Holokauszt emléknap

A Holokausztról megemlékezve egy letűnt, jórészt elpusztított kultúrára emlékezünk, az európai zsidó életmódra. Nincs lehetőségünk ennek az életörömmel teli szokásrendszernek a teljes bemutatására, ezért csak képeket, fogalmakat villantunk fel.

Kérjük, hallgassátok a felidézett zsidó népzenét a Muzsikás együttes előadásában, és olvassátok figyelmesen a szövegeket! A portrék valaha köztünk élt embereket idéznek fel. [Száraz György Miklós: Írd fel házad kapujára… című könyvéből]

Askenáziak

A nyugat-, közép- és kelet-európai országokban élő, frankogermán eredetű zsidók többségére vonatkozó elnevezés. Kultúrájuk egésze (a jiddis különböző dialektusainak használata, szertartások, szokások, liturgia, zsinagógai építészet, oktatási módszerek, héber kiejtés) megkülönböztette őket a szefárdoktól, a keleti zsidóságtól (ez utóbbi alcsoportjainak többsége iszlám országok területén élt).

Jiddis nyelv

A századok során a zsidók szükség szerint befogadták és átalakították azon országok nyelvét, ahol letelepedtek: megtoldották a héberből és az arámiból vett szavakkal és kifejezésekkel, és héber karakterekkel írták le. Így született meg Németországban a jiddis, amely a Kelet-Európába vándoroltak körében szláv nyelvi hatásokat is magába olvasztott. Nem csak beszélt nyelv volt, bőséges irodalmi termést is hagyott az utókorra (pl. Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember), s ez az irodalom a 19. században és a 20. század elején ismét fölpezsdült.

Zsinagóga (görög, „gyülekezőhely”)A zsinagóga intézménye valószínűleg a babiloni fogság idején alakult ki, az Első Templom lerombolása után. Ahol a diaszpórában a zsidók letelepedtek, építettek egy zsinagógát: itt imádkoztak, itt olvasták a Tórát, és itt tartották közösségi szertartásaikat. Egyaránt használták tanulásra, imádkozásra és az utazók szálláshelyének, ahol mindig volt szabad pad vagy sarok a lepihenéshez. Az épületet falfestményekkel, mozaikokkal díszítettek. (A bálványimádás tilalma miatt figuratív elemek nincsenek a zsinagógák díszítésében, miként a vallásos könyvekben sem.) A zsinagóga mindig a jeruzsálemi Templom helye felé néz, és bár laikus intézmény, melyben a papok csak kis szerepet kapnak, „kis szentélynek” nevezik.

Kohn bácsi, az ékszerész, haldoklik. Aléltan fekszik, de arra felébred, hogy a fia a páncélszekrényben, az órák között matat. Mire az öreg:- Fiam, az óráim meg vannak számlálva!

Kohn elhatározza, hogy öngyilkos lesz, nem várja be, amíg a németek elhurcolják. Mivel fegyvere nincs, így az öngyilkosság sajátos formáját választja. Odalopódzik egy marcona SS tiszt mögé az utcán és erőteljesen fenéken billenti. Az SS tiszt hátrafordul, s döbbenten mered a sárga csillagos, csenevész kis öregemberre:- Úristen... Partraszálltak?

A zsidó vallás több nagy ünnepet ismer, amelyek közül kiemelkedik a Jom Kipur (az engesztelés napja), a Ros Hásána (az új év ünnepe), a Pészah (a szabadulás ünnepe) és a Hanuka (a fény ünnepe).

Közülük kettőről szólunk.

Jom Kipur(Hosszúnap; héber, „engesztelés napja”)

A zsidó év legszentebb napja, a megtisztulás napja, ezzel ér véget a tíznapos bűnbánat (szeptember–október). Huszonöt órás rendkívül szigorú böjt, mely napnyugtakor kezdődik, és a következő este, a csillagok megjelenésével ér véget. (Ez az egyetlen olyan böjt, amelyet akkor sem helyeznek át, ha közben beáll a sábát.) Kötelező tartózkodni minden ételtől és italtól, tilos a nemi érintkezés, a fürdő, a kozmetikumok használata. A hívek bűnbánatot tartanak, a nap nagy részét imádsággal töltik. Jom Kipurkor a megbánással megbocsáttatnak azok a vétkek, amelyeket az emberek Isten ellen követtek el; azokat a bűnöket azonban, amelyeket ki-ki a többi emberrel szemben követett el, csak a megbántott másik fél tudja megbocsátani. Jom Kipur lényege az ember és embertársa közötti jó viszony helyreállítása.

Hanuka (héber, „felszentelés”)A fény ünnepe, nyolcnapos ünnep, általában december 15-én

kezdődik. Az ünnepen a Makkabeusok i. e. 165-ben aratott győzelmére emlékeznek, amikor legyőzték Palesztina Szeleukida uralkodóit, akik megszentségtelenítették a jeruzsálemi Templomot. A zsidók szerették volna újra meggyújtani a Menóra olajmécseseit, de csak egy korsó rituálisan tiszta olíva olajat találtak. Ez az olaj csodálatosképpen nyolc napig folyamatosan égett, s így lehetővé tette számukra, hogy ez idő alatt új, tiszta olajat készítsenek. E csodára emlékezvén az ünnepen minden nap eggyel több mécsest gyújtanak meg a hanuka-menórán, a hanukiján. (A hanukijának nyolc karja van, plusz egy, amelyik a szolgagyertyát tartja, ezzel gyújtják meg a többit. Ugyanis a gyertyákat nem szabad gyufával meggyújtani – hiszen a lángok ún. micvalángok, amelyeket tilos bármire is használni, még a következő láng meggyújtására sem, vagy akár világításra. Erre szolgál a samesz.) Az ünnepen szokás olajban kisütött ételeket fogyasztani, a gyerekeknek pedig pénzt adni ajándékba.

Szombat(héber: 'sábát', jiddis: 'sábesz')

A zsidó szombat péntek estétől szombat estig, a három csillag feljöveteléig tart. Ezt a napot áldotta meg Isten, aki a hat nap alatt véghez vitt teremtés művét befejezve e napon megpihent. Fontosságát jelzi, hogy a Tízparancsolat is megemlíti. A bölcsek négy alapvető tilalmat rendeltek el a szombattal kapcsolatban, amelyek közül kiemelkedik a munka tilalma: minden munkától tartózkodni kell, és ez a parancs vonatkozik a ház egész népére (szolgákra, ott időző vendégekre, sőt, az állatokra is). A sábát bejövetelét jelzi, hogy a háziasszony péntek este – fél órával a naplemente előtt – gyertyát gyújt. Szombaton háromszor kell étkezni, ennek során olyan ételeket fogyasztanak, amelyeket előző nap el lehet készíteni, mint a bárhesz, a forró sólet. Ilyenkor asztali énekeket énekelnek.

Sólet1 kg fehérbab, 1 kg ízlés szerinti füstölt

hús, 2 nagy fej hagyma apróra vágva, 5 gerezd fokhagyma, 2 kanálnyi libazsír, 3 babérlevél, 1 kanál paprika, só. A babot és a húsokat előző este beáztatom. Egy nagy tűzálló edénybe pakolom a babot, a füstölt húst, rá a hagymát, a paprikát, a zúzott fokhagymát, a babérlevelet, valamint a libazsírt. Sót csak szükség esetén teszek bele, ami függ a hús sósságától. Annyi vizet öntök rá, hogy ellepje. Felforralom és lefedve nagyon lassú tűzön 3-4 órán át főzöm. Ez történhet kemencében, sütőben, vagy a tűzhely lángján is.

A német megszállás alatti európai országokban 9,7 millió zsidó élt. Közülük a náci népirtásnak mintegy 5,6 – 5,8 millióan estek áldozatul.

A magyarországi zsidóság második világháborús embervesztesége a becslések szerint 550 – 560 ezer fő az akkori, 250 – 300 ezer fő a mai határok közötti ország területén.