Hozzátáplálás FAQ

- BABASTART TANFOLYAM -

Hozzátáplálás FAQ

A leggyakrabban feltett kérdések a hozzátáplálással

kapcsolatban

Az anyukák „kedvenc” problémájáról, „kedvenc” problémaköréről, a

hozzátáplálásról lesz most szó. Naponta több kérdést kapok tőletek ezzel

kapcsolatban, de őszintén szólva, megmondom azt is, hogy én ezt nem érzem

akkora problémának, mint amekkora feneket kerítenek neki. Inkább az fújja fel

ekkora kérdéssé sok anyuka szemében a hozzátápláálst, hogy a kicsi etetése az

anyai gondoskodás egyfajta mércéje sok anyának a fejében. Azt látják és azt

gondolják, hogy attól, hogy a gyermeknek tele van a pocakja elégedett, ha nincs

tele vagy nem hízik jól, akkor elégedetlen, és a saját anyaságuk mércéjének

gondolják azt, hogy a hozzátáplálásban ő hol tart, hogy megy neki, az evésben

milyen, az étvágya milyen. Ezért tartjuk ennyire fontosnak a hozzátáplálás-

kérdést, mert attól félünk, ha nem eszik „rendesen” a babánk, ha nem hízik a

„nagykönyv” szerint, akkor nem is vagyunk jó anyák. Pedig ez csak sokkal kisebb

mértékben függ tőlünk, mint azt gondoljuk és korántsem igaz, hogy az a jó anya,

akinek jó étkű a gyermeke.

A gyermek magától tökéletesen tudja szabályozni az evést és az étvágyat.

Vannak olyan esetek, amikor ez nem így van, majd ezeket is mindjárt elmondom,

de az eseteknek a nagy része az arról szól, hogy a gyerek tökéletesen tudja,

mikor van szüksége ételre, milyen ételre van szüksége és szól, ha szüksége van

rá. Válogat is egy kicsit, és pontosan azokat eszi meg, ami a fejlődéséhez

szükséges. A szoptatás időszaka alatt nem akkora gond ez, hiszen amikor éhes,

akkor szopik. Nincsen válogatási lehetősége, mert csak anyatejet kap. Abban a

pillanatban azonban, amikor megkezdődik a hozzátáplálás, nehéz helyzetbe

kerül az anya. Nézzük meg, mit is kell figyelembevennünk a hozzátáplálás

megkezdésekor ahhoz, hogy a baba természetes ösztöne a helyes étkezére

megmaradjon. Az alapokat a hozzátáplálásról szóló fejezetben megtalálod, de

azért jöjjön most egy kis ismétlés.

A hozzátáplálás megkezdésére 3 mód létezik. Az első az, amikor a szoptatás előtt

adjuk a kicsinek az új ételeket, tehát gyakorlatilag, amikor a szoptatás ideje

lenne, akkor az anyatej helyett először megkóstoltatunk vele néhány kanál kis


gyümölcslevet, vagy gyümölcspépet. Azt szoktam tanácsolni, hogy inkább először

a lével kezdjük, mert először megszokja az ízét, aztán amikor már az ízt

elfogadja, akkor utána jön az, hogy meg kell szoknia az állagát, azaz azt, hogy

pépet kap. Első körben néhány kanál almalé, és hogy ne bonyolítsuk túl a dolgot:

lereszelsz egy fél almát a sajtreszelőn egy tálba, a kiskanalat ráteszed a pépre

magára, és lenyomod, és akkor följön egy picike lé, és ebből mondjuk 1-2

kiskanálkával lehet adni elsőre, amennyit elnyalogat a baba. Jó eséllyel ezt ki

fogja köpni vagy a nyelvével kitolja. Nagyjából egy olyan 5-6 hónapos kor körül

már kevésbé tolja ki a nyelvével, de a legtöbb baba még ekkor is kitolja.

Ezelőtt, tehát 5 hónapos kor előtt szinte 100 %, hogy kitolja a nyelvével, mert

van benne egy ilyen reflex, ugyanis a szopizáshoz arra van szüksége, hogy a

nyelvét tolja kifelé. Amikor még így kitolja a nyelvével az azt jelenti, hogy nem

érett meg arra, hogy kanállal más típusú ételt egyen, mint mindaz, amit szopizni

tud. Éppen ezért én nem javaslom, hogy 5 hónapos kor előtt bármit adjál neki az

anyatejen vagy a tápszeren kívül. 5 és 6 hónapos kor között már kezd megérni az

emésztőrendszere.

Nagyjából 6 hónapos kor körül kezd termelődni egy olyan enzim a gyomorban,

ami arra képes, hogy megeméssze az egyéb ételeket, de ez valamilyen szinten

egyénfüggő, tehát nem ilyen naptár szerinti pontossággal indul. Éppen ezért

mondom, hogy 5-6 hónapos kor között, ha azt tapasztalod, hogy elkezd

csökkenni az anyatej mennyisége, vagy nem elég az ő számára az anyatej,

például nagyobb babáknál, akik borzasztó jó étvágyúak voltak az elején, gyorsan

híztak és már ilyenkor 8-9-10 kilósak, előfordulhat, hogy ebben a korban már, ha

a fejed tetejére állsz is, akkor sem tudsz akkor annyi anyatejet termelni neki,

ami elég, és ilyenkor már nem az a cél, hogy minél több legyen a tej, hanem el

kell kezdeni a hozzátáplálást. Hozzáteszem, a hozzátáplálástól nem lesz

jóllakott a baba, hiszen mit kap ilyenkor a jó zsíros anyatej helyett? Néhány

kanál almát. És az alma az nem egy laktató étel. A laktató étel az elején az a


burgonya lesz vagy a főtt rizs, viszont ezt már csak akkor adhatod, amikor az

almán már túlvagytok, bevezettétek, elfogadta és megeszik legalább 10 kanállal

belőle. Tehát az első lehetőség, hogy szoptatás előtt adjuk a kicsinek az új

ételeket. Egészen addig fel kell kínálni az anyatejet a kanalazás után, amíg

legalább meg nem eszik egy teljes adag ételt a baba. Ez azt jelenti, hogy adsz

neki egy kis kanál almalevet, aztán meg almapépet, és amikor az almalevet már

megszokta, és már megeszi az almapépet (nagyjából 150 grammot), ami nem is

igazán egy teljes adag, a teljes adag az a normál üveges bébiételnek a

mennyisége, tehát kb. 200-250 grammos. Nos tehát, ez az az átlagos adag, amit

igazából meg kellene ennie, de ha már a 150 grammot megeszi, az már általában

elég pláne, ha laktatóbb ételből eszi meg, mondjuk krumpli-alma keverékből

vagy hasonlókból. Régebben azt mondták, hogy nagyjából 2 hét múlva, miután

megkapta az első ételt már eljuthatsz oda, hogy egy teljes étkezés teljesen

kiváltható az újfajta étellel, de én azt mondom, hogy hagyjuk rá a babára ezt,

ne siettessük. Várjuk meg, mikor érik meg rá, mert az erőltetés, a tukmálás az

soha nem vezet semmi jóra. Vannak olyan babák, akik étvágytalanok, rossz evők

lesznek attól, ha állandóan tukmálják nekik az ételt és az anyuka halálra

aggódja magát, hogy „már 3 hete kanalazzuk az almát és még mindig nem

hagytuk el a szopit, mert még mindig csak azt a 3 kanálkát eszi meg”. Ez nem

baj, nyugodtan várjál, akár 8-9 hónapos korig várhatsz. Sehol nincs előírva, hogy

2 hét múlva el kell hagyni a szopit.

Ha nagyon sürgős a napközbeni szopizások elhagyása például azért, mert

bölcsődébe kerül a kicsi, vagy napközben más fog rá vigyázni, akkor a

szoptatások között, vagy a szoptatás előtt érdemes adni az új falatokat.

Megteheted ezt, hogy mindig a szoptatás előtt adod, egyébként ebben az

esetben hamarabb szokta elhagyni a baba a szoptatást utána, mert ilyenkor ugye

éhes, amikor szoptatás előtt kezd el enni. Néhány baba elutasítja ezt,

különösen, akik gyakran szopó, hosszú ideig, tehát akik szeretnek szopizni. Azok

közül a babák közül és főként, ha kivártad a 6 hónapot végig, ott gyakrabban

előfordul az, hogy nem szívesen eszik szoptatás előtt, de ilyenkor nagyon

türelmesnek kell lenni.

Megteheted azt, hogy szopi után adod az első falatokat. Ha sokáig szeretnél

szoptatni, akkor ez a jó módszer. Ugye tele van a hasa ilyenkor, mert már

szopizott, de ha kevés a tej, akkor ez úgymond kiegészítő táplálék, kóstolgatás.


Az Egészségügyi Világszervezet is ezt javasolja, tehát hogy 1 éves korig a baba fő

tápláléka az anyatej legyen. Ennek több oka is van, és ők kicsit részben a

harmadik világbeli gyerekekre is gondoltak, hiszen ott, ahol rossz a víz, meg nem

tudnak igazán változatos ételeket adni a babáknak, jobb, ha minél tovább

anyatejet kap. De ez nem azt jelenti, hogy egyébként a „civilizált” világban élő

gyerekekre is ne vonatkozna az, hogy 1 éves korig a fő tápláléka legyen az

anyatej, hiszen sok értékes tápanyagot tartalmaz, amire a babának szüksége

van. És sokkal inkább szüksége van erre, mint mondjuk a tehéntejre, amely

viszont allergizál. Nos hát, éppen ezért javasolják azt, hogy inkább szoptatás

után adjuk neki az első falatokat és akkor fogja szokni az új ízeket is. Később

szokik rá a teljes evésre, később hagyja el a szoptatásokat, hiszen előbb mindig

szopizik. Onnan fogod tudni, hogy egyes szoptatás már elhagyható, ha ő maga

eltolja a cicit és nem kéri, de sok baba ezt nem teszi meg, tehát azok a

gyerekek többségében, akiket szoptatás után kínálgattak, azok a többségében 2-

3 éves korukig is szopnak. Ez attól is függ, hogyan sikerül aztán elhagyni a többi

szoptatást.

Egy nagyon jó átmeneti lehetőség, és én mindenkinek csak javasolni tudom,

hogyha két szoptatás között kóstolgat a baba. Minden gyerek más. Nekem a

nagyobbik fiam a szoptatás előtt kapta az első falatokat, mert nagyon érdekelte

az étel, már kinézte a szánkból az ételt, amikor 6 hónapos volt és éppen ezért

nem volt számomra kérdéses, hogy szoptatás előtt megkínáljam-e almával, és

pillanatok alatt elhagyta a szoptatásokat és tért át a kanalas ételekre, és már

csak reggel és este kérte az anyatejet. Ezzel szemben a kisebbik fiam nem akart

szoptatás előtt enni, őneki kellett a szopi, és zavargott, ha megpróbáltam neki

szopi előtt adni. Szopi után meg már nem fogadta el, hiszen akkor már jóllakott.

Ki akar akkor enni, amikor már jóllakott? - teljesen igaza volt. Nála azt

csináltam, hogy két szoptatás között kóstolgattunk, tehát fölkelt reggel 8 óra

felé, szopizott, és akkor már csak kétszer aludt naponta, 11 óra körül aludt el,

előtte egy fél órával, órával, tehát a reggeli után 2 órával, amikor már nem volt

olyan jóllakott, akkor kezdtem el adni neki az első falatokat. És amikor már

egész jól evett ilyenkor, akkor bevezettem (rá 1 hónapra körülbelül) a délutáni

időszakban is egy ugyanilyen, tehát az evés után 2 órával bevezetett

hozzátáplálást/kóstolgatást. Ezzel pont azt értem el, hogy szívesen evett,

megkedvelte az új ízeket, szívesen ette a gyümölcsöket, szépen végig

próbálgattuk a különféle ízeket, és amikor már szívesen evett mindenfélét,


akkor kezdtem el azt, hogy a déli szoptatás előtt kínáltam föl neki az ételt és

akkor már elfogadta, mert akkorra megszokta az új ízeket. Nyilván ő is közben

fejlődik, tehát ezt soha ne felejtsük el, hogy attól, hogy a baba 2 héttel vagy 3

héttel ezelőtt nem fogadott el egy ízt, vagy nem csinált valamit, attól még

lehet, hogy néhány hét múlva meg gond nélkül elfogadja, és szívesen eszi.

Fontos kérdés, hogy mivel kezdjük a hozzátáplálást. Én mindig azt mondom,

hogy almalével indítsunk, mert az a legegyszerűbb és a legártalmatlanabb. Mivel

ilyenkor általában fölmerül az, hogy „jó, de mivel fog jóllakni”, ezért az almalé

után és az alma után érdemes bevezetni a burgonyát, mert az laktató, tehát - ha

ilyen problémáid vannak -, vagy amiatt aggódsz, hogy nem lakik jól a baba,

akkor vezesd be a burgonyát az étrendjébe az alma után, és azután következhet

a répa, majd sorban a többi íz. Ami fel szokott még merülni kérdésként, hogy

„mi van akkor, hogyha az én gyermekem még kisebb, mint 5-6 hónapos, de én

már szeretném elkezdeni?”. Főként tápszeres babáknál merül ez föl, hogy ne

csak a tápszert kapja. Az a helyzet, hogyha korábban kezded el, fennáll az

allergia veszély. Ez nem azt jelenti, hogy a babán azonnal ki fognak jönni

kiütések, vagy az ekcéma, hanem azt jelenti, hogy mondjuk fél vagy 1 év múlva,

vagy 2 év múlva, vagy akár csak felnőtt korban fognak előjönni olyan allergiás

panaszok, vagy ételallergia, ami arra vezethető vissza, hogy már 3 hónapos

korában olyan ételeket kapott, ami nem neki való. Tehát nem az a gond, hogy

ilyenkor mondjuk elkezd 3 hónapos korban almát, vagy répát kapni és kiütéses

lesz, hanem az a gond, hogy a szervezete számára még nem ez a legideálisabb

táplálék. Nem tudja igazán feldolgozni, csak részben emészti meg. Az

emésztését túl is terhelik ezek az ételek. Ez onnan is látszik, hogy a székletében

részben, vagy egészben a teljes étel, amit beletettél a gyermekbe, az távozik.

Tehát tápszeres babánál is a teendő az, hogy ki kell várni legalább az 5 hónapos

kort, nem szabad elkezdeni 3-4 hónapos korban a hozzátáplálást, mert ekkor

még a baba számára a tápszer a fő étele. Ugyanígy az anyatejes babánál meg

pláne, neki az anyatej a fő étele és itala. Nincsen szüksége édes babateára,

almalére, kakaóra, meg hasonló dolgokra. Sokféle dolgot hallottam, kecsketejet,

meg mindenfélét próbálnak adni a babáknak, de ez szükségtelen. Ezek olyan

dolgok, amire neki nincs szüksége és egyáltalán nem az optimális fejlődését

segíted vele elő, ha ilyeneket kap. Tehát nem azt segíted vele elő, hogy

fejlődjön a szervezete, megkapjon minden korának megfelelő tápanyagot,

vitamint, hanem azt éred el vele, hogy olyasmit kap, olyan táplálékot, ami


hasfájást, emésztési zavarokat okoz, gyengíti az immunrendszerét stb. Tehát

igenis, egy tápszeres babának is 5 hónapos koráig csak tápszert kell kapnia.

Esetleg, ha nincs szükségetek allergén tápszerre, akkor kérhettek tejpépet már 4

hónapos kortól, hogyha minden áron kanalazni akarsz, de ez nem szükséges.

Egyáltalán nem szükséges, ráadásul 4 hónaposan még többségében kinyomja a

baba a kanalat a nyelvével, még nem képes kanállal enni, és (ha visszaemlékszel

iskolai tanulmányaidra) az emésztés az a szájban kezdődik. Az emésztőrendszer

első állomásaa száj, hogyha ő még nem képes megemészteni a beleivel valamit,

akkor a szájával jelzi, hogy nem képes erre, mert kinyomja a nyelvével az

idegen ételt. Ez a kettő összefüggésben van egymással, a száj, meg a

bélrendszer, tehát, hogyha ő még kinyomja a nyelvével, az annak a jele, hogy

nem képes azt a táplálékot rendesen megemészteni a szervezete. Részben

persze valami fölszívódik belőle, de nem minden és nem ugyanaz az optimális

összetétele van mondjuk egy édes, vaníliás tejpépnek vagy gabonapépnek, mint

a tej alapú tápláléknak, amire ebben az életkorban még szüksége van.

A másik alapvető kérdés, ami fölmerül a hozzátáplálással kapcsolatosan az az,

hogy mit, hogyan adjak, milyen zöldségeket adjak először, és muszáj-e betartani

ezeket a táblázatokat 100 %-ban? Ez főleg a zöldségek, gyümölcsök kapcsán

szokott fölmerülni, hogy mi történik akkor, ha a gyermek, ha a fejed tetejére

állsz, akkor sem fogadja el az almát. Alma ügyben első körben azt szoktam

javasolni, hogy ha nem ízlik neki az alma, akkor egyrészt próbáljunk meg más

típusú almát. Például ha a golden alma nem ízlett, akkor próbáljunk meg

idaredet, mert lehet, hogy egy kicsit édesebb alma jobban fog ízleni, vagy kicsit

más ízű. A másik - hogyha ez sem válik be- , picit érdemes megpárolni az almát

pürésítés előtt. Nem nagyon, hanem mondjuk, csak beteszed a sütőbe az egész,

jól megmosott almákat, akár önmagában, akár alufóliában és csak 10 percig

maximum, tehát épp csak egy kicsit megpuhuljon. Utána lehámozod, és azt az

almát nyomod össze pürének, mert az úgy egy kicsit édesebb lesz, mint a nyers

alma. Tehát ne azt csináld, hogy cukrozod, mert nagyanyáink tanácsolták, ha

nem eszi meg a gyerek a főzeléket, akkor cukrozd és persze, az édeset

elfogadja. A Kismamablogon van egy kedves gyermekfogász, aki néha ír nálunk

cikkeket a gyermekek fogápolásával kapcsolatban és ő mondta, hogy ilyenkor

még a nem létező fogak is ott vannak már az íny alatt, és már ott elromlik a

fogacska. Még ki sem bújik, át sem tör, de már ahogy az íny ázik a cukorban, már

az önmagában elronthatja a kicsi fogacskákat és nyilván ezt te sem szeretnéd.


Úgyhogy azt javaslom, hogy ne cukrozd, helyette párold meg az almát, mert

attól egy kicsit édesül (gondolj bele, milyen finom a sült alma!). Ez általában be

szokott válni.

Ha ez sem jó, vagy pedig hogyha emésztési problémákat okoz az alma, ugyanis

az alma nagyon „becsapós” gyümölcs, attól függően, hogy a bélrendszer éppen

milyen fázisban van, az alma az meg is hajthatja az emésztést, de viszont

foghatja is a székletet. Az alma afféle jolly joker ilyen szempontból a

gyümölcsök között, tehát nem mondható rá az sem, hogy fog, és azt sem rá,

hogy hajt, hanem attól függően, hogy a bélrendszer milyen állapotban van, attól

függően kezd el hajtani, vagy pedig fogni. Nagyon sok babánál az a baj, hogy az

alma annyira megfogja őket, hogy napokig nem tudnak kakilni. Mondjuk

anyatejes baba volt, kapott néhány kanál almalevet és megfogja a székletét.

Ilyenkor lehet egy kicsit tornásztatni, hogy tudjon kakilni, aztán pedig egy másik

gyümölcs után kell nézni. A legjobb ilyenkor az őszibarack lehet, mert az

őszibarack az egyrészt kicsit édesebb, másrészt pedig hajt, tehát nem fog fogni.

Ha az őszibarack ízlik neki, akkor utána az őszibarack-alma kombinációt lehet

megpróbálni. Viszont papíron az őszibarack csak 7 hónapos kortól adható,

úgyhogy én azt mondom, hogy ezeket a hozzátáplálási táblázatokat nem kell a

zöldségek, gyümölcsök esetén annyira szó szerint betartani, mint ahogy ott meg

van írva. Semmi baj nem lesz, hogyha már 6 hónaposan és 3 hetesen eszik

őszibarackot a baba, holott csak 7 hónapos kortól lehetne adni. Ugyanez

vonatkozik, mondjuk a sárgabarackra is. Szépen, fokozatosan be lehet vezetni a

gyümölcsöket, mindig kell csinálni egy tesztnapot, amikor csak egy kanállal kap

az új gyümölcsből és az étkezés maradék részében a megszokott gyümölcsöt

eszi, vagy a megszokott zöldséget. Utána kell csinálni még egy napot, és ha 3

nap után mindig egy-egy kanállal, vagy egy-két kanállal kap az új gyümölcsből,

és semmi baja nem lett tőle, akkor utána nyugodtan adható. Amire vigyázni kell

- és vannak olyan dolgok, amiben tényleg szigorúan be kell tartani a szabályokat

allergia okokból, az a tejtermékek. 8 hónapos kora alatt nem adunk

tejtermékeket, utána kezdhetjük el bevezetni.

Tejet 1 éves kortól adunk, ha a családban nem fordult elő allergia és a gyermek

sem allergiás. 1 éves korig ne adjál tejet akkor sem, hogyha kipróbáltad és nem

lett semmi baja, mert a tej az, ami lappangó allergiának lehet az előidézője, a

tejcukor allergia, a laktóz-érzékenység, vagy az olyan típusú allergia, ami most

nem jön ki, vagy csak minimális hasmenés jelentkezik, de mondjuk, felnőtt


korban kiderül, hogy egy nagyon erős érzékenység van a tejre – ezek mindegyikét

kiválthatja a túl korai tej adás. Ha viszont nem kap tejet a baba allergia-gyanú

esetén 2-3-4 éves korig, azzal lehet, hogy egész életére elkerülhető lesz az

allergia.

Amire nagyon kell vigyázni még, azok az apró magvasok, amit szintén 1 éves

korig ne adjunk. Se epret, se málnát, se ribizlit. Finom, nagyon egészséges, de

ha benne van a mag, akkor ne adjuk. Vannak olyan bébiételek, amiben van

málna, de abból elvileg ki van szedve a mag. Én azért kicsit ezzel kapcsolatban

azért szkeptikus vagyok, mert gyakorlati szempontból gondolom és sejtem, hogy

nyilván nem fogják kézzel kiválogatni belőle az apró magvakat, de azt el tudom

képzelni, hogy mondjuk, átpasszírozzák. Mondjuk, hogyha egy ilyen szűrőn

átpasszírozom a málnát, akkor talán nem megy át a mag, tehát azt mondom,

hogy egy bébiételben adhatsz málnásat. 1 éves kor alatt nem lesz semmi baja.

A következő, amin el kell gondolkodni, a tejtermékek. 8 hónapos kor alatt ne

adjál tejterméket. Se sajt, se joghurt, se Danonino, és társai, tehát ezeket ne

add szintén azért, mert a tej allergén, 8 hónapos kortól adhatóak ezek. Tojás, ha

nincs allergia, 9 hónapos kortól adható a tojás sárgája, 1 éves kortól a fehérje,

előtte ne adjál tojást. Felvágottak és egyéb húskészítmények: én 1 éves kor alatt

nem adtam semmi ilyet és nem is javaslok azért, mert tele van különféle

adalékanyagokkal és egyéb olyan mesterséges anyagokkal, amire semmi szüksége

nincsen a babának, ráadásul túl van sózva és ízesítve. Amit adhatsz 1 éves kor

alatt, az mondjuk a jó minőségű gépsonka, vagy az olyan húskrém, amit te

magad készítettél, az olyan húsfélék, amiket te magad készítettél (sült husi pl.).

A következő ételtípus, a különféle gabonapelyhek, amiket sokan szívesen adnak

a babának, mert praktikusan adhatóak, bárhova magaddal vihetőek. Sokan

szokták ezt kérdezni tőlem, hogyan használjuk ezeket a gabonapelyheket. Én

mindig azt mondom, hogy persze, használjuk, nagyon jók ezek, egészségesek és

laktatóak is. A gabonapelyheket már 6 hónapos kortól adhatod, pl.

kukoricapehely, búza, zab, rizspehely és hasonlók. Keverheted őket

gyümölcslével , zöldséglével, sűríthető velük a főzelék burgonya vagy rizs

helyett. 8 hónapos kortól joghurttal is adható. Változatosabbá, egészségesebbé

tehető általuk az étrend. Ugyanez vonatkozik a kölesre, kölesgolyóra,

puffasztott bulátára és kukoricára is. Ráadásul ezek a puffasztott gabonák sokat


segíthetnek a darabos ételek bevezetésében is.

A gluténnel kapcsolatban sokáig megoszlottak a vélemények, mikortól lehet

adni. A jelenlegi ajánlások szerint (2013) a glutén tartalmú élelmiszereket az

első falatokkal párhuzamosan lehet bevezetni, illetve kóstoltatni a babával. Bár

a legtöbb helyen erre a háztartási kekszet javasolják, lereszelve, a püréhez

adva, az is megfelel, ha egy kenyérkockát hozzátumixolsz a főzelékhez, vagy egy

kiskanál liszttel sűríted be a főzeléket. Fontos, hogy a gluténallergia

valószínűségét az csökkenti, ha a gyermek 5-7 hónapos kora között már kap

glutént legalább egyszer. Tehát ez nem azt jelenti, hogy a hozzátáplálásra még

nem érett 5 hónaposnak minden nap kenyeret kellene ennie.

Étvágytalanság?

Vannak olyan esetek, amikor szépen eszik a baba és aztán egyik napról a másikra

már nem fogadja el az ételt, hanem átmenetileg csak a cicit, vagy a tápszert

fogadja el. Igen, ilyen előfordul, ez általában a betegséggel köthető össze, tehát

például a nyelés fájdalmas neki valami miatt. Ez lehet a fogzástól, de okozhatja

például torokfájás, vagy fülfájás is. Ha erre gyanakszol, pl. azért, mert piros,

duzzadt a torka, fáj a füle (kisbabánál gyakori, hogy ilyenkor odakapkod a

füléhez), vagy maga a nyelés nehéz a számára, nézd meg, mekkora a mandulája

ilyenkor és vizsgáltasd ki. Az is lehet, hogy átmeneti kedvetlenségről van szó. Ha

a baba nem eszik, nem fogadja el az ételt mindig valami konkrét oka van. Pl.

valami miatt szorong a kicsi, valami megijesztette, vagy félrenyelt egy falatot

előző nap és ettől megijedt. Ilyenkor picit próbálkozni kell, megkínálni egy-egy

falat gyümölcslével vagy gyümölccsel, azokkal az ételekkel, amiket addig

szeretett, és ha elfogadja, akkor jó. Ha nem, akkor nem kell erőltetni.


Betegségek, fogzás idején bizony előfordulhat, hogy akár 1-2 hétig is tart a

bágyadt, étvágytalan időszak. Néha csak egyfélét eszik szívesen a kicsi, néha

visszatér a csak tejalapú táplálékhoz, vagy csak a folyékony formát fogadja el.

Még a betegség, a láz elmúltával is eltarthat pár napig az étvágytalanság. Ha 1-2

hétnél tovább tart, érdemes orvoshoz fordulni, hiszen vashiány is állhat a

háttérben.

Hogyan vezessem be az ételeket?

Az étkezések bevezetésével kapcsolatos probléma, ami föl szokott merülni, hogy

elkezded adni az almát, abból megeszik egy teljes adagot és akkor be kellene

vezetned a következő ételt. De hogyan? Ilyenkor az új ételből csak 1-2 kanállal

kell adni és az étkezés többi részében kaphatja azt, amit már megszokott. Tehát

adsz neki 1-2 kanál krumplit pl. (ami az új étel), és utána megeszi a már

megszokott és bevezetett almát. Aztán következő nap megint adsz 1-2 kanál

krumplit, vagy ha többet eszik meg egy kicsit többet (de 4-5 kanálnál nem

többet, mert megfoghatja a székletet az új étel!), és utána megint az almát (ill.

a már megszokott és bevezetett többi ételt) eszi. Nyilván ilyenkor, ha már ki van

váltva az adott étkezés, tehát megeszik belőle egy teljes adagot, akkor az új

ételből 1-2 kanállal kell előtte adni. Azt is megteheted, hogy nem kötöd össze a

kettőt, hanem a normál étkezésnél megeszi a megszokott ételét és a két étkezés

között valamikor megpróbálsz 1-1 kanállal adni az új ételből, csak hogy szokja az

ízét. Aztán, hogyha már látod, hogy semmi baja nem lett tőle, a következő nap,

a következő étkezésnél adhatod neki önmagában azt az ételt, vagy a másik

gyümölccsel keverve, tehát pl. a burgonyát adod neki és a krumplival kevered.

Adjunk-e tejpépet?

A hozzátáplálás kezdetén fölmerül, hogy milyen tejpépeket adjunk, vagy adjunk-

e egyáltalán tejpépet. A tejpép nagyon praktikus dolog, de egyáltalán nem

kötelező adni, valójában nincs rá szüksége a babának. Persze praktikus, mert

laktató, gyorsan megvan, nem kell gondolkodni, hogy mit adjunk a kicsinek.

Ennek ellenére nem javaslom, hogy a hozzátáplálást tejpéppel kezdjétek.

Kezdjétek el a gyümölcsöket, és akkor lehet tejpépet bevetni, amikor már

ebédre rendes ételt eszik és mondjuk a tízórait, az uzsonnát kell kiváltani, vagy

esetleg már a vacsora kiváltásánál tartotok. Itt a változatosság kedvéért jól


jöhet a tejpép, illetve jó a tejpép akkor is, amikor mondjuk kirándultok,

elutaztok és szeretnél gyorsan valami laktatót készíteni a babának.

Mi van akkor, ha egy ételtől kis mennyiségben szorulása lesz a babának, mit

kell ekkor tenni? Azt javaslom, ha valamitől szorulása lett a kicsinek, akkor egy

pár hétig el kell hagyni azt az ételt. Ugyanez vonatkozik arra is, ha allergiás

tünetek jöttek ki, tehát például, ha először kapott gesztenyét és kiütéses lett.

Akkor hagyni kell azt az ételt egy időre és aztán pár hét múlva újra meg lehet

próbálni. Kivéve akkor, ha nagyon súlyos ekcémája vagy más allergiás tünete lett

egy ételtől. Leggyakrabban a tejtermékek, a tej, az apró magvas gyümölcsök, a

dió, a mogyoró, a tojás okoz ilyen tüneteket. Ilyen esetben forduljunk orvoshoz,

mert ezek nagyon súlyos allergének, tehát hogyha ezektől lett kiütése, vagy

ekcémája, illetve bármilyen más allergiás reakciója, akkor azt ki kell

vizsgáltatni. Viszont, ha csak ártatlanabb gyümölcsöktől minimális szorulás, vagy

pár kiütés jelentkezik (akár az almától is előfordulhat kiütés), ez nem feltétlenül

allergia, csak egész egyszerűen új a szervezetnek az adott étel. Gyakori, hogy

nem is az étellel magával van a probléma, hanem az adaggal. Különösen a

hozzátáplálás kezdetén fordulhat elő, hogy a kicsi szívesen eszik már néhány

kanállal, és ezért hagyod neki, hogy nagyobb adagot is megegyen. De a folyékony

táplálékhoz szokott emésztőrendszer még nem tud megbírkózni a nagyobb

adaggal, ezért egy kis szorulás jelentkezik, a baba erőlködik, de más a széklet

állaga, nehezebben tudja kinyomni.

A hozzátáplálás megkezdése télen

Sok anyukának okoz fejfájást, hogyan kezdje meg a hozzátáplálást télen, amikor

nincsenek friss gyümölcsök. Ideális esetben pedig szezonális gyümölcsöket-

zöldségeket kéne adni a babának, hogy az ételek eredeti ízét ismerje meg.

Nagyon egyszerű a helyzet, hiszen télen is elég sok minden kapható és

beszerezhető. Az első, amit adunk, az az alma, répa, krumpli. Ez nyáron is és

télen is van. A cékla, gesztenye, sütőtök szintén az első ételek közé tartoznak -

ezek télen is megvásárolhatóak, elérhetőek. A zöldségek többsége

megvásárolható mirelit formában is (semmiképpen nem javaslom a konzerv

változatot!) Természetesen nincs semmi baj a bébiételekkel sem, de a

gyümölcsök-zöldségek eredeti ízét egyik sem közelíti meg és bizony sok oda nem

illő dolgot is tartalmaznak ezek a készítmények, nem csak 100%-ban a


gyümölcsöt. Ezért mondom azt, hogy szezonális gyümölcsöket, zöldségeket

adjunk, tehát télen azokat a gyümölcsöket, zöldségeket adjuk, ami télen

elérhető. Elég sok dolog beszerezhető télen is: cékla, gesztenye, sütőtök, alma,

répa, burgonya, aztán a különféle hüvelyesek, amiket már 8 hónapos kortól

adhatsz, tehát a zöldborsó, a zöldbab, a lencse, a bab, a kelkáposzta, a

káposzta.

Milyen sorrendben hagyjuk el az étkezéseket?

Azt szoktam tanácsolni, hogy először az ebédet váltsuk ki. Ennek egészen

gyakorlati oka van: az, hogy az ebéd a nap közepén van, és mindig azt mondják,

hogy az új ízeket, azt a nap közepén próbáljuk ki, mert így éjszaka nem fog

problémát okozni, ha esetleg nem megfelelő az új íz, mert addigra megemészti a

kicsi, amit délben megevett. Nagyjából fél nap kell, mire megemésztődik az

adott étel és akkor kiderül, hogy estére megfájdul tőle a kisbaba hasa, esetleg

kiütéses lesz tőle, vagy sem. Ezért javasolják először az ebédet.

Mégis sok anyukánál a vacsora szokott fölmerülni, mint elsőként kiváltandó

étkezés, mert attól félnek, hogy azért kel föl a baba, mert nem evett este, nem

lakott jól. Szerintem, ha rendesen ebédelt a baba, akkor vacsorára jóllakik

anyatejjel vagy tápszerrel.

Az ebéd után másodiknak az uzsonna vagy a tízórai kerülhet elhagyásra, végül a

vacsora és leges-legutoljára a reggeli. Reggeli után a legtöbb baba még szopizik

vagy tejet iszik és ez nagyon gyakran egyébként még később is megmarad ez a

szokásuk, hogy ilyenkor tejet isznak, tejterméket kérnek, ehhez még

kisgyermekkorban is ragaszkodnak. A kisgyerekeknél megfigyelhető, hogy igénylik

a reggeli utáni tejet, tejterméket és nem csak azért, mert így szokták meg,

hanem azért is, mert a szervezetnek ekkor van szüksége a fehérjére.

Mit adjunk uzsonnára, tízóraira?

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az ebéd, az laktatóbb étkezés, tehát az

uzsonna, a tízórai inkább gyümölcs legyen. Amikor már tejtermékeket kaphat a

kicsi, akkor ez lehet joghurt és sajt is, vagy ezeket is kaphat a gyümölcs mellé a

kicsi. Készíthetünk gyümölcsturmixot is anyatejjel, tápszerrel vagy 1 éves kor

után tejjel is. Lehet különféle babakekszes, bulátás, köles golyós dolgokat adni


tízóraira, gyümölcsdarabokat, amikor már önállóan csipeget a kicsi, tehát elég

változatossá tudjuk tenni ezt az étkezést.

Hogyan viszonyul egymáshoz a szoptatás és a hozzátáplálás?

Sokan azt hiszik, ha elkezdik a hozzátáplálást, az a szoptatásnak a végét jelenti,

de tulajdonképpen ez nem más, mint az elválasztás kezdete. Ha odáig csak

szopott a baba, akkor fokozatosan elválasztódik azzal, hogy megkapta az első

kanál almalevet. Nyilván ez a saját tempójában történik. A kicsi egyre

kevesebbet fog szopizni, ezért anya teje egyre csökken. Ilyenkor már kevésbé

kell aggódni a tejmennyiségek miatt, hiszen hogyha egy kicsit kevesebb a tej,

akkor maximum többet adsz neki a főzelékből, vagy többet eszik ő maga, mert ő

érzi úgyis mennyire van szüksége. Ha eddig igény szerint szoptattad, akkor

ezután is szoptathatsz igény szerint, és egyen annyit, amennyi jól esik neki. A

szoptatás a hozzátáplálás bevezetésével fokozatosan lelki szükségletté alakul át.

A kicsinek szüksége van az odabújásra, a szeretgetésre, a megnyugvásra, amit a

szopizás jelent és egyre kevésbé a táplálékra, amit az anyatej nyújt. Vannak

azonban olyan babák is, akik 1 éves korukig inkább csak szopiznak és nem érdekli

őket annyira a kanalas evés, aztán egyszer csak elkezdenek érdeklődni az

ennivalók iránt is. Ez is természetes viselkedés. Neked csak annyit kell tenned,

hogy szoptass igény szerint és kóstolgassatok minden nap, a baba majd elkezd

többet enni, ha már igénye és szüksége van rá.

Mi van akkor, ha sokat eszik a baba?

Van, aki azért aggódik, mert túl keveset eszik a babája, van, aki pedig azért,

mert úgy érzi, túl sokat eszik. Igazából egyáltalán nem gond, ha a baba irtó jó

étvágyú, jókedvűen szopik és utána egy jóízűt eszik is. Ez egyáltalán nem gond.

Sok baba olyan, hogy addig eszik, amíg adják neki. Után esetleg nagy adagokat

vissza is bukik, mert annyit eszik, amennyi nem „fér el benne”. Ilyenkor azért

figyeld azt, mennyi az átlag adag, a 200-250 gramm. Ha ennél picit többet eszik,

nem történik semmi. Mindenkinek azt kell figyelni, hogy ő mikor elégedett és

jóllakott. Lehet, hogy az első időkben nagyon tetszik neki az evés, leköti a

figyelmét és addig eszik, ameddig csak adod. Aztán majd jön egy olyan időszak,

amikor a mozgásfejlődés intenzívebb és ilyenkor lehet, hogy már csak addig fog

enni, ameddig kedve tartja, 100 gramm után megunja az egészet és menne


inkább mászni, világot felfedezni. Ezt is el kell fogadni, ez egy ilyen időszak. Ez

nem azt jelenti, hogy éhen fog halni, ez egy átmeneti időszak, amikor a türelme

nincsen meg az evéshez, de semmi gond, eszik, aztán, amikor megunja, és nem

akar tovább enni, akkor nem eszik tovább. Nem kell aggódni, lehet, hogy itt

ilyenkor egy kicsit lassabban fog hízni, vagy egyáltalán nem hízik egy ideig, de ez

is teljesen természetes, hiszen éppen sokkal intenzívebben mozog és most ebben

a fejlődési fázisban van. Semmi probléma.

Hogyan vezessük be a darabos ételeket?

A darabos ételek bevezetése kevésbé nagy probléma, mint amilyennek tűnik. A

gyakorlatban úgy néz ki, hogy egyrészt 8 hónapos kor körül már nyugodtan

adhatunk a baba kezébe olyan dolgokat, amiket meg tud maga fogni és rágni.

Ezzel kell kezdeni. Kenyérhéjat, kiflit, kölesgolyót adhatunk neki. Nagyon jók a

különféle puffasztott gabonák, mert ezt könnyen meg tudja fogni, könnyen szét

tudja nyomni az ínyével akkor is, hogyha nincs foga, és ha nem rágja meg

rendesen, akkor is szétolvad a szájában. Ezért jó a köles golyó, a puffasztott

buláta, a puffasztott kukorica-rudacska, ezeket lehet próbálgatni. Nem kell

erőltetni a darabos ételek evését. 7-8 hónapos kor körül már néha oda lehet neki

kínálni ezeket a rágcsálnivalókat, ha tetszik neki, egye, tízóraira, uzsonnára

kaphatja. Ha viszont nem tetszik, akkor ne egye. 8-9 hónapos korban a főzelékbe

is belekerülhetnek már kicsit nagyobb darab burgonyadarabkák és a rizst sem

kell már feltétlenül krémesre turmixolni. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy

nem turmixolod annyira puhára az ételeket, hanem villával nyomkodod össze a

nagyobb darabokat. Nyugodtan adhatod neki a darabos ételeket, amikor már úgy

látod, hogy erre fogékony. A fogak számával ez nincs összefüggésben, tehát azt

tudni kell, hogy fog nélkül is gyönyörűen meg tud enni akár egy rántott

csirkecombot is, hogyha van kedve már darabosat enni. Ugyanis az ínye alatt már

ott vannak a fogacskák, a fogkezdemények és annyira meg van keményedve az

íny, hogy simán az ínyével szétrágja akár a puhára főzött húst is. Nyilván azért

még pici darabokra kell szedni mindent neki ebben a korban, de a cél az ezzel

kapcsolatban, hogy nagyjából 1 éves korban már ne csak a pépeset egye meg.

Átmenetileg előfordulhat az is, hogy a főzelékeket csak pépes formában fogadja

el, a többi ételt viszont megeszi darabosan is, ez nem probléma, ki fogja nőni.


Nem kell semmit erőltetni, sem olyasmit adni a kicsinek, amit nem szeret, de

arra sem szabad rászoktatni, hogy kizárólag bébiételt egyen és hogy 2 éves

korban még mindig pürésíteni kell, mert nem eszi meg másképp. Azt kell elérni,

hogy fokozatosan a pépesített ételekről átszokjon a nem pépesített ételekre.

Hogyan szoktassuk az evőeszközök használatára?

Kanalat már 6-7 hónaposan adhatsz neki, hadd kísérletezzen vele, de nagy

eredményeket még ne várj. Segítheted a kanálhasználat fejlődését, ha sokat

esztek együtt, és meg tudja figyelni, te hogyan használod, illetve, ha a játékok

közben is használ kanalat, pl. a fürdővízben kanállal meritek a vizet a vödörbe,

vagy a fürdőhabot kanalazzátok. Ha a homokozóban lapátolhatja a homokot a

vödörbe – ezek sokat segítenek azoknak a mozdulatoknak az elsajátításában,

amik a leves bekanalazásához is kellenek majd.

1 éves kor körül már nyugodtan adhatsz villát a babának (természetesen olyat,

ami nem túl szúrós). Meg kell tanítani, hogy ne hadonásszon vele, ne dobálja le

és ne szúrja ki a saját szemét, de 1 éves korban ez már menni szokott.

Próbálkozzon vele, legyen ott mindig a keze ügyében kanál is, villa is, de azt

tudni kell, hogy a profi kanálhasználat nagyjából 2 éves korra alakul ki. 1,5 éves

korban már egész jól szokott menni a kanalazás a sűrűbb főzelékek

tekintetében, de a levest azt csak 2 évesen fogja tudni ügyesen megenni és még

3 éves korig sok visszafolyhat belőle. A villát viszont a legtöbb baba 1-1,5 éves

kora körül profin tudja használni, ha adjuk neki. Vegyetek olyan babavillát,

aminek a teteje, tehát a kis szárai nem hegyesek, hanem le vannak nyesve,

amivel lehet szúrni, de nem hegyes a teteje és akkor az kevésbé veszélyes.

Egyébként pillanatok alatt rá fog jönni, hogy szúr és óvatos lesz vele. Nyugodtan

hagyni lehet (felügyelet mellett természetesen) kísérletezni.

Étvágytalan a baba?

Vannak olyan babák, akik alapból nem túl nagy étvágyúak, ők már a szopizásnál

sem túl nagy étvágyúak. Hozzáteszem a babákál háromféle hízási görbe szokott

előfordulni:

1. Az első típusú baba az első félévben sokat hízik, akár megháromszorozza

a születési súlyát, aztán a második félévben szinte semmit nem hízik.

2. A második típusú baba szakaszosan hízik, akár hetekig nem gyarapodik,


aztán hirtelen magára szed egy kis súlyt, aztán megint lassabban vagy szinte

egyáltalán nem gyarapodik.

3. A harmadik típusú baba kezdettől apránként hízik mindig egy kicsit.

A hízás mértéke öröklött dolog. Nem várhatjuk el, hogy az átlagosnál kisebb

súlyú és testmagasságú szülőknek nagy babája legyen. Ha a baba nem hízik,

kapásból mindig arra gondolunk, hogy „hú, valami szervi oka lehet”, pedig ez a

legritkább ok, ami miatt étvágytalan a baba. Kicsit gyakrabban fordul elő, hogy

az étvágytalanságot vashiány okozza, ugyanis a magzati korban kialakult

vasraktárak féléves korra kiürülnek. Ennek az oka az, hogy az anyatejben nagyon

kevés vas van de az nagyon jól szívódik fel. A tápszerben sok vas van, de rosszul

szívódik fel. Egész egyszerűen féléves korra a legtöbb baba már vashiányos és ez

az étvágytalanság egyik oka lehet. Ha a baba sápadt, ha lehúzod az alsó

szemhéját és ott nagyon világos, akkor érdemes csináltatni egy vérképet.

Lehet öröklött dolog is a kisebb étvágy, ez leggyakrabban azoknál a babáknál

fordul elő, akik eleve kis súllyal születtek, a szüleik is kis testsúlyúak és

termetűek. Náluk előfordul, hogy már eleve nem túl jó étvágyúak, gyakran a

szüleik is rossz étkűek, válogatósak voltak gyermekkorukban.

Előfordul az is, hogy rossz szokásról van szó. Például abban az esetben, amikor

mindig csak tömik a babát és aggódnak, hogy „jaj, nem hízik, jaj, mi van?”,

amikor egyfolytában aggódás veszi körül a babát már kis kora óta, mert nem

hízik, akkor egész egyszerűen neki is elmegy a kedve az evéstől. Megtanulja,

hogy az evés nem kellemes dolog és inkább nem akar enni.

Nagyon rossz szokásokat vesznek föl gyakran a szülők is, meg a babák is amiatt,

mert nem eszik a gyerek és ezért mindenfélével kísérleteznek, hogy egyen. Itt

arra gondolok, amikor az anyukák gyakorlatilag az asztal körül kergetik a

gyereket, hogy egyenek már, vagy ott ülnek vele és addig nem állnak föl, amíg

nem sikerült a torkukon letuszkolni az egész tányér ételt. Vagy megpróbálják

elvonni a figyelemét és miközben ő mással foglalkozik, beleügyeskedik a szájába

a falatot és ez csak későbbi rossz szokásokhoz vezet, pl. később is csak a tévét

nézve vagy szórakoztatva akar enni a kisgyerek.

Ezek a szokások bizony gyakran vezetnek olyan felnőttkori táplálkozási

rendellenességekhez, mint az anorexiás lesz, a rossz testkép, a testkép-zavaraok

vagy a bulimia. Ezek a táplálkozási rendellenességek is visszavezethetőek ahhoz,


hogy az anyuka minden áron megpróbálta beletukmálni a gyerekbe az ételt, vagy

azt mondta, hogy „addig nem állsz föl az asztaltól fiam, amíg meg nem eszed az

utolsó falatot”, vagy „ételt nem hagyunk a tányéron”. Merj bízni a gyermeked

étvágyában! Az éhes gyerek eszik. A gyerek nem méri a saját súlyát, de azt

tudja, hogy mikor éhes és mire van szüksége a fejlődéséhez. Okosabb, mint mi,

mert nem eszi túl magát, tehát még 1,5 éves kor előtt nem igazán fordul elő az,

hogy ő túlenné magát. Akkor fordul elő, hogy túl sokat eszik, vagy nem

megfelelő ételeket kíván meg, ha ezt tanították meg neki. Például ha azt

mondjuk, hogy „szegény, olyan étvágytalan, hadd egyen egy kis csokit, hiszen

azt olyan jó étvággyal eszi”, és akkor megkapja a csokit, hogy hadd egyen –

ebből pedig kialakul az, hogy a gyerek csak édességet szeretne enni.

Mi történik, hogyha egy eddig nagyon jól evő baba hirtelen étvágytalan lesz?

Ez lehet egy betegség jele, fogzás előjele, vagy valamilyen átmeneti dolog is. Ha

2-3 napnál tovább tart és egyéb tünetet nem tapasztalsz rajta, akkor

gondolhatsz a fogzásra, vagy pedig kikérheted orvos tanácsát is. Nagyon gyakran

csak arról van szó, hogy nincs kedve ahhoz az adott ételhez, vagy nyári nagy

meleg esetén fordul elő ilyen, hogy a jó étvágyú baba egyszercsak étvágytalan

lesz, de ez összefüggésben állhat fülfájással, torokfájással, mandulagyulladással,

amikor nehéz a nyelés neki (ld a lecke ide vonatkozó részét)

Mi van akkor, hogyha csak egyfajta ételt akar megenni?

Ilyen korszak az minden gyereknél van. Ez nagyon gyakran az adott életkornak,

az adott életszakasznak az igényeivel köthető össze. Van olyan, hogy hetekig

elsősorban csak a húsféléket vagy csak a tejtermékeket kéri. Itt nem rossz


szokásról van szó, mert egyébként máshol megeszik más ételeket is. Valószínű,

hogy a szervezetének ilyenkor arra van igénye. Például többlet fehérjére, és

ezért eszik sok joghurtot 1-2 hétig.

Mindazonáltal az ilyen dolgok mögött, amikor már huzamosabb ideje mondjuk

csak édességet kér a gyerek, rossz szokás is állhat mögötte. Mindig el kell

dönteni, hogy vajon jó-e az az étel, amit eszik. Hogyha elsősorban kakaót és

kakaós csigát akar egész nap enni, akkor itt nyilván cukorfüggőség áll fenn, ami

pillanatok alatt kialakul egy gyerekben (és egy felnőttben is). Egy 6 hónapos

babában kialakulhat cukorfüggőség, ha cukrosan adják neki az ételeket, és ha

megvonják tőle a cukrot akkor sír, nem akar enni. Egy ilyen kísérletben 2 nap

volt, mire a 6 hónapos baba szervezete a cukorszintje visszaállt az eredetire és

elfogadta már a megszokott ételeket is. Ez egy nagyon veszélyes dolog a cukor, a

cukros ételek, az édességek, a szénhidrátok és nagyon nagy a kísértés, hogy

ilyeneket adjunk a gyereknek, ugyanis a mi gyerekkorunkban még az volt a jó

dolog, a gyerekek kényeztetésének a jele, hogy kakaót adtak neki, cukorkát

adtak neki. A mi szüleink még csak ritkán kaphattak ilyeneket, ezért nekünk

többet adtak ezekből, mert jó érzés volt, hogy ők már adhatják ezt, és azt

hitték, hogy jó. Amikor én gyerek voltam, akkor jött be a boltokba az instant

banánízű granulátum, amit bele kell tenni a tejbe és akkor banános tej lesz és

simán adták a 4-5 hónapos babáknak, mert azt hitték jó és milyen lelkesen eszi a

gyerek. De attól, hogy valamit szívesen fogad a baba még egyáltalán nem biztos,

hogy az tényleg egészséges is.

Ha nem szeretnéd, hogy csak csokin és kekszen éljen a gyermeked, akkor fontos

a változatos étkezés, de az viszont nem gond, ha 2 hétig csak krumplifőzeléket

akar enni meg húst és minden mást scak kedvetlenül fogad, vagy csak 1-2 falatot

eszik, mert tulajdonképpen abban sokféle tápanyag benne van.

Utálja az etetőszéket, nincs türelme enni

A legtöbb baba, amikor az intenzív mozgásfejlődés időszakába jut, tehát olyan 8

hónapos kor környékén elkezdi utálni az etetőszéket. Változó, hogy mikor

érkezik el ez az időszak, de 8-10 hónapos kor körül már lehetnek gondok ebből.

Az elején még imádja az etetőszéket, mert magas, ellát belőle messzire, meg

különben is: ő most már nagyfiú és etetőszékben ül. Aztán egyszercsak elkezd

benne iceregni-ficeregni, mocorogni és nem akar többé ott enni. Semmi baj!

Ilyenkor nem kell azt mondani, hogy „márpedig itt maradsz”, vagy pedig gyakran


látom, hogy odavesznek egy mesekönyvet és akkor közben olvasnak neki, vagy

tévét kapcsolnak, vagy odaadják a mobiltelefont, mert addig is nyugton van.

Inkább próbáljátok ki, mi történik akkor, hogyha kis széken, kis asztalnál eszik.

Már egy 9-10 hónap körüli baba, aki stabilan tud ülni megtámasztva, illetve akár

magától is, sőt, akár maga le tud ülni, beleültethető egy teljesen hagyományos

műanyag, alacsony kis gyerekszékbe, hozzá egy kis asztallal. Lehet, hogy sokkal

jobban fog tudni enni. De mozgékonyabb babáknál előfordulhat, hogy csak állva

méltóztatik enni.

A kisebbik fiam volt ilyen, hogy imádott a kis asztal mellett állni akár egy fél

órát és állva evett inkább, de utána rohanhasson egy kört gyalog, mert éppen

akkor tanult járni és neki ez nagyon fontos volt. Ettől semmi baja nem lesz.

Amire figyelni kell nyilván, hogy ne szokja meg hosszú távon, tehát hogyha még

4 éves korában is állva eszik az asztal mellett, az gond, de egy idő után lecseng

ez az intenzív időszak és 1,5 éves kor körül már azt lehet neki mondani, hogy

„nézd meg, milyen nagyfiús helyed van, le tudsz ülni a kis asztalhoz, kis széken

és itt tudsz enni”. Ez egyben az önálló étkezésre is sarkallja, meg nyilván a kis

asztalhoz, kis székhez neked kényelmetlen már odaülnöd, sokkal egyszerűbb

elétenni az ételt és hagyni, hogy ő magától egyen.

A másik dolog, amit kipróbálhatsz, hogy nem kis asztalt és kis széket kap, de

minél többet ehet önállóan. Igazából egy 8-9 hónapos gyermeknek már lehet úgy

alakítani az étkezését, hogy a darabos ételeket tízóraira, uzsonnára egyedül

egye meg, ilyenkor olyan ételeket adj neki, amiket a tányérról maga kézzel

felcsipegethet.

Mi van akkor, ha nem akar zöldséget enni a baba?

A gyümölcsöket minden gyerek szereti, mert azok finomak, édesek, a

zöldségekkel azonban nekünk, felnőttekne is vannak fenntartásaink, mi felnőttek

sem esszük olyan lelkesen, és éppen ezért a gyereknek sem mindig adjuk

szívesen minden zöldséget. Ezt az ellenérzést érzi a kicsi is.

Kezdetben a „nemszeretem”-zöldségeket keverheted gyümölcsökkel, később

megpróbálhatod változatosabb formában elkészíteni, mint a főzelék.

Például a spenótot lehet adni spenótfelfújt formájában (igazából az összes

zöldséget el lehet így készíteni): megpárolod a spenótot, tojással és kevés

liszttel összekevered és kisütöd a sütőben. Ebből kicsi zöld sütik lesznek, amit a

kicsi meg tud fogni, el tud majszolni akár kézzel is.


Lehet adni a tésztát is zöldséges szósszal, keverhetsz vagy beleturmixolhatsz a

szószba brokkolit, karfiolt stb. Készíthetsz rakott zöldségeket, zöldséges rakott

burgonya, rántott zöldségeket is – ne csak a főzelékben gondolkodj! Ez mind-

mind olyan megoldás, ami által meg fogja kedvelni a kicsi a zöldségeket is.

A gyerekeknek az ízlése az egy érdekes dolog, ezzel kapcsolatban sok kérdést

szoktam kapni. A gyerekekek ízlése nagyjából 6 éves korig alakul ki. Ez azt

jelenti, hogy előfordulhatnak olyan időszakok, amikor 2 hétig csak egy ételt akar

megenni, vagy olyan időszakok, amikor bizonyos dolgokat egyáltalán nem akar

elfogadni, és előfordulhat, hogy sokáig nem fog bizonyos ételeket egyáltalán

elfogadni. Mivel az ízlésük 6 éves korig alakul, ezért neked semmi más feladatod

nincs, mint 6 éves korig minél több, minél változatosabb ételeket megkóstoltatni

vele, hogy aztán később, amikor találkozik velük, megkedvelhesse őket. Mindegy,

hogy még pl. nem ízlik neki a hal 3 évesen, de meg kell kóstoltatnod vele 4

évesen, 5 évesen, 6 évesen is azért, hogy ismerje meg az ízét. Ugyanis amiket

most megkóstol, azt felnőtt korában is el fogja fogadni. Lehet, hogy sokáig nem

fogadja el, mert nem ízlik vagy furcsa, de ha most megkóstoltatod, akkor 6 éves

kora után egyszer megbarátkozik vele. A példa, amit tőletek lát itt nagyon

számít. Ha rendszeresen esztek gyümölcsöt, zöldséget, akkor ő is fog. Most

lehet, hogy átmenetileg nem teszi ezt, de eljön az idő, amikor megkósolja, mert

az a családi étkezéseknek is a része – és ha korábbról már ismeri az ízt, akkor

meg fog barátkozni vele. Tipikus példa erre az uborka esete. Én magam sem

ettem meg gyermekkoromban nagyon sokáig az uborkát, nem szerettem, de az

anyukám azért néha adta, mert ő maga szerette, a szüleim is rendszeresen ettek

uborkát, és olyan 9 éves lehettem, amikor én is már kezdtem elfogadni az

uborkát és megettem azért, mert 6 éves korom előtt kaptam. De minden más

ételnél is ez a helyzet. Neked semmi más dolgod nincsen, mint hogy megkóstolja

a kicsi a létező összes ízt.

(Zárójelben jegyzem meg egyébként, a hallás is 6 éves korig fejlődik, és éppen

ezért azt mondják, hogy minél több dolgot hall a gyerek, például a nyelvek

kapcsán minél több féle nyelvet hall, tehát hogyha mondjuk, bekapcsolod neki a

kínai rádiót és az megy hetente egyszer 10 percen keresztül hallja, akkor azok a

hangzók megmaradnak a fejében és amikor mondjuk, 20 évesen elkezd kínaiul

tanulni, akkor nem lesznek kiejtési problémái, mert rögzül az agyában azoknak a

hangzóknak a kiejtési módja. Ugyanez van az összes többi nyelvvel is, hogy nem

muszáj, hogy mondjuk, megtanuljon 6 éves koráig szuper módon angolul, de ha


sokat hallotta az angolt 6 éves koráig, mondjuk bizonyos gyakorisággal,

rendszerességgel, hetente bizonyos időközönként és nem is kell sokáig, tehát 20-

30 percet mondjuk hetente egyszer, azzal azt éred el, hogy mire 10-15 éves

korában az iskolában angolul tanul, akkor könnyebben fogja megtanulni a

szavakat és a hangzókat tisztán fogja tudni ejteni, tehát képes lesz tökéletesen

megtanulni az adott idegennyelvet.)

Miért válogatja szét az ételeket a baba?

Szétválogatás. Nagyon sok gyerek csinálja, hogy szétválogatja az ételeket, nem

eszi meg mondjuk a szendvicseket, hanem leszedi a kenyeret, megeszi külön és

utána megeszi a sajtot is, ami rajta volt, vagy megeszi a szalámit. Ez nem gond.

Nagyjából 2,5-3 éves a gyerek, mire képes megenni a szendvicset, ez részben

abból is adódik, hogy nehéz még neki harapni, részben abból is adódik, hogy

tudja, hogy az két külön étel és ezért külön eszi meg. Szerintem ez egyáltalán

nem probléma, idővel megeszi egyben is.

Kóstolgatunk, de neki csak az anyatej kell...

Nagyon gyakori anyatejes babák esetében, hogy szinte csak szopni akar. Még 8-9

hónapos és még mindig nem akar igazán enni semmit, nem akarja kiváltani az

étkezéseket. Én azt mondom, hogy ilyenkor nem kell erőltetni, mert egyrészt a

baba tudja, hogy neki még elég a szopi, tehát hogyha azt látod, hogy amúgy jó

kedvű, kiegyensúlyozott, jól lakott és nem azt mondom, hogy hízik, mert ebben

a korban már nem igazán híznak a babák, tehát fél éves kor után már nagy

hízásokra ne számítsál, nagyon nagy mértékben lelassul a hízás, sőt, sok esetben

meg is áll. Sőt, még minimális fogyás is elképzelhető, de az azért ritkább eset.

Tehát ha azt látod, hogy stagnál a súlya, vagy csak minimális mértékben hízik,

anyatejes, és egyébként kiegyensúlyozott, jó az emésztése, azaz pisil, kakil,

jókedvű, jó alvó (bár itt is lehetnek eltérések, majd erről még beszélünk), tehát

ha azt látod, hogy amúgy minden rendben van a babával, de nem nagyon akarja

elfogadni a pépes ételeket 8-9 hónaposan, akkor semmi gond. Próbálkozzál

tovább: minden nap adj neki egy-egy falatot, ültesd oda, amikor ti esztek, mert

a ti példátok a legjobb. Ha látja, hogy ti esztek, őt is érdekelni fogja, megjön a

kedve. Legyen ott, egyetek úgy, hogy oda tudjon hozzátok menni. Nem kötelező

érvénnyel kell neki mindig ott ülni, amikor esztek, de ha van kedve végigülni és


egy-egy falatot elkér, vagy megkóstol, akkor lehet neki adni. Ez meg fogja hozni

idővel a kedvét és akkor idővel elkezd majd ő is enni. Hagyni kell, hogy a

természetes tempójában fejlődjön a gyermek.

Felébredhet a baba a hozzátáplálás miatt?

Nagyon sok anyuka hiszi azt, hogyha nem alszik a gyermek, akkor biztos éhes, ez

azért fél éves kor után nem így van. Fél éves korig még előfordulhat az, hogy

azért kel föl éjszaka, mert éhes. Fél éves kor táján, hogyha még nem kezdted el

hozzátáplálni, akkor van egy erőteljes növekedési ugrás, amikor igenis

előfordulhat, hogy újból az éhség a problémája a babának. Ilyenkor, hogyha még

nincs fél éves a baba, vagy hogyha nem fogadja el a hozzátáplálást, akkor

estefelé gyakrabban érdemes szoptatni. Hogyha már elfogadja, akkor el lehet

kezdeni a hozzátáplálást, de azért nagy csodákra ne számíts, hiszen az alma

azért nem egy olyan laktató étel, de meg lehet próbálkozni vele. Azt javaslom,

hogy ilyenkor az alvászavarok esetén ne az étkezés legyen az első, ami eszedbe

jut. Ami előfordulhat az az, hogyha új ételeket vezetsz be, és ezeket az elalvás

időpontjában, tehát ha este 8-kor elalszik, akkor 8-10 órával korábban kapjon

idegen ételt, mint az éjszakai alvás lesz. Tehát ha este 8-kor fekszik le, azaz

20:00-kor, akkor mondjuk délelőtt 10 felé, ha kap ételt, akkor már este 8-kor

nem okoz neki az új étel puffadást, vagy hasfájást, mert addigra már

megemészti. Tehát délelőtt 10 óra felé, ha eszik, még talán a 12 óra beleférhet,

ez attól is függ, hogy milyen gyorsan emészt a kicsi, de mondjuk délután már ne

kapjon új ételt, mert az már bizony beleszólhat neki az alvásába is, alvászavart

okozhat. Egyébként önmagában a hozzátáplálás, hogyha erőltetik, tehát nem 1-2

kanállal kap, hanem egyik napról a másikra mondjuk, elhagyunk egy szopit úgy,

hogy épp csak előtte kezdtük meg a gyermeknek az etetését, a hozzátáplálását,

akkor az lehet, hogy azt okozza, hogy éjszaka elkezd fölkelni és bepótolja azt a

napközben elmaradt szopizást. Ez előfordulhat, de a fél éves kor után az

alvászavarok fő oka nem az étkezéssel kapcsolatos szokott lenni, hanem más

problémákkal kapcsolatos, leggyakrabban a fogzással.

Mennyi tejre/tápszerre van szüksége hozzátáplálás mellett a babának?

Nagyon gyakori kérdés a tejtermékekkel kapcsolatosan, hogy sokan mondják azt,

hogy 1 éves korig 600 ml anyatejet, vagy pedig tápszert kellene innia a


gyermeknek napközben. Én azt mondom, hogy ezt nem muszáj ennyire szigorúan

és szorosan betartani, én magam soha nem tartottam be. Úgy gondolom, hogyha

iszik anyatejet, akkor szopizzon, amennyit szeretne és az elég neki tejből,

tejtermékből 8-9 hónapos korig mindenképpen. Amikor már kaphat

tejtermékeket 8 hónapos kor után, akkor adjunk neki mondjuk, naponta egyszer

még tejterméket a szopi, illetve a megszokott tápszer mellett, és ezen felül nem

kell méricskélni. Felejtsük el a méricskélést, nem kell kiméricskélni, hogy 600

ml-t iszik-e. Szopizzon, amennyit szeretne, ha tápszert iszik és mondjuk

reggelire, vacsorára issza, akkor igyon, amennyi jól esik neki, és mellette,

amikor már 8 hónapos korban kaphat tejtermékeket, kapjon tejtermékeket.

Nyilván a tej mennyisége fokozatosan csökkenni fog, kisebb mennyiségeket

szopik a baba és kevesebb tápszert iszik – ezzel párhuzamosan azonban több

kanalas ételt fogyaszt. Adj neki anyatejet, illetve tápszert a maga tempójában,

tehát fél éves korban még naponta 4-5 alkalommal, aztán egyre csökkenő

mennyiségben, ahogy a hozzátáplálási alkalmak kiváltják a szopikat, illetve a

tápszeres etetéseket! 1 éves kor környékén talán már csak naponta egyszer fog

kapni (anyatejes babák viszont még sokszor szopizhatnak 1 éves korban is), vagy

reggel, vagy este. De sok baba még igényli reggel is, este is a szopit 1 éves kora

körül. A fennmaradó étkezéseknél pedig 2 alkalommal kapjon legalább

tejterméket. 1 éves kor után, ha elhagyja az anyatejet vagy tápszert, akkor

kaphat már tejet is, de ezt sem kell erőltetni, ha szereti a tápszert, nincs

szüksége tejre. Attól, hogy 1 éves korban van és már kaphat tejet, az nem azt

jelenti, hogy már kell is neki adni. Ez azt jelenti, hogy már nem kell megnézned

az ételek címkéjén, hogy tartalmaz-e tejet, de még nem muszáj neki tejet

adnod.

Mit igyon a baba? És mennyit?

Elsősorban vizet. Ne igyon teát, gyümölcslevet, meg minden kutyafülét, mert

nincs rá szüksége. A víz a legjobb szomjoltó. Néha adhatsz neki teát, mondjuk,

ha szükséges valami miatt, például puffadása van, akkor kaphat édeskömény

teát, ha székrekedése van, akkor kamillateát, de az édes babateára, instant

teára nincs szükség. Ha beteg, akkor kaphat teát is, de a víznél jobb

folyadékpótlás nincs. Ha megszokja, hogy az innivaló mindig valami édes, és ez

nem csak hízáshoz, romló fogakhoz, hanem cukorfüggőséghez is vezet. A kicsit

nem érdekli, mennyire változatos az ő étrendje az ivás, az italok szempontjából,


inkább arra kell figyelmet fordítani, hogy az egyéb ételek szempontjából

változatos legyen. Nem kell azért gyümölcslevet, teát és hasonlókat adni, mert

biztosan unja már a vizet, mert nem unja.

Bár úgy tűnhet, a hozzátáplálás sok fejtörés és nehézség forrása, valójában az

étkezés öröm – és ezt kell megtanítanod a gyermekednek, hogy az evés

örömforrás, jó enni, jó együtt enni – és ha ezt tanulja meg, akkor szívesen fog

enni – pontosan annyit és pontosan úgy, ahogyan az számára a legegészségesebb.

Feladatok

A feladatok minden leckében olyan elgondolkodtató gyakorlatok, amik segítenek feldolgozni az

adott lecke anyagát. Általában kérdéseket találsz, amikre válaszolnod kell őszintén. Szánj minden

feladatra legalább 5-10 percet, gondold át és írd is le a válaszokat. Később, amikor nehéz

gyermeknevelési helyzetbe kerülsz, sokat segíthet, ha előveszed a megoldásokat és felhasználod

őket a helyzet elemzése során. Jó munkát!

1. Milyen érzéseid vannak a saját gyermeked etetésével kapcsolatban?

Aggódsz-e, hogy túl keveset eszik? Aggódsz-e, hogy túl sokat eszik?

2. Hogyan alakult a szoptatás? Jól érezted magad közben? Vagy rosszul?

Sikerélmény volt? Vagy éppen kudarcként élted meg?

3. Milyen evő volt az első napokban a babád? Hogyan reagáltál az igényeire?

Hogyan alakult ez a későbbiekben?

4. Milyen a saját hozzáállásod az evéshez? Szeretsz enni? Hogyan szeretsz

enni? Képes vagy kontrollálni az evésedet vagy sem? Mekkora adagokat eszel?

Milyen élmény számodra az evés? Mennyire fontos vagy kevésbé fontos része az

életednek? Hogy érzed magad, amikor eszel?

5. Milyen gyermekkori élményeid vannak az evéssel kapcsolatban?

Documents

Hozzátáplálás FAQ