Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE

Budapest, 2009 November 27.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

HAJDÚVÖLGY - KÖRÖSMENTE A GYÓGYVIZEK (38 aranykoronás) FÖLDJE

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségben összesen 7 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 43%-a, 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 7 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 43%-a, 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 20 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 20 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 8 db fő fejlesztési prioritás és 19 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 8 db fő fejlesztési prioritás és 19 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE területe 16 települést foglal magába, melyek közül 6 város. A térség lakossága 53,436 fő, a városokban élő lakosok száma 27,266 fő

A(z) Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE területe 16 települést foglal magába, melyek közül 6 város. A térség lakossága 53,436 fő, a városokban élő lakosok száma 27,266 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

53,436

16

6

10

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Tótkomlós 6,639 fő

6,082 fő

5,664 fő

5,558 fő

Mezőhegyes

Csorvás

Nagyszénás

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

2

1

0

0

Fő fejlesztési prioritások száma 8

Fejlesztési intézkedések száma 19

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 7

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

20

Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 1,882,370 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve

Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 4 ▪ 1,882,370

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 3 ▪ 946,370

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 4 ▪ 1,402,741

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 1 ▪ 150,000

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 3 ▪ 674,000

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 3 ▪ 262,000

▪ Leader képzés ▪ 4 ▪ 224,000

▪ Leader rendezvény ▪ 3 ▪ 263,000

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪ 1 ▪ 75,000

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 1 ▪ 262,000

▪ Leader komplex projekt

▪ Leader tervek, tanulmányok ▪ 1 ▪ 37,000

6

Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A térség legfontosabb problémái az önkormányzatok értékelésére, a lakossági fórumok, valamint a kérdőíves felmérésünk alapján a munkanélküliség, amelyet a megkérdezettek 85% a legkomolyabb gondnak érez. Második helyen az elöregedés 61%, harmadik helyen az elvándorlás 58% szerepel, ezek összefüggő problémák, hisz a fiatal korosztályok távoznak a térségből. Negyedik helyen, 51% a hátrányos helyzetűek magas arányát látják komoly problémának, elsősorban a romák által nagyobb számban lakott településeken. Ötödik helyen a diplomások alacsony száma 36%, valamint a gyenge közösségi életet ugyanilyen arányban látják gondnak.

▪ A legfontosabb erősségek az önkormányzatok értékelésére, a lakossági fórumok, valamint a kérdőíves felmérésünk alapján, 50% továbbra is a mezőgazdaság adta lehetőségekben látja a kitörés lehetőségét. A fő igény a helyben megtermelt mezőgazdasági, illetve ehhez kötődő állattenyésztés, a hús, tej, méz, stb. termékek feldolgozása. 30% a természeti adottságokban, elsősorban a gyógyvizek adta turizmus lehetőségét. 15% a határ közeliség, a nemzetiségiek nagy aránya a térségben. Egyes településeken jellemző kitörési pontok lehetnek a kulturális turizmus, kulturális rendezvények, amelyből településeinken évente, 120-at rendeznek.

7

Céljaink megvalósítása érdekében növelni akarjuk a helyben megtermelt mezőgazdaság és állattenyésztés adta termékek feldolgozottsági fokát. Segíteni akarjuk a mikrovállalkozások kisvállalkozássá fejlődését. Az idegenforgalomban a kiegészítő turisztikai szolgáltatások megteremtésével újabb munkahelyeket szeretnénk létrehozni. Alapvető cél 100-120 új munkahely megteremtése. A helyi termékek piacának stabilizálásával újabb jövedelemszerzési lehetőséget szeretnénk teremteni közel 100 ember számára, kivonva őket a fekete munka tartományából. Mindezek által növekedhet a lakosság jövedelme, a térség településeinek népességmegtartó képessége, csökkenhet az elvándorlás mértéke. Javítani szeretnénk településeink arculatát a hátrányos helyzetű településeken, és emberek életminőségén. Stratégiánk egyik pillére az itt élő 4 nemzetiség és a romák bevonása idegenforgalmi kínálatunk színesítésébe. Szeretnénk megvédeni az épített természeti, valamint kulturális értékeinket, bevonva őket az idegenforgalom kínálatába. Cél a környezettudatos tervezés, nevelés, a környezet védelme. Építünk a lovas, a horgász és a vadász turizmusban meglévő nagyon komoly értékeinkre, hagyományainkra. Gondot fordítunk a szakemberképzésre, illetve a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztató képzésére.

Céljaink megvalósítása érdekében növelni akarjuk a helyben megtermelt mezőgazdaság és állattenyésztés adta termékek feldolgozottsági fokát. Segíteni akarjuk a mikrovállalkozások kisvállalkozássá fejlődését. Az idegenforgalomban a kiegészítő turisztikai szolgáltatások megteremtésével újabb munkahelyeket szeretnénk létrehozni. Alapvető cél 100-120 új munkahely megteremtése. A helyi termékek piacának stabilizálásával újabb jövedelemszerzési lehetőséget szeretnénk teremteni közel 100 ember számára, kivonva őket a fekete munka tartományából. Mindezek által növekedhet a lakosság jövedelme, a térség településeinek népességmegtartó képessége, csökkenhet az elvándorlás mértéke. Javítani szeretnénk településeink arculatát a hátrányos helyzetű településeken, és emberek életminőségén. Stratégiánk egyik pillére az itt élő 4 nemzetiség és a romák bevonása idegenforgalmi kínálatunk színesítésébe. Szeretnénk megvédeni az épített természeti, valamint kulturális értékeinket, bevonva őket az idegenforgalom kínálatába. Cél a környezettudatos tervezés, nevelés, a környezet védelme. Építünk a lovas, a horgász és a vadász turizmusban meglévő nagyon komoly értékeinkre, hagyományainkra. Gondot fordítunk a szakemberképzésre, illetve a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztató képzésére.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Helyi Közösséghez 4 város, 2 város külterülete, 3 nagyközség, 7 község tartozik. Lakossága 53436 fő, 2002 óta 1813 fővel csökkent, a népesség fogyás 2005 és 2006 között 569 fő, emelkedő tendenciát mutat. 10 települése a helyi közösségnek hátrányos helyzetű, a négy kistérségre kiterjedő Helyi Közösségnek csak egy tagja Mezőhegyes helyezkedik el hátrányos helyzetű kistérségbe.Kérdőíves felméréseink alapján, a lakosság véleménye szerint térség legnagyobb problémái: a munkahelyek hiánya, hátrányos szociális helyzetűek nagy aránya, elöregedés, elvándorlás, helyben dolgozó diplomások alacsony száma. Mindezeket a statisztikai adatok is alátámasszák. Az erősségek figyelembe vételénél szintén a lakossági véleményekre támaszkodva a következő értékeket vehetjük figyelembe, a jó tervezésénél.A térség legfontosabb értéke a mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas termőföld, jelenleg a foglalkoztatottak 19,2%-a él a mezőgazdaságból. Lehetőségek vannak a helyben termelt mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának a növelésében, elsősorban hús, zöldség, méz, tej feldolgozásban.Második legfontosabb értékünk a gyógy- és termálvíz kincs, talán ez a legfontosabb kitörési pontunk is. A megyébe irányuló idegenforgalom 70% Orosháza és Gyula gyógyfürdőire irányul, kicsi százalékban részesül a tótkomlósi gyógyfürdő is ebből a forgalomból. Ugyanakkor a Helyi Közösséghez tartozó településeken nagyon alacsony az idegenforgalomból élők aránya 587 fő, a foglalkoztatottak 3,5%-a.Harmadik erősségünk a gazdag vadállomány, valamint a horgászati lehetőségek széles kínálata. A két ágazattal foglalkozó civil szervezetek nagy számban tagjai a Helyi Közösségnek, elképzeléseik a fürdő turizmusra épülő idegenforgalom ellátása kiegészítő turisztikai elemekkel. Ebbe a körbe tartozik a lovas turizmus, elsősorban Mezőhegyesnek a magyar lótenyésztésben játszott közel 250 éves szerepe, lehetőségei, kiépített, erre szakosodott intézményei, tárgyi lehetőségei miatt.Ez a térség, Magyarország egyik legvegyesebb nemzetiségű vidéke.

A Helyi Közösséghez 4 város, 2 város külterülete, 3 nagyközség, 7 község tartozik. Lakossága 53436 fő, 2002 óta 1813 fővel csökkent, a népesség fogyás 2005 és 2006 között 569 fő, emelkedő tendenciát mutat. 10 települése a helyi közösségnek hátrányos helyzetű, a négy kistérségre kiterjedő Helyi Közösségnek csak egy tagja Mezőhegyes helyezkedik el hátrányos helyzetű kistérségbe.Kérdőíves felméréseink alapján, a lakosság véleménye szerint térség legnagyobb problémái: a munkahelyek hiánya, hátrányos szociális helyzetűek nagy aránya, elöregedés, elvándorlás, helyben dolgozó diplomások alacsony száma. Mindezeket a statisztikai adatok is alátámasszák. Az erősségek figyelembe vételénél szintén a lakossági véleményekre támaszkodva a következő értékeket vehetjük figyelembe, a jó tervezésénél.A térség legfontosabb értéke a mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas termőföld, jelenleg a foglalkoztatottak 19,2%-a él a mezőgazdaságból. Lehetőségek vannak a helyben termelt mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának a növelésében, elsősorban hús, zöldség, méz, tej feldolgozásban.Második legfontosabb értékünk a gyógy- és termálvíz kincs, talán ez a legfontosabb kitörési pontunk is. A megyébe irányuló idegenforgalom 70% Orosháza és Gyula gyógyfürdőire irányul, kicsi százalékban részesül a tótkomlósi gyógyfürdő is ebből a forgalomból. Ugyanakkor a Helyi Közösséghez tartozó településeken nagyon alacsony az idegenforgalomból élők aránya 587 fő, a foglalkoztatottak 3,5%-a.Harmadik erősségünk a gazdag vadállomány, valamint a horgászati lehetőségek széles kínálata. A két ágazattal foglalkozó civil szervezetek nagy számban tagjai a Helyi Közösségnek, elképzeléseik a fürdő turizmusra épülő idegenforgalom ellátása kiegészítő turisztikai elemekkel. Ebbe a körbe tartozik a lovas turizmus, elsősorban Mezőhegyesnek a magyar lótenyésztésben játszott közel 250 éves szerepe, lehetőségei, kiépített, erre szakosodott intézményei, tárgyi lehetőségei miatt.Ez a térség, Magyarország egyik legvegyesebb nemzetiségű vidéke.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Itt él a hazai románság 70%-a, Kétegyháza, Elek, Lőkösháza, Gyula, Csorvás négy román kisebbségi önkormányzatai is tagja a Helyi Közösségnek. Jelentős számú szlovák kisebbség Tótkomlós, Csabaszabadi, Gerendás, Elek, Csorvás kisebbségi önkormányzatai is tagja a Helyi Közösségnek. Németek, Eleken, Gyulán, Kétegyházán, Orosházán élnek nagyobb számban, két önkormányzatuk (Elek, Kétegyháza) tagja a Helyi Közösségnek. Tíz településen van cigány önkormányzat, közülük kettő tagja (Csorvás, Elek) a Helyi Közösségnek. Mellettük 14 kisebbségi civil szervezet lépett a Helyi Közösség tagjai közé. Nagyon fontos lehet a jövő szempontjából a gazdag nemzetiségi kultúra és gasztronómiai lehetőségek kihasználása, valamint a testvér-települési kapcsolatok, idegenforgalomra gyakorolt hatásának erősítése a nemzetiségi lakosság segítségével. Nagyon fontos lenne a gazdasági kapcsolatok erősödése, figyelembe véve határmelletti helyzetünket.

Itt él a hazai románság 70%-a, Kétegyháza, Elek, Lőkösháza, Gyula, Csorvás négy román kisebbségi önkormányzatai is tagja a Helyi Közösségnek. Jelentős számú szlovák kisebbség Tótkomlós, Csabaszabadi, Gerendás, Elek, Csorvás kisebbségi önkormányzatai is tagja a Helyi Közösségnek. Németek, Eleken, Gyulán, Kétegyházán, Orosházán élnek nagyobb számban, két önkormányzatuk (Elek, Kétegyháza) tagja a Helyi Közösségnek. Tíz településen van cigány önkormányzat, közülük kettő tagja (Csorvás, Elek) a Helyi Közösségnek. Mellettük 14 kisebbségi civil szervezet lépett a Helyi Közösség tagjai közé. Nagyon fontos lehet a jövő szempontjából a gazdag nemzetiségi kultúra és gasztronómiai lehetőségek kihasználása, valamint a testvér-települési kapcsolatok, idegenforgalomra gyakorolt hatásának erősítése a nemzetiségi lakosság segítségével. Nagyon fontos lenne a gazdasági kapcsolatok erősödése, figyelembe véve határmelletti helyzetünket.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A térség alapvetően mezőgazdasági termelésre szakosodott, ezért a levegő minősége az átlagnál kevésbé szennyezett, javíthatná a helyzetet az erdősávok telepítése, fásítási programok. A térség a Maros hordalékkúpján helyezkedik el, a felszíni vizek csak a Körösök völgye, a Száraz ér, valamint a horgásztavak esetében beszélhetünk. Az utóbbi években a Száraz ér rehabilitációja folyamatos, a bányatavak, valamint néhány természetes eredetű tó minőségvédelme megkezdődött, már a LEADER+ keretében. A felszín alatti vizek minősége, elsősorban a magas arzén, valamint nitrát tartalom végett rossz, azonban a szennyvíz hálózatok kiépítettsége is gyenge, a kisvárosok kivételével nem megoldott. 12 településen nincs szennyvíztisztító, és szennyvízhálózat. A térség talajviszonyai jók az utóbbi évtizedekben a kemikáliák használata visszaszorult, a földterület mezőgazdasági termelésre alkalmas mintegy 90%ának művelése folyamatos, rendszeres. A hulladékgazdálkodás a településeken megoldott, heti rendszerességgel elszállítják a kommunális hulladékot központi telephelyre. A települési hulladéklerakók szinte teljesen megszűntek. A hulladék feldolgozás megoldására régiós tervek születettek megvalósítása folyamatban, ehhez két település kivételével mindenki csatlakozott, Európai Uniós pályázat segítségével képzelik megoldani a hulladék problémát. A települések nagy részében a szelektív hulladékgyűjtés megoldott, ugyancsak a veszélyes hulladék begyűjtése és tárolása is. Környezetbiztonsági helyzete a térségnek jónak mondható, árvízhelyzet időnként kialakul a Körösök völgyében, de ennél jelentősebb károkat okoz a belvízhelyzet, amely több településünk mélyebben fekvő részén, időszakosan az időjárás függvényében jelentkezik. Csapadék és belvízelvezető árkokkal rendelkeznek településeink, de ezek állapota elhanyagolt, szűk keresztmetszetűek, ez gondot jelent belvíz, vagy nagyobb mennyiségű csapadék esetében. Mezőgazdasági tűzesetek szinte minden településen előfordulnak, azonban jelentős kártétellel eddig nem jártak, elsősorban mezőgazdasági hulladékégetés következtében (tarlótüzek) fordulnak elő. Térségünkhöz tartozik a Körös – Maros Nemzeti Park egy része ez természetesen országos védettséget jelent, de szinte minden településen vannak helyi védettséget élvező természeti értékek, védett növényritkaságok, egykori folyómedrek, fák, cserjék, védett növényritkaságok, tavak, védett állatok, madarak.

A térség alapvetően mezőgazdasági termelésre szakosodott, ezért a levegő minősége az átlagnál kevésbé szennyezett, javíthatná a helyzetet az erdősávok telepítése, fásítási programok. A térség a Maros hordalékkúpján helyezkedik el, a felszíni vizek csak a Körösök völgye, a Száraz ér, valamint a horgásztavak esetében beszélhetünk. Az utóbbi években a Száraz ér rehabilitációja folyamatos, a bányatavak, valamint néhány természetes eredetű tó minőségvédelme megkezdődött, már a LEADER+ keretében. A felszín alatti vizek minősége, elsősorban a magas arzén, valamint nitrát tartalom végett rossz, azonban a szennyvíz hálózatok kiépítettsége is gyenge, a kisvárosok kivételével nem megoldott. 12 településen nincs szennyvíztisztító, és szennyvízhálózat. A térség talajviszonyai jók az utóbbi évtizedekben a kemikáliák használata visszaszorult, a földterület mezőgazdasági termelésre alkalmas mintegy 90%ának művelése folyamatos, rendszeres. A hulladékgazdálkodás a településeken megoldott, heti rendszerességgel elszállítják a kommunális hulladékot központi telephelyre. A települési hulladéklerakók szinte teljesen megszűntek. A hulladék feldolgozás megoldására régiós tervek születettek megvalósítása folyamatban, ehhez két település kivételével mindenki csatlakozott, Európai Uniós pályázat segítségével képzelik megoldani a hulladék problémát. A települések nagy részében a szelektív hulladékgyűjtés megoldott, ugyancsak a veszélyes hulladék begyűjtése és tárolása is. Környezetbiztonsági helyzete a térségnek jónak mondható, árvízhelyzet időnként kialakul a Körösök völgyében, de ennél jelentősebb károkat okoz a belvízhelyzet, amely több településünk mélyebben fekvő részén, időszakosan az időjárás függvényében jelentkezik. Csapadék és belvízelvezető árkokkal rendelkeznek településeink, de ezek állapota elhanyagolt, szűk keresztmetszetűek, ez gondot jelent belvíz, vagy nagyobb mennyiségű csapadék esetében. Mezőgazdasági tűzesetek szinte minden településen előfordulnak, azonban jelentős kártétellel eddig nem jártak, elsősorban mezőgazdasági hulladékégetés következtében (tarlótüzek) fordulnak elő. Térségünkhöz tartozik a Körös – Maros Nemzeti Park egy része ez természetesen országos védettséget jelent, de szinte minden településen vannak helyi védettséget élvező természeti értékek, védett növényritkaságok, egykori folyómedrek, fák, cserjék, védett növényritkaságok, tavak, védett állatok, madarak.


A térség környezeti állapota 1/2

12

A térségünkben működő természet, és környezetvédő civil szervezetek, bár kevesen vannak, fő feladatuknak tekintik a környezettudatos nevelést, főleg az ifjúság körében végeznek ilyen jellegű tevékenységet. A települések döntő többsége rendelkezik kidolgozott testületeik által jóváhagyott környezetvédelmi programmal.

A térségünkben működő természet, és környezetvédő civil szervezetek, bár kevesen vannak, fő feladatuknak tekintik a környezettudatos nevelést, főleg az ifjúság körében végeznek ilyen jellegű tevékenységet. A települések döntő többsége rendelkezik kidolgozott testületeik által jóváhagyott környezetvédelmi programmal.


A térség környezeti állapota 2/2

13

Mezőhegyes város a Mezőkovácsházi Kistérség része. Hátrányos helyzetének oka, hogy az elmúlt 15 évben elvesztette korábbi iparának szinte minden elemét, megszűnt a cukorgyártás, malomipar, faipar, húsipar, jelenleg is a mezőgazdaság foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót, 757 főt. Mindezekért a lakosság elvándorol, az utóbbi négy évben 425 fővel csökkent a lakosság lélekszáma. Mindez együtt jár azzal a nem kívánt hatással, hogy a lakosság elöregszik, alacsony a helyben dolgozó diplomások száma. A város ugyanakkor kivalló turisztikai lehetőségekkel bír, hisz 1784 óta a magyar lótenyésztés egyik fellegvára. Napjainkban a legkevésbé van kihasználva ez a lehetőség a többi olyan településhez mérve, amelyek szintén a ménesükről voltak híresek (Bábolna, Szilvásvárad). A város 30 olyan műemlék épülettel rendelkezik, amelyek (1785 – 1885) között épültek. Ezek az épületek egy része pusztulóban van, azonnali felújításra, esetleg funkcióváltásra van szükség. A Helyi Vidékfejlesztési Tervünk ennek a két lehetőségnek a kihasználására épül. Hisszük azt, hogy a Tótkomlós gyógyfürdője, Mezőhegyes II. József korabeli épületei, szállodai kapacitása, a lósport, az itt elhelyezkedő Körös – Maros Nemzeti Park, Kardoskút szürke gulyája, a Fehér tó madárvilága, Békéssámson középkori építészeti értékeire építve, olyan Dél–alföldi turisztikai központot tudunk létrehozni, amely a közeli országhatáron túl is képes lesz vendégek ezreit fogadni. Mindezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Mezőhegyes ismét a Dél-alföld dinamikusan fejlődő települése legyen.

Mezőhegyes város a Mezőkovácsházi Kistérség része. Hátrányos helyzetének oka, hogy az elmúlt 15 évben elvesztette korábbi iparának szinte minden elemét, megszűnt a cukorgyártás, malomipar, faipar, húsipar, jelenleg is a mezőgazdaság foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót, 757 főt. Mindezekért a lakosság elvándorol, az utóbbi négy évben 425 fővel csökkent a lakosság lélekszáma. Mindez együtt jár azzal a nem kívánt hatással, hogy a lakosság elöregszik, alacsony a helyben dolgozó diplomások száma. A város ugyanakkor kivalló turisztikai lehetőségekkel bír, hisz 1784 óta a magyar lótenyésztés egyik fellegvára. Napjainkban a legkevésbé van kihasználva ez a lehetőség a többi olyan településhez mérve, amelyek szintén a ménesükről voltak híresek (Bábolna, Szilvásvárad). A város 30 olyan műemlék épülettel rendelkezik, amelyek (1785 – 1885) között épültek. Ezek az épületek egy része pusztulóban van, azonnali felújításra, esetleg funkcióváltásra van szükség. A Helyi Vidékfejlesztési Tervünk ennek a két lehetőségnek a kihasználására épül. Hisszük azt, hogy a Tótkomlós gyógyfürdője, Mezőhegyes II. József korabeli épületei, szállodai kapacitása, a lósport, az itt elhelyezkedő Körös – Maros Nemzeti Park, Kardoskút szürke gulyája, a Fehér tó madárvilága, Békéssámson középkori építészeti értékeire építve, olyan Dél–alföldi turisztikai központot tudunk létrehozni, amely a közeli országhatáron túl is képes lesz vendégek ezreit fogadni. Mindezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Mezőhegyes ismét a Dél-alföld dinamikusan fejlődő települése legyen.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

10%

9%

27%

8%

4%

18%

8%

0%

10%

5%

17

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

3,150

4,669

593

1,606

587

1,286

181

430

392

3,474

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

19%

29%

10%

4%

8%

3%

2%

21%

4%

1%

Egyéb tevékenység 0%

18Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 9.1%, ami 2.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 9.1%

▪ Változás 2003-hoz képest 2.7 százalékpont

19

A térség lakossága 53436 fő, amelyből foglalkoztatott 16367 fő, a lakosság 30.61 %-a. Munkanélküli, és szociális járadékos 3748 fő, a lakosság 7,01%-a ők teszik ki az aktív lakosságot. Szépséghiba, hogy a közmunkán foglalkoztatott 315 fő 0,58% szintén a tartós munkanélküliek közül kerül ki. 0-14 éves korú az össznépességből 7744 fő, 14,47%. 60 év fölötti 12741 fő a lakosság 23,85%. Ezen adatok alapján inaktív, illetve passzív munkanélküli 12846 fő 24,03%. A passzív munkanélküliek, akik nem regisztráltatják magukat a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál, vagyis nem vesznek igénybe állami segítséget az álláskereséshez. Számukat csak megbecsülni lehet, vélhetően megegyezik az aktív munkanélküliek számával. Időszakosan vállalnak idénymunkákat ez a többség, kisebb részük a fekete foglalkoztatás keretei között dolgozik.A térség átlag aktivitási rátája 54,53%, a legalacsonyabb Gádoros 50,33 és Csanádapáca 52,07 Orosháza külterület 63,79, Mezőhegyes 63,76, (ezt a magas közmunkás aránynak köszönheti, a közmunkában foglalkoztatottak közel fele 139 fő Mezőhegyesen dolgozott) Gyula külterület 62,59.Az álláskeresők legnagyobb arányban (39%) szakmunkás állásban kívánnak elhelyezkedni. A segédmunkások aránya 18%, a betanított munkásoké pedig 12%. A szellemi foglalkozásúak többsége – az álláskeresők 19%-a – ügyintéző, ügyviteli munkát keres, a vezetők aránya 1%, az irányítóké 3%. A Helyi Közösség területén élő foglalkoztatott munkavállalók 28,54 % az ipari vállalkozásokban dolgozik, ezek 70% kihasználva a közeli nagyobb városok Orosháza, Gyula, Hódmezővásárhely, Békéscsaba közelségét. Csak 30% talál magának munkahelyet saját településén, elsősorban Mezőhegyes, Tótkomlós és Nagyszénás településeken.Településeinken egy kivételével (Kardoskút) a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, az összes foglalkoztatott 21,23%-át adják, így a térség második fő foglalkoztatási terepe, a közigazgatás, egészségügy, oktatás.Az egykor listavezető mezőgazdaság, a harmadik helyen szerepel, a foglalkoztatottak 19,5% a mezőgazdaságban talál fő foglalkozást. Sokkal jelentősebb az őstermelők száma, amelyek szintén a mezőgazdaságban találnak az esetek többségében kiegészítő jövedelmet.

A térség lakossága 53436 fő, amelyből foglalkoztatott 16367 fő, a lakosság 30.61 %-a. Munkanélküli, és szociális járadékos 3748 fő, a lakosság 7,01%-a ők teszik ki az aktív lakosságot. Szépséghiba, hogy a közmunkán foglalkoztatott 315 fő 0,58% szintén a tartós munkanélküliek közül kerül ki. 0-14 éves korú az össznépességből 7744 fő, 14,47%. 60 év fölötti 12741 fő a lakosság 23,85%. Ezen adatok alapján inaktív, illetve passzív munkanélküli 12846 fő 24,03%. A passzív munkanélküliek, akik nem regisztráltatják magukat a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál, vagyis nem vesznek igénybe állami segítséget az álláskereséshez. Számukat csak megbecsülni lehet, vélhetően megegyezik az aktív munkanélküliek számával. Időszakosan vállalnak idénymunkákat ez a többség, kisebb részük a fekete foglalkoztatás keretei között dolgozik.A térség átlag aktivitási rátája 54,53%, a legalacsonyabb Gádoros 50,33 és Csanádapáca 52,07 Orosháza külterület 63,79, Mezőhegyes 63,76, (ezt a magas közmunkás aránynak köszönheti, a közmunkában foglalkoztatottak közel fele 139 fő Mezőhegyesen dolgozott) Gyula külterület 62,59.Az álláskeresők legnagyobb arányban (39%) szakmunkás állásban kívánnak elhelyezkedni. A segédmunkások aránya 18%, a betanított munkásoké pedig 12%. A szellemi foglalkozásúak többsége – az álláskeresők 19%-a – ügyintéző, ügyviteli munkát keres, a vezetők aránya 1%, az irányítóké 3%. A Helyi Közösség területén élő foglalkoztatott munkavállalók 28,54 % az ipari vállalkozásokban dolgozik, ezek 70% kihasználva a közeli nagyobb városok Orosháza, Gyula, Hódmezővásárhely, Békéscsaba közelségét. Csak 30% talál magának munkahelyet saját településén, elsősorban Mezőhegyes, Tótkomlós és Nagyszénás településeken.Településeinken egy kivételével (Kardoskút) a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, az összes foglalkoztatott 21,23%-át adják, így a térség második fő foglalkoztatási terepe, a közigazgatás, egészségügy, oktatás.Az egykor listavezető mezőgazdaság, a harmadik helyen szerepel, a foglalkoztatottak 19,5% a mezőgazdaságban talál fő foglalkozást. Sokkal jelentősebb az őstermelők száma, amelyek szintén a mezőgazdaságban találnak az esetek többségében kiegészítő jövedelmet.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20

Helyi Közösségünk területén mintegy 6500-an rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal, ez az összlakosság 12%-a. Helyi Közösségünk területén mintegy 6500-an rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal, ez az összlakosság 12%-a.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Csorvás székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

6 db

2 db

1,640 fő

10%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

22Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik

Szektor

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás




Fogl. száma (fő)

▪ 536

▪ 280

▪ 144

▪ 130

▪ 122

Árbevétel (ezer Ft)

▪ 4,876,517

▪ 542,469

▪ 1,464,132

▪ 1,978,499

▪ 1,206,110

Működés helye a térségben

▪ Mezőhegyes

▪ Tótkomlós

▪ Orosháza

▪ Nagyszénás

▪ Kardoskút

Főtevékenység

▪ 0130 Vegyes gazdálkodás

▪ 2932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása

▪ 0130 Vegyes gazdálkodás

▪ 2852 Fémmegmunkálás

▪ 0123 Sertéstenyésztés

Név

▪ Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.

▪ RIMAX

▪ AGRO-M Zrt.

▪ Toolex Kft.

▪ Kardoskúti Agrár Zrt.

1

2

3

4

5

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység






▪ 120

▪ 96

▪ 83

▪ 66

▪ 63

▪ 1,409,772

▪ 1,134,657

▪ 7,728,982

▪ 1,087,517

▪ 195,232

▪ Csorvás

▪ Gyula

▪ Kardoskút

▪ Mezőhegyes

▪ Csorvás

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 0121 Szarvasmarha-tenyésztés

▪ 2320 Kőolaj-feldolgozás

▪ 0123 Sertéstenyésztés

▪ 1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik

▪ Csorvási Gazdák METÉSZ

Név

▪ MOL NyRT.

▪ Sertéstenyésztő Kft.

▪ Nemzetközi Konfekció Kft.

▪ Gyulai Agrár ZRT.

6

7

8

9

10

24

Helyi Közösségünk négy kistérségben terül el. A két meghatározó a Gyulai és az Orosházi Kistérség. Ezen a területen mintegy 10 ezer vállalkozást tartanak nyilván, ez Békés megye vállalkozásainak több mint 30%-át teszik ki, viszont ha a két város vállalkozásait kivesszük a számsorból, akkor 2047 vállalkozás marad a Helyi Közösségünk területén, amelyből 1955 (95%) 1-9 munkaerőt foglalkoztat a fennmaradó 92 vállalkozás, 10-nél több munkaerőt foglalkoztat. A Dél-alföldi régióhoz hasonlóan Békés megyében és térségünkben is legnagyobb számban a kereskedelem, a javítás, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatában tevékenykedő vállalkozást regisztrált a KSH.A településeken működő vállalkozások 80,5 %-a egyéni vállalkozásként tevékenykedik, 10%-uk a betéti társasági formát választotta. A megye és a térség vállalkozás-sűrűsége elmarad Csongrád, Bács-Kiskun megye átlagától. A Békés megyei 100 lakosra jutó regisztrált vállalkozások számát viszont némileg felülmúlja Kardoskút, Orosháza, Gyula, Tótkomlós, itt a vállalkozások száma meghaladja a régiós átlagot. Az átlagnál rosszabb a helyzet Csabaszabadi, valamint Békéssámson községben ahol a 100 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 3,4, amely a térségi átlag alatt van, közel 40%-kal. A Dél-alföldi régióban a feldolgozóipar 40%-kal van jelen, sajnos Békés megyében a régiós átlag alatti, 33%-os a feldolgozóipar aránya. Helyi Közösségünkben az arány rosszabb, csak néhány településen van jelen a nem mezőgazdasági jellegű feldolgozóipar komolyabb foglalkoztatási kapacitással (Nagyszénás, Tótkomlós, Csorvás). Településeink többségében a legnagyobb foglalkoztató a helyi önkormányzat, az összes foglalkoztatottak 21,23%-át adják. A vállalkozások jelentős része a mezőgazdasági termelésben foglalkoztat munkavállalókat. Az 50 legnagyobb foglalkoztató 60%-a mezőgazdasági termelésre szakosodott. Komolyabb foglalkoztatás ott van, ahol a régi típusú szövetkezeteket sikerült átmenteni, megújítani, a rendszerváltás viharában nem mentek tönkre Kardoskút, Csorvás, Gerendás, Nagyszénás ilyen települések. Megjelentek viszont az új gazdaszövetkezetek, Orosháza külterület, Gádoros, akik képesek komolyabb létszámot foglalkoztatni, terveik szerint a mezőgazdasági termékek feldolgozottság fokát kívánják, növelni, illetve ezek által a foglalkoztatást.

Helyi Közösségünk négy kistérségben terül el. A két meghatározó a Gyulai és az Orosházi Kistérség. Ezen a területen mintegy 10 ezer vállalkozást tartanak nyilván, ez Békés megye vállalkozásainak több mint 30%-át teszik ki, viszont ha a két város vállalkozásait kivesszük a számsorból, akkor 2047 vállalkozás marad a Helyi Közösségünk területén, amelyből 1955 (95%) 1-9 munkaerőt foglalkoztat a fennmaradó 92 vállalkozás, 10-nél több munkaerőt foglalkoztat. A Dél-alföldi régióhoz hasonlóan Békés megyében és térségünkben is legnagyobb számban a kereskedelem, a javítás, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatában tevékenykedő vállalkozást regisztrált a KSH.A településeken működő vállalkozások 80,5 %-a egyéni vállalkozásként tevékenykedik, 10%-uk a betéti társasági formát választotta. A megye és a térség vállalkozás-sűrűsége elmarad Csongrád, Bács-Kiskun megye átlagától. A Békés megyei 100 lakosra jutó regisztrált vállalkozások számát viszont némileg felülmúlja Kardoskút, Orosháza, Gyula, Tótkomlós, itt a vállalkozások száma meghaladja a régiós átlagot. Az átlagnál rosszabb a helyzet Csabaszabadi, valamint Békéssámson községben ahol a 100 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 3,4, amely a térségi átlag alatt van, közel 40%-kal. A Dél-alföldi régióban a feldolgozóipar 40%-kal van jelen, sajnos Békés megyében a régiós átlag alatti, 33%-os a feldolgozóipar aránya. Helyi Közösségünkben az arány rosszabb, csak néhány településen van jelen a nem mezőgazdasági jellegű feldolgozóipar komolyabb foglalkoztatási kapacitással (Nagyszénás, Tótkomlós, Csorvás). Településeink többségében a legnagyobb foglalkoztató a helyi önkormányzat, az összes foglalkoztatottak 21,23%-át adják. A vállalkozások jelentős része a mezőgazdasági termelésben foglalkoztat munkavállalókat. Az 50 legnagyobb foglalkoztató 60%-a mezőgazdasági termelésre szakosodott. Komolyabb foglalkoztatás ott van, ahol a régi típusú szövetkezeteket sikerült átmenteni, megújítani, a rendszerváltás viharában nem mentek tönkre Kardoskút, Csorvás, Gerendás, Nagyszénás ilyen települések. Megjelentek viszont az új gazdaszövetkezetek, Orosháza külterület, Gádoros, akik képesek komolyabb létszámot foglalkoztatni, terveik szerint a mezőgazdasági termékek feldolgozottság fokát kívánják, növelni, illetve ezek által a foglalkoztatást.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25

A mezőgazdasági feldolgozóipar csak kevés vállalkozás, elsősorban a kenyérgyárak esetében jelent komolyabb foglalkoztatást, illetve a tejipar Gyula külterületén. Az aktív mezőgazdasági vállalkozók közé sorolhatók az őstermelők, számuk meghaladja a 6500 főt.

A mezőgazdasági feldolgozóipar csak kevés vállalkozás, elsősorban a kenyérgyárak esetében jelent komolyabb foglalkoztatást, illetve a tejipar Gyula külterületén. Az aktív mezőgazdasági vállalkozók közé sorolhatók az őstermelők, számuk meghaladja a 6500 főt.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 27

Vallással kapcsolatos tevékenység 2

Sporttal kapcsolatos tevékenység 33

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

46

Oktatással kapcsolatos tevékenység 17

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

4

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

32

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

3

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

5

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

18

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

8

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

4

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

13

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 1

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

14

Politikai tevékenység 1

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27

A térség legjelentősebb non-profit szervezetei Helyi Vidékfejlesztési Tervünk szempontjából a kultúrával foglalkozó civil szervezetek, ezért a kulturális turizmus fejlesztése, az ezzel kapcsolatos beruházások fontos szerepet kapnak terveinkben. Kiemelten számítunk a nemzetiségi kulturális szervezetekre, amelyek 11 településen vannak jelen a Helyi Közösség területén, 13 egyesület tagja a Helyi Közösségnek. Ezek szlovák, román, német, cigány, lengyel nemzetiségi kultúrának és a gasztronómiai hagyományoknak az ápolását, tűzték célul maguk elé. Valamennyien kisebbségi önkormányzatokra támaszkodnak, ezért stabil anyagi alapokkal rendelkeznek. Amiért a LEADER programban megjelennek az a szándék, hogy a nemzetiségi kultúrát, gasztronómiát figyelembe kívánjuk venni több területen. Ugyancsak jelentős szerepük lehet a testvér-települési kulturális kapcsolatokban, mert a legtöbb kisebbségünk komoly anyaországi kapcsolatokkal rendelkezik. Új elem, hogy megjelent a cigány önkormányzatok mellett a roma civil szervezetek, és vállalkozók is. Szándékunkban áll egy sajátos LEADER típusú összefogása e három roma képződmények között.A Helyi Közösség területén legnagyobb számban vannak jelen a szabadidő eltöltésére szakosodott civil szervezetek, arányuk is meghatározó a Helyi Közösség létrehozásában, hisz 8 vadásztársaság és vadgazdálkodással foglalkozó szervezet, 5 horgászegyesület alapító tagja a Helyi Közösségnek. Szervezeteik jelen vannak a térség minden településén, ma is a külföldről bejövő idegenforgalom jelentős százalékát adják, elsősorban a bér vadásztatás. Fejlesztéseik már a LEADER+ pályázatban is jelentősek voltak, az akkor megvalósult vadász szálláshelyek, horgásztavak jelentős javulást hoztak, megteremtve az alapokat, illetve a továbblépés lehetőségét.A sporttal foglalkozó civil szervezetek közül 8-an vettek részt a Helyi Közösség létrehozásában, többségük a lósport fejlesztésének az igényével, erre meg vannak a lehetőségek, hisz Mezőhegyes, Orosháza Külterület, Elek máris lovas sportbázisok. Ugyancsak fontosak a túraszervezéssel foglalkozó egyesületek, hisz a túraútvonalak kialakítása, még kezdetleges a Helyi Közösség területén.

A térség legjelentősebb non-profit szervezetei Helyi Vidékfejlesztési Tervünk szempontjából a kultúrával foglalkozó civil szervezetek, ezért a kulturális turizmus fejlesztése, az ezzel kapcsolatos beruházások fontos szerepet kapnak terveinkben. Kiemelten számítunk a nemzetiségi kulturális szervezetekre, amelyek 11 településen vannak jelen a Helyi Közösség területén, 13 egyesület tagja a Helyi Közösségnek. Ezek szlovák, román, német, cigány, lengyel nemzetiségi kultúrának és a gasztronómiai hagyományoknak az ápolását, tűzték célul maguk elé. Valamennyien kisebbségi önkormányzatokra támaszkodnak, ezért stabil anyagi alapokkal rendelkeznek. Amiért a LEADER programban megjelennek az a szándék, hogy a nemzetiségi kultúrát, gasztronómiát figyelembe kívánjuk venni több területen. Ugyancsak jelentős szerepük lehet a testvér-települési kulturális kapcsolatokban, mert a legtöbb kisebbségünk komoly anyaországi kapcsolatokkal rendelkezik. Új elem, hogy megjelent a cigány önkormányzatok mellett a roma civil szervezetek, és vállalkozók is. Szándékunkban áll egy sajátos LEADER típusú összefogása e három roma képződmények között.A Helyi Közösség területén legnagyobb számban vannak jelen a szabadidő eltöltésére szakosodott civil szervezetek, arányuk is meghatározó a Helyi Közösség létrehozásában, hisz 8 vadásztársaság és vadgazdálkodással foglalkozó szervezet, 5 horgászegyesület alapító tagja a Helyi Közösségnek. Szervezeteik jelen vannak a térség minden településén, ma is a külföldről bejövő idegenforgalom jelentős százalékát adják, elsősorban a bér vadásztatás. Fejlesztéseik már a LEADER+ pályázatban is jelentősek voltak, az akkor megvalósult vadász szálláshelyek, horgásztavak jelentős javulást hoztak, megteremtve az alapokat, illetve a továbblépés lehetőségét.A sporttal foglalkozó civil szervezetek közül 8-an vettek részt a Helyi Közösség létrehozásában, többségük a lósport fejlesztésének az igényével, erre meg vannak a lehetőségek, hisz Mezőhegyes, Orosháza Külterület, Elek máris lovas sportbázisok. Ugyancsak fontosak a túraszervezéssel foglalkozó egyesületek, hisz a túraútvonalak kialakítása, még kezdetleges a Helyi Közösség területén.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28

Új elem az egyházi alapítványok megjelenése a Helyi Közösségben 3 ilyen jellegű civil szervezet alapító tagja Közösségünknek. Lehetőséget látnak a műemlék, vagy műemlék jellegű egyházi épületek, zenei lehetőségeik (orgonakoncertek), lelki igények kielégítése, egyházi értékek, gyűjtemények bemutatása a turizmus szolgálatában állítani.Már a LEADER+ keretében kiemelt szerepet szántunk az egészségmegőrzéssel, valamint a fogyatékkal élők segítését pártfogoló civil szervezeteknek. A LEADER+ keretében már megépítettünk egy 10 szobás szállót a fogyatékkal élő fiatalok turizmusának elősegítésére. Elsősorban mozgássérült, és autista fiatalok és családjaik közös turisztikai igényeinek kielégítésére szakosodtunk. Az új vidékfejlesztési tervünkben mindezeket összekapcsoljuk a sérültek audiovizuális és mozgás terápiájával. Mindez a minden településem megtalálható mozgáskorlátozott egyesületekre épülne.

Új elem az egyházi alapítványok megjelenése a Helyi Közösségben 3 ilyen jellegű civil szervezet alapító tagja Közösségünknek. Lehetőséget látnak a műemlék, vagy műemlék jellegű egyházi épületek, zenei lehetőségeik (orgonakoncertek), lelki igények kielégítése, egyházi értékek, gyűjtemények bemutatása a turizmus szolgálatában állítani.Már a LEADER+ keretében kiemelt szerepet szántunk az egészségmegőrzéssel, valamint a fogyatékkal élők segítését pártfogoló civil szervezeteknek. A LEADER+ keretében már megépítettünk egy 10 szobás szállót a fogyatékkal élő fiatalok turizmusának elősegítésére. Elsősorban mozgássérült, és autista fiatalok és családjaik közös turisztikai igényeinek kielégítésére szakosodtunk. Az új vidékfejlesztési tervünkben mindezeket összekapcsoljuk a sérültek audiovizuális és mozgás terápiájával. Mindez a minden településem megtalálható mozgáskorlátozott egyesületekre épülne.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,812 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,812 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

55,249 54,772 54,311 54,007 53,436

-477 -461 -304 -571


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

2%

3%

62%

24%

9%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

12%

6%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

11%

32%

9%

4%

19%

9%

26%

12%

10%

17%

32

Helyi Közösségünk lakossága 53436 fő, 2002 óta 1813 fővel csökkent, a népesség fogyás 2005 és 2006 között 569 fő, emelkedő tendenciát mutat. Kérdőíves felméréseink szerint a lakosság úgy érzi, hogy a legnagyobb probléma a munkanélküliség, amely magával hozza a fiatal szülőképes korú párok távozását, mindezekért csökken a születések száma, a települések vándorlási egyenlege pedig negatív. Az évek óta tartó születésszám csökkenés az elsődleges oka a negatív demográfiai mutatóknak, minden évben magasabbak a halálozási statisztikai mutatók, mint a születésiek. Nagymértékben csökkent a házasságkötések száma, az első gyermek vállalás ideje pedig kitolódott. A Helyi Közösség minden településen ezek a mutatók érvényesülnek.A 2006-os évben 188 fővel csökkent a térség lakosság. A migrációs egyenleg alapján legnagyobb mértékben Gádoroson 47 fő, Mezőhegyesen 43 fő, csökkent a lakosság, Csorváson viszont 20 fővel növekedett. Ez annak a következménye, hogy Csorváson tudatos, a fiatal családok támogatása. Az 53436 fő lakosságból a 0-14 éves korosztályok száma 7744 fő, az összlakosság 14,48% gyermekkorú. Ezzel a mutatóval országosan is a legalacsonyabb arányszámok közé tartozik a térség. A megyei átlag 18% körül mozog. A romák lakta településeken, az arány jobb Gádoros 15,76, Pusztaföldvár 15,70, Kétegyháza 15,45%. A roma lakosságot a térségben 1500 főre becsüljük. A roma lakosság aránya legmagasabb Eleken, 14% körül lehet a városban.A másik nagyon fontos demográfiai mutató a 60 év feletti korosztályok aránya, ami térségünkben 12739 fő, ez 23,83%. A Békés megyei átlag 21%. Magyarország legelöregedettebb megyéi Heves 22%, Békés 21%. Mindezek azt jelentik, hogy a térség a legrosszabb mutatójú megyék alatt van. Térségünkben Gerendás 29,71, Nagyszénás 25,92, Pusztaföldvár 25,52%-os arányával a legelöregedettebb település, Kardoskút a legkevésbé 20,35%. Az aktív 15 és 60 év közötti lakosság 32951 fő, ez az összlakosság 61,66%-a.

Helyi Közösségünk lakossága 53436 fő, 2002 óta 1813 fővel csökkent, a népesség fogyás 2005 és 2006 között 569 fő, emelkedő tendenciát mutat. Kérdőíves felméréseink szerint a lakosság úgy érzi, hogy a legnagyobb probléma a munkanélküliség, amely magával hozza a fiatal szülőképes korú párok távozását, mindezekért csökken a születések száma, a települések vándorlási egyenlege pedig negatív. Az évek óta tartó születésszám csökkenés az elsődleges oka a negatív demográfiai mutatóknak, minden évben magasabbak a halálozási statisztikai mutatók, mint a születésiek. Nagymértékben csökkent a házasságkötések száma, az első gyermek vállalás ideje pedig kitolódott. A Helyi Közösség minden településen ezek a mutatók érvényesülnek.A 2006-os évben 188 fővel csökkent a térség lakosság. A migrációs egyenleg alapján legnagyobb mértékben Gádoroson 47 fő, Mezőhegyesen 43 fő, csökkent a lakosság, Csorváson viszont 20 fővel növekedett. Ez annak a következménye, hogy Csorváson tudatos, a fiatal családok támogatása. Az 53436 fő lakosságból a 0-14 éves korosztályok száma 7744 fő, az összlakosság 14,48% gyermekkorú. Ezzel a mutatóval országosan is a legalacsonyabb arányszámok közé tartozik a térség. A megyei átlag 18% körül mozog. A romák lakta településeken, az arány jobb Gádoros 15,76, Pusztaföldvár 15,70, Kétegyháza 15,45%. A roma lakosságot a térségben 1500 főre becsüljük. A roma lakosság aránya legmagasabb Eleken, 14% körül lehet a városban.A másik nagyon fontos demográfiai mutató a 60 év feletti korosztályok aránya, ami térségünkben 12739 fő, ez 23,83%. A Békés megyei átlag 21%. Magyarország legelöregedettebb megyéi Heves 22%, Békés 21%. Mindezek azt jelentik, hogy a térség a legrosszabb mutatójú megyék alatt van. Térségünkben Gerendás 29,71, Nagyszénás 25,92, Pusztaföldvár 25,52%-os arányával a legelöregedettebb település, Kardoskút a legkevésbé 20,35%. Az aktív 15 és 60 év közötti lakosság 32951 fő, ez az összlakosság 61,66%-a.


A térség demográfiai helyzete 1/1


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

2

1

0

14

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

13%

6%

0%

88%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪EUROVELO kerékpárút

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Mozgókönyvtári állomáshely

▪IT-mentor


35

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Szülészeti ellátás▪Mentőállomás

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Ipari kamara▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36

Közlekedés: A térség 10 települését érinti vasútvonal, közöttük a Budapest - Lőkösháza - Arad országos jelentőségű, az ország déli vasúti kapuja Lőkösháza. A másik fontos vonal a Nagyvárad –Fiume vasútvonal megyei szakasza szintén kiemelt fontosságú. Ehhez csatlakoznak a Mezőhegyes –Mezőtúr, valamint az Újszeged - Mezőhegyes –Battonya, Orosháza – Szentes szárnyvonalak, amelyek a bezárásra ítélt vonalak közé tartoznak. A vasút komoly foglalkoztató térségünkben. Helyközi buszjárat minden településünket érint. Benzinkutak száma, elérhetősége megfelelőnek mondható. A települések megközelíthetősége az úthálózat, csak a 44-es és 47-es utak esetében kielégítő, ezeken túl minden közútszakasz javításra szorul. Az Orosháza - Pusztaföldvár – Csanádapáca útvonal szinte járhatatlan. Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások tekintetében a helyzet jónak mondható. Pénzügyi ATM, bankok tekintetében egy település kivételével a hozzáférés teljes. Az elektromos áram és a vízszolgáltatás teljes, csatornázottság a települések felében részben, vagy egészben megoldott. Oktatás terén: egy településen nincs iskola, mindenütt 8 osztályos iskola működik, 4 településen középiskola, és kollégium is van. Könyvtár és kulturális célokat szolgáló épület minden településen található. Egy településen nincs szélessávú internet, a vezetékes, valamint a mobiltelefon hálózat teljes. Az időskorúak ellátása két település kivételével megoldott, a családsegítő, gyermekjóléti, házigondozói rendszer Kardoskút kivételével megoldott. Egészségügyben az orvosi, fogorvosi, állatorvosi ellátás szinte teljes. Szabadidő-sport létesítmények tekintetében a helyzet elfogadható, kivéve uszodák, bár sportlétesítményeink felújításra szorulnak. Horgász - vadászati lehetőségek szinte minden településen vannak, lovas programok öt településen. Gazdaságfejlesztési szervek minden településen hiányoznak, kivétel a falugazdász. Helyi védelem alatt álló természeti értékek, épületek szinte kivétel nélkül vannak településeinken. Közbiztonság terén rendőrség minden településen van, polgárőrség két település kivételével szintén. Helyi tűzoltóság egy településen működik, viszont tűzoltó egyesületek, mint civil szervezetek több településen működnek.

Közlekedés: A térség 10 települését érinti vasútvonal, közöttük a Budapest - Lőkösháza - Arad országos jelentőségű, az ország déli vasúti kapuja Lőkösháza. A másik fontos vonal a Nagyvárad –Fiume vasútvonal megyei szakasza szintén kiemelt fontosságú. Ehhez csatlakoznak a Mezőhegyes –Mezőtúr, valamint az Újszeged - Mezőhegyes –Battonya, Orosháza – Szentes szárnyvonalak, amelyek a bezárásra ítélt vonalak közé tartoznak. A vasút komoly foglalkoztató térségünkben. Helyközi buszjárat minden településünket érint. Benzinkutak száma, elérhetősége megfelelőnek mondható. A települések megközelíthetősége az úthálózat, csak a 44-es és 47-es utak esetében kielégítő, ezeken túl minden közútszakasz javításra szorul. Az Orosháza - Pusztaföldvár – Csanádapáca útvonal szinte járhatatlan. Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások tekintetében a helyzet jónak mondható. Pénzügyi ATM, bankok tekintetében egy település kivételével a hozzáférés teljes. Az elektromos áram és a vízszolgáltatás teljes, csatornázottság a települések felében részben, vagy egészben megoldott. Oktatás terén: egy településen nincs iskola, mindenütt 8 osztályos iskola működik, 4 településen középiskola, és kollégium is van. Könyvtár és kulturális célokat szolgáló épület minden településen található. Egy településen nincs szélessávú internet, a vezetékes, valamint a mobiltelefon hálózat teljes. Az időskorúak ellátása két település kivételével megoldott, a családsegítő, gyermekjóléti, házigondozói rendszer Kardoskút kivételével megoldott. Egészségügyben az orvosi, fogorvosi, állatorvosi ellátás szinte teljes. Szabadidő-sport létesítmények tekintetében a helyzet elfogadható, kivéve uszodák, bár sportlétesítményeink felújításra szorulnak. Horgász - vadászati lehetőségek szinte minden településen vannak, lovas programok öt településen. Gazdaságfejlesztési szervek minden településen hiányoznak, kivétel a falugazdász. Helyi védelem alatt álló természeti értékek, épületek szinte kivétel nélkül vannak településeinken. Közbiztonság terén rendőrség minden településen van, polgárőrség két település kivételével szintén. Helyi tűzoltóság egy településen működik, viszont tűzoltó egyesületek, mint civil szervezetek több településen működnek.


A térség infrastrukturális adottságai 1/1

37

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.01 0.01

0.02 0.04

32% 24%

0.50 0.21

1.81 0.68

27% 31%

38

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...




▪ Közszféra



Települések főbb jellemzői 1/3

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 2,605

▪ Község ▪ 392

▪ Község ▪ 2,873

▪ Város ▪ 5,664

▪ Város ▪ 5,385

▪ Nagyközség ▪ 4,187

▪ Község ▪ 1,484

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Békéssámson

Csabaszabadi

Csanádapáca

Csorvás

Elek

Gádoros

Gerendás

Munkanél-küliség (%)

▪ 5.40%

▪ 12.55%

▪ 9.23%

▪ 9.09%

▪ 14.60%

▪ 6.42%

▪ 8.83%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 68,112

▪ 35,701

▪ 43,371

▪ 62,193

▪ 54,884

▪ 54,585

▪ 55,048

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.040

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

39


▪ Közszféra


▪ Közszféra

▪ Szállítási, raktározási, postai és távközl...





Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Város ▪ 1,843

▪ Község ▪ 963


▪ Község ▪ 2,004

▪ Város ▪ 6,082


▪ Város ▪ 1,653


Gyula

Kardoskút

Kétegyháza

Lőkösháza

Mezőhegyes

Nagyszénás

Orosháza


▪ 4.92%

▪ 6.19%

▪ 22.00%

▪ 5.90%

▪ 9.06%

▪ 6.52%

▪ 6.60%


▪ 132,674

▪ 103,168

▪ 58,982

▪ 73,452

▪ 95,877

▪ 73,951

▪ 117,111


▪ 9.681

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.566

▪ 0.262

▪ 1.099


▪ 1.187

▪ 0.000

▪ 0.269

▪ 0.000

▪ 1.094

▪ 0.000

▪ 0.498

40





Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,949

▪ Város ▪ 6,639


Pusztaföldvár

Tótkomlós


▪ 10.72%

▪ 8.17%


▪ 54,975

▪ 75,045


▪ 0.000

▪ 0.297


▪ 0.000

▪ 0.017

41

Települések egy mondatos jellemzése 1/8

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Békéssámson ▪ „Helyi munkahelyek hiánya, szilárd burkolatú utak alacsony kiépítettsége.”

▪ Csabaszabadi ▪ „A település nem tud elég munkahelyet biztosítani az itt élők számára. Fontos lenne a helyi lakosság foglalkoztatásának az elősegítése. Csabaszabadinak számtalan erőforrása kihasználatlan, mivel az önkormányzat anyagi helyzete ezeket a fejlesztéseket nem teszi lehetővé, illetve olyan profitorientált, vagy civil szerveződéssel való együttműködésre még a település nem talált partnert.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Önkormányzati szabad kapacitású ingatlanok a potenciális munkahelyteremtő vállalkozások számára.”

▪ „Csabaszabadi nagyon közel fekszik a megyeszékhelyhez. Területén erdő, összefüggő zöld terület, természetvédelmi terület található, amely lehetőséget biztosítana erdei iskola kialakításához. Területén található a műemlék jellegű Beliczey kastély és major a hozzá tartozó parkkal. Mindezek jó háttért jelenthetnek egy aktív pihenőpark kialakítására városi családok részére.”

42





▪ Csanádapáca ▪ „A legnagyobb probléma a munkanélküliségből eredő elvándorlás, az elöregedés, a kulturált szórakozás hiánya.”

▪ Csorvás ▪ „A település legnagyobb problémái a kevés számú helyi munkahely, az utak állapota és kiépítettsége. Nő az elöregedés, a lakosság fogy.”


▪ „Értékes termőföldek, kertészeti kultúra, lehetőség a termékek további feldolgozására. A LEADER+ keretében kialakított vadász szálláshelyek, az ilyen irányú turizmus.”

▪ „A mezőgazdaságon alapuló feldolgozóipar lehetősége, vadászati, horgászati, turisztikai lehetőségek, a három kisebbségi önkormányzat, és a kulturális turizmus adta lehetőségek.”

43





▪ Elek ▪ „Elek városában a legnagyobb probléma a munkahelyek hiány, és az elöregedés.”

▪ Gádoros ▪ „A község lakossága elöregszik, a fiatalok elvándorolnak, máshol keresik megélhetésüket, mert helyben nincs munkalehetőség.”


▪ „Turisztikai fejlesztések, nemzetiségi hagyományok, sokszínűség.”

▪ „Fő célkitűzés az intézményhálózat további fejlesztése, a település lakhatóvá tétele. Rendezvényeinkkel próbáljuk a települést az idegenforgalom vérkeringésébe bekapcsolni. Gazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű a község határában található geotermikus gőzkút, továbbá a község határában található kiváló minőségű termőföld.”

44





▪ Gerendás ▪ „A munkanélküliség, megélhetési és szórakozási lehetőségek hiánya miatt, a fiatalok elhagyják a települést. Diplomás szakemberek száma alacsony. Nő az idősek és a szociális gondokkal küszködők aránya.”

▪ Gyula ▪ „Gyula város külterületének problémái közé tartozik, hogy bár lennének lehetőségek az idegenforgalom bővítésére, munkahelyek teremtésére, az ilyen irányú elképzelések, csak a város belterületére, a fürdő és a vár környékére korlátozódik.”


▪ „A kitűnő termőföldek adta lehetőség, valamint a korábban elindított turisztikai fejlesztések fürdő, horgásztó. A szlovák nemzetiségű lakosság kulturális, gasztronómiai rendezvényei, amely erősítik a községben élők összefogását, egységét, a község jó hírét.”

▪ „A legfontosabb a város közelsége, ezen túl lehetőség van az idegenforgalom, elsősorban horgász-, vadászturizmus bővítésére. Lehetőség van a biogazdálkodásra, terveink vannak egy "sajtút" projekt beadására, a bor út, só út mintájára.”

45





▪ Kardoskút ▪ „A helyi munkahelyek csökkenése. A meglévő szakképzetlen munkaerő foglalkoztatása, átképzése. Turisztika lehetőségek kihasználatlansága.”

▪ Kétegyháza ▪ „A munkahelyek hiányából adódó munkanélküliek magas száma. Infrastrukturális hiányosságok, meglévő utak rossz állapota, szilárdburkolatú utak hiánya.”


▪ „Helyi turisztika fejlesztése a Fehér tó természetvédelmi területhez és a Körös - Maros Nemzeti Parkhoz kapcsolódóan.”

▪ „A turisztikai adottságok feltárása, vadászat, horgászat, Almássy kastély.”

46





▪ Lőkösháza ▪ „Lőkösháza Községben a legfontosabb problémának a demográfiai mutatók folyamatos romlását látjuk, a népesség fogy, elöregszik, a másik gond a munkanélküliség növekedése a településen.”

▪ Mezőhegyes ▪ „A munkalehetőség hiánya, elvándorlás, születések számának csökkenése, jövedelmek stagnálása, infrastruktúra fejletlensége (elsősorban közlekedési - és a majori minden tekintetben).”


▪ „A helyi művészeti értékek, valamint tájjellegű adottságok (horgászat, vadászat) előtérbe helyezése, idegenforgalmi beruházások szorgalmazása, előnyt jelent a határmentiség, Lőkösháza az ország déli vasúti kapuja, ezért lehetőség van a határon átnyúló kapcsolatok bővítése, testvértelepülési kapcsolatok ápolása, bővítése.”

▪ „Jó minőségű termőföldek, kiemelt jelentőségű kulturális és építészeti örökségek (műemlékek, parkok, hagyományok, ló sport stb.) ismertség, határmentiség, leendő autópálya közelsége.”

47





▪ Nagyszénás ▪ „Gyógyfürdőnk nem működi, a 85 Celsius fokos termálvizünk kihasználatlan, szennyvíz hálózat csekély, elöregedés, elvándorlás.”

▪ Orosháza ▪ „Szilárd utak és kerékpárutak hiánya, szilárd burkolatú utak hiánya, egészséges ivóvíz hiánya, turisztikai infrastruktúra hiánya. Elöregedés.”


▪ „A helyben megtermelt, agráriumból származó (elsősorban kertészeti kultúrák) termékek helyben történő feldolgozása, csomagolása, idegenforgalom beindítása, falusi turizmus megteremtése, parkfürdő hasznosítása.”

▪ „Tanyasi turizmus, lovas gyógyturizmus, lovas versenyek: ügető és fogathajtó, hagyományos magyar állattartás (szürkegulya), apróvad vadászat, híres orosházi kenyér.”

48





▪ Pusztaföldvár ▪ „A térség hátrányos helyzetű, a település pedig halmozottan hátrányos helyzetű települések közé tartozik, a nagymértékű munkahely hiány végett nő az elvándorlás, és az elöregedés jellemző a településre.”

▪ Tótkomlós ▪ „Megfelelő számú és minőségű munkahely hiánya. Probléma a települési úthálózat mennyisége és minősége, valamint a környező településekkel összekötő közúthálózat rossz minősége.”


▪ „A községben megtermelt mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozásában látjuk a település fejlődésének a lehetőségét.”

▪ „A helyi értékek természeti (gyógyvíz) valamint az épített környezet, a nemzetiségi múlt és hagyományok idegenforgalom bővítését célzó felhasználása, a település mezőgazdasági termelésének, illetve a feldolgozási fokának az emelése.”

49

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



50

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 8 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 19 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Mikrovállalkozások fejlesztése”

▪ „Helyi turizmus ágazat fejlesztése”

▪ „Közhasznú és vállalkozás célú fejlesztés”

▪ „Falumegújítás”

▪ „Vidéki örökség megőrzése, és fejlesztése.”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Társadalmi tőke erősítése”

▪ „Rendezvények szervezése”

▪ „Humán erőforrás fejlesztése”

50

2 db

3 db

3 db

2 db

2 db

1,882,370

946,370

936,000

802,741

600,000

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

2 db

3 db

2 db

337,000

263,000

261,000

51

▪ Turisztikai mikrovállalkozások fejlesztése, munkahelyek létrehozása.


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/8

A legtöbb forrás – 95,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése a hátrányos helyzetű rétegekkel kapcsolatban. fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Ipari vállalkozások, egyéb szolgáltatások fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Mikrovállalkozások fejlesztése

Allokált forrás (EUR)

676,370

1,206,000

52

▪ Turisztikai szálláshel kialakítása, fejlesztése.





▪ Sport és szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése

▪ Falusi turizmus fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése


590,000

345,370

11,000

53

▪ Társadalmi felelősség erősítése a hátrányos helyzetű rétegekkel kapcsolatban.





▪ kulturális fejlesztések

▪ Kommunikációs fejlesztések

Fő fejlesztési prioritás: Közhasznú és vállalkozás célú fejlesztés


95,000

674,000

167,000

54

▪ Település központok, parkok fejlesztése





▪ Sport és szabadidős szolgáltatások fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Falumegújítás


570,000

232,741

55

▪ Épített örökség megőrzése





▪ Természeti örökség megőrzése

Fő fejlesztési prioritás: Vidéki örökség megőrzése, és fejlesztése.


576,000

24,000

56

▪ Térségen belüli szakmai együttműködések





▪ Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése


75,000

262,000

57

▪ Gasztronómiai rendezvények





▪ Művészeti fesztiválok

▪ Egyéb települési rendezvények

Fő fejlesztési prioritás: Rendezvények szervezése


94,000

94,000

75,000

58

▪ Tanulmányok, tervek készítése





▪ Oktatás, képzés

Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése


37,000

224,000

59

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

60Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

10%

9%

27%

8%

4%

18%

8%

0%

10%

5%

24%

36%

12%

5%

10%

3%

3%

0%

5%

1%

60%

40%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

14%

43%

0%

0%

29%

14%

0%

0%

0%

0%

14%

43%

0%

0%

29%

14%

0%

0%

61

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Kereskedelem, javítás”▪ „Kereskedelmi egységek bővítése helyi termék piacrajutásának segítésével, segíteni a termelőket, javítani az ellátást, legális mederbe terelni a helyi termékek jelenleg fekete kereskedelmét. Kiszolgálni a turisták igényeit. Kihasználni a LEADER polcnak nevezett helyi termék kínálat növelését a kiskereskedelmi egységekben.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „8-10 vállalkozás bővülését, új mikrovállalkozások indulását, új munkahelyeket, a foglalkoztatás jelentős bővülését, a vidéki életminőség javulását. Helyi termékek legális kínálata megoldódhat.”

2

62




Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

▪ „A tanyasi vendéglátóhelyek számának növelése, éttermek felújítása, szabványosítása, eszközeik fejlesztése, bővítése.”


▪ „Új vendéglátó vállalkozások indulnak. Meglévő éttermek korszerűsödnek, megfelelnek a szabványoknak, munkahelyek száma nő, ezáltal a foglalkoztatottság bővül.”

63



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


3▪ „Tőke juttatás segítségével a szolgáltatások

színvonalát emelni lehet. Az ipari mikrovállalkozások tőkéhez juttatásával egyrészt új vállalkozásokat lehet létrehozni, másrészt a régiek fejlesztését kell segíteni, hogy kisvállalkozássá nőjék ki magukat.”


▪ „Új munkahelyek létrejötte a szolgáltatásban és a nem mezőgazdasági mikrovállalkozások fejlesztésével szintén újabb munkahelyek jöhetnek létre. Mindezek növelik a helyi munkahelyek számát, a jövedelmeket, csökkenhet az elvándorlás mértéke.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”4▪ „Tőke juttatás segítségével a szolgáltatások

színvonalát emelni lehet. Az ipari mikrovállalkozások tőkéhez juttatásával egyrészt új vállalkozásokat lehet létrehozni, másrészt a régiek fejlesztését kell segíteni, hogy kisvállalkozássá nőjék ki magukat.”

▪ „”

64



Szektor



65



Szektor



5▪ „Forrásokat kell biztosítani, a falusi, tanyasi

szálláshelyek bővítésére, felszereltségének javítására, higiéniai körülmények jobbátételére. Nagyon fontos a reklám propaganda fejlesztése, holapok, kiadványok, prospektusok szerkesztése.”


▪ „A várható eredmény a vendégszobák, programok, ellátási körülmények javulását, bővülését eredményezhetik. Ennek következtében nőhetnek a jövedelmek, javulhat a foglalkoztatás, ezálltal a vidéki lakosság hangulata is.”


6▪ „Szálláshelyek, tanyasi vendéglátóhelyek

számának komfortfokozatának növelése, bővítése. Új vállalkozások indítása azokban a helységekben, amelyek nem rendelkeznek szálláshelyekkel, viszont komoly vadászati és egyéb turizmus irányul a településre.”

▪ „A tervek megvalósulása 8-10 vállalkozás bővülését, 5-6 új mikrovállalkozások indulását, új munkahelyeket, a foglalkoztatás bővülését, a vidéki életminőség javulását, a helyi idegenforgalom kiszolgálását segítheti.”

66




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

67



▪ „Egyéb tevékenység”


7▪ „Innováció, főleg a reklám marketing munka

fejlesztés területén, szakemberek felkészítésére, a nemzetközi és belföldi kiállításokon történő megjelenésre, termékeink, szolgáltatásaink megismertetésére forrásokat kell biztosítani.”


▪ „Termékeink, szolgáltatásaink iránt nagyobb lesz az érdeklődés, nő az árbevétel, a vállalkozók érdekeltek lesznek a marketing munka további fejlesztésében.”

Szektor

▪ „”8▪ „” ▪ „”

68



Szektor



69



Szektor

▪ „”


9▪ „”


▪ „”

▪ „”10▪ „” ▪ „”

70



Szektor



71

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






72

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Átgondolt fejlesztéssel, növelni kell a fürdők

adta lehetőségen túl, a vadász, horgász és lovas turizmus, más kiegészítő turisztikai elemek kínálatát, mert így növelhető a vendégéjszakák száma.”

Megoldási javaslat

▪ „Ezáltal gyarapodnak településeinken a létesítmények, a helyi lakosság életminőségének javulása is várható. Növekednek a vállalkozók jövedelmei, munkahelyek jönnek létre.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

Fejlesztési téma

73




2▪ „Anyagi források kellenek, amelyek

felhasználásával a műemlék és helyi védettségű épületek ismét díszei lehetnek a településeknek, a turista forgalomban programokat lehetne építeni rájuk.”

Megoldási javaslat

▪ „Védett épületeink megújulnának, mint közösségi terek ismét betölthetnék funkciójukat. Turista látványosságok lehetnek, emellett településeink arculata javulna, a helyi lakosság közérzetével együtt.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

74




3▪ „Az elmaradt karbantartások, pótlása,

tanösvények létesítése, a bemutathatóság megszervezése, a legfontosabb feladat. Legalább helyi szintű védettség biztosításának és a területek ellenőrzésének, védelmének támogatása a településeink körében. A látogathatóság megszervezése, marketingje, bevonása a turisztika kínálatába.”

Megoldási javaslat

▪ „Környezetünk védelme, a helyi lakosságnak és a turista vendégeknek kellemes szabadidő eltöltési lehetőség biztosítása, a települések lakosságának komfortérzete javulhat.”


▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

75




4▪ „A településképi, és a védett épületek,

felújítása elengedhetetlen, ugyancsak szükséges pótolni az elhanyagolt parkok terek zöldfelületeit, padokat szökőkutakat sétányokat kell építen, mert mindezek javítják az ott élő, és az ide látogatók közérzetét.”

Megoldási javaslat

▪ „A felújítások révén településeink központjának az arculata megújul, a fásítással, zöldterület növeléssel a településeink központi részei megszépülnek, élhetővé vállnak, az ottlakok és az ide látogatók örömére.”



Fejlesztési téma

76




5▪ „A játszórek szabadidőközpontok az ifjúság

egészséges életmódja szempontjából elengedhetetlenek, ezért felújításuk, szabványosításuk, fontos érdek minden település számára.”

Megoldási javaslat

▪ „Játszótereink megújulnak, megfelenek az Eu szabványainak, a korábban nem megoldott esélyegyenlőség lehetősége megvalósul (sérült gyerekek) Mindezek az egészséges életvitelre nevelésben nagyon fontos feladatok.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma


77




6▪ „Civil szervezetek, vállalkozók,

önkormányzatok összefogásával, pályázati pénzek segítségével, ezeknek a rétegeknek az életminősége javulhat, beilleszkedésük a társadalomba, elfogadottságuk erősödhet.”

Megoldási javaslat

▪ „Mintegy ötezer ember egy részének életminősége, társadalmi elfogadottságuk javulhat. Ezáltal ezeknek az embereknek és környezetüknek problémái megoldódhatnak.”



Fejlesztési téma

78




7▪ „Forrásokat kell biztosítani a kistelepülések

önkormányzatainak és civilszervezetinek, hogy a húsz éve elhanyagolt fejlesztéseket végrehajthassák, mert komoly lakossági igény van mindezekre.”

Megoldási javaslat

▪ „A fejlesztések után a játszóterek, sportpályák megújulnak, kulturális rendezvényeink színvonala javul. Mindezek a lakosság hangulatának, életminőségének a javulásával járhat.”



Fejlesztési téma

79




8▪ „Anyagi forrásokat kell biztosítani a helyi

médiák fejlesztésére, rendszeres kiadásukra, amely nyomdai úton történhet. Erre a lakosságnak igénye van, ezzel régi anyagiak hiányában elvetett elképzelések valósulhatnának meg.”

Megoldási javaslat

▪ „A lakosság örömmel fogadná az új információhordozókat, növekedne tájékozottságuk a helyi ügyekről.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

80




9▪ „Tájházak, helyi gyűjtemények létrehozása, az

idegenforgalomban látványosságként, programként való hasznosítása. A testvértelepülésekről, anyaországból érkező idegenforgalom kiszolgálása.”

Megoldási javaslat

▪ „Meglévő értékeink összegyűjtése, a nemzetiségiek identitás tudatának erősítése, a turista forgalom kínálatának növelése. A nemzetiségi lakosság közérzetének javítása.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

81




▪ „Mindezeket a hagyományokat összegyűjtve, kiadványok formájában kell megőrizni, a turista forgalomban bemutatni, hozzáférhetővé tenni, mert ezek az anyaországból érkező turisták, vendégek között keresettek.”

Megoldási javaslat

▪ „A kistelepülések hagyományai a jövő számára megőrződnek, az idegenforgalomban hasznosíthatóak lesznek. Ez által a nemzetiségi és a települési kultúra megőrződik, erősödik.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

10

82

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

83Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/27 Kód: DA-83-GF-A-06 Sorszám: 7212Prioritás: Mikrovállalkozások fejlesztése

Intézkedés: Ipari vállalkozások, egyéb szolgáltatások fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Fontos szerepet játszanak a foglalkoztatottságban a nem mezőgazdasági jellegű ipar mikrovállalkozások. A 16 település mindegyikén megtalálhatóak az ilyen jellegű vállalkozások.

Helyzet/ adottság

▪ Ezek a mikrovállalkozások a szolgáltatások színvonalát, valamint a foglalkoztatottak számát tőke hiány végett nem tudják bővíteni, ez vonatkozik a térség szinte minden településére. Az iparban dolgozó mikrovállalkozások szintén tőkehiánnyal küszködnek, modernizációra, foglalkoztatás-bővítésre nincs lehetőségük.

Probléma/ lehetőség

▪ Tőke juttatás segítségével a szolgáltatások színvonalát emelni lehet. Az ipari mikrovállalkozások tőkéhez juttatásával egyrészt új vállalkozásokat lehet létrehozni, másrészt a régiek fejlesztését kell segíteni, hogy kisvállalkozássá nőjék ki magukat.

Megoldási javaslat

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 148000 EUR ▪ Önkormányzatok 65%

1460000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 65%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 871000 EUR ▪ Non-profit szervezetek 65%

▪ Egyházak 65%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR

▪ Természetes személyek 65%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 35 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/27 Kód: DA-83-GF-A-06 Sorszám: 7212

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós

▪ ÚMVP, de nem LEADER

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat




Intézkedés: Ipari vállalkozások, egyéb szolgáltatások fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Fontos szerepet játszanak a foglalkoztatottságban a nem mezőgazdasági jellegű szolgáltató mikrovállalkozások. A 16 település mindegyikén megtalálhatóak az ilyen jellegű vállalkozások.

Helyzet/ adottság

▪ Ezek a mikrovállalkozások a szolgáltatások színvonalát, valamint a foglalkoztatottak számát tőke hiány végett nem tudják bővíteni, ez vonatkozik a térség szinte minden településére. Az iparban dolgozó mikrovállalkozások szintén tőkehiánnyal küszködnek, modernizációra, foglalkoztatás-bővítésre nincs lehetőségük.


▪ Tőke juttatás segítségével a szolgáltatások színvonalát emelni lehet. Az ipari mikrovállalkozások tőkéhez juttatásával egyrészt új vállalkozásokat lehet létrehozni, másrészt a régiek fejlesztését kell segíteni, hogy kisvállalkozássá nőjék ki magukat.

Megoldási javaslat

▪ Új munkahelyek létrejötte a szolgáltatásban és a nem mezőgazdasági mikrovállalkozások fejlesztésével szintén újabb munkahelyek jöhetnek létre. Mindezek növelik a helyi munkahelyek számát, a jövedelmeket, csökkenhet az elvándorlás mértéke.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Turisztikai mikrovállalkozások fejlesztése, munkahelyek létrehozása.

Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A térségben jelenleg a gyógyfürdők, vadászat, a horgászat, valamint a lovassport vonzza a legtöbb látogatót, közülük nagyon sok román, olasz, német vendég fordul meg településeinken. Békés megyét érintő idegenforgalom 75%-a Helyi Közösség területére irányul. Turisták körében keresettek a helyi termékek (sajt, méz, kolbász, pálinka, pékárúk).

Helyzet/ adottság

▪ A szolgáltatásokat igénybe vevő vendégek ellátása gyenge, mert kereskedelmi egységek nincsenek, vagy visszafejlődnek az áruház láncok végett. A helyi termékek nem tudnak az üzletekbe kerülni, pedig a turisták körében keresettek. Nagyon sok őstermelő nem tud piachoz jutni, ezért a feketekereskedelemben értékesíti termékét.


▪ Kereskedelmi egységek bővítése helyi termék piacrajutásának segítésével, segíteni a termelőket, javítani az ellátást, legális mederbe terelni a helyi termékek jelenleg fekete kereskedelmét. Kiszolgálni a turisták igényeit. Kihasználni a LEADER polcnak nevezett helyi termék kínálat növelését a kiskereskedelmi egységekben.

Megoldási javaslat

▪ 8-10 vállalkozás bővülését, új mikrovállalkozások indulását, új munkahelyeket, a foglalkoztatás jelentős bővülését, a vidéki életminőség javulását. Helyi termékek legális kínálata megoldódhat.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Turisztikai mikrovállalkozások fejlesztése, munkahelyek létrehozása.

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térségben jelenleg a gyógyfürdők, vadászat a horgászat, valamint a lovassport vonzza a legtöbb látogatót, közülük nagyon sok román, olasz, német vendég fordul meg településeinken. Békés megyét érintő idegenforgalom 75%-a Helyi Közösség területére irányul.

Helyzet/ adottság

▪ A szolgáltatásokat igénybe vevő vendégek nem tudnak a településeken megszállni, mivel szálláshelyek éttermek, nincsenek. Ezért a közeli városokban keresnek szállást, ott fogyasztanak, a haszon ott realizálódik, nem pedig a településeinken. Jelenleg településeink felében, nincs étterem. Reggelizni, vacsorázni a települések 70%-ban nem lehet, mert a meglévő éttermek nyitva tartása nem igazodik a kívánalmakhoz.


▪ A tanyasi vendéglátóhelyek számának növelése, éttermek felújítása, szabványosítása, eszközeik fejlesztése, bővítése.Megoldási javaslat

▪ Új vendéglátó vállalkozások indulnak. Meglévő éttermek korszerűsödnek, megfelelnek a szabványoknak, munkahelyek száma nő, ezáltal a foglalkoztatottság bővül.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 5/27 Kód: DA-83-GF-A-02 Sorszám: 1966Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése

Intézkedés: Turisztikai szálláshel kialakítása, fejlesztése.


▪ A térségben jelenleg a gyógyfürdők, vadászat a horgászat, valamint a lovassport vonzza a legtöbb látogatót, közülük nagyon sok román, olasz, német vendég fordul meg településeinken. Békés megyét érintő idegenforgalom 75%-a Helyi Közösség területére irányul.

Helyzet/ adottság

▪ A szolgáltatásokat igénybe vevő vendégek nem tudnak a településeinken megszállni, mivel szálláshelyek nincsenek. Ezért a turisták a közeli városokban keresnek szállást, ott fogyasztanak, a haszon ott realizálódik, nem pedig a településeinken. Jelenleg településeink 70%-ban nincs szálláshely.


▪ Szálláshelyek, tanyasi vendéglátóhelyek számának komfortfokozatának növelése, bővítése. Új vállalkozások indítása azokban a helységekben, amelyek nem rendelkeznek szálláshelyekkel, viszont komoly vadászati és egyéb turizmus irányul a településre.

Megoldási javaslat

▪ A tervek megvalósulása 8-10 vállalkozás bővülését, 5-6 új mikrovállalkozások indulását, új munkahelyeket, a foglalkoztatás bővülését, a vidéki életminőség javulását, a helyi idegenforgalom kiszolgálását segítheti.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Csanádapáca, Elek, Gádoros, Gerendás, Kétegyháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Pusztaföldvár





Megoldási javaslatok 6/27 Kód: DA-83-SzF-A-07 Sorszám: 2902Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése

Intézkedés: Sport és szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ Gyógyfürdőinkben sok vendég megfordul. Békés megyébe irányuló turizmus 75%-a Helyi Közösség településein valósul meg. Rendkívül gazdag lovas, horgász és vadász lehetőségek vannak a térségben.

Helyzet/ adottság

▪ A gyógyfürdőkön kívül a környék turisztikai kínálatokban szegény, ezért a térségben eltöltött vendég éjszakák száma alacsony. A vendégek nem ismerik az egyéb lehetőségeinket. A meglévő adottságaink elmaradottak, kiépítetlenek, anyagiak hiányában csak a helyi lakosság igényeit tudják kielégíteni.


▪ Átgondolt fejlesztéssel, növelni kell a fürdők adta lehetőségen túl, a vadász, horgász és lovas turizmus, más kiegészítő turisztikai elemek kínálatát, mert így növelhető a vendégéjszakák száma.

Megoldási javaslat

▪ Ezáltal gyarapodnak településeinken a létesítmények, a helyi lakosság életminőségének javulása is várható. Növekednek a vállalkozók jövedelmei, munkahelyek jönnek létre.

Várható eredmény











Allokáció

Megoldási javaslatok 6/27 Kód: DA-83-SzF-A-07 Sorszám: 2902


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Elek, Gádoros, Gerendás, Kétegyháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Pusztaföldvár





Megoldási javaslatok 7/27 Kód: DA-83-GF-A-04 Sorszám: 7215Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése

Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése


▪ az elmúlt években a falusi turizmusnak a tanyai turizmus ágazat indult fejlődésnek. A magalica disznótorok, sétekocsikázás, állaltsímogatók, a szlovák tanyák felújítása sikert aratott. A tanyai romantika, a természet közelsége. komoly érdeklődése számíthat a jövőban is, mind a felnőtt mind pedig a gyermek látogatók körében.

Helyzet/ adottság

▪ Elsősorban a szálláshelyek, kevés száma, a tanyák felszereltssége, megközelíthetősége, ivóvíz hiánya, reklám mareting hiánya nehezíti a falusi turizmus lehetőségeinek a kihasználását.


▪ Forrásokat kell biztosítani, a falusi, tanyasi szálláshelyek bővítésére, felszereltségének javítására, higiéniai körülmények jobbátételére. Nagyon fontos a reklám propaganda fejlesztése, holapok, kiadványok, prospektusok szerkesztése.

Megoldási javaslat

▪ A várható eredmény a vendégszobák, programok, ellátási körülmények javulását, bővülését eredményezhetik. Ennek következtében nőhetnek a jövedelmek, javulhat a foglalkoztatás, ezálltal a vidéki lakosság hangulata is.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Elek, Gádoros, Gerendás, Kétegyháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Pusztaföldvár





Megoldási javaslatok 8/27 Kód: DA-83-SzF-1-03 Sorszám: 5013Prioritás: Közhasznú és vállalkozás célú fejlesztés

Intézkedés: kulturális fejlesztések


▪ Településeink számos kulturális és szabadidős rendezvényt tartanak minden évben a civilszervezetek és önkormányzatok szervezésében.Helyzet/ adottság

▪ A kulturális rendezvények technikai eszközei hiányosak, több településen nem állnak rendelkezésre, esetenként bérlik azokat. Játszótereink egy része nem felel meg az EU szabványoknak, sportpályáink fejlesztésre szorulnak. Mindezeket az önkormányzatok és a civilszervezetek anyagiak hiányában nem tudják pótolni.


▪ Forrásokat kell biztosítani a kistelepülések önkormányzatainak és civilszervezetinek, hogy a húsz éve elhanyagolt fejlesztéseket végrehajthassák, mert komoly lakossági igény van mindezekre.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztések után a játszóterek, sportpályák megújulnak, kulturális rendezvényeink színvonala javul. Mindezek a lakosság hangulatának, életminőségének a javulásával járhat.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 8/27 Kód: DA-83-SzF-1-03 Sorszám: 5013


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés






Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A Helyi Közösség 16 településén négy nemzetiség (német, szlovák, román, lengyel), valamint romák élnek. Nemzetiségeink 16 kisebbségi önkormányzattal, valamint ugyanennyi civil szervezettel rendelkeznek. A hazai románság 40%-a mi településeinken él, nagyon komoly egyházi, néprajzi hagyományokkal

Helyzet/ adottság

▪ Egyházi, néprajzi, nemzetiségi értékeink bemutatására források hiányában csak alkalmi lehetőség van. Az igény megvolna rá, de források hiányában a rendszeres bemutatására a helytörténeti, néprajzi értekeinknek nincs lehetőség.


▪ Tájházak, helyi gyűjtemények létrehozása, az idegenforgalomban látványosságként, programként való hasznosítása. A testvértelepülésekről, anyaországból érkező idegenforgalom kiszolgálása.

Megoldási javaslat

▪ Meglévő értékeink összegyűjtése, a nemzetiségiek identitás tudatának erősítése, a turista forgalom kínálatának növelése. A nemzetiségi lakosság közérzetének javítása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Településeink néprajza, az öt nemzetiség dalkincse, története nagyon színes, gazdag, érdemes az összegyűjtésre, megjelentetésre.Helyzet/ adottság

▪ Településeink civilszervezetei, önkormányzatai, kisebbségi önkormányzatai nem rendelkeznek anyagiakkal, a gyűjtéshez, az elektronikus, vagy egyéb természetű rögzítéshez, bemutató terem nem áll rendelkezésre.


▪ Mindezeket a hagyományokat összegyűjtve, kiadványok formájában kell megőrizni, a turista forgalomban bemutatni, hozzáférhetővé tenni, mert ezek az anyaországból érkező turisták, vendégek között keresettek.

Megoldási javaslat

▪ A kistelepülések hagyományai a jövő számára megőrződnek, az idegenforgalomban hasznosíthatóak lesznek. Ez által a nemzetiségi és a települési kultúra megőrződik, erősödik.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 11/27 Kód: DA-83-GF-2-01 Sorszám: 2879Prioritás: Közhasznú és vállalkozás célú fejlesztés

Intézkedés: Kommunikációs fejlesztések

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség jelenleg is, de a fejlesztések után minden településünk rendkívül gazdag termék, és turisztikai kínálattal rendelkezhet.Helyzet/ adottság

▪ Békés megyébe irányuló turizmus 75%-a a mi helyi közösségünk területére irányul, ugyanakkor a helyi szállodákban, vendéglátó helyeinken, a kínálatunk nem jelenik meg, prospektusok, kiadványok formájában. Nem tudnak vállalkozóink megjelenni a szakmai konferenciákon, kiállításokon termékeikkel tőkehiány végett.


▪ Innováció, főleg a reklám marketing munka fejlesztés területén, szakemberek felkészítésére, a nemzetközi és belföldi kiállításokon történő megjelenésre, termékeink, szolgáltatásaink megismertetésére forrásokat kell biztosítani.

Megoldási javaslat

▪ Termékeink, szolgáltatásaink iránt nagyobb lesz az érdeklődés, nő az árbevétel, a vállalkozók érdekeltek lesznek a marketing munka további fejlesztésében.

Várható eredmény











Allokáció

Megoldási javaslatok 11/27 Kód: DA-83-GF-2-01 Sorszám: 2879


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés





Intézkedés: Kommunikációs fejlesztések


▪ Térségünkben a 16 településen kettő kivételével jelenik meg időszakos helyi újság, sok esetben fénymásolási technikával.Helyzet/ adottság

▪ 6 a helyi lapok közül csak minimális információt ad, azt is rossz minőségben. Az önkormányzatoknak a kistelepüléseken nincs anyagi lehetőségük a helyi médiát fenntartani, pedig a lakosság tájékoztatása érdekében erre szükség lenne.


▪ Anyagi forrásokat kell biztosítani a helyi médiák fejlesztésére, rendszeres kiadásukra, amely nyomdai úton történhet. Erre a lakosságnak igénye van, ezzel régi anyagiak hiányában elvetett elképzelések valósulhatnának meg.

Megoldási javaslat

▪ A lakosság örömmel fogadná az új információhordozókat, növekedne tájékozottságuk a helyi ügyekről.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Társadalmi felelősség erősítése a hátrányos helyzetű rétegekkel kapcsolatban.

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Térségünkben a 16 településen nagyon sok civil szervezet foglalkozik a hátrányos helyzetű emberek segítésével, elsősorban a fogyatékkal élők mintegy 3000 ember, és a romákat segítő egyesületek 2000 ember gondjait képviselik.

Helyzet/ adottság

▪ Civil szervezetinknek nincs anyagi lehetőségük komolyabb életminőségjavító programok indítására, a fogyatékkal élő emberek és romák speciális igényeinek kielégítésére. Pedig életminőségük javítására szükség lenne.


▪ Civil szervezetek, vállalkozók, önkormányzatok összefogásával, pályázati pénzek segítségével, ezeknek a rétegeknek az életminősége javulhat, beilleszkedésük a társadalomba, elfogadottságuk erősödhet.

Megoldási javaslat

▪ Mintegy ötezer ember egy részének életminősége, társadalmi elfogadottságuk javulhat. Ezáltal ezeknek az embereknek és környezetüknek problémái megoldódhatnak.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 14/27 Kód: DA-83-SzF-A-10 Sorszám: 7251Prioritás: Falumegújítás

Intézkedés: Település központok, parkok fejlesztése


▪ Településeink többségének központja aXIX század első felében épült ki. Középületeink többsge zöld övezetbe, parkok ligetek, vagy azok szomszédságában található.

Helyzet/ adottság

▪ Ezeknek az épületeknek, parkoknak, sétányoknak a rendbetételére, az elmúlt 30 évben nem igen akadt pénzügyi forrás. Ezek elhanyagoltak, az elszárdt fák pótlása nem történt meg. A terek világítása elavult, pihenésre, padok, és egyéb parki felszerelések hiányában nem alkalmasak.


▪ A településképi, és a védett épületek, felújítása elengedhetetlen, ugyancsak szükséges pótolni az elhanyagolt parkok terek zöldfelületeit, padokat szökőkutakat sétányokat kell építen, mert mindezek javítják az ott élő, és az ide látogatók közérzetét.

Megoldási javaslat

▪ A felújítások révén településeink központjának az arculata megújul, a fásítással, zöldterület növeléssel a településeink központi részei megszépülnek, élhetővé vállnak, az ottlakok és az ide látogatók örömére.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 15/27 Kód: DA-83-SzF-A-08 Sorszám: 7217Prioritás: Falumegújítás

Intézkedés: Sport és szabadidős szolgáltatások fejlesztése


▪ Mai világunkban a gyereke és az fiatalok kedvelt találkozási helyei a szabadidő központok és a játszóterek. A mozgásigény kielégítése nagyon fontos, egészség és ifjúságvédelmi feladat.

Helyzet/ adottság

▪ Településeinken, a játszóterek és szabadidőközpontok elavultak, fejlesztésükre anyagi forrása az önkormányzatoknak nincs. Probléma, hogy a régi játszóterek eszközei nem elelnek meg az Európai Unió előírásainak, szabványainak.


▪ A játszórek szabadidőközpontok az ifjúság egészséges életmódja szempontjából elengedhetetlenek, ezért felújításuk, szabványosításuk, fontos érdek minden település számára.

Megoldási javaslat

▪ Játszótereink megújulnak, megfelenek az Eu szabványainak, a korábban nem megoldott esélyegyenlőség lehetősége megvalósul (sérült gyerekek) Mindezek az egészséges életvitelre nevelésben nagyon fontos feladatok.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 16/27 Kód: DA-83-SzF-A-09 Sorszám: 4957Prioritás: Vidéki örökség megőrzése, és fejlesztése.

Intézkedés: Épített örökség megőrzése


▪ Településeinken nagyon sok épület van, amelyre érdemes turisztikai programokat építeni, mivel többségük a településkép meghatározó objektum.

Helyzet/ adottság

▪ Ezek a középületek, templomok, egyéb épületek nagyon rossz állapotban vannak, ezért felújításra, állag megóvásra szorulnak, amire a tulajdonos településeknek, egyházaknak, civilszervezeteknek nincs anyagi lehetőségük. Folyamatos pusztulásuk rontja a települések arculatát, és a lakók közérzetét.


▪ Anyagi források kellenek, amelyek felhasználásával a műemlék és helyi védettségű épületek ismét díszei lehetnek a településeknek, a turista forgalomban programokat lehetne építeni rájuk.

Megoldási javaslat

▪ Védett épületeink megújulnának, mint közösségi terek ismét betölthetnék funkciójukat. Turista látványosságok lehetnek, emellett településeink arculata javulna, a helyi lakosság közérzetével együtt.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 17/27 Kód: DA-83-SzF-A-11 Sorszám: 2942Prioritás: Vidéki örökség megőrzése, és fejlesztése.

Intézkedés: Természeti örökség megőrzése

Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térségben találhatók olyan természeti örökségek (pl.: felszíni állóvizeink), amelyek fennmaradása veszélyeztetett. Ilyen a Száraz-ér időszakos folyó, amely több települést összeköt. Emellett növény és állatritkaságok is vannak területünkön. A természeti örökségek fennmaradása, annak természeti értéke miatt fontos, emellett fontos lenne a bemutathatósága, mindezeknek az idegenforgalmi programokban való kínálatkénti megjelenése.

Helyzet/ adottság

▪ Jelenleg anyagiak hiányában ezek a természeti értékek elhanyagoltak, egy része gépjárművel megközelíthetetlen. Egyrészük fennmaradása veszélyeztetett, mert felújításukra, pótlásokra nincs pénz.


▪ Az elmaradt karbantartások, pótlása, tanösvények létesítése, a bemutathatóság megszervezése, a legfontosabb feladat. Legalább helyi szintű védettség biztosításának és a területek ellenőrzésének, védelmének támogatása a településeink körében. A látogathatóság megszervezése, marketingje, bevonása a turisztika kínálatába.

Megoldási javaslat

▪ Környezetünk védelme, a helyi lakosságnak és a turista vendégeknek kellemes szabadidő eltöltési lehetőség biztosítása, a települések lakosságának komfortérzete javulhat.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 18/27 Kód: DA-83-SzF-6-01 Sorszám: 7221Prioritás: Társadalmi tőke erősítése

Intézkedés: Térségek közötti és nemzetközi együttműködések


▪ A Helyi Közösség 16 településén négy nemzetiség (német, szlovák, román, lengyel), valamint romák élnek. Nemzetiségeink 16 kisebbségi önkormányzattal, valamint ugyanennyi civil szervezettel rendelkeznek. A hazai románság 40%-a a mi településeinken él nagyon komoly egyházi, néprajzi hagyományokkal. Nagyon komoly testvértelepülési és anyaországi kapcsolat alakult ki az elmúlt évek folyamán, kölcsönös kulturális és sport delegációk keresik fel a testvértelepüléseket. Kialakultak nemzetközi kapcsolatok az Oxenweg program keretében is.

Helyzet/ adottság

▪ Nemzetiségi és magyar civil szervezetink, önkormányzataink nem rendelkeznek anyagi forrásokkal a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésére, holott a gazdasági életben és a turizmus fejlesztése érdekében fontos lenne, mert az ilyen kapcsolatok a 16 településen 2000 vendégéjszakát jelentenek évente.


▪ A testvértelepülési kapcsolatok segítésére anyagi forrásokat kell biztosítani a magyar és nemzetiségi civil szervezeteknek, önkormányzatoknak. Ezen keresztül erősíteni a 6 országgal fenntartott testvértelepülési kapcsolatokat.

Megoldási javaslat

▪ Bővülhet, fejlődhet a kapcsolat a nemzetiségek és anyaországuk, valamint a környező országokban élő magyar civil szervezetek és anyaországi kapcsolataik. Mindezek hozzájárulnak a helyi nemzetiségek és anyaországuk, valamint a határon túli magyar szervezetek és a magyar civil szervezetek közötti kapcsolatok erősödéséhez. Az Oxenweg révén német és osztrák turizmus irányulhat a térségbe.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések




Megoldási javaslatok 19/27 Kód: DA-83-SzF-5-01 Sorszám: 7247Prioritás: Társadalmi tőke erősítése

Intézkedés: Térségen belüli szakmai együttműködések


▪ A 16. település két kistérséget fed le, két csatlakozó településsel. Az utobbi időszakban a szakmai és civil szervezetek között az együttműködés erősödött. Ez elsősorban a vállakozók turisztikai szervezetek, vadászok, horgászok, lovassport szervezők körében egyre erősebb.

Helyzet/ adottság

▪ Miután ezeknek a szakmai kapcsolatoknak, fórumoknak, tanácskozásoknak anyagi vonzatai vannak: vendéglátás, utiköltségtérítés, szállásköltség, előadói díjak, reklám propaganda stb. A szervezeteink egyre kevesebb ilyen jellegű rendezvényt szervezenek, holott szükséges a további fejlődéshez.


▪ Mindezeknek a finanszírozásához anyagi lehetőséget kell teremteni, ösztönözni kell szakmai szervezeteinket, civil szervezeteinket, az ilyen irányú belső kapcsolat megteremtésére.

Megoldási javaslat

▪ Mindezek hozzásegítik szervezeteinket, az egységes megjelenésre, információhoz való jutásra, közös reklám propaganda tevékenység megteremtésére. Mindezekkel a turizmus és az idegenforgalom lehetőségeinek kihasználásval megteremthetjük a jövedelemszerző képesség növekedését.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések




Megoldási javaslatok 20/27 Kód: DA-83-SzF-4-01 Sorszám: 2910Prioritás: Rendezvények szervezése

Intézkedés: Gasztronómiai rendezvények


▪ A Helyi Közösség területén a magyarok mellett öt nemzetiség él 10 településen, nagyon gazdag gasztronómiai kultúrával rendelkeznek. Erősek az anyaországi kapcsolatok. Hét településünkön évente megrendezésre kerülő gasztronómiai fesztiválok vannak megtartva, amelyek egyenként több ezer embert vonzanak.

Helyzet/ adottság

▪ Nemzetiségi ételeket kínáló éttermek egyáltalán nincsenek településeinken, holott az idegenforgalomban nagy szükség lenne rájuk, tekintettel arra, hogy hat országban 40 testvértelepüléssel rendelkeznek településeink.


▪ Nemzetiségi éttermek, gasztronómiai termékek fejlesztése. Gasztronómiai rendezvények támogatása, eszközfejlesztése. Gasztronómiai turizmus fejlesztése, reklám, propaganda javítása.

Megoldási javaslat

▪ Idegenforgalmi kínálatunk bővülése, rendezvényeink színvonalának, látogatottságának növekedése, új munkahelyek teremtése, jövedelmek növekedése. Minőségi változás a nemzetiségi lét megítélésében.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kétegyháza, Mezőhegyes, Tótkomlós

▪ LEADER - Rendezvény





Intézkedés: Művészeti fesztiválok


▪ Településeinken évente 120 kulturális rendezvényt (települési, nemzetiségi) tartanak, amelyek nagyon komoly nézőszámot vonzanak.Helyzet/ adottság

▪ A rendezvények megszervezéséhez, eszközeinek biztosításához, reklámanyagaik megteremtéshez komoly anyagi forrásokra van szükség, amely nem áll rendelkezésére, sem az önkormányzatoknak, sem pedig a civil szervezeteknek.


▪ A hagyományosan megrendezésre kerülő kulturális programok támogatása, eszközeinek a fejlesztése, marketing munka fejlesztése.Megoldási javaslat

▪ Nőhet a rendezvények színvonala, ezáltal a látogatottsága, az átlag heti kettő rendezvény a turizmus kulturális kínálatát erősíti. Emellett javítja a helyi lakosság közérzetét.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Egyéb települési rendezvények


▪ Településeinken nagyszámú román, szlovák, német, román,lengyel és roma népesség él. Civil szervezeteink száma meghaladja a 100-at amelyek működésük keretében, nemzetiségi és egyéb kulturális rendezvényeket szerveznek. Ezek a kulturális rendezvények sok látogatót vonzanak.

Helyzet/ adottság

▪ A rendezvények színvonalas megrendezéséhez komoly a civil szervezetek anyagi erejét meghaladó forrásokra van szükség, amelyre lehetőségeik nincsenek, viszont lakossági, sőt nemzetközi igény lenne, a testvértelepülési kapcsolatok keretében.


▪ A civil szervezeteinknek, forrásokat juttatva, segíteni őket, elsősorban eszközbeszerzés, rendezés feltételeinek a javítása, programok finanszírozása, és más egyéb dollgokkal,rekám, propaganda, amelyek rendezvényeiket sikeressé, látogatottabbá teheti.

Megoldási javaslat

▪ Meglévő civil, nemzetiségi rendezvényeink színvonala javul, ennek következtáben bővülnek kapcsolataink, és a rendezvények látogatottsága. Mindezek szálláshelyeinken a vendég éjszakák bővülését, erkölcsi és anyagi sikert is eredményezhetnek

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 23/27 Kód: DA-83-SzF-3-03 Sorszám: 7231Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése

Intézkedés: Oktatás, képzés

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ Mai világunkban az elektronikus levelezés lehetősége adott, szinte minden ügyintészést elektronikusan lehet intézni. A pályázatok,információk nagyreészt elektronikusan,érhetők el, vagy adhatók be.

Helyzet/ adottság

▪ A HACS területén a civilszervezetek, egyszemélyes mikrovállalkozások nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel az ilyen irányú információk eléréséhez.


▪ Lehetőséget kell teremteni civilszervezeteknek, vállalkozóknak, a modern technika adta lahatőségek megísmerésére, a technika alkalmazására, ezért az ilyen jellegű képzést, eszköz vásárlást támogatni kívánjuk.

Megoldási javaslat

▪ A vállalkozók, mezögazdasági vállalkozók, civil szervezetek lehetőségei bővülnek az elengedhetetlen technikai eszközökkel képzéssel. Mindezekért olyan szolgáltatások lehetnének elérhetők, mint az ügyfélkapu hasznáalata, ami már a gazdák számára is elengedhetetlen.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Képzés







▪ A térségben több mint 53.000 ember él, amelynek a képzettsége alacsony vagy korszerűtlen. A magas munkanélküliség egyik okozója, a képzetlenség. A felnőttképzés nem igazodik például a romák mentalitásához, szokásaihoz. A Helyi Közösség területén 2000 roma él. A lakosság 30%-a beszéli valamelyik kisebbség nyelvét.

Helyzet/ adottság

▪ A teljes lakosság 30,45% csak nyolc osztállyal rendelkezik, ennél kevesebb iskolai végzettséggel, mintegy 1000 fő. Elsősorban a roma lakosság képzettsége alacsony szintű. Nincsenek a turisztika speciális igényeinek megfelelő akkreditált képzési tananyagok.


▪ A foglalkoztatás növelése érdekében a munkaerőt képezni kell, speciálisan az igényekhez kell igazítani a képzést. Tananyagokat kell akkreditáltatni, főleg az idegenforgalom elvárásainak megfelelően.

Megoldási javaslat

▪ Növekedni fog a szakember ellátottság, csökken a munkanélküliség, növekedni fog a képzettség minden ágazatban.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben több mint 53.000 ember él, amelynek a képzettsége alacsony vagy korszerűtlen. A magas munkanélküliség egyik okozója, a képzetlenség, az alapképzettség hiánya. A Helyi Közösség területén 2000 roma él. A lakosság 30%-a beszéli valamelyik kisebbség nyelvét.

Helyzet/ adottság

▪ A teljes lakosság 30,45% csak nyolc osztállyal rendelkezik, ennél kevesebb iskolai végzettséggel, mintegy 1000 fő. Elsősorban a roma lakosság, képzettsége alacsony szintű. A felnőttképzés nem igazodik például a romák mentalitásához, szokásaihoz.


▪ Kiemelt figyelmet kell fordítani a 2000 főre tehető roma lakosság alapképzésére, ezentúl a fiatal roma nők képzésére, speciális életvitelüket segítő oktatások szervezésére. Kiemelt feladat a 8 osztályos alapképzettség megszerzése, speciális képzések indítása a romák által nagy számban lakott településeken, mint például Elek, Tótkomlós, Pusztaföldvár, Gádoros.

Megoldási javaslat

▪ Növekedni fog a 8 osztályt végzettek szám, ezáltal OKJ-s képzéshez juthatók aránya. Mindezek előnyt jelentenek (a jelenlegi helyzethez képest) a munka világába való visszatéréshez.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térség bizonyos településein (pl.: Gerendás, Kétegyháza, Békéssámson) nem elterjedt a környezettudatos élet és magatartásmód.Helyzet/ adottság

▪ A környezettudatosság hiánya miatt a térség környezeti fenntarthatósága veszélybe kerülhet. Projekttervezéseknél a környezettudatos tervezés nem tartozik a fontos elemek közé.


▪ Az iskolák környezetvédelemre, környezettudatosságra épülő nevelő munkájának a támogatása. Fontos, hogy a nagyszámba megvalósuló új ipari beruházásoknál a környezettudatos tervezést figyelembe vegyék a tervezés szakaszában. Képzések, foglalkozások tartásának támogatása, melyek célja a környezettudatos magatartásforma kialakítása, a pl:Gerendás, Békéssámson települések területén.

Megoldási javaslat

▪ Az eredmények között legfontosabb az iskolák által vállalt környezettudatos nevelés, valamint a projektek környezettudatos tervezése hozhat rövidtávon eredményeket. A környezettudatosság erősítésével a környezetbarát- és biotermékek iránt is növelhető lehet a kereslet, amely HVS-ünk igen fontos eleme.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Tanulmányok, tervek készítése


▪ A HACS turisztikai, természeti, építészeti, vadásati, horgászati értékeinek, lehetőségeinek igen széles vertikuma van. Mindezek alkalmasak lehetnek a turizmus fejlesztésére, amennyiban szakemberek segítségével rendszerezve vannak.

Helyzet/ adottság

▪ Mindezekre(az értékeink rendszerezésére) eddig nem került sor, elsősorban anyagi, és szakember hiánya végett. Mindezeknek az értékeknek a felhasználásához tervek szükségesek, ezek pedig anyagiak hiányában eddig nem készültek.


▪ Anyagi forrásokat kell biztosítani a turizmust,segítő tanulmá nyok írására, elsősorban a kulturális, egyházi, természeti stb értékeink feltárására. Az élhetőbb település elengedhetetlen feltétele a tervszerű rendezés, ezért az ilyen jellegű tervező munkát támogatni kívánjuk.

Megoldási javaslat

▪ Szervezetten tudjuk a HACS közös értékeit feltérképezni, a hasznosításukra teveket készíteni, elsősorban a turizmus, az élhető környezet, a szabadidő hasznos eltöltése érdekében. Mindezek turisztikai vonzerő növekedéséhez hozzájárulhatnak.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Tervek és tanulmányok


137

Helyi Vidékfejlesztési tervünk alapja: jó minőségű 38 aranykoronás termőföldekre, valamint a meglévő gyógyvizekre épülő turistaforgalom bővítésére és kiszolgálására épül.Helyi gazdaságfejlesztési terv alapvető célja, hogy a 16 településről az elvándorlás mérséklődjön, növekedjen a munkahelyek száma (120-150 új munkahely) és a térségben lakók jövedelme. Szeretnénk településeinken olyan fejlesztéseket végrehajtani, amelyek célja az idegenforgalom kínálatának bővítése és kiszolgálása. A hét prioritásra, 24 intézkedésre, és 27 HPME-re osztott HVS-be legnagyobb hangsúlyt kap a munkahelyteremtés, a mikrovállalkozások fejlesztésére építve, amelyre a felhasználható források több mint 50%-át szeretnénk fordítani. Mindezekkel 2 intézkedés és 5 HPME foglalkozik. A legfontosabb cél a mezőgazdasági termékek diverzifikációja, hús, tej, pálinka, méz, stb. feldolgozottsági fokának a növelése a települések ellátásán túl, a turizmus kiszolgálása helyi termékekkel. Második legfontosabb mikrovállalkozás fejlesztés a turizmust közvetlenül kiszolgáló vállalkozásfejlesztés (szállás, vendéglátás, kereskedelem) mikrovállalkozások fejlesztése. Külön intézkedést szánunk a marketing munka javításának, mert ilyen jellegű tevékenységre minimális forrást fordítottak vállalkozásaink. Fontos szerepe van, ezért egy prioritás és öt intézkedés foglalkozik a turizmus kiszolgálására, az épített örökségre, a kulturális rendezvényekre (gasztronómia, nemzetiségi hagyományok, néprajzi gyűjtemények), a szabadidő-szolgáltatásokra (vadászat, horgászat, lovassport) épülő fejlesztéseknek, valamint természeti értékeinkre épülő turizmusfejlesztéssel. Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv további részei is a turizmusfejlesztést szolgálják, hiszen az épített örökség, természeti örökség, valamint a kulturális örökségünk védelme, egyúttal a turisztikai kínálat részét is képezi. Két további prioritás a helyi életminőség fejlesztése, valamint a társadalmi felelősség erősítése, már közvetlenül összefügg a vidéki ember komfortérzetének a javításával, amely elengedhetetlen a fiatalok és az értelmiség helyben tartásához. Stratégiánk utolsó két prioritása a mikrovállalkozások gazdasági környezetének a fejlesztést tűzi ki célul, valamint a vállalkozásokhoz, és a munkavállaláshoz szükséges képzést támogatná. A beérkezett 280 projektötlet alapján a térségben élők 2.

Helyi Vidékfejlesztési tervünk alapja: jó minőségű 38 aranykoronás termőföldekre, valamint a meglévő gyógyvizekre épülő turistaforgalom bővítésére és kiszolgálására épül.Helyi gazdaságfejlesztési terv alapvető célja, hogy a 16 településről az elvándorlás mérséklődjön, növekedjen a munkahelyek száma (120-150 új munkahely) és a térségben lakók jövedelme. Szeretnénk településeinken olyan fejlesztéseket végrehajtani, amelyek célja az idegenforgalom kínálatának bővítése és kiszolgálása. A hét prioritásra, 24 intézkedésre, és 27 HPME-re osztott HVS-be legnagyobb hangsúlyt kap a munkahelyteremtés, a mikrovállalkozások fejlesztésére építve, amelyre a felhasználható források több mint 50%-át szeretnénk fordítani. Mindezekkel 2 intézkedés és 5 HPME foglalkozik. A legfontosabb cél a mezőgazdasági termékek diverzifikációja, hús, tej, pálinka, méz, stb. feldolgozottsági fokának a növelése a települések ellátásán túl, a turizmus kiszolgálása helyi termékekkel. Második legfontosabb mikrovállalkozás fejlesztés a turizmust közvetlenül kiszolgáló vállalkozásfejlesztés (szállás, vendéglátás, kereskedelem) mikrovállalkozások fejlesztése. Külön intézkedést szánunk a marketing munka javításának, mert ilyen jellegű tevékenységre minimális forrást fordítottak vállalkozásaink. Fontos szerepe van, ezért egy prioritás és öt intézkedés foglalkozik a turizmus kiszolgálására, az épített örökségre, a kulturális rendezvényekre (gasztronómia, nemzetiségi hagyományok, néprajzi gyűjtemények), a szabadidő-szolgáltatásokra (vadászat, horgászat, lovassport) épülő fejlesztéseknek, valamint természeti értékeinkre épülő turizmusfejlesztéssel. Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv további részei is a turizmusfejlesztést szolgálják, hiszen az épített örökség, természeti örökség, valamint a kulturális örökségünk védelme, egyúttal a turisztikai kínálat részét is képezi. Két további prioritás a helyi életminőség fejlesztése, valamint a társadalmi felelősség erősítése, már közvetlenül összefügg a vidéki ember komfortérzetének a javításával, amely elengedhetetlen a fiatalok és az értelmiség helyben tartásához. Stratégiánk utolsó két prioritása a mikrovállalkozások gazdasági környezetének a fejlesztést tűzi ki célul, valamint a vállalkozásokhoz, és a munkavállaláshoz szükséges képzést támogatná. A beérkezett 280 projektötlet alapján a térségben élők 2.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

138

250.000.000 Ft támogatást kérnek és e mellé 1.300.000.000 Ft önerőt tennének a stratégiai elképzelések megvalósítására. Mikrovállalkozások fejlesztésére 100 vállalkozó adott be igényt. Ezek alapján a térség vállalkozói, önkormányzatai, civil szervezetei, valamint négy hitfelekezet lát esélyt a fejlődésre, ez a legfontosabb hatás, mert megmozdult a magyar vidék, és élni akar. Várhatóan 100-120 új munkahely jön létre a mezőgazdasági termékfeldolgozásban, valamint a turizmus ágazatban. Létrejöhet egy biobrikett gyártó hálózat, amely olcsó tüzelőanyaggal látja el a településeket, kiváltva a drága gáz energiát. Településeink arculata megújulhat és segítheti a turizmust történelmi és természeti értékeink megmentése. Szabadidő-szolgáltatásaink fejlesztése kiegészítő programokat biztosíthat a térség három gyógyfürdőjének, ezzel növekedhetnek a vendégéjszakák. A horgászat, vadászat, és lósporttal kapcsolatos fejlesztések ezt célozzák. Helyi Közösségünk területén a nemzeti kisebbségek száma a lakosság 25%-a hagyományaik megőrzésének a támogatása, valamint a turizmusban történő bemutatása, így kettős célt szolgál. Humánerőforrás bővítés pedig kiszolgálja a turizmus által támasztott igényeket, valamint a szakemberképzést. Mindezek alapján reálisnak tűnik a 100-120 új munkahely létrehozása, amelyekhez közel 200 időszakos jövedelemhez való jutást biztosítanak terveink, elsősorban a helyi termék piacán, amelyre építve létrehozzuk a LEADER polc hálózatot, amely kizárólag a helyi termék forgalmazásával fog foglalkozni. Jelenleg a helyi termék gyártás és értékesítés a fekete munka világát gyarapítja, ennek a legális mederbe terelése is cél. A tervek ütemezésében a fejlesztésekhez képzés és marketingmunka társul. Stratégiánk második üteme a humánerőforrás-fejlesztés a megvalósult fejlesztésekre épülnek, csak úgy, mint a reklám és a marketing munkánk bővítése.

250.000.000 Ft támogatást kérnek és e mellé 1.300.000.000 Ft önerőt tennének a stratégiai elképzelések megvalósítására. Mikrovállalkozások fejlesztésére 100 vállalkozó adott be igényt. Ezek alapján a térség vállalkozói, önkormányzatai, civil szervezetei, valamint négy hitfelekezet lát esélyt a fejlődésre, ez a legfontosabb hatás, mert megmozdult a magyar vidék, és élni akar. Várhatóan 100-120 új munkahely jön létre a mezőgazdasági termékfeldolgozásban, valamint a turizmus ágazatban. Létrejöhet egy biobrikett gyártó hálózat, amely olcsó tüzelőanyaggal látja el a településeket, kiváltva a drága gáz energiát. Településeink arculata megújulhat és segítheti a turizmust történelmi és természeti értékeink megmentése. Szabadidő-szolgáltatásaink fejlesztése kiegészítő programokat biztosíthat a térség három gyógyfürdőjének, ezzel növekedhetnek a vendégéjszakák. A horgászat, vadászat, és lósporttal kapcsolatos fejlesztések ezt célozzák. Helyi Közösségünk területén a nemzeti kisebbségek száma a lakosság 25%-a hagyományaik megőrzésének a támogatása, valamint a turizmusban történő bemutatása, így kettős célt szolgál. Humánerőforrás bővítés pedig kiszolgálja a turizmus által támasztott igényeket, valamint a szakemberképzést. Mindezek alapján reálisnak tűnik a 100-120 új munkahely létrehozása, amelyekhez közel 200 időszakos jövedelemhez való jutást biztosítanak terveink, elsősorban a helyi termék piacán, amelyre építve létrehozzuk a LEADER polc hálózatot, amely kizárólag a helyi termék forgalmazásával fog foglalkozni. Jelenleg a helyi termék gyártás és értékesítés a fekete munka világát gyarapítja, ennek a legális mederbe terelése is cél. A tervek ütemezésében a fejlesztésekhez képzés és marketingmunka társul. Stratégiánk második üteme a humánerőforrás-fejlesztés a megvalósult fejlesztésekre épülnek, csak úgy, mint a reklám és a marketing munkánk bővítése.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

139

Az esélyegyenlőség fogalmán a hátrányos helyzetű települések és hátrányos helyzetű emberek életminőség javítását értjük stratégiai terveinkben. Hátrányos helyzetű település kategóriába 10 településünk tartozik a tizenhatból. A fejlesztésre szánt források 60-65%-ban ezeken a településeken fognak realizálódni, különös tekintettel a négy 2000 fő alatti településre. Hátrányos helyzetű településrészek fejlesztésével külön intézkedés foglalkozik, miután mintegy 7000 ember külterületen, tanyavilágban, majorságokban él. A hátrányos helyzetű emberek legnagyobb csoportját a térségben élő 2000 főt számláló roma népesség adja, amely 10 településen él nagyobb számban. 11 a romák esélyegyenlőségét segítő projektötlet a 8 osztályos alapképzést segítené, ezzel egy intézkedés foglalkozik. Alapvetően romák foglalkoztatására számítunk a biobrikett gyártó hálózatunkban is. A Helyi Közösség tagjai között roma vállalkozók, cigány önkormányzatok és civil szervezetek is adtak be pályázatot összesen 116.000.000 Ft felhasználásával kívánnak kilépni jelenlegi helyzetükből, ebben 8 települési önkormányzat segíti őket, ami garanciája lehet a tervek megvalósításának. A HVS megalkotása során újabb, elsősorban roma civil szervezetek és önkormányzatok jelentették be csatlakozásukat, támogatásukat a program céljainak elérésére. Civil szervezetink közül többen foglalkoznak a fogyatékkal élők mindennapi életvitelének a javításával, stratégiánkban komoly szerepet kap a fogyatékkal élő fiatalok turizmusának a támogatása, amelyre már a LEADER+ -ban is komoly forrásokat fordítottunk. Csak olyan terveket támogatunk, amelyekben az akadálymentesítés, és a környezettudatos tervezés szerepel. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása fontos feladat, több projekt ötlet erre a rétegre építi terveit, fenntarthatóságát. Terveinkben egy intézkedésnek része a nők képzése, az esélyegyenlőségi munkacsoport javaslata alapján. Intézkedés szintjén foglalkozunk az alacsony iskolai végzettségűek felzárkóztatásával.Terveink hosszú távú fenntarthatóságának alapja, hogy a LEADER+ eredményeire, valamint meglévő lehetőségeinkre épül. A Békés megyébe irányuló idegenforgalom 75%-a a mi akciócsoportunk területére irányul, a három gyógyfűrdőre. Terveink a gyógyvíz adta lehetőségeken túl, egyéb turisztikai programok kínálatát nyújtják az idelátogatóknak.

Az esélyegyenlőség fogalmán a hátrányos helyzetű települések és hátrányos helyzetű emberek életminőség javítását értjük stratégiai terveinkben. Hátrányos helyzetű település kategóriába 10 településünk tartozik a tizenhatból. A fejlesztésre szánt források 60-65%-ban ezeken a településeken fognak realizálódni, különös tekintettel a négy 2000 fő alatti településre. Hátrányos helyzetű településrészek fejlesztésével külön intézkedés foglalkozik, miután mintegy 7000 ember külterületen, tanyavilágban, majorságokban él. A hátrányos helyzetű emberek legnagyobb csoportját a térségben élő 2000 főt számláló roma népesség adja, amely 10 településen él nagyobb számban. 11 a romák esélyegyenlőségét segítő projektötlet a 8 osztályos alapképzést segítené, ezzel egy intézkedés foglalkozik. Alapvetően romák foglalkoztatására számítunk a biobrikett gyártó hálózatunkban is. A Helyi Közösség tagjai között roma vállalkozók, cigány önkormányzatok és civil szervezetek is adtak be pályázatot összesen 116.000.000 Ft felhasználásával kívánnak kilépni jelenlegi helyzetükből, ebben 8 települési önkormányzat segíti őket, ami garanciája lehet a tervek megvalósításának. A HVS megalkotása során újabb, elsősorban roma civil szervezetek és önkormányzatok jelentették be csatlakozásukat, támogatásukat a program céljainak elérésére. Civil szervezetink közül többen foglalkoznak a fogyatékkal élők mindennapi életvitelének a javításával, stratégiánkban komoly szerepet kap a fogyatékkal élő fiatalok turizmusának a támogatása, amelyre már a LEADER+ -ban is komoly forrásokat fordítottunk. Csak olyan terveket támogatunk, amelyekben az akadálymentesítés, és a környezettudatos tervezés szerepel. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása fontos feladat, több projekt ötlet erre a rétegre építi terveit, fenntarthatóságát. Terveinkben egy intézkedésnek része a nők képzése, az esélyegyenlőségi munkacsoport javaslata alapján. Intézkedés szintjén foglalkozunk az alacsony iskolai végzettségűek felzárkóztatásával.Terveink hosszú távú fenntarthatóságának alapja, hogy a LEADER+ eredményeire, valamint meglévő lehetőségeinkre épül. A Békés megyébe irányuló idegenforgalom 75%-a a mi akciócsoportunk területére irányul, a három gyógyfűrdőre. Terveink a gyógyvíz adta lehetőségeken túl, egyéb turisztikai programok kínálatát nyújtják az idelátogatóknak.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

140

14 kisebbségi önkormányzatunk és ugyanennyi nemzetiségi civil szervezet tagja a Helyi Közösségnek. Rajtuk keresztül szeretnénk az anyaországukkal kapcsolatos turisztikai, gazdasági kapcsolatokat fejleszteni, bővíteni, elsősorban Románia, és Szlovákia viszonylatában. Gazdasági terveink alapja a 38 aranykoronás kiváló minőségű termőföld, valamint a közel 6000 helyi gazda tapasztalata, termelési eredményessége. Fenntarthatóságot megalapozza, hogy a projektek megvalósítása, a jövedelmek emelkedését és szolgáltatások bővülését eredményezik, amelyek további fejlesztéseket generálnak.A stratégia megvalósítása során olyan hálózatok épülnek ki, melyek erősítik a gazdaság fejlődését, a fejlesztések fenntarthatóságát.

14 kisebbségi önkormányzatunk és ugyanennyi nemzetiségi civil szervezet tagja a Helyi Közösségnek. Rajtuk keresztül szeretnénk az anyaországukkal kapcsolatos turisztikai, gazdasági kapcsolatokat fejleszteni, bővíteni, elsősorban Románia, és Szlovákia viszonylatában. Gazdasági terveink alapja a 38 aranykoronás kiváló minőségű termőföld, valamint a közel 6000 helyi gazda tapasztalata, termelési eredményessége. Fenntarthatóságot megalapozza, hogy a projektek megvalósítása, a jövedelmek emelkedését és szolgáltatások bővülését eredményezik, amelyek további fejlesztéseket generálnak.A stratégia megvalósítása során olyan hálózatok épülnek ki, melyek erősítik a gazdaság fejlődését, a fejlesztések fenntarthatóságát.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

141

16 településünk közül négy vett részt a korábbi LEDER+ tervezés folyamatában. Gyakorlatilag az ott szerzett tapasztalatokat felhasználva, ezekre építve próbáljuk az új Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát felépíteni. Korábban a meglévő turisztikai lehetőségek, vadászat, horgászatra építve hajtottunk végre intézkedéseket. Közülük legfontosabb a szálláshelyépítések, amelyek két településen Csorváson 10 szoba 30 férőhely, Csanádapácán öt szoba 15 férőhely szolgáltatásbővítést eredményezett. Mindezek alapjai lettek a vadászati turizmus fejlesztésének, amelyre az új HVS-ben már építeni lehet, ezekre a projektekre építve Gerendás, Csorvás, Csanádapáca új fejlesztéseket tervez, (Vaddisznótelep) élőhely-bővítés. Jelentős beruházás a csorvási szálló, amely alkalmas a sérült fiatalok turizmusának a segítésére, kihasználva a környező gyógyvizek adta lehetőségeket. Mindehhez csatlakozott a gerendási termálfürdő felújítása, valamint a csorvási és gerendási horgásztó és szabadidőpark rehabilitációja, amely a környezet védelmen túl a szabadidő eltöltés céljait szolgálja, alkalmas a turizmus kiszolgálására is. Emellett az ellátás javítása érdekében konyha, pékség és szolgáltatás-fejlesztést hajtottunk végre. A korábban nem LEADER-s településeken több Uniós pályázat valósult meg. Ezek egy része a vidéki turizmust szolgálta (kollégiumi szálláshelyek, étterem és fürdő felújítás). Szinte minden településen folytak, és folynak infrastrukturális beruházások, utak, kerékpárutak épültek. Jelentős beruházások történtek a humánerőforrás képzés területén Kétegyházán, Eleken, Mezőhegyesen, Tótkomlóson. A szabadidő kulturált eltöltésére számos beruházás történt, Mezőhegyes, Orosháza lovassport. Fürdőberuházások Tótkomlós, Orosháza, Gerendás. Környezetvédelmi és rehabilitációs fejlesztések a Száraz-ér völgyében. A gasztronómiai turizmus fejlesztésére komoly, pályázatokból származó tőke került Csorváson, Gádoroson, Kétegyházán, Eleken. Mindezek az alapjai lettek, gyakorlatilag ezekre, ezek továbbfejlesztésére épül Vidékfejlesztési Stratégiánk. Az elmúlt években 13 településünkön alakult kisebbségi önkormányzat, 8 településen kisebbségi civil szervezet, amelyek nagyrészt pályázati forrásokból hajtottak végre beruházásokat elhelyezésük, kulturális és gasztronómiai programjaik színterének a fejlesztésére. Mindezek alapot jelentenek, a további fejlesztésekhez.

16 településünk közül négy vett részt a korábbi LEDER+ tervezés folyamatában. Gyakorlatilag az ott szerzett tapasztalatokat felhasználva, ezekre építve próbáljuk az új Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát felépíteni. Korábban a meglévő turisztikai lehetőségek, vadászat, horgászatra építve hajtottunk végre intézkedéseket. Közülük legfontosabb a szálláshelyépítések, amelyek két településen Csorváson 10 szoba 30 férőhely, Csanádapácán öt szoba 15 férőhely szolgáltatásbővítést eredményezett. Mindezek alapjai lettek a vadászati turizmus fejlesztésének, amelyre az új HVS-ben már építeni lehet, ezekre a projektekre építve Gerendás, Csorvás, Csanádapáca új fejlesztéseket tervez, (Vaddisznótelep) élőhely-bővítés. Jelentős beruházás a csorvási szálló, amely alkalmas a sérült fiatalok turizmusának a segítésére, kihasználva a környező gyógyvizek adta lehetőségeket. Mindehhez csatlakozott a gerendási termálfürdő felújítása, valamint a csorvási és gerendási horgásztó és szabadidőpark rehabilitációja, amely a környezet védelmen túl a szabadidő eltöltés céljait szolgálja, alkalmas a turizmus kiszolgálására is. Emellett az ellátás javítása érdekében konyha, pékség és szolgáltatás-fejlesztést hajtottunk végre. A korábban nem LEADER-s településeken több Uniós pályázat valósult meg. Ezek egy része a vidéki turizmust szolgálta (kollégiumi szálláshelyek, étterem és fürdő felújítás). Szinte minden településen folytak, és folynak infrastrukturális beruházások, utak, kerékpárutak épültek. Jelentős beruházások történtek a humánerőforrás képzés területén Kétegyházán, Eleken, Mezőhegyesen, Tótkomlóson. A szabadidő kulturált eltöltésére számos beruházás történt, Mezőhegyes, Orosháza lovassport. Fürdőberuházások Tótkomlós, Orosháza, Gerendás. Környezetvédelmi és rehabilitációs fejlesztések a Száraz-ér völgyében. A gasztronómiai turizmus fejlesztésére komoly, pályázatokból származó tőke került Csorváson, Gádoroson, Kétegyházán, Eleken. Mindezek az alapjai lettek, gyakorlatilag ezekre, ezek továbbfejlesztésére épül Vidékfejlesztési Stratégiánk. Az elmúlt években 13 településünkön alakult kisebbségi önkormányzat, 8 településen kisebbségi civil szervezet, amelyek nagyrészt pályázati forrásokból hajtottak végre beruházásokat elhelyezésük, kulturális és gasztronómiai programjaik színterének a fejlesztésére. Mindezek alapot jelentenek, a további fejlesztésekhez.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

142

1, Területalapú megközelítés.

A Hajdúvölgy- Körösmente Helyi Közösség (HK) olyan terület, amelynek lakói a helyi identitást közösen megérhetik, hisz évtizedek óta összetartoznak. Két kistérség, tagjai a települések. A 16 település földrajzilag összefügg, egymással határos (kivétel Békéscsaba megyeszékhely) a 1410 km/2 terület ideális méret, hogy olyan tervek valósuljanak meg, amelyek új fejezetet nyitnak a HK tagjainak életében.A HK civil szervezeteinek, vállalkozóinak és önkormányzatainak közös érdeke, hogy a korábban csak mezőgazdasággal foglalkozó lakosság perspektívát, lehetőséget lásson elképzeléseinkben.

2, Az alulról építkező megközelítés.

A helyi civilszervezetek, vállalkozók, önkormányzatok a projekt tervezésében az első perctől kezdve részt vettek, kivitelezésben és a megvalósításban is hasonló módon tervezzük a munkát.A projekt megvalósítása a civil, vállalkozói és közszféra anyagi és szellemi erejének az összefogásával történik.

3, Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek.

A helyi társadalmi viszonyokat hűen tükrözi a Hajdúvölgy-Körösmente HK alkotó szervezetek, intézmények összetétele. Szférák aránya: - közszféra (17,3%- üzleti szféra (49,2%), - civilszféra (33,5%-). Ezek az arányok érvényesülnek az új Egyesület irányításában.A célok megvalósítását egy pénzintézet segíti.

4, Háromoldalú partnerség.

1, Területalapú megközelítés.

A Hajdúvölgy- Körösmente Helyi Közösség (HK) olyan terület, amelynek lakói a helyi identitást közösen megérhetik, hisz évtizedek óta összetartoznak. Két kistérség, tagjai a települések. A 16 település földrajzilag összefügg, egymással határos (kivétel Békéscsaba megyeszékhely) a 1410 km/2 terület ideális méret, hogy olyan tervek valósuljanak meg, amelyek új fejezetet nyitnak a HK tagjainak életében.A HK civil szervezeteinek, vállalkozóinak és önkormányzatainak közös érdeke, hogy a korábban csak mezőgazdasággal foglalkozó lakosság perspektívát, lehetőséget lásson elképzeléseinkben.

2, Az alulról építkező megközelítés.

A helyi civilszervezetek, vállalkozók, önkormányzatok a projekt tervezésében az első perctől kezdve részt vettek, kivitelezésben és a megvalósításban is hasonló módon tervezzük a munkát.A projekt megvalósítása a civil, vállalkozói és közszféra anyagi és szellemi erejének az összefogásával történik.

3, Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek.

A helyi társadalmi viszonyokat hűen tükrözi a Hajdúvölgy-Körösmente HK alkotó szervezetek, intézmények összetétele. Szférák aránya: - közszféra (17,3%- üzleti szféra (49,2%), - civilszféra (33,5%-). Ezek az arányok érvényesülnek az új Egyesület irányításában.A célok megvalósítását egy pénzintézet segíti.

4, Háromoldalú partnerség.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/3

143

Az együttműködés folyamán a három szféra egyesíti szellemi, anyagi és kapcsolati tőkéjét a stratégia megvalósulása érdekében. A HK településeiről regisztrált tagok összetétele heterogén, ugyanakkor interaktívan együttműködő.

5, A tevékenység újító jellege.

Új kitörési pontokat jelöltünk ki a mikrotérségben, ez a falusi turizmus, vadászturizmus, horgászat, lósport, gyógy idegenforgalom. Az utóbbi évek mezőgazdasági folyamatai szükségessé teszik a váltást, új megélhetési lehetőségek keresését.Bízunk abban, hogy a tervek megvalósulása során kialakult erőforrás egyesítés a közös tervezés, 300 projektötlet begyűjtése, felhasználása fejlődéshez vezethet. Az egyes projektek kapcsolódnak egymáshoz, és így erősítik a fenntarthatóságot, érvényesül a multiplikátor hatás.

6, A tevékenységek közötti kapcsolatok – integrált ágazatközi megközelítése.A fejlesztési terv több ágazatát érinti a gazdaságnak, a vidékfejlesztésnek, és, egyúttal egyesíti azok célkitűzéseit a projekt megvalósulása során.Mindezekért a helyi akciócsoport összetételében törekedtünk arra, hogy kultúra, népművészet, idegenforgalom, egészségvédelem, kereskedelem, vendéglátás pénzügyi tervezés, építészeti tervezés képviselő együtt tudjanak gondolkodni és cselekedni a megvalósítás során.

7, Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés.

Az egyesület 180 tagja egy olyan fejlesztési hálózatot alkot, amilyen jellegű együttműködés a három szféra között soha nem volt ebben a térségben.A Békés megyében létrejött HK-eket, azok stratégiai elképzeléseit ismerjük, velük kapcsolatokat építettünk ki, közös projektek megvalósítására.

Az együttműködés folyamán a három szféra egyesíti szellemi, anyagi és kapcsolati tőkéjét a stratégia megvalósulása érdekében. A HK településeiről regisztrált tagok összetétele heterogén, ugyanakkor interaktívan együttműködő.

5, A tevékenység újító jellege.

Új kitörési pontokat jelöltünk ki a mikrotérségben, ez a falusi turizmus, vadászturizmus, horgászat, lósport, gyógy idegenforgalom. Az utóbbi évek mezőgazdasági folyamatai szükségessé teszik a váltást, új megélhetési lehetőségek keresését.Bízunk abban, hogy a tervek megvalósulása során kialakult erőforrás egyesítés a közös tervezés, 300 projektötlet begyűjtése, felhasználása fejlődéshez vezethet. Az egyes projektek kapcsolódnak egymáshoz, és így erősítik a fenntarthatóságot, érvényesül a multiplikátor hatás.

6, A tevékenységek közötti kapcsolatok – integrált ágazatközi megközelítése.A fejlesztési terv több ágazatát érinti a gazdaságnak, a vidékfejlesztésnek, és, egyúttal egyesíti azok célkitűzéseit a projekt megvalósulása során.Mindezekért a helyi akciócsoport összetételében törekedtünk arra, hogy kultúra, népművészet, idegenforgalom, egészségvédelem, kereskedelem, vendéglátás pénzügyi tervezés, építészeti tervezés képviselő együtt tudjanak gondolkodni és cselekedni a megvalósítás során.

7, Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés.

Az egyesület 180 tagja egy olyan fejlesztési hálózatot alkot, amilyen jellegű együttműködés a három szféra között soha nem volt ebben a térségben.A Békés megyében létrejött HK-eket, azok stratégiai elképzeléseit ismerjük, velük kapcsolatokat építettünk ki, közös projektek megvalósítására.



144

Számítunk munkánk során a 16 település testvértelepüléseire.Számítunk munkánk során a 16 település testvértelepüléseire.



Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE