HERNÁDINÉ HÁMORSZKY ZSUZSANNA

ÚTMUTATÓÉS

TANMENETJAVASLAT3-4. OSZTÁLY

ÁLLÓ ÉS DÕLT ÍRÁS

MOZAIK OKTATÁSI STÚDIÓ – SZEGED, 1999

Készítette:HERNÁDINÉ HÁMORSZKY ZSUZSANNA

fõiskolai adjunktus

Kiadja: Mozaik Oktatási Stúdió, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B.; Tel.: (62) 470-101E-mail: kiado@mozaik.info.hu • Homepage: www.mozaik.info.huFelelõs kiadó: Török Zoltán • Nyomdai elõkészítés: Imosoft Kft.

Homepage: www.imosoft.hu • Grafikus: Deák Ferenc • Mûszaki szerkesztõ: Kovács AttilaKészült a Szegedi Kossuth Nyomdában • Felelõs vezetõ: Gera Imre

1999. november • Raktári szám: MS-9206

ISBN 963 697 282 6

© HERNÁDINÉ HÁMORSZKY ZSUZSANNA, 1999© MOZAIK OKTATÁSI STÚDIÓ, 1999

3

ÚTMUTATÓAz ABC-ház tankönyvcsalád az általános iskola 1-4. osztályosait segíti a magyar nyelv és

irodalom tanulásában; tanítóikat pedig az oktató-nevelõ munkában.A 3. osztályos tanmenetjavaslat az ABC-ház Mese és valóság c. olvasókönyvéhez készült.

(Szerzõi: Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna—T. Aszódi Éva—Tarbay Ede). A szövegelemzéshez,a szövegalkotáshoz, a beszéd- és olvasásgyakorláshoz és a szótárhasználathoz a Beszéd, olvasás, fo-galmazás c. 3. osztályos, kétrészes munkafüzet nyújt segítséget. (Szerzõjük: Hernádiné HámorszkyZsuzsanna).

A 4. osztályos tanmenetjavaslat a Kitárulkozó világ c. olvasókönyvhöz és a Beszéd, olvasás,fogalmazás c. 4. osztályos, kétrészes munkafüzethez készült. (Szerzõjük: Hernádiné HámorszkyZsuzsanna.)

A tanmenetjavaslatok tartalmazzák az olvasmányok sorrendjét, a szóbeli és írásbeli szöveg-alkotás tananyagát, és javaslatot tesznek az írás-helyesírás gyakorlására. Tájékoztatást nyújtanaka nyelvtani ismeretek tanításához. Ennek javasolt taneszközei a Magyar nyelv kisiskolásoknak ésaz Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak címû nyelvtankönyvek, illetve munkafüzetek 3-4. osz-tályos kötetei. (Szerzõjük: dr. Galgóczi Lászlóné.) A felsorolt taneszközöket a szegedi MozaikOktatási Stúdió adja ki.

A magyar nyelv és irodalom a beszéden, az olvasáson, az íráson, a szövegalkotáson kívül fog-lalkozik még könyv- és könyvtárhasználattal; ismereteket nyújt a természetrõl, a társadalomról,a környezetrõl; megismerteti a mûvészetek közül az irodalmat, a drámajátékot. Ezért a NATéletbelépésekor az évfolyamonként engedélyezett heti 20 órának 40%-át, heti 8 órát használha-tunk a tárgy oktatására az alsó tagozaton.

Az 1999/2000. tanév idõkerete

Az elsõ félév: szept. 4 hét, okt. 4 hét, nov. 4 hét, dec. 3 hét, jan. 4 hét = 19 hét.A második félév: febr. 4 hét, márc. 4 hét, ápr. 3 hét, máj. 4 hét, jún. 3 hét = 18 hét.A tanév összesen 37 hét.Ha a 3. osztályban heti 9 órát tartunk, a 4-ben 7-et, ez átlagban 8 óra lesz.

A 3. osztályban a heti óraszám: 9.

Az elsõ félévben heti 9 órával:4 olvasás 4 ¥ 19 = 761 írás 1 ¥ 19 = 191 fogalmazás 1 ¥ 19 = 193 nyelvtan 3 ¥ 19 = 57

Az elsõ félévben összesen: 171 óra.

A második félévben heti 9 órával:4 olvasás 4 ¥ 18 = 722 fogalmazás 2 ¥ 18 = 363 nyelvtan 3 ¥ 18 = 54

A második félévben összesen:162 óra.

A teljes tanévben 171 ó. + 162 ó. = 333 óra.Ebbõl 148 olvasás, 19 írás, 55 fogalmazás és111 nyelvtan.

4. osztályban a heti óraszám: 7.

Az elsõ félévben heti 7 órával:3 olvasás 3 ¥ 19 = 571 fogalmazás 1 ¥ 19 = 193 nyelvtan 3 ¥ 19 = 57

Az elsõ félévben összesen:133 óra.

A második félévben heti 7 órával:3 olvasás 3 ¥ 18 = 542 fogalmazás 2 ¥ 18 = 362 nyelvtan 2 ¥ 18 = 36

A második félévben összesen:126 óra.

A teljes tanévben 133 ó. + 126 ó. = 259 óra.Ebbõl 111 olvasás, 55 fogalmazás és 93 nyelv-tan.

4

A tanév folyamán többször van munkanapon tanítási szünnap (ünnepnap) vagy tanítás nél-küli munkanap, és ekkor elmaradnak a tanórák. A havi 4 héten felül maradnak még munkanapok,ezeken lehet pótolni az elmaradt órákat.

A javasolt tananyagbeosztást lehet szûkíteni vagy bõvíteni, ha a következõ években a tanévidõkerete megváltoznék, vagy a kerettantervek más óraszámokat határoznának meg. Az olvasó-könyv szövegbõsége és a munkafüzetek feladatai a tanítóknak lehetõséget teremtenek a változ-tatásra, a válogatásra, a cserére.

Tanácsok a Tanmenetjavaslatok használatához

1. A számok egy-egy óra tananyagát jelölik.2. Az olvasási gyakorlóórák elõzzék meg az adott szövegek elemzését, mert így elõre foglal-

kozhatunk nyelvi anyagukkal, ezzel megkönnyítjük olvasásukat, megértésüket. A szövegfel-dolgozó feladatlapon szám jelzi, melyik gyakorlólap tartozik hozzá. A gyakorlólapokatazonban a szövegfeldolgozó órákon is lehet hasznosítani.

3. Bár a tankönyvi szövegekkel kapcsolatban bõven adódik nevelési lehetõség, ezt a Tan-menetjavaslatokban nem rögzítettem. A tanító kiválaszthatja tanulócsoportjának a legcél-ravezetõbbet, és rögzítheti nevelési tervében.

4. Részletesen megbeszélni azokat a verseket kell, amelyek magukban alkotják az óra anyagát.A prózai szövegekkel párhuzamosan szereplõ rövid versek jelentését tisztázzuk néhány kér-déssel, azután gyakoroltassuk olvasásukat! Ezeken az órákon a vers és a próza azonos témájú,ami segíti a szövegértést. Ha mindkét megadott szöveg hosszú, akkor a tanító dönti el, hogya prózát vagy a verset fogja tanítványaival megbeszélni. Egyszerû szöveget feladhatunk ott-honi olvasmánynak is.

5. A tanmeneti részben megjelöltem a kötelezõen megtanulandó verseket, és javaslatot tettema választhatókra. Ennek ellenére a tanító belátása szerint cserélheti õket. A következõ szem-pontokra kell figyelnie: minden hónapra jusson egy-egy verstanulás; legyen közöttük 2-3népköltészeti alkotás; a többi verset a tankönyvben szereplõ legkiválóbb költõink mûveibõlválogathatja. A verseken kívül jegyezzenek meg a tanulók szólásokat, közmondásokat; amesékbõl, a mondákból lényeges mondatokat! A 4. osztályban rövid prózai szövegeket isajánlok memoriternek. Ezek a munkafüzetek Beszéd- és olvasásgyakorlás c. fejezetében, a 4.feladatokban találhatók. Engedjük meg a tanulóknak, hogy a nekik tetszõt válasszák kimegtanulásra, elõadásra!

6. Egy-egy témát – ha lehetséges – mutassunk be több mûvészeti ágban is! Pl.: Szent Istvánkirályról olvasva nézzék meg szobrát (tankönyvi kép), hallgassák meg a róla készült zenésjáték jellemzõ részletét. A népköltészeti mûvek mellett ismerjenek meg a tanulók más népialkotást is, pl.: fafaragást, hímzést, cserépedényeket, népi hangszereket, jellegzetes épüle-teket stb.

7. Az olvasottakhoz – a helyi lehetõségekhez mérten – szorosan kapcsolódhatnak kirán-dulások: múzeumokba, kiállításokra, emlékhelyekre, a szabad természetbe. Megtekinthetõkszínházi elõadások, kulturális programok. Végezhetnek a tanulók gyûjtõmunkát a kor-osztálynak szóló könyvekbõl, a rádióból, a televízióból. Egészítsük ki ezekkel alkotó módona Tanmenetjavaslatot! Minden hasznos, ami élõvé teszi az olvasottakat.

8. A 3. osztály elsõ félévében az írásórák anyagát úgy választottam meg, hogy intenzíven tá-mogassák a helyesírás gyakorlását. A második félévben már elmaradhat az írásóra, hiszena nyelvtan- és a fogalmazásórákon bõséges lehetõség nyílik az írás fejlesztésére és eszközihasználatára.

9. A fogalmazás tanításához nincs szükség külön segédeszközre: elegendõ feladatot kínálnaka munkafüzetek.

5

10. A nyelvtantanmenet helyenként eltér a tankönyvi sorrendtõl, de használható a megadotttaneszközökhöz. Harmadik osztályban az ige témakörét azért tettem az elsõ félévre, hogy azelbeszélések írását helyesírásilag is elõkészíthessük: a múlt idejû és az igekötõs igék helyes-írásával. A 4. osztályban az igenevek tanítását beépítettem a megfelelõ névszói részbe, hogyezzel segítsem a szófajták megkülönböztetését. Részletesen meghatároztam a nyelvtanórákanyagát, és koncentrációt teremtettem a 3. osztályos írástanítással. A gyakorlandó helyesírásiismeretet jelöltem meg a tanórák anyagául, nem az erre használható nyelvi játékot, rejtvényt.

A taneszközök

3. osztály

Mese és valóság c. olvasókönyvBeszéd, olvasás, fogalmazás c. munkafüzet. 3.o.(Külön-külön füzet: az 1. és a 2. félévre)

írásfüzet (vékony vonalas)olvasásfüzet (vékony vonalas)fogalmazásfüzet (vastag vonalas)nyelvtanfüzet (vastag vonalas)fölmérések füzete (vékony vonalas)

Magyar nyelv kisiskolásoknak 3. c. nyelvtan-könyv. Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak3. c. munkafüzet

4. osztály

Kitárulkozó világ c. olvasókönyvBeszéd, olvasás, fogalmazás c. munkafüzet. 4.o.(Külön-külön füzet: az 1. és a 2. félévre)

olvasásfüzet (vékony vonalas)fogalmazásfüzet (vastag vonalas)nyelvtanfüzet (vastag vonalas)fölmérések füzete (vékony vonalas)

Magyar nyelv kisiskolásoknak 4. c. nyelvtan-könyv. Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak4. c. munkafüzet

Használtassuk mindkét osztályban: A magyar helyesírás szabályai c. segédkönyv 11. kiadását!Tegyük hozzáférhetõvé azokat a kézikönyveket, amelyekbõl feladatokat fogunk kijelölni

a tanév folyamán. A 3. oszt. Mf. Könyv- és könyvtárhasználat c. fejezetében található azoknaka könyveknek címe, amelyekbõl kiegészítõ olvasmányokat javasoltam. A 4. osztályban a Képesgyermeklexikon szükséges. (Aquila Kiadó)

Az ABC-ház harmadik és negyedik évfolyamának tananyaga és taneszközei töretlenül foly-tatják az elsõ és a második osztályban megkezdett munkát. Aki nem ismeri az elõzményeket, an-nak nagy segítséget jelent, ha tanulmányozza a következõ kiadványokat: Tanítói kézikönyv azABC-ház tankönyvcsalád használatához az általános iskola 1. osztályában tanítók számára. Út-mutató és tanmenetjavaslat 1. osztály. Álló és dõlt írásra. Útmutató és tanmenetjavaslat. 2. osz-tály. Álló és dõlt írásra. A versek elemzéséhez nyújt segítséget Balkovitzné Cynolter Magdakönyve: Verselemzések. Kézikönyv tanítók és tanárok számára.

A Beszéd, olvasás, fogalmazás c. munkafüzetek

Fölépítésük mindkét osztályban hasonló a 2.-ban használtéhoz, de új témákkal is bõvültek. Fejezete-ik:

SzövegértelmezésBeszéd- és olvasásgyakorlásSzövegalkotás (fogalmazás)FölmérésekSzótárok: Szólások és közmondások magyarázataSzótárok: Rokon értelmû szavak és kifejezésekSzótárok: Ellentétes jelentésû szópárokSzótárok: Hangutánzó szók

6

A Beszéd- és olvasásgyakorlás számozott feladatlapjai külön fejezetbe kerültek. Mivel nemkötõdnek szorosan egyetlen olvasmányhoz, feladatrendszerüket fokozatosan egymásra lehetettépíteni. Ajánlatos többször visszatérni a feladatokhoz: gyakoroltatni a gyengébb olvasókkal, tõ-lük számon kérni.

A munkafüzetek fejezeteinek élén található „Jó tanácsok” közül alkalmanként csak annyitolvastassunk el, amennyire szükség van a feladat megoldásához! Hiszen nehéz lenne egyszerremindent megjegyezni.

Miért nem készültek összefoglaló feladatlapok az egyes témakörökhöz a 3. osztályban?Az állatokról, a növényekrõl, az élettelen természetrõl olvasottakat a természetismereti tár-

gyakban hasznosítjuk, ott foglaljuk rendszerbe. A társadalom életét bemutató témakörök olvas-mányaiban az érzelmi hatás a lényeges, nincs bennük konkrét tudnivaló. (Család, barátok)A régmúlt idõk eseményeit kiemelkedõ személyek köré csoportosítottuk. Nem kívánunk törté-nelmi idõszemléletet kialakítani. Ebben a témakörben elég, ha az események kapcsán a kiemel-kedõ személyiségek nevét és a hozzájuk fûzõdõ eseményeket jegyzik meg tanítványaink. A sze-mélyekhez köthetõ erkölcsi állásfoglalás domináljon, a példa ereje hasson! Erõsödjék a gyerme-kekben a nemzethez tartozás érzése: identitástudatuk! Az olvasásórák elsõrendû feladata a sze-mélyiségformálás. De legalább ilyen fontos a nyelvi képességek alakítása; ezt nem összefoglalni,hanem fejleszteni kell.

A 4. osztályban sem az egyes témaköröket próbáljuk rendszerbe foglalni, hanem az elsõ fél-évben a népköltészetrõl tanultakat, a második félévben az irodalmi ismereteket. A vonatkozó ta-pasztalatokat, példákat négy éven át gyûjtjük; de csak az utolsó évben vonjuk le belõlük a követ-keztetéseket, rendszerezzük a megalapozott és továbbfejleszthetõ ismereteket. A magyar nyelv ésirodalom tanítása során elnyújtott ismeretszerzést valósítunk meg.

A munkafüzet vonalrendszere megegyezik az írásfüzetével, a tanulók a vonalra írhatnak.Külön füzetbe kerülhetnek a szógyûjtések, az önálló vázlatok, a feladatmegoldások, a szöve-gekhez készült illusztrációk.

A munkafüzet és az olvasókönyv azért jelent meg kisebb formátumban, mint elõdei, merta gyermekek nehezebben találnák meg a hosszú sorok kezdetét a kisebb betûmérettel és a szoro-sabb sortávval írt szövegben. A kisebb lapméret viszont megnövelte a munkafüzet terjedelmét,ezért két félévre bontva adtuk ki, hogy könnyen használható füzetméretet kapjunk.

Az olvasástanítás céljaaz olvasás megszerettetése, nevelõértékének fölhasználása a gyermekek személyiségének for-málásában – olvasóvá nevelés.

A cél megvalósításához vezetõ feladatok:1. A szépirodalmi szövegek erkölcsi, esztétikai, nyelvi értékeinek föltárása; érzelmek keltése;

állásfoglalásra nevelés2. A tanulás technikájának elsajátíttatása kis terjedelmû ismeretterjesztõ szövegeken. A tárgyi

valóság megismertetése a tanulókkal3. A szövegelemzõ jártasság megszereztetése szépirodalmi és ismeretterjesztõ olvasmányokon4. A harmadik osztályban a folyamatos, a negyedikben a kifejezõ olvasás technikájának kiala-

kítása5. A gyermekek kifejezõkészségének gyarapítása: minõségi szókincsbõvítéssel, állandó szókap-

csolatok tanításával, szótárhasználattal. Mondat- és szövegbõvítési, szövegredukálási, stilizálási,beszerkesztési feladatok végeztetése

6. Információk gyûjtetése a gyermekeknek készült kézikönyvekbõl; a gyûjtött ismeretek rend-szerezése, lejegyzése, fölhasználása. Az információkeresést segítõ útmutató és tartalomjegy-zék használtatása

7

A szövegválogatás szempontjai

1. Az olvasókönyvi szöveg feleljen meg a korosztály életkori sajátosságainak, befogadó-képességének!

2. A szépirodalmi mû álljon közel a gyermekekhez, kösse le érdeklõdésüket;– formálja erkölcsi érzéküket;– nyelvileg legyen számukra érthetõ; de ne utánozza igénytelen stílusukat, szolgáljon kö-

vetendõ mintával;– nyújtson szemléleti anyagot az irodalmi, a nyelvi és a szövegalkotási ismeretek tanításá-

hoz (pl.: mûfajok, szóképek stb.)!3. Az ismeretközlõ szöveg legyen közérthetõ és logikus fölépítésû!

A választott szövegeket többféleképpen lehetett volna csoportosítani.1. Eredetük szerint: népköltészet és mûköltészet2. Mûfajuk szerint: líra, dráma, epika3. Formájuk szerint: vers és próza4. Kommunikációs szándékuk szerint: szépirodalom, szakirodalom, publicisztika5. Témájuk szerint: a tanterv által megadott témák

Az ABC-ház olvasókönyveiben a téma szerinti csoportosítást választottam, mert ez válto-zatosabb összeállításra adott lehetõséget: próza és vers, szépirodalmi és ismerettartalmú szöve-gek váltják így egymást. Olvasmányok és versek összefüggnek, értelmezésük egymást segíti,csaknem azonos szókincsük – a gyakori ismétlõdés hatására – könnyebben beépül a tanulóknyelvhasználatába.

Az olvasókönyvek tartós használatú szöveggyûjtemények; feladatokat nem tartalmaznak.Ezek a munkafüzetekben találhatók. Itt kaptak helyet a felnõttekéhez hasonló, de jóval kisebbterjedelmû és egyszerûbb szótárok is; velük a szótárhasználatot lehet tanítani.

Az olvasókönyvek témaválasztásafügg a mindenkor érvényben lévõ tantervtõl, de nem hagyhatja figyelmen kívül az adott korosz-tály életkori sajátosságait. A 8-10 évesek érdeklõdése már a valóság felé fordul, bár még mindigkedvelt körükben a mese. Segíti fantáziájuk csapongását, ugyanakkor állandóságot, kiszámítha-tóságot is jelent. A gyermek tudatában ugyanis kialakul a mese sémája: a hõs vándorútra indul,3 próbának kell megfelelnie, de a végén mindig gyõz. Aki ezt várja a mesétõl, annak nem is kellcsalódnia. Bár a mesehõsök, az események változnak, a lényeg változatlan. A sikerekre vágyógyermek szívesen azonosul a mesehõssel.

Ismétlõdést jelentenek a mese stílusának megszokott fordulatai is: „Ment, mendegélt, he-tedhét országon keresztül.” „Tarisznyájában nem maradt egy morzsányi sem a hazai cipóból”stb. A mese olvasását is megkönnyíti a kisiskolásoknak, hogy ismert motívumok segítik az elõ-feltételezéseket, és hogy ezek rendre bekövetkeznek. Az ismert mesefordulatok megkönynyítik aráismerést, ezáltal a szöveg olvasását: így sikerélményt jelentenek a gyermekek számára. Külö-nösen könnyû a láncmese olvasása, amelyben igen sok az ismétlõdés. A különféle meséknek ok-vetlenül helyet kell kapniuk az olvasókönyvben.

Minden gyermek szívesen hall, olvas a hozzá hasonló korúak életérõl. Újraéli azt, ami vele ismegtörtént. Élményei így megszilárdulnak. Mintát kap arra, hogy mások miként oldják meg nehéz-ségeiket; arra is hogyan viselkednek és beszélnek adott szituációkban. Azonosulás jöhet létre azirodalmi hõssel is. A gyermekek életérõl szóló történetek méltán számíthatnak a 8-10 évesek ér-deklõdésére. A szövegek megbeszélésével párhuzamosan kérdezzünk rá a tanulók hasonló élmé-nyeire, késztessük õket állásfoglalásra!

8

A gyermekek ösztönösen vonzódnak az állatokhoz. Eleven játékszernek tekintik, szívesenbabusgatják, dédelgetik õket; de megpróbálják akaratukat is érvényesíteni velük szemben. Paran-csolnak nekik, akárcsak nekik a felnõttek. Ennek ellenére az állatok is kedvelik a gyermekeket:gyakran lepottyan tõlük egy-egy finom falat. A család kutyája olyasmit is elvisel a gyerektõl,amit mástól nem tûrne el. Szoros kapcsolat épül a gyermek és a közelében élõ állat között. Ezta rokonszenvet élvezhetik késõbb az állattörténetek szereplõi is. A kisiskolások érdeklõdésselhallgatják, olvassák a róluk szóló történeteket.

A 9-10 évesek nyitottabbak a világra, meg tudják különböztetni a mesét a valóságtól. Vágy-nak a kalandos történetekre, szeretik a történelmi mondákat, az idegen tájakról szóló útleírásokat.Örülnek, ha hozzá tudnak szólni a nagyok dolgaihoz, ha meg tudják érteni a gépek mûködését,a tudományos fölfedezéseket. A mese helyett a valóság elemeibõl építik föl képzeletbeli világu-kat. Ezért találnak hûséges nézõkre bennük a tudományos-fantasztikus filmek. Olyan olvasmá-nyokat is kell nyújtanunk nekik, amelyek kielégítik kalandvágyukat és a technika iránti érdeklõ-désüket.

Végül, de nem utolsósorban: a 9-10 évesek kedvelik a humoros eseményeket. Egy-egy tréfásmondatért szívesen olvassák az egész szöveget.

Különösen népszerûek a folytatólagos történetek. A 3-4. osztályban már teljes könyvvel le-het megismertetni a tanulókat. Erre ajánlások találhatók a munkafüzetekben.

„Azt hiszem, hogy az ember gyermekkorában szereti meg a könyvet, az irodalmat. Az ízléskialakulásában rendkívüli jelentõsége van a gyermekkor kedvenc könyveinek... A jó gyermek-könyv a nyelvérzék, a nyelvi fantázia kibontakoztatásához, fejlõdéséhez is döntõ módon hozzájá-rul.” (Fodor Sándor)

Az ABC-ház olvasókönyvei ezt a célt szolgálják, mert– irodalmilag értékes szövegek gyûjteményei;– megfelelnek a korosztály érdeklõdésének;– színes illusztrációik mûvészi értékûek;– nyelvileg követendõ mintával szolgálnak, alkalmasak a kifejezõképesség fejlesztésére;– az elõzõekbõl következõen ízlésnevelõk;– nincsenek bennük feladatok: lapjaikra nem írnak, nem rajzolnak a tanulók;– kemény kötésûek, tartósak.

Érdemes e tankönyveket megõrizni Érdemes továbbadni a következõ évfolyamnak, hiszentartalmukat és kivitelezésüket tekintve egyaránt maradandók. Ezt tanúsítja az is, hogy Hungarodidact díjban részesültek.

A Mese és valóság c. olvasókönyvigyekszik kielégíteni a harmadikosok meseéhségét és valóság iránti érdeklõdését. A mese és a való-ság megkülönböztetésében segíti õket olvasókönyvük, amely egy-egy témát több mûfajban isbemutat.

A Mese és valóság c. olvasókönyv témái, és fejezetcímei:a) Mesék – A mese nem hal meg soha. (De mese található még a többi fejezetben is.)b) Az élettelen természetrõl – Tûz, víz, föld, levegõc) Az élõ természetrõl: növények, állatok; a természet és az ember kapcsolata – Erdõn-

mezõn nyitott szemmel. Testvéreink az állatokd) Emberi kapcsolatok: a családban és az iskolai közösségben – Szeretet tojáshéjban. Az én

barátaime) Társadalmi ismeretek: a rég múlt idõk eseményei és hõsei – „Száll a madár ágrul ágra,

| Száll az ének szájrul szájra”

9

Az olvasókönyv mûvészi értékû illusztrációi kiegészítik az olvasmányok szövegét, így al-kalmat adnak a vizuális kommunikációra. A munkafüzet több kérdést fogalmaz meg a képekelemzéséhez. Pl.: Figyeld meg a fejezetnyitó illusztrációt! (Ok. 214. o.) Mit jelképezhet a sok kiscsengõ? Van a képek között információközlõ is (Ok. 14. o.): a varga széke mellett fölfedezhetjükmesterségének szerszámait; ezekrõl a szövegben nincs szó. Az Ok. 32. oldalán láthatjuk a hiú ki-rály öregapját, amint a kondát õrzi. Érdemes a képet alaposan megfigyeltetni, mert a mese kép-telenségét fejezi ki az öreg király öltözéke. A disznópásztorra utal a bot, a tülök és a bocskor;csakhogy a bocskoron sarkantyú van, akárcsak a lovasokén; a fején korona, mivel király, és a ru-háján sok-sok érdemrend. Így õrzi a kondát? Nem csoda, ha a legény ezen állítását már nem hisziel a király, inkább elveszíti fogadását. Különben is megalázónak tartja még a feltételezését is an-nak, hogy az õ öregapja kondás volt. Van olyan kép is, amely a valóság torzításával mutat ráa lényegre: (Ok. 172. o.) Kinizsi irreálisan nagy malomkövet tart felnagyított tenyerén, ezzel isérzékeltetve nem mindennapi erejét. (Ok. 152. o.) A tatárok megtévesztésére font szalmakalácsmindennél nagyobb, hiszen ez dönti el végül a falusiak sorsát. Az illusztrációk, egyszerû vona-laik ellenére, hatásosan fejeznek ki emberi érzelmeket. Irányítsuk rájuk a gyermekek figyelmét,beszélgessünk róluk! A következõkkel érdemes behatóbban foglalkozni: Ok. 169. o., 260. o.,269. o.

A kitárulkozó világ c. olvasókönyv

A negyedik osztályban elkezdjük az irodalmi ismeretek tanítását. Ezért két fejezetben ere-detük szerint csoportosítottam a mûveket: népköltészeti és mûköltészeti szövegek. A többi egy-ség koherenciáját továbbra is témájuk adja.

Az olvasókönyv fejezetei, nevelési gondolataia) Az Apáról fiúra c. fejezet tartalmazza a népköltészeti alkotásokat. A szövegek más-más

nevelési gondolatot képviselnek. A válogatás célja az volt, hogy minden tanulandó nép-költészeti mûfajra legyen igényes példa a könyvben.

b) Az irodalom kincsesháza c. fejezetben mûköltészeti alkotásokat találunk. Olvastatásukközben fölhívhatjuk a figyelmet népköltészet és mûköltészet közötti hasonlóságra. Az iro-dalmi szövegekbõl emberi tulajdonságokat bontakoztathatunk ki és ítélhetünk meg. A pél-dák segítséget nyújtanak fogalmazási mûfajok tanulásához.

c) A Gyermekkorom tükörcserepei c. fejezetben írók, költõk örökítik meg gyermekkori élmé-nyeiket. Több szöveg alapgondolata: gyermekkorukban – nehéz körülmények között is –megpróbáltak helytállni.

d) A Szeretnek, mert én is szeretek c. fejezet a legszentebb emberi érzésnek, a szeretetnekmegnyilvánulásait mutatja be a család körében. Majd a karácsonyi ünnepekhez kapcso-lódva kitágítja ezt az egész emberiségre.

e) A Hõsök és híres emberek c. fejezetekkel folytatjuk a rég múlt idõk történetét. Bár a szö-vegek idõrendben követik egymást, mégsem történelmi ismereteket akarunk tanítani.A mondák és az elbeszélések nemzetünk nagyjainak (történelmi személyiségeknek, tu-dósoknak, mûvészeknek) és a hétköznapok hõseinek példáját állítják a gyermekek elé.Tetteiket lelkesítõ példaként kell értékelnünk.

f) Az Édes hazám c. fejezet bemutatja hazánk néhány táját, legnagyobb vizeit és városait.A fejezetben szépirodalmi és ismeretterjesztõ írások váltják egymást. A szépirodalmiihletésûekbõl a táj, a haza szeretete sugárzik. Az ismeretterjesztõket fölhasználhatjuka könyvbõl való tanulás elõkészítésére. Mindegyikbõl választható olyan részlet, amelyfogalmazásórákon alkalmas a leírás szemléltetésére. Ezért a második félév elején olvas-tassuk õket, amikor fogalmazásból a leírást tanítjuk!

10

A 4. osztályos olvasókönyvet is – akárcsak a harmadikost –Deák Ferenc grafikusmûvész il-lusztrálta. A képzeletmozdító, színes, nagyméretû rajzok alkalmasak a szereplõk érzelmeinek,tulajdonságainak kifejezésére. Érdemes ilyen szempontból is elemezni õket.

Az olvasókönyv valóság felé fordulását mutatja, hogy kevesebb benne a rajz, több a tárgyivalóságot ábrázoló fénykép. Ezek tematikus csoportosításban színes képsorokon jelennek meg.Jól fölhasználhatók a szómagyarázatnál. Pl.: a népköltészet fejezetben az Ok. 79. oldalán lévõképsor szemlélteti a kézi cséplést, a cséphadarót, a vízimalmot, a szélmalmot, a kenyérsütést.A képsorok segítségével könnyebb elképzelni a régi épületeket, tárgyakat. Az irodalomhoz, a tör-ténelemhez összeállított képsorokról megismerhetik a gyermekek hazánk nagyjainak, mûvé-szeinek, tudósainak arcképét. Így a történetek hõseirõl valósághû emlékük maradhat. Ajánlott,hogy az osztályteremben kapjon helyett azoknak a legnagyobb íróknak, költõknek arcképe, akik-nek mûveit olvastatjuk.

A fejezetnyitó képek kapcsolatot teremtenek az irodalom és más mûvészetek között.Ferenczy Károly, Székely Bertalan, Thorma János és Egry József festményének reprodukciója,Szalay Lajos mûvészi grafikája, Szervátius Jenõ fafaragása, Kovács Margit kerámiája sejteti azutána következõ fejezet lényegét. Használjuk föl a fejezetnyitó képeket a témakör bevezetésére,és olvastassuk el a mottókat is! A fejezet végén újra visszatérhetünk rájuk. Segítségükkel rámu-tathatunk a fejezet alapgondolatára.

Könyv- és könyvtárhasználat

A könyv- és könyvtárhasználat nem korlátozódik a közös könyvtárlátogatásra, hanem átszö-vi az egész tanévet. A munkafüzetben – a szövegfeldolgozásokkal párhuzamosan – gyakoriak azolyan feladatok, melyeknek megoldásához könyvek szükségesek. Ha ezek nincsenek meg a gyer-mekek számára elérhetõ könyvtárakban, akkor a tanító keressen hasonló témájú meglévõ köny-veket, és azokhoz kapcsoljon feladatokat! A lényeg az, hogy a tanulók az olvasókönyvön kívülmás forrásokat is használjanak. Hogy gyakorolják a tájékozódást kézikönyvekben: a tartalom-jegyzék és a mutató használatával. Kapjanak olyan feladatokat is, amelyeket a gyermeklexikonsegítségével oldhatnak meg. Tanuljanak meg információt gyûjteni írott forrásokból. Ha van osz-tálykönyvtár, differenciált feladatként is adhatunk gyûjtõmunkát.

A tankönyvi szövegek mellett keressenek a gyermekek hasonló témákat más forrásból is!A munkafüzet feladatokkal, könyvcímekkel segíti a kutatómunkát. Egy-egy témához gyûjthetnekanyagot az elõzõ években olvasott szövegekbõl is.

A gyermekfolyóiratok állandóan változnak, ezért nem tudok javaslatot tenni kiválasztásukra.A helyi lehetõségek számbavételével maga a tanító döntheti el, hogy melyiket olvassák.

A szótárok használata

A felnõtteknek készült szótárok (Magyar értelmezõ kéziszótár. Magyar szinonima kézi-szótár) még nem valók kisiskolások kezébe: terjedelmük, bonyolult jelölési rendszerük, rövidítéseik,ismeretlen fogalmaik miatt. Ezért helyeztem el a taneszközökben a felnõttek kézikönyveihez ha-sonló rendszerû, mégis egyszerûbb szótárokat. Így minden gyermek számára elérhetõvé tettemõket.

Az Értelmezõ kisszótár az olvasókönyv végén kapott helyet. Az tankönyvben *-gal jelöl-tem azokat a szavakat, amelyeknek magyarázata megtalálható itt. A szócikkek abban térnek el azeddig megszokott szómagyarázatoktól, hogy az adott kifejezésnek több jelentését is megadják.Ezek közül kell a tanulóknak kiválasztaniuk a szövegbe illõt. Az Értelmezõ kisszótár fölépítése,rövidítésrendszere, ezáltal használata hasonlít a felnõttek megfelelõjéhez, de kevesebb adatottartalmaz, és megfogalmazása egyszerûbb. Használatához ki-ki kellõ útmutatást talál az Olvasó-könyvekben a szótári rész elõtt.

11

Célunk a szótárhasználat bevezetése, gyakoroltatása. Ezért szoktassuk rá a gyermekeket,hogy a jelölt szavakat keressék meg! Értelmeztessük ezeket a szöveg megbeszélésekor! Így az isellenõrizhetõ, hogy megtalálták-e a jelentések közül a szövegbe illõt.

A Rokon értelmû szavak, kifejezések szótára a munkafüzetek végén kapott helyet. A har-madikosban néhány ellentétes jelentésû szópárt és hangutánzó szót is megtalálhatunk. A 4. osz-tályban egy címszón belül ☯ jel választja el a címszó rokon értelmû jelentéseit az ellentétes je-lentésektõl. Némely kiemelt szóhoz igen sokrétû jelentés kapcsolódhat, lehetetlenség volnamindet fölsorolni, ezért [...] zárójelben pontosítjuk azt, amelyikhez a szinonimák kapcsolódnak.A címszók kivétel nélkül tankönyvi szövegekbõl valók. Ha olyan szó fordult elõ a szövegben,amelynek rokon értelmû megfelelõit a tanulók már az elõzõ évben megismerték, akkor szófajá-nak megváltoztatásával helyeztem el a gyûjteményben, hogy ne legyen ugyanaz, mint az elõzõévben volt. Így alkotó módon ismételhetünk.

Mivel a tanulók 2. osztályban már használtak ilyen szótárt, 3.-ban kívánjuk meg önálló al-kalmazását! Segítségével oldassuk meg a munkafüzet feladatait! Ezeknek sorát lehet bõvíteni,mivel nincs minden címszóhoz feladat. A szótárt fölhasználhatjuk a fogalmazások javíttatásáhozis, ha szinonimákkal kell helyettesíteni a szövegben ismétlõdõ szavakat.

A rokon értelmû szavak gyûjteménye használható szómagyarázatra is. A szinonimasorbanbizonyára akad a gyermek számára ismerõs: ezzel kapcsolva könnyebben érti meg az ismeretlent.Sõt jobban meg is jegyzi, ha a hasonló jelentésûek láncolatában gyakoroltatjuk.

3-4. osztályban már nem elégedhetünk meg egy-egy szó jelentésének megismertetésével,vagyis a szókincs mennyiségi fejlesztésével. Minõségi szókincsbõvítést kell megvalósítanunk.Kívánatos, hogy tanítványaink a kifejezésnek ne csak jelentését értsék, hanem legyenek tisztábanhasználatának lehetõségeivel és korlátaival is. Ezért került a szótárba a szavak minõsítése,pl. a beszélget igéhez: (választékos) társalog, szót vált, cseveg; (bizalmas) diskurál, dumcsizik,tereferél, trécsel, pletykál; (durva) pofázik. Hivatkozzunk szituációkra, amelyekben egyiket vagymásikat célszerû használni! Alkottassunk ezeknek megfelelõ mondatokat!

Gyakoroltassuk a szósorok hangos olvasását! Sorozatban könnyebb megjegyezni az új sza-vakat, kifejezéseket. Mennyiségüket szófajváltással szaporíthatjuk. Pl.: szunnyadó, alvó, szunyó-káló, szundikáló, szundító, szendergõ, bóbiskoló; a melléknévi igenevek képzõjének leválasztá-sával igéket kapunk: szunnyad, alszik, szunyókál, szundikál, szundít, szendereg, bóbiskol. To-vábbi toldalékolással fõneveket képezhetünk: szunnyadás, alvás, szunyókálás, szundikálás,szundítás, szendergés, bóbiskolás.

A szólások, közmondások magyarázata szintén megtalálható a munkafüzetek végén. Miértvan rájuk szükség? Az 1. és a 2. osztályos olvasókönyvben egy-egy mese után volt egy-egy szó-lás vagy közmondás; ezeknek jelentését a hozzájuk tartozó történet magyarázta. A 3-4.-ben egy-egyfogalomkörhöz több szólásmondás kapcsolódik: jelentésük különbözõ. A gyermekeknek megkell keresniük a mesék, történetek mondanivalóját kifejezõ szólást vagy közmondást. Ez indo-kolja jelentésük tisztázását.

A gyûjtemény azokat az átvitt jelentésû szólásmondásokat tartalmazza, amelyek az olva-sókönyvben és a munkafüzetben elõfordulnak. A magyarázatok O. Nagy Gábor Magyar szólásokés közmondások c. könyve mintájára készültek. A 3. osztályban még nem sorolják föl az állandószókapcsolatok többféle változatát. A 4. osztály második félévi munkafüzetében – szögletes zá-rójelben – található még egy, a köznyelvihez közel álló változat is, hogy ez a megoldás se legyenismeretlen a tanulóknak, ha a felnõtteknek készült változatot fogják használni. Az ábécérendbeszedett címszavak és a mutató segítenek a keresett szólásmondás megtalálásában. A kereséséheza munkafüzet magyarázattal szolgál.

12

A közmondások, szólások nyelvünk virágai. Gyarapítsuk velük tanítványaink szókincsét! Tö-mörségükkel, képszerûségükkel, esetleg metaforikus jelentésükkel igényes szóhasználatra nevel-nek. Ismerõiket képessé teszik az elvonatkoztatásra, az átvitt jelentés megértésére. (Pl.: Ég a földa talpa alatt.) Úgy kell foglalkoznunk velük, hogy gazdagítsák a gyermekek nyelvi eszköztárátés gondolkodásmódját. A szóláshasonlatokat fölhasználhatjuk a hasonlat szemléltetésére. A köz-mondások kiválóan alkalmasak egy-egy szöveg lényegének kifejezésére, a tömörítésre. Éljünk ezzela lehetõséggel, kerestessünk az olvasmányhoz illõt a szótári részbõl!

A szólások és a közmondások jelentésének megbeszélése alkalmat ad a tanulóknak gondola-tok megfogalmazására, spontán vitára. Hiszen ítéletet kell alkotni, azt kifejteni, megvédeni. Közbenminden erõltetés nélkül használják a szólásgyûjteményt. Mivel egyszeri elolvasásnál sokkal töb-bet foglalkoznak a ritmusos, gyakran rímes mondásokkal, azok megragadnak emlékezetükben,beépülnek szókincsükbe. Megszokják a színesebb stílust, törekedni fognak használatára. Olvas-mányaikban észreveszik és értékelik a képszerû kifejezéseket.

A szólásmondások tanítása összefügg a szövegelemzéssel és a szókincsbõvítéssel.

Szövegek értelmezése, elemzése

A tankönyvek szépirodalmi és ismeretterjesztõ szövegeket kínálnak olvasásra. A tartalmielemzés segíthet eldönteni azt, hogy egy szöveg szépirodalmi-e vagy ismeretterjesztõ. A prózaivagy verses szépirodalmi mûben a szerzõ szubjektív élményeit, benyomásait, érzelmeit örökítimeg. Kommunikációs célja a gyönyörködtetés. Stílusa ezért retorizált, él az irodalom mûvészieszközeivel: szóalakzatokkal, szóképekkel. A szakszövegtõl eltérõen az ismeretterjesztõ mûbenis találunk stílust színesítõ elemeket, de szövegében túlsúlyban vannak a tények, az adatok, hi-szen kommunikációs célja: információk közlése. A szövegeket kommunikációs céljuknak meg-felelõen kell elemezni. Míg a szépirodalmi mûbõl a szöveg adta élményt (eseményeket, erkölcsimegfontolásokat, érzelmeket), a stílus szépségeit, érdekességeit keressük, addig az ismeretközlõ-bõl a tényeket, az adatokat és a belõlük fölismerhetõ összefüggéseket. Az elemzést a szöveg tar-talmának, kommunikációs céljának megfelelõen alakítjuk. Bár ez a két funkció nem különül elélesen, mert a szépirodalmi szövegek is tartalmazhatnak ismereteket, mint például a Párácska c.mese. Ebben a szövegben mégsem a víz körforgása a lényeges, hanem a háromszor ismétlõdõesemény, a mesére jellemzõ kifejezések, a fõszereplõ segítõkészsége. Ezt a mesét tehát szépiro-dalmi mûként értelmezzük, jóllehet a víz körforgását adja elõ mesés formában.

A szépirodalmi mûvekhez tartozik a mese, a monda, a legenda, az elbeszélés, az anekdota;mindegyik eseményeket örökít meg. Mesés és valóságos elemeik szétválogatása, tartalmi vizs-gálatuk segíti mûfaji megkülönböztetésüket. A mesékben elõfordulhatnak valótlan események,szereplõi lehetnek nem létezõ lények. A mondákban és a legendákban már van valami az egykorivalóságból. Hõsei rég múlt idõk híres emberei. A történelmi mondák megtörtént eseményrõlszólnak, de csodás elemekkel színezik. A legendák vallásos színezetû csodálatos események, me-lyeknek hõsei legtöbbször a szentek. Az elbeszélés lehet megtörtént vagy elképzelt esemény; sze-replõi igazi hús-vér emberek; színhelye, eseményei valóságosak. A tankönyvben található elbe-szélések a realitás talaján állnak. Az anekdota a szereplõkre jellemzõ rövid történet, amely várat-lan fordulattal, csattanóval végzõdik. Az események kapcsolódhatnak történelmi személyekhezvagy a társadalom fontos képviselõihez.

A mese, a monda, a legenda, az anekdota legtöbbször népköltészeti eredetû, sokáig szájha-gyomány útján terjedt, megfogalmazóját nem ismerjük. Az idõ múltával a gyûjtõk lejegyezték, író-ink földolgozták õket. Ha közben lényegesen eltértek az eredeti lejegyzéstõl, ha egyéni ízlésük-nek megfelelõen írták meg, már nem tekinthetjük közösségi alkotásnak, hanem a szerzõ sajátmûvének. Az írói képzelet szülte mesét irodalmi mesének v. mûmesének nevezzük.

13

A 4. osztályban megkülönböztetjük a mesetípusokat: tündérmese, állatmese, tréfás mese,láncmese. A fogalmak kialakításához fölhasználjuk az elõzõ évben olvasott szövegeket is, hi-szen már akkor is gyûjtöttük a mesék jellegzetességeit.

A fabulák az ókorból indultak világhódító útjukra. Aiszóposz fabulái tanító célzatú állatme-sék. Késõbb Szókratész, Phaedrus majd La Fontaine és még sokan mások dolgozták föl Aiszó-posz fabuláit, mindig saját koruknak megfelelõ aktualizálással és stílusban. Az ABC-ház olvasó-könyveiben fölhasznált változatok abban különböznek a klasszikus formától, hogy elhagyjáka tanulság megfogalmazását; ezt az olvasókra bízzák. A tücsök és a hangya c. mese befejezéseAiszóposznál: „A mese arra tanít bennünket, hogy mi sem való elõbbre, mint gondoskodni a be-tevõ falatról, és nem henyélni.” Rónay György verses meséjének utolsó strófája: „Nótát húztál,ebugatta? | Nohát akkor – szólt a hangya – | járd el hozzá most a táncot! | Jó mulatságot kívá-nok!” Rónay meséje a történet utolsó mozzanatával zárul – a hangya elutasítja a tücsök kérését.Az oroszlán és az egér c. mesét Aiszóposz ezzel fejezi be: „A mese bizonyítja, hogy a helyzetváltozásakor még a hatalmasok is rászorulnak a gyengébbekre.” (Sarkady János fordításában).A fordítás fölhasználásával a harmadik osztályos olvasókönyvben ez a befejezés található: – Kö-szönöm barátom! Nem is gondoltam, hogy egy ilyen apró egér menti meg majd az életemet. Saj-nálom, hogy lebecsültelek. – Azzal sietve eltûnt. A tanulság ebben a változatban is megtalálható,de maga a fõszereplõ döbben rá, és fogalmazza meg. Még az is növeli nevelõértékét, hogy meg-köszöni az egér segítségét. Ez a változat még másban is különbözik az eredetitõl. Aiszóposz tör-ténetei tömörek, szárazak; az erkölcsi tanulság kedvéért mondta el õket. A gyermekek könyvei-ben megjelenõ szövegek meseszövése érdekesebb, stílusa színesebb. Rávezeti õket az erkölcsimondanivalóra, de nem szó szerinti megfogalmazásban. Az érdekes mese kedvéért a tanulók szí-vesebben el is fogadják.

Az oroszlán és az egér c. 3. osztályos mesében rávilágíthatunk az állatmesék jellegze-tességeire. Szereplõik állatok. Viselkedésük hasonlít ugyan az állatéra – az oroszlán föl akarjafalni az egeret –, de vannak emberi vonásaik is: beszélnek, gondolkoznak. Az oroszlánt megtudja gyõzni az egér, hogy ne falja föl õt, mert várják otthon gyermekei. És az oroszlán „Aztánmégis megkegyelmezett az egérnek, mert megsajnálta a gyermekeit.” Az igazi egér bizonyára el-kerülné az oroszlánt, és nem sietne segítségére, mikor ordítani hallja. A mesebeli viszont hálátérez a jószívû oroszlán iránt, és elrágja a csapdát jelentõ hálót. Az oroszlán megsajnálta a kisegeret, az pedig hálából megmentette õt a fogságból: könyörületesség és hála, ezek emberi tulaj-donságok. Az állatmesék szereplõi emberi tulajdonságokkal felruházott állatok. Ez a mesefajta azemberek világáról fogalmaz meg tanulságokat.

Állatmesék az ABC-ház olvasókönyveiben:1. oszt. A buta tigris és az együgyû párduc. Varjú-kár. A kiskutya meg a szamár. A tücsök

és a hangya. A nyúl meg az árnyéka. Az oroszlánbõrbe bújt szamár. A pórul járt kutya.A kiscsacsi meg a nagy nyuszi. A farkas, a róka meg a tyúk

2. oszt. A vadgalamb és a szarka. A kismalac és a farkasok. A mackó füle meg a fácán.A kutya-macska barátság. A sündisznó és a nyúl. A róka meg a pacsirta. A holló új me-séje. A róka és a gólya. A teve meg az egér. A három nyúl. Mesemorzsa

3. oszt. Az egér és az oroszlán.4. oszt. A hiéna és a hold. A róka és a nyúl a kútnál. Pilleruha. Mese a legokosabb nyúlról.

Az igazságtevõ nyúl

A népmese a legtöbb városi ember számára fõleg a természetfölötti csodákkal, sárkányölõhõsökkel, gonosz szörnyetegekkel népes tündérmesét jelenti. Ez a mesefajta azért nem találhatómeg az 1. és a 2. osztályos olvasókönyvben, mert jellegzetességeibõl adódóan túl hosszú. A tün-dérmese bonyolult szerkezetû: hõsének rendszerint három próbát kell kiállnia, hogy elnyerjeáhított jutalmát. A küzdelemben csodás lények, varázseszközök segítik. Az azonos módon is-

14

métlõdõ események arányossá teszik fölépítést, a szereplõk ismétlõdõ párbeszéde ritmusossáa szöveget. A mesékben a jók elnyerik méltó jutalmukat, a rosszak megbûnhõdnek; így mindigaz igazság gyõz. (A két egyforma királyfi) Az olyan mesét, amelyben nincsenek csodás lények,valóságos emberek szerepelnek: novellamesének nevezzük. Ebben a hõs saját pozitív tulajdonsá-gainak köszönheti gyõzelmét, nem segítik csodás erõk. (Az okos lány. 2. oszt. Ok.) Még köze-lebb áll a realitáshoz, ha a csodás elemek is elmaradnak: valóságos szereplõkrõl színes, humorostörténetet olvasunk. Közelít a tréfás meséhez, de nem csúfolódó jellegû. (Harminc kalap, har-minc majom. 3. oszt. Ok.). A két utóbbi mesefajtát nem említjük az alsó tagozaton, csak a teljes-ség kedvéért írtam róluk.

Tündérmesék az ABC-ház olvasókönyveiben3. osztályban: Az aranyparázs. A kis manók. A tündér. A Nap foltjai4. osztályban: A két egyforma királyfi. A mostohalány meg az édeslány. A csillagszemû

juhász

A mesék valamennyi fajtájában megtalálhatjuk a humort, a komikus helyzeteket. A csil-lagszemû juhász így válaszol a király unszolására: „Adj' isten egészségemre.” Tehát nem a ki-rályéra, hanem a magáéra. A tréfás mesék lényege viszont az, hogy az emberi gyarlóságot, a ne-gatív tulajdonságokat: az ügyetlenséget, a butaságot, a hiszékenységet, a telhetetlenséget tesziknevetségessé. A pellengérre állítást tréfával enyhítik. (Pl.: Kinek nehezebb a dolga?) A tréfás me-sék másik típusának hõsei szellemi fölényükkel járnak túl ellenfeleik eszén. A konfliktusok hu-moros megoldásain nevethetünk. (Pl.: A görbe nyírfa) A harmadik csoportba tartoznak a falucsú-folók, a rátótiádák. (Pl.: A rátóti csikótojás) A tréfás mesékhez sorolhatjuk még a bolondmesét is.Jellemzõje, hogy az egész hazugságok láncolata. (A sovány ember kövér malaca)

Tréfás mesék az ABC-ház olvasókönyveiben2. osztályban: Kinek nehezebb a dolga? A sükei bormérõk. Ravasz Péter és a szakács. A gör-

be nyírfa3. osztályban: A hiú király. Ludas Matyi. Az állatok nyelvén tudó juhász4. osztályban: A rátóti csikótojás. A bolondfalviak malomba mennek (A Mf.-ben) A so-

vány ember kövér malaca. A furfangos cigány

A csalimese rövid, beugrató történet. Példát találunk rá az Ábécéskönyvben a CS betû olda-lán és a negyedikes munkafüzet 4. gyakorlólapján.

A láncmesében mindenki feltételhez köti azt, hogy segítsen a fõhõsnek. A szövegben követ-kezetesen ismétlõdik, ami addig történt; majd egy újabb kéréssel bõvül. Az események és a sze-replõk logikusan kapcsolódnak egymáshoz. Végül valaki teljesíti a fõhõs kérését; így visszafelékezd peregni az eseménylánc. A kérések közötti logikus kapcsolatot kell megjegyeznie a gyer-meknek, hogy reprodukálni tudja a mesét.

Láncmesék az ABC-ház olvasókönyveiben1. osztályban: A kakas meg a pipe (Az Ábécéskönyvben)3. osztályban: A macska és az egér4. osztályban: A kisnyúl. Jakab és a zab (A Mf.-ben)

Lényeges mozzanat a mesék megbeszélésekor, hogy megfigyeljük nyelvi fordulataikat, azállandó szókapcsolatokat. (Pl.: ment, mendegélt; három nap, három éjjel...; gondolkozott, mi té-võ legyen; elindultak szerencsét próbálni stb.) Gyûjtessük össze a mese bevezetõ és befejezõformuláit! (Pl.: Hol volt, hol nem volt, volt...; Ma is él, ha meg nem halt. Ha a kisegér el nempusztult volna, talán az én mesém is tovább tartott volna.) Figyeltessük meg a meseszámokat!A tündérmeséknél neveztessük meg a bennük szereplõ csodás lényeket, a varázserejû tárgyakat!Az állatmeséknél rá kell vezetnünk tanítványainkat a tanulság megfogalmazására. A tréfás mesékolvasásakor neveztessük meg azt a tulajdonságot, amelyet kifiguráznak, vagy amelynek birtoká-ban a mesehõs gyõzedelmeskedik! Ajánlatos minden mesét elmondatnunk.

15

Nem szabad megelégednünk a tankönyvbõl olvasható mesékkel. Biztatnunk kell tanít-ványainkat, hogy keressenek más könyvekbõl az olvasott mesékhez valamilyen szempontból ha-sonlókat. (Pl.: témájuk, szereplõik, szerkezetük, eseményeik) Különösen érdekes, ha különbözõnépek meséit hasonlítjuk össze. A magyar népmesékben a róka a furfangos állat, az amerikai né-ger népmese pedig a nyúlra ruházza ezt a tulajdonságot. (A róka és a nyúl a kútnál. Rémusz bácsimeséi c. könyv)

Szövegelemzéssel irányítjuk a tanulók figyelmét a vers és a szépirodalmi próza mûvészi eszkö-zeire. Már 1. osztálytól kezdve észrevétetjük a versek leggyakoribb formáját (versszakok, vers-sorok). Utánoztatjuk ritmusát, fölfedeztetjük rímeit. A 4. osztályban megnevezzük és fölismertet-jük a páros rímet, az alliterációt, a refrént. A szóalakzatok közül bemutatjuk a hatást fokozó ismét-léseket, ellentéteket. Példákat gyûjtetünk a szimbólumra (madár – szabadság; kalitka – rabság; kékmadár – boldogság). Megfigyeltetjük, de nem nevezzük meg a többi rímfajtát (félrím, keresztrím,belsõ rím). 2.-ban észrevétetjük a szóképek közül a hasonlatot; de önálló fölismerését, használatátcsak 3.-ban kívánjuk meg. Mint érdekességet fölfedeztetjük a megszemélyesítést is; de tudatosítá-sát csak a 4. osztályban végezzük el. Egy-egy irodalmi fogalom tanítását hosszas megfigyeléselõzi meg (elnyújtott ismeretszerzés), míg tanulóink eljutnak önálló fölismeréséig. A mûvészieszközök használatát népdalokon tudjuk a legjobban bemutatni. A Tanmenetjavaslatban jeleztema szövegek címe mellett, hogy melyik mûvészi eszköz tanítására alkalmasak.

Próbáljuk meg összehasonlítani a költõk azonos témájú verseit! Pl.: Utassy József Vihar elõtta réten c., Petõfi Sándor Odanézzetek! c. és Csoóri Sándor Sötét homlokú vihar c. versét (4. oszt.Ok.). Ki milyennek látja a vihart? Jól kimutatható így, hogy a líra személyes élményen alapszik;megélésének mikéntje, ábrázolásának módja függ a költõ személyiségétõl.

Érdekességük az olvasókönyvi szöveggyûjteményeknek, hogy bizonyos témákat prózábanés verses formában, szépirodalmi és ismeretterjesztõ hangvétellel is a tanulók elé tárják.Pl.: Párácska (mese), A víz (vers), A víz útja (ismeretközlõ szöveg). Miután a tanulók a szövege-ket külön órákon megismerték, megállapíthatjuk, hogy témájuk azonos, de a szerzõknek más-más közlési céljuk volt. Megfigyeltetjük a vers és a próza formai különbségeit is. A szóhaszná-latra, a szövegalkotás különbségeire lehet következtetni abból, ha összehasonlítunk egy lírai ver-set és egy azonos témájú ismeretközlõ szöveget. Pl.: A Három kavics c. verset és A messzirõl jöttkavics c. ismeretközlõ szöveget. Mi indította közlésre a vers szerzõjét? Milyen gondolatot éb-resztett benne a kavicsok látványa? Miért mondja el nekünk? Mi volt a célja a szöveg írójának?Hogyan mondja el megfigyeléseit? Hogyan beszél a kavicsokról? Összehasonlíthatjuk még azAttila, a hunok királya c. prózát és az Éjjel a Tiszán c. verset. Mindkettõ megörökíti a híres hunvezér temetését: a monda alapos részletességgel, a lírai vers röviden, tömören. Aki nem ismertemeg a prózából a történetet, talán meg sem értheti a költõi képeket, a balladához hasonló tömörelõadást.

A szépirodalmi szöveg elemzésének algoritmusa1. A szöveg megismerésének elõkészítése, érdeklõdéskeltés2. Elsõ ismerkedés a szöveggel, esetleg elõzetes megfigyelési szempont adása3. Elsõdleges benyomások meghallgatása, a megfigyelési szempont számonkérése4. Részegységenkénti megbeszélés: az események megfigyelése, a szereplõk jellemének

tisztázása, szómagyarázatok, nyelvi érdekességek, a lényeg kiemelése, vázlat5. Összefoglalás: az író legfontosabb gondolata; újraolvasás

Az ismeretközlõ szövegek elemzésével kívánjuk elõkészíteni a könyvbõl való tanulást. Az alsótagozatos gyermekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodunk azzal, hogy nem pusztán tényeketközlõ, szakkifejezésektõl hemzsegõ szöveget olvastatunk velük, hanem érdeklõdést keltõ, színesstílusú ismeretterjesztõ olvasmányokat.

16

Ismeretterjesztõ olvasmányokat legtöbbször kérdéssor segítségével szoktunk földolgoztatni.Adatokra, tényekre, jelenségekre kérdezünk, tehát a szövegben kifejtett információkra. Ilyen tí-pusú szövegeknél kell gyakoroltatnunk a tanulókkal a kérdésföltevést.

Az ismeretközlõ szöveg feldolgozásának algoritmusa1. A szöveg önálló megismerése, témájának megállapítása2. Olvasás közben válasz keresése a szöveggel kapcsolatos kérdésekre, vagy kérdések meg-

fogalmazása a legfontosabb információkkal kapcsolatban3. A szöveg újraolvasása4. A tanultak összefüggõ elmondása a kérdések segítségével. Ha még nem menne: a lényeg

ismételt kikeresése válogató olvasássalAz ismeretterjesztõ szövegek földolgozásához kapcsolódik a kézikönyvek használata.

Hogyan használjuk szövegelemzéskor a munkafüzetet?A szövegelemzés legtöbbször a tanító és a tanulók közös munkájával valósul meg. A munka-

füzet feladatai viszont a tanórába illeszthetõ önálló munkáltatást teszik lehetõvé, ezért közvetle-nül személyhez szólnak. (Olvasd...! Írd...! Mondd...!) Némely feladat közös beszélgetésre szólítföl. (Válaszoljatok szóban a következõ kérdésekre!) Az utasítás után következõ kérdések a szö-veg lényegére világítanak rá. Fölhasználhatjuk õket megbeszélés közben vagy összefoglaláskor.Adhatjuk megfigyelési szempontnak a szövegrészek olvasása elõtt.

Néhol a feladatokat megelõzik a szöveg megértéséhez szükséges információk. Ezeket méga szöveg megismertetése elõtt érdemes elolvastatni.

Az elsõ feladatok kérdései rendszerint az egész szövegre vonatkoznak, ezért alkalmasak a szö-veg megismeréséhez társított megfigyelési szempontnak. Segítségükkel ellenõrizhetjük az el-sõdleges (globális) szövegértést.

Kívánatos, hogy a szöveggel való ismerkedés minél többször jelentse a tanulók önálló olva-sását. A megbeszélésre szánt verseket azonban a tanító mutassa be, mert így lehet a vers hangél-mény is. De fölolvashatja a tanító a hosszabb meséket, elbeszéléseket is, hogy több idõ maradjonelemzésükre. A szöveg meghallgatásakor a gyermekek gyakorolják a hallott szöveg megértését,és mintát kapnak a hangos olvasásra. Az sem elhanyagolható, hogy a felnõtt tolmácsolásábannyilvánvalóbb lesz a szöveg alapgondolata, fölismerhetõbbek a szereplõk érzelmei. Ezért olyanmûvet is mutassunk be, amelynek erkölcsi mondanivalóját, érzelemgazdagságát szeretnénk ér-vényre juttatni. Pl.: Lázár Ervin: Hóban. József Attila: Csoszogi, az öreg suszter. Illyés Gyula:Petõfi a csatatéren c. írását.

Második feladatként a szöveghez készült vázlatot találjuk. Ezt a részenkénti megbeszéléskorhasznosíthatjuk. A 3. osztály elsõ félévében még segítünk a szöveg szerkezeti részeinek fölisme-résében; hiszen megadott vázlat alapján kell gondolategységekre bontani. Ez a ráismerés szintje.A késõbbiekben hiányos vázlatot egészítenek ki a tanulók. Segítjük feladatvégzésüket azzal, hogya hiányzó utánit is elolvastatjuk, mert így könnyebb megállapítani: meddig tart a keresett rész,amelynek lényegét vázlatpontba kell sûríteniük. A késõbbi önálló vázlatkészítést képek vagykérdések segítik (Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelenti. Az idõjárás c. olvasmányok.)Máskor, a részek kezdetének és végének megadásával, a munkafüzet gondolategységekre bontjaa szöveget: a tanuló feladata a vázlatpontok megfogalmazása. (A fenyõfa c. olv.) Segítség nélkülivázlatkészítés a 3. osztály második félévében kezdõdik, igen egyszerû szövegeken. A vázlatok-ban jelöljük a nagyobb egységeket (bevezetés, fõ rész, befejezés), ezzel elõkészítjük az elbeszélõfogalmazás tagolásának megértését. A 3. oszt. tanév végi fölmérésében már megkívánjuk azönálló vázlatkészítést, de segítjük a gondolategységek határainak megadásával. Fölösleges a váz-latkészítés, ha 1-2 mozzanatból áll a mese (Az egér és az oroszlán); ha láncmese, mert egy-egy

17

kulcsszó viszi tovább a történetet (A macska és az egér); vagy ha a történet párbeszéd köré épül(Mátyás király és az öregember. A hiú király). Ezekben egyetlen esemény van; a párbeszédet kellmegérteni, megjegyezni.

A 4. osztályban azokhoz a szövegekhez érdemes közös vázlatot készíteni, amelyek többeseményt mondanak el, több helyszínen, különbözõ idõben játszódnak, ill. szereplõik változnak,ezért szerkezetük bonyolultabb. A vázlattal segítjük a tanulókat a fogalmazás fõ részének továbbitagolásában és az események elmondásában. Pl.: „Megsóztam” a tinókat. Virgonc. Mindennapi ke-nyerünk

Ebben az osztályban már kevesebb a megadott vázlat, így a tanulók többet készíthetnekönálló munkával. Segíti õket a munkafüzet tagolási sémája: ahány sora van a fõ résznek, annyiegységre érdemes bontani. (Pl.: Kellemes és hasznos tudományok) Az önálló vázlatírás gyakori hi-bája, hogy túl sok apró részre bontják a szöveget. Ezt akadályozzuk meg a vázlatpontok behatá-rolt számával. Az alsó tagozat utolsó évében megismerkednek a gyermekek másféle vázlattal is:többször kell eseményvázlatot készíteniük. Az anekdota kapcsán megismerik az események fölépí-tését: konfliktushelyzet, fordulat, a szereplõk közötti konfliktus megoldódik, a rövid történetetcsattanó zárja.

Mire használjuk a vázlatot? Megengedjük tanítványainknak, hogy segítségével (a vázlatotnézve, nem fölolvasva) mondják el a mesét, az elbeszélést. Elõzetesen fölolvastatjuk többször isa „Használd, ha lehet!” szógyûjteményt, amely a megjegyzésre érdemes szavakat tartalmazza.Így majd a gyengébb beszédképességû tanulóknak is sikerülni fog az események elmondása idõ-rendben, a legmegfelelõbb kifejezések alkalmazásával. Ez a sikerélmény mindenkit meggyõz ar-ról, hogy szükség van a vázlatkészítésre, föl lehet készülni a sikeres feleletre. A 4. osztályban aztis megkövetelhetjük, hogy memorizálják a vázlatot (gondolatmenetet). Különösen fontos ezolyan ismeretközlõ szövegeknél, amelyek a szaktárgyak tanulására készítenek föl.

A szöveget gondolategységekre bontva beszéljük meg. Egy-egy részt elolvastatunk – hango-san vagy magukban olvassák a tanulók –, majd megkeressük szereplõit, számba vesszük esemé-nyeit, megbeszéljük gondolatait, tisztázzuk ismeretlen szavainak jelentését. Fölhívjuk a figyel-met a nyelvi megfogalmazás szépségeire, érdekességeire, a bennük megbújó rejtett közlésekre.Közben megoldatjuk a kapcsolódó munkafüzeti feladatokat.

Az elsõ és a második osztályban olyan kérdéseket teszünk föl szövegelemzéskor, melyekre a vá-lasz egyértelmûen kifejtve (explicite) megtalálható a szövegben: csak meg kell keresni. A har-madik osztályos év eleji fölmérésben is ilyeneket fogalmaztam a Méhecske és a galamb c. mesé-hez: Milyen veszély fenyegette a mese fõszereplõit? Hogyan segítettek egymáson? A kérdésekrea felelet a szövegben is aláhúzható.

A munkafüzetben a Mese vagy valóság c. olvasmányhoz a következõ kérdések kapcso-lódnak: Hol élnek ma sárkányokhoz hasonló állatok? Mely állatok voltak a sárkányok õsei?Melyik fáról mondhatjuk ma is, hogy égig érõ? Ezekre a kérdésekre egy-egy szóval lehet felelni.A kérdések célja az, hogy információkat gyûjtsünk a szövegbõl. Ilyenkor a kérdés meg a válaszegyütt jelenti a közlést, ezért fölösleges azt követelnünk a gyermektõl, hogy ismételje meg a kér-désben elhangzottakat: hogy „egész mondatban” feleljen.

Az olvasástanulás legelején kérdéseink egy-egy szóra, mondatra utalnak. Harmadik osztály-tól azonban szaporítjuk az olyan kérdéseket, amelyekre a válasz csak burkoltan, értelemszerûen,kifejtetlenül (implicite) van benne a szövegben. A szöveg információit fölhasználva a tanulóknakkell kikövetkeztetniük a feleletet. A rejtett jelentés megkeresése fejleszti gondolkodásukat.Pl.: A hegy meg az árnyéka c. mesével kapcsolatban ez áll a munkafüzetben: Miért nem teljesülta hegy legfontosabb kívánsága? Ebben a mondatban két kérdés rejtõzik: Mi volt a hegy legfonto-sabb kívánsága? Miért nem teljesült? A mesében gyakran találunk utalást arra, hogy a hegy ha-

18

ragszik, mivel az emberek nem õt dicsérik, hanem a rajta lévõ fákat, bokrokat, patakot. Azért ké-ri a szelet, hogy takarítson le róla mindent, még az árnyékát is, hogy végre õt is észrevegyék.Vagyis a sok kívánsággal azt szeretné elérni: az emberek õt dicsérjék. Ez tehát a legfontosabbkívánsága; de ezt szó szerint nem találjuk meg a szövegben. Erre kell elõször rájönnie az olvasó-nak, csak utána következtethet tovább. Ha a hegy elõzõ kívánságai teljesülnek: tökéletesen ko-pasz lesz, majd úgy lekopik, hogy már nem is látszik, akkor nem lesz mit dicsérni rajta; azaz leg-fõbb kívánsága nem teljesülhet. Ezt a gondolatmenetet azért érdemes végigjárnunk, hogy kise-gítõ kérdéseket tudjunk megfogalmazni, ha a tanulók nem találják meg a logikus választ. Rejtettmondanivaló föltárását még nem várhatjuk ebben a korban. Jó eredmény az is, ha a tanító ilyenirányú kérdéseire felelni tudnak.

Fontos, hogy tanítványaink ne csak válaszolni tudjanak, hanem maguk is képesek legyenekkérdéseket megfogalmazni az olvasott szöveggel kapcsolatban. Aki jó kérdést képes föltenni, aza választ is tudja, következésképpen érti a szöveget.

Az ismeretlen szavak, kifejezések jelentésének három helyen nézhetnek utána a tanulók. Egyrészük az olvasókönyv végén, az Értelmezõ kisszótárban található. Ezeket az olvasmányokban*-gal jelöltük. A tanulóknak a több jelentés közül a szövegbe illõt kell megkeresniük. Így az újszót szövegkörnyezetével együtt könnyebb megjegyezni. Ebbe a szótárba azok a szavak kerültek,amelyek beilleszthetõk a köznyelvi szóhasználatba, vagy amelyek hozzátartoznak az adott témá-hoz. A régies kifejezéseket a szövegfeldolgozó munkalapokon szómagyarázatként találhatjákmeg a gyermekek. Ezeknek ismerete szükséges ugyan az adott szöveg megértéséhez, de nemmindegyiket érdemes mai szóhasználatunkba illeszteni. Akadnak olyan szavak is, amelyeknekjelentését rokon értelmû megfelelõkkel lehet pontosabban körülírni. Ezek a Mf. végén a Rokonértelmû szavak tárában kaptak helyet. Ismerõs sorozatban könnyebb õket megjegyezni, és job-ban érzékelhetõk árnyalati különbségeik.

Szókincsünk nagyobbik hányada többjelentésû, ezért a szavak aktuális értelmüket a szöveg-ben nyerik el. Gondolkozzunk, hogy mit jelent a harangozott szó! Figyeljük meg, hogyan válto-zik jelentése Csoszogi, az öreg suszter c. elbeszélésben! „A kabát alatt lógott a nadrág; szára vé-ge ott harangozott tenyérnyire a boka fölött.” Ez a példa is bizonyítja, hogy félrevezetõ lehet, haszövegtõl függetlenül magyarázzuk a szavakat. Akkor járunk el helyesen, ha a gondolategységekrészletes megbeszélésekor tisztázzuk az ismeretlen szavak, kifejezések jelentését. Még inkább állez azonos alakú szavak esetében.

A szövegértést is fejlesztjük, ha az ismeretlen kifejezést a szövegkörnyezet segítségével ér-telmezzük. A Rákóczi harangja c. írásban olvashatjuk. „A tárogató volt a kurucok hangszere.Fújták a tábortûz mellett...” „... az ellenség kihirdette, hogy össze kell törni minden tárogatót. Elköll égetni! Ne maradjon a veszedelmes hangszerbõl egyéb, csak hamu.” Mit tudtunk meg a szöveg-bõl a tárogatóról? Fából készült fúvós hangszer a kuruc idõkbõl. Az adott szöveg megértéséhezennyi éppen elég.

Nem érdemes minden ismeretlennek ítélt szó magyarázatával foglalkoznunk, hiszen néhamagában a szövegben találjuk meg az értelmezést. Pl.: A csodálatos erdõ c. elbeszélésben elõ-fordul a v a r a n g y szó; a továbbiakban így folytatódik a róla szóló bekezdés: „A napokbanébredhetett téli álmából, és most útban van a tavacska felé, ahol minden tavasszal petézéshezgyülekeznek a b é k á k .” Láthatjuk, hogy a szövegben megtalálható a keresett szó köznyelviszinonimája, fölösleges lenne ezt külön megmondanunk. Inkább kerestessük meg a gyerekekkel,s ezzel szoktassuk rá õket a figyelmes olvasásra!

Arra is találunk példát, hogy körülírással magyaráz meg valamit az író. Pl.: A medvék ere-dete c. mondában a t e n g õ d t e k kifejezést. „Nagyon szegények voltak, még kenyérrel selakhattak jól soha. Csak tengõdtek nagy nyomorúságosan, még tüzelõjük se volt, hogy begyújt-hassanak.”

19

Szómagyarázat alkalmával nem elég megértetni az új szó jelentését, szükséges kiejtését isgyakoroltatni, hogy hangalakjával, artikulációjával együtt rögzüljön a tanulók emlékezetében.Tisztázzuk helyesírását is, mielõtt más mondatban alkalmazzuk! Így többször foglalkozhatunka megtanulandó kifejezéssel:

1. Szövegelemzés közben tisztázzuk jelentését.2. Begyakoroltatjuk helyes ejtését, írását.3. Az olvasmány elmondásakor szövegbe illesztetjük.4. Önálló mondatot alkottatunk vele.

Így a szavak jobban beépülnek a gyermekek szókincsébe. Szövegkörnyezettel együtt vanremény tartós megjegyzésükre. A Mf. 3. feladataiban találunk nyelvi elemzést, használtatunk szótá-rokat.

A részenkénti megbeszélés után egy összefoglaló szemponttal újra szintetizálnunk kell a szét-tördelt szöveget. Pl. A „kék madár” c. elbeszélésnél a munkafüzet elsõ feladatának kérdéseithasználhatjuk erre a célra. Vagy feladatul tûzhetjük ki, hogy keressék meg a szövegben: mi volta fiúk számára a „kék madár”. Valóságos madárról van -e szó? (A vonzó, ismeretlen táj megis-merése) Megkapták-e a kék madarat? Teljesült-e a vágyuk? Miért nem? Vágytál-e már te is „kékmadár”-ra? Kívántál-e olyat, ami elérhetetlen?

Ha rövidebb a szöveg, és marad még idõnk, érdemes az egészet vagy egy lényeges részét új-ra elolvastatni.

Önálló szövegföldolgozást ne csak fölméréskor végeztessünk a tanulókkal, mert szokniukkell a kitartó munkát! Önálló szövegföldolgozásra alkalmas vázlatok a 3. osztályos Mf.-ben:Van-e elég víz a földön? Hogyan ismerte meg az ember a tüzet? Az Országos MeteorológiaiSzolgálat jelenti. István király ítélete. A Les-hegy. Kinizsi. A tornaóra. A 4. osztályban: Kellemesés hasznos tudományok. A rátóti csikótojás. A levéltárca. Pilleruha. A Mátra. Az áruló jutalma.A Búcsúszimfónia. Damjanich tábornok vacsorája.

Elõször túl könnyû feladatnak látszik a szövegértés ellenõrzése feleletválasztásos kérdé-sekkel, hiszen a kérdésekre nem kell megfogalmazni a választ, csak alá kell húzni a megadottfeleletek közül a jót. Ez a feladattípus akkor gondolkoztató, ha mindhárom válaszban van valamiigazság, és közülük a legmegfelelõbbet kell kiválasztani. Ahhoz szoktatjuk a 9-10 éves gyerme-ket, hogy a szempontok közül ne csak egyet vegyen figyelembe, hanem összefüggéseiben vizs-gálja a szöveget. Ahhoz, hogy tudjon figyelni a részletekre is. Közben rákényszerítjük a kérdéspontos értelmezésére. Az áruló jutalma c. elbeszéléshez a következõ kérdés kapcsolódik:

Miért ölette meg Ali basa a vargát, akinek a gyõzelmet köszönhette?a) Hálátlan volt.b) Nem akarta megadni az ígért aranyakat.c) Megvetette azt, aki hazáját és népét elárulja.

Ahogy a basa a vargával beszél, abból kiderül, hogy lenézi. Eltemetteti vitéz ellenfelét; ebbõl lát-szik, hogy megbecsüli azt, aki hazájáért áldozza életét. Becsületességét bizonyítja azzal, hogyfölneveli a várból hozzá küldött két árvát, bár azok az ellenség gyermekei.

A dramatikus játéka szövegek reprodukálásának legeredményesebb formája. Alapos elõkészítést igényel.

A szövegelemzõ órán tisztázni kell a szereplõk tulajdonságait, cselekedeteinek indítékait,a mû hangulatát. Így várhatjuk csak el a tanulóktól, hogy képesek legyenek a szerepbe beleélnimagukat: tudjanak a szereplõ jellemének megfelelõen beszélni, metakommunikációs jeleket adniés venni, az események fordulatai szerint mozogni. A szöveget átfogalmazhatják, csak a leglé-nyegesebb mondatokat kell szó szerint megjegyezniük. Pl.: a Ludas Matyi c. mesébõl Matyi fe-

20

nyegetését és a verések utáni mondandóját. Ezek foglalják össze a történet lényegét, érdemesmegjegyezni õket. Hosszabb gyakorlat után azt is megkívánhatjuk, hogy iktassák ki a mesélõt, ésaz õ szövegének lényegét is a szereplõk mondják el.

Készüljenek a gyermekek a dramatikus játékra maguk alkotta csoportokban! Ne kívánjuktõlük, hogy a történetet már megismerésének napján rögtön eljátsszák! A szerepléshez fölöslegesjelmezbe öltözniük; de jó, ha néhány jelzésszerû ruhadarabot, tárgyat használnak. (Pl.: LudasMatyi libatollas kalapot, egy tarisznyát és egy botot; ácsmesterként keménypapírból kivágottszekercét; orvosként szemüveget, táskát; lókupecként egy nagy pénztárcát.) A libákat is gyere-kek alakíthatják. Aztán „átváltozhatnak” erdei fákká, favágókká. A „csodadoktor” õket küldhetia következõ jelenetben gyógyfüvekért. Belõlük kerülhetnek ki késõbb a vásározók is. A színpad-nak szánt teret az osztályban található tárgyakkal rendezhetjük be. A pad lehet a deres, de a föl-desúr ágya is. A külsõségek helyett maga a játék legyen illuziókeltõen hiteles. Kövesse az elõ-adást mindig közös értékelés!

A 3. osztályban bármelyik mesét el lehet játszatni. A mondák közül a következõket ajánlom:A kolozsvári bíró. Mátyás király és a varga. István király ítélete címûbõl azt a jelenetet, amely-ben a besenyõk panaszt tesznek a királynál; végül eljátszhatják Kinizsi találkozását Mátyás ki-rállyal. Dramatizálásra alkalmas elbeszélés: A kis bicebóca. 4. osztályban elõadhatók a tündér-meséken kívül: A rátóti csikótojás. A bolondfalviak malomba mennek. Az igazságtevõ nyúl; to-vábbá anekdoták, viccek, népi játékok. Jól bontható szerepekre a Mindennapi kenyerünk c. ésA kevély Kereki c. elbeszélés.

Beszéd- és olvasásgyakorlás

A hangos olvasás fejlesztése párhuzamos a beszédtechnika gyakorlásával. 1. osztálybana pontos olvasás kialakítása volt a célunk; ezt alapozta meg a hangok, a szótagok, a szavak he-lyes ejtése. 2. osztályban a helyes olvasás gyakorlásával bõvítettük a feladatokat; ez a hangkap-csolatok helyes ejtését jelentette. A 3. évfolyamon szeretnénk elérni, hogy minden tanuló térjenát a folyamatos olvasásra. A folyamatos olvasáshoz szükséges a szavak, a szószerkezetek gyorsfölismerése, az olvasottak jelentésnek megfelelõ tagolása, az összetartozó szerkezeteknek egy le-vegõvétellel való megszólaltatása. Vagyis a folyamatos olvasás meglévõ alapkészségekre épül,úgymint: az olvasás jelrendszerének biztonságos dekódolása, a szövegértõ olvasás és a megfelelõlégzéstechnika. 4. osztályban a kifejezõ olvasást gyakoroltatjuk a jelentésnek megfelelõen al-kalmazva a mondat- és szövegfonetikai eszközöket.

Ezeket a készségeket az olvasástanítás kezdetétõl alakítjuk, de továbbfejlesztésükre is szük-ség van. Ezért végeztetünk az olvasni tanuló gyermekekkel olvasástechnikai gyakorlatokat, ame-lyek a munkafüzetek Beszéd- és olvasásgyakorlás c. fejezetében találhatók. Adjunk idõt elõzetesbegyakorlásukra néma szájmozgással, csak utána kérjük számon hangos olvasással! Ezek a gya-korlási módozatok bármely tanítási programban eredményre vezetnének, de meghatványozza si-kerüket az, hogy szóanyagukat az ABC-ház olvasókönyveibõl válogattam. Ezért javaslom, hogya gyakorlóóra elõzze meg azoknak az olvasmányoknak megismerését, amelyekbõl nyelvi anya-guk való. (Ebben kellõ eligazítást nyújt a gyakorlólapok számozása és a Tanmenetjavaslat.)

A 3. osztályos gyakorlólapok elsõ feladatai a helyes légzéstechnikát és a tagolást szorgalmazzák.Álló egyenesek jelzik a szünetek helyét – vagyis a tagolást –, a | rövid szünet éppen csak megszakítá-sa a folyamatos beszédnek; a || hosszabb szünet levegõvételre alkalmas idõtartamú.

A feladatok nyelvi anyaga legtöbbször szólás vagy közmondás, amely tartalmában kap-csolódik az utána földolgozandó olvasmányhoz; ezért számon lehet kérni vele kapcsolatban a szö-vegértést is. Elsõ feladatként olyan verseket is olvastatunk, melyeknek áthajló sorai a jelentésnekmegfelelõ tagolásra irányítják a figyelmet.

21

A tanév második felében a szövegekbõl kiragadott összetett mondatok olvasását gyako-roltatjuk. Az adott mondatok átstrukturálásával egyre hosszabb szövegrészeket kell elmondaniuka tanulóknak. Ez fejleszti légzéstechnikájukat, és mintául szolgál a gondolatok változatos meg-fogalmazására is. A mondatok átfogalmazásával megváltoznak a szerkezetek, máshol kell szü-netet tartani, mást kell hangsúlyozni. Ez a gyakorlattípus növeli az olvasó alkalmazkodását akülönbözõ szerkezetekhez, és érzékennyé teszi a váltásokra. Mivel a mondat alapjelentésévelmár tisztában van, fölfigyelhet a kisebb változások okozta jelentésmódosulásokra: finomodikszövegértése. A mondatban szereplõ szók tövét többször fogja elolvasni, ezért egyre gyorsabbanismeri föl õket; viszont a változó toldalékok pontos olvasásra szorítják. A változatosság kizárjaaz unalmat, a technikai gyakorlatok monotóniáját: hatása sokrétû. Ez a feladat hasznosabb, mint-ha a tankönyvi szöveget többször is elolvastatnánk.

A tanév vége felé gyakran olvastatunk a gyermekekkel olyan szöveget, amelyet önállóan kelltagolniuk. A tudatos tagolás érdekében már jó elõre tisztázandó az írásjelek szerepe.

A mondatzáró írásjeleknél (. és !) hanglejtésünk ereszkedõ, hosszabb szünetet tartunk, ez-alatt pótoljuk az elhasznált levegõt. (Alaplevegõ) A kérdõjellel záródó mondatok dallamára azereszkedõ hanglejtés akkor igaz, ha van bennük kérdõ névmás vagy kérdõ határozószó, illetve -ekérdõszócska. Pl.: Mit nézeget az úr ezeken a fákon? Emlékszik-e, hogy mit ígértem? Ugye be-váltottam a szavamat? Ha a kérdésre utaló nyelvi elemek hiányoznak, akkor a beszédben emel-kedõ-esõ hanglejtéssel hívjuk föl a figyelmet a mondat kérdõ jellegére. Pl.: Nem volt elég?

A pontosvesszõ a mondaton belül rendszerint tömbhatárokat jelöl; a kettõspont után ma-gyarázat, következtetés, kifejtés áll: kiemelésére szünetet kell tartanunk. Ilyenkor azonban meg-tartjuk hangunk magasságát, és ha szükséges, kevés levegõvel pótoljuk az elhasználtat. (Lopottlevegõ: orron-szájon át végzett gyors légvétel.) A vesszõnél nem mindig kell megállnunk, de en-nek szabályait még nem értenék meg a gyermekek, mert a szükséges nyelvtani ismereteknek nin-csenek birtokában. A mellérendelõ összetett mondatok tagjait elválasztó vesszõnél kötelezõ a szü-nettartás, más esetekben alternatív; az azonos mondatrészek fölsorolásakor fölösleges. A bonyolul-tabb mondatok tagolását inkább mutassuk be!

A vesszõ fontosságát és tagoló jellegét úgy érzékeltethetjük leginkább, ha teljesen azonosmondatokban különbözõ helyen alkalmazzuk ezt az írásjelet; de nem indokolatlanul.

Pl.: Ismét szólt valaki, menjen el hozzájuk.Ismét szólt, valaki menjen el hozzájuk.

Beszéljük meg közösen az ilyenféle mondatoknak a vesszõhasználat következtében változó je-lentését! Az ilyen próbálkozások meggyõzhetnek mindenkit a vesszõnek a szöveg értelmezésé-ben betöltött szerepérõl. És érzékennyé tehetik az olvasót a jelentések megkülönböztetésére.

A harmadik osztályosoknak nehézséget jelent a hosszú mondatok folyamatos olvasása, ezértelõkészítjük bõvülõ szószerkezetek gyakorlásával. Ezekben egyre több szót kell elmondani egylevegõvétellel. Az ismert elemekbõl fölépülõ bõvített vagy összetett mondatot könnyebb lesz ta-golni és olvasni a gyengébb tanulóknak is. Pl.:

abban a pillanatban földhöz vágtaabban a pillanatban | a harminc majom földhöz vágtaabban a pillanatban | a harminc majom földhöz vágta a kalapjátHát abban a pillanatban | a harminc majom is földhöz vágta a kalapját.

csillapíthatná étvágyadatcsillapíthatná étvágyadat egy kis egércsillapíthatná hatalmas étvágyadat egy kis egérEgy ilyen kis egér, mint amilyen én vagyok, úgysem csillapíthatná hatalmas étvágyadat.

22

A begyakorolt szószerkezetekbõl mondatokat építünk, a mondatokból pedig szöveget. A fo-lyamatosan olvasott mondatok megkönnyítik a gyermekeknek a sorváltást, hiszen ráismerneka szószerkezetre. Viszont figyelniük kell a toldalékolásra. Pl.:

varázsvesszõ érintése, tündérek lovának patkónyoma, viaskodó sárkány farkának csapásaa hegyekben fakadó források az állatok lábnyomából fakadó források

A hegyekben fakadó forrásokról olvastam a mesékben. || Az egyik forrás | varázsvesszõérintésére fakadt a sziklából. || A másik | tündérek lovának lábnyomából tört fel. || A harmadik |viaskodó sárkány farkának csapására buggyant elõ.

Egy-egy szerkezet elejére nyomatékot helyezünk, ezek is tagolják a szöveget, és ritmusossáteszik a fölolvasást.

A hangsúlyok a szöveg értelmezésében is szerepet kapnak, a mondat lényeges részeit emeljükki velük. Megkülönböztetünk fõ- és mellékhangsúlyt (kétszeres és egyszeres aláhúzás); de a gye-rekektõl csak a bejelölt esetben kívánjuk meg a különbségtételt. Ha maguknak kell a hangsúlyosmondatrészeket megkeresniük, megelégszünk egyfajta hangsúllyal is. A hangosan olvasó szö-vegértését igazolhatja: a szöveghûség (pontos olvasás), a helyes tagolás és a hangsúlyozás.

A folyamatos olvasás fejlesztése mellett gondoznunk kell az eddig kialakított készségeket is.A helyes artikulációt célzott mondókákon, úgynevezett nyelvedzõkön gyakoroltatjuk. De a he-lyes ejtést összekapcsolhatjuk a tagolással is. Pl.:

Nem az ekét, hanem a zekét kereste.Nem a zûrbõl, hanem az ûrbõl jött.

A hangos olvasás gyakorlatai között bõven akadnak olyanok, amelyekben bizonyos szavaksûrûn elõfordulnak. Márpedig azonos szóképek gyakori látása fejleszti a néma olvasást. A gyak-ran látott szóképek, szószerkezetek elraktározódnak a tudatban, maga a grafikus kép rögtön föl-idézi a jelentést. A néma olvasás azért is gyorsabb a hangosnál, mert nem lassítja az artikuláció.Minél több szóképet, szerkezetet képes valaki néma olvasással megérteni, annál gyorsabb leszolvasása. Harmadik osztályban a kívánatos olvasási sebesség: 150 szótag/perc.

A gyorsolvasáshoz sem kapcsolódik artikuláció – szemmel fogjuk föl a nyelvi jeleket –, te-hát a gyorsolvasás néma olvasást is jelent. Alkalmazásával minél rövidebb idõ alatt igyekszünkmegérteni a szöveg jelentését.

A gyorsolvasáshoz speciális technikai gyakorlatok kapcsolódnak:a) A szem látószögének növeléseb) A perifériás látás élesítésec) A fixációs távolság növelése

A gyorsolvasás kidolgozói szerepeltetik még gyakorlatrendszerükben a szóoszlopokban történõhibakeresést. Az alsó tagozatban ettõl a feladattól eltekintünk; mivel a 9-10 éves gyermek tuda-tában még nem rögzültek biztosan a pontos szóképek, megzavarhatná helyesírásukat. Alkalmaz-zák még az értelmezõ szótár használatát és a szövegfeldolgozás menetének begyakorlását, mi ezta szövegelemzéssel összekapcsolva végeztetjük.

Az olvasás alatt a szem mozgása nem folyamatos, hanem ugrásokat végez. A fixációs pontonmegpihen, ott a legélesebb a látás; tõle jobbra és balra – a perifériákon – már csak elmosódottképet érzékelünk. A gyakorlott olvasó egy-egy szószerkezetet fixál, ennek jelentését fölfogva ug-rik a következõre. Ha ismerõs a szerkezet, nem szükséges minden szavát elolvasnia, jelentésétúgy is megérti. Az elmondottakból világossá válik, miért szükséges a szem látószögének növelé-se, és a perifériás látás élesítése.

A gyorsolvasás célja: a szöveg lényegének minél rövidebb idõ alatti megértése. Ezt olyangyakorlatokkal kell elõkészítenünk, amelyeket szövegértelmezéssel kapcsolunk össze.

23

A gyakorlólapok 2. feladatai az olvasmányok, versek meghatározott szempontok szerintgyûjtött szóanyagát tartalmazzák. Ismételjük velük a kiejtéstõl eltérõ írásképû szavak helyes ejté-sét. Az elõzõ évi szempont mellé most egy újabb is társul: a szem látószögének növelése. A sza-vak közepére kell tekinteni, így a piramis alakú elrendezés kényszeríti az olvasót az egyre hosz-szabb szóképek egy rátekintéssel történõ olvasására. Ugyanezt lehet naponta gyakoroltatni az1. félévi munkafüzet utolsó lapján található ábrával. A vonalak közepére kell nézni úgy, hogyközben lássuk a kezdõ- és a végpontjukon elhelyezkedõ ábrát vagy számot. A szavak olvastatásaután rövidebb szószerkezeteken, mondatokon végeztetjük ugyanezt. Mindig a rövid szólás köze-pére kerüljön a fixációs pont, így lehet az egészet egy tekintettel átfogni, elsõ és utolsó szavátösszeolvasni.

• (A pont jelöli ki a középtengelyt.)Okos, mint a kos.Makacs, mint az öszvér.Fürge, mint a gyík.Lassú, mint a csiga.

Egy nyelvi játékkal is megismertetem a tanulókat. Olyan kéttagú szavakat írtam le, melyeknekelsõ és utolsó szótagja közé további szótagokat iktatok be, és így értelmes kifejezéseket kapok.Mivel a hosszú szó eleje és vége már ismert, a gyermek önkéntelenül a szókép közepére nézvekeresi az új szótagokat. Azt teszi, amit a technikai gyakorlat kíván: középre tekintve az egészegységet egy pillantással ragadja meg. Közben gyakorolja a szövegben is elõforduló hosszú szó-képek olvasását. Pl.:

énekélettelennek

megértmegóvásáért

körbõlkörnyezetükbõl

kötéskörültekintés

kibenkihalófélben

A perifériás látás fejlesztésére a tévé Szerencsekerék c. mûsorából ismert játékot alkalmazom.Olyan összetett szavakat kell kitalálni, amelyekben van egy közös elem. Ha a három szót egy-szerre fogom be a látótérbe, gyorsabban jutok a megoldáshoz. Pl.:

pulyka barnavörös

pulykavörösvörösbarna

csirke csontcomb

csirkecombcsirkecsontcombcsont

A hasonló 4. osztályos feladatok más elrendezésben, de ugyanazt a célt szolgálják.

horgászbothorgászbotkormány

csodaszépcsodaszépirodalom

villámgyorsvillámgyorsvonat

Fogd át tekinteteddel egyszerre mindhárom szót, és olvasd õket sorban! Alkotóelemeik felhasz-nálásával találj ki egy negyediket! Aki egyszerre több sort is képes látni, annak könnyebb, gyor-sabb a sorváltás.

mesemesevilágmesevilágirodalom

meseirodalom mesemesejátékmesejátékfilm

mesefilm

boszorkányboszorkánybarlangboszorkánybarlangkutató

sárkánysárkányrepülõsárkányrepülõgyík

24

A fixációs távolságok növelését bõvülõ szószerkezetek egymás mellé helyezésével érhetjük el.Mivel a szerkezetek közepére kell tekinteni, egyre nagyobb ugrást kell végeznie a szemnek, hogya hosszabb szerkezeteket egy rátekintéssel befoghassa. A fixáció helyét a szerkezet fölötti pontjelzi.

•hon

•honfoglaló

•honfoglaló õseink

•honszerzõ Árpád vezér

•honfoglalás

•a honfoglalás mondái

•a honfoglalás évfordulója

Csalimese

Hol volt, hol nem volt,az Óperenciás-tengeren is túl, Szent Gellért hegyén innen volt,

volt is, nem is, de csak mégis kellett annak lenni,volt a világon egy szegény asszony,

annak volt egy tojása.Ezt a tojást felvitte egy hegyre, onnan meg legördítette.

A hegyre felvitte meg legördítette,a hegyre felvitte meg legördítette,

a hegyre felvitte meg legördítette...

A Csalimese középre rendezett hosszabb, rövidebb szószerkezeteivel tágítja a szem látó-szögét, és gyakoroltatja az összetartozó szövegrészek fixálását. Ugyanezt a célt szolgálja a Szó-ból szólásmondás elnevezésû nyelvi játék. Csak az összetett szót szabad nézni, úgy kell kitalálniaz alatta lévõ letakart mondatot. Az összetett szó tagjai szerepelnek a szólásban v. a közmondás-ban.

aranyesõMájusi esõ aranyat ér.

medvebõrElõre iszik a medve bõrére!

A rövid sorokból álló verset függõleges szemmozgással olvashatjuk, ahogy egy-egy sort fixá-lunk, perifériás látással az alatta levõt is befogjuk. Erre alkalmas verset nemcsak a Mf.-ben, ha-nem az Ok.-ben is találhatunk. (Dióverés. Vakáció elõtt. Kukoricapattogatás stb.)

A kifejezõ olvasást tankönyvi szövegbõl vett rövid mondatokon gyakoroltatjuk. Amikor sorkerül a szöveg olvasására, el kell dönteni, hogy melyik megszólaltatási mód illik oda.a) Szólaltasd meg a következõ mondatokat! Gondolj arra, milyen szándékkal mondhatták!

Nem megyek én ahhoz! a) Elutasító. b) Dicsekvõ. c) Méltatlankodó. d) FölcsattanóElmegyek én ahhoz! a) Beletörõdõ. b) Közlõ. c) Lelkesedõ.

b) Olvassátok el a Lányom, lányom kezdetû népdalt szereposztással! Az édesanya kedveskedvebeszél lányához, mert szeretné, ha férjhez menne. Hogyan válaszolhat a leány?

c) Add elõ egyedül mindkét szereplõ szövegét! A következõ szavakat kell megjegyezned, hogyemlékezz a sorrendre: kovács, takács, János, diák.

Hangerõnk fokozását (mérséklését), a beszédtempó gyorsítását (lassítását) vagy bármelyik szö-veg- és mondatfonetikai eszközt mindig a célnak megfelelõ szövegben gyakoroltatjuk.

25

A 4. osztály második félévében újabb feladattípusokkal ismerkednek meg a tanulók. A Mon-datlékelés - mondatépítés a mondat lényeges részeinek kiemelése; illetve megadott mondatokegybeszerkesztése az ismétlõdõ részek elhagyásával. A feladat normál és vastag betûtípussalszerkezetekre bontja a többszörösen összetett mondatot. Az ismételten leírt mondatban, mindiga vastag betûvel szedett részeket kell összeolvasni.

A Mátra egyik szép völgyében, sûrû fenyvesek között bújik meg Parád, a legrégibb ma-gyar fürdõhely.

A Mátra egyik szép völgyében, sûrû fenyvesek között bújik meg Parád, a legrégibb ma-gyar fürdõhely.

A Mátra egyik szép völgyében, sûrû fenyvesek között bújik meg Parád, a legrégibb ma-gyar fürdõhely.

A Mátra egyik szép völgyében, sûrû fenyvesek között bújik meg Parád, a legrégibb magyarfürdõhely.

A vastag betûs részek összeolvasásakor redukált, mégis értelmes mondatot kapunk. Az ígykiemelt részek irányítják a szemmozgást, kijelölik a fixációs pontokat. A szem a megszokottszerkezeteket fixálja, ugrik egyikrõl a másikra. (Gyorsolvasás) Ami egyik vastag betûs részbensem szerepel, az a gondolatok kapcsolására szolgál, vagy pontosító, részletezõ elem. A sokszorlátott szóképek, szerkezetek a néma olvasás szintjére lépnek. Az utolsó változatban már nincskiemelés, a külön-külön megismert szerkezeteket összeépítjük, folyamatosan olvassuk. Mire azolvasó eljut a teljes összetett mondat megszólaltatásáig, már jól begyakorolta szerkezeteit, ezértképes lesz a lényeges részeket különválasztani a közbevetésektõl: helyes tagolással, hangsúlyo-zással, hangmagassági váltással. Ez a feladattípus komplex módon fejleszti a képességeket.Gyakoroltatja az olvasástechnikát (néma és gyorsolvasás); megteremti a kifejezõ olvasást, mertelõsegíti a szövegértést (lényegkiemelés); mintával szolgál a szerkezetalkotásra valamint a szer-kezetek összekapcsolására; ezzel segíti a szövegalkotást.

A Stilizálási feladatban az aláhúzott szavakat v. szerkezeteket cseréljük szinonimákkal.A mondatot annyiszor olvassuk el, ahányszor helyettesíteni tudjuk benne az aláhúzott részt.Mivel a helyettesítendõ szinonima a sor végén található: a szemnek a mondat aláhúzott részétõla sor végére, majd vissza kell ugornia – a gyors fixálást alkalmazva, hogy az olvasás folyamatos-sága ne szakadjon meg. Ennek teljesítését az teszi könnyebbé, hogy a mondat szerkezete nemváltozik. A feladat erõteljesen fejleszti a kifejezõképességet is.

Csak másnap jutottunk el a Nagy-falig. (a következõ napon)

Csak másnap jutottunk el a Nagy-falig. (értünk el, hatoltunk el, vergõdtünk el)

Csak másnap jutottunk el a Nagy-falig. (értük el a Nagy-falat)

A Mondjuk így – mondjuk úgy! feladatban azonos jelentésû mondatokat fogalmazunk megváltozó nyelvi eszközökkel. Szerkezetváltáskor a kapcsolódó mondatrészek toldalékolása is mó-dosul. Fontossá válik a pontos olvasás.

Az öreg Buzogány András évente meglátogatta fiait.Az öreg Buzogány András évrõl évre meglátogatta fiait.Az öreg Buzogány András minden évben meglátogatta fiait.Az öreg Buzogány András minden évben ellátogatott fiaihoz.Az öreg Buzogány András egy évben se mulasztotta el fiai meglátogatását.Nem múlt el év úgy, hogy az öreg Buzogány meg ne látogatta volna két fiát.

26

A Mondjuk így – mondjuk úgy! feladat – sok egyéb mellett – a szerkezetek gyors fölis-merését, a hozzájuk való alkalmazkodást is gyakoroltatja. Ezzel elõkészíti ismeretlen szövegek„blattoló” olvasását. A 4. osztály 2. félévében a jobb képességû gyermekeknek meg kell próbál-niuk ismeretlen szövegek fölkészülés nélküli olvasását. A Tanmenetjavaslatban tettem erre vo-natkozó javaslatokat.

A Beszéd- és olvasásgyakorlás 4. feladatainak rövid szövegei közül válasszanak maguknaka tanulók 2-3 könyvnélkülit! A többi olvasását úgy gyakorolják be, hogy fölolvasás közben kitudjanak tekinteni a szövegbõl.

Láthattuk, hogy a technikai gyakorlatok kivétel nélkül kapcsolódnak szövegértéssel, és meg-határozható készségeket fejlesztenek. Ezért követeljük meg a gyengébb olvasóktól is hibátlan ol-vasásukat. Ezeket gyakorolják sokszor, ne az olvasmányokat! A szövegeket annyiszor olvassákel, hogy be tudjanak számolni róluk.

Tudjuk, hogy az olvasmányok hangos reprodukálására is szükség van, mert hosszabb szö-vegrészek folyamatos olvasása más követelményt állít a tanulók elé, mint 1-2 mondaté. A mon-datok közötti tagolást is gyakoroljuk ezzel. Nem bizonyos, hogy egy kiemelt mondat visszahe-lyezve szövegkörnyezetébe ugyanolyan hangsúlyokkal szólal meg, mint magában, hiszen a na-gyobb egységben módosulhat jelentõsége a többi mondathoz képest.

Olyan gyakorlási módokat alkalmazzunk, amelyek nemcsak ürügyet adnak az olvasásra, ha-nem tudatosan fejlesztik a szükséges készségeket! Lehet, hogy a „tévés” olvasás motiváló, detechnikai szempontból nincsen jelentõsége. A „staféta”-olvasás éppen a mondatok közötti fo-lyamatosságot szakítja meg. S ha a felelõnek kell szólítania a következõ olvasót, akkor nem arrafog figyelni, hogy hibátlanul, a tanult követelményeknek megfelelõen olvasson, hanem arra,hogy kit szólít majd föl. A „szótagnyelõ” vagy a „szóismétlõ” gyakorlási mód pedig határozottana folyamatos olvasás ellen hat.

Ezen a fokon megkérdõjelezhetõ a karban való olvasás is, ha ezt prózai szövegen végzik(„rádiózó”, „duzzasztó”, „apasztó”). Mivel különbözõ tempóban, eltérõ ritmusban beszélünk,olvasásunk is különbözõ tempójú: még az azonos szinten olvasóké is. Ha közösen kell olvasni,akkor az elnyújtott, ritmustalan lesz. A karban való olvasás helyett a követõ olvasást kívánjukmeg tanítványainktól. A hangosan olvasót kövessék néma olvasással! A technikai feladatokatpedig elõször gyakorolják magukban: néma artikulációval; azután kérjük tõlük számon!

Technikai gyakorlatokat ismertettem; de közben azt is bemutattam, hogy elválaszthatatlantõlük a szövegértés. Ez a képesség nemcsak szövegelemzéssel fejleszthetõ.

Az olvasási gyakorlóórák fölépítése rendkívül változatos lehet. A technikai feladatok mellettidõt kell szánni szövegek olvastatására, beszéltetésre, memoriterek számonkérésére, dramatizálásrais. Ne maradjon el az elõzõ órai olvasmány számonkérése! A tanulókat tartós aktivitásra kész-tetjük, ha dinamikusan váltja egymást a frontális, az önálló és a csoportos munkaforma.

A szövegalkotásszóbeli és írásbeli fogalmazást jelent.

Az írásbeli fogalmazások készítésével párhuzamosan mindkét osztályban gyakran kerül sorszóbeli szövegalkotásokra is. Beszámolnak a gyermekek élményeikrõl, tapasztalataikról, meg-figyeléseikrõl. Összefüggõ szöveget alkotnak képrõl, képsorról. Dramatizálják a meséket, az el-beszéléseket. Mindezeket a magyarórák láncolatába építette be a Tanmenetjavaslat. A szóbanelhangzó szöveg azonban nem alkalmas arra, hogy változatlanul leírják, hiszen áradóbb, bõvebb,esetleg ismétlésekkel terhelt. Az írásbeli fogalmazással szemben más követelmények vannak, ésezeket meg kell ismertetnünk tanítványainkkal.

Az írásbeli fogalmazás tanítását olvasásórákon alapozzuk meg. A mûfajok jellemzõinektisztázása önálló, tudatos szövegalkotásra készíti föl tanítványainkat. (Elbeszélõ fogalmazás írása,

27

mesealkotás). Bõvítjük, pontosítjuk a tanulók szókincsét. Alternatív megfogalmazásokra tesszükképessé õket rokon értelmû kifejezések megismertetésével. Az olvasástechnikai gyakorlatok isalkalmasak a kifejezõképesség gazdagítására. (Hogyan lehet ugyanazt a gondolatot többféle-képpen megfogalmazni? Miként kerülhetjük el a funkciótlan szóismétléseket? Hogyan lehet többmondatot összekapcsolni? Stb.) Ezek a gyakorlatok nyelvi mintául szolgálnak az önálló mondat-szerkesztésekhez, -kapcsolásokhoz.

Szövegelemzéskor megfigyeltetjük az írott szöveg jellemzõit: címét, témáját, tagolását, mû-faját. A párbeszéd lejegyzését már 3. osztályban tudatosítjuk. Az elbeszélésben ennek egysze-rûbb változatát alkalmazzuk: csak az idézett mondatot írjuk le, mintha élõbeszéd lenne.

A vázlatkészítés alkalmas arra, hogy elõkészítse az önállóan szerkesztett szövegek tagolását.Ezért a 2. félévben az olvasmányok vázlatpontjai elõtt jelöljük: bevezetés, fõ rész, befejezés. Ígymaga a forma is fölhívja a figyelmet az új bekezdésekre. Szövegelemzések közben tapasztalatiúton tanítjuk, hogy tartalmilag mi kerülhet az egyes részekbe.

A 3. osztályban tanévkezdéskor tisztázzuk a gondolatközlés lehetõségeit, foglalkozunk a szö-veg jellegzetességeivel. A Mf. gyakorlatai vezetik el a tanulókat a következtetésekig. Rendsze-rezzük mindazt, amit eddig az olvasásórákon a címrõl megfigyeltünk. Mi a cím funkciója; mi-lyen a formája, helyesírása; mit tartalmaz? Tisztázzuk a szövegek mûfaját és formáját. A párbe-széd lejegyzésének módját. A szóbeli és az írásbeli közléseket anyaggyûjtés elõzi meg, ennekmódját szövegalkotások közben gyakoroltatjuk.

Az írásbeli fogalmazások tanítását események rövid megörökítésével kezdjük hír és tudó-sítás formájában. A munkafüzet Szövegalkotás c. fejezetében szövegminták kaptak helyet, ame-lyek alkalmasak a velük kapcsolatos fogalmazási ismeretek tanítására. Kezdjük egy-egy fogal-mazási mûfaj tanítását a példaszöveg elemzésével! Jó, ha a következtetéseket a tanulók fogal-mazzák meg; de az egyszerû szabályok megtalálhatók a Mf.-ben is. A tudnivaló elsajátítása utángyakorlatok következnek, majd témák az önálló szövegalkotáshoz.

Harmadik osztályban az elbeszélés készítését tanítjuk. Ezen a fokon még idõrendben mon-datjuk el az eseményeket. Befejezésül a szövegalkotó leírhatja véleményét, az esemény tanul-ságát, következményeit. A címbõl értesülhetünk a témáról vagy az esemény szereplõirõl. Ugyan-ezeket megtudhatjuk a bevezetésbõl is, kiegészítve az esemény helyszínével, idejével. Vannak,akik kifogásolják ezt a merev tagolást, hiszen gyakori, hogy az írók is rögtön az esemény meg-írásával kezdenek. Csakhogy õk képesek késõbb beleszõni szövegükbe a szükséges információ-kat; a gyakorlatlan szövegalkotó viszont még nem. Ez a séma tehát segíti a kezdõt abban, hogyelmondja mindazt, amire a megértéshez szükség van.

Sokan úgy hiszik, hogy legegyszerûbb feladat a már olvasott mesék, történetek leírása.A gyermekek nem képesek még úgy tömöríteni, hogy néhány mondatba beleférjen a lényeg.Ezért emeljünk ki egy-egy epizódot, és csak azt írassuk meg! Pl.: A Hunyadi János harcai a tö-rökkel c. könyvrészletbõl Dugovics Titusz hõsiességét. Érdekesebbé és értékesebbé tehetjük a rep-rodukálást, ha egyik szereplõ nevében íratjuk meg az eseményeket. Pl.: a holló és a róka meséjétmondja el a holló vagy a róka! A róka igyekszik hangsúlyozni a holló hiszékenységét, hiúságát,egyszersmind kisebbíteni saját álnokságát. A holló célja éppen ellentétes. Ennek kell kiderülniea nyelvi megfogalmazásból. „Az a hiú holló...” „Az az álnok róka...” stb.

Események elbeszélésére kiváló alkalmat teremthetünk naplóírással. Mindkét olvasókönyvtartalmaz mintául szolgáló naplórészletet (Edmondo de Amicis Szív c. könyvébõl). Tisztáznunkkell, hogy egyes szám elsõ személyben mondjuk el az eseményeket, fûzhetünk hozzájuk véle-ményt, a magunk számára levonható tanulságot. Vagyis a napló legyen személyes hangvételû!Nem kell a nap minden eseményét leírni, csak a megörökítésre érdemeset. Válassza el a dátum azegyes bejegyzéseket!

28

Az önálló szövegalkotásokat javítási órák követik. A javítási tevékenység ne töltse ki azegész órát, szakítsunk idõt a Tanmenetjavaslatban megadott gyakorlásra vagy új ismeret elsajátí-tására is!

A negyedik osztályban év elején újabb rövid kommunikációs mûfajokkal ismertetjük mega tanulókat: értesítés, hirdetés, meghívó. Használatuk hozzátartozik a mindennapok gyakorlatá-hoz. Közben tovább bõvítjük az elbeszélésrõl tanultakat. Mivel a gyermekek már huzamosabbírásra is képesek, több eseményt megírathatunk. Változhatnak a szereplõk, a helyszínek, az idõ-pontok; ennek megfelelõen kell tagolni a szöveg fõ részét. A második félévben tanítjuk a leírást.Megismertetjük a tanulókat tudományos és szépirodalmi változatával. Tõlük inkább az utóbbimegvalósítását kérjük. Ebben a mûfajban nehéz megtalálni a tanulókhoz közel álló témát. Az iro-dalmi szövegekben sem válik el élesen az elbeszélés és a leírás, ezért az utóbbi lényegének meg-értése után adjunk komplex feladatokat: mutassák be elbeszélésük helyszínét, szereplõit, az ese-ményekhez kapcsolódó tárgyakat! Színesítsék leírásaikat hasonlatokkal, esetleg megszemélyesí-téssel! Végül a tanultakat ötvözhetjük a levélírásban, amelyre kommunikációs haszna miatt igennagy a szükség.

Régi beidegzés, hogy a tanítók a szövegalkotás elõtt szép kifejezéseket gyûjtetnek. Az úgy-nevezett szép kifejezések választékosabbá tehetik a megfogalmazást; de általuk aligha közelítjükmeg a lényeget. Márpedig a szóhasználatnak a lehetõ legpontosabban kell kifejeznie gondolata-inkat, érzéseinket, közlési szándékunkat. Továbbá alkalmazkodnia kell a címzetthez, és nemhagyhatja figyelmen kívül az adott mûfajt sem.

„Föl nem érem ésszel, hogy vannak a nem-mindennapi emberek között is olyanok, akik nemtudják, vagy nem hiszik, hogy az egyszerûség az elsõ és mindenek fölötti szabály, hogy akibenegyszerûség nincs, abban semmi sincs.” (Petõfi Sándor: Úti levelek)

Az olvasástechnikai gyakorlatokból megérthették tanítványaink, hogy egy gondolatot sok-féleképpen lehet kifejezni. Gyakorlatot is szereztek ebben. A fogalmazásórákon azt kell megta-nulniuk, hogy a változatok közül mindig a szövegbe illõt használják.

A szövegalkotás tanításával célunk a gyermekek önkifejezésre nevelése. Ennélfogva olyaneseményeket kell megfogalmaztatnunk, amelyek közel állnak hozzájuk, amelyeknek szókincseismert. Ne kívánjunk a gyermekektõl irodalmi alkotást: a köznyelvi beszédet fejlesszük, az élet-tel szorosan kapcsolódó feladatokat oldassunk meg! Ajánlom, hogy a tanmeneti témákat, címe-ket csak ötletnek tekintsék a kollégák. Hasznosabb, ha alkalmazkodnak a helyi aktualitásokhoz.Célszerû elõre közölni a következõ órai fogalmazás témáját, hogy a tanulóknak legyen idejükanyaggyûjtésre és gondolkodásra. Így értékesebb szövegek készülhetnek.

A harmadik osztály elsõ félévében több a szóbeli fogalmazás. Csak ezt osztályozzuk, az írás-belit szövegesen értékeljük. A második félévre fokozatosan fölkészítjük tanítványainkat 6-8 mon-datos szövegek alkotására – ekkor a szóbelin kívül már az írásbeliket is lehet osztályozni. A ne-gyedik osztályban elvárjuk a tanulóktól, hogy 1-1½ oldalas szövegeket írjanak.

Az írás

A 3. osztály feladata, hogy a tanulók kézírását alkalmassá tegye az eszközként való hasz-nálatra. A betûk alakítását, kapcsolását már automatikusan kell végezniük a folyóírásban. Így fi-gyelmüket a leírandó szövegre összpontosíthatják: annak tartalmára, helyesírására. A 6-8 mon-datos fogalmazások eredményes rögzítéséhez megfelelõ írástempó is szükséges. A gondolatokugyanis gyorsabban születnek, mint ahogy a gyermek papírra tudja vetni õket. Az írás tempójátfokozhatjuk szavak, mondatok ismételt leíratásával. Azonban ne a gyorsabb tempót jelöljük megfõ célkitûzésnek, mert ez óhatatlanul az írás külalakjának romlásához vezet. Amit már többszörazonos módon végeztünk, begyakoroltunk, annak létrejön dinamikus sztereotípiája: könnyebben,

29

gyorsabban fogjuk produkálni. Így az írástempó gyorsulása magától is be fog következni. Fontosmég az is, hogy ez a tevékenység ne váljék mechanikussá, unalmassá, mert ha a gyermek elvesztimotiváltságát, teljesítménye romlani fog. Ennek elkerülése végett a gyakorlásra kiválasztott sza-vakat különbözõképpen toldalékoljuk, szószerkezetekbe helyezzük, majd a szerkezetekkel mon-datokat alkotunk. (Használható nyelvi anyagot találunk erre a munkafüzetben. 3. osztály I. félévi Be-széd, olvasás, fogalmazás mf. 53/3-4., 54/3. stb. Lásd még a bõvülõ mondatokat, a láncmesék és anépmesék ismétlõdõ fordulatait!)

Az íráskészség automatizálásában és az írástempó fokozásában akkor érünk el eredmé-nyeket, ha minden napra tudatosan megtervezzük az írás mennyiségét: egyenletesen elosztvaa különbözõ tantárgyak között. Tartalmazzon a házi feladat is valamelyik tantárgyból írásbelit!A tanév folyamán fokozatosan kell növelni az írnivaló mennyiségét. A feladatnak mindig legyena puszta íráson kívül valamilyen más funkciója is. Csak így lehet gyakoroltatni az írás eszközihasználatát, lekötni az írástevékenységet végzõ figyelmét.

A 3. osztályos füzetekbõl elmaradnak a segédvonalak: nehezen alakul ki a vonalköz egyhar-madát elfoglaló betûméret. Hol túl kicsi, hol meg túl nagy sikeredik. További probléma, hogya következõ tanévben még keskenyebb lesz a vonalköz. Ezért nagyobb hiba a túlméretes betû, minta sor egyharmadánál kisebb. A kisebb betûket íróktól megköveteljük, hogy betûformáik ne tor-zuljanak, és a kötõvonalak ne maradjanak el. Az íráskép legyen áttekinthetõ, jól olvasható, ön-magához viszonyítva azonos betûméretû. Az írástorzulás egyéni hibákat okoz, ezért javításának sze-mélyre szólónak kell lennie.

Az írásórákon használtassunk külön füzetet, hogy beszedve javítani tudjuk! Minden munkátjavítsunk, és javíttassunk a tanulókkal! Javaslataink terjedjenek ki az olyan torzulásokra, amelyekaz olvashatóságot veszélyeztetik. De ne ítéljük el a gyermekek írásában jelentkezõ egyéni voná-sokat. Tanítsuk meg õket írásmunkájuk esztétikus elhelyezésére! Habár a második félévben nemlesz írásóra, akkor is követeljük meg a tetszetõs, gondos írást; értékeljük munkáik külalakját!

Írás és helyesírás

Az írás és a helyesírás fejlesztése összekapcsolható, ha az írnivalót helyesírásilag proble-matikus szavak, mondatok körébõl válogatjuk. A 3. osztályos Tanmenetjavaslatban az írásórákramegadott témák szorosan kapcsolódnak a nyelvtani anyagrészekhez. Tanításukkal párhuzamosanegyszerû helyesírási szabályokat is megismertetünk, alkalmazásukat szavakon, mondatokon gya-koroltatjuk.

Szép számmal léteznek olyan szavak is, amelyeknek írását nem tudjuk szabályhoz kötni,(pl.: ly-os szavak), vagy hiányoznak még a szabály megértéséhez szükséges nyelvtani fogalmak(pl.: 3. osztályban a felszólító módú igék írása). Ilyen esetekben segít az analógiás sorok hasz-nálata. Pl.: 1. folyó, folyót, folyón, folyóban stb. 2. szállj, szólj, beszélj stb. A szabályt a tanulók-nak kell fölismerni és kiterjeszteni a halmazhoz tartozó többi elemre is. (1. Az ly a toldalékoltszavakban sem változik; 2. A -j toldalékú igéket a szóelemzés elve alapján írjuk.) Az analógiássorok elõnye a helyesírási szójegyzékkel szemben, hogy nemcsak a szótövek helyesírását lehetvelük gyakoroltatni, hanem toldalékoltakét is. Az analógiás sorozat alkalmazásakor a transzfer-hatás érvényesül. Egy olyan módszerrel ismertetjük meg a gyermeket, amelynek segítségévelnemcsak a tanult szavakat tudja leírni, hanem a típusba tartozó többit is. A sorozat segít a szabálymegjegyzésében, ugyanakkor a szósort kiegészíthetjük a fölismert szabályosság alapján. A he-lyesírás ilyenfajta tanítása fejleszti az analógiás gondolkodást, ami fölhasználható a helyesírásiszótárak használatakor. Pl.: Az iskolakapu szót szeretnénk leírni, de nincs benne a szótárban.A kapu szónál megtaláljuk a gyárkapu összetételt. Az analógia alapján az iskolakaput rövid u-valés egybeírjuk.

30

Az írást és a helyesírást különféle írástevékenységekkel gyakoroltatjuk: másolás, tollba-mondás, emlékezetbõl írás és önálló szó- vagy szövegírás. Másolásra, tollbamondásra alkalmasszavak, szövegek találhatók a munkafüzet Beszéd- és olvasásgyakorlás c. fejezetében és azAnyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak c. nyelvtani munkafüzetben – a fejezetek végén. Emléke-zetbõl szó szerint megtanult szövegeket íratunk, pl.: szólásmondásokat, verseket. Önálló szó-gyûjtésekre, mondat- és szövegalkotásokra sokszor adódik alkalom.

Írásórán többnyire nyomtatott szövegrõl másoltatunk, mivel egyéb órákon a tanulók írottmintát látnak: táblai vázlatokat, szemléltetõszövegeket. A másolás elvileg hibátlan is lehetne – hi-szen a minta hibátlan –; de tapasztaljuk, hogy ez nincs így. Mi az oka a másolási hibáknak?A gyerek a másolnivalót elolvassa, és írás közben diktálja magának. Ha a diktálás pontatlan,vagy közben túl sokszor tekint a nyomtatott szövegre, könnyen becsúszik a hiba. Hibaforrás le-het, ha nem pontos a fonetikusan írandó szavak ejtése, vagy éppen eltér az íráskép a kiejtéstõl.Javíthatunk az eredményen, ha a másolandó szövegben elõre aláhúzatjuk a helyesírási problémá-kat; ha nem túl hosszú mondatokat választunk; ha szoktatjuk a tanulókat arra, hogy olvassák el,jegyezzék meg, és szerkezetenként diktálják maguknak az egész mondatot. Javíttassuk az írás-munkákat a nyomtatott szöveggel való összehasonlítással, szoktassunk az önellenõrzésre!

A tollbamondásra szánt szöveg témája, nyelvi anyaga legyen ismerõs a tanulóknak, álljonegyszerû bõvített mondatokból. Ismerjék meg leírása elõtt hallás vagy látás útján. Diktáljunkmondatonként! Szoktassuk hozzá az osztályt, hogy az egész mondatot meghallgatva, elismételve,kezdjenek hozzá az íráshoz! Aki már az elsõ szó után írni kezd, az nem hallja a folytatást; kény-telen megkérdezni, és ezzel zavarja az osztályt. Diktáláskor igazodjunk az osztály átlagsebessé-géhez! A tollbamondással szabályozni lehet a tanulók írástempóját. Ha mindenki elkészült, ol-vassuk föl újra a teljes szöveget, hogy ellenõrizni lehessen! Ha egy kiemelt helyesírási ismeretetakartunk gyakoroltatni a tollbamondással, hívjuk föl a tanulók figyelmét a tanult szabályra!Pl.: Nézd át újra, jól írtad-e a múlt idõ jelét! Teremtsük meg a lehetõségét annak, hogy a gyer-mekek minél kevesebb hibával írjanak!

A gyermekeknek ismételniük kell azt a szöveget, amelyet emlékezetbõl kívánunk leíratnivelük. Megbeszélhetjük a benne található helyesírási buktatókat. Rajzoljunk a táblára vonalasemlékeztetõt a versek sorbeosztásának megkönnyítésére! (Vonalakkal jelöljük az egy sorba le-írandó szavak számát!)

Önálló írásnak számítanak a szógyûjtések, a mondat- és szövegalkotások, a fogalmazások.Ezeket tartalmilag és helyesírásilag alaposan elõ kell készítenünk. A tanév végéig fokozatosanérhetjük el folyamatos írásból a 8-10 sornyi terjedelmet.

Ha egy szöveget helyesírásilag ellenõrzünk, nem idézzük föl minden szónál az összes rá vo-natkozó szabályt, hogy dönthessünk az íráskép helyességérõl. A helyesírási hibák észrevételeazon alapszik, hogy a szót vagy szószerkezetet már láttuk leírva jól, esetleg magunk is írtuk már.A tudatunkban õrzött emlékképet összehasonlítjuk a látottal; s ha különbséget észlelünk, akkoridézzük föl a szabályt, hogy segítségével megállapíthassuk: az emlékkép helyes-e vagy a látottíráskép. Ha nincs különbség a két íráskép között, akkor jóváhagyjuk. Kialakult helyesírási kész-ségünket fölhasználva ellenõrzünk. Ezért nem ajánlom, hogy 1-2. osztályban hibás írást tegyünka gyermek elé, mert még nincsenek meg tudatában a helyes írásképek. Így a hiba rögzülhet.Harmadik osztályban is csak alapos körültekintéssel kezdjük el a hibás szavak, majd késõbb a szö-vegek javíttatását: alaposan begyakorolt szóanyagon; egyszerre csak egy vagy két hibatípussal.A javítandó szövegben vagy helyesírási, vagy fogalmazási hibák legyenek. Ellenkezõ esetbennagyon megoszlik a gyermek figyelme, és több hibát nem vesz majd észre. Ha saját fogalmazásátellenõriztetjük vele, tanácsoljuk, hogy kétszer olvassa el: elõször fogalmazási, másodszor helyesírá-si szempontból javítsa.

A helyesírási hibák javítására célszerû egyezményes jelrendszert kialakítani.

31

Nyelvtan

Az alsó tagozatos nyelvtantanítás célja a helyes nyelvhasználat tudatosítása, valamint a he-lyesírás megalapozása. A szabályokat a nyelvhasználatból vonjuk le, és a gyermekek megfogal-mazásában is elfogadjuk. Ne elmondásukat gyakoroltassuk, hanem alkalmazásukat!

Ne végeztessünk öncélú szóelemzéseket! Ezt a mûveletet mindössze indoklásra, magya-rázatra használjuk! A tanultak megerõsítésére és a helyesírás gyakorlására adjunk föl minél többszógyûjtést, csoportosítást, válogató másolást vagy tollbamondást.

A szófajták felismerésének gyakoroltatására igen hatásos módszer, ha azonos szótõbõl ké-peztetünk különbözõ szófajú szavakat, és ezeket csoportosíttatjuk.

Pl.: vaj, vajas, vajaz; szép, szépség, szépít; fél, félõs, félelem; ház, házas, házasodikCélravezetõ gyakorlás hiányos táblázat kitöltése is, amelyben adott a szótõ és a kívánt szófajta.

Fõnév Melléknév v. m.-i igenév Igeszekér

boldogtanul

A mondatelemzés és az ennek alapján készített mondatábra átvilágítja a mondat szerkezetét.Ennek mintájára lehetne azonos szerkezetû mondatokat alkottatni a tanulókkal. Van-e ennek ér-telme a 4. osztályban? Ezen a szinten csak egyszerû bõvített mondatokat lehet elemeztetni, ilye-neket viszont a gyermekek is képesek minden segítség nélkül alkotni, sõt ennél bonyolultabbösszetett mondatokat is. Ez a gyakorlat – azonos szerkezetû mondatok elõállítása – annak hasz-nos, aki idegen nyelvként tanulja a magyart. A mondat szerkezetének ismerete segíti a magyargyermekeket az idegen nyelv tanulásában, de nem segíti anyanyelvének fejlesztésében.

A mondat akkor jó, ha szerkezete és szókincse alkalmazkodik a kifejezni kívánt gondolat-hoz. A mondatalkotásban a mondatok variálása segíthet, nem a mondatelemzés, mert ez az utób-bi nem világít rá a jelentésre. A mondatábra akkor volna hatásos, ha ugyanazt a mondatot több-féle szerkezettel megalkotnánk, és kimutatnánk: hogyan befolyásolja a jelentést a szerkezet vál-tozása. Ez azonban túl bonyolult lenne a kisgyermeknek; és a szerkezet változtatása a nyelvianyag módosítását is megkívánná, ha nem akarnánk merevek, esetleg magyartalanok lenni.

A mondatok sokféle nyelvi megfogalmazását második osztálytól kezdve olvashatják a ta-nulók a beszéd- és olvasástechnikai gyakorlatokban. Tehát elõször mintát adunk egy-egy gon-dolat változatos kifejezésére. A 4. osztályban a „Mondjuk így – mondjuk úgy” c. feladatok kap-csán már a tanulóktól is megkívánjuk a gondolatok többféle megfogalmazását. Ez a gyakorlatazonban nem egy merev sémát tölt ki szavakkal, hanem ráirányítja a figyelmet a jelen-tésárnyalatokra. Így a szerkezet alárendelõdik a jelentésnek. Nem egy szerkezetet kívánunk rá-húzni egy gondolatra, hanem az adekvát kifejezéseket rendezzük megfelelõ struktúrába.

Az azonos szerkezetû mondatok olvastatása elsõ osztályban jelentett segítséget, mert köny-nyebb volt olvasásuk és megértésük. A szövegekben viszont változik az egymás után következõmondatok szerkezete. Erre is föl kell készíteni a gyakorlatlan olvasót. Segítheti-e a negyedikosztályosok olvasását a mondatelemzés? Aki fölismeri a mondat fõ részeit, gyakorolta tárgyas,határozós, jelzõs szerkezetek alkotását, az könnyebben tudja összetartozó szószerkezetekre bon-tani a mondatot. Fölismeri és megkülönbözteti a mondatrészeket elválasztó és a tagmondatokközötti vesszõt. A helyes tagolás hozzájárul az összetett mondatok megértéséhez, a szövegértõolvasáshoz. Az összefüggõ tömbök megragadása lehetõvé teszi a folyamatos olvasást.

Megállapíthatjuk, hogy a mondatelemzésre szükség van az alsó tagozaton, mert segíti az ol-vasási képesség fejlõdését, lehetõvé teszi az idegen nyelv tudatos tanulását. Az anyanyelvi be-szédfejlesztésben azonban nem hasznosítható.

3233

TA

NM

EN

ET

JAV

ASL

AT

3. O

SZT

ÁL

Y

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

ÍRÁ

S, H

EL

YE

SÍR

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

Szep

tem

ber

Jelm

agya

ráza

t:

Kön

yv-

és k

önyv

tárh

aszn

álat

TÉ

MA

KÖ

R:

A M

ESÉ

K(A

fel

adat

ok a

z el

sõ f

élév

i Bes

zéd,

olv

asás

, ír

ás m

unka

füze

tben

talá

lhat

ók.)

TÉ

MA

KÖ

R:

A S

ZÖ

VE

GA

Z Í

RÁ

S E

SZK

ÖZ

IH

ASZ

NÁ

LA

TA

NY

EL

VT

AN

I IS

ME

RE

TE

KIS

MÉ

TL

ÉSE

(Az

olda

lszá

mok

az

1. f

élév

i Mf.

-re

vona

tkoz

nak.

)

1.Is

mer

kedé

s a

Mes

e és

val

óság

c. o

lvas

ó-kö

nyvv

el é

s a

Bes

zéd,

olv

asás

fog

alm

a-zá

s c.

mun

kafü

zette

l. A

z O

k.-b

en é

s a

Mf.-

ben

talá

lhat

ó sz

ótár

ok é

s a

tart

alom

jegy

-zé

k ha

szná

latá

val.

(1. g

yako

rlól

ap)

2.A

z eg

ér é

s az

oro

szlá

n c.

álla

tmes

eA

sze

repl

õk é

s a

fõsz

erep

lõk

meg

külö

n-bö

ztet

ése

3.A

z ön

álló

szö

vegé

rtel

mez

õ ké

pess

égfö

lmér

ése

a ta

név

elej

én: A

méh

ecsk

em

eg a

gal

amb

c. m

ese

(Mf.

84.

o.)

4.A

han

gos

olva

sási

kép

essé

g fö

lmér

ése

a ta

név

elej

én: H

arm

inc

kala

p, h

arm

inc

maj

om c

. mes

e. A

z ol

vasá

s po

ntos

sága

,he

lyes

sége

, fol

yam

atos

sága

Min

den

gyak

orló

lap

1. f

elad

atán

ak c

élja

az

érte

lmet

tükr

özõ,

hel

yes

szöv

egta

golá

s, a

mel

ym

agáb

an f

ogla

lja a

bes

zédl

égzé

s, a

han

gsú-

lyoz

ás, a

z ar

tikul

áció

, a b

eszé

dritm

usés

a h

angl

ejté

s m

egfe

lelõ

alk

alm

azás

át is

.Jó

taná

csok

meg

ism

erés

e1.

gya

korl

ólap

Szól

ásm

ondá

sok

hely

es ta

golá

sa, h

angs

ú-ly

ozás

a; a

z er

eszk

edõ

hang

lejté

s gy

akor

lása

A h

ossz

ú m

agán

- és

más

salh

angz

ó he

lyes

ejté

se s

zava

kban

; a s

zem

látó

szög

ének

tá-

gítá

saA

légz

éste

chni

ka g

yako

rlás

a bõ

vülõ

szó

-sz

erke

zete

ken

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: 1

4.

1.A

kom

mun

ikat

ív k

épes

ség

fölm

érés

e: s

zóbe

li be

szá-

mol

ó ny

ári é

lmén

yekr

õl;

a tá

rsak

kér

dése

i az

elha

ng-

zotta

kkal

kap

csol

atba

nPá

rbes

zéd

prod

ukál

ása

szi-

tuác

iós

játé

kok

kere

tébe

n(t

alál

kozá

s a

régi

osz

tály

tár-

sakk

al, ú

j gye

rek

jött

azos

ztál

yba,

tans

zerv

ásár

stb

.)A

gon

dola

tkife

jezé

s es

zköz

ei:

besz

éd, í

rás,

ges

ztus

ok, m

imi-

ka, r

ajz,

jelk

épek

(63-

64. o

.)(o

ldal

szám

/fel

adat

szám

)

M. =

más

olás

Tm

. = to

llbam

ondá

sE

. = e

mlé

keze

tbõl

írás

Öá.

= ö

nálló

szó

- va

gysz

öveg

írás

1.A

z ír

áské

pess

ég f

öl-

mér

ése

2. o

szt.

vona

-la

zású

füz

etla

pon

M. 2

per

ces

más

olás

nyom

tato

ttsz

öveg

rõl

Tm

. Tol

lbam

ondá

sE

. Tav

aly

tanu

lt kö

z-m

ondá

sok

írás

a lá

tóem

léke

zetb

õl

1.Is

mer

kedé

s a

tane

szkö

zök-

kel M

agya

r ny

elv

kisi

sko-

láso

knak

(M. N

y.),

Any

a-ny

elvi

gya

korl

ó ki

sisk

olás

ok-

nak

(A. g

y.) é

s A

mag

yar

he-

lyes

írás

sza

bály

ai 1

1. k

iadá

-sá

val.

(Hí)

Mié

rt ta

nulju

ka

mag

yar

nyel

vet?

2.B

eszé

dünk

és

írás

unk

mon

-da

tokb

ól á

ll. A

mon

dato

kso

rren

dje

a sz

öveg

ben

3.Sz

avak

a m

onda

tban

A s

zava

k és

a m

onda

t he-

lyes

írás

a

5.G

yako

rlóó

ra: a

föl

mér

ések

ért

ékel

ése

(2. g

yako

rlól

ap)

6.A

mac

ska

és a

z eg

ér c

. mag

yar

népm

ese

A lá

ncm

ese

jelle

gzet

essé

geIs

mer

kedé

s m

eseg

yûjte

mén

yekk

el

7.A

kis

man

ók c

. tün

dérm

ese.

Viz

uális

in-

form

áció

föl

fogá

sa a

mes

éhez

kés

zült

képr

õl: a

var

ga s

zers

zám

ai8.

A tü

ndér

c. m

ese.

A tü

ndér

mes

e je

llegz

etes

-sé

gei:

a va

lósá

gban

nem

léte

zõ s

zere

plõk

és e

sem

énye

k; p

róba

téte

lek,

a m

eseh

õ-sö

k ju

talm

a

2. g

yako

rlól

apK

özm

ondá

sok

hely

es ta

golá

sa, h

angs

úlyo

-zá

sa; a

z er

eszk

edõ

hang

lejté

s gy

akor

lása

A d

j han

gkap

csol

at h

elye

s ej

tése

sza

vak-

ban.

A h

ango

k m

egsz

ólal

tatá

sa id

õtar

ta-

muk

nak

meg

fele

lõen

. A s

zem

látó

szög

ének

tágí

tása

; azo

nos

tövû

szó

soro

k ol

vasá

sáva

la

gyor

s fi

xálá

s gy

akor

lása

Ism

étlõ

dõ s

zósz

erke

zete

k fo

lyam

atos

ol-

vasá

sa: a

sor

váltá

s gy

akor

lása

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: 1

0., 1

7.

2.A

szö

veg

jelle

gzet

essé

gei

A s

zöve

g tö

bb ö

ssze

függ

õm

onda

tból

áll.

(65

/1.)

A m

onda

tok

össz

efüg

gnek

,ha

meg

fele

lõ s

orre

ndbe

nkö

vetk

ezne

k, é

s az

onos

a té

máj

uk (

65/2

a, b

)T

agol

atla

n sz

öveg

mon

da-

tokr

a bo

ntás

a (6

6/4.

)H

ázi f

elad

at: 6

8/10

.

2. M. A

3. o

sztá

lyos

von

a-la

zás

beve

zeté

se:

kis-

és

nagy

betû

km

ásol

ása

írot

t min

tá-

ról

4.A

mon

dato

król

tanu

ltak

is-

mét

lése

A k

ijele

ntõ

és a

kér

dõ m

on-

dat

5.A

fel

kiál

tó é

s az

óha

jtóm

onda

t

6.A

fel

szól

ító m

onda

t

9.G

yako

rlóó

ra (

3. g

yako

rlól

ap)

10.

Lud

as M

atyi

c. m

agya

r né

pmes

e. A

nép

-m

ese

igaz

ságs

zolg

álta

tása

. A m

esék

reje

llem

zõ s

zám

ok

11.

A L

udas

Mat

yi c

. nép

mes

e dr

amat

izál

ása

A h

elys

zíne

k ki

alak

ítása

, a s

zere

pekn

ekm

egfe

lelõ

jelz

ések

12.

*Egy

szer

egy

kir

ályf

i... k

ezde

tû m

agya

rgy

erm

ekda

l. (J

avas

olt m

emor

iter)

3. g

yako

rlól

apK

özm

ondá

sok

hely

es ta

golá

sa, h

angs

úlyo

-zá

sa; a

z er

eszk

edõ

hang

lejté

s gy

akor

lása

A k

iejté

stõl

elté

rõ ír

áské

pû s

zava

k ha

ngos

olva

sása

; a m

agán

hang

zó m

egsz

ólal

tatá

said

õtar

tam

ának

meg

fele

lõen

; a s

zem

látó

-sz

ögén

ek tá

gítá

saA

kül

önfé

le m

onda

tfaj

ták

hang

lejté

séne

kgy

akor

lása

pár

besz

édbe

n

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: 9

., 13

.

3.Sz

öveg

ek s

zerk

eszt

ése

szó-

ban

és ír

ásba

na)

Ado

tt m

onda

tok

össz

e-ka

pcso

lása

kap

csol

óele

-m

ek b

eikt

atás

ával

(65

/3.

67/7

.)b)

A s

zöve

gbõl

hiá

nyzó

mon

dato

k pó

tlása

(66

/5.)

c)A

dott

mon

dato

k be

szer

-ke

szté

se (

67/6

.)H

ázi f

elad

at: s

zöve

gal-

kotá

s K

ányá

di S

ándo

rB

alla

da c

. ver

séne

k bõ

-ve

bb k

ifej

tésé

vel (

68/1

2.)

3. Tm

. Fel

szól

ító m

ódú

igea

lako

k to

llba-

mon

dása

M. K

ülön

féle

mon

dat-

fajtá

kból

álló

szö

veg

más

olás

a(A

. gy.

53/

e)

7.A

kije

lent

õ m

onda

t áta

la-

kítá

sa f

elsz

ólító

vá

8.A

z ál

lító

és a

taga

dó m

on-

dato

k

9.A

mon

dato

król

tanu

ltak

össz

efog

lalá

sa, g

yako

rlás

a

3435

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

ÍRÁ

S, H

EL

YE

SÍR

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

13.

Gya

korl

óóra

(4.

gya

korl

ólap

)

14.

A k

enyé

r íz

e c.

mag

yar

népm

ese

15.

A h

iú k

irál

y c.

mag

yar

népm

ese

A s

zegé

ny e

mbe

r fi

a ta

lálé

kony

ságá

val

képe

s le

gyõz

ni m

ég a

kir

ályt

is.

16.

Mát

yás

kirá

ly é

s az

öre

gem

ber

c. m

agya

rné

pmes

e. A

talá

lós

kérd

ések

mag

yará

zata

4. g

yako

rlól

apSz

ólás

mon

dáso

k he

lyes

tago

lása

, han

gsú-

lyoz

ása;

a s

zöve

g- é

s m

onda

tfon

etik

ai e

sz-

közö

k al

kalm

azás

a a

közl

ési c

élok

nak

meg

fele

lõen

Öss

zete

tt sz

avak

olv

asás

a; a

sze

m lá

tó-

szög

ének

tágí

tása

Szós

zerk

ezet

ek m

egsz

akítá

s né

lkül

i olv

a-sá

saN

épi t

réfa

olv

asás

a; a

csa

ttanó

érz

ékel

-te

tése

han

glej

téss

el, h

angs

úlly

al

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: 1

5., 3

.

4.A

gon

dola

tok

sorr

endj

ea

szöv

egbe

nE

sem

énye

k el

mon

dása

:a)

képs

or s

egíts

égév

el id

õ-re

ndbe

n (6

7/8.

írás

beli)

;b)

A m

acsk

a és

az

egér

c.

mes

e al

apjá

n lo

gika

ire

ndbe

n (6

8/11

. szó

beli)

A m

esét

fol

ytat

ni is

lehe

ta

logi

kai r

end

meg

tart

á-sá

val.

Ház

i fel

adat

: 67/

9.

4. M. R

okon

ért

elm

û sz

a-va

k m

ásol

ása

a M

f.sz

ótár

ából

Öá.

Mon

data

lkot

ása

gyûj

tött

szav

akka

l

10.

A s

zava

k cs

opor

tosí

tása

je-

lent

ésük

sze

rint

: egy

jele

n-té

sû, t

öbbj

elen

tésû

, azo

nos

alak

ú, r

okon

ért

elm

û, e

llen-

téte

s je

lent

ésû

és h

angu

tán-

zó s

zava

k11

.Ö

ssze

tett

szav

ak a

lkot

ása,

elvá

lasz

tása

12.

A h

ango

k cs

opor

tosí

tása

:m

agán

hang

zók,

más

salh

ang-

zók.

A h

ango

k id

õtar

tam

aA

z áb

écér

end;

a s

zótá

rhas

z-ná

lat g

yako

rlás

a

Okt

óber

17.

Gya

korl

óóra

(5.

gya

korl

ólap

)

18.

Ger

gõ ju

hász

kan

ala

c. m

ese

Szól

ás k

elet

kezé

séne

k m

agya

ráza

ta

19.

*A tr

éfás

juhá

sz c

. mag

yar

népk

ölté

s(J

avas

olt m

emor

iter)

20.

A m

edvé

k er

edet

e c.

nép

mon

daA

mon

dána

k va

nnak

mes

ei é

s va

lósá

gos

elem

ei.

5. g

yako

rlól

apSz

ólás

mon

dáso

k he

lyes

tago

lása

, han

gsú-

lyoz

ása;

a s

zöve

g- é

s m

onda

tfon

etik

aies

zköz

ök a

lkal

maz

ása

a kö

zlés

i cél

okna

km

egfe

lelõ

enA

kie

jtést

õl e

ltérõ

írás

képû

és

az ö

ssze

tett

szav

ak o

lvas

ása;

a h

ango

k id

õtar

tam

ának

hely

es e

jtése

; a s

zem

látó

szög

ének

tágí

tása

Azo

nos

tövû

sza

vak

olva

sásá

val a

gyo

rsfi

xálá

s gy

akor

lása

Szók

öz n

élkü

l írt

mon

dato

k sz

avak

rabo

ntás

aA

zön

gés

hang

képz

és g

yako

rlás

a

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: 7

.

5.A

hír

fog

alm

aÚ

jság

híre

k vi

zsgá

latá

val

a hí

r m

egér

tésé

hez

szük

sé-

ges

adat

ok g

yûjté

se (

69/1

.,2.

, 3.)

Újs

ághí

r m

egfo

galm

azás

a:a)

vala

mel

y ol

vaso

tt m

ese

alap

ján.

Pl

.: M

egve

rték

a dö

brög

i föl

desu

rat;

b)he

lyi a

ktuá

lis h

ír a

lapj

án

Ház

i fel

adat

: fel

kész

ülés

val

a-m

ely

aktu

ális

hír

elm

ondá

sára

5. M. N

evek

más

olás

a áb

é-cé

rend

ben

Tm

. Hos

szú

más

salh

ang-

zós

szav

ak to

llbam

on-

dása

(A

2. o

sztá

lyos

Írás

mun

kafü

zet H

e-ly

esír

ási s

zógy

ûj-

tem

ényé

bõl)

Öá.

Bõv

ülõ

szós

zerk

e-ze

tek

(Bes

zéd,

olv

a-sá

s, fo

galm

azás

c.

mun

kafü

zet

46/3

. a)

13.

Az

elvá

lasz

tás

szab

álya

i;a

nehe

zebb

elv

álas

ztás

okgy

akor

lása

: dz,

dzs

, 3 m

ás-

salh

angz

ó az

egy

szer

û sz

a-va

kban

. Pl.:

tem

p-lo

m,

Ves

zp-r

ém, k

rum

p-li,

mor

d-vi

n st

b.

14.

A k

iejté

s el

ve a

hel

yes-

írás

ban:

hos

szú

mag

án-

vagy

más

salh

angz

ó a

szó-

tõbe

n és

a to

ldal

ékok

ban

15.

Az

elem

zés

elve

a h

elye

s-ír

ásba

n: a

kie

jtést

õl e

ltérõ

hely

esír

ású

szav

ak21

.G

yako

rlóó

ra (

6. g

yako

rlól

ap)

22.

A N

ap fo

ltja

i c. m

ese

Bes

zélõ

név

kel

etke

zése

, mag

yará

zata

23.

*Álo

mjá

ték

c. v

ers

A m

ese

és a

val

óság

meg

külö

nböz

teté

seA

mes

ék ta

rtalm

i és

nyel

vi je

llegz

etes

sége

iM

esék

dra

mat

izál

ása

24.

Lát

ogat

ás a

kön

yvtá

rban

: a k

önyv

tári

rend

, a k

ölcs

önzé

s m

ódja

, vis

elke

dés

a kö

nyvt

árba

n. A

kön

yvtá

r sz

olgá

ltatá

sai.

Mes

ekön

yvek

cím

sze

rint

i ker

esés

e

6. g

yako

rlól

apA

ver

s át

hajló

sor

aina

k m

egsz

akítá

s né

lkül

i ol-

vasá

saA

mes

ék b

evez

etõ

ford

ulat

aina

k he

lyes

tago

lása

; a b

eszé

dlég

zés

fejle

szté

seE

llent

étes

jele

ntés

û sz

ópár

ok o

lvas

ása,

mon

datb

a he

lyez

ése.

Tag

adás

kif

ejez

ése

külö

nfél

ekép

pen

Art

ikul

áció

s gy

akor

lat:

Szab

ódal

c. v

ers

(Mf.

62.

o.)

6.H

ibás

an m

egsz

erke

szte

tt hí

-re

k ja

vítá

sa (

70/4

.)A

ktuá

lis h

ír e

lmon

dása

tár-

sakn

ak. B

evez

etõb

en a

hír

forr

ásán

ak m

egne

vezé

seA

hír

és

a tu

dósí

tás

össz

e-ha

sonl

ítása

, a tu

dósí

tás

fo-

galm

a (7

0/5.

)

Ház

i fel

adat

: tud

ósítá

s m

egfo

-ga

lmaz

ása

kép

segí

tség

ével

(71/

7.)

6.H

elye

sírá

si f

ölm

é-ré

s a

2. o

sztá

lyan

yagá

ból

(sza

vak

más

olás

a,to

llbam

ondá

sa, k

i-eg

észí

tése

s fe

lada

-to

k, m

onda

tfaj

ták

írás

jele

zése

, mon

-da

talk

otás

ok)

16.

A h

agyo

mán

y el

ve a

he-

lyes

írás

ban:

a j

han

g je

lölé

-se

a s

zava

kban

17.

Fölm

érés

az

ism

étlé

s vé

gén

a 2.

osz

tály

any

agáb

ól

18.

A f

ölm

érés

ért

ékel

ése,

ja-

vítá

sa

3637

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

ÍRÁ

S, H

EL

YE

SÍR

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

TÉ

MA

KÖ

R:

AZ

ÉL

ET

TE

LE

N T

ER

MÉ

SZE

TT

ÉM

AK

ÖR

: A

Z I

GE

25.

Gya

korl

óóra

(7.

gya

korl

ólap

)26

.M

ese

vagy

val

óság

c. o

lvas

mán

yA

mes

e és

a v

alós

ág k

apcs

olat

aIs

mer

etek

gyû

jtése

a g

yerm

ek-

enci

klop

édiá

ból

A tá

rgym

utat

ó ha

szná

lata

27.

*Éne

k az

ele

mek

rõl c

. ver

srés

zlet

Az

érte

lmez

õ ki

sszó

tár

hasz

nála

taA

z al

vó ó

riás

c. o

lvas

mán

yA

z is

mer

ette

rjes

ztõ

szöv

eg f

ogal

ma

28.

Pom

peji

uto

lsó

napj

a c.

tört

énet

7. g

yako

rlól

apV

ers

hang

os o

lvas

ása

a je

lent

ésne

k m

egfe

lelõ

tago

láss

al (

átha

jló s

orok

öss

zeka

pcso

lása

)E

gy-e

gy s

zósz

erke

zet m

egsz

akítá

s né

lkül

iol

vasá

saSz

ókin

cspr

óba

nyel

vi já

tékk

al

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: 8

.

7.K

omm

unik

áció

s sz

erep

ek: a

közl

õ és

a b

efog

adó.

A s

zöve

g m

egfo

galm

azás

a-ko

r al

kalm

azko

dunk

ahh

oz,

akin

ek s

zánj

uk. (

71/6

.)A

kap

csol

atfe

lvét

el m

eta-

kom

mun

ikác

iós

(tek

inte

t,ké

zmoz

dula

t) é

s ny

elvi

form

áina

k (m

egsz

ólítá

s)gy

akor

lása

Isko

lai h

ír m

egfo

galm

azás

asz

óban

: szü

lõne

k, b

arát

nak,

ism

erõs

fel

nõttn

ekH

ázi f

elad

at: i

skol

ai h

ír le

írás

ana

gysz

ülõk

nek

7. M. I

gék

írás

a vá

loga

tóm

ásol

ássa

l. (A

-ni

végz

õdés

û sz

ó ne

mig

e.)

Tm

. Az

ige

tövé

ben

hoss

zú m

ássa

lhan

g-zó

van

.Ö

á. M

onda

talk

otás

oka

jár

ige

külö

nböz

õje

lent

ései

vel (

Rok

onér

telm

û sz

avak

, kif

e-je

zése

k c.

szó

tárb

ól(M

f. 9

0. o

.)

19.

A s

zava

k je

lent

és s

zeri

nti

csop

orto

sítá

sa: a

szó

fajo

k

20.

Az

ige

csel

ekvé

st é

s tö

rté-

nést

jele

nt.

21.

Az

igék

föl

ism

erés

e sz

ö-ve

gben

; rok

on é

rtel

mû

igék

hasz

nála

ta

29.

Gya

korl

óóra

(8.

gya

korl

ólap

)30

.A

heg

y m

eg a

z ár

nyék

a c.

mes

eA

z es

emén

yek

elm

ondá

sa tö

mör

en é

s ki

-bõ

vítv

e31

.A

forr

ások

szü

leté

se c

. olv

asm

ány

Ism

e-re

tek

elm

ondá

sa a

váz

lat s

egíts

égév

el*M

ese

c. v

ers.

(Ja

vaso

lt m

emor

iter)

32.

A m

essz

irõl

jött

kav

ics

c. o

lvas

mán

yA

term

észe

tben

vég

bem

enõ

foly

amat

okok

aina

k fe

lism

erés

e, m

egér

tése

*Hár

om k

avic

s c.

ver

s

8. g

yako

rlól

apV

ers

hang

os o

lvas

ása

a je

lent

ésne

k m

eg-

fele

lõ ta

golá

ssal

(A g

ondo

latje

lnél

is s

züne

tet t

artu

nk.)

A h

ango

k id

õtar

tam

ának

hel

yes

ejté

se;

a sz

em lá

tósz

ögén

ek tá

gítá

saA

zono

s tö

vû s

zava

k ol

vasá

sáva

l a g

yors

fixá

lás

gyak

orlá

saE

gy-e

gy s

zósz

erke

zet m

egsz

akítá

s né

lkül

iol

vasá

saFo

lyam

atos

olv

asás

sor

váltá

skor

a s

zó-

szer

keze

tek

elõz

etes

beg

yako

rlás

ával

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: 1

6.

8.A

szö

vege

k cí

mén

ek ta

r-ta

lma,

for

máj

a, f

unkc

iója

,he

lyes

írás

a (7

2/1.

) A

jó c

ímje

llem

zõ v

onás

ai: r

övid

, ki-

feje

zõ, é

rdek

lõdé

st k

eltõ

,a

tém

ára

utal

óC

ímad

ási g

yako

rlat

(72

/2.)

A c

ím s

egít

kivá

loga

tni a

té-

máh

oz ta

rtoz

ó go

ndol

atok

közü

l a lé

nyeg

eset

. Ado

ttm

onda

tok

válo

gatá

sa k

étkü

lön

cím

alá

(73/

3.)

Ház

i fel

adat

: (73

/3.)

vala

mel

yik

szöv

eg le

írás

a

8. Öá.

Meg

adot

t sza

vakb

ólig

ék k

épzé

se, p

l.:sz

abad

– s

zaba

dul,

szab

adít,

söté

t – s

ötét

ül, s

ötét

ít

M. H

iány

os s

zöve

g pó

t-lá

sa ig

ékke

l(M

. ny.

55/

4.)

22.

Az

ige

léte

zést

is k

ifej

ezhe

t:va

n, v

olt,

lesz

, él,

léte

zik.

Tag

adás

t kif

ejez

õ: n

incs

,si

ncs.

23.

A k

épze

tt ig

ék h

elye

sírá

sa:

-ul,

-ül,

-ít

végz

õdés

ûek

24.

A k

iejté

s el

véne

k ér

vény

e-sü

lése

az

igék

hel

yesí

rásá

-ba

n. R

övid

és

hoss

zú m

agán

-ha

ngzó

az

ige

tövé

ben:

di-

csér

, tör

, csi

pked

; gy

õz,

gyûr

, ígé

r;hí

r –

hird

et, s

ír –

sir

at s

tb.

Nov

embe

r33

.G

yako

rlóó

ra (

9. g

yako

rlól

ap)

34.

Pár

ácsk

a c.

mes

eA

mes

emon

dás

gyak

orlá

sa s

zem

pont

vál-

táss

al*Z

ápor

c. v

ers.

(Ja

vaso

lt m

emor

iter)

35.

A v

íz ú

tja

c. o

lvas

mán

y. A

víz

kör

forg

ása

*A v

íz c

. ver

s

36.

Van

-e e

lég

víz

a F

öldö

n? *

Bet

eg a

teng

erc.

ver

sA

term

észe

tvéd

elem

fon

toss

ága.

Fel

elõs

-sé

gvál

lalá

s a

körn

yeze

t meg

óvás

áért

9. g

yako

rlól

apA

ver

s ta

golá

sa je

lent

ésén

ek m

egfe

lelõ

en(á

thaj

ló s

orok

)A

dj,

gyj,

nj, n

yj, t

j, ts

han

gkap

csol

atok

hely

es e

jtése

; a s

zem

látó

szög

ének

tágí

tása

Azo

nos

tövû

sza

vak

olva

sásá

val a

gyo

rsfi

xálá

s gy

akor

lása

Egy

-egy

szó

szer

keze

t meg

szak

ítás

nélk

üli

olva

sása

A h

elye

s lé

gzés

tech

nika

és

a fo

lyam

atos

olva

sás

gyak

orlá

sa b

õvül

õ sz

ósze

rke-

zete

ken

Art

ikul

áció

s gy

akor

lat:

Jön

a M

aros

c. v

ers

(Mf.

62.

o.)

9.A

z an

yagg

yûjt

és m

ódja

i(7

3/1.

); k

özös

meg

oldá

sC

sopo

rtos

fogl

alko

zás:

a)M

it ír

nál m

eg s

zíve

sen?

Hog

yan

gyûj

tené

d ho

zzá

az a

nyag

ot?

(Cím

és

azan

yagg

yûjté

s m

ódja

)b)

Csa

ládi

ese

mén

y m

egír

á-sa

hír

ként

, röv

iden

, cím

-ad

ássa

lc)

Kis

csop

orto

s ko

mm

uni-

káci

ó: c

salá

di e

sem

énye

kel

mon

dása

(an

yagg

yûjté

sél

mén

yekr

e va

ló e

mlé

-ke

zéss

el).

A tá

rsas

be-

szél

geté

s ill

emsz

abál

yai

9. M. V

álog

ató

más

olás

:j-

s és

ly-o

s sz

avak

közü

l az

igék

kiír

ása

Tm

. Igé

k fe

lszó

lító

mód

ban

Öá.

Mon

datk

iegé

szíté

sek:

t vég

û ig

ék k

ijele

ntõ

és fe

lszó

lító

mon

dat-

ban.

Pl.:

Fel

raga

sztja

afü

zetre

a c

ímké

t. R

a-ga

ssza

fel a

füze

tre a

cím

két!

25.

Röv

id é

s ho

sszú

más

sal-

hang

zóa)

az ig

ék tö

vébe

n, p

l.: á

ll,ha

ll, v

arr,

for

r;b)

hang

után

zó ig

ékbe

n, p

l.:ko

pog

– ko

ppan

;c)

igék

a k

ijele

ntõ

és a

fel

-sz

ólító

mon

datb

an, p

l.:ol

vasu

nk, o

lvas

sunk

;lá

tja, l

ássa

26.

Az

elem

zés

elvé

nek

alka

l-m

azás

a az

igék

hel

yesí

rásá

-ba

n: n

j, lj

, dj,

tj

(fel

szól

ítóm

ódú

v. tá

rgya

s ra

gozá

súig

ékbe

n)27

.A

hag

yom

ány

elvé

nek

érvé

-ny

esül

ése

az ly

-os

igék

írá-

sába

n

3839

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

ÍRÁ

S, H

EL

YE

SÍR

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

37.

Gya

korl

óóra

(10

. gya

korl

ólap

)

38.

Segí

tség

! Á

rvíz

! c.

mes

e. M

esem

ondá

sva

lam

elyi

k sz

erep

lõ n

evéb

en: s

zem

pont

-vá

ltáss

al

39.

A le

vegõ

óce

ánja

: a

légk

ör c

. olv

asm

ány

Jegy

zete

lés

kérd

ések

seg

ítség

ével

*Szé

l c. v

ers

40.

Tut

ajja

l az

óceá

non

c. k

önyv

rész

let.

Váz

latk

észí

tés.

*A

szé

l hov

a fu

t? c

. ver

s

10. g

yako

rlól

apSz

öveg

tago

lás

gyak

orlá

sa: a

zono

s m

onda

t-ré

szek

et e

lvál

aszt

ó ve

sszõ

nél n

em ta

rtun

ksz

ünet

et.

Ritm

ikus

szö

vegm

ondá

s a

szós

zerk

ezet

ekel

sõ ta

gján

ak h

angs

úlyo

zásá

val

X b

etûs

sza

vak

olva

sása

A s

zöve

gjel

enté

s m

egfe

jtése

azo

nos

nyel

vieg

ység

ek v

álto

zó ta

golá

sa e

seté

ben

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: 1

8.

10.

Egy

-egy

tém

ához

több

féle

-ké

ppen

is g

yûjth

etün

k go

n-do

lato

kat.

Any

aggy

ûjté

s az

esõ

tém

ához

(73

/2.)

Ajá

nlot

t cím

ek: B

õrig

áz-

tam

. Õsz

i esõ

. A c

sepp

ecs-

ke ú

tja s

tb. A

tém

ához

szük

sége

s ro

kon

érte

lmû

ki-

feje

zése

k ke

resé

se a

Mf.

szót

áráb

ólA

tém

a sz

óbel

i meg

foga

l-m

azás

a kü

lönb

özõ

cím

eken

Ház

i fel

adat

: föl

kész

ülés

a k

övet

-ke

zõ ó

rai ö

nálló

szö

vega

lkot

ásra

.A

vál

aszt

ott t

éma

ötle

tein

ek é

ssz

ókin

csén

ek g

yûjté

se

10.

Öá.

Meg

adot

t igé

khez

elle

ntét

es p

árok

gyûj

tése

, leí

rása

E. B

õvül

õ m

onda

tok

írá-

sa (

Mf.

54/

3.)

28.

Az

ige

rago

zása

; ige

i sze

-m

élyr

agok

az

alan

yi r

ago-

zásb

an. A

sze

mél

yes

név-

más

29.

A d

és

t vé

gû ig

ék h

elye

s-ír

ása

E/2

. és

T/2

. sze

mél

yben

pl.:

mar

adsz

, mar

adto

k;lá

tsz,

látto

kE

/1. é

s T

/2 s

zem

élyb

enpl

.: m

arad

ok, m

arad

tok,

lá-

tok,

látto

k

30.

Az

ige

idej

ei: j

elen

, múl

t,jö

võA

jele

n id

õnek

nin

cs je

le.

41.

Gya

korl

óóra

(11

. gya

korl

ólap

)

42.

Hog

yan

ism

erte

meg

az

embe

r a

tüze

t?c.

olv

asm

ány.

A s

zöve

gbõl

ism

eret

ekgy

ûjté

se; a

kön

yvbõ

l val

ó ta

nulá

s el

õké-

szíté

se *

Tûz

anyó

hoz

c. v

ers

43.

*A tû

z ki

alsz

ik c

. ver

s(J

avas

olt m

emor

iter)

44.

Ara

nypa

rázs

c. m

ese.

A m

ese

igaz

ságo

sbe

feje

zése

11. g

yako

rlól

apR

övid

ver

ssor

ok á

tfog

ása

egy

fixá

láss

al,

a sz

em f

üggõ

lege

s ir

ányú

moz

gásá

nak

gyak

orlá

sa; a

rím

kita

lálá

saA

ném

a ol

vasá

s fe

jlesz

tése

: azo

nos

szót

ö-ve

k vá

ltozó

sze

rkez

etek

ben

való

több

ször

iel

õfor

dulá

sáva

lE

gy g

ondo

lat t

öbbf

éle

meg

foga

lmaz

ása

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: 4

.

11.

Any

aggy

ûjté

s el

képz

elés

sel

Ajá

nlot

t cím

:Se

gíte

tt a

rob

otom

Fela

dat:

egy

esem

ény

meg

í-rá

sa r

övid

en, t

udós

ításk

ént.

A c

ím é

s a

szöv

eg ö

ssze

-ha

ngol

ása

11.

Tm

. Jel

en id

ejû

szöv

eg(A

. gy.

49/

e)

M. A

leír

t szö

veg

átal

a-kí

tása

múl

t ide

jûvé

31.

A m

últ i

dejû

ige.

A m

últ

idõ

jele

mag

ánha

ngzó

utá

n: -

tt, m

ássa

lhan

gzó

után

: -t.

Szóe

lem

zés:

iget

õ+m

últ i

dõje

le+

szem

élyr

ag

32.

Kül

önbs

égté

tel:

múl

t ide

jûig

ék, t

-re

végz

õdõ

jele

nid

ejû

igék

vag

y m

ás s

zava

kkö

zött

33.

Múl

t ide

jû ig

ék f

ölis

mer

ése,

elem

zése

, alk

otás

a, h

elye

sírá

-sa

45.

Gya

korl

óóra

(12

. gya

korl

ólap

)

46.

Az

idõj

árás

c. o

lvas

mán

y Sz

öveg

föld

ol-

gozá

s ké

rdés

ekke

lO

tthon

i olv

asm

ány

önál

ló s

zöve

gfel

dol-

gozá

sa: A

z O

rszá

gos

Met

eoro

lógi

ai S

zol-

gála

t jel

enti

c.

47.

Met

eoro

lógu

sok

c. e

lbes

zélé

s ré

szle

teA

term

észe

t meg

figy

elés

e

48.

Az

élet

tele

n te

rmés

zetr

õl ta

nulta

k ös

sze-

fogl

alás

a a

köny

vtár

ban

Ism

eret

terje

sztõ

kön

yvek

ker

esés

e, b

elõl

ükin

form

áció

k gy

ûjté

se, l

ejeg

yzés

e.

A m

utat

ó ha

szná

lata

. Az

önm

ûvel

és ig

é-ny

ének

ala

kítá

sa

12. g

yako

rlól

apSz

ólás

mon

dáso

k he

lyes

tago

lása

; a b

e-sz

édlé

gzés

fej

lesz

tése

Egy

-egy

szó

szer

keze

t meg

szak

ítás

nélk

üli

hang

ozta

tása

; a n

éma

olva

sás

fejle

szté

seaz

onos

sza

vak

több

sze

rkez

etbe

n va

ló e

lõ-

ford

ulás

ával

Rím

elõ

szav

ak k

eres

ése

a m

egad

ott v

ers-

hez

A v

essz

õ sz

erep

e a

tago

lásb

an é

s a

szö-

vegj

elen

tésb

en

Art

ikul

áció

s gy

akor

lat:

Suso

g a

sás

c. v

ers

(Mf.

62.

o.)

12.

Any

aggy

ûjté

s: m

egfig

yelé

s-se

l, ta

pasz

talá

ssal

Köz

ösen

vég

zett

kísé

rlet

önál

ló le

írás

a tu

dósí

tásb

anFe

lada

t: ön

álló

cím

vála

sz-

tás,

a m

onda

tok

logi

kus

sor-

rend

be s

zedé

se, k

apcs

olás

a

12.

Tm

. Mily

en té

l vár

ható

?cí

mm

el k

özös

szö

-ve

galk

otás

, maj

den

nek

leír

ása

toll-

bam

ondá

sra

34.

Az

ige

jövõ

idej

ének

kif

eje-

zési

lehe

tõsé

gei:

a)fõ

névi

igen

év +

fog

se-

gédi

ge;

b)je

len

idej

û ig

e +

maj

dsz

ócsk

a va

gy m

ás jö

võre

utal

ó ki

feje

zés

(hol

nap,

ké-

sõbb

stb

.);c)

a le

sz lé

tige

is a

jövõ

reut

al.

35.

A lé

tige

külö

nböz

õ id

õkbe

n(v

an, v

olt,

lesz

, let

t). A

jövõ

idej

û sz

ósze

rkez

et h

elye

sírá

-sa

,pl

.: hi

nni f

og, t

enni

fogt

ok, k

ö-sz

önni

fogn

ak s

tb.

36.

Szöv

egek

áth

ango

lása

az

igei

dõk

meg

válto

ztat

ásáv

al

4041

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

ÍRÁ

S, H

EL

YE

SÍR

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

Dec

embe

r

TÉ

MA

KÖ

R:

A C

SAL

ÁD

49.

Gya

korl

óóra

(13

. gya

korl

ólap

)

50.

Szer

etet

tojá

shéj

ban

c. m

ottó

. A f

ejez

etal

apgo

ndol

ata:

az

egym

ás ir

ánti

szer

etet

.*A

ltat

ó c.

nép

dal (

Java

solt

mem

orite

r)

51.

Nag

y eb

éd v

olt n

álun

k c.

kön

yvré

szle

tA

nye

lvi h

umor

föl

fede

zése

, meg

érté

se*S

uhog

ó je

geny

ék c

. ver

s

52.

Ken

yérm

adár

c. e

lbes

zélé

s. A

z ill

uszt

-rá

ció

mon

dani

való

jána

k m

egfe

jtése

*Fek

ete

keny

ér c

. ver

s

13. g

yako

rlól

apA

hel

yes

artik

ulác

ió é

s ta

golá

s ha

tása

a je

lent

ésre

Párb

eszé

d ol

vasá

sa é

s le

jegy

zése

A v

essz

õ sz

erep

e a

tago

lásb

an é

s a

szö-

vegj

elen

tésb

en

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: 5

.,6.

13.

Az

önál

lóan

írt t

udós

ításo

km

egbe

szél

ése,

javí

tása

(A k

ét ö

nálló

an ír

t fog

alm

azás

alap

ján

a ta

nuló

k ír

ásbe

lisz

öveg

alko

tási

szi

ntjé

nek

fölm

érés

e)A

szö

vege

k cs

opor

tosí

tása

form

ájuk

(ve

rs v

agy

próz

a )

és m

ûfaj

uk (

mes

e, m

onda

,le

gend

a, e

lbes

zélé

s) s

zeri

nt(7

4/1.

)

Ház

i fel

adat

: (74

/2.)

13.

M. O

lyan

igék

más

olás

a,am

elye

kben

az

ige-

kötõ

ugy

anaz

zal a

betû

vel v

égzõ

dik,

min

t am

elyi

kkel

az

ige

kezd

õdik

, pl.:

áttö

r, o

daad

Tm

. Ige

kötõ

s ig

ét ta

rtal

-m

azó

közm

ondá

sok

Öá.

Meg

adot

t ige

mon

-da

tba

hely

ezés

evá

ltozó

igek

ötõv

el(P

l.: tö

r –

eltö

r, b

e-tö

r, fe

ltör

, kit

ör, á

t-tö

r, le

tör

stb.

)

37.

Az

igek

ötõs

igék

. Az

igek

ö-tõ

ren

dsze

rint

mód

osítj

a az

ige

jele

ntés

ét. A

legg

yako

-ri

bb ig

eköt

õk. H

ol á

llhat

az

igek

ötõ?

38.

Az

igek

ötõ

a kö

zvet

lenü

lho

zzá

tart

ozó

ige

elõt

t áll.

Az

igek

ötõs

igék

elv

álas

z-tá

sa

39.

Az

igek

ötõ

az ig

e ut

án á

ll.

53.

Gya

korl

óóra

(14

. gya

korl

ólap

)

54.

A n

agy

fehé

r bo

hóc

c. e

lbes

zélé

s*D

agad

j, du

nna

c. v

ers

55.

A tö

lgyf

a te

tejé

n c.

elb

eszé

lés

*Kir

ándu

lás

c. v

ers

56.

His

zen

éppe

n az

a k

lass

z! c

. elb

eszé

lés

A lé

nyeg

kie

mel

ése

fele

letv

álas

ztás

osm

ódsz

erre

l*A

mik

or k

ivet

ték

a m

andu

lám

at c

. ver

s

14. g

yako

rlól

apA

hel

yes

artik

ulác

ió é

s ta

golá

s ha

tása

a je

lent

ésre

Párb

eszé

d ol

vasá

sa; a

sik

eres

kom

mun

i-ká

ció

felté

tele

iA

ves

szõ

és a

pon

tosv

essz

õ sz

erep

e a

ta-

golá

sban

és

a sz

öveg

jele

ntés

ben

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: 1

., 2.

14.

Kar

ácso

nyi m

ûsor

sze

r-ke

szté

se, t

anul

ása

14.

Tm

. Ige

kötõ

s ig

ét ta

rtal

-m

azó

kije

lent

õ m

on-

dato

k

Öá.

A le

írt m

onda

tok

át-

alak

ítása

fel

szól

ítóvá

40.

Az

igek

ötõs

ige

fölis

mer

ése

szöv

egbe

n; a

z ig

eköt

õs ig

eés

az

azon

os s

zóta

ggal

kez

-dõ

dõ s

zó m

egkü

lönb

özte

té-

se (

kiné

z, k

ilen

c)

41.

Az

igek

ötõ

és a

hoz

zá ta

rtozó

ige

közé

más

szó

éke

lõdi

k.

42.

Elle

ntét

es je

lent

ésû

igék

.A

z el

lent

étes

jele

ntés

kif

e-je

zése

igek

ötõs

igék

kel

(kib

újik

, beb

újik

; fe

lölt

özik

,le

vetk

õzik

)57

.G

yako

rlóó

ra (

15. g

yako

rlól

ap)

58.

Bet

lehe

mes

játé

k. Ü

nnep

i mûs

or ö

ssze

-ál

lítás

a, ta

nulá

sa. H

agyo

mán

yok

ápol

ása

59.

*Az

egys

zeri

-két

szer

i fán

k c.

ver

s va

gyN

agya

pa m

eg a

csi

llag

ok c

. mes

e

60.

Szél

bics

ka c

. elb

eszé

lés

vagy

A fe

nyõf

a c.

olva

smán

y ön

álló

szö

vegf

öldo

lgoz

ássa

l

15. g

yako

rlól

apA

tisz

ta a

rtik

ulác

ió, a

hel

yes

tago

lás

ésha

ngsú

lyoz

ás g

yako

rlás

aA

ves

szõ

szer

epe

a ta

golá

sban

és

a sz

ö-ve

gjel

enté

sben

A s

zóre

nd je

lent

ést b

efol

yáso

ló s

zere

peA

fel

soro

lásb

an a

lkal

maz

ott v

essz

õnél

nem

kel

l szü

nete

t tar

tani

.

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: 1

1., 1

2.

15.

A p

árbe

széd

leje

gyzé

se(7

5/1.

)Pá

rbes

zéd

prod

ukál

ása

szó-

ban

és ír

ásba

n (7

5/2.

)A

tele

foná

lásk

or a

lkal

ma-

zott

illem

szab

ályo

kPr

ózai

szö

veg

átal

akítá

sapá

rbes

zéde

ssé

(75/

3.)

15.

Hel

yesí

rási

föl

mé-

rés

az ig

e té

mak

ö-ré

bõl

(más

olás

, tol

lba-

mon

dás,

em

léke

-ze

tbõl

írás

, kie

gé-

szíté

sek,

öná

llóm

onda

talk

otás

ok)

43.

Az

igék

rõl t

anul

tak

össz

e-fo

glal

ása

44.

Az

igék

rõl t

anul

tak

fölm

é-ré

se

45.

A f

ölm

érés

ek é

rték

elés

e,ja

vítá

sa

Tél

i szü

net

4243

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

ÍRÁ

S, H

EL

YE

SÍR

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

Janu

ár

TÉ

MA

KÖ

R:

A M

AG

YA

R T

ÖR

TÉ

NE

LE

M(A

z ol

dals

zám

ok a

2. f

élév

i Mf.

-re

vona

tkoz

nak.

)T

ÉM

AK

ÖR

: A

Z E

LB

ESZ

ÉL

ÉS

(Az

olda

lszá

mok

az

1. f

élév

i Mf.

-re

vona

tkoz

nak.

)T

ÉM

AK

ÖR

: A

FÕ

NÉ

V

61.

Gya

korl

óóra

(16

. gya

korl

ólap

)

62.

Ada

tok

kere

sése

ism

eret

terj

eszt

õ sz

öve-

gekb

õl (

2. f

élév

i Mf.

4-5

. o.)

Pil

lant

ás a

múl

tba

c. o

lvas

mán

y

63.

A n

agy

csal

ád c

. olv

asm

ány

Nép

ünk

ered

ete,

múl

tja, v

ándo

rlás

ai

64.

A R

okon

okná

l c. ú

ti be

szám

oló

rész

lete

A m

agya

r sz

avak

hoz

haso

nló

kife

jezé

sek

a ro

kon

népe

k ny

elvé

ben

16. g

yako

rlól

apPr

ózai

szö

veg

tago

lása

kül

önbö

zõ h

ossz

ú-sá

gú s

züne

tekk

elA

szó

szer

keze

tek

és a

mon

dato

k ha

ngle

j-té

seE

llent

étes

jele

ntés

û m

onda

tok

össz

ekap

-cs

olás

a

16.

Az

elbe

szél

és f

ogal

mán

akbõ

víté

se (

76/1

., 2.

, 3.)

Ado

tt sz

öveg

bõl a

lény

eg-

tele

n ré

szek

kih

úzás

a(7

7/4.

)Sz

öveg

alko

táso

k: a

cím

nek

meg

fele

lõ lé

nyeg

es g

ondo

-la

tok

válo

gatá

sáva

l (7

7/5.

)

Ház

i fel

adat

: (77

/6.)

16.

M. H

agyo

mán

yos

írás

úsz

emél

ynev

ek

Öá.

Köz

név

és tu

lajd

on-

név

mon

datb

a fo

g-la

lása

(hí

d –

Lán

c-hí

d; v

áros

– S

zege

d)

46.

A f

õnév

fog

alm

a; k

onkr

étés

elv

ont f

õnev

ek. A

mon

-da

tban

a f

õnev

ek to

ldal

ékot

kaph

atna

k.47

.A

fõn

év f

ajtá

i: kö

znév

és tu

lajd

onné

v. A

köz

név

és a

tula

jdon

név

kezd

õbe-

tûje

48.

Szem

élyn

evek

. Hag

yom

á-ny

os h

elye

sírá

sú v

ezet

ékne

-ve

k. O

sztá

lytá

rsak

nev

ének

írás

a be

tûre

ndbe

n65

.G

yako

rlóó

ra (

17. g

yako

rlól

ap)

66.

*Reg

e a

csod

asza

rvas

ról.

Rés

zlet

ekA

rany

Ján

os k

ölte

mén

yébõ

lA

has

onla

t föl

ism

erte

tése

67.

Att

ila,

a h

unok

kir

álya

c. o

lvas

mán

y

68.

*Éjj

el a

Tis

zán

c. v

ers.

(Ja

vaso

lt m

emor

i-te

r). H

ogya

n ör

ökíti

meg

Atti

la te

met

ését

a pr

ózai

szö

veg

és a

ver

s? M

elyi

km

ondj

a el

töm

öreb

ben?

A p

róza

és

a ve

rsfo

rmáj

ának

öss

zeha

sonl

ítása

17. g

yako

rlól

apK

özm

ondá

sok

tago

lása

szü

nete

kkel

Fixá

ciós

gya

korl

atPr

ózai

és

vers

es s

zöve

g ös

szeh

ason

lítás

a

17.

A f

ogal

maz

ás ta

golá

sa:

a be

feje

zés.

Olv

asók

önyv

isz

öveg

ek v

izsg

álat

a (7

8/1.

)A

szö

veg

és a

bef

ejez

ésös

szeh

ango

lása

(78

/2. s

zó-

beli)

Meg

adot

t szö

vegh

ez b

efe-

jezé

s ír

ása

(79/

3.)

Mily

en k

apcs

olat

lehe

t az

elbe

szél

és c

íme

és b

efej

ezé-

se k

özöt

t? (

81/8

.)H

ázi f

elad

at: f

ölké

szül

és a

köv

et-

kezõ

óra

i öná

lló s

zöve

galk

otás

ra;

a té

máh

oz s

züks

éges

kif

ejez

ések

gyûj

tése

17.

M. A

kör

nyék

föl

draj

zine

vei (

falu

, vár

os,

váro

srés

z, u

tca,

fo-

lyó,

pat

ak, t

ó, h

egy

stb.

)

Öá.

Saj

át la

kásc

ím, a

zis

kola

cím

e

Tm

. Öss

zefü

ggõ

szöv

ega

föld

rajz

i táj

ról,

a sz

ülõf

öldr

õl

49.

Álla

tnev

ek;

már

kane

vek

50.

A ta

nuló

k kö

rnye

zeté

ben

elõf

ordu

ló f

öldr

ajzi

nev

ek;

ism

ert c

silla

gnev

ek

51.

Inté

zmén

yek

neve

; kön

y-ve

k, f

olyó

irat

ok, ú

jság

okcí

me,

szö

vege

k cí

me

69.

Gya

korl

óóra

(18

. gya

korl

ólap

)

70.

A h

onfo

glal

ás c

. mon

da. (

Hon

fogl

alás

:89

5-89

6; e

mlé

khel

y: Ó

pusz

tasz

er)

A m

onda

és

a va

lósá

g ös

szev

etés

e

71.

Az

önál

ló s

zöve

gért

elm

ezõ

képe

sség

fölm

érés

e fé

lévk

or: B

oton

d c.

mon

da

72.

A h

ango

s ol

vasá

si k

épes

ség

fölm

érés

efé

lévk

or: L

ehel

vez

ér k

ürtj

e c.

mon

da

18. g

yako

rlól

apÖ

ssze

tett

mon

dato

k ta

golá

sána

k gy

akor

lása

Zön

gés-

zöng

étle

n ha

ngpá

rok

tiszt

a ej

tése

Szav

ak to

ldal

ékai

nak

pont

os o

lvas

ása;

a sz

ósze

rkez

etek

han

gsúl

yvis

zony

aiA

ném

a ol

vasá

s fe

jlesz

tése

: azo

nos

szót

ö-ve

kbõl

öss

zeál

lítot

t mon

dato

kkal

A s

zóre

nd é

s a

hang

súly

jele

ntés

t mód

osító

szer

epe

18.

Elb

eszé

lés

írás

a ön

álló

an,

kieg

észí

tése

bef

ejez

ésse

lV

álas

ztha

tó té

ma:

ven

dég-

ség

Vál

aszt

ható

cím

ek: V

en-

dégs

égbe

n já

rtun

k. V

endé

-ge

k vo

ltak

nálu

nk s

tb.

Ház

i fel

adat

: az

olva

sott

mon

dák

közü

l val

amel

yik

esem

énye

inek

meg

foga

lmaz

ása

hírk

ént

18.

M. F

õnev

ek c

sopo

rtos

í-tá

sa: t

ulaj

donn

év,

közn

évÖ

á. F

õnev

ek r

ende

zése

gyûj

tõfo

galo

m a

lá(p

l.: b

útor

– a

szta

l,sz

ék, á

gy, s

zekr

ény,

köny

vesp

olc

stb.

)E

. Éjj

el a

Tis

zán

c. v

ers

1. s

zaka

sza

52.

Mit

tudu

nk a

fõn

évrõ

l?A

köz

név

és a

tula

jdon

név

fölis

mer

ése

szöv

egbe

nA

kör

nyez

etbe

n ta

lálh

ató

tula

jdon

neve

k he

lyes

írás

a53

.A

fõn

év h

elye

sírá

sa: H

osz-

szú

ó, õ

, ú, û

a

szót

õben

és

a sz

avak

vég

én; k

ivét

elek

leír

ása

54.

A h

agyo

mán

y el

ve a

he-

lyes

írás

ában

: ly-

os f

õnev

ek

4445

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

ÍRÁ

S, H

EL

YE

SÍR

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

73.

Gya

korl

óóra

: a f

ölm

érés

ek é

rték

elés

e(1

9. g

yako

rlól

ap)

74.

A k

oron

ázás

c. k

önyv

rész

let.

Nem

zeti

erek

lyék

: sze

nt k

oron

a, o

rszá

galm

a, jo

-ga

r. N

emze

ti je

lkép

ek: n

emze

tiszí

nûzá

szló

, cím

er*K

öszö

ntõ

c. m

agya

r né

pköl

tés.

(Ja

vaso

ltm

emor

iter)

75.

Istv

án k

irál

y ít

élet

e c.

mon

da. Ö

nálló

szöv

egfö

ldol

gozá

s fe

lele

tvál

aszt

ásos

kér

-dé

sekk

el

76.

A te

mpl

omal

apít

ó c.

lege

nda.

A le

gend

aés

a v

alós

ág ö

ssze

veté

se

19. g

yako

rlól

apÖ

ssze

tett

mon

dato

k ta

golá

sána

k gy

akor

lása

Öss

zete

tt sz

avak

olv

asás

a: a

z ös

szet

étel

hatá

rán

talá

lkoz

ó m

ássa

lhan

gzók

kie

jtése

Fixá

ciós

gya

korl

atA

szö

vegé

rtés

fej

lesz

tése

: rok

on é

rtel

mû

szav

ak je

lent

ésén

ek m

egkü

lönb

özte

tése

a m

onda

tokb

an

19.

Az

önál

lóan

írt s

zöve

gm

egbe

szél

ése,

javí

tása

Szem

pont

ok: a

mon

dato

kka

pcso

lása

, lén

yege

s go

n-do

lato

k m

egfo

galm

azás

a,m

egfe

lelõ

bef

ejez

ésA

nag

y fe

hér

bohó

c c.

elb

e-sz

élés

bef

ejez

ésén

ek k

iegé

-sz

ítése

(40

/3.)

Ado

tt sz

öveg

ekhe

z be

feje

-zé

s ír

ása

(79/

4.)

A m

ásod

ik f

élév

ben

elm

arad

nak

az ír

ásór

ák, h

elye

ttük

heti

két f

o-ga

lmaz

ásór

a le

sz.

19.

M. L

y-os

fõn

evek

vál

o-ga

tó m

ásol

ása

vég-

zõdé

sük

szer

inti

csop

orto

sítá

sban

Pl.:

oszt

ály,

har

kály

;se

gély

, fek

ély,

se-

regé

ly;

furu

lya,

gó-

lya,

ibol

ya s

tb.

Öá.

Hiá

nyos

tábl

ázat

pótlá

sa a

min

taal

apjá

nhí

d, h

idak

, hid

at, h

ídró

lút

, u

tak,

útr

ólkú

t,

ku

tat,

tûz,

tü

zek,

t

ûzrõ

l

55.

A f

õnév

hel

yesí

rása

: hos

szú

más

salh

angz

ó a

szót

õben

és

a sz

ótõ

végé

n (p

l.: á

llat

,fo

rrás

; ka

kukk

, ujj

, orr

, Pé-

cset

t, G

yõrö

tt, s

zaká

ll s

tb.)

56.

A f

õnév

egy

es é

s tö

bbes

szám

a. A

fõn

év tö

bbes

szám

ának

jele

. Nem

min

-de

nk-

ra v

égzõ

dõ f

õnév

van

több

es s

zám

ban.

(ab

lak,

pata

k st

b.)

Szem

élyr

agos

igék

és

több

es s

zám

ú fõ

ne-

vek

meg

külö

nböz

teté

se(f

utok

– fu

tók,

tanu

lok,

ta-

nuló

k, m

osdo

k –

mos

dók

stb.

57.

A f

õnev

ekhe

z a

mon

datb

anra

gok

járu

lhat

nak

4647

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

Feb

ruár

77.

Gya

korl

óóra

(20

. gya

korl

ólap

)78

.Is

kola

a k

olos

torb

an c

. kön

yvré

szle

t79

.A

ves

zede

lem

hír

e c.

olv

asm

ány

Kép

zele

tbel

i pár

besz

éd ö

ssze

állít

ása:

a)Ju

lianu

s ba

rát é

s az

õsh

azáb

an m

arad

tm

agya

rok

közö

tt;b)

Julia

nus

bará

t és

IV. B

éla

kirá

ly k

ö-zö

tt80

.A

Les

-heg

y c.

mon

daÖ

nálló

váz

latk

észí

tés

20. g

yako

rlól

apÖ

ssze

tett

mon

dato

k ta

golá

sána

k gy

akor

lása

Öss

zete

tt sz

avak

olv

asás

a: a

z ös

szet

étel

hatá

rán

zöng

és é

s zö

ngét

len

más

salh

ang-

zók

talá

lkoz

nak

(has

onul

ás a

z ej

tésb

en)

A s

zava

k to

ldal

ékai

nak

pont

os o

lvas

ása

A n

éma

olva

sás

fejle

szté

se: a

zono

s sz

ótö-

vekb

õl ö

ssze

állít

ott m

onda

tokk

al; a

mon

-da

tvar

iáns

ok je

lent

ésén

ek v

izsg

álat

a

20.

A f

ogal

maz

ás ta

golá

sa: a

bev

ezet

ésO

lvas

ókön

yvi s

zöve

gek

vizs

gála

ta(8

0/5.

)M

ilyen

öss

zefü

ggés

lehe

t az

esem

ény

beve

zeté

se é

s be

feje

zése

köz

ött?

(80

/6.

f.)

Olv

asók

önyv

i szö

veg

kieg

észí

tése

: bev

e-ze

téss

el, b

efej

ezés

sel (

81/9

.)21

.A

bev

ezet

ésbe

n m

egírh

atju

k az

elõ

zmén

ye-

ket (

81/7

.)E

lbes

zélé

s m

egfo

galm

azás

a ké

p al

apjá

n:sz

óban

; kie

gész

ítése

bev

ezet

ésse

l és

be-

feje

zéss

el: í

rásb

an (

81/1

0.)

58.

Rag

os f

õnev

ek g

yûjté

se k

it?, m

it?, k

i-ke

t?, m

iket

? ké

rdés

reSz

óele

mzé

s: s

zótõ

+ (

kötõ

hang

zó)

+ r

agM

últ i

dejû

igék

és

-t r

agos

fõn

evek

meg

külö

nböz

teté

se s

zöve

gben

59.

Rag

os f

õnev

ek g

yûjté

se h

ol?,

hov

a? k

ér-

désr

e; m

onda

tba

hely

ezés

ük. M

ikor

hasz

nálju

k a

-ba,

mik

or a

-ba

n a

rago

t?60

.R

agos

fõne

vek

gyûj

tése

kiv

el?,

miv

el?,

kik

-ke

l?, m

ikke

l? k

érdé

sre.

A ra

gok

haso

nulá

saa

más

salh

angz

óval

vég

zõdõ

fõne

vekb

en

81.

Gya

korl

óóra

(21

. gya

korl

ólap

)82

.R

oger

ius

püsp

ök m

enek

ülés

e c.

olv

asm

ány

83.

Hun

yadi

Ján

os h

arca

i a tö

rökk

el c

.kö

nyvr

észl

et. A

nán

dorf

ehér

vári

gyõ

ze-

lem

145

6-ba

n vo

lt, a

zóta

har

ango

znak

délb

en.

84.

*Mát

yás

anyj

a c.

köl

tem

ény

(Jav

asol

t mem

orite

r)Sz

ínsz

imbó

lum

ok: p

iros

és

feke

teM

átyá

s ki

rály

hoz

kapc

soló

dó m

ondá

kke

resé

se

21. g

yako

rlól

apA

légz

éste

chni

ka g

yako

rlás

a bõ

vülõ

szó

-sz

erke

zete

ken

A n

éma

olva

sás

pont

ossá

gána

k fe

jlesz

tése

:az

onos

szó

töve

kbõl

öss

zeál

lítot

t mon

da-

tokk

alA

sze

m lá

tósz

ögén

ek tá

gítá

sa s

zósz

erke

-ze

tek

olva

sásá

val

22.

Az

elbe

szél

és f

õ ré

sze:

az

esem

énye

kel

mon

dása

(82

/11.

, 12.

)K

özös

élm

ény

meg

foga

lmaz

ása

és le

írás

ata

golá

ssal

(m

ásol

ás a

tábl

áról

)

23.

Öná

lló s

zöve

galk

otás

kép

ala

pján

, tag

o-lá

ssal

(82

/13.

)

61.

Rag

os f

õnev

ek g

yûjté

se h

onna

n?, m

i-bõ

l?, m

itõl?

, mir

õl?

kérd

ésre

. Hos

szú

mag

ánha

ngzó

a r

agok

ban

62.

A r

agos

fõn

év h

elye

sírá

sána

k gy

akor

lása

szöv

egbe

n; e

lvál

aszt

ása

a sz

ótag

olás

sze

-ri

nt. A

más

salh

angz

ó ke

ttõzé

se a

szó

tõés

a to

ldal

ék ta

lálk

ozás

ánál

(rét

tõl,

babb

ól)

63.

Fõné

vkép

zés:

- ás

, -és

; -ás

z, -é

sz; -

ság,

-ség

képz

õvel

. Szó

elem

zés:

szó

tõ +

kép

zõ +

rag

A m

sh. k

ettõ

zése

a s

zótõ

és

a to

ldal

ék ta

lál-

kozá

sáná

l (ok

ossá

g, ü

gyes

ség

stb.

)(A

z ol

dals

zám

ok a

2. f

élév

i Mf.

-bõl

val

ók.)

85.

Gya

korl

óóra

(22

. gya

korl

ólap

)

86.

Mát

yás

kirá

ly c

. olv

asm

ány.

Ism

eret

-kö

zlõ

szöv

egbõ

l inf

orm

áció

k gy

ûjté

se

87.

A k

oloz

svár

i bír

ó c.

mon

daA

sze

repl

õk je

llem

zése

bes

zédü

kkel

88.

Mát

yás

kirá

ly é

s a

varg

a c.

mon

daA

nép

mes

e és

a m

onda

has

onló

sága

i és

külö

nbsé

gei

22. g

yako

rlól

apA

légz

éste

chni

ka g

yako

rlás

a bõ

vülõ

szó

-sz

erke

zete

ken

A r

itmus

os o

lvas

ás g

yako

rlás

a he

lyes

enel

hely

ezet

t han

gsúl

yokk

alA

ném

a ol

vasá

s fe

jlesz

tése

: azo

nos

szót

ö-ve

kbõl

öss

zeál

lítot

t mon

dato

kkal

Azo

nos

alan

yú m

onda

tok

érte

lmez

ése;

a sz

óism

étlé

s ke

rülé

seR

okon

ért

elm

û sz

avak

jele

ntés

árny

alat

aia

mon

dato

kban

24.

Az

önál

lóan

írt s

zöve

g m

egbe

szél

ése,

ja-

vítá

sa. S

zem

pont

ok: c

ímvá

lasz

tás,

a s

zö-

veg

tart

alm

i és

form

ai ta

golá

saM

ikor

kel

l a s

zere

plõ

szem

élyé

t újr

am

egne

vezn

i? (

61/3

.)Sz

öveg

javí

tás:

Bal

ázs

(81.

o.)

25.

Szób

eli s

zöve

galk

otás

ok a

köv

etke

zõ c

í-m

eken

: Bot

ond

és a

z ór

iás.

Dug

ovic

sT

itusz

és

a zá

szló

t tar

tó tö

rök.

A b

evez

e-té

sben

: mik

or?,

hol

?, k

ivel

tört

ént?

A f

õ ré

szbe

n: h

ogya

n és

mié

rt k

üzdö

ttek?

A b

efej

ezés

ben:

mi l

ett a

har

c ki

men

ete-

le?

A té

mák

írás

beli

meg

foga

lmaz

ása

hírk

ént

64.

Az

össz

etet

t fõn

év é

s el

vála

sztá

sa; s

zó-

csal

ád ö

ssze

állít

ása

(Pl.:

lósz

ersz

ám, l

ó-fe

j, ló

pata

, lól

áb, l

ódob

ogás

, lói

stál

ló,

lóvá

sár,

lóku

pec,

lóve

rsen

y...)

65.

A h

atár

ozot

t és

a ha

táro

zatla

n né

velõ

. Ha

a sz

emél

y- é

s vá

rosn

evek

et ö

nmag

ukba

n,je

lzõ

nélk

ül h

aszn

álju

k, a

kkor

nem

te-

szün

k el

éjük

hat

ároz

ott n

ével

õt.

66.

A n

évut

ós f

õnév

. A le

ggya

kori

bb n

év-

utók

és

hely

esír

ásuk

(al

att,

fölö

tt, m

elle

tt,

után

, köz

ött s

tb.)

4849

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

89.

Gya

korl

óóra

(23

. gya

korl

ólap

)

90.

Kin

izsi

c. m

onda

A f

õsze

repl

õk je

llem

zése

91.

Mát

yás

kirá

ly a

kön

yves

házb

an c

. kön

yv-

rész

let

92.

A k

önyv

útj

a ha

zánk

ban

c. o

lvas

mán

yE

ligaz

odás

a k

önyv

ekbe

n: c

ím, s

zerz

õ,ki

adó,

a k

iadá

s he

lye,

éve

; tar

talo

mje

gyzé

k,fü

lszö

veg

23. g

yako

rlól

apE

gy g

ondo

lat t

öbbf

éle

meg

foga

lmaz

ása

A s

zöve

gkör

nyez

etbe

illõ

rok

on é

rtel

mû

kife

jezé

sek

A n

éma

olva

sás

fejle

szté

se: a

zono

s sz

ótö-

vek

gyak

ori e

lõfo

rdul

ásáv

alE

gym

ás u

tán

köve

tkez

õ ös

szet

ett s

zava

k-ba

n a

közö

s ta

gra

kötõ

jel u

tal.

26.

Hun

yadi

Ján

os h

arca

i a tö

rökk

el c

. ol-

vasm

ány

egy

epiz

ódjá

nak

bõve

bb k

ifej

-té

se ö

nálló

an: D

ugov

ics

Titu

sz h

õste

tte.

Az

esem

ény

elõz

mén

yéne

k és

köv

etke

z-m

ényé

nek

meg

írás

a a

beve

zeté

sben

és a

bef

ejez

ésbe

n27

.A

z ön

álló

an ír

t szö

vege

k m

egbe

szél

ése,

ja-

vítá

sa. S

zem

pont

ok: t

agol

ás a

lkal

maz

ása;

töm

öríté

s a

hírb

enR

okon

ért

elm

û sz

avak

has

znál

ata

(62/

1.b.

, 2.c

; 63/

3.b)

Ház

i fel

adat

: fel

kész

ülés

öná

lló s

zöve

galk

otás

-ra

:M

it ki

fogá

soln

a M

átyá

s ki

rály

, ha

ma

élne

?

67.

A n

évut

ók h

elye

s ha

szná

lata

. A n

évut

ósfõ

neve

k he

lyes

írás

a

68.

Rok

on é

rtel

mû

fõne

vek

szer

epe

a fo

gal-

maz

ásba

n; k

özm

ondá

sok,

szó

láso

k ha

sz-

nála

ta

69.

Játé

k a

fõne

vekk

el. A

zono

s al

akú

szav

akm

onda

tba

hely

ezés

e; s

zófa

juk

meg

álla

pí-

tása

(sí

r, z

ár, f

og, n

yúl,

neve

t)

Már

cius

93.

Gya

korl

óóra

(24

. gya

korl

ólap

)

94.

Kön

yvtá

rlát

ogat

ás: t

örté

nelm

i tém

ájú

köny

vek

kere

sése

sze

rzõ

és c

ím s

zeri

ntPé

ldaé

rték

û sz

emél

yek

a m

agya

r tö

rtén

e-le

mbe

n

95.

Séta

Pet

õfi S

ándo

r fi

ával

185

4. m

árci

us15

-én.

Föl

kész

ülés

nem

zeti

ünne

pünk

re

96.

*Szó

zat c

. ver

s ré

szle

te. (

Az

elsõ

két

vers

szak

köt

elez

õ m

emor

iter.

) E

lhan

gzá-

sako

r tis

ztel

etad

ás

24. g

yako

rlól

apV

erst

agol

ás, v

erst

anul

ásE

gy-e

gy s

zósz

erke

zet f

olya

mat

os o

lvas

á-sá

nak

gyak

orlá

sa s

orvá

ltásk

orE

gy g

ondo

lat t

öbbf

éle

meg

foga

lmaz

ása

A n

éma

olva

sás

fejle

szté

se: a

zono

s sz

ótö-

vek

gyak

ori e

lõfo

rdul

ásáv

al

28.

Mes

eírá

s el

képz

elés

ala

pján

: Tal

álko

ztam

Mát

yás

kirá

llya

l. (L

ehet

õség

sze

rint

pár

-be

széd

bei

ktat

ása.

)

29.

Az

önál

lóan

írt s

zöve

g m

egbe

szél

ése,

ja-

vítá

sa. S

zem

pont

ok: ö

tlete

sség

, a lé

nyeg

kiem

elés

e, p

árbe

széd

leje

gyzé

se, s

zó-

hasz

nála

tSz

öveg

áth

ango

lása

: a m

onda

tok

szó-

anya

gána

k cs

eréj

e m

esér

e je

llem

zõ k

ife-

jezé

sekk

el(7

8/4.

)

70.

A f

õnév

rõl t

anul

tak

össz

efog

lalá

sa

71.

Fölm

érés

a f

õnév

tém

akör

ébõl

72.

A f

ölm

érés

ért

ékel

ése,

a h

ibák

javí

ttatá

sa

TÉ

MA

KÖ

R:

AZ

ÁL

LA

TO

KT

ÉM

AK

ÖR

: A

ME

LL

ÉK

NÉ

V

97.

Gya

korl

óóra

(25

. gya

korl

ólap

)

98.

Ilye

nfor

mán

tört

énhe

tett

c. o

lvas

mán

y*M

a há

zat c

siná

ltam

a k

utyá

mna

k c.

ver

s

99.

Bog

áncs

c. k

önyv

rész

let

Váz

latk

észí

tés

képe

k se

gíts

égév

el

100.

Mic

ó c.

elb

eszé

lés

rész

lete

25. g

yako

rlól

apE

gym

ás u

tán

köve

tkez

õ ös

szet

ett s

zava

k-ba

n a

közö

s ta

gra

kötõ

jel u

tal.

A s

zem

látó

szög

ének

tágí

tása

szó

bõví

téss

elSz

öveg

érté

si, l

égzé

stec

hnik

ai é

s ta

golá

sigy

akor

lat b

õvül

õ m

onda

tokk

al

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: 1

.

30.

Egy

éni é

lmén

y m

egír

ása:

a g

yere

k él

eté-

bõl o

lyan

ese

mén

y, a

mi b

ánto

tta, v

agy

amin

ek n

agyo

n ör

ült.

A b

efej

ezés

ben

egyé

ni v

élem

ény

meg

fo-

galm

azás

aH

ázi f

elad

at: h

ason

lato

k gy

ûjté

se a

Bog

áncs

c. r

egén

yrés

zlet

bõl

31.

Az

önál

lóan

írt f

ogal

maz

ás m

egbe

szél

é-se

, jav

ítása

. Sze

mpo

ntok

: cím

vála

sztá

s,a

lény

eg m

egír

ása,

szó

hasz

nála

tM

it le

hete

tt vo

lna

haso

nlat

tal k

ifej

ezni

?H

ázi f

elad

at: á

llato

kkal

kap

csol

atos

has

onla

tok

gyûj

tése

(Pl

.: 68

/2.)

73.

A m

ellé

knév

fog

alm

a. É

rzék

szer

vein

kkel

fölf

ogha

tó tu

lajd

onsá

gok;

sze

mél

yek

kül-

sõ é

s be

lsõ

tula

jdon

sága

i

74.

Mel

lékn

év-e

? T

ulaj

dons

ágot

fej

ez k

i,m

égse

m m

ellé

knév

(m

ellé

knév

i ige

név)

A s

zava

k sz

ófaj

a m

onda

tbel

i jel

enté

sük-

tõl f

üggõ

en v

álto

zhat

. Pl.:

Meg

láto

gatta

meg

y ör

eg e

mbe

rt. M

eglá

toga

ttam

az

öre-

get.

75.

A m

ellé

knev

ek s

zere

pe a

szö

vegb

en

5051

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

101.

Gya

korl

óóra

(26

. gya

korl

ólap

)

102.

*Mon

dd, s

zere

ted

az á

llat

okat

? c.

ver

s

103.

Meg

értik

-e a

z ál

lato

k az

em

beri

bes

zé-

det?

c. k

önyv

rész

let

104.

Az

álla

tok

nyel

vén

tudó

juhá

sz c

. mag

yar

népm

ese

26. g

yako

rlól

apA

z ös

szet

ett m

onda

tok

tago

lásá

nak

és a

sor

váltá

snak

gya

korl

ása

Cím

adás

i gya

korl

atA

sze

m lá

tósz

ögén

ek tá

gítá

sa s

zóbõ

víté

ssel

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: X

XI.

32.

Álla

ttal k

apcs

olat

os e

gyén

i élm

ény

meg

írása

Leh

etõs

ég s

zeri

nt h

ason

lat b

eépí

tése

a sz

öveg

be33

.A

z ön

álló

an ír

t szö

veg

meg

besz

élés

e, ja

-ví

tása

. Sze

mpo

ntok

: a s

zöve

g ta

golá

sa,

idõr

end,

szó

hasz

nála

tM

onda

tok

vari

álás

a a

kom

mun

ikat

ív c

él-

nak

meg

fele

lõen

(80

/2.)

Szöv

egja

vítá

s: P

onto

s m

egha

táro

zás

(81.

o.)

Ház

i fel

adat

(80

/1. a

, b)

76.

Az

egyh

angú

vag

y po

ntat

lan

szóh

aszn

álat

javí

tása

roko

n ér

telm

û m

ellé

knev

ekke

l. H

i-án

yos

szöv

eg k

iegé

szíté

se m

ellé

knev

ekke

l.M

onda

talk

otás

jelz

õs s

zerk

ezet

ekke

l77

.E

llent

étes

jele

ntés

û m

ellé

knev

ek. A

tula

j-do

nság

kife

jezé

se ta

gadó

szó

+ el

lent

étes

je-

lent

ésû

szó

segí

tség

ével

, pl.:

ügy

etle

n –

nem

ügye

s. A

tula

jdon

ság

hián

ya, p

l.: b

arát

ság-

tala

n, h

ûtle

n st

b.78

.T

ulaj

dons

ágok

kife

jezé

se h

ason

lato

kkal

,sz

ólás

haso

nlat

okka

l, kö

zmon

dáso

kkal

105.

Gya

korl

óóra

(27

. gya

korl

ólap

)

106.

A b

uta

veré

b c.

elb

eszé

lés

107.

Az

okos

ver

éb c

. elb

eszé

lés

*Mad

arak

c. v

ers

(Jav

asol

t mem

orite

r)V

ázla

tkés

zíté

s a

szöv

eg s

zerk

ezet

ének

jelö

lésé

vel

108.

Mad

árfé

szek

c. e

lbes

zélé

sA

z ír

ói k

ifej

ezés

ek m

agya

ráza

ta s

zöve

g-kö

rnye

zetb

õl

27. g

yako

rlól

apE

gy g

ondo

lat t

öbbf

éle

meg

foga

lmaz

ása

A lé

gzés

tech

nika

fej

lesz

tése

bõv

ülõ

mon

-da

tok

olva

sásá

val.

A n

éma

olva

sás

pont

os-

ságá

nak

gyak

orlá

sa: a

zono

s sz

ótöv

ek g

ya-

kori

elõ

ford

ulás

ával

A to

rlód

ó m

ássa

lhan

gzók

hel

yes

ejté

seA

sze

m lá

tósz

ögén

ek tá

gítá

sa s

zóbõ

víté

ssel

A s

zöve

gért

õ ol

vasá

s fe

jlesz

tése

a s

zerk

e-ze

tek

meg

válto

ztat

ásáv

al

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: X

X.

34.

Elb

eszé

lés

írás

a az

Ok.

188

. o. 4

7. k

épe

alap

ján

Leh

etõs

ég s

zeri

nt k

özm

ondá

s va

gy s

zó-

lás

beép

ítése

a s

zöve

gbe

35.

Az

önál

lóan

írt s

zöve

g m

egbe

szél

ése,

ja-

vítá

sa. S

zem

pont

ok: c

ímad

ás, i

dõre

nd,

szóh

aszn

álat

Elle

ntét

es je

lent

ésû

szav

ak h

aszn

álat

a(7

7/1.

, 2.)

Öss

zeha

sonl

ításb

ól k

elet

keze

tt ös

szet

ett

mel

lékn

evek

gyû

jtése

, alk

otás

a; p

l.: tû

z-pi

ros,

hóf

ehér

, kõk

emén

y st

b.

79.

A k

iejté

s el

ve a

mel

lékn

év h

elye

sírá

sába

n:ú-

ra é

s û-

re v

égzõ

dõ m

ellé

knev

ek80

.A

kie

jtés

elve

a m

ellé

knév

hel

yesí

rásá

ban:

hoss

zú m

agán

- és

más

salh

angz

ók a

mel

-lé

knev

ekbe

n81

.A

hag

yom

ány

elve

a m

ellé

knev

ek h

e-ly

esír

ásáb

an: a

j h

ang

kétf

éle

jelö

lése

Mel

lékn

evek

kép

zése

ly-o

s fõ

neve

kbõl

(hel

y –

hely

i; g

ally

– g

ally

as;

lyuk

–ly

ukas

) st

b.

Tav

aszi

szü

net

Ápr

ilis

109.

Gya

korl

óóra

(28

. gya

korl

ólap

)

110.

Muc

i c. e

lbes

zélé

sA

szö

vegb

e ill

õ kö

zmon

dás

mag

yará

zata

111.

*Feg

yver

tele

n va

dász

dal

a c.

ver

s

112.

Az

õz c

. elb

eszé

lés.

*E

rdõ

c. v

ers

Az

esem

énye

k el

mon

dása

sze

repv

álla

láss

al

28. g

yako

rlól

apA

bes

zédl

égzé

s gy

akor

lása

szó

lásm

ondá

sok

hely

esen

tago

lt fö

lolv

asás

ával

; fix

áció

sgy

akor

lat

Egy

-egy

szó

szer

keze

t fol

yam

atos

olv

asá-

sána

k gy

akor

lása

sor

váltá

skor

Cím

adás

i gya

korl

at

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: 4

.

36.

Mes

e ír

ása

elké

pzel

és a

lapj

ánT

éma:

ért

em a

z ál

lato

k ny

elvé

t.

37.

Az

önál

lóan

írt s

zöve

g m

egbe

szél

ése,

ja-

vítá

sa. S

zem

pont

ok: ö

tlete

sség

, a s

zöve

gfo

lyam

atos

sága

, bev

ezet

és, b

efej

ezés

,sz

óhas

znál

atM

onda

tok

válto

zato

s m

egfo

galm

azás

aro

kon

érte

lmû

szav

ak h

aszn

álat

ával

(78/

5.)

82.

A m

ellé

knév

is k

apha

t rag

okat

a m

onda

tban

.R

agos

mel

lékn

evek

gyû

jtése

hog

yan?

kér

-dé

sre;

hel

yesí

rásu

k el

dönt

ése

szóe

lem

zéss

el:

szót

õ +

rag

(oko

san)

. Elv

.: o-

ko-s

an83

.K

özné

vhez

és

tula

jdon

névh

ez e

gyar

ánt j

á-ru

lhat

az

-i ké

pzõ.

A tu

lajd

onné

vbõl

kép

zett

mel

lékn

evet

kis

betû

vel í

rjuk.

(sze

gedi

, ti-

szai

)84

.N

em m

inde

n i v

égû

szó

képz

õs m

ellé

knév

.(P

l.: n

éni,

húga

i, bá

tyja

i, es

zi, j

átsz

ani s

tb.)

5253

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

113.

Gya

korl

óóra

(29

. gya

korl

ólap

)

114.

Szom

orú

tört

énet

Osz

kárr

ól c

. kön

yvré

szle

tA

z es

emén

y m

ozza

nata

inak

szí

nes,

rész

lete

sel

mon

dása

115.

Szok

atla

n ba

ráts

ág c

. kön

yvré

szle

tB

eszá

mol

ó a

kuta

tásr

ól

116.

Kób

orló

dél

után

ked

ves

kuty

ámm

al c

.ve

rs

29. g

yako

rlól

apA

hel

yes

légz

éste

chni

ka, a

ver

stag

olás

és

afö

lsor

olás

olv

asás

ának

gya

korl

ása

A s

zem

látó

szög

ének

tágí

tása

röv

id m

on-

dato

k ol

vasá

sáva

l és

szób

õvíté

ssel

38.

Az

esem

énye

k le

írás

a a

szer

eplõ

k né

zõ-

pont

jábó

l. M

uci t

örté

neté

t elm

ondj

a:1.

Muc

i, a

róka

2. K

ovác

s G

erge

ly, a

pan

aszo

sK

i-ki

pró

bálk

ozik

ked

vezõ

szí

nben

beá

l-lít

ani s

aját

cse

leke

deté

t. M

elyi

k sz

erep

lõm

ivel

kez

di a

törté

nete

t?

39.

Az

önál

lóan

írt s

zöve

g m

egbe

szél

ése,

ja-

vítá

sa. S

zem

pont

ok: a

szö

veg

fölé

píté

se,

a be

szél

õ sz

ándé

kána

k m

egfe

lelõ

szó

-ha

szná

lat

A m

onda

tból

hiá

nyzó

sza

vak

pótlá

sa a

jár

ige

meg

fele

lõ s

zino

nim

áiva

l (77

/3.)

(szó

tárh

aszn

álat

)

85.

A m

ellé

knev

ek f

okoz

ása.

Az

alap

fokn

akni

ncs

jele

; a k

özép

fokn

ak: -

bb; a

fel

sõ-

fokn

ak: l

eg-

és -

bb. S

zóel

emzé

s: s

zótõ

+je

l; va

gy le

g-+

szót

õ+je

l

86.

A f

okoz

ott m

ellé

knév

hel

yesí

rásá

nak

ésel

vála

sztá

sána

k gy

akor

lása

(pi

ro-s

abb,

leg-

e-rõ

-seb

b st

b.)

87.

A m

ellé

knev

ek f

ölis

mer

ése

szöv

egek

ben;

hely

esír

ásuk

gya

korl

ása

117.

Gya

korl

óóra

(31

.gya

korl

ólap

/2. f

elad

at)

Esõ

esi

k c.

ver

s (O

k. 1

13. o

. )Sz

élcs

önde

sítõ

var

ázsl

ás c

. ver

s (M

f. 78

. o.)

118.

Nyá

ri v

ihar

c. k

önyv

rész

let

Váz

latk

észí

tés

119.

A te

rmés

zet é

s az

em

ber

c. o

lvas

mán

y*T

ûnik

az

éj c

. ver

sH

arm

onik

us k

apcs

olat

kia

lakí

tása

a te

r-m

észe

ti kö

rnye

zette

l

31. g

yako

rlól

ap 2

. fel

adat

aA

hel

yes

légz

éste

chni

ka, a

ver

stag

olás

és

afö

lsor

olás

olv

asás

ának

gya

korl

ása:

Esõ

esik

c. v

ers

(Ok.

113

. o.)

A h

ange

rõ v

álto

ztat

ása

a je

lent

ésne

k m

eg-

fele

lõen

: Szé

lcsö

ndes

ítõ

vará

zslá

s(M

f. 7

8. o

.)

40.

Az

esem

énye

k le

írás

a a

más

ik s

zere

plõ

nézõ

pont

jábó

l: a

„but

a ve

réb”

tört

énet

ét a

veré

b m

ondj

a el

. Bev

ezet

ésbe

n a

hely

-sz

ín b

emut

atás

a; b

efej

ezés

ben

véle

mén

y-ny

ilván

ítás.

Mily

enne

k lá

tja ö

nmag

át é

saz

em

bert

a v

eréb

?

41.

Az

önál

lóan

írt s

zöve

g m

egbe

szél

ése,

ja-

vítá

sa. S

zem

pont

ok: c

ímvá

lasz

tás,

a s

zö-

veg

tago

lása

, a s

zere

plõ

szem

pont

jábó

l lé-

nyeg

es g

ondo

lato

k m

egír

ása

Szób

eli s

zöve

galk

otás

: az

„oko

s ve

réb”

mon

dja

el tö

rtén

etét

.

88.

A m

ellé

knév

rõl t

anul

tak

össz

efog

lalá

sa

89.

Fölm

érés

a m

ellé

knév

tém

akör

ébõl

90.

A f

ölm

érés

ért

ékel

ése,

javí

ttatá

sa, a

hiá

-ny

ok p

ótlá

sa

TÉ

MA

KÖ

R:

A T

ER

MÉ

SZE

T É

S A

Z E

MB

ER

120.

Az

én d

inny

eföl

dem

c. o

lvas

mán

yH

ázi f

elad

at: m

esék

ism

étlé

se (

Az

egér

és

azor

oszl

án. A

hiú

kir

ály)

Máj

usT

ÉM

AK

ÖR

: A

SZ

ÁM

NÉ

V

121.

Gya

korl

óóra

(30

.gya

korl

ólap

)12

2.∗M

i len

nék?

c. v

ers

(Jav

asol

t mem

orite

r)12

3.A

bos

zork

ány

c. e

lbes

zélé

sB

abon

ás h

iede

lmek

A*S

zent

jáno

sbog

ár c

. ver

s ré

szle

te12

4.N

em b

oszo

rkán

yság

c. o

lvas

mán

yG

yógy

növé

nyek

c. o

lvas

mán

y

30. g

yako

rlól

apK

övet

kezt

etés

a k

öltõ

i szó

alko

tás

jele

nté-

sére

a s

zöve

gkör

nyez

etbõ

l(s

zent

jáno

sbog

arak

)E

gym

ás u

tán

köve

tkez

õ ös

szet

ett s

zava

k-ba

n a

közö

s ta

gra

kötõ

jel u

tal.

A je

lent

ésne

k m

egfe

lelõ

han

gerõ

alk

alm

a-zá

saB

eszé

dtor

nák

– ny

elve

dzõk

: 5.

42.

Szób

eli s

zöve

galk

otás

: mes

e el

mon

dása

vala

mel

yik

szer

eplõ

nev

ében

(A

z eg

ér é

saz

oro

szlá

n. A

hiú

kir

ály)

Írás

beli

szöv

egal

kotá

s: A

z ar

anyp

aráz

sc.

mes

e fo

lyta

tása

. Hog

yan

élt t

ováb

ba

két t

estv

ér?

43.

Ese

mén

yek

leírá

sa o

lvas

mán

yélm

ény

alap

-já

n, k

ülön

bözõ

néz

õpon

tból

(A b

oszo

rkán

yO

k. 8

6. o

.)C

ímek

: Tal

álko

ztam

a b

oszo

rkán

nyal

Bab

onás

em

bere

k

91.

A s

zám

név

foga

lma.

Hat

ároz

ott é

s ha

tá-

roza

tlan

szám

név

92.

A h

atár

ozot

t szá

mné

v fa

jtái:

tõ-,

sor

-és

tört

szám

név;

leje

gyzé

sük

szám

jegy

ek-

kel.

Mit

írun

k ró

mai

szá

mok

kal?

93.

A tõ

szám

név

írása

bet

ûkke

l: 20

00-ig

egy

be;

tová

bb –

a s

zám

jegy

ek h

árm

as ta

golá

sána

km

egfe

lelõ

en –

köt

õjel

lel t

agol

va. K

ettõ

zése

kaz

öss

zeté

tele

kben

; pl.:

neg

yven

négy

5455

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

125.

Gya

korl

óóra

(31

. gya

korl

ólap

)

126.

A p

ityp

ang

mes

éje

A *

Ker

tünk

ben

c. v

ers

127.

*A tü

ndér

c. v

ers.

Meg

zené

síte

tt vá

lto-

zatá

nak

ének

lése

128.

Egy

legé

ny m

eg e

gy k

alás

z c.

mes

eA

mes

e ig

azsá

gszo

lgál

tatá

sa: a

sze

gény

vánd

or g

yõze

lme

A *

Kas

záln

ak c

. ver

s

31. g

yako

rlól

apK

özm

ondá

sok

fölo

lvas

ása,

mag

yará

zata

a sz

ótár

seg

ítség

ével

Tan

ult k

özm

ondá

sok,

szó

láso

k id

ézés

eem

léke

zetb

õlA

sza

vak

közö

tti k

is e

ltéré

sek

észr

evét

ele:

pont

os o

lvas

ásA

cse

lekv

ést k

ifej

ezõ

és a

mûv

elte

tõ ig

ékkö

zötti

jele

ntés

beli

külö

nbsé

g, a

hos

szab

bsz

avak

olv

asás

ának

gya

korl

ása

A h

angm

agas

ság

válto

ztat

ása

a sz

öveg

nek

meg

fele

lõen

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: 2

.

44.

Az

önál

lóan

írt s

zöve

g m

egbe

szél

ése,

javí

tása

. Sze

mpo

ntok

: meg

fele

l-e a

szö

veg

avá

lasz

tott

nézõ

pont

nak?

Kap

csol

ódna

k-e

a m

onda

tok?

Mon

datk

apcs

olás

ok g

yako

rlás

a(7

9/2.

a, b

)Sz

öveg

javí

tás:

Áll

atvé

dele

m (

82. o

.)

45.

Egy

éni é

lmén

y m

egír

ása

Tém

a: a

z ill

etõ

vala

kine

k ká

rt o

kozo

tt.L

eírh

ató

a ká

roko

zó v

agy

a ká

rt sz

enve

dett

nevé

ben.

94.

A s

orsz

ámné

v írá

sa s

zám

okka

l és

betû

kkel

Mik

or h

aszn

álun

k so

rszá

mne

vet?

95.

A k

elte

zés

írás

a tö

bbfé

leké

ppen

:19

98. s

zept

embe

r 2-

án19

98. s

zept

. 2-á

n19

98. I

X. 2

.

96.

Rag

os s

zám

neve

k ír

ása;

szá

mje

gyek

hez

rago

k ka

pcso

lása

(öt

tel,

5-te

l)A

hat

ároz

atla

n sz

ámné

v fo

kozá

sa(P

l.: s

ok –

több

; kev

és –

kev

eseb

b)

129.

Gya

korl

óóra

(32

. gya

korl

ólap

)

130.

Gri

ffm

adár

c. e

lbes

zélé

sV

ázla

tkés

zíté

sA

*G

yíkp

alot

a c.

ver

s

131.

Az

önál

ló s

zöve

gért

elm

ezõ

képe

sség

fölm

érés

e év

vég

én: A

cso

dála

tos

erdõ

c. k

önyv

rész

let

132.

A h

ango

s ol

vasá

si k

épes

ség

fölm

érés

e év

végé

n: a

Kil

átó

c. e

lbes

zélé

s

32. g

yako

rlól

apK

övet

kezt

etés

az

írói

szó

alko

tás

jele

nté-

sére

a s

zöve

gkör

nyez

etbõ

l (va

rjú)

Egy

-egy

szó

szer

keze

t fol

yam

atos

olv

asá-

sána

k gy

akor

lása

sor

váltá

skor

Mon

dato

k ös

szek

apcs

olás

a kö

tõsz

avak

kal;

az ö

ssze

tett

mon

dato

k da

llam

form

álás

ának

gyak

orlá

sa

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: 3

.

46.

Az

önál

lóan

írt s

zöve

g m

egbe

szél

ése,

javí

tása

. Sze

mpo

ntok

: tém

avál

aszt

ás,

a lé

nyeg

meg

írás

a, a

szö

veg

gond

olat

me-

nete

és

foly

amat

ossá

gaM

onda

tok

kapc

solá

sa k

ötõs

zava

k pó

tlá-

sáva

l (78

/1.)

Szöv

egja

vítá

s: L

elki

furd

alás

(81

. o.)

47.

Bes

zám

oló

írásb

an e

gyén

i meg

figye

lése

krõl

Cím

ek: B

abot

ülte

ttünk

Meg

újul

t a te

rmés

zet

A g

ondo

lato

k kö

zötti

logi

kai k

apcs

olat

meg

tere

mté

se

97.

Szám

neve

k ha

szná

lata

a s

zöve

gben

. Mik

orírj

uk s

zám

jegg

yel,

és m

ikor

bet

ûkke

l?

98.

A s

zám

neve

k he

lyes

írás

ának

gya

korl

ása

Hat

ároz

atla

n sz

ámné

v ut

án e

gyes

szá

mú

fõne

vet h

aszn

álun

k, p

l.: s

ok z

ászl

ó, k

evés

embe

r st

b.

99.

A s

zám

névr

õl ta

nulta

k ös

szef

ogla

lása

Mik

or s

zám

név

az e

gy,

és m

ikor

hat

áro-

zatla

n né

velõ

?

TÉ

MA

KÖ

R:

A G

YE

RM

EK

ÉL

ET

TÉ

MA

KÖ

R:

A N

ÉV

MÁ

SOK

133.

Gya

korl

óóra

: a f

ölm

érés

ek é

rték

elés

e(3

3. g

yako

rlól

ap)

134.

Pet

õfi S

ándo

r és

Ara

ny J

ános

bar

átsá

gac.

levé

lrés

zlet

ekPe

tõfi

Sán

dor

*Ara

ny L

acin

ak c

. ver

se(J

avas

olt m

emor

iter)

135.

A k

is b

iceb

óca

c. k

önyv

rész

let

Has

onla

tok

kere

sése

136.

A to

rnaó

ra c

. nap

lóré

szle

t. Fo

gyat

ékos

embe

rtár

sain

k el

foga

dása

, seg

ítése

33. g

yako

rlól

apV

erst

agol

ásA

per

ifér

iás

látá

s fe

jlesz

tése

: egy

idej

ûleg

több

szó

nak

a lá

tóté

rben

tart

ása

(meg

adot

teg

ysze

rû s

zava

kból

öss

zete

ttek

alko

tása

)M

onda

tok

töm

öríté

se; a

z át

foga

lmaz

ott

mon

dato

k ta

golá

sa

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: X

III.

48.

Az

önál

lóan

írt s

zöve

g m

egbe

szél

ése,

ja-

vítá

sa. S

zem

pont

ok: l

ogik

us-e

a g

ondo

-la

tok

sorr

endj

e, k

apcs

olód

nak-

e a

mon

-da

tok?

Ítél

etek

zár

ótét

elén

ek m

egfo

galm

azás

a –

a m

onda

tok

közö

tti lo

gika

i kap

csol

at(7

9/3.

)Sz

öveg

javí

tás:

Ors

i seg

ítet

t (82

. o.)

49.

Isko

lai e

sem

ény

meg

írás

a sz

ülõn

ekA

z es

emén

yek

meg

érté

séhe

z sz

üksé

ges

info

rmác

iók

meg

adás

a

100.

A s

zem

élye

s né

vmás

ok r

agos

és

névu

tós

form

ái: (

én)b

enne

m, (

te)r

ólad

, (õ)

tõle

,(m

i)ho

zzán

k, (

ti)fe

lõle

tek,

(õ)

után

uk10

1.Fõ

névi

, mel

lékn

évi,

szám

névi

kér

dõ n

év-

más

ok é

s he

lyes

írás

uk: k

i?, m

i?, k

ik?,

mik

?, m

ilyen

?, h

ány?

, hán

yadi

k?, m

eny-

nyi?

102.

Fõné

vi, m

ellé

knév

i, sz

ámné

vi m

utat

óné

vmás

ok é

s ra

gos

form

áik:

ez,

az;

ilye

n,ol

yan;

enn

yi, a

nnyi

; ez

t, az

t; e

bbõl

, ab-

ból;

ilye

nnel

, oly

anró

l, en

nyit

, ann

yina

kst

b.

5657

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

Júni

usT

ÉM

AK

ÖR

: R

EN

DSZ

ER

EZ

ÉS,

ISM

ÉT

LÉ

S

137.

Gya

korl

óóra

(34

. gya

korl

ólap

)

138.

A k

isfi

ú hi

ányz

ik c

. mes

e

139.

Heg

edû

az o

sztá

lyba

n c.

elb

eszé

lés

140.

A fo

goly

c. e

lbes

zélé

sSz

öveg

alko

tás

az O

k. il

lusz

trác

iójá

ról

34. g

yako

rlól

apV

erst

agol

ásA

per

ifér

iás

látá

s fe

jlesz

tése

: egy

idej

ûleg

több

szó

nak

a lá

tóté

rben

tart

ása

(meg

adot

teg

ysze

rû s

zava

kból

öss

zete

ttek

alko

tása

)Sz

öveg

- és

mon

datf

onet

ikai

esz

közö

k al

-ka

lmaz

ása

az é

rzel

mek

kif

ejez

ésér

e

50.

Az

önál

lóan

írt s

zöve

g m

egbe

szél

ése,

ja-

vítá

sa. S

zem

pont

: alk

alm

azko

dás

ako

mm

unik

áció

s pa

rtne

rhez

a k

ifej

tett-

ségb

enA

mon

dato

k kö

zötti

kap

csol

at m

egte

-re

mté

se a

hiá

nyzó

gon

dola

tok

pótlá

sáva

l(7

9/4.

)Sz

öveg

javí

tás:

A h

iú s

zam

ár (

82. o

.)51

.N

apló

: egy

nap

tört

énet

ének

leír

ása

idõ-

rend

ben.

Egy

éni v

élem

ény

meg

foga

lma-

zása

az

esem

énye

kkel

kap

csol

atba

n

103.

A n

évm

ások

sze

repe

a s

zöve

gben

. A s

zó-

ism

étlé

s ke

rülé

se n

évm

ások

seg

ítség

ével

104.

A n

évsz

ókró

l tan

ulta

k re

ndsz

erez

ése,

is-

mét

lése

. Szó

képz

és: t

áblá

zat k

itölté

séve

lha

jó

h

ajós

h

ajóz

ik...

......

......

.bes

zéde

s....

......

......

..re

pülõ

......

......

......

......

.rep

ül10

5.A

név

szók

föl

ism

erés

e sz

öveg

ben,

he-

lyes

írás

uk g

yako

rlás

a. A

szó

fajta

meg

-ha

táro

zása

a s

zöve

g je

lent

ésén

ek m

egfe

-le

lõen

(do

b)14

1.G

yako

rlóó

ra (

35. g

yako

rlól

ap)

142.

Ibol

ya c

. elb

eszé

lés

*Ha

nap

süt a

rét

re c

. ver

s

143.

Rád

nem

lehe

t szá

míta

ni c

. elb

eszé

lés

A c

sodá

lato

s ra

dírg

umi c

. olv

asm

ány

35. g

yako

rlól

apA

zön

gés

hang

képz

és é

s a

ritm

usos

ver

s-m

ondá

s gy

akor

lása

Cím

adás

i gya

korl

atA

szö

vegj

elen

tés

tükr

özés

e ha

ngsú

lyok

kal

52.

Az

önál

lóan

írt s

zöve

g m

egbe

szél

ése,

ja-

vítá

sa. S

zem

pont

ok: a

szö

veg

meg

írás

aE

/1. s

zem

élyb

en; a

vél

emén

y m

egfo

gal-

maz

ása

Ház

i fel

adat

: elõ

kész

ület

a f

ölm

érõ

dolg

ozat

meg

írás

ára

106.

Az

igér

õl ta

nulta

k is

mét

lése

107.

Az

igék

föl

ism

erés

e sz

öveg

ben;

hel

yes-

írás

i gya

korl

ásuk

108.

Év

végi

föl

mér

és a

szó

fajo

k kö

rébõ

l

TÉ

MA

KÖ

R:

ÖSS

ZE

FO

GL

AL

ÁS,

ISM

ÉT

LÉ

S

53.

Tet

szés

sze

rint

i elb

eszé

lõ f

ogal

maz

ás ír

á-sa

; egy

éni t

éma-

és

cím

vála

sztá

s. A

z ed

-di

g ta

nulta

k al

kalm

azás

a14

4.Is

mét

lés:

a m

esék

ere

dete

, faj

tái é

s je

l-le

gzet

essé

gei

Mes

e a

szel

ekrõ

l c. s

zöve

g ol

vasá

sa

A té

máb

an o

lvas

ott s

zöve

gek

fölid

ézés

e, o

lva-

sása

. A ta

nult

vers

ek e

lmon

dása

54.

Az

önál

lóan

írt s

zöve

g m

egbe

szél

ése,

javí

tása

. Sze

mpo

ntok

: cím

, lén

yege

sgo

ndol

atok

, a m

onda

tok

kapc

soló

dása

,

109.

Az

év v

égi f

ölm

érés

ért

ékel

ése,

javí

tása

145.

Ism

étlé

s: m

ondá

k, le

gend

ák a

mag

yar

nép

múl

tjábó

lR

egöl

és. R

egös

ének

146.

Ism

étlé

s: c

salá

di é

s ba

ráti

kapc

sola

tok

*Tan

ár a

z én

apá

m c

. ver

s14

7.Is

mét

lés:

az

élõ

és a

z él

ette

len

term

észe

tA

szá

ntóv

etõ

õszi

éne

ke c

. ver

s14

8.*J

úniu

s c.

ver

s. K

önyv

aján

lás

nyár

ra

Az

össz

efog

laló

órá

kon:

besz

ámol

ó az

ism

eret

ekrõ

l;vá

loga

tás

a té

máb

an o

lvas

ott s

zöve

gekb

õl,

olva

sásu

k;a

tanu

lt ve

rsek

elm

ondá

sa;

egy-

egy

rövi

debb

új s

zöve

g ol

vast

atás

a

a sz

öveg

meg

szer

kesz

tése

, tag

olás

a, a

ki-

feje

zés

gazd

agsá

gaA

mes

e és

az

elbe

szél

és s

zóha

szná

latá

-na

k ös

szeh

ason

lítás

a. S

zöve

gjav

ítás:

Tö-

mör

ség

(82.

o.)

55.

A ta

névb

en ír

t leg

jobb

fog

alm

azás

ok f

öl-

olva

stat

ása

A h

írrõ

l, a

tudó

sítá

sról

, az

elbe

szél

õ fo

-ga

lmaz

ásró

l tan

ulta

k ös

szef

ogla

lása

110.

A m

onda

tokr

ól ta

nulta

k re

ndsz

erez

ése:

állít

ások

, tag

adás

ok, t

iltás

ok. A

mon

dat-

fajtá

król

tanu

ltak

ism

étlé

se, g

yako

rlás

a

111.

A s

zöve

grõl

tanu

ltak

rend

szer

ezés

e;ny

elvh

elye

sség

i tud

niva

lók

5859

TA

NM

EN

ET

JAV

ASL

AT

4. O

SZT

ÁL

Y

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

Szep

tem

ber

Jelm

agya

ráza

t:

Kön

yv-

és k

önyv

tárh

aszn

álat

TÉ

MA

KÖ

R:

ÍRÓ

K, K

ÖL

TÕ

K G

YE

RM

EK

KO

RÁ

BÓ

LT

ÉM

AK

ÖR

: A

Z E

LÕ

ZÕ

ÉV

FO

LY

AM

OK

ON

TA

NU

LT

AK

ISM

ÉT

LÉ

SE, G

YA

KO

RL

ÁSA

A f

elad

atok

az

1. f

élév

i Mf.

-ben

van

nak.

A f

elad

atok

az

1. f

élév

i Mf.

-ben

van

nak.

Fela

dato

k az

1. f

élév

i Mf.

-ben

.

1.Is

mer

kedé

s a

Kitá

rulk

ozó

vilá

g c.

olv

a-só

köny

v fe

jeze

teiv

el. A

*C

silla

gnéz

és c

.ve

rsA

Bes

zéd,

olv

asás

, fog

alm

azás

c. M

f.Jó

taná

csai

nak

meg

ism

erés

e. (

1. g

yako

r-ló

lap)

Ok.

— K

itár

ulko

zó v

ilág

c. o

lvas

ókön

yvM

f. —

Bes

zéd,

olv

asás

, fog

alm

azás

c. m

unka

füze

t (1.

vag

y 2.

fél

évi)

2.A

han

gos

olva

sási

kép

essé

g fö

lmér

ése

a ta

név

elej

én: N

yári

em

lék

c. re

gény

rész

let.

Az

olva

sás

hely

es ta

golá

sána

k,fo

lyam

atos

ságá

nak

meg

figy

elés

e3.

Az

önál

ló s

zöve

gérte

lmez

õ ké

pess

ég fö

lmé-

rése

a ta

név

elej

én: F

észe

krab

lás

c. o

lvas

-m

ány.

Lén

yegk

iem

elés

fele

letv

álas

ztás

sal.

A s

zerk

ezet

i rés

zek

fölis

mer

ése.

Szö

vegé

r-té

s ki

feje

zése

rajz

zal.

Has

onla

tok

kere

sése

.Sz

ótár

hasz

nála

t

A g

yors

olva

sási

gya

korl

atok

fel

adat

ai: a

sze

mlá

tósz

ögén

ek tá

gítá

sa, a

per

ifér

iás

látá

sél

esíté

se, a

sza

vak,

a s

zósz

erke

zete

k gy

ors

fixá

lása

A 4

. fel

adat

min

dig

egy

rövi

d sz

öveg

föl

-ol

vasá

sa v

. elm

ondá

sa e

mlé

keze

tbõl

:a

mon

dat-

és

szöv

egfo

netik

ai e

szkö

zök

alka

lmaz

ásáv

al. (

Leh

et m

emor

iter

is.)

1. g

yako

rlól

ap (

Mf.

56.

o.)

Gyo

rsol

vasá

si g

yako

rlat

Szós

zerk

ezet

ek f

olya

mat

os o

lvas

ása

A g

ondo

latje

l tag

oló

szer

epe:

a k

özbe

ékel

tsz

öveg

rész

ek e

lkül

öníté

seK

i mié

rt h

orgá

szik

? c.

tréf

a ki

feje

zõ f

ölol

-va

sása

v. e

lmon

dása

1.A

szö

veg

funk

ciój

aA

3. o

sztá

lyba

n el

sajá

títot

tfo

galm

azás

i ism

eret

ekis

mét

lése

(hí

r, tu

dósí

tás,

elbe

szél

és)

Szób

eli s

zöve

galk

otás

am

unka

füze

tben

lévõ

kép

ek-

rõl:

külö

nböz

õ fo

galm

azás

im

ûfaj

okba

n (M

f. 7

7/1.

, 2)

Kap

csol

atta

rtás

a h

allg

atók

-ka

l; m

etak

omm

unik

áció

ses

zköz

ök a

lkal

maz

ása

Mf.

old

alsz

ám/f

elad

atsz

ám

1.Im

erke

dés

a ta

nesz

közö

kkel

: Mag

yar

nyel

v ki

sisk

olás

okna

k 4.

; Kis

isko

láso

k an

yany

elvi

gya

korl

ókön

yve

4.A

szó

tárh

aszn

álat

gya

korlá

sa: A

mag

yar

hely

esír

ás s

zabá

-ly

ai 1

1. k

iadá

sána

k, a

Bes

zéd,

olv

asás

, fog

alm

azás

c.

muk

afüz

et é

s az

olv

asók

önyv

szó

tárá

nak

alka

lmaz

ásáv

alM

. ny.

k. –

Mag

yar

nyel

v ki

sisk

olás

okna

kA

. gy.

— K

isis

kolá

sok

anya

nyel

vi g

yako

rlók

önyv

eH

í. —

A M

agya

r he

lyes

írás

sza

bály

ai 1

1. k

iadá

sa

2.A

szö

vegr

õl ta

nulta

k is

mét

lése

. A s

zóbe

li és

az

írás

beli

szöv

egal

kotá

s kö

vete

lmén

yei

3.Fo

rmáj

a sz

erin

t a m

onda

t leh

et á

llító

vag

y ta

gadó

.A

bes

zélõ

szá

ndék

a sz

erin

t leh

et: k

ijele

ntõ,

kér

dõ, f

elsz

ó-lít

ó, fe

lkiá

ltó, ó

hajtó

.A

szö

veg

mon

dato

kra

tago

lása

, a m

onda

t hel

yesí

rása

4.*B

alat

on-p

arto

n c.

ver

sA

ver

s ha

ngul

ata.

Áth

ajló

sor

ok o

lvas

ása

(Mem

orite

rnek

ajá

nlot

t)

5.G

yako

rlóó

ra. A

föl

mér

ések

ért

ékel

ése

(2. g

yako

rlól

ap)

6.A

Gye

rmek

koro

m tü

körc

sere

pei c

. fej

ezet

mot

tója

Mez

ítláb

az

elsõ

pad

ban

c. re

gény

rész

let

Az

apos

ztró

f je

lent

ése

2. g

yako

rlól

ap (

57. o

.)A

köl

tõi k

ép é

rtel

mez

ése

A v

essz

õ ta

goló

sze

repe

: köz

beék

elt s

zöve

g-ré

szek

elk

ülön

ítése

Szem

pont

váltá

s rö

vid

mon

dato

k m

egsz

ó-la

ltatá

sába

nA

ker

ítés

c. s

zöve

g fö

lolv

asás

a v.

elm

ondá

saG

yors

olva

sási

gya

korl

at

2.E

lbes

zélé

s írá

sa e

gy k

elle

me-

sen

töltö

tt ny

ári n

apró

lA

z ír

ásbe

li sz

öveg

alko

tási

képe

sség

föl

mér

ése

Öná

lló c

ímvá

lasz

tás.

Az

el-

kész

ített

szöv

eg ö

nelle

nõr-

zése

4.A

szó

szö

vegü

nk le

gkis

ebb

érte

lmes

rés

ze. A

sza

vak

csop

orto

sítá

sa: e

gyje

lent

ésûe

k, tö

bbje

lent

ésûe

k, a

zo-

nos

alak

úak,

rok

on é

rtel

mûe

k, e

llent

étes

jele

ntés

ûek,

hang

után

zók,

iker

szók

. A m

onda

t sza

vakr

a ta

golá

sa5.

A s

zók

jele

ntés

sze

rinti

csop

orto

sítá

sa. A

szó

fajtá

k: ig

e,fõ

név,

mel

lékn

év, s

zám

név,

név

más

, név

elõ,

név

utó.

Mik

or k

ezdj

ük a

szó

t nag

ybet

ûvel

?6.

Mik

re b

onth

atók

a s

zava

k? A

z el

vála

sztá

s sz

abál

yai

A h

ang

besz

édün

k le

gkis

ebb

rész

e, b

etûv

el je

löljü

k.A

han

gok

csop

orto

sítá

sa: m

gh.-

k é

s m

sh.-

k.A

hos

szú

hang

okna

k m

egfe

lelõ

bet

ûjel

ölés

mgh

. — m

agán

hang

zóm

sh. —

más

salh

angz

ó7.

*Vih

ar e

lõtt

a r

éten

c. v

ers

A k

öltõ

az

élet

tele

n do

lgok

at é

lõlé

nyek

tula

jdon

sága

ival

, kép

essé

geiv

el r

uház

zafö

l, va

gyis

meg

szem

élye

síti

õke

t.8.

Apá

mm

al s

zánt

ottu

nk c

. vag

y„M

egsó

ztam

” a

tinó

kat c

. kön

yvré

szle

tE

sem

ényv

ázla

t ké

szíté

se9.

Gya

korl

óóra

(3.

gya

korl

ólap

)

3. g

yako

rlól

ap (

Mf.

59.

o.)

Gyo

rsol

vasá

si g

yako

rlat

Áth

ajló

sor

ok f

olya

mat

os o

lvas

ása

a ve

rs-

ben

Szem

pont

váltá

s rö

vid

mon

dato

k m

egsz

ó-la

ltatá

sába

nA

sír

ás c

. vic

c ki

feje

zõ fö

lolv

asás

a v.

elm

on-

dása

3.a)

A f

ölm

érés

javí

tása

Szem

pont

ok: c

ímvá

-la

sztá

s, a

mon

dato

k ka

p-cs

olód

ása,

a s

zöve

g ta

-go

lása

b)A

saj

át f

ogal

maz

ás v

áz-

latá

nak

elké

szíté

se

7.A

tanu

lt sz

ófaj

ták

hely

esír

ási i

smer

etei

. A s

zava

k ír

á-sa

: a k

iejté

s, a

szó

elem

zés,

a h

agyo

mán

y el

ve s

zeri

nt.

Ritk

án h

aszn

ált b

etûk

: x, q

, ch.

A s

zóvé

gi y

és

h.

8.N

yelv

tani

és

hely

esír

ási f

ölm

érés

az

ism

étlé

s vé

gén

9.A

föl

mér

és ja

vítá

sa, t

apas

ztal

atai

nak

meg

besz

élés

e

6061

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

TÉ

MA

KÖ

R:

A S

ZÓ

FA

JOK

ISM

ER

ET

EIN

EK

BÕ

VÍT

ÉSE

10.

Kel

lem

es é

s ha

szno

s tu

dom

ányo

k c.

vag

ya

Hog

yan

lett

em o

lvas

ó? c

. szö

veg

Váz

latk

észí

tés.

A k

ettõ

spon

t érz

ékel

teté

-se

föl

olva

sásk

or

11.

Szer

eted

a s

ajto

t? c

. elb

eszé

lés

Az

érze

lmek

kif

ejez

ése

besz

édte

mpó

val

12.

Kön

yvtá

ri ór

a. A

kön

yvtá

r szo

lgál

tatá

sai.

Táj

ékoz

ódás

a k

atal

ógus

ban:

cím

sze

rint é

ssz

erzõ

sze

rint.

Mes

egyû

jtem

énye

k ke

resé

sea

kata

lógu

sból

és

a sz

abad

pol

cról

. Az

önál

-ló

an e

lolv

asan

dó k

önyv

kiv

álas

ztás

a

3. g

yako

rlól

ap

Bes

zédt

orná

k –

nyel

vedz

õk: S

zajk

ó c.

ver

s(M

f. 7

6. o

.)

4.„I

skol

ánkb

an s

zept

embe

r1-

jén

kezd

õdöt

t a ta

nítá

s.”

A h

ír m

egfo

galm

azás

a el

be-

szél

éské

nt –

távo

l lév

õ ba

rát-

nak.

A s

zöve

gben

pár

besz

édal

kalm

azás

a

10.

A fõ

neve

k je

lent

ése,

cso

porto

sítá

suk:

köz

név,

tula

jdon

név

A h

agyo

mán

y el

ve a

csa

ládn

evek

írás

ában

: író

k, k

öltõ

kne

ve a

z ol

vasó

köny

vben

. Köz

neve

k re

ndez

ése

gyûj

tõfo

-ga

lmak

alá

. Pl.:

foly

óvíz

, épü

let,

búto

r stb

.11

.A

fõné

v to

ldal

ékai

lehe

tnek

: kép

zõ, j

el, r

ag. A

legg

yako

-rib

b ké

pzõk

(-ás

, -és

, -ás

z, -é

sz, -

ság,

-ség

) hel

yesí

rási

vo-

natk

ozás

ai. A

fõné

v tö

bbes

szá

mán

ak je

le: k

, birt

okvi

-sz

onyb

an a

z i (

képe

i). K

épzõ

vel m

ás s

zófa

jtábó

l is

alko

t-ha

tunk

fõne

vet.

Pl.:

édes

– é

dess

ég; s

zánt

– s

zánt

ás12

.A

legg

yako

ribb

rago

k -t

; -ba

, -be

, -ba

n, -b

en; -

val,

-vel

;-b

ól, -

bõl,

-ról

, -rõ

l, -t

ól, -

tõl

hely

esírá

si v

onat

kozá

sai

Rag

os fõ

neve

k gy

ûjté

se: k

ije?,

mije

? ké

rdés

ekre

(any

ja,

botja

, hol

dja)

. A m

gh. i

dõta

rtam

a vá

ltozi

k a

szót

övek

ben;

pl.:

víz,

víz

bõl,

de v

izes

, viz

ek, v

izet

.

Okt

óber

TÉ

MA

KÖ

R:

A N

ÉP

KÖ

LT

ÉSZ

ET

TÉ

MA

KÖ

R:

ÉR

TE

SÍT

ÉS,

HIR

DE

TÉ

S, M

EG

HÍV

Ó

13.

Gya

korl

óóra

(4.

gya

korl

ólap

) A

z ol

vasá

site

mpó

és

a sz

öveg

érté

s fö

lmér

ése:

A b

o-lo

ndfa

lvia

k m

alom

ba m

enne

k c.

mes

énM

f. 8

6. o

.14

.O

tt v

olta

m a

mes

evil

ágba

n c.

olv

asm

ány

A n

épkö

ltész

eti a

lkot

ások

kel

etke

zése

,te

rjed

ése,

mûf

ajai

. Mes

egyû

jtõk

Azo

nos

tém

a ke

resé

se tö

bb f

öldo

lgoz

ás-

ban

15.

Két

egy

form

a ki

rály

fi c.

nép

mes

e T

ün-

dérm

esén

ek n

evez

zük

azok

at a

mes

éket

,am

elye

kben

cso

dák

esne

k m

eg. P

l.: v

a-rá

zser

ejû

tárg

yak

ford

ulna

k el

õ, c

sodá

ské

pess

égû

hõsö

k sz

erep

elne

k.

4. g

yako

rlól

ap (

Mf.

60.

o.)

Gyo

rsol

vasá

si g

yako

rlat

A r

okon

érte

lmûs

ég f

ölis

mer

ése

szól

ások

-ba

nH

ogya

n m

ondj

unk

mes

ét?

A C

sali

mes

e ki

feje

zõ f

ölol

vasá

sa v

. el-

mon

dása

5.a)

A f

ogal

maz

ás ja

vítá

saSz

empo

ntok

: lén

yege

sgo

ndol

atok

, idõ

rend

,ta

golá

s, a

pár

besz

édle

jegy

zése

b)K

özlõ

mûf

aj m

egis

mer

é-se

: ért

esít

és. A

z ad

ott

szöv

egek

tart

alm

i és

form

ai v

izsg

álat

a(M

f. 7

8-79

. o.)

Ért

esíté

sír

ása

szül

õnek

: Hov

ám

ente

m?

Mié

rt?

Kiv

el?

Mik

or jö

vök

haza

?

13.

Az

össz

etet

t fõn

év. Ö

ssze

tett

fõne

vek

gyûj

tése

a H

í.sz

ótár

ából

. A r

agos

és

az ö

ssze

tett

fõné

v el

vála

sztá

sa

14.

A f

õnév

hez

társ

ulha

t név

elõ

és n

évut

ó. A

név

utók

és a

név

utós

fõn

evek

hel

yesí

rása

. Hel

ymeg

hatá

rozá

sok

rago

s és

név

utós

fõn

evek

kel

15.

A f

õnév

hel

yesí

rásá

nak

gyak

orlá

sa: j

-s, l

y-os

; hos

szú

mgh

. és

msh

. a s

zótõ

ben

és a

szó

vég

én; a

tanu

lók

kör-

nyez

etéb

en e

lõfo

rdul

ó tu

lajd

onne

vek.

Szó

gyûj

tése

ka

Hí.

szót

áráb

ól. S

zöve

galk

otás

meg

adot

t ly-

os f

õne-

vekk

el

6263

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

16.

A m

osto

halá

ny m

eg a

z éd

eslá

ny c

. nép

-m

ese

A m

esék

re j

elle

mzõ

szá

mok

, is-

mét

lõdé

sek;

a m

esék

ben

min

dig

a jó

kgy

õzne

k.

17.

Gya

korl

óóra

(5.

gya

korl

ólap

)

18.

A c

sill

agsz

emû

juhá

sz c

. nép

mes

eA

tünd

érm

esék

sze

repl

õi v

aráz

serõ

vel

bírn

ak.

5. g

yako

rlól

ap (

Mf.

61.

o.)

Gyo

rsol

vasá

si g

yako

rlat

Elle

ntét

es je

lent

és f

ölis

mer

ése

szól

ások

ban

Szem

pont

váltá

s rö

vid

mon

dato

k m

egsz

ó-la

ltatá

sába

nK

ét s

zeké

r a

kesk

eny

úton

c. t

réfa

kif

ejez

õfö

lolv

asás

a v.

elm

ondá

sa

6.A

z el

besz

élés

ism

eret

eine

kbõ

víté

se. M

it ír

unk

új b

e-ke

zdés

be?

Az

elbe

szél

és f

õré

szén

ek to

vább

i tag

olás

a:m

unka

füze

ti (M

f. 8

3. o

.)és

olv

asók

önyv

i szö

vege

kvi

zsgá

lata

Isko

lai é

lmén

yt m

egör

ökítõ

foga

lmaz

ás v

ázla

tána

k kö

-zö

s el

kész

ítése

: tag

olás

a sz

erep

lõk

v. a

z es

emé-

nyek

v. a

hel

yszí

nek

v. a

zid

õpon

tok

válto

zása

sze

rint

16.

A m

ellé

knév

jele

ntés

e. A

mel

lékn

év to

ldal

ékai

lehe

t-ne

k: k

épzõ

, jel

, rag

. A f

okoz

ott é

s a

rago

s m

ellé

knev

ekhe

lyes

írás

i gya

korl

ása

(kis

, kis

ebb,

legk

iseb

b; ó

vato

-sa

n)17

.M

ellé

knev

ek k

épzé

se f

õnév

bõl.

Kép

zõk:

-i,

-s(k

ecsk

emét

i, is

kola

i; sá

ros,

vaj

as).

Vál

ogat

ó m

ásol

ás-

sal s

zófa

jok

szer

int r

ende

zzük

az

i-re

vég

zõdõ

sza

va-

kat (

váro

si, t

isza

i, m

elle

tti, E

rcsi

, tíz

órai

stb

.). A

Hí.

szót

áráb

ól ly

-os

mel

lékn

evek

gyû

jtése

, ill.

kép

zése

(ves

zély

es, s

zesz

élye

s)18

.A

mel

lékn

évi i

gene

vet i

gébõ

l kép

ezzü

k: ü

l – ü

lõ; h

ull

– hu

lló. A

mel

lékn

évi i

gené

v tu

lajd

onsá

gkén

t meg

ne-

veze

tt cs

elek

vés,

tört

énés

. Faj

tái:

foly

amat

os (

hord

ozó,

ünne

plõ)

, bef

ejez

ett (

láto

tt, ta

lált)

. A s

zó je

lent

ése

a m

onda

tban

dõl

el.

Pl.:

Tet

szet

t nek

i a te

gnap

láto

ttfi

lm. T

egna

p eg

y jó

film

et lá

tott.

19.

A n

épda

lok

kele

tkez

ése,

tém

ái. A

szö

veg

és a

dal

lam

kap

csol

ata,

vál

toza

tai

*Gye

re b

e, g

yere

be,

gyö

nyör

û ki

smad

ár!

A s

zöve

g át

vitt

jele

ntés

ének

, jel

képe

inek

érte

lmez

ése.

Hat

ást f

okoz

ó is

mét

lése

k és

elle

ntét

ek. *

Két

szá

l pün

kösd

rózs

a. A

nép

-da

lok

gyak

ran

kezd

õdne

k te

rmés

zeti

kép-

pel

(A n

épda

lok

közü

l vál

aszt

ható

mem

orite

r.)

20.

*Lán

yom

, lán

yom

kez

detû

nép

dal.

A r

efré

n*M

olná

rleg

ény

volta

m é

n. T

réfá

s ha

ngvé

tel

21.

Gya

korl

óóra

(6.

gya

korl

ólap

)

6. g

yako

rlól

ap (

Mf.

63.

o.)

A m

onda

t jel

enté

séne

k m

egvá

ltozt

atás

akü

lönb

özõ

tago

láss

alE

lõzõ

éve

kben

tanu

lt sz

ólás

ok, k

özm

on-

dáso

k fö

lidéz

ése

hívó

szav

ak s

egíts

égév

elA

lánc

mes

e fo

lyam

atos

olv

asás

a és

a s

or-

váltá

s gy

akor

lása

A s

ánta

kut

ya m

eg a

sán

ta m

acsk

a c.

álla

t-m

ese

kife

jezõ

föl

olva

sása

v. e

lmon

dása

7.A

fog

alm

azás

meg

írás

a az

elõz

õ ór

án k

észí

tett

vázl

atal

apjá

n. T

agol

ás, ö

nálló

cím

vála

sztá

s és

bef

ejez

ésír

ása

Ház

i fel

adat

: egy

nap

ese

-m

énye

inek

meg

rajz

olás

aké

pekb

en (

több

szí

nhel

y)

19.

A m

ellé

knev

ek f

ölis

mer

ése

szöv

egbe

n. H

í. sz

ótár

ából

:-ú

, -û

végz

õdés

û és

ly-o

s m

ellé

knev

ek k

eres

ése.

Mit

jele

nten

ek a

szó

tárb

an a

sza

vak

után

talá

lhat

ó sz

ámok

?M

ellé

knev

es s

zósz

erke

zete

k al

kotá

sa20

.A

mel

lékn

evek

sze

repe

a s

zöve

gben

. Rok

on é

rtelm

û és

elle

ntét

es je

lent

ésû

mel

lékn

evek

(Mf.-

ben)

. Az

elle

ntét

ki-

feje

zésé

nek

nyel

vi fo

rmái

(tör

hete

tlen,

nem

töré

keny

).T

ulaj

dons

ágok

kife

jezé

se s

zólá

ssal

, köz

mon

dáss

al. S

zö-

vega

lkot

ás m

ellé

knev

ekke

l21

.A

szá

mné

v je

lent

ése.

A s

zám

neve

k cs

opor

tosí

tása

: hat

áro-

zott,

hat

ároz

atla

n; tõ

-, tö

rt-, s

orsz

ámné

v. A

szá

mje

gyek

írása

bet

ûkke

l; el

vála

sztá

suk.

Ket

tõzé

sek

az ö

ssze

téte

lek

hatá

rán

(tize

nnég

y). S

orsz

ámné

v írá

sa s

zám

okka

l

22.

A k

isny

úl. A

lánc

mes

e es

emén

yei l

ogik

u-sa

n ka

pcso

lódn

ak e

gym

ásba

: a k

isny

úlm

inde

nkitõ

l azt

kér

i, am

it az

kép

es le

nne

meg

tenn

i. A

mes

ehõs

akk

or é

ri e

l cél

ját,

ha v

alak

i vég

re te

ljesí

ti ké

résé

t; m

ajd

– vi

sz-

szaf

elé

hala

dva

a sz

erep

lõk

lánc

án –

min

-de

nki u

gyan

ezt t

eszi

.23

.A

hié

na é

s a

hold

c.,

A r

óka

és a

nyú

l akú

tnál

c. m

esék

. Az

álla

tmes

ék s

zere

plõi

embe

ri tu

lajd

onsá

gokk

al fe

lruhá

zott

álla

tok.

Ez

a m

esef

ajta

az

embe

rek

vilá

gáró

l fog

al-

maz

meg

tanu

lság

okat

. Á

llatm

esék

gyûj

tése

24.

Gya

korl

óóra

(7.

gya

korl

ólap

)

7. g

yako

rlól

ap (

Mf.

64.

o.)

A m

onda

tok

írás

jele

knek

meg

fele

lõ ta

go-

lása

és

hang

véte

leE

llent

étes

jele

ntés

û pá

r ke

resé

se k

özm

on-

dáso

khoz

, szó

láso

khoz

Köz

beve

tése

k m

egsz

ólal

tatá

sa a

tanu

ltm

ódok

onA

Sük

et s

ógor

c. n

épi t

réfa

tanu

lása

, elõ

-ad

ása

8.a)

A f

ogal

maz

ás ja

vítá

saSz

empo

ntok

: a f

õ ré

szta

golá

sa b

ekez

dése

kre,

a cí

m é

s a

befe

jezé

s il-

lesz

kedé

se a

szö

vegh

ezb)

Szób

eli é

rtes

ítése

k fo

gal-

maz

ása

(Mf.

79/

6., 7

.)

22.

A b

etûk

kel í

rt tõ

- és

a so

rszá

mné

v to

ldal

ékol

ása.

A to

l-da

lék

kapc

solá

sa s

zám

jegy

ekhe

z (ö

ttel,

tízsz

er, h

ússz

or;

5-te

l, 10

-sze

r, 2

0-sz

or; ö

tödi

ktõl

, 5.-

tõl)

. A h

atár

ozat

-la

n sz

ámné

v fo

kozá

sa (

kevé

s, k

eves

ebb;

sok

, töb

b)

23.

Szám

neve

k a

szöv

egbe

n. B

etûv

el v

agy

szám

mal

?A

dát

um ír

ása

több

féle

képp

en: 2

000.

janu

ár 1

-jén

;20

00. j

an. 1

.; 20

00. I

. 1.;

2000

janu

árjá

ban

stb.

24.

A n

évm

ások

sze

repe

a s

zöve

gben

. Cso

port

osítá

suk:

szem

élye

s, m

utat

ó, k

érdõ

, bir

toko

s, h

atár

ozat

lan.

A m

utat

ó, k

érdõ

, hat

ároz

atla

n né

vmás

lehe

t: fõ

névi

,m

ellé

knév

i, sz

ámné

vi.

6465

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

Nov

embe

r

25.

A r

átót

i csi

kóto

jás

c. n

épm

ese.

A lé

nyeg

kiem

elés

e fe

lele

tvál

aszt

ásos

kér

dése

kkel

.Ö

nálló

váz

latk

észí

tés.

Dra

mat

izál

ható

26.

A s

ován

y em

ber

kövé

r m

alac

a c.

nép

mes

eM

i tes

zi h

umor

ossá

a m

esét

?Fö

lsor

olás

kor

nem

kel

l min

den

vess

zõné

lsz

ünet

et ta

rtan

i. A

pon

tosv

essz

õ sz

erep

ea

töm

bösí

tésb

en, a

tago

lásb

an

27.

Gób

éság

ok:

A v

álla

lkoz

ó ke

dvû.

Jan

csi.

Sért

és. M

onda

nék

vala

mit

. A v

icce

k je

l-le

mzõ

je a

meg

lepõ

for

dula

t, a

csat

tanó

.V

icce

k ha

táso

s el

õadá

sa

7. g

yako

rlól

ap (

Mf.

65.

o. 3

. f.)

A b

eszé

dritm

us g

yako

rlás

a: V

onat

ozó

c.ve

rs (

Mf.

76.

o.)

9.A

rát

óti c

sikó

tojá

s c.

mes

em

egír

ása

szem

pont

váltá

s-sa

l: a

csõs

z, a

bír

ó va

gya

tök

nevé

ben

A f

õ ré

sz ta

golá

sa a

mes

ees

emén

yein

ek m

egfe

lelõ

en.

Felh

aszn

álha

tók

a M

f. 2

5.ol

dalá

nak

képe

i, va

lam

int

vázl

ata.

25.

A r

agos

név

más

ok h

elye

sírá

sa. A

szó

ism

étlé

s ke

rülé

sené

vmás

ok h

aszn

álat

ával

; szö

vegj

avítá

sok

26.

A b

irto

kvis

zony

és

a bi

rtok

lás

kife

jezé

se ra

gos

fõné

vvel

,bi

rtokj

elle

l vag

y bi

rtok

os n

évm

ássa

l.É

va é

desa

nyja

; Évá

nak

az é

desa

nyja

; Fer

i ker

ékpá

rja;

Ferin

ek a

ker

ékpá

rja;

az

õ ke

rékp

árja

; Fer

ié a

ker

ékpá

r;öv

é a

keré

kpár

.

27.

Az

ige

jele

ntés

ei (

csel

ekvé

s, tö

rtén

és, l

étez

és).

Han

gu-

tánz

ó és

moz

zana

tos

igék

(a

Mf.

1. f

élév

i szó

tárá

ban)

.A

z ig

ék h

elye

sírá

sa: h

ossz

ú m

gh.-k

és

msh

.-k a

z ig

ékbe

n; j

és ly

az

ige

tövé

ben

28.

Gya

korl

óóra

(8.

gya

korl

ólap

)

29.

A k

õlev

es c

. vag

y az

Ügy

védb

ojtá

r c.

mes

eV

alam

elyi

k m

ese

dram

atiz

álás

a a

mes

élõ

kiik

tatá

sáva

l

30.

Mát

yás

és R

ozgo

nyi c

. és

Az

ékes

kaf

tán

c.an

ekdo

ták.

Az

anek

dota

a s

zere

plõk

re je

l-le

mzõ

rövi

d tö

rténe

t, am

ely

vára

tlan

ford

u-la

ttal,

csat

tanó

val v

égzõ

dik.

Az

esem

énye

kka

pcso

lódh

atna

k tö

rténe

lmi s

zem

élye

khez

vagy

a tá

rsad

alom

font

os k

épvi

selõ

ihez

.

8. g

yako

rlól

ap (

Mf.

65.

o.)

Mon

datv

ariá

nsok

olv

asás

a m

egfe

lelõ

ta-

golá

ssal

és

hang

súly

ozás

sal

A ro

koné

rtelm

ûség

fölis

mer

ése

szól

ások

ban

Mon

dat-

és

szöv

egfo

netik

ai e

szkö

zök

al-

kalm

azás

a ud

vari

as k

érés

kor

A p

ecse

nye

c. s

zöve

g ki

feje

zõ fö

lolv

asás

a v.

elm

ondá

sa

10.a

)A

fog

alm

azás

javí

tása

Szem

pont

ok: a

vál

lalt

szer

epne

k m

egfe

lelõ

szóh

aszn

álat

, a f

õ ré

szm

egfe

lelõ

tago

lása

b)K

özlõ

mûf

aj m

egis

mer

é-se

: hir

deté

s. A

dott

szö-

vege

k vi

zsgá

lata

. Mily

enin

form

áció

kat k

ell m

eg-

adni

a p

onto

s tá

jéko

zta-

tásh

oz?

(Mf.

80/

1., 2

., 3.

)

28.

Az

igek

ötõk

mód

osítj

ák v

agy

meg

válto

ztat

ják

az ig

e je

-le

ntés

ét. A

z ig

eköt

õs ig

ék h

elye

sírá

sa m

indh

árom

hel

yzet

-be

n. K

érde

zéss

el, t

agad

ássa

l eld

önth

etõ,

hog

y m

elyi

k ig

é-he

z ta

rtozi

k az

igek

ötõ.

Pl.:

Meg

fogo

m ír

ni. M

it fo

gok

csin

álni

? M

egíro

m. N

em fo

gom

meg

írni.

Az

igek

ötõs

ige

elvá

lasz

tása

29.

Az

igei

dõk.

A m

últ é

s a

jövõ

idej

û ig

e he

lyes

írása

. Cso

-po

rtosí

tás:

múl

t ide

jû ig

e, m

ellé

knév

i ige

név,

-t ra

gos

fõ-

név.

Igék

fölis

mer

ése

a sz

öveg

ben

30.

Iger

agoz

ás. A

sze

mél

yrag

os ig

ék h

elye

sírá

si v

onat

kozá

sai.

Igék

cso

porto

sítá

sa ra

gozá

suk

szer

int.

Val

amit:

tud | o

k,tu

d | sz

, tud

|, tu

d | u

nk, t

ud | t

ok, t

ud | n

ak. A

zt: t

ud | o

m,

tud | o

d, tu

d | ja

, tud

| juk

, tud

| ját

ok, t

ud | j

ák. A

sor

ozat

okfo

lyta

tása

ana

lógi

ás p

éldá

kkal

. Az

ikes

ige

rago

zása

E/1

.sz

emél

yben

(esz

em, a

lszo

m, j

átsz

om)

31.

Elõ

re is

zik

a m

edve

bõr

ére

c. s

zólá

sma-

gyar

ázat

. A tö

rtén

et s

zíne

s el

õadá

sa K

eres

sék

meg

az

aláb

bi k

özm

ondá

ser

edet

ét, j

elen

tésé

t: „E

gysz

er v

olt B

udán

kuty

avás

ár.”

32.

A la

ciko

nyha

c. m

onda

. A t

örté

nelm

im

onda

sze

repl

õi a

rég

múl

t idõ

kben

hí-

res,

ism

ert s

zem

élye

k vo

ltak.

A h

ozzá

juk

kapc

soló

dó tö

rtén

etek

nem

min

dig

iga-

zak,

ill.

nem

biz

onyo

s, h

ogy

velü

k es

tek

meg

.

33.

Gya

korl

óóra

(9.

gya

korl

ólap

)

9. g

yako

rlól

ap (

Mf.

67.

o.)

A m

onda

t írá

sjel

ekne

k m

egfe

lelõ

tago

lása

Tan

ult s

zólá

sok,

köz

mon

dáso

k fö

lidéz

ése

hívó

szó

segí

tség

ével

A p

ösze

lány

ok c

. tré

fás

mes

e ki

feje

zõ fö

l-ol

vasá

sa v

. elm

ondá

sa

11.a

)Is

kola

i éle

ttel k

apcs

ola-

tos

hird

etés

ek m

egfo

-ga

lmaz

ása

(Mf.

81/

4.)

b)M

esea

lkot

ás a

mun

kafü

-ze

t kép

sorá

nak

alap

ján:

Lib

a L

ali a

vár

osba

n(M

f. 8

2/1.

)

31.

Jele

n id

ejû

igék

írás

a to

llbam

ondá

sra,

maj

d he

lyes

írásu

kel

lenõ

rzés

e a

szót

árbó

l (ba

busg

atom

, ráz

kóds

z, fe

ledt

et,

vágt

ázun

k, k

eres

gélte

k, e

lkér

edzk

edne

k). A

szó

tárh

asz-

nála

t gya

korlá

sa: a

szó

tõt k

ell m

egke

resn

i. A

kija

víto

tt ig

ékát

téte

le m

últ i

dõbe

– a

z ad

ott s

zám

ban

és s

zem

élyb

en.

Mon

data

lkot

ások

az

adot

t szó

töve

k to

ldal

ékol

ásáv

al32

.A

szó

képz

és é

s a

szav

ak to

ldal

ékai

. A k

épzõ

meg

válto

ztat

-ja

a s

zó je

lent

ését

: új s

zót a

lkot

; a je

l csa

k m

ódos

ítja.

Igék

képz

ése

más

szó

fajtá

kból

; pl.:

sza

bad

– sz

abad

ít, s

zaba

dul;

ross

z –

ross

zall;

furu

lya–

furu

lyáz

ik; t

árs

– tá

rsul

33.

Fõné

vi ig

enév

: tan

ulni

– ta

nul (

ige)

+ -

ni (

képz

õ)Fõ

névi

igen

evek

sze

rkez

etek

ben

(meg

sze

retn

ém n

éz-

ni, e

l kel

l vég

ezni

, ki l

ehet

fes

zíte

ni, m

eg f

og la

zuln

i)Fõ

névi

igen

evek

vál

ogat

ása

szós

orbó

l (ve

nni,

néni

,D

ani,

bala

toni

, úsz

ni s

tb.)

. A m

sh. k

ettõ

zése

a s

zótõ

és

a to

ldal

ék ta

lálk

ozás

ánál

(kö

szön

ni, m

enni

stb

.)

6667

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

34.

Éne

kes

játé

k ta

nulá

sa. V

álas

ztha

tó: *

A g

u-na

ras

lány

c. v

agy

a *H

idas

játé

k c.

vag

ya

*Vár

körj

árás

c.

35.

*Ejh

aj, g

yöng

yvir

ág! k

ezde

tû n

épda

l(M

emor

itern

ek a

jánl

ott)

Az

allit

erác

ió b

e-m

utat

ása

meg

neve

zés

nélk

ül. (

Ugy

anaz

onha

ng, f

õleg

más

salh

angz

ó is

mét

lõdé

se e

gy-

más

t köv

etõ

v. a

mon

datb

an e

gym

ásho

z kö

-ze

l esõ

sza

vak

elej

én, e

setle

g be

lsej

ében

.)*B

eteg

nek

való

vir

ág c

. rom

ánc.

A v

ersb

enje

lzet

t tör

edék

es g

ondo

lato

k ki

fejté

se36

.Sz

ent A

nna

tava

c. s

zöve

g, a

mel

y te

kint

hetõ

lege

ndán

ak (s

zent

éle

térõ

l szó

l) va

gy fö

ld-

rajz

i mon

dána

k (a

tó k

elet

kezé

sét m

ondj

ael

). M

iben

has

onlít

a le

gend

a és

a m

onda

a m

esér

e, il

letv

e az

elb

eszé

lésr

e?A

z O

k. 7

2-73

. old

alán

lévõ

kép

ele

mzé

se

A ta

nult

mem

orite

rek

elõa

dása

12.

Öná

lló m

esea

lkot

ás a

mes

é-re

jelle

mzõ

esz

közö

k fö

l-ha

szná

lásá

val

34.

Rok

on é

rtel

mû

és e

llent

étes

jele

ntés

û ig

ék k

eres

ése

a M

f. s

zótá

rábó

l. (2

. fél

évi)

Mon

data

lkot

ások

az

el-

lent

étpá

rokk

al. Ö

ssze

függ

õ sz

öveg

alk

otás

a eg

y ki

vá-

lasz

tott

párr

al35

.A

kije

lent

õ m

ódú

igév

el m

egál

lapí

tunk

, köz

lünk

. Je-

len,

múl

t, jö

võ id

õben

has

znál

juk.

A je

len

idõr

e ne

mut

al k

ülön

jel.

Mel

y m

onda

tfaj

tákb

a ill

ik?

36.

Az

ige

felté

tele

s m

ódja

kife

jezi

, hog

y a

csel

ekvé

s, tö

rténé

s,lé

tezé

s fe

ltéte

ltõl f

ügg.

Mód

jele

: -na

, -ne

, -ná

, -né

. Ket

tõ-

zés

az n

és

az s

z vé

gû ig

ékbe

n (r

ohan

na, k

enne

, enn

e, te

n-ne

). M

ely

mon

datfa

jtákb

a ill

ik?

A lé

tezé

st k

ifeje

zõ ig

e fe

ltéte

les

mód

ban:

lenn

e, v

olna

Dec

embe

r

37.

A n

épkö

ltész

etrõ

l tan

ulta

k ös

szef

ogla

lá-

sa, g

yako

rlás

a. A

z ol

vasá

s te

mpó

jána

kfe

jlesz

tése

a J

akab

és

a za

b c.

mes

ével

(Mf.

35.

o.)

A ta

nult

népd

alok

éne

klés

e v.

elm

ondá

sa13

.a)

Az

önál

lóan

írt m

ese

ja-

vítá

saSz

empo

ntok

: ötle

tess

ég;

mes

esze

repl

õk, m

esei

37.

Felté

tele

s m

ódú

ige

jele

n és

múl

t idõ

ben:

álln

ék, á

ll-ta

m v

olna

(m

últ i

dejû

ige

+ s

egéd

ige)

. A f

elté

tele

s m

ó-dú

ige

rago

zása

. Fel

téte

les

mód

ú ig

ék f

ölis

mer

ése

szö-

vegb

en

TÉ

MA

KÖ

R:

A C

SAL

ÁD

elem

ek a

lkal

maz

ása,

me-

sébe

illõ

szó

hasz

nála

t,38

.A

fel

téte

les

mód

ú ig

ék s

zöve

gbe

illõ

hasz

nála

ta (

Elf

o-ga

dnék

egy

ara

nyhö

rcsö

göt.

Elf

ogad

nám

az

aran

yhör

-38

.G

yako

rlóó

ra (

10. g

yako

rlól

ap)

39.

Az

igaz

i sze

rete

t c. o

lvas

mán

y. H

ogya

nvá

rtal

ak?

c. v

ers

A „

Szer

etne

k, m

ert é

n is

sze

rete

k” c

. fej

ezet

mot

tójá

nak

meg

besz

élés

e

10. g

yako

rlól

ap (

Mf.

68.

o.)

A s

zava

k gy

ors

fixá

lásá

nak

gyak

orlá

sa(g

yors

olva

sás)

. Szó

láso

k ke

resé

se je

len-

tésü

k el

õzet

es m

egad

ásáv

alA

szö

vegé

rtés

fej

lesz

tése

kif

ejte

tlen

gon-

dola

tok

kieg

észí

tésé

vel

Érd

eklõ

dõ c

. ver

s ki

feje

zõ f

ölol

vasá

sa v

.el

õadá

sa

a be

veze

tés

és a

bef

ejez

ésny

elvi

for

mái

; cím

vála

sztá

s,ta

golá

sb)

Köz

lõ m

ûfaj

meg

ism

eré-

se: m

eghí

vó. A

dott

szöv

egel

emzé

se. M

elye

k a

szük

sé-

ges

info

rmác

iók?

(Mf.

81/

1.)

csög

öt. F

ordí

tané

k én

– f

ordí

taná

nak

õk (

vala

mit)

.Fo

rdíta

nám

én

– fo

rdíta

nák

õk (

azt)

.39

.A

fel

szól

ító m

ódú

igév

el k

érün

k, p

aran

csol

unk.

Fõl

ega

fels

zólít

ó m

onda

tban

has

znál

juk.

A fe

lszó

lító

mód

úig

ének

csa

k je

len

idej

e va

n. M

ódje

le: -

j. A

fels

zólít

ó m

ódú

igea

lako

k he

lyes

írás

a: m

ondj

uk, s

zállj

on; l

õjön

, nõj

ön,

fõjö

n; b

újjo

n, f

ájjo

n, f

újjo

n; h

agyj

on, f

ogyj

on; d

e:hi

sz –

hig

gyen

. A s

zóel

emzé

s se

gít a

hel

yesí

rásb

an.

6869

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

40.

Min

denn

api k

enye

rünk

c. e

lbes

zélé

sA

z O

k. 9

0-91

. old

alán

lévõ

kép

ele

mzé

-se

. Ism

eret

len

kife

jezé

s je

lent

ésén

ekm

egfe

jtése

a s

zöve

gkör

nyez

et s

egíts

égé-

vel

(„...

nem

vet

te m

agáb

a a

kést

.”).

A tö

rté-

net d

ram

atiz

álás

a41

.Á

gi é

s én

– ö

néle

trajz

i írá

s ré

szle

te. A

szo

-ka

tlan

jelz

õs s

zerk

ezet

ek tö

bble

tjele

ntés

e(M

f. 68

/3.)

42.

A le

vélt

árca

c. e

lbes

zélé

s: a

z em

léke

zeti

képe

sség

erõ

síté

se (

Mf.

42.

o.)

. Vag

ya

Tük

örpo

nty

c. e

lbes

zélé

s: e

sem

ényv

áz-

lat ö

ssze

állít

ása.

Az

esem

énye

k el

mon

dá-

sa k

ülön

bözõ

néz

õpon

tból

– a

sze

repl

õkne

vébe

n

10. g

yako

rlól

ap (

Mf.

68/

3.)

14.a

)A

dott

min

ták

alap

ján

rajz

zal d

íszí

tett

meg

hívó

kész

ítése

a k

arác

sony

iün

neps

égre

szü

lõkn

ek,

nagy

szül

õkne

k va

gy já

-té

kdél

után

ra b

arát

nak

(Mf.

81/

2. a

) va

gy b

)b)

Kar

ácso

nyi m

ûsor

öss

zeál

-lít

ása,

gya

korlá

sa

40.

A f

elsz

ólító

mód

jele

meg

válto

zhat

a t

-re

végz

õdõ

igék

ben

(seg

íts, f

eszí

tsük

; lát

– lá

sson

, fut

– f

usso

n)A

fel

szól

ítás

jele

oly

kor

lehe

t: s.

41.

A fe

lszó

lítás

jele

telje

sen

haso

nul a

z el

õtt á

lló m

sh.-h

oz(m

os|s,

ás|s

, fõz

|z, n

éz|z

, ját

ssz

– já

tsz+

j, ra

gass

z, e

ddz!

)

42.

A f

elsz

ólító

mód

ú ig

ébõl

hiá

nyoz

hat a

fel

szól

ító m

ódje

le. S

zóel

emzé

sek:

olv

assa

d –

rövi

debb

form

ája:

olv

as | d

;m

ondj

ad –

röv

ideb

b fo

rmáj

a: m

ond

| d (

iget

õ+E

/2. s

z.ra

gja)

43.

Gya

korl

óóra

(11

. gya

korl

ólap

)

44.

*Bet

lehe

mi k

irál

yok

c. v

ers

(A N

AT

-ban

köte

lezõ

mem

orite

r.) V

agy

a *B

etle

hem

esén

ek c

. ver

s. A

ver

sek

össz

evet

ése

a bi

b-lia

i szö

vegg

el

45.

Te

lesz

el a

z an

gyal

c. k

önyv

rész

let

A n

yelv

i hum

or f

ölis

mer

ése

Vag

y A

legs

zebb

kar

ácso

nyfa

c. e

lbe-

szél

és

11. g

yako

rlól

ap (

Mf.

69.

o.)

A s

zava

k gy

ors

fixá

lásá

nak

gyak

orlá

saSz

ólás

lánc

tanu

lása

: az

emlé

keze

t fej

lesz

-té

se; i

smer

t szó

képe

k né

ma

olva

sásá

nak

gyak

orlá

saSz

empo

ntvá

ltás

rövi

d m

onda

tok

meg

szó-

lalta

tásá

ban

Az

Utc

án c

. ver

s ki

feje

zõ f

ölol

vasá

sa v

.el

õadá

sa. A

kér

dõ m

onda

tok

hely

es in

to-

nálá

sa

15.

Egy

éni é

lmén

y m

egír

ása

vála

szto

tt cí

mze

ttnek

Tém

a: té

li já

ték

a sz

abad

-ba

n

43.

Az

igek

ötõs

ige

fels

zólít

ó m

ódba

n (m

onda

tban

)A

fel

szól

ító m

ódú

igék

rag

ozás

a

44.

Fels

zólít

ó m

ódú

igék

a s

zöve

gben

. A t

-re,

tsz-

re v

ég-

zõdõ

igék

kije

lent

õ és

fel

szól

ító m

onda

tban

. Pl.:

Elh

a-la

sztju

k a

vásá

rlás

t. H

alas

szuk

el a

vás

árlá

st!

Csa

k a

hiba

bán

tja. B

ánts

a cs

ak a

hib

a!

45.

Kije

lent

õ m

ódú

igék

áta

lakí

tása

fel

szól

ítóvá

. Szö

veg

írás

a to

llbam

ondá

sra

fels

zólít

ó m

ódú

igék

kel;

igék

ki-

kere

sése

Tél

i szü

net

Janu

ár

46.

Gya

korl

óóra

(12

. gya

korl

ólap

)

47.

Hób

an c

. elb

eszé

lés

Az

esem

énye

k és

az

érze

lmek

pár

huza

m-

ba á

llítá

sa

48.

Áll

ati!

c. e

lbes

zélé

sA

sze

repl

õk h

angu

latv

álto

zása

inak

meg

-fi

gyel

ése.

Rok

on é

rtel

mû

szav

ak s

zöve

g-be

ille

szté

se

12. g

yako

rlól

ap (

Mf.

70.

o.)

A m

onda

tok

tago

lása

jele

ntés

ükne

k m

eg-

fele

lõen

Szav

ak c

seré

jéve

l kel

l elju

tni e

gyik

szó

-lá

stól

a m

ásik

igL

énye

g ke

resé

se is

mer

etkö

zlõ

szöv

egbõ

l(M

iért

pat

tog

a tû

zön

a ku

kori

ca?)

–a

köny

vbõl

val

ó ta

nulá

s el

õkés

zíté

seK

ukor

icap

atto

gatá

s c.

ver

s ki

feje

zõ f

ölol

-va

sása

v. e

lõad

ása

16.a

)A

fog

alm

azás

javí

tása

Szem

pont

: a v

álas

ztot

tcí

mze

ttnek

meg

fele

lõ k

i-fe

jtés,

stíl

usb)

Szób

eli t

udós

ításo

k a

téli

szün

etrõ

l

46.

Az

igem

ódok

gya

korl

ása

külö

nböz

õ m

onda

tfaj

tákb

an.

A s

zöve

g ig

éine

k cs

opor

tosí

tása

igem

ódok

sze

rint

.A

z ig

emód

okka

l kap

csol

atos

hel

yesí

rási

em

léke

ztet

õ

47.

Az

igem

ódok

öss

zefo

glal

ása.

Hiá

nyos

tábl

ázat

kitö

lté-

se

48.

Az

igék

rõl t

anul

tak

rend

szer

ezés

e. A

tanu

ltak

elm

ondá

saa

M. n

y. k

. táb

láza

tána

k se

gíts

égév

el. P

éldá

k ke

resé

sea

tanu

ltakr

a sz

ólás

okba

n, k

özm

ondá

sokb

an

7071

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

A f

ölm

érés

re s

zolg

áló

fela

dato

k a

2. f

élév

iM

f.-b

en v

anna

k.49

.A

han

gos

olva

sási

kép

essé

g fö

lmér

ése

félé

vkor

: A k

ét s

zánk

ó c.

elb

eszé

lés

A m

onda

t- é

s sz

öveg

fone

tikai

esz

közö

kal

kalm

azás

a az

érz

elm

ek k

ifej

ezés

ére

A k

özbe

ékel

õdés

ek e

lkül

öníté

se a

tanu

ltm

ódok

on50

.A

z ön

álló

szö

vegé

rtel

mez

õ ké

pess

ég f

öl-

mér

ése

félé

vkor

: A h

ógol

yó c

. nap

lóré

sz-

let.

A s

zere

plõk

, a h

elys

zíne

k, a

z id

õpon

tm

egál

lapí

tása

. Hiá

nyos

váz

lat k

iegé

szíté

se.

Has

onla

tok

kere

sése

. Szó

tárh

aszn

álat

.M

onda

tok

kieg

észí

tése

Otth

oni o

lvas

mán

y: L

átog

atás

a s

ebe-

sült

nél c

. nap

lóré

szle

t51

.G

yako

rlóó

ra (

13. g

yako

rlól

ap)

13. g

yako

rlól

ap (

Mf.

72.

o.)

A m

onda

t jel

enté

séne

k m

egvá

ltozt

atás

aa

szóh

atár

ok e

ltolá

sáva

l, kü

lönb

özõ

írás

-je

lezé

ssel

; meg

szól

alta

tásu

k je

lent

ésük

nek

meg

fele

lõen

Rok

on je

lent

ésû

szól

ások

tanu

lása

Szöv

egm

ondá

s sz

empo

ntvá

ltáss

al (A

z ör

egut

asem

ber)

Szitu

áció

s já

ték:

vas

úti m

enet

jegy

vás

árlá

saV

erso

lvas

ás g

yako

rlás

a a

soro

k át

rend

ezé-

séve

l (It

t a té

l, a

förg

eteg

)

17.

Az

elbe

szél

és s

zerk

ezet

ének

,fö

lépí

tésé

nek

vizs

gála

ta o

l-va

sott

szöv

egek

en(H

óban

. Bûn

tárg

yalá

s) E

lbe-

szél

és v

ázla

tterv

ének

elk

é-sz

ítése

egy

énile

g át

élt i

z-ga

lmas

v. h

umor

os e

se-

mén

yrõl

Az

esem

ény

elm

ondá

sasz

óban

, a v

ázla

t ala

pján

Szem

pont

ok: é

rdek

es té

ma-

vála

sztá

s, fo

koza

tos

fölé

píté

s,a

besz

éd f

olya

mat

ossá

ga

49.

Az

igév

el k

apcs

olat

os h

elye

sírá

si é

s ny

elvh

elye

sség

iis

mer

etek

öss

zefo

glal

ása.

Hel

yesí

rási

em

léke

ztet

õ.Sz

óele

mzé

sek.

Elle

nõrz

és to

llbam

ondá

ssal

. Hib

ás s

zö-

veg

javí

tása

50.

Az

igér

õl ta

nulta

k fö

lmér

ése.

Elle

nõrz

õ do

lgoz

at

51.

A f

ölm

érõ

dolg

ozat

ért

ékel

ése,

javí

tása

TÉ

MA

KÖ

R:

A M

ÛK

ÖL

TÉ

SZE

T

52.

*Az

elsõ

ver

s. E

gy v

ers

kele

tkez

ésén

ekkö

rülm

énye

i. A

köl

tõ c

. írá

s. K

i ism

eri

Petõ

fi S

ándo

r Já

nos

vité

z c.

elb

eszé

lõkö

ltem

ényé

t?

53.

*Fel

hõ-c

ápa

c. v

ers.

A k

épsz

erû

látá

s-m

ód f

ejle

szté

se. V

agy

a *M

ese

c. v

ers

(Bár

mel

yik

aján

lott

mem

orite

rnek

.)

54.

Az

igaz

ságt

evõ

nyúl

c. m

ûmes

eM

iben

has

onlít

anak

a m

ûmes

ék a

nép

me-

sékr

e?O

tthon

i: P

ille

ruha

c. m

ese

15. g

yako

rlól

ap (

Mf.

75.

o.)

Ver

solv

asás

gya

korl

ása

a so

rok

átre

ndez

é-sé

vel:

Haz

ug v

ers

18.

Egy

éni é

lmén

y m

egír

ása

elbe

szél

ésbe

n az

elõ

zõ ó

rán

kész

ített

vázl

at s

egíts

égév

el(F

élév

i föl

mér

és)

52.

Az

igen

evek

rõl t

anul

tak

össz

efog

lalá

sa, g

yako

rlás

a

53.

A n

évsz

ó fo

galm

ának

ala

kítá

sa. A

fõn

év, a

mel

lékn

év,

a sz

ámné

v és

a n

évm

ás k

özös

és

elté

rõ tu

lajd

onsá

gai.

A n

évsz

ók h

elye

sírá

sána

k gy

akor

lása

szó

képz

ésse

l,sz

ófaj

váltá

ssal

54.

Fölm

érés

a n

évsz

ók is

mer

etéb

õl, h

elye

sírá

si tu

dniv

aló-

iból

7273

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

55.

Gya

korl

óóra

(14

. gya

korl

ólap

)

56.

Bûn

tárg

yalá

s c.

elb

eszé

lés

Az

elbe

szél

és f

ölép

ítésé

nek

meg

figy

elte

-té

se

57.

Cso

szog

i, az

öre

g su

szte

r c.

elb

eszé

lés

A s

zere

plõk

vis

elke

désé

nek

indí

téka

iA

pár

besz

édes

rés

zek

fölo

lvas

ása

szer

ep-

oszt

ássa

l

14. g

yako

rlól

ap (

Mf.

74.

o.)

A m

onda

t kül

önbö

zõ ta

golá

sa ír

ásje

lekk

el–

a je

lent

ésne

k m

egfe

lelõ

meg

szól

alta

tása

A g

yors

fix

áció

gya

korl

ása

szól

ásm

ondá

-so

kon

A n

éma

olva

sás

gyak

orlá

sa a

zono

s sz

ókbó

lál

ló m

onda

toko

nA

labd

a c.

szö

veg

kife

jezõ

föl

olva

sása

v.

elõa

dása

19.a

)A

fog

alm

azás

javí

tása

Szem

pont

ok: a

z el

besz

élés

sze

rkez

e-té

nek

meg

fele

lõ ta

golá

s, a

tém

ának

meg

fele

lõ s

tílus

b)Ig

eidõ

k ha

szná

lata

az

elbe

szél

ésbe

nM

ikor

vál

tozi

k az

elb

eszé

lésb

en a

zig

eidõ

? O

lvas

ott e

lbes

zélé

sek

vizs

gá-

lata

ebb

õl a

sze

mpo

ntbó

l

55.

A f

ölm

érés

ért

ékel

ése,

javí

tása

56.

A s

zófa

jokr

ól ta

nulta

k re

ndsz

erez

ése

tábl

ázat

seg

ítség

ével

(M

. ny.

k.)

. Sza

vak

képz

ése

úgy,

hog

y a

képz

ett s

zó m

ás s

zó-

fajú

legy

en, m

int a

z er

edet

i vol

t.

57.

A s

zófa

jok

fölis

mer

ése

szöv

egbe

nA

szó

tárh

aszn

álat

gya

korl

ása.

Öss

zefü

g-gõ

szö

veg

alko

tása

meg

adot

t sza

vakb

ólH

ibás

szö

veg

javí

tása

Feb

ruár

TÉ

MA

KÖ

R:

A N

AP

LÓ

ÍRÁ

S

58.

*Mam

a c.

ver

s. (

Mem

orite

rnek

ajá

nlot

t.)A

meg

ism

étel

t sza

vak

jele

ntés

t hor

dozó

szer

epe.

Köl

tõi k

épek

a v

ersb

en

59.

Hoz

zá n

em jö

nnek

soh

a c.

reg

ényr

észl

et*H

a vo

lna

apuk

ám c

. ver

sIm

plic

it sz

öveg

rész

ek k

ifej

tése

kér

dése

kse

gíts

égév

el

60.

Gya

korl

ás (

16. g

yako

rlól

ap)

Ettõ

l kez

dve

a fe

lada

tok

a 2.

fél

évi M

f.-b

enta

lálh

atók

.16

. gya

korl

ólap

(50

. o.)

Mon

datlé

kelé

s –

mon

daté

píté

sSt

ilizá

lás

A I

ttho

n c.

szö

veg

kife

jezõ

föl

olva

sása

v.

elm

ondá

sa

Ettõ

l kez

dve

a fe

lada

tok

a 2.

fél

évi M

f.-b

enta

lálh

atók

.20

.A

nap

ló m

egis

mer

ése

irod

alm

i pél

dáko

n.A

nap

lóír

ás c

élja

. A n

apló

tart

alm

a: e

se-

mén

yek

leír

ása

idõr

endb

en; k

iegé

szítv

eír

óján

ak g

ondo

lata

ival

, vél

emén

yéve

l.St

ílusa

köz

vetle

n, f

orm

ája

köte

tlen.

(Mf.

71/

1., 2

.)21

.E

gy k

özel

múl

tban

áté

lt es

emén

y m

egör

ö-kí

tése

nap

ló f

orm

ájáb

an (

Mf.

71/

3.)

58.

A m

onda

tok

rend

ezés

e ko

mm

unik

áció

ssz

ándé

k és

sze

rkez

et s

zeri

nt. A

mon

dat-

fajtá

k: k

ijele

ntõ,

kér

dõ, f

elsz

ólító

, fel

ki-

áltó

, óha

jtó. A

z eg

ysze

rû é

s az

öss

zete

ttm

onda

t. A

z ös

szet

ett m

onda

toka

t tag

oló

írás

jele

k: p

ont,

pont

osve

sszõ

, ket

tõsp

ont

59.

Az

egys

zerû

és

az ö

ssze

tett

mon

dat f

ölis

-m

erés

e sz

öveg

ben.

A k

ésõb

biek

ben

aM

f. „

Mon

datlé

kelé

s -

mon

daté

píté

s” c

.fe

lada

tain

ak m

onda

tair

ól is

meg

lehe

tál

lapí

tani

, hog

y sz

erke

zetü

k sz

erin

t hov

áta

rtoz

nak.

TÉ

MA

KÖ

R:

A H

AZ

AI

TÁ

JT

ÉM

AK

ÖR

: A

LE

ÍRÁ

S

Ettõ

l kez

dve

a fe

lada

tok

a 2.

fél

évi M

f.-b

enta

lálh

atók

.

61.

Az

Éde

s ha

zám

c. f

ejez

et b

evez

etés

e.A

haz

a és

a h

azas

zere

tet f

ogal

mán

ak a

la-

kítá

sa (

Mf.

3-4

. o.)

*U

tak,

tája

k c.

ver

sO

tthon

i: H

egye

k kö

zött

c. o

lvas

mán

y

62.

A P

énz-

pata

ki-c

sepp

kõba

rlan

g fö

lfed

ezé-

se c

. elb

eszé

lés.

Ism

eret

len

kife

jezé

sek

mag

yará

zata

a s

zöve

gkör

nyez

etbõ

l

63.

A M

átra

c. o

lvas

mán

yA

lény

egre

uta

ló k

érdé

sek

meg

foga

lmaz

ása

Fel

adat

típu

sok

Mon

datl

ékel

és –

mon

daté

píté

s: a

mon

dat

lény

eges

rés

zein

ek k

iem

elés

e, tö

mör

ítése

;ill

. meg

adot

t mon

dato

k eg

ybes

zerk

eszt

ése

az is

mét

lõdõ

rés

zek

elha

gyás

ával

Mon

djuk

így

– m

ondj

uk ú

gy!

Azo

nos

jele

ntés

û m

onda

tok

meg

foga

lmaz

ása

vál-

tozó

nye

lvi e

szkö

zökk

elSt

ilizá

lás:

ado

tt m

onda

tban

a k

ifej

ezés

ekcs

eréj

e m

egfe

lelõ

rok

on é

rtel

mûe

kkel

22.a

)A

nap

lóré

szle

t meg

besz

élés

e, ja

vítá

saSz

empo

ntok

: sze

mél

yes

hang

véte

l,vé

lem

ényn

yilv

ánítá

sb)

Ker

ess

az o

lvas

mán

yok

közü

l oly

ansz

öveg

et, a

mel

y be

illen

e na

plón

ak is

!23

.A

leír

ás fo

galm

a. A

leírá

s st

ílusa

sze

mlé

le-

tes,

szó

hasz

nála

tára

jelle

mzõ

k a

jelz

õs s

zer-

keze

tek.

Ját

éksz

erek

bem

utat

ása

szób

an(M

f. 72

/1.,

2., 3

.)

60.

A s

zava

k a

mon

datb

an m

onda

trész

ek s

zere

-pé

t töl

tik b

e. A

z eg

ysze

rû m

onda

t két

fõ ré

-sz

e: a

z ál

lítm

ány

és a

z al

any.

Jel

ölés

ük s

zö-

vegb

en: á

llítm

ány,

ala

ny. A

z ál

lítm

ány

kér-

dése

: Mit

állít

ok?

Az

alan

y ké

rdés

e: K

i?,

Mi?

, Kik

?, M

ik?

+ ál

lítm

ány.

A n

ével

õés

a ta

gadó

szó

(nem

, ne,

se,

sem

, sin

cs) h

oz-

záta

rtozi

k az

utá

na á

lló m

onda

trész

hez.

61.

Mel

yik

szóf

aj tö

lthet

i be

az á

llítm

ány

és a

zal

any

szer

epét

? (Á

– ig

e, fõ

név,

mel

lékn

év;

A –

név

szó

és f

õnév

i ige

név)

. A m

onda

tsz

erke

zeti

ábrá

zolá

sa m

onda

tábr

án;

a m

onda

tábr

ában

: a m

onda

t jel

e M

,az

állí

tmán

yé Á

, az

alan

yé A

7475

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

64.

A „

kék

mad

ár”

c. e

lbes

zélé

sA

szi

mbó

lum

jele

ntés

ének

meg

érté

se

65.

Gya

korl

ás (

17. g

yako

rlól

ap)

66.

*A T

isza

c. v

ers.

(M

emor

itern

ek a

ján-

lott.

) A

köl

tõi k

ép. A

meg

szem

élye

síté

s.H

angu

tánz

ó sz

avak

. A v

ers

elbe

szél

õés

leír

ó ré

szei

. A le

írás

sor

rend

je

17. g

yako

rlól

ap (

51. o

.)M

onda

tléke

lés

– m

onda

tépí

tés

Stili

zálá

s

24.

Egy

a m

eséb

en e

lõfo

rdul

ó ké

pzel

etbe

litá

rgyn

ak v

. a ta

nuló

sze

mél

yes

holm

ijá-

nak

(pl.

isko

latá

ska,

tollt

artó

, ked

venc

ruha

-da

rab)

leír

ása.

Köz

ös v

ázla

tkés

zíté

s (M

f.72

/4.)

25.

a)A

tárg

yról

kés

zíte

tt le

írás

meg

besz

élés

e,ja

vítá

sa. S

zem

pont

ok: l

énye

ges

tula

j-do

nság

ok e

mlít

ése,

sze

mlé

lete

sség

;a

szöv

eg ta

golá

sa a

váz

latn

ak m

egfe

-le

lõen

b)N

övén

yek

bem

utat

ása

irod

alm

i pél

dá-

kon:

a le

írás

és

az e

lbes

zélé

s ar

ánya

a sz

öveg

ekbe

n (M

f. 7

3/1.

, 2.)

62.

Egy

szer

û m

onda

tok

elem

zése

A n

évsz

ói–i

gei á

llítm

ány.

A n

évsz

ó ne

mké

pes

kife

jezn

i idõ

t és

mód

ot, e

zért

kap

-cs

olód

ik h

ozzá

léte

zést

jele

ntõ

ige;

pl.:

Mel

eg le

sz.

63.

Egy

szer

û m

onda

tok

elem

zése

. Az

egym

ást

köve

tõ h

alm

ozot

t mon

datré

szek

köz

é ve

sz-

szõ

vagy

köt

õszó

szü

kség

es. A

z al

anyt

és

azál

lítm

ányt

szá

mba

n és

sze

mél

yben

egy

ez-

tetn

i kel

l.

67.

Bal

lag

a vé

n D

una

c. o

lvas

mán

yA

leírá

s sz

emlé

lete

ssé

téte

le je

lzõk

kel.

Lé-

nyeg

re u

taló

kér

dése

k m

egfo

galm

azás

aA

*P

erc

c. v

ers.

Mûv

észi

kép

ism

erte

tése

(Ok.

4. o

.)68

.B

uda

és P

est c

. olv

asm

ány

Hiá

nyos

mon

dato

k ki

egés

zíté

se a

z ol

va-

sott

info

rmác

iók

fölh

aszn

álás

ával

A s

zaki

roda

lmi é

s a

szép

irod

alm

i leí

rás

össz

ehas

onlít

ása:

Az

Ors

zágh

áz c

. olv

asm

ány

69.

Gya

korl

ás (

18. g

yako

rlól

ap)

18. g

yako

rlól

ap (

52. o

.)M

onda

tléke

lés

– m

onda

tépí

tés

Mon

djuk

így

– m

ondj

uk ú

gy!

A m

onda

t jel

enté

séne

k ki

feje

zése

han

g-er

õvel

A N

incs

gaz

dája

c. s

zöve

g ki

feje

zõ f

ölol

-va

sása

v. e

lmon

dása

26.

Egy

osz

tály

ban

gond

ozot

t növ

ény

leír

á-sa

: kie

gész

ítve

gond

ozás

ának

, fej

lõdé

sé-

nek

moz

zana

taiv

al. A

szö

vegb

en a

leír

ásle

gyen

túls

úlyb

an!

27.a

)A

növ

ényr

õl ír

t szö

veg

meg

besz

élés

e,ja

vítá

sa. S

zem

pont

: a le

írás

és

az e

lbe-

szél

és a

rány

ab)

A tu

dom

ányo

s, a

szé

piro

dalm

i és

azis

mer

ette

rjes

ztõ

leír

ás (

Mf.

12/

2. c

)c)

Ülte

ssen

ek b

abot

cse

répb

e, g

ondo

z-zá

k; f

ejlõ

désé

rõl v

ezes

sene

k fe

ljegy

-zé

seke

t!

64.

Mik

or h

iány

ozha

t az

alan

y? A

rejte

tt al

anyr

aaz

igei

állí

tmán

y sz

emél

yrag

ja u

tal.

Hiá

nyoz

hat a

z al

any,

ha

az e

lõzõ

mon

da-

toké

val a

zono

s; v

agy

az id

õjár

ássa

l kap

cso-

lato

s a

mon

dat (

Dör

ög. V

illám

lik.)

65.

A tõ

mon

dat é

s a

bõví

tett

mon

dat

A tõ

mon

dat c

sak

állít

mán

yt é

s al

anyt

tart

alm

az.

Már

cius

TÉ

MA

KÖ

R:

HÕ

SÖK

ÉS

HÍR

ES

EM

BE

RE

K A

XV

I–X

VII

I. S

ZÁ

ZA

DB

AN

70.

A H

õsök

és

híre

s em

bere

k a

XV

I—X

VII

I.sz

ázad

ban

c. f

ejez

et b

evez

etés

eK

i leh

et p

élda

kép?

A m

ohác

si c

sata

c.

olva

smán

y. *

A s

zaba

dság

c. v

ers

71.

A fé

lhol

d ár

nyék

ában

c. r

egén

yrés

zlet

:A

szu

ltán

kívá

nság

aA

ltató

c. n

épda

lO

tthon

i: 53

. o. 1

/a é

s a

3. f

elad

at72

.A

félh

old

árny

ékáb

an c

. reg

ényr

észl

etek

:Lá

toga

tás

a sz

ultá

nnál

c. é

s O

da B

uda!

c.

Otth

oni:

54. o

. 1/b

és

a 2.

fel

adat

19. g

yako

rlól

ap (

53. o

.)M

onda

tléke

lés

– m

onda

tépí

tés

Mon

djuk

így

– m

ondj

uk ú

gy!

Szöv

eg o

lvas

ása

jele

ntés

ének

meg

fele

lõte

mpó

ban;

ritm

usos

an

28.

Ter

més

zeti

jele

nség

ek le

írás

ának

viz

sgá-

lata

irod

alm

i pél

dáko

n. L

ogik

ai s

orre

nd.

Hog

yan

gyûj

tünk

any

agot

a le

írás

okho

z?A

szö

veg

cím

e is

jele

zhet

i, ho

gy m

elyi

km

ûfaj

lesz

túls

úlyb

an a

szö

vegb

en.

(Mf.

73/

1., 7

4/3.

)29

.Sz

épir

odal

mi l

eírá

s ké

szíté

se te

tszé

s sz

e-ri

nt v

álas

ztot

t ter

més

zeti

jele

nség

rõl

Öná

lló c

ímvá

lasz

tás

(74/

2.)

66.

A tá

rgy

az ig

ei á

llítm

ány

vagy

az

igen

évve

lki

feje

zett

mon

datré

sz b

õvítm

énye

. Meg

ne-

vezi

, hog

y a

csel

ekvé

s m

ire ir

ányu

l, ill

etve

mi a

z, a

mi a

cse

lekv

és e

redm

énye

ként

lét-

rejö

n. T

árgy

+ b

õvíte

tt m

onda

trész

= tá

rgya

ssz

ósze

rkez

et. K

érdé

sei:

Kit?

, Mit?

, Kik

et?,

Mik

et?

+ ál

lítm

ány.

Jel

ölés

e sz

öveg

ben:

_ _

_, m

onda

tábr

ában

: T. A

tárg

gyal

bõv

ített

mon

dato

k áb

rázo

lása

67.

Mel

yik

szóf

ajta

lehe

t tár

gy?

Ha

névs

zó:

ragj

a (a

laki

jelö

lõje

) m

indi

g eg

y -t

; ha

fõné

vi ig

enév

: ala

ki je

lölõ

je n

incs

. Ø T

árgy

-gy

al b

õvíte

tt m

onda

tok

elem

zése

, ábr

ázol

á-sa

. A tá

rgy

ragj

ának

és

a m

últ i

dõ je

léne

km

egkü

lönb

özte

tése

7677

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

73.

Gya

korl

ás (

20. g

yako

rlól

ap)

74.

Az

árul

ó ju

talm

a c.

elb

eszé

lés

Kit

neve

zünk

áru

lóna

k? A

sze

repl

õk je

llem

-zé

se*A

mot

t ker

eked

ik c

. nép

dal –

a fe

lada

tlap

az1.

félé

vi M

f.-be

n. (M

emor

itern

ek a

jánl

ott.)

75.

A H

oldf

ogya

tkoz

ás c

. reg

ényr

észl

et: K

észü

-lõ

dés.

A h

õsie

sség

és

a va

kmer

õség

meg

-kü

lönb

özte

tése

Otth

oni:

21. g

yako

rlóla

p 1.

a),

b) é

s 2.

a)

20. g

yako

rlól

ap (

54. o

.)M

onda

tléke

lés

– m

onda

tépí

tés

Stili

zálá

sH

angv

étel

váltá

s rö

vid

mon

dato

k m

egsz

ó-la

ltatá

sako

rA

Zrí

nyi M

ikló

s vá

lasz

a c.

mon

da k

ifej

ezõ

fölo

lvas

ása

v. e

lmon

dása

21. g

yako

rlól

ap (

56. o

.)M

onda

tléke

lés

– m

onda

tépí

tés

Mon

djuk

így

– m

ondj

uk ú

gy!

30.a

)A

term

észe

ti je

lens

ég le

írás

ának

meg

-be

szél

ése,

javí

tása

Szem

pont

ok: c

ímvá

lasz

tás,

pon

tos

meg

figy

elés

ek, s

zem

léle

tess

ég(h

ason

lat)

, log

ikus

sor

rend

b)A

z az

napi

idõj

árás

bem

utat

ása

szób

an

31.a

)E

sem

énye

k he

lysz

ínén

ek le

írás

a(M

f. 7

4/1.

, 2.)

b)M

ûvés

zi re

prod

ukci

ó be

mut

atás

a sz

óban

(Mf.

20/

2. a

)

68.

A h

atár

ozók

az

igei

állí

tmán

y va

gy a

z ig

e-né

vvel

kife

jeze

tt m

onda

trész

bõv

ítmén

yei,

acs

elek

vés,

a tö

rtén

és, a

léte

zés

körü

lmén

ye-

it fe

jezi

k ki

. Hat

ároz

ó +

bõví

tett

mon

datré

sz=

hatá

rozó

s sz

ósze

rkez

et. K

érdé

ssel

+ á

llít-

mán

nyal

ker

essü

k m

eg. J

elöl

ésük

szö

veg-

ben:

œœœœœ, m

onda

tábr

ában

: H. A

jelö

lés

mel

lé ír

juk

a ha

táro

zó k

ezdõ

betû

jét.

69.

A h

elyh

atár

ozó

a cs

elek

vés,

a tö

rtén

és,

a lé

tezé

s he

lyét

jelö

li m

eg. K

érdé

sei:

Hol

?, H

ová?

, Hon

nan?

, Mib

õl?

+ á

llít-

mán

y. J

elöl

ése

a sz

öveg

ben:

hœœœœ,

mon

datá

bráb

an: H

h.76

.A

Hol

dfog

yatk

ozás

c. r

egén

yrés

zlet

ek:

Az

utol

só e

rõfe

szít

és. A

z eg

ri v

ár v

édõi

-ne

k di

adal

aO

tthon

i: 21

. gya

korl

ólap

2. b

) és

22. g

yako

rlól

ap 2

.

77.

Bud

a vi

ssza

vívá

sa c

. olv

asm

ány

Otth

oni:

22. g

yako

rlól

ap 1

. a),

b)

Tör

ök s

zólá

sok

és ta

láló

s ké

rdés

ek o

lva-

sása

, ért

elm

ezés

e O

k. 1

61. o

.

78.

Gya

korl

ás (

23. g

yako

rlól

ap)

22. g

yako

rlól

ap (

56. o

.)M

onda

tléke

lés

– m

onda

tépí

tés.

Han

gvét

elvá

ltás

rövi

d m

onda

tok

meg

szó-

lalta

tása

kor

23. g

yako

rlól

ap (

57. o

.)M

onda

tléke

lés

– m

onda

tépí

tés

Kér

dõ m

onda

tok

meg

szól

alta

tása

Mon

djuk

így

– m

ondj

uk ú

gy!

Han

gvét

elvá

ltás

szól

ás h

ango

ztat

ásak

orK

ik v

olta

k a

kuru

cok

és a

laba

ncok

?(O

k. É

rtel

mez

õ ki

sszó

tár)

A K

uruc

-e v

agy

laba

nc?

c. m

onda

kif

ejez

õfö

lolv

asás

a v.

elm

ondá

sa

32.a

)A

tant

erem

bem

utat

ása

szób

an: v

á-la

szto

tt né

zõpo

ntbó

l, so

rren

dben

(Mf.

74/

3.)

b)A

tájle

írás

sor

rend

je A

Tis

za c

. ver

s-be

n (M

f. 8

/2. é

s 74

/1.)

33.a

)A

tudo

mán

yos

és a

szé

piro

dalm

i táj

le-

írás

öss

zeha

sonl

ítása

(75

/2.,

3.)

b)M

ûvés

zi re

prod

ukci

ó be

mut

atás

a sz

óban

(Mf.

11/

3.)

c)A

táj s

zépi

roda

lmi b

emut

atás

ára

alka

l-m

as k

ifej

ezés

ek g

yûjté

se (

75/4

.)

70.

Mel

yik

szóf

ajta

lehe

t a m

onda

tban

hel

y-ha

táro

zó?

Mel

yek

alak

i jel

ölõi

? A

rag

osfõ

neve

k és

név

más

ok, a

név

utós

fõn

evek

és n

évm

ások

hel

yesí

rása

. A n

ével

õ is

a ha

táro

zóho

z ta

rtoz

ik.

71.

Hog

yan

ábrá

zolju

k a

hely

hatá

rozó

val

bõví

tett

mon

dato

t? A

pél

dam

onda

tok

to-

vább

i bõv

ítése

: ala

nyi r

ész,

állí

tmán

yi ré

sz.

79.

A k

is k

uruc

c. e

lbes

zélé

sA

z el

besz

élés

tago

lása

a h

elys

zíne

k vá

l-to

zása

sze

rint

: öná

lló v

ázla

tkés

zíté

s

80.

Zrín

yi Il

ona

c. o

lvas

mán

yA

szö

vegg

el k

apcs

olat

os k

érdé

sek

meg

fo-

galm

azás

a –

vázl

atké

szíté

s ké

rdés

ekke

l

81.

II. R

ákóc

zi F

eren

c c.

olv

asm

ány

A s

zöve

ggel

kap

csol

atos

kér

dése

k m

egfo

-ga

lmaz

ása

*Ron

gyos

a h

ázam

tete

je c

. nép

dal

Felk

észü

lés

nélk

üli o

lvas

ásra

:Zá

szló

bont

ás c

. kön

yvré

szle

t O

tthon

i: 24

. gya

korló

lap

24. g

yako

rlól

ap (

59. o

.)M

onda

tléke

lés

– m

onda

tépí

tés

Mon

djuk

így

– m

ondj

uk ú

gy!

A k

étfé

le ír

ásje

llel (

?!)

záró

dó m

onda

tok

meg

szól

alta

tása

34.

Táj

leír

ás k

észí

tése

ked

venc

tart

ózko

dási

hely

rõl;

a le

írás

kieg

észí

thet

õ el

besz

élés

sel

– m

ivel

tölti

ott

idej

ét?

–, d

e a

táj b

emu-

tatá

sa le

gyen

a r

észl

etes

ebb!

(M

f. 7

5/5.

a)

35.a

)A

tájle

írás

meg

besz

élés

e, ja

vítá

saSz

empo

ntok

: sze

mlé

lete

s ki

feje

zése

k,lo

giku

s so

rren

d, a

leír

ás é

s az

elb

e-sz

élés

ará

nya

b)T

ájle

írás

ok k

eres

ése

szöv

egek

ben.

Pl.:

Feke

te I

stvá

n T

üske

vár

c. k

önyv

ében

72.

Hel

yhat

ároz

ó a

szól

ások

ban,

a k

özm

ondá

-so

kban

. Mon

date

lem

zése

k, m

onda

tábr

ázo-

láso

k. A

hel

yhat

ároz

ó al

aki j

elöl

ésén

ekpó

tlása

a s

zöve

gben

(ra

gok,

név

utók

).T

õmon

dat b

õvíté

se h

elyh

atár

ozóv

al; h

ale

het,

akko

r tá

rggy

al is

.

73.

Az

idõh

atár

ozó

a cs

elek

vés,

törté

nés,

léte

zés

idõp

ontjá

t v. i

dõta

rtam

át je

löli.

Kér

dése

i:M

ikor

?, M

ióta

?, M

eddi

g?, M

enny

i ide

ig?

+ál

lítm

ány.

Mel

yik

szóf

ajta

lehe

t idõ

hatá

ro-

zó?

Ala

ki je

lölõ

i: ra

gok,

név

utók

. Jel

ölés

esz

öveg

ben:

iœœœœ, m

onda

tábr

ában

: Hi.

Mon

dato

k bõ

víté

se id

õhat

ároz

óval

7879

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

Ápr

ilis

82.

Gya

korl

ás (

25. g

yako

rlól

ap)

Felk

észü

lés

nélk

üli o

lvas

ásra

: A r

odos

tói

kaku

kk c

. mon

da83

.R

ákóc

zi h

aran

gja

c. e

lbes

zélé

sA

szö

vegk

ohéz

ió m

egte

rem

tésé

nek

eszk

ö-ze

i *E

rdõ

mel

lett

estv

éled

tem

c. n

épda

lK

odál

y Z

oltá

n E

sti d

al c

. kór

usm

ûvén

ekm

egha

llgat

ása

84.

*Tar

ka m

adár

c. v

ers

A m

adár

min

t a s

zaba

dság

jelk

épe

Azo

noss

ágok

és

elle

ntét

ek a

ver

sben

(Mem

orite

rnek

ajá

nlot

t)

25. g

yako

rlól

ap (

60. o

.)M

onda

tléke

lés

– m

onda

tépí

tés

Mon

djuk

így

– m

ondj

uk ú

gy!

Kér

dése

k m

egfo

galm

azás

a tö

bbfé

leké

ppen

Érz

elm

ek k

ifej

ezés

e kö

szön

ésko

rA

Mil

yen

nagy

a k

uruc

ok e

reje

? c.

tréf

ássz

öveg

kif

ejez

õ fö

lolv

asás

a v.

elm

ondá

sa

36.

A la

kóhe

ly b

emut

atás

a ad

ott v

ázla

t seg

ít-sé

géve

l (M

f. 7

5/5.

b)

37.a

)A

lakó

hely

rõl k

észü

lt le

írás

meg

besz

é-lé

se, j

avítá

sab)

Szób

eli b

eszá

mol

ó a

babn

övén

y fe

jlõ-

désé

rõl

74.

Idõh

atár

ozóv

al b

õvíte

tt m

onda

tok

elem

-zé

se, á

bráz

olás

a. M

egad

ott s

zava

k m

onda

t-ba

hel

yezé

se id

õhat

ároz

ókén

t. T

örté

nel-

mi d

átum

ok ír

ása

75.

A m

ódha

táro

zó a

cse

lekv

és, t

örté

nés,

lé-

tezé

s m

ódjá

t hat

ároz

za m

eg. K

érdé

sei:

Hog

yan?

, Mi m

ódon

? +

állí

tmán

y. J

elö-

lése

a s

zöve

gben

: mœœœœ, m

onda

tábr

ában

:H

m. S

zófa

ja le

ggya

krab

ban

rago

s m

el-

lékn

év v

. fõn

év. A

laki

jelö

lõje

: rag

. Az

-své

gû m

ellé

knev

ek -

an, -

en r

agos

for

máj

a

85.

Kir

álya

sszo

ny m

acsk

ái c

. mon

daA

z es

emén

yek

elm

ondá

sa a

sze

repl

õk n

e-vé

ben.

Otth

oni:

26. g

yako

rlóla

p 1/

a, 2

/a, 3

/a, b

86.

A c

soda

gyer

ek c

. kön

yvré

szle

tek

vagy

A B

úcsú

szim

fóni

a c.

mon

daK

it ta

rtun

k hí

resn

ek?

Otth

oni:

26. g

yako

rlól

ap 1

/b, 2

/b

87.

Gya

korl

ás (

27. g

yako

rlól

ap)

26. g

yako

rlól

ap (

61. o

.)M

onda

tléke

lés

– m

onda

tépí

tés

Mon

djuk

így

– m

ondj

uk ú

gy!

A k

étfé

le ír

ásje

llel z

áród

ó m

onda

tok

meg

-sz

ólal

tatá

sa

27. g

yako

rlól

ap (

62. o

.)M

onda

tléke

lés

– m

onda

tépí

tés

Mon

djuk

így

– m

ondj

uk ú

gy!

Szál

lóig

ék, h

íres

em

bere

ktõl

szá

rmaz

óm

egny

ilatk

ozás

ok o

lvas

ása

A s

zege

di n

yelv

járá

s c.

nye

lvi t

réfa

kif

eje-

zõ f

ölol

vasá

sa v

. elm

ondá

sa

38.

Az

álla

tok

leír

ása

tudo

mán

yos

és s

zépi

ro-

dalm

i szö

vege

kben

. A le

írás

sor

rend

je,

tago

lása

(M

f. 7

6/1.

)A

tula

jdon

ságo

k be

mut

atás

a vi

selk

edés

enke

resz

tül (

Mf.

77/

2.)

39.

Egy

vál

aszt

ott á

llat b

emut

atás

a tu

dom

á-ny

os v

. szé

piro

dalm

i meg

foga

lmaz

ásba

n(M

f. 7

7/3.

a)

vagy

b)

76.

Mód

hatá

rozó

val b

õvíte

tt m

onda

tok

elem

-zé

se, á

bráz

olás

a. H

iány

os m

onda

tok

kie-

gész

ítése

mód

hatá

rozó

val.

Mon

data

lko-

táso

k, a

mel

yekb

en a

meg

adot

t sza

vak

mód

hatá

rozó

k le

szne

k.77

.A

z es

zköz

hatá

rozó

kife

jezi

, hog

y a

csel

ek-

vés

vala

kine

k v.

val

amin

ek a

seg

ítség

ével

törté

nik.

Jel

ölés

e sz

öveg

ben

eœœœœ, m

onda

t-áb

rába

n H

e. A

társ

hatá

rozó

azt

feje

zi k

i,ho

gy a

cse

lekv

õ va

laki

vel v

. val

amiv

eleg

yütt

végz

i a c

sele

kvés

t. Je

lölé

se s

zöve

g-be

n: tœœœœ, m

onda

tábr

ában

: Ht.

Kér

dése

ik:

Miv

el?,

Kiv

el?

+ ál

lítm

ány

TÉ

MA

KÖ

R:

HÕ

SÖK

ÉS

HÍR

ES

EM

BE

RE

K A

XIX

–XX

. SZ

ÁZ

AD

BA

N

88.

Böl

csõj

ét k

eres

te a

mag

yarn

ak c

. olv

as-

mán

yM

iben

mut

atot

t pél

dát K

õrös

i Cso

ma

Sánd

or?

89.

Az

Aka

dém

ia a

lapí

tása

c. m

onda

Mit

kösz

önhe

t a m

agya

rság

Szé

chen

yiIs

tván

gró

fnak

?

90.

Gya

korl

ás (

28. g

yako

rlól

ap)

28. g

yako

rlól

ap (

64. o

.)M

onda

tléke

lés

– m

onda

tépí

tés

Mon

djuk

így

– m

ondj

uk ú

gy!

A N

emze

ti d

al r

efré

njén

ek a

ver

ssza

kok

tarta

lmáh

oz a

lkal

maz

kodó

meg

szól

alta

tása

40.a

)A

z ál

latr

ól ír

t szö

veg

meg

besz

élés

e,ja

vítá

saSz

empo

ntok

: a le

írás

sok

olda

lúsá

ga,

sorr

endj

e, a

szö

veg

tago

lása

b)A

nyag

gyûj

tés

köny

vekb

õl e

gy e

gzot

i-ku

s ál

lat b

emut

atás

ához

. A g

yûjtö

ttan

yag

elre

ndez

ése

vázl

at f

orm

ájáb

an(M

f. 7

7/3.

c)

41.

Leí

rás

kész

ítése

a v

álas

ztot

t egz

otik

usál

latr

ól (

Mf.

77/

3. c

)

78.

Az

eszk

özha

táro

zót é

s tá

rsha

táro

zót r

a-go

s v.

név

utós

név

szóv

al f

ejez

hetjü

k ki

.A

laki

jelö

lõje

: rag

, név

utó.

A -

val,

-vel

rago

s né

vszó

k he

lyes

írás

ának

gya

korl

ása.

Mon

datp

árok

alk

otás

a az

onos

szó

tõve

l(t

üzel

, tûz

zel;

feje

l, fe

jjel s

tb.)

.79

.A

hat

ároz

ókró

l tan

ulta

k ös

szef

ogla

lása

A h

atár

ozók

legt

öbbs

zör a

z ig

ei á

llítm

ány

bõví

tmén

yei;

de le

hetn

ek a

z ig

enév

vel k

ife-

jeze

tt m

onda

trész

ekéi

is. A

cse

lekv

és, t

örté

-né

s, lé

tezé

s kö

rülm

énye

it fe

jezi

k ki

. Ism

e-rü

nk: h

ely-

, idõ

-, m

ód-,

eszk

öz- é

s tá

rs-

hatá

rozó

t. H

atár

ozó

+ bõ

víte

tt m

onda

trész

=ha

táro

zós

szós

zerk

ezet

. Mon

date

lem

zése

k,-á

bráz

olás

ok, -

alko

táso

k. H

atár

ozók

ker

esé-

se s

zólá

smon

dáso

kban

8081

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

Máj

us

91.

A k

evél

y K

erek

i c. m

onda

A s

zere

plõk

jelle

mzé

séne

k es

zköz

eiA

tört

énet

dra

mat

izál

ása

92.

*Nem

zeti

dal

. (K

ötel

ezõ

mem

orite

r) H

o-gy

an m

ódos

ul a

ref

rén

jele

ntés

e a

vers

-sz

akok

nak

meg

fele

lõen

?

93.

Pet

õfi S

ándo

r na

plój

ából

(R

észl

etek

)A

rég

ies

szav

ak h

elye

ttesí

tése

ma

hasz

-ná

lato

sakk

al

28. g

yako

rlól

ap (

64. o

.)M

onda

tléke

lés

– m

onda

tépí

tés

Mon

djuk

így

– m

ondj

uk ú

gy!

A N

emze

ti d

al r

efré

njén

ek a

ver

ssza

kok

tart

alm

ához

alk

alm

azko

dó m

egsz

ólal

tatá

sa

42.a

)A

z eg

zotik

us á

llatr

ól ír

t fog

alm

azás

meg

besz

élés

e, ja

vítá

saSz

empo

ntok

: jel

legz

etes

ek-e

a tu

laj-

dons

ágok

? L

eírá

suk

sorr

endj

eb)

Em

bere

k kü

lsõ

tula

jdon

sága

inak

leírá

sa:

alak

leír

ás (

Mf.

77/

1.)

43.

Szem

élye

k je

llem

zése

kül

sõ é

s be

lsõ

tula

j-do

nság

aik

alap

ján.

Jel

lem

ezhe

tjük

a sz

e-re

plõt

tula

jdon

sága

inak

, cse

leke

dete

inek

föls

orol

ásáv

al v

agy

besz

édén

ker

eszt

ül(M

f. 7

8/2.

, 3.,

4.)

Ala

kleí

rásk

or h

aszn

álha

tó k

ifej

ezés

ekgy

ûjté

se (

Mf.

78/

6.)

80.

A m

inõs

égje

lzõ

a do

lgok

, élõ

lény

ek, f

ogal

-m

ak tu

lajd

onsá

gát j

elöl

i; fõ

névv

el k

ifeje

zett

mon

datré

sz b

õvítm

énye

lehe

t (al

anyé

, tár

-gy

é, h

atár

ozóé

, név

szói

állí

tmán

yé).

Jelz

õ +

jelz

ett s

zó =

jelz

õs s

zósz

erke

zet.

Kér

dése

i:M

ilyen

?, M

iféle

? +

az a

mon

datré

sz, a

mel

y-ne

k bõ

vítm

énye

. Jel

ölés

e sz

öveg

ben:

mi..

...,

mon

datá

bráb

an: J

mi.

81.

A m

inõs

égje

lzõ

szóf

aja:

mel

lékn

év, m

ellé

k-né

vi n

évm

ás v

. mel

lékn

évi i

gené

v. A

laki

je-

lölõ

je: ∅

. Min

õség

jelz

õs m

onda

tok

elem

zé-

se, á

bráz

olás

a. M

inõs

égje

lzõs

szó

szer

keze

-te

k al

kotá

sa, m

onda

tba

hely

ezés

ük tö

bbfé

le-

képp

en; a

z íg

y ka

pott

mon

dato

k el

emzé

se94

.G

yako

rlás

(29

. gya

korl

ólap

)

95.

Kos

suth

tobo

rzój

a c.

kön

yvré

szle

tSz

emlé

lete

sség

a le

írás

ban

*Rás

üt a

z es

thaj

nal c

. ver

s

96.

Öná

lló s

zöve

gért

elm

ezés

: Dam

jani

ch tá

-bo

rnok

vac

sorá

ja c

. mon

daA

*C

satá

ban

c. v

ers

29. g

yako

rlól

ap (

65. o

.)M

onda

tléke

lés

– m

onda

tépí

tés.

A lé

nyeg

esin

form

áció

k ki

emel

ése

aláh

úzás

sal

Mon

djuk

így

– m

ondj

uk ú

gy!

Azo

nos

szöv

eg m

egsz

ólal

tatá

sa m

ás-m

ássz

erep

lõ n

evéb

enA

Tud

ön

hall

gatn

i? c

. mon

da k

ifej

ezõ

fölo

lvas

ása

v. e

lmon

dása

44.

Jelle

mzé

s ké

szíté

se s

zere

tett

szem

élyr

õlH

atár

ozzá

k m

eg, k

inek

szó

l a s

zöve

g!A

jelle

mzé

s ta

golá

sa (

Mf.

78/

7. a

)

45.a

)A

jelle

mzé

s m

egbe

szél

ése,

javí

tása

Szem

pont

ok: a

lkal

maz

kodá

s a

vá-

lasz

tott

part

nerh

ez, a

mon

dato

k ka

p-cs

olás

a, a

szö

veg

tago

lása

b)B

elsõ

tula

jdon

ságo

k ki

feje

zésé

re a

l-ka

lmas

sza

vak,

szó

lásm

ondá

sok

gyûj

tése

82.

Azo

nos

alak

ú sz

avak

min

t mon

datré

szek

;pl

.: ny

ír (ig

e), n

yír (

fõné

v). A

fodr

ász

haja

tny

ír. A

nyí

r le

hulla

tta le

vele

it. (L

ehet

ige

isés

fõné

v is

: csa

p, é

g, é

l, ér

, fal

, fej

, fog

, fûz

,ha

ll, n

yúl,

sejt,

sír,

szá

n, s

zív,

vár

) Mon

dat-

alko

táso

k m

egad

ott m

onda

tábr

a al

apjá

n83

.A

men

nyis

égje

lzõ

a do

lgok

, az

élõl

énye

ksz

ámát

, men

nyis

égét

jelz

i. Fõ

névv

el k

ifeje

-ze

tt m

onda

trész

bõv

ítmén

ye le

het.

Kér

dése

i:H

ány?

, Men

nyi?

+ a

hoz

zá ta

rtozó

mon

dat-

rész

. Jel

ölés

e sz

öveg

ben:

me.

......

., m

onda

t-áb

rába

n: J

me.

Szó

faja

: szá

mné

v v.

szá

mné

viné

vmás

. Ala

ki je

lölõ

je: ∅

.97

.P

etõf

i a c

sata

tére

n c.

kön

yvré

szle

tA

min

õség

jelz

õk s

zere

pe a

szö

vegb

enO

tthon

i: 30

. gya

korl

ólap

2. f

elad

at

98.

Gya

korl

ás (

30. g

yako

rlól

ap).

A v

ilág

osi

fegy

verl

etét

el c

. vis

szae

mlé

kezé

s

99.

Az

olva

sási

tem

pó é

s a

szöv

egér

tés

föl-

mér

ése:

Ban

ánhé

j c. ú

jság

cikk

A h

ango

s ol

vasá

si k

épes

ség

fölm

érés

e a

tané

v vé

gén:

A b

ujdo

sás

c. v

issz

aem

léke

zés

30. g

yako

rlól

ap (

66. o

.)M

onda

tléke

lés

– m

onda

tépí

tés.

A lé

nyeg

esin

form

áció

k ki

emel

ése

aláh

úzás

sal

Stili

zálá

sA

z ol

vaso

tt sz

öveg

lény

egén

ek e

lmon

dása

A v

ilág

osi f

egyv

erle

téte

l c. v

issz

aem

léke

-zé

s ki

feje

zõ f

ölol

vasá

sa

46.

Jelle

mzé

s ír

ása

Pél

daké

pem

cím

mel

47.

a)A

Pél

daké

pem

c. s

zöve

g m

egbe

szél

ése,

javí

tása

Szem

pont

ok: a

szö

veg

fölé

píté

se, s

zem

-lé

lete

sség

e, v

álas

zték

ossá

gab)

Bar

átom

cím

mel

szó

beli

jelle

mzé

sH

a az

osz

tály

ból v

aló

a sz

emél

y, a

tár-

sak

kita

lálh

atjá

k, h

ogy

kit m

utat

tak

be.

A s

zóbe

li sz

öveg

alko

tás

meg

könn

yíté

-sé

re e

lõze

tese

n ön

álló

váz

latk

észí

tés

84.

A m

inõs

ég-

és a

men

nyis

égje

lzõ

fölis

me-

rése

egy

szer

û m

onda

tokb

an. A

szö

veg

mon

data

inak

bõv

ítése

jelz

õkke

l. M

enny

i-sé

gjel

zõve

l bõv

ített

szól

ásm

ondá

sok

gyûj

tése

85.

A b

irto

kos

jelz

õ a

birt

oksz

óban

meg

neve

-ze

tt él

õlén

y, d

olog

, jel

ensé

g bi

rtok

osát

jelö

li m

eg; f

õnév

vel k

ifej

ezet

t mon

dat-

rész

bõv

ítmén

ye le

het.

Kér

dése

i: K

inek

a...?

, Min

ek a

...?

+ b

irto

kszó

. Jel

ölés

esz

öveg

ben:

bi..

......

, mon

datá

bráb

an:

J bi.

Szóf

aja:

fõn

év, f

õnév

i név

más

. Ala

ki je

-lö

lõje

: ∅, v

. a -

nak

- ne

k ra

g.

8283

SZÖ

VE

GF

ÖL

DO

LG

OZ

ÁS

BE

SZÉ

D-

ÉS

OL

VA

SÁSG

YA

KO

RL

ÁS

FO

GA

LM

AZ

ÁS

NY

EL

VT

AN

, HE

LY

ESÍ

RÁ

S

TÉ

MA

KÖ

R:

A L

EV

ÉL

ÍRÁ

S

100.

Az

önál

ló s

zöve

gért

elm

ezõ

képe

sség

föl

-m

érés

e a

tané

v vé

gén:

A s

zere

ncse

forg

an-

dó, a

bec

süle

t áll

andó

c. o

lvas

mán

y va

gyaz

Erd

ei ú

t c. v

ers

101.

*Him

nusz

. A m

agya

r nép

ziv

atar

os é

vszá

-za

daib

ól. (

Köt

elez

õ m

emor

iter

– le

galá

bb2

vers

szak

)10

2.G

yako

rlás

(31

. gya

korl

ólap

)A

föl

mér

ések

ért

ékel

ése

31. g

yako

rlól

ap (

67. o

.)M

onda

tléke

lés

– m

onda

tépí

tés.

Meg

adot

tm

onda

tok

egyb

esze

rkes

ztés

eSt

ilizá

lás

Ado

tt sz

öveg

fölo

lvas

ása

hang

véte

lvál

táss

alA

Per

eces

nén

i c. s

zöve

g ki

feje

zõ f

ölol

va-

sása

, ese

tleg

dram

atiz

álás

a

48.

Az

írás

beli

üzen

etvá

ltás

lehe

tõsé

gei.

Iro-

dalm

i lev

elek

viz

sgál

ata.

A le

vél t

arta

l-m

a, ta

golá

sa, f

orm

ája

(meg

szól

ítás,

elb

ú-cs

úzás

, alá

írás)

. Stíl

usáb

an a

levé

líró

alka

l-m

azko

dik

a cí

mze

tthez

. (M

f. 7

9/1.

, 2.,

3.)

49.

Lev

él ír

ása

vála

szto

tt cí

mze

ttnek

(Mf.

79/

4.)

86.

Birt

okos

sze

rkez

etek

alk

otás

a, m

onda

tba

hely

ezés

e. A

mon

dato

k el

emzé

se, á

bráz

olá-

sa. I

smer

t szö

veg

meg

fele

lõ m

onda

tána

kfö

lism

erés

e a

mon

datá

bra

alap

ján

87.

A je

lzõk

rõl t

anul

tak

össz

efog

lalá

sa(F

ölha

szná

lhat

ó az

M. n

y. k

. „A

jelz

õk”

c. f

ejez

ete.

) Fö

lism

erés

ük g

yako

rlás

a.A

dott

szöv

eg s

zíne

ssé

téte

le je

lzõk

kel

Júni

us

103.

A m

agya

r né

p ki

ncse

c. k

önyv

rész

let

*Vad

ászk

olin

da –

rom

án n

épkö

ltés

Zen

ehal

lgat

ás: B

artó

k B

éla

és K

odál

yZ

oltá

n m

ûvei

bõl

104.

Hal

vány

uló

emlé

kek

c. k

önyv

rész

let

Az

esem

énye

k el

mon

dása

105.

Hom

okvá

r c.

pub

licis

ztik

a va

gy M

inde

n-ki

árv

ája

c. e

lbes

zélé

sO

tthon

i: 32

. gya

korl

ólap

1.,

2. f

elad

at

32. g

yako

rlól

ap (

69. o

.)Ö

nálló

mon

datlé

kelé

s és

-ép

ítés

Stili

zálá

sR

övid

mon

dato

k m

egsz

ólal

tatá

sa a

z ér

zel-

mek

kif

ejez

ésév

elL

égzé

stec

hnik

ai g

yako

rlat

: bõv

ülõ

mon

-da

tokk

al

50.

A m

egírt

levé

l jav

ítás

után

i más

olás

a le

vél-

papí

rra.

A b

oríté

k cí

mzé

se, f

elbé

lyeg

zése

;a

levé

l elk

üldé

se

51.

A le

vele

zõla

p sz

erep

e az

üze

netc

seré

ben

Üdv

özle

tek,

kös

zönt

ések

meg

szöv

egez

é-se

(ün

nepe

kre,

szü

leté

s- é

s né

vnap

okra

)

88.

A m

onda

t sze

rkez

etér

õl ta

nulta

k ös

szef

ogla

-lá

sa. M

onda

trész

ek é

s ka

pcso

lata

ik. M

on-

datré

szek

és

szóf

ajtá

k. N

yelv

hely

essé

gi tu

d-ni

való

k (e

gyez

teté

s). H

ason

ló s

zóké

szle

tûm

onda

tvar

iáns

ok e

lem

zése

(Mf.

65/2

.)

89.

Elle

nõrz

õ do

lgoz

at a

mon

datta

ni is

mer

e-te

kbõl

. Tol

lba

mon

dott

szöv

eg e

lem

zése

106.

Tör

téne

lmi i

dõke

t élü

nk c

. kön

yvré

szle

tés

/vag

y R

észl

et K

õvág

ó Jó

zsef

tanú

vall

o-m

ásáb

ól. K

iegé

szítõ

info

rmác

iók

beép

í-té

se a

z is

mer

etek

be. V

álas

zadá

s ké

rdé-

sekr

e; k

érdé

sek

meg

foga

lmaz

ása

(Mf.

44-

45. o

.)O

tthon

i: 32

. gya

korl

ólap

3. f

elad

at

52.

A ta

név

emlé

keze

tes

esem

ényé

nek

meg

-fo

galm

azás

a a

taní

tó s

zám

ára:

levé

l for

-m

ájáb

an

90.

A f

ölm

érés

ért

ékel

ése,

javí

tása

TÉ

MA

KÖ

R:

ÉL

ET

A J

EL

EN

BE

N É

S A

JÖ

VÕ

BE

N

107.

Gya

korl

ás (

33. g

yako

rlól

ap).

A ta

név

fo-

lyam

án m

emor

iterk

ént t

anul

t röv

id p

róza

isz

öveg

ek e

lõad

ása

(A M

f. 4

. fel

adat

ai)

108.

A tu

dom

ány

vilá

ga:

A n

apen

ergi

a.A

léze

r. A

sze

mél

yi s

zám

ítóg

épIs

mer

etkö

zlõ

szöv

egek

ele

mzé

se

33. g

yako

rlól

ap (

70. o

.)Ö

nálló

mon

datlé

kelé

s és

-ép

ítés

Stili

zálá

s

53.

Leí

rás

kész

ítése

tets

zés

szer

inti

tém

ában

91.

A s

zöve

grõl

és

a m

onda

tokr

ól ta

nulta

kfö

lidéz

ése

fela

dato

k se

gíts

égév

elSz

öveg

javí

táso

k

109.

Éle

tmen

tés

vilá

ghál

ón c

. tud

ósítá

s*V

an h

ozzá

köz

öd?

c. v

ers

110.

Hol

napu

tán

és a

z ut

án c

. olv

asm

ány

Öná

lló s

zöve

gérte

lmez

és: i

nfor

mác

iók

gyûj

-té

se. A

term

észe

tvéd

elem

font

ossá

ga11

1.A

z ir

odal

mi i

smer

etek

öss

zefo

glal

ása,

gyak

orlá

sa. *

Vak

áció

c. v

ers

A ta

név

foly

amán

mem

orite

rkén

t tan

ult

vers

ek e

lõad

ása

Az

év v

égi f

ölm

érés

sze

mpo

ntja

iN

éma

olva

sás:

az

olva

sási

tem

pó é

s a

szöv

eg-

érté

s m

inõs

ége;

az

önál

ló s

zöve

gele

mzé

siké

pess

ég f

ölm

érés

e sz

épir

odal

mi (

próz

ai)

szöv

egen

; v. v

erse

s sz

öveg

ele

mzé

se: t

ar-

talo

m, h

angv

étel

, mûv

észi

esz

közö

kH

ango

s ol

vasá

s: a

z ol

vasá

s fo

lyam

atos

sága

,ta

golá

sa; a

mon

dat-

és

szöv

egfo

netik

aies

zköz

ök a

lkal

maz

ása

a je

lent

ésne

k m

eg-

fele

lõen

54.a

)A

leír

ás m

egbe

szél

ése,

javí

tása

b)A

kor

ábba

n ír

t lev

elek

re é

rkez

ett v

ála-

szok

meg

kösz

önés

e rö

vid

vála

szle

vél-

ben

55.

A f

ogal

maz

ási m

ûfaj

okró

l tan

ulta

k is

mét

-lé

se, ö

ssze

fogl

alás

a; p

éldá

k fö

lolv

asás

a a

meg

írt s

zöve

gekb

õl

92.

Mel

yik

mon

datré

sz s

zere

pét t

ölth

etik

be

a sz

ófaj

ták

a m

onda

tban

? V

álto

zik-

e a

szók

hely

esírá

sa, h

a m

onda

tba

hely

ezzü

k õk

et?

Pl.:

Biz

tosa

n fo

gja

a la

bdát

. Elm

enek

ült a

fogl

ya. b

ojt (

a sa

pkán

), bo

lyt (

a ha

ngyá

két),

boyt

(a k

üldö

ncöt

);sza

bja

(ige)

, sza

blya

(fn.

);93

.A

tanu

ltak

játé

kos

prod

ukál

ása,

gya

korlá

sany

elvi

vet

élke

dõ k

eret

ében

.

84

Az anyanyelvi képességek fölmérésea 4. osztály végén

A szövegértés és a szövegelemzés minõségeVizsgáljuk a szövegértést, a szövegelemzõ képességet szépirodalmi prózán vagy lírai versen,

és célszerû fölmérnünk ismeretterjesztõ szövegen is. Ehhez feladatokat találunk a második félévimunkafüzetben.Szépirodalmi: A szerencse forgandó, a becsület állandó c. monda vagy az Erdei út c. versIsmeretközlõ: A Holnapután és az után c. szöveg

A szöveg lényegének megértését a mondára illõ közmondás megtalálásán mérhetjük le.A vers esetében az 1. feladat kérdéseire adott válaszokból. Az ismeretterjesztõ szöveg földolgozólapjának 1. feladatával. (Mi a tanulsága számodra a szövegnek?)

A szöveg szerkezeti részeinek fölismerését a mondához készített vázlat révén értékelhetjük.Részletesebb elemzéssel következtetni kell: a szépirodalmi szövegbõl a szereplõk jellemére; az

ismeretterjesztõ szövegbõl információkra. (A 3. feladat válaszait írásban kérjük.)Mindkét prózai szöveg feladatai között található szótárhasználat.Nyelvi elemzésre a vers alkalmas. Versbeli szabályosságok fölfedezése: ritmus (azonos szó-

tagszám), kellemes hangzás (páros rím). Hasonlat fölismerése. Szószerkezetek magyarázata

A néma olvasás tempójaEbben az osztályban már mérjük a néma olvasás tempóját is. A mérést összekapcsoljuk

a szövegértés igazolásával. (Feleletválasztásos kérdések) A Mf. 84. oldalán a Banán c. újságcikkszóhasználata nem haladja meg a tanulók szókincsét, mondatainak szerkezete nem bonyolult,témája idõszerû – ezért olvasásakor 200 szótag/perc a kívánatos.

Az olvasás tempójától is függ a szövegértés. A lassan olvasó nem tudja átfogni a több-szörösen összetett mondatokat, nem érti meg a köztük lévõ összefüggést. Óhatatlanul akadá-lyozott lesz könyvbõl való tanulása.

A kifejezõ olvasás alkalmazásaA felolvasás minõségét, vagyis a kifejezõ hangos olvasást, önállóan megismert és elemzett

szövegen mérjük. A bujdosás c. elbeszéléssel való foglalkozást a munkafüzeti feladatlap teszi le-hetõvé.

Az elbírálás szempontjai: az olvasás folyamatossága, tagolása az írásjeleknek megfelelõen;a közbeékelõdés megszólaltatása; a mondatfajták hanglejtése és hangereje; az érzelmek kifeje-zése mondat- és szövegfonetikai eszközökkel (hangerõ, hangsúly, hanglejtés, hangmagasság,ritmus, tempó); a párbeszédek megkülönböztetése az elbeszélõ részektõl.

A kifejezõképesség fejlettségeAz év végi önálló szövegértelmezés 4. feladatával ellenõrizhetjük a rokon értelmû és ellen-

tétes jelentésû szavak mondatba illõ alkalmazását. (Mf. 87/4.)A tanév végi írásbeli fogalmazásokban mérjük föl a kommunikációs szándéknak megfelelõ

szóhasználatot, a mondatok kapcsolását, összefüggõ szöveg alkotását különbözõ mûfajokban.A beszédképességet folyamatos megfigyeléssel lehet értékelni. Szóbeli szövegalkotásra al-

kalmak: hallott és olvasott szöveg reprodukálása; képek bemutatása; rövid szövegek elmondása.(Beszéd, olvasás, fogalmazás Mf. 4. feladatai)

Írás- és helyesírás-képesség, nyelvi ismeretekA tanév végi nyelvtani és helyesírási fölmérések igazolják a tantervi követelmények teljesí-

tését. Az írás tempóját tollbamondással, idõre való másolással mérhetjük.