Hetedszer szervezték meg Sopronban a LIGNO NÓVUM, WOOD TECH szakkiállítást

J

A hét évvel ezelőt t i k e z d e m é n y e z é s i m m á r s ikerre ítéltetett.

Ez t n e m c s a k a kiál l í tőtcrülct 7 2 0 négyzet méterről 6 0 0 0 négyze t mé t e r r e való n ö v e k e d é s e muta t ta , h a n e m a vásár nemze tköz i e l i smer t sége is. Ezt je lz i a kétszáz vegyesvál la la t j e len lé te . Min t a megny i tó t m e g e l ő z ő saj tótájékoztatón e lhangzot t , a r endezvény soproni j ö ­vője egy á l l andó kiál l í tási terüle t k ia lakí tásával l enne b iz tos í tha tó .

A szakvásá r ke re tén belül i smét megta r to t t a „ M e r r e t a r t a z e r d ő g a z d á l k o d á s ? " c í m m e l konferenciá já t az e rdész tá r sada lom.

A megny i tó nap dé lu tán ján F ó r u m m a l egybekö tö t t p lenár is ü lés volt , m e l y r e m e g h í v t á k v a l a m e n n y i par ­lament i pár t i l le tékes képvise lőjé t .

A z ú j , az e rdőve l kapcso la tos a l apve tő tö rvények és minisz ter i r ende le tek a j övő e r d ő g a z d á l k o d á s á r a gya­korol t ha t á sának vi táján j e l e n vol t az F M Erdésze t i H iva ta l ának e lnöke , a K T M i l le tékes főosz tá lyának ve­zetője , va l amin t az F M V a d g a z d á l k o d á s i cs Halászat i Főosz t á lyának veze tő je is .

(Lásd a f ényképen balról jobbra : képvise lők : Mé­száros Béla, S Z D S Z ; dr. Orosz Sándor, M S Z P ; dr. Tóth Tihamér, M D M P ; dr. Medgyasszay László, M D F , dr. Gyimóti Géza, F K G P , a min i sz t é r iumok ré­széről : Dauner Márton, dr. Kovács Mátyás és Vajai László.)

Gyimóti Géza e lmond ta , h o g y h a kormányza t i té­n y e z ő k l e s z n e k , t ö b b m i n i s z t é r i u m o t ö s z e v o n n a k , megszün te t ik az önál ló V a d g a z d á l k o d á s i cs Halá­szati Főosz tá ly t . Új tö rvény t a lkotnak a kü lönle ­ges rende l te tésű te rü le tekné l a szer in te fennálló p ro ­tekcionis ta he lyze t m e g s z ü n t e t é s é h e z . 1 mil l ió hek tá r l ege lő e rdős í tésé t j avaso l ja , így m u n k á h o z j u t a mint­egy ezer m u n k a n é l k ü l i e rdész .

Dr. Medgyasszay László t ö m ö r , p o n t o k b a szedet t v é l e m é n y é t i smer te t te . Szer in te a t ö rvények n e m iga­zán s ikeredtek . T ö b b b izony ta lanság i e l em tet ten ér­he tő . A l k o t m á n y o s s á g i aggá lya ik vannak . í gy kocká­zatos mos t vá laszo ln i a F ó r u m a lapkérdésé re .

Sajtótájékoztató

Dr. Tóth Tihamér szer in t n e m lesznek időtál lóak ezek a tö rvények , d e j o b b a he lyzet , min tha n e m lenne szabá lyozo t t ság . A v a d n a k „res nu l l ius" -nak kell len­nie.

Dr. Orosz Sándor sze r in t M a g y a r o r s z á g o n nincs pá r t okhoz közeli e rdő . Többfunkc iós e rdőgazdá lkodás t szere tnének , s r emél i , h o g y n e m fog a tö rvény négyé­venkén t vá l tozni .

Mészáros Béla, m i n t m o n d o t t a , 1 9 9 4 - b e n rájött , h o g y az e rdcsz t á r sada lom n e m egységes . Széles körtől gyűj tö t ték a t ö rvénykezés során a muníc ió t . 120 mó­dosí tó ind í tványból 100 kerül t e l fogadásra .

Szekcióülések és az elhangzott előadások

I. Szekció Erdőgazdálkodás és környezetvédelem Szekcióelnök: Rakonczai Zoltán miniszteri biztos Dr. Berki Imre lud. főmunka tá r s , M T A ; dr. Ternesi Géza osz tá lyveze tő , K T M : A haza i e rdőrezervá tum-kuta tás céljai és m ó d s z e r e i . Markovics Tibor i g a z g a t ó h e l y e t t e s , F e r t ő - H a n s á g N e m z e t i Park : E r d ő g a z d á l k o d á s a t e rmésze tvéde lmi o l ta lom alatt álló te rü le teken . Konkolyné dr. Gyúró Éva egy. d o c e n s , Soproni Egye ­l e m , E M K : Öko lóg ia i fo lyosók a zöldfelület i rend­szerekben . Lehoczky Ervin, egy . t aná r segéd , Sopron i E g y e t e m , E M K : Dcgradá l l ság-v izsgá la tok a Soproni -hegység­ben . Dr. Héjj Bolond egy . d o c e n s , Sopron i E g y e t e m , E M K : E r d ő g a z d á l k o d á s , t e r m é s z e t v é d e l e m az e r d ő j á r ó k s zemszögébő l . Dr. Traser György, egy . d o c e n s , Sopron i Egye tem, E M K : E g y sz ige tközi n e m e s n y á r e rdő biodiverzi tása: a talaj fauna. Sámi Lajos, o sz tá lyveze tő , Tiszántúl i Környeze tvéde l ­mi Fe lügye lőség : A z e r d ő sze repe a l égszennyezés ter­j e d é s é b e n , ha tásában .

Akik válaszoltak

Szabó József műszaki fejlesztési vezető , Nyírerdő Rt.: Környezetbarát erdőfelújítási t echnológ ia a Nyírerdő Rt.-nél.

77. Szekció Erdészeti igazgatási, magán- és állatni gazdálko­dói szervezetek Szekcióelnök: dr. Mészáros Károly egy. docens Barátossy Gábor h ivata lvezető h. F M , Erdészeti Hi­vatal: Magánerdőgazdaság szervezetének kialakulása az átmenet időszakában. Gerely Ferenc igazgató , Á P V Rt.: A z Á P V Rt. va­g y o n k e z e l é s é b e n l é v ő erdőgazdasági társaságok tevé­kenységének értékelése . Halász Gábor f ő i g a z g a l ő , Á E S Z : Ál lami Erdészet i Szolgálat szervezet i változásai . Krúdy Geyza István o sz tá lyveze tő , KVI: Tulajdonosi funkciók ellátásának szervezet i kihalásai az állami er­dészet területén. Dr. Illyés Benjámin tud. tanácsadó: Ál lami Erdészet szervezeti tormái Európában. Telegdy Pál ü g y v . igazgató , E R D Ő S Z Ö V Rt.: Magán-erdőgazdaság szervezete i . Kovács Gábor vezér igazgató , Nyírerdő Rt.: A Nyírer­dő Rt. gazdasági stabil izációja c s ő d e g y e z s é g b e n . Kaknics Lajos termelési osz tá lyvezető , Nyírerdő Rt.: Fakitermelő és szál l í tó vál la lkozók szolgáltatási tevé­kenységének szerepe a Nyírerdő Rt. t evékenységében . Dr. Lett Béla egy . docens , Soproni Egye tem, E M K : A z erdőgazdálkodás és a fafe ldolgozás kapcsolata a változásokban.

A kevés erdészeti kiállítók egyike

NYÍRERDŐ RT.

777. Szekció Erdészeti technika, technológia Szekcióelnök: Ormos Balázs vezérigazgató, TAEG

Dr. Horváth Béla tszv. egy . tanár, Soproni Egytcm, EMK: Tuskó/.ás nélküli erdőfelújítási technológiák gé ­pesítése . Hopp Tamás erdészet igazgatő , Zalaerdő Ri.: Kíméle­tes, tiszta faanyag kiszáll ítás forwarderrel a zalai bük­kösök természetes felújító vágásaiban. Fekecs Lajos műszaki osz tá lyvezető , S E F A G Rt.: A z erdősítés sorközápolási munkáinak gépei a S o m o g y i Fülészet i és Faipari Rt.-nél. Dr. Takács László egy . adjunktus, Soproni Egyetem, E M K : A Sopron-h idegv ízvö lgy i szá la lóvágásos kísér­let legújabb eredményei . Káldy József vezér igazgató , M e c s e k i Erdészeti Rt.: Gondolatok az erdészeti rakodásról. Sári Zsolt keresk. é s marketing irodavezető, Nyírerdő Rt.: A fafe ldolgozási t evékenység fejlesztése a Nyírer­d ő Rt-nél. Henter Pál erdészeti menedzser , Erdészeti Menedzser Iroda: 7 2 km hosszú erdősáv, 7 0 0 ezer fa és cserje e lültetésének tapasztalatai.

IV. Szekció Vadgazdálkodás Szekcióelnök: dr. Kőhalmi Tamás tszv. egy. tanár Dr. Kőhalmy Tamás tszv. egy . tanár, Soproni E g y e ­tem, E M K : Nagyvadgazdá lkodásunk kidőszerű kérdé­sei. Dr. Jánoska Ferenc egy . adjunktus, Soproni Egyetem, E M K : A z országos fogolyprogram eredményei a har-kai kutatási területen. Deák János doklorandusz: A z erdei nagyvadál lományt és környezetét érő s z e n n y e z é s e k és terhelések vizsgá­lata, Soproni Egye tem, E M K .

V. Szekció Az erdészeti kutatás, oktatás és környezeti nevelés helyzete Szekcióelnök: dr. Führer Ernő főigazgató, ERTI Dr. Merkei Attila főosz tá lyveze tő , FM: A z agrárkuta­tás és -szaktanácsadás he lyzete . Dr. Führer Ernő fő igazgató , Erdészeti Tud. Int.: A z Erdészeti T u d o m á n y o s Intézet fejlesztési lehetőségei . Dr. Bácsatyai László egy . tanár, Soproni Egyetem, E M K : A geodéz ia , fotogravimetria, távérzékelés és térinformatika oktatása az Erdőmérnöki Karon. Dr. Lükő István tszv. egy . docens , Soproni Egyetem, TKI: A p e d a g ó g i a k izö ldülésc , avagy gondolatok a környezeti neve lés pedagógia i és társadalmi kérdései­ről. Facskó Ferenc számítástechnikai laborvezető, Soproni E g y e t e m , E M K : A gazdálkodás versenyképességének növe l é se az Internet felhasználásával. Reinitz Gábor erdészetvezető , Pilisi Parkerdő Rt.: Kör­nyezeti neve l é s a Pilisi Parkerdő Rt.-nél.

BOGÁR ISTVÁN

125 éves az Erdei Vasút Magyarországon I. rész

Az erdészeti szállítás elsősorban az erdőgazdálkodó üze­mek belső szállítási feladatainak ellátásával foglalkozott, il­letve foglalkozik. Az újabb időkben az erdők többcélú hasz­nosításának világra kiterjedő előretörését környezetkímélő­én a meglévő erdei vasútvonalak tudják leginkább elősegí­teni.

A magyar erdei vasutak építése kb. 125 évvel ezeló'tt kezdődött el az akkori Osztrák-Magyar Monarchia magyar­országi területén, azaz a Kárpát-medencében. Erről a Fel­vidéken 1872-től. Kárpátalján 1890-161, Erdélyben a 1870-es évek elejétől és a Délvidéken 1892-től Bajcsy Endre vas­úti és hadmérnöktő l vannak adataink. Építési hosszuk összesítve 1944-ig mintegy 2000 km volt, ebből 1542 km gőz- és 410 km lövontatású, voltak azonban ún. görpályák i.s, amelyek kézierővel és gravitációval üzemeltek. A szá­zadforduló után a lövontatású vasutak jelentős része vagy felszámolásra, vagy átépítésre került.

Ezekből négyet név szerint is szeretnék megemlíteni: - Kárpátalján, Bereg megyében a Latorca Rt. erdőgaz­

dasága Latorcavölgyi és a Szinyákvölgyi vasúti vonalait és szárnyvonalait (Izvori, Oszapatakvölgyi) és üzemi leágazá­sait (Szolyva), összesen mintegy 100 km építési hosszal, gőzüzemmel és 760 mm nyomtávval.

- Kárpátalján, Máramaros megyében, a Taraczvölgyi Er­dei Vasutat, építési hossza 1887-ben 33 km volt, éhből 14 km hosszú Taraczköz-Neresnice szakaszon közforgalom bonyolódott, a Tereslepatak-szárnyvonalat 1894-ben elmos­ta az árvíz, a Kobilec-szárnyvonal maradványai 1940-ben még fellelhetők voltak. Későbbiekben felmerült a vasút to­vábbépítése, ami azonban már a csehszlovák időkben való­sult meg: az 1928-30. években Királymezőig, majd 1930 után fokozatosan Királymező felett, 760 mm nyomtávval és gőzvontatással. Összhossza az 1940-es visszacsatoláskor mintegy 150 km volt. ebből közforgalmú személyszállítás

70 km hosszon bonyolódott Taraczköz-Királymező és Ki-rálymező-Procska viszonylatban.

- Felvidéken, Zólyom megyében a Fekete-Balogi, jelen­leg i Fekete-Garami Erdei Vasutat: fővonala 10,4 km hosszal 1908-1909 között épült, további szárnyvonalai sza­kaszosan jöttek létre, összhossza 132 km volt. Feladatát a fa- és később a személyszállítás képezte. 1982-ben Szlová­kiában utolsó üzemelő erdei vasútként szüneteltetésre és részben felszámolásra, összes felszerelése (sín, mozdony-, kocsipark) ócskavasként kiselejtezésre került. 1992-től azonban 12 km hosszon a Fekete-Garam völgyében első­sorban turisztikai, közjóléti célból újból üzemel (1. kép).

- Itt végül ritkaságként meg kell említenem a Felvidéken, Liptó megyében működött Fenyőházai Erdei Vasutat, amely 1904-ben Közép-Európa elsőelektrifikált erdei vasútja volt!

1945 után átfogó adatok ezen vasutak üzemeltetéséről, felszedéséről, esetleges fejlesztéséről nem állnak már ren­delkezésünkre.

Hazánk jelenlegi területén épült erdei vasútvonalakról dr. Pankotai Gábortól vannak táblázatos adataink, majd 1955-től napjainkig részletes beruházási tényleges adatok állnak rendelkezésünkre. Az egyetemi tankönyv szerint 1955-ig hazánkban az erdei vasútvonalak építése 680 km hosszal valósult meg. Ebből hegyvidéken 55%, dombvidéken 35% és sík vidéken 10% került kivitelezésre. Beruházási adat­nyilvántartásunk szerint 1955 után közel 80 km erdei vas­útépítés valósult meg.

1945 után azonban jelentős erdei vasútvonal-felbontások­ra is sor került, részben az 1950-es években az erdőfeltárás súlypontjának útépítésekre történt áttolódása miatt, részben a MÁV-mellékvonalak 1970-es években történt felszedése következtében is. így az 1980-as évek elején a magyar er­dőkhöz összességében mintegy 275 km hosszú - zömében 760 mm-es, kisebb részben 600 mm-es nyomtávú - erdei vasút tartozott, gyakorlatilag a fővonalak maradtak meg a szárnyvonalak teljes felbontása után. Ebből jelenleg 154 km-en korlátozott közforgalmú személyszállítás folyik, a MÁV Hivatalos Menetrendben történő meghirdetéssel. Az erdei vasútnál is kezdetben a lóvontatás, sőt a gravitációs ún. „görpálya" is előfordult, majd a gőzmozdonyvontatás volt a jellemző. Az 1950-es években fejlesztésként a C-50-es kis dízelmozdonyok, majd egyes személyszállítást végző fővonalak 23,6 kg/fm sínrendszerre történt átépítése után a hidromechanikus MK-48-as mozdonyok. Ez utóbbi fejlesz­téshez a M Á V jelentős segítséget nyújtott a felépítményi anyagok (talpfa, sín, kapcsolószerek), az MK-48-as mozdo­nyokon kívül zárt személykocsik könyvjóváírásos vagy részben díjmentes átadásával. Az utolsó 15 évben a korsze­rűsített, átépített erdei vasútvonalhossz 80 km-re tehető, amelyen már az MK-48-as mozdonyok üzemeltethetők Pull-man-rendszení légfékes személykocsikkal.

Hazánkban tehát a 19. század második felében kezdődött el a keskenynyomközű erdei vasutak építése, amikor az a technika fejlődésével akkor lehetővé vált és azt az ország faellátása érdekében a nem, vagy nehezen hozzáférhető er­dőterületek megközelíthetővé tétele érdekében a fakitermelő és különböző kőbányavállalatok, helyenként maguk az er­dőbirtokosok kifizetőnek találták. Természetesen a keskeny­nyomközu erdei vasutak korlátozott emelkedési paraméte­reik miatt a hegyvidéki erdőfeltárási igényeket csak részben tudták megoldani, mindenesetre a második világháború be­fejezéséig döntő szerepük volt a faanyag, egyéb erdei ter­mékek és a kő erdőterületről történő kiszállításásában, to­vábbá az erdőgazdálkodás első és elkezdésétől egyetlen gé­pesített eszköze volt.

Hazánkban az erdei vasútépítés elkezdésétől 1900-ig azonban mindössze 35 km vonalhossz épült meg. Az erdei vasútvonalak zöme a századfordulót követően 1925-ig nyert kivitelezést, amikor is mintegy 605 km hossz került meg­építésre. Ezután 1945-ig mindössze 40 km épült meg, majd napjainkig, gyakorlatilag azonban 1983-ig 60 km, ebből ki­emelten megnevezhető a Gemenci erdő területén épült 30 km hossz. A második világháború utáni erdei vasútépítések ún. tervhitelből célcsoportos állami beruházásként, majd 1968-tól 40-50%-os állami támogatással valósultak meg. Az utóbbi 20-25 esztendőben nagyobb korszerűsítésekre (Lil­lafüred, Gyöngyös, Szilvásvárad), 600 mm-ről 760 mm-re történő átépítése (Királyrét), sőt a forgalom szüneteltetése után teljes újjáépítésre (Pálháza) került sor.

A magyarországi erdei vasútvonalak felbontását, annak mértékét a Pilis- és Börzsöny hegységek példáján kívánom bemutatni:

a) A Pilisben a Dunára futó fővölgyek mentén a vízi­szállításhoz csatlakozóan a dunai rakodókhoz futó ló, illetve gőzmozdony-vontatású, 1919-1926. között épült vasútvo­nalak hossza 36 km volt, ezek erdőgazdasági szerepe - fa-és kőszállítás - azután funkciójukat betöltve teljesen meg­szűnt. Itt a második világháború után a fokozatosan kiépülő erdőfeltáró úthálózat biztosítja az erdők hármas funkciójá­ból - fatermelés, erdővédelem és erdei üdülés - eredő szál­lítási, illetve közlekedési feladatok betöltését.

b) Az Észak-Börzsönyhen 219 km hosszú erdei vasútvo­nal épült a múlt század végétől, a nagy szintkülönbségek

leküzdésére ún. csúcsfordítós megoldásokkal, például Kam-merhof terüle tén, a V a s e d é n y - R ó z s a b á n y a szakaszon, csúcsfordítót építettek be, többségükben gravitációs üzemel­tetéssel és lóvontatással, kisebb részük gőzmozdonyvonta­tással üzemelt. Ebből jelenleg, de már üzemen kívül, két vasútüzem található meg Nagybörzsönyben és Kemencén, alig 20 km hosszúságban. A Dél-Börzsönyben egyedül a 600 mm-ről 760 mm-re, 15 évvel ezelőtt átépített királyréti vonal üzemel, menetrendszerű személyszállítással, 12 km hosszon. Ennek szárnyvonalai (Szénpatak-völgy, Bajdázó-kőbánya, Kisinóc-kőbánya, Kismaros-Dunapart és Nógrád­verőce-bekötés) időközben mind felszedésre kerültek, annak ellenére, hogy a Pilissel szemben a Börzsöny útfeltárása messze nem felel meg a korszerű erdőgazdálkodás követel­ményeinek,

A dízelesítés második világháború utáni megkezdésével az erdei vasutak gőzmozdonyai leváltásra és sajnos beol­vasztásra kerültek az 1960-as években. Szerencsére ezek közül kettőt sikerült megmenteni , amelyek jelenleg a Nagy­cenki Vasút Múzeumban szabadtéren kiállítva találhatók. Ezek pályafutásáról röviden érdemes megemlékezni, mert társaik érdemtelenül lassan teljes feledésbe merülnek. Egyik a „Hany Utók" Berlin-Dreiwitz-ben az Orenstein és Kop­péi mozdonygyárban 1923-ban került legyártásra és a mo-sonszentmiklósi Wenckheim uradalom 760 mm-es vasútján mezőgazdasági termékeket fuvarozott. Később a csömödéri Eszterházy erdőbirtokra került, majd 1945 után az ottani Állami Erdőgazdaság vette át. Selejtezéséig Csömödéren AEV-mozdonyként volt üzemben, azután az 1970-es évek elején került jelenlegi helyére. Másik a 600 mm-es „Trig-lav", amelyet Münchenben , a Krauss mozdonygyárban gyártottak le 1902-ben. Szlovénáiában kezdte el szolgálatát a Bohiny-tő melletti erdei vasútvonalon. Nevét a közeli Triglav-hegycsúcsról kapta, amelyet végig megőrzött. Az első világháború után került az Inóci Kőbánya és Ipartele­pek NV-hez, ahol feladata a kőszállítás volt és amelyhez Márianosztrán a Nagyirtási Erdei Vasút is csatlakozott. Az 1950-es években már a Királyréti Á E V fővonalának és szárnyvonalainak vontatási feladatait látta el 1972-ig. A Nagycenki Vasút Múzeumban van szabadtéren kiállítva. Je­lenleg mindkettő eredeti állapotban szépen felújítva látható (2. és 3. képek)

Folytatjuk

A Soproni Egyetem Tanácsa 1997. szeptember 10-én Ün­nepi Tanévnyitó Egyetemi Tanácsülésén

HONORIS CAUSA

doktorrá avatta: DR. G Á L J Á N O S okleveles erdőmérnököt, ny. egyetemi tanárt, a mezőgazdasági tudomány doktorát.

„PRO UNI VERSIT A TE SOPRONIENSI" kitüntetésben részesültek:

DR. B E N C Z E P Á L okleveles geofizikus-mérnök, címzetes egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora, tudományos osztályvezető; DR. G Y Ö R G Y A N T A L okleveles agrármérnök, címzetes egyetemi docens, Pro Agricultura Hargitáé Alapítvány el­nöke; K O M L Ó S S Y J Ó Z S E F okleveles erdőmérnök, a FUEV al­elnöke; LUX A N D R Á S oki. kohómérnök.

„PRO SILVICULTVRA ARTE LIGNARIA ET GEODESIA"

kitüntetésben részesült:

DR. N É M E T H K Á R O L Y egyetemi tanár, intézetigazgató, a műszaki tudomány doktora.

EMBER AZ ERDŐÉRT ALAPÍTVÁNY emlékérem átadása:

D o b a y Pál H é d i András Csötönyi János Kolep Lajos

erdőmérnök erdész technikus erdész technikus fö ldmérő ü z e m m é r n ö k

DISZOKLE VÉLEK ADOMA NYOZ.A SA Gyémántoklevélben részesült:

G e r e b e n J á n o s

Aranyoklevélben részesültek:

Dr. Firbás Oszkár, Horváth Emil, Jancsó Gábor, Janó István, Kádár Zsombor, Kálmán István, Martinkovics Antal, Németh Antal (1944), Páll Endre, Pálvölgyi Ló­ránt, Pandula Zoltán, Posgay István, Soós Károly, dr. Szász Tibor, Szilcsák Ferenc, Szy Ferenc, dr. Tompa Károly és Tóth Kálmán.

A VATANDŐ DOKTORAINK: PhD

Dr. Kardos G y ö r g y Dr. Kárpáti Lász ló Dr. Péterfalvi József Dr. Rácz Is tván Dr. Varga F.-né dr. Földi Hajnalka

oki. vegyészmérnök; oki. erdőmérnök; oki. erdőmérnök; oki. erdészmérnök;

oki. faip. m.

Egyetemi

A b o Nassar Osama Bundi ty Gábor Fodor Tamás Jánoska Ferenc Markov ic s Tibor Kovács G y u l a Ódor József Varga Ferenc Wi l f ing János

oki. építészmérnök; oki. erdőmérnök; oki. faipari mérnök; oki. erdőmérnök; oki. erdőmérnök; fö ldmérő mérnök; oki. erdőmérnök; oki. faipari mérnök; oki. faipari mérnök.

ALMA MATER EMLÉKÉREMBEN részesültek:

oki. erdőmérnök oki. erdőmérnök oki. faipari mérnök oki. faipari mérnök fö ldmérő mérnök fö ldmérő mérnök

Iberpacker Gábor László Richárd Iváncsics Piroska Králik Tibor Kiss László Sárközi Boglárka

PUM GYVIJL emlékérmet kapott:

S i m s a y István erdőmémökhaUgató .

LUX ANDRÁS okleveles kohómérnök, egyetemünk volt hallgatója és oktatója felajánlása alapján

jutalomban részesültek:

Varjú Péter II. évf. oki. faipari mérnökhallgató fizika tárgyból nyújtott kiemelkedő teljesítményéért; Dr. Simonyi Károly professzor ár tiszteletére, Gönczöl lítele IV. oki. faipari mérnökhallgató elektronika tárgyból nyújtott kiváló teljesítményéért; Dr. Boleman Géza professzor úr emlékére, Bakos Péter IV. évf. erdőmérnökhallgató kémia tárgyból nyújtott kiváló teljesítményéért Dr. Proszt János prof. úr emlékéi jelidézve. Nyári László V. évf. erdőmérnökhallgató talajtan tárgyból elért kiemelkedő teljesítményéért. Dr. Botvay Károly professzor úr tiszteletére.

HIIIBEY ALBERT oki. erdőmérnök felajánlása alapján jutalmat kapott:

Russu Tibor V. évf. erdőmérnökhallgató, mint a legjobb tanulmányi eredményt elér magyar anyanyelvű külföldi hallgató.

„Erdészeti hidrológiai és klimatológiai megfigyelések és kísérletek a Hidegvízvölgyben"

címen az Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszék, valamint a Termőhelyismerettani Tanszék

együttműködésével szeptemberben rendezvényt tartott.

A Munkaügyi Minisztérium Közmunkatanács Hivatala és a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatala

pályázatot hirdet Központi erdősítési közmunkaprogram megvalósításának

1998. évi támogatására

A pályázat célja: A 2 3 0 2 / 1 9 9 7 . ( IX . 30.) K o r r a ha t á roza t a lap ján a v idék i né ­p e s s é g f o g l a l k o z t a t á s á n a k e lő seg í t é se , a z o r s z á g t e r m ő f ö l d - v a ­g y o n á n a k h a s z n o s í t á s a , v a l a m i n t a k ö r n y e z e t á l l a p o t á n a k javí­tása é r d e k é h e n K ö z p o n t i e rdős í t és i k ö z m u n k a p r o g r a m ke re t é ­b e n m e g v a l ó s u l ó o l y a n e r d ő s í t é s i p r o g r a m o k t á m o g a t á s a , m e l y b e n miné l nagyobi ) s z á m b a n k e r ü l n e k a l k a l m a z á s r a re ­gisz t rá l t m u n k a n é l k ü l i e k é s / v a g y r e n d s z e r e s szoc iá l i s s egé ly ­ben r é s z e s ü l ő ak t ív ko rú m u n k a n é l k ü l i e k .

1. Pályázók köre Pá lyáza to t i n t e g r á t o r o k nyú j tha tnak he . In teg rá to r az a - fel­s zámo lá s i v a g y v é g e l s z á m o l á s i e l já rás alatt n e m ál ló jogi s z e ­m é l y , j o g i s z e m é l y i s é g né lkü l i g a z d a s á g i t á r a s ság , t o v á b b á végrehaj tás i e l j ráás alatt n e m ál ló e g y é n i v á l l a l k o z ó - e r d ő ­g a z d á l k o d ó , aki p á l y á z a t á b a n m ű k ö d é s i t e rü le t én m i n i m u m 100 fő m u n k a n é l k ü l i v e l , m i n i m u m h á r o m havi f o l y a m a t o s fog­la lkoz ta tás ra m u n k a v i s z o n y t létesít .

2. Pályázati feltételek 2.1 A pá lyáza to t a K ö z m u n k a t a n á c s Hiva ta la és a z E rdésze t i

Hivata l á l la l m e g h a t á r o z o t t formai és ta r ta lmi k ö v e t e l m é ­n y e k n e k m e g f e l e l ő e n kell benyú j t an i .

2.2 Pá lyáza to t m i n i m u m 100 fő m u n k a n é l k ü l i fog la lkoz ta t á sa ese tén lehet b e n y ú j t a n i .

2.3 A z e rdős í t és i p r o g r a m b a n fog la lkoz ta to t t m u n k a n é l k ü l i lét­s z á m a m u n k á l t a t ó s z á m á r a t ö b b l e t f o g l a l k o z t a t á s t ke l l , h o g y j e l e n t s e n a k ö z m u n k a fog la lkoz ta tás t m e g e l ő z ő á t lag­l é t s z á m h o z képes t .

2 .4 A p á l y á z ó vál la l ja , h o g y a K ö z m u n k a t a n á c s H iva t a l a ál tal k i f i z e t e n d ő t á m o g a t á s i ö s s z e g m i n i m u m 8 0 % - á t a foglal­koz t a to t t m u n k a n é l k ü l i e k é s / v a g y r e n d s z e r e s szoc iá l i s s e ­g é l y b e n r é s z e s ü l ő akt ív korú m u n k a n é l k ü l i e k bér- és k ö z ­te rhe inek kö l t s ége i r e fordítja.

2 .5 A p á l y á z ó n a k s z e r z ő d é s b e n kel l vá l l a ln ia , h o g y a K ö z m u n ­ka t anács által f inansz í rozot t m u n k a n é l k ü l i e k a l k a l m a z á s á ­val ö s s z e f ü g g é s b e n u g y a n a z o n j o g c í m e n e g y é b k ö l t s é g v e ­tési t á m o g a t á s t é s k e d v e z m é n y t n e m v e s z i g é n y b e .

2.6 A z e rdős í t é s i p r o g r a m k e z d e t é n e k l e g k o r á b b i időpon t j a 199X. m á r c i u s 9.

3. A támogatás formája, tartalma A K ö z m u n k a t a n á c s é s a F ö l d m ű v e l é s ü g y i M i n i s z t é r i u m ál ta l nyú j tha tó t á m o g a t á s v i s s z a n e m t é r í t e n d ő t á m o g a t á s , m e l y az a lábbi két r é szbő l áll : 3.1 K ö z m u n k a t a n á c s által nyúj to t t t á m o g a t á s :

3.1.1 A z e rdős í t é s i p r o g r a m b a n fog la lkoz ta to t t m u n k a n é l ­kü l i ekke l k a p c s o l a t o s t á m o g a t á s a módos í t o t t 117 /1997 . (VI I . X.) K o r m . rende le t szer in t i k ö l t s é g e k r e ter jedhet ki , m e l y e k a k ö v e t k e z ő k : A k ö z m u n k a p r o g r a m s o r á n a l k a l m a z a n d ó , az a l k a l m a ­zást m e g e l ő z ő e n n y i l v á n t a r t á s b a vett és k iközve t í t e t t , va l amin t r e n d s z e r e s szoc iá l i s s e g é l y b e n r é s z e s ü l ő akt ív korú m u n k a n é l k ü l i s z e m é l y e k • m u n k a b é r e , a n n a k j á r u l é k a i , • a m u n k á b a j á r á s s a l k a p c s o l a t o s u tazás i kö l t ség té r í ­

tésről s z ó l ó j o g s z a b á l y szer in t a m u n k a a d ó t t e rhe lő u tazás i kö l t s ége i .

• a m u n k a a l k a l m a s s á g i v izsgá la t kö l t s ége i . • a m u n k a r u h a - é s e g y é n i v é d ő e s z k ö z ö k kö l t sége i ,

• a m u n k á s - s z á l l í t á s k ö l t s é g e i , • a m u n k a e r ő b e t a n í t á s á v a l k a p c s o l a t o s egysze r i kép­

z é s k ö l t s é g e i , • k is é r t é k ű tá rgyi e s z k ö z ö k besze rzé s i kö l t sége i .

3 .1 .2 A 3.1.1 p o n t b a n m e g h a t á r o z o t t a k o n k ívü l m á s sze ­m é l y e k r e is k i t e r j edhe t a fog la lkoz ta tás sa l k a p c s o l a t o s kö l t s égek t á m o g a t á s a , h a a t e rü le t i l eg i l le tékes m u n k a ­ügyi k ö z p o n t igazol ja , h o g y az adot t m u n k a k ö r be tö l ­t é sé re m u n k a n é l k ü l i t n e m tud k i k ö z v e t í t e n i .

3 .1 .3 A t á m o g a t á s áfa né lkü l é r t e n d ő ne t tó ö s s z e g . 3 .1 .4 A t á m o g a t á s fo lyós í t á sa h a v o n k é n t i té te les e l s z á m o l á s

a lap ján , u t ó l a g o s a n tö r tén ik . 3.2 F ö l d m ű v e l é s ü g y i M i n i s z t é r i u m által nyúj tot t n o r m a t í v tá­

m o g a t á s : 3.2.1 Ö s s z e f ü g g ő e r d ő t e l e p í t é s

ezer Ft/ha

Célál lományt ípt is

T A E K l NNY ELL FE

10" alat t i t e r ü l e t e k Be fe j eze t t - - - - - -T ö b b é v e s 180 100 150 100 130 140 Egyéves 170 80 140 80 100 100

10" f e le t t i t e r ü l e t e k Be fe jeze t t - - - - - -T ö b b é v e s 240 130 180 - 170 180 Egyéves 220 100 170 - 140 140

A c é l á l l o m á n y t í p u s b e s o r o l á s n á l a s z o k á s o s fafajcso­por tos í t á s t kel l a l k a l m a z n i . A t á m o g a t á s a l k a l m a z á s á n á l a n o r m á l e r d ő t e l e p í t é s b e n a lka lmazo t t F M rende l e t 14. m e l l é k l e t e 1.3 p o n t j á b a n fogla l tak é r v é n y e s e k a fafaj­c s o p o r t o s í t á s r a , a z e rdő rész l e t m e g b o n t h a t ó s á g á r a , az e legyfa jok e l s z á m o l h a t ó s á g á r a . A z e rdős í t é s ek n o r m a ­tív t á m o g a t á s á t a z e r e d m é n y e s s é g f ü g g v é n y é b e n lehe t k i f ize tn i . A t á m o g a t á s tel jes ö s s z e g é n e k k i f ize tése előt t Legkésőbb j ú n i u s l - ig a j ó v á h a g y o t t é v e s k ö l t s é g v e t é s 5 0 % - o s m é r t é k é i g r é s z e l s z á m o l á s nyú j tha tó be .

3 .2.2 E r d ő t e l e p í t é s e k , e rdőfe lú j í t á sok kéz i t a la j -e lőkész í té ­se M e r e d e k , 10° felet t i l e j t ésű ( g é p p e l n e m j á r h a t ó ) lejtő­k ö n h e k t á r o n k é n t l e g a l á b b 3 5 0 0 fm h o s s z ú s á g ú , k é z z e l kész í t e t t p a d k a k é s z í t é s e s e t é b e n 36 0 0 0 Ft /ha .

3 .2.3 E r d ő s í t é s e k á p o l á s a (kéz i á p o l á s , s a r lózás , t ányé rozás , sa r j l everés ) . C s a k f o l y a m a t b a n l é v ő , i l le tve befe jeze t t e rdős í t é s ek ( e r d ő t e l e p í t é s , e rdőfe lú j í tás ) e se tén lehet e l ­s z á m o l n i . ( B e f e j e z e t t e r d ő s í t é s e k e s e t é b e n be f e j ezé s u t án öt év ig . ) E g y s é g e s e n 13 0 0 0 Ft /ha .

3 .2 .4 N y e s é s . E g y s é g e s e n 10 0 0 0 F t /ha . (A n y e s é s m a g a s ­s á g a m i n i m á l i s a n 2 m , f enyők e s e t é b e n csak e lhal t ág n y e s é s é r e s z o r í t k o z h a t a m u n k a . )

3 .2 .5 E l e g y a r á n y s z a b á l y o z ó t i sz t í tás . A be fe j ezés évé tő l számí to l t 10 é v e n be lü l tö r ténhe t . Egysé í t e scn 15 0 0 0 Ft /ha .

3 .2 .6 A n o r m a t í v t á m o g a t á s i g é n y b e v é t e l e az a g r á r t á m o g a ­tásról s z ó l ó F M r e n d e l e t b e n fogla l tak szer in t tör ténik.

4. A pályázat elbírálásánál előnyt élvez az a pályázó, aki:

(Folytatás a hátsó borítón.)