EURÓPAI BIZTONSÁGI

STRATÉGIABIZTONSÁGOS EURÓPA

EGY JOBB VILÁGBAN

HU

EURÓPAI BIZTONSÁGI

STRATÉGIA

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK

BIZTONSÁGOS EURÓPA

EGY JOBB VILÁGBAN

Az Európai Unióról számos további információ áll rendelkezésre az Interneten.

Ezen információkat az Europa portálon keresztül lehet elérni (www.europa.eu).

Katalogizálsra szolgáló adatok e kiadvány végén találhatók.

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2009

ISBN 978-92-824-2427-8

doi: 10.2860/15719

© Európai Közösségek, 2009.

A reprodukció a forrás megjelölésével engedélyezett.

Printed in Belgium

KLÓRMENTES FEHÉR PAPÍRRA NYOMTATVA

Figyelmeztetés

Ennek a Tanács Főtitkársága által készített kézikönyvnek a tartalma nem kötelezi

sem az Európai Unió intézményeit, sem a tagállamokat.

További információért kérjük, forduljon az F. Főigazgatóság Kommunikációs

Osztályának Közönségtájékoztatási Szolgálatához az alábbi címen:

Secrétariat général du Conseil

Rue de la Loi 175

B-1048 Bruxelles

Fax +32 (0)2 281 49 77

Internet www.consilium.europa.eu/infopublic

Az európai biztonsági stratégiát 2003 decemberében

fogadták el, és azóta az uniós kül- és biztonságpolitika

fejlődésének mérföldkövévé vált.

Az EU első alkalommal állapodott meg – alapértékeink-

ből kiindulva – közös fenyegetésértékelésről, és tűzött ki

egyértelmű célokat az EU biztonsági érdekeinek előmoz-

dítására vonatkozóan. Semmi sem tükrözi jobban céljain-

kat, mint a stratégia címe. „Biztonságos Európa egy jobb

világban” – ez fellépéseink végső célja.

Öt évvel később, 2008 decemberében az állam- és kormányfők általi felhatalmazást

követően végrehajtási jelentést terjesztettem az Európai Tanács elé. „A biztonság

megteremtése a változó világban” című jelentés, melyet az Európai Bizottsággal

együttműködve készítettünk el, azt vizsgálta, hogy a stratégia hogyan működött

a gyakorlatban, és hogy mit kellene tenni végrehajtásának javítása érdekében. Az

állam- és kormányfők támogatták a jelentésben foglalt elemzést.

Ahogy látni fogják, rövid idő alatt jelentős eredmények születtek. Ennek ellenére

nem tölthet el bennünket elégedettség. Továbbra is számos összetett kihívással

nézünk szembe egy olyan világban, amely gyorsan változik.

Meggyőződésem, hogy Európa ezúttal is megbirkózik majd a feladatokkal.

Javier Solana

Az EU Tanácsának fõtitkára/a közös kül- és

biztonságpolitika főképviselje

Előszava

A fényképek az alábbiak tulajdonát képezik

3. oldal Az EU Tanácsa – © Európai Közösségek

10. oldal Az EU Tanácsa – © Európai Közösségek

15. oldal © Európai Bizottság/ECHO/Adriaan Sullivan

17. oldal EULEX Kosovo

25. oldal © Európai Közösségek

28. oldal EUMM Georgia

38. oldal Az EU Tanácsa – © Európai Közösségek

43. oldal © Európai Közösségek

Előszó 3

JELENTÉS AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁRÓL

– A biztonság megteremtése a változó világban 7

BIZTONSÁGOS EURÓPA EGY JOBB VILÁGBAN

– Európai biztonsági stratégia 27

Tartalom

Összefoglalás

Öt évvel az európai biztonsági stratégia elfogadása után az Európai

Unió ma nagyobb felelősséget visel, mint a történelme során bármi-

kor.

Az EU továbbra is a stabilitás alapköve marad. A bővítés megszilárdí-

totta földrészünkön a demokráciát és a jólétet. A Balkán-térségben

pozitív változások mennek végbe. Szomszédságpolitikánk megterem-

tette a déli és keleti partnerekkel fenntartott kapcsolatok erős keret-

rendszerét, amely most az „unió a mediterrán térségért” és a „keleti

partnerség” révén új dimenzióval bővül. Az EU 2003 óta jelentős szere-

pet tölt be a válság- és konfl iktuskezelésben, például Afganisztánban

és Grúziában.

Húsz évvel a hidegháború után azonban Európa egyre összetettebb

veszélyekkel és kihívásokkal néz szembe.

A terrorizmus és a szervezett bűnözés új veszélyeket hordoz, többek

között saját társadalmunkon belül. A világ különböző pontjain, még

a szomszédságunkban is minduntalan konfl iktusok lobbannak fel. Az

iráni nukleáris program jelentősen előrehaladt, és ezáltal a közel-keleti

stabilitást és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozá-

sát szolgáló rendszer egészét veszélyezteti. Az államok összeomlása

bűnözés, illegális bevándorlás és legújabban kalózkodás formájában

fenyegeti a biztonságunkat.

JELENTÉS AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI

STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁRÓL

– A biztonság megteremtése a változó világban –

8

A globalizáció új lehetőségeket és jómódot teremtett. A fejlődő világ

számottevő gazdasági növekedése, Kínával az élen, milliókat emelt ki

a szegénység sorából. A globalizáció azonban összetettebbé és lánco-

latossá is tette a fenyegető veszélyeket. Társadalmunk ütőerei, mint

például az információs rendszerek és az energiaellátás sebezhetőbbé

váltak. A globális felmelegedés és a környezetkárosodás megváltoz-

tatja a bolygónk arculatát. A globalizáció felgyorsítja a hatalmi pozíciók

változásait, és láthatóvá teszi az értékbeli különbségeket. A közel-

múltbeli pénzügyi válság a fejlett és a fejlődő gazdaságokat egyaránt

megrengette.

Európa szokásához híven felnő ezekhez a feladatokhoz.

Az eszközök egyedülállóan széles választékára támaszkodva az EU

már most is hozzájárul a biztonságosabb világ megteremtéséhez. Az

emberi biztonság megteremtésén fáradozunk, a szegénység és egyen-

lőtlenségek csökkentése, a jó kormányzás és az emberi jogok előmoz-

dítása, a fejlődés elősegítése, valamint a válságok és bizonytalanságok

alapvető okainak kezelése révén. Az adományok tekintetében az EU

továbbra is a rászoruló országok legnagyobb támogatója. A tartós

stabilitáshoz hosszú távú kötelezettségvállalás szükséges.

Az elmúlt évtized során az európai védelem- és biztonságpolitika

több tapasztalatot szerzett, és képességei megerősödtek azáltal,

hogy a különböző válságokra adott válaszként – a szökőár utáni acehi

béketeremtéstől a csádi menekültek védelméig terjedően – több mint

20 missziót indított.

Ezek a sikerek a kül- és biztonságpolitikához való egyedi európai

megközelítés eredményei. Ennek ellenére nem tölthet el bennünket

elégedettség. Biztonságunk garantálása és polgáraink elvárásainak

teljesítése érdekében készen kell állnunk az események irányítására. Ez

azt jelenti, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a stratégiai gondol-

kodásmódra, és hogy hatékonyabbá és láthatóbbá kell magunkat tenni

a világban. Akkor vagyunk a legsikeresebbek, ha a kellő időben és

összehangoltan, a megfelelő képességekkel és a közvélemény tartós

támogatásával lépünk fel.

9

A konfl iktusok tartós rendezésének célja össze kell, hogy kovácsolja

a béke fenntartásában közös érdekkel bíró valamennyi regionális

szereplőt. A szuverén kormányoknak felelősséget kell vállalniuk csele-

kedeteik következményeiért.

Fontos, hogy mindenki tiszteletben tartsa az ENSZ Alapokmányának

alapvető elveit és az EBESZ alapelveit és kötelezettségvállalásait.

Egyértelműen kell képviselnünk azt az álláspontunkat, miszerint az

államok szuverenitása, függetlensége és területi sérthetetlensége,

valamint a viták békés rendezése nem képezheti alku tárgyát. Katonai

erő semmilyen körülmények között nem rendezheti a területi konfl ik-

tusokat.

Globális szinten Európának vezető szerepet kell játszania a többol-

dalú rend megújításában. A nemzetközi rendszer csúcsán az ENSZ áll.

Minden biztonsággal összefüggő uniós tevékenység az ENSZ-célkitű-

zésekhez kapcsolódik. Most kivételes lehetőségünk van arra, hogy – az

Egyesült Államok új kormányával és a többi partnereinkkel a világban

együttműködve – megújítsuk a multilateralizmust. A transzatlanti

kapcsolat Európa számára nélkülözhetetlen alapot jelent, amely

közös történelemre és felelősségre épül. Az EU és a NATO kötelessége

elmélyíteni a közöttük fennálló stratégiai kapcsolatot a válságkezelés-

ben való jobb együttműködés érdekében.

Az elmúlt öt év során az EU komoly előrehaladást ért el. Elismert tény,

hogy jelentős mértékben hozzájárulunk egy jobb világ megteremtésé-

hez. Minden eddig elért eredmény ellenére azonban az európai bizton-

sági stratégia végrehajtása folyamatos munkát jelent. A bennünk rejlő

lehetőségek teljes kiaknázása érdekében még cselekvőképesebbnek,

koherensebbnek és tevékenyebbnek kell lennünk.

Az Európai Tanács 2003 decemberében fogadta el az európai biztonsági

stratégiát. A stratégia – az alapértékeinkből kiindulva – az EU bizton-

sági érdekeinek előmozdítására vonatkozó alapelveket és egyértelmű

célokat határozott meg, amire első alkalommal került sor. Megközelí-

tése átfogó jellegű és továbbra is teljes mértékben érvényes.

Ez a jelentés tehát nem felváltja, hanem megerősíti az európai bizton-

sági stratégiát. Lehetőséget teremt annak megvizsgálására, hogy

milyen eredményeket értünk el a gyakorlatban, és mit tehetünk

megközelítésünk javítása érdekében.

Bevezetés

Javier Solana, az

EU főképviselője,

Sharif Sheikh

Ahmed szomáliai

elnök, valamint Ban

Ki-moon ENSZ-főtitkár

a Szomáliával

foglalkozó

konferencián, melyre

az ENSZ, az Európai

Unió és az Afrikai Unió

közös szervezésében,

2009 áprilisában,

Brüsszelben került sor

Az európai biztonsági stratégia a biztonsági érdekeinket fenyegető

veszélyek és kihívások egész sorát megnevezte. Öt év elteltével

ezek még mindig érvényben vannak:,egyesek jelentősége nőtt, és

mindegyik összetettebb lett.

A tömegpusztító fegyverek elterjedése

A tömegpusztító fegyvereknek mind a terroristák, mind az államok általi

terjesztését a stratégia az EU biztonságára valószínűleg a legnagyobb

fenyegetést jelentő veszélyként határozta meg. Az utóbbi öt évben nőtt

a kockázat, ami nyomást gyakorolt a többoldalú keretrendszerre. Míg

Líbia felszámolta a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programját,

Irán és Észak-Korea még nem nyerte el a nemzetközi közösség bizal-

mát. A nukleáris energia polgári hasznosításának az elkövetkezendő

évtizedek során bekövetkező újjáéledése – amennyiben azt nem kísérik

megfelelő biztosítékok – szintén kihívásokat támaszt a nukleáris fegyve-

rek elterjedésének megakadályozását szolgáló rendszerrel szemben.

Az EU – a 2003-ban elfogadott, a tömegpusztító fegyverek elterjedése

elleni stratégiát követve – igen tevékeny volt a multilaterális fórumon, és

vezető szerepet vállalt az iráni nukleáris program kérdésének kezelésére

irányuló nemzetközi erőfeszítések tekintetében. A stratégia a megelőzésre

helyezi a hangsúlyt, amelyet az ENSZ keretében és a többoldalú megál-

lapodások alapján munkálkodva, kulcsfontosságú adományozóként

fellépve, és a harmadik országokkal és regionális szervezetekkel együttmű-

ködve kell megvalósítani, azoknak a tömegpusztító fegyverek elterjedése

elleni küzdelemhez szükséges képességei megerősítése érdekében.

Ezt a megközelítést célszerű követnünk a politikai és pénzügyi fellépés

tekintetében. Kulcsfontosságú az atomsorompó-szerződés 2010. évi

felülvizsgálati konferenciájának sikere, különös tekintettel az atomso-

rompó-rendszer megerősítésére. Törekedni fogunk annak biztosítá-

I. Globális kihívások és fő veszélyek

12

sára, hogy ez a konferencia – kiegyensúlyozott, hatékony és konkrét

módon – megvizsgálja a nukleáris fegyverek elterjedésének megaka-

dályozására irányuló nemzetközi erőfeszítések fokozásának, a leszere-

lés megvalósításának, valamint a nukleáris energia békés célokra való

felhasználásának az ezzel élni kívánó országok általi felelősségteljes

kifejlesztésének eszközeit.

Egyes konkrét kérdéseket illetően több munkálkodás szükséges, többek

között: a nukleáris üzemanyagciklus többoldalú megközelítésére vonat-

kozó uniós támogatás; a tömegpusztító fegyverek elterjedésének fi nan-

szírozása elleni küzdelem; a biológiai biztonsággal és a biológiai védelem-

mel kapcsolatos intézkedések; a tömegpusztító fegyverek hordozói, és

különösen a ballisztikus rakéták elterjedésének a megfékezése. Célszerű

elkezdeni a nukleáris fegyverekhez szükséges hasadóanyagok gyártásá-

nak tilalmáról szóló szerződésre irányuló tárgyalásokat.

Terrorizmus és szervezett bűnözés

A terrorizmus – Európában és szerte a világon – továbbra is komoly

veszélyt jelent az életünkre. Madridban és Londonban támadások

történtek, másokat meghiúsítottak, és egyre nagyobb szerepet játsza-

nak saját kontinensünkön a hazai terroristacsoportok. A szervezett

bűnözés – kábítószer-, ember- és fegyverkereskedelem, valamint

nemzetközi szinten elkövetett csalás és pénzmosás formájában –

továbbra is fenyegeti társadalmunkat.

Az EU 2003 óta mindkettő kezelése terén eredményeket ért el, az

Unión belül a 2004-es hágai program keretében hozott kiegészítő

intézkedések, valamint a bel- és igazságügy külső dimenziójára vonat-

kozó új, 2005-ben elfogadott stratégia révén. Ezek megkönnyítették

a határokon átnyúló nyomozások lefolytatását és a büntetőeljárások

összehangolását. Az EU terrorizmusellenes stratégiája, amely szintén

2005-ben került elfogadásra, az emberi jogok tiszteletben tartásán és

a nemzetközi jogon alapul. A stratégia négy szálon futó megközelítést

követ: a radikalizálódás és terroristatoborzás megelőzése, valamint az

ezeket elősegítő tényezők leküzdése; a potenciális célpontok védelme;

a terroristák üldözése; és a terrortámadást követő intézkedések. Jólle-

het a nemzeti cselekvés központi szerepet tölt be, a terrorizmusellenes

koordinátor kijelölése európai szinten fontos előrelépést jelent.

Az Unióban sokat tettünk társadalmunknak a terrorizmussal szembeni

védelméért. A súlyos, és különösen a vegyi, biológiai, sugárzó vagy

13

nukleáris anyagokat használó terrorcselekmények kezelésére vonat-

kozó koordinációs intézkedéseket ajánlatos lenne szigorítani, olyan

meglévő rendelkezések alapján, mint a válságkoordinációs intézkedé-

sek vagy a polgári védelmi mechanizmus. Folytatni kell a terrorizmus

fi nanszírozása elleni küzdelemmel, valamint az információ megosztására

vonatkozó hatékony és átfogó uniós politikával kapcsolatos munkát,

kellőképpen fi gyelembe véve a személyes adatok védelmét is.

Többet kell tennünk a radikalizálódás és a terroristatoborzás elleni

küzdelem terén, a szélsőséges ideológiával való foglalkozás és

a megkülönböztetés kezelése révén. Fontos szerepe van a kultúrák

közötti, például az olyan fórumokon keresztül megvalósított párbe-

szédnek, mint a Civilizációk Szövetsége.

A szervezett bűnözés tekintetében a szomszédainkkal és kulcsfontos-

ságú partnereinkkel fennálló, valamint az ENSZ keretében meglévő

partnerségeket mélyíteni kellene az emberek mozgása és a jobb

rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén. Alapvető fontos-

ságú az ENSZ bűncselekményekre vonatkozó meglévő eszközeinek

a végrehajtása. Tovább kellene erősítenünk az Egyesült Államokkal

a terrorizmusellenes küzdelem terén kialakított partnerségünket,

többek között az adatok megosztása és védelme terén is. Meg kellene

erősíteni továbbá a dél-ázsiai, afrikai és déli szomszédságunkban élő

partnereink képességeit is. Az Uniónak támogatni kellene a többoldalú

erőfeszítéseket, elsősorban az ENSZ keretében.

Javítanunk kell a belső és külső dimenzió összeegyeztetésének módján.

Jobb koordináció, nagyobb átláthatóság és rugalmasság szükséges

a különböző ügynökségek között, nemzeti és európai szinten egyaránt.

Ezt az európai biztonsági stratégia öt évvel ezelőtt már megállapította.

A folyamat lassú és még nem fejeződött be.

Számítógépes biztonság

A modern gazdaságok nagymértékben függnek a létfontosságú

infrastruktúrától, ideértve a közlekedési, kommunikációs és energia-

ellátási infrastruktúrát, de az internetet is. Az internet alapú bűncselek-

ményekkel a 2006-ban elfogadott, a biztonságos európai információs

társadalomra irányuló stratégia foglalkozik. A tagállamok kormány-

vagy magántulajdonban levő IT-rendszerei ellen elkövetett támadások

következményeként azonban ez új dimenzióként jelenik meg, mint

esetleges új gazdasági, politikai és katonai fegyver.

14

E területen több munkára van szükség, egy átfogó uniós megközelítés

lehetőségének felderítése, fi gyelemfelkeltés és a nemzetközi együtt-

működés fokozása céljából.

Energiabiztonság

Az elmúlt öt év során fokozódtak az energiával kapcsolatos kiszolgál-

tatottságra vonatkozó aggodalmak. A csökkenő európai termelés azt

jelenti, hogy 2030-ra a olaj és gázszükségletünk akár 75%-át behozatal-

ból kell fedeznünk. Ez korlátozott számú országból érkezhet, amelyek

többsége stabilitást fenyegető veszélyekkel néz szembe. Ezért számos

biztonsági kihívással állunk szemben, ami a tagállamok összességének

felelősségvállalását és szolidaritását igényli.

A válaszlépés egy uniós energiapolitika kell, hogy legyen, amely

egyaránt felöleli a külső és belső dimenziót. A főtitkár/főképviselő

és a Bizottság 2006. júniusi közös jelentése meghatározza ennek

főbb elemeit. Európán belül egységesebb, jobban összekapcsolódó

energiapiacra van szükségünk, különös tekintettel az elszigeteltebb

országokra, továbbá válságkezelési mechanizmusok szükségesek az

ellátás ideiglenes zavarainak kezeléséhez.

Elengedhetetlen a tüzelőanyagok, az energiaforrások és a szállítási

útvonalak nagyobb diverzifikációja, valamint a jobb kormányzás

és a származási országokba történő beruházás is. Az uniós politika

a közép-ázsiai, kaukázusi és afrikai kötelezettségvállalásain keresz-

tül, valamint a „keleti partnerség” és az „unió a mediterrán térségért”

révén támogatja ezeket a célkitűzéseket. Az energia az EU–Oroszország

kapcsolat egyik központi tényezője. Stratégiánknak ki kell térnie a –

többek között Törökországon és Ukrajnán keresztül vezető – szállítási

útvonalakra is. Partnereinkkel, többek között Kínával, Indiával, Japán-

nal és az Egyesült Államokkal együtt a megújuló energiaforrások és

a szénszegény technológiák használatának és az energiahatékony-

ságnak az előmozdításán kellene munkálkodnunk, átlátható és jól

szabályozott globális piacok keretében.

Éghajlatváltozás

Az európai biztonsági stratégia 2003-ban már megnevezte az éghajlat-

változás biztonsági vonatkozásait. Öt év elteltével ez új aktualitást nyert.

2008 márciusában a főképviselő és a Bizottság az éghajlatváltozást, mint

a veszélyeket megsokszorozó tényezőt bemutató jelentést nyújtottak be

az Európai Tanács részére. A természeti katasztrófák, a környezetkárosodás

15

és az erőforrások megszerzéséért folyó verseny fokozzák a konfl iktusokat,

különösen olyan körülmények között, mint a szegénység és a népesség-

növekedés, ami humanitárius, egészségügyi, politikai és biztonsági követ-

kezményekkel jár, ideértve a fokozottabb migrációt is. Az éghajlatválto-

zás továbbá a kereskedelmi útvonalakkal, tengeri zónákkal és korábban

hozzáférhetetlen erőforrásokkal kapcsolatos vitákhoz is vezethet.

Javítottunk a konfl iktusmegelőzéssel és válságkezeléssel kapcsolatos

képességeinken, de az elemzési és korai előrejelző képességeket még

fejleszteni kell. Az EU ezt nem tudja egyedül véghezvinni. Fokoznunk kell

a leginkább veszélyeztetett országokkal folytatott együttműködésünket,

megerősítve a problémák kezelésére szolgáló képességeiket. Nélkülöz-

hetetlen lesz a nemzetközi – az ENSZ-szel és a regionális szervezetekkel

való –együttműködés.

Az EU és az ENSZ Élelmezési

Világprogramja által nyújtott

élelmiszersegély szétosztása

Zimbabwében

A bővítés továbbra is a stabilitás, a béke és a reform erős mozgatóru-

gója kontinensünkön.

2005-ben megkezdődtek a tárgyalások Törökországgal, és számos

fejezetet megnyitottak azóta. A nyugat-balkáni előrehaladás, bár lassú,

de folyamatos. Jól haladnak a Horvátországgal folytatott csatlakozási

tárgyalások. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság megkapta a tagje-

lölti státuszt. A többi nyugat-balkáni országgal stabilizációs és társulási

megállapodások aláírására került sor. Szerbia közel áll ahhoz, hogy az

Unióval fennálló kapcsolatok elmélyítéséhez szükséges valamennyi

feltételt teljesítse. Az EU továbbra is vezető szerepet tölt be Bosznia-

Hercegovinában, de az előrehaladás ellenére a helyi politikai vezetők

részéről nagyobb erőfeszítés szükséges a reformok akadályozásának

megszüntetése tekintetében.

Koszovóban indul az EULEX – az eddigi legnagyobb polgári

EBVP-missziónk –, és továbbra is jelentős gazdasági támogatást

nyújtunk. A régió egészében elengedhetetlenül szükséges az együtt-

működés és a jószomszédi kapcsolatok.

Érdekünk, hogy a határainkon fekvő országok jó kormányzás alatt

álljanak. A 2004-ben indított európai szomszédságpolitika támogatja

ezt a folyamatot. Keleten valamennyi erre jogosult ország részt vesz

ebben, kivéve Belaruszt, amellyel folyamatban vannak az ezen irányba

mutató lépések.

Ukrajna tekintetében nagyobb előrehaladást értünk el a hamarosan

véglegesítendő új, széles körű megállapodással. Hamarosan megkezd-

jük a hasonló megállapodásra irányuló tárgyalásokat a Moldovai

Köztársasággal. A fekete-tengeri szinergiára vonatkozó uniós kezde-

II. A stabilitás megteremtése Európában és

azon túl

17

ményezést az EU kétoldalú politikáinak kiegészítése céljából indították

ebben az Európa számára oly különös jelentőséggel bíró régióban.

A keleti szomszédságunkban rögzült konfl iktusok új problémákat

eredményeztek. Az Abházia és Dél-Oszétia körüli grúz helyzet súlyos-

bodott, és 2008 augusztusában fegyveres konfliktushoz vezetett.

A nemzetközi válaszlépéseket az Európai Unió irányította, amelynek

keretében közvetített a felek között, humanitárius segítséget nyújtott,

polgári megfigyelő missziót indított, valamint jelentős pénzügyi

támogatást biztosított. Az Unióval a genfi folyamat élén tovább folyta-

tódik kötelezettségvállalásunk. Az „5+2” tárgyalásokban való tevékeny

uniós részvétel és az uniós határőrizeti segítségnyújtó misszió révén

új lendületet kapott a Dnyeszteren túli régióban fennálló konfl iktus

lehetséges rendezése.

Az Európa számára nagy jelentőséggel bíró és fontos lehetőségeket

kínáló földközi-tengeri térség továbbra is összetett kihívásokkal állítja

szembe az Uniót, például az elégtelen politikai reform és az illegá-

lis migráció kapcsán. Az EU és néhány földközi-tengeri partneror-

Az EU koszovói

jogállamiság-

missziója (EULEX) az

európai biztonság-

és védelempolitika

keretében valaha indított

legnagyobb misszió

18

szág – különösen Izrael és Marokkó – érdeklődést mutat a kétoldalú

kapcsolatok elmélyítése iránt. Az európai szomszédságpolitika (ENP)

megerősítette az eredetileg a barcelonai folyamat keretében 1995-ben

elindult reformokat, de az erősödő radikalizmussal átitatott regionális

konfl iktus továbbra is instabilitást generál.

Az Unió – a Kvartettben való tevékeny részvétele, valamint az Izraellel

és a Palesztin Nemzeti Hatósággal, az Arab Ligával és a többi regio-

nális partnerrel folytatott együttműködése révén – központi szerepet

töltött be a közel-keleti helyzet rendezésére irányuló erőfeszítések-

ben. Az EU teljes mértékben részt vesz az annapolisi folyamatban,

és tartós pénzügyi és költségvetési támogatást biztosít a Palesztin

Nemzeti Hatóság számára, valamint segíti annak kapacitásépítését,

többek között azzal, hogy igazságügyi, rendőrségi és határigazgatási

szakértőket alkalmaz a helyszínen. Libanonban a tagállamok képezik az

UNIFIL békefenntartó misszió gerincét. Irakot illetően az Unió – többek

között az EUJUST LEX misszión keresztül – támogatta a politikai folya-

matot, az újjáépítést és a jogállamiságot.

Irán 2003 óta növekvő aggodalomra ad okot. Az ENSZ BT és a NAÜ több

egymást követő határozata foglalkozott az iráni nukleáris program-

mal. A nukleáris katonai képesség kifejlesztése veszélyt jelentene az

EU biztonságára nézve, ami elfogadhatatlan. Az Unió – az Egyesült

Államokkal, Kínával és Oroszországgal együtt – egy ún. kettős megköze-

lítést alkalmazott, amelynek keretében a párbeszéd eszközét a nyomás-

gyakorlás eszközével ötvözte. A főképviselő a bizalom újjáépítésére

és a nemzetközi közösséggel való párbeszéd újraindítására irányuló

ambiciózus ajánlatot tett Irán számára. Ha Irán mégis tovább folytatja

a nukleáris programot, fokozódni fog az ENSZ-folyamatot támogató

kiegészítő intézkedések iránti igény. Ezzel párhuzamosan, a regionális

biztonság megteremtése érdekében együtt kell működnünk a térség

más országaival, köztük a Perzsa-öböl államaival.

Az európai biztonsági stratégia elismerte, hogy Európa biztonsági

érdekei túlmutatnak közvetlen szomszédságán. E tekintetben Afganisz-

tán különös aggodalomra ad okot. Európa hosszú távú kötelezettsé-

get vállalt a stabilitás megteremtésére. Az uniós tagállamok jelentős

hozzájárulást nyújtanak a NATO-misszióhoz, és az EU valamennyi

szinten részt vesz az irányításban és a fejlesztésben. Folyamatban

19

van az EU rendfenntartó missziójának a kibővítése. Ezen erőfeszíté-

sek csak a teljes körű afgán felelősségvállalás és a szomszédos orszá-

goktól – különösen Pakisztántól, valamint Indiától, Közép-Ázsiától és

Irántól – érkező támogatás mellett lehetnek eredményesek. Az India

és Pakisztán közötti kapcsolatok elmúlt évekbeli jobb kilátásai valóban

pozitív elemet képviseltek a stratégiai mérlegben.

A biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolat

Amint azt az európai biztonsági stratégia és a fejlesztési politikáról

létrejött 2005. évi európai konszenzus is elismerte, béke és biztonság

nélkül nem létezhet fenntartható fejlődés, fejlesztés, és a szegénység

felszámolása nélkül pedig nincs fenntartható béke. A közegészséget

fenyegető veszélyek – különösen a járványok – aláássák a fejlődést. Az

emberi jogok az egyensúly alapvető részét képezik. Számos konfl iktus-,

illetve konfl iktus utáni övezetben foglalkoznunk kell a megfélemlítés

és terror fegyvereként alkalmazott szexuális erőszak megdöbbentő

jelenségével. Alapvető fontosságú a fegyveres konfl iktusok során

elkövetett szexuális erőszakról szóló 1820. sz. ENSZ BT-határozat

hatékony végrehajtása.

A konfl iktus jelensége gyakran összekapcsolható az államok törékeny

helyzetével. Az olyan országok, mint Szomália nem tudnak szabadulni

a gyenge kormányzás és a visszatérő konfl iktusok ördögi köréből.

Megpróbáltunk segíteni ezen, egyrészt a fejlesztési segítségnyújtáson

keresztül, másrészt a jobb biztonság szavatolására irányuló intézkedé-

sek révén. A biztonsági ágazat reformjával, valamint a lefegyverzés-

sel, leszereléssel és újrabeilleszkedéssel kapcsolatos projektek egyre

fontosabb szerepet töltenek be, így volt ez a Bissau-guineai és a kongói

demokratikus köztársasági missziónk esetében is. E projektek akkor

a legeredményesebbek, ha azokra a nemzetközi közösséggel és a helyi

érdekelt felekkel partnerségben kerül sor.

A konfl iktusok mögött meghúzódó okok egyikét gyakran a természeti

erőforrások gátlástalan kiaknázása jelenti. A kimberleyi folyamat és

a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdemé-

nyezés innovatív modellt kínál e probléma megoldására.

20

Kalózkodás

Az európai biztonsági stratégia a szervezett bűnözés új dimenziójaként

emelte ki a kalózkodást. A kalózkodás ugyanakkor az államok össze-

omlásának jelenségével is összefüggésbe hozható. A világgazdaság

a kereskedelem 90%-a tekintetében tengeri útvonalakra támaszko-

dik. Az Indiai-óceánon és az Ádeni-öbölben folyó kalózkodás – amely

a Szomáliába tartó humanitárius segélyszállítmányt is érintette – az

elmúlt hónapokban még sürgetőbbé tette ezt a kérdést. Az EU az első

tengeri EBVP-misszió, az ATALANTA létrehozásával reagált a kialakult

helyzetre, és célja, hogy az érintett országokkal és az egyéb nemzet-

közi szereplőkkel – köztük a NATO-val – közösen megakadályozza

a Szomália partjainál tapasztalható kalózkodást.

Kézi- és könnyűfegyverek (SALW), szórt lőszerek és taposóaknák

Az Európai Tanács 2005-ben elfogadta a kézi- és könnyűfegyverek,

valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és keres-

kedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégiát. Az Unió a stratégia

végrehajtásának keretében támogatja az ENSZ e területtel kapcso-

latos cselekvési programját. Az EU tovább folytatja a tiltott kézi- és

könnyűfegyverek által jelentett veszélyek elleni küzdelemre irányuló

tevékenységek kidolgozását.

Az Európai Unió erőteljesen támogatta a nemzetközi fegyverkereske-

delmi szerződés koncepcióját, és úgy határozott, hogy az elfogadása

felé vezető folyamatot is támogatja. Az EU az aknaellenes fellépések

terén is jelentős adományozónak számít. Tevékenyen támogatta és

világszerte előmozdította a gyalogsági aknákra vonatkozó ottawai

egyezményt. A szórt lőszerekre vonatkozó, 2008 májusában Dublinban

jóváhagyott oszlói egyezmény fontos előrelépést jelent az e lőszertí-

pus által okozott és az EU valamennyi tagállamát nagy aggodalommal

eltöltő humanitárius problémákra való reagálás terén. Az Unió vezető

szerepet játszik az e lőszertípusra vonatkozó jegyzőkönyv ENSZ kereté-

ben történő elfogadásának előmozdításában, biztosítandó, hogy

abban valamennyi katonai nagyhatalom részt vegyen.

21

A változó biztonsági környezethez való alkalmazkodás érdekében – az

Unióban, a szomszédságunkban és világszerte egyaránt – hatéko-

nyabbnak kell lennünk.

A. Egy hatékonyabb és cselekvőképesebb Európa

A kihívások kezelésére vonatkozó képességünk az elmúlt öt év során

bontakozott ki, és a továbbiakban is folytatnunk kell ennek fejlesztését.

A jobb intézményi koordináción és a stratégiaibb jellegű döntéshozatalon

keresztül meg kell erősítenünk saját koherenciánkat. A Lisszaboni Szerző-

dés rendelkezései keretet biztosítanak ennek megvalósításához.

Idejekorán meg kell akadályoznunk, hogy a fenyegetések konfl iktus-

forrássá alakuljanak – ez az elgondolás képezi megközelítésünk alapját.

Ehhez nélkülözhetetlen a béketeremtés és a szegénység hosszú távú

csökkentése. Minden egyes helyzet megköveteli az eszközeink – köztük

a politikai, a diplomáciai, a fejlesztési, a humanitárius, a válságreagáló,

a gazdasági és kereskedelmi együttműködési, valamint a polgári és

katonai válságkezelési eszközök – következetes használatát. Ezen túlme-

nően bővítenünk kell a párbeszéd folytatására és a közvetítésre vonat-

kozó képességeinket. Az EU különleges képviselői különböző konfl iktus-

övezetekben érvényesítik az EU befolyását. A civil társadalom és a nem

kormányzati szervezetek – mint szereplők és partnerek – létfontosságú

szerepet töltenek be. Az európai parlamenti képviselők által vezetett

választásmegfi gyelő missziók szintén fontos hozzájárulást nyújtanak.

A közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) szerves részét képező európai

biztonság- és védelempolitika (EBVP) eredményességét tükrözi az

a tény, hogy növekvő mértékben fordulnak hozzánk segítségért.

Grúziai missziónk megmutatta, hogy mire vagyunk képesek, ha

közösen cselekszünk, és ha megvan a szükséges politikai szándék.

De minél összetettebb kihívásokkal állunk szemben, annál rugalma-

III. Európa egy változó világban

22

sabbnak kell lennünk. Erőforrásainkkal összhangban rangsorolnunk

kell kötelezettségvállalásainkat. A harccsoportok és a polgári reagáló

csoportok megerősítették gyorsreagálási képességeinket.

A megfelelő és hatékony parancsnoklási struktúrák és parancsnoksá-

gok megléte kulcsfontosságú követelmény. Meg kell erősítenünk azt

a képességünket, hogy egy misszió koncepciójának kidolgozásától

kezdve, annak tervezési szakaszán át, egészen a végrehajtásáig kombi-

nálni tudjuk a polgári és a katonai szakértelmet. Az EBVP e dimenzióját

megfelelő igazgatási struktúrák, pénzügyi mechanizmusok és rendsze-

rek létrehozásával alakítjuk ki. A képzések javítása terén is akad még

tennivaló; ennek során az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskolára

és az Erasmus példája által ösztönzött, a fi atal tisztviselők cseréjére

irányuló európai kezdeményezésre kell támaszkodnunk.

Az e területen végzett valamennyi tevékenység, köztük az

EBVP-missziók tekintetében – az emberi biztonság koncepciójával

koherens emberközpontú megközelítés alkalmazása révén – folytat-

nunk kell az emberi jogi kérdések általános érvényesítését. A nőket

a béketeremtés egyre fontosabb szereplőiként ismerik el. Ebben az

összefüggésben alapvető fontosságú a nőkről, a békéről és a bizton-

ságról szóló 1325. sz., valamint a gyermekekről és fegyveres konfl iktu-

sokról szóló 1612. sz. ENSZ BT-határozat hatékony végrehajtása.

A polgári missziók tekintetében képesnek kell lennünk arra, hogy

különféle képességekkel és szakértelemmel rendelkező képzett

személyzetet állítsunk össze, hogy rövid határidőn belül telepíteni

tudjuk őket, valamint arra, hogy hosszú távon is a műveleti helyszínen

tudjuk tartani őket. A nemzeti kontingensek között teljes átjárható-

ságot kell biztosítani. Ennek érdekében a tagállamok vállalták, hogy

a szakértők – valamint a missziótámogatás, többek között a költség-

vetés-tervezés és a beszerzések céljára gyorsan telepíthető állomány –

rendelkezésre bocsátására vonatkozó nemzeti stratégiákat dolgoznak

ki. A missziók időben történő telepítésének lehetővé tétele érdekében

hatékonyabbá kellene tenni a felszerelések rendelkezésre bocsátásá-

nak és beszerzésének módjait.

A katonai missziók tekintetében folytatnunk kell az európai szintű képes-

ségekkel, az együttműködéssel és a tehermegosztási megállapodásokkal

kapcsolatos erőfeszítéseink összehangolásának megerősítését. A tapasz-

talatok azt mutatják, hogy többet kell tenni, különösen az olyan kulcské-

pességek terén, mint a stratégiai légi szállítás, a helikopterek, a világűrbe

23

telepített eszközök és a tengeri felügyelet (ahogy az részletesebben

a képességek megerősítéséről szóló nyilatkozatban is szerepel). Ezen

erőfeszítéseket egy versenyképes és szilárd európai védelmi iparnak

kell támogatnia a kutatásba és fejlesztésbe történő nagyobb arányú

befektetésekkel. Az Európai Védelmi Ügynökség 2004 óta eredménye-

sen irányítja ezt a folyamatot, és a jövőben is ezt kellene tennie.

B. Fokozott együttműködés a szomszédos országokkal

Az európai szomszédságpolitika megerősítette az Unióval fennálló

egyéni kétoldalú kapcsolatokat. Ennek a folyamatnak most regionális

integrációt kell teremtenie.

A 2008 júliusában elindított „Unió a mediterrán térségért” elnevezésű

kezdeményezés egy széles körű, a tengerbiztonságra, az energiaügyre,

a vízgazdálkodásra és a migrációra is kiterjedő programmal megújult

politikai lendületet biztosít ennek a déli partnerországainkkal való

megvalósításához. Fontos részét fogja képezni az olyan biztonsági

fenyegetések kezelése, mint például a terrorizmus.

A „keleti partnerség” valódi előrelépést jelent majd a keleti

szomszédainkkal fennálló kapcsolatainkban, és jelentős mértékben

javítani fogja a politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat.

A kezdeményezés célja ezen országok jólétének fokozása és stabilitá-

sának erősítése, és ily módon az EU biztonságának növelése. A javas-

latok a két- és többoldalú együttműködés széles körére terjednek ki,

beleértve az energiabiztonságot és a személyek mobilitását is.

Szomszédos országaink tartós stabilitásának biztosítása folyamatos

erőfeszítéseket követel majd meg az EU, az ENSZ, az EBESZ és az Ameri-

kai Egyesült Államok részéről, és az csak Oroszországgal együttmű-

ködésben megvalósítható. Az Oroszországgal fennálló kapcsolataink

a grúziai konfl iktus miatt romlottak. Az EU azt várja Oroszországtól,

hogy úgy teljesítse kötelezettségvállalásait, hogy helyreállhasson

a szükséges bizalom. Partnerségünknek a közös értékek – különö-

sen az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság – tiszteletben

tartásán, valamint a piacgazdasági elveken és a közös érdekeken és

célkitűzéseken kellene alapulnia.

A dél-kaukázusi, a moldovai köztársasági, valamint az Izrael és az arab

államok közötti konfl iktusok kezeléséhez tartós erőfeszítésekre van

szükség. Mint sok más területen, itt is kulcsfontosságú szerepe van

annak, hogy az USA új kormányzata a kezdetektől fogva teljes mérték-

24

ben részt vegyen a folyamatban. A konfl iktusok tartós rendezéséhez

minden esetben egybe kell fogni a térség valamennyi szereplőjét. Az

olyan országok, mint Törökország, Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia és

Katar egyre fontosabb és konstruktívabb szerepet játszottak a térség-

ben, míg ugyanez nem mondható el Iránról. Az EU számára különleges

lehetőséget kínál a Törökországgal való együttműködés, hiszen ezen

ország jelenti a muzulmán világ felé vezető hidat.

C. Partnerség a hatékony többoldalúságért

Az európai biztonsági stratégia felszólította Európát, hogy járuljon hozzá egy hatékonyabb, többoldalú világrendhez. 2003 óta e célkitű-zés elérése érdekében megerősítettük partnerségeinket. E területen – és más területeken is – Európa kulcsfontosságú partnere az Egyesült Államok. Együttműködésünk területein az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok a világ javát szolgáló hatalmas erőt jelentett.

A nemzetközi rendszer élén az ENSZ áll. Minden, amit az Európai Unió a biztonság területén tett, ENSZ-célkitűzésekhez kapcsolható. Az EU a kulcsfontosságú műveleti helyszíneken – többek között Koszovóban, Afganisztánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Szudánban/Dárfúrban, Csádban és Szomáliában – szorosan együttműködik az ENSZ-szel, valamint a 2007. évi EU–ENSZ közös nyilatkozattal összhang-ban javította az intézményi kapcsolatokat. Az Unió mind a tizenhat jelenlegi ENSZ békefenntartó műveletet támogatja.

Az EU és a NATO eredményes együttműködést folytatott a Balkánon és Afganisztánban, még akkor is, ha a hivatalos kapcsolatok nem jutot-tak előbbre. Közös biztonsági érdekeink szolgálatában jobb operatív együttműködéssel és a katonai képességekkel kapcsolatos további munkával kell megerősítenünk ezt a stratégiai partnerséget. 2003 óta elmélyítettük az EBESZ-szel fennálló kapcsolatainkat, különösen Grúzia és Koszovó tekintetében.

Jelentős mértékben fejlesztettük a Kínával fennálló kapcsolatainkat. Kanadához és Japánhoz szoros, hosszú múltra visszatekintő kapcsola-tok fűznek bennünket. Oroszország továbbra is fontos partner marad a globális kérdések tekintetében. Az Indiával fennálló kapcsolatunkat bővíteni lehetne. Az egyéb partnerekkel – többek között Brazíliával és Dél-Afrikával, valamint Európán belül Norvégiával és Svájccal – fennálló kapcsolataink jelentősége 2003 óta sokat nőtt.

Az EU szorosabb együttműködést folytat a regionális szervezetekkel, és különösen az Afrikai Unióval. Az EU–Afrika közös stratégián keresztül

25

kiemelt afrikai válságkezelési képességeket támogatunk, ideértve a regio-nális készenléti haderőt és a korai előrejelző rendszert. A 2007-ben elfoga-dott stratégián keresztül – megerősített politikai párbeszéddel, valamint az olyan kérdésekhez kapcsolódó munkával, mint a vízgazdálkodás, az energiaügy, a jogállamiság és a biztonság – elmélyítettük a közép-ázsiai partnerországainkkal fennálló kapcsolatokat. Ezen túlmenően az EU megerősített együttműködést folytatott a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) (olyan regionális kérdések tekintetében, mint például Burma), valamint a Dél-Ázsiai Regionális Együttműködési Szövet-séggel (SAARC) és Latin-Amerikával. Az EU – tapasztalatai révén – külön-leges szerepet játszik a regionális integráció előmozdításában. Támogat-nunk kellene azokat az országokat, amelyek – sajátos körülményeikkel összhangban – megpróbálják követni az uniós példát.

A II. világháború végén létrehozott nemzetközi rendszerre több ponton is nyomás nehezedik. A nemzetközi intézményeken belüli képviselet rendszere megkérdőjeleződött. Javítani kell a legitimitást és hatékony-ságot, valamint hatékonyabbá kell tenni a többoldalú fórumokon való döntéshozatalt. Ez azt jelenti, hogy gyakrabban kell közösen döntése-ket hozni, valamint hogy fokozni kell a többi szereplő érdekeltségét. Közös problémákra csak közös megoldások jöhetnek szóba.

Az „EU NAVFOR Somalia/

Atalanta-művelet”

célja a hajók védelme

a kalóztámadások és

fegyveres rablások ellen

26

A legfontosabb prioritást az éghajlatváltozás és a WTO dohai forduló-jának lezárása jelenti. Az EU tárgyalásokat folytat az éghajlatváltozásra vonatkozó új nemzetközi megállapodásról, és minden eszközét latba kell vetnie, hogy 2009-ben Koppenhágában ambiciózus eredmény születhessen. Folytatnunk kell az ENSZ-rendszer 2005-ben elindult reformját, és fenn kell tartanunk a Biztonsági Tanács létfontosságú szerepét. Fontos, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság hatékonysága – a nemzetközi igazságszolgáltatás megerősítésére irányuló tágabb uniós erőfeszítések mentén – tovább erősödjön. Át kell alakítanunk a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és más pénzügyi szervezeteket is, hogy azok tükrözni tudják a mai viszonyokat. A G8-at is át kellene alakítani. Ezenkívül tovább kell vinnünk a millenniumi fejlesztési célok elérését célzó kollektív erőfeszítéseinket.

Ezek határokon átívelő kérdések, amelyek egyaránt érintik a bel- és a külpolitikát. Jól szemléltetik azt, hogy a szuverenitás a XXI. században kiváltképpen együtt jár a felelősségvállalással. Az alapvető emberi jogok tekintetében az Uniónak folytatnia kell a 2005-ös ENSZ-csúcsta-lálkozón elért megállapodás megerősítését; a megállapodás értelmé-ben közös felelősségünk, hogy a lakosságot megvédjük a népirtástól, a háborús bűnöktől, az etnikai tisztogatástól és az emberiség elleni bűncselekményektől.

***

Globális kötelezettségvállalásunk tekintetében alapvető fontosságú a közvélemény általi támogatottság fenntartása. A modern demokráci-ákban – ahol a média és a közvélemény kritikus szerepet játszik a politi-kák alakításában – a külföldi kötelezettségvállalások fenntartásához elengedhetetlen a polgárok egyetértése. A világ instabil övezeteiben rendőri és igazságügyi szakértőket, valamint katonákat alkalmazunk. A kormányoknak, parlamenteknek és uniós intézményeknek köteles-ségük tájékoztatni a nyilvánosságot arról, hogy ez miként járul hozzá a belföldi biztonsághoz.

Az európai biztonsági stratégia öt évvel ezelőtt felvázolta az arra vonat-kozó elképzelést, hogy az Európai Unió miként járulhatna hozzá egy igazságosabb, biztonságosabb és egységesebb világ megvalósításához. Azóta hosszú utat tettünk meg e cél elérése felé. Azonban a körülöttünk lévő világ gyorsan változik: új fenyegetések jelennek meg és a hatalmi erőviszonyok is átalakulnak. Annak érdekében, hogy a biztonságos Európát egy jobb világban építhessük fel, nagyobb befolyást kell gyako-rolnunk az események alakulására. És ennek most van itt az ideje.

27

Bevezetés

Európa sosem élt ekkora jólétben, biztonságban és szabadságban.

A XX. század első felében dúló erőszakot az európai történelemben

példa nélkül álló békés és stabil időszak váltotta fel.

E fejlődés központi eleme az Európai Unió létrehozása volt. Az Unió

átalakította az államok közötti kapcsolatokat és a polgárok életét. Az

uniós országok elkötelezettek a viták békés megoldása és a közös

intézményeken keresztüli együttműködés iránt. Ezen időszak alatt

a jogállamiság és a demokrácia fokozatos elterjedésével számos

önkényuralmi rendszer alakult át biztonságos, stabil és dinamikus

demokráciává. Az egymást követő bővítésekkel az egyesült és békés

kontinens látomása valósággá válik.

Az Egyesült Államok – különösen a NATO-n keresztül – kulcsfontosságú

szerepet játszott az európai integrációban és az európai biztonság-

ban. A hidegháborút követően az Egyesült Államok domináns katonai

szereplő maradt. Azonban a mai összetett problémákat egyetlen

ország sem képes egyedül megoldani.

Európa még mindig a biztonságát fenyegető veszélyekkel és kihívások-

kal néz szembe. A balkáni konfl iktus kitörése emlékeztetett arra, hogy

a háború nem tűnt el kontinensünkről. Az elmúlt évtizedben a világ

egyetlen régiója sem volt mentes fegyveres konfl iktustól. E konfl iktu-

sok legtöbbje országokon belül, és nem között zajlott, az áldozatok

többsége pedig polgári áldozat volt.

BIZTONSÁGOS EURÓPA

EGY JOBB VILÁGBAN

Európai Biztonsági Stratégia

Brüsszel, 2003. december 12.

28

25 állam több mint 450 millió lakost számláló, a világ bruttó nemzeti

termékének negyedét előállító, és széles körű eszköztárral rendel-

kező uniójaként az Európai Unió vitathatatlanul globális szereplő.

A legutóbbi évtizedben uniós erőket olyan távoli helyekre telepítet-

tek, mint Afganisztán, Kelet-Timor és a Kongói Demokratikus Köztár-

saság. Az európai érdekek egyre fokozódó konvergenciája és az EU

egyre erősödő kölcsönös szolidaritása hitelesebb és hatékonyabb

szereplővé tesz minket. Európának készen kell állnia arra, hogy részt

vállaljon a globális biztonság iránti felelősségben és egy jobb világ

építésében.

Az EU megfi gyelői

lakóhelyüket elhagyni

kényszerült emberekkel

beszélgetnek egy grúziai

gyűjtőközpontban

29

Globális kihívások

A hidegháborút követően kialakult környezetet az egyre nyitot-

tabb határok jellemzik, ahol a belső és külső biztonsági szempontok

feloldhatatlanul összekapcsolódnak. A kereskedelem és a befekte-

tés áramlása, a technológiai fejlődés és a demokrácia elterjedése sok

ember számára hozta el a szabadságot és a jólétet. Mások a frusztráció

és igazságtalanság kiváltó okaként tekintettek a globalizációra. E fejle-

mények ezenfelül növelték a nem állami csoportok által a nemzetközi

ügyekben játszott szerepet. Továbbá fokozták Európának a közleke-

dés, az energia, az informatika és más területek összekapcsolt infrast-

ruktúrájától való függőségét – és így sebezhetőségét.

1990 óta csaknem 4 millió ember halt meg háborúban, ebből 90%

polgári áldozat volt. Világszerte több mint 18 millió ember hagyta el

konfl iktus miatt otthonát.

A fejlődő világ nagy részén a szegénység és a betegség hallatlan

szenvedést okoz és a biztonsággal kapcsolatos egyre sürgetőbb

aggodalmakra ad okot. A Föld népességének fele, csaknem 3 milliárd

ember él napi 2 eurónál kevesebből. Minden évben 45 millióan halnak

meg éhezés vagy alultápláltság következtében. Az AIDS az emberiség

történelmének egyik legpusztítóbb világjárványa, és a társadalmak

szétesésének egyik tényezője. Új betegségek gyorsan elterjedhetnek

és globális fenyegetéssé válhatnak. Afrika Szaharától délre fekvő része

ma szegényebb, mint 10 évvel ezelőtt. A gazdasági kudarc sok esetben

politikai problémákhoz és erőszakos konfl iktusokhoz kötődik.

I. A biztonsági környezet:

globális kihívások és fő veszélyek

30

A biztonság a fejlődés előfeltétele. A konfl iktusok nemcsak az infrast-

ruktúrákat – így a szociális infrastruktúrákat – teszik tönkre, hanem

ösztönzik a bűnözést, eltántorítják a befektetőket és lehetetlenné

teszik valamennyi szokásos gazdasági tevékenység gyakorlását is.

Számos ország és régió a konfliktus–bizonytalanság–szegénység

ördögi körének a foglya.

A természetes erőforrásokért, különösen a vízért folyó verseny – mely

a globális felmelegedés miatt az elkövetkezendő évtizedekben csak

éleződni fog – valószínűleg további zavarokat és migrációs áramlást

idéz elő számos régióban.

Az energiától való függőség Európa számára különös aggodalomra ad

okot. Európa a világ legnagyobb kőolaj- és földgázimportőre. A mai

energiafogyasztás 50%-át behozatal fedezi. Ez 2030-ra 70%-ra fog

emelkedni. A legtöbb energia a Perzsa-öbölből, Oroszországból és

Észak-Afrikából kerül behozatalra.

Fő veszélyek

Ma nem valószínű, hogy bármely tagállamot nagyméretű agresszió

érje. Ehelyett Európának új, változatosabb, kevésbé látható és előre

kevésbé megjósolható veszélyekkel kell szembenéznie.

Terrorizmus: A terrorizmus emberéleteket veszélyeztet, nagy költsé-

geket generál, társadalmunk nyitottságát és toleranciáját akarja aláásni,

és Európa egésze számára egyre növekvő stratégiai fenyegetést jelent.

A terrorista mozgalmak ellátottsága egyre jobb, egyre kiterjedtebb

elektronikus hálózatok kötik össze őket, és egyre inkább hajlandóak

korlátlan erőszakot alkalmazni tömeges áldozatok reményében.

A terrorizmus legutóbbi hulláma az egész világra kiterjed, és erőszakos

vallásos szélsőséghez kötődik. Összetett okokból ered. Többek között

a modernizáció nyomása, a kulturális, társadalmi és politikai válságok,

valamint a külföldi társadalmakban élő fi atalok elidegenedése váltja

ki. E jelenség a mi társadalmunkra is jellemző.

Európa az eff ajta terrorizmusnak egyszerre célpontja és melegágya. Az

európai országok célpontok, és már érte is őket támadás. Az Al-Kaida

sejtjeinek logisztikai bázisait felfedezték az Egyesült Királyságban,

Olaszországban, Németországban, Spanyolországban és Belgiumban.

Elengedhetetlenül szükséges az összehangolt uniós fellépés.

31

A tömegpusztító fegyverek elterjedése a biztonságunkat leginkább

fenyegető potenciális veszély. A nemzetközi szerződéses rendsze-

rek és a kivitel ellenőrzésére vonatkozó megállapodások lelassítot-

ták a tömegpusztító fegyverek és hordozórendszereik elterjedését.

Azonban most új és veszélyes szakaszba lépünk, melyben felmerül

a tömegpusztító fegyverekre irányuló fegyverkezési verseny lehető-

sége, különösen a Közel-Keleten. A biológiai tudományok kutatási

eredményei az elkövetkező években növelhetik a biológiai fegyverek

hatóerejét; a vegyi és radioaktív anyagokkal való támadásoknak szintén

nagy az esélye. A rakétatechnológia elterjedése újabb elemmel növeli

az instabilitást, és Európa számára fokozott kockázatot jelenthet.

A legijesztőbb forgatókönyv az, melyben a terrorista csoportok tömeg-

pusztító fegyverek birtokába jutnak. Ilyen esetben egy kis csoportnak

olyan nagyméretű pusztításra nyílna módja, melyre korábban csak

egyes országok hadserege volt képes.

Regionális konfl iktusok: Az olyan problémák, mint amelyek Kasmír-

ban, a Nagy-tavak régiójában és a Koreai-félszigeten alakultak ki,

közvetlenül és közvetve is hatással vannak az európai érdekekre, ami

az Európához közelebb – főleg a Közel-Keleten – kirobbanó konfl ik-

tusokról éppúgy elmondható. Az erőszakos vagy befagyott konfl ik-

tusok – melyekre szintén találunk példát határaink mellett – a regio-

nális stabilitást fenyegetik. Emberek életét teszik tönkre, lerombolják

a társadalmi és fi zikai infrastruktúrákat, fenyegetik a kisebbségeket,

az alapvető szabadságokat és az emberi jogokat. A konfl iktusok

szélsőségességhez, terrorizmushoz és államok kudarcához vezet-

hetnek, és utat nyithatnak a szervezett bűnözés előtt. A regionális

bizonytalanság miatt felerősödhet a tömegpusztító fegyverek iránti

igény. A gyakran nehezen megfogható új fenyegetések kezelésének

legjobb gyakorlati módja esetenként a régebbi regionális problémák

megoldása lesz.

Az állam kudarca: A rossz kormányzás – korrupció, a hatalommal

való visszaélés, a gyenge intézményrendszer és az elszámoltathatóság

hiánya – és a polgári konfl iktusok belülről bomlasztják az államokat.

Bizonyos esetekben az állami intézmények összeomlását idézték elő.

Szomália, Libéria és a tálibok vezette Afganisztán a legismertebb példa

a közelmúltból. Az állam összeomlását olyan nyilvánvaló veszélyekkel

lehet társítani, mint például a szervezett bűnözés vagy a terrorizmus.

32

Az állam kudarca riasztó jelenség, mely aláássa a globális kormányzást

és fokozza a regionális instabilitást.

Szervezett bűnözés: Európa a szervezett bűnözés kiemelt célpontja.

Ez a biztonságunk elleni belső fenyegetés fontos külső dimenzióval

bír: kábítószerek, nők, illegális migránsok és fegyverek határokon

átnyúló kereskedelme fi nanszírozza a bűnbandák tevékenységeinek

nagy részét. A terrorizmushoz is kötődhet.

Az ilyen bűnözői tevékenységek gyakran kötődnek gyenge vagy

kudarcot valló államokhoz. A kábítószerekből származó bevétel

számos kábítószer-termelő országban felgyorsította az állami struktú-

rák meggyengülését. Az ékkövek, a fa és a kézifegyverek kereskedelme

a világ más részein táplál konfl iktusokat. Mindezen tevékenységek

a jogállamiságot és magát a társadalmi rendet is aláássák. A szervezett

bűnözés szélsőséges esetekben az állam feletti uralmat is átveheti. Az

Európában forgalomban lévő heroin 90%-a Afganisztánban termelt

mákból származik, ahol a kábítószer-kereskedelem finanszírozza

a magánhadseregeket. A kábítószer java balkáni bűnözői hálózato-

kon keresztül kerül terítésre, mely hálózatok felelősek a világméretű

szexkereskedelem 700 000 női áldozatából mintegy 200 000-ért is.

A szervezett bűnözés további fi gyelmet érdemlő új dimenziója az

egyre fokozódó tengeri kalózkodás.

E különféle elemek – az extrém erőszakra törekvő terrorizmus, a tömeg-

pusztító fegyverek hozzáférhetősége, a szervezett bűnözés, az állam-

rendszer gyengülése és a haderők magánkézbe kerülése – együttesen

nagyon is radikális fenyegetést jelenthetnek számunkra.

33

Olyan világban élünk, mely minden eddiginél fényesebb jövővel

kecsegtet, ugyanakkor az általunk eddig ismerteknél nagyobb veszé-

lyekkel is fenyeget. A jövő részben a mi tetteinken múlik. Globális

szintű gondolkodásra és helyi szintű cselekvésre van szükség. Bizton-

sága és értékeinek előmozdítása érdekében az EU három stratégiai

célt tűzött ki:

Válasz a fenyegetésekre

Az Európai Unió aktívan fellép a legfőbb fenyegetésekkel szemben.

Szeptember 11. után hozott intézkedései között szerepelt az európai elfogatóparancs elfogadása, a terrorizmus fi nanszíro-

zása elleni lépések, valamint kölcsönös jogsegélyre vonatkozó

megállapodás az USA-val. Az EU folytatja ezen a területen az

együttműködés fejlesztését és védelmének javítását.

Hosszú évek óta folytat a tömegpusztító fegyverek elterje- dése elleni politikát. Az Unió nemrégiben hagyott jóvá egy

újabb cselekvési programot, mely a Nemzetközi Atomener-

gia-ügynökség megerősítését szolgáló lépéseket, valamint

a kivitel ellenőrzésének szigorítására és az illegális szállítmá-

nyok és a tiltott kereskedelem kezelésére irányuló intézkedé-

seket tartalmaz. Az EU elkötelezett a többoldalú szerződéses

rendszerekhez való egyetemes csatlakozás elérése, valamint

a szerződések és teljesítésük ellenőrzésére vonatkozó rendel-

kezések megerősítése mellett.

Az Európai Unió és a tagállamok felléptek a regionális konfl ik- tusok kezelésének segítése és a kudarcot vallott államok talpra

állítása érdekében többek között a Balkánon, Afganisztánban

és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A jó kormányzás

II. Stratégiai célok

34

helyreállítása a Balkánon, a demokrácia előmozdítása és az

ottani hatóságoknak a szervezett bűnözés leküzdésében való

támogatása az EU-n belüli szervezett bűnözés elleni küzdelem

egyik leghatékonyabb módja.

Most, a globalizáció korában a távoli fenyegetések éppolyan aggoda-

lomra adhatnak okot, mint a közeliek. Az észak-koreai nukleáris

tevékenységek, a dél-ázsiai nukleáris kockázatok és a tömegpusz-

tító fegyverek közel-keleti elterjedése mind aggodalommal tölti el

Európát.

A terroristák és a bűnözők most az egész világra kiterjeszthetik

működésüket: Közép- vagy Délkelet-Ázsiában folytatott tevékenysé-

gük fenyegetést jelenthet európai országok vagy polgáraik számára.

Ugyanakkor a globális hírközlés révén Európában jobban értesülünk

a világ bármely pontján kialakuló regionális konfliktusokról vagy

humanitárius tragédiákról.

Az önvédelemről kialakult hagyományos felfogásunk a hidegháborút

megelőzően és azalatt az inváziós fenyegetésen alapult. Az új fenyege-

tések esetében gyakran külföldön kell majd felállítani az első védelmi

vonalat. Az új fenyegetések dinamikusan változnak. A tömegpusz-

tító fegyverek elterjedésének kockázata idővel egyre jelentősebbé

válik; a terrorista hálózatok ellenintézkedés híján egyre veszélyesebbé

válnak. A kudarcot vallott államok sora bővül, és a szervezett bűnözés

terjed, ha nem tesznek ellene, amint a nyugat-afrikai példa is megmu-

tatta. Ez azt jelenti, hogy készen kell állnunk a válság kialakulása előtti

fellépésre. A konfl iktusmegelőzést és a fenyegetések megelőzését nem

lehet elég korán elkezdeni.

A hidegháború alatti látható hatalmas fenyegetéssel ellentétben az

új fenyegetések egyike sem pusztán katonai jellegű, és nem is lehet

csupán katonai eszközökkel fellépni ellenük. Mindegyikük több eszköz

alkalmazását igényli. A tömegpusztító fegyverek elterjedését korlá-

tozni lehet a kivitel ellenőrzésével, és fel lehet lépni ellene politikai,

gazdasági és más jellegű nyomással, miközben a probléma politikai

okait egyaránt kezelik. A terrorizmus elleni küzdelemhez hírszerzési,

rendőrségi, igazságügyi, katonai és egyéb eszközök keverékére lehet

szükség. A kudarcot vallott államokban a rend helyreállítása katonai

eszközöket, a fennálló válság kezelése pedig humanitárius eszközöket

igényelhet.

35

A regionális konfl iktusok politikai megoldást kívánnak meg, ugyan-

akkor katonai eszközök és hatékony rendfenntartás bizonyulhatnak

szükségesnek a konfl iktust követő szakaszban. A gazdasági eszközök

lehetővé teszik az újjáépítést, a polgári válságkezelés pedig elősegíti

a polgári kormány helyreállítását. Az Európai Unió különösen jó felsze-

reltséggel rendelkezik az ilyen összetett helyzetek megoldására.

Biztonságépítés a szomszédságunkban

A földrajz még a globalizáció korában is fontos. Európa érdeke, hogy

a határaink mentén fekvő országokban jó kormányzás valósuljon meg.

Az erőszakos konfl iktusokban részt vevő szomszédok, a szervezett

bűnözés melegágyát jelentő gyenge államok, a rosszul működő társa-

dalmak vagy a szomszédos országok robbanásszerű népességnöve-

kedése mind problémát jelent Európa számára.

A csatlakozó államok integrációja növeli biztonságunkat, ám egyben az

EU-t közelebb is viszi a problémás területekhez. Feladatunk az Európai

Uniótól keletre és a Földközi-tenger mentén jó kormányzás alatt lévő

országok gyűrűjének az előmozdítása, mely országokkal szoros és

együttműködésen alapuló kapcsolatot tartunk fenn.

Ennek fontosságát legjobban a Balkán példája szemlélteti. Az USA-val,

Oroszországgal, a NATO-val és más nemzetközi partnerekkel folyta-

tott összehangolt erőfeszítéseink révén a régió stabilitását már nem

fenyegeti jelentősebb konfl iktus kitörése. Külpolitikánk hitelessége

ottani eredményeink megszilárdításától függ. Az európai perspektíva

stratégiai célt ad és reformra ösztönöz.

Nem érdekünk, hogy a bővítés kapcsán új választóvonalak alakuljanak

ki Európában. A gazdasági és politikai együttműködés hasznát keleti

szomszédainkkal is meg kell osztanunk, miközben megoldást találunk

az ottani politikai problémákra. Most fokozottabb és aktívabb érdeklő-

dést kell tanúsítanunk a dél-kaukázusi problémák iránt, mivel az adott

időpontban szomszédos régióvá fog válni.

36

Az arab-izraeli konfl iktus megoldása Európa számára kiemelt stratégiai

fontossággal bír. E nélkül kevés az esélye a többi probléma megoldá-

sának a Közel-Keleten. Az Európai Uniónak továbbra is erőfeszítése-

ket kell tennie, és készen kell állnia arra, hogy forrásokat különítsen

el a probléma megoldására annak megszületéséig. Az Európa által

hosszú ideje támogatott kétállamos megoldás mára széles körben

elfogadottá vált. Megvalósításához együttes és együttműködésen

alapuló erőfeszítésre van szükség az Európai Unió, az Egyesült Államok,

az ENSZ és Oroszország, valamint a régió országai részéről, de minde-

nekelőtt magának Izraelnek és a palesztinoknak az oldaláról.

A mediterrán térséget általában továbbra is komoly gazdasági stagná-

lás, társadalmi nyugtalanság és megoldatlan konfl iktusok sújtják. Az

Európai Unió érdekei megkívánják a mediterrán partnerekkel a barce-

lonai folyamat keretében való hatékonyabb gazdasági, biztonsági és

kulturális együttműködés révén fenntartott folyamatos kapcsolatot.

Szintén mérlegelni kell az arab világgal való szélesebb körű kapcso-

latokat.

Hatékony multilateralizmuson alapuló nemzetközi rend

A globális veszélyek, globális piacok és globális média világában

biztonságunk és jólétünk egyre inkább egy hatékony multilaterális

rendszertől függ. Az Unió célkitűzése az erősebb nemzetközi közös-

ség, a jól működő nemzetközi intézmények és a szabályokon alapuló

nemzetközi rend kialakítása.

Elkötelezettek vagyunk a nemzetközi jog fenntartása és fejlesztése

mellett. A nemzetközi kapcsolatok alapvető keretét az Egyesült Nemze-

tek Alapokmánya adja. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felelős elsődlege-

sen a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. Az ENSZ megerő-

sítése, valamint a feladatainak ellátásához és a hatékony fellépéshez

szükséges eszközökkel való ellátása kiemelt kérdés Európa számára.

Az a célunk, hogy a nemzetközi szervezetek, rendszerek és szerződések

hatékony védelmet jelentsenek a nemzetközi békét és biztonságot

fenyegető veszélyekkel szemben, és ezért készen kell állnunk a cselek-

vésre, amint azok szabályait megszegik.

37

A nemzetközi rendszer kulcsfontosságú intézményei – mint például

a Kereskedelmi Világszervezet és a nemzetközi pénzügyi intézetek –

bővítették tagságukat. Kína csatlakozott a Kereskedelmi Világszerve-

zethez, Oroszország pedig jelenleg folytat tárgyalásokat belépéséről.

Célul kell kitűznünk az ilyen jellegű szervezetek tagságának bővítését,

magas színvonaluk megőrzése mellett.

A nemzetközi rendszer egyik központi eleme a transzatlanti kapcsolat.

Ez nem csupán a két oldal érdekében áll, hanem a nemzetközi közösség

egészét is erősíti. A NATO ezen kapcsolat egyik fontos kifejeződése.

A regionális szervezetek szintén erősítik a globális kormányzást. Az

EBESZ és az Európa Tanács ereje és hatékonysága különös jelentő-

séggel bír az Európai Unió számára. Az olyan más regionális szerveze-

tek, mint például az ASEAN, a MERCOSUR és az Afrikai Unió nagyban

hozzájárulnak a világrendhez.

A szabályalapú nemzetközi rend egyik feltétele az, hogy a jog fejlő-

dése kövesse az olyan fejleményeket, mint a tömegpusztító fegyverek

elterjedése, a terrorizmus és a globális felmelegedés. Érdekünkben áll,

hogy továbbfejlesszük az olyan meglévő intézményeket, mint a Keres-

kedelmi Világszervezet, és hogy támogassuk az új intézményeket, mint

például a Nemzetközi Büntetőbíróság. Saját európai tapasztalatunk azt

mutatja, hogy bizalomépítésen és fegyverzet-ellenőrzési rendszere-

ken keresztül javítani lehet a biztonságon. Az ilyen eszközök ezenfelül

jelentős mértékben hozzájárulhatnak szomszédságunk, és a távolabbi

területek biztonságához és stabilitásához.

A nemzetközi közösség minősége az annak alapját képező kormányok

minőségén múlik. Biztonságunk érdekében a legjobb védelmet egy

felelősségteljesen kormányzott, demokratikus államokból világ jelenti.

A felelősségteljes kormányzás terjesztése, a társadalmi és politikai

reform támogatása, a korrupció és a hatalommal való visszaélés elleni

küzdelem, a jogállamiság megteremtése és az emberi jogok védelme

a nemzetközi rend megerősítésének legjobb eszköze.

A kereskedelmi és fejlesztési politika hathatós reformösztönző eszköz

lehet. Mivel az Európai Unió és tagállamai a világ legjelentősebb

hivatalos segítségnyújtói és kereskedelmi szereplői, módjuk van

e célok elérésére.

38

A segítségnyújtási programok, feltételrendszerek és célzott kereske-

delmi intézkedések révén a jobb kormányzáshoz való hozzájárulás

továbbra is fontos része politikánknak, melyet meg kell erősítenünk. Az

igazságosnak és mindenki számára lehetőségeket biztosítónak tekin-

tett világ az Európai Unió és polgárai számára is nagyobb biztonságot

jelent.

Több ország a nemzetközi társadalom kötelékein kívülre helyezte

magát. Némelyek maguk törekedtek elszigetelődésre, míg más orszá-

gok folyamatosan megsértik a nemzetközi normákat. Kívánatos lenne,

hogy ezen országok csatlakozzanak a nemzetközi közösséghez, és az

EU-nak készen kell állnia arra, hogy segítséget nyújtson számunkra.

Az erre nem hajlandó országoknak meg kell érteniük, hogy álláspont-

juknak ára van, és az az Európai Unióval való kapcsolatukat is befolyá-

solja.

Javier Solana, az EU főképviselője, Hillary Rodham Clinton amerikai külügyminiszter, Karel

Schwarzenberg cseh külügyminiszter és Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos találkozása a sajtó

képviselőivel egy, az Unió cseh elnöksége során tartott EU–USA miniszteri találkozót követően

39

Az Európai Unió előrehaladást tett a koherens külpolitika és a hatékony

válságkezelés felé. Eredményesen alkalmazható eszközökkel rendel-

kezünk, amint azt a Balkánon és azon túl is bizonyítottuk. Amennyi-

ben azonban a lehetőségeinknek megfelelő hozzájárulást kívánunk

nyújtani, aktívabban és koherensebben kell fellépnünk, fejlesztenünk

kell képességeinket, és együtt kell működnünk másokkal.

Aktívabban kell stratégiai céljaink elérésére törekednünk. Ez vonat-

kozik a válságkezelés és a konfl iktusmegelőzés rendelkezésünkre álló

eszközeinek teljes tárára, így a politikai, diplomáciai, katonai, polgári,

kereskedelmi és fejlesztési tevékenységekre. Az új, dinamikus fenye-

getések elleni fellépéshez aktív szakpolitikákra van szükség. Olyan

stratégiai kultúrát kell kialakítanunk, mely elősegíti a korai, gyors és –

szükség esetén – határozott beavatkozást.

A védelemre 160 milliárd eurót fordító, 25 tagállamból álló Uniónak

képesnek kell lennie több művelet egyszerre történő lebonyolítására.

Különös többletértékkel bírhatna a katonai és polgári képességeket

egyaránt igénybe vevő műveletek kifejlesztése.

Az EU-nak támogatnia kell az ENSZ-t, mivel az fellép a nemzetközi

békét és biztonságot érő fenyegetések ellen. Az EU elkötelezett

a konfl iktuson átesett országok megsegítése céljából elkötelezett az

ENSZ-szel való együttműködés megerősítése, és a rövid távú válság-

kezelési helyzetekben az ENSZ számára nyújtott támogatás fokozása

mellett.

III. Politikai következmények Európa

számára

40

Képesnek kell lennünk cselekedni, mielőtt a körülöttünk lévő orszá-

gokban a helyzet romlik, amikor tömegpusztító fegyverek elterjedését

észlelik, valamint mielőtt sürgős humanitárius vészhelyzetek adódnak.

A megelőzéssel el lehet kerülni, hogy a jövőben súlyosabb problémák

alakuljanak ki. A szélesebb körű felelősséget és aktívabb részvételt

vállaló Európai Unió nagyobb politikai súllyal fog bírni.

Fokozott képesség. Elérhető közelségbe került egy fokozott képessé-

gekkel rendelkező Európa, ám ahhoz, hogy a benne rejlő teljes poten-

ciál megvalósuljon, időre lesz szükség. A folyamatban lévő fellépések –

különösen a védelmi ügynökség létrehozása – jó irányba mutatnak.

Katonai alakulataink rugalmasabb, mobil haderővé való átalakítása

és az új fenyegetésekre való felkészítésük érdekében több forrást kell

a védelemre fordítani, és hatékonyabban kell a forrásokat felhasz-

nálni.

A szisztematikusan, közösen és megosztva használt eszközök csökken-

tenék a párhuzamosságot, a működési költséget, és középtávon növel-

nék a képességeket.

A hatékony katonai fellépést szinte minden nagyobb beavatkozás

során polgári káosz követte. Nagyobb kapacitást kell biztosítanunk

az összes szükséges polgári forrásnak a válság alatti és utáni helyzet

során való rendelkezésre bocsátásához.

Erősebb diplomáciai képesség: olyan rendszerre van szükség, mely

kombinálja a tagállamok és az EU-intézmények forrásait. A távolabbi és

számunkra idegen problémák megoldása jobb megértést és kommu-

nikációt kíván.

A közös fellépések legjobb alapját a közös fenyegetésértékelések jelen-

tik. Ehhez a tagállamok között és a partnerekkel a hírszerzési informá-

ciók hatékonyabb cseréjére van szükség.

41

A képességek különböző területeken való növelésével a missziók széle-

sebb körében kellene gondolkodnunk. Ez magában foglalhat együttes

leszerelési műveleteket, a harmadik országoknak a terrorizmus elleni

küzdelemben nyújtott támogatást és a biztonsági ágazat reformját is.

Utóbbi egy szélesebb körű intézményépítés része lenne.

Az EU és a NATO közötti állandó megállapodások – különösen a Berlin

Plusz – fokozzák az EU operatív képességét, és keretbe fogják a két

szervezet stratégiai partnerségét a válságkezelés terén. Ez tükrözi az

új évszázad kihívásainak való megfelelésre tett közös elhatározásun-

kat.

Nagyobb koherencia. A közös kül- és biztonságpolitika, valamint

az európai védelem- és biztonságpolitika lényege az, hogy közösen

erősebbek vagyunk. Az utóbbi években számos különböző eszközt

dolgoztunk ki, melyek mindegyike saját struktúrával és rendeltetéssel

bír.

A kihívást most a különféle eszközök és képességek, vagyis az európai

segítségnyújtási programok, az Európai Fejlesztési Alap, a tagállamok

katonai és polgári képességeinek és az egyéb eszközöknek az össze-

hangolása jelenti. Mindezek hatással lehetnek a biztonságunkra és

a harmadik országok biztonságára. A fejlesztés elsődleges feltétele

a biztonság.

A diplomáciai erőfeszítéseknek, a fejlesztési, kereskedelmi és környe-

zetvédelmi politikáknak ugyanarra kell törekedniük. Válságban az

egységes irányítást semmi sem helyettesítheti.

A külső fellépések és a bel- és igazságügyi politikák jobb összhangja

egyaránt kulcsfontosságú a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni

küzdelemben.

Nemcsak az uniós eszközök közötti nagyobb koherenciára van szükség,

hanem az egyes tagállamok külső tevékenységeinek az összehango-

lására is.

42

Regionális szinten is koherens politikákra van szükség, különösen

a válságkezelés terén. A problémákat ritkán sikerül megoldani egyetlen

ország szintjén vagy regionális támogatás nélkül, amint az a balkáni és

a nyugat-afrikai tapasztalatok a maguk módján megmutatták.

Együttműködés a partnerekkel. Önmagunkban igen kevés problé-

mát vagyunk képesek megoldani. A fent leírt fenyegetések közös

fenyegetések, legszorosabb partnereinkkel együtt érintenek minket.

Nemzetközi együttműködésre van szükség. Célkitűzéseink elérésére

törekednünk kell mind a nemzetközi szervezeteken belüli többoldalú

együttműködésen, mind a kulcsfontosságú szereplőkkel való partner-

ségeken keresztül.

A transzatlanti kapcsolat egyedülálló fontosságú. A közösen fellépő

Európai Unió és Egyesült Államok a világ javát szolgáló hatalmas erőt

jelenthet. Törekednünk kell az USA-val való eredményes és kiegyen-

súlyozott partnerségre. Ez egy további okot jelent az Európai Unió

számára, hogy folytassa képességei kiépítését és fokozza egységes-

ségét.

Tovább kell törekednünk az Oroszországgal való szorosabb kapcsola-

tokra, ami biztonságunk és jólétünk egyik fő tényezője. A közös értékek

tiszteletben tartása megerősíti a stratégiai partnerség irányába való

előrehaladásunkat.

A világ valamennyi részéhez történelmi, földrajzi és kulturális kötelé-

kek kötnek: közel-keleti szomszédainkhoz, afrikai, latin-amerikai és

ázsiai partnereinkhez. E kapcsolatok fontos alapot jelentenek, melyre

építhetünk. Különösen Japánnal, Kínával, Kanadával és Indiával kell

stratégiai partnerség kialakítására törekednünk, valamint mindazon

országokkal, melyek osztják céljainkat és értékeinket, és készen állnak

arra, hogy fellépjenek ezek védelmében.

43

Összegzés

Világunk új veszélyekkel néz szembe, de egyben új lehetőségeket is

tartogat. Az Európai Uniónak lehetősége van arra, hogy a fenyegeté-

sek kezelésében és a lehetőségek megvalósításában fontos szerepet

játsszon. Egy aktív és nagyobb képességekkel rendelkező Európai

Unió globális szintű hatást érhetne el. Ezzel támogatna egy hatékony

többoldalú rendszert, mely méltányosabb, biztonságosabb és egysé-

gesebb világ felé vezetne.

Az Európai Unió Tanácsának

EURÓPAI BIZTONSÁGI STRATÉGIA – BIZTONSÁGOS EURÓPA EGY JOBB VILÁGBAN

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala

2009 – p. 43 – 14,8 x 21,0 cm

ISBN 978-92-824-2427-8

doi: 10.2860/15719

QC-78-09-568-HU-C

Hogyan lehet hozzájutni az EU kiadványaihoz?

Térítés ellenében hozzáférhető kiadványok:

• az EU-könyvesbolt (EU Bookshop) útján (http://bookshop.europa.eu);

• könyvkereskedőjétől a könyv címe, kiadója és/vagy ISBN száma alapján;

• közvetlenül értékesítési ügynökeinktől. Elérhetőségeik megtalálhatóak

a http://bookshop.europa.eu honlapon, vagy lekérdezhetőek

a +352 2929-42758 faxszámra küldött üzeneten keresztül.

Ingyenes kiadványok:

• az EU-könyvesbolt útján (http://bookshop.europa.eu);

• az Európai Bizottság képviseleteitől és küldöttségeitől. Elérhetőségeik

megtalálhatóak a http://ec.europa.eu honlapon, vagy lekérdezhetőek

a +352 2929-42758 faxszámra küldött üzeneten keresztül.

Az Európai Unió tanácsának

www.consilium.europa.eu

QC

-78

-09

-56

8-H

U-C

ISBN 978-92-824-2427-8