabadidejüket nem kímélve minden megbeszélésen és műhelymunkán aktívan részt vettek, és népszerűsítették a HVS-t. A sokszereplős tervezés lehetővé tette, hogy multi-szektorális integrált stratégia szülessen, melynek célja a helyi gazdasági és humán erőforrások fenntartható hasznosítása.A hatékony működés és az érvényes jogszabályoknak való megfelelés érdekében alakult meg a civil szervezet, amely a demokratikus működés feltétele. Az egyesület működése során hangsúlyt kell, hogy fektessen a lakossággal, a civil szervezetekkel, vállalkozókkal, önkormányzatokkal való együttműködésre, a széles körű tájékoztatásra, a párbeszéd fenntartására. A stratégiai terv megvalósításában részt vevő közreműködő szervezetekkel napi kapcsolatot kell tartani, és jó együttműködésre kell törekedni. Az egyesület a térség lakosságának, szereplőinek az érdekeit képviseli, és szem előtt tartja a HVS legfőbb célkitűzését: a térségben élők életminőségének javítását.

A tervezői csoport a hatékony tervezés érdekében fórumok keretében széleskörűen bevonta a lakosságot, valamint a civil szervezetek tagjaival ismertették a tervezés menetét, és segítséget kértek a hatékonyabb munka végzéséhez.A műhelymunkák során a résztvevőket összekovácsolta a közösségfejlesztés eszközeivel végzett, tréningelemeket is tartalmazó munkamódszer, amely hatást gyakorolt a stratégiában való gondolkodásra is. A felmerült ötletek, fejlesztési elképzelések újabb közös, több szereplős projektcsírák kialakulásához vezettek. A résztvevők szabadidejüket nem kímélve minden megbeszélésen és műhelymunkán aktívan részt vettek, és népszerűsítették a HVS-t. A sokszereplős tervezés lehetővé tette, hogy multi-szektorális integrált stratégia szülessen, melynek célja a helyi gazdasági és humán erőforrások fenntartható hasznosítása.A hatékony működés és az érvényes jogszabályoknak való megfelelés érdekében alakult meg a civil szervezet, amely a demokratikus működés feltétele. Az egyesület működése során hangsúlyt kell, hogy fektessen a lakossággal, a civil szervezetekkel, vállalkozókkal, önkormányzatokkal való együttműködésre, a széles körű tájékoztatásra, a párbeszéd fenntartására. A stratégiai terv megvalósításában részt vevő közreműködő szervezetekkel napi kapcsolatot kell tartani, és jó együttműködésre kell törekedni. Az egyesület a térség lakosságának, szereplőinek az érdekeit képviseli, és szem előtt tartja a HVS legfőbb célkitűzését: a térségben élők életminőségének javítását.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1

Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE