Hálózat 30 - Balassi Intézet · 2014-08-26 · 6 az információáramlást, és minden évben augusztus végén megrendezi a vendégoktatók éves értekezletét. A Balassi Intézet

30VendégoktatóiHálózat

30VendégoktatóiHálózat

2 előszóA magyarságtudománynak évszázados a hagyománya, nagy nevek, nagy tudományos ambíciók és a magyar humántudo-mányok széles körű mozgósítása kapcsolódik műveléséhez. Elég csak olyan meghatározó egyéniségekre, mint Gragger Róbert vagy Klaniczay Tibor gondolnunk, vagy felidéznünk az utóbbi harminc év hungarológiai kongresszusainak népes se-regszemléit Rómától Jyväskyläig és Debrecentől Kolozsvárig. A Balassi Intézet (elődintézményei örökségére is építve) ennek a magyar tudományosság széles köreit megérintő mozgalomnak több mint hatvan éve megkerülhetetlen sze-replője. Ez kötelez minket arra, hogy a magyar kultúra és a magyar tudományosság az idők gyorsaságához mért szinte állandó külföldi újrapozícionálását a magyarságtudomány szemszögéből is értékeljük és a gyakorlati cselekvés területén megtegyük azt, amit megtehetünk. Egyetlen kultúrát sem lehet igazán mélyen megismerni nyelvi kódrendszerének ismerete nélkül, nem csodálkozhatunk te-hát azon, hogy az elmúlt száz év hungarológiai szakirodalma is döntően magyar nyelvű. A „nyelvében él a nemzet” reform-kori programja mindennél erősebben határozta meg az elmúlt kétszáz év magyar műveltséget, ugyanakkor be is zárta azok körébe, akik elegendő magyar nyelvi műveltséggel rendelkez-nek. Ezért fontos megismerni, hogy a magyar anyanyelvűeken kívül, - akiknek száma a legutóbbi népszámlások tapasztalata szerint a Kárpát-medencében csak az elmúlt évtizedben leg-alább félmillióval csökkent - kiknek és miért mutatkozhat erre

a nagy vállalásra motivációja. Erős aktualitást hordoz Kul-csár-Szabó Ernő figyelmeztetése, hogy - „az idegen kultúra sohasem önmagunkért fordult felénk, hanem saját kérdezési horizontjának azon érdekeltségeitől vezettetve, amelyeknek a rajtunk keresztül nyert válaszok tudására van szüksége.” Ez az előfeltevés nem csupán a múlt, hanem a jövő értékelésére is kihat. Látnunk kell, hogy az ezredforduló után a hungaro-lógia művelése egyfajta válságot élt át, melynek jórészt külső okai voltak. A hungarológia az 1970-es évek második felétől az 1990-es évek első feléig terjedő „fénykorának” sajátos nemzetközi kontextus alapozta meg: a helsinki folyamattól a Varsói Szerződés összeomlásáig a világpolitikai történések egyik fontos része volt Kelet- és Közép-Európa akadémiai megismerése, ugyanakkor a közép európai országok atlanti, majd uniós integrációjával, valamint a balkáni térség pacifiká-ciójával lehanyatlott az a fajta érdekeltség, amely a hungaro-lógiának, mint a térségre irányuló komparatív tudományosság egyik rész-összetevőjének konjunktúrát biztosított. Az elmúlt évtized globális világpolitikai folyamatai ugyanakkor mind több európai országot is arra a felismerésre vezettek, hogy kihasználják és motiválják a feltörekvő és (elsősorban) ázsiai országok globális nyitást és kulturális expanziót megfogal-mazó ambiciózus kulturális diplomáciai törekvéseit. A sokat emlegetett „keleti nyitás” általános európai jelenség, s sú-lyához mérten kell figyelembe venni a magyarságtudomány jövője szempontjából is.

Hungarológia a változó időben

3Éppen ezért, - s nem utolsósorban egy újabb felívelő korszak alapjaihoz való hozzájárulás reményében, - a Balassi Intézet nemzetközi tevékenységének továbbra is kiemelt területe a külföldi egyetemeken működő magyarságtudományi (ún. hun-garológiai) képzések támogatása. A vendégoktatók feladata, hogy a tantermi oktatás mellett kutatási projektekbe is bekap-csolódjanak, elősegítsék és erősítsék a magyar felsőoktatási intézményekkel történő kapcsolatépítést, hallgatóik magyar-országi tanulmányútjait, és aktívan részt vegyenek a magyar kultúra megismertetésében, helyi kulturális programok szer-vezésében. Az elmúlt években, az ázsiai országok növekvő tudományos és kulturális szerepvállalásának következtében a Balassi Intézet szakmai kapcsolatrendszere is összetettebbé vált a hungarológiai képzést nyújtó külföldi egyetemekkel. Mindezek a folyamatok találkoztak a kormányzat támogató elképzeléseivel, amelynek értelmében a magyar kormány a külföldi oktatói álláshelyek létrehozására és támogatására jelentős többletforrást biztosított a 2014. évtől. A támogatás felhasználására a Balassi Intézet három fő célt fogalmazott meg:

1) Új lektorátusok nyitása. A Balassi Intézet célja, hogy a külföldön található magyar egyetemi képzési helyeket megkétszerezze Európában, az amerikai és az ázsiai kontinensen egyaránt. Már az idei 2013/2014-es tan-évben - a keleti nyitás jegyében két új lektorátussal bővült a vendégoktatói hálózat: a Bakui Egyetemen és a Minszki Egyetemen. A további tervezett oktatóhelyek célországai: Belgium, Csehország, Finnország, Fran-ciaország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Moldova, Németország, Szerbia, USA, Kanada, Oroszország, Törökország, India, Japán, Kína.

2) Jelen pozíciók megőrzésére való törekvés. Az európai

felsőoktatásban tapasztalható átalakulási folyamatok miatt sok helyen veszélybe kerültek az ún. kis szakok, így a hungarológiai oktatóhelyek is. A Vendégoktatói Hálózat egységes díjazási rendszerének kialakításával szeretnénk a vendégoktatói státuszt megbecsültté és vonzóvá tenni.

3) Erősebb integráció és komparatisztika. Akkor lehet a hungarológia megújítását célzó törekvésünk sikeres, ha találkozik az adott egyetem nem pusztán anyagilag motivált érdeklődésével, hanem saját tudományos és oktatási programjával, autonóm tudományos intézet-ként megfogalmazott fejlesztési stratégiájával és a tár-sadalmi felelősségvállalásával, ha művelését integratív tényezőként értékeli a befogadó tudományos közeg.

4) A vendégoktatói tevékenység kibővítése kulturális tevé-kenységgel. A magyar nyelvi és hungarológiai képzés vonzóvá tételében jelentős szerepet játszhat kultúránk kincseinek megismertetése. Ezért fontosnak tartjuk, hogy támogassuk vendégoktatóinknak nem csupán oktatási és tudományos, hanem kulturális szervező-munkáját is, fesztiválok, magyar napok, színházi- és filmbemutatók, koncertek és könyvvásárok szervezését, együttműködésben a külföldi magyar intézetek bővülő hálózatával.

Jelen jubileumi kiadványunk ezeknek a törekvéseknek a szel-lemében ad tájékoztatást a Balassi Intézet hungarológiai és magyar nyelvi oktatási tevékenységéről.

Hatos Pál

4

5a Vendégoktatói Hálózat

A Balassi Intézet nemzetközi tevékenységének kiemelt területe a külföldi egyetemeken működő hungarológiai – más megnevezéssel magyarságtudományi – képzések támogatása. Világszerte több mint félszáz egyetemen lehet lektorátusi nyelvórák, egyetemi szakirányok és szakok keretei között magyar nyelvet tanulni és a ma-gyar kultúráról ismereteket szerezni. A hagyományosan nyelvészeti, illetve filológiai profillal alapított szakok az utóbbi évtizedek igényeire reagálva új tudományterü-letek felé is nyitottak, interdiszciplináris szemléletük dominánsabbá vált, a finnugor tanszékek mellett egyre inkább közép-európai, társadalomtudományi, tranzi-tológiai képzést és kutatásokat kínáló intézetekben kapnak helyet. E változások következtében a Balassi Intézet szakmai kapcsolatrendszere is egyre össze-tettebbé válik a hungarológiai képzést nyújtó külföldi egyetemekkel.

A Balassi Intézet a Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódjaként több mint harminc külföldi egyetemre küld Magyarországról vendégoktatókat, akik évente 1500-2000 hallgatónak tartanak kurzusokat. A ven-dégoktatók feladata, hogy a tantermi oktatás mellett kutatási projektekbe is bekapcsolódjanak, elősegítsék a magyar felsőoktatási intézményekkel történő kapcso-latépítést, hallgatóik magyarországi tanulmányútjait, és aktívan részt vegyenek a magyar kultúra megismerteté-sében, helyi kulturális programok szervezésében.

A Balassi Intézeten belül a Vendégoktatói Iroda látja el a Vendégoktatói Hálózat működtetésével kapcsolatos feladatokat, az általában négy évre szóló kiküldetés-ben lévő kollégák ügyeinek intézését. Az Iroda végzi a pályáztatással és a szakmai felügyelettel kapcsolatos teendőket, megszervezi a taneszköz-ellátást, elősegíti

6 az információáramlást, és minden évben augusztus végén megrendezi a vendégoktatók éves értekezletét.

A Balassi Intézet a külföldi hungarológiai képzéseket a Vendégoktatói Hálózat fenntartása mellett más módon is támogatja: Budapesten komplex magyar nyelvi és hungarológiai részképzést működtet, nyári egyetemet szervez, tananyagokat fejleszt, szakmai periodikák megjelenését támogatja, továbbképzéseket tart, vala-mint a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodáján keresztül magyarországi graduális, posztgraduális és kutatói ösztöndíjakat nyújt a külföldi magyar szakos hallgatók és hungarológus szakemberek számára.

A vendégoktatói munka háttereA Vendégoktatói Hálózat a magyar kulturális diplo-mácia egyik eszköze; célja a magyarság jó hírének terjesztése. A vendégoktatók (lektorok és vendégtaná-rok) néhány kivételtől eltekintve a magyar és a fogadó ország oktatási minisztériuma között létrejött tárcaközi, valamint intézményközi oktatási munkaterv keretében, kölcsönösségi alapon tanítanak külföldi egyetemeken. Cserébe magyar egyetemek fogadják az adott ország lektorait, társadalombiztosítással járó munkaviszonyt létesítenek velük, bért és lakhatási támogatást fizetnek nekik.

FeladatokA fogadó egyetemen végzett oktatói feladatok szerint kétfajta vendégoktatót különböztetünk meg:

1) a lektor elsősorban magyar mint idegen nyelv órá-kat tart,

2) a vendégtanár elsősorban magyar irodalom- és/vagy nyelvtudományt, illetve egyéb hungarológiai tárgyakat tanít. Az óraszámot, az órarendet, illetve az oktatás tartalmát a fogadó intézmény határozza meg.

Az oktatás mellett mind a lektor, mind a vendégtanár számos további feladatot végez:

- részt vesz az őt fogadó szervezeti egység/tanszék tudományos munkájában és közösségi életében (pl. ünnepségek [március 15., október 23. ], a Magyar Kultúra Napja [jan. 22.], illetve a Költészet Napja [ápr. 11.] alkalmából);

- segíti a diákokat pl. diákműhelyekkel, diákkonfe-renciákkal, nyelvvizsgák, ill. órán kívüli hungaroló-giai programok szervezésével;

- segíti a helyi oktatók magyarországi tudományos kapcsolat-rendszerének kiépítését, bővítését;

- felvilágosítást nyújt a magyarországi pályázati le-hetőségekről, segít a pályázatok elkészítésében;

- ha lehetőség van rá, nagyobb közönségnek is szervez kulturális programot (adott esetben a

7helyi magyar intézettel, külképviselettel együttmű-ködve), ezekről sajtóanyagot küld a BI-nek;

- kapcsolatot tart a BI Vendégoktatói Irodájával az erre rendszeresített e-mail fiókon keresztül, és ha-táridőre megküldi a kért iratokat, beszámolókat, dokumentumokat;

- részt vesz az éves vendégoktatói konferencián, illetve adott esetben a BI kutatási és egyéb pro-jektjeiben;

- megbízása lejártakor segíti utóda felkészülését és átadja neki mindazokat az információkat, ame-lyekre munkájához és zökkenőmentes beilleszke-déséhez szüksége van.

Támogatások:Taneszköz-támogatásA BI pénzügyi lehetőségei függvényében folyóirat-előfi-zetéssel, tankönyvek és egyéb oktatási segédanyagok biztosításával támogatja a vendégoktatót fogadó intéz-mények hungarológiai könyvtárát.

SzállásA BI szabad kapacitása erejéig térítésmentes szállás-lehetőséget biztosít a vendégoktatók által szervezett tanulmányutak résztvevőinek.

Vendégoktatók a Magyar Kultúráért programAz elmúlt években a Balassi Intézet által az oktatási tárca kétoldalú munkatervei alapján külföldre kikül-dött, az őket fogadó egyetemen magyar mint idegen nyelvet, nyelvészetet és irodalomtudományt oktató lektoroknak és vendégtanároknak lehetőségük nyílt kulturális programok szervezésére az NKA miniszteri keretéből biztosított forrásoknak köszönhetően. A program nagymértékben hozzájárult a magyar kultúra külföldi megismertetéséhez és a külföldi magyarság-tudományi tanszékek és szakmai műhelyek nagyobb láthatóságához. Ezért ezt a fontos projektet a Balassi Intézet 2014-ben folytatta.

A Vendégoktatók a Magyar Kultúráért 2014 program célja a magyar kultúra és tudomány külföldi népszerű-sítése céljából nagyobb közönségnek szervezett pro-jektek – kulturális rendezvények, rendezvénysorozatok, filmvetítések, hangversenyek, koncertek, kiállítások, kiadványok – támogatása. A programjavaslatokat a döntés időpontjától függően általában a naptári év ele-jén kéri be az Intézet a vendégoktatóktól.

Ösztöndíjak, pályázati lehetőségek:Ösztöndíjak, tanárcserék, tantervfejlesztés, stb.

• MÖB-ösztöndíjak hallgatóknak és oktatóknak

8 (www.scholarship.hu): részképzések, nyári egye-temek, kutatói ösztöndíjak

• BI pályázatai (hungarológia, műfordító; egyetemi előkészítő, magyar származású fiatalok ösztöndíjai)

• Erasmus (az Egész életen át tartó tanulás prog-ram / Life-long Learning programme része: www.tka.hu) – Erasmus ösztöndíjakra, ill. tanári mobilitási ösztöndíjakra a küldő intézménynél le-het pályázni, azzal együttműködve

• Ceepus (www.tka.hu)• Domus Hungarica (http://www.domus.mtaki.hu/)• Visegrádi Alap (www.visegradfund.org) • Műfordítótáborok (Magyar Fordítóház:

www.forditohaz.hu, József Attila Kör: www.jozsefattilakor.hu)

Az adott ország saját, mobilitást ösztönző pályá-zatai és az országban működő alapítványok, stb.

• Nemzeti Kulturális Alap (www.nka.hu) • Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Könyv- és Fordí-

tástámogatási Irodája (volt Magyar Könyv Alapít-vány)

• Kultúrpont Iroda (www.kulturpont.hu)

Hungarológiai levelezőlistaA Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság nyílt

hungarológiai levelezőlistát tart fenn: (http://nmtt.hu/kapcsolat.html). Feliratkozni ahttps://mail.oszk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/hungarologia-l címen lehet.

A BI oktatási programjai• Nyári egyetem (2 vagy 4 hét): heti 20 nyelvóra, 3-4

hungarológiai előadás, tanulmányi kirándulások (14 ECTS kreditpont).

• Tízhónapos hungarológia-részképzés egyetemi hall-gatóknak (26–55 ECTS kreditpont; különböző nyelvi szinteken).

• Speciális magyar nyelvi–magyarságismereti képzés a „nyugati magyar diaszpórából” érkező hallgatóknak.

• Egyéves műfordító program fiatal (mű)fordítóknak.• Egyéves egyetemi előkészítő külföldieknek, akik

magyarországi egyetem magyar nyelvű képzésén szeretnének továbbtanulni (900 órás kurzus magyar nyelvből és a választott szakiránynak megfelelő szak-nyelvből).

• Egyéves egyetemi előkészítő Kárpát-medencei és a „nyugati diaszpórából” érkező fiataloknak, akik a magyar nyelvű, államilag finanszírozott magyar fel-sőoktatásban szeretnének továbbtanulni.

• Magyar mint idegen nyelv: 60–300 órás nyelvtanfolya-mok minden nyelvi szinten, különböző intenzitással.

9

11Franciaország

poznań

varsó

budapestszóFia

kairó

krakkó

12 a magyar nyelV oktatása

FranciaországbanA francia felsőoktatás modern kori történetében már több mint száz évvel ezelőtt felbukkant a magyar nyelv oktatása: Kont Ignác 1902-től tartott a magyar nyelvvel és irodalommal kapcsolatos kurzusokat a Sor-bonne-on, és csupán korai halála volt akadálya annak, hogy magyar oktatási hely jöjjön létre Párizs legrango-sabb egyetemén. A két háború közötti magyar politiká-nak folyamatos törekvése volt, hogy magyar oktatási helyet hozzon létre Párizsban, ez azonban kezdetben csak a Keleti Nyelvek Főiskoláján, a mai INALCO előd-jén sikerült, majd 1937-től a lille-i egyetemen, 1939-től Nizzában indul magyar vonatkozású képzés. A háború

alatt Lyonban, majd Grenoble-ban, 1960-ban Strasbourgban nyílik magyar oktató-hely. 1985-ben kormányközi egyezmény alapján nyílik meg az Egyetemközi Magyar Központ a Paris 3 – Sor-bonne Nouvelle Egyetemen, amely a nyelvoktatás mellett immár irodalomtörténeti és történelmi kurzusokat is kínált, és ko-moly hadállása volt (és ma is az) a franciaországi hun-garológiának. A magyar

13

vonat-kozású

o k t a -t ó h e l y e k

létrehozása ezután sem

állt meg: 1987-ben a bordeaux-i

egyetemen, majd a nagy múltú Politi-

katudományi Főiskola 2001-ben megnyílt di-

joni kampuszán is elindult a magyar nyelv oktatása.

Ezen oktatóhelyek közül több mára megszűnt (Lyon),

vagy csak rövid ideig létezett (Grenoble), vagy az egyetem

megszakította az együttműködést a Balassi Intézettel (Bordeaux, bár itt

lektor van), és máshonnan is nyugtala-nító hírek érkeznek. Az elmúlt években

azonban a lektori hálózatot sikerült stabilizálni, és talán remény van új oktatási helyek kialakítására is. Jelenleg a felsőoktatás keretein belül magyarul tanulók száma kb. 180-190 fő lehet. Ezenfelül magyaroktatás zajlik vidéki egyesületekben is, illetve a Párizsi Magyar In-tézetben, ahol szemeszterenként 80-90 diák tanul 12 csoportban. Néhány évvel ezelőtt volt magyaroktatás a Politikatudományi Főiskola párizsi kampuszán is. Lás-suk az egyes oktatási helyek jelenlegi helyzetét.

CIEH, Paris 3 – Sorbonne NouvelleAz oktatás csak 1967-ben Jean Perrot vezetésével indulhatott meg. Az egyetemközi központot (jelenleg CIEH & CIEFi) 1985-ben alapították, és Jean Perrot vezette 1997-ig. A magyaroktatás 2013-ig az ILPGA (Institut de Linguistique et de Phonétique Générales et Appliquées), 2013 szeptembere óta a LEA (Départe-ment de Langues Etrangères Appliquées) keretei között folyik. A képzés BA és MA szintű diplomát ad idegen nyelvekből, magyar szakiránnyal. Egy egyetemi tanár és egy lektor tanítja a magyar nyelvet. A 2013/14-es tanévben e keretek között 15-en folytattak hungaroló-giai tanulmányokat. Ezenfelül az oktatási hely rendsze-resen szervez nemzetközi konferenciákat, könyvtára pedig (ahol a könyvtáros bérének felét és a könyvu-tánpótlást a Balassi Intézet biztosítja) 6000 kötetével a

14 legnagyobb magyarságtudományi könyvtárak közé tar-tozik Franciaországban (a Francia Nemzeti Könyvtár, az INALCO és a Párizsi Magyar Intézet Könyvtára mellett). A lektor 2014-ig Gárdosi Rita volt.

Idegen nyelvek és civilizációk főiskolája – INALCOAurélien Sauvageot, az első magyar–francia nagyszótár szerzője Budapestről való visszatérése után alapította meg a magyaroktatást az akkor még Langues Orien-tales (kb. „Keleti Nyelvek Főiskolája”) névre hallgató intézményben. Az intézmény évtizedeken keresztül (és ma is) a franciaországi magyaroktatás egyik legfonto-sabb intézménye, amely teljes vertikumú képzést nyújt diákjainak.A közép-európai tanszékcsoport (Département Europe Centrale et Orientale) alá tartozó oktatási helyen 3+1 fő oktatja a magyar nyelvet, nyelvészetet, egyikük két-oldalú megállapodás alapján érkező magyar lektor. Az intézet BA, MA szinten is oktat, illetve PhD képzésre is jogosultsága van. Jelenleg a magyar szakon tanulók tényleges létszáma 18 fő. Az tanszék rendszeresen szervez magyar estet, évzáró előadást, nyílt napot, ezzel is népszerűsítve a magyar nyelv oktatását. Az INALCO egyetemi könyvtára (BULAC) mintegy 7800 kötetnyi magyar állománnyal rendelkezik, és az anyagnak van magyar referense. A lektor 2013 óta Csontos Nóra.

Lille, Université Charles de Gaulle – Lille 3Hincz Győző, egykori Eötvös-kollégista, indította be a magyaroktatást az egyetemen még a második világhá-ború előtt. Ebben az időben az észak-franciaországi bányavidék, illetve textilipar vonzotta a magyar kiván-dorlókat, így jelentős magyar telepek jöttek létre Lille, Roubaix, Lens vidékén, ahol élénk magyar közösségi élet is folyt. A magyar lektorátus jelenleg az Idegeny-nyelvi Tanszékcsoport alárendeltségébe tartozik, ezen belül is a romanisztikai, szláv és keleti nyelvi csoportba (UFR, Langues, Littératures et Civilisations Étrangères – Études Romanes Slaves et Orientales). Képzéseiről bizonyítványt állíthat ki. A 2014 tavaszi félévben 10 fő tanult magyarul, köztük egy speciális, szeniorokból álló csoport is. A lektorátus részesül a BI könyvszállít-mányaiból, ez képezi alapját a néhány tucat kötetből álló lektorátus könyvtárnak. A lektor 2010 óta Krizsán Enikő.

Strasbourg, Université de StrasbourgAz egyetemen 1960 óta van magyaroktatás, amikor Hunyadi István, a később jó nevet szerzett történész alkalmazásával megindult a magyaroktatás a város-ban, mely az 1956 utáni menekülthullám egyik fontos állomása lett. Az idegennyelvi fakultás keretei között a magyar lektorátus önálló tanszékként működik. A lektor

15államközi szerződés keretében érkezik. A lektorátus egyetemi végbizonyítványt adhat ki nem szakosoknak és oklevelet a magyar szakosoknak. A lektorátus mint-egy 220 főt oktat, akik közül a 2014-es tavaszi félév-ben 123 fő tanult magyarul, és a francia nyelvű magyar civilizációs, országismereti kurzusra 63-an jártak. A városban élénk magyar egyesületi élet zajlik, az Európa Tanács melletti hivatalos magyar képviselet támogatá-sával. A lektorátus diákjai általában aktív résztvevői a magyar filmklubok alkalmainak, az irodalmi és zenés rendezvényeknek. A tanszék kb. 3000 kötetes saját könyvtárral rendelkezik. A lektor 2014-ig dr. Szépe Ju-dit, 2014 őszétől Józan Ildikó.

Lyon, Université Lyon 3Lyonban 1942-ben indult az egyetemi magyaroktatás, amely 2011 júniusában szűnt meg. Először önálló ma-gyar lektorátus volt könyvtárral együtt, majd a szláv nyel-vek tanszéke alá került. A Nyelvi Kar keretébe tartozott. Rádi Ildikó egyéni szerződéssel érkezett. A 2010/11-es tanévben 24 hallgató volt a három évfolyamon. Az egyetemi könyvtár magyar állományát a helyi magyar egyesület mintegy 4000 kötetes könyvtára vette át.

Bordeaux, Université Michel de Montaigne – Bordeaux 3A magyaroktatás 1987-ben indult, és a germaniszti-kai, ill. szláv intézet égisze alatt működik, a kiadható végbizonyítvány nem számít egyetemi oklevélnek. A képzésnek általában 15-25 hallgatója volt. Az egyetem 2012-ben nem fogadta el a BI által javasolt lektorokat, és saját hatáskörben vett fel egy magyar nyelvtanárt. A lektor 2012-ig Varga Róbert volt, azóta Aubert-Krakker Ágnes.

Dijon – Politikatudományi Főiskola, Közép-euró-pai CampusA Sciences Po nagy reformjának keretében 2001-ben indult el a magyar nyelv oktatása Dijonban. A képzés diplomát nem ad, csak választható nyelvként vehető fel. Általában 10-15 fő tanulja a magyart. A lektor Paw-lowski Judit.

Ablonczy Balázs

17poznań

varsóFranciaország

budapestszóFia

kairó

krakkó

18 a poznańi magyar szakA történetébőlA magyarokat és lengyeleket összekötő ezeréves ba-rátság abban is megnyilvánul, hogy Lengyelországban, ahol nincs számottevő magyar kisebbség, három ön-álló egyetemi magyar szak működik. Közülük az Adam Mickiewicz Egyetemen (UAM) 1992-ben alapított szak a legfiatalabb.

Az egyetemi magyartanítás története a harmincas évekig nyúlik vissza, amikor egy rövid ideig létezett lektorátus az UAM-en. A magyar szak megalapítá-sának gondolata a 70-es években merült fel, miután Jerzy Bańczerowski – Czesław Kudzinowski professzor javaslatára – finnugrisztikából doktorált az ELTE-n, de csak a 90-es évek elejére érett meg erre a helyzet. A poznańi 56-os események megünneplésére 1991-ben ide látogatott Engelmayer Ákos, az akkori varsói magyar nagykövet. Ekkor született javaslat a magyar szak megalapítására, s az egyetem nyitott volt a meg-

valósításra. Az első évfolyam 1992 őszén kezdte meg tanulmányait.

A szak oktatását biztosító kis tanszéki csoportot Bren-del János művészettörténész vezette, aki még diákként került ki 1956 után Poznańba. 2001-től ez tanszékké alakult, melynek vezetését Jerzy Bańczerowski pro-fesszor vette át, aki kezdettől fogva felelős volt a szak oktatási programjáért, s egyúttal a Nyelvészeti Intézet igazgatója is volt (ma is ennek keretében működik a magyar szak). Nyugdíjba vonulása után, a 2005 óta immár Finnugor Tanszék élére 2010-től Koutny Ilona került, aki az EL-TE-n doktorált s dolgozott közel 10 évig, majd 1994-től az UAM munkatársa lett, s 2009-ben habilitált.

Az alapító kollégák közül Jolanta Jarmołowicz, ismert műfordító dolgozik ma is a tanszéken (több mint 20 kor-társ magyar drámát ültetett át lengyel nyelvre, melyek nagy részét színházakban is bemutatták). Hallgatóink

19több generációját vezette be a fordítás rejtelmeibe. Az első 10 évben Gizińska Csilla (jelenleg a varsói magyar tanszék vezetője) szerettette meg a poznańi diákokkal a magyar irodalmat. A Balassi Intézet rendszeresen küld magyar lektort, akik közül Nagyné Fórizs Emília 6 évet, Dávid Mária pedig (két részletben) 10 évet töltött nálunk nagy lelkesedéssel és szakavatottan oktatva a magyar nyelvet és kultúrát. Németh Szabolcs a lektori munka után továbbra is itt tanít. Új lektorunk Pap Dá-niel. A többi kolléga (Karolina Kaczmarek, Aleksandra Muga, Kinga Piotrowiak-Junkiert, Paweł Kornatowski és Robert Bielecki) már itt végzett és doktorált. Jelenleg is van egy doktoranduszunk.

A magyar szak programja és profilja A magyar szak („magyar filológia”) – a magyar nyelv ta-nításán kívül – a magyar nyelvészet, irodalom, történe-lem és kultúra átadására összpontosít, mint a filológiák általában. A jelenlegi program nagymértékben hasonlít a 2010-es THL2-ben megjelenthez. Az első tíz évben jelen volt a szak programjában a művészettörténet is – Brendel Jánosnak köszönhetően.

Koutny llonával kezdetét vették a szótártani munkálatok, melynek eredményeként megjelent a szak dolgozóinak (Koutny Ilona, Jolanta Jarmołowicz, Gizińska Csilla és

Fórizs Emília) közös munkája, a Magyar–lengyel tema-tikus szótár 2000-ben. Ezt az új szerkezetű szótárt, amely a nyelvtanítás tapasztalatain nyugszik, s annak céljait szolgálja, megelégedéssel használják Lengyel-országban a magyar szakokon és Magyarországon a lengyel szakokon. Ezeket kisebb, 3- nyelvű tematikus szótárak követték Koutny Ilona szerkesztésében, s több szakdolgozat született (még ázsiai nyelvekre is al-kalmazva), egy-egy terület kulturálisan is meghatározott szókincsének a kidolgozására. A szótárkészítés megint aktuális feladattá vált, ezúttal az ellenkező irányú szótár kidolgozásának előmunkálatai kezdődtek meg.

A fordítás oktatása kezdetektől fogva fontos része volt a programnak. A hallgatók ízelítőt kapnak mind a szak-fordításból, mind a műfordításból. Jolanta Jarmołowicz a műfordítást gyakoroltatja, sőt, a jobb fordításoknak igyekszik nyilvánosságot adni. 2013-ban egy, a diá-kokkal közös drámakötetet adott ki lengyelül. Karolina Kaczmarek a jogi nyelvvel és szövegekkel foglalkozik, és ebbe vezeti be a diákokat a lengyelre való fordítást gyakoroltatva. A szaknyelvoktatásban az üzleti nyelv és a tudományos nyelv alapjai is helyet kapnak. Magyar és lengyel összevetésben a pragmatika, valamint a nyelv és kultúra tárgyak színesítik a mesterképzés program-ját. Oktatómunkánkhoz nélkülözhetetlen segítséget jelentenek a Balassi Intézet könyvküldeményei.

20 Az első közel tíz évben kétéven-

ként volt felvétel a magyar szakra, azóta

évenként kb. 20 diák kezdi meg a tanulmá-

nyait a magyar alapsza-kon. A mesterszakon már

csak 5-8 hallgató indul, ami veszélybe sodorhatja a képzés

állandó működését. A szakdol-gozatot az alapszakon lengyelül

írják a diákok, a mesterszak végén viszont már magyarul. Az elmúlt 22

évben mintegy 150 diák végezte el a magyar szakot. A hallgatók tanulmányaik

során legalább egy félévet Magyarországon töltenek ösztöndíjjal, államközi szerződésen

keresztül az ELTE-n, a Balassi Intézetben vagy Erasmus szerződés keretében Pécsett, illetve

más partnerünknél.

A magyar kultúra terjesztéseA szak mindennapjait ünnepi műsorok tarkítják (kará-csony, farsang, március 15. és október 23.), melyet a lektor szokott szervezni. Karácsonykor nemcsak a

21magyar és finn szak diákjai, illetve oktatói gyűlnek ösz-sze, hanem a poznańi magyarok és a magyar kultúra iránt érdeklődők is eljönnek hozzánk, pl. a Poznańban működő Piroska magyar néptáncegyüttes képviselői. Többször jártak Poznańban magyar írók (többek között Spiró György, Háy János, Egressy Zoltán), az ilyen jellegű nyilvános találkozók lehetőséget adnak diákja-inknak, valamint az érdeklődőknek a magyar kultúra közvetlen megismerésére. Voltak filmvetítések is. Több iskolában volt magyar program, melynek lebonyolításá-hoz mi nyújtottunk segítséget.

Konferenciákat is szerveztünk az elmúlt években. 2011-ben a Lengyel–Magyar Barátság Napja alkalmából, melynek színhelye Poznań volt, mind a nagyközönség-nek szóló, lengyel nyelvű nyilvános előadásokat, mind magyar nyelvű nemzetközi tudományos konferenciát mi

rendeztünk. Ezeknek az anyagát egy magyar és egy lengyel nyelvű kötetben adtuk ki (Magyar–lengyel kap-csolatok: kontrasztív nyelvészeti, irodalmi és kulturális kutatás). 2013 májusában megint csak egy nemzetközi szimpóziummal ünnepeltük szakunk 20 éves évfordu-lóját, melyen lengyelországi magyar szakos kollégáink és több országbeli Erasmus partnereink vettek részt, továbbá Háy János, akinek műveiből a diákjaink for-dítottak. Ez alkalommal egy közismert lengyel színész közreműködésével került sor a felolvasásra (képes be-számoló a Facebook oldalunkon – Filologia Węgierska UAM – látható). Munkájuk elismeréseként korábban Brendel János, 2011-ben pedig Bańczerowski pro-fesszor és Jolanta Jarmołowicz kapott magas rangú magyar állami kitüntetést.

Koutny Ilona

23varsó

poznań

Franciaországbudapest

szóFia

kairó

krakkó

24

Ha valaki szeretne ellátogatni a varsói Magyar Tan-székre, a város szívében találja, nem messze a Visztula partjától, ahonnan egyszerre nyílik kilátás a Királyi Vár vörös épületére, s a Kultúra és Tudományok Palotájának tornyára, egy hamisítatlan posztindusztriális stílusban épült, 21. századhoz méltó módon korszerű, tetőtér-ben függőkerttel, egy valódi üvegpalotában, melynek üveghomlokzatában tükröződik az Egyetemi Könyvtár

nem kevésbé impozáns látványa. A Neofilológiai Kar csaknem kétéves, új épületének 2. emeletén működik a Magyar Tanszék, ahol kb. 100 lengyel ajkú hallgatót 12 oktató vezet be a magyar nyelv szépségeibe, tanít irodalomra, nyelvészetre és kultúrára. A Varsói Egyetem Magyar Tanszéke a Lengyelországban működő három magyar szak közül (Varsón kívül Krakkóban és Poznań-ban) nem csupán a legrégebbi hagyományokra tekint

magyar sziget varsóban –

a varsói egyetem magyar tanszéke

25vissza, de egyben a legnagyobb hungarológiát oktató műhelynek is számít.

A Varsói Egyetemen már a két világháború közötti idő-szakban működött magyar nyelvű lektorátus, melyet Divéky Adorján alapított, aki a magyar nyelv oktatásán kívül különös hangsúlyt fektetett Magyarország törté-nelmére és a lengyel–magyar történelmi kapcsolatok kutatására. 1930–1939 között Korompay Emánuel lett a magyar nyelv lektora, aki az első magyar–lengyel és lengyel–magyar szótár szerkesztője is volt egyben, de sajnos, a 2. világháború kitörése meghiúsította a szótár megjelenését. Maga Korompay tragikus halált halt: kettős állampolgársága okán, mint lengyel tisz-tet 1940-ben Charkov mellett a szovjetek kivégezték. Ezzel magyarként osztozott a katyńi foglyok sorsában. (Az Egyetem főkampuszához tartozó egyik épület falán emléktábla őrzi a tragikus sorsú magyar lektor emlékét.) A Varsói Egyetemen csak tíz év múlva, 1949 szeptem-berében nyitották meg újra a magyar nyelv lektorátusát, melynek vezetője Csapláros István lett, aki egyben a Magyar Kulturális Intézetet is irányította.

A Varsói Egyetem Filológiai Karán 1952-ben alapították meg a Turkológia Tanszék keretén belül a Magyar Fil-ológiai Műhelyt (Zakład Filologii Węgierskiej), melynek vezetésével Jan Reychman történészt, orientalista

professzort bízták meg. Az újonnan indított magyar szaknak összesen 3 munkatársa volt, Reychman professzoron kívül Csapláros István, valamint a lektor tisztségét betöltő, Magyarországról kiküldött Jan So-bolewski. Az első évfolyam tízegynéhány hallgatóval indult, közöttük volt Andrzej Sieroszewski, a Magyar Tanszék későbbi professzora és vezetője, illetve Jan Ślaski, a lengyel–magyar–olasz reneszánsz kapcsola-tok elismert kutatója. Az első évfolyam figyelemre méltó volt abból a szempontból is, hogy közöttük voltak töb-ben is, akik középiskolai tanulmányaikat még a háború alatt menekültként Magyarországon folytatták, illetve olyanok, akik az 50-es évek elején politikai okok miatt más szakokra nem kerülhettek be. Érdekesség, hogy az újonnan induló magyar szak tanulmányi programjában szerepelt a Bevezetés a magyar kultúrába és folklórba nevezetű tantárgy – hasonló, inkább a kulturális ant-ropológiához, mintsem a filológiához tartozó tantárgy egyetlen más nyelvi szakon sem fordult akkoriban elő.

A varsói magyar szakosok első generációját szemé-lyesen is megérintették az 1956-os magyar forradalom eseményei. A hallgatók egy része Reychman profesz-szor vezetésével még október 1-jén tanulmányútra uta-zott Magyarországra, akik november 1-ig (csak ekkor térhettek haza) Budapesten élték át az eseményeket, s az ott tapasztaltak is ösztönözték őket arra, hogy haza-

26 térve aktívan részt vegyenek a véradomány és segélyek összegyűjtésének és szállításának megszervezésében.

Jan Reychman professzor 1970-ig irányította a Magyar Tanszéket, ez alatt az idő alatt a tanszék munkatársai elkészítették a magyar–lengyel, lengyel–magyar nagy szótárt. 1970–1978 között a Magyar Tanszék tanszék-vezetőjének tisztségét Csapláros István töltötte be, aki nagy hangsúlyt helyezett a Tanszék külföldi kap-csolatainak fellendítésére, nemcsak Magyarországgal, hanem Finnországgal is. A tanszéken ekkor indulnak be a finn–lengyel és finnugor jellegű kutatások. Csapláros professzor vezetése alatt leginkább a magyar–lengyel irodalmi és kulturális kapcsolatok kutatása fejlődött (több megjelent tanulmánykötet is bizonyítja). Szintén a 70-es években adták ki több kötetben a magyar iro-dalom lengyel fordításainak bibliográfiáját (Bibliografia przekładów z literatury węgierskiej w Polsce), és a ma-gyar írók kisszótárát (Maly słownik pisarzy węgierskich).

1978-ban Andrzej Sieroszewski professzor vette át a Tanszék vezetését, aki egészen 2003-ig töltötte be ezt a tisztséget. Ebben az időben nagymértékben fellen-dült a magyar irodalom fordítása és népszerűsítése. Sieroszewski professzornak köszönhetően lengyel műfordítók egész generációja nőtt fel (Elżbieta Cygiel-ska, Teresa Worowska, Elżbieta Sobolewska, Anna Gó-

recka, Jolanta Jarmołowicz, Szczepan Woronowicz). Mind a mai napig főleg nekik köszönhetően férhet hozzá az érdeklődő lengyel olvasó mind a klasszikus, mind a kortárs magyar irodalomhoz.

2003–2009 között a Magyar Tanszéket Elżbieta Ar-towicz nyelvész irányította. Ezek az évek jelentős változást hoztak a Tanszék működésében több szem-pontból is. 2003-tól a nappali tagozatos képzés mellett bevezették az esti tagozatos magyar szakos képzést. 2009-ig (ekkor szűnik meg a költségtérítéses oktatás a tanszéken) a húsz nappali tagozatos hallgató mellett, szintén húsz esti tagozatos hallgatót is felvettek, akik a nappali tagozattal megegyező program szerint folytat-ták tanulmányaikat.

A Tanszék történetében különösen jelentős évnek szá-mított a 2007/2008-as tanév: ekkor vezették be a lengyel felsőoktatásban a bolognai rendszer szerint a kétszintű oktatást. Így jött létre a magyar szakon a négyéves (8 szemeszter) alapképzés, valamint a másfél éves (3 sze-meszter) mesterképzés. Szintén ebben az évben alakult át a magyar szak finnugor szakká, melyet két specia-lizáció alkot – magyar és finn. Bár 1964 óta a Magyar Tanszéken belül működött finn lektorátus, valójában a Varsói Egyetemen 2007 óta beszélhetünk a magyarhoz hasonló finn filológiáról. Végül, szintén 2007-ben alakult

27meg a Magyar Tanszéken a

finnugor szakra való tekintettel az

észt lektorátus.

2009–2013 között Bożenna Bojar nyel-

vészprofesszor irányította a Tanszéket. Nagyon fontosnak

tartotta, hogy a Tanszéken a közeljövőben tudományos fo-

kozattal rendelkező, fiatal oktatói gárda jöjjön létre. Az elmúlt években

3 fiatal adjunktussal gyarapodott a magyar szak (irodalom, nyelvészet,

finnugrisztika), de kultúrtörténet illetve kultúra terén is folyamatban van a doktori

disszertációk megvédésének procedúrája. Kedvező tendenciaként könyvelhetjük el az

utóbbi években a doktori tanulmányok hallgatói számának az emelkedését is (a korábbi egy hall-

gatóhoz képest ma évente 2-3 hallgató).

Jelenleg a Tanszéknek összesen 17 munkatársa van (12 magyar és 5 finn specializáció), ebből 3 professzor, 8 doktor illetve 3 magyar és 3 finn lektor. A hallgatók

28 száma kb. 170 (100 magyar specializáció). Évente a magyar szak alapképzésére 25-30 hallgatót veszünk fel, a kb. 100-150 jelentkezőből. Ez az arány is jól mutatja, hogy Lengyelországban a magyar nyelv iránti érdeklődés nem csökkent az utóbbi években, a lengyel demográfiai csökkenés sem érintett bennünket (a fel-vételi keretszámot az utóbbi 2 évben emeltük 20-ról 25 főre). A magyar specializáció mesterképzésén az egyes évfolyamokon 8-10 hallgató tanul (a keretszám 6 fő). A doktorandusz-hallgatók száma összesen: 8 (6 magyar specializáció).

Ami a tanulmányi programot illeti, annak ellenére, hogy a magyar szak filológiai szakirányú, a programunkat a hungarológia szellemében állítottuk össze, szem előtt tartva, hogy hallgatóink a magyar nyelvi kompetencia mellett (heti 12, 10, ill. 8 órában oktatjuk a magyar nyelvet) széleskörű ismeretekkel rendelkezzenek a magyarságról. Az irodalom és nyelvészeti jellegű tan-tárgyak mellett, 4 szemeszteren át hallgatnak előadást magyar történelemről, minden évfolyam programjában szerepel a Hungarológia c. tantárgy, amely keretében különböző aspektusból ismerkednek meg a magyar kultúrával (országismeret, folklór, film, színház stb.). A harmadéven egy új tantárgy keretében Magyaror-szág és Közép-Európa kapcsolattörténetét hallgatják.

Tekintettel az elhelyezkedési lehetőségekre, az utóbbi években szintén növeltük a fordítói gyakorlatok szá-mát, a 3. évfolyamtól minden szemeszterben szerepel a Translatorium nevezetű tantárgy (a mesterképzésen heti 4 órában), amely keretében hallgatóink a műfordí-tás, szakfordítás fortélyait sajátíthatják el, ill. az új épü-let adta modern lehetőségeket kihasználva a szimultán tolmácsolást is gyakorolják.

Az alapképzés utolsó évfolyamán irodalom illetve nyelvé-szeti specializáció között választhatnak, szaktantárgyak és szeminárium készíti fel őket a licenciátusi diplomamunka megírására. A mesterképzésen már az első szemesztertől irodalom(kultúra) és nyelvészeti specializáció szerint vá-lasztják a főleg elméleti jellegű, speciális szaktantárgyakat. A mesterképzés szakdolgozat megvédésével zárul.

Hallgatóink nyelvi kompetenciáját illetve szaktudását nagyban elősegítik tanszékünk nemzetközi kapcsolatai is. Tanár- és diákcserék formájában együttműködünk az ELTE, Szegedi Egyetem, Pécsi Egyetem, Nyugat-ma-gyarországi Egyetem (Győr), Konstantin Filozófus Egye-tem (Nyitra), Helsinki Egyetem, Yvaskyla, Tampere, Turku illetve Tartu egyetemeivel.

Ami a kutatásokat illeti, a Tanszék közeljövő tervei között szerepel a Csapláros István által kiadott, Lengyelország-

29ban megjelent magyar irodalom bibliográfiájának 2010-ig történő kibővítése, ill. az online-változat elkészítése, továbbá magyar kulturális lexikon összeállítása, valamint egyes szaknyelvek magyar–lengyel online-szótárának összeállítása.Figyelemre méltó a tanszék könyvtára, mely kb. 40 000 kötetével, 160 féle folyóiratával Lengyelország legna-gyobb hungarikum-gyűjteményének számít.Elmondhatjuk, hogy igen aktív a hallgatói önkormány-zatunk, lektoraink az ő segítségükre támaszkodva min-den évben különféle összejöveteleket, ünnepségeket szerveznek – mint pl. a március 15-i és az 1956-os megemlékezéseket, táncházakat; s különös esemény-nek számít minden évben a tanszéki karácsonyest ün-nepsége (magyar ízekkel és magyar–lengyel humorral fűszerezve) – amelyek méginkább segítenek össze-kovácsolni tanszékünk kis közösségét. Nemrégiben hallgatóink azzal az ötlettel álltak elő, hogy szeretnének egy magyar–lengyel internetes folyóiratot létre hozni, azaz egy korábbi félbemaradt kezdeményezést felújí-tani. A folyóirat címe Magyazyn, s nagy lelkesedéssel,

szavazás útján kiválasztották a logót, megalakult a szerkesztőség, az egyes rovatok, s a tervek szerint az új tanév kezdetén már böngészhetjük a Magyazynt az interneten.

Megnyugtató, hogy a magyar kultúra és nyelv iránt nem csappan az érdeklődés Lengyelországban, hosz-szú évek óta túljelentkezés jellemző a felvételin. Külö-nösen motiváló számunkra, hogy végzős hallgatóink magyar szakos diplomával a kezükben igen keresettek a lengyel munkapiacon, nemzetközi cégek, bankok alkalmazzák őket legkülönfélébb munkakörökben. Az utóbbi években szinte valamennyi hallgatónk magyar nyelvtudásával keresi meg a kenyerét. Ez a tény is arra ösztönöz bennünket, hogy európai viszonylatokban mérve, magyar nyelvterületeken kívül a varsói Magyar Tanszék ne csupán az egyik legnagyobb magyar nyel-vet és kultúrát oktató műhely legyen, hanem mind az oktatói mind kutatói munkát tekintve kiemelkedő szín-vonalú hungarológiai központként tartsák számon.

Gizińska Csilla

krakkó

31szóFia


budapest

poznań

kairó

krakkó

32 30 éves a szóFiai magyar szak

Magyarországnak és Bulgáriának sosem volt komoly konfliktusa, sőt a honfoglalás előtti közös gyökerek, a török elnyomás emlékezete, majd a szovjet befolyás tapasztalata, a közös ellenségek és a hasonló törté-nelmi célok távoli barátokká tették a két országot. Ez a barátság, úgy érzem, mára kicsit egyoldalú lett, mert ugyan a bolgárok nyitottan és érdeklődve közelítenek Magyarország és a magyar kultúra felé, ebből keve-set kapnak vissza. Sokkal többet tudnak rólunk, mint mi róluk, hogy mást ne mondjak, az általános iskolai tankönyveikben IV. Béla és Hunyadi János valóságos hősként jelenik meg, Petőfi néhány verse feltűnik az irodalmi szöveggyűjteményekben, a bolgár területre emigrált Kossuth nevét pedig még tévés kvízműsorok-ban is láttam felbukkanni, és nagyon sokan tudnak leg-alább egy-két szót magyarul, vagy van egy jó sztorijuk magyarokról.

Azt hiszem, ez magyarázza leginkább, miért tud a szófiai magyar szak immár három évtizede sikeres lenni, miért kezdik el évről évre legalább tizenöten ezt a szakot. Sokan kérdezik a diákjainktól – én is gyakran megkér-dezem tőlük –, miért épp a magyar? A válasz jellem-zően az, hogy volt a múltban egy kellemes tapasztalat az országgal kapcsolatban. Ez sokszor a szülők vagy a nagyszülők élménye: lehet ez egy egykori turistaút Budapesten, egy hét a nyolcvanas évekbeli Balatonon vagy egy szerelem a bolgár tengerparton, lehet egy jó buli, lehet a Sziget Fesztivál, lehet egy dal, mint például a Gyöngyhajú lány vagy a Santa Maria – mert ezek mai napig játszott slágerek, egy korosztály számára abszo-lút etalonok. De egyre több a személyes élmény is, és hallottam már olyan diákot, aki azért szeretne Buda-pestre menni, mert onnan már csak három óra Bécs. És vannak olyanok is, kár tagadni, akik csak jobb híján

33iratkoznak be a magyar szakra – de az ő megnyerésük, megtartásuk talán a legszebb feladat.

A szak státusza stabil, háttere erős, kapcsolatai gyara-podóak. Mint látjuk, évti-zedek óta van elegendő hallgató, és vannak kiváló, elkötelezett és a mérhető tudományos teljesítményt felmutató tanárok is. Jelenleg négy főállású és négy-öt óra-adó tanár tanít a szakon, közülük hárman már harminc éve itt vannak, hárman pedig egykori hallgatókból lettek taná-rok. Bulgária legrégebbi és legpatinásabb egyete-mén eleinte az angol tan-székhez tartozott a szak, de már hosszabb ideje a klasszika-filológia alá, az újgöröggel együtt. Igen, ez nem a természetes helye a magyar nyelvnek, de itt nincs finnugor tanszék, így jobb megoldás nem nagyon van. Illetve lenne: önálló tanszékké szerveződni, amire korábban volt is szándék

– de aztán az egyetemi integráció és a költségcsökken-tés, valamint épp akkor a megfelelő fokozatú tanszék-vezető-jelölt is hiányzott. Hosszú távon kell tehát erre a társbérletre berendezkedni.

Szerencsére az egyetem vezetése hosszú távon is számol a magyar szakkal. A 2013 novem-berében megrendezett, a szak fennállásának 30 éves jubileumát ünneplő konferenciát a rektor és a dékán is személyesen, meleg hangon üdvö-zölte, az előtte fél évvel újra megkötött oktatási egyezménnyel pedig a két állam még maga-sabb szinten garantálta a hungarológia-oktatás fontosságát Bulgáriában. Szerencsére más partne-

rek is segítik az oktatás fennmaradását és fejlődését. Elsőként a Balassi Intézetet kell említeni, aztán a Szófiai Magyar Intézetet, majd a Szófiai Magyar Nagykövet-séget – szakmai és anyagi támogatást egyaránt kap

34 a szak tőlük, sőt, kijelenthető: a jelenlegi színvonalon nem is tudna működni e partnerek nélkül. Óriási segít-séget jelent a Magyar Intézet aktív jelenléte, hiszen így szinte heti rendszerességgel találkozhatnak a hallga-tóink magyarországi vendégekkel, vehetnek részt ma-gyar vonatkozású koncerteken, kiállítás-megnyitókon, filmheteken, irodalmi esteken. Használhatják az Intézet gazdag és ma is igényesen, hozzáértéssel fejlesztett könyvtárát, a Ház falai között közben bepillanthatnak egy picit a létező Magyarország életébe is. Ugyancsak fontos szerepe van a magyarországi ösztöndíjaknak, hiszen ezek rendkívül erős vonzerőt nyújtanak – van, aki ezért a lehetőségért jön a szakra, és még többen ezekről hallva, vagy már ezek előnyeit megtapasztalva maradnak itt.

Sajnos a technikai és tárgyi feltételek nem javultak az elmúlt években: a tantermek kopottak, koszosak, szűkösek, a bútorok régiek, elhanyagoltak, egy elmúlt korszakot idéznek. Multimédiáról álmodni sem merünk, a számítógépek elöregedettek, az órai munkához alkal-matlanok, wifi nincs, a fűtés néha akadozik. Pár éve egy projektort szerettem volna beszerezni, de rájöttem, függöny sincs, amivel be lehetne sötétíteni – így ma-radt a laptop monitorja szemléltető eszköznek. Félek, mindez negatívan hat, és oka lehet a hallgatók elván-dorlásának: ilyen, még a bolgár viszonyokhoz képest is

szegényes körülmények között nem mindenki hajlandó hetente több napot, ráadásul éveken át eltölteni.

Jelenleg egyszakos képzés folyik Szófiában: az alapkép-zés négy éves, a mesterképzés másfél. A felvett tizenöt diákból átlagosan tízen szereznek BA-diplomát, és kö-zülük ketten-hárman iratkoznak be a mesterképzésre. Négy-ötévente kap a szak egy PhD-ösztöníjas helyet is, de jelenleg nincs doktorandusz a szakon – az utolsó két ösztöndíjas azonban azóta már itt tanít. Problémát jelent, hogy a magyar nyelvet csak a magyar szakon lehet tanulni, a lektor feladatai és kapacitása a szakos diákok oktatására korlátozódik. Korábban, az ezredfor-duló környékéig más volt a helyzet, addig az oktatás három szinten zajlott: a főszak mellett alacsonyabb óraszámban „B” szakként is fel lehetett venni a ma-gyart, ez két éves képzést jelentett, és szinte kizárólag a nyelvoktatásra koncentrált, valamint voltak klasszikus nyelvórák is: az egyetem minden hallgatójának kötelező hat féléven át idegen nyelvet tanulnia, és addig a ma-gyar is rajta volt a választható nyelvek hosszú listáján. Az ezredforduló táján azonban mindez megváltozott, prózai okokból: az főállású tanárok ekkortól nem kap-tak a plusz órákért plusz juttatást, a szerződésükben vállalt óraszámukat pedig a szakos órák lefedték. És erre a célra óraadókat sem foglalkoztatott az egyetem. Megjegyzem, a nyolcvanas évek elejétől a kilencvenes

35évek közepéig két magyar vendégtanár

volt Szófiában: az egyik a szakon szaktárgyakat

oktatott, a másik pedig az általános nyelvészeti tanszék-

hez delegálva nyelvórákat adott minden érdeklődő számára. Az

utóbbi időben felmerült a második vendégoktató újbóli fogadásának

lehetősége, de az egyetemi bürokrácia akadályai miatt ez ügyben egyelőre nem

történet előrelépés.

Az első lektor egyébként az ötvenes évek közepén érkezett Szófiába. Az első kulturális

és oktatási egyezményt még 1941-ben írta alá a két ország, 1948-ban nyílt meg a Szófiai Magyar

Intézet és ezzel vette kezdetét a szervezett nyelv-oktatás. Ugyanekkor hirdettek először nyelvórákat a Szófiai Tudományegyetemen is – az első tanár egy Budapesten végzett turkológus volt. A magyar nyelv iránti érdeklődés innentől kezdve fokozatosan nőtt, a csúcsot pedig épp a nyolcvanas évek elején érte el, évi 200 regisztrált nyelvtanulóval. Ez a szám fontos érv volt az önálló szak megalakítása mellett – az már történelmi kérdés is, hogy épp ekkortól kezdett csökkeni a lektori

36 órákra járó diákok száma és általában Magyarország vonzereje. Mint ismert, a rendszerváltás után a két ország kulturális és gazdasági kapcsolatai jelentősen átalakultak és meglazultak, a korábbi magyar nyelvvel kapcsolatos munkalehetőségek csökkentek. A kétezres évek környékétől azonban új és komoly magyar befek-tetőként jelentek meg az országban bankok, gyógy-szeripari vállalatok és kisebb cégek, alapítottak vagy privatizáltak bolgár érdekeltségeket, ami valamelyest erősítette a magyarul tudók iránti igényt. De az igazi áttörés épp ezekben az években zajlik: legkülönfélébb ügyfélszolgálati központok és regionális igazgatóságok települtek Szófiába, és ezek olyan jelentős felszívó erőt jelentenek, hogy jelen pillanatban munkaerő-hiány van a magyarul tudók körében. Az elmúlt két évben végzett hallgatóink mindegyike azonnal el tudott helyezkedni ezeknél a cégeknél. Ez visszahat az egyetemi hétköz-napokra is, hiszen végre van mire rámutatnunk, van kézzel fogható kifutása a magyar nyelv tanulásának.

A másik fontos alapot a hungarológiai kutatások je-lentik, melyek bulgáriai központja szintén a magyar szak. Mondhatjuk, ez igazi sikertörténet, hiszen ötven éve még értelmezhetetlen volt a bolgár hungarológia fogalma, de néhány kiváló kutatónak és szervezőnek hála mostanra a tudományos diskurzusok részei a magyar tárgyú kutatások is. Az akadémia irodalmi,

nyelvtudományi és történeti intézetében, az egyetem néprajzi tanszékén és a Bolgár Nemzeti Múzeumban is dolgozik egy-egy magasan jegyzett, magyarul kiválóan beszélő és nagyrészt magyar–bolgár összehasonlító kutatásokat végző kolléga – akik óraadóként a magyar szakos diákoknak is tartanak kurzusokat. Az elmúlt öt évben három, kifejezetten hungarológiai tematikájú konferencia volt Szófiában, és ezeket rendre az előa-dásokat összegyűjtő kötet is követi – nagyjából 20-25 szerzővel. A szerzők többsége a magyar szakhoz is több szállal kapcsolódik. Ide tartozik a műfordítás kér-dése is, hiszen évente átlagosan 10-12 magyar szép-irodalmi mű jelenik meg bolgárul – az 5-6 aktív fordító majd mindegyike kötődik az egyetemhez – van, aki itt tanult meg magyarul, és van, aki Magyarországról visz-szatérve tanított vagy ma is tanít, esetenként épp mű-fordítást. Fontos kérdés ez is, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy a következő tanár- és fordító-generáció innen, a mostani diákjaink közül fog kikerülni. Az ön-álló magyar szak léte ezért is nélkülözhetetlen tehát: a korábbi, pusztán a nyelvoktatásra koncentráló képzés után, 1983-tól kezdve a hungarológiai kutatások és a műfordítás műhelyei is új, erős alapokra kerültek, az irodalmi, történeti, nyelvészeti kurzusok pedig kinyitják a kapukat az érdeklődő hallgatók előtt, akik először a szakdolgozataikban, majd a legjobbak hivatásszerűen is elmélyülhetnek egy-egy hungarológiai részproblé-

37mában. A kiemelkedő kutatási eredményeket pedig ma már a bolgár szellemi élet értékei között tartják számon, és erre méltán lehet büszke mindenki, aki az itteni hungarológia megteremtésében, fejlesztésében és megmaradásban részt vállalt.

De büszkének kell lennünk arra a körülbelül kétszáz volt diákunkra is, akik az elmúlt három évtizedben magyar szakos diplomát szereztek. Tavaly novemberben, a már említett jubileumi ünnepségre meg lettek hívva mind-nyájan, és a követségi díszes fogadáson ott voltak a

szak egykori és jelenlegi tanárai, lektorai is. Öröm volt látni, hogy milyen sokan eljöttek erre a találkozóra, olyanok is, akik a végzés után messze sodródtak a magyar kultúráról, és esetleg már megszólalni is csak nehezen tudnak ezen a nyelven. De látszott, hogy a magyar szak egy létező közösséget hozott létre, és ebbe a laza közösségbe csupa olyan ember tartozik, aki életre szóló szövetséget kötött a magyar kultúrával, és minden körülmények között Magyarország barátja marad.

Bedecs László

39kairó

poznań

Franciaországbudapest

szóFiavarsó

krakkó

40 magyart tanítani kairóban

Az Ain Shams Egyetem Al Alsun Kara Kairó Abbasiya nevű városrészében található, egy kaotikus, soha nem nyugvó, autópálya szélességű utcában. A legközelebbi metróállomás (Abbasiya tér) tíz percnyi sétára van a kar épületétől. A metróállomásból kijőve az egyetemre igyekvő idegen nyelvi lektor először egy helyi, májspe-cialitásokat és tésztaételeket kínáló kifőzdesor mellett megy el, majd áthalad a gyümölcs-, zöldség-, és állat-piacon. Ezek után már csak az autóbusz állomást kell túlélnie, ahol bárhonnan, bármikor, bármekkora jármű keresztezheti útját, és már meg is érkezett az egyetem épületéhez. Ott felmegy a negyedik emeletre (lifttel, amennyiben nem ment haza a liftkulcs-felelős), amely-nek ablakai egy autópálya-felüljáróra és a hatalmas Al Nour mecsetre néznek, majd bemegy az irodájába és leteszi a táskáját a mindig poros asztalra.

Az Al Alsun Karon a Magyar Részleg a Német Tanszék-hez tartozik. Ennek magyarázata valószínűleg csak annyi, hogy semmilyen más tanszék (szláv, sémi, latin nyelvek) alá nem tartották alkalmasnak berendezni. A negyedik emeleti irodában azonban, ahol a magyar lektor asztala és szekrénye is helyet kapott, mindenféle tanszék tanárai is helyet foglalnak, és alkalmanként órát is tartanak, így nap mint nap lehet ott hallani lengyel, német, perzsa, orosz nyelvet.2000/2001-es tanév szeptembere óta lehet a magyar nyelvet második idegen nyelvként BA és 2005 óta MA képzésben is választani. A konkurencia erős, az egye-tem ugyanis a koreaitól kezdve a héberen át a perzsáig mindenféle nyelv tanulására kínál lehetőséget. Az egye-temi rendszerben a diákok toborzásához nem csak a többi nyelvvel kell megküzdeni, hanem a Student

41Unionnal is, akik minden évben önkényesen kijelentik, hogy a magyar lektor még nem érkezett meg, és nem is fog, vagyis magyar órák a tanévben nem lesznek. A félreértések tisztázása és az első diákok hol hordák-ban, hol pedig magányos farkasként való felbukkanása után meg is lehet kezdeni a tanítást, heti hatszor hatvan percben, az egyetem által központilag kijelölt időpont-ban. Hogy miért is akarnak ezek a diákok magyarul és magyar kultúrát tanulni, amikor Puskás és Hidegkúti nevére is csak a szüleik generációja emlékszik? A mo-tiváció sokféle: jobb munkalehetőségek a turizmusban, fordítói ambíciók, a külföldi lektor, annak személyisége; volt már olyan diák is, aki vízilabdázott, és Kásás Ta-más miatt akart magyarul megtanulni. A motivációt letörő okok is változatosak: sok diák már az ábécé tanulásánál megfutamodik; másokat a kommunikatív nyelvoktatás riaszt el, hiszen az egyiptomi nyelvoktatás alapvetően frontális és a diákok nincsenek hozzászokva az aktív részvételhez. Ezt mellesleg nem is mindig lehet a tanárok szemére hányni. A legkreatívabb nyelvtanár számára is kihívás beszédgyakorlat órát tartani három-száz diáknak, mint ahogyan ez az első nyelv szakokon történik. A magyarórákon azonban ilyen számú hallga-tósággal még nem kell számolni.A lemorzsolódás után megmaradt csoporttal aztán a lovak közé lehet csapni. A diákok gyorsan megtanulják, hogy az órán lehet kérdezni, hogy a „duktur” (a tanárok

hivatalos megszólítása) szívesen magyaráz, akár több-ször is, és nem ingerülten, arrogánsan válaszol a kér-désekre. Hamar megkedvelik a párban és csoportban való munkát és persze imádják a játékos feladatokat.A tanórák meglehetősen rossz akusztikájú előadó-termekben zajlanak, ahol további, a kommunikációt zavaró tényező – a behallatszó forgalom, a müezzin vagy csak egy spontán egyetemi ünneplés – mindig akad bőven. Az asztalokkal összekapcsolt padok nem mozgathatók, így a termek átszervezése gyakorlatilag lehetetlen. Mivel azonban a második nyelvóra időpont-jában más óra nincs az egyetemen, birtokba lehet venni a folyósokat vagy a tanári irodát is. A tanterem meg-szerzése és megtartása nem kis feladat, mert akár a félév közepén is felbukkanhat egy oktató, aki azt állítja, hogy ez az ő tanterme és ebben az időpontban mindig itt szokott órát tartani. A teremért folyó harc általában úgy zajlik, hogy a jogait követelő tanár bemutatkozik, hogy ő Dr. XY Egyiptomból, a Z tanszékről, és kijelenti, hogy ez az ő terme. Erre a lektor határozottan azt vá-laszolja, hogy ő viszont XY Magyarországról, és ez az ő terme is. Jobb esetben nem folytatódik a vita és a „behatoló” az őt kísérő diákokkal együtt elhagyja a tere-pet. Ha a versenytárs érkezik előbb, akkor sajnos nincs más megoldás, mint új tanterem után nézni. Mindezt persze akkor, ha a tanterem egyáltalán nyitva van. Nem egyszer megtörtént ugyanis, hogy az egy személyben

42 takarítónő és a portékáját a WC-ben tartó büfés, fo-lyosó-, és kulcsfelelős néni nem érkezett meg, vagy korábban hazament, így az oktató személyzet hiába próbálta feszegetni a lakattal lezárt ajtókat.Az egyetem a második nyelvek esetében csak egyetlen év végi vizsgát rendel el. Az általában júniusban meg-tartott vizsga eredménye alapján kapja meg a diák az éves érdemjegyét. Korábban a vizsga egy mindössze hatvan pontos feladatsor volt, ez 2012-ben úgy módo-sult, hogy az írásbeli vizsga negyvennyolc pontos, az oktató pedig további tizenkét pontot adhat a diák órai munkájára. Ebből kifolyólag az utolsó órákon minden diák jelenlétére és a munkában való teljes részvételére lehet számítani.A diákok mindig hátbatámadásként érzékelik, amikor a duktur már jó előre bejelenti, hogy decemberben is kell egy nem hivatalos vizsgát tenniük. Ilyenkor persze heves alkudozásba kezdenek felajánlva legalább öt másik, lehetőleg minél távolibb időpontot, de végül sor-sukba beletörődve csak eljönnek a decemberi vizsgára.A vizsgák lebonyolításának felelőse az úgynevezett „control office”. A tanároknak itt kell leadniuk határidőre, megfelelő példányszámban a vizsgafeladatokat. Ezek-hez a kontrol dolgozói fedőlapot gyártanak, amelyen a diák a vizsga napján feltűnteti a nevét, az évfolyamát és a főszakját. A kitöltött vizsgákat a felügyelő tanárok visszaszolgáltatják control office-nak, ahol a dolgozók

nyelvek szerint szétválogatják azokat. Ezt követően a neveket tartalmazó oldalt visszahajtogatják és le-kapcsozzák, hogy a javító tanár részéről ne lehessen részrehajlás. Ezek után egy kupacba kötözik az azonos nyelvi vizsgákat. Ezeket kapja kézhez a javító tanár, aki miután átszámol és aláír, már viheti is őket javítani. A kész vizsgákat a megoldó kulccsal és az órai munkára adott pontszámok listájával kell visszaszolgáltatni. Újra átszámolás és aláírás, így van minden rendben. Ez a procedúra a magyar nyelv esetében elég gyorsan le szokott zajlani, mivel kisebb számú vizsgázóról van szó. Főszakokon azonban nem ritka, hogy a tanárok bőrönddel érkeznek a control office-ba, hogy minden vizsgát el tudjanak vinni. A control office-ban vizsganapokon látszólag teljes fejetlenség uralkodik, de valahogy mégis mindig min-den a helyére kerül. Vagy legalábbis majdnem mindig. Az egyetemen sokszor maradnak regisztrálva általam csak fantomnak nevezett diákok, akik nagy valószínű-séggel már nem is járnak egyetemre, viszont a rendszer kidobja hiányzó vizsgáikat. Ilyenkor a control office megkér, hogy általában másnapra állítsak össze egy fel-adatsort ilyen és ilyen szintre. Egy alkalommal a control office-nak viszont az egy napos határidőt sem sikerült tartania: egy reggel fél 10-kor csörgött a telefon, hogy aznapra kellene egy tesztsor, de lehetőleg minél gyor-sabban, mert a vizsga 9-kor kezdődött. Szerencsére

43

44 akkoriban már volt internet az egyetemen…Az általános egyetemi adminisztráció is hasonlóképpen lenyűgöző módon működik. Egy-egy irodában legalább hét-nyolc egyiptomi hölgy ücsörög, van, amikor gye-rekeikkel, van, amikor nélkülük, táskájuk az asztalon, mellette tea, szendvics és sütemény. Papírok, akták, tollak jól elrejtve valahol. Ha a lektor szeretne valamit, például a szerződését, akkor az első válasz általában, hogy holnapra meglesz, ha Allah is úgy akarja. Másnap a jóhiszemű lektor újra ott van, de az állapotok nem változtak és ugyanazt a választ kapja. Rákövetkező nap a helyzet még mindig változatlan, de már azt kérik a kérvényezőtől, hogy egy hét múlva menjen vissza, mert sok a munka. Egy hét múlva az ember lánya/fia újra visszatér, ekkor már elszántabban, és mivel a szerző-désnek még se híre se hamva, cselhez folyamodik: kije-lenti, hogy az ügyről már tájékoztatta a nagykövetséget és a nagykövet úr személyesen szeretne beszélni az osztályvezetővel. Ilyenkor általában mindenki megtálto-sodik és a szerződés két órán belül minden aláírással és bélyegzővel készen áll.Mihelyt minden szükséges dokumentum megvan, egy-szer csak a fizetés is megérkezik. Érdemes a hónap utolsó hetében felhívni a fizetésfelelős adminisztrátort, hogy mikor található az egyetemen, nehogy az ember potyára menjen. Az egyetemi dolgozók összességének fizetése az egyetemmel szemközt található bankból egy

nagyobb nejlonszatyorban érkezik széfbe, ahonnan azt kézbe számolja az adminisztrátor. Az összeg átszámo-lása után érdemes egy kis baksist hagyni a pulton, ez olajozottabbá fogja tenni a következő havi kifizetést.Az egyetem helyet biztosít rendezvények szervezésére is. Az első emeleten található egy kb. ötszáz fős kon-ferenciaterem. Itt van lehetőség koncertek, előadások, találkozók lebonyolítására. A teremben a technikával általában nincs semmi probléma, viszonylag gyorsan lehet technikust is keríteni. A termet tanácsos jó előre lefoglalni, mert az egyetem tanszékei meglehetősen ak-tívak: sok a rendezvény. A foglalást a dékán titkárnőjé-vel kell intézi, ő írja be egy naptárba, hogy mikor, milyen program fog megvalósulni. Ez azonban semmire sem garancia, a rendezvény napján hirtelen mindig kiderül, hogy a terembeosztást már korábban átszervezték, csak erről elfelejtettek szólni. Még jó, hogy a diákokat a plakátok villámgyors átírására is be lehet vetni.Az Ain Shams Egyetem Al Alsun Karán az életet az teszi változatossá, hogy soha nem lehet tudni, mikor, mi történik, hogy jönnek-e diákok az egyetemre, lesz-e tanítási szünet vagy sem. Arról sincs soha pontos információ, hogy mikor kezdődik és fejeződik be a szemeszter. Erre a legemlékezetesebb példa az volt, amikor egy nap loholva futott utánam a tanszékvezető és kijelentette, hogy másnaptól már nem szabad (sic!) tanítani, mert kezdődik a vizsgaidőszak. Ezt aznap

45döntötte el a tanévbeosztás-felelős grémium.Egyiptomban az egyetemi és hétköznapi élet legfon-tosabb túlélési szabálya a hidegvér megőrzése, a ru-galmasság és az állandó hálakifejező mosolygás. Ezek hiányában az ember a fizetését idegnyugtatókra és

magnézium tablettára költené, ami teljesen hiábavaló, hiszen előbb vagy utóbb idegeskedés nélkül is minden a helyére kerül.

Kovács Renáta

46

47krakkó


budapest

poznań

kairó

szóFia

48 a krakkói magyar szak huszonöt éve

A krakkói Jagelló Egyetem az idén ünnepli fennállá-sának 650. évfordulóját. 2014 júniusában káprázatos ünnepségsorozatnak voltunk részesei. Európából és a tengeren túlról meghívottak százai érkeztek, ünnepi be-szédek és gratulációk tucatjai hangzottak el. A lemenő nap fényében operaelőadást rendeztek a Főtetéren, s volt minden, ami szem-szájnak, léleknek és szellemnek ingere. Az ünnepségsorozat alatt végig kegyes volt hozzánk az időjárás, még könnyű szellő sem borzolta az ünneplő hölgyek és urak frizuráját. Az emelkedett hangulatban a résztvevők lelki szemei előtt a Collegium Maius és a Collegium Novum épületeiben megelevene-dett a múlt. Mese volt ez felnőtteknek, álom, ugyanakkor valóság. Közben saját éveinket és a krakkói magyar szak éveit számlálva azon töprengünk, miben járul hozzá a huszonöt éves Magyar Filológiai Tanszék egyetemünk,

illetve a Filológiai Kar hírnevének öregbítéséhez.A kezdetek? Csak egy igazi közhely, a „minden kezdet nehéz” adja vissza az akkori helyzet súlyát. Néhány pro-fesszor a rendszerváltás igen nehéz éveiben úgy döntött, hogy a krakkói egyetem, ahol a korai reneszánsz korban a magyar diákoknak saját kollégiumuk volt, nem lehet meg magyar szak nélkül. Milyen megható… de azért jó, ha tudjuk: a Jagelló Egyetem a magyar szak nélkül is (majdnem) ugyanaz lenne, ami ma. A mi huszonöt évünk eltörpül az egyetem történelmének tükrében, melyben a múltat olyan volt hallgatók fémjelzik, akik közt ugyanúgy szerepel Nikolausz Kopernikusz, Sobieski János király, Stanisław Lem, Wisława Szymborska, mint szent II. Já-nos Pál neve. A magyar szak megalapításának felemelő tényében máshol is kell keresni a titok nyitját: az ezeré-ves lengyel–magyar barátság titkában.

49A Nobel-díjas Władysław Stanisław Reymont Ígéret földje c. regényének egyik kulcsjelenetében a három fő szereplő, Karol, Max és Moryc a „nekem sincs semmim, neked sincs semmid, neki sincs semmije, alapítsunk gyárat” boldog felkiáltással új korszak, a gyáripar alapjait fekteti le. Negyedszázad távlatából megállapíthatjuk – a Jagelló Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke a fentiekhez hasonló „elveken” szerveződött: nekem sincs pénzem, neked sincs pénzed, neki sincs tudományos fokozat-tal rendelkező oktatója, alapítsunk tanszéket. Vajon szégyellnünk kell a nehéz kezdeteket? Nem, inkább büszkén kell emlegetnünk, hogy az akkor csak csírái-ban létező akkreditációs követelmények előírásai közt lavírozva a magyar nyelvbe és kultúrába szerelmes pro-fesszorok új (kor)szakot indítottak: a magyar filológiát. A szak alapításakor kiemelték, melyen fontos szerepet játszott Krakkó és Dél-Lengyelország a magyar műve-lődéstörténetben, illetve történelemben. A magyar nyelv oktatása egyetemünkön már jelentősebb múltra tekin-tett vissza. A Jagelló Egyetemen 1969-től folyamatosan oktatták anyanyelvünket, hol az Orientalisztikai Intézet, hol a Központi Lektorátus szervezeti egységén belül. Az új, önálló tanszék első vezetője a kiváló turkológus nyel-vészprofesszor, a magyar nép és kultúra nagy barátja, Stanisław Stachowski professzor lett.

A teremhiány, a tudományos fokozattal rendelkező vezető oktatók hiánya, illetve a kezdetben nagyon sze-gényes könyvtár ellenére a tanszék hamarosan komoly tekintélyt vívott ki magának, nemcsak a Jagelló Egyete-men, hanem az európai hungarológiai központok előtt is. Annak ellenére, hogy az első években az előadások legnagyobb súlya és felelőssége a professzoron kívül az egyetlen, doktori fokozattal rendelkező oktató, Etela Kamocki vállára nehezedett, aki lelkesen oktatta mind a magyar nyelv történeti nyelvtanát, mind a XX. századi magyar irodalom történetét.

A tanszéket később az 1999-ben elhunyt Józef Bubak professzor, majd rövid ideig Marek Stachowski profesz-szor vezette. 2002-től Nagy László Kálmán, a Jagelló Egyetem egyetemi tanára áll a tanszék élén, amely 2013 októberében másik két, korábban önálló tanszékkel együtt csatlakozott a Filológiai Kar által létrehozott új intézethez, a Nyelvtudományi Intézethez. Az intézetigaz-gató Jadwiga Waniakowa egyetemi tanár, nyelvészpro-fesszor.

A korábban egyszintű képzést a bolognai rendszerben a két, illetve háromszintű képzés váltotta fel (BA+MA+-doktorképzés). Az évek során a képzési programot többször módosítottuk, hogy megfeleljünk az egyre

50 szigorodó akkreditációs feltételeknek és a munka-erőpiac változó követelményeinek. A jelenlegi képzési programban maximálisan a modern kultúrára (XX–XXI. századi irodalom és film, szinkron nyelvészet, szak-nyelvi elemek oktatása) koncentrálunk. Folyamatosan figyelembe vesszük a munkaerőpiac visszajelzéseit, nyomon követjük végzett hallgatóink későbbi pályafu-tását. Egyik legfontosabb célunk a magyar nyelv magas szintű oktatása. Mesterképzésen valamennyi diploma-munka magyar nyelven készül.

A 2013/14. tanévben kb. nyolcvan hallgatónk volt. Az oktatói létszám összesen tíz fő, akik közt a tanszék-vezetővel együtt három kolléga vezető oktató (egy-egy nyelvész, irodalmár, művelődéstörténész). Rajtuk kívül doktori tudományos fokozattal rendelkezik két kolléga. Munkánkat egy irodalmár tanársegéd támogatja. Az egyik legfontosabb feladatot, a magyar nyelv és a má-sodik finnugor (észt) nyelv oktatását négy nyelvtanár végzi, közülük kettő anyanyelvi. Tanszékünkön össze-sen négy doktorhallgató végez tanulmányokat, két-két irodalmár és nyelvész, akik közül az egyik az ELTE PhD-programjában vesz részt. Másik doktorandusz hallgatónk ígéretes műfordító, aki már több kortárs ma-gyar dráma lengyel fordítását publikálta. A tanszéken folyó tudományos és oktatómunkát egy könyvtáros, illetve egy titkár-oktatásszervező segíti.

A jelenlegi oktatók közül négyen a tanszék egykori hallgatói közül kerültek ki. De nálunk végzett az azóta már más munkakörbe távozott irodalmár adjunktus is. Tanszékünkön, akárcsak a Jagelló Egyetemen, a kezdetektől számos külföldi oktató dolgozik. Közéjük tartozott a 2009-ben nyugdíjba vonult és egy évvel ké-sőbb sajnálatosan elhunyt Ralf-Peter Ritter professzor. A második finnugor nyelvet észt kolléga tanítja, a költő és műfordító Aarne Puu. Nyelvész adjunktusunk, Mi-chał Németh, félig magyar származású. Habilitált nyel-vészünk, Tátrai Szilárd az ELTE oktatója, de magyar a tanszékvezető és az egyik nyelvtanár is. Honfitársunk a Balassi Intézet által kiküldött vendégtanár, PhD Imrényi András, aki két éve vette át dr. habil. Domonkosi Ágnes munkáját. Nemrég habilitált kollégánk, Grzegorz Bubak is több szállal kötődik hazánkhoz. A tanszék „hőskorá-ban” Magyarországról érkezett, és rosszabb-rövidebb időt tanszékünkön töltött Dósa Márta, Galambos Csaba, Kertész Noémi és Pálfalvi Lajos. Valamennyien hozzájárultak az oktatás sikeréhez, tanszékünk hírne-vének öregbítéséhez.

A tanszéken dolgozó vezető oktatók egyben a tudo-mányos kutatócsoportok témavezetői. Főbb kutatási területek:

• XX–XXI. századi magyar és lengyel irodalom, láge-rirodalom, komparatisztika;

51• magyar jövevényszó-kutatás, germán–balti finn nyelvi érintkezések;

• XX. századi magyar történelem, művelődés és film;

• lengyel–magyar irodalmi kapcsolatok;• leíró nyelvtan, pragmatika, szövegtan, stilisztika,

kognitív nyelvészet;• magyar nyelvtörténet (dél-lengyelországi nyelvjá-

rások magyar elemei, magyar–szláv nyelvi érintke-zések, magyar–kipcsak-török nyelvi érintkezések);

• karaim (kipcsak-török) nyelvtörténet (galíciai karaim nyelvjárás 18-20. századi héber és latin írásos, eddig ismeretlen nyelvemlékeinek nyelvtani elemzése és kritikai kiadása, szláv-karaim nyelvi interferencia);

• transzlatológiai kutatások;• a magyar mint idegen nyelv tanítása, lexikográfia,

szlengkutatás, frazeológia.

Fontos megjegyezni, hogy nemcsak az oktatók, hanem a hallgatók is hozzájárultak ahhoz, hogy a Tanszék neve egyetemi körökben hamar ismertté vált. Hallgatóink számos tudományos és kulturális rendezvényen vettek aktívan részt. Több mint tíz esztendő távlatában ezek közé tartozott pl. a „Kolostorok és keresztény írásbeli-ség a szláv országokban” c. konferencia, a varsói Jó-zsef Attila-emlékkonferencia diák szekciója, a krakkói

„Transpoetica: Węgry” című városi szintű rendezvény, amelyen hallgatóink a magyar líra reprezentatív verseit szavalták magyar nyelven (a lengyel fordításokat színé-szek adták elő), illetve megzenésített magyar költemé-nyeket énekeltek. Említésre méltó a Balassi-évforduló kapcsán a költő verseiből összeállított, és a Wieliczkai Sóbánya rendezvénytermében bemutatott műsor, vala-mint a 2013-ban a Polska Akademia Umiejętności épü-letében tartott március 15-i ünnepség és műsor, amely a diplomáciai testületekkel való együttműködésnek köszönhetően jöhetett létre. Hallgatóink folyamatosan jelen vannak olyan egyetemi rendezvényeken, mint az Egyetemi Nyílt Napok, amelyeken középiskolák végzős diákjai közt népszerűsítik a filológiai tanulmányokat, így a magyar szakra történő jelentkezést. Ezt a munkát nagyban segíti a 2006-ban reaktivált Hungarológiai Tudományos Diákkör.

Az oktatói és kutatói munkában nemcsak az egyetem, elsősorban a Filológiai Kar támogatását élvezzük, hanem mellettünk állnak más szakmák képviselői, dip-lomaták, a lengyel–magyar barátság iránt elkötelezett személyek, akik szívügyüknek tekintik az országaik közti kapcsolatok ápolását. A Tanszéken 2004-től regi-onális ECL-vizsgaszervező központ is működik.

A szakon jelentős vonzerőt jelentenek az egy–öt hónap

52 időtartamra szóló változatos ösztöndíj-lehetőségek, nyári egyetemi kurzusok, amelyeket diákjaink Buda-pesten, Pécsett vagy Debrecenben vesznek igénybe. Hallgatóink nagy része hasznosan, az aktív és intenzív nyelvtanulás érdekében él ezzel a lehetőséggel. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a Magyarországon folytatott egyetemi tanulmányok majdnem minden esetben pozi-tívan ösztönözték a további hallgatói munkát.

A Jagelló Egyetem történetében huszonöt év csak rö-vid pillanat, de ennyi idő alatt kiderült, hogy nemzetközi összehasonlításban is megálljuk a helyünket a külföldi hungarológiák közt. Hallgatóinkat a magyarországi kurzusokon szinte hagyományosan a legjobb csopor-tokba osztják be, végzés után jó állásokhoz jutnak a gazdasági élet legkülönbözőbb területein, ahol szükség van magyar nyelvtudásukra. Valamennyi eredményünk közös érdem, közös munka gyümölcse.

Egyéb adatok és érdekességek a krakkói Magyar Filo-lógiai Tanszékről:

• 2012 óta tanszékünk három nemzetközi tudomá-nyos konferenciát, illetve kerekasztal-tanácsko-zást rendezett.

• Nagyon jó munkakapcsolatot tartunk fenn a másik két lengyelországi magyar tanszékkel, amelyek Varsóban, illetve Poznańban működnek. Rend-

szeresen részt veszünk a testvér-tanszékek által szervezett konferenciákon, segítséget nyújtunk doktori értekezések bírálatához. Nem rivalizálunk egymással, nem másoljuk egymás képzését, ha-nem sajátos oktatási profil kialakításával tesszük vonzóvá az egyes központokban működő szako-kat.

• Élénk a kapcsolatunk az ELTE-vel és a Balassi Intézettel – hallgatóink elsősorban ezen intézmé-nyekben végzik a részképzést, illetve műfordítói képzésen vesznek részt. A Balassi Intézet nyújtja számunkra a legnagyobb támogatást, elsősorban a Márai program keretén belül.

• Szoros kapcsolatot tartunk a Debreceni Nyári Egyetemmel. A Nyári Egyetem igazgatóját rend-szeresen vendégül látjuk Krakkóban, aki előadást tart hallgatóinknak.

• Egy oktatónk évek óta a Debreceni Nyári egye-temen is oktat (a nyári szünidőben) – amely kur-zusokon saját hallgatóink is rendszeresen részt vesznek.

• Élénk az Erasmus hallgatói és oktatói mobilitás úgy a kimenő, mint a bejövő mobilitás tekinteté-ben. Érvényes szerződésünk van a Károli Gáspár Egyetemmel és Miskolci Egyetemmel. Kiépítés alatt: ELTE, Nyitra, Komárom. A közvetlen egye-temi kapcsolatok keretén belül oktatóink a nápolyi

53L’Orientale Egyetemen is vezettek kurzusokat.• A lengyelországi MOST program keretében szin-

tén fogadunk és küldünk hallgatókat más egyete-mekre.

• Minden évben érkeznek hozzánk magyarországi doktorhallgatók (MÖB-pályázatok, Erasmus-mo-bilitás és visegrádi projektek keretén belül), akik kutatási bázisként tanszékünket választják. Az utóbbi időszakban az irodalom- és történettu-domány, valamint a magyar mint idegen nyelv területén járultunk hozzá magyar doktoranduszok képzéséhez.

• Nyelvész kollégánk országos kutatási program témavezetője.

• A tanszék alapítása óta értékes hagyományként ápoljuk a decemberi karácsonyi összejöveteleket.

A műsort szokás szerint a másodéves hallgatók szervezik – általában rövid, humoros, saját maguk által, magyarul írott színdarabot adnak elő, illetve közösen magyar és lengyel karácsonyi dalokat énekelünk. Az ünnepségre rendszeresen meghí-vunk olyan vendégeket, akiknek nem közömbös tanszékünk, illetve a magyar nyelv és kultúra len-gyelországi sorsa. A műsort mindig az elsőéves hallgatók által szervezett fogadás zárja.

• A tanszék történetében három oktatónkat része-sítettek magas kitüntetésben a magyar tudomány és kultúra lengyelországi népszerűsítéséért (Pro Cultura Hungarica, Magyar Köztársaságért Ér-demrend Ezüst Fokozata, Krzyż Kawalerski Orderu Zasługi Rzeczypospolitej Polskiej).

Nagy László Kálmán

55budapest

varsóFranciaország szóFia

poznań

kairó

krakkó

56 magyar mint idegen nyelV, magyar származásnyelv

a balassi intézetben a gellértHegyen

A Balassi Intézet Magyar Nyelvi Tagozata által szerve-zett nyelvoktatásban évente több száz diák vesz részt, a magyarórák száma meghaladja a 14000-et. A tagozat – a külföldiek és a külföldön felnövekvő második, har-madik generációs magyarok nyelvi fejlesztésén túl – a magyar mint idegen nyelv és a magyar származásnyelv módszertani központjaként konferenciákat, továbbkép-zéseket tart, valamint szakmai támogatásával segíti a Vendégoktatói Hálózat működtetését.

Azt reméljük, hogy diákjainkat nemcsak Budapest és a gellérthegyi panoráma vonzza. Halljuk tőlük, hogy sokszor szájhagyomány útján terjedő jó hírünk alap-ján döntenek úgy, hogy a Balassi Intézetet választják magyar nyelvi tanulmányaik folytatására. Persze, csak azok, akik nagyon jól szeretnének magyarul beszélni egy-egy képzés befejeztével.

Ösztöndíjprogramjaink keretében sok olyan diák tanul

57nálunk, aki külföldi egyetemek magyar szakos hallga-tója, így a részképzéseken keresztül is kapcsolatban állunk a Magyarországon kívüli oktatóhelyekkel. A magyar nyelvtudás az alapja a hungarológiai ismeretek elsajátításának, hiszen ez a kulcsa a kultúra megisme-résének. Könnyen beláthatjuk a fentiek igazságát, ha valaha is komolyabban érdeklődtünk az angol, német, francia, vagy akár a bolgár, finn kultúra iránt. A magyar szakos diákok elkötelezettségét látva biztosak lehetünk benne, hogy magas szintű nyelvtudásuk alkalmassá te-szi őket a magyar irodalom, történelem, művelődés- és kapcsolattörténet kutatására, az azokban való elmélyü-lésre.

A hungarológia olyan egészként látja a magyar kultúrát, amely szerves része és egyben – csepp a tengerben módon – megjelenítője a közép-európai kultúrának, csakúgy, mint egész Európa kultúrájának a világ szín-padán. Jövevényszavainak gazdagsága, vagy éppen városaink sokszínű, soknemzetiségű arca azt a vál-tozatosságot tükrözi, ami könnyen magával ragadja a magyarságtudomány iránt érdeklődőket akár egy egész életre is.

Magyar származású diákjaink számára kifejezetten ne-kik készített, a külföldi nyelvtanulókétól eltérő szerke-zetű, nyelvtudásukhoz igazított tananyagokat hoztunk

létre, az élményközpontú magyarórákon nyelvhaszná-latuk mellett identitásuk is erősödik.

Az egyetemi előkészítő képzésen az első félévben heti 30 órás tanulással vetik bele magukat a diákok a magyar nyelv intenzív tanulásába - a tanév második felében már biológiát, fizikát, kémiát, történelmet kell tanulniuk ezen a semmi máshoz nem hasonlító nyelven.

A Balassi Nyári Egyetemen azokat az egyetemi hallga-tókat és érdeklődőket fogadjuk, akik csak négy hetet tudnak a magyar nyelv tanulására szánni. Ez az intenzív hungarológiai kaland lehetővé teszi a hallgatók szá-mára saját kultúrájuk tudatos megélését is. Nemcsak a balatoni fürdőzés után a hegyoldalban, egy árnyas lugasban kóstolt Balaton-felvidéki borok, a városligeti csónakázás, a Parlament, az Operaház meglátogatása, vagy a pálinkamúzeum közvetíti a magyar kultúrát, de az órán és a házi feladatokban előbukkanó kifejezések, vagy a mindannyiunk szívének oly kedves, kultúraspe-cifikus reáliák is, mint a Túró Rudi, a gulyásleves vagy a pogácsa.

Emagyariskola.hu honlapunkon a kollégák megtalálhat-ják online tananyagainkat, kiadványainkhoz készült óra-vázlatokat, ötlettárakat, emellett pedig tanulmányokat, ajánlókat is. Azt reméljük, hogy a kollégák rendelkezé-

58 sére álló fórum is sokak számára kínál majd lehetőséget arra, hogy megosszák szakmai tapasztalataikat. Ha igaz lenne, hogy magyarul tanulni könnyű, hogy ez egy gyorsan elsajátítható nyelv, talán többen kezdenék tanulni. Tapasztalataink szerint mégis sokan vannak, akik belevágtak a nagy kalandba a Balassi Intézetben, Budapesten, a Gellérthegy tetején, mert tudják, hogy jó tanárokkal a vállalkozás nem lehetetlen: a tanév/tanfolyam végén mindannyian beszélnek majd magya-

rul, könnyebben megértik ezt a számukra szimpatikus kultúrát.

Az Intézet portáján mesélik, hogy bizony nagyon sokan fájó szívvel költöznek ki a kollégiumból. A visszatérő hallgatók mindegyike beszámol arról, hogy életre szóló élmény volt számára a nálunk töltött idő, azaz: érdemes volt a Balassi Intézetben tanulni, érdemes volt a magyar nyelvet és a hungarológiát választani.

Maróti Orsolya

60 a Vendégoktatói Hálózat 2014-ben

működő állomáshelyei

Ausztria – Bécs

Bécsi Egyetem, Filológiai-Kultúratudományi Kar, Európai Összehasonlító Nyelv- és Irodalomtudományi IntézetUniversity of Vienna, Faculty of Philological and Cul-tural Studies, Institute of European and Comparative Language and Literature, Department of Finno-Ugrian StudiesA-1090 Wien, Spitalgasse 2-4 Hof 7

Azerbajdzsán – BakuAzerbajdzsáni Idegen Nyelvek EgyetemeAzerbaijan University of LanguagesAZ1014 Baku, 134 Rashid Behbudov Str.

Belorusz – MinszkMinszki Állami Nyelvészeti EgyetemMinsk State Linguistic University220034 Minsk, 21 Zakharov str.

61Bulgária – SzófiaOhridi Szent Kelemen TudományegyetemKlasszikai és Új Filológiai KarMagyar SzakSt. Kliment Ohridski University of Sofia Faculty of Classical and Modern PhilologyDept. of ClassicsBG-1113 Sofia, bul. Tsar Osvoboditel 15

Bulgária – SumenSumeni Konsztantin Preszlavszki Püspök Tudomány-egyetemUniversity of Shumen „Konstantin Preslavsky”BG-9700 Shumen, 115, Universitetska Str.

Csehország – PrágaKároly EgyetemBölcsészettudományi KarSzláv és Kelet-európai Nyelvek IntézeteKözép-európai Stúdiumok SzakcsoportCharles University, Faculty of Humanities, Department of General and Finno-Ugrian Linguistics, Hungarian StudiesCZ-116 38 Praha, Jana Palacha 2

Egyiptom – KairóAin Shams EgyetemAl-Alsun KarNémet Tanszék Magyar RészlegAin Shams UniversityFaculty of Al-AlsunGerman Language DepartmentHungarian Branch11566 Cairo, Khalifa El-Maamon st, Abbasiya sq.

Észtország – TartuTartui EgyetemBölcsészettudományi KarÉszt és Általános Nyelvészeti IntézetFinnugor TanszékUniversity of Tartu Faculty of PhilosophyDepartment of Estonian and General Linguistics Finno-ugrian LanguagesEE-50090 Tartu, Ülikooli 18

62 Franciaország – LilleCharles de Gaulle Egyetem Lille 3Újlatin, Szláv és Keleti Nyelvek TanszékeCharles de Gaulle University Lille 3 Department of Romanic, Slavic and Easters StudiesF-59653 Villeneuve d’Ascq cedex, BP 60149Domaine Universitaire B2.434 bâtiment B

Franciaország – Párizs (Inalco)Keleti Nyelvek és Kultúrák IntézeteInstitute for Eastern Languages and CulturesF-75013 Paris, 65 Rue des Grands Moulins

Franciaország – StrasbourgStrasbourgi EgyetemMagyar Tanulmányok TanszékeStrasbourg UniversityDepartment of Hungarian StudiesF-67084 Strasbourg, 22, Rue René Descartes

Horvátország – EszékEszéki Strossmayer EgyetemBölcsészettudományi KarIdegen Nyelvek TanszékeJ.J. Strossmayer University, Faculty of Humanities,

Department of Foreign Languages31000 Osijek, ul. Jagera 9

Horvátország – ZágrábZágrábi EgyetemBölcsészettudományi KarHungarológia, Turkológia és Judaisztika TanszékUniversity of Zagreb, Faculty of Humanities, Depart-ment of Hungarian, Turkish and Jewish Studies10000 Zagreb, Ivana Lučića 3.

Kanada – TorontóTorontói EgyetemNemzetközi Tanulmányok Munk KözpontjaMunk Centre for International StudiesUniversity of TorontoSimcoe Hall, 27 King’s College Circle, Toronto, ON M5S 1A1, Canada

Kína – PekingPekingi Idegennyelvi EgyetemEurópai Nyelvek és Kultúrák KaraBeijing Foreign Studies University, School of European Languages and Cultures100089 Beijing, 2, North Xisanhuan Avenue, P.O.Box 8936-22

63Lengyelország – KrakkóJagelló EgyetemFilológiai KarMagyar Filológiai TanszékJagellonian University, Faculty of Philology, Depart-ment of Hungarian PhilologyPL-31-120 Kraków, ul. Piłsudskiego 13. III p.

Lengyelország – PoznańAdam Mickiewicz EgyetemNyelvtudományi IntézetFinnugor Filológiai TanszékAdam Mickiewicz University, Institute of Linguistics, Department of Finno-Ugrian LinguisticsPL-61-874 Poznań, ul. Niepodleglosci 4

Lengyelország – VarsóVarsói EgyetemÚjfilológiai Kar, Magyar TanszékUniversity of WarsawFaculty of Philology, Department of HungarianPL-00-311 Warszawa, ul. Browarna 8/10

Macedónia – SzkopjeSzent Ciril és Metód EgyetemBlazse Koneszki Filológiai KarTörök TanszékSt. Cyril and Methodius UniversityBlazhe Koneski Faculty of PhilologyDepartment of Turkish1000 Skopje, bul. Misirkov 66

Olaszország – PadovaPadovai EgyetemUniversity of PadovaItaly-2 – 35122 Padova, Via 8 Febbraio

Oroszország – IzsevszkUdmurt Állami EgyetemUdmurt Filológiai KarÁltalános és Finnugor Nyelvészeti TanszékState University of UdmurtiaFaculty of Udmurtian PhilologyDepartment of General and Finno-Ugrian Linguistics426034 Izhevsk, Universitetskaja ulica 1. korp.II.

64 Oroszország – MoszkvaMoszkvai Állami Lomonoszov EgyetemFilológiai Kar, Finnugor Filológiai TanszékLomonosov Moscow State UniversityFaculty of Philology, Department of Finno-Ugrian Philology119991 Moscow, 1-51 Leninskie Gory, 1 Humanities Building

Oroszország – SzentpétervárSzentpétervári Állami EgyetemFilológiai Kar, Finnugor Filológiai TanszékState University of St PetersburgFaculty of Philology, Department of Finno-Ugrian Studies199034 St. Petersburg, 11/2, subsidiary building 307, Naberezhnaya Leytenanta Shmidta

Románia – BukarestBukaresti EgyetemIdegen Nyelvek és Irodalmak KaraKlasszika Filológia, Hungarológia, Romanológia és Hebraisztikai Tudományok IntézeteUniversity of BucharestFaculty of Foreign Languages and LiteraturesRO-070151 Bucureşti, Pitar Moş nr. 7-13.

Románia – KolozsvárBabeş–Bolyai EgyetemBölcsészettudományi KarMagyar Irodalomtudományi Tanszék„Babeş–Bolyai” University, Faculty of PhilologyDepartment of Hungarian LiteratureRO-3400 Cluj-Napoca, Str. Horea 31.

Románia – MarosvásárhelySzínházművészeti EgyetemUniversity of Theater StudiesRO-540057 Târgu Mureş, Köteles Sámuel u. 6.

Szerbia – BelgrádBelgrádi EgyetemFilológiai Kar, Hungarológiai TanszékUniversity of BelgradeFaculty of Philology, Department of Hungarian11000 Beograd, Studenski trg 3.

Szlovákia – BesztercebányaBél Mátyás EgyetemHumán Tudományok KaraHungarisztika TanszékMatthias Belius University

65Faculty of PhilologyDepartment of HungarianSK-97553 Banská Bystrica, Ružová 11

Szlovákia – EperjesEperjesi EgyetemBölcsészettudományi KarTörténelmi IntézetSzlovák Történelem és Levéltár TanszékUniversity of PresovFaculty of HumanitiesInstitute of History, Department of Slovak History and ArchivesSK-08078 Prešov, ul. 17. novembra 1

Szlovákia – NyitraNyitrai Konstantin EgyetemKözép-európai Tanulmányok KaraMagyar Nyelv és Irodalom TanszékConstantine UniversityFaculty of Central European StudiesDepartment of Hungarian Language and LiteratureSK-94974 Nitra, Dražovska 4

Szlovákia – PozsonyComenius EgyetemBölcsészettudományi KarMagyar Nyelv és Irodalom TanszékComenius UniversityFaculty of HumanitiesDepartment of Hungarian Language and LiteratureSK-81801 Bratislava, Gondova 2

Szlovénia – LjubljanaLjubljanai EgyetemBölcsészettudományi KarÁltalános és Összehasonlító Nyelvészeti TanszékMagyar LektorátusUniversity of LjubljanaFaculty of HumanitiesDepartment of General and Comparative LinguisticsSLO-1000 Ljubljana, Askerceva 2

Szlovénia – MariborMaribori EgyetemBölcsészettudományi KarMagyar Nyelv és Irodalom TanszékUniversity of MariborFaculty of HumanitiesDepartment of Hungarian Language and LiteratureSLO-2000 Maribor, Koroška cesta 160

66 Törökország – AnkaraAnkarai EgyetemNyelv- és Történelemföldrajzi KarNyugati Nyelvek és Irodalmak TanszékcsoportjaUniversity of AnkaraDepartment of Western Languages and LiteraturesAnkara Üniversitesi, Dil ve Tarih - Coğrafya Fakültesi,06100 - Sıhhıye / Ankara - Türkiye

A Vendégoktatói Hálózat szünetelő állomáshelyei:Franciaország – BordeauxFranciaország – Párizs (Új Sorbonne Párizs 3)USA – New Brunswick

A Vendégoktatói Hálózat tervezett bővítéseEgyeztetések és intézményközi megállapodások előkészítése zajlik a magyar nyelvi és idegen nyelvi hungarológiai oktatás lehetőségeivel kapcsolatban további tizennégy külföldi egyetemmel. Ezen helyek egy részén a tervek szerint már a 2014/2015-ös tanévben megkezdődhet a magyar oktatás. A jövőben előreláthatóan további nyolc országgal is bővül a vendégoktatói hálózat állomáshelyeinek száma.

67

BécsBaku Minszk Szófia Sumen Prága Kairó Tartu Lil le Párizs Strasbourg Osijek (Eszék) Zágráb Toronto Peking Krakkó Poznań Varsó Szkopje Padova Izsevszk Moszkva Szentpétervár Bukarest Kolozsvár Marosvásárhely Belgrád Besztercebánya Eperjes Nyitra Pozsony Ljubljana Maribor Ankara

68 jegyzetek

69

70

71

Balassi Intézet1016 Budapest, Somlói út 51.

www.balassiintezet.hu

Szerkesztő: Takács-Majzer Mónika

Felelős kiadó:

Dr. Hatos Pál a Balassi Intézet főigazgatója

Készült: 2014.

VendégoktatóiHálózat

Documents

Hálózat 30 - Balassi Intézet · 2014-08-26 · 6 az információáramlást, és minden évben augusztus végén megrendezi a vendégoktatók éves értekezletét. A Balassi Intézet