Hírlevél · II. rész – Testkondíció pontozás 14 DeLaval pneumatikus tejkinyomó rendszer 15 DeLaval SM100 szerviz figyelő 16-17 Bemutatkozik a CDG Agráripari és Állattenyésztő

Hírlevél2008. év III. szám

2 Hírlevél ● 2008/3 ● www.delaval.hu

DeLaval Kft.2040 BudaörsTemplom tér 4.Tel.: 23-501-820Fax: 23-440-213www.delaval.huE-mail: [email protected]

© 2008 DeLaval. Minden jog fenntartva.

4-5 DeLaval állatazonosítási rendszerek fejlődése

6-7 DeLaval megoldások a tejtermelő telepek takarmányozásában

8-9 A víz jelentősége – ST itatók, DWH fűtőrendszer

10-12 Hatékony tehénkomfort II. rész – Testkondíció pontozás

14 DeLaval pneumatikus tejkinyomó rendszer

15 DeLaval SM100 szerviz figyelő

16-17 Bemutatkozik a CDG Agráripari és Állattenyésztő Kft.

18-19 Független szakértők tollából: A tőgykezelés során leggyakrabban elkövetett hibák

20-22 Független szakértők tollából: Szarvasmarhák lábvégmegbetegedései II. rész – Fertőző oktanú elváltozások kezelése és a lábvégfürdetés

23 Érdekességek a nagyvilágból

3Hírlevél ● 2008/3 ● www.delaval.hu

Tisztelt Partne rünk!

A higiénikus, könnyen tisztán tartható és tisztán is tartott, komfortos új istállóépületek száma egyre növekszik szerte az országban. A szarvasmarhatartók egyre inkább törekednek az EU erre vonatkozó szabályainak is megfelelve kialakítani a tehenek számára minél előnyösebb tartásmódot. A tehénkomfort alapjai egyszerűen megfogalmazhatók. A tiszta és komfortos környezetben tartott állatoknál a betegségek előfordulási gyakorisága csökken, az egészséges tehenek pedig a jövedelmező tejtermelés alapjai. Az állatbarát tehénkomfort megoldások segítenek elérni ezt a célt, melynek végeredménye a minőségi tejtermelés mellett a kiegyensúlyozottabb, egészséges és a környezeti stressznek kevésbé kitett állatállomány.Kötetlen tömegtartásban az állatok megfelelő és egyedi kezelésének és ellátásának alapfeltétele az egyedi állatazonosítás. Az azonosító rendszerek fejlődése és

generáció váltása meg fogja határozni a modern tejtermelő telepek mindennapi munkáját. Az év 365 napján folyamatosan üzemelő tejtermelő telepek számára az üzembiztos működtetés, a megelőző karbantartás és a szakszerű, pontos és gyors szerviz elsődleges szempont a termelésben. A fejőház a tehenészeti telepek „központi helyisége”, működésének állandó figyelése, a szükséges karbantartásokra való figyelmeztetés minden telep érdeke.A DeLaval a tejtermelő telepek mindennapi munkáját hivatott elősegíteni a nyereséges termelés elérése és a tehénbarát termékek, megoldások révén, melyek közül ismét szeretnénk bemutatni Önöknek néhány újdonságot.

Üdvözlettel: Gergely Edit ügyvezető igazgató

DeLaval szakmai nap Gödöllőn2008. július 4én tartottuk meg „A szarvasmarha lábvég megbetegedései” elnevezésű DeLaval szakmai napot Gödöllőn, két nemzetközileg elismert szakértő tevékeny részvételével.Dr. Lehoczky János az Állatorvostudományi Egyetem címzetes egyetemi docense, a szegvári Puskin Tej Kft. állatorvosa a „Hazai tapasztalatok a szarvasmarha lábvég egészségügyben” címmel tartott nagyon színvonalas előadást.Másik előadónk Winston Ingalls (Ph. D. tejtermelési szakértő, DeLaval Kutatás és Fejlesztés Központ, Kansas City, USA) Egyesült Államokbeli tapasztalatait ismertette a nagyüzemi szarvasmarha tenyésztés lábvég megbetegedéseinek vonatkozásában az egybegyűltekkel.A szakmai napon mintegy 70 tejtermelő és a DeLaval márkaképviseletek kollégái vettek részt.


Az állatok azonosítására több száz évre visszamenőleg is találunk példákat az állat-tartás történetében. A XVIII. és XIX. szá-zadban az állatok beazonosítható jelölése elsősorban a tulajdon védelmét szolgálta: elterjedten alkalmazták az ún. billogozást, amikor az egy csordába, egy tulajdonoshoz tartozó állatok bőrébe belesütötték a jelet. Az idők során ezek módszere, technikája fejlődött.A XX. sz. első felében az állatok azonosí-tására tetoválást és más különböző jelölése-ket használtak. Ezidőben kezdenek meg-jelenni a különböző nemzeti és nemzet-közi tenyésztési, termelési szövetségek és szervezetek. Az egyedi azonosít-hatóságnak az igénye egyre in-kább előtérbe kerül: a koráb-bi tulajdonosi jelölések mellett szükség van az állatok egye-di azonosítására, hogy az egy-re intenzívebb termelés és te-nyésztés egyedi eredményei, az ál-latok betegségei regisztrálva legyenek és nyomonkövethetővé váljanak.Az 1960-as évektől kezdve a billogozás mellett már elterjedten alkalmazzák a kü-lönböző fém vagy műanyag füljelzőket, te-toválásokat, nyakszíj jelöléseket, láb és farokjelzőket stb.Az 1970-es évek elején különböző országok kutatóintézeteiben kifejlesztették az első elektronikus állatazonosító rendszereket. Ezek az első rendszerek a hagyományos komponensek felhasználásával készültek és a tehén nyakszíjára erősítették.A DeLaval saját kifejlesztésű azonosítási megoldással van jelen a piacon több mint 25 éve. Az egyedi azonosítók alkalmazha-tók teheneken, juhokon és kecskéken vala-mint bivalyokon. A DeLaval hosszú élet-tartamú B-transzponderei használhatók a fejési rendszerekben a tejhozam regisztrá-lására, etetési rendszerekben a pontos ab-rakadagolásra és a tehenek válogatására. 1977-ben a DeLaval (akkor Alfa Laval Agri) elsőként jelent meg a piacon a transz-pon de res elektronikus egyedi ab rak etetési rendszerrel, a Harper rend szer rel. Ekkor

egyedi tehénazonosítást még nem alkalmaz-tak, a transzponder a takarmánykiosztást vezérelte, a beállításokat a transzponderen lehetett megtenni.1979-ben megjelent az AlfaFeed1 etetési rendszer, az első komputerizált rendszer, ahol az „A-transz pon der” csak a tehén azonosítására szolgált a processzor által ve-zérelt etetési rendszerben.Az 1980-as években az iparban megjelen-tek a speciális integrált áramkörök, ennek köszönhetően a transzponderek mérete is

csökkent.A DeLaval (Alfa Laval Agri) 1984-ben mutatta be új etetési rendsze-

rét, az AlfaFeed 2-t, ahol már „B-transz pon de rek” külön-böző változatait használták az etetőállásokban a pontos abrak kiosztáshoz.1986-ban a DeLaval elsőként jelent meg a piacon a fejőhá-

zi azonosító kapuantennával és vele együtt az AlfaYield tejmérő rend-szerrel.1989-ben a DeLaval módosította transz-pon de rét és az új formájú transz pon de re-ket kezdte gyártani. Még ebben az évben új etetési processzor jelent meg, az AlfaFeed Master. Ennek kialakítása, a processzor for-mája, kijelzője a mai ALPRO processzor elődjének is tekinthető.Az 1990-es évek-től kezdve hivata-los szervezetek –leg-ismertebb az ICAR – tesztelik az állatok azonosítására és regisztrálására szolgáló rendszereket, hogy biztosítva legyen az ál-latmozgások ellenőrzése a születéstől a vá-góhídig. Megjelennek a piacon a különböző elektronikus azonosítórendszerek, injektál-ható transzponderek, elektronikus füljelzők és bendő bóluszok.1990-ben kifejlesztésre került a tejhozam pontos regisztrálását szolgáló DeLaval fe-jőházi azonosítórendszer.1991-ben indult az ALPRO rendszer

világ hódító útjára. Ez a negyedik generációs rendszer már a

módosított, új B-transz-pon de re ket használja. A DeLaval az ALPRO rendszerrel egy komp-

lett te lep irá nyí tási rend-szert kínál a felhasználónak:

ma már az ALPRO te lep irá nyí tá si rend-szer magába foglalja modul szerűen az ete-tési rendszer, a fejési alrendszert, a vá lo ga-tó kapu rendszert és az ivarzásjelző ak ti vi-tás mé rő rendszert.1992-ben a DeLaval borjú itató auto ma-ták kal jelenik meg a piacon és az ehhez ki fejlesztett azo no sí tó rendszerrel.1995-ben az automatikusan működő te hén-válogató kapukkal bő-vül az ALPRO rend szer.

DeLaval állatazonosítási rendszerek fejlődése


1954-ben Philadelphiában (USA) felta-láltak és kifejlesztettek egy ivarzás de-tektálására alkalmas eszközt, a későb-bi ivarzásjelzők elődjét. Az első, kereskedel-mi forgalomban kap-ható első generáci-ós pedométerek a fel-fedezést követően kb. 10 évvel jelentek meg.1998-ban megjelent a DeLaval egyik leg-sikeresebb és legmegbízhatóbb terméke a tehén ivarzását jelző, a világon elsőként az egyedi adatokat rádióhullám segítségével továbbító aktivitásmérő.2000-ben a DeLaval elekt-ronikus füljelzőket kez-dett alkalmazni juhok-nál és kecskéknél.2005-től kezdődően al-kalmazza a DeLaval a borjúitató automatái-nál is az elektronikus ISO fültranszpondert.Az ISO szabványoknak megfelelő RFID elektronikus állatazonosítás egyre inkább felváltja a manuális vonalkódos vagy vonalkód nélküli füljelzé-seket, mely szintén lehetséges a hagyományos füljelzővel együtt vagy anélkül.

A juhok és kecskék elektroni-kus azonosítása az EU-ban

kötelező lesz, ez év től Spa-nyo lo r szág és Olaszor-szág már al-k a l m a z z a . Az elektroni-kus ISO azo-

sétálva messziről leolvasható és azonosít-ható az állat. A telepirányítási rendszer fejlő-dését meg ha tá roz za az egyre többféle adat és egy re nagyobb információmennyiség, mely az ál la tokról bekerül. Növek-szik a vezér lő egység memó-riakapacitása, egyre nagyobb tel-jesítményű és gyorsabb procesz-szorokat építenek be. Alapvető követelmény, hogy ezek a vezérlő-egységek a nap 24 órájában, egész évben, több éven keresztül folya-matosan képesek legyenek mű-ködni. Ilyen az ALPRO processzor is, mely üzembiztonságát tekintve messze maga mögé utasítja a ha-gyományos számítógépeket. Hogy pontosan milyen fejleszté-sek és termékek jelennek meg az elkövetkező években az ál-

latazonosítás és te-lepirányítási

rendszerek t e r ü l e t é n , azt minden gyártó szi-

gorú t i tok -ként kezeli, így

a DeLaval is. Egy azonban biztos, az azonosítás, a minél bizto-

sabb nyomonkövetés a születéstől a vá-góhídig illetve a fogyasztó asztaláig napja-inkban egyre erősebb követelmény az állati eredetű élelmiszerek biztonságos előállí-tásában. Lehet, hogy a viszonylag nem is olyan messzi jövőben az állatok elektroni-kus azonosítása mellett a DNS molekulá-ris markerek is az állatok beazonosítására szolgálnak majd, aminek segítségével visz-szanyomozható lesz az állati termékek, a hús, tej stb. biztos eredete.

nosításban olyan különböző technológiák léteznek, mint az elektronikus fül-jelzők, elektro-nikus bó lu szok vagy beültethe-

tő elektronikus jel-zők, melyek mindegyike lehet

akár half-duplex (HDX) vagy full-duplex (FDX) rendszerű. Az új kihívásoknak megfelelően a DeLaval kifejlesztette saját ISO azonosítási anten-narendszerét, mely bármilyen fejőházban

alkalmazható. A régi, hagyományos kapu-antennához képest az új Multireader

antennák nagyobb energiával ak-tivizálják és olvassák le az an-tenna aktív hatósugarába kerü-lő passzív, egyébként nem műkö-dő kisebb méretű ISO

transz pon de re ket, mint a hagyomá-

nyos, nagy mére-tű B-transz pon de-rek kel kompatibilis kapuantennák.

A DeLaval az azonosítási rend-

szerét a telep irányítási rend sze rével együtt igazodva a kor követel-mé nyei hez fo lya ma tosan fejleszti. Ilyen fejlesztés eredménye a 2007-ben megjelent ISO RFID transz pon de rek le-olvasását megkönnyítő és nagy me mó ria -kapacitással rendelkező kézi transz pon-der olvasó, amely bárhol, bármilyen rend-szerben alkalmazható: az állatok közt

DeLaval állatazonosítási rendszerek fejlődése


DeLaval megoldások a tejtermelő telepek takarmányozásábanA jól ismert fejés- és hűtés technoló gi-ák, valamint a tehénkomfort és istálló be-ren de zések mellett a DeLaval nagy figyel-met fordít a tehenek takarmányozására is. A takarmányozási technológiák fejlesztésé-nek egyre nagyobb jelentősége van, hiszen a tejtermelés költségeinek legnagyobb ré-szét – akár 50–60%-ot is – a takarmányo-zási költségek teszik ki. A múltban is alap-vető jelentőségű volt a tehenek etetése, de ez a tevékenység jellemzően elkülönült az egyéb telepi munkáktól. A takarmányozás ma már egyre inkább a telepi és telepirá-nyítási menedzsment része, melyek szo-ros kapcsolatban működnek egymással nap mint nap. A jó takarmányozás alapvető fel-tétele a hatékony telepirányítás, a termelési adatok megfelelő ismerete. Mérés nélkül nincs siker! (If you can measure it you can manage it!) – Ez az állí-tás különösen igaz a takarmányozásra. A ta-karmánykomponensek és takarmányozá-si költségek rendszeres mérése nélkül nem beszélhetünk hatékony telepirányításról.A DeLaval különböző megoldásokat kínál tejtermelő telepek számára a borjú és tehén takarmányozásban, mind kötött, mind kö-tetlen tartástechnológia esetén.

Megoldások a borjúnevelésbenA tejtermelő telepek komplex etetési meg-oldásokhoz juthatnak már a borjak pár na-pos korától kezdve, hiszen a DeLaval bor-júitató automatáinak különböző típusai már használhatók a születés után néhány nappal is. Az automatikus és egyedi tej- és abraketetés a borjak fejlettségi állapotának megfelelően történik a 25–30 fős csopor-tokban. A komputer vezérelt borjúetetés-nél az egyedi tejadagok kiosztása az elő-re beprogramozott adatoknak megfelelően történik és mindig ugyanazt a hőmérsék-letű tejet isszák a borjak. A csoportban lé-vő állatok szabadon, bármikor hozzáfér-nek a takarmányhoz és a tejhez. Az ada-gok optimalizáltak, ily módon a borjak nem tudnak többet fogyasztani a beprog-ramozott mennyiségnél. A borjúitató au-tomaták rögzítik a napi fogyasztást és az ivási sebességet minden egyes borjúnál. A tejitatás és abraketetés együttes alkal-mazásakor lehetővé válik az automatikus elválasztás, ennek köszönhetően a borjak korábban megkezdhetik a száraz takarmá-nyok fogyasztását és a bendő fejlődése is sokkal gyorsabb lesz.

A DeLaval CF150X, CF500 és CF1000 itatóautomaták használhatók tejporral, friss tejjel vagy mindkettővel egyidejűleg. Mindegyik borjúetető automata képes önál-lóan, mint stand-alone berendezés üzemel-ni, de lehetséges azok ALPRO rendszerben történő működtetése is. Borjúitató automa-ták alkalmazásával a munkakörülmények jelentősen javíthatók.Az automaták megszabadítanak a nehéz ké-zi tejmelegítés, keverés és kiosztás minden-napos terhétől.Több éves üzemi tapasztalatok alapján bor-janként 2–3 óra idő takarítható meg. A cso-portos borjútartásból származó előny a megtakarított takarmány- és épületköltség. Ezen felül, a takar mány kiegészítők (folya-

dék vagy por ki szerelésű gyógy -szerek, vi ta mi nok) pon-tos, egyedi adago lá-sa is meg való sítható borjú élő tömegre vagy előírt recep-túra beprogramo-zásával. A borjúitatók mel-lett a DeLaval kü-lönböző ta kar mány-ki egé szí tőket is kínál a borjú neveléshez. A Feedtech Calcium supplement kalcium pót-ló, a Feedtech Electrolyte re hid ratáló ha-tású. A Feedtech Probiotic pro bio ti kum Enterococcus faecium probiotikus bak-tériumot és prebiotikus galacto-oligo-szacharidokat tartal maz: adagolásával se gít-he tünk az egészsége sebb bélflóra kialakítá-sában valamint a kórokozó bakériumokkal szembeni ellenállóképesség javításában. A Feedtech Probiotic stimulálja a jóindu-latú baktériumokat és az immunrendszert, támogatja a bél mikroflóra kedvező egyen-súlyának kialakulását. A szükséges anti-biotikumos kezelések során adagolásával a borjak felépülését segíti elő. A Feedtech borjútej tartósító a borjak emésztőrend-szerének stabilizálására valamint a friss tej vagy tejpótló gyors és hatékony tartósításá-ra készült.

Megoldások az üsző- és tehén takar-má nyozásbanA DeLaval olyan etetési megoldásokat kí-nál az üszőknek az elválasztás után és a te-heneknek, amelyek a legjobban beilleszt-hetők a működő telep tech no ló giai fo lya-ma tai ba. Nagy je-lentősége van az üszők megfele lő ta-karmányozásának, mivel a szaporodást meghatározza az ál-latok jó egészségi ál-lapota és kondíciója. Alultakarmányozás esetén betegségek, paraziták támadhat-ják meg az állatokat, melynek következménye-ként az ivarérettség később jelentkezik. Az alacsony ener gia tar tal mú ta kar má nyo zás pe te fé szek in ak ti vi tás hoz


TMR etetéskor a ha-gyo má nyos etetés-hez képest gyak-ran csökkenek az emésztési és anyag-csere zavarok.A DeLaval takar-mánykeverő- és kiosztó kocsik kü-lönböző típusban, méretben és felsze-reltséggel kaphatók. A horizontális keve-rőcsigás 8 m3-es vagy 12 m3-es kocsik si-lómaróval is, a 17 m3-es változat és a füg-gőleges keverőcsigás 4 m3–20 m3-es ko-csik silómaró nélkül kaphatók. A mobil keverőkocsik mellett elektromos meghaj-tású, telepített 12 m3 álló keverőkocsi is rendelkezésre áll, melyet elsősorban a kö-tött tartású telepekre ajánlunk. A vertikális keverőkocsik előnye ott mutatkozik meg leginkább, ahol nagy mennyiségű szénát és szalmát etetnek a keverékben, ezért ezek a kocsik úgy készültek, hogy a nagy körbálá-kat is kezelni tudják. Minden keverőkocsi típus felszerelhető a különböző képességű elektronikus mér-legrendszerek bármelyikével: az egysze-rű SI100-zal a közvetlen kézi méréshez, a stand-alone, programozható SI500-zal vagy a számítógéphez csatlakoztatható, programozható SI2040 mérleggel.Ha részleges TMR etetést (PMR) szeretne megvalósítani, akkor a TMR keverőkocsi mellett szükség van ALPRO abrakete-tő állásokra is az istállóban. Egy etetőál-lás 25–30 tehenet képes ellátni minden nap és egyidejűleg max. 4 különböző abrakfé-lét adagolhat a teheneknek. Az abrak kiosz-tási sebessége összhangban van az állatok evési sebességével, ezért nem marad a já-szolban a drága abrak. A koncentrátum ada-gok mindig megegyeznek és nem okozhat gondot, hogy éppen ki takarmányoz melyik műszakban. A DeLaval etetési rendszer minden egyes tehén napi abrakfogyasztását rögzítí és riaszt, ha valamelyik állat az elő-írtnál kevesebbet fogyaszt.Az egyedi abraketetés az állat termelésének megfelelően történik és követi a laktáci-ós tejtermelést. Ennek köszönhetően meg-előzhetőek a túletetések és jelentős költ-ség takarítható meg, nem utolsó sorban pe-dig a tapasztalatok szerint a tejtermelés is növekszik. Az ellést követően a csúcster-

DeLaval megoldások a tejtermelő telepek takarmányozásábanvezet, az ala csony fehérjetartal-

mú takarmányok fogyasz-tása pedig rendszer-

telen vagy csöndes ivarzásokhoz ve-zethet.A tehenek takar-mányozása meg-

határozó jelentő-ségű a tejtermelő te-

henészetek nyereséges termelése szempontjá-

ból, kezdve a borjúneve-léstől egészen a tejelő te-

henek takarmányozásáig. A ta-karmányok szabad és folyamatos

hozzáférhetősége bármely típusú technoló-gia esetén igen fontos tényező.A kötött tartású istállókban is megvalósít-ható az egyedi abraketetés különböző mé-retű és típusú etetőkocsikkal, melyek sínen függve haladnak az istállóban. Az FCC120, FCC380 és FM460 etetőkocsikkal akár

napi 10 etetés végezhető 8 különböző ab-rak kiosztásával.A TMR etetés jól ismert, elterjedt takarmá-nyozási technológia mind a kötött, mind a

kötetlen tartásban. Teljes keve-rék etetése javíthatja a takar-mányozás hatékonyságát. A ki-egyen súlyozott takar mányozás

esetén minden egyes falat a megfelelő mennyisé-

gű komponenst tar-talmazza. TMR ete-tésekor mintegy 4% javulás várható a ta-karmány hasznosu-lásában, a napi két-szeri és tömegtakar-mány és abrak külön

kiosztásához képest, továbbá a tejtermelésben 5%-kal nagyobb növekedést mutattak ki.

melési periódus-nak nagy jelentősé-ge van. Ha ebben az életszakaszban az ún. kihívásos ta-karmányozást al-kalmazzák, ahol minden tehén meg-kap egy bizonyos céladagot a tejho-zamától függetle-nül, akkor lehetővé

válhat, hogy a tehe-nek „megmutassák” potenciális termelésü-ket. E szakaszban minden egy kg extra tej 200 kg többletet jelent a laktációban. Ez-zel szemben, a takarmányfelvétel 5 %-os csökkentése a tejtermelésben 2,5 kg tej-termelés kieséshez vezet. Az etetési rendszerek kombinációjával a termelő számára lehetővé válik egy alap TMR adag alkalmazása, ami kielégíti az alacsonyabb termelésű tehenek szükségle-teit. A komputerizált etetőállással pedig a több tejet termelő tehenek további igényeit biztosítja. Ily módon megoldható a laktáció szakaszának, a testkondíciónak és életkor-nak megfelelő egyedi ellátás is.A tehenenkénti takarmányfogyasztás és az egyes állásokban kiosztott abrak össz-mennyisége ellenőrizhető és akár auto mati-kusan is kinyomtatható. A számítógép vezérelt abraketetés felkínál-ja a tejhozam növelésének lehetőségét és a felesleges kiadagolt abrak mennyiségé-nek csökkentését. A telepirányítás színvo-nala elsődleges fontosságú tényező, amely meghatározza a számítógép vezérelt etetés használatának előnyeit. A PMR etetési rendszert alkalmazó telepek számára gazdasági előnyt jelent az a tény is, hogy itt mutatkozik a legnagyobb lehe-tőség a javulásra, mivel hiányzik a tejter-melés életkor és laktációs szakasz szerinti csoportosítása. Természetesen a DeLaval a tehenek számá-ra is kínál különböző ta kar mány ki egé szí tő-ket: a Feedtech Silage silótartósító adalé-kot és a Feedtech Propilenglycol-t, mely megelőző kezelésként adagolható az álla-toknak az etetőállásokban.A hatékony takarmányozás alapvető feltéte-le a nyereséges és minőségi tejtermelésnek. A DeLaval számos megoldást kínál a takar-mányozásban – egész a borjúkortól kezdve – minden típusú tejtermelőtelep számára.


TérigényAz itató körül három-négy méter szabad területre van szükség a lökdösődés és tola-kodás elkerülése érdekében. Nagyon fon-tos a rangsorban hátrébb lévő tehenek szá-mára, hogy ne kelljen félniük attól, hogy a domináns állatok félrelökik őket a vízfo-gyasztás közben.

HőmérsékletMegoszlanak a vélemények azzal kap-csolatban, hogy milyen hőfokú legyen az

ivóvíz a legnagyobb tejhozam eléréséhez. A kutatók többsége azt állítja, hogy a te-henek ivóvizének hőmérséklete 15 °C és 17 °C közötti legyen. Ezen a hőmérsékle-ten fogyasztja a tehén a legtöbb vizet.

TisztaságNe feledkezzünk meg arról, hogy a víz-tartály heti egyszeri kiöblítése befolyásol-hatja a tejtermelést. A tehenek tiszta, friss vizet szeretnek fogyasztani. Még nálunk embereknél is érzékenyebbek a gyenge minőségű vízre. Amikor végigsétál a víz-tartály mellett, gondolja el, hogy inna-e a vízből. Ha a válasz „nem”, akkor a vizet tisztítani kell.

MinőségA vízminőség romlását a baktériumok nagy száma, a vegyszerek, a szerves és ás-ványi anyagok okozhatják. Sajnos, még az esetlegesen elviselhető mértékűnek tartott szennyezés is zavarhatja a teheneket, mi-vel nagyon érzékenyek a vízminőségre. Ha nem biztos a víz megfelelő minőségé-ben, akkor vegyen vízmintát és vizsgáltas-sa meg. A vízmintákat a víztartályból vagy az itatóedényből kell venni; nem a vízfor-rásból. A minta előírásszerű kezelése na-gyon fontos. Használja a mintavizsgáló laboratórium által adott tartályokat. A baktéri-umvizsgálatokra szol-gáló mintákat hide-gen (jégen) kell tartani vagy hat órán belül el kell juttatni a labora-

tóriumba. A vízvizsgálat évente minimum egyszer javasolt tekintet nélkül arra, hogy felmerült-e valamilyen probléma. A víz-vizsgálatról évről-évre jegyzőkönyvet kell készíteni, így megfelelő igazolás áll rendel-kezésre egy esetleges fertőzés előfordulá-sa esetén.

Vízellátás és vízforrásA kötetlen tartású istállókban itatóedények helyett itatóvályúk használata javasolt. Minden egyes állatcsoportra legalább két itatóvályút kell biztosítani, hogy az alacso-nyabb rangú tehenek is tudjanak vizet fo-gyasztani.A gazdaságokban végzett kutatások sze-rint az itatóvályúk hossza tehenenként öt centiméter, az optimális magasság pe-dig 60 és 90 cm közötti legyen. A magas-ság öt-nyolc centiméterrel történő csök-kentése ésszerű lehet a Jersey teheneknél. A vízmélység minimum nyolc centiméter legyen, hogy az állatok a szájukat két és fél centiméter mélységben be tudják me-ríteni a vízbe. A pihenőtérben legalább két vízforrást kell biztosítani minden egyes te-héncsoportra. A kötött tartású rendszerek-ben optimális megoldásnak az tekinthe-tő, ha mindegyik tehénnek van saját itató-edénye.

Pozícionálás és istállótervezésA laktációs tehenek az itatóhoz közel kell hogy legyenek, különösen a nagyon

A víz jelentősége – ST itatók, DWH fűtőrendszerA tej majdnem 90%a víz, így nem meglepő, hogy a tehén vízfogyasztása jelentős mértékben befolyásolja a tejtermelést. Ha gondoskodnak a megfelelő frissvízellátásról, akkor a tehén többet iszik, több takarmányt fogyaszt és több tejet ad. Ez első látásra nagyon egyszerűen hangzik, de itt nagyon nagy vízmennyiségről van szó. Egy kilogramm szárazanyag fogyasztásához öt liter vízre van szükség. A tehénnek legalább három liter vizet kell fogyasztania egy liter tej előállításához. Ez azt jelenti, hogy a nagyhozamú tehenek minden nap több mint 150 liter vizet fogyasztanak! A meleg vagy száraz klímától függően ez a mennyiség nagyobb is lehet.A tehenek szeretnek gyorsan inni – akár 20 liter vizet is elfogyasztanak egy perc alatt. Ha nem jutnak hozzá ennyi vízhez, akkor a vízfogyasztásuk csökken és ennek kárát a tejhozam látja. A vízfogyasztás 40%os csökkenése a tejtermelést 25%kal csökkentheti. Alapvető fontosságú, hogy a tehén vízigényét kielégítsék. A tehenek szeretnek inni a takarmányfogyasztás közben és rögtön a fejés után. A nagy kiterjedésű, nyugodt vízfelületet kedvelik, ahonnan gyorsan és stresszmentesen tudnak fogyasztani. Ez az ivási szokás elősegíti a további takarmány és még nagyobb vízfogyasztást, következésképp a nagyobb tejhozamot.


A víz jelentősége – ST itatók, DWH fűtőrendszermeleg vagy hideg időszakokban. Me-leg időben a tisz-ta vízellátást árnyé-kos helyeken vagy hűtött pihenőtérben kell biztosítani, il-letve fagyos idő-járás esetén a víz-ellátásra szolgáló edényt biztonságos lejtős felületre kell helyezni. Ügyeljen arra, hogy az állá-sokban vagy a töb-bi pihenőterületen ne gyűljön össze túl

sok víz, mivel így nagyobb lehet a valószí-nűsége a tőgygyulladás vagy egyéb beteg-ség előfordulásának. A tehenek hajlamosak

arra, hogy a napi

vízszükségletüket a fe-jési idő közelében fogyasszák el, gyakran

rögtön a fejés után, ezért előnyös megoldás-nak tűnik a vízellátás biztosítása az etetőtér-ben és a fejőházból kivezető útvonalon vagy automatikus fejőrendszereknél a kijárat kö-zelében. A tejgazdaságok többségében extra itatóvályú került elhelyezésre a fejőház ki-járatánál vagy magában a fejőházban gon-doskodnak a vízellátásról. A trágyával törté-nő szennyezés elkerülése érdekében az ita-tóedényeket ne helyezze túl alacsonyra.

Természetes viselkedésAz emberekhez hasonlóan a tehenek is elő-ször esznek, utána isznak, majd esznek és isznak stb. Ezért a itatóvályúkat könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni az ete-tőasztaltól számított 15 méteres távolságon belül.

RanglistaA kutatások szerint az engedékeny tehe-nek ritkábban használják az itatóedénye-ket, mint azok az agresszívabb társaik, ame-lyek ugyanabból az itatóedényből isznak. Így ezek a tehenek kevesebb vizet és takar-mányt fogyasztanak, ezért az általuk leadott tej zsírtartalma alacsonyabb lesz. A tehenek

ilyenfajta szociális kapcsolatai fontos dön-tési szempontot jelentenek az olyan kötött tartású istállókban, ahol ugyanazt az itató-edényt két tehén használja. Néha a probléma megoldása az, ha a problémás tehenet egy-szerűen csak áthelyezik egy másik állásba.

DeLaval ST itatók és a DWH200 vízmelegítő – fagymentesíthető rozsdamentes itatókA DeLaval ST rozsdamentes itatók nagy vízfelületű, nagy kapacitású vízforrást je-lentenek állatainak. A dönthető kialakítá-

sú itató nagy, nyugodt vízfelületet, stressz-mentes vízfelvételt biztosít. Az itatót köny-nyű tisztán tartani és szervizelni. A vályú rozsdamentes acélból készül, robosztus ki-alakítású. A nagy teherbírású horganyzott tartókeret, falra vagy padozatra is szerelhe-tő. A szelep fedőlapjának eltávolítása köny-nyű, így karbantartása egyszerű. A sima belső felületnek és a dönthető kialakításnak köszönhetően könnyen tisztítható, nagyon higiénikus. A szelep kapacitása: 40 liter/perc; 5 bar nyomás mellett. Az ST ita-tók fagymentesítése két módon lehetsé-ges: egy kiegészí-tő készlet be sze re-lé sével hi deg ben a szelep víz át eresz-té se meg in dítható (ter mosz tát tal sza-bá lyoz ható) vagy DWH200 víz me le-gí tő rendszerrel.A DWH200 víz-mele gí tő mint egy köz pont i fű tés -rend szer műkö -dik. A központi fű-tőegység a kívánt hőmérsékletre me-

legíti a vizet amit a keringtető szivattyú körbejuttat az egész vízrendszeren. A víz-hőmérséklet a vezérlő segítségével állítha-tó be. A rendszer nem csak melegíti a vi-zet az itatókban, de a szelepeken keresz-tül azokat melegített vízzel látja el. Egy DWH200 rendszer, 200 méter hosszú víz-rendszert tud melegen tartani.

A DWH200 vízmelegítő jellemzői, elő-nyei a következők. A fűtőszál nincs di-rekt kontaktusban a vízzel, a vízkövesedés csökkentése érdekében. A DWH200 – az energiatakarékosság miatt – a visszatérő víz hőmérsékletét méri. A kívánt hőmér-séklet manuálisan állítható. Figyelmezte-ti a kezelőt, ha a visszatérő vízhőmérsék-let túl alacsony lenne. Nyári és téli üzem-mód állítható be a készüléken. Télen fűt, nyáron meghatározott időközönként rövid ideig járatja magát, a szivattyú „beállásá-nak” megakadályozása miatt. A rendszer biztonsági hő-érzékelővel ellátott, mely véd a túlmelegítéstől.

Fűtött szoba


Hatékony tehénkomfort II. rész – Testkondíció pontozásA testkondíció pontozás szerepeA testkondíció pontozás (Body Condi tion Scoring, BCS) egyszerű technikája jelen-tős mértékben hozzájárulhat a megfelelő tenyésztési és telepirányítási döntésekhez. A módszer segítségével biztosítható, hogy a tehén megfelelő kondícióban legyen élet-ciklusának minden egyes szakaszában, va-lamint hogy pontos takarmányozási kor-rekciókat tudjunk végrehajtani a problémás esetek megszüntetésére.

A pontszám meghatározásának célja A testkondíció pontszám azt jelzi, hogy

a tehénnek mennyi tárolt energiája van a jövőbeli felhasználásra. A BCS érték se-gítséget nyújt az energiaegyensúly nyo-mon követésében, továbbá a tejtermelési és szaporodási teljesítmény értelmezésé-ben.

A legáltalánosabb testkondíció-értékelé-si rendszer egytől ötig osztályozza a te-heneket, ahol egy a sovány, míg öt az el-hízott teheneket jelöli. Ezt a módszert az Egyesült Államokban fejlesztették ki (Virginia Polytechnic Institute and State University). A testkondíció pontszám meghatározásakor az aláb-bi testfelületeket kell kiér-tékelni: faroktő, medence, ágyék és a csontok köze-lében található ínszalagok, kötőszövetek.

A testkondíciót az egyes takarmányozási csoportok szerint szükséges ki ér té-kel ni. A pontszám ugyan-is a takarmány va ló sá gos energiatartalmát tük rözi.

A tehenek kiértékelése el-végezhető az ellés utáni vizsgálat során, a termé-kenyítéskor, a vemhesség vizsgálatkor, illetve adott esetben a késői laktációs és a szárazra állítási sza-kaszban.

A testkondíció kiértéke-lése segítséget nyújt a te-hén múltbeli takarmányozá-si státuszának felmérésében és annak meghatározásában, hogy a tejtermelési és szapo-rodási eredmények miért jók vagy rosszak. Ezen kívül ez

a pontszám felhívja a figyelmet a jövőben elvégzendő feladatokra is. A testkondíció pontszám jelzi, hogy a tehénnek mennyi tá-rolt energiája van jövőbeli felhasználásra. A testkondíció pont szá mok kialakításának célja, hogy a gazdaságok és takarmányozá-si szakemberek pontosabban kiértékelhes-sék és nyomon követhessék az állatok test-kondícióját. A pontszám nyomon követése rendkívül fontos, mivel a testkondíció ha-vi változása szorosabb összefüggésben áll az egészséggel, a tejtermeléssel és a szapo-rodási mutatókkal, mint az állat adott napi testkondíciója.

A testkondíció pontszám meghatározásaA horpasznál, a farnál és a faroktőnél ellen-őrizze vizuálisan és érintéssel a zsírmeny-nyiséget, és adjon egy pontszámot 1 és 5 között. A kiértékelés szempontjából a leg-kritikusabb terület a faroktő és a meden-ce, ill. a gerinc és a faroktő felől a meden-céhez és a csípőcsonthoz tartó ínszalagok. A kutatások szerint az itt található faggyú-mennyiség összefüggésben van a testen be-lül felhalmozódott faggyúmennyiséggel. A testkondíció pontszám inkább a test ener-

giatartalékát fejezi ki, nem pedig a testtö-meget. A testtömeg változhat a testzsír, csontozat, emésztőrendszer és tőgy válto-zásai miatt. BCS = 1,5A tehén túlzottan sovány. Remélhetőleg rit-kán fordul elő ilyen állapotú állat a gazda-ságokban. Nem ad elegendő tejet vagy nem megfelelő a szaporodóképessége. Az ilyen tehén valószínűleg nem egészséges. A csi-golyák, a rövid bordák, a medence, a csípő-csont és a faroktő nagyon élesen elkülönül-ve látható. A harántnyúlványok fele kive-hető. Az ínszalagok jól láthatóak. A faroktő környékén mély üreg látható. A faroktő és a csípőcsont között a bőr redőzött.

BCS = 2,0A tehén nagyon sovány, kevés tejet ad és gyenge a szaporodási képessége. Ez nem jelez feltétlenül betegséget. A gerincvo-nal és a rövid bordák jól láthatóak, viszont az egyes csigolyák kiemelkedése nem fel-tűnő. A rövid bordák kiemelkednek. A rö-vid bordák felső felülete kézzel tapintható. A harántnyúlványok fele/harmada látható. A medence és a csípő kiemelkedik. A csí-

1. Súlyos soványság

2. A csigolya alak jól kivehető

3. Arányos kiemelkedettség és fedettség

4. A csigolya alak már nem látható annyira, nagyobb a fedettség

5. Súlyos elhízás

Testkondíció-pontszám

Csigolyáka hát közepén

Medencehátulnézete(keresztmetszet)

A faroktő és a medenceközötti vonaloldalnézete

A faroktő és környezete

Hátulnézet Oldalnézet

Forrás: A.J. Edmondson, I.J. Lean, C.O. Weaver, T. Farver and G. Webster. 1989. A body condition scoring chart for Holstein dairy cows. J. Dairy Sci. 72:68- 78

Testkondíció-pontszámok táblázata


Hatékony tehénkomfort II. rész – Testkondíció pontozáspőcsonton nem tapintható faggyúréteg. Az ínszalagok elkülönülnek és jól láthatóak. A faroktő környezetében nagy bemélyedés látható. A faroktő és a csípőcsont között a bőr redőzött.

BCS = 2,5A tejtermelő gazdaság ajánlott célkitűzé-se, hogy a 2,5 BCS pontszám alatti tehenek aránya az állományban maximum 10 szá-zalék legyen. Ez az érték a legalacsonyabb elfogadható testkondíció-pontszám. A 2,5 testkondíció ponttal rendelkező teheneknél a csigolyák még kiemelkedve, de már nem különállóan láthatóak. A rövid bordák meg-számlálhatóak, de nem csontos kinézetűek. A harántnyúlványok harmada/negyede lát-ható. Az ínszalagok jól láthatóak, de nem olyan elkülönülten, mint a 2,0 BCS pont-szám esetén. A medence és a csípő is cson-tos kinézetű, viszont a csípőnél faggyúréteg tapintható. A faroktő környezetében bemé-lyedés látható.

BCS = 3,0A tehén minden bizonnyal egészséges és sok tejet ad. Ha azonban 3,0 vagy alacso-nyabb pontszámmal rendelkező tehén ellik, akkor nem valószínű, hogy elég testzsír-ral rendelkezik a csúcshozamhoz és a szá-razanyag-bevitel növelésének kivárásához.

Ennél a pontszámnál a far bemélyedése „U” és „V” alak közötti. A 3,0 BCS pont-szám alatti tehenek esetén ez a terület „V” alakú. A gerincoszlop látható, viszont az egyes csigolyák környéke kerek formájú. A rövid bordák fedettek. A harántnyúlvá-nyok maximum negyede látható. Az ínsza-lagokat faggyúréteg fedi, de még kiemel-kednek. A medence és a csípőnél kevés faggyúréteg tapintható. A faroktő környéke picit bemélyed, de a bőr nem redőzött.

BCS = 3,5A szárazra állított és az ellésre váró tehenek esetén a testkondíció-pontszámnak el kell érnie a 3,5 értéket. Ezeknél a teheneknél a gerincoszlop mentén, a rövid bordáknál és az ínszalagoknál faggyúréteg tapintható. A medence és a csípő kerek. A harántnyúl-ványok nem különülnek el. A farkcsonti ín-szalag már nem nagyon látható, viszont a keresztcsonti ínszalag még igen. A faroktő környezete telt.

BCS = 4,0Az ebbe a csoportba tartozó ellő tehenek kevesebbet esznek, nagyobb súlyt veszí-tenek és gyakran fordul elő náluk anyag-csere-probléma. A tehén háta lapos, mivel a faggyúréteg kitölti ezt a területet. A rö-vid bordák nem különülnek el, de még ép-

pen tapinthatók. A medence és a csípő el-hízottnak néz ki. A medence és a csípő közötti „U” alak egyenletes felületű, bemé-lyedés nélküli. Az ínszalagok nem látható-ak. A faroktő környéke faggyúréteggel bo-rított és zsírredők láthatók.

BCS = 5,0A tehén nagyon kövér, anyagcsere- és te-nyésztési problémái lehetnek. A gerincosz-lop és a rövid bordák nem láthatóak és ne-hezen tapinthatók. A medence és a csípő környéke teljesen faggyúréteggel fedett és nehezen tapintható. A farrész és a faroktő teljesen faggyúréteggel fedett.

Javasolt BCS pontszámokA tehenekre az alábbi esetekben javasolt kiértékelni a testkondíció pontszámot: el-léskor, az ellés utáni első vizsgálatkor, ter-mékenyítéskor, vemhesség vizsgálatkor, il-letve szükség esetén a késői laktációs és a szárazra állítási fázisban. A takarmányo-zási szakembereknek minden egyes takar-mányozási csoportra meg kell határozni-uk az átlagos BCS értéket. A testkondíció jobb mutatója a táplálék energiatartalmá-nak, mint a takarmány számítógép által elő-re kiszámított energiaértéke. Ha a tehén túl sovány a korai laktációs szakaszban, ak-kor növelje a táplálék energiatartalmát és keressen megoldást a szárazanyag-felvé-tel növelésére. Ellenőrizze, hogy nem for-dulnak-e elő komolyabb anyagcsere prob-lémák, mivel ez is oka lehet a súlyveszte-ségnek. A késői laktációs szakaszban lévő tehenek sokkal hatékonyabban használják fel a tartalék energiájukat, mint a szárazra állított tehenek (75 százalék hatékonyság 60 helyett). Ezért javasolt a tehenek meg-felelő kondícionálása a középső/késői lak-tációs szakaszban (75 és 100 közötti tejelő napok), tehát inkább ebben időszakban kell elérni a 3,5 BCS értéket, mint a szárazra ál-lítás alatt. Ha a tehenek testtömege túl nagy a késői laktációs szakaszban, akkor inkább ebben az időszakban csökkentse azonnal a takarmány energiatartalmát, mint a száraz-ra állítás alatt.Csoportos etetéskor fontos alapfeltétel, hogy a csoporton belüli BCS érték lehe-tőleg minél egységesebb legyen. Problé-mát okozhat, ha ezt a feltételt nem telje-sítik. Ilyen esetben egyes teheneknél ko-moly anyagcsere-probléma fordulhat elő, így a korai laktációs szakaszban csökken

Test

kond

íció

pon

tszá

m

Fejős tehenek javasolt testkondíció pontszámai

5.0

4.0

3.0

2.0

Ellés Csúcs-laktáció

Fogamzás Szárazraállítás

Ellés

Forrás: Hulsen, Jan, Koesignalen.


a szárazanyag-felvételük. Előfordulhat az is, hogy a teheneket nem TMR rendszer-rel etetik. Például a tehenek kiválogathatók vagy külön kapnak szálas takarmányt. Elő-fordulhat az is, hogy a teheneknek csülök- és lábproblémájuk van, így egyes tehenek nem jutnak el a jászolig. Komoly szaporo-dási problémák is lehetnek, így egyes tehe-nek hosszabb ideig tartoznak egy adott cso-porthoz, mint kellene – ezek a tehenek el-híznak, míg a csoportba tartozó többi tehén jól tejel és megkapja a számára szükséges takarmányt.Ha a csoportban a testkondíció nem egysé-ges, akkor nehéz megtervezni, hogy a ta-karmányadag az összes tehénre megfelelő legyen. A legvalószínűbb esetben az fordul elő, hogy egyes tehenek esetén a takarmány tápanyagtartalma nem elegendő, míg má-sok túl sokat kapnak. A túl sok tápanyagot fogyasztó tehén elhízik és az elfogyasztott tápérték veszendőbe megy.

Korai laktációTudjuk azt, hogy a korai laktációs szakasz-ban a tejtermeléshez szükséges energia je-lentős részét a tehén a saját testzsírtartalé-kából fedezi. A tejelés első 100 napja alatt így nem szokatlan a napi egy, másfél kilo-gramm testtömeg vesztés. 45 gramm moz-gósított zsír kb. három kilogramm tej ter-melését támogatja. Több állománynál át-lagosan a testkondíció-pontszám 0,5-es csökkenését mérték 30 tejelő nap alatt. Megfelelő célkitűzésnek tekinthető, ha eb-ben az időszakban a pontcsökkenés mérté-ke nem haladja meg a 0,5 értéket. A test-kondíció-pontszám azonban semmiképp se csökkenjen 1 pontnál nagyobb mérték-ben 30 napos tejelési időszak alatt. Az igen nagy pontcsökkenést felmutató tehenek

ivarzása rendszertelenné válik, az első ovu-lációig hosszabb idő telik el és nem sikerül a termékenyítésük, ugyanakkor a tejterme-lésük is kevésbé stabil.Azok a tehenek, melyeknek BCS pontszáma 3,75 felett van az ellés előtt, hajlamosabbak a csökkent takarmányfelvételre, a tömeg-vesztésre, a májzsírosodásra, a ketózisra, a magas nem észterifikált zsírsavszintre (NEFA), az ellési és szaporodási problémák-ra. Amikor a tehén zsírtartalékot veszít – kü-lönösen az ellés előtti és utáni kéthetes idő-szakban –, a máj zsírt vesz fel és feldolgozza azt. Így májzsírosodás és ketózis fordulhat elő. Egy michigani tanulmányból kiderül, hogy a szárazra állított és 4,0 BCS pontszám alatti tehenek nyolc százalékánál, míg a 4,0 BCS pontszám feletti tehenek 17 százaléká-nál fordult elő egészségi probléma. Egy má-

sik tanulmány szerint 2,5-szer nagyobb a va-lószínűsége a szaporodási problémáknak az olyan tehenek esetén, melyeknél a szárazra állítási periódusban a BCS pontszám meg-haladja a 4,0 értéket.Annak ellenére, hogy kövér tehenek ese-tén sikerül elkerülnünk az egészségi és sza-porodási problémákat, nem tekinthető ha-tékony megoldásnak, ha a tehén túlsúlyos (>3,75 BCS) a késői laktációs és szárazra állítási szakaszban, mivel az ellés után ezt a túlsúlyt le kell adni. A tehéntől energiát von el a testzsír feldolgozása, majd mobilizálá-sa a későbbi felhasználásra.

Szárazra állítási periódusA túlkondícionált tehenek takarmányozását nem javasolt a szárazra állításkor a májzsí-rosodás kockázata miatt átállítani. Nem ha-

tékony, viszont el-fogadható a test-kondíció növelése a szárazra állítás alatt, ha az ellésre a 3,5 BCS értéket kell elérni. Az ösz-szes testtömegnek a testkondíciótól füg-getlenül kell növe-kednie a szárazra állítási perió dusban, mivel a szü letendő borjú naponta 45-68 gram mal gyara-podik.A következő rész-ben a mozgás pon-tozásról lesz szó.


AKCIÓ! 2008. december 15-ig!A részletekről érdeklődjön kizárólagos márkaképviseleteinknél.


mennyiségű sűrített levegő a maradék tejet maga előtt tolva azt a tejtartályba juttatja. A befecskendező szelep a következő szállítóvezeték méretekhez építhető be: 25 mm, 40 mm, 52 mm metri-kus illetve 38 és 51 mm nem metri-kus átmérőkhöz.

VezérlésA rendszer lehet teljesen kézi vagy félautomata működtetésű. A kézi működtetésnél egy kézi pneumati-kus szeleppel nyitjuk meg és zár-juk el a sűrített levegő ellátást. Fél-automata vezérlés esetén gombnyo-másra indítjuk a levegő bejuttatását, majd a rendszer egy bizonyos beál-lítható idő után lekapcsol. A rendszer tartalmazza a levegő előkészítő egységet is, amely le-vegő finomszűrőkből és nyomás-szabályzóból áll. Pneumatikus működésA légbefúvó sűrített levegővel nyom ja ki a tejet a vezetékből. A sűrített levegő előállí tá sá ra mind-össze egy kis tel jesít mé nyű olaj-mentes kompresszorra van szük-ségünk. Az olajmentes mű köd te-tésű kompresszor elengedhetetlen, mivel biztosítani kell, hogy a tej-be ne juthasson olajszennyezés! Ajánlott kompresszor méret: 2 kW teljesítmény, 25–50 literes légtartállyal.

A fejés befejeztével a tejszivattyú utáni szállítóvezetékben tej marad. Ez a tejmeny-nyiség méterenként kb. 0,4 liter 25 mm-es és kb. 1 liter 40 mm-es szállítóvezeték esetén. A szállítóvezeték átlagos hosszát 15 m-nek véve ez a visszamaradó tejmeny-nyiség akár napi 30 liter is lehet! Ez éven-te 10 950 liter, azaz egy nagyon jó tejelő te-hén éves hozama! Sokféle praktika létezik ennek a tejnek a megmentésére, a gravitáci-ós leürítéstől a víz felszívatásáig, ám egyik sem higiénikus és tökéletes megoldás. A DeLaval pneumatikus tejkinyomó rendszer használatával viszont ezt a tejmennyiséget a szennyeződés veszélye nélkül szinte tel-jes egészében megmentheti!

Tiszta, higiénikus megoldásA befúvószelep alkalmazása nélkül a veze-tékben maradó tej az automatikus leeresz-tő szelepen keresztül általában a csatornába folyik. A légbefúvó szelep alkalmazásával a szállítóvezetékben maradó tej károso-dás nélkül gyorsan és higiénikusan a tejhű-tő tartályba továbbítható. Ne kockáztasson! Ne használjon semmilyen más módszert, amely a tej minőségét rontja!

Működési elvA tej kifúvatásához a szállítóvezetékbe be-fecskendező szelepet építünk be. Ez olyan visszacsapó szelepes megoldással lett ki-alakítva, amely lehetővé teszi a sűrített le-vegő bejuttatását, ám azt csak egy irány-ba, a tejtartály felé engedi áramlani. A nagy

DeLaval pneumatikus tejkinyomó rendszer


DeLaval SM100 szerviz figyelő

Megbízható szervizA DeLaval SM100 szerviz figyelő egy kis méretű egység megbízható memóriával, mely folyamatosan figyeli a fejőberende-zés működését. Kijelzőjén mutatja a vá-kuumrendszer állapotát és információ-kat szolgáltat a berendezés működéséről. A készülék a vákuumrendszer bármilyen rendellenessége esetén (túl kicsi vagy túl magas vákuumszint) azonnal riasztást ad, hogy a felmerülő problémát mihamarabb orvosolni lehessen. Az SM100 szerviz figyelő folyamatosan számon tartja a fejések számát és a fejő-ház üzemidejét, és jelez, amennyiben a fejések száma illetve az üzemidő elérte a kehelygumicsere vagy a megelőző karban-tartás elvégzéséhez szükséges határt. A fi-gyelmeztetésen túl információt szolgáltat a berendezés szervizelését végző képvise-lő elérhetőségéről is. A műszer emlékszik Ön helyett is, Önnek csak a telefont kell felemelnie.

SzolgáltatásokA készülék folyamatosan figyeli a vákuum-szintet a berendezésben. Túl kicsi vagy túl magas vákuumszint esetén riasztást ad, fi-gyelmeztet a szervizre. Mutatja a fejés és a mosás időtartamát. Számolja a vákuum-szivattyú üzemóra idejét és figyelmeztet a karbantartásra. Számolja a fejések számát

A DeLaval SM100 szerviz figyelőben megbízhat. Pontosan követi és megjeleníti a pillanatnyi vákuumszintet, valamint figyelmezteti Önt arra, ha szervizre van szükség. Ily módon fejőberendezése mindig tökéletesen működve szolgálja Önt.

és figyelmeztet a kehelygumi cserére vala-mint a berendezés ISO szerinti ellenőrzé-sének elvégzésére. A szerviz megkönnyí-tése érdekében visszamenőleg is nyilván-tartja a szerviztechnikus számára fontos adatokat. Az SM100 berendezés infra kap-csolaton keresztül kommunikál a DeLaval

VPR100 tesztberendezéssel, amely köny-nyű programozást tesz lehetővé.

Riasztási szintekA DeLaval SM100 kialakításakor fon-tos szempont volt, hogy úgy az Ön mint a szerviztechnikus számára is könnyen kö-vethető módon jelezze a berendezés mű-ködését. A műszer regisztrálja a vákuum-szintet valamint a vákuumszint ingadozást az előző 14 fejés átlagában. A figyelmezte-tő jelzéseket jól látható többszínű LED di-óda valamint a képernyőn jelzett informá-ciók segítségével jeleníti meg.

Műszaki adatok• Elektromos tápellátás: 5 V-tól 24 V-ig,

egyenáram vagy váltóáram. • A memória 14 fejés adatait tárolja, áram-

kimaradás esetén is.• Felszerelhető közvetlenül a vákuum-

vezetékre vagy a falra.


ben beépítésre került egy LVP3000 típusú frek ven cia-szabályozóval ellátott vákuum-szivattyú. A tulajdonos a fejőkészülék ki-választásakor is a praktikusság és az egy-sze rűség miatt választotta a gyakorlatilag elnyűhetetlen MC73 készüléket.

A CDG Agráripari és Állattenyésztő Kft, melynek tulajdonosa Christopfe Geebelen, megelégelve Belgiumban a helyi konku-renciával folytatott küzdelmet 1999-ben határozta el, hogy hazánkban telepedik le. Otthon a családi gazdaságot egy 120 ko-

cás sertéstelep jelentette. A Békés megyei Csanádapácán megvásárolta a helyi szö-vetkezet tehenészeti telepét 180 db tehén-nel. A kezdetekben 120 ha bérelt termő-földön kezdte a gazdálkodást. A válasz-tás a jó termőföld és az alacsony önköltség

miatt esett erre a Békés megyei település-re. Ma már 500 ha területen gazdálkodik, a telepen pedig 702 db tehén és szaporula-ta található. A gazdaságban 12 ember dol-gozik beleértve természetesen a tulajdo-nost is, aki a napi munkából aktívan kive-szi a részét.Az 520 db tehénből álló fejős állományt jelenleg naponta kétszer fejik. Az elmúlt években a fejőházat folyamatosan fejlesz-tette. A 2×12 állásos DeLaval halszálkás fejőház minőségével és működésével telje-sen elégedett volt. Tavaly év vége felé dön-tött a komolyabb rekonstrukció mellett, hi-szen a korábbi állásszerkezet már kezdett elavulni és a fejőház áteresztőképessége lett a fejéstechnológia szűk keresztmetsze-te. Kihasználva az idei év kedvező pályáza-ti lehetőségét a Taurina-Agrohód Kft. köz-reműködésével felépített egy 2×16 állásos 50º-os halszálkás elrendezésű DeLaval fe-jéstechnológiát és mellette az épület is fel-újításra került. A tehénlétszám növekedé-se miatt elavulttá vált korábbi technológia lecserélése mindenképpen szükséges volt és büszkék vagyunk arra, hogy az új fejő-ház a hozzáfűzött reményeket maradékta-lanul beváltotta. Az állatok könnyen meg-szokták az új rendszert és az átépítés ide-jére beüzemelt ideiglenes fejőállás sem okozott gondot sem a dolgozóknak, sem az állománynak. Az átépítés kb. 3 hónapja alatt nem volt tejkiesés és nem tapasztaltak semmilyen egyéb problémát sem. A tulaj-donos véleménye szerint a DeLaval tech-nológia „legnagyobb előnye az egyszerű-ségében rejlik”.A fejőház 2×16 állásos halszálkás elren-dezésű. A tehenek 50º-os szögben állnak és fejésük a két hátsó lábuk között törté-nik. A döntés azért született emellett a technológia mellett, mivel a régi fejőak-nába kisebb átalakítással adaptálható volt az állásszám jelen-tős növelése mel-lett. A jelenleg üze-melő technológia a DeLaval legújabb fejlesztésű MC73 fejőkészülékéből, ACR5000 kehely-levevő auto ma ti ká-ból, Hygenius C200 mosóautomatikából áll. Az üzemelés biztonsága érdeké-

Bemutatkozik a CDG Agráripari és Állattenyésztő Kft.


Bemutatkozik a CDG Agráripari és Állattenyésztő Kft.

Az állomány átlagos laktációs termelé-se a telepen 7 900 liter. Naponta 14 000–15 000 liter extra minőségű tejet állítanak elő, amelyet jelenleg a Körös-Tej Kft. felé értékesítenek.

A telep távolabbi tervei között szerepel a tehénlétszám 900 egyedre való bővítése, egy új istálló megépítése és egy 6 000 lite-res tejhűtő beszerzése.Az istállók kötetlen tartás techno ló giájú,

mélyalmos rend sze rű ek. A tele-pen TMR ta kar má nyo zás történik, na pi egy szeri reggeli etetéssel.Érdeklődésünkre a tulajdonos el-mondta, hogy igen szoros és rend-szeres a kapcsolata a DeLaval he-lyi területi képviseletével, hiszen a szerviz anyagok mellett több kereskedelmi terméket is rend-szeresen használ a gazdaság-ban. A DeLaval mosószerek és a Blockade tőgyfertőtlenítő mel-lett több más konkurens termé-ket is kipróbáltak, de végül min-

dig ezen termékek mellett maradtak. A te-lepen a képviselet rendszeres karbantartást végez a tulajdonos teljes megelégedettsé-ge mellett.


polymyxinekre, gentamycinre reziszten-sek, a staphylococcusok kb. 20–30%-a pe-nicillin-rezisztens), amit ilyen módon nem vesznek figyelembe.

d) Nem tartják be az alkalmazott szer gyári előírásait.

A hatóanyag nem tartózkodik a tőgyben elegendő töménységben és elég hosszú ideig; nem pusztítja el a kórokozót, hanem kiszelektálódnak a törzsből az adott szer-re rezisztens baktériumok, és azok fognak túlélni. A másik véglet: nagyobb adagban vagy sűrűbben adják a gyógyszert az előírtnál; megváltozik az élelmezés-egészségügyi várakozási idő; gátlóanyag maradhat a tej-ben.

e) A kezelést nem a szakma szabályai szerint végzik, azaz nem fejik ki kézzel a kezelendő tőgynegyedet, nem fertőtlenítik a bimbóvéget, hosszú katéterrel viszik be a gyógyszert a tőgybe.

Ha a tőgynegyedet nem fejik ki, a gyógy-szernek a maradványtej miatt kevesebb esélye van eljutni a beteg sejthez, ráadásul felhígul. A feszes, gyulladt, kifejetlen tőgy késlelteti a gyógyulást.

A tehén éle-te során – és a tőgy gyul-la dás sal kap-cso lat ban – sok szor ke - rül het sor

gyógy szer-be vi tel re helyi leg és általános kezeléssel (pa ren te rá li san). Az alábbiak-ban megkísérlek kiemelni párat a tehe-nészetekben leggyakrabban észlelt ezzel kapcsolatos hibákból.

a) A kezelendő állatok kiválasztása: nem kezelik a frissen észlelt eseteket, csak azokat, amelyek épp az adott heti – korlátozott – keretbe beleférnek. Az indok általában az, hogy nem akarnak sok gyógyszert használni egyszerre, mert akkor sok tejet kell kiönteni.

A módszerrel az a probléma, hogy bár rö-vid távon lehet „spórolni” a kiöntött tej-jel, de hosszabb távon veszteségeket okoz, mert a nem kezelt állatok tőgygyulladása idültté, visszafordíthatatlanná válik; ké-sőbb már biztosan nem fog gyógyulni, ko-moly tejveszteséget eredményez.A friss tőgygyulladásos, de a kezelt cso-portba el nem különített állatokat vagy nem fejik külön, és akkor romlik az elegy-

tej minősége, vagy különfejik, de egyik esetben sem fertőtlenítik a fejőkelyheket a beteg állatok fejése után – potenciálisan fertőzik a többi állatot. Esetleg fertőtlení-tik a fejőkelyheket, de nem cserélik a fer-tőtlenítő oldatot.

b) Csak a szabad szemmel láthatóan klinikai tőgygyulladásos tőgynegyedet kezelik, nem végeznek istállópróbát, és a még esetleg jelen lévő szubklinikai tőgygyulladásos negyeddel nem foglalkoznak.

Rosszabb lesz a gyógyulás, ilyenkor mond-ják, hogy „körbemegy a tőgygyulladás”. Megint látszólagos takarékosság.

c) Nem célzott kezelést alkalmaznak, a piacon kapható épp legolcsóbb szert használják.

A gyógyszer nem biztos, hogy hatékony az adott telepi kórokozó-flórával szem-ben. Mindig legyen aktuális kórokozófló-ra-felmérés és aktuális antibiogram, hogy annak alapján dönthessenek a következő időszak gyógyszer-beszerzéséről! Ráadá-sul az egyes baktériumok egyedi rezisz-tenciával rendelkeznek (coliformok peni-cillinre, oxacillinre, cloxacillinre biztosan rezisztensek, streptococcusok általában

Független szakértők tollábólA tőgykezelés során leggyakrabban elkövetett hibák

Dr. Markus Gabriella magánállatorvos, mikrobiológusMarkus Tejlabor Kft.

Klinikai tőgygyulladásos tej a mastitesttálcában Ugyanaz a tej reagens hozzáadása után


A nem fertőtlenített bimbóvégről kóroko-zót vihetnek be a tőgybe a bőr külső felü-letéről (iatrogen fertőzés).A hosszú katéter sértheti a bimbócsator-na, -medence keratinrétegét, ami lassítja a gyógyulást. Ezért ha van lehetőség rövid katéter-bevezetésre (dupla gyógyszerku-pak), a rövid megoldást válasszuk!

f ) Helyi kezelést nem, csak általános, injekciós kezelést alkalmaznak.

A gyógyszer nem feltétlenül jut el a tőgy szövetébe megfelelő koncentrációban; l. a helytelen adagolásnál leírtakat.

g) 0 napos várakozási idejű parenteralis antibiotikumot adnak a tőgygyulladásos tehénnek.

Ezeknek a szereknek az élelmezés-egész-ségügyi várakozási ideje tejre azért 0 nap, mert nem választódnak ki a tejjel, azaz a hatásukat pont ott nem fejik ki, ahol vár-nánk tőlük. Kiválóak lehetnek általános tünetekkel járó tőgygyulladás esetén, de a helyi tünetek csillapítására alkalmatlanok!

h) Csak rutinkezelést alkalmaznak, nincs egyedi elbírálás.

Egyes esetekben – idült, savós tej pl. – antibiotikum-kezelés nem szükséges, de egy antibiotikum-mentes infúzió segít-het. Máskor nem elegendő a lokális ke-zelés, a heveny, esetleg általános tüne-tekkel járó folyamatoknál kiegészítő, in-jekciós, infúziós kezelésre lehet szükség; antibiotikumra, gyulladáscsökkentőre, fo-lyadékpótlásra stb. Vannak esetek, amikor egy kúrát követően gyógyszerváltás indo-kolt. És persze vannak egyedek, amelyek gyógykezelése már nem indokolt; a fertő-zési nyomás csökkentése érdekében eze-ket selejtezni kellene. Ha a kezelést nem egyedi elbírálás alapján végzik, rosszabb a gyógyulás, és több a gyógyszerpazarlás.

i) Alkalmaznak kiegészítő antibiotikumos terápiát.

Alapjában helyes, de figyelembe kell venni, hogy a várakozási idők megváltozhatnak a különböző szerek együttes alkalmazásakor.

j) A szárazraállításkor elkövethető legnagyobb hiba az, hogy nem radikálisan, hanem fejéskihagyásos módszerrel apasztják el az állatot.

A szárazonállás alatt az új fertőzések az aktív involúció (az elapadás) időszakában a leggyakoribbak. Radikális apasztásnál az állat tőgye két hét alatt biztosan tö-kéletesen visszahúzódik, fejés-kihagyá-sos módszernél ez akár 30–35 napig is el-húzódhat, azaz kétszer akkora esély van szárazonállás alatti tőgygyulladás kiala-kulására, ami az egész következő laktációt kedvezőtlenül befolyásolja.

k) Nem vizsgálják meg szárazraállításkor a tőgyeket; klinikai tőgygyulladásos állatot is elapasztanak.

Nagy esély van rá, hogy a fejés elmaradá-sával a tőgynegyed gyulladása fellobban, ha ezt nem veszik észre és nem gyógyke-zelik, a következő laktáció termelése ko-molyan károsodik.

l) Nem teljes körű, hanem szelektív antibiotikumos szárazraállítást végeznek.

Sem rövid, sem hosszabb távon nem je-lent spórolást a szárazonállás alatt kiala-kuló több tőgygyulladás miatt, viszont ha az állomány-elegytej sejtszáma általában eléri a 300 000/ml-t, egyenesen és közvet-lenül káros hatással is jár a következő lak-tációban a tőgygyulladások számának nö-vekedése miatt!

m) Antibiotikumot igen, de dugóképző szert nem feltétlenül használnak, illetve a belső dugóképző készítményt felmaszszírozzák a bimbómedencébe – tejmedencébe.

Fejés-kihagyásos és radikális apasztásnál is előfordulhat, hogy a tőgyből még csu-rog a tej. Ez kiváló baktérium-táptalajt je-lent, szennyezi az almot, fertőzési forrás a többi állat számára is. Ezért érdemes vagy külső, vagy belső dugóképző szert hasz-nálni. Utóbbi helye a bimbócsatorná-ban van, azaz beadást követően – ellentét-ben az antibiotikumos kenőcsökkel – nem szabad felmasszírozni.

A fenti felsorolás nem teljes körű, csak né-hány gyakori hibát emeltem ki. Közös sa-játságuk, hogy látszólagos takarékoskodás mellett fölösleges pénzkidobást (nem cél-zott gyógykezelés, nem arra a célra szolgá-ló gyógyszer alkalmazása, kiegészítő terá-pia nélküli rutinkezelés), állatok termelé-sének csökkenését (szelektív szárazonálló terápia, nem azonnali gyógykezelés, kli-nikai betegek laktációs kezelés nélküli szárazraállítása), azaz hosszabb távon az elvárható profit csökkenését eredménye-zik. Itt is érvényes az a megállapítás, hogy soha nem a legolcsóbb, hanem az optimá-lis megoldásra kell törekednünk!

Staphylococcus aureus okozta tályog a tőgyön; ez az idült tőgygyulladásos tőgynegyed, (ez az állat) már antibiotikumos kezeléssel sem gyógyítható meg.


Szarvasmarhák lábvégmegbetegedései II. rész – Fertőző oktanú elváltozások kezelése és a lábvégfürdetés

Jelen összefoglaló írás egy, három részből álló anyag része. A lábvég megbetegedé-sek oktanát vizsgálva fertőző és nem fer-tőző eredetű tényezőket kell megkülön-böztetni, és védekezni ellenük. A meg-betegedések jelentkezése mellett nagy fontosságú a helyesen kivitelezett évi két-szeri csülökkörmözési munka. Előző szá-munkban megbeszélésre került a körmö-zési munka jelentősége. Rámutattam a gyakorlati munkavégzés során előforduló problémákra és azok megelőzésének lehe-tőségeire. Most a fertőző eredetű megbe-tegedések megtárgyalása következik, be-leértve a megelőző lábvégfürdetési lehe-tőségeket.

Fertőző kóroktanú lábvég megbetegedések (dermatitis digitalis), lábvégfürdetési protokoll

Az interdigitalis dermatitis, interdigitalis f legmone a későbbiekben kerül megtár-gyalásra.

A hazai szarvasmarha állományok leg-gyakrabban előforduló fertőző eredetű lábvégbántalma a dermatitisz digitálisz, azaz a DD-nek rövidíthető és korábban helytelenül Mortellaro-féle betegségnek nevezett kórkép. A betegség első diagnosztizálása és leírá-sa óta sok információval és tapasztalattal lettünk gazdagabbak. (R. Cheli és C. M. Mortellaro, 1974.) Ez a bántalom széles körűen elterjedt Európában, Észak-Ame-rikában és idehaza is. Hazánkban az első előfordulását a 90-es évekre tehetjük. Kóroktanáról egyre többet tudtunk meg az utóbbi években. Jellegzetes faktorbe-tegségnek tekinthető bántalom, mivel ha a kórokozót már behurcolták az állományok-ba, akkor a teheneket érő stressz tényezők

hatására a tünetek manifesztálódása töme-gesen jelentkezik. (A. Fiedler, J. Maierl, St. Nüske,: Funktionelle Klauenpflege beim Rind, München, Wien, Zürich, 2000.) Fel-ső-bajorországi területen az említett szer-zők saját vizsgálataikkal 70 %-os fertő-zöttséget tapasztaltak. Hazánkban is nem ritka az 50 %-os előfordulás. A betegség képe jellegzetes: a lábvégen leggyakrabban öt előfordulási területen öt jellegzetes tünetforma látható: A szeder-szerű sebfelületet hosszú szőrszálak ve-szik körül a bőrszövettel körülvett terüle-teken. A sebfelületet gennyes izzadmány fedi, mely bűzös szagú és a letörléskor rendkívül fájdalmas. E sebek legtöbbször a sarokvánkosok közötti területen fordul-nak elő, valamint az ujjak közötti rés bő-

Független szakértők tollából

Dr. Lehoczky János, címzetes egyetemi docens, állatorvos gyakornokként a Szegvári Puskin Szövetkezetben kezdett dolgozni 1983. november 1től. Ugyanezen a helyen dolgozik, mint állatorvos a mai napig.

C. M. Mortellaro úr Olaszországból Törlés szárazra


rén, frontálisan a pártaszélen, ritkábban a fűkörmökön és utolsó sorban a csülöktok alá terjedően láthatjuk a kórképet. A meg-jelenési forma az esetek nagyobb részében szemölcsszerű, ritkábban fonalas szerke-zetű (California-típus). Okok és kialakulás: A legfontosabb jel-lemzője a DD-nak, hogy klasszikus fak-torbetegség a szó átvitt és valódi értelmé-ben. A nem fertőzött állományba fertőzött egyedek bevitelével hurcoljuk be a kóroko-zót. A behurcolás lehet tünetmentes egyed vásárlása esetén is, mely fertőzés később robban. A hajlamosító tényezők hatására az állatok ellenállóképessége megtörik és kialakulnak a jellegzetes tünetek. Nagyon fontos szerepe van a stressz tényezők elő-fordulásának, pl. fertőző betegségek (IBR, BVD), takarmányozási makro- és mikro-elem ellátás hiányosságai, energia-, fehér-jehiány vagy valamely anyagcsere termék többlet pl. szubklinikai acidózis magas ab-rak bevitel esetén. Hasonló stressztényező a falkásítás, a nem megfelelő istálló higié-nia, nedves trágyás padozat és a helytelen vagy nem megfelelő csülökkörmözés. Ha az előbb említett tényezőket megpróbáljuk kiiktatni az állatok életéből, akkor indirekt módon az állatok köz ér ze tét javítjuk, az-az más megközelítéssel kifejezve minden tényező, mely javítja az állatok közérzet-ét, az a DD előfordulásának a valószínű-

ségét csökkenti. Különösen fontos szerepe van a higiéniának, mivel az állandóan erő-sen szennyezett, nedves álló, fekvő, pihenő felületek és a rendszeres fertőtlenítés hiá-nya hozzájárul a fertőző csírák feldúsulá-sához. Ahol a higiénia csökken, ott a DD betegség megjelenik és szóhoz jut. An-nak ellenére, hogy a legelőkön a csírater-helés sokkal alacsonyabb, néha megfigyel-hetünk legelőn is DD tüneteket. A nyári hónapokban ez a kórforma emelkedő ten-denciát mutathat. Az utóbbi esztendők be-ható mikrobiológiai kutatásai változó csí-raspektrumot igazoltak: Treponema tör-zseket, Porphyromonas levii-t, Fusobacter törzseket, valamint Mycoplasmákat, Gug-gen hei mella bovis-t. A különböző törzsek egymás káros hatását erősítik, és együtt is vezethetnek a tipikus tünetek kialakulásá-hoz.A sántaság különböző mérvű lehet az eny-he tünetektől kezdve – ami előfordulhat a betegség késői már kimerülőben lévő sza-kaszában is – egészen az ujjhegyen törté-nő állás formájáig. Súlyos esetben az álla-tok elfekszenek. A kezelés alapelvei az előbbiek alapján vi-lágosak, bár egyáltalán nem olcsóak a tu-lajdonos számára. Az első helyen kell, hogy szerepeljen az egész állomány meg-vizsgálása a funkcionális csülökkörmözés alkalmával a DD tünetek felismerésére,

valamint a hajlamosító tényezők kiiktatása az állományból illetve az állomány környe-zetéből. Helyes szakszerű takarmányozás, higiénikus tartás, jó állategészségügyi im-munállapot fenntartása a közös cél, amely a lappangó fertőzés kitörését állomány-szinten megakadályozza. Amennyiben va-lamely korábban említett tényező vagy az időjárás előidézi a tömeges előfordulását a kórképnek akkor egyedileg kell védekezni, illetve a kórokozó tovaterjedését kell gyé-ríteni, pl. lábvégfürdetéssel. Az egyedi ke-zelést nézzük meg először. Minden elváltozást mutató lábvéget gon-dosan szárazra kell törölni, tisztítani. Egy-szer használatos papír a legalkalmasabb erre a célra. Vizet nem célszerű használni, mert a gyógyszer lemosódik, sem többször használható anyagot, pl. textilt mivel nagy a fertőzésveszélye a tovahurcolásnak. A szárazra törlés után a rendelkezésre álló antibiotikumos spray-vel a foltot beperme-tezzük egymás után 2 alkalommal 10–30 mp-es különbséggel, és beszáradás után a talajra visszahelyezzük a lábvéget. A DD elváltozások nagyobb része már az egysze-ri kezelés után is javul, de 2 nappal az első kezelést követően szükséges az ismétlés il-letve az ellenőrzés. Mit nem teszünk a seb-bel: Soha nem vágjuk ki, mivel ez a helyi ellenállóképességet csökkenti és hosszabb időre van szükség a demarkációs szövetek

Szarvasmarhák lábvégmegbetegedései II. rész – Fertőző oktanú elváltozások kezelése és a lábvégfürdetés

Lefúvás 2× egymás után AB tartalmú sprayvel (hagyjuk beszáradni)

Beszáradt, gyógyuló seb felület 8 nappal a kezelés után. (Dr. Báldy Zoltán fotói)

Az antibiotikum tartalmú spray kezelés mellett hatékonyan lehet alkalmazni a gél kezelést is. A gél szerves savakat, kelátokat és kötőanyagot tartalmaz.


képződéséhez. Amikor extrém nagy a seb kiterjedése, akkor szükség lehet védőkötés és gyógyszeres sebkezelés kombinációjá-ra, de ekkor is érvényes a 2–3 napos ellen-őrzés, mivel a védőkötés gyorsan szennye-ződhet és az átnedvesedett kötözőanyag alatt a mikroorganizmusok robbanássze-rűen szaporodnak, így ezzel több kár kelet-kezik a kötés következtében, mintha leve-gőn hagytuk volna a beszáradó sebfelüle-tet. Ez különösen érvényes, ha a teheneket lábvégfürdetőn keresztül hajtjuk. Az évi kétszeri csülökkörmözés közötti időben is rendszeresen ellenőrizni kell az állományt és a sántító egyedeket gyógyke-zelni kell. Ezt az utóbbi mondatot nem elég hangsúlyozni, hiszen más hatásos megol-dás nem ismert. Az idén július hónapban Budapesten rendezték a XXV. Jubileumi Buiatrikus Konferenciát, itt volt módom találkozni a fent említett kórkép első leíró-jával, mivel az egyik tiszteletbeli meghí-vottja volt Mortellaro úr a Sympóziumnak. Az első kérdése az volt, hogy milyen ke-zelést alkalmazunk a DD ellen. A fent le-írtakat elmondva egyetértett a hazai keze-lés gyakorlatával és hangsúlyozta, hogy az egyedi kezelés a legfontosabb, úgy hogy figyelemmel kísérjük az állat javulását és beavatkozunk recidíva esetén újra és új-ra. Csak ezután következhet a megelőzés, a lábvégfürdetés, ami viszont nagyon ko-moly segítség a fertőzés terjedésének a csökkentésére.A megelőzés fontossága az előbbiek is-meretében rendkívül nagy jelentőségű, mivel a már behurcolt kórokozótól na-gyon nehéz megszabadulni. Mindenki, aki belép az istállóba tiszta védőcipőt és

-ruhát vegyen fel, az állatorvosnak legyen telepi csizmája és ruhája. A gazdaság dol-gozói használják a fekete-fehér öltözőt. A telep látogatói, állatkereskedők és jár-műveik fertőtlenítés után léphessenek be a valóban ZÁRT telepre. Ha állatokat vá-sárolunk csak karantén után vigyük be a fogadó telepre, alapos ellenőrzés esetleg lábfürdetés után. Azok a csírák, melyek állományspecifikusak, csak nagyon nehe-zen távolíthatók el az állományból, ha már megtelepedtek. Mivel a speciális bakteri-ológiai háttér soha nem eliminálható tel-jesen az állatok környezetéből, a termé-szetes környezeti tényezők javításával, az ellenállóképesség fokozásával tudunk legtöbbet segíteni a DD kártétel csökken-tése érdekében. Az alacsony páratarta-lom, a rendszeres tisztítás, fertőtlenítés, a stressz-mentes csoportosítás, más fer-tőző betegségek elleni védekezés, helyes takarmányozás, jó menedzsment mind az állatok komfortérzetének a javítását szol-gálja és egyben a DD kártétel csökkenté-sét is. A helyes takarmányo-zásra különösen oda kell figyelni, mivel a fokozott endotoxin termelődés és a fokozott mycotoxin be-vitel egyaránt csökkenti az ellenállóképességet. A megelőzés egyik for-mája a lábvég fürde -tés. A lábvég fürdetéshez szervetlen és szerves csí-raölő fertőtlenítőszereket és antibiotikumokat lehet használni. A klasszikus, de

ma már egyre kevésbé használatos szer a 3–5%-os formaldehid oldat, réz-szulfát ol-dat. A gyári kiszerelésű kombinált szerek (például a DeLaval FB500) is hasonló ha-tásmechanizmusú hatóanyagokat tartal-maznak, szerves kötésű rezet, form al de hid helyett azon ban glu tár al de hi det. Hasonló-an jók a tapasztalatok mész hid rát folya-matos használata esetén (2–4 %-os tö-ménységben, lúgos pH létrehozása céljá-ból). Az antibiotikumok hatása rendkívül gyors, de sajnos ma már egyre rövidebb a jótékony hatás, különösen azoknál a gaz-daságoknál, ahol kialakult a rezisztencia (Lincomycin és Oxitetraciklin).A hazai tapasztalatokról úgy számolhatok be, hogy egy Tiszántúli 1100-as tejtermelő tehenészetben a telepvezetővel konzultálva a kezeléseket igyekeztünk optimalizálni. Nevezetesen 5 napi csülökkörmözési mun-ka után a körmözők által feljegyzett beteg, elváltozást mutató egyedeket a következő héten a körmözők ismét kézbe vették és le-kezelték a fent leírtak szerint. A követke-

ző héten újra megismételték a már ellenőrzött állományon

és a gyógyultakat már nem kezelve tovább, csupán a még betegen maradókat kezelték tovább, így az át-lagosan 50 %-os fertőzött szintet le lehetett csök-kenteni 5 %-ra. A kezelést 4 körmöző végezte folya-matosan 28 napon keresz-tül. A kezeléshez két fajta spray-t használtak. A telep-vezetés különösen odafi-

6.


tak szarvasmarhákat, juhokat és kecské-ket, arra azonban – mindezidáig – semmi jel nem utalt, hogy az állatoknak nem csak a húsát fogyasztották.

Minden tehén tudja, merre van északEgy kutatás szerint nemcsak a költöző ma-darak, hanem a tehenek is képesek érzé-kelni a Föld mágnesességét, tudják, merre van észak és merre dél. A beépített irány-tűvel felszerelt teheneket műholdas képek alapján vizsgálta a cseh-német kutatócso-port.A legtöbb tehén észak–dél irányba he-lyezkedve le ge lé szik és pihen, függetle-nül attól, hogy melyik kontinensen él, ál-lítja a Hynek Burda és Sabine Begall ku-tatópáros, akik a Duisburg-Essen Egyetem biológiatanszékének munkatársai. „Felme-rül a kérdés, hogy vajon az emberekre is jellemző-e ez a spontán viselkedés, illetve, hogy van-e bármilyen, az egészségre ható következménye”, fogalmazott Begall. 308 legelő 8510 tehenét vizsgálták a kutatók Google Earth felvételek alapján. Az elem-zés szerint a tehenek 60–70 százaléka for-dult észak-déli irányba, Begall szerint „ez a véletlen előforduláshoz képest magasan szignifikáns eltérés”.„Nem szeretik, ha melegük van. Szeles időben szélirányba fordulnak a tehenek, hidegben pedig a nap felé. Lehet, hogy en-nek köze van a mostani felfedezéshez”, mondja a kutató.Méheknél, termeszeknél, költöző mada-raknál már bebizonyosodott, hogy érzéke-lik a Föld mágnesességét, náluk azonban speciális érzékelőszervek gondoskodnak a mágneses mező azonosításáról. Már olyan kisebb emlősöknél is találkoztak ezzel a jelenséggel, mint például az afrikai turká-lók. „A kisemlősök vizsgálata után kezd-tünk el azon gondolkozni, vajon a nagyob-bak is érzékenyek-e a mágnesességre. Ezt azonban laboratóriumban nem lehet vizs-gálni, ezért döntöttünk a Google Earth mellett”, mondta Begall.A műholdas képek hátránya azonban, hogy csak azt tudják megállapítani, hogy az ál-lat merre – észak–dél irányba – helyezke-dik el, azt azonban nem, hogy melyik a fe-je és melyik a farka. A kutatócsoport most bárányokat, kecskéket, lovakat, szarvaso-kat és vaddisznókat vizsgál.

Érdekességek a nagyvilágból

24 állásos teve fejőházElkészült és már működik is Dubaiban az első 2×24 állásos teve fejőház – adta hírül a Jerusalem Post.A teve piac az utóbbi időben úgy tűnik új lendültre kapott az Arab-félszigeten. A te-vetej a múlt év végén került az üzletek pol-caira az Egyesült Arab Emirátusokban, napjainkban pedig Delhiben, Indiában már prémium minőségű termékkel is állnak a vevők szolgálatára, köszönhetően minde-nekelőtt az ENSZ Élelmezésügyi Szerve-zete (FAO) által nyújtott támogatásnak.

A tevetej iránti kereslet növekedése min-den valószínűség szerint a magas növésű fejősök számára teszi majd könnyebbé az elhelyezkedést, hiszen melyik átlagos ma-gasságú kolléga érné el a képen látható fe-jéspontokat?Lehet, hogy mindez piacot teremt majd a tevék számára kifejlesztett VMS automa-tikus fejőrendszernek…

Egy ókori üzletágA tejtermelés története évezredekre nyú-lik vissza.Tudósok tejből származó zsírsav maradvá-nyokat találtak időszámításunk előtt 7000-ből származó tároló edényekben. Ez tehát azt jelenti, hogy az ember már legkevesebb 8500 évvel ezelőtt is fogyasztott tejet – így akár 2000 évvel korábra tehető ennek idő-pontja, mint eddig feltételeztük.A fenti felfedezést követően további 2200 olyan korsó került vizsgálat alá, melyek a Nílus, a Tigris és az Eufrátesz folyók ál-tal határolt igen termékeny területről szár-maznak. Egy olyan területről, melynek la-kói elsőként kezdtek földműveléssel és ál-lattartással foglalkozni.Bár azt régóta tudjuk, hogy elődeink már időszámításunk előtt 8000 évvel is tartot-

gyelt a kalodáktól történő felhajtó utak tisztaságára és jól almozottságára. A kezelt, körmözött istállókban 3 napon keresztül bőségesebben almoztak és ezzel elősegítették a gyógyszer hatá-sát. Az egyedi kezelések után hetente 3 napot minden fejőstehenet láb vég-für dettek, napon ta egyszer frissítve a hatékony fer tőt le ní tő szert tartalma-zó medence vizét. A két-tálcás elren-dezésben, az első meden cében csupán csapvíz volt, a második medencében volt a lábvégfürdető oldat. A folyama-tos egyedi visszaellenőrzős munkával és a heti három napos lábvégfürdetéssel stabil jó állapotot tudtak fél éven ke-resztül biztosítani a telepen. A DD betegség elleni hatékony gyógy-kezelés/védekezés feltételei a követke-zők:1. ismételt száraz kezelés hatékony

spray-s készítménnyel,2. stressz csökkentés / istállóhigiénia

emelése legalább a kezelések utáni 3 napban, pl. bőséges szalmázás,

3. rendszeres lábvégfürdetés az új ese-tek előfordulásának a csökkentése érdekében.

Általában elmondható, hogy a jó csü-lökkörmözési munka végzése esetén nem éri el a kés, körmöző fogó a csü-lökirhát, az eleven részt. Az állatok megkörmözésekor a funkcionális csü-lökkörmözés alapelveit betartják és az állatvédelmi szempontokat sem hagy-ják figyelmen kívül. A jól elvégzett csülökkörmözési munka tejben, ter-melésben, szaporodásban, életteljesít-ményben sokszorosan megtérülő be-fektetés, de csak ha jól végezzük el!


DeLaval Kft.2040 BudaörsTemplom tér 4.Tel.: 23-501-820Fax: 23-440-213www.delaval.huE-mail: [email protected]

Agrotechnika Kft.8111 Seregélyes

ElzamajorTel: 22 / 448133Fax: 22 / 447286

Email: [email protected]online.hu

Taurina-Kanizsa Kft.7461 Orci

József Attila u. 31.Tel: 82 / 529 350Fax: 82 / 529 359

Email: [email protected]

www.taurinakanizsa.hu

Szigriszt János:30 / 990 21 33

Mezei Mihály:30 / 990 21 32

Székely Zsolt:30 / 990 21 35

DELAVAL TERüLETi ÉRTÉKESíTÉSi VEZETŐK

KiZáRóLAgoS DELAVAL MáRKAKÉPViSELETEK

Taurina-Agrohód Kft.

Agrotechnika Kft.

Taurina-Kanizsa Kft.

Taurina-Agrár Kft.

Agrotechnika Kft.

Taurina-Agrohód Kft.6800 Hódmezővásárhely

Klauzál u. 160.Tel./Fax: 62 / 534 000

Email: [email protected]

Taurina-Agrár Kft.5201 Törökszentmiklós

Sziget dülő 3. Pf.: 40Tel./Fax: 56 / 390 082

Fax: 56 / 590 711Email: taurina@tonline.hu

www.taurinaagrarkft.tonline.hu

Documents

Hírlevél · II. rész – Testkondíció pontozás 14 DeLaval pneumatikus tejkinyomó rendszer 15 DeLaval SM100 szerviz figyelő 16-17 Bemutatkozik a CDG Agráripari és Állattenyésztő