hírlevél 2010.12. honlapraÉÉVVFFOOLLYYAAMM 1122.. SSZZÁÁMM 22001100.. ... mereti, szociológiai, kisebbségi nyelvi stb. tudá-sokkal rendelkeznie, amelyek eddig nem voltak a

IIIVVV... ÉÉÉVVVFFFOOOLLLYYYAAAMMM 111222... SSSZZZÁÁÁMMM wwwwwwwww...tttmmmaaammmkkk...hhhuuu 222000111000... DDDEEECCCEEEMMMBBBEEERRR

Boldog Karácsonyt!

A TARTALOMBÓL:

A VÁLTOZÓ NÉPMŰVELŐI HIVATÁSRÓL

(1-4. oldal)

EGY MULTIKULTÚRÁJÚ KISVÁROS KÖZÖSSÉGI KUL-

TURÁLIS STRATÉGIÁJA (5-10. oldal)

A KISEBBSÉGEK NAPJA

(11. oldal)

„KARÁCSONYKOR MAGÁBA SZÁLL MINDEN LÉLEK”

(12-13. oldal)

SERKENJ LELKEM! (14. oldal)

L. SIMON LÁSZLÓ

VERSENYHÁTRÁNYA (15. oldal)

JÓTÉVŐ KULTÚRA

(16. oldal)

A borító címlapján:

MÖZSI SZABÓ ISTVÁN: Betlehemesek

● AZ ÉN SZAKMÁM… ● A TE SZAKMÁD… ● AZ Ő SZAKMÁJA… ● A MI SZAKMÁNK ●

Vallomásmozaikok a változó népművelői hivatásról

Amint arról az idei évfolyamunk egy korábbi számában már adtunk hírt, az idén ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját a Tolnatáji Szövetség.

Közművelődési intézményeknek, szervezetek-nek és szakembereknek ez az egyesülete a jubi-leum alkalmából szakmai kötetet jelentetett meg az év végére.

A kiadvány oldalain tucatnyi mai és egykori kollégánk vall a változó, megújuló népművelői hivatásról.

Gyakorló, jelenleg is a pályán lévő kollégáink írásaiból emeltünk ki gondolattöredékeket.

A brosúra szerkesztői jóval több írásra számí-tottak, mint amennyi végül is elkészült, így nem volt nagy a kínálat ehhez a „mazsolázáshoz”.

Ezért reméljük, hogy az itteni kis válogatással nem csak a kötetecske olvasásához, hanem eset-leg hasonló gondolatsorok későbbi papírra veté-séhez is kedvet teremtünk. SAY ISTVÁN:

A kultúra terén is értelmesnek bizonyított tér-ségi tagoltság ténye alapvetően új közművelődési, kulturális szakember típusát feltételezi.

Elengedhetetlenné válik ugyanis a szűkebb pát-ria, a sajátos kistáj, kistérség kultúrájának, értéke-inek, hagyományainak, szokásainak legmélyreha-tóbb és naprakész ismerete.

Nincs ma már az a szakmai diploma, amely az ilyen hozzáértést önmagában bizonyítaná, főleg garantálná. És ez a kívánatos ismerethalmaz ugyanakkor aligha szerezhető meg úgy, hogy az alapját nem egy színvonalas, professzionális dip-loma jelenti.

Vagyis a térségi létet is megélő közművelődési szakembernek nemcsak tanultsággal kell rendel-keznie, hanem az állandó eltanulás és beletanulás hajlandóságával is.

Fel kell vérteződnie azokkal a készségekkel, hogy hogyan mérheti és ismerheti fel a helyi sajá-tosságokat.

Kell olyan népismereti, folklór, társadalomis-mereti, szociológiai, kisebbségi nyelvi stb. tudá-

sokkal rendelkeznie, amelyek eddig nem voltak a pályára lépés feltétlen előfeltételei.

Kell értenie ahhoz, hogy hogyan térképezhető fel a helyi kultúra a központilag szentesített (és „szentté” tett) sablonok gépies használata nélkül saját erőből is.

Másfelől viszont rendkívüli készségekkel és empátiával kell rendelkeznie a teamszerű össze-dolgozás tekintetében. Egy-egy térségben gondol-kodó „népművelő” ugyanis nem csak „otthoni” kultúrájának legavatottabb szakembere lesz majd reményeink szerint.

Vélhetően továbbra is megmarad – felkészült-sége és/vagy szűkebb érdeklődése alapján – egy-két parciálisabb kulturális szakterület elkötelezett speciális szakértőjének.

Az „össz-kulturális” szakterületi szakértelmet azonban ebben az esetben csak több a térségben működő szakember egyszerre, együtt, önként is összefogva, összedolgozva lesz majd képes meg-testesíteni.

BODÓ KATALIN:

2008-ban az OKM „Kistérségek reneszánsza” pályázati kiírásával lehetővé tette a kistérségi közművelődési-múzeumi referens alkalmazását, a kistérségi kulturális szolgáltató központ kialakítá-sát.

A sikeres pályázat eredményeként 2008 au-gusztusától – immár ismét teljes egészében – kis-térségi területi munkával foglalkozhatom a Paksi Közművelődési Nonprofit Kft. szervezetében, melynek tevékenységében is egyre markánsabban jelenik meg a területi munka.

Ennek keretében folyamatos kapcsolatot tar-tunk a települések önkormányzati vezetőivel, kul-turális dolgozóival, művészeti csoportjaival, civil szervezeteivel.

Információ gyűjtésével és szolgáltatásával, ta-nácsadással, a tevékenységek koordinálásával, továbbképzési, tapasztalatcsere-lehetőségek, ki-helyezett szolgáltatások biztosításával segítséget nyújtunk a szakmai tevékenység fejlesztéséhez, a kapcsolatok kialakításához.

TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER 1


Kistérségi rendezvényeket szervezünk, folya-matosan frissítjük a kistérségi kulturális adatbázist, az értékleltárt és a szolgáltató-jegyzéket, biztosít-juk az információk nyilvánosságát.

Koordináljuk és támogatjuk a kistérségi köz-kincs kerekasztal tevékenységét, közreműködünk az önkormányzatok és a kistérségi társulás közmű-velődési területet érintő döntéseinek előkészíté-sében, amennyiben ezt igénylik.

És most felmerül bennem a kérdés: Van új a nap alatt?

Válaszom: Van bizony! És ez nem csupán abban rejlik, hogy internetet és mobiltelefont haszná-lunk, modernebb gépkocsikkal utazunk.

A kistérségi területi közművelődési tevékeny-ség pályázati támogatása jelentős és látványos eredményeket hozott, de számos kérdést is felvet:

● Elvárható-e az önkormányzatoktól, a többcé-lú kistérségi társulásoktól, hogy az egyre csökkenő állami finanszírozás mellett vállalják a területi közművelődési feladatok közös finanszírozását?

● Ha a terüle közművelődési tevékenység tá-mogatása nem épül be az állami finanszírozás rendszerébe, vajon hosszú távon fenntartható-e?

● A terület teljes jogi szabályozatlansága nem vezet-e oda, hogy a területi tevékenység – és szükségességének megítélése – „személyfüggővé” válik?

● Nem lenne-e célszerű/időszerű a regionális, megyei, kistérségi kulturális központok feladatai-nak áttekintése, racionalizálása?

● Nem lenne-e célszerű/időszerű a vidékfej-lesztésben érdekelt minisztériumok munkájának összehangolása?

● Megtaláljuk-e egyszer az „arany középutat?” A kérdések sora tetszés szerint folytatható.

Csak bízhatok abban, hogy az idő – és a gyakorlat – a kérdésekre pozitív választ ad.

BODA JÁNOS: A teleházban nyújtott szolgáltatások biztosítá-

sával csökkenteni tudjuk azt a hátrányt, amely a kistelepülési létből és a rossz közlekedési viszo-nyokból adódik.

A lakosság ilyen irányú kiszolgálása, segítése növeli az itt élők komfortérzetét, erősíti a telepü-

léshez való kötődésüket, és talán visszafogja az elvándorlást.

A rehabilitációs és közhasznú foglalkoztatási programokba bekapcsolódva lehetőséget biztosí-tunk a hátrányos helyzetű, megváltozott munka-képességű és a pályakezdő fiataloknak a munka-erőpiacra történő visszajutáshoz, illetve a bekerü-léshez szükséges munkatapasztalat megszerzésé-hez. A Foglalkoztatási Információs Pont és az Ifjú-sági Információs Pont működtetésével részt válla-lunk a foglalkoztatás elősegítésében, illetve a la-kosság információval történő ellátásában.

Technikai eszközeink, és a rendelkezésre álló humánerőforrás lehetőséget teremt arra, hogy bekapcsolódjunk a közigazgatás korszerűsítésébe, az elektronikus közszolgáltatások lakossággal tör-ténő megismertetésébe (eMagyarország-prog-ram).

Ezen erőforrásokat kihasználva pályázatfigye-léssel, azok kiajánlásával, előkészítésével és elké-szítésével hozzájárulunk a falu amúgy szűkös anyagi forrásainak bővítéséhez.

Rendeltetésszerűen működő művelődési ház hiányában szervezzük a falu kulturális életét és működtetjük a könyvtárat.

KUTI IMRÉNÉ, LÍVIA: 1997-ben megpályáztam az egyesület nevében

a Teleház létrehozását, melyet a DemNet írt ki. Sikerrel. 1998. május 7-én nyitottuk meg a telehá-zunkat, az országban 27-ikként, a megyében 2-ikként, viszont a megyében elsők voltunk abban, hogy a művelődési házon belül a könyvtárban kapott helyet. Így már teleházvezető is lettem. Furcsa volt abban az időben, hogy a művház és a könyvtár mellet a teleház révén egy civil szervezet is beköltözött az intézménybe. A teleház létreho-zásában nagy örömöm tellett, de azért voltak ag-gályaim is Többek között: ha bevisszük a könyv-tárba a teleházat, mi lesz az olvasókkal, a számító-gép nem vonzza-e el az olvasókat? Titokban re-ménykedtem, hogy ez nem így lesz.

Beigazolódott, hogy nem kellett félnem. Így a három intézmény nagyon jól kiegészíti egymást. A könyvtárnak megnőtt a funkciója, ami egy kis te-lepülésen nagyon fontos.

2 TM ÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER


„Beáramlott” hozzánk a távoktatási forma is. Így volt ECDL tanfolyam, angol nyelvtanfolyamok, „Nyitott képzéssel az EU csatlakozása felé”. Több számítógépes tanfolyam, OKJ-s falusi turizmus képzés. Ezt a lehetőséget nem tudtuk volna nyúj-tani a településünk lakóinak, ha nem lett volna teleház, mivel egy kis település könyvtárai nagyon hiányosak.

A teleházzal a Magyar Teleház szövetség jóvol-tából és segítségével kitárult elénk a világ. Azóta sok civil szervezetet hívtunk életre. Büszkék va-gyunk arra, hogy egy kis településen (1025 fő) 14 is tevékenykedik.

Teleházon belül az akkori Szociális Minisztéri-um támogatásával létrehoztuk a Rehabilitációs szolgálatot, azzal a céllal, hogy segítsük a megvál-tozott munkaképességű embertársainkat. Így tu-dunk foglalkoztatni 1 fő megváltozott munkaké-pességű dolgozót.

E szolgálaton keresztül sikerült elérni, hogy te-lepülésünkön nyitott telephelyet egy rehabilitációs foglalkoztató, ahol 40 főt foglalkoztatnak. Közben jöttek-mentek a felhők és Ifjúsági Információs Pontot is működtetünk, 2004-ben eMagyarország Pontot nyitottunk.

Nem szabad megfeledkeznem a Tolna Megyei Munkaügyi Központról (most a Dél-Dunántúli Re-gionális Munkaügyi Központ), aki mellénk, civilek mellé állt, és lehetőségeihez mérten támogatott minket úgy anyagilag, mint erkölcsileg is. Így tud-tuk létrehozni a Foglalkoztatási Információs Pon-tokat (FIP).

Fontos, hogy tudjuk segíteni a hátrányos hely-zetű embertársainkat.

2007-ben értek meg a civil szervezetek és az önkormányzatok arra, hogy a Györkönyi Civil ke-rekasztalt meg tudjuk alakítani. Azóta is működik.

Györkönynek a legnagyobb lehetősége a turiz-musban van. Sikerrel pályáztunk egy fő foglalkoz-tatására, aki irányítja a Turisztikai Információs Pontot (TIP).

A pályázatoknak köszönhetően a „Tolnai Lajos” Művelődési Háznak sikerült a tetejét, valamint az oldalsó üvegfalait felújítani, kicserélni, konyhát megnagyobbítani, valamint a fiataloknak sikerült létrehozni az Ifikuckót. Itt kaptak helyet a telepü-lésünkön működő rock zenekarok is.

Szintén a pályázati támogatásoknak köszönhe-tően technikával, berendezéssel jól felszerelt há-zunk van.

Azért, hogy a felsoroltak teljesek legyenek, ha-gyományos módon, döngöléssel készül a kézmű-ves házunk. Reméljük, ebben az évben tető kerül-het rá.

A fentieket végigolvasva látható: mi nem tuda-tosan előre terveztük, nálunk az élet hozta, hogy létre jött az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér, mely címet el is nyertük 2009-ben.

TÖTTÖS SÁNDOR LÁSZLÓNÉ, MÁRIA: A megye szakemberei és a sárközi települések

összefogásával nagyobb lehetőség nyílt rendezvé-nyek megtartására. A települések falunapjait egy-mást segítve valósítjuk meg. A civil szervezetekkel karöltve, a tánccsoportok fellépéseit biztosítjuk a rendezvényeken.

Az elmúlt években az Önkormányzat nagyobb támogatás mellett működtette az intézményeit.

A növekvő pályázati forrásoknak köszönhetően is egyre inkább színesedtek a programok.

Újraélesztettük az 1941-es Népfőiskolát: Hely-történet, Így élünk mi, Falusi turizmus-képzés, Egészségben és biztonságban címekkel előadásso-rozatot indítottunk.

Új hagyományt teremtettünk a Húshagyókeddi Vígasság megrendezésével.

A Március 15-ei ünnepünket olyan szereplő gárdával rendezzük meg, amilyen kevés van kicsi országunkban: a táncos-zenés irodalmi összeállítá-sunkban beat zenekar, színjátszók és tánccsoport szerepel, a kornak megfelelő tartalommal.

A szőlőtermesztés, borkultúra kapcsán évtize-dek óta megrendezésre kerül az Alsónyéki Borver-seny, melyen a helyi és környékbeli gazdák méret-tetik meg a boraikat.

A Megyei Cinege Madár Népdaléneklési ver-seny helyszíne már több éve az Alsónyéki Kultúr-ház. Évek óta nagysikerű rendezvényünk a Bográ-csos Fesztivál-Falunap, melyre több ezer ember ellátogat, a jó programoknak köszönhetően.

2009-ben Alsónyék rendezte meg a XX. Sárközi Lakodalmat, melynek sikerét a nagy összefogásnak és a támogatóknak köszönhetjük.



A Duna Menti Folklórfesztivál társrendezői vol-tunk immár 15 éve.

A Szüreti Mulatság minden évben egyre na-gyobb érdeklődés mellett zajlik.

A majális, a gyermeknap, az Idősek Napja, a Lu-ca-járás, Adventi hangverseny-szeretetvendégség, a karácsonyi ünnepség, mind-mind évenként visz-szatérő programunk.

Évek óta különböző szakköröket vezetünk, fon-tosnak tartjuk a gyerekek iskolán kívüli foglalkoz-tatását.

Az ünnepkörökhöz kapcsolódóan tartjuk a kézműves foglalkozásokat, folyamatosan működik a báb és színjátszó kör, alkalomszerűen a rajzszak-kör és a hímző-rostkötő szakkör.

Olyan időszak következett el életünkben, hogy a megnövekedett feladatokat kizárólag önkor-mányzati támogatásból már nem tudtuk megvaló-sítani, pályázati forrásokra van szükségünk. Az elmúlt években ez bevált módszer lett, olyannyira, hogy pályázatok nélkül a programok többségét nem lenne lehetőségünk megvalósítani.

A Tájház-Falumúzeumot 2002-ben alakítottuk ki, helytörténeti kiállítást rendeztünk be a magunk erejéből. Itt tapasztaltuk leginkább milyen nehéz a népművelő munkája. Nem csak az emberekkel való foglalkozás a munkánk része, hanem a tárgyi emlékeink felkutatása, gyűjtése is a fontos felada-taink közé tartozik. A Megyei Wosinsky Mór Mú-zeum kiegészítette a kiállítási anyagot, munkatár-sai segítségével 2003-ban állandó kiállítást hoz-tunk létre.

A feladatok sokasodása, a változó világ, a mo-dernizáció, a megváltozott emberi magatartás nagy kihívások elé állítják a népművelőket. Az igények kielégítésére új szolgáltatásokat, megújuló programokat kell létrehozni, figyelembe véve a fogyasztó társadalom igényeit.

BOTKA TÜNDE: Mi is hát a szerepünk, feladatunk nekünk, akik

kistelepüléseken látjuk el ezt a közművelődési feladatot?

Egy faluban élni és közművelődésben dolgozni más, mint városon. Itt sokkal közvetlenebb az egész.

Akikért dolgozok, azokkal minden nap találko-zunk az utcán, boltban. Beszélgetünk, van, hogy csak megkérdeznek valamit, de sokszor olyan is akad, aki magánügyben, bizalommal fordul hoz-zám. Ez jó érzés, mert valahol visszaigazolást nyer, hogy sikerült megtalálnom a helyemet a közös-ségben és befogadtak.

A falu lélekszámának és a közvetlenségnek kö-szönhetően gyorsan eljutnak hozzám az emberek igényei és egyes visszajelzések, reagálások, egy-egy rendezvényről alkotott véleményük. Ezeket természetesen munkám során figyelembe veszem és felhasználom.

Ami semmit nem változott, ami örök, az a hiva-tásszerűség. Hiszen, aki e munkakörben dolgozik – mondhatom mindannyiunk nevében – az szívvel lélekkel, lelkiismeretesen végzi munkáját. Ami igaziból nem is tekinthető munkának, ez hivatás, ami elkötelezettséget igényel.

A kultúraközvetítőnek nincs élesen elhatárolt munkaideje, a nyolc óra elteltével annak nincs vége.

A közösségben él, a közösségnek él. Ő az, aki a mozgatórugója kell, hogy legyen a helyi kultúra élővé tételének, a közösségek létrejöttének, akti-vizálásának, és még sorolhatnám…

Tevékenysége sokszor nem meghatározott. Ez az a munkakör, melyet már oly sokan és oly

sokszor próbáltak megfogalmazni vagy akár csak körülírni.

Több-kevesebb sikerrel meg is tették. Munkakörömbe szinte minden beletartozik. Az

intézmény vezetésével járó papírmunkától kezdve a kapcsolattartáson, kézműves-foglalkozás meg-tartásán, az alkalmankénti takarításon, terembe-rendezésen, díszítésen keresztül a fűtésig bezáró-lag bármi.

Pontosan azért szeretem csinálni, mert ilyen sokszínű, monotonnak egyáltalán nem lehet mon-dani. Ez teszi sajátossá, egyedivé.

Egymás mellé kerültek ebben a válogatásban

a megyei szolgáltató és módszertani intézet igaz-gatójának, egy kistérségi közművelődési refe-rensnek, valamint 4 község (Kajdacs, Györköny, Alsónyék, Nagykónyi) intézményében működő kollégának a gondolatai. Szabad a választás!


● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ●

Egy multikultúrájú kisváros közösségi kulturális stratégiája

Intézetünk igazgatóhelyettese, Bajszné Kiss Magdolna a fentiek szerinti alcímet adta „Utak, kultúrák találkozása” című tanulmányának, amellyel Bátaszék közösségi kulturális stratégiá-ját fektette le az elkövetkező öt évre. Aktuális teendőink közepette tapasztaltuk, hogy ez a kis-város nem egyszerűen csak a polgármesteri vagy hivatalvezetői, esetleg szakreferensi íróasztalfiók számára készíttet ilyen anyagokat. Ahogyan Bá-taszék vallási kultúrája a közeljövőtől beépül majd a Magyar Zarándokút megvalósításába, ahogy Bátaszék részesévé válik az újévtől a me-gye legnagyobb és nemzetközi folklórfesztiváljá-nak – hogy csak a két legkiemelkedőbb élményt említsük –, azt igazolja, hogy Tolna megye legdé-lebbre eső városa tudatosan építi be a jövő fej-lesztéseibe az elkészült közösségi kulturális stra-tégia fontos elemeit. A lassan egy éve érvénybe lépett dokumentumból idézünk néhány általunk fontosnak vélt részletet.

A stratégiai tervezés egy település számára ma

a távlatos fejlesztésnek, a jövő építésének megha-tározó feltétele.

Települési szinteken is egyre inkább elfogadot-tá válik az az Európai Unió által képviselt szemlé-let, miszerint a helyi gazdaság és társadalom hosz-szú távon eredményes működését az egyes szeg-mensekre készített, egymással harmonizáló stra-tégiákkal lehet legjobban biztosítani.

Az utóbbi néhány évben a stratégiai gondolko-dás követelménye a kulturális szférában is teret nyert. Ez a közelítésmód ösztönzi a közművelődés fejlesztésének komplex módon való végiggondolá-sát. Ennek megfelelően a szakágazat keretein belül együtt kezeli a közművelődés szervezeti, infrast-rukturális fejlesztését, a szakmai tevékenységek tartalmi megújítását és a közművelődési humán erőforrás megerősítését, a szakmai kompetenciák folytonos növelését.

Mindemellett nagy figyelmet fordít az ágazatok közötti kooperációk lehetőségeire, eredményes-séget növelő összeadódó hatásaira.

Miért jó, ha egy településnek van közművelő-dési stratégiája?

– A stratégia sokoldalúan feltárja és látható-vá teszi a helyi közösség illetve a döntés-hozók számára a helyi kulturális igényeket és mozgástereket.

– Láthatóvá teszi a kulturális tevékenységek eredményeit, hatását, hasznát a közösség számára.

– Közelebb hozza egymáshoz a civil és az in-tézményi kulturális aktivitásokat, tevé-kenységeket, fejleszti az együttműködése-ket, ezáltal erősíti a helyi társadalmat.

– Közelebb hozza a kulturális tevékenysége-ket más, kapcsolódó ágazatok tevékeny-ségeihez, harmonizálja az ágazati együtt-működéseket.

– Települési, térségi tudástárat teremt és épít, megalapozza a létkultúra fejlesztését.

– Teret és irányt ad a település polgárainak, közösségeinek, szervezeteinek közéleti, közösségi aktivitásuk növeléséhez.

Ezek a lehetőségek akkor válhatnak valósággá, ha a tervezés a helyi társadalom, a településen élő közösségek szükségleteire alapozott és célrend-szerének középpontjában az életminőség javítása áll. Fontos jelezni azt is, hogy egy stratégiában vázolt koncepció megvalósítása még stabil gazda-sági viszonyok között sem egyszerű feladat. A te-lepülésre ható gazdasági, környezeti változások a koncepció folyamatos felülvizsgálatát, egyes ele-meinek módosítását igényelik.

Bátaszék város közművelődési fejlesztésének középtávú stratégiája

1. Jövőkép

Bátaszék település olyan kisváros, ahol a helyi kulturális örökségre, vallási és nemzetiségi, ki-sebbségi hagyományokra épített közösségi műve-lődés hosszú távon a létkultúra alapeleme, a vá-roshoz való kötődés megalapozója, a településfej-lesztés motorja. Nyitott, élénk és élhető kisváros, ahol kultúrák találkoznak, ahol a település sok-nemzetiségű lakóinak együttélése harmonikus, és a városból elszármazottak is otthonra találnak.



A város kulturális értékeivel, programkínálatá-val folyamatosan vonz vendégeket, látogatókat, ezáltal erősíti a helyi közösségeket, segíti az itt élők megélhetését, boldogulását.

Bátaszék város az elkövetkező éveket olyan vá-rosként kívánja megélni, amely sikeres helyi társa-dalmat épít és tud magáénak. Mit jelent a város számára a siker?

A siker egy olyan kisváros, ahol megvan „a szép településkép, rendben tartott műemlékek, turistá-kat vonzó terek, tisztaság, rendezettség, ahol nin-csenek hajléktalanok, koldusok, ahol a polgár otthon érzi magát, elégedett a településével, kö-tődik a lakóhelyéhez, s benne utódai számára is perspektívát lát, ahol a polgárok részt vesznek a közösségi életben, hajlandók másokkal együttmű-ködni, s mindez egy jól integrált társadalmat eredményez. Működik a település, a lakosságnak kialakult lokális identitása van, következésképpen sajátjuknak érzik a települést.” (Böhm Antal) 2. Célrendszer

A középtávú közművelődési stratégia célja meghatározni Bátaszék közművelődése működé-sének és fejlesztésének irányát a 2010-2014 idő-szakra.

A tervezés, a célok meghatározása a település fejlesztésére elfogadott koncepciók, az önkor-mányzat közművelődésre meghozott döntéseinek, a helyi közművelődési szakemberek és a civil szer-vezetek képviselői által megfogalmazott észrevé-telek, javaslatok figyelembe vételével történik.

A tervezést több szempontú helyzetelemzés alapozta meg.

Mindezek alapján a közművelődési stratégia alapvető célja, hogy a benne megjelölt kulturális tevékenységekkel és fejlesztésekkel Bátaszék kis-várost vonzó, élhetőbb településsé tegye, előse-gítse a városban lakók életminőségének javulását, erősítse helyi kötődésüket, növelje közösségi akti-vitásukat.

A kultúra – megállapításaink szerint – ezt a célt három fejlesztési irány konzekvens követésével szolgálhatja:

– A hagyományok és a kulturális örökség óvása, kiteljesítése

– A helyi közösségek által felhalmozott tu-dásra, a civil aktivitásra alapozott folytató-lagos hagyományteremtés és értékterem-tés

– A város kulturális értékeinek széles körben ismertté tétele, a település vonzerejének növelése

A célok teljesüléséhez a stratégia menedzs-ment eredményes működésére, a stratégiát rész-elemenként továbbgondoló projektek, intézkedé-sek kidolgozására van szükség.

A fent megfogalmazott célrendszer megvalósu-lását Bátaszék város önkormányzata az alábbi alapelvek követésével segíti elő:

– Az önkormányzat kiemelt feladatának te-kinti a város vallási, kulturális szellemi és tárgyi örökségének megóvásában, kitelje-sedésében, valamint a nemzetiségi, ki-sebbségi hagyományok és az ünnepek kul-túrájának ápolásában való közreműkö-dést.

– Elismeri és pártolja az autonóm kulturális tevékenységet végző civil szervezeteket, művelődési közösségeket; tevékenysé-gükhöz az egyenrangúság elvén partner-ként, megrendelőként, támogatóként kapcsolódik.

– A település kulturális fejlesztését szolgáló együttműködésre törekszik az egyházak-kal.

– A nemzetközi és a tágabb térségi kapcsola-tok erősítésével folytonosan törekszik a város kulturális értékeinek megismerteté-sére, a művelődési mozgástér szélesítésé-re.

– Részt vállal a kulturális marketing erősíté-sében.

– A településfejlesztési koncepció, a gazda-sági cselekvési program kimunkálása, illet-ve felülvizsgálata során a közművelődést a fejlesztésnek más szektorokkal kölcsönha-tásban működő elemeként veszi figyelem-be.

– Az önkormányzat valamennyi általa fenn-tartott intézményétől elvárja a közműve-lődési feladatellátásban való hatékony részvételt.


● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ● 3. A célok megvalósítását szolgáló tevékenységek

A település közművelődési élete jelenleg is ki-egyensúlyozott, sokszínű - kisvárosi színtérként kiemelkedőnek minősíthető -, de kevés az olyan egyedi helyi kulturális attrakció, amely a térségben máshol nem lenne elérhető; továbbá a meglévő egyediségek ismertségének szintje is alacsony.

Bátaszék ezért a város kulturális arculatának formálásával a következő években olyan egyedi kulturális kínálatot kíván megjelentetni, amely jól szolgálja a lakosság kulturális igényeit, és ugyan-akkor egyedivé, más településektől jól megkülön-böztethetővé teszi a települést a térségben, a régióban.

A fentiek megvalósítása érdekében a város egyedi kulturális kínálatát részleteiben megterve-ző közművelődési intézkedési terv készül. A terv-ben meghatározásra kerülnek azok projektek, programok, melyeknek kidolgozásával és megva-lósításával Bátaszék markáns, saját arculatot te-remt, és elkészül a megvalósítás forrásigényének terve is.

Az arculatteremtés három fő pillére:

a) A kulturális örökség óvása, megőrzése Ennek a célkitűzésnek a teljesülését elsősorban

a nemzetiségi, kisebbségi kultúra ápolása és a település számára hagyományokat, identitást je-lentő ünnepek kultúrájának ápolása segíti elő. Az örökségvédelmet szolgáló helyi, térségi együttmű-ködések erősítésével, a kulturális örökséget bemu-tató bázisok feltételrendszerének fejlesztésével folyamatosan bővülő emberi és anyagi erőforrás-ok is mozgósíthatók a cél érdekében.

b) Új kulturális attrakciók, értékek teremtése A település története során akkumlálódott helyi tudás, kultúrtörténeti értékek megmutatásával a város egyediségét, sajátosságait tükröző új vonz-erőkkel lehet bővíteni a jelenlegi kulturális kínála-tot. Ilyen új kínálatot jelenthet a szerzetesrendi kultúráknak (ciszterciek, bencés) a 21. századi életformához illesztett megjelenítése, a helyi ipar-történeti hagyományok felélesztése, a jelenkori tudástár kiemelkedő elemeinek (matematikai tudás, sakk, fúvószene) markáns megjelenítése.

c) A kulturális turizmus fejlesztése A településfejlesztés különböző szegmenseire

készült tervek egybehangzóan megállapítják, hogy Bátaszék egyik kitörési pontja a kulturális turizmus fejlesztése lehet. Ennek megvalósulásához alapve-tő a város kulturális értékei ismertségének növelé-se, valamint a vendégfogadás megfelelő környeze-tének, feltételeinek megteremtése. A célok eléré-séhez elsődlegesen a település-marketing, kultúra-marketing fejlesztését, valamint az idegenforgalmi vonzerők és a vendégfogadás feltételrendszerének fejlesztésére kidolgozott konkrét terveket kell a stratégiai menedzsment középpontjába állítani. A turizmus feltételrendszerének megteremtése, illetve fejlesztése a lakosság életminőségét, élet-színvonalát is pozitívan befolyásolhatja. 4. A fejlesztési célok elérésének eszközei

– fejlesztési programok, projektek – kutatások (a fiatalok szabadidő-

eltöltésének vizsgálata, régi mesterségek feltárása)

– pályázatok benyújtása (közművelődési kö-zösségi terek bővítésére, technikai, infor-matikai fejlesztésekre, a közművelődési és turisztikai információs rendszer fejleszté-sére, turisztikai látványosságok felújításá-ra, műemlékmegóvásra, fúvószenekari hangszerekre)

– program alapú együttműködési megálla-podások (EKF, kistérségi, testvérvárosi, ci-vil, egyházi)

– a közművelődési terek bővítése (új kiállító terek, nagyrendezvények közösségi teré-nek kialakítása, iparosház, vasúttörténeti múzeum)

– a közművelődést szolgáló, technikai, in-formatikai fejlesztések

– felnőttképzési programok megvalósítása (kisipari tevékenységek, falusi turizmus, idegen nyelv-tanulás, informatikai)

– az információközvetítő csatornák, eszkö-zök tervszerű felhasználása kulturális örökség és kínálat bemutatására (a város honlapja, Cikádor tv és újság, megyei, ré-giós, országos médiumok)



A Népcsoportok parkja Bátaszékena

A bátaszéki Romkert

A város Tájháza

8 TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER


Bárdos Lajos Egyházzenei Kórusfesztivál, 2008

A bátaszéki Fúvószenekar

Szüreti nap a városban


● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ● 5. A fejlesztési célok megvalósulásának garanciái Döntési garanciák:

– a közművelődést érintő, érvényben lévő képviselőtestületi döntések (rendeletek, határozatok, együttműködési megállapo-dások) és azok rendszeres felülvizsgálatá-nak gyakorlata (ld. településfejlesztési koncepció, gazdasági-cselekvési program, közművelődési koncepció, helyi közműve-lődési rendelet, éves beszámolókra épülő feladat-meghatározások, városi éves kul-turális rendezvényterv, testvérvárosi, kis-térségi, EKF együttműködési megállapo-dások)

– a képviselőtestület éves üléstervei, melyek dokumentálják azt a helyi önkormányzati gyakorlatot, hogy a képviselőtestület és bizottságai folyamatosan áttekintik a közművelődést érintő helyi aktualitásokat

– a képviselőtestület által jóváhagyott in-tézményi alapító okiratok – közművelődé-si feladat-ellátási kötelezettségek szabá-lyozottsága

– a közművelődési stratégiában elfogadott fejlesztési irányok megvalósítására intéz-kedési terv készül határidők, felelősök megjelölésével, a megvalósítás anyagi for-rásainak megtervezésével

Szervezeti garanciák: – a közművelődési feladatellátást jól biztosí-

tó intézményrendszer megléte – a képviselőtestület mellet működő Köz-

művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bi-zottság aktív működése

– Bátaszék Város Közoktatási, Közművelődé-si és Műemlékvédelmi Közalapítványának működtetése

– bejegyzett, öntevékeny civil szervezetek Személyi garanciák:

– 20 éve a város élén álló, a kultúra iránt el-kötelezett polgármester, aki maga is aktív szereplője a helyi kulturális életnek (kóru-sok tagja, az évenkénti Passiójáték állan-dó szereplője)

– a szakterülettel a polgármesteri hivatalban önálló munkakörben nagy szakmai tapasz-

talatokkal és menedzsment szemlélettel rendelkező szakmai referens foglalkozik

– a közművelődési feladatellátáshoz szüksé-ges szakemberlétszám a fenntartó által biztosított

– a kultúra iránt elkötelezett helyi szakem-berek és polgárok

– az egyházak együttműködő, kultúra iránt elkötelezett helyi képviselői

– a kultúra területén nyújtott kiemelkedő teljesítményt a város által alapított díjak-kal elismert, motivált szakemberek, alko-tók magas száma

Pénzügyi garanciák: – a település önkormányzata részéről a helyi

közművelődés hagyományosan magas (közművelődési normatíva 1,5-szerese) összegű támogatása

– Bátaszék Város Közoktatási, Közművelődé-si és Műemlékvédelmi Közalapítványa ál-tal a helyi művelődési közösségek számára illetve örökségvédelmi célokra biztosított rendszeres alapítványi támogatások

– egyházi támogatási források – a települési önkormányzat és a helyi mű-

velődési közösségek aktivitása pályázatok benyújtásában és hozzáértésük a megva-lósításban

6.Várható hatások

Bővülnek a művelődési lehetőségek a települé-sen.

A koncepcionálisan felépített kulturális tevé-kenység hozzájárul az együttműködések erősödé-séhez, a helyi aktivitás növekedéséhez.

Erősödik a helyi közösséghez tartozás érzése. A kulturális mozgástér bővülése újabb kibonta-

kozási és önkifejezési lehetőségeket teremt, akti-vizálja a lakosságot, hangsúlyozottan a településen élő fiatalokat.

A lakosság műveltségi színvonala, innovációs készsége nő, új tudások jönnek létre.

A kulturális tevékenységek élénkítik az idegen-forgalmat, növelik a lakosság gazdasági aktivitását.

A kulturális tevékenységek erősítik a város tér-ségi, regionális, nemzetközi kapcsolatait.


● NEMZETI KULTÚRA ÉS KISEBBSÉGEK ● KISEBBSÉGEK ÉS NEMZETI KULTÚRA ●

December 18. Magyarországon a Kisebbségek Napja

1995-ben a magyar kormány a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez Tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját – december 18-át – a Kisebbségek Napjává nyilvánította. Országszerte emlékeznek meg ezen a napon a helyi társadalom kisebbségeiről. Az október 3-ai önkormányzati választásokkal egy időben tartott kisebbségi választások eredményeképpen Tolna megyében különféle településeken négy (a cigány, a német, az örmény és a szerb) kisebbség, megyei szinten a cigányok és a németek tudták kisebbségi önkormányzataik megválasztásával köztünk való jelenlétüket és jelentőségüket felmutatni. A cigányul is beszélő Tolna megyei cigányság egyben két anyanyelvű közösség is: beás és lovári nyelvűek.

Pădure vergyé, pădure vergyé, Nuroku vinyé, nuroku merzsjé, Gîndu bátyé bubujestyé, Lume, cárá misjunyestyé.

Lume, cárá-j sztrăjinu nosztru, Kă-j băjásu numá lotru, Ná-ny furát noj numá on kuj, Dîn krusje lu Dimizo.

Jártă, jártă Dimizolyé, Hă nyé jertyé lume, cárá, Ny-áj bătut tu kum áj gîngyit, Lume, cárá ny-o însztrănyit.

Gelem, gelem lungone dromenca, Maladyilem baxtale romenca. Ke romale, kathar tume aven, Le shavenca, baxtale dromenca?

Hej romale! Hej shavale! Vi man sas jekh bari familija, Mudardas la kalyi legija. Ushtyen opre, sa lumake roma, Thaj putyerdon le romane droma!

Hej romale! Hej shavale! Einigkeit und Recht und Freiheit Für das deutsche Vaterland! Danach laßt uns alle streben Brüderlich mit Herz und Hand! Einigkeit und Recht und Freiheit Sind des Glückes Unterpfand; Blüh im Glanze dieses Glückes, Blühe, deutsches Vaterland. Blüh im Glanze dieses Glückes, Blühe, deutsches Vaterland.

Մեր Հայրենիք, ազատ անկախ, Որ ապրել է դարէ դար

Յուր որդիքը արդ կանչում է Ազատ, անկախ Հայաստան.

Յուր որդիքը արդ կանչում է Ազատ, անկախ Հայաստան. Ահա եղբայր քեզ մի դրոշ, Զոր իմ ձեռքով գործեցի

Գիշերները ես քուն չեղա, Արտասուքով լվացի.

Боже правде, ти што спасеод пропасти досад нас,чуј и одсад наше гласеи од сад нам буди спас.

Моћном руком води, бранибудућности српске брод,Боже спаси, Боже храни,

српске земље, српски род!

„A magyar alkotmány szerint a kisebbségek Magyarországon államalkotó közösségek, ezért nemcsak kulturális jogaik vannak, hanem joguk van helyi és országos önkormányzatokat képezni, de teljesen érthetőnek tartom a kisebbségek törekvését arra, hogy parlamenti képviseletük legyen.“ (Sólyom László)

68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.

(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását,

anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. (3) A Magyar Köztársaság törvényei

az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.


● KULTÚRA ÉS ÜNNEP ● ÜNNEP ÉS KULTÚRA ● KULTÚRA ÉS ÜNNEP ●

„Karácsonykor magába száll minden lélek” (ADY ENDRE) Csak a valóságos emberi közössé-geknek vannak igazi ünnepei. Csak ezek a közösségek, csak a bennük egymásra utalt egyének képesek az év bizonyos napjait kivételesen fel-szabadulttá és örömtelivé emelni, megadni nekik az emelkedettségnek azt a légkörét, amikor járhatónak tűnik az út realitás és képzelet, a jelen, a múlt és a jövő között. Ilyen-kor a ceremónia, a ritualitás keretei nem béklyózzák meg az emberek eleven érzékeit, képzeletét, cselekvé-si és gondolkodási készségét.

(Ancsel Éva) Az ünnepi lét különös és szokatlan intenzitásának egyik forrása, hogy ilyenkor sikerül jelenné változtatni a múltat és a jövőt is, legtöbbször egyszerre válik átélhetővé mindhá-rom idődimenzió. Az ünnepek a nembeli-történelmi hagyaték át-örökítésének, belsővé tételének kivételes kollektív aktusai. Az em-berek ilyenkor vagy erőt gyűjtenek, mielőtt valami fontos és közös ten-nivalóba belekezdenének – de-monstrálva összetartozásukat, s az ebben rejlő energiát főként önma-guk számára –, vagy éppen jelentős akciók befejezését manifesztálják.

(Ancsel Éva) Csak töprenghet azon az ember, hogy milyenek lesznek a jövőben ünnepeink. Milyenek lesznek akkor, amikor a hétköznapi élet nem lesz se közönséges, se álmos, se pedig gon-doktól szűk egű. Valószínű, hogy éppen ezért több lesz a váratlan, semmilyen előre meg nem jelölt ünnepi pillanat – hiszen ilyen, ha ritkán, de eddig is volt. (Ancsel Éva) Valahányszor az ember a fejét köz-napi teendőiből akár egy percre fölemeli, valahányszor rácsodálko-zik egy hanglejtésre, egy reggelre,

egy arcra, akkor kicsiben az törté-nik, ami a kollektív ünnepeken: megállunk, hogy egész lényünkkel odaforduljunk valamihez, amit be-fogadva megújulunk és gazdagab-bak leszünk. (Ancsel Éva) Minden kultúrában valamilyen mó-don számon tartják az idő múlását, bár a számontartás mértéke és mód-ja igen eltérő. Van, ahol csak a na-pok és éjszakák, az esős és száraz évszakok váltakozása, az állatok vándorlása, a folyók áradása tagolja az időt időtartamokra, másutt igen gondosan szerkesztett naptárakkal találkozunk (vagyis a tágabb érte-lemben vett időmérés is kulturális univerzálé). Az ünnepek – első meg-közelítésben – kitüntetett időtar-tamok, amelyeknek kezdete és vége előzetesen ismert. (Andor Csaba) Az ünnepeknek nem csak az időpont-juk, illetve időtartamuk kitüntetett, de a legtöbb esetben kitüntetett az a tér is, ahol az ünnepi tevékenységek, az ünnepre jellemző mozgásformák, interakciók történnek. Az ünnepi tér fizikailag egybe eshet ugyan a min-dennapi tevékenységek színterével, ám a tér szerkezete, tagolása rend-szerint megváltozik. (Andor Csaba) Az a tény, hogy minden kultúrában találunk ünnepeket, arra enged következtetni, hogy azok meghatá-rozott funkciókkal rendelkeznek, éspedig olyan funkciókkal, amelyek nélkülözhetetlenek és semmi más-sal nem helyettesíthetők. Ponto-sabban szólva: valamikor az ünne-peknek ilyen funkciókkal kellett rendelkezniük, lehetséges azonban, hogy ma már nincs funkciójuk…

(Mihail Bahtyin) Az ünnepek egy elég széles körében kimutatható a stabilizáló funkció.

Igen sok ünnepnél alapvető feltétel ugyanis, hogy a résztvevők az ünnep tartamára felfüggesszék személyes ellentéteiket, viszályaikat, még akkor is, ha azokra a mindennapi életben érvényes szokások és normák kötele-zik őket… Hogy az ellentétek felfüg-gesztése mennyire fontos szerepet játszik az ünnepeknél, azt már az is mutatja, hogy a jelenség közeli és távoli megfelelőivel a modern társa-dalmakban is találkozunk; közeli megfelelője a Karácsony („szeretet ünnepe”), ahol a stabilizáló funkció többek között az ajándékozás szoká-sában nyilvánul meg…

(Mihail Bahtyin) A vallásos ember számára a térhez hasonlóan az idő sem homogén és folytonos. Vannak egyfelől szent időszakok, vagyis az ünnepek (java-részt visszatérő ünnepek) idői; van másfelől a profán idő, a közönsége-sen telő idő, ebbe íródnak belé a vallási jelentéstől mentes esemé-nyek. A két időfajta között termé-szetesen nincs folytonosság. A rítu-sok útján azonban a vallásos ember veszélytelenül juthat át a közönsé-gesen telő időből a szent időbe.

(Mircea Eliade)

A fontosabbik, a szent idő egy kör-forgást végző, visszahozható és visz-szanyerhető idő, egyfajta örök miti-kus jelen paradox képében jelentke-zik, amelyet szabályos időközökben rítusok útján állítanak helyre. Az idővel szembeni ilyen viselkedés elégséges a vallásos ember megkü-lönböztetésére a nem vallásostól. Az előbbi nem hajlandó kizárólag a – mai terminussal szólva – „történeti jelenben” élni; arra törekszik, hogy visszakötődjék egy szent időhöz, amely bizonyos tekintetben egy lehet az „Örökkévalósággal”.

(Mircea Eliade)



Az ünnepben az ember teljességgel visszatalál az élet szent dimenziójá-hoz, az emberi lét szentségét isteniteremtmény-voltában tapasz-talja. Más időben mindig fennáll a veszélye, hogy elfelejti azt, ami pedig alapvető: hogy a létezés nem „ajándék” – attól, amit manapság „természetnek” szokás nevezni, hanem Mások teremtménye…

(Mircea Eliade) Az ünnep… a Nagy Idő feltámasztá-sa, az a pillanat, amikor az ember hátat fordít a jövőnek, hogy közel férkőzzék ahhoz a mindenható és mindig friss energiatartalékhoz, amelyet az őskor jelképez. Az ünnep színhelye: a templom, a székesegy-ház, a szent helyek – valamennyien a Nagy Térre való nyitottság szimbó-lumai… A szent bércek megannyi jelzőkaróként emlékeztetnek a Te-remtő sorsdöntő mozdulataira.

(Roger Vaillois) Az ünnepek mindenütt hasonló funkciót töltenek be. Megszakítják a kötelező munka idejét, felszaba-dítják az embert a tilalmak és köte-lezettségek szorításából: a társada-lom ekkor éli át a mítoszt, adja át magát az álomnak. (Roger Vaillois) Nézz utána, hogy minden napból, a legközönségesebb, sivár hétköznap-ból is ünnepet csinálj, ha pillanatok-ra is! Egy jóindulatú szóval. Méltá-nyos cselekedettel. Nem kell sok az emberi ünnephez. Minden napba belecsempészhetsz valamilyen vará-zsos elemet, megajándékozhatod magad egy könyv igazságának ne-gyedórás élményével, valamilyen homályos fogalom megismerésének kielégülésével, környezeted vigaszta-lásával vagy felderítésével. Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és embe-ribb, ha megtöltöd a hétköznapok percét a rendkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal; tehát az ünneppel. (Márai Sándor)

Ez a hónap az ünnep. Mintha mindig harangoznának, nagyon messze, a köd és a hó fátylai mögött. Gyer-mekkorunkban e hónap első napján árkus papírra, kék és zöld ceruzával, karácsonyfát rajzoltunk, karácsony-fát, harmincegy ággal. Minden reg-gel, dobogó szívvel, megjelöltük, mintegy letörtük e jelképes fa egyik ágát. Így közeledtünk az ünnep felé. E módszerrel sikerült a várakozás izgalmát csaknem elviselhetetlenné fokozni. (Márai Sándor) Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és ag-godalommal; fölfedezem, hogy milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztes-sem díszbe szívemet… Szükség van bizonyos szertartásokra.

(Antoine de Saint-Exupéry) És mégis van, kell, hogy különbség legyen az ünnep és a hétköznap között. Akkor veszti hitelét az ünnep, ha a hétköznap már korábban po-gánnyá lett, hitelét vesztette, és azzal szemben próbáljuk az ünnep fényét megteremteni. Nem is úgy, hogy az Istentől várjuk ezt a fényt, hanem úgy, hogy magunk erőlkö-dünk azon, hogy a bennünk lévő tartalékokat összehalmozzuk és erre az előre kiszemelt ünnepre összesű-rítsük. Az ilyenféle erőlködés haszon-talan. (Jelenits István) Itt a földön, ahol napok váltogatják egymást, ahol az időnek az útjain vezet az életünk, itt indokolt, hogy legyenek hétköznapok. De nem a szentségtől megfosztott, nem a kegyelemtől idegen hétköznapok, hanem megszentelt hétköznapok. Amikor azonban mégiscsak a mun-kának, a fáradtságnak, egy szűkebb horizontnak a figyelmi terében

élünk. S azután ott jelenik meg, sokszor váratlan ajándékként, az ünnepnek az emléke, vagy az ün-nepre való készületnek az áldása és öröme. (Jelenits István) A Karácsony is ünnep. Szeretnénk bizakodó szívvel készülni erre az ünnepre, és szeretnénk úgy ünne-pelni, hogy az ünnepet ne kelljen aztán szégyellnünk. (Jelenits István) Azok az emberek is, akik messziről hallják a Karácsonynak a hívó ha-rangszavát, vagy az angyal szavát, azok is megérzik, hogy itt igenis történt valami, amit nem lehet elfe-lejteni, ami az egész emberi létnek az újraértelmezésére szólít fel, báto-rít, biztat bennünket. És ami folyton jelenlevő erővel, biztatással fordul hozzánk, hogy el ne vesszünk a tör-ténelmünk vándorútján.

(Jelenits István)

KARÁCSONYI REGE (részlet)

Harang csendül, Ének zendül,

Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban

Karácsonykor Magába száll minden lélek.

Minden ember Szeretettel

Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumba

A Messiás Boldogságot szokott hozni.

A templomba Hosszú sorba

Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban

Hálát adnak A magasság Istenének.

Mintha itt lenn A nagy Isten

Szent kegyelme súgna, szállna, Az én kedves, kis falumban

Minden szívben Csak szeretet lakik máma.

(Ady Endre)



Serkenj lelkem!

Az ezen a címen megjelent CD-lemez az egykori bukovinai székelyek, Istensegíts, Fogadjisten, Andrásfalva, Hadikfalva, Józseffalva népének Is-tentől megáldott karácsonyi ünnepeit idézi meg népénekek, szokásdalok, verses köszöntők, mon-dák, népszokás részletek segítségével. A megszóla-ló népköltészeti alkotások erejével, az Istengyer-mek világrajövetelének csodálatos eseményeit ragyogtatja fel. A 16-17. századi, adventi népéne-kek, az „Ó fényességes szép hajnal”, a „Mikor Má-riához” kezdetű ének, a négyhetes, böjtöléssel, hajnali misékkel, gyónással áldozással megszen-telt, istenváró napok szépségét jelenítik meg. Megszólalnak a Jézus születését üdvözlő népéne-kek, köszöntők, a Paradicsomolás, (a legkisebbek köszöntő népszokása) a leányok, legények ablakok alatt elzengett énekei, a csodálatos erdélyi típusú betlehemes játék részletei. Felhangzanak a Szent István, Szent János, az Aprószentek, az újesztendő napjához kötődő szokásdalok, verses köszöntők, a fenyő, illetve a karácsonyfa, viszonylag nagyon új

teremtésmondája, a Szent Család egyiptomi me-nekülésének legendája. Sebestyén István a lemez előadója, nagytehetségű, bukovinai székely mivol-tában is, istenhitében is hiteles népművész. A leg-többen talán tréfás mesemondóként ismerik Tolna megyében, aki a gyermekkorában a családi tűzhely körül hallott mulatságos történeteket gondolja tovább immár nagy tapasztalatú felnőtt fejjel. Ismertségét azonban legalább ennyire köszönheti magával ragadó énekhangjának és éneklési stílu-sának is. Az Andrásfalváról 1945-ben a völgységi Kakasdra települt, hagyományőrző székely család fia, már gyermekként is kiemelkedő énekes volt. Nem véletlen, hogy az 1966-ban, a falujában gyűj-tő néprajzosok látókörébe került. Megrendítő és felemelő élmény hallani, ahogy a tizenegy éves fiú édesanyjával, a betlehemes játék Angyal és Mária szerepét énekli. Hallható a lemezen a pásztorok táncának gyönyörű furulya dallama, de felhangzik az új haza, a mostani lakóhely, Kakasd templomá-nak Isten dicséretét zengő, imára hívó harangsza-va is. (Forrás: folkinfo.hu) „S bár valóban egyre fogy az idős generáció, amely még az eredeti bu-kovinai székely nyelvjárást, dallamvilágot, élet-formát és gondolkodásmódot hozta magával, Sebestyén István ma már tudatosan vállalja a ha-gyomány őrzését, népdal, népmese, népi színjáték, viselet megismertetését és továbbadását." (Tari Lujza népzenekutató)


● KÖNYVAJÁNLÓ ● KÖNYVAJÁNLÓ ● KÖNYVAJÁNLÓ ● KÖNYVAJÁNLÓ ●

L. Simon László: Versenyhátrány ̶ A (kultúr)politika fogságában

A Kortárs Kiadó 2007-ben jelentette meg a kö-

tetet, és Hírlevelünk éppen három évvel ezelőtti számában ismertette Szentkirályi Krisztina. Több okból is aktuálisnak tartjuk az akkori recenzió mos-tani megismétlését.

A kultúra még meglévő intézményeinek munká-sai jól tudják, baj van, leértékelődött szerepük és jövőt formáló felelősségük a gazdasági élet (elit) szereplőivel szemben. A leértékelődés, a hátrébb-csúsztatás, a csakis a pénzre vonatkoztató hasznos-ságelv társadalmat érintő sötét következményeit azonban nem nehéz előre látni.

L. Simon László Versenyhátrány – A kultúr(po-litika) fogságában című könyve nem várt, átfogó helyzetelemzést nyújt: a rendszerváltást követő kulturális finanszírozásnak, az állam kultúrához való viszonya alakulásának és a pályázati rend-szereknek az áttekintésével.

A kötet tanulmányok, esszék, cikkek gyűjtemé-nye, noha a szerző szépirodalmi alkotó, vizsgáló figyelme kiterjed a múzeumokra, könyvtárakra, levéltárakra és művelődési központokra, melyek szerepét a „kulturális emlékezet düledező megyei bástyái” kontextusban is vizsgálja.

A közművelődési szakmának meglepő újdonsá-got nem hoznak külön-külön az elemzések, eré-nyük mégis az, hogy együttesen alapos folyamat-rajzolatot adnak, tények, adatok bőséges felsorolá-sával. Kritikai hangvételüket következetesség jel-lemzi, nem politikai elfogódottság.

Betartva a többször is idézett miniszter, Kle-belsberg Kuno intését: „ne a politizálás, hanem a közegészségügyi, kulturális, tudományos és iro-dalmi, köz-gazdasági és szociálpolitikai alkotás legyen ez új nemzedék erénye”.

A szerző szellemi magatartása és igényessége követendő példa, s beláthatjuk, még ha gyakorta politikai elkötelezettség irányítja is véleményalko-tásunkat, a meg-oldandó probléma szemlélésekor kerülni kell a sztereotípiákat.

L. Simon László nem kíméli egyik politikai erőt megtestesítő kormányzatot sem az elhibázott dön-

tések és kihagyott lehetőségek tárgyalásakor, fő-ként ha a kultúraszervezés jövője és a nemzeti-művelődési hagyományok átörökítése a tét.

S hogy kötete „kézikönyvként” is lapozható, an-nak köszönhető, hogy vizsgálódásakor a kulturális élet szereplői közül senkit, semmilyen csoportot és intézményt nem hagyott ki.

Egyaránt foglalkozik a színházak, az Operaház, a film-gyártás, az írószervezetek és folyóiratok, a könyvkiadás, a mecenatúra, a köz-gyűjteményi és közművelődési intézmények, valamint a hagyo-mányőrző csoportok és alkotók sorsával; az alapo-san végigkövetett törvényi szabályozás és a döntési tendenciák tükrében.

Ritka az a megközelítés, mely fontosnak tartja a kiemelt kulturális szereplőkön kívül a helyi, érték-őrző „kicsiket” is.

Mindezt alátámasztandó, álljon itt egy gondolat a szerzőtől: „Az egymás mellett élő, egymásra ha-tó, sok közös gyökérrel rendelkező identitások együttese a leg-nagyobb érzelmileg átélhető kö-zösségi identitás, ezért e helyi kulturális közösségek támogatásával éppen a nemzeti kultúrát, a nemze-ti identitást lehet erősíteni.”

Külön említést érdemel a kötet nyelvezete, mely szerencsére nem hemzseg a szakmai zsargon-tól. A mindvégig élvezettel olvasható írásokban megtalálható kiegészítő adatok, hivatkozások oly-kor éppen a könnyebb olvashatóság érdekében kerülnek lábjegyzetekbe.

L. Simon László kötete mintául szolgálhat arra, hogyan írjunk korrekt, tényfeltáró elemzést, mely nemcsak a szakmának szól, hanem szélesebb kö-zönséghez is eljuthat.

De valóban eljuthat? E kérdés máris visszavezet a könyvben felvetett problémák egyikéhez, és is-mét nem kikövezett sétányon találjuk magunkat, hanem az igényes szellemi termékek befogadóhoz való eljutásának kanyargós és göröngyös útján.

L. Simon László 2010-től országgyűlési képvise-

lő, a Kulturális és sajtóbizottság elnöke. Ebben a minőségében is jelentős szerepet játszik a jövőbeli kultúrpolitika alakításában. Ismertetett kötetén túl szépirodalmi munkássága is figyelemre méltó. 2007-ben József Attila-díjat kapott, 6 éven át volt a Magyar Írószövetség titkára.


● J Ó T É V Ő K U L T Ú R A ● Darvak visznek egészséget a gyerekeknek

A legenda szerint, aki meghajtogat ezer darut, annak teljesül egy kívánsága, ugyanis a japán mitológiában az ezer évig élő daru a becsület, a hűség és a béke jelképe.

Egy hirosimai kislány két éves volt, mikor szü-lővárosára atombombát dobott az amerikai had-sereg. Tíz évvel később leukémiát állapítottak meg nála az orvosok.

A kórházban egyik barátnője elmesélte Szadakónak az ősi japán legendát. A kislány élni akart, a papírhajtogatást a kórházi kezelés nyolc hónapja alatt egy napra sem hagyta abba, 644 darumadarat tudott csak elkészíteni…

¯

Az ezer daru legendája azóta körbejárta a vilá-got.

A Szekszárdi Origami Kör is ezen legenda alap-ján döntötte el, hogy a megye iskolásainak segítsé-gével papírdarvakat ajándékoz a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza gyermekosz-tályának, amit az osztály főorvosa, dr. Harangi Ferenc szívesen fogadott.

A doktor elmondta, a kórház roppant súlyos gazdasági helyzete a gyermekosztályon érezhető a legkevésbé.

Az osztályon belül persze mindig lenne mit csi-nálni, elkél a felújítás, ám panaszkodni nincs okuk – hangsúlyozta a főorvos. Sok a külső támogató, ha gyerekekről van szó, mindig sokkal segítőkészeb-bek az emberek.

Kiváló példája ennek az a kezdeményezés is, amelyet a Szekszárdi Origami Kör indított el.

Az origami világnapok alatt a szekszárdi hajto-gatók szervezete tizenhárom iskola diákjainak se-gítségével készítette el papírból azt a csaknem hatezer darumadarat, amelyek mostantól a kórház gyermekosztályán jelképezik a gyógyulást.

Íme, egy jó példa arra, hogy a kultúra nem csak az értékek őrzésével, sőt teremtésével tesz jót velünk, átvitt értelemben a kultúra jótévő is tud lenni!

TOLNA MEGYEI

ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZMŰVELŐDÉSI SZOLGÁLTATÓ INTÉZET 7100 SZEKSZÁRD, Szent István tér 11-13. II. emelet 211-es szoba Telefon/fax: 74/505-649 E-mail: [email protected] KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKATÁRSAK: DR. SAY ISTVÁN igazgató Telefon: 74/505-651 E-mail: [email protected] BAJSZNÉ KISS MAGDOLNA igazgatóhelyettes Telefon: 74/505-649 E-mail: [email protected] CZINK JUDIT közművelődési főtanácsos Telefon: 74/505-649 E-mail: [email protected] KOMJÁTHI TAMÁSNÉ HORVÁTH ÁGNES közművelődési főtanácsos Telefon: 74/505-649 E-mail: [email protected] DIÁKSPORT IRODA 7100 SZEKSZÁRD, Szent István tér 11-13. II. emelet 210-es szoba DIÁKSPORT MUNKATÁRS: FÖLDESI GYULA diáksport főtanácsos (megyei titkár) Telefon/fax: 74/505-661 Mobil: 20/463-1401 E-mail: [email protected] TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTŐI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG 7100 SZEKSZÁRD, Garay tér 9. (Katolikus Általános Iskola épületében) VEZETŐ: PONGRÁCZ ZSÓFIA igazgatóhelyettes (bizottságvezető) Telefon: 74/510-645 Fax: 74/510-646 E-mail: [email protected]

TMÁMK HÍRLEVÉL – Kiadja: A Tolna Megyei Általános Műve-lődési Központ. Szerkesztik: a TMÁMK közművelődési munka-társai (Bajszné Kiss Magdolna, Czink Judit, Komjáthi Tamásné). A Hírlevél felelős szerkesztője és kiadója: Dr. Say István igaz-gató. Nyomdai munkák: SZLTISZK Nyomda, Tamási. Köszönjük a Tolna Megyei Elnöki Kabinetnek (Ótós Rékának és Wessely Juditnak) a fotóikkal, híreikkel való rendszeres hozzájárulást. TÁMOGATÓK:

Tolna Megye Önkormányzata – Nemzeti Kulturális Alap


Documents

hírlevél 2010.12. honlapraÉÉVVFFOOLLYYAAMM 1122.. SSZZÁÁMM 22001100.. ... mereti, szociológiai, kisebbségi nyelvi stb. tudá-sokkal rendelkeznie, amelyek eddig nem voltak a