HOPpN|VV]HWpWHOH IDMWiL WXODMGRQViJDL,, · PDF fileMUNKAANYAG KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 4 6. A szövetek felhasználási területei 7 - Ruházati célra: alsóruházat,

MUNK
AANY
AG
A kvetelmnymodul megnevezse:
Knnyiparban alkalmazott anyagfajtk
Mtyusn Szcs Katalin
Kelmk sszettele, fajti,
tulajdonsgai II.
A kvetelmnymodul szma: 1305-06 A tartalomelem azonost szma s clcsoportja: SzT-011-50

MUNK
AANY
AG
KELMK SSZETTELE, FAJTI, TULAJDONSGAI II.
1
A KELMK FAJTI , TULAJDONSGAI S FELHASZNLSI TERLETEI
ESETFELVETS MUNKAHELYZET
Mr az sember is elfedte a testt, elszr az elejtett llatok brvel, ksbb szvssel s fonatolssal kszlt ruhadarabokkal. A technikai fejldssel, a kts s a ktgp feltallsa utn kttt- hurkolt kelmket, a XX. Szzadban pedig mr nemsztt kelmket is hasznlt erre a clra. Nzzk meg hogy hogyan kszlnek ezek a textilipari termkek, valamint vizsgljuk meg a tulajdonsgaikat s a felhasznlsi terleteiket!
SZAKMAI INFORMCITARTALOM
A KELMK FAJTI
1. bra. A kelmk fajti1
1 http://www.pt.bme.hu/futotargyak/64_BMEGEPTAKV1_2010tavaszi/Szlas (2010. 07. 12.)

MUNK
AANY
AG
2
1. A szvet2
A szvet a kelmk egyik fajtja, amely kt egymsra merleges fonalrendszerbl: a hosszanti lnc- ill. a keresztirny vetlkfonalakbl pl fel. Ennek a kt fonalrendszernek a fonalai szablyos rendszer szerint alul-fell keresztezik egymst s a keresztezdsi pontokon fellp fonalsrlds tartja ssze a szvetet. Aszerint, hogy milyen elrendezdsben helyezkednek el a szvetben azok a keresztezdsi pontok, ahol a lncfonal van fell, nagyon sokfle jellegzetes mintzat szvetszerkezet ismert.
2. bra. A szvet3
2. A szvetek alapktsei4
1. Vszonkts: legrgibb, legsibb, legszorosabb, legrzkenyebb a varrt okozta srlsekre (mechanikai srls), gyrdsre hajlamos, a pamut s a len szvetek legjellegzetesebb ktsmdja, mintaeleme: 2*2 (2 lncfonalbl s 2 vetlkfonalbl ll)
2. Svolykts: lazbb, mint a vszonkts, kevsb gyrdik, kevsb rzkeny a varrs okozta srlsekre, a ktspontok sarkosan rintkeznek, a gyapjszvetek s a szintetikus szvetek jellegzetes ktsmdja, mintaeleme 3*3 (3 lncfonalbl s 3 vetlkfonalbl ll)
3. Atlaszkts: sima, fnyes fellet, csszs, a ktspontok elszrtan helyezkednek el, nem gyrdik, a selyem, mselyem szvetek jellegzetes ktsmdja, mintaeleme: 5*5 (5 lncfonalbl s 5 vetlkfonalbl ll)
2 http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=daf97b13-d5c5-4c44-ae93-4c3a8895fda8&v=1&b=3&cid=bb05040f-c5d2-4ddc-a8bd-9686696a5097 (2010. 07. 12.)
3 http://hu.wikipedia.org/wiki/Szvs (2010. 07. 12.)

MUNK
AANY
AG
3
3. A szvetek leggyakrabban alkalmazott levezetett ktsei5
1. Vszonktsbl levezetett ktsek: ripszkts, panamakts 2. Svolyktsbl levezetett ktsek: megerstett svoly, tbbtls svoly, meredek
svoly, lejts svoly, halszlks svoly, k alak svoly, trt svoly 3. Atlaszktsbl levezetett ktsek: szatn, damaszt
4. A szvet s a szvs trtneti ttekintse6
A szvet si anyag, egyike az emberisg legrgibb tallmnyainak. Eredett a rgszeti kutatsok az j kkorra (i. e. 9.8. vezred) teszik. Az sember fagakbl s hncsokbl kszlt, a szvet szerkezethez hasonl azaz az gaknak, hncsoknak egymst klcsnsen keresztez sszefzsvel ksztett trgyakat ksztett. Nyilvnvalan ebbl alakult ki a kezdetben minden bizonnyal csak a ruhzkods cljt szolgl szvetek ksztse, amihez azonban mr fonalra volt szksg.A rgszeti leletek tbb vezred tvolban is megriztk egyes textlik szvtt anyagt, klnsen a hideg szraz helyekrl fltrt temetkezsekbl. Egyik legismertebb ilyen lelhely az Altj-hegysgben Pazirik, ahol a szkta kirlysrokban 2500 ves textlikat stak ki az orosz rgszek Sz. I. Rugyenko vezetsvel Ugyancsak ismertek sumr kori textliabrzolsok 4000 ves szobrokon.A szvet ksztsre alkalmas eszkz kezdetben abbl llt, hogy a ma lncfonalaknak nevezett hosszanti fonalakat egy fagrl lgattk le s a vgkre kbl vagy agyagbl kszlt nehezket ktttek. Az gy kialaktott fonalseregen fztk t a fonalak alul-fell keresztezdseit kialaktva az ezeket sszekapcsol egyetlen fonalat, amit ma vetlkfonalnak neveznk. Ez a technika maradt fenn Eurpban s a Kzel-Keleten, br a ksbbi korokban mr e clra szerkesztett fallvnyt hasznltak, amit lltva vagy fektetve (fldbe vert karkon) helyeztek el A Tvol-Keleten (pl. Knban, a Flp-szigeteken) s Amerikban a szv a lncfonalakat a derekra erstette, ami lehetv tette szmra, hogy a fonalakat megfesztse vagy meglaztsa, ahogy a vetlkfonalak tfzse szksgess tette.
5. A szvetek tulajdonsgai
- Kis nylsak - J kopsllsgak - Ers, tarts szerkezetek - Mos- s tiszttszerllak - Viselsi tulajdonsgaikat a felhasznlt alapanyagok hatrozzk meg

MUNK
AANY
AG
4
6. A szvetek felhasznlsi terletei7
- Ruhzati clra: alsruhzat, felsruhzat, sport-s szabadidruhzat, vdruhzat, blsanyagok, merevt anyagok, szalagok
- Hztartsi termkek ksztse: trlkendk, asztalnem - Lakstextilek ksztse: gynem, takar, tert, trlkz, sznyeg - Mszaki cikkek gyrtsa: ponyva, heveder, krpit, erstanyagok - Egszsggyi, gygyszati termkek: ktszer, mts leped, kend
A KTTT KELME A kttt kelmk a szemek egymsba kapcsoldsval jnnek ltre. Az egymssal kapcsold szemek ngy ponton kapcsoldnak egymshoz.
A kttt kelmket tbbfle szempont szerint csoportosthatjuk.
A ktsi eljrs, azaz a fonalvezets irnya szerint megklnbztetnk:
1. Vetlkrendszer kttt kelmket 2. Lncrendszer kttt kelmket
A kttt kelmk ellltsa sorn alkalmazott tmozgatsi mdszer szerint kszthetnk:
1. Kttt kelmket, amelyek egyedi tmozgatssal jnnek ltre 2. Hurkolt kelmket, amelyek csoportos tmozgatssal jnnek ltre
A vetlk- s lncrendszer kelmket tovbb csoportosthatjuk a kelmk mintzottsga alapjn:
1. Mintzat nlkli, n. alapktsekre 2. Mints ktsekre
A kttt kelmket ezen kvl a felhasznlsi terlet szerint is megklnbztethetjk:
1. Alsruhzatknt felhasznlt 2. Felsruhzatknt felhasznlt 3. Sportruhzat clokra felhasznlt 4. Lakstextliaknt felhasznlt 5. Mszaki felhasznlsra ksztett

MUNK
AANY
AG
5
1. A vetlkrendszer kttt kelme8
A vetlkrendszer kttt kelme fonalvezets irnya merleges a kelmegyarapods irnyra. A szemeket alkot fonalak a kelme szemsor irnyban haladnak. Ez az irny megegyezik a szvetek vetlkirnyval, ezrt nevezik ezt a ktst vetlkrendszer ktsnek. Ksztshez elegend egy fonal is. A ksz kelme knnyen bonthat. A vetlkrendszer kttt kelmk kszlhetnek alapktsekkel.
3. bra. Vetlkrendszer kttt kelme9
A vetlkrendszer ktsi eljrssal ngyfle alapkts kszthet. Ezek a kvetkezk:
1. Egysznoldalas kts: egy tsoron lltjk el, kt oldala egymstl eltr, keresztirnyban kevsb rugalmas, szlei sodrdnak
2. Ktsznoldalas vagy ms nven bords kts: kt tsoron lltjk el, keresztirnyban rugalmas
3. Bal- bal kts: ktfej, kanalas tkkel lltjk el, hosszanti irnyban rugalmas 4. Interlock kts: kt tsoron ksztik felvltva, jl nylik
9 http://hu.wikipedia.org/wiki/Kts_(textilipar) (2010. 07. 12.)

MUNK
AANY
AG
6
2. A lncrendszer kttt kelme10
A lncrendszer kttt kelmk gyrtsa sorn a fonalvezets irnya kzel megegyezik a kelmegyarapods irnyval. A szemeket alkot fonalak a kelme szemoszlop irnyban haladnak. Ez az irny megegyezik a szvetek lncirnyval. Ez alapjn neveztk el ezt a ktsi eljrst lncrendszer ktsi eljrsnak. A lncrendszer kelmk ksztshez nem elegend egy fonal. Legalbb annyi fonalra van szksg ahny szem tallhat a kelme szlessgben. A lncrendszer ktsi eljrshoz a fonalakat lnchengereken helyezik el, ezrt a kts eltt a szksges fonalszmot lnchengerekre kell felvetni. A lncrendszer kelmk a ktstechnolgibl addan nehezen vagy egyltaln nem bonthatak
4. bra. Lncrendszer kttt kelme11
A lncrendszer kelmk lehetnek:
1. alapktsek 2. mintzottak
A lncrendszer alapktsek a kvetkezk:
11 http://hu.wikipedia.org/wiki/Kts_(textilipar) (2010. 07. 12.)

MUNK
AANY
AG
7
1. zsinrkts 2. fltrik kts 3. atlaszkts
A lncrendszer alapktsek kszthetk
1. Egy tgyon 2. Kt tgyon

MUNK
AANY
AG
8
3. A kts s a kttt kelme trtnete12
A mai rtelemben vett kts eredete homlyba vsz. A fonalbl hurkok ksztsre rvn kialaktott szerkezet legsibb formi mr a bronzkorban megjelentek (pldul a dniai Jylland leletei), s az kori npeknl is igen elterjedtek, mint pldul a sprang vagy a naalebinding (magyarul ltses sszefzsnek fordthatnnk), ha ezek nem is a mai rtelemben vett kttt kelmeszerkezetek voltak. Klnsen az utbbi mutat szerkezetben hasonlsgot a mai rtelemben vett vetlkrendszer kttt kelmeszerkezettel. Az korbl fennmaradt kelmedarabok, ruhadarab-maradvnyok egy rsze szerkezetben nagyon hasonlt a mai kttt termkekhez, de alaposabb vizsglatuk azt mutatta, hogy inkbb ezekkel a technikkkal kszltek. Ezek a skandinv npek, az egyiptomiak, Peru slaki s ms npek ltal egymstl teljesen fggetlenl is ismert is hasznlt eljrsok tekinthetk a mai kts elfutrnak. Ezt eredetileg valsznleg egy vkony plcval, vagy durvbb ktseknl a kt az ujjaival vgezte. Ksbb a plca vgn horgo

Documents

HOPpN|VV]HWpWHOH IDMWiL WXODMGRQViJDL,, · PDF fileMUNKAANYAG KELMÉK ÖSSZETÉTELE, FAJTÁI, TULAJDONSÁGAI II. 4 6. A szövetek felhasználási területei 7 - Ruházati célra: alsóruházat,