Hivatalos adatok, törvények
AZ APOR VILMOS ISKOLAKÖZPONT
ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYÉNEK
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
I.Hivatalos adatok, törvények
I.1. Az iskola
1.1.1. Az iskola hivatalos adatai
Az iskola
neve:
Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont
OM azonosítója:
címe:
9024 Győr, Pátzay Pál u. 46. Tel.: 96/514-260
vezetője:
Koppány László
A fenntartó
neve:
Mária Iskolatestvérek Rendje
címe:
9024 Győr, Horváth Árpád u. 9.
Tel.: 96/514-290
Az alapító
neve:
Római Katolikus Szentlélek Egyházközség
címe:
9024 Győr, Szentlélek tér 1.
Az alapító okirat kelte:
1992. december 13.
felülvizsgálata:
Működési engedélyt kiadó szerv
neve:
Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője
címe:
9021 Győr, Városház tér 1.
A működési engedély kelte:
1993. január 11.
A képzés
típusa:
alapfokú művészetoktatás
Az alapfokú művészetoktatási egység
vezetője:
Kissné Kostelec Éva
Az alapfokú művészetoktatás
időtartama:
12 évfolyam
szakaszai:
előképző alapfok, továbbképző
képzési ág:
képző- és iparművészeti
tanszak:
makett- és papírtárgykészítő
a tanulók és tanulócsoportok száma:teljes felfutáskor
(2011-2012) 17 tanulócsoport
az intézmény működő évfolyamainak száma: 6
az intézménybe felvehető tanulószám: 340 fő
alapfokú művészetoktatásban részesülők száma: 96 tanuló
(2005-2006)
Az alapfokú művészetoktatás indításának időpontjai: 2002.
szeptember
A program benyújtója:
Koppány László
A pedagógiai program készítője:
Kissné Kostelec Éva
A nevelőtestületi elfogadás dátuma:
A fenntartói jóváhagyás dátuma:
A nyilvánosságra hozatal módja:
A tervezett felülvizsgálat időpontja:
A pedagógiai programot véleményező szakértő neve: Baranyai
Zoltánné
Tartalomjegyzék:
· Nevelési program
· Helyi tanterv
Mellékletek:
· Szakértői javaslat, vélemény
· Véleményezések, javaslatok
· Egyeztetési jegyzőkönyvek
· Nevelőtestületi jóváhagyásról szóló jegyzőkönyv
· Fenntartói jóváhagyás határozata
1.1.2. Az iskola jellege
Győr Város Önkormányzata és a Szentlélek Plébánia
együttműködésének eredményeként született meg az az elhatározás,
hogy Győr egyik népes lakótelepén, Marcalvárosban 12 évfolyamos
iskolaközpontot építenek azzal a céllal, hogy elősegítsék a
városrész egyre növekvő számú ifjúságának magas színvonalon történő
oktatását és nevelését. Az Önkormányzati Testület egyetértve
Benkovich Ferenc pápai prelátus keresztény szellemiségű
célkitűzéseivel, erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatta az
oktatási központ munkálatainak beindítását.
A Szentlélek Egyházközség 1990-ben létrehozta az Apor Vilmos
Római Katolikus Iskola Alapítványt, amely magára vállalta - bel -
és külföldi adományozók, a hívek, valamint Győr város lakosságának
önzetlen támogatására támaszkodva - az építkezés
megvalósítását.
Az iskolaközpont 1993. szeptember 1-jén nyílt meg és
megkezdődött a tanítás az általános iskola első hat évfolyamán.
Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont átfogó és minőségi
oktatást kíván biztosítani tanulói számára megkülönböztetett
figyelmet fordít a kisgyermekek és a serdülők emberi, erkölcsi és
vallási nevelésére. Példának tekinti a névadó Boldog Apor Vilmos
Püspököt, aki egész életét az ifjúság nevelésének szentelte.
Az iskola fenntartója, és a pedagógiai, pasztorális munka
irányítója a Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend.
A hazánkban kevésbé ismert szerzetesrend a maristáké. Magukat,
közösségüket és tanítványaikat a Szent Szűz anyai pártfogásába
ajánlják. A rendet Boldog Marcellin Champagnat Atya alapította
1817-ben, Lyonban. A Testvérek hivatásának az iskolai nevelést és
oktatást tűzte ki célul, ezt folytatják követői a világ 75
országában.
Jelmondatuk:
" Mindent Jézusnak Mária által,
mindent Máriának Jézusért ! "
Az iskola tevékenységi köre és jellege - elsősorban katolikus
fiatalok keresztényszellemű nevelése és oktatása, amely szervesen
illeszkedik a Magyar Köztársaság oktatási rendszerébe. Nyitva áll
minden katolikus vagy más vallású fiatal előtt, aki elfogadja az
iskola szellemiségét és célkitűzéseit.
Az iskola felügyeleti szerve - az érvényben lévő állami és
egyházi rendelkezések szerint.
Az Iskolaközpont magába foglal:
· egy általános iskolát 8 évfolyamos szerkezeti formában,
· egy 6 évfolyamos gimnáziumot,
· (1998/99 tanévtől kezdődően egy 4 évfolyamos gimnáziumot),
· egy többfunkciós diákotthont,
· alapfokú művészetoktatási intézményt képző- és iparművészeti
ágon.
Az iskola az általános iskolai, a gimnáziumi, alapfokú
művészetoktatási és szakképzési (többcélú) tevékenységét közös
igazgatású intézményként szakmailag egységes szervezeti keretben
végzi a kollégiummal együtt.
Az iskolában az alapfokú oktatás az 1. évfolyamon kezdődik és a
6. illetve a 8. évfolyamon fejeződik be.
A gimnáziumban a nevelés és az oktatás a 7. és a 9. évfolyamon
kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik be.
Működési területe
- elsősorban Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területe és az
észak-dunántúli régió
Az iskolaközpont épülete:
· 40 tanterem
· csoportbontásra alkalmas kistermek
· 1 tornacsarnok, sportpályák, kondicionáló terem
· 8 szaktanterem
· 1 könyvtár
· kápolna és vele összenyitható többfunkciós aula
· 220 férőhelyes kollégium
· konyha, ebédlő
· orvosi rendelő
· egyéb kiszolgáló helyiségek.
Iskolaközpont alkalmazottai:
Oktatás:
97 fő
Központi irányítás:
5 fő
Kollégium:
10 fő
Intézményi vagyon működtetése:
17 fő
Konyha:
13 fő
(A fenti létszámadatok a részfoglalkozású, szülési szabadságon
és gyesen lévő dolgozókat is tartalmazzák. )
I. 2. Az alapfokú művészetoktatás törvényességi háttere
· a közoktatásról szóló – többször módosított 1993. évi LXXIX.
törvény
· a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 1/1998.
(VII. 24.) OM rendelettel módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM
rendelet
· az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantárgyi
programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 32/1999. (VII. 18.)
OM rendelettel módosított 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet
· a fenti rendelet III. §-ának 3. bekezdése alapján kiadott
kiadvány, mely az alapfokú művészetoktatásról szóló 27/1998. (VI.
10.) MKM rendelet értelmében tartalmazza a kötelező követelményeket
és tantervi programot kiegészítve az évfolyamonként meghatározott,
javasolt tananyaggal továbbá a kötelező minimális eszköz és
felszereltségi jegyzéket meghaladó az optimális feladat ellátást
szolgáló tárgyi feltételeket
II. Az intézmény pedagógiai alapelvei
Intézményünk pedagógiai alapelvei, hogy a minőségközpontúságot
és a tehetséggondozást állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk
szolgáltató jellegét megőrizzük.
· A ránk bízott gyerekek emberi értékeit, lelki egészségét,
értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait,
alkotásvágyát, alkotó képességét sikerélményt biztosító,
szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő,
esélyegyenlőségre lehetőséget adó légkör megteremtésével
biztosítsuk.
· Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség ígéretek individuális
fejlesztésére, a tanulók művészi kifejező képességeinek
kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség
megőrzésére.
· Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és
jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti
a pozitív életszemlélet kialakulását.
III. Az intézményi cél, feladat, követelmény
III. 1. Az intézmény célrendszere
Az alapfokú képzés iparművészeti oktatás célja és feladata a
világ használatához és alakításához szükséges ismeretek, készségek,
képességek, olyan fokra való fejlesztése, hogy a tanuló ezen
eszköztár birtokában képes legyen saját gondolatainak, érzéseinek
kivetítésére, hogy képes legyen igény és elképzelése szerinti
tárgyak tervezésére, alkotására.
A fenti célok eléréséhez szükséges:
· a befogadó, megismerő, alakító képességek fejlesztése
· a problémafelismerés, megoldás készségének kialakítása
· a tanulás és önművelés képességeinek kialakítása
· a megfelelő motivációval sikerélmény biztosítása
· a szociális hátrányok kompenzálása és az esélyegyenlőség
biztosítása
· a gyermek egyéni képességének megfelelő fejlesztése a tehetség
kibontakoztatása, a személyiség komplex fejlesztése
· az önkifejezés és alkotás készségének kialakítása, a
kreativitás fejlesztése
· a gyermek világképének formálása
· a műveltség, tudás megszerzésére való törekvés kialakítása
· a nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek átadása
· a nemzeti és európai kultúránkhoz való kötődés kialakítása
· az értékmegőrzés, a hagyományápolás iránti igény
felkeltése
· a tömeg és művészi kommunikáció formáinak megismerése,
alkalmazása
· a köznapi, a művészeti szép felfedeztetése
· az általános emberi értékek megismertetése
· az érzelmi gazdagság kifejlesztése
· a kulturált magatartás szokásainak gyakoroltatása
· a tanulási fegyelem, a munkafegyelem kialakítása
· a testi-lelki egészség, az egészséges életmód iránti igény
felkeltése
· a lelkiismeret és felelősségtudat kialakítása
· az esztétikai igényesség kifejlesztésével a kulturált
környezetre való igény ( rend, tisztaság ) kialakítása
· a továbbtanulást lehetővé tevő szilárd ismeretek átadása,
birtoklása
Az egyes képzési szakaszok évfolyamok célcsoportjait az adott
képzési szakasz, illetve évfolyam tantervi programjai
tartalmazzák.
III. 2. Az intézmény feladatai
A pedagógiai alapelvek elérését meghatározó célrendszer konkrét
feladatok elvégzésével valósulhat meg. A feladatok tehát a cél
elérését teszik lehetővé. Intézményünkben egy művészeti ágon
(képző- és iparművészet) három szakaszban (előképző, alapfok,
továbbképző) folyik művészetoktatás.
Feladataink:
· rendszeres értékelés, önértékelés (gyakorisága az értékelésnél
meghatározott),
· rendszeres igényfelmérés (évente),
· feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása,
· érdekes, motiváló, problémamegoldó feladatok
meghatározása,
· személyre szabott feladatok megfogalmazása,
differenciálás,
· többirányú művészeti alapkészségek kialakítása.
A feladatok megoldása érdekében alkalmazott tevékenységformák,
módszerek, eljárások, eszközök:
· kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező
feladatrendszer,
· egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása,
· tehetséggondozó eljárások,
· kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer,
· egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer,
· közösségfejlesztő módszer,
· játékos, élményre épülő oktatás, alkotómunka,
· kiscsoportos oktatás.
Nevelési eszközök:
· minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé
tétele
Ösztönző eszközök:
· megerősítés, biztatás, dicséret, munkák kiállítása,
jutalmazás
A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az
alaptevékenység – a rajz-festés-mintázás tantárgy és a
műhelygyakorlatok tanítása, – valamint a szabadidős tevékenységek
biztosítják.
III. 3. Általános fejlesztési követelmények
Az intézményben folyó alapfokú képző és iparművészeti oktatás
fejlesztési követelményei:
· a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére
· a vizuális információk, közlemények megértésére
· a képi gondolkodásra, vizuális absztrakcióra
· tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra
· a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások
ismeretére
· a kifejezési eljárások használatára
· élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére
· a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására
· a médiák által közvetített üzenetek befogadására,
értelmezésére
· vizuális önkifejezésre, alkotásra
· tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek
készítésére
· tervezésre, konstruálásra
· a kifejezési technikák tárgykultúra anyagainak ismeretére
· eszközhasználatra, anyagalakításra
· tárgykészítésre, környezetformálásra
· a kézműves tevékenység gyakorlására
· a jelentés az esztétikum megértésére
· a rendeltetés – a szerkezet – a tartalom és a forma
összefüggéseinek felfedezésére
· a mindennapok, a természeti társadalom szépségének
befogadására
· a vizuális művészetek, környezet és tárgykultúra
megismerésére
· a műelemzési eljárások alkalmazására
· a néphagyomány, a népi kultúra befogadására irányulnak.
Az egyes képzési szakaszok, évfolyamok követelményeit az adott
képzési szakasz, illetve évfolyam tantervi programjai
tartalmazzák.
A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az
alaptevékenység – a rajz-festés-mintázás tantárgy és műhelyi
gyakorlat tanítása – valamint a szabadidős tevékenységek
biztosítják.
IV. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai
feladatok
„A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső
lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló
öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a
személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk
e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet
arra, hogy mire képes.” /Bagdy Emőke/
· A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai
helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a
kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi
kibontakozáshoz.
· Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott,
„rácsodálkozó” attitűdre, valódi „gyermeki” vonások
megnyilvánulására.
· A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk
annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket,
gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi
feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a
pedagógiai program eredményes megvalósulásának!
Iskolánkba egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a
gyerekek, ami azért lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony
tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot,
és az elsajátítás folyamata is könnyedebb.
Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző.
Azonban azt fontos kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatás
képző-és iparművészeti ágán (és bizonyára a többi ágon is)
határozottan megfigyelhető az a jelenség, hogy tanulóink
tanulmányilag kimutathatóan jobb teljesítményre képesek, mint az
iskolába beiratkozás előtt. A jelenség hátterében a művészetek
érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. A hazai és
nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a képzőművészet fejlesztő
hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás,
az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás
kifinomulhat és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez.
A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra
alkalmat, hogy feszültségeiket „kivetítsék, kialkossák” magukból.
Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú
művészetoktatás – a képző- és iparművészeti oktatás segíthet a
tanulási kudarcok kezelésében.
V. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
· A műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a
tanulók kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a
közösség erejét.
· Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az
alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A
tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás
képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett
alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás
élménye.
· A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése,
az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása
hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet
objektivitásához.
VI. A tehetség, a képesség, kibontakoztatást segítő
tevékenységek
„A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség
együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős
elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” /Pedagógiai
szakkifejezések 1997/
Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata a tehetséggondozás.
Az alapfokú képző és iparművészeti nevelés a képző- és
iparművészeti iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja
készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező
képességeik kibontakozását, tehetségük gondozását.
Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel,
amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével
történő képességfejlesztésén van.
Az összeállított tantárgyi program a művészeti ágak sajátos
nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés
tapasztalataira, a művészetpedagógiai eredményeire épít.
A kiscsoportos műhelyfoglalkozások segítik az egyénre szabott,
differenciált foglalkozást az elmélyült alkotó tevékenységet. A
tehetséggondozás szolgálatában áll az intézmény által biztosított
személyi és tárgyi feltételek is.
A kis csoportos műhelymunka során a tanulók a papír megmunkálás,
alakítás széles skálájával ismerkedhet meg.
Intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában jelentős
szerepet kap az évenként megrendezésre kerülő növendékek munkáiból
rendezett kiállítások, a tanulók alkotásaiból rendezett
jótékonysági vásár.
A kiemelkedő teljesítmény elismeréseként a tanulók jutalomba is
részesülnek.
Az alapfokú képző- és iparművészeti nevelésben részesülő tanulók
bekapcsolódhatnak 11-12 évfolyamon a rajz és műalkotások elemzése
és a mfakultáció munkájába, ahol további lehetőség nyílik a művészi
manuális képességfejlesztésre.
Intézményünk 12 864 db kötetes könyvtára, gazdag videó- és
folyóirattára, a könyvtár multimédiás számítógéprendszere az
önművelés a tehetséggondozás lehetőségének széles skáláját
biztosítja.
Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő növendékek
bekapcsolódhatnak az intézményünkben működő művészeti csoportok,
érdeklődési körök (virágkötészet, kosárfonó, fazekas), klubok
(kis-könyvtáros, diákújságírók, táncklub, természetjáró),
sportcsoport (torna, atlétika, röplabda, futball, karate),
tanfolyamok (virágkötészet, szalmafonás, varróiskola)
munkájába.
A tehetséggondozás érdekében igény és létszám függvényében,
minden érdeklődési igényt ki kívánunk elégíteni. A felsorolásban
szereplő, jelenleg működő szabadidős tevékenységi formák tovább
bővíthetők.
Az iskola alapítványa anyagilag is segíti az oktatás
feltételeinek javítását, a különböző versenyek, vetélkedők,
szabadidős tevékenységek, táborok, tanulmányutak megvalósulását, a
tehetséges tanulók anyagi támogatását.
VII. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje
A szülők folyamatos, többoldalú tájékoztatása nélkülözhetetlen
az eredményesség elérésében.
A tanév elején levélben tájékoztatjuk a szülőket az év
feladatairól, éves programnaptárt, kap minden szülő melyben a tanév
várható eseményeit, tüntetjük fel (tanévnyitó, fogadó órák, szülői
értekezlet, múzeumi órák, kirándulások, szünetek,
kiállítások.....)
A tanulmányi előmenetel során negyedévente tájékoztatást kapnak
gyermekük fejlődéséről,l, aktuális terveinkről, sikereinkről
értesítést küldünk.
A félévi szülői értekezleten a művészeti órák munkáit bemutató
dia bemutatók segítségével nyújtunk betekintést az órák
hangulatába.
Szívesen látjuk tanulóink családtagjait a nyílt napokon, az
alkotó hétvégeken, táborozás során, kirándulások alkalmával, a
félévi rendszerességű vizsgakiállításokon.
A gyermekek hiányzásairól jogszabályban meghatározott formában
azonnal értesítjük a szülőket.
HELYI TANTERV
I. Az iskola évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és
választható foglalkozások és azok óraszámai
A képzés struktúrája
A képzés ideje:12 év
Évfolyamok száma12; évfolyamonként két csoport
I. 1. Óraterv
Tantárgy
Évfolyamok
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Vizuális alapismeretek
2
2
Rajz-festés-mintázás
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Műhelyelőkészítő
2
2
Műhelygyakorlat
2
2
2
2
2
2
2
2
Szabadon választható tantárgy
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Szabad sáv
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Összesen
2
2
4+2
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
I. 2. Csoportok alakulása
2002/2003
2003/2004
2004/2005
2005/2006
2006/2007
2007/2008
2008/2009
2009/2010
2010/2011
2011/2012
Élőképző
1. évf.
2. évf.
1
1
1
1
2
2
2
2
2
2
Alapfok
1. évf.
1
1
1
1
1
2
2
2
2
2
2. évf.
1
1
1
1
1
2
2
2
2
3. évf.
1
1
1
1
1
2
2
2
4. évf.
1
1
1
1
1
2
2
5. évf.
1
1
1
1
1
1
2
6. évf.
1
1
1
1
1
1
Továbbképző
7. évf.
1
1
1
1
1
8. évf.
1
1
1
1
9. évf.
1
1
1
10. évf.
1
1
Összesen
3
4
5
6
8
10
11
13
15
17
III. 5. A képzés tanszaka és tantárgyai
Vizuális alapismeretek
Az előképzősök komplex művészeti tantárgya
Kötelező tantárgyak:
Rajz- festés-mintázás
A rajz-festés-mintázás biztosítja a képző- és iparművészeti
alapozást.
Műhelyelőkészítő
A műhelyelőkészítő foglalkozások során a tanulók játékos
formában megismerkednek a programmal, lehetőség nyílik a papírral
való sokrétű tevékenységre.
Makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat
A műhelygyakorlat teszi lehetővé a makett- és papírtárgykészítés
szakirányú tevékenységének megismerését, alkalmazását.
Szabadon választható tantárgy:
– Művészettörténet
Iskolánkban induló tanszak:
· makett- és papírtárgykészítő
II. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és
taneszközök kiválasztásának alapelvei
A közoktatási törvény 19. § - a nevelőtestületek hatáskörébe
utalta az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek
kiválasztását.
A tankönyvek, kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy
· feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének
· feleljen meg az intézmény oktatási céljainak
· segítse a tanulást, motiváljon
· szerkezete legyen világos, egyszerű
· adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre
· adjon mintát önálló feladatmegoldásokra
· legyen több évig használható
· az ára legyen kedvező
· segítse a tanulást, motiváljon
III. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkéréseknek
követelményei és a tanuló teljesítménye, értékelésének formái
III. 1. Iskolaközpontunk követelményrendszerének alapelvei
· Csak az iskola pedagógiai programjában elfogadott tananyagot
lehet megkövetelni.
· A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az
életkori sajátosságokat.
· Mérlegelni kell a tanuló képességeit és a tanuláshoz való
hozzáállását.
· Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között.
· A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség
kialakítása.
· Csak az önmagával szemben igényes pedagógus tud igényességre
nevelni.
· A tantárgyi és a tanórai követelmények legyenek világosak
egyértelműek és teljesíthetőek. A tanév elején közölt elvárások ne
változzanak a tanév során.
A tanuló érezze a következetességet és az állandóságot.
· A követelmény mögött érződjön a tanítvány egyediségének és
teremtettségének tisztelete.
· Tegyünk meg mindent, hogy minden gyermek egyéni képességeinek
szintjén sikerélményt, a munkavégzés eredményének örömét élje
át.
· Az iskolaközpont belső és külső rendjének megtartásához az
alábbi követelményeket emeljük ki:
a) A gyermek első számú kötelessége a tanulás, ebben törekednünk
kell a biztosított formai, tartalmi keretek között az igényességre,
az önállóságra is.
b) A Házirend szabályait be kell tartani, illetve tartatni
mindenkinek.
c) A katolikus iskolába járó tanulók viselkedéskultúrája mindig
legyen példamutató, melyet az erkölcs és az illem normatívái
jellemeznek.
· A nevelők tájékozódjanak alaposan, körültekintően a gyermek
tanulási nehézségeiről. Nevelők feladatai:
a) Törekedjenek a fejlődő szakirodalommal lépést tartani egyházi
tudományokban, a nevelés, a szaktárgyak tekintetében.
b) Munkájukban lelkiismeretesek, igényesek, pontosak,
innovatívak legyenek.
c) Az iskola ugyanazon szakos tanárai alakítsák ki
tantárgyaiknál az azonos követelményszinteket, mérési formákat.
d) tanítás során igyekezzenek minél több értéket átadni és
közvetíteni.
III. 2. Ellenőrzés, értékelés
A követelmények teljesítésének mértékéről kapott visszajelzés a
tanulóknak, pedagógusoknak és a szülőknek egyaránt szükséges.
Csakis ennek a figyelembevételével tervezhető nevelési- oktatási
folyamat.
Az iskolai értékelésünk célja:
· minősítés, viszonyítás az elvárt vagy kitűzött célokhoz
· motiváció, a stratégia megvalósításához
· visszajelzés: a pedagógus számára a tanuló fejlődéséről
a szülő fel, hogy milyen a gyermek viszonya az iskolai
követelményekhez
Az értékelés kiterjed az iskolaközpont minden területére:
· az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények
elsajátításának szintjére
· a szorgalom – ezen belül a felkészülésre, a feladat- és
felelősségvállalásra
· a korábbi teljesítményhez képest mutatkozó fejlődésre
Alapelvek:
· Az ellenőrzés-értékelés-osztályozás a pedagógiai tevékenység
szerves része, amelynek jelentős szerepe van a személyiség
fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és
önértékelő-képességet, önnevelésre késztet.
· Objektivitása és igazságossága a világosan megfogalmazott és
következetesen érvényesített követelményrendszerre épül. Ugyanakkor
a tanuló önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is
viszonyítani kell.
· Az értékelés akár bíráló, akár elismerő, épüljön a
bizalomra.
· A tantárgyak ellenőrzési-értékelési rendszerében
elengedhetetlen követelmény a folyamatosság és a változatosság.
· Az osztályozás nem mechanikus művelet. Tükrözni kell a tanuló
félévi, illetve az egész évi teljesítményét, igyekezetét és az
esetleges teljesítményváltozás irányát.
· A tanulók értékelésénél figyelembe kell venni a művészeti
tanszak sajátosságait.
· A tanév során bemutatókon, pályázatokon, kiállításon való
szereplés is értékelhető.
· A tanulók tantárgyi teljesítményét a tantárgyat tanító
pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza - teljes jogkörrel és
felelősséggel.
· Beleszólási joga a nevelőtestület év végi osztályozó
értekezletének van a közoktatási tv. 70. § ( 4 ) bekezdésben
vázoltak szerint.
· Iskolaközpontunkban az értékelés-osztályozás a hagyományos
öt-fokozatú skála mentén történik: jeles ( 5 ), jó ( 4 ), közepes (
3 ), elégséges ( 2 ), elégtelen ( 1 ).
· A szorgalmi időben kapott érdemjegyeket a pedagógus bejegyzi
az ellenőrző könyvbe. A szülő a bejegyzéseket aláírásával veszi
tudomásul.
· Az egyes tantárgyakban kiemelkedő teljesítményért a gyermekek
félévkor és tanév végén dicséretet kaphatnak.
· Ha a tanulónak a jeles ( 5 ) osztályzata mellett legfeljebb
egy jó ( 4 ) osztályzata van, és ennél rosszabb osztályzata nincs,
akkor nevelőtestületi dicséretet érdemelhet ki. A döntés a
tantestület joga. A dicséretet a bizonyítványban, a törzslapon és
az osztálynaplóban is dokumentálni kell.
· A szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az
osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok
közösségének. Az osztályfőnök javaslatát a tantestület többségi
döntéssel véglegesíti. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök
véleménye a mérvadó.
· Szorgalom minősítése: példás, jó, változó, hanyag.
III. 3. Szorgalom
Példás: a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem pontosság
jellemzi. A tanítási órára képességeihez, körülményeihez mérten
akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az
órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai
tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Ha a
képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni.
Jó: a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek
megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de
akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség.
Változó: a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában
csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után
teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel
jön iskolába.
Hanyag: a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez
mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét
gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Vagy: félévi, év
végi osztályzatai között elégtelen ( 1 ) szerepel.
III. 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele
Adminisztratív, formai feltételek:
A szülők a gyermek tanköteles korától kérheti gyermeke
felvételét az alapfokú művészeti oktatásba.
Az alapfokú művészetoktatásba való felvételről az óvoda, illetve
a tanuló iskolájának véleménye alapján dönt az intézmény, melyet
írásban közöl.
A beíratás előtt a szülő megismerheti a az iskola Pedagógiai
Programját.
A beiratkozáskor a szülőnek hitelt érdemlően bizonyítania kell a
gyermek személyazonosságát.
A gyermek beiskolázhatósága nemcsak a testi erőnlétének, hanem
értelmi-érzelmi fejlődésének is függvénye. Nem kerül felvételre a
gyermek, ha nem iskolaérett.
Az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltétele, az előző
évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimum
követelményeknek való megfelelés.
Az elmarasztalt tanuló a tantárgy jellegétől függően
meghatározott módon (rajz, festés, plasztika, tárgykészítés… )
vizsgabizottság előtt ( elnök, tagozatvezető, kérdező szaktanár )
bizonyítatja a továbblépéshez szükséges minimális követelmények
teljesítését.
A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető
létszámkeretig az intézmény más területről is fogadhat
tanulókat.
Olyan esetben, amikor a pedagógiai szakasz zárásától eltérő
időszakban kíván az iskolába belépni a tanulót az alapfokú
művészetoktatásban kapott bizonyítványa alapján soroljuk be a
meghatározott évfolyamra, illetve csoportba.
Az évfolyamugrás az egyéni képességek figyelembevételével
történhet.
Ilyen esetekben az intézményvezető által megbízott csoport által
kidolgozott eredményességi forma dönthet a tanuló osztályba való
sorolásáról.
Kt. 71. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába…akkor
léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen
teljesítette.
Kt. 71. § (3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az
iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi
kötelezettségeit egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő
alatt is teljesítheti.
Kt. 71. § (8) Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú
évfolyamáról a továbbképző évfolyamra az léphet aki – jogszabályban
meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát
tett.
illetve a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet ide vonatkozó
rendelkezéseit kell figyelembe venni.
17. §. (4) Az alapfokú művészetoktatási intézménybe jelentkezőt
bizottság hallgatja meg, amelyik javaslatot készít az igazgatónak a
kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra vegyék
fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási
intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési
lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti
vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és
tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott
rendelkezései alapján.
19. §. Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulója az előírt
követelményt – az iskolák közötti megállapodás alapján – a másik
alapfokú művészetoktatási intézményben is elsajátíthatja.
20. §. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és
igazolatlan mulasztása együttesen az alapfokú művészetoktatási
intézményben a tanítási órák egyharmadát meghaladja, és emiatt a
tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel
értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a
nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A
nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg,
ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt
mulasztások számát, és az iskola eleget tett… az értesítési
kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem
osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a
tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a
meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt
érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell
tennie.
24. § (3) Ha a tanuló egy vagy több évfolyamra megállapított
követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden
érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai
évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat
valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha
a tanuló teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az
egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett
évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az
adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell
írni.
50. § (3) Művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól
lehet megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2000/2001.
tanévben kezdik tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási
intézmény első évfolyamán. Addig az időpontig, ameddig a
továbbképző évfolyamra lépés előfeltételeként a művészeti
alapvizsga nem követelhető meg, a tanuló az e rendelet 17. § (4)
bekezdésének alkalmazásával akkor kezdheti meg tanulmányait az
alapfokú művészetoktatási intézmény továbbképző évfolyamán, ha
legalább két alapfokú évfolyamot sikeresen elvégzett.
III. 5. Művészeti alap és záróvizsga általános követelményei
A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei
1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei
Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú
művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen
elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.
Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú
művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen
elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.
2. Az alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai
meghatározásának módja
A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit,
vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy
tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és
tantervi programja figyelembevételével
kell meghatározni.
A művészeti alapvizsgán és záróvizsgán a szakmai
követelményeknek megfelelő szint kérhető számon.
A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények
alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy
azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és
tudása.
Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke
hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek,
átdolgoztathatja.
A vizsga tantárgyai
– rajz - festés - mintázás
– műhelygyakorlat
A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy:
– művészettörténet,
– népművészet
A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a művészeti
alapvizsga és záróvizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészekből
állnak.
A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatárgynak csak az a
tantárgy választható, amelyet az intézménypedagógiai programja
szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy
tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek
eleget tett.
3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli
felmentés
Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott
tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele
alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen –
egyéni versenyzőként
– a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt,
szintet eléri.
Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág
valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga-
vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható
rajz-festés-mintázás tantárgyból. A műhelygyakorlat
vizsgarész alól felmentés nem adható.
4. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése
A tanuló teljesítményét az alapvizsgán és a záróvizsgán
vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal
kell minősíteni.
A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a
vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az
átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény
meghatározásában
a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő.
Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a
tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit
teljesítette.
Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve
vizsgatantárgyból elégtelen érdem-jegyet
kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a
vizsgarészből, illetve vizsgatan-tárgyból kell javítóvizsgát
tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.
VI.A pedagógiai program megvalósulásának feltételei
Az iskolai nevelés-oktatás színvonalának, hatásának és
légkörének fontos, meghatározó komponense az iskola épülete.
Czigány Tamás építész tervei alapján megvalósult 12 évfolyamos
iskolaközpont külső megjelenésével, belső térformáival,
tagoltságával illeszkedik a tanulás iránti követelményekhez.
Lehetővé teszi sokféle ismeret, képesség elsajátításához,
szabadidő hasznos eltöltését és közéleti- politikai programok
lebonyolítását.
Az iskolaközpont épülete:
· 40 tanterem
· csoportbontásra alkalmas kistermek
· 1 tornacsarnok, sportpályák, kondicionáló terem
· 8 szaktanterem
· 1 könyvtár
· kápolna és vele összenyitható többfunkciós aula
· 220 férőhelyes kollégium
· konyha, ebédlő
· orvosi rendelő
· egyéb kiszolgáló helyiségek.
Az iskola épülete, a tantermek, a szaktermek, a makett- és
papírtárgykészítő tanszak műhelyei alkalmasak a képzés
megvalósítására, a pedagógiai programba tervezett tanulólétszám
elhelyezésére.
Rajzteremek, műhelyek:
Az iskola keleti szárnyán a tetőtérben került kialakításra az
alapfokú művészetoktatás helységei.
· két rajzterem 36 fö számára
· két makett és papírtárgykészítő műhely 20-20 fő számára
· tanári szoba
· fotólabor
· mellékhelységek
A szaktantermek jó felszereltségükkel biztosítják a növendékek
számára az igényes munka feltételeit. A termekben korszerű
beépített szekrényekben tudjuk a növendékek alkotásait és az
anyagokat, eszközöket tárol,ni segítik
A tanulók egyénileg tervezett dönthető lapú egyéni tanuló
asztalokon dolgozhatnak.
A vizuális nevelést segítő oktatástechnikai eszközökkel
rendelkezünk (dia- és írásvetítő, TV, videofelvevő, -lejátszó,
videokamera, digitális és Nikon F 65-ös típusú fényképezőgép,
számítógép, szkenner, nyomtató, projektor két digitális
fényképezőgép, tűzzománc és fazekas elektromos kemence….)
Fotólabor
A fotólaborban két nagyítógép, repróállvány egyéb eszközök
(exponáló órák, hívótálak, tankok, csipeszek, vegyszeres
edények...) állnak a tanulók rendelkezésére.
A Győrújbaráton festői környezetben lévő Lelkigyakorlatos ház jó
lehetőséget nyújt az alkotónapok és nyári alkotótáborok
lebonyolítására.
Paraván, vitrin és sínrendszer a kiállítások színvonalas
lebonyolítását teszik lehetővé.
· 10.db 120x150cm-es kétoldalú parafa tabló alumínium
lábakkal
· 5 db üveg vitrin
· Falra erősített sínrendszer a könyvtárban
A rendelkezésre álló feltételekkel lehetővé válik a pedagógiai
programban megfogalmazott célok, feladatok megvalósítása.
Az iskola épülete, a tantermek, a szaktermek, a makett- és
papírtárgykészítő tanszak műhelyei alkalmasak a képzés
megvalósítására, a pedagógiai programba tervezett tanulólétszám
elhelyezésére.
Csoport számok alakulása:
A program teljes felfutásakor 5 év múlva 17 csoport várható
Tanulólétszámok:
A tanulólétszám maximálisan a 2011/2012-es tanévben 340 fő.
Személyi feltételek:
Az alapfokú művészetoktatási intézményünkben jelenleg két
egyetemi egy főiskolai végzettségű rajz és vizuális kultúra szakos
és egy iparművész tanít.
Tárgyi feltételek:
Intézményünk jellegéből adódóan a tárgyi feltételeket a 2000.
CXXXIII. törvény által biztosított „Egyházi kiegészítő
támogatásból” tudjuk garantálni.
Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja az intézmény
pedagógiai program szerves része.
A szervezeti, irányítási, ellenőrzési, tanácsadási
érdekérvényesítési, érdekegyeztetési formákat, lehetőségeket az
intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
Érvényességi rendelkezések:
A pedagógiai program módosításának indokai a megváltozott
körülmények (közoktatási, személyi, tárgyi feltételek változása)
lehetek.
A pedagógiai program megváltoztatásának módja: tantestületi
határozat
IV. Érvényességi rendelkezések
Jelen pedagógiai program érvényességi ideje:
……………………………………………..
A pedagógiai program felülvizsgálatára – amennyiben arról
jogszabály másként nem rendelkezik – három évente kerül sor.
A pedagógiai program módosításának indoka pl.: a körülmények
(személyi, tárgyi feltételek) megváltozása lehet.
A pedagógiai program módosításának szükségességéről
nevelőtestület határoz.
A pedagógiai programot a kollégák bevonásával az igazgató
készíti el, a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja
jóvá.
A pedagógiai programban foglaltak betartása az intézményben
pedagógus munkakörben alkalmazottaknak kötelező.
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK
RAJZ-FESTÉS- MINTÁZÁS
HELYI TANTERVE
A PROGRAM CÉLJA
Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamán résztvevő tanulók
számára a program a következő cél és feladatrendszert határozza
meg:
· a látás és látványértelmező képesség fejlesztése,
· a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők
tudatosítása,
· a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése,
· a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése:
· az elemzés,
· az elvont gondolkodás,
· a képi gondolkodás,
· a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés) képességeinek
fejlesztése,
· jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben,
· jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben,
· plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű
elsajátítása,
· az egyes festői és szobrászati technikák valamint a
médiaművészet (intermédia) megismerése, alkalmazása,
· a művészettörtének nagy korszakainak, s az azok ismerete
alapján levonható tapasztalásoknak, összevetéseknek tárgyilagos,
elemző ismerete,
· a vizuális kifejező képesség fejlesztése,
· a személyiségfejlődés segítés.
KÖVETELMÉNYEK
A tanuló az alapfok végén ismerje:
· a rajz-festés-mintázás alapelemeit,
· a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét,
· a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit,
· a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának
módjait,
· a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában.
A tanuló az alapfok végén legyen képes:
· a látványt értelmezni,
· a kompozíciós ismereteket alkalmazni,
· a síkban és térben alkotásokat létrehozni,
· a népművészetből ismereteket meríteni,
· a művészettörténet nagy korszakait ismertetni és elemezni.
A tanuló a továbbképző végén ismerje:
· a vizuális nyelv kifejezőeszközeit,
· azok jel-, és jelentésrendszerét,
· a sík és térábrázolás szabályrendszerét,
· az ábrázoló geometria alapelemeit,
· a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban
használt eljárásait,
· a médiaművészet (film, videó, animáció) kifejezőeszközeit és
azok jelrendszerének alapjait,
· a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó szerepét,
· az anatómia alapvető törvényszerűségeit és azok ábrázolási
konvekcióit,
· a művészettörténet nagy korszakait.
A tanuló a továbbképző végén legyen képzés:
· a tanár által, vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra
segítségével történő) feldolgozására,
· a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű
alkalmazására,
· sík-, és térbeli művek létrehozása,
· konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok
megjelenítésére,
· a látvány illetve a képi megjelenítések elemző értelmezésére,
sokrétű feldolgozására (tanári segítséggel),
· a nagy művészettörténeti korok eredményeit, tanulságait
felhasználni saját alkotómunkája során.
ELŐKÉPZŐ
1-2 évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
AZ ELŐKÉPZŐ CÉLJA:
Az előkészítő szakasz munkafeltételeinek kialakítása, a tanulók
kreatív képességeit fejlesztő program beindítása, az általános
vizuális alapismeretek elsajátítása és az ezekkel való célszerű
tevékenységsorok munkafolyamatainak kialakítása a tanulókban. Annak
az igénynek a kifejlesztése, mely az örömteli munkát és a
környezetükben fellelhető esztétikai minőségeket egyaránt
felfedezi. Fontos feladata a programnak, hogy célként tűzze ki a
gyerekek és tanárok közös tevékenységének, a tanári korrektura
elfogadásának igényét, az alkotó jellegű tevékenységek
folyamatainak széles körű megismerését. vagyis az alkotásra nevelés
folyamatának megalapozását.
FELADATAI:
· a kreatív munkára és a kreatív gondolkodásra nevelés,
· az általános vizuális alapismeretek, és az ezekkel való
munkálkodás elsajátítása
· a színek, formák, felületek és tömegek alapvető
törvényszerűségeinek meg-ismertetése és játékos módon való
feldolgozása,
· az alapvető formaelemzés gyakoroltatása
· a rajzi eszközökkel, képzőművészeti anyagokkal való ismeretek
mélyítése,
· az arányok, a kompozíció, a tér és sík alapvető fogalmi
ismerete és az ezekkel való alkotó-játékos munka kialakítása,
· az önálló véleményalkotás, az önértékelés kialakítása,
· az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek,
jártasságszintű elsajátítása,
· az örömteli alkotómunkára való felkészítés.
KÖVETELMÉNY:
A tanulók tudjanak ismereteket gyűjteni.
· az őket körülvevő világ formakincséről, fény- és
színhatásairól,
· az élő és élettelen természet, az épített, a kulturális
környezet elemeiről,
· a vizuális kommunikáció legegyszerűbb közlési módjairól,
· a vizuális művészet jellemző sajátosságairól,
· a köznapi és a művészi szépről,
· a gyermek lelkivilágához közel álló alkotásokról.
Legyenek nyitottak, a múlt szokásainak, a hagyományok világának
megismerésére.
Próbálják tapasztalataikat képi és plasztikai eszközökkel
megjeleníteni.
Gazdagítsák önkifejezési eszköztárukat.
Gyakorolják a tanult rajzi, festési, plasztikai és a hagyományos
kézműves eljárásokat
TANANYAG:
Ahhoz, hogy a gyermek a világról szerzett tapasztalatait
vizuálisan is meg tudja fogalmazni, játékosan meg kell ismertetni
vele a vizuális kifejezés eszköztárát, technikáit.
Tervezetünk az ismeret-, készség, és készségfejlesztést a
gyermek érzelemvilágához közel álló vizuális alkotások
bemutatásával, a hagyományok megismertetésével, a kép- és
tárgyalkotás lehetőségeinek megízleltetésével biztosítja.
Az előképzőben a világról való ismeretek bővítése a gyermek
számára kedves lények, a mesék és játékok az épített környezet, az
ünnepek vizuális megismerése, megjelenítése által történik. Az
általunk ajánlott játékos foglalkozások a gátlások felszabadítását,
az élmények feltárását, megjelenítését segítik elő.
A tanulók a meghallgatott meséket illusztrálhatják.
Virág és terménybábokat készítenek, a bábokat életre keltve
jeleneteket adhatnak elő. A bábjelenetekhez, történetekhez
díszleteket készítenek. Az énekes, mozgásos bábozási élményeket
rajzban, festményekben rögzítik.
Talált tárgyakból, fantáziagazdag formákból játékokat, mesebeli
lényeket alkothatnak. A készített tárgyakat
megszemélyesíthetik.
Dobozokból várakat, építményeket emelhetnek, meselényparkot
képezhetnek. Az általuk teremtett kis lényekkel a térben
játszhatnak.
Közös munkával nagyméretű képeket alkothatnak.
Homok és hószobrokat építhetnek. Megjeleníthetik a szoborépítés,
a képalkotás élményét.
Életképeket festhetnek a család hétköznapi és ünnepi
eseményeiről.
Alkothatnak ujjbeggyel, szivaccsal, ecsettel, pálcikával. A
festék és tuscseppeket képzeletbeli lényekké formálhatják.
Megismerhetik a tuskimosás, a monotípia, a viaszkarc, a
papírdúc, a papírkivágás és –hajtogatás technikáit.
Virágok festése, dekoratív átfogalmazása
· Ismerkedés a rajzfelszerelés eszközeivel. Nyomhagyások
készítése különféle rajzeszközökkel. A tapasztalatok megbeszélése:
a nyomtatások csoportosítása
· Ismerkedés a környezet, az évszakok virágaival (virágok
gyűjtése, préselése későbbi feladatokhoz)
· A virágról szerzett élmények rögzítése rajzzal, festéssel
· A tapasztalatok dekoratív átírása temperába mártott ujjbeggyel
képzett színpöttyökkel
· Beszélgetés a különböző művészetekben megjelenő
virágábrázolásról
· A gyermekmunkák és a műalkotások összevetése
Komponálás préselt növényekkel
· Gyűjtött présel virágok rendezgetésével, rakosgatásával az
adott felület megkomponálása.
· A növényi részek ritmikus, szimmetrikus ismétlésével sor- és
terülő ritmus képzése
· Az elemek variációs ritmusának jelzése vonalakkal,
színpöttyökkel…
· Az elrendezett növények körbefújása festékkel. A kitakart
részek színes
· ceruzával, filctollal való kitöltése játékos
növényátírásokkal
· Az előbbi tényeknek nagy mértékben, csoportmunkában való
megoldásával növénymintás tapéta készítése
· Fénymásolón fotózott növények árnyképeinek fekete filctollal
történő kiegészítése
Növényekről szóló mesék illusztrálása
· Kisebb méretű lapokon színkeverési gyakorlatok végzése. A
kikevert színek megnevezése. Száraz és nedves alapok
felhasználásával a színkeverési lehetőségek (oldás, sűrítés,
hígítás, futtatás) bővítése
· Növényekről szóló mesék illusztrálása:
· A meseillusztráció elkészítése. Mesekönyvek, művészi
illusztrációk nézegetése. Mesehallgatás. A növények emberi
tulajdonsággal való felruházása
· A mesehallgatást követően a mese egyes jeleneteinek
elképzelése
· Az események sorrendjének szóbeli megfogalmazása
· A választott meserészlet eljátszása, a szereplők környezetének
elképzelése
· A mese képi megjelenítése
Virág- és terménybábok készítése
· Bábkészítés növényekből
· Ismerkedés a kiosztott, előzetes és mesterséges anyagokkal
· A test vázának kialakítása. A váz felöltöztetése. A fej
kialakítása. Haj készítése. A ruha díszítése
Játék az elkészített bábokkal
· A bábokról, babákról szóló versek, mesék megismerése
· A bábok életre keltése mozgással. A mozgás gyakorlása
· Az életre keltett bábok megszemélyesítése. Meseköltés,
improvizáció
· A kitalált történethez paraván, díszletek háttérelemek
készítése, festése:
· Paraván kialakítása nagyméretű üres papírdobozból
· A háttér megtervezése. A háttér színfoltjainak gazdagítása
lendületes szivacsnyomokkal
· Különböző anyagok, eszközök, technikák, technológiák
használata a díszletek megoldásában. A díszletkészítésben a szín
dekoratív hatásának, érzelem és hangulat kifejező szerepének
alkalmazása
· A kitalált történet, a bábjelenet, a bábjáték élményének
megfestése
A kedvenc állat megmintázása
· A kedvenc háziállat mozgásának, karakterének megfigyelése
· Mozgásban levő állatok formájának megfigyelése
· Szobrok, kisplasztikák megfigyelése
· Ismerkedés az agyag tulajdonságaival
· a kedvenc állat megjelenítése emlékezetből
· Egyszerűségre, tömörítésre való törekvés az állat
mintázásában.
· Egy tömbből formázás, kihúzás, kicsípés, sodrás, gömbölyítés,
felületdíszítés
Mesebeli állat rajzolása
· Motívumgyűjtés mesebeli állatokról
· A gyermek által gyűjtött, állatról szóló meserészletek,
ötletek meghallgatása
· Művészi állatábrázolások nézegetése, népművészeti motívumok
gyűjtése, különleges állatokat megjelenítő meserészletek
felolvasása
· A tapasztalatok alapján meselények alkotása a fej, törzs,
végtagok cseréjére alkalmas lapozható füzetecske segítségével
· A szubjektív érzelmek és élmények kifejezése sajátos
arányviszonyokkal, technikával
Állatfigurás játék készítése
· Állatfigurák megfigyelése az otthonról hozott kedvenc játék
segítségével
· Játékkészítésre alkalmas anyagok gyűjtése
· Talált tárgyak: érdekes faágak, gyökérdarabok, fakérgek,
fonalak, spárgák, textilek, kukoricaszár, lószőr, rafia, csuhé,
vessző alakításának élményszerű megtapasztalása
· A játék megtervezése, a fő és részformákhoz alkalmas anyagok
kiválasztása a különböző részek ragasztással és kötözéssel való
összeillesztése
· az állatfigurák megszemélyesítése, bemutatása
Meselénypark kialakítása
· Az előző órákon készített kedvenc állatok, meselények számára
állatkert, mesepark, játékpark kialakítása csoportmunkával.
· A téralakítás szempontjainak közös megbeszélése.
· Játékos téralakítás terepasztalon.
· Fák, növények telepítése
· Patakok tavak kialakítása.
· Játékok környezetbe helyezése
· Építmények emelése dobozokból.
· Utak , kerítések konstruálása
Homok, vagy hószobor építése
· A homok vagy hó felhasználása a plasztikai alakításban
· Az egyes részek összeépítése, a szobor megformálása
· A szobor díszítése rátett elemekkel
A szobor körüli játék megjelenítése
· Beszélgetés a szoborépítésről
· A mozgásban, alkotásban lévő gyermekcsoportok felidézése
· Esztétikai élmények, kifejezése síkon
· A vizuális kifejezés gazdagítása új technika megismerése
által
· A viaszkarc technika megismerése
· A képtervek átírása, a tanító által előkészített viaszkezelt,
temperával lefestett, dekorkartonra
· Kiemelés mérettel, lehelyezéssel
· A viaszkarc munkafázisainak elsajátítása, a technikai
megismerése az alkotó folyamatban
Téralakítás, homokvárépítés a szabadban
· Fotók műalkotások szemléltetése várakról, a várak
elhelyezéséről
( védelmi szempont )
· A várépítésre alkalmas terepalakítás
· A vár megtervezése ( várárok, felvonóhíd, várfal, bástyák,
lakótorony )
· homok minőségének, tulajdonságainak élményszerű
megtapasztalása nedvesítéssel, gyúrással
· A megbeszélt várelemek, útvonalak kialakítása
Játék a térben
· Játékok ( sárkányozás, körjáték, sótörés, bújócska, fogócska,
kerékpározás, labdázás ) átélése )
· Mozgással, gesztusokkal történő közlések, kifejezések,
értelmezése, ezek gyakorlása
· A már elsajátított technikákkal téri játékok élményének
megjelenítése
· Az alakok egymásmellettiségének kifejezése
· A tér tagolásának érzékeltetése
Az emberi mozdulatok arányok rögzítése
· Az emberi mozdulatok, arányok rögzítésének lehetősége az
alakok körülrajzolásával
· A körülrajzolás, a kitöltés fázisai
· Egy-egy gyermek más-más mozdulatban, nézetben történő
körülrajzolása, egész íves kartonon, vagy aszfalton
· Elölnézet, oldalnézet, hátulnézet megismerése
· Közös festés
· A fő és mellékszínek tiszta és törtszínek alkalmazása, a
körvonalak által körülhatárolt felületek kitöltésében
· Egyéni színkeverések, bátor alkalmazása a díszítésben
· Az alak ruhamintáinak megfigyelése, ritmikus mintázatok,
díszítések alkalmazása, dugó vagy hullámpapír nyomhagyásával
· A mozdulatok kifejező erejének összevetése
Dombormű készítése emberi mozdulatokról
· A dombormű készítés lehetőségének megismerése (sodrás,
gömbölyítés, lapítás, nyújtás)
· Az egymásra építés, ragasztás megtapasztalása
· Előgyakorlatok a főfeladathoz: pontszerű agyaggömböcskék,
agyaghurkák. lapított felületre építése, agyagpépes
ragasztással
· Formai, plasztikai egyensúly megteremtése, vagy ritmus
kialakítása
· Az ember tömegének, formájának sokirányú megtapasztalása
· Mozdulatok megfigyelése fotón és a valóságban (állás, lépés,
futás)
· Ajándékként szülőknek, nagyszülőknek, testvérnek dombormű
készítése (Ez vagyok én” Édesanyámmal ˝ ˝ Én és a testvérem ˝
…)
· A dombormű kialakítása felrakása egymásra építéssel, vagy
bemélyítéssel
Portré, önarckép festése
· Önmegfigyelést motiváló kérdések felvetése: Milyen külső és
belső tulajdonságaim vannak ? ˝ ;˝ Tükröm, tükröm mond meg nékem ˝
; Ilyennek látom magamat ˝ )
· A fej formája, az arc részei, a szem-száj-fül –orr formája, a
fej, a nyak és a váll kapcsolódása
· Fejformák, arcelemek összehasonlítása
· A nevetés, sírás kifejezési lehetőségei
· Az önarckép megfestése
· A portrékból közös tablók készítése
Életkép, portré a családról
· Beszélgetés a rokoni kapcsolatokról, családról a családot
ábrázoló fotókról, képzőművészeti alkotásokról
· A család megjelentése jellemző, közös tevékenység közben
· Portré egy családtagról
· Megfesteni kívánt családtag megfestése behunyt szemmel
· A képzelet aktivizálása
· Érzelmek kifejezése a vizualitás eszközeivel
· A forma és a háttér építés eszközeivel
Családfa, életfa készítése
· Beszélgetés a családról, családtagokról
· A rokoni kapcsolatok megismerése
· A családfa, életfa jelentése
· A családfa ábrázolásához információk , tapasztalatok
gyűjtése
· A megfigyelés és a képzelet alapján a fatörzs és az ágak
megtervezése
· A családtagok kezdőbetűinek beírása az ágakba, a fotók vagy
tanulók által készített kis portrék felragasztása az ágvégekre
· A népművészetből megismert motívumok hatására a családfák
átalakítása, életfává
Mesék illusztrálása
· Királyokról, hercegekről, tündérekről, boszorkányokról szóló
mesék felidézése, megjelenítése
· A gyermekeknek tetsző meserészletek és kedvenc meseszereplők
kiválasztása
· A fő- és mellékszereplők alakjainak, tulajdonságainak
számbavétele
· A mesehősök tulajdonságaihoz illő viselet kiválasztása
· Egy-egy szereplő síkbábban történő megjelenítése
· A meseszereplők jelenbe helyezése
· A jelentek, mozdulatok élményszerű eljátszása
· A környezet tárgyainak, formáinak elképzelése
Meséhez díszlet készítése
· várformák, várbelsők megfigyelése
· a mesehősökhöz illő építmények kiválasztása
· a kiválasztott elemek szubjektív átfogalmazása közös
munkával
· a várépítés, díszletkészítés lehetőségeinek számbavétele
· vár építése dobozokból és hullámpapírból
· dobozokon nyílások kialakítása, kivágással
· kivágott mesefigurák beragasztása a várablakokba és a
várkapuba
· az építményekhez szereplőkhöz illő háttér díszletszerű
megfestése
· színes megválasztásával hangulatok, érzelmek érzékeltetése
· várzászló, címer, pajzs tervezése
A tanultak közös munkával való összegzése
· beszélgetés a természetről, a természet körforgásáról, az
évszakok színeiről
· fotók, videók, képzőművészeti alkotások segítségével a
természet és a mesterséges környezet együttélésének felidézése
· a tanultak közös csoportmunkával, óriásképben való
összegzése
· javasolt témák: erdő, mező, a gyermek a természetben, a
gyermek az épített világban
· az egyéni elképezések összevetése
· a képmező egyensúlyos osztása
· hangsúlyozás mérettel, színnel
Minimum követelmény:
A tanuló legyen képes:
· a vizuális alapelemeket (pont, vonal, sík, folt, felület
irány, tér kontraszt) felismerni és alkalmazni,
· megfigyeléseiket, élményeit egyszerű tárgyak, rajzok,
festmények formájában megörökíteni,
· a színek hangulatkeltő erejét alkalmazni.
Ismerje és legyen képes alkalmazni
· a kiemelést,
· az anyag, forma, funkció összefüggéseit,
· az időbeliség képi kifejezésének néhány lejtőségét,
· önállóan (tanári korrektúra mellett) a megismert technikát
Legyen képes a megismert műalkotásokról és a környezetükben lévő
tárgyakról (tanári segítséggel) véleményt mondani.
ALAPFOK
Az 1-2 évfolyam tanítási célja:
Ismertesse meg a tanulókkal:
· a vizuális nyelvrendszer alapjait
· az ábrázolás alapvető törvényszerűségeit
· az ábrázolási konvenciókat
· a művészettörténet néhány fontos (kezdeti) korszakát és e
korszakokban alkalmazott alkotó módszereket.
· különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához, szükséges
technikákhoz szükséges eszközös és anyagok használatát
Alakítsa ki a tanulókban:
· rajzi, képi plasztikai nyelv segítségével gondolatait önálló
alkotó módon történő kifejezését
· a csoportos és egyéni kreatív tevékenységek számos
formáját
· a kritikai véleményformálás igényét és képességét, mely a
saját és mások alkotásainak megítélésében segítségükre válhat
· művészet iránti érdeklődést
Feladatai:
· a látvány értelmezésének a fejlesztése
· az ebben szerepet játszó tényezők (forma és tartalmi elemek)
megismerése
· az elvont gondolkodás szerepének felismerése és
alkalmazása
· a sűrítés és felbontás alkotói (komponálási) eszközök
ismerete
· a képi kifejezés összefüggéseinek felismerése és alapszintű
alkalmazása
Ismertesse meg:
· az egyes témák, témacsoportok anyagokkal történő változatos
feldolgozását
· a képzőművészet nyelvi, kifejezési módjainak néhány
törvényszerűségét
Segítsen ismereteket szerezni:
· az absztrakció fogalmáról,
· a vizuális kommunikáció ( képi, jel-jelentés )
összefüggéseiről és alkalmazásáról
Alakítsa ki a tanulókban:
· a tárgykultúra és művészeti alkotások értékeit felismerő
képességet,
· az igényt az önálló alkotómunkára
1. évfolyam
évi 36 hét (heti 2óra), összesen 72 óra
Az élő természetről, a növényvilágról szerzett ismeretek
gazdagítása a vizuális megismerés, megjelenítés által
· A gyűjtött gyomnövények formáinak, színének megfigyelése,
részeinek megnevezése, arányainak megállapítása
· A grafikai megjelenítésre kiválasztott növény megrajzolása a
vizuális jelekről szerzett ismeretek felhasználásával
· Alkotások növényi részek felhasználásával
· Növényi elemekkel gipszdombormű készítése
· Őszi táj vizuális megjelenítése
· Színes újságokból kivágott - különböző formájú, színhatású -
tájelemek más-más színű alapon való összemontírozásával a napszakok
hangulatának kifejezése
· Fázisrajzok egy csíráztatott növényről
· : növénymotívumok a népművészetben
A kiosztott fénymásolatokról, tárgyakról növényi motívumok
gyűjtése, másolása
A megfigyelt vonalrendszerek, pontszerű elemek rögzítése
nádtollal és diófapáccal
A sűrűn felrakott vonalakkal a motívum foltszerű
megjelenítése
Sorritmusok kialakítása a virágelemek felhasználásával
Terülőritmusok kialakítása
· A virág megszemélyesítése – virágország
· A megszemélyesített, mesebeli növényábrázolások egymás mellé
helyezésével "Virágország" kialakítása
Az élő természetről, az állatvilágról szerzett ismeretek
gazdagítása a vizuális megismerés, megjelenítés által
· Lepkék, halak vizuális megjelenítése
· Diafilm készítése meséhez
· Az időben egymást követő események ábrázolása egy-egy képben
vegyes technikával. A formák megrajzolása tussal, színezés
vízfestékkel. A száradást követően további díszítés ponttal,
vonallal, folttal.
· Madarak plasztikus megjelenítése
· Madarakról szóló mesék illusztrálása
· Színespapír-kol1lázs készítésével - papírtépéssel a forma
kialakítása; a részletek, a tollazat mintázatának megjelenítése
újabb papírdarabok felragasztásával - dekoratív meg-oldás
készítése
· Szélkakas vizuális megjelenítése
· Síkbáb készítése dekoratív átírással, a kivágott madárforma
fapálcára erősítésével
· Madárformát ábrázoló sablon körülfújásával, a kitakart forma
tűfilccel való dekoratív, ritmusra épülő díszítésével a megadott
téma feldolgozása
· A repülés megjelenítése grafikus eszközzel
· Nyomatkészítés természeti és mesterséges formák
felhasználásával. Az alak papírból való kivágása, majd
felragasztása. A tollazat megjelenítése madártollak, tüll,
bársony... használatával. A dúc fotóhenger segítségével való
egyenletes befestékezése és átnyomtatása rajzlapra
· A négylábúak ábrázolása
· Weöres Sándor: Száncsengő című versének festői ábrázolása
· Kerekszobor készítése cirkuszi állatról
· Állatkerti információs jelek alkotása a megismert természeti
formák síkredukciója segítségével
Az élő természetről, az emberről szerzett ismeretek gazdagítása
a vizuális megismerés, megjelenítés által
· Meseszereplők megjelenítése
· Emberalak nézetei, mozdulatok
· Öltöztetőbaba tervezése:
· Az alaklemez segítségével ruhatervek (női-férfi, mai-régi,
történeti-népi ruhák és tartozékok) készítése
· A megszerzett ismeretek felhasználása a mesebeli lények
portréinak elkészítésében
· Szoborcsoport készítése
· Az ember környezetvédő tevékenysége
MÚZEUMLÁTOGATÁS – KIÁLLÍTÁSRENDEZÉS
Minimumkövetelmény
A tanuló legyen képes alkalmazni
· A síkbeli ábrázolás alapvető elemeit,
· A különböző rajzi és festészeti technikákat (tus, szénrajz,
vízfestés, tempera).
Legyen képes vizuális élményeit megörökíteni.
2. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
A VLÁGEGYETENRŐL SZERZETT ISMERETEK GAZDAGÍTÁSA A VIZUÁLIS
MEGISMERÉS, MEGJELENÍTÉS ÁLTAL
· A csillagok és bolygók
A világ teremtésével, a Tejútrendszer létrejöttével kapcsolatos
mesék, mondák szubjektív megjelenítése szabadon választott
eszközzel
A Göncölszekér vagy más néven a Tündérkirálynő Szekerének és a
Fiastyúk mondájának megrajzolása
A gyermek saját csillagképének megalkotása
Az égitestek egymáshoz való viszonyának el-játszása
mozgással
· A nap
A Nap útjának (felkel, lenyugszik) játékos megjelenítése
Napóra készítése a megfigyelések jelzésével
A különböző napszakok fényhatásainak, színérzeteinek festői
megjelenítése
A természet változásait bemutató naptár készítése szabadon
választott technikával
· A hold
Hold női jelképként való megjelenése
A Holddal kapcsolatos fényköri jelenségek - holdfogyatkozás,
ezüst- és aranyhíd
A Holddal kapcsolatos kifejezések magyarázata - holdvilágos,
holdfényes, holdképű
Az ember holdkutató, világűr meghódító törekvései
A vizuális megjelenítés választható feladatai:
A hold fázisainak játékos megjelenítése
· A Föld
A Föld teremtésével kapcsolatos teremtés mítoszokból a
tanulóknak tetsző, őket érdeklő részletek megrajzolása
A Föld teremtésével kapcsolatos táncos, zenés rítusok, ősi
improvizatív jellegű táncok és szertartások eljátszása,
illusztrálása
A Föld alakjával kapcsolatos ókori és középkori elképzelések
játékos megrajzolása
Gazdagságot, termékenységet szimbolizáló Földanya készítése
agyagból
Képsorok készítése a földfelszínen lezajló változásokról,
átalakulásokról
· Földkérget formáló vulkán
A legjobban tetsző vulkánmítoszok egy-egy részletének képi
megjelenítése, illusztrálása
A képzelet szabad szárnyalásával, gyűjtött anyagokból
földrengésboszorkány konstruálása
A tűzistennő hajának, könnycseppjének különböző anyagokkal
(fémszálak, fonalak ...) való megjelenítése
A különböző természetfeletti lények cselekedeteinek dramatikus
megjelenítése
· Földkérget formáló víz és szél
A terepasztalon felépített táj megváltoztatása esőzés
modellezésével, a homokhegyek átrendezése hajszárítóval keltett
szél hatására. A látottak rajzi megjelenítése fázisrajzok
segítségével
A vízözön legendájának, Noé szerepének, bárkájának képi,
plasztikai megfogalmazása
· Az érintetlen táj
A közvetlen környezetben található táj látványszerű
megjelenítése
A tájhoz fűződő érzelmek képi kifejezése a színek és formák
szubjektív megválasztásával
Egy adott táj látványbeli változatosságának megragadása a fény-
és légköri viszonyok, az évszak, a természet körforgásának,
változásának hatására - szivárvány, napfényes és párás délelőtt
hangulatának megörökítése
· Az ember által alakított táj
Egy tájról készült fotó képi átfogalmazása
A tájról készült vázlatok dekoratív átírása
Terepasztalon agyagból, homokból dekoratív tájformák
létrehozása
Egységnyi lapokból formaritmusra épülő reliefek kialakítása. A
reliefek síkredukciója
· A föld szilárd kérgét alkotó kőzetek
Közös kőzetgyűjtemény kialakítása a tanulók által gyűjtött
anyagból
A kőzetgyűjtemény legérdekesebb, legrajzosabb, legfestőibb
darabjainak tanulmányozása - rajzi, képi megjelenítése
A megismert forma dekoratív átírása egyéni szempontok
alapján
Ritmus, dinamika kifejezése a megismert, tanulmányozott
formákkal
Ásványszerű, kőzetszerű anyagok kialakítása üvegdarabkák
összeragasztásával
Különböző faktúrák létrehozása papírmasszába kevert kavicsokkal,
vágott kövekkel
A kőleves c. népmese szereplőinek, díszleteinek megjelenítése
síkbábokkal
· A kő természetes állapota
A kavics formaelemzése
A kavics felszínének, a törésvonal érdekes rajzolásának
dekoratív átfogalmazása
Kövek összeragasztásával kavicsszobrok készítése
Térrendezés, térlehatárolás kövekkel
Mesék kincset rejtő barlangjának bemutatása
· A kő az építészetben és a szobrászatban
Óriásokról, gólemekről, kőemberekről szóló mesék képi,
plasztikai feldolgozása a technika szabad megválasztásával vagy a
szereplők és a környezet megjelenítése kövekből, agyagból,
gyurmából
Agyagba kövek lenyomataival faktúraképzés
A kialakított mélyedések gipsszel való kiöntésével reliefek
képzése
Terméskőfal faktúrák megjelenítése rajztollal, diófapáccal,
gyűrt papírok nyomataival
· A csapadék – víz, jég, hó
Hóember, hószobor, hóvár építése a szabadban
A jégvirág gyönyörű rajzolatának grafikai megjelenítése
Az érintetlen havas táj szépségének megfestése
A téli táj kínálta sportolási lehetőségek - szánkózó, csúszkáló,
korcsolyázó, síelő mozgásos élmények - képi megjelenítése
· A felszín vizei– ér, patak, folyó, tó, tenger
Folyóval, tóval kapcsolatos élmények képi felidézése
Hideg színek sorozatával az egyre mélyülő víz színárnyalatainak
megjelenítése
Az akvárium világának képi megörökítése
A különböző kultúrák vízmotívumainak felhasználása a szabad
képalakításban
· A tenger ékszerei
A megfigyelt csigák, kagylók formájának megrajzolása
Különböző csigaformák kialakítása agyagból
A képlékeny agyagba nyomott formákkal, gipszöntéssel
csiganyomatok készítése
· A csigák, kagylók dekoratív átírása
A megfigyelt csigák, kagylók formájának dekoratív átírása
szubjektív színhasználattal
Felületi minőségeket érzékeltető vonalrajzotok kialakítása
A spirális szerkezet folyamatos, lendületes vonallal való
érzékeltetése nagyobb felületen
Papírcsíkokból ritmikus csigavonal-díszítmények képzése
· Ékszerkészítés
Gyöngysorok tervezése szín- és formaritmus kialakításával
Egyszerűbb gyöngyfűzési technikák elsajátítása – egy- és
kétszálas fűzések kipróbálása egyéni színhasználattal
Láncok kialakítása előzetesen gyűjtött, a természetben található
fűzésre alkalmas anyagokból
Fűzés saját készítésű festett, mintázott agyag-gyöngyökkel
· Az örvény és a hullám
A hullámok természetének, mozgásának ábrázolása lendületes
tempera és vízfesték alkotásokkal
Örvénylő mozgás megjelenítése mozgással egybekötött nagyméretű
krétarajzokkal
A tálkában megkevert víz felületére csöpögtetett tus mozgásának
rögzítése a vízfelületre helyezett papír segítségével. A papír
által felszívott folt kifejezőerejének tovább fokozása lendületes
vonalak belerajzolásával
· A levegő, a pára és a köd
Levegőtávlatot érzékeltető akvarell készítése lavírozással
Térbeli távolságot érzékeltető festmény készítése szivacs
alkalmazásával
· A víz körforgása
Magyarázó rajzok készítése a víz körforgásáról, a csapadék
keletkezéséről
A témához kapcsolódó átvitt értelmű szavak rajzos
magyarázata
A mesékben szereplő széldémonokkal vagy a láthatatlanságot
biztosító ködsüveggel kapcsolatos elképzelések rajzi
megjelenítése
· A tűz
A tűz forma- és színváltozásainak megfestése
A tűz és víz ellentétének kifejezése kontrasztokkal, redukált
formákkal
Tűzokádó szörnyek megjelenítése
· A kő, mint felületborító díszítőanyag
Római márványpadozatok mintájára színes papírragasztással
padlótervek, játékos útburkolatok tervezése
Gaudi formagazdag térépítményeinek, felületburkolatainak
élményéből kiindulva játékos játszótéri alakzatok képzése agyagból,
és az elkészült forma felületének díszítése kavicsokkal, színes
csempedarabkákkal
· Az agyag szerepe a kézműves tevékenységben
Edény készítése körbetapasztással, formába-rakással
A formára rakás érdekesebbé tehető egységnyi elemek (pl.:
csigavonalak, apró agyag-gömbök) egymásba építésével
Használati tárgy (persely, gyertyatartó ...) készítése,
felrakása sodrott agyaghurkákból, díszítése rátétes technikával
· A homok
Gaudi homokdűnékre, homokpartra emlékeztető építményeinek
hatására vizes homokból hullámzó vonalú térelhatárolók építése
A szél formaképző hatásainak ismeretében változatos
homokfelületek kialakítása terepasztalon
Homok felhasználásával festésre alkalmas faktúraalapok
kialakítása
· Hegy, völgy, domb, síkság
A lakóhely felszíni formáinak elkészítése terepasztalon
A közvetlen környezet, a lakóhely legjellemzőbb felszíni
formáinak megrajzolása, megfestése
A megismert forma dekoratív átfogalmazása
A gyerekek számára fontos tájrészletek önálló képként való
megjelenítése
· A tér benépesítése
A téri játékok megjelenítése a formák feljebb-lejjebb
helyezésével, takarással, a térrétegek jelzésével
A mozgásélmény, a mozgó emberi alak jellemző mozdulatainak
ábrázolása
A tér és ember kapcsolatának kifejezése
Múzeumlátogatás, kiállításrendezés
Minimumkövetelmény
A tanuló rendelkezzen alapvető formaismerettel.
Tudja alkotó módon alkalmazni ismereteit a képi, rajzi
plasztikai kifejezésmódokban.
Ismerje és alkalmazza a síkbeli ábrázolás alapelemeit.
Legyen képes egyszerű rajzi, festészeti technikák
alkalmazására.
Tanári segítséggel legyen képes egyszerű beállítások képi
plasztikai bemutatására, a mesék, történetek, irodalmi művek képi
megfogalmazására.
3. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
Az embert körülvevő tárgyi világ, a játékok megismerése a
vizuális megfigyelés, megjelenítés által
· Mozgásos játékok ábrázolása
A látott, megtapasztalt mozgásos téri játékok szubjektív képi,
plasztikai megjelenítése
A játék mozgásfázisainak rögzítése
· Társasjáték tervezése
Formaegyszerűsítésekkel, formaátírással nagyméretű társasjáték
készítése csoportmunkával. A társasjáték szabályrendszerének,
utasításainak megfogalmazása a tanulók által alkotott jelek
alkalmazásával
· Makók, babák
A tanuló által kiválasztott játék tömegének, nagyságának,
felépítésének, tagoltságának, arányainak, színének megfigyelése és
megjelenítése formaelemzéssel, magyarázórajzzal
· Izületekben mozgatható bábok készítése
· Népi játékok
Játéktervezés rajzlapon természetes anyagokból, szóbeli
magyarázat az alkalmazásról
A rendelkezésre álló, előzetesen gyűjtött természetes anyagokból
játékkészítés az új ismeretek felhasználásával (pl.: kukoricaszár
állatok, játékhangszerek, töklámpás, ékszerek, cserép
pörgettyűk)
· Edénykészítési technikák
Agyagból kör, háromszög, négyzet vagy tég-lalap profilú
pecsételő kialakítása, a megszáradt agyagforma faragása
Tetszőleges méretű papírhenger vagy mázatlan cserép
kitapasztásával intarziás díszítésű edény készítése a formába
beillesztett egyenletes vastagságú, de különböző hosszúságú
hurkákból és golyócskákból
6-8 mm vastagságra nyújtott lapokból laptechnikával edények,
dísztárgyak készítése
A hurkás felrakással és elsimítással készült edények díszítése
pecsételővel
· Kályhaszemek, kályhamodell készítése
Az embert körülvevő tárgyi világ, a használati tárgyak
megismerése a vizuális megfigyelés, megjelenítés által
· A tanuló használati tárgyainak elemzése
A zsebben rejtőzködő tárgyak rajzos leltárának elkészítése
A tárgyak megszemélyesítése saját ötlet alapján
· Az időmérő szerkezetek vizsgálata
· A kerékpár
A kerékpár formaelemzése, karakterének ábrázolása
A kerékpár hajtószerkezetének (a fogaskerék és a pedál)
mozgásváltozásainak megjelenítése fázis- és magyarázórajzok
segítségével
A kerékpározó ember mozgásformáinak képi rögzítése folyamatábra
segítségével
Egy kerékpártúra vagy ügyességi verseny élményének vizuális
megjelenítése a térviszonyok kifejezésével
Útvonalrajz, térkép segítségével az otthontól az iskoláig vezető
út bejelölése
· Csendélet
A beállított csendéletek kompozíciós vázlatának elkészítése, a
csendélet megfestése a modellek térbeli helyzetének, szín- és
fény-viszonyainak érzékeltetésével
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje és használja a sík és tér alapelemeinek
rendszerét.
Tudjon bánni a grafikai eszközök közül a tollal, krétával.
Ismerje a 12 fokú színskálát és tuja azt képek elkészítésénél
alkalmazni.
Ismerje és tudja a vonal, folt, szín képalakító szerepét.
4. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
Az épített környezet, az építészet vizuális megismerése
· Az építészet szerepe egyszerű kör alaprajzú építmények
alkotása
Egyszerű kör alaprajzú építmények készítése, jurta modellezése.
A modellben a jurta berendezéseinek, a családtagok helyének
kijelölése
Sátor készítése a szabadban. Játék a sátorban
Egy lakatlan sziget enyhelyének, berendezési tárgyainak
megtervezése, elkészítése természetes an
