Document

Bruce L. Katcher – Adam Snyder

30 OK, AMIÉRTUTÁLJÁK A FŐNÖKÖTElégedett beosztottak – sikeres vezetők

30ve?tek_001-224:30 vétek 1/30/09 3:15 PM Page 1

Bruce L. Katcher – Adam Snyder

30 OK, AMIÉRTUTÁLJÁK A FŐNÖKÖTElégedett beosztottak – sikeres vezetők


A fordítás alapja:30 REASONS EMPLOYEES HATE THEIR MANAGERS, byBruce L. Katcher, with Adam Snyder. Copyright © 2007 BruceL. Katcher. Published by AMACOM, a division of the AmericanManagement Association, International, New York. All rightsreserved.

A 24. fejezetet Kercsmár Eszter írta, Hewitt Associates

Fordította © Darnyik Judit, 2009

Szerkesztette: Agárdi Krisztina

Borítóterv: Tabák MiklósFotó: Europress / Getty Images

HVG KönyvekKiadóvezetô: Budaházy ÁrpádFelelôs szerkesztô: Török Hilda

ISBN: 978-963-9686-69-4

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2009Felelôs kiadó: Szauer Péter

www.hvgkonyvek.hu

Nyomdai elôkészítés: WOW Graphic Kft.Felelôs vezetô: Tóth Attila

Nyomás: Generál Nyomda Kft.Felelôs vezetô: Hunya Ágnes


Tartalom

Elôszó 9

Bevezetés 11

I. rész: Kiskorúként kezelik az alkalmazottakat 15

1. Rabszolgáknak érezzük magunkat 17

2. Tudom, mi a dolgom. Miért nem hagyják,

hogy végezzem a munkám? 27

3. Nem merek szót emelni 33

4. Senki nem értékeli az erôfeszítéseimet 39

5. Többekkel kivételeznek 45

II. rész: Nem tisztelik az alkalmazottakat 51

6. A vezetôség nem hallgat ránk 53

7. A vezetôség nem tisztel minket 61

8. Ki is itt a fônök? 67

9. Nem bízom a vezetéstôl kapott információkban 71

10. Csapnivaló fônököm van 77

III. rész: Megnehezítik az alkalmazottak munkáját 81

11. Elveszítettem a vezetôségbe vetett bizalmamat 83

12. Létszámhiánnyal küzdünk 87

13. Nem mondják meg, amit tudnom kellene a munkámhoz 93

14. Több képzésre lenne szükségünk 97

15. Rossz termékeket és szolgáltatásokat kínálunk 103

16. Nem segíti a munkámat a többi osztály 109

17. Elharapódzott a cégnél a bürokrácia 115

18. Miért nem szabadulunk meg a sok semmittevôtôl? 121

19. Túl sok felesleges megbeszélést tartunk 127


IV. rész: Nem becsülik meg az alkalmazottakat 133

20. Nem vagyok kellôképp megfizetve 135

21. Nem igazságos, hogy mindenki ugyanannyit keres 141

22. Semmi haszna a teljesítményértékelésnek 147

23. A fizetésem nem függ a teljesítményemtôl 153

24. A fizetésem rovására kapok juttatásokat 161

25. Képtelenség feljebb lépni a szamárlétrán 167

V. rész: A munka pusztán kenyérkereset 173

26. Utálok munkába járni. Pusztán a megélhetésért dolgozom 175

27. Nem biztos az állásunk 181

28. Nincs idôm magamra és a családomra 185

29. Úgy érzem, csapdába estem. Bárcsak

önállósíthatnám magam! 191

30. A cégem sem ragaszkodik hozzám – én miért

ragaszkodnék a cégemhez? 197

Magyar példák: vezetôk a Marsról 203

Összefoglaló 207

Utószó 209

Köszönetnyilvánítás 211

Ajánlott irodalom 213

Jegyzetek 217

Név- és tárgymutató 221


Előszó

Az üz le ti élet ben nyílt ti tok, hogy a mun ka kö rül mé nyek ága zat tól és

helytôl füg get le nül so kat rom lot tak az utób bi évek ben. Rá adá sul a

mun ka vál la lók ra egy re ko mo lyabb nyo más ne he ze dik: töb bet kel le ne

ter mel ni ük, ke ve sebb idô alatt és ke ve sebb erôforrás fel hasz ná lá sá val,

mi köz ben egy re ke vés bé éri meg tel jes ál lás ban el he lyez ked ni.

A je len ség rész ben az zal ma gya ráz ha tó, hogy a vezetôk fo ko za to san

ki búj tak ha gyo má nyos felelôsségeik alól. Az 1990-es évek kö ze pén el-

ter jedt a mon dás, mi sze rint „mind an nyi an ön fog lal koz ta tók va gyunk”,

ami azt su gall ta, hogy töb bé nem tar to zunk felelôsséggel egy má sért,

min den ki a ma ga út ját jár ja. A vezetô be osz tá sú ak öröm mel fo gad ták

ezt az elgondolást… sok kal in kább, mint al kal ma zot ta ik. En nek ered mé-

nye képp meg la zul tak a fônökök és be osz tot tak kö zöt ti kö te lé kek.

Az ön fog lal koz ta tást hirdetô szlo gen a XXI. szá zad kez de té re ki üre -

se dett, így az üz le ti élet szereplôinek új trük kö ket kel lett be vet ni ük,

hogy a ha nyat ló gaz da sá gi hely zet ben megôrizhessék pi a ci po zí ci ó i kat.

A vezetôk még na gyobb nyo mást gya ko rol tak al kal ma zot ta ik ra: még

gyor sabb és még több mun ká ra akar ták rá szo rí ta ni ôket, egy re ala cso -

nyabb költ sé gen. Ettôl az amúgy is meg té pá zott fônök–beosztotti vi-

szony még fe szül teb bé vált.

Egy tö ké le tes vi lág ban vagy egy tö ké le tes gaz da ság ban az elé ge det -

len al kal ma zot tak egyszerûen új ál lás után néz né nek. A leg jobb al kal -

ma zot ta kért foly ta tott ver sen gés ha tá sá ra min de nütt ja vul ná nak a

mun ka fel té te lek. Kedvezôtlen kör nye zet ben azon ban az em be rek el ve-

szí tik az ön bi zal mu kat, és akár men nyi re rossz is a hely ze tük, nem mer-

nek lép ni. A le han golt, kény sze re dett mun ka tár sak tel je sít mé nye rom-

lik, így ahe lyett, hogy nye re sé get ter mel né nek, vesz te sé get okoz nak a

vál la lat nak.

Mi a meg ol dás az el mér ge se dett fônök–beosztott kap cso lat ren de -

zé sé re? Ho gyan tud juk em be re ink mo ti vá ci ó ját és elé ge dett sé gét nö vel -

ni? A jó hír az, hogy a zord pi a ci vi szo nyok kö zött is van nak olyan vál-

la la tok, amik pénz ügyi leg is el is me rés re mél tó ered mé nye ket ér nek el,


10

és el hi va tott gár dát tud hat nak ma gu ké nak. Ezek a cé gek tud ják, hogy

a leg több em ber sze ret ne si ke res len ni, és szí ve sen hoz zá já rul vál la la ta

nö ve ke dé sé hez. Az oda adó mun ká ért cse ré be vi szont el vár ják, hogy

ré sze sül je nek a szer ve zet nyereségébôl, és hogy vezetôik meg ér tés sel

ke zel jék prob lé má i kat. Min den ki igény li, hogy fe let te sei meg hall gas -

sák és ko mo lyan ve gyék ôt, és a nyíl tan ki mon dott gon do kat ne a cég

el le ni tá ma dás ként ér té kel jék.

Az ilyen ra gyo gó vál la la tok nál a vezetôk azt is tud ják, hogy sok mú -

lik az al kal ma zot tak hoz fûzôdô vi szo nyu kon. Tisz tá ban van nak az zal az

alap té tel lel, hogy a si ke res vál la la to kat az kü lön böz te ti meg a sikerte-

lenektôl, hogy ké pe sek szín vo na las munkaerôt ma guk hoz von za ni, fej-

lesz te ni, mo ti vál ni, szer vez ni és meg tar ta ni. Ezek a fel té te lek nyil ván -

va ló an nem tel je sül het nek azo kon a mun ka he lye ken, ahol az em be rek

több ok ból ki fo lyó lag is ne hez tel nek köz vet len fônökeikre és a felsô ve-

ze tés re.

Bruce Katcher eb ben a kö tet ben olyan mód sze re ket gyûjtött ös sze

vezetôk szá má ra, amik kel ígé re tes sé ala kít hat ják a ment he tet len nek

tûnô fônök–beosztott kap cso la to kat. A könyv az al kal ma zott ként dol-

go zók érdeklôdésére is szá mot tart hat, hi szen ôk is ma guk hoz ra gad -

hat ják a kez de mé nye zést. Katcher prak ti kus öt le te i nek se gít sé gé vel

nem csak a mun ka he lyi han gu lat, de a cég üz le ti ered mé nyei is ja vít -

ha tók.

Bob Gatti

A humánerôforrás-szak em be rek

köz ve tí té sé re sza ko so dott

Gatti & Associates el nö ke


Be ve ze tés

Az em be rek meg ál lás nél kül pa nasz kod nak fônökeikre. Az elégedet-

lenkedô al kal ma zot tak gya kor la ti lag min de nért fe let te se i ket hi báz tat -

ják. Úgy ér zik, tisz te let le nül bán nak ve lük, és an nyi ra se tart ják ôket,

hogy ôszinték le gye nek ve lük. Meg van nak ró la gyôzôdve, hogy alul-

fi ze tet tek, és szen tül hi szik, hogy jut ta tá si cso mag juk, bé rük vásárlóér-

téke egy re ke ve sebb lesz. So kan azt fáj lal ják, hogy mun ká juk felôrli

ôket, és ront ja az életminôségüket. Az elégedetlenkedôk több sé ge azon-

ban nem érez elég erôt ma gá ban a vál toz ta tás hoz, a te he tet len ség pe -

dig to vább nö ve li fruszt rá ci ó ju kat. Fél tik az ál lá su kat, és úgy gon dol ják,

hogy ha ta lál ná nak is újat, úgy is csak cseberbôl ve der be esné nek.

Hon nan tu dom mind ezt? Cé gem 1993 óta azt vizs gál ja, mit gon dol-

nak az em be rek a mun ká juk ról, és mit te het nek a szer ve ze tek an nak

ér de ké ben, hogy jobb mun ka he lyi kö rül mé nye ket kí nál ja nak ne kik.

A vál la la tok ak kor ve szik igény be a szol gál ta tá sa in kat, ha ob jek tív,

számszerûsített ké pet akar nak kap ni al kal ma zot ta ik véleményérôl.

Az em be rek gyak ran túl bi zal mat la nok ah hoz, hogy nyíl tan a vezetôk

sze mé be mond ják a vé le mé nyü ket. Mi, a Discovery Surveys mun ka -

tár sai ob jek tí ven köz ve tít jük gon do la ta i kat és ér zé se i ket. Egy át la gos

al kal ma zot ti fel mé ré si prog ram kez de tén ta lál ko zom a felsô ve ze tés sel,

meg is mer ke dem a cég te vé keny sé gé vel, és ki de rí tem, mit sze ret né nek

meg tud ni a hi e rar chia csú csán levôk az al kal ma zot ta ik ról. Ezek után

a dol go zók kal is el be szél ge tek, hogy meg tud jam, mi lyen gond ja ik van-

nak, és mi lyen gon do la to kat sze ret né nek fônökeikkel meg osz ta ni. Mi -

nél több szem pon tot igyek szem át lát ni, hogy tel jes ké pet al kot has sak a

cég nél ural ko dó légkörrôl.

A Discovery Surveys Inc. nor ma tív adat bá zi sa – a könyv sta tisz ti ká i -

nak for rá sa – 65 szer ve zet több mint 50 000 al kal ma zott já nak né ze te it

tar tal maz za. A szer ve ze tek azo nos arány ban termelô- és szol gál ta tóvál -

la la tok, és fog lal koz ta tott ja ik szá ma 150 és 5000 kö zött mo zog. A leg több

ame ri kai cég, de töb ben fog lal koz tat nak más or szá gok ban is munkaerôt,

és akad nak az adat szol gál ta tók kö zött ten ge ren tú li vál lal ko zá sok is.


12

A rossz mun ka he lyi lég kör nem csak az al kal ma zot tak éle tét te szi

tönk re – a vál la lat nye re sé ges sé gét is ront ja. Ke ve sen mond ják nyíl tan

fônökeik sze mé be, hogy elé ge det le nek, de pas szív-ag res szív vi sel ke dé -

sük kel so kan rom bol ják a mun ka mo rált és végsô so ron vesz te sé get ter-

mel nek a szer ve zet nek. A csa ló dott dol go zók meg tart ják ma guk nak a

jó öt le te i ket, szán dé ko san ke ve seb bet dol goz nak, a bos szú ál lóbb tí pu -

sok akár alat to mo san a cég el len for dít ják a mun ka tár sa i kat, vagy mun-

ka adó ju kat meg ke rül ve sa ját sza kál luk ra dol goz nak. Ha az em be rek

nem tud nak tel jes mér ték ben azo no sul ni a szer ve zet cél ja i val, ak kor

csök ken a ter me lé keny ség, a vevôelégedettség, és – szin te biz to san – a

nye re ség is.

Ér dek li a vezetôséget, hogy mit gon dol nak a be osz tot ta ik? Meg hall -

gat ják az al kal ma zot tak pa na sza it? A vá lasz leg több ször „nem”, már pe-

dig ez zel ma guk alatt vág ják a fát.

Al kal ma zot ta ink bi zal mát azon ban vis sza sze rez het jük. Ez a könyv

az zal a cél lal író dott, hogy se gít sen a vezetôknek és a hu mánerôforrás-

szak em be rek nek an nak meg ér té sé ben, hogy mi ért elé ge det le nek cé -

gük dol go zói, és mit te het nek an nak ér de ké ben, hogy ba rát sá go sabb

és pro duk tí vabb mun ka he lyi lég kört te remt se nek. Tu dom, hogy a ve-

zetôk na pi mun ká juk so rán száz fé le szem pon tot tar ta nak szem elôtt,

pénzügyekrôl, ér té ke sí té si ada tok ról, egyenlegrôl, eszközökrôl tá jé ko -

zód nak. A ki éle zett pi a ci ver seny ben azon ban komoly hi bát vét az, aki

ép pen em be re it hagy ja fi gyel men kí vül, hi szen az al kal ma zot tak ter-

me lé keny sé ge alapvetô ér ték.

A könyv mind az öt ré sze egy-egy olyan te rü le tet tár gyal, ame lyek

a Discovery Surveys ku ta tá sa i nak ta nú sá ga sze rint kü lö nö sen fá jó pon-

tot je len te nek a mun ka vál la lók nak. Az I. rész le ír ja, mi ért ér zik úgy az

em be rek, hogy rab szol ga ként vagy gye rek ként bán nak ve lük a fe let te -

se ik, és konk rét öt le te ket ad ar ra, ho gyan ke zel het jük part ne rek ként

be osz tot ta in kat.

Sok szer ve zet nél a vezetôk nem tart ják tisz te let ben az al kal ma zot -

tak mun ká ját, a be osz tot tak pedig nem tart ják tisz te let ben fônökeik

dön té se it. A II. rész azt mu tat ja be, ho gyan le het ki lép ni ebbôl az ör dö -

gi körbôl.


So kan úgy ér zik, hogy cé gük nem biz to sít ja a szín vo na las mun ka -

vég zés hez szük sé ges kép zett munkaerôt, kép zést és irány mu ta tást. Sôt

sok szor megkérdôjelezik a vezetôk kom pe ten ci á ját és a vál lal ko zás ha-

té kony sá gát is. A III. részbôl meg tud hat juk, ho gyan biz to sít ha tunk em-

be re ink nek megfelelô mun ka kö rül mé nye ket, ho gyan ke rül het jük el

a túl zott bü rok rá ci át, ho gyan ja vít hat juk a rész le gek kö zöt ti in for má -

ció áram lást, és ho gyan te het jük ha té ko nyab bá a vég te len nek tûnô

meg be szé lé se ket.

Az em be rek nek gyak ran az a be nyo má suk, hogy fônökeik nem ér-

té ke lik ôket, és vaj mi ke vés esé lyük van fi ze tés eme lés re vagy elôlépte-

tésre, amit pe dig sze rin tük meg ér de mel nének. A IV. részbôl ki de rül,

ho gyan mu tat hat juk ki: meg be csül jük em be re in ket.

Vé gül az V. rész azt tár gyal ja, mit te he tünk azért, hogy em be re ink

ne lélekölô ro bot nak érez zék a mun ká ju kat. Több mód szert is be mu -

ta tunk, ame lyek kel nö vel het jük be osz tot ta ink el hi va tott sá gát, il let ve

be bi zo nyít hat juk ne kik: a cég lo já lis al kal ma zot tai irá nyá ba.

A 30 fe je zet mind egyi ke egy-egy ti pi kus al kal ma zot ti pa naszt dol goz

fel, le ír ja a prob lé mák pszi cho ló gi ai hát te rét, va la mint prak ti kus ta ná -

csok kal szol gál a gond or vos lá sá ra. Ha át ül tet jük a ja vas la to kat a gya-

kor lat ba, pro duk tí vab bá és kielégítôbbé va rá zsol hat juk a mun ka he lyi

min den na po kat, mind két fél ja vá ra.

13


I. rész

Kis ko rú ként ke ze lik az al kal ma zot ta kat


1

Az al kal ma zot tak 46%-a úgy gon dol ja, hogy a vezetőség tisz te let le nül bá nik ve le.

„Rab szol gá knak érez zük ma gun kat.”

Anôvérem ré geb ben egy or vo si mûszerek bér be adá sá val fog lal ko zó

kis cég hi te le zé si és pénz be sze dé si osz tá lyán dol go zott. Egy reg gel

fel hív tam az iro dá já ban, de még egy per cet sem be szél tünk, ami kor hir-

te len le kel lett ten nie a telefont. Ka pott egy e-mailt a fônökétôl, ami-

ben csú fon dá ros hang nem ben meg kér dez te, hogy sza bi ra ment-e. Más-

nap meg tud ta, hogy a fônöke el ol vas sa a ma gán le ve le it és le hall gat ja a

magánjellegû te le fon be szél ge té se it is. Mon da nom sem kell, tép te a ha -

ját dü hé ben. De mit te he tett? A vál la lat nak tör vény ad ta jo ga volt a

kém ke dés re, ne ki pe dig égetô szük sé ge volt az ál lás ra. Lánc ra vert rab-

szol gá nak érez te ma gát.

Az al kal ma zás gya kor la ti lag a rab szol ga tar tás egyik for má ja. Me re dek

a ha son lat, sôt egye sek szá má ra még sértô is le het, de ez a kulcs an nak

meg ér té sé hez, hogy gyak ran mi ért bol dog ta la nok az al kal ma zot tak.

A Merriam–Webster szó tár a következôképpen ha tá roz za meg a rab-

szol ga fo gal mát: „Olyan sze mély, aki nem ura ön ma gá nak, és va la mi

vagy va la ki más tart ja ural ma alatt.”1 Vall juk be, ez tö ké le te sen il lik az

al kal ma zot tak ra. So kan élik meg mun ka hely ükön nap mint nap, hogy

bör tön ben sínylôdnek, és nem a ma guk urai sem na pi mun ká juk ban,

sem kar ri er jük ala kí tá sá ban.

Az al kal ma zot ta kat „ura lom alatt tart ják”, hi szen mun ka adó juk

szab ja meg, mit, mi kor és hol csi nál hat nak. Ha meg akar ják kap ni a bé-

rü ket és a jut ta tá sai kat, ak kor kény te le nek be tar ta ni a munkaidôt, az

öl töz kö dé si elôírásokat és a mun ka he lyi sza bá lyo kat. Kö te les ség tu dó an


18 Kiskorúként kezelik az alkalmazottakat

en ge del mes ked ni ük kell a vezetôség uta sí tá sa i nak, és jó kap cso la tot

kell ápol ni uk a fe let te se ik kel és a mun ka tár sa ik kal. Leg több jük nek na-

gyon ke vés be le szó lá sa van ab ba, hogy mi ként vé gez ze a mun ká ját.

Rab szol gák, mert a mun ka adó juk ren del ke zik az ide jük, a moz gás te rük

és a te vé keny sé ge ik fö lött.

A rab szol ga tar tók hoz ha son ló an a felsô vezetôk is rit kán hall gat ják

meg be osz tot ta ik ja vas la ta it és rit kán ké rik ki vé le mé nyü ket. Sôt gyak-

ran nem is áll nak ve lük köz vet len kap cso lat ban – csak a középvezetô-

kön vagy a munkafelügyelôkön ke resz tül. A rab szol gák hoz ha son ló an

az al kal ma zot tak is ki szol gál ta tot tak vezetôik sze szé lye i vel szem ben.

A vezetôk min den fé le ma gya rá zat vagy bûntudat nél kül meg szeg he tik

ígé re te i ket. Nem megy rit ka ság szám ba, hogy míg a dol go zók ra el bo -

csá tás vagy fi ze tés csök ken tés vár, a felsô vezetôk (a „rab szol ga tar tók”)

me sés ös sze ge ket tesz nek zseb re.

A prob lé ma a főnök szemszögéből néz ve

Az em ber, ha úgy bán nak ve le, mint egy rab szol gá val, idôvel tény leg

rab szol gá nak ér zi ma gát – és en nek megfelelôen is vi sel ke dik. Ál lan dó

szo ron gás ban él ami att, hogy mi lesz, ha nem tud a vezetôség ked vé re

ten ni és el ve szí ti az ál lá sát. Ku ta tá sunk ta nú sá ga sze rint az al kal ma -

zot tak 43%-a fél ti az ál lá sát. A szo ron gó dol go zók ál ta lá ban el ve szí tik

az ön bi zal mu kat, és nem tel je sí te nek va la mi fé nye sen. Nem mer nek

elôrukkolni hasz nos öt le te ik kel, és nem fog ják in no va tív mó don to-

vább fej lesz te ni a rá juk esô mun ka fo lya ma to kat.

Az al kal ma zot tak per sze a rab szol gák tól eltérôen ön kén tes mun ka -

vál la lók, és jo gi lag ked vük sze rint bár mi kor sza ba don tá voz hat nak. Ez -

zel a sza bad ság gal azon ban nem olyan könnyû él ni. Az el nyo mott dol-

go zók sok szor úgy ér zik, csap dá ba es tek. Bár szí ve sen vál ta ná nak, nem

akar ják fel ad ni a mun ka he lyi ba rát sá go kat és az ál lá suk ad ta „biz ton -

sá got”. Ret te gés sel töl ti el ôket a gon do lat, hogy új ál lást kell ke res ni -

ük, így in kább né mán tûrik a fônök zsar no kos ko dá sát.


Pszi cho ló gi ai hát tér

1971 nya rán a Stanford Egye tem tár sa da lom pszi cho ló gu sa, Philip

Zimbardo mun ka tár sa i val bör tön éle tet szi mu lá ló kí sér let be fo gott, hogy

meg vizs gál ja a bör tön la kó kat és a börtönôröket érô pszi cho ló gi ai hatá-

sokat.2 Egy na pi lap ban köz zé tett hir de tés sel to bo roz tak résztvevôket;

15 dol lárt kí nál tak azok nak, akik részt ven né nek egy két he tes vizs gá -

lat ban. A jelentkezôk kö zül ki vá lasz tot tak 24 fôiskolás fi út, és vélet-

lenszerûen osz tot ták rá juk a börtönôr, il let ve a fo goly sze re pét.

Az egye tem te rü le tén, a pszi cho ló gi ai tan szék alag so rá ban ki ala kí -

tot tak egy ál bör tönt. A fegyôröket ját szó kí sér le ti ala nyok mind ös sze

azt a fel ada tot kap ták, hogy tart sa nak ren det, még a sza bá lyok ki ala kí -

tá sát is rá juk bíz ták. Az ôrök szin te azon nal a ra bok le ala cso nyí tá sá val

és meg alá zá sá val pró bál tak te kin télyt sze rez ni ma guk nak. A fog lyo kat

ar ra kényszerítették, hogy mez te len re vetkôzzenek a fertôtlenítéshez.

Be szá moz ták, egyen ru há ba öl töz tet ték, majd ko pasz ra bo rot vál ták

ôket. Vé gül ös sze bi lin cselt bo ká val kel lett a cel lá ik ba vo nul ni uk. A fog-

lyok elôször kész sé ges nek bi zo nyul tak, ám késôbb há bo rog ni kezd tek,

és lá za dás sal pró bál ták ki vív ni a füg get len sé gü ket. A lá za dás le ve ré sét

követôen a bör tön la kók fá sult tá és el ke se re det té vál tak, az ôrök pe dig

a ko ráb bi nál is ke gyet le neb bül bán tak ve lük. An nak el le né re, hogy a

kí sér let kez de tén a ku ta tók véletlenszerûen osz tot ták ki a sze re pe ket,

két hét le for gá sa alatt min den résztvevô va ló di börtönôrökre és bör-

tön la kók ra jellemzô ma ga tar tás for má kat mu ta tott. Zimbardo el mon -

dá sa sze rint „az ôreink mind ös sze né hány nap alatt sza dis tá vá, a fog lya-

ink pe dig de pres szi ós sá és rend kí vül fe szült té vál tak”.

A bör tön kí sér let mel lett vizs gá la tok so ra bi zo nyít ja, hogy az em be -

rek ma ga tar tá sát sok kal in kább a rá juk kényszerített sze re pek ha tá roz -

zák meg, mint sa ját ké pes sé ge ik vagy sze mé lyi sé gük. Ugyan ez a je len -

ség ta pasz tal ha tó a mun ka he lye ken is. A vezetôk és az al kal ma zot tak

egy aránt adott felelôsséggel és kö te le zett sé gek kel já ró sze re pek be kény-

sze rül nek. A fônök sze rep be fo lyá sol ja és megerôsíti a be osz tott sze re -

pet, ami ugyan ak kor vis sza hat a vezetôi sze rep re. Ha egy vezetô zsar-

no ki an és tisz te let le nül bá nik a be osz tot tak kal, ak kor ôk alá za to san és

da co san fog nak vi sel ked ni. Ha son ló kép pen, ha a be osz tot tak alá ve tik

„Rabszolgáknak érezzük magunkat.” 19



ma gu kat a vezetô aka ra tá nak és irá nyí tá sá nak, a fônök egy re in kább

zsar no kos kod ni fog. Egy idô után ki ala kul a szol gai és a rab szol ga tar -

tói ma ga tar tás ör dö gi kö re, amelybôl az tán szin te le he tet len ki tör ni.

A pszi cho ló gu sok sze rint a be osz tott sze rep re jellemzô ál lan dó szo-

ron gás a „kont roll ér zé sé nek” el vesz té sé vel ma gya ráz ha tó. A vizs gá la -

tok ta nú sá ga sze rint sok kal erôsebben be fo lyá sol ja a szo ron gást az,

hogy men nyi re érez zük má sok irá nyí tá sát, mint az, hogy va ló ban a ma-

gunk urai va gyunk-e. Az el nyo mott – vagy ma gu kat el nyo mott nak

vélô – al kal ma zot tak azt élik meg, hogy ki vet ték a kezükbôl a gyeplôt

a mun ka hely ükön. Sze re pük nek megfelelôen beletörôdnek a hely zet -

be és nem küz de nek a füg get len sé gü kért, mert úgy gon dol ják, nincs

más vá lasz tá suk. A tel jes be hó do lás azon ban bol dog ta lan ság hoz és szo-

ron gás hoz ve zet.

Ezt a je len sé get tá maszt ja alá David Gershaw pszi cho ló gus ku ta tá sa

is. Az Ari zo na Wes tern Fôiskola pro fes szo ra a poszttraumatikus szo-

ron gást vizs gál ta a II. vi lág há bo rú so rán be ve tett ame ri kai ka to nák nál.

Ar ra az ered mény re ju tott, hogy a légierô kö te lé ké ben a va dász pi ló ták

vi sel ték a leg job ban a ter he lést, a bom bá zók pi ló tái ne he zeb ben tud ták

fel dol goz ni az ese mé nye ket, a leg na gyobb arány ban azon ban a bom bá-

zók le gény sé ge mu ta tott szo ron gá sos tü ne te ket. Fur csa mó don a va-

dász pi ló ták érez ték leg in kább, hogy ural ják a sor su kat, an nak el le né -

re, hogy a há bo rú ban sok kal több va dász gép ve szett oda, mint bom bá -

zó. A szo ron gás szint jét te hát a kont roll ér ze te ha tá roz ta meg, nem pe dig

az, hogy men nyi re vol tak va ló ban a hely zet urai.3

Sok kol lé gám ki mon dot tan azért te vé keny ke dik füg get len ta nács -

adó ként, mert kéz ben akar ja tar ta ni sa ját kar ri er jét. Fel ad ták az ál lá -

su kat, vál lal ko zás ba fog tak, és amint meg ta pasz tal ták a sza bad úszó te-

vé keny ség gel já ró füg get len sé get, sa ját be val lá suk sze rint töb bé már el

sem tud nák kép zel ni, hogy vis sza tér je nek a ko ráb bi, szo ron gá sok kal

ter hes élet for má juk hoz. Él ve zik a sza bad sá got, hi szen ma guk dönt he -

tik el, hogy mit, hol és mi kor dol goz za nak.


Meg ol dá sok

Nem elég, ha jó sá gos rab szol ga tar tó vá vá lunk. Em be re ink „fel sza ba -

dí tá sá hoz” ki kell tör ni ab ból az ör dö gi körbôl, hogy a vezetôk dik-

tál nak, az al kal ma zot tak pe dig va kon en ge del mes ked nek! Ez ak kor

le het sé ges, ha tisz tel jük be osz tot ta in kat és több ha tal mat adunk a

ke zük be. Né hány öt let, ho gyan egyen jo gú sít suk mun ka tár sa in kat,

és ho gyan sza ba dul junk ki a se ma ti kus fônöki szerepekbôl:

1. Tart suk tisz te let ben be osz tot ta ink ma gán élet ét!A rab szol ga tar tók fel jo go sít va ér zik ma gu kat ar ra, hogy be to la -

kod ja nak a rab szol gák ma gán éle té be. A vezetôknek azon ban so -

ha, sem mi lyen kö rül mé nyek kö zött nem sza bad kém ked ni ük a

be osz tot tak után. Akár meg en ge di a tör vény, akár nem, a sze mé -

lyes e-mailek el ol va sá sa és a sze mé lyes te le fon hí vás ok le hall ga tá -

sa a ma gán élet sú lyos meg sér té se. Ko moly üz le ti koc ká zat tal meg-

in do kol ha tó, ha egy-egy be osz tott kom mu ni ká ci ó ját fi gyel jük, de

ilyen ese tek ben is tá jé koz tat ni kell ôket az ellenôrzésrôl. Ha nem

bí zunk a be osz tot ta ink ban, do ku men tál juk a tel je sít mé nyük kel

kap cso la tos prob lé má kat és te gyük meg a megfelelô lé pé se ket! De

ne vi sel ked jünk úgy, mint ha al kal ma zot ta ink sa ját tu laj do nun kat

ké pez nék, és jo gunk len ne ma gán éle tü ket is ellenôrzés alá von ni!

2. Ke zel jük al kal ma zot ta in kat ér té kes üz le ti part ner ként!A rab szol ga tar tók sok szor sem mi be ve szik a rab szol gák ké pes sé -

ge it. A vezetôknek azon ban min den kö rül mé nyek kö zött tisz te -

let ben kell tar ta ni uk a be osz tot tak ta ná csa it és vé le mé nyét, a vál-

la la ti hi e rar chia min den szin tjén. Gyak ran kap tam meg bí zást ar ra,

hogy mér jem fel egy-egy cég nél, mit gon dol nak az al kal ma zot tak

a munkahelyükrôl. Sok szor elôfordult, hogy a középvezetôk azt

mond ták ne kem: „Több ször is be szél tem a felsô ve ze tés sel az it te -

ni prob lé mák ról, de le het, hogy ön nek, a külsô ta nács adó nak job-

ban el hi szik.” Gya ko ri eset, hogy a vál la lat felsô ve ze té se nem tisz-

te li a középvezetôi ré te get an nyi ra, hogy meg fo gad ja a ta ná csa it.


»



3. Le gyünk őszinték em be re ink hez!A rab szol ga tar tók úgy ér zik, ak kor ha zud hat nak a rab szol gák nak,

ami kor ked vük tart ja. A vezetôknek azon ban nincs jo guk ha zud -

ni al kal ma zot ta ik nak.

Egy hos szú idô óta növekvô és vi rág zó, 500 em bert fog lal koz -

ta tó ku ta tóvál la lat pénz ügyi ne héz sé gek be üt kö zött. Az igaz ga tó -

ta nács új vezetôi csa pa tot ve tett be vál ság ke ze lés re. Az új el nök

rög tön 10%-os le épí tést ren delt el. A meg ma radt al kal ma zot tak -

nak sze mé lye sen ma gya ráz ta meg, mi ért volt szük ség az el bo csá -

tá sok ra, és meg ígér te, hogy a közeljövôben nem lesz to váb bi

le épí tés. En nek el le né re a rákövetkezô hé ten újabb négy mun ka -

tár sat tet tek la pát ra. Az el nök az zal ta ka ró zott, hogy ez át szer ve -

zés, nem pe dig le épí tés, de a be osz tot ta kat ez nem ha tot ta meg.

A vezetô el ve szí tet te a hi te lét az al kal ma zot tai elôtt, és a vál la la ti

mo rál olyan szint re sül lyedt, hogy sok-sok év re – és ta lán egy új

el nök re – lesz szük ség a hely re ál lí tá sá hoz.

Az ôszinteség a leg jobb kom mu ni ká ci ós tak ti ka. Ter mé sze te -

sen elôfordulhatnak olyan hely ze tek, amik ben a ve ze tés nem

oszt hat meg min den in for má ci ót a be osz tot tak kal, a ha zug sá got

azon ban sem mi nem in do kol hat ja.

4. Ösz tö nöz zük önál ló ság ra be osz tot ta in kat!A rab szol ga tar tók meg szab ják, mit ho gyan kell el vé gez ni, a rab-

szol gák pe dig el lent mon dás nél kül en ge del mes ked nek a pa rancs -

nak, mert fél tik az éle tü ket. Az al kal ma zot tak nak sem biz tos, hogy

tet szik, ami kor min den lé pé sü ket elôírják, de nem pa nasz kod nak,

és nem kérdôjelezik meg a fe let te sek uta sí tá sa it, mert fél tik az ál-

lá su kat.

Ha fel akar juk sza ba dí ta ni be osz tot ta in kat, ak kor biz tas suk ôket

ar ra, hogy le gye nek ak tí vak és kezdeményezôk! Ami kor jobb

mun ka esz kö zö ket kér nek, több in for má ci ót sze ret né nek a vál la -

lat cél ja i val kap cso lat ban és na gyobb dön té si jog kör re vágy nak,

ne uta sít suk el csuk ló ból a ké ré sü ket, in kább tá mo gas suk ôket!»


5. Ad junk több al kal mat em be re ink nek ar ra, hogy ma guk os szák bea mun ka ide jü ket!

Az al kal ma zot tak nagy ré sze – a rab szol gák hoz ha son ló an – nem

ren del ke zik mun ka ide je fö lött.

Ál ta lá nos ta pasz ta latom, hogy a részmunkaidôs al kal ma zot tak

a leg elé ge det teb bek. Elsô hal lás ra fur csá nak tûnhet ez a meg ál la -

pí tás, hi szen a nem tel jes ál lá sú dol go zók ál ta lá ban ke ve seb bet ke-

res nek, alig ré sze sül nek jut ta tá sok ban, cse ké lyebb dön té si jog kör-

rel ren del kez nek a vál la lat ügye it illetôen és a kol lé gák hoz is ke-

vés bé kötôdnek. Még is elé ge det teb bek, mert úgy ér zik, hogy

na gyobb mér ték ben ren del kez nek sa ját ide jük fö lött. Bár a mun-

ka nap ja i kon ôk is be tart ják a munkaidôt, a hét köz nap ok na gyobb

há nya dá ban él he tik sza ba don az éle tü ket. Az a be nyo má suk,

hogy be le szól hat nak, mi kor vég zik a mun ká ju kat, ezért füg get le -

nebb nek ér zik ma gu kat (és ke vés bé te kin tik ma gu kat rab szol gá -

nak), mint a tel jes munkaidôben dol go zók.

Bi zo nyos mun ka kö rök per sze óha tat la nul egész nap ra az író-

asz tal hoz lán col ják az al kal ma zot ta kat: egy ügy fél szol gá la ti kép-

viselônek pél dá ul fo lya ma to san te le fon kö zel ben kell len nie. De

va jon nem len ne-e kedvezôbb, ha két em bert ven nénk fel a po-

zí ci ó ra, akik kö zül az egyik a hét egyik fe lé ben, a má sik, ugyan-

olyan hozzáértô mun ka társ pe dig a fenn ma ra dó idôben lát ná el a

fel ada to kat?

Minél több részmunkaidôs be osz tot tat al kal ma zunk, an nál elé-

ge det tebb és ter me lé ke nyebb munkaerô áll majd a ren del ke zé -

sünk re. Emel lett – ha lehetôséget kap rá – sok fi ze tett al kal ma -

zott ké pes egy egész he ti mun kát ke ve sebb mint egy hét alatt el-

vé gez ni. Ad juk meg ne kik ezt a lehetôséget! Végsô so ron azért

fi ze tünk, hogy el vé gez zék a mun kát, nem pe dig azért, hogy le-

tölt sék a munkaidôt.

6. Biz to sít sunk nagyobb moz gás te ret!Az al kal ma zot tak nak a rab szol gák hoz ha son ló an ke vés be le szó lá -

suk van ab ba, hogy hol dol goz nak. Sok vál la lat ta pasz ta la tai sze-


»



rint az em be rek ugyan olyan ha té ko nyak, vagy akár ha té ko nyab bak

is, ha ott hon ról dol goz nak, mint ami kor be jár nak az iro dá ba. A be-

já ró al kal ma zot tak ugyan is ér té kes idôt és ener gi át for dí ta nak az

in gá zás ra és a mun ka he lyi te re fe ré re. Az üz le ti ügy le tek nagy ré szét

ma nap ság egyéb ként is te le fo non és e-mailben bo nyo lít ják, már pe-

dig ezt ott hon ról ugyan úgy el le het vé gez ni, mint az iro dá ból.

Az elsôsorban táv mun ká ban dol go zók jellemzôen elé ge det -

teb bek a mun ká juk kal, mint az iro dai al kal ma zot tak. Az elôbbie-

ket ke vés bé von ják ugyan be a vál la la ti dön tés ho zás ba és a mun-

ka he lyi kol lek tí va éle té be, cserébe viszont abban a tudatban

élhetnek, hogy job ban kéz ben tart ják az éle tü ket. Nin cse nek rá-

kény sze rít ve, hogy a fônöküknek tetszô mó don ül je nek az író asz-

ta luk nál vagy a te le fon mel lett, ôk dön tik el, hol dol goz nak.

7. Tá mo gas suk a szak mai fejlődést!A rab szol ga tar tók fog ság ban tart ják rab szol gá i kat, a mun ka hely

azon ban nem bör tön. Ne pró bál juk meg a vál la lat hoz lán col ni a

mun ka vál la ló kat! Sôt tá mo gas suk szak mai fejlôdésüket, ak kor is,

ha ez az zal jár, hogy egy idô múl va más ál lás után néz nek! Ha az

em be rek ug ró desz ká nak te kint he tik az ál lá su kat a to vább lé pés -

hez, úgy ér zik, kéz ben tart ják az éle tü ket. A vezetôknek ép pen

ezért egye ne sen biz tat ni uk kell az al kal ma zot ta i kat ar ra, hogy fi-

gyel jék az álláslehetôségeket – min dig le gyen friss ön élet raj zuk,

csat la koz za nak szak mai kapcsolatépítô cso por tok hoz, tart sák a

kap cso la tot a volt mun ka tár sak kal és az állásközvetítô cé gek kel!

Az is jó öt let, ha kar ri er-ta nács adá si és szak mai fej lesz té si lehetô-

ségeket kí ná lunk a cég min den mun ka tár sá nak.

Az al kal ma zot tak ilyen jellegû tá mo ga tá sá val a cég is so kat

nyer. Fel ér egy jó mar ke tingkam pánnyal, ha hí re megy, hogy a

vál la lat nál to long a mo ti vált, elé ge dett, mo bi li zál ha tó munkaerô,

ami a leg ke vés bé sem em lé kez tet fá sult rab szol gák csa pa tá ra. Ez -

zel a hoz zá ál lással rá adá sul a cég mág nes ként fog ja von za ni a leg-

rá ter met tebb em be re ket, akik ép pen olyan he lye ket ke res nek,

ahol szak ma i lag gaz da god hat nak.


Ös szeg zés

A vál la lat nem te kint het úgy az al kal ma zot ta i ra, mint a rab szol ga tar tók

a rab szol gák ra. Ha a vezetôk tisz te let le nül bán nak a be osz tot tak kal, az

em be rek meg tör nek, elé ge det le nek, élet un tak és erôtlenek lesz nek. Az

ör dö gi körbôl azon ban ki le het, és ki is kell lép ni. A mun ka adók jól

meg fon tolt ér de ke, hogy a lehetô leg több sza bad sá got biz to sít sák em-

be re ik nek, és lehetôvé te gyék, hogy mi nél na gyobb mér ték ben ma guk

ha tá roz za nak ar ról, ho gyan, mi kor és hol vég zik a mun ká ju kat.



Documents

Document