Belső használatraIGAZSß-UaYl M S Z T M H Ï BV ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG KIADVÁNYA

HÍRADÓXV. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1971. OKTOBER 16.

Kohl-Bahr-találkozóA Berlinben kiadott kö­

zös kommüniké szerint Mi- chael Kohl és Egon Bahr találkozója, a közös ebédet is beleértve, hét óra hosz- szat tartott. Az állam titká­rok október 18-án, Bonn­ban folytatják tárgyalásai­kat.

A rövid kommüniké sze­rin t az NDK M iniszterta­nácsának épületében foly­tato tt tárgyaláson ez alka­lommal m ár m indkét fél közlekedési szakértői is részt vettek. A tárgyalások két tém áról — az NSZK és a Nyugat-Berlin közötti tranzitforgalom szabályo­zásáról és az NDK—NSZK közötti közlekedési szerző­désről — folynak. Politikai megfigyelők szerint a tran ­zitegyezmény és a közleke­dési szerződés előkészítése során a fő problém át az okozza, m iként lehet elejét venni annak, hogy egyesek visszaéljenek a tranzitfor­galom ellenőrzésében NDK részről alkalmazandó köny- nyítésekkel.

A delegációk egyébként készen állnak arra is, hogy a jövőben több napon át, folyamatosan tárgyaljanak. Egon Bahr nyugatnémet á l­lam titkár szerint, az inten­zív és szakszerű tárgyalás­ból ítélve, erre m ár a jövő héttől kezdve sor kerülhet.

Mao elnök fogadta Halié Szelassziét

Mao Ce-tung elnök fogadta Hailé Szelasszié etióp császárt, és szívélyes beszélgetést foly-

. lá to tt vele. Az értesülés, afri­kai diplomáciai körökből szár­mazik, k ínai részről hivatalo­san nem erősítették meg.

Az AFP rám utat, hogy a KKP elnökét augusztus 7-e óta nem lá tták nyilvánosan és nem jelent meg az október 1-i nemzeti ünnep alkalmával sem a . nyilvánosság előtt. A

■ Reuter szerint Mao elnök igen jó kedéllyel beszélgetett Hailé Szelassziéval, , s a találkozó m ajdnem két óra hosszat ta r­tott. Csou En-laj m iniszterel­nök, akivel Ííailé Szelasszié korábban tanácskozott, szin­tén jelen volt.

Paj Hszieng-kou kínai kül­kereskedelmi miniszter, aki pekingi kormánydelegáció élén tartózkodik Párizsban, a KNK-ba szóló meghívást nyújto tt á t Jacques Chaban- Delmas francia miniszterel­nöknek. A kormányfő meg­köszönte a meghívást. Mint ismeretes, Paj Hs.zieng-kou korábban ugyancsak meghívta Valery Giscard d’Estaing gaz­dasági és pénzügyminisztert.

India támogatja a független bengál állam eszméjét

Dzságzsivan Ram indiai hadügym iniszter a parlam ent­ben felolvasta Indira Gandhi korm ányának nyilatkozatát, amely kifejezi a korm ány azon véleményét, hogy a jelenlegi Kelet-Pakisztán területén előbb-utóbb létrejön a függet­len Bangla Desh állama. A hadügyminiszter szerint Ke- let-Pakisztánban a Bangla Desh erői maguk is ki tudják vívni függetlenségüket, jólle­het harcukkal India rokon­szenvez és tám ogatja azt. Hogy ez a támogatás miben nyilvá­nul meg, arró l a miniszter nem beszélt.

Az indiai hadügyminiszter ezután Kelet-Pakisztánoól ér­ki zó jelentéseket ismertetett, amelyek szerint o tt a szabad­ságharcosok meg-megújuló tá ­la lá s o k k a l zaklatják a pa­kisztáni korma. ;ycsapatokat.

Koszigin befejezte algériai látogatását

A szovjet miniszterelnök és Bumedien a szovjet-arab együttműködésrőlAlekszej Koszigin, a Szov­

jetunió Minisztertanácsának elnöke látogatást te tt az a l­gériai főváros közelében lévő Bou-Merdes textilgyárban, m ajd Algírban folytatta hi­vatalos tárgyalásait Bume- diennel, az Algériai Forradal­mi Tanács elnökével.

A megbeszélések befejeződ­tek. Koszigin vacsorát adott vendéglátóinak tiszteletére. Az ötnapos látogatásról közös közleményt adnak ki, majd ezt követően a szovjet m i­niszterelnök elutazik Algé­riából.

Algériai politikai körökben élénken kom m entálják Ko­szigin és Bumedien tanácsko­zásait. Utalnak a megbeszélé­sek nagy horderejére és arra, hogy a két országot érintő kérdéseik megvitatása, közben a nézetek azonossága vagy hasonlósága mutatkozott meg,

E körök szerint a tárgyalá­sokon Bumedien vendégének •— többek között — kifej té t­té: — A társadalm i felemel­kedésen, egyenlőségen, ki- egyensúlyozott'ágon és igaz­ságosságon nyugvó belpoliti­ka tükröződik az ország kül­politikájában is.

— Az imperializmus és a

gyarmatosítás a harm adik vi­lágban ellentám adásba len­dült. Fokozott m értékben vo­natkozik ez Közel-Keletre, ahol a békés megoldást szol­gáló huzamosabb erőfeszíté­sek ellenére súlyosbodtak az izraeli agresszió következmé­nyei. Algéria tám ogatja az arab népek harcát az elveszí­te tt területek visszaszerzéséért, de leszögezi, hogy a tartós béke elképzelhetetlen a Pa­lesztinái nép nemzeti jogai­nak érvényesítése • nélkül. Al­géria tám ogatja az afrikai felszabadítási mozgalmakat, de az Afrikai Egységszervezet keretein belül és összhangban el nem kötelezettségi politiká­jával küzd a kontinens és az egész világ békéjének megszi­lárdításáért. Ebből kiindulva követeli, hogy a Földközi-ten­ger térségében számolják fel az összes tám aszpontokat .és a feszültséget szító tényezőket.

Koszigin miniszterelnök a szovjet kormány álláspontjá­nak ism ertetése közben rám u­tatott:

— A szovjet nép örül azok­nak a sikereknek, amelyeket Algéria a nemzetgazdaság, a tudomány, a kultúra területén az állami szektor fejlesztésé­ben és. a tervgazdálkodás be­

vezetésében ért el. A társadal­mi és gazdasági pozitív válto­zások úgy következtek be, hogy az ország a nem kapita­lista fejlődés ú tján haladt.

— Az imperializmus min­dig az arab országok kizsák- mányolója volt, és ma is sú­lyosan fenyegeti függetlensé­güket, társadalm i haladásukat. Éppen ezért az arab. országok barátai üdvözlik az arab ösz- szefogást szolgáló lépéseket, és sajnálják, ha az arab orszá­gok között olyan fiézeteltéré- sek tám adnak, amelyek gyen­gítik az agresszió következmé­nyeinek felszám olására irá ­nyuló eltökéltségüket.

Bumedien az Ad-Desztur ■ című libanoni lap tudósítójá­nak adott nyilatkozatában el­ítélte az egyes arab országok­ban kibontakozott jobboldali offenzívat. Kifejezte azt a vé­leményét, hogy a haladó erők, közöttük a kom m unisták ül­dözése ellentétes az arab né­pek érdekeivel. Senkinek sem szabad megfeledkeznie arról, hogy az 1967-es vereséget kö­vetően csupán a szocialista or­szágok, élükön a Szovjetunió­val, voltak azok, am elyek az arab népek ügye m ellett á ll­tak ki.

Brandt nyilatkozata az AFP-nck

R biztonság fettétele a kelet-nyugati együttműködés

W illy Brandt nyugatné­met kancellár in terjú t adott az AFP francia hír- ügynökség tudósítójának.

Figyelemre méltó nyilat­kozatában áttekintettem ind a francia—nyugatné­met viszony fő problém áit, m ind pedig az általános nemzetközi helyzet legfon­tosabb fejleményeit.

Az NSZK legutóbbi pénz- ügyi-valutáris intézkedé­seire utalva, am elyek — legalábbis átm enetileg — a francia—nyugatném et vi­szony elhidegülésére vezet­tek, k ijelentette: „Megér­tem, hogy sok francia az NSZK korm ánya olyan egyoldalú kezdeményezésé­nek tekinti a nyugatném et m árka árfolyam ának sza-

, baddá tételét, am ely aligha egyeztethető össze a közös európai politikával, F ran­ciaország és az NSZK szo­ros kapcsolataival. De mi természetesen m ásként lá t­juk a dolgokat. A m árka átváltási árfolyam ának sza­baddá tétele védekező in ­tézkedés volt a külföldi va­lutabeáram lással szemben, amely az NSZK-ban á r­emelkedést idézett elő”.

A nyugatném et korm ány­fő, a Szovjetunió és az NSZK kapcsolatait á tte ­kintve azt m ondotta: „Kül­politikai irányvonalunk nem változott, s nem vál­tozott meg a Szovjetunió és a kelet-európai országok irányában tanúsított m aga­

ta rtásunk sem, amelyet partnereinkkel és szövetsé­geseinkkel szorosan együtt­működve határoztunkmeg”.

B randt kancellár in te rjú ­jában k ité rt azokra a meg­beszélésekre is, am elyeket O reandában ta rto tt Leo- nyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával. Az oreandai tárgyalásokról ki­adott közlemény szövege — hangoztatta —, tükrözi , a nyugat-berlini négyoldalú megállapodás megkötésével elért „jelentős haladást”.

A ném et államközi kap­csolatok alakulásával fog­lalkozva úgy vélekedett, ma még nem lehet előre meg­mondani, hogy az NDK és az NSZK kapcsolatainak norm alizálása m ikor éri el azt a fokot, amely szerinte a két ném et állam ENSZ- tagságának kérelmezéséhez szükséges. „Világos — fűz­te hozzá —. hogy a fejlő­désnek csak az elején ta r­tunk . . . ”, de a két német állam tárgyalásainak sike­re • „természetesen feltárná a kaput a ném et államközi viszony átfogóbb norm ali­zálása előtt”.

„Vezérelvünk az — hang­súlyozta in terjú jában befe­jezésül a kancellár —, hogy a fokozott biztonságra egy­részt a katonai konfrontá­ció veszélyének csökkenté­sével, m ásrészt a szorosabb kelet—nyugati együttmű­ködés m egvalósításával kell törekedni”.

Befejeződtek a szovjet-vietnami megbeszélésekLe Duón a két nép barátságáról és az indokínai helyzetről

A hanoi elnök palotájában véget értek a szovjet—vietna­mi tárgyalások. A szovjet de­legációt Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke ve­zette. Mint a TASZSZ-hírügy- nökség közli, a tárgyalások, amelyek az SZKP és a Viet­nami dolgozók Pártja, a szov­jet kormány és a VDK kor­m ánya közötti kapcsolatokra jellemző baráti légkörben folytak le, igazolták, hogy a felek között minden megvita­to tt kérdésben tökéletes az egység és a kölcsönös megér­tés.

Kirítt Mazurov és Konsztan- tyin Katusev, a VDK-ban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai Scserbakov hanoi szovjet nagykövet társaságában meleg és baráti légkörű nagygyűlé­sen vettek részt a hanoi gép­gyárban.

Szergej Szokolov hadsereg­tábornokot, az SZKP Közpon­ti Bizottsága tagját és a Szovjetunió honvédelmi m i­niszterének első helyettesét, a VDIÍ-ban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség tagját Hanoiban fogadta Vo Nguyen Giap hadseregtábor­nok, a VDP Politikai Bizott­ságának tagja, miniszterelnök- helyettes és nemzetvédelmi miniszter. A találkozó alkal­mával, szívélyes és baráti eszmecsere alakult ki.

Le Üuan, a Vietnami Dolgo­zók P artja Központi Bizottsá­gának titkára Hanoiban be­szédet mondott az ott-tartozr kodó szovjet küldöttség tisz­teletére rendezett gyűlésen.

— Az önök személyében a szocializmust építő 245 milliós szovjet népet üdvözöljük — mondotta — testvéreinket, akik határozott támogatásban és segítségben részesítik a vietnami népet a nemzeti fel­szabadításért és a szocializ­mus építéséért vívott harcá­ban.

Le Duan m éltatta a lenini párt vezette szovjet nép fél­évszázados szocialista ém'tő- m unkájának sikereit, m ajd a két nép barátságával foglal­kozott.

Az indokínai helyzetet ele­

mezve, a szónok rám utato tt: a délvietnami ideiglenes kor­mány hétpontos békejavaslata a leglogikusabb u ta t jelöli meg a háború befejezéséhez. Az Egyesült Államodnak be kell szüntetnie Vietnam elleni

agresszióját, haladéktalanul ki ■kell vonni csapatait Dél-Viet­namból, el kell ism ernie a dél-vietnam i lakosság önren­delkezési jogát, és meg kell szüntetnie a Thieu-rendszer- nek nyújto tt támogatást.

Kétoldalú tanácskozások az ENSZ-benPéter János megbeszélései

Világos frontvonalok a nyugatnémet kormánykoalíció és a jobboldali

ellenzék közöttRainer Barzel pártelnökké

választása és az általa -megha­tározott CDU-irányvonal é r­tékelése az egész nyugatnémet sajtó fő tém ája. A jobb oldalt támogató lapok üdvözlik azt a tényt, hogy a CDU-nak si­került lezárnia a párt vezeté­séért vívott-küzdelmet, és Bar- zel megválasztásával biztosí­tottnak látszik a merev jobb oldali irányvonal Is. A CDU- val szemben kritikai állás­pontot képviselő kommentá­rok ezzel szemben a r t hangsú­lyozzák, hogy Barzel teljes m értékben Strauss lekötele­zettje, és minthogy a kancel­lárjelöltséghez a bajor CSU támogatása is szükséges, máris előre látható, hogy Strauss befolyása tovább fog növeked­ni. Minden megfigyelő úgy vé­li, hogy a kormánykoalíció és a jobb oldali ellenzék harca egyetlen alkalm at sem fog el­mulasztani a frontális tárna- d ssrs

H ÍRM A G Y A RA ZA T

A fe lsz ín en szem ély i h a rc n a k lá tszo tt, a p ro p a g a n d a is e lső so r­b a n a n n a k m in ő s íte tte a CDU e d ­d ig i b e lső v á lsá g á t, v a ló já b an a zo n b a n k e zd e ttő l fo g v a p o litik a i m é rk ő z é s v o lt, a m e ly b ő l m o s t B a r ­zel vk e r ii l t k i g y ő z te sen . A szem ­ben á lló fe le k — az e g y ik o ld a ­lo n B arze l és h ív e i, a m á s ik o ld a ­lo n a S c h rö d e r—-K oh l k e ttő s és tá m o g a tó ik — so k á ig ta k tik á z ta k , de B arze l h ó n a p ró l h ó n a p ra k ö z e ­leb b k e rü l t a S tra u s s á lta l s u g a l­m a z o tt és k ö v e te lt szé lsőségesen n a c io n a lis ta irá n y v o n a lh o z . M ost lé n y eg éb en k ö zö s n ev ező n , v a n ­n ak , és m in th o g y B arze l m en t S tra u s s u tc á já b a , n e m p ed ig m e g ­fo rd ítv a , ez h a tá ro z z a m eg a két p o litik u s v is zo n y á t, a k ö zö sen k i ­a la k íta n d ó s tra té g ia és ta k t ik a lé ­n y e g é t is.

A v e sz te se k m a jd n e m szü k sé g ­sze rű e n ju to t ta k e r re a so rs ra , m e r t — és ez e lső s o rb a n S ch rö -

d e rre v o n a tk o z ik — v a g y n em m e rté k , v a g y n e m a k a r tá k m e g fo ­g a lm a zn i a z o k a t a k ü lö n b ség e k e t, a m e ly e k e lv á la s z tjá k ő k e t a szél' s ő jo b b o ld a ltó l. V o n a tk o z ik ez e l­s ő so rb a n a k ü lp o l i t ik á ra és ezen b e lü l is a k e le ti p o lit ik á ra .

A p á r te ln ö k s é g b ő l tá v o z ó . K ié s in g e r é rd e m e , h o g y a CDU egész k ü lp o li t ik a i b ö lc se ssé g é t e g y e tlen m o n d a tb a tö m ö r íte t te : n e m e m a n ­c ip á c ió ra , h a n e m in te g rá c ió ra v an szü k sé g — m o n d ta S a a b rü c k e n - b en . A zaz, n e m eg y K e le t és N y u g a t fe lé e g y a r á n t ö n á lló a n és s a já t é rd e k e i s z e r in t cse lek v ő N y u g a t-N é m e to rsz á g ra , h an em o ly a n N S Z K -ra , a m e ly a NATO eg y ik a lk o tó e lem e és b e fo ly á so - ló ja a b b a n az é r te le m b e n , a h o g y az A d e n au e r , E r h a r d és v ég ü l a z ő id e jé b e n vo lt.

Ez v ilág o s b e széd , és ép p en e z é rt e g y é r te lm ű k ih ív á s . T u la j­d o n k é p p e n vég leg es b e je le n té s e a n ­n a k , h o g y az e lle n zé k sem m ib en sem h a jla n d ó e g y ü ttm ű k ö d n i a k o rm á n n y a l. E m lék eze tes , h o g y a B ra n d t-S c h e e l-k o rm á n y az e l­m ú lt k é t é v b en so k sz o r sze re tte v o ln a m e g n y e rn i a jo b b o ld a l t á ­m o g a tá sá t. M ost te h á t az v o ln a a lo g ik u s , h a a k o rm á n y k o a líc ió n e m c sa k e lfo g a d n á a k ih ív á s t , h a ­n e m m a g á h o z ra g a d n á a k e z d e ­m é n y e z é s t m in d e n ü tt és m in d e n ­b en , a jo b b o ld a l le le p lez é sé re és e lsz ig e te lé sé re tö re k e d n e .

Szovjet—nyugatnémet légi járat

Moszkvában egyezményt parafáltak, amelynek értelm é­ben rendszeres légi jára to t lé­tesítenek a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között. Az egyezményt a kö­zeljövőben aláírják.

A tárgyalások szeptember 28-a óta folytak, m in t a ki­adott közlemény mondja, ba­rátságos és tárgyilagos légkör­ben.

Péter János külügyminisz-. tér. a magyar ENSZ-küldött- ség vezetője Mirko Tepavac jugoszláv és S. Radzsaratnam singapore-i külügyminiszterrel találkozott. A magyar ENSZ- misszjő épületében felkereste külügym iniszterünket Xanto- pulosz-Palamasz görög ügyve­zető külügyminiszter. Pé­ter János részt vett Pierre Harmel belga külügyminiszter ebédjén. A találkozón, am e­lyeken részt vett Szarka Ká­roly nagykövet, hazánk állan­dó ÉJíSZ-k'5-) viselője és dr. Pataki János nagykövet, az ENSZ-közgyűlés időszerűproblémáiról, valam int a k é t­oldalú kapcsolatokról volt szó.

Az ENSZ főtitkársága hiva­talosan bejelentette, hogy a kínai ENSZ-képviselet v itá já t október 18-án kezdik meg az elsőként szólásra feliratkozott albán küldött felszólalásával. A napirendi terv szerint 12 ülést irányoztak elő a kínai ENSZ-képviselet ügyének m egvitatására. Egyelőre nem tisztázódott, hogy 12 délelőtti, illetve délutáni ülésre, vagyis hatnapos, vagy 12 napos vitá­ra számítanak-e.

Írország elpártolásával im ­m ár tizenötre em elkedett azoknak az országoknak a szá­ma. amelyek a legutóbbi há­rom hét folyamán félhivatalo­san közölték, hogy fordítanak

tavalyi szavazatukon, és az idén m ár nem tám ogatják az USA „két K ína” form uláját.

Rogers am erikai külügymi­niszter találkozott egyiptomi kollégájával. M ahmud Riád­dal. A találkozóra a New York-i W áldorf Asfória-szálló- ban került sor. ahol az am e­rikai diplomácia vezetője az ENSZ-közgyűlés ideién sorra fogadj^ külföldi kollégáit.

A megbeszélésen á két poli­tikus a közel-keleti válságot, illetve a politikai megoldás holtpontról való elmozdításá­nak lehetőségét v ita tta meg. Tájékoz'tatást egyik fél sem adott a találkozó utáin.

A konkrét tém ák között minden bizonnyal szóba került a közel-keleti tűzszünet jövő­je. valam int a Szuezi-csatoma újbóli megnyitásáról kötendő átm eneti megállapodás.

Az ENSZ-közgyűlés 117 sza­vazattal, 1 ellenében és 2 ta r­tózkodás m ellett, felvette a tagállamok közé Ománt, am ely ezzel az ENSZ 131. tagállam a lett. A szavazás előtt a Jem e­ni Néni Demokratikus Köz­társaság (Dél-Jemen) küldött­ségének képviselője a felvé­tel ellen foglalt állást, k ifejt­ve, hogy az omani korm ány valójában b rit befolyás a la tt áll, és nem képviseli az ország n ép é t

A z egyiptomi külügyminiszter elvetette Rogers javaslatait

Az ENSZ-közgyűlés folytat­ta az általános politikai vi­tát.

Elsőinek M ahmud Riadegyiptomi külügyminiszter szólalt fel. Nagy érdeklődéssel várt beszédében leszögezte: „Alapvető ellentmondás van az 'Egyesült Államok ismételt állítása, am ely szerint tám o­gatja a Biztonsági Tanács ha­tározatát, valam int az Izraelt katonai és gazdasági segítség­ben részesítő jelenlegi am eri­kai politika között.” Mivel Iz­rael továbbra is a megszállt arab terü letek bekebelezésén mesterkedik, az agresszornak nyújtott segítség „a korábbi am erikai ígéretek megszegésé­vel” egyértelmű. Sőt, azt is le­hetővé teszi, hogy Izrael foly­tassa a Biztonsági Tanács ha­tározata végrehajtásának meg­torpedózását célzó politikáját, s agresszióját az arab országok ellen.

Az egyiptomi külügyminisz­ter a Jarring-m isszió felú jítá­sával foglalkozva azt momdot-

ta: ha Izrael pozitívan vála­szolna Jarring február 8-i em­lékiratára, akkor „kész vagyok akár ma is találkozni Jarring- gal, hogy megvitassam vele e béke javaslatok végrehajtásá­nak módozatait.”

A külügyminiszter elvetette a Szuezi-csatorna újbóli meg­nyitására vonatkozó átm eneti megállapodás am erikai kon­cepcióját, amelyet Rogers am erikai külügym iniszter a közgyűlés ülésén fe jte tt ki. Az effajta megállapodás — han­goztatta : Mahmud Riad — . „csak ugródeszka lenne Izrael számára, hogy további agresz- sziókat követhessen el”.

A külügyminiszter aláhúzta; hogy Rogers előterjesztett hat­pontos javaslata nem foglalja magában az izraeli fegyveres erők kivonását az összes meg­szállt arab területekről, követ­kezésképpen elfogadhatatlan Egyiptom számára. „A béke nem egyeztethető össze a megszállással” — m ondotta Riad.

1971. OKTOBER 16.

Közel-keleti híréit:

Szádat látogatásának állomásai: Kuwait, Teherán és Moszkva

Szadat egyiptomi elnök Moszkvába menet Kuwaitba érkezik, majd Teheránban tesz rövid látogatást. A kuwaiti tárgyalások a két ország kap­csolatain tú l felölelik az arab világ összes időszerű kérdé­seit. Nasszej, az elnök katonai- tanácsadója Kuwaitba utazott a látogatás előkészítése végett.

Az A1 Ahram értesülése szerint valószínű, hogy Riad miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, aki jelenleg az ENSZ-közgyűlés ülésszakán vesz részt, csatlakozik a Sza­dat kíséretében Moszkvába utazó egyiptomi küldöttség­hez, majd a látogatás végezté­vel visszatér New Yorkba, az ENSZ-ülésszak közel-keleti vi­tájára.

A legfrissebb hírek szerint m ár tizennégy arab állam- hagyta jóvá az Arab Liga kül­ügyminiszteri tanácsa által k i­dolgozott munkaokmányt, am ely összehangolt arab ak­ciót kezdeményez az izraeli agresszióval szemben. Elfogad­ta a munkaokmányt Egyiptom, Szaüd-Arábia, Libanon, Ku- wait, Jordánia, Szíria, Észak- és Dél-Jamen, Líbia, Tunézia, Szudán, Katar, Bahreán és Irak . Az Arab Liga kairói központjában arra számítanak, hogy ‘Algéria, Marokkó és Omán is pozitív választ ad, s ezzel valamennyi tagállam egységesen foglal állást a munkaokmányban rögzített .irányelvek mellett.

A MENA közel-keleti h ír­

ügynökség damaszkuszi jelen­tése szerint merényletet k í­séreltek meg Jasszer Aráját ellen. A Palesztinái Felszaba­dítása Szervezet elnöke az iz­raeliek által megszállt Golam magasatokon* gerillatámasz­pontokat tekintett meg, am i­kor géppuskatüzet zúdítottak kocsijára. Arafat sofőrje h a l ­los. lövést kapott, a Palesztinái vezető és a kísérletében levő személyek azonban sértetlenek m aradtak.

A MENA palesatinai szóvi­vőre hivatkozó jelentése sze­rin t a m erényletkísérletet „be­szivárgók” hajtották végre; a szíriai hatóságok több sze­mélyt letartóztattak, és vizs­gálatot indítottak az ügyben.

A Német Szövetségi Köztár­saságba utazott Mohamed Hasszán Heikal, a kairói A1 Ahram főszerkesztője. Tizen­két napos látogatása m agán­jellegű, Kairóban azonban úgy tudják, hogy találkozik Waltér Scheel külügyminiszterrel és esetleg; W illy Brandt nyugat­ném et kancellárral is.

Heikal Bonnon kívül látoga­tást tesz Frankfurtban és Düs­seldorfban is, és a nyugatné­met kiadóikkal az elhunyt Nasszer elnökről ír t könyvé­nek megjelenéséről tárgyal.

Látogatásával •‘kapcsolatban nyugati hírügynökségek em ­lékeztetnék arra, hogy a kö­zelmúltban töB b írásban az arab országok és az NSZK közötti diplomáciai kapcsola­tok ’ helyreállítását szorgal­mazta.

Az európai csapatcsökkentések

A NATO Moszkvába szeretné küldeni eszmecserékre Bresiót J

A NATO-országok brüsszeli tanácskozásán 14 NATO-or- szág képviselői — m int v á r­ható volt — megállapodtak abban, hogy megbízzák Brosio volt főtitkárt, folytasson pu­hatolózó eszmecseréket a Szovjetunió és más érdekelt országok kormányaival az Eu­rópában állomásozó katonai erők kölcsönös és kiegyensú­lyozott csökkentéséről. Brosio feladata — m int Luns főtitkár a konferencia végén ta rto tt sajtóértekezletén kijelentette egyrészt az, hogy ismertesse az őt megbízó 14 ország^ vé­leményét erről a kérdésről, másrészt, hogy „kifürkéssze tárgyalópartnereinek szándé­kait”.

Luns kifejezetten hangsú­lyozta, hogy Brosió nem az A tlanti Szövetség megbízott­jaként úégzi m ajd ezt a fel­adatá t*— m ert Franciaország nem szerepel a megbízó álla­mok között —, hanem m int a 14 ország képviselője fog eljárni. Brosio első útja Moszkvába vezet majd. Luns kijelentette, reméli, hogy ez november közepéig bekövet­kezhet, így Brosiónak módjá-

Kairó lesz az államszövetség fővárosa ' Tito elnök Egyiptomba látogat

Az Arab Köztársaságok Szövetségének elnöki tanácsa befejezte a közel-keleti válság katonai és politikai vonatko­zásairól ta rto tt mebeszéiéseit— közölte az elnöki _ tanács szővivőjéként Husszein Safei egyiptomi alelnök.

Az egyiptomi, szíriai és lí­biai államfőből álló testület— amely két évre Anvar Szá­dat egyiptomi elnököt válasz­totta elnökévé — ülésén a tag­országok belpolitikai ’ problé­máival, valam int a szövetség szervezési kérdéseivel is fog­lalkozott. Safei sajtótájékozta­tójában megerősítette, hogy , a három arab államfő Kairót je­lölte ki az ASZK fővárosává, s az államszövetség hatóságai az egyiptomi kormány egyik épületében fognak székelni.

Safei szerint az ASZK elnö­ki tanácsa ülésén megállapo­dások születtek az államszö­vetség költségvetéséről, nem ­zetvédelmi kérdéseiről, him nu­száról és nemzeti lobogójáról is.

Szadat egyiptomi, Haj ez Asszad szíriai és Kadhafi lí­biai áliíimfő folytatta tanács­kozásait. Az ülés napirendjén szerepelt az Arab Köztársasá­gok Szövetsége, m inisztertaná­

csának, továbbá gazdasági, szociális és külpolitikai bizott­ságának megalakítására.

★Joszij Broz Tito jugoszláv

elnök visszatérve indiai ú tjá ­ról, október 21-én Kairóba. Iá- tógát, ’ ahol Anvar „S^adáí'tál - fo ly tát megbeszéléseket; A kai­rói Al A hram a hírhez hozzá­fűzi, hogy Szadat elnök is el­fogadta Tito Jugoszláviába szóló meghívását, látogatásá­nak időpontját azonban még nem rögzítették.

★. Anvar Szadat egyiptomi el­

nök Jehia Abdelkadert nevezte ki az Egyiptomi A rab Köztár­saság moszkvai nagykövetévé. Az 56 éves egyiptomi diploma­ta hazája belgrádi nagykövet­ségét vezette ez év májusáig, am ikor az egyiptomi, rádió és televízió elnökévé nevezték ki.

A Biztonsági Tanács meg­kezdte Jordánia panaszának megvizsgálását. Tukán Jordá­niái küldött kifejtette, hogy Izrael, az ENSZ határozatai­nak semmibe, vételével, egy­oldalúan m egváltoztatja Je ­ruzsálem státusát és jellegét, „judaizálja” a várost, örök­letessé akarja tenni az ann'e- xiót.

bán állna, hogy a NATO mi­nisztertanácsának december elején tartandó ülésen m ár beszámolhasson moszkvai lá ­togatásának eredményéről.

Ami az európai biztonsági értekezlet és a hadérőcsökken­tési tárgyalások összefüggését illeti, Luns hangsúlyozta, hogy két teljesen különálló kérdés­ről van szó, a későbbiek fo­lyamán azonban lehetséges, hogy kapcsolat tám ad a kettő között. Elképzelhetőnek tartja , hogy d haderők csökkentésére vonatkozó tárgyalások m ár korábban megkezdődhetnek, m int ahogy az éurópai biz­tonsági értekezlet összeül.

W illy Brandt, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancellár­ja válaszolt a Novoje Vremja című szovjet hetilap szerkesz­tőségének kérdéseire. Hangsú­lyozta, a fegyveres erők és a fegyverzet azonos m érvű csök­kentése nagy feladat, am ely­nek megoldása csupán lépés­ről lépésre lehetséges. „De e cél elérésére nagy erőfeszíté­seket kell tenni. Csupán m in­den résztvevő együttműködé­se alap ján ju thatunk el ah ­hoz.”

A tory-karnraány rombolja á kelet—nyugati enyhülés reményeit Wilson beszéde a Munkáspárt kongresszusán

Kissinger útiénak pekingi visszhangjaKissinger újabb pekingi

látogatásának bejelentése nagy érdeklődést keltett a kínai főváros diplomáciai köreiben. A megfigyelők á l­talában nem szám ítottak arra , hogy Nixon pekingi utazásának előkészítéséhez a rra lesz szükség, hogy kü- löntanácsadója még egyszer a kínai fővárosba látogas­son a „konkrét intézkedé­sek” megbeszélésére.

A bejelentés, fogalmazása m indam ellett a rra utal, hogy m indkét fél folytatja az előkészületeket az elnöki látogatáshoz, s Kissinger útjának időzítése — m utat­nak rá pekingi megfigyelők — azt is jelzi, hogy Nixon valószínűleg még az idén Pekingbe érkezik.

A K issinger-útról szóló közlemény tulajdonképpen az első alkalom július 15-e óta, hogy kínai részről visszatérnek a meghívásra, s ezzel jelzik, hogy a nem ­zeti ünneppel kapcsolatos változások nem érin tik a Nixon-meghívást.

Figyelemre méltó még, hogy Kissinger nagyjából a kínai képviselet ENSZ-vi- tájíniak kritikus időpontjá­ban érkezik Pekingbe. Ez oda vezet, hogy a kínai reagálást az elnök különta- nácsadója a helyszínen kö­

vetheti, s így Peking és Washington között az ENSZ-beli konfrontációval egy időben sajátos egyedi „forró drót” jön létre.

Csou En-laj k ínai m i­niszterelnök fogadott m in t­egy hatvan, Pekingiben ta r­tózkodó am erikai állam ­polgárt, és külpolitikai kérdésekről beszélt velük.

Csou En-laj kijelentette: K ína egyetért Nixon elnök kijelentésével, hogy korunk a tárgyalások kora, de a kínai vezetők úgy vélik, szükség esetén ez a kor a fegyveres harc kora is le­het. Közölte, Kína nyitott kérdésként kezeli a Nixon- látogatást, és „örömmel veszi, ha a tárgyalások s i­kerrel járnak, de ha nem, úgy is jó”. A k ínai m i­niszterelnök azt hangoztat­ta, akárhogy alakulnak is a tárgyalások, K ína nem hagyja abba a felkészülést az esetleges háborúra.

Csou En-laj azt m ondot­ta, hogy a K ínai Népköz- társaság folytatni kívánja a Szovjetunióval a határ­kérdésekről szóló megbe­széléseket. Az ENSZ-tag- ság kérdésére u talva a m i­niszterelnök ism ét megerő­sítette, hogy nem fogadják el a két K ína elméletét.

Harold Wilson nagy érdek­lődéssel v árt beszéde a b rit M unkáspárt 70. kongresszusén m indenekelőtt azt a feladatot szolgálta, hogy megmentse a pártvezetés egységét.

Wilson beszámolójábanolyan értelmezést adott a szavazásnak, hogy a kongresz- szus 5:1 arányban nem Nagy- Britanmia közös piaci csatla­kozását, hanem csupán a csat­lakozásnak a toryk á ltal k i­

a lk u d o tt, az' • öJKZágr’érdékeit súlyosan : veszélyeztető'‘ folté- * teleit vetette el. Bár Wil­son kijelentette, hogy nem híve a megtorlásoknak, be-5- szédét mégis úgy lehet ér­telmezni, hogy a parlam enti pártcsoport ké t héten belül sorra kerülő értekezletén fe- gyellmileg fogja elrendezni a kongresszusi határozat köve­tését, és azok a (képviselők, akik október 28-án a torykra szavaznak, nem szám íthatnak arra, hogy a következő vá­lasztáson ism ét a M unkáspárt képviselőjelöltjei lehetnék. Ez autom atikusan m aga u tán vonhatja, hogy a jobbszárny prominens képviselői m ár az idén kiesnek a M unkáspárt vezetéséből.

A pártvezetés harcos hang­vételű beszéde (a M unkáspárt ellenzékben mindig balolda- libb, m int am ikor korm á­nyon van) élesen elítélte a toryk doktriner gazdaságpoli­tikáját, am ely egymillió fijlé em elte a b rit m unkanélküliek

számát, és .állandósította a megélhetési költségek emelke­dését.

K ijelentette, hogy a M un­káspárt elveti a nyugat-euró­pai önálló nukleáris „elretten­tő erő” tervét. — Mi ú jra és ú jra fellépünk az ilyen meg­osztó politika ellen, am ely a kelet-nyugati feszültség eny­hülésének rem ényeit. rom bol­ja — mondotta, m ajd pedig a rra te tt célzást, hogy a tory-

. to im án y legutóbbi" szovj étel­ie n ^ intézkedései y egyaránt irányúinak a gyárfoglaló, ¡skót munkások és Willy Brandt külpolitikája ellen.

Wilson beszéde sok tekintet­ben tükrözte a M unkáspártban végbemenő lassú, de érezhető balratolódást, azonban a pártvezér nem tud ta m egta­gadni önmagát, am ikor a to­ryk szakszervezet-ellenes tö r­vényét elemezve, tulajdonkép­pen elism erte „a tőke és a m unka közti viszony rendezé­sének szükségét”. Hiszen, am ikor ő volt a m iniszterel­nök, hasonló, bár nem a tory- kéhoz \ m érhetően m unkásel­lenes törvény terve foglal­koztatta a korm ányt. Viszont Jack Jonesnak, a szállítómun­kások szakszervezete főtitká­rának javaslatára a p árt­kongresszus egyhangúlag h a­tározatot hozott arra, hogy a legközelebbi m unkáspárti kor­m ány az első kabinetülésen indítson akciót a toryk szak­szervezet-ellenes törvényének megsemmisítésére.

A Szovjetunió lemondta a brit külügyminiszter látogatásátAngol diplomatákat utasítottak ki Moszkvából

iM V ilA C H iR f lD O ]Peking politikája és ? szocialista országok

A Mezsdunarodnaja Zsizny megjelent októberi száma kö­zölte Sz. Ju rk o v . cikkét Pe- kingnek a szocialista orszá­gok irányában folytatott poli­tikájáról.

Bevezetőben Jurkov megál­lapítja, hogy a KKP IX. kong­resszusa után új motívumok jelentek meg a kínai politiká­ban, Peking most igyekszik „tisztes külsőt” adni ennek a politikának. Sok országba nagykövetet és delegációkat küld, s 1970-ben Kínába is 90 külföldi delegáció látogatott el, amelyek némelyikét Mao Ce- tung is fogadta. Mindazonál­tal a kínai kormányzat gya­korlati cselekedeteinek elem­zése azt m utatja, hogy csak taktikai, nem pedig stratégiai változásról van szó. A kínai vezetők legfőbb külpolitikai célkitűzése változatlanul az, hogy országukat a világ fő „szuperhatalmává” változtas­sák, amely képes rákényszerí­teni döntéseit más országokra.

Peking politikájának válto-

za.tlan.ul az egyik leglénye­gesebb alapeleme a szovjetel- lenesség. Bár az SZKP XXIV. kongresszusán a Központi Bi­zottság beszámolója ismételten, hangoztatta, hogy a szovjet párt kötelességének tekinti, hogy hozzájáruljon az egység­tendenciák erősödéséhez, a kí­nai vezetők ezzel az irányzat­ta l merőben ellentétesen cse­lekszenek. Továbbra is rágal­mazzák a Szovjetuniót, a Var­sói Szerződést és a KGST-t az­zal a céllal, hogy gyengítsék a szocialista közösséget.

Ami a többi szocialista or­szágot illeti, Jurkov emlékeztet a r r a hogy a KKP IX. kong­resszusán Kínán kívül csak Albániát sorolták közéjük. Utóbb azonban Peking diffe­renciált bánásmódot dolgozott ki a szocialista országok vi­szonylatában. Aktivizálta kap­csolatait a VDK-vaL A KNDK viszönylatábán a fenyegetése-

■ két és barátságtalan akciókat kínai részről a mosolypolitika váltotta fel, a KNDK-t a k í­

nai sajtó újabban ismét szo­ciális,ta országnak nevezi. Pe­king beszüntette mindennapos tám adásait a Mongol Népköz- társaság ellen, s cgak időről időre „csap oda” egyet-egyet. Csökkent a határprovokációk száma, b ár továbbra is utakat és katonai létesítményeket építenek a MNK határai m en­tén.

1970 augusztusában Bulgária kezdeményezésére a két o r­szág nagykövetet cserélt, és ugyanabban a hónapban Ma­gyarországra is megérkezett az új kínai nagykövet. Fejlő­dés jelei m utatkoznak Peking & az em lített európai szocia­lista országok egyéb kapcsola­taiban is. A bolgár és a m a­gyar vezetők azonban elutasí­tanak minden olyan kísérletet, hogy ezzel a , „differenciált” politikával éket verjenek a szocialista országok közé.

Lengyelország viszonylatá­ban a kínai vezetők a bárány- bőrbe bú jt farkas m ódjára vi­selkednek. Hol a zsarolás, hol pedig a kacérkodás módsze­reit alkalmazzák az NDK-val szemben. A KNK jelentékeny hitel nyújtásával és egyéb gesztusokkal próbálja aláhúzni „különleges bánásm ódját” Ro­m ániával szemben. A Peking­be érkező román delegációkat különleges figyelemmel veszik

körül. A Ceausescu pekingi lá ­togatásáról kiadott közlemény­ben m indkét fél elégedetten konstatálta a kapcsolatok sok­oldalú bővülését.

A kínai vezetők, ak iket el­keserített a csehszlovákiai re ­vizionista és ellenforradalm i erők szétzúzása, időről időre tám adásokat intéznek az o r­szág új vezetőd ellen, felfor­gató propagandát folytatnak velük szemben. Több m int tíz éven á t élesen tám adta a pe­kingi propaganda Jugoszlá­viát, s azt állította, hogy Ju ­goszlávia nem szocialista o r­szág. A csehszlovákiai esemé­nyek óta viszont élesen meg­változtatta bánásm ódját Ju ­goszlávia irányában. Egyebek között nagykövetek cseréjére is sor kerü lt a két ország kö­zött.

Aktivizálódnak 1970 ósze óta a kínai—kubai kapcsola­tok is. A kínai vezetők a rra számítanak, hogy a kapcsola­tok bővítésével tere t nyerhet­nek Latin-Am erikában. A ku­bai hatóságok azonban nem engedélyeznek Peking képvi­selői szám ára semmiféle olyan tevékenységet, mely beavatko­zást jelentene az ország bel- ügyeibe, vagy kárt okozna a többi szocialista országhoz fű­ződő viszonyának.

A szovjet korm ány m egbí­zásából a Szovjetunió külügy­m inisztérium a nyilatkozatot ju tta to tt e l a moszkvai angol nagykövetséghez:'

A szovjet korm ány megbí­zásából a moszkvai angol nagykövetséghez elju ttato tt előterjesztésében a szovjet kül­ügyminisztérium , határozott, tiltakozást je len tett .be azok­k a l a lépésekkel kapcsolatbán, am elyekét az angol hatóságok tettek az angliai szovjet nagy- követség kereskedelmi képvi­selete és m ás szovjet intézm é­nyek m unkatársainak nagy csoportjával szemben. Rám u­ta to tt arra, hogy ez ellensé­ges akció, am ely komoly bo­nyodalm akra vezet a szovjet­angol kapcsolatokban.

A Szovjetunió külügym i­nisztérium át megbízták, hogy közölje Anglia képviseletével: a k ialakult viszonyok között a szovjet korm ány lehetetlennek ta r tja az angol külügyminisz­te r hivatalos látogatását a Szovjetunióban. A szovjet köz­vélemény szám ára érthetetlen lenne, ha sor kerülne erre a látogatásra, olyan viszonyok között, am ikor az angol kor­m ány lépései következtében erősen kiéleződtek a szovjet- angol kapcsolatok.

A szovjet korm ány azt is le­hetetlennek ta rtja , hogy k itű ­zött időpontban m egtartsák a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tésével foglalkozó szovjet-an­gol konzultatív bizottság ülés­szakát, a tudományos-műszaki és ' a kereskedelmi-gazdasági együttműködéssel foglalkozó szovjet-angol kormányközi b i­

zottság valam int a kereskedel­mi hajózás kérdéseivel foglal­kozó szovjet-angol bizottság ülésszakát.

Természetes, hogy a kiala­ku lt körülm ények között a szovjet külkereskedelm i m i­niszter kénytelen lemondani az angol fél meghívása alapján ez év. novem berére . kitűzött angliai látogatását. Ugyanezen okokból á . szovjet: ‘kormánynem ta rtja lehetségesnek az angol lakásépítési m iniszter szovj etunióbeli látogatásátsem.

A külügym inisztérium tu­da tja az angol nagykövetség­gel, hogy a nagykövetség és más angol intézm ények egész sor m unkatársának további tartózkodása a Szovjetunióban ellenkezik a Szovjetunió biz­tonsági érdekeivel, m ert az em lítettek ¡hivatalos státusuk­kal összegyeztethetetlen tevé­kenységgel foglalkoztak. Ezek­nek a m unkatársaknák két hét leforgása a la tt él kell hagy­m ák a Szovjetunió területét. Az angol nagykövetség több más beosztottja, aki jelenleg a Szovjetunió' területén kívül tartózkodik, ugyanilyen okból kifolyólag nem kap engedélyt a visszatérésre a Szovjetunió­ba.

A külügym inisztérium 'ism é­telten kijelenti, hogy csak az angol féltől függ, tovább éle­ződnek-e a szovjet-angol kap­csolatok, vagy pedig megszű­nik ez a nem kívánatos fejle­mény, s a Szovjetunió és Ang­lia között helyreállnak a nor­mális kapcsolatok.

Többséget szerzett Kreisky pártjaAz Osztrák Szocialista Párt

győzött a választáson, a m an­dátum oknak több m in t felét tudhatja m agáénak Kreisky kancellár pártja, amely eddig kisebbségiben volt a parla­mentben., A nyilvánosságra hozott ideiglenes eredmény szerint a 183 tagú parlam entben 93 he­lyet foglalhat el a Szocialista Párt, 80-at a Néppárt, és 10-et a szélsőjobboldali Szabadság P árt (a választások egyik té t­je az volt, hogy a szocialista Kreisky maga kormányoz­hat-e, vagy szüksége lesz to­vábbra is — koalicióban vagy anélkül — szabadságpártiak támogatására.) Egy m andátum sorsa még k-érdéses, ezt a la ­kóhelyüktől távol szavazók dönthetik el.

Az Osztrák Köztársaság tö r­ténetében még egyetlen párt sem volt. amelynek sikerült volna a szavazatok abszolút többségét megszereznie. Az a

i tény, hogy a 183 tagú parla­

m entben 93 szocialista képvi­selő ül az abszolút többség birtokában, annak a politiká­nak a bizonyítéka, amelyet a Kreisky vezette Szocialista P árt folytat. A N éppárt az elő­ző választásokhoz képest még jobban visszaesett. !

„A neger kapitalizmus" legendája

Nixon elnök tervezett tör­vényjavaslatával összefüggés­ben — am ely az elnök szavai szerint a „néger kapitalizmus” bátorítására szolgálna — ada­tokat tettek közzé az amerikai üzleti élet helyzetéről. Esze­rin t az am erikai lakosság 1? százalékát kitevő kisebbségek, négerek, spanyol ajkúak és más nemzetiségi csoportok ré­szesedése, mindössze 0,7 száza­lék az am erikai iparban és ke­reskedelemben.

1971. OKTÖBER 16. r^SÍMMM r t

A mellérendeltség és az alárendeltség viszonyai

A dolgozó és a vállalat jogállásárólZárt világ a börtönök világa,

de onnan is nyílnak „abla­kok” a szabad állampolgárok társadalm ára. Hasznos dolog, ha — képletesen szólva — idejekorán „kitekint” az elítélt ezeken az „ablakokon”, s m aj­dani érvényesülésének, boldo­gulásának esélyeit, útját, mód­já t kutatja . Nálunk életfogy­tig tartó büntetést a törvény nem ism er; előbb-utóbb tehát m inden elítélt szemben találja magát az elhelyezkedés gond­jával. Ezért indokolt, hogy még a büntetés letöltése előtt ism erkedjék meg az elítélt a munkaviszony, a munkajog legfontosabb szabályaival. Is­m ertetésünk kezdőpontjául a munkaszerződés megkötését választottuk. A munkaszerző­déssel, vagyis a vállalat és dol­gozó közötti megállapodással létesül ugyanis a munkajogvi­szony.

Néhány tanács a munkaszerződés

megkötéséhezA vállalatok munkásfelvételi

irodáiban jelentkező m unka­vállaló feltétlenül vigye magá­val a munkakönyvét. Enélkül a közokirat nélkül ugyanis nem lehet érvényesen m unka- szerződést kötni. Ha valakinek nem volna munkakönyvé, an­nak k iállítását az állandó la­kóhely vagy a bejelentett ta r­tózkodási hely szerinti közsé­gi, városi tanácsi, szakigazga­tási szervnél kérheti. A kérel­m et az erre a célra rendszere­síte tt kérdőíven kell előterjesz­teni. Űj munkakönyv esetén 10 forintos, másolat kérése ese­tén 50 (később m ár 100) forin­tos illetékbélyeget kell leróni. A hatóság öt napon belül adja ki: a munkakönyvét.

A munkaszerződésben a fe ­lek bizonyos kérdésekben kö­telesek . más kérdésekben jogo­sultak megállapodni. A m un­kaszerződés kötelező tartalm i elemei közé tartozik a vállalat és a dolgozó megállapodása a dolgozó m unkakörében és sze­mélyi alapbérében. A későbbi viták, nézeteltérések, esetleg meghiúsuló várakozások elke­rülése érdekében célszerű, ha a m unkavállaló . részletes tá jé ­koztatást kér arról, hogy a vál­lalat á ltal aján lo tt m unkakör vagy munkakörök elnevezése mögött milyen valóságos ta r­talom húzódik meg, vagyis, hogy az adott vállalatnál m it értenek pl. a segédmunkás, az udvaros, a kisegítő, a tink-la- katos stb. fogalmán. A dolgozó érdekét szolgálja az is, ha megismerkedik a vállalatnál érvényben levő bérekkel. így ugyanis m ódja van mérlegel­ni a vállalat bérajánlatát. (A személyi alapbérben való meg­állapodásról a vállalat köteles a dolgozót a m unkába lépéstől számított 3 napon belül, írás­ban értesíteni.)

M int em lítettük, a m unka- szerződésnek lehetnek olyan elemei is, amelyekben a felek állapodnak meg. Ezeknek leg­gyakoribb két esete: a m unká­ba lépés időpontjára vonatko­zó megegyezés. valam int a próbaidő kikötése.

Bár a jogszabály szerint a dolgozó a munkaszerződés megkötését követő napon kö­teles m unkába állni, a felek éttől a rendelkezéstől meg­egyezéssel eltérhetnek. A pa­ragrafusok nem rendelkeznek arról, hogy a munkaszerződés megkötése és a dolgozó mun­kába lépése között mennyi le­hat a leghosszabb időtartam. Korlát — ha nem is jogi kor­lát —: mégis v an : a m unkavál­laló érdeke, hogy m inél előbb tisztességes megélhetési for­rásra tegyen szert.

A dolgozó és a vállalat ab­ban is megállapodhat, hogy legfeljebb három hónapon be­lü l bárm elyikük azonnali ha­tállyal jogosult a munkavi­szony megszüntetésére. Ezt nevezik próbaidő-kikötésnek. A m unkavállaló érdekében azt tanácsoljuk, hogy a lehető­ség szerint hárítsa el a próba­idő-kikötésre szóló . ajánlatot. Ez ugyanis — ha átmenetileg

is — bizonyos mértékig inga­taggá teszi a dolgozó jogi hely­zetét. Látszólag előnyös vi­szont, ha a szabadult elítélt kezdeményezi a próbaidő kikö­tését, hiszen szabaddá teheti m agába nemikívánatos jogi kö­teléktől. Ám éppen ez az, am it veszélyesnek érzünk az egykori elítéltek társadalm i beilleszkedése szempontjából.

Mi tehát a helyes eljárás? A munkavállaló ne a munka- szerződéstől való szabadulás lehetőségét biztosítsa, hanem tárgrjilagos és körültekintő módon egy tartós jogviszony alapjait rakja le a munkaszer­ződésben.

Mint egyenrangú tárgyalófelek

M ár az előbbiekből is k itű ­nik, hogy a vállalat és a dolgo­zó egy sor kérdésben egyen­rangú tárgyaló fél. Ez azit je ­lenti, hogy bizonyos kérdések­ben a felek csak közös bele­egyezéssel alakíthatják ki a közöttük levő jogviszonyt. így pl. a Munka Törvénykönyvé­nek 24. §-a kimondja, hogy a vállalat és a dolgozó a m unka- szerződést általában csak kö­zös megegyezéssel módosíthat­ja. A vállalat akkor térhet el pl. a munkaszerződéstől egy­oldalúan, ha a vállalatnál a bérrendszer vagy a bérform a megváltozik; ilyenkor a dolgo­zó személyi átlagbérét módo­síthatja. Az egyoldalú módo­sítás további — kivételes — eseteiben a vállalat csupán a dolgozó érdekében rendelkezhet egyoldalúan, de ilyenkor is a dolgozó kérelm e alapján. (Pl. a terhesség negyedik hónapjá­tól a terhes nő * áthelyezése egészségügyi szempontból megfelélő munkakörbe.) '

Nemcsak a szerződés megkö­tésében és módosításában ju t fontos szerephez mindkét fél akarata, hanem a m unkavi­szony megszüntetésében is. A vállalat és a dolgozó ugyanis bárm ikor m egállapodhat ab­ban, hogy jogi kapcsolatát fel­számolja.

Amikor egyedül a vállalat dönt

M indenfajta munkahelyi kollektívára, a szocialista nagyüzemek belső viszonyaira azonban fokozottan is érvé­nyes az a megállapítás, hogy a kollektíva keretei között fo­lyó munka túlnő jelentőségé­ben az adott üzem, gyár válla­la t keretein. Minden, ami ott történik, valami módon társa­dalmi érdekű és társadalm ilag értékelhető. S ha így áll a do­log, a jogalkotó nem bízhat mindent a m unkáltató és a m unkavállaló közötti megálla­podásra, hanem a társadalom érdekében többletjogokat (és többletkötelezettségeket) ruház arra a szervezetre, amely m ű­ködteti, irányítja, egységbe rendezi a term elő kollektívát: a vállalatra.

A vállalat általában kétféle esetben áll fölérendeltségi v i­szonyban dolgozójával: a m un­ka megszervezése és a fele­lősségre vonás terén.

A m unka megszervezésének jogi eszköze a vállalat veze­tőit megillető utasítási jog. Az utasítási jog körében külön tárgyalhatnánk azt is, hogy mikor' jogszerű a vállalat ré~

.széről/adott utasítás. (Pl. hogy kinek milyen körben van u ta­sítási joga.)

Le kell azonban szögezni, hogy a dolgozó az utasítás ki­adásakor nem jogosult a m un­kahelyi vezető rendelkezésé­nek bírálatára (megfelelő for­mában ezt pl. term elési ta ­nácskozáson megteheti), az utasítás jogszerűségét a dolgo­zó általában nem vizsgálhatja. A munkahelyi vezetőt ugyan­is felettesei, nem pedig a be­osztottai ellenőrzik.

A dolgozók oldaláról szem­lélve a problémát, fontosabb az, hogy — kivételesen —• m i­kor tagadható meg a kapott utasítás végrehajtása. A tör­vény az utasítás végrehajtása megtagadásának két esetét is­

meri. Az egyik esetben a dol­gozó érdekeinek, a m ásik eset­ben a társadalom érdekeinek a védelmét szolgálja a kivéte­les szabály. A .'dolgozó csak akkor tagadhatja meg az uta­sítás végrehajtását, ha annak teljesítésével saját egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, vagy ha az utasítás az érdekeit vé­dő jogszabályba ütközik. (Pl. az építésvezető a biztonsági berendezés mellőzésével köte­lezi beosztottját magasépítési munka elvégzésére.) A máso­dik esetben a dolgozó nemcsak jogosult, hanem kifejezetten köteles m egtagadni az utasítás teljesítését. A dolgozó akkor köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha ezzel bűncse­lekményt követne el. (Pl. ha a gépkocsivezető az utasítás vég­rehajtásával a közlekedés rendje elleni bűntettet követ­ne el.)

Elképzelhetők olyan esetek is, am ikor az utasítás jogelle­nes. de a dolgozó köteles azt végrehajtani. j (Mert érdekeit nem sérti, illetőleg az utasítás nem vonatkozik bűntett elkö­vetésére.) Ilyenkor a dolgozót nemcsak az utasítás végrehaj­tásának a kötelezettsége te rhe­li, hanem az is, hogy az utasí­tást adó személy fölöttesét a történtekről tájékoztassa.

A munkaszervezéssel szoro­san összefügg a vállalatnak az a joga, hogy a rendeltetését, célját vesztett munkajogvi­szonyt elhatározásával meg­szüntesse. A vállalati felmon­dás mögött ugyan sokféle ok húzódhat meg, de a leggyako­ribb ok a munkaszervezési természetű. így pl. ha a válla­lat létszámcsökkentést vagy át­szervezést hajt végre, meg­szüntetheti egyik-m ásik m un­kavállaló jogviszonyát. A vál­lalatot megillető felmondási jog gyakorlásában is föléren­deltségi viszonyba kerül a vál­la lat az érin tett dolgozóval. Rá kell azonban m utatni arra, hogy a dolgozót ugyancsak megilleti a vállalattal szem­ben ez a fölényhelyzet: a munkaviszony egyoldalú fel­m ondásának joga.

A m ásik lényeges terület, ahol a dolgozó a vállalattal szemben „alárendeltségi” v i­szonyba kerül; a felelősségre vonás. A felelősségre vonás terén elvileg nem szükségsze­rű, hogy a vállalat állapítsa meg a dolgozó fegyelmi vétsé­gét, károkozását, s alkalmazza vele szemben a törvényben előírt joghátrányokat. Annak, hogy ez mégis így van, alap­vetően az az oka, hogy a vál­lalati felelősségre vonás a gyors ügyintézés, valam int az alapos helyzetismeret előnyei­vel jár, s két évtizedes tapasz­talatok igazolják, hogy a vál­lalatok általában helyesen él­nek a felelősségre vonás jogi eszközeivel.

A törvényesség biztosítékaiM int láttuk, a munkajogvi­

szonynak azok az elemei, amelyek m indkét fél egyező akaratából keletkeznek, módo­sulnak vagy szűnnek meg, a dolgozó és a vállalat ellenőr­zése a la tt állnak. A dolgozó érdekeit a törvény különösen két vonatkozásban védi: ott, ahol a m unkáltató egyedül dönt, noha megállapodást ír elő a jogszabály, s ott, ahol a vállalatot egyedül illeti meg a döntés joga. Az esetleges sé­relem megelőzésének, illető­leg kiküszöbölésének jogi biz­tosítékaival : a szakszervezet­tel és a munkaügyi döntőbi­zottsággal külön cikkben fog­lalkozunk.

Dr. G. L.

A H eti H írad ó XV. é v fo ly am 39. szá m á b a n m e g je le n t k e re s z tre j t ­v é n y h e ly e s m e g fe jté se : N em t u ­d om , b o ld o g ság -e a sze re lem , de a le g b ű b á jo sa b b b o ld o g ta lan ság , a m i az e m b e rt é rh e ti.

K ö n y v ju ta lm a t n y e r te k : D abisL ászló e líté lt, B a la s s a g y a rm a t; Ig- lói Is tv á n e líté lt, S á to ra l ja ú jh e ly ; M ókus S á n d o r e líté lt , S o p ro n k ő ­h id a ; R o sta J ó z se fn é e líté lt, K alo­c sa ; V ígh S z ilá rd e l i t a t , M ária - n o sz tra .

Mi rezei célhoz?Egy em ber élete során sok­

szor halad olyan úton, melyen a buktatók sora akadályozza előrehaladását. Ha ésszerűen gondolkodik, új u ta t keres, el­kerüli a buktatókat. Előfor­dulhat azonban, hogy nem jól választja meg az utat, s a buktatónál elesik. Előfordul, hogy az ember vét a társadal­mi együttélés szabályai, a tá r­sadalom törvényei ellen, hogy rendelkezzék annyi önkritiká­val, am ennyivel fel tudja m érni cselekedének súlyát, s így el kell ju tn ia ahhoz, hogy cselekményéért vállalja a kö­vetkezményeket.

Vannak azonban olyan em­berek, akik sokszor „téved­nek”, nem kerülik el a rossz utat, hanem gyakran és rend­szeresen a buktatókkal tele­tűzdelt úton járnak. Ennek term észetszerű következmé­nye, hogy kisebb vagy, na­gyobb m értékben m egsértik a társadalom törvényeit, össze­ütközésbe kerülnek vele ' és em bertársaikkal. E cselekede­tek veszélyeztetik a társada­lom érdekeit, ezért a társada­lom megfelelő védelmi szer­vei ú tján megkísérli az ilyen em berek helyes ú tra vezetését. A társadalom érdekvédelmi tevékenysége azonban önma­gában nem elegendő. Szükség van a vétők önkritikájára is, melyből megszülethet az elha­tározás á jó út m egválasztásá­ra. Azokból azonban, akik visszaesőén, rendszeresen a rossz u ta t járják , rendszerint hiányzik az önkritika.

Amikor ezek az elkövetett cselekményért büntetés-vég­rehajtási intézetbe kerülnek, nem szállnak magukba, nem elemzik a társadalom ra káros tevékenységüket, hanem egy­részt másokat okolnak azért, hogy lidekerülték, másrészt azon törik a fejüket: hogyan lehetne kibújni a felelőségre vonás alól. S ha m ást nem ta ­lálnak, sa já t egészségük ellen különböző cselekményeket kö­vetnek el, ezzel korábbi bűn- cselekményüket újabb bünte­tendő cselekménnyel tetézik.

A m agatartási szabályzat előírja, hogy önmaga ellen senki nem követhet el egész- ségrontó, öncsonkító tevé­kenységet, m ert ez büntetendő cselekmény. Mégis vannak olyanok, akik ezt az u ta t vá­lasztják, s ezzel keresnek k i­u ta t a felelőségre . vonás alól. Nem gondolnak arra, hogy te­vékenységükkel sa já t egészsé­güket veszélyeztetik, s több embernek, zárkatársaiknak, felügyelőknek, orvosnak okoz­nak sok gondot, problémát. Nem veszik figyelembe, hogy a büntetés letöltése után eset­leg hátrányos egészségi álla­pottal kell megkezdeni az új életet, vagy örök időre nyo­morékká teszik magukat.

Vannak olyanok is, akik be­tegségre utaló panaszokkal je ­lentkeznek orvosi vizsgálatra, hogy azonnal kórházba kerül­jenek, mások egyik napról a m ásikra „elmebetegekké” vál­nak, akik sem m iről sem tud­nak. Ezt természetesen azért teszik, hogy a bíróság az "íté­lethozatalnál. ezt. a „beteg el­m eállapotot” vegye figyelem­be, vagy azért, hogy ezzel ha­logassák a soron következő tá r­gyalás időpontját.

Szólni kell ezekről a jelen­ségekről, m ert a letartóztatot­tak csak nevetnek az ilyen eseményeken, és jó „heccként” kezelik. Szólni kell róla, m ert nevetés közben nem gondol­nak arra, hogy az ilyen ese­mények komoly gondot okoz­nak, esetleg éppen egy beteg em bertől vonják el a gyógy­szert, vagy a gyógyításra hi­vatott orvos idejét, figyelmét, türelmét, energiáját. Sőt, a rra is gondolni kell, hogy egy szi­m uláns az orvos előtt eljátsz- sza a valóban beteg emberek iránti bizalm at is s lehet, hpgy ezzel egy most még nevető embernek okoz m ajd kelle­metlenséget.

Azt kell világosan látni, hogy az ilyen cselekmények felelőtlenségre vallanak, am e­lyért vállalni kell a következ­ményeket. A legjobb term é­szetesen el sem követni a helytelen cselekedetet, de ha m ár megtörtént, a legcélrave­zetőbb minél előbb becsület­tel letölteni a kiszabott fe­gyelmi fenyítést, hogy a sza­baduló majd nyugodt lelkiis­merettel, egészségesen kezd­hessen új életet, és a becsüle­tesen élők helyes, egyenes ú t­já t járja, s kerülje az újabb buktatókat Cs. F.

A tervteljesítés segítői és hátráltatói a Kalocsai

Konfekcióipari Vállalatnál— SZIGORÚAN VESSZÜK

A TERVET. Annyira ütem terv szerint megy minden, ahogy elő van írva — m ondták a konfekcióüzemfcen az illetéke­sek. ,

Dicsérték a más üzemekben működő részlegeiket is, külö­nösen a kecskeméti üzemegy­ség eredm ényeit emelték ki. Hangsúlyozták:

— Jelenleg a feladatok meg­oldása itt, Kalocsán sincs ve­szélyben, bár egy ilyen — a változó divathoz és ízléshez alkalmazkodni kénytelen — konfekcióüzemnek a fél sze­m ét term elés közben is állan­dóan a piacon kell ta rtam a; Kell-e az, am ire a piac előző­leg bíztatott. S annyi kell-e belőle, ■ am ennyire a megren­delő az igényét bejelentette?

Az itt dolgozó elítéltek egyi- ke-m ásika talán nem is tud ­ja, mennyire közhasznú m un­kát végez.

A nnyit tudnak valam eny- nyien, hogy teljesítm énybér­ben dolgoznak, és csoportbér­ben elszámolva kap ják a fize­tésüket. Minőségi bért — bi­zonyos feltételek teljesítése után — havonta számolnak el az arra érdemeseknek.

Egy-egy . célfeladatra ne­gyedévenként jutalom címén célprémiumot kaphatnak azok, akiknek m unkája minőségé­ben és mennyiségbén megfelelt a követelményeknek. Persze, a negyedéves célprémium oda­ítélésénél az előbbiek m ellett a kifogástalan m agatartás is követelmény. Aki e hárm as követelménynek nem felelt meg, nem szám íthat jutalom ­ra.

— a z „A” m ű s z a k e l ­ít é l t DOLGOZÖI közül az év második negyedévében negyvenhatan részesültek ju ­talomban. Személyenként száz- és háromszáz forint közötti. összeget kaptak.

.—s A ju talm ázottakat m int á tervteljesítés segítőit em lítet­ték.

— És a hátráltatók? — kér­deztük.

A válasz nehezen fogalmazó­dott meg. Körülbelül így hang­zott:

— Évről évre komoly ered­ményeket érünik e l . . . Hogy ezt az eredm ényt sokszor m i­lyen személyekkel kényszerü­lünk m ego ldan i!...

És mondták a p an asz t. . . Sok szó esett a fluktuációról, az idős, a beteg elítéltekről, a rövidebb idős, a dolgozni nem szerető fiatalabbakról, a hoz­zá nem értők betanításának problémáiról.

A felsorolt nehézségek, em ­berig gyarlóságok ellenére év­ről évre szép eredm ényeket ér el a vállalat. Az itt dolgozó szabadságvesztésre íté lt nők többsége derekasan igyekszik.

Feltettük ezt a kérdést is:— h a n y a g o k , m u n k a -

HALOGATÖK, MUNKAMEG­TAGADÓK vannak-e Kalo­csán?

— Sajnos vannak. Még saj­nálatosabb, hogy egyiküktől- m ásikuktól korábbi m agatar­tásuk alapján nem ezt várnák a vállalat vezetői, de elíté lt­társaik sem, akik, ha tőlük

függne, az ilyenekkel szemben a szokásos húsz nap szigorí­tottnál is szigorúbb büntetést vezetnének be . . .

— Először húsz. Másodszor húsz; negyven, a további; hat­van . . .

Gyöngyösiné a századik na­pot tölti egymás után . . . Saj­nos, olyanok is meggondolat­lanságra vetem ednek olykor, akik jól értik a m unka minden fortélyát, akik a legmagasabb órabérrel dicsekedhetnének.

— Például?— JAKAB JÁNOSNÉ el­

ítélt. Korábban m int Szalag- vezető is példásan megállta a helyét. Aztán megbokrosodott. Le kellett váltani.

— Mit tett?— Nem tarto tta be a tech­

nológiai utasításokat, majd m egtagadta a munkát.

Megtudtuk, hogy a törzstan- folyamot végzők — itt dolgo­zott Jalcabné is — sorszámozva kapják a szabványméreteket. Például a kabát u jját, zsebe- zett elejét stb. Mielőtt ezeket összeállítanák, meg kell győ- ződniök róla, hogy az u jja a megfelelő testhez tartozik-e? Jakabrién valam i nemtörő­dömség vett erőt. Nem figyelt, s a különböző számú és színű szabványtesteket összekeverve varrta össze. Figyelmeztették: szedje szét, és varrja ú jra ren­desen, különben leosztályoz­zák a m unkadarabot, és fe­gyelmit kap.

Jakabné arra hivatkozott, hogy föntről az előkészítők öíszekeverve szállították neki a szabványtesteket. . . Nem volt hajlandó szétszedni, s rendesen elkészíteni a m un­kadarabot, megtagadta a mun­kát.

Természetesen súlyos fe­gyelmi büntetést érdemelt, m ár csak azért is, m ert a ren­detlenül kapott m unkadarabot nem adta vissza, hanem to ­vább rontotta.

Ugyancsak a jobbak között van — ha dolgozik —

GYURJCSKA BALINTNé ! Ró­la ez a vélemény:

— Kitűnő gépes lehetne, a legmagasabb fizetést s a leg­több kedvezményt elérhetné, ha egy kicsit komolyabban gondolkodna. Korábban ter­melési értekezleten is szóvá tették ezt a kettősségét; hogy egy ügyes,. többre képes asz- szonynak nem lenne szabad felelőtlenkednié.

Súlyosabbak az olyanok vét­ségei, akik a m unka serkentői lehetnének, de meggondolat­lanságuk folytán időnként a kedvezmények elvonását, a fe­gyelmi büntetést kockáztatva a könnyelműségből m utatnak példát. A fenti problém ák el­lenére a tervet a vállalat mégis^ teljesíti. A felelőtlen személyek könnyelműsége nem boríthatja fel az üzemet, nem befolyásolhatja a globális programot. Annál több kárt tesznek a kis közösségnek, a szalagnak, a munkacsoportnak. Az ilyen felélőtlen személyek azon túl, hogy önmaguknak ártanak, a társa ik ellen is — mind anyagilag, mind erköl­csileg — vétenek.

(sz. g.)

MÁRIANOSZTRA, Puskás János elítélt: „A két folyó” cí­mű, szokatlanul hosszúra nyúlt írásban meglehetősen kevered­nek az események. Egy ilyen t<rma feldolgozása nagyobb kö­rültekintést igényel, még in ­kább akkor, ha hiteles az e l­mondott történet. Erről célsze­rűbb lenne személyesen be­szélgetni, am elyre sor kerül.

Jászi Pál elítélt: „Viharos n3pok” című írását rövidítve közölni, fogjuk. Kérjük, hogy tömörebben dolgozzon fel ilyen témákat. Továbbra is várjuk tanulságos tudósításait.

FŐVÁROSI KÖZPONTI BV. INTÉZET: M edziborvszky Ist­ván elítélt Ross? álom volt című _ írása erőltetett, nem meggyőző. Bonyolult a szerke­

zete is. A tém át egyszerűbben kellene feldolgozni. A Gumi- sakkot a közlésre várók közé soroltuk.

Szentjóbi Gyula elítélt: K ék m adár c. írását nem ta rtjuk közlésre alkalm asnak. Ami a Felhívás című írását illeti, úgy látszik, rosszul értelmezte a közleményt. A közleomény-

' ben olyan novellákra u taltunk elsősorban, m int pl. .a néhány héttel^ ezelőtt megjelent Tóth László^ e líté lt: Hullámok hátán című írása. A korábban meg­jelent versek között nagyon kevés volt a tartalm ilag és formailag hibátlan.

Többek kérésével kapcsolat­ban közöljük: Kéziratokat nem orzünk meg, és nem küldünk vissza.

1971. OKTÖBEK 16.

^ssssssssrfsy/sssssssss*ssssss^ssAfsssssssjysysssyyrssssssssY;'//-ssssssssssssssssssss¿:

Ő S S Z E LHull a fáról már a levél, A szántáson varjúsereg, Kergetőzik vele a szél. Valamennyi így kesereg:Dér rakodik fűre, fára, Hová lett a gondtalan nyár?Mint ősz hajszál a nagyapákra. Szomorúan mondják, kár!

A szorgalom jutalma

Felhős az ég körös-körül, Vadlúd-csapat búsan röpül. Őszi eső hullik éppen,Égi bánat könnyeképpen.

A karbantartás, a felújítás a kisebb bv-intézetekben is ál-

A szellő is más dalt lehel, | landó feladat. A m unkálatok- Ha a szép nyár búcsúzik el. ^ bán részt vevő kőművesek, la ­tigy nézem az elmúlását, $ katosok, asztalosok — és m in- Mint más tűnő ifjúságát. i> den foglalkoztatott — tanúb i­

zonyságát adhatják szorgal-

KI VOLT A HIBÁS?elítélt

Akaratgyőzelem

— Soha nem felejtem el azt a napot, amikor először fog­tam kezembe kapát — mon­dotta. — Pesti lány vagyok, nem végeztem mezőgazdasági munkát, felszolgáló voltam a vendéglátóiparban, később ad­minisztrátor. A közös brigád­ba osztottak be. Az első he­tekben az hittem, leszakad a derekam. A m unka végeztével a körletben félrehúzódva, a fáradtságtól kimerülve, zokog­tam. Nagyon nehéz, keserves időszak volt. A zárkatársak gúnyoltak, mások azt taná­csolták, tagadjam meg a m un­kát. Talán jobb le tt volna a

tem, úgy éreztem, összecsap­tak a hullámok a fejem felett. Minden összejött. . . Van azonban egy mondás: Jobb későn, m int soha. A történte­ken változtatni m ár nem le­het, de úgy érzem, még van elég erőm ahhoz, hogy szaba­dulásom után rendbe hozzam az életemet. Nem kergetek ál­mokat. Reálisan gondolko­zom, nőm úgy, m int egykor, amikor a bűncselekményemet elkövettem . . . írtam az egyik vállalatnak, ahol szeretnék él­helyezkedni. Kedvező választ kaptam. M int betanított m un­kást fognak alkalmazni, de

Társai

ratgyengcsége volt az ok.Ő is így felelhet a címbeli kérdésre: „Én . . . csak én”.

És az az elité it m iért került vissza, aki nemrégen szaba-

fegyelmi zárkán, de tisztában lehetőség lesz arra is, hogyvoltam a következményekkel. Jól megjegyeztem a bíró úr szavát, am ikor kihirdette az ítéletet: „Negyed feltételeskedvezményben részesülhet” — m ajd hangsúlyozta, hogy ennek a megadása a szabad­ságvesztés ideje a la tt tanúsí­to tt magatartásom tól függ. Nyolc hónapot jelentett a fel­tételes kedvezmény. Amikor elfogott a gyengeség, mindig e r r e . gondoltam. Nyolc hónap­pal korábban szabadulhatok, ha erős leszek, ha nem enge­dem eluralkodni magamon a fásultságot. Az időjárás vi­szontagságai sokszor próbára tették akaraterőm et. Rettene­tes volt a hidegben szedni a fagyos földből a répát. Hely­zetemet nehezítette, hogy a családommal való kapcsolat is megszakadt. Élettársam elein­te még eljött a beszélőre, ké­sőbb a levelekre sem vála­szolt. Anyám a történtek után hallani sem akart rólam.

Zsákutca ?

szakmát tanuljak. A lakás­problémám is megoldódott azzal, hogy helyreállt a kap­csolat édesanyámmal. Hozzá költözöm.

Negyedkedvezmény

Ez a beszélgetés két eszten­dővel ezelőtt zajlott le. Felve­tődik a kérdés, hogy a kezdeti nehézségek után hogyan a la­kult a huszokét esztendős fia-_ talasszony további'sorsa, hely­zete? Erről m ár nevelője szólt:

— Láttuk vívódását és aka­raterejét, amellyel minden áron ú rrá akart lenni nehéz helyzetén. Beszélgetéseink so­rán őszintén elmondta sorsát; így lehetővé vált, hogy segít­sünk rajta.

— Mit tettek?— írtunk az édesanyjának.

Közöltük vele, hogy lánya rendkívül fegyelmezetten vi­selkedik, m unkáját példásan végzi. Megbánta bűncselek­ményét, és az a szándéka, hogy meggondolatlanságát jó­vá teszi. Ehhez azonban szük­séges, hogy a megszakadt kap­csolatot helyreállítsa édesany­ja is.

— Milyen eredménnyel járt ez? — fordultunk a fiatal nő­höz.

— Rövidesen megérkezett a válasz. Édesanyám örült, hogy magatartásomról, munkámról kedvezően írt a nevelőm. Megbocsátásról még nem le­het beszélni, hiszen sok szo­morúságot, szégyent okoztam, de az értesítésből a rra követ­keztetett, hogy a jóra vezető úton megtettem m ár az első lépéseket.

— Élettársával hat évig élt együtt. Mit tud róla?

— A kapcsolat megszakadt, elhagyott. Túltettem magam ezen is. A gyerekünket édes­anyám neveli; m int levelében írja, a gyerek is nagyon vár­ja, hogy hazamenjek.

— Az a lényeg, hogy : zsákutcából sikerült kikerül­nie. Hogyan lá tja a jövőt?

— Amikor börtönbe kerül-

— Milyen, érzéssel m ent a feltételes kedvezmény tárgya­lására?

— K ét év a la tt egyetlen fe­gyelmi fenyítésem sem volt, ennek' ellenére izgultam. Nem is gondoltam, hogy ennyire számít a feltételes elbírálás­nál a nevelői vélemény. A bí­ró ú r azt mondta, hogy az ed­digi magatartásom , munkám alapján bízik abban, hogy megállóm a helyemet, szakí­tok a bűnözéssel. Nagyon jól esetit a bizalom, és az is öröm­mel töltött el, hogy sikerül ki­tűzött célomat valóra válta­ni.

— Néhány nap, és ismét szabad ember lesz.

— Nagy tanulság volt szá­momra ez a büntetés. Szinte el sem akarom hinni, hogy rö- yid idő m úlva a családomnál lehetek.

—Zimm—

dicséretes teljesítm ényt nyújtó, jutalom ra 'javasolt elítéltek névsorát készítette.

— Téglás Árpád elítélt Is­m ét megérdemli a jutalm at — hangzott a javaslat; Ebben ki­fejezésre ju to tt az is, hogy Téglás nem először szerepel a jutalom ra javasoltalt listáján,

— H ibátlanul és gyorsan el­végezte az asztalosmunkát.

— K int is jó m ester hírében állt. Kár, hogy iszik. Ha nem iszik, nincs vele semmi baj.

— Bernt még sosem voült ve­le probléma.

Felterjesztés előtt alaposan m egtárgyalják a javaslatot. Egy-egy személynél elidőznek, mérlegelnek.

Pásztor Árpád elítéltet fe­nyítése eltörlésére javasolták.

Korábban egy vétségért ki­étkezési összeg csökkentésével fenyítették. M agatartása azóta azt m utatja, hogy a fenyítés elérte célját. •

Vem yik Jánots elítéltet nem javasolták.

Vemyik, m in t kőműves k i­fogástalan m unkát végez ugyan, de a m agatartásáról m ár nem mondható el ugyan­ez. Ezért nemegyszer kellett m ár fegyelmileg felelősségre vonni. Különösen a körletén, a zárkában nem b ír magával. Em iatt fenyítették m ár szigo­rú megrovással és levélelvo­nással.

A jutalmazási javaslat elké­szítését m indig alapos elemző munka, körültekintő mérlege­lés előzi meg.

Csak azok az elítéltek szá­m íthatnak jutalom ra — soron kívüli csomag-, . levélkedvez­ményre, beszélő hosszabbítás­ra, pénzjutalom ra stb. —, akik kifogástalan minőségű, szor­galmas m unkájuk m ellett nem feledkeznek meg a kötelező m agatartási szabályokról sem.

elítélt m ár a büntetés ideje a latt biztosítsa leendő m unka­helyét, és megoldhassa egyéb problémáit, hogy viszonylag a legkisebb zökkenővel indul­hasson el a szabad élet útján.

kiszabott. Az új ítéletből m ár csak negyed feltételest kapha­to tt v o ln a . . . Nem tévedés a feltételes mód. A negyed fel­tételes m ár esedékes le tt vol-

(Tudósítónktól) M int jól képzett szakembert, kételkedőket. KosibaÉzt a napot minden elítélt szívesen fogadták. Szépen is valóban ú jra itt van.

nagyon számon tartja . É rt- keresett. Önálló főbérleti la- M iért kerü lt vissza? hető, hiszen, a szabadulás dá- kása van. Édesanyja — akivel ezt a dalt dúdolták: túrna a büntetés végét és a a börtönből a kapcsolatot ta r- „Óh, m ister alkohol, itt szabad élet kezdetét jelenti, tó ttá — szeretettel fogadta, vagy m ár m eg in t. . . ”Vannak, akik különféle naptá- segítette élete újrakezdésé- Valóban, a túlzott alkohol­rakat csinálnak, hogy mindig b e n . . . Hányán örülnének, ha fogyasztás és a saját aka- lássák, hány nap van még ilyen rendezett körülmények „addig”. Hallottam olyan erő- között kezdhetnék újra a sza- seh leegyszerűsített számolást bad életet! is, hogy a „megkezdett hónap Ö mégis csak rövid ideig él- m ár nem számít, és az sem, vezte. É rthetetlen és megma- amelyikben szabadulok”. Ha gyarázhatatlan ez, hiszen m in- dúlt harm ad kedvezménnyel? emögött van is egy kis ön- den lehetősége — az átlagos- Édesapja várta vissza, hogy tá- ámítáSj a szándék nyilván- nál jobban — adva volt. Mi masza legyen öreg napjaiban, való: egyre közelebbnek érzi volt az az ok, am ely ism ét a Ö azonban nem volt hajlandó a szabadulás napját. bukáshoz vezetett? Keresem, ap ja tanácsait megfogadni.

A hónapok, a napok számo- kutatom ezt az okot, és lassan „Idegesítette” az apai intelem, lása érthető, de csak formális képpé állnak össze a mozaik- Mi lett az eredm ény? A felté- készülődés a szabadságra. A lapok. A rendezett körűim é- teles ideje a la tt elkövetett szabályok módot és lehetősé- nyéknél, a nyugodt,' békés újabb bűncselekmény. Az ille- get adnak arra, hogy minden életnél erősebb/ volt az ital, tékes bíróság természetesen

m int az otthon hívó szava. m egszüntette a feltételes sza- Mint annyiszor, most Is a badságot. és újabb ítéletet is gyenge akaraterő és az al­

kohol okozta a bukást, így követte el a bűncselek­ményt, és az alig megízlelt

Sajnos, vannak olyanok, akik szabadságot igy vesztette el. egy kézlegyintéssel intézik el Most m ár bánja, hogy így na. A bíró azonban •— az inté- az állás biztosítását. „Majd . történt, de késő a bánat. Most zeti tanács véleménye alapján k in t . . . ” — mondják. Sok fo- ismét terveket sző, és szilárd — a negyed feltételest eluta- gadkozásnak is tanúi a neve- az elhatározása, hogy nem sította, m ert ez az em ber a lök. Szép elképzelések, tervek, iszik, elkerüli a rossz társasé- büntetés ideje a la tt megsér- ígéretek hangzanak el. De ha got. Tudja, hogy a címben fel- te tte a m agatartási szabályo-

te tt kérdésre: Ki volt a hibás? kát, és a fenyítés m ellett — csak egyes szám első sze- m unkájából is le kellett vál- mélybe felelhet: „Én”. tani.

Ezt m ondta meg őszintén az Az ilyen eseteket látva, édesanyjának is a beszélőn, és hallva mindig felm erül ben- megfogadta, erős lesz a szaba- nem — és minden nevelőben dulása után. K icsit hitetlen- — a kérdés: M iért?

egy korábban szabadult em ber kedve, szomorúan csóválta fe- Mi az oka annak, hogyéletének helyrehozataláról hoz jé t az édesanyja, ami érthető, egyesek saját maguknakh írt a posta. Amilyen öröm az de szavaiból mégis a bíztatás, ellenségei?ilyen hír, olyan lehangoló és a szeretet csendült ki. Várja, Ez az elítélt is csak azt mond- érthetetlen, ha ism ét itt, a segíteni fogja ismét a fiát. Jó hatja a címbeli kérdésre: „Én börtönben találkozom egy-egy volna m ár végre mosolyt fa- vagyok az oka m indennek”, korábban szabadulttal. Az kasztani az édesanya arcán, Kiss István elítélt esetében utóbbiakról szeretnék most ír- egyrészt m ert megérdemli, is (1968. október 15-én szaba-

esetből sokan másrészt, m ert az anyai mo- dú lt negyed feltételessel 13 soly az ő révbe ju to tt életét éves ítéletből) az alkohol erő­tükrözné. v. sebb volt, m int a jóra kérő,

★ szeretettel figyelmeztető csa-A házi asztalosüzemben dől- lódi intelem, ö is visszake-

kat, meszelik a falakat. Szin- gozó elítéltek csendben hall- rült. Nem volt elég tanulságos te az egész építőbrigád bent gatják a reggeli kivonuláskor a hosszú szabadságvesztés, is­dolgozik az osztályokon. Egyik a névsorolvasást. Egy lehajto tt m ét visszavágyott? Ö is csak reggel — a nevelői irodába fejű elítélt áll a sorban. Ezen azt mondhatja, a cím kérdé- m enet — felfigyeltem egy a napon hallja — hosszabb sére: „Én vagyok az oka”,

(ügyes, gyors mozgású, seré- szünet után — ism ét a saját Ha az em lített eseteket — nyen dolgozó elítéltre. Szem- nevét. Pedig azzal a szándék- és sok más esetet — elemez- mel látható volt, hogy nem - kai szabadult, hogy többé nem zük, a rra a következtetésre csak érti, hanem szereti is a lá tja belülről a börtönt. A juthatunk, hogy a visszaesés szakmáját. Beidegződött, biz- szándék m ár akkor sem lehe- fő oka elsősorban m agában a tos mozdulatokkal végezte az te tt erős, m ert rövid egy hó- visszaesőben van. H iába hi- ajtók mázolását. Az arca is, a napig dolgozott. Hogy tartási vatkoznak egyesek külső kö- mozdulatai is ismerősnek tűnt. kötelezettségének ne tudjon rülm ényekre, nehézségekre, ez- Ezt az em bert m ár láttam va- eleget tenni, csak alkalm i zel csak el akarják terelni a

valahol, akkor ebben az eset­ben igazán helyénvaló a mon­dás:

„Minden ígéret annyit ér, amennyit megvalósítanak

belőle”.Őszinte örömet okoz, ha egy-

ni, m ert az okulhatnak.

Ezekben a napokban ta ta ­rozzák az intézet belső falait, a zárkákat. Ű jrafestik az ajtó-

g. sz.

lahol. Közelebb érve felismer- m unkát vállalt.tem benne az egyik jelítéltet, aki tavaly decemberben sza­badult intézetünkből. (1970. december 5-én szabadult, 14-én m ár újabb bűncselekményt követett el.)

Érdekelt a sorsa, az ok, amiért visszakerült,

figyelmet a fő okról: önma­gukról, sa ját akarat- és jel- lemgyengeséstikről.

Az életet újrakezdeni nem könnyű, de lehet és kell.

— Kosiba ismét itt van!— mondogatták egy napon a házi asztalosüzemben

dolgozó elítéltek.— A nem dolgozó osztályról a Szám talan példa bizonyítja napokban jö tt át. — Többen ezt. Az újrakezdés első és le s­nem is akarták elhinni a hírt, alapvetőbb feltétele az erős hiszen olyan szép tervekkel akarat, a k itartó munka, vagy

A szabadulása utáni ötödik vágott neki az életnek a lég- hogy a feltételest tárgyaló bíró napon egy építőipari vállalat- utóbbi szabaduláskor. Ez a szavait idézzem: „ . . . a helves nál a szakm ájában dolgozott, reggel azonban meggyőzte a életvezetés”. K. M. nevelő

J U B S T V E S Z É L Y B E N Ismerem a volt felesége- nem, a gyerek m iatt találkoz-

A z-z apával beszélgetek, de A z t m ondta az előbb:r j aggtuk, hadd olvassa nyu-akár akarom, akár O godtan végig a levelei érez magában annyi erőt, hogy beszélni. Ahogy m ellettem

met,— N em vonjuk kétségbe.

M ilyen asszonynak tartja?— Hajaj, erről jobb

nunk kell.— Hol van a többi gyereke?— Állam i intézetben is van

egy. K ettőt a nagymamáék ne­velnek.

— Ahány, annyifelé szór­v a . . .

— Így sikerült.— Juditot is állami in tézet­

be akarja juttatni?— Hogy akarnám?— Könnyen előfordulhat.

No persze, attól függ, hogy a jelenlegi helyén m ennyire biz­

gondoskodnék róla. A levél szerint egy nyugodt családban él, ha viszont az apjával vol­n a . . .

nem — egy négy-öt év körüli Judit édesapja. Közben figyel- gondoskodjék a gyermekéről, nem, a mostani férje m ellett kislányt látok magam előtt, tűk az arcát. Am ikor szinte Hogyan képzeli ezt el a jövő sem fog kitartani. Egyébként aki nem tehet arról, hogy két zizegett a papír — olyan ide- év júliusáig? Ha jól tudjuk, neki köszönhetem a mostani felnőtt ember — apa és anya ges lett —, már biztosak vol- 1972 júliusában szabadul. In- szabadságvesztés-büntetés íté- — most kígyót-békát kiabál tünk abban, m ilyen válaszra nen nehéz beleszólni a gyerek letemet. Nem igaz, hogy énegymásra, s hogy ő lett a köz- számíthat a feleség. Bár nem életébe, nehéz irányítani, segí- voltam goromba hozzá, amikorponti „téma" az elmúlt hetek- Judit az egyetlen kislánya az teni. az előző büntetésből szabadul-ben édesapja és édesanyja vi- elítéltnek — a negyedik gyere- .— Nem mostanra gondoltam tam. Sőt, úgy látszott, teljestájában. Egy nem várt levél ke — mégis egyértelműen je- az előbb, hanem a későbbi közöttünk az összhang, meg- _____ _ __ ____ _____ _szította fel az indulatot a lentette ki: időre. Most nem sokat tehetek, értjük egymást. Szó sem volt tosított a fejlődése, nyugalma,

szabadságvesztés-büntetést — Szó sem lehet arról, Hogy Sem m it. Esetleg a keresetem et arról, hogy elválunk. Hogy ké- egyszóval az olyan emberi kö- töltő apában. A volt feleség lemondjak Juditról. Nem és küldöm haza. sőbb m i történt vele, nem tu- rülmény, amelyben jól érziJudit sorsát szeretné rendez- nem. Judit az én kislányom, — Jól keres? dóm. Feljelentett, engem pe- magát a gyerek. A nnvi márisni, ezért arra kéri Judit édes- én akarok gondoskodni róla a -r- Nem mondhatom. A z is dig, m in t visszaesőt, letartóz- bizonyos: Juditnak most jobbapját: mondjon le a gyerekről, jövőben. És fogok is. Érzek jelentene valamit, am it küld- tatott a rendőrség. A mi kate- helye van, m intha az édesapjajáruljon hozzá ahhoz, hogy je- magamban ennyi erőt. Csak hetnék, ha kérné a gyerek góriánkkal már nem sokat te-lenlegi férje nevére írassa a jobb lehet a gyereknek is, ha édesanyja,. ketóriáznak. Sok a, börtön akislányt. Ez egyben azt is m a- van édesapja, m in t a mostoha , — Szóval nem fizet a gyerek hátunk mögött. Nem hiszem, gával hozná, hogy a jövőben mellett. Figyelemmel kísérhe- után. hogy eljárás indul ellenem, hasemmiféle gyermektartási tem m inden lépését, melléáll- — Nincs rá papír. Így aztán akkor lettem volna első bűn­igénnyel nem keresi meg, el- hatok, ha nehéz helyzetbe ke- a leiiltást törlesztem. tényes. Mit csináltam én?lenkező esetben . . . rül. Kihez fordulhat segítse- — S ha m ajd szabadul, hová Semmit. Szerintem szóra sem

Amolyan üzleti ajánlat ér- gért, ha nem az édesapjához? viszi a gyereket? érdemes. De a feleségemnekkezeit az édesanya részéről, s — Legaláb ennyi érvet a — Erzsébetre, a mostani adott igazat a bíróság. És mosta levéllel egyben ezt is tudó- felesége, a gyerm ek édesanyja élettársamhoz. ő kér engem, hogy m ondjak mondani. Ügy zárult a beszél-mására akarja hozni volt fér- is felsorakoztathat. Lány gye- — Szóval egyik helyen mos- le Juditról. Nem, szó sem le- getés: ne siesse el a döntést,jenek: ezzel az utolsó szál is rekről lévén szó, természetes, tohaapa, a másik helyen mos- hét róla! Mindig csak én le- alaposan gondoljon végig m in-kettészakad, ami még — lát- hogy az édesanya van előnyö- tohaanya. S ha majd a mos- gyek a jó, a megértő? Ö soha? dent, s a gyerm ek érdekeit f iszalag — egymáshoz kötötte sebb helyzetben. Lesznek tohaanya bánik rosszul a gye- Most az egyszer nem lessekőket. A feleség Judit érdeké- problémák, am elyeket az apá- rekkel? szamár. Ragaszkodom a gyéré­re hivatkozik. Szerinte: ha val nem tud megbeszélni a — Ez nem olyan asszony. kemhez, és magamnak követe-végképp elszakad az apjától, a lány. Elsősorban az édesanya- — És azt honnan tudja, hogy lem később is.jövőben nem kell az édesapja nak kell a gyerm ek bizalmasé- a mostohaapa „olyan" férfi? __ Vlavázzon n haran rncsrjelene, m últja — és ki tudja, mik lennie. Ilyenkor mi, apák Figyelmesebben olvassa csak ían(jcso^ ’ ym it hoz még a jövő — m iatt háttérbe szorulunk. Érthető. el a levelet! A z áll benne, hogyszégyenkeznie. — „Eddig se — A kkor sem adom a lányo- nagyon szépen, nyugodtan. — Nem haragszom én külö-törődhettél lányunk nevelésé- mát senki idegennek. Nem és csendesen élnek, és a férj nősebben senkire sem. Neki is re "Ju d it édesanyjára,vei. sorsával, legtöbbször bőr- nem! — erösködött egyre ha- örülne, ha Juditot a nevére elmondom, ezeket, ha még egy-tönben voltál. M int most is." tározottabban az apa, írathatná. szer találkozunk. Ha másért — K, — L —■

N *em volt szándékunkban rábeszélni az elítéltet ar­

ra, hogy mondjon le Juditról, a fentieket azonban el kellett

gyelembe véve döntsön. A ma­kacsság. a harag diktálta dön­tés csak Juditnak árthat. Ezt pedig akkor sem akarhattaegy édesapa, ha a negyedikvagy az ötödik szabadságvesz­tés-büntetését tölti, még ha úgy haragszik is volt feleségé-

1971. OKTÓBER 16. ^MÉEMMáElmaradt és

látogatások„Elég teher nekem á gyere­

ked a nyakamon — írta az egyik fiatalabb elítélt nőnek az édesanyja a látogatási érte­sítésre válaszu l.. . . Ehhez ha­sonló válaszokat, sajnos, sokan kapnak a kalocsai bv-imtézet- ben.

Kolompár Jánosné elítéltnek a következőt írták:

„Nem tudunk elmenni hoz­zád, m ert a férjed is bent van a kó rházban . . . ”

Persze, Kolom pám é jól tud­ja — mások is sejtik, hogy milyen „kórház”-ról van szó.

M ásoknak ennyi a válasz:„Nem m ehetünk, nincs pén­

zünk.”Major Éva elítéltnek — és

még néhány hozzá hasonlónak— így írtak :

„Nem megyünk hozzád"hiába küldted el az értesítést. Szégyelljük, már, hogy mindig odajárjunk téged látogatni.. . Nekünk sem m indegy.... ”

A fenti példák bizonyítják, hogy az otthoniak és az elítél­tek — különösfen a visszaesők— között a szakadék egyre mé­lyebb, egyre mélyül.

Papp Jolán elítélt a bírósá­gi tárgyalásokon rendszeresen kérte — és többnyire engedé­lyezték is neki —, hogy be­szélhessen a hozzátartozóival. Kérelmét azzal indokolta, hogy a soros beszélőre utazás a szű­kös körülmények között élő övéinek sok pénzbe kerül.

A fentiekre megjegyeztük:— Ha valaki rendesen vi-

selkedik, könnyebben része­sülhet engedményben.

— Nem mondhatni, hogy Papp Jolán valami rendes len­ne — hangzott a válasz. — Ugyanis minél többször fog-

e óznak vele, annál bekóp- ebb.

— M ire? Mire lehet itt be­képzelt? — A szépségére? A

— A kiküldött száznegyven értesítésre csupán kilencven- három látogató érkezett, Né­hányra a fentiekhez hasonló levélben, reagáltak, a többie­ket

Még egy levélre sem méltatták

a hozzátartozók.A m ásik nevelő még lahan-

golóbban nyilatkozott:— Száztiaenhét látogatási

értesítőt küldtem ki, több m int felét nem m éltatták figyelem­re. Ötvennégy elítélthez érke­zett meg a hozzátartozója.

A nevelési szolgálat vezetője a beszélőkön elhangzott véle­ményeket, állásfoglalásokat ecsetelte:

— Sajnos, a beszélők bizo­nyos hányadát nem lehet ered­ményesnek értékelni. Különö­sen a szigorított börtönfoko­zatosak kapcsolata sem m it­mondó. Ez derül ki az érkező levelekből, és ez derül ki lá ­togatás során a beszélgetésből. Különösen akkor feltűnő ez, amikor valakihez olyan hoz­zátartozó érkezik — és ez nem egy esetben előfordul —, aki korábban szabadságvesztés- büntetésre volt ítélve. Az ilyen sokszor azzal vigasztalja el­ítélt hozzátartozóját:

„M o st semmivel ne tö rőd j!"

Vigyázz magadra, ne törődj az otthonnal, csali m agaddal!”{

/— Kik adnak ilyen ostoba,

rossz tanácsokat?— Rovott m últú anya elítélt

lányának. Férj a feleségnek, feleség a férjnek .. .

— ... ?

Az egyik fiatalasszony el-fiatalságára? Az, okosságára? ítélthez például a férje jött. A

vt • ■ ' ' • >\ notírcJn ' £v1pty?ii/wi . ■ ó; t’o + q! oty» _— Ugyan!— Valóban nem lehet okos,

aki így, ilyen körülmények között.. .

— Gyakran' játssza a butát a nevelője előtt, hanem a zárkában ad ja a „tanácso­kat”. ..

H allgattuk a nevelők véle­ményét a fiatálabbakról, szor­galmasokról és felelőtlenekről. Ismét em lítették Major Évát:

— A családjában még van­nak, akik bíznak benne. Jön is időnként valaki hozzá, de az édesapja m ár nem ta rtja ér­demesnek arra, hogy megláto­gassa.

Ez érthető. Major 'Éva har­madszor van bent. Bűncselek­ményei : sikkasztás, csalás.

A példák hallatára m ár nem is csodálkozunk, am ikor az egyik nevelő azt mondja:

nevelő elmondta a fiatalom bernek, hogy baj van a fele­sége munkaszorgalmával. A férj ■— m int később kiderült, az asszony letartóztatása előtt pár nappal kötöttek házassá­got, s az asszonynak ham aro­san meg kellett kezdenie a börtönbüntetést kmk, ük és lo­pás m ia t t— érthetetlennek ta ­lálta a nevelő véleményét: „Hogyan? — háborgott —, én otthon nem engedtem dolgoz­ni, itt meg m unkára kötelez­nék?” — Persze, az ilyen „jó-a akaró” hozzátartozó egy-egy elítéltnek többet árt, m in t használ.

Bár most az elm aradt és a nyugtalanító látogatásokról ír­tunk, a kalocsai bv-intézetfoen is sokan vannak, akiknek kap­csolata rendezett, erőt, bizta­tást adó a jövőre nézve.

Sz. G.

N A R A N C S H É JNem nagyon igyekezett a

fuvarral. A z a kis nő, aki a szállítást irá;nyította, nagyon te tszett neki. Néhány forduló után már látta, hogy 5 sem közömbös a nőnek. Ekkor ha­tározta el: ha törik, ha sza­kad, valahogy o ttfelejti ma­gát a szig&ien. Tudta, hogy a nő is pesti, ha ő elhúzza az időt, ix nőnek is maradni kell.

A munkaidő öt óráig tartott. Ha nagyon siet, már fé l ötre végzett volna. Egyre lassítot­ta a fordulókat és egyre gyak­rabban mondta a 'nőnek, hogy m indez m iatta van. A nő úgy tett, m intha bosszankodna az időhúzás miatt. Különösebb el­lenvetést azonban nem tett. Ö meg úgy gondolta, az időhú­zásból kettős haszna származ­hat. Egyrészt m egfizetik a túlórát, másrészt a kis nőt is megkaparintja.

Fél nyolc volt, m ire végez­tek. Addigra a növel is odáig jutott, hogy m eghívta vacso­rára a közeli és a környéken híres csárdába. A hogy várta, ahogy számított rá, a nő nem utasította vissza a meghívást. M egegyeztek abban, hogy va­lamelyest rendbehozzák m a­gukat, m ert mégsem állíthat­nak be úgy a csárdába, m int az ágról szakadtak. A z már nem számított, hogy személy- kocsi helyett egy hattonnás ZIL-iel viszi a nőt a vendéglő elé. Ha nőrpl volt szó, nem is­m ert lehetetlent, és nem riadt vissza semmitől. Nem számí­to tt a szándékosan elhúzott idő, a m ellékutak, az elfo­gyasztott ital siem volt akadá­lya, hogy a vo'án m ellé üljön. Sem m i sem számított. Egyre csak az elérendő cél lebegett szeme előtt. És az, hogy olyan széles ülése van annak a nagy dög au tónak . . .

A z este kitűnőnek ígérke­zett. Jó étvággyal elfogyasz­tottak egy-egy adag rántott .pontyot, m ajd m egittok egy üveg, bort. Később az este örömére pezsgőt is bontottak. Valami kaján elégedettséget érzett a görbe ú t miatt. Tud­ta, hogy az ital megteszi a hatását. Lassan, de biztosan megérik a gyüm ö1cs, és akkor lepottyan. Csak a kezét kell tartani, hogy elkapja.

Ejfél felé azt is tudta, hogy a szigetről már csak egy he­lyen van kijárat. A kom p már nem jár, csak a hídon tud k i­ju tn i a várasba vezető útra. A z pedig jó nagy kerülő. Számtalan alkalma lesz terve tnegva1 ásításához.

Éjfélkor szedelőzködni kezd­tek. A nő is virágos hangulat­ban szállt fe l a hatalmas ko­csira. M int egy harckocsi, úgy indult meg a behemót jószág. Nagy ‘lódulással fordult el a csárda e'ó'í. A z elhagyott úton

majdnem száz kilométerre fe l­gyorsított. A nő élvezte a se­bességet . . . Rövid idő m úlva lassan, észrevétlenül fékezett. Közben körül-körülnézett, hol tudna megállni az út mellett, olyan helyen, ahol kevésbé feltűnő. A nő csak azt vette észre, hogy m ár állnak. Csend és az éjszaka vette körül őket. Átölelte. A nő nem tiltako­zott . . .

Jókedvűen indította újra a kocsit. Óvatosan vezetett a he- pe-hupás úton, m ajd hatalmas lendülettel kivágódott a fővá­ros felé vezető országúira. Hangosan nevetgélve, éne­kelve, a nő karjával a nyaká­ban markolta a volánt. A z or­szágút néptelen volt. Nyugod­tan, de figyelm etlenül veze­tett. A m ikor Budapest határá­ba ért, akkor n 'z e t t jobban körül. A főváros is csendes volt, csak az éjszakai villam o­sok csörömpöltek. A nőcske el­elszunnyadt, rá-rádőtt a vál­lára. Ó sem mondhatta ma­gát túlságosan frissnek. V i­szont ébren tartotta az, hogy m inden a terv szerint sike­rült. Ezt a kis kiruccanást is legalizálni tudta, sőt fizetést kapott érte. Magában diadal­masan mosolygott ügyessé­gén, leleményességén.

A z Árpád-hídon hajtott ke­resztül. Nem messze előtte a villamos haladt. A gépkocsi- vezetők szokásos reflexével lassított a villamos m ellett. Ez volt a szerencséje. M ert vá­ratlanul csak egy tast villa­nását látta, am int kizuhant a villamosból. R ém ülten féke­zett. Megállt. Ponlosan a ke­rekek előtt tápászkodott fe l egy hosszú hajú gyerek. A villamos is csikorogva féke ­zett. A vezető leugrott meg­nézni, m i történt. Kiderült, hogy a fiú kiesett a villam os­ból, de nem történt semm i baja.

Gyorsan fe l is kapaszkodott a kocsiba. Igyekeztek mielőbb eltűnni a helyszínről, m ielőtt egy rendőr is érdeklődne a történtekről. Tudta jól, hogy sok m inden van a fü le mö­gött. A feketefuvar, a kiruc­canás, az ittas vezetés, a tú l­óra jogtalan elszámolása. És éppen akkor, am ikor azon tű ­nődött, hogy m inden jól si­került ezen az éjszakán, ak­kor csúszott be kis híján a baj. Megizzadt a gondolattól, ha eszébe jutott, ha nem fékez ösztönösen, eltiporta volna a fiú t és m inden kiderül. Egy halálos gázolás ilyen előzmé­nyek után hosszú éveket je ­lenthetett volna. Nem te tt fo ­gadalmat, az igaz, de arra gondolt: ez volt az a narancs­héj, - am elyen m ajdnem elcsú­szott. Ezentúl jobban kell v i­gyázni, ha lép.

— györgy —

So vá n y tervRETTEN TESZNEK-VESZ-

NEK a sopronkőhidai bv-inté- zet szabadulózárkájában, vár­va a m ásnap reggeli .nyitást. Egyszerre sóhajtanak, amikor olyan megjegyzést teszünk : Biztosan akkor lennének bol­dogok, - ha m ár az éjszakát nem kellene itt tölteniük. Hoz­záteszik:

—- Ezt a néhány órát m ajd csak kibírjuk. Holnap ilyen­kor m ár nem találkoznánk Sopron' környékén.

— Még a környéken sem ?— Nem bizony — erősködik

az idősebbik szabaduló, a hat­vanadik esztendejéhez közele­dő Szabó Sándor, akinek Sza- bolcs-Szatmár megye a szülő­földje.

. — Rossz az — vallja be szo­m orúan —, am ikor az ország egyik csücskéből a másikba kényszerül az ember. Még rosszabb az, hogy nem sa já t akaratom ból vagyok Győr- Sopron megyében.

— Hanem?

— AKAROM MONDANI,mégiscsak én vagyok ennek az oka — kap hirtelen észbe az öreg. — Mert, ha az a nyava­lyás sörügy, vagyis hát a visz- szajáró pénz nincs, akkor nem történik semmi. De ki hallott m ár olyat, hogy egy italbolti dolgozó letagadja, hogy ne­kem ott még járandóságom van? Pedig mondta, am ikor elvittem az üvegeket, hogy m ajd elszámolunk. Biz’ és földhöz vágtam egy-két üres üveget a pult előtt, amíKor meghazudtolt. Nem a pénz m iatt háborodtam fel, volt ne­kem pénzem, ha inni akar­tam, hanem ,a szemenszedet» hazugság m iatt. Garázdasá­gért kaptam a m ostani sza­badságvesztés-büntetést. Csak ez volt, am it csináltam.

— K orábban is volt m ár egy-két börtönbün tetése. . .

— Volt egy-kettő. Moát m ár (Szigorított.' börtönös ;,óagyok, am i azt jelenti: akármilyen jól dolgoztam volna, nincs feltételes. Ettől függetlenül dolgoztam rendesen. Nemigen volt panasz rám .

— A család?— Jól van. V árnak haza.

Nagy gyerekeim vannak már. A legkisebb fiam is húszéves. Az van most otthon a lovak­kal. M ert fuvaros em ber vol­nék. 0 segít, keres az anyjá­nak. Tíz unokám is van. Sze­retném m ár Látni őket.

— A gyerekek közül volt-e m ár valaki büntetve?

te a padlót. Akkor eresztette jobban búnak a fejét, am ikor arró l esett szó, milyen m eg­gondolatlanul tud ja önmaga életét tönkretenni sok ember. A fiatal, mindössze huszon­négy éves B arta Im re is har­m adszor töltö tt itt bent nehéz napokat, heteket, hónapokat, sőt éveket. M ert a három bör­tönbüntetés éveket jelentett.

Olyan szempontból, hogy őt még nem köti feleség és gye­rek, könnyebb volt a helyze­te Sopronkőhidán, m int az öregnek. Ha azonban abból indulunk ki, hogy m in t fia ta l­ember, talán a legszebb éveit herdálta el, joggal bánkódhat. M ert az biztos, hogy még egy­szer nem lehet fiatal az em ­ber, s ha éppen a fiatal éveit pocsékolta el, ezt később nem tud ja megbocsátani magának.

— Gyorsan követhették egy­m ást a szabadságvesztés-bün­tetések, hogy ennyire fiata­lon m ár a harm adiknál ta r­to tt — m ondtuk B altának.

követtem el nagy

A SZOCIALISTA TÖR­VÉNY, s az ezen alapuló ma­gatartási szabályzat — az in­tézet belső életének törvé­nye — minden elítélt részé­re lehetővé teszi, hogy, a kül­világgal, az otthon m aradt hozzátartozókkal — a törvé­nyes előírások betartása mel­le tt — állandó és rendszeres kapcsolatot tartson fenn. En­gedélyezik, hogy a fokozat­nak megfelelően, a meghatá­rozott időszakokban látogatót fogadjanak,- levelet küldje­nek és kapjanak, tisztasági és élelmiszercsomagot kérje­nek. Ezek a lehetőségek nagy jelentőségűek az elítéltek életében. Minden-levél, m in­den otthonról kapott csomag arra figyelmeztet és emlékez­tet, hogy vannak a szabad életben, akik szeretettel vár­nak, gondolnak rájuk és gon­doskodnak róluk.

Vannak azonban olyan el­ítéltek, akik felelőtlenek e kapcsolat fenntartásában; kihasználják e kedvezményt, sőt, visszaélnek vele. Ahe­lyett, hogy a beszélőidőt a családi problém ák m egtár­gyalására, a jövő, a szabadu-

újrakezdésének azt

hozzátarto- tiltott

sS azokat hogyan, milyen úton

A szesztestvérek M ásaés módszerrel juttassák be.

Ezek között akadnak olya­nok is, akik a szabad életben nem vetették meg az italt, sőt, rendszeresen éltek vele. Itt az intézet szigorú szabá­lyai tiltják a szeszes ital be­hozatalát és fogyasztását. A szeszkedvelők közül többen a rra használják fel a látoga­tási időt, hogy a kedves ro­kont,. hozzátartozót e szabá­lyok ipegsértésének lehető­ségeire, „oktassák ki”,. s egy­úttal rábeszéljék az ital be­küldésére. így fordulhatott elő, hogy a látogatók befőtt­nek, savanyúságnak, fekete­kávénak álcázott röviditalt kíséreltek meg behozni, s hogy ez nem kerülhetett az elítélthez, nem a látogatók ügyetlenségén, hanem az őr­ség éberségén múlott. Igaz, sokan, a becsületes úton já ­rók közül méltatlankodnak, m ert nem kaphatnak finom otthoni befőttet, de m éltat­lankodásuk közben gondol­janak arra, hogy ez azért van, m ert akadtak olyan hozzátartozók, akik így akar­tak szeszes Italt bejuttatni.

ÍRÁSUNK „HŐSÉT”, a szesz után vágyódó em bert

azonban ez a kudarc nem törte le. Újabb módszerhez folyamodott. Ehhez azonban tá rs is kellett, olyan, aki szintén szereti a szeszt. Ta­lált is ilyet. Tervüket „nagy gonddal” valósították ugyan meg, de azt hiszem, minden olvasó sejti, hogy megbukott a módszerük. Kiderült a tur­pisság, s nagyon rövid ideig tartott a szesztestvérek tün­döklése, és gyors volt a bu­kás.

M indketten súlyos bűnt követtek el a törvények, a szabályzat megsértésével. Különösen áll ez a „társra”, aki felelős munkakörét arra használta fel, hogy a szolgá­lato t félrevezesse, s egy el­ítélttársának lehetőséget ad ­jon a törvények megsértésé­re, újabb bűncselekmény el­követésére. Mindezzel sa ját helyzetét is súlyosbította, m ert szabadulásával egyidő- ben e cselekményéért újabb bűnvádi eljárás indult -elle­ne.

A két elítélt felelőtlensé­gével együtt fel kell vetn i a hozzátartozók felelősségét is. Bár ők szabadon élnek, s

nem ism erik közvetlenül az intézet életét, rendjét, sza­bályait, te ttük mégis súlyos felelőtlenség. Hivatalos ér­tesítést kapnak arról, hogy m it és milyen módon lehet beju ttatn i az elítéltnek. Azt Is tudniuk kell,, hogy az in-

' tézeti szabályok m egsérté­séért ,az elítéltet fegyelmdleg felelősségre vonják, súlyos esetben pedig újabb bűnvá­di eljárást .indítanak ellene. Ha szám ukra olyan fontos az intézetben lévő személy, hogy m indent megtesznek érte, akkor elsősorban azt kellene elősegíteniük, hogy minél rövidebb legyen a szabadság- vesztés ideje. Nekik kellene biztatni a jóra, a becsüle­tes életre, s ha olyan kérés­sel találkoznak, m int az előbbi esetben, határozottan vissza kellene utasítaniuk, s m egtagadniuk éppen azzal indokolva, hogy minél előbb otthon szeretnének velük ta ­lálkozni.

AZ EMLÍTETT ESETBENnem ezt tették a hozzátarto­zók. A várható ítélet azon­ban elítéltnek és hozzátarto­zónak egyaránt tanulság le­het, hogy a szesztestvérek tündöklése tiszavirág életű, m elyet súlyos bukás és újabb hosszú távoliét, követ.

Cs. P.

— Hogy le tt volna!— Szerencsére nem az ap­

jukra hasonlítanak.— Ilyen szempontból való­

ban szerencse. Ami azonban a szorgalm ukat illeti, olyanok, m in t én. Mind jó m unkás és. családját szerető. Persze, tu ­dom, hiába bizonygatnám, hogy így meg úgy szeretem a családomat, a többszöri sza­badságvesztés-büntetés m iatt nem hinnének nekem. Pedig azt mondom: m indig otthon éreztem igazán jól magam . . . No, de ho lnap tó l. . . hej, de jó lesz m afint!

A SZABADULÓZARXA MÁSIK LAKÓJA hallgatta a beszélgetést. Hol egyetértőén bólogatott, hol szomorúan néz-

— Nem dolgokat.

— Csip-csup cselekménye­kért nem ad szabadságvesztés- büntetést a bíróság.

— Az igaz, hogy mind bűn- , cselekménynek minősült, am it

eddig csináltam, illetve am iért elm arasztaltak. Szerencsére azonban a kisebb bűncselek­mények közé sorolhatók. Nagy ügyem nem volt eddig. Remé­lem, hogy a jövőben sem lesz. Most m ár nagyon kell vigyáz­nom. A rra gondolok, hogy hangos szóváltásba sem keve­redhetek' szórakozóhelyen. Ha valami történne, engem, m int többszörösen büntetett sze­mélyt, azonnal le tartóztathat a rendőrség, és m ár indul is az e ljárás ellenem.

— M iért most, a harm adik szabadságvesztés-büntetés ki­töltése végén kell e rre rájön­nie egy fiatalem bernek?

— ERRE NEM TUDOK VÁ­LASZT ADNI. Sem másnak, sem magamnak. Most, hogy ilyesmiről esik szó, látom m ár, én lennék a legboldogabb, ha ezeket a szép, fiatalkori éve­ke t a velem azonos korú, be­csületes fiúk életéhez hason­lóan élhettem volna végig, el­kerülve term észetesen a há­rom szabadságvesztés-bünte­tést.

EDDIG ZÖKKENŐMENTE­SEN zajlott a beszélgetés a két szabadulóval. Akkor, „fordult keresztbe a lé tra az erdőben”, am ikor arról kezdtünk érdek­lődni: hogyan lesz m ajd a szabadulás után, ki, m üven elképzelésekkel hagyja itt Sopronkőhidát? Sűrítve a ,k é t — de nagyon hasonló választ —, így sum m ázhatnánk az el­m ondottakat:

— Szeretném hinni, hogy ez volt az utolsó.

Ezt az öreg mondta. A fia­tal véleménye:

— K erülni igyekszem az újabb összetűzést a törvény­nyel. M ár csak azért is, ne­hogy elveszítsek még néhány évet a fiatalságomból.

Hiába .igyekeztünk többet megtudni a szabadulás utáni terveikről, nem sikerült.

— ko —

'*'*ssjm*j,M://wm/jrs„ssssssSA'sss//sssssssss/sssssssss//s/ssssss/ss/ssss.'s/msss/ssssss/ssss.-ss/ssssssss//yssssssssssssss/s//sss/sssss/ssssss/s/ssssf/ss-'ss.-sfssss/sss*. Szállításra v.ár a pirosló gyümölcs

6 1971. OKTÓBER 16.

Dicsérik a magyarokat a francia újságok

Magyarország-Hét évvel ezelőtt játszott

Utoljára a francia labdarúgó­válogatott a Colombes-i sta­dionban a magyarokkal, és ugyanúgy kétgólos vereséget szenvedett, m int most. A né­zők alighogy visszatértek a városba, a Francé de Soir esti kiadásának első oldalán m ár héthasábos címben olvashat­ták azt, am it személyesen is lá ttak : „A franciák biztos ve­resége”. Nem sokkal később a televízió esti híradója megis­mételte a mérkőzés kisebb részleteit, és a francia kom­m entátor leszögezte, hogy „Zámbó akadályozásáért Pin- tado spanyol játékvezetőnek tizenegyest kellett volna ítél­nie!”

Érthető a franciák nagy csalódása, hiszen a budapesti 1:1 után úgy érezték, hogy fe­léjük integet a győzelem a ha­zai pályán. De legalábbis azt. várták a találkozótól, hogy hosszú idő után egy olyan mérkőzést láthatnak, amely­ben , a franciák egyenlő fegy­verekkel veszik fel a küzdel­met.

A TIZENKETTEDIKEgyet azonban elfelejtettek:

a tavaszi 1:1 (sőt, a szófiai 0 :3 óta olyan m unka kezdődött a kerettel, amelynek meg kellett hoznia a gyümölcsét. Illovszky Rudolf szövetségi kapitány érdeme, hogy a m ár-m ár sok­szor csüggedt játékosoknak visszaadta az önbizalmukat.Lelkesedésével, következetes­ségével sa ját maga m utatott példát, és fokról fokra szinte ugyanazokból a játékosokból,

. akik régebben is szerepeltek, harcos, kemény, küzdeni is képes csapatot formált. Ez az együttes m ár bemutatkozás­ként 0:0-ra játszott Brazíliá­val Rióban, legyőzte 2 :l-re Jugoszláviát, azután Bulgáriát 2 :0-ra és most, ugyancsak sorsdöntő találkozón, mégpe­dig idegenben, egy fejlődés­ben lévő francia csapatot, szintén 2:0-ra.

— Rudi bácsinak nagyon sokat köszönhetünk — mond­ta Szűcs Lajos, a magyar csa­pat szálláshelyén] a Hotel Printempsben. —■ Együtt él a csapattal, naigyon sokat köve­tel, d é valamennyien rendkí­vül szívesen tesszük, am it kí­ván. Nem is lehetne másként, hiszen ő is elvégzi a gyakor­latokat, velünk együtt fut, gimnasztikázik, rúgja a labdát.Szégyellhetnénk magunkat, ha mi visszam aradnánk a kemé­nyebb edzésektől, vagy csak im itálnánk a sokszor fárasztó gyakorlatokat, amikor a szö­vetségi kapitányunk is meg­csinálja a maga 49 évével. Ö a mi tizenkettedik játéko­sunk.

Esztergom — ezt a helyet is Illovszky fedezte fel a csa­pat szám ára — neve lassan bevonul a válogatott történe­tébe. A játékosok rövid négy hónap a latt nyolc hetet töl­töttek itt, s azóta egyik m ér­kőzésükön sem szenvedtek ve­reséget. Még forró nyár volt, am ikor először estek át ne­héz három héten (a brazil út előtt), s legutóbb m ár elég hűvösre fordult az idő a fran­ciák elleni felkészülés ideje alatt.

— A mostani legutóbbi egy hétre is szükség volt — foly­ta tja Szűcs. — Igaza volt Ru­di bácsinak, am ikor azt kérte, hogy ne' játsszák le a Salgó­tarján—Ferencváros és a Hon­véd—Újpest mérkőzéseket. Az idegi fáradtság eltűnt, és m ár az utazás előtt mindenki friss volt. Úgy érzem, ez a körül­mény is hozzájárult a győzel­münkhöz.

VÉRBELI CSATARGÓLOK

NB I.Diósgyőr—Salgótarján 1:1 (0:0)FTC—Szombathely 2:0 (0:0)Bp. Honvéd—MTK 4:1 (2:1)Vasas—Rába ETO 1.-0 (1:0)Komló—Tatabánya 1:1 (1:1)Dózsa—Egyetértés 3:1 (2:0)Egri D.—Pécsi D. 1:0 (1:0)Csepel—Videoton 3:1 (1:0)

Bene kapásból lő: ezzel a góllal szerzett vezetéstegyüttes.

a magyar

ti rögtön ollózva, m intha h á t­ra is lá to tt volna, átem elte a labdát. Mindenki csak Dunai­ra figyelt, engem teljesen sza­badon hagytak, és most sike­rü lt is jól céloznom.

Ez az első gól — s a leg­többször így van — rendkívül fontos volt, felszabadította a még meglevő gátlásokat. Első­sorban Zámbó brillírozott, aki a második gól előtt valóságos szambát já rt a francia védők előtt, s am ikor látta, hogy Oarnus 'kimozdul, rem ekül lőtt is.

„Zámbó (így, ékezet nélkül mondják a franciák) formi- dable!” — Zámbó: nagyszerű! — -ezt lehetett hallani m inden­felé a mérkőzés után. A m a­gyar balszélső játéka sok né­zőnek I eszébe ju tta tta a régi aranycsapatot is. Zámbó Sán­dor szebb születésnapi aján -’ dákot nem is kaphatott volna (27 éves), és megérdemelte az>t a francia pezsgőt, amellyel társai m ár a mérkőzés, utáni fogadáson felköszöntötték.

A m agyar csapat játékosad, az egyetlen Fazekas kivételé­vel (ezúttal indiszponált volt), egytől egyik kitűnően küzdöt­tek, s a második féidőben, a 2:0 birtokában — m ár a jö­vőre gondolva — okosan vé­dekeztek. Illovszky jó érzék­kel változtatott a bolgárok el­leni csapaton: Noskó és Ju ­hász István is nagy részt vál­lalt a győzelemből.

AHOGYAN KELLETTBánatosak a franciák az

idegenben: Dél-Amerikában,Spanyolországban, M agyaror­szágon elért szép eredmények

után, nem sikerült a párizsi randevú, amelyre két év óta vártak a francia főváros szur­kolói. Szomorú búcsú volt ez a francia válogatott szám ára a Colombes-tól is, ahol min­den bizonnyal utolsó m érkő­zését játszotta, m ert a jövő évtől átköltözik a Parc des Princes-be, am elyet most mo­dernizálnak. De búcsú volt valószínűleg az Európa-baj­nokságtól is, m ert a tovább­jutáshoz a francia csapatnak alig van esélye.

A lapok tudósítói, a francia játékosak is, m ind m egállapít­ják, hogy a m agyar csapat .vi­tathatatlanul jobb volt, és van egy olyan játékosuk, m int a nagyon nagy kilasszisú, rend­kívüli képességű Zámbó Sán­dor. A Journal, du Dimancbe írja : „A m agyarok úgy já t­szottak, ahogyan kellett”, és Jean Esfcenazi külön króniká­jában megállapítja, hogy a magyar együttes a vártnál jobb. teljesítm ényt nyújtott. A í’Humanité Dimanche szomo­rúan szögezi le: „Szép idő, jó hangulat volt a Colombes-ban, de a szurkolók mégis elégedet­lenek m aradtak. Egy valami hiányzott: a francia .csapat!”

M ag y a ro rsz á g : G éczi — Nosikó, P á n c sic s , V id á ts , J u h á s z P . —• J u h á s z I., Szűcs — F a z ek a s , B ene, D u n a i II ., Z ám bó .

F ra n c ia o rs z á g : C a m u s —• D jo r- k ae ff, N ovy , B o sq u ie r, R o síag n i — M tehel, M ezy — L ech , R evelii, L o u b e t (G ress, 46. p .) , B ere ta .

1. Ü . D ózsa 2-3. F e re n c v á ro s

V asas4. K o m ló i B.5. T a ta b á n y a6. C sepel7. B p. H o n v éd8. R áb a ETO9. S zo m b a th e ly 8

10. D ió sg y ő r 81 1 . S a lg ó ta r já n 712. E g r i D ózsa 813. VM E g y e té r t. 814. V id eo to n 815. P é c s i D ózsa16. M TK

13 33 24 1 1 3 3 2 1

8 — 3 8 1 —

1 — 22: 5 13 1 1 16: 8 11

2 16: 8 11 1 11:11 11 2 13:12 9 2 11:11 2 11: 8 2 9: 8 4 9 :9 4 14:152 8 :93 10:134 9:135 7:17 5 1: 8 7 5:17

XVIII. S'tusa-világbajnokság

K ettő s szovjet győzelem S a n A n tó n iáb a n

V illá n y i és a m ag yar csapat ezüst-. B alczó bronzérm et n yert

Ünnepélyes külsőségek között m egnyitották az öttusa­világbajnokságot. Sven Thofelt, a Nem zetközi ö ttusa Szövetség svéd elnöke üdvözölte a csapatokat. A világ- bajnokságon 12 ország teljes csapattal állt rajthoz, így Ausztrália, Anglia, Svédország, Franciaország, Finnor­szág, Hollandia, Magyarország, a Szovjetunió, Olaszor­szág, Japán, az NSZK, az Egyesült Államok, egy-egy versenyzőt szerepeltet D él-Ajrika, Norvégia, Dánia és Svájc. 1

A z 1971. évi öttusa-világbajnok: Onyiscserikp (Szov­jetunió) 5206 pont, 2. V illányi (Magyarország) 5129 pont, 3. Balczó (Magyarország) 5080 pont, 4. Hurme (Finnor­szág) 4982 pont, 6. Thade (NSZK) 4941 pont, 7. Rössler (NSZK) 4939 pont, 8. Drum (Egyesült Államok) 4932 pont, 9. Roth (Egyesült Államok) 4929 pont, 10. Kelemen (Magyarország) 4896 pont.

A z öttusa csapatvilágbajnokság győztese: Szovjet­unió 15 006 pont, 2. Magyarország 14 989 pont, 3. Egye­sült Á llam ok 14 635 pont, 4. NSZK 14 051 pont, 5. Svédország 13 936 pont, 6. Finnország 13 801 pont.

NB I BPénzügyőr SE—Oroszlány 0:0 Szállítók—Dorog 3:2Bp. Spartacus—Várpalota 2:1 Békéscsaba—SZEOL 2:2MÁV DAC—Dunaújváros 3:1 Debr. VSC—Szóin. MTE 0:0 Kecskemét—Pécsi Bányász 2:0 Zalaeg. TE—Volán SC 2:1 Ózd—Ganz-MAVAGI. ZT E*. DVSC '('•S . SZEOL i . M ÁV DAC5. D u n a ú jv .6. B ék éscsab a

D orog8. B p . S p a rt.9. K e csk em ét

10. O ro sz lán yII. V á rp a lo ta12. S zá llító k13. Özd14. P é n z ü g y ő r15. SZM TE16. G .-M A V A G 1017. V o lán SC 1018. P . B án y á sz 10

ZiO25: 9 16 12: 4 14 22:15 14 18:12 13 12: 8 13 16:10 12 15: 9 12 12:13 12 20:15 11 19:16 10

8:13 814:21 12:16

7:13 1Q:17 9:15

10:18 10:27

Az E B -se le jtező á llá s a :1. M ag y a ro rszág2. B u lg á ria3. F ran c ia o rszá g4. N o rv ég ia

5 3 4 24 25 —

1 1 1. 1 1 1 1 4

8: 5 8: 4 7: 5 5:14

ŰSZÓMÉRLEG — 1971.

Gyarmati és Hargitay a rekordlista élénVéget ért az úszók 1971. évi

versenyidénye. Bár az októbe­ri, novemberi, decemberi programban szerepel®még né­hány levezető verseny, ezeket csak 33,3 m éteres uszodában rendezik, így új országos csú­csot m ár senki sem érhet el. A magyar úszók 1971-ben csaknem teljes egészében á tír­ták a csúcslistát. Férfiaknál csupán a 800 méteres gyors­úszásban, nőknél a 100 és 200 méteres gyorsúszásban, vala­m int a 200 méteres vegyes­úszásban nem született új rekord.

A csúcslista élén Gyarmati Andrea és Hargitay András áll. Gyarmati öt, Hargitay nyolc számban vezeti a m a­gyar élmezőnyt. A legeredmé­nyesebb magyar úszó Gyarma­ti Andrea, aki az országos csúcsokon kívül négyszer ja ­vított Európa-rekordot.

A jelenleg fennálló magyar , Mindez kifejezésre jutott j csúcsok (zárójelben az Európa-

abban is, hogy a Colombes-i > rekord ideje):

nb nKeleti csoport

Láng—Középület Ép. 2:2 BKV Előre—KISTEXT 0:0 Bp. Postás—Debr. EAC 0:2 Szóin. MÁV—MGM Debr. M Szegedi VSE—Gyula 1:0Szegedi D.—Szarvas 2 :0Cegléd—Budafok 0 :1Kiskunhalas—Jászberény 1:01. B u d a fo k 9 5 3 1 3- BKV E lő re 9 1 4 1

S zeged i D . 9 5 3 24. K is k u n h a la s 9 5 2 25. K IST E X T 9 5 1 36. L án g 9 2 6 17. K özép . É p. 9 2 5 28. DEAC 9 4 1 49. G y u la 9 3 3 3

10. C egléd 9 3 2 411. M GM D eb r. 9 3 1 512. SZV SE 9 3 1 5

S z a rv a s 9 2 3 414. B p. P o s tá s 9 3 1 515. J á s z b e ré n y 9 2 2 516. Sz. M ÁV 9 1 3 5

BIRKÓZÁS

Törölték az FTC csapatátA botrány m iatt félbeszakadt

Ferencváros—Vasas első osztá­lyú birkózó csapatbajnoki ta ­lálkozó ügyében a szövetség fe­gyelmi bizottsága döntött. A Ferencváros együttesét önké­nyes visszalépés m iatt töröl­te a bajnokságból. G ál H enri­ket írásbeli dorgálásban, Ba­rabás Zoltánt, az FTC csapat- vezetőjét két évre, Zsibrita János edzőt, versenybírói m ű­ködésétől két évre eltiltotta.

R IÖ V IID E IN

19: 9 1312: 7 12 12: 7 12 1 2 : 9 1213:10 H 17:15 10 13: 9 914:11 17:17 14:14 11:16 9:15 8:14

11:18 8 :12

12:19

ÖTTUSA

Női alosztály létesültA' szervező bizottság ülésé­

vel megkezdődött a Nemzetkö­zi ö ttu sa Szövetség (UIPM) kongresszusa. A bizottság el­fogadta az NSZK ö ttu sa Szö­vetség- által benyújtott javasla­tot, hogy a szövetségen belül létesítsenek női öttusaosztályt. A szabályok kidolgozásával dr. Henzet, az NSZK szövetségé­nek elnökét bízták meg.

Ezt követően az öttusasport­ban leginkább érdekelt európai országok vezetői naptáregyez- tetést tartottak. A jövő év de­rekán, még az olim pia előtt, öt nagy nemzetközi versenyre — köztük m ájusban Budapes­ten — kerül sor, amelyeken le­hetőség adódik a felkészülésre a müncheni olimpia előtt.

L A B D A RÜ G A S! V a rsó b a n EB- se le jte z ő n 100 000 néző e lő t t az N SZ K v á lo g a to tt ja 3 :1 (1 :1) a r á ­n y ú g y ő z e lm e t a r a to t t L e n g y e lo r­szág e g y ü tte se e llen . K üzdelm es já té k b a n G a d o c h a a len g y e lek n e k sze rz e tt v e ze té s t, d e a z tá n M üller k é t g ó ljá v a l a n y u g a tn é m e te k ju ­to t ta k e lő n y h ö z , és v ég ü l G ía - b o w sk i á ll í to tta b e a v é g e re d ­m é n y t. Az N S Z K c sa p a ta c so p o r t­já b a n ö t m é rk ő z é sb ő l sze rz e tt 9 p o n tta l v e re tle n ü l v eze t, s a le n ­g y e le k e llen i n o v e m b e ri v isszav á ­gó n b e b iz to s íth a tja e lső ség é t. K op­p e n h á g á b a n o lim p ia i se le jte ző m é r­k ő zésen D á n ia 2:1 (2:0) a rá n y b an n y e r t R o m á n ia e llen . — M agyáv- o rsz ág i f jú sá g i v á lo g a to tt ja C sepe­le n b a rá tsá g o s m é rk ő z é se n 2:1 (0 :1) a r á n y b a n g y ő z ö tt G uinea c sa p a ta e llen . — F iren z é b e n ba­rá ts á g o s m é rk ő z é se n a K om ló i Bá­n y á sz e g y ü tte se 1:1 (1 :1 ) a rányú d ö n te tle n t é r t e l a F io re n t in a el­len . G ó lsze rz ő k : B orcfács, illetvjfe M azzo la . — S o p ro n b a n a m agyà ï o ly m p ia i v á lo g a to tt M o ln ár, Tóth, S ik o ra , T a k á c s , ille tv e Thom as g ó ljá v a l 4 :1 (3 :1 ) a r á n y b a n nyert B u rg e n la n d , v á lo g a to tt ja e llen . — L in zb en A u sz tr ia v á lo g a to tt ja EB se le jte z ő n 6 :0 (3 :0) a rá n y b a n gyö-j z ö tt Í ro rsz á g e llén . Az eredm ény-' tő i fü g g e tle n ü l a c so p o r tb ó l már O laszo rszág ju to t t to v áb b . — Rot­te rd a m b a n E B -ta lá lk o z ó n H ollan­d ia — N D K 3 :2 (1 :1 ) . A csoportból Ju g o sz lá v ia az e sé ly e s a tovább­ju tá s ra .

A SZ T A L IT E N ISZ . A K ín a i Nép- k ö z tá rsa s á g s p o rto ló i e lfo g a d tá k a m e x ik ó ia k m e g h ív á sá t, s több, m é rk ő z é s t já ts z a n a k m a jd a me­x ik ó i v á lo g a to tta l. Az időpontban! m ég n in c s m eg eg y ezés.

K É Z IL A B D A . B efe jez ő d ö tt k e le ti- te n g e r i to rn a . A döntőben az N D K v á lo g a to tt ja hosszabbítás u tá n 1 9 :1 8 a rá n y b a n g y ő zö tt a S z o v je tu n ió c s a p a ta e llen , é s har­m a d sz o r le t t a to rn a v éd ő je .

stadion mérkőzésének legszebb pillanatai azok voltak, amikor a két vérbeli csatárgól esett. Az első gólról Bene ezt mond­ta:

— Láttam, hogy N ősikét ól érkezik a labda Dunaihoz. An-

FÉ R F IA K1,00 m g y o rs : S z e n tirm a y Is tv án

53.7 m p (52:7).200 m g y o rs : H a rg ita y A n d rá s

1:58.8 p (1:55.2).400 m g y o rs : H a rg ita y A n d rá s

4:11.9 p (4:02.6).8Q0 m g y o rs : H a rg ita y A n d rás

9:00.7 p (8:38.1).1500 m g y o rs : H a rg ita y A n d rá s

17.04.4 p (16.19.9).100 m m e ll: Szabó S á n d o r 1:08.4

p (1:05.8).200 m m e ll: D áv id G y u la és

H a rg ita y . A n d rá s 2:32.7 p (2 :25A ) .100 m p illa n g ó : S z e n tirm a y

Is tv á n 57.4 m p (55.7).200 m p illa n g ó : H a rg ita y A n d rá s

2:08.1 p (2:03.3).100 m h á t : C seh L ászló 59.9 m p

(50.7).200 m h á t : C seh L ászló 2:12.1

p (2:05.6).200 m vegyes*: H a rg ita y A n d rá s

2:12.4 p (2:09.3).400 m v e g y es : H a rg ita y A n d rá s

4:40.6 p (4:36.2).NŐK100 ín g y o rs : T ú ró cz y J u d it

1:00.0 p (59.3).200 m g y o r : T ú ró cz y J u d i t

2:14.1 p (2:08.2).4Ö0 m g y o rs : G y a rm a ti A n d rea

4:47.6 p (4:31.3).800 m g y o rs : K iss É va 10.00.1

p (9.17.1).J500 m g y o rs : B ecsek E d it 19.42

p (17.51.1).100 m m e ll: M áté M ária 1:18.4

p (1:14.7).200 m m e ll: K iss É v a 2:47.9 p

(2:40.7).100 m p illa n g ó : G y a rm a ti A n d rea 1:04.5 p (1:04.5).

200 m p illa n g ó : G y a rm a ti A n d rea2:26 p (2:20.2).

100 m h á t : G y a rm a ti A ndrea1:06.5 p (1:06.5).

200 m h á t : G y a rm a ti A n d rea 2:24.4 p (2:24.4).

200 m v e g y e s : T ú ró cz y Ju d it.2 :29.G p (2:27.5).

400 m v e g y es : K iss É va 5:21 p(5:07.9).

Nyugati csoportBauxitb. SE—KOMÉP 1:0Fűzfő—Olajbányász SE 2:0Almásfüzitő—Szfv. MÁV 1:0Pápa—Zalaegerszegi D, 1:2Győri D.—Pécsi Ércb. 1:1Szekszárd—Pécsi VSK 1:0Savaria—Bakony Vegyész 1:1Ajka—Táncsics SE 2:01. S zek szá rd 9 7 2 14: 3 162. P á p a 9 5 3 1 15: 6 133. F űzfő 9 5 2 2 13: 7 124. S a v a ria 9 5 2 2 15:11 125. A jk a 9 3 4 2 9 :9 106. B ak o n y V. 9 3 3 3 10: 8 97 O la jb án y ász 9 4 1 4 13:13 98. Z a laeg . D . 9 3 3 3 10:16 99. PV SK 9 4 — 5 13:11 8

10. G y ő ri D. 9 3 2 4 14:13 811. T án c sic s SE 9 3 2 4 13:13 812. P écsi É rcb . 9 2 3 4 9: 9 713. KOM ÉP 9 3 1 5 7:11 714. Szfv . MÁV 9 1 4 4 6:11 615. A lm ásfü z itő 9 3 — 6 8:18 616. B au x itb . SE 9 1 3 6

Északi csoport

5:15 4

Rakamaz—Nyíregyháza 1:1Kazincbarcika—Ikarus 1 :0Nagybátony—Leninváros 1:1Misk. VSC—Kossuth KESE 2:0 Gyöngyös—Sálg. KSE 0 :0S.-újhcly—Kisterenye 1:1Váci Hiradás—V. Izzó 1:1Esztergom—BVSC 2:11. MVSC2. N ag y b á to n y3. K az in cb a rc .4. Izzó5. Vác6. K K FSE•7. L e n in v á ro s8. N y íreg y h áza9. BVSC

S .-ü jh e ly11. Ik a ru s12. K is te ren y e13. E sz te rgom14. R ak am az

G yöngyös16. Sa lg . K SE 9 —

16: 6 14 17: 7 12 13: 8 12 14: 8 11 1 0 : 8 10 7 :8 10

1 0 :12 10 8 : 6 9

14:14 9: 9

12:143 13:114 13:186 12:206 7:155 5:18

Frazier a Ming Magazin ranglistájának étén

A 22 éves George Fora- szüléiéin fáradozik. A 36 m aiit ta rtják a jövő bajno- éves Floyd Patterson — az kának. A mexikói olim pia egyetlen ökölvívó, akinek nehézsúlyú aranyérm ese "sikerült visszanyerni az el­eddig 28 profimérkőzést vesztett nehézsúlyú baj­vívott veretlenül — és 25 nokságot — tíz menetben alkalom mal kiütéssel győ- pontozással győzött Char- zött. Joe Fraziem ek más- ley Polite ellen, ötödik fél, Clay-nek — M uhammad győzelmét aratva Jimmy Alinak — egymillió dollárt Ellistől 1968 őszén elszen- aján ia ttak fel, ha megmér- vedett v itatható veresége köznek vele. Eddig egyi- óta. Don Elbaum rendező kük sem nyilafcozott. . . 500 000 dollárt a jánlott feí

Frazier közben npegkezd- Alinak, ha kiáll Patterson te rendszeres edzéseit, ellen szeptemberben Cleve-Ogy nyilatkozott, hogy idén m ár nem lép szorítóba, de jövőre ú jra megmérkőzik Alival — ha ő is úgy akar­ja.

Ali a tervek szerint a houstoni Astrodomban is­mét a fehér Jerry Yuarry- vel fog mérkőzni, ak it a m últ év októberében sérü­lés m iatt leléptettek ellene. Még egy-két mérkőzést akar vívni, m ielőtt 1972- ben ú jra kihívja Fraziert. A Quarry-meccs előtt Clay bem utató körúton vesz részt. Májusban Clay Euró­pába készül, ellenfele a magyar születésű Joe Bug- ner lenne. A .m eccs előfel­tétele: Bugnernek meg kell védeni Európa-bajnoksá- gát honfitánsa, Jack Bo- dell, majd később a spa-

landben vagy Pittsburg- ben. Floyd kijelentette, hogy amennyiben ez a mérkőzés nem jönne létre, a Bugher—Bodell meccs győztesével szeretne meg­mérkőzni.

A m ásik exbajnok, a 32 éves Ernie Terrell — Mu- hammed Ali trónfosztása után 6 nyerte a szövetség által k iírt selejtező soroza­to t’1— tíz menetben ponto­zással győzött a perui baj­nok, Roberto Davila ellen.

Végül íme a Ring Maga­zin legújabb nehézsúlyú ranglistája: Bajnok: JoeFrazier (USA), 1. Mu­hammad Ali (USA), 2. George Foreman (USA),. 3. Os-car Bonavena (Argentí­na), 4. Jeríry Quarry (USA), 5. Mac Foster (USA), 6. Joe

nyol exbajnok, Urtain el- Lugner (Anglia). 7' ^ mrnylen. Ellis (USA), 8. George

Közben két nehézsúlyú Chuvalo K a n a d a 9. Floyd exvilásbajnok is egy űiabb Patterson (USA), 10 José bajnoki mérkőzés élőké- Luls Garcla (Venezuela).

1971. OKTÓBER 16.

Béiférgekke!a rákKülönös felfedezésről ad

h írt a Spectrum című angol tudományos folyóirat legújabb száma. Beszámolója szerint, angol, és svájci tudományos kutatók legújabb vizsgálatai felcsillantják a reményt, hogy talán még a mi életünkben si­kerül m ajd hatásos gyógyszert készíteni a rákbetegség ellen — élősködő , bélférgek (nema- tódolc)' testéből. Állatkísérletei .sofán m áris sikerült lelassíta­ni, olykor megállítani a rák terjedését oly módon, hogy parazita férgekkel fertőzték meg a kísérleti állatok szerve­zetét.

Az ilyen elven, működő gyógyszerek kifejlesztése rop­pant nehéz feladat és talán még nagyobb problém a biz­tonságos alkalm azásuk. Ha ugyanis rossz módon alkal­mazzák őket, nemhogy lelassí­tanák, hanem határozottan meggyorsítják a rák terjedé­sét. A londoni orvostudományi kutatóintézetekben több kí­sértei során bebizonyosodott, hogy ha 20—30 nappal azelőtt fertőznek meg kísérleti patká­nyokat közönséges fonalfér­gekkel, m ielőtt gyorsan növő ráksejteket ju ttatnának szer­vezetükbe, a daganat a szo­kottnál sokkal gyorsabban fejlődik. Ha viszont a ráksej­tek. befecskendezése előtt .mindössze; öt nappal, kei-ül sor a féregfertőzésre, a daganat növekedésének m értéké kisebb a megszokottnál, sőt, némely esetben teljesen meg is szű­nik a daganat növekeflése.

A kutatásokat vezető Eliza- beth Simpson és m unkatársai a következőkkel magyarázzák a két különböző hatást. Ha a patkányokat jóval a daga- natsejtek befecskendezése előtt

'fertőzik meg fonalférgekkel, erre ' az állatok szervezetének természetes védekező rendsze­re úgy reagál, m int a rákfer­tőzésre. Különleges vegyi anyagok, antitestek term előd­nek az állatok szervezetében. Ezeket az antitesteket úgy tervezi meg a természet, hogy hozzákapcsolódjanak a ráksej­tekhez. Hogy m iért? — ezt pontosan néni értik még, de annyi bizonyos, hogy a rák ­sejtek felszíne pontosan ugyanazokat az idegen anya­gokat, antigéneket tartalm az­za, m int az élősködő férgek sejtjeinek felszíne, következés­képp az egyik által kiváltott antitestek a másikhoz is hoz­zákapcsolódhatnak. De a pat­

kányok végzetére a férgek ál­tal kiváltott antitestek nem károsítják vagy pusztítják el a ráksejteket, hanem éppen ellenkezőleg, valósággal védik őket a szervezet védekező rendszerének m ásik felével szemben.

A szervezet védekező rend­szerének ezt a m ásik felét patkányokban és emberekben a véráram ban levő fehér vér­sejtek milliói alkotják. A szervezetnek ezek a „rend­őrei” képesek felderíteni, meg­tám adni és felfalni a szerve­zetbe betolakodókat. De ab ­ban az esetben, ha a patká­nyokat először férgekkel fertő­zik meg, m ajd 20—30 nap m últán ráksejtekkel, a fehér vérsejtek képtelenek voltak megtámadni a ráksejteket, m ert az antitestek tökéletesen álcázták a ráksejteket. A fé­regfertőzés hatására a szőká- sosnál sokkal több antitest fej­lődött a szervezetben és am i­kor a ráksejtek megjelentek a szervezetben, az antitestek szorosan köréjük gyülekeztek, egyszerűen nem engedték ki antigént a növekedő ráksej­tekből, amelyet a fehér vér­sejtek felfedezhettek volna.

Más a helyzet, ha a patká­nyokat csak a ráksejtek be­fecskendezése előtt öt nappal fertőzik -meg' férgekkel, r lib­ben az esetben a férgek egy­fajta korai figyelmeztetésként hatnak a szervezetre és fel­készítik a rra a testet, hogy néhány nappal később rákfer­tőzés éri. Az öt nap azonban nem elegendő ahhoz, hogy tú l­ságosan sok antitest keletkez­zék a szervezetben. így a rák ­sejteket nem álcázhatják el a fehér vérsejtektől, amelyek azonnal m egtám adják a test­be került ráksejteket, s ezzel lelassíthatják vagy megállít­hatják a rák terjedését.

Érdekes /m ódon, egerekkel kísérletezve, nem volt különb­ség a rák terjedésében, bár­mikor is fertőzték meg az ál­latokat ráksejtek bejuttatása előtt. Ez azt bizonyítja, hogy az egerek szervezetének védfi- • kező immunrendszere nem két részből. áll, m int a patkányo­ké vagy az embereké, Ezek a kísérletek tehát nagyon alkal­mas eszköznek bizonyultak az immunválasz összetett te r­mészetének tanulmányozására.

Nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szempontból Is é r­dekes távlatokkal kecsegtetnek a kísérletek.

Betegség vagy lelkiállapot?nyomóikat.

VESZÉLYES ÉVEKHázasságtörés szempont­

jából a kutatók bizonyos' k ri­tikus éveket állapíto ttak meg. Férfiaknál 30—40 év között, m ajd ism ét az 50—55 év kö-

Féltékenysógen azt a lelki- térítette le őket a hűség út- élvezettel szarvazzák fel el- állapotot értjük, am ikor va- járói.laki attól fél, hogy szerelme, Franciaországban hasonló háziastársa hűtlen lesz hozzá, kutatások egészen m ás ered- Ez a tulajdonság a féltékeny m ennyel jártak. O tt a hűtlen

'em ber természetéből követ- férfiak többsége gavallér,, kezik. Természetesen félté- nem beszél asszonya vala-

,keny lehet valaki pl. m unka- minő hibájáról, hanem a nőktársára is, aki előnyösebb ellenállhatatlan bájával, csá- __________helyzetbe kénül, m int ő, de bitó szépségével mentegető- ¿ j tt fordul" elő sűrűbben há* ilyen esetben a féltékenység zik. 't / . ' , zasságtörés. Nőknél két idő­irigységbe csap at, es inkább Az am erikai nők hutlense- em legetnek: 35—40ezzel a fogalommal határoz- güfcet férjük h ibájára vezetik m aj^ 45—52 év között je- ható meg. A féltékenység ki- vissza, de a hűtlen asszonyok jölik; a veszélyes éveket. Sza- fejezés általában m a is in- többsége egyszerűen és őszin-, -badfoglalkozásúak között kább a ..szerelmi életre vo- tén bevallja, hogy férje Írón- m essa% magasan több a hűt- natkozik, m int valam i más- ti szereimé elmúlt, azért ke- jen házasfél, m int alkalm a- ra. rés új p artn e rt magának. zottaknál, nehéz fizikai muw-

Milyen betegséghez hason- . . Tf1rrT »rImwwTWT kát végzőknél, vagy tisztvi-lítható ez a különös testi és A HŰTLENSÉG TÜNETEI sel5!mél_ Sorren<Jiben élelklelki állapot? Nos, a betegek A szociológusokat és tudó- járnak a filmesek, m ajd az aligha keresik fel a rendelőt sokat az is érdekli', vannak-e orvosok, újságírók, írók, ze- a féltékenységre vonatkozó a hűtlenségnek csalhatatlan neszerzők. A gazdag keres- panaszokkal. Ennek a féléi- tünetei. Fáradozásuk azoh- kedő em berek a kapitalista metes és szánalm as érzésnek bán nem vezetett sikerre, országokban minél vagyo- a nyomában járó követkéz- m ert az eredmények igen el- nosabbak, annál inkább hó- rnények azonban sokszor tra - lentm ondóak voltak. Egyesek dóinak a házasságon kívüli gédiába vezetnek. azt erdei tgették, hogy az szerelemnek, míg feleségük

KI MTffRT HfTTT rívó egyik, par*ner, hirtelen és nyilván anyagi meggondolás- K.I JVULKI UülLLJN. megokolatianul gyengéd es ból — a legritkább esetben A szociológusok és a tudó- figyelmes (virágok, édessé- válik el hűtlen férjétől,

sok is felfigyeltek a szomorú S0k> egyéb ajándékok), ami Két ism ert francia szocio- jelenségre, és kutatásokat vé- pedig azért gyanús, m ert az lógns érdekes m egállapítást geztek ezen a területen is. adakozó egy kis félrelépést te tt: szerintük a nagyváros- Igy többek között az a,meri- óhajt jóvátenni vele. A szó- bán élő férfiak 90 százaiéira kai Columbus egyetem szó- ciológusok m ásik fele az el- legalább egyszer megtévedt. ciolóigus tudósa, Barclay lentétes - m agatartást em le- Nőknél ez a szám 20—27 szá- hosszú évekig tartó tanúimé- geti, türelmetlenség, vészé- zalék között ingadozik. A nyozás és megfigyelés után kedési hajlam áru lja e l a kisvárosokban, falvakban ez a rra a m egállapításra jutott, p a r tn e r . házasságtörését. Ez a szám jóval kisebb, m ert o tt hogy a férjek hűtlenségének utóbbi m agatartás főleg a ism erik egymást az emberek, oka 40 százalékban a felesé- férfiakra vonatkozik, a nőik és a félrelépés nem m arad gek testi hibája. Hogy a ku- többsége szokatlan gyengéd- sokáig titokban.. Vidéken a taté m it ért a testi hiba alatt, séggel igyekszik elpalástolni fé rfiak és a,nők egyaránt ne- az a tanulm ányból nőm de- esetleges félrelépését. hezebben szánják rá magu-rül ki. Ugyanakkor a férfiak A vizsgálatok viszont egy- kát, hogy játsszanak a tűz-

értelm űen kim utatták, hogy zel.általában több a hűtlen fér- A rra a kérdésre azonban, fi, m int a hűtlen nő. Dél- hogy a világ melyik tá ján él- Olaszországiban viszont, ahol nek többségben hűséges asz- a nők m a is szinte rabság- szonyok vagy férfiak, még

bírhatatian uralkodóvágya, a kan élnek, kétszer annyi a egyetlen tudományos kutató férj érdekei iránti közömbös- hűtlen nő, m int férfi, m ert sem adott felvilágosítást, sége, a hum orérzék hiánya a leigázott asszonyok szinte Dr. M. A.

60 százaléka a feleségük jel­lem ére hárítja a felelősséget félrelépésük m iatt. Azt állít­ják;5 hogy az asszonyok ki-

K m h j-világstatisitika

A világ kőolajtermelése 1970-ben 1969-hez viszonyítva 200 millió tonnával (9 száza­lék) nőtt, és elérte a 2,3 m il­liárd tonnát — most közzétett am erikai adatok szerint. 1970 többletterm elésének több m int 35 százaléka a Közel-Keletről származik. A világ legnagyobb kőolajterm alő országai: azEgyesült Államok (534 millió tonna), a Szovjetunió (533), Venezuela (193) és Irán (190) millió tonna. Szaúd-A rábia 175 millió tonnás term elésével ismét a világranglista ötödik helyére tö rt fel. U tána Líbia következik (159), m ajd Kuwait (138), Irak (75) és K anada (70 millió tonna). A világ teljes kőolajkészletét 1970-ben 83,1m illiárd tonnára becsülték, vagyis kereken tízm illiárd tonnával többre, m int egy év­vel korábban. 1960 óta meg­kétszereződtek a világ feltárt kőolajkészletéi. Egyedül a szo­cialista országokban 5,5 m il­liárd tonnával nőtt az elm últ évben a feltárt kőolaj tartalék.

Nagyobb terméshozam — besugárzással

A radioaktív sugárzás ser-

hogy re jté lyüket csak a Hol* szült felvételeken ismerhető dón lehet megoldani. A z ame- fel világosan a felü let szerke- rvkai űrhajózási hivatal, a zeti különbözősége. A kis krá- N A SA egyik szakértője gon- tereket is világos gyűrűk ve- dosan összegyűjtött minden szik körül. Ez arra utal, hogy

kenti a növények növekedését, O rbiter-közelfelvételt, am ely másodlagos kráterek: a főkrá- fejlődését — állapították meg a Koperníkusz-kráterből ki- tér keletkezésekor nagyobb nyugatnémet tudósok. Gdbo- induló sugarakról készült. Ar- mélységből kőzetek sodródtak nát, burgonyát 1— 1000 ront- ra a meglepő felfedezésre ju- ki, s ezt a más színű kőzettö- genegységnyi sugáradaggal tott, hogy a sugarak körzeté- meget „érdesítették” fel a sű- besugározva, határozott nőve- ben lényegesen nagyobb a kis rűn egymás m ellett elhelyez­kedésgyorsulást figyeltek meg. kráterek sűrűsége, m in t a kedő kis kráterek — ezeket a A csírázás sebessége 10— 15 környező . területeken. Külö- képződm ényeket látjuk a Föld­százalékkal gyorsul. Gabona nősen a határterületekről ké- ről „sugarasaknak”, esetében 5— 10 százalékkal nő

Kozmikus fényfékA fénynek, m int a nagy se­

bességgel száguldó kozmikus porszemcsék fékjének óriási szerepe lehetett az univerzum fejlődésében — erre a meg­hökkentő m egállapításra ju ­to tt legújabban D. Savickas am erikai csillagász. Azzal é r­vel, hogy a fényes téren át- száguldó porszemcsék állan­dóan fotonokba, fénykvantu­mokba ütköznek. E részecskék elnyelése révén energia válik szabaddá, am ely a porszem­cse elülső részén nagyobb, m int a hátsón — ez pedig folyam a­tos fékezést jelent. Savickas kiszámította, hogy egy ezred- m illim éter átm érőjű vasré­szecske a világegyetem mai fénysűrűségét szám ítva egybil­lió év a la tt veszíti el sebessé­gének egyhnrmadát.' A csillag­rendszerek keletkezésekor j;Ó- vai nagyobb a fénysugárzás, így elképzelhető, hogy a fény­fékezés a rendszerben ta rtja a porszemcséket, és m egakadá­lyozza az anyagnak a csillag­közi térbe való „megszökését”.

A Dunai Vasmű 1.1 m illiárd forintos nagyberuházása, a fo­lyamatos öntőmű a szerelés stádium ába érkezett. A fo­lyamatos öntőmű szovjet be­rendezéseinek több m int 90 százaléka m ár megérkezett Dunaújvárosba.

a maghozam. A besugárzott kalászokban nem csak a magok száma nő, hanem az egyes magvak súlya is nagyobb.

Mélyülő tengerek

^/''SSSSJSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSr///SSS ////SSS /SSSSSSSSSS /SSSS /S //S //S ///S //S ///S //'SSSS //S /SSS /SSSS /SS /SSS /'SSSS /'S /SS /SS //A '‘-

J N a t g f f s m r m st a m m l s á f p

Az állatvilág elsősziilött/eiEgy Dél-Afrikában most fel­

fedezett kövület talán fényt derít földünk első többsejtű állati szervezeteinek minded­dig ism eretlen keletkezésére. A többsejtűek megkövült m a­radványai a tudományos becs­lések szerint 600—700 millió évesek. A néhány centiihéter nagyságú képződmények felü­lete levélerezet mintázatú, ezért a Pétaionam ae nevet kapták (petalon görögül virág­levelet jelent). A jó állapotban fennmaradt kövületek lehető­séget nyújtanak az anatómiai részietek felismerésére is. Tu­dományos kutatók úgy vélik, hogy a földtörténet valameny- nyi későbbi ősállata e parányi cső formájú lények telepeiből fejlődött ki.

A telepbe gyülekezett egyes képződmények nem rendszer­telenül helyezkedtek el egy­más mellett, hanem egyfajta „növény” formájában, kifelé mind finomabb elágazódásokat létrehozva. E többszörös „ere­zetnek” köszönhető minden Valószínűség szerint, hogy az

egyes szervezetek stabil, nagy kolóniákat alkottak. A fejlődés következő lépcsőfokán a szom­szédos egyedek kompakt le- véífelületté nőttek össze. A „levélfelületek” aztán össze- csavarocjtak, s végül szabályos üreges hengert alkottak, majd pedig több ilyen képződmény komplett szervezeti felépítést alakított ki.

Ebben a felépítésben m ár megváltoztak az egyedek fel­adatai is. A test belsejébe ke­rü lt egyedeknelt a táplálékfel- vótel és az emésztés lett a fel­adatuk, a felszínen elrendező­dött hengereké pedig a légzés. Némely lenyomaton mikrosz­kópos m éretű kalcium karbo­nát kristályok kiválása figyel­hető meg a külső felszínen egyfajta páncél formájában.

A különös kövületek eddig azonosított formái mind egyet­len alapform ára vezethetők vissza: nyolc hengeres képződ­mény erezetszerűen szétágazó formájára. Minden jel szerint ez a későbbi magasabb rendű állatok eredeti alaprajza.

R e jtv é n y ü n k v izsz . 4.; fü g g . 30., 31., é s vízsz . 27. sz. s o ra ib a n F r ie d -

S r ic h R ü ck e rt , a h íre s <1788—

v e r-

A világ tengerei ez idő sze- ^ „rint nyolc centiméterrel m é- \ lyebbek, m in t fé l évszázaddal *866), . S " H Ü * ezelőtt — Igor Maximon grádi óceánkutató számításai szerint. A tengerszint emelke dése Grönland és az A ntark tisz gleccsereinek olvadásával, továbbá a Nap tevékenységé­vel függ össze. A z árapály, és a dagály szintje függ a napte­vékenység ciklusaitól. A hatal­mas napkitörések körülbelül egymilliomod résznyivel m eg­növelhetik a gravitációs állan­dót, ez pedig elegendő ahhoz, hogy összenyomja a vizet, il­letve lehetővé tegye kitágulá­sát. Ezek az im pulzusok külö­nösen észlelhetők az Északi- és a Balti-tengerben, itt az m á b a n . 33. k z e . 34. B ű - e m e l k e d é s mértéke eléri a ki- n ő sen k ö n n y e lm ű é le te t lene centimétert. A déli fé l- § Vk36J7IS™ jt gömbön a jéghegyek határa t i l to t tjá v a l e g y ü tt női mintegy 1300 kilométerrel vo- ' — *—“nult vissza:

>' Megoldódott a holdsugarak rejtélye

k a p h a tó , d e n em § d o h á n y . 16. K ie jte t t ze- ^ nei h a n g . 18. . . . m ű k ö ­dj d ik (te v é k e n y en ré sz t S vesz). 20. V ö rö sm a rty S M ih ály k ö lte m é n y e . 21.§ „A seb es zápo-r g y o r-

s an . . .” (T om pa). 23.K A lm a tá j nyelven '. 25.S K rim ib en tö b b e m b e rre S te re lő d ik . 26. S á fr á n y - ^ bán v a n l 30. A M ex ik ó i­vá fe lv id ék d é li ré szé n e k § n a g y m ű v e ltsé g ű n é p e S vo lt. 32. K ik ö tő v á ro s az S U SA W ash in g to n á lla - § m á b a n . 33. K ZE. 34. B ű - ^ n ő sen k ö n n y e lm ű é le te t § él. 36. I s m e r t k á v ék e v e - §. ré k .S d íto tt.55 név . 40. F é lb e v á g o tt § ig á s ló ! 41. S o k -g y ó g y - § v íz ilyen- 43. F é n y k é p e - S zőgép m á rk a . 44. O. T .§ 4 Í P á lc á k . 46. 'P a r is - . . .^ (f ra n c ia k é p e s h e tila p ) .5 47. G y ü m ö lc sn ed v . 43; B u r g . . . (Bécs

S Ü lő b ú to r o lda lsó tá m lá - sz ín h á z a ) . 79. El S ja 49. Id eg en fé rf in év , r a j ta c sú szn i.§ de m a g y a r n ő i n év is.

50. A fe ls ő i ok k ép ző je .S 51 S z a m á riu m . 53. K ü - S lö n b ö ző h a n g je g y ek . 54.* 55> 1968 óta.

fe le ! 59. V a- m eg ó v ása . 62.

h íre sle h e t

kocsi

Már a távcső felfedezésének idején felfigyeltek a ósillagá- szok a Ifold egyes krátereiből kiinduló fényes sugarakra. A csillagszerű képződmények a legegyszerűbb távcsővel is jól megfigyelhetők — különösen § meg . . . telihold idején. Átlagosan 20 kilométer szélesek, kilométer hosszúak.ké t számos feltevéssel igyekez- •§ 73. P o n t 120 ó ra . 74. *e . tek magyarázni, de egyik hi- § t . 75. H ázra em iék ez te - potézis sem bizonyult elfogad- ^ S ab onahalom . hatónak. Nyilvánvalóvá vált>

F Ü G G Ő L E G E S : 1.C su p a . . . (m in d en re k i ­te r je d ’ a fig y e lm e ). 2. . . . g y o m o rra l n em jó len n i. 3. M eg tisz tít a p o rtó l. 4. P ir a m is a iró l is m e r t eg y ip to m i v á ro s .5. M ajd n em e g y m é te res .6. F é rf in év . 7. Vés. 8.

(néve lőve l). 17. K ié le ­ze tt. 19. M eg tév esz tő . 22. A k ad ály o zó . 23. A rra a h e ly re sz in tén . 24. Ősz- s íe k e v e r t c s a t! 28. M ég nem n ő tt be a fe je lá g y a . 29 V iv á t! v iv á t! k iá l t já k fe lé je . 35. N em n a g y a v á lasz tó k , c sa k / . . van . 38. D rezd ai „ é n ” . 42.K e ttő z v e : G a u g u ink ö n y v é n e k c ím e. 43. R é­gi ró m a i h áz i is ten . 45.

K ie jte tt b e tű . 9. K özép K özség P e s t m eg y éb en , m á ssa lh a n g zó i. 10. A k i 46. S a já t m a g á v a l b e - ré szé re . 12. D a ra b o k ra szé lge t. 47. R égi m a g y a r zúz. 14. E g y ip to m i is - fé rf in év . 49. A ru h a ré - ten ség . 15. ö s s z e z a v a r t sze . 50. • . . v ág (d in y -

n y é n ). 52. Id e g e n nő i név . 54. B o csk a i Is«tván szé k h e ly e v ó lt. 66. R á­d ió k é sz ü lé k is v a n ily en . 50. D ísz ítő íaá s ra h a sz ­n á lt to lifa jta . 60. V issza : á ra sz t. 61. E g y c se p p e t sem k ésle k e d v e . 63. B e fog k ö v e tk e zn i. 64. G ö­rög m o n d á i k irá ly lá n y . 69 F ra n c ia film sz ín é sz - nő. 70. V u lk án S z ic ília sz ig e tén . 72. K é t n évelő . 73. ÖHT. 76. G erm án áu m .77. A p ád eg y e tlen fia .78. P ity e re g .

B ek ü ld és i h a tá r id ő : 1971. o k tó b e r h ó 30.

///////////////////////////////////^ ^ ^ ^ ^

H Í R A D ÓXV. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1971. OKTOBER 16.

Ülé-it tartott a Minisztertanács

K o rszerii®átfeiii k e llá Is e r is la á. z á. s © Sí .

h a tó s á g i e lb ír á s a itA -kormány Tájékoztatási

Hivatala közli: a Miniszterta­nács ülést tartott.

M eghallgatta és jóváhagyó­lag tudomásul vette a Külügy­minisztérium jelentését Loson- czi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban te tt hivatalos baráti látogatásáról.

Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt az Argentínában, Chi­lében, Peruban és Ecuádorban te tt látogatásáról. A kormány a négy dél-amerikai'országban folytatott tárgyalásokat hasz­nosnak ítélte, s a jelentést jó-

. váhagyólag tudomásul vette. Felhívta a minisztereket, hogy a jelentésben foglalt és az utazás során feltárt feladato­kat folyamatosan hajtsák vég­re.

A belkereskedelmi miniszter jelentést te tt a * KGST-tagor- szágok belkereskedelmi m i­nisztereinek Berlinben m egtar­to tt tanácskozásáról. A kor­mány a jelentést tudomásul vette.

A honvédelmi miniszter je­lentést terjesztett elő a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ság katonai küldöttségének magyarországi látogatásáról., A honvédelmi miniszter beszá­m olt azokról a tárgyalásokról is. amelyeket az Iraki Köztár­saság honvédelmi miniszteré­vel folytatott, alá hivatalos lá ­togatáson tartózkodott hazánk, bán. A kormány a megbeszé­léseket hasznosnak ítélte, s a jelentéseket jóváhagyólag tu ­domásul v e tte .,

vdés színvonalának emelése, a munkaerő-szükséglet jobb ki­elégítése érdekében a kormány határozatot hozott. Ennek é r­telmében a Budapesti Közle­kedési1 Vállalat meghatározott munkakörökben az anyagi ösztönzés erősítését célzó éves forgalmi ju ttatást és nyugdíj­korkedvezményt vezetnek be.A M inisztertanács egyidejűleg

Javultak a budapesti nevelők élet- és munkakörülményei

A budapesti pedagógusok

Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter jelentést ter­jesztett elő svédországi hivata­los látogatásáról. A kormány a svéd m unka- és lakásügyi mi­niszterrel folytatott tanácsko­zásokat szintén hasznosnak ta­lálta, s a jelentést tudomásul vette.

Az igazságügy-miniszter a Csehszlovákiában te tt h ivata­los útjáról számolt be. A cseh és a szlovák igazságügy-mi­niszterrel folytatott eredmé­nyes megbeszéléseiről szóló je­lentést a kormány jóváhagyó­lag tudomásul vette.

A munkaügyi miniszter elő­terjesztése 'alapján a kormány megtárgyalta a főváros tömeg- közlekedésével összefüggő egyes kérdéseket. A közleke-

felhívta az illetékeseket mind­azon intézkedések megtételére, amelyek hozzájárulhatnak a jelenlegi zsúfoltság és a közle­kedési zavarok enyhítéséhez.

A művelődésügyi miniszter előterjesztést te tt a négy egye­temi rangra em elt művészeti főiskola rektori tisztségének ellátására. A kormány Doma- novszky Endre egyetemi ta ­nárt, a Magyar Képzőművé­szeti Főiskolán, Kooács Dénes tanszékvezető egyetemi tanárt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Nádasdy Kálmán tanszékvezető egyetemi tanárt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, dr. Pogány Frigyes egyetemi tanárt a Magyar Iparművészeti Főiskolán —3 évre — a rektori tisztség el­látásával megbízta.

A Minisztertanács 1970-ben — az országgyűlés egy korábbi ülésszakán elhangzott javaslat alapján — elrendelte a beru­házásokkal kapcsolatos h a tó sá-1 gi előírások felülvizsgálatát. Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság a felülvizsgálat eredményéről jelentést te tt a kormánynak. A több miniszté­rium és főhatóság bevonásá­val folytatott vizsgálat megál­lapította. hogy a szabályozás fejlesztése érdekében további intézkedések szükségesek; amelyekre a kormány határo­zatot hozott. A jövőben diffe­renciáltabban kell megállapí­tani az élet-, az egészség-, és a vagyonvédelemre vonatkozó követelményeket. Korszerűsí­teni kell a beruházások lebo­nyolításával kapcsolatos nénz- ügvi, gazdSvági. jogi és eljárás­beli előírásokat.

A M inisztertanács titkársá­gán,ak vezetője jelentést te r­jesztett a kormány elé az or­szággyűlés szeptemberi ülésén elhangzott képviselői javasla­tokról. A kormány felhívta a miniszterek figyelmét a javas­latok megvizsgálására, és a szükséges intézkedések megté­telére, m ajd egyéb ügyeket tárgyalt.

élet- és munkakörülményeinek javításáról egy évvel ezelőtt hozott határozat -végrehajtásá­nak eredményeit összegezték a főváros illetékes párt-, taná­csi és szakszervezeti szervei. A kiadott tájékoztató szerint 1970-ben 12100 pedagógusösszesen 15 és fél millió forint jutalomban részesült, főként a minőségi m unka elismerése­ként. A nevelőik 32 százalékát sorolták feljebb, ami átlago­san havi 130 forint fizetés­emelkedést jelentett.

Jelentősen javultak a peda­gógusok m unkakörülm ényei; több iskolában új öltözők, ta ­nári könyvtárak létesültek. A' tervek szerint Gyulán 1974- ben 300 személyes pedagógus­üdülő nyílik. A kerületi taná­csok álltai ju tta to tt lakásokon felül a pedagógusoknak évente további száz, szövetkezeti la ­kást biztosítanak.

I

T a k a ré k o s fiata lo k

Abonyban, a Mechanikai Művek vidéki új gyáregységében nemrégen kezdték meg az úgynevezett fázisjavító kondenzá­torok gyártását, amelyeket a fénycsövek buráiba szerelnek. A főleg nőket foglalkoztató üzemben az év hátralevő idejé­ben mintegy 300 ezer darab kondenzátort készítenek. Képün­kön: a kondenzátortekercseket zárt üstökben impregnálják.

Az OTP székházában Hoff- m ann József vezérigazgató­helyettes az ifjúsági takarék- betét egyéves eredményeiről számolt be.

Országosan 118 ezer ifjúsági takarékbetét-szerződést kötöt­tek eddig: 90 ezret vidéken, 28 ezret Budapesten.

A fővárosban a legtöbb if­júsági takarékbetét-szám lát az V., a XIII. és a IX. kerületben nyitották. Egyes gyárak és in­tézmények — mondotta a ve­zérigazgató-helyettes — az ifjúsági takarékbetét ad ta le ­hetőségeket összekötik a mun­kahelyi törzsgárda kialakítá­sával. Az elgondolás lényege: azok a fiatalok, akik részt vesznek ebben a betétakció­ban, s a takarékossági időszak végén, vagyis öt év m úlva még a vállalatnál dolgoznak. az OTP által nyújto tt kam attal és prémiummal azonos összegű hűségjutalm at is kapnak.

Az ifjúsági takarékbettét nagy vonzereje, hogy segítsé­get ad az otthon megterem té­séhez. Az öt éven á t rendsze­resen takarékoskodók ugyan­is a lákásépítésnél külön OTP- kölcsönben részesülhetnek.

T íz e z e r fo rm to s Iiűségpénz, layssgiiíjkorlaatár-leszállítás

i ÉŐTárosi au tó b u szvezető k n ekKormányintézkedések a budapesti tömegközlekedés

munkaerő-szükségletének biztosítására

Véradó rekord. A „Kiváló véradó” jelvény arany fokoza­tával tüntették ki az ország véradó rekorderét: KondásIm re miskolci kőművesmes­tert, aki 15 liter vért adott a Vöröskeresztnek.

A m unkaügyi miniszter elő­terjesztésére a korm ány meg­tárgyalta a fővárosi tömeg- közlekedés gondjait, és hatá­rozatokat hozott a közlekedés színvonalának emelése, és a legnagyobb probléma, a m un­kaerő-szükséglet jobb kielégí­tése érdekében.

Az előterjesztés rám utatott, hogy a fővárosban a Budapes­ti Közlekedési Vállalat több száz autóbuszát kárhoztatja tétlenségre a súlyop autóbusz­vezető-hiány. Ezért a kor­m ányhatározat a fővárosiak közlekedési gondjainak eny­hítése érdekében számos ked­vezménnyel ösztönzi a BKV- autóbuszvezetői utánpótlását, a m unkaerőhiány csökkentését. Ennek megfelelően november 1-től kezdődően életbe lép az a határozat, amely szerint a BKV valamennyi autóbusz- vezetője, ha egy éven á t dol­gozik a vállalatnál, 10 ezer forintnyi hűségpénzt kap. ,Ez mindenkinek ' jár, tehát az újonnan felvett és a régóta m unkában álló autóbuszveze­tőnek. is, ha az egy évet fo­lyam atosan letöltötte. Közis­m ert ugyanis, hogy az autó- buszvezetők rendkívül nagy megterhelést igénylő m unkát

&4] ? R E k f *Idényzárás a BalatonnálAz idén az utószezonban is j

rendkívül élénk volt a Bnla- j tón környéke. Az IBUSZ ba- i látoni igazgatóságának tájékoz- | tatása szerint a szeptemberi forgalom túlszárnyalta a tava­lyit. A déli parton a siófoki Európa és a Napfény levéte­lével valamennyi szálloda, motel és touring hotel bezárta kapuit. Az Európa október 18-ig m arad nyitva, s ez idő a latt még szép számmal fogad külföldi vendégeket.

Szerte a tóparton az idényt búcsúztatták. A távozó külföl­diek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a vendéglátásról, és sokan m ár most jelezték, hogy a jövő évi szezont is a Balaton m ellett töltik. Az IBUSZ balatoni igazgatósága október 20-ig ta rt nyitva.

Gazdag vadgyümölcstermés­re szám ítanak ak idén az er- dók, mezők gyűjtögető embe­rei. Különösen sok a kökény. 1 Most, hogy sötétkére ére tt a gyümölcs, megkezdték szedé­sét.

Kecskemétre telepítik a va­dászati világkiállítás hazai élővadállományának egy cso­portját. A városban társadalm i m unkával vadaskertet rendez­nek be az állatok számára.

végeznek, s a fővárosiak köz­lekedési gondjainak csökken tése érdekében indokolt, hogy a budapesti autóbuszvezető­utánpótlásban ne legyen fenn­akadás, s legalább em iatt ne kényszerüljenek tétlenségre a tömegközlekedési eszközök.

A korm ány intézkedésére a Budapesti Közlekedési V álla­la t autóbuszvezetői m unka­erőgondját enyhítik azzal is, hogy ezentúl 23 helyett 21 éves kortól kaphat buszvezetői jo­gosítványt az, aki a BKV-nál kíván dolgozni. A vállalatnál egyes m unkakörök dolgozói, elsősorban az autóbuszvezetők, korkedvezményt is kapnak. A határozat szerint ugyanis öt évvel leszállították a nyugdíj- korhatárt ezekben a kiem elt munkakörökben, tehá t az autó- buszvezetők — m iután fér­fiakról van szó — 55 éves ko­rukban nyugalomba vonul­hatnak. .

A .Minisztertanács felhívta az illetékesek figyelmét, hogy e határozatokon túlmenően is keressenek újabb lehetősége­ket, am elyekkel csökkenteni lehet a budapesti közlekedés gondjait, enyhíteni a zsúfolt­ságot.

Anna Frank naplójának égymilliomodik példányát ad- ták el Angliában. Az eddig 46 j országban napvilágot látott könyv kéziratát, az eredeti j naplót, egy svájci bankban őr- zik.

Munkaügyi küldöttség . u ta­zott a Szovjetunióba ' Buda István munkaügyi miniszter- helyettes vezetésével. A kül­döttség az anyagi ösztönzés és a vezetőtovábbképzés rend­szerét tanulmányozza.

K é sz ü l a z u j távvezeték 1 9 7 5 - b e n m a r c g y m i l l i á r d k ö b m é t e r

A áervclk készítéseméi a pénzügyi lelaeícíség legyem

a m egh atáro zóDr. Papp Lajos állam titkár,

a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnökének vezetésével a Parlam ent Gobelin-termében értekezletet tarto ttak a főváro­si. illetve a megyei és megyei városi tanácselnökök. Az ülé­sen a beruházási egyensúlyról, az arányos fejlődés alapjainak megteremtéséről tárgyaltak.

Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese vi. taindító előadásában a többi között elmondta:

■— Tény, hogy a beruházások volumene 19681 óta évről évre gyorsabban emelkedett, nem utolsósorban annak a sajátos szemléletnek a következmé­nyeként, hogy a különböző gazdasági feladatok csak újabb és újabb beruházásokkal old­hatók meg. E nézet rendkívül káros, hiszen a népgazdaság m ár meglévő állóeszköz-állo­mánya messze van még a te l­jes kihasználtságtól. Ma az a helyzet, hogy a túlfeszített be­ruházásokra is előteremtik a pénzt. Joggal merül fel a kér­dés: mi készteti a pénzügyi apparátust, a főhatóságokat a megalapozatlan kérelmek ked­vező elbírálására? Az irányí­tás nagyfokú liberalizmusa! A finanszírozási rendszerben ká­ros tendenciák is mutatkoznak, t ez vonatkozik a miniszté­

riumokra. a bankokra, de m a­gára az Országos Tervhivatal­ra is.

— Két eluralkodott szemlé­letnek kell „hadat üzennünk” : egyik, amely az egész egyen­súlyhiányt elbagatelizálja, a másik, amely a végletekig egy­szerűsít, s a problém át csupán építőipari kapacitáshiányban látja.

— Meg kell érteni, hogy a népgazdasági szintű egyensúly biztosításához elsősorban a be­ruházási kereslet, a beruházá­si vásárlóerőt kell szabályozni. Szükséges nyomatékosan fel­hívni a vállalatok és a taná­csok figyelmét arra, hogy konkrét terveik elkészítésénél pénzügyi lehetőségeik legyenek a meghatározók.

— Már az 1972-es népgazda­sági terv kidolgozása során ér­vényesíteni kell az egyensúly javításával összefüggő, követel­ményeket. El kell érni, hogy a beruházások volumenének nö­vekedése néhány évig átm e­netileg lelassuljon, s m inden­képpen a ríemzeti jövedelem növekedése alatt maradjon.

— A rra kell törekedni, hogy még ebben az ötéves tervidő­szakban tartósan megteremt­sük a beruházási egyensúlyt, az arányos fejlődés alapjait.

Az

Április 4. Ktsz

budapesti munkahelyekre keres

KŐMŰVESEKET,SEGÉDMUNKÁSOKAT,KUBIKOSOKAT,ÁCSOKAT.

Szállást, étkezést,44 órás munkaidőt, heti szabad szombatot biztosítunk.Ugyancsak keresünk budapesti lakással rendelkező vagy bejáró dolgozókat

FESTŐ,ASZTALOS,VIZ-, GÁZ-SZERELŐ,HIDEGBURKOLÓSZAKMÁKBAN,SZAK- ÉS, BETANÍTOTT MUNKASOKAT

budapesti munkára.

Jelentkezés:ÁPRILIS 4. KTSZBudapest Vili., Auróra u. 23. Munkaügy.

Megkezdődtek az előkészüle­tek az újabb nagy teljesítm é­nyű, szovjet—magyar földgáz- vezeték létesítésére. Az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél elm ondották: avezeték magyarországi szaka­szát, mintegy 230 kilom éter hosszúra tervezik, 55 ezer tonna cső kell hozzá, s építési költsége előreláthatóan meg­haladja a 4 m illiárd forintot.

— A nagy átm érőjű gázve­zeték Beregdaróc környékén ér Magyarországra, m ajd Vá- sárosnamény, Nyíregyháza és Tiszavasvári m elett elhaladva, Polgárdon át, Leninvárosig vezet — mondotta Szepesvá- ri Iván vezérigazgató-helyet­tes.. — Leninvárosnál indul i majd az élső leágazás a borso­di iparvidék felé, ott csatlako­zik az északi földgázvezeték­hez. Ez a leágazás lá tja el szovjet földgázzal Észak- Magyarországot,

A tervek szerint Leninváros- tól egészen Hatvanig építik tovább a vezetéket. Nyomvo­nala mentén a városokban és nagyobb községekben lehető­ség nyílik a városi gázvezeté­kek kiépítésére és a lakosság ellátására. Hatvanban az új vezeték a most épülő Buda­pest—salgótarjáni távvezeték­be torkollik, s a szovjet föd- gáz ezen ju t a fővárosba. Ugyancsak Hatvanból leága­zása lesz, a salgótarjáni iparvi­dék felé, s ebből kap földgázt Kisterenye és Salgótarján.

A magyarországi szakasz tervei m ár készülnek az Olaj- tervnél. Építését a szovjet ha­tártól 1973 elején kezdi a Sió­foki Távyezetéképítő Vállalat. A m unkálatok a terv szerint 1974 végéig befejeződnek, s így 1975-ben m ár egy milliárd köbméter szovjet földgáz ér­kezhet Magyarországra.

A kötelező munkaközvetí­tést1 szabályozó fővái-osi taná­csi rendelet végrehajtásának tapasztalatait elemezték a munkaügyi szervek. Az emlí­te tt intézkedés ugyanis ez év január 1-től korlátozta a mun­kahelyükről önkényesen kilé­pő vagy fegyelmi úton elbo­csátottak, az egy éven belül két vagy több alkalommal m unkahelyet változtatók, to­vábbá a vidéki állandó lako­sok budapesti élhelyezkedését Aíintegy ■ 20 000 közvetítésre kötelezett dolgozó személyi kö­rülm ényeit részletesebben is megvizsgálták. Érdekes tapasz­talat, hogy a nők általában hűségesebbek vállalatukhoz. A m unkahelyükhöz ugyancsak hűségesek a szakmunkások, hiszen a kiközvetítetteknek mindössze 20 százaléka szak­munkás.

Visontán, a Thorez külfej- téses bányaüzem területén megkezdte próbaüzemelését az új m erítéklétrás szénfejtő gép. Az NDK-ban gyártott, hat emelet magas génóriás Euró­pában is, újdonság.

I7J n s z o i l á l í

S á t o r t e t ő a D a g á l y o n

Ik a rn s -a n íób ú szó k at v á sá ro l H a m b o rg

Nemzetközi szakmai körök­ben is feltűnést keltett az a hír, mely szerint a hamburgi városi közlekedési vállalat a Mogürt ú tján Magyarország-, rpl kíván, Ikarus-autóbuszokat beszerezni. Á1 néhány napjg megkötött mégállapodás előz­ménye, hogy a Hamburger Hóchbahn és az Ikarus m ér­nökei közösen dolgozták ki a 190. jelzésű autóbusztípust, amely tökéletesen megfelel a rendkívül szigorú NSZK-beli Szabványnak.

Az Ikarus prototípusa, a 06—;75 próbarendszám m al é r­kezett Hamburgba, s a megje­lent érdeklődőknek, köztük Ikarus-buszt kíván vásárolni.

Helm ut Kernnek, Hamburg polgárm esterének Tóth Lász­ló, a Mogürt és Toldi József, az Ikarus vezérigazgatója m u­ta tta be a műszaki újdonság­nak számító járm űvet.

A vezérigazgatók — rögtön­zött sajtótájékoztatójukon — elmondták, hogy a m átyásföl­di gyárban eddig két ilyen autóbuszt készítettek, s az egyiket Hamburgban, a m ási­kat Budapesten vetik alá a legkülönfélébb 1 terheléseknek. Minden bizonnyal ham arosan megszületnek a próbák ered­ményei, s akkor 1972-ben meg­kezdődhet a sorozatgyártás.

Negyvenhét új budapesti uszoda távlati tervét készí­tette el a BUVÁTI. A kétmil­

l ió s fővárosnak kevés a jelen­legi 30 strand, gyógy- és tisz­tasági fürdő. A jövő uszodái főleg az új lakótelepeken, Ke- lenföldön. Óbudán, Újpalotán épülnek m ajd fel. A m ár ké­szülő újpesti uszodán kívül megkezdték a zuglói Paskál- strand építését, s előkészület­ben van a 10 ezer személyes népligeti strand építése.

A meglevő fürdők is sürgős rekonstrukciókra szorulnak. A G ellért- és a Széchenyi-fürdő állapota rohamosan romlik. A Palatínus beuxitbeton bejárat részét jövő tavaszra építik át, és ekkor bővítik a férfinapo­zót is. A Gellert pezsgőmeden- céjét csak akkor lehet átépí­teni, ha a hullám fürdő me­dencéje fölé sátortetőt húz­nak, erre viszont csak 1974- ben kerülhet sor. A népszerű Dagály-fürdő is sátortető t kap 1973-ban.

SA JTÓ SZ EM LES z e rk e sz ti:

a sze rk e sz tő b izo ttság K ia d ja :

az Ig az ság ü g y i M in isz té rium Bv. O rszágos P a ra n c sn o k s á g a

B u d ap e s t V.. Steindü u tc a 8.

S z ik ra L ap n y o m d a