26
Hulladékok termikus Hulladékok termikus hasznosításának szerepe hasznosításának szerepe az új hulladék az új hulladék keretirányelv tükrében keretirányelv tükrében Dr. Hornyák Margit Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens c. egyetemi docens Szakmai konferencia Dunaújváros, 2010. június 4.

Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

  • Upload
    ovidio

  • View
    23

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében. Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens. Szakmai konferencia Dunaújváros, 2010. június 4. Jelenleg hatályos jogszabályok. EU Magyarország - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Hulladékok termikus Hulladékok termikus hasznosításának szerepe hasznosításának szerepe

az új hulladék az új hulladék

keretirányelv tükrébenkeretirányelv tükrében

Dr. Hornyák MargitDr. Hornyák Margitkörnyezetvédelmi és környezetvédelmi és

hulladékgazdálkodási szakértőhulladékgazdálkodási szakértőc. egyetemi docensc. egyetemi docens

Szakmai konferenciaDunaújváros, 2010. június 4.

Page 2: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Jelenleg hatályos Jelenleg hatályos jogszabályokjogszabályok

EUEU Magyarország Magyarország

• 2006/12/EK irányelv2006/12/EK irányelv 2000. évi XLIII. törvény2000. évi XLIII. törvény

98/2001. (VI. 15.) Korm. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletrendelet

213/2001. (XI. 14.) Korm. 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletrendelet

• 2000/76/EK irányelv 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet2000/76/EK irányelv 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet• 1999/31/EK irányelv1999/31/EK irányelv 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet

• BAT referenciadokumentumokBAT referenciadokumentumok– a hulladékégetésrőla hulladékégetésről– a cement- és mésziparróla cement- és mésziparról

Horizontális környezetvédelmi szabályozás (KHV, IPPC)Horizontális környezetvédelmi szabályozás (KHV, IPPC)

Page 3: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Főbb változások az EU Főbb változások az EU szabályozásbanszabályozásban

Hulladékhierarchia:Hulladékhierarchia:

Jelenleg 3, a jövőben 5 prioritás!Jelenleg 3, a jövőben 5 prioritás!

2008/98/EK irányelv2008/98/EK irányelv megelőzés

újrahasználat

feldolgozás

energetikai hasznosítás

ártalmatlanítás

Page 4: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Főbb változások az EU Főbb változások az EU szabályozásbanszabályozásban

Ep – (Ef + Ei)Ep – (Ef + Ei)Energiahatékonyság = Energiahatékonyság =

0,97 (Ew + Ef)0,97 (Ew + Ef)

Ep [GJ/év] = a hő- vagy villamos energia formájában termelt energia (villamos Ep [GJ/év] = a hő- vagy villamos energia formájában termelt energia (villamos energia x 2,6-tal), értékesített hőenergia x 1,1-gyel)energia x 2,6-tal), értékesített hőenergia x 1,1-gyel)

Ef [GJ/év] = a gőztermeléshez felhasznált, tüzelőanyag formájában bevitt Ef [GJ/év] = a gőztermeléshez felhasznált, tüzelőanyag formájában bevitt energiaenergia

Ew [GJ/év] = az elégetett hulladék energiatartalma a hulladék alsó fűtőértékével Ew [GJ/év] = az elégetett hulladék energiatartalma a hulladék alsó fűtőértékével számolvaszámolva

Ei [GJ/év] = az Ew-n és Ef-en kívüli energia-bevitelEi [GJ/év] = az Ew-n és Ef-en kívüli energia-bevitel0,97 = a salak és a hősugárzás miatti energiaveszteséget figyelembe vevő faktor0,97 = a salak és a hősugárzás miatti energiaveszteséget figyelembe vevő faktor

Hasznosítás:Hasznosítás:Energiahatékonyság ≥ 0,60 a működő és 2009. január 1. előtt engedélyezett Energiahatékonyság ≥ 0,60 a működő és 2009. január 1. előtt engedélyezett létesítményeknéllétesítményeknélEnergiahatékonyság ≥ 0,65 a 2008. december 31. után engedélyezett Energiahatékonyság ≥ 0,65 a 2008. december 31. után engedélyezett létesítményeknél létesítményeknél

Csak a települési hulladékégető műveknél!Csak a települési hulladékégető műveknél!

Page 5: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Mi indokolhatja a termikus Mi indokolhatja a termikus hasznosítást?hasznosítást?

• A megelőzést szolgáló intézkedések ellenére nő a képződő hulladék mennyisége

• Műszaki, gazdasági, esetenként jogi (!) korlátok a feldolgozásban

• A hulladékok, különösen a biológiailag lebomló hulladékok

eltérítése a hulladéklerakóktól– az erőforrások elveszését jelenti és később– környezetvédelmi felelősségi problémát jelenthet

• Életciklus-elemzések (a prioritási sorrendet is módosíthatják)

• A kommunális hulladékégetők által termelt energia kiváltja a más erőművekben felhasznált erőforrásokat

Energiagazdálkodás Hulladékgazdálkodás

Hulladékból energia

Page 6: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

A települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladék termikus hasznosításatermikus hasznosítása

• Hulladékégető művekbenHulladékégető művekben– Előkezelés nélkülElőkezelés nélkül– Előkezelést követőenElőkezelést követően

• Mechanikai-biológiai előkezelésMechanikai-biológiai előkezelés• Mechanikai-fizikai előkezelésMechanikai-fizikai előkezelés

• Magas hőmérsékletű ipari Magas hőmérsékletű ipari technológiákban, előkezelést követően technológiákban, előkezelést követően (együttégetés)(együttégetés)– CementgyárakCementgyárak– ErőművekErőművek

• Gázosító művekbenGázosító művekben

Page 7: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Mechanikai-biológiai Mechanikai-biológiai előkezelés (MBH)előkezelés (MBH)

• Fő céljaFő célja – a komposztálásra és az anaerob erjesztésre alkalmatlan biológiailag a komposztálásra és az anaerob erjesztésre alkalmatlan biológiailag

lebontható hulladékfrakció környezeti veszélyességének minimalizálása, lebontható hulladékfrakció környezeti veszélyességének minimalizálása, illetve teljes megszüntetése a hulladéklerakóban képződő különböző illetve teljes megszüntetése a hulladéklerakóban képződő különböző gázok és a szivárgó, illetve csurgalék vizek mennyiségének csökkentése gázok és a szivárgó, illetve csurgalék vizek mennyiségének csökkentése érdekében. érdekében.

– A másik, előbbivel szoros kapcsolatban álló célkitűzés, hogy a A másik, előbbivel szoros kapcsolatban álló célkitűzés, hogy a rendelkezésünkre álló mikroorganizmusokat úgy használjuk fel, a rendelkezésünkre álló mikroorganizmusokat úgy használjuk fel, a működésüket úgy befolyásoljuk, hogy a hulladékban meglévő toxikus működésüket úgy befolyásoljuk, hogy a hulladékban meglévő toxikus tartalmat a legnagyobb mértékben minimalizáljuk (biológiai stabilizálás).tartalmat a legnagyobb mértékben minimalizáljuk (biológiai stabilizálás).

• Az MBH következtében csökken a hulladék térfogata, tömege, Az MBH következtében csökken a hulladék térfogata, tömege, víztartalma, biológiailag lebontható szervesanyag-tartalma, és ezáltal víztartalma, biológiailag lebontható szervesanyag-tartalma, és ezáltal a gázképződési potenciálja. a gázképződési potenciálja.

• AlkalmazásaAlkalmazása– a lerakást megelőzően a vegyesen begyűjtött maradék hulladék biológiai a lerakást megelőzően a vegyesen begyűjtött maradék hulladék biológiai

stabilizálásárastabilizálására– az energetikai hasznosítás előkészítéseként, a termikus hasznosításra az energetikai hasznosítás előkészítéseként, a termikus hasznosításra

kerülő alkotóknak a termikus hasznosítás által megkövetelt minőségi kerülő alkotóknak a termikus hasznosítás által megkövetelt minőségi paraméterekre történő beállítására. paraméterekre történő beállítására.

Page 8: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

MBH-I.MBH-I.

Teljes mértékű biológiai stabilizálásTeljes mértékű biológiai stabilizálás

Maradék TSZH

Rostálás 100-130 mmAprítás

Mágneses és örvény-áramú szeparálás

Mágneses és örvény-áramú szeparálás

Homogenizálás és biostabilizálás

Rostálás 20-30 mm

Mágneses és örvény-áramú szeparálás

Mágneses és örvény-áramú szeparálás

Biostabilizált anyag lerakóba

Másodlagos tüzelőanyag (RDF)

Page 9: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

MBH-II.MBH-II.

Részleges mértékű biológiai stabilizálás/magas fűtőértékű (16-Részleges mértékű biológiai stabilizálás/magas fűtőértékű (16-

18 MJ/kg) RDF előállítása18 MJ/kg) RDF előállítása Maradék TSZH

AprításRostálás 80-100/60-80 mm

Mágneses és örvényáramú szeparálás

Mágneses és örvényáramú szeparálás

Homogenizálás és biostabilizálás

Rostálás 20-30 mm

Mágneses és örvényáramú szeparálás

Mágneses és örvényáramú szeparálás

Másodlagos tüzelőanyag (RDF)

Biostabilizált anyag lerakóba

Page 10: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

A Biodegma-Gore eljárás A Biodegma-Gore eljárás technológiai folyamatvázlata technológiai folyamatvázlata

((Neumünster)Neumünster)

Page 11: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Mechanikai-fizikai Mechanikai-fizikai előkezeléselőkezelés

• A mechanikai-fizikai stabilizálás célja olyan A mechanikai-fizikai stabilizálás célja olyan szilárd tüzelőanyag előállítása, amelynekszilárd tüzelőanyag előállítása, amelynek– elegendően alacsony (10%-nál kevesebb) a elegendően alacsony (10%-nál kevesebb) a

nedvesség tartalma, és nedvesség tartalma, és – a kívánt mértékben mentes a nem éghető inert a kívánt mértékben mentes a nem éghető inert

és fémes anyagoktól. és fémes anyagoktól.

Ezért a kinyert laza tüzelőanyag frakciót fizikai hő Ezért a kinyert laza tüzelőanyag frakciót fizikai hő bevezetésével szárítják, és fém leválasztással, bevezetésével szárítják, és fém leválasztással, illetve optikai szeparálással és rostálási, illetve optikai szeparálással és rostálási, légosztályozási műveletekkel tisztítják, végül légosztályozási műveletekkel tisztítják, végül pedig rendszerint pelletezik vagy brikettezik. pedig rendszerint pelletezik vagy brikettezik.

Page 12: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Mechanikai-fizikai előkezelésMechanikai-fizikai előkezelés

Page 13: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Az MBH eljárások „termékei”Az MBH eljárások „termékei”

• Biológiailag stabilizált, víztartalmában erőteljesen Biológiailag stabilizált, víztartalmában erőteljesen csökkentett és relatíve magas fűtőértékű másodlagos csökkentett és relatíve magas fűtőértékű másodlagos tüzelőanyag (RDF)tüzelőanyag (RDF)

- mennyisége a legegyszerűbb műszaki - mennyisége a legegyszerűbb műszaki megoldásoknál átlag 25-30%-a, megoldásoknál átlag 25-30%-a, fűtőértéke 12-14MJ/kg fűtőértéke 12-14MJ/kg

- a bonyolultabb és jelenleg legnagyobb kinyerési - a bonyolultabb és jelenleg legnagyobb kinyerési hatásfokkal dolgozó hatásfokkal dolgozó műszaki megoldásoknál 50-55% műszaki megoldásoknál 50-55% nyerhető vissza másodlagos nyerhető vissza másodlagos tüzelőanyagként, tüzelőanyagként, fűtőértékefűtőértéke 12-16 MJ/kg12-16 MJ/kg

• A biológiai stabilizálás tömeg-vesztesége mintegy 20-25 A biológiai stabilizálás tömeg-vesztesége mintegy 20-25 m/m %, amely elsősorban a technológia során levegőbe m/m %, amely elsősorban a technológia során levegőbe távozó vízgőzből és szén-dioxidból adódik.távozó vízgőzből és szén-dioxidból adódik.

• A stabilizált, lerakásra kerülő maradék részaránya A stabilizált, lerakásra kerülő maradék részaránya

eljárástól függően 15-45%.eljárástól függően 15-45%.

Page 14: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Az MBH eredetű másodlagos Az MBH eredetű másodlagos tüzelőanyagok termikus hasznosításatüzelőanyagok termikus hasznosítása

Alkalmazási területek:Alkalmazási területek:• hulladékégető művek,hulladékégető művek,• cementművek,cementművek,• széntüzelésű erőművek,széntüzelésű erőművek,• gázosító művek.gázosító művek.

Page 15: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Termikus hulladékhasznosítási Termikus hulladékhasznosítási módszerek jellemzői a BREF módszerek jellemzői a BREF

alapjánalapjánÉgetésÉgetés PirolízisPirolízis GázosításGázosítás

Hőmérséklet Hőmérséklet [°C] Nyomás [°C] Nyomás [bar] [bar]

800-1450 800-1450

1 1 250-700250-700

1 1 500-1600500-1600

1-45 1-45

Égéslevegő Égéslevegő

Sztöchiom. Sztöchiom. arány arány

Levegő Levegő

>1 >1

Inert/nitrogén Inert/nitrogén

00

Gázosító közegGázosító közeg

OO22, H, H22O O

<1 <1

ÉgéstermékekÉgéstermékek

Gáz Gáz halmazállapotúhalmazállapotú

Szilárd Szilárd halmazállapotúhalmazállapotú

Folyékony Folyékony halmaz-állapotúhalmaz-állapotú

COCO22, H, H22O, OO, O22, , NOxNOx

Hamu, salakHamu, salak

HH22, CO, H, CO, H22O, NO, N22 szénhidrogénekszénhidrogének, ,

Hamu, kokszHamu, koksz

Pirolízis olaj és Pirolízis olaj és vízvíz

HH22, CO, CO, CO, CO22, , CHCH44, H, H22O, NO, N22

Salak, hamuSalak, hamu

Page 16: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Energetikai hasznosítás Energetikai hasznosítás

hulladékégető műbenhulladékégető műben • Az RDF a vegyesen gyűjtött maradék Az RDF a vegyesen gyűjtött maradék

hulladékhoz képest lényegesen kedvezőbb hulladékhoz képest lényegesen kedvezőbb anyagi jellemzőkkel rendelkezikanyagi jellemzőkkel rendelkezik– fűtőérték tartomány min. 12-14 MJ/kg és max. fűtőérték tartomány min. 12-14 MJ/kg és max.

16-18 MJ/kg, 16-18 MJ/kg, – nedvességtartalom 25-30 m/m % és a 15-20 nedvességtartalom 25-30 m/m % és a 15-20

m/m % tartományban, m/m % tartományban, – hamutartalom átlagosan 20-25 m/m % közötthamutartalom átlagosan 20-25 m/m % között– 1 tonna RDF-ből átlagosan 450-500 kWh 1 tonna RDF-ből átlagosan 450-500 kWh

villamos energia termelhető (vegyes maradék villamos energia termelhető (vegyes maradék hulladékból átlagosan 300-350 kWh) hulladékból átlagosan 300-350 kWh)

Page 17: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Energetikai hasznosítás Energetikai hasznosítás

cementművekbencementművekben A minőségi követelmények a hulladékégetés minőségi A minőségi követelmények a hulladékégetés minőségi

elvárásaival szemben jóval szigorúbbak elvárásaival szemben jóval szigorúbbak • Átvételi feltételek (az adott klinkergyártási technológia Átvételi feltételek (az adott klinkergyártási technológia

függvényében)függvényében)– a tüzelőanyag fűtőértéke, a tüzelőanyag fűtőértéke, – nedvesség- és hamutartalma, nedvesség- és hamutartalma, – halogén- (döntően klór-) tartalma,halogén- (döntően klór-) tartalma,– nehézfémtartalma, (BUWAL lista, RAL-GZ 724)nehézfémtartalma, (BUWAL lista, RAL-GZ 724)– maximális szemcseméret,maximális szemcseméret,– egyenletes minőség. egyenletes minőség.

A hazai gyakorlatban, egy 16 MJ/kg fűtőértékű, A hazai gyakorlatban, egy 16 MJ/kg fűtőértékű, hasznosításra a cementgyári igények szerint hasznosításra a cementgyári igények szerint előkészített, MBH technológiából származó másodlagos előkészített, MBH technológiából származó másodlagos tüzelőanyagért a cementipar méltányos -10 és -5 Ft/kg tüzelőanyagért a cementipar méltányos -10 és -5 Ft/kg égetési díjat számol fel a leszállított anyagért. égetési díjat számol fel a leszállított anyagért.

Page 18: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Energetikai hasznosítás széntüzelésű Energetikai hasznosítás széntüzelésű

erőművekbenerőművekben • Döntő paraméter az anyag fűtőértéke (16 MJ/kg Döntő paraméter az anyag fűtőértéke (16 MJ/kg

körül), valamint halogén- és nehézfémtartalmakörül), valamint halogén- és nehézfémtartalma• RDF felhasználható mennyisége a széntüzelésű RDF felhasználható mennyisége a széntüzelésű

erőmű hőenergia-bevitelének 5-10%-át nem erőmű hőenergia-bevitelének 5-10%-át nem haladhatja meg, elkerülendő a korróziós és haladhatja meg, elkerülendő a korróziós és füstgáztisztítási problémákat (német tapasztalat)füstgáztisztítási problémákat (német tapasztalat)

• A tervezett hazai MBH technológiák kiegészítése A tervezett hazai MBH technológiák kiegészítése szükséges előkészítési, osztályozási szükséges előkészítési, osztályozási műveletekkel (pl. nem-vasfémek, valamint műveletekkel (pl. nem-vasfémek, valamint klórtartalmú műanyagok leválasztása, az klórtartalmú műanyagok leválasztása, az inertanyag-tartalom redukálása, finom aprítási inertanyag-tartalom redukálása, finom aprítási művelet beiktatása) művelet beiktatása)

• ezek a többletráfordításokat igényelnek ezek a többletráfordításokat igényelnek

Page 19: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Termikus hasznosítás hőbontási eljárásokkal Termikus hasznosítás hőbontási eljárásokkal

(gázosítás)(gázosítás) • A végtermékek elsősorban energiahordozóként, A végtermékek elsősorban energiahordozóként,

ritkábban vegyipari másodnyersanyagként ritkábban vegyipari másodnyersanyagként hasznosíthatók. hasznosíthatók.

• Döntőek a kémiai átalakulás feltételei, így elsősorban Döntőek a kémiai átalakulás feltételei, így elsősorban a hőmérséklet, a felfűtési idő és a reakcióidő, a hőmérséklet, a felfűtési idő és a reakcióidő, továbbá a szemcse-, illetve darabnagyság, továbbá az továbbá a szemcse-, illetve darabnagyság, továbbá az átkeveredés mértéke, hatékonysága.átkeveredés mértéke, hatékonysága.

• Az alkalmazott lebontási hőmérséklettartomány Az alkalmazott lebontási hőmérséklettartomány szerint megkülönböztetünk:szerint megkülönböztetünk:– alacsony hőmérsékletű hőbontást, ahol a hőbontás általában alacsony hőmérsékletű hőbontást, ahol a hőbontás általában

450-550450-550ooC (legfeljebb 700C (legfeljebb 700ooC) hőfoktartományban zajlik C) hőfoktartományban zajlik (klasszikus pirolízis, amely az RDF kezelésére nem vált be), (klasszikus pirolízis, amely az RDF kezelésére nem vált be), és és

– magas hőmérsékletű hőbontást (gázosítást), ahol a hőbontás magas hőmérsékletű hőbontást (gázosítást), ahol a hőbontás 850-1100850-1100ooC, illetve e feletti (egészen 2000C, illetve e feletti (egészen 2000ooC-ig) C-ig) hőfoktartományban megy végbe (salakolvasztásos gázosítási hőfoktartományban megy végbe (salakolvasztásos gázosítási eljárások).eljárások).

Page 20: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

A gázosítás jellemző reakcióiA gázosítás jellemző reakciói

1. C+ O1. C+ O22 → CO → CO22 - 393 kJ/mol (exoterm)- 393 kJ/mol (exoterm)

2. C + H2. C + H22O → CO + HO → CO + H22 +131 kJ/mol (endoterm)+131 kJ/mol (endoterm)

3. C + CO3. C + CO22 → 2 CO → 2 CO +172 kJ/mol (endoterm)+172 kJ/mol (endoterm)

4. C + 2 H4. C + 2 H22 → CH → CH44 - 74 kJ/mol (exoterm) - 74 kJ/mol (exoterm)

5. CO + H5. CO + H22O → COO → CO22 + H + H22 - 41 kJ/mol (exoterm) - 41 kJ/mol (exoterm)

6. CO + 3 H6. CO + 3 H22 → CH → CH44 + H + H22OO - 205 kJ/mol - 205 kJ/mol (exoterm) (exoterm)

A reverzibilis reakciók és arányuk a reaktorban uralkodó A reverzibilis reakciók és arányuk a reaktorban uralkodó hőmérséklet, nyomás és oxigén-koncentráció hőmérséklet, nyomás és oxigén-koncentráció függvényében változnak. függvényében változnak.

Page 21: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

GázosításGázosítás

• A gáztermék energiatartalmának hasznosítása:A gáztermék energiatartalmának hasznosítása:– égetés egy kapcsolt gáztüzelésű reaktorban (tűztérben) és égetés egy kapcsolt gáztüzelésű reaktorban (tűztérben) és

kazánban gőz, illetve villamos energia előállítása kazánban gőz, illetve villamos energia előállítása érdekében;érdekében;

– a szintézisgáz előállításra koncentráló megoldásoknál a a szintézisgáz előállításra koncentráló megoldásoknál a gáztisztítást követően a tisztított szintézis gáz kémiailag gáztisztítást követően a tisztított szintézis gáz kémiailag kötött energia tartalmának vegyipari hasznosítása.kötött energia tartalmának vegyipari hasznosítása.

• A nagyhőmérsékletű reaktorok salakolvadéka – A nagyhőmérsékletű reaktorok salakolvadéka – hasonlóan a salakolvasztásos égetés maradékához – hasonlóan a salakolvasztásos égetés maradékához – építőipari hasznosításra alkalmas, mert üvegszerű, építőipari hasznosításra alkalmas, mert üvegszerű, a nehézfém-vegyületeket vízben nem oldható a nehézfém-vegyületeket vízben nem oldható szilikátos kötésben tartalmazó salak-szilikátos kötésben tartalmazó salak-granulátumként a környezetre gyakorolt hatás granulátumként a környezetre gyakorolt hatás szempontjából inert. Egyéb esetben a salak kezelése szempontjából inert. Egyéb esetben a salak kezelése megegyezik a hulladékégetéskor képződő salakéval.megegyezik a hulladékégetéskor képződő salakéval.

Page 22: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

A TPS Termiska gázosítás A TPS Termiska gázosítás folyamatvázlatafolyamatvázlata

Page 23: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

A TPS Termiska gázosítás A TPS Termiska gázosítás jellemzőijellemzői

• A TPS Termiska eljárást Svédországban fejlesztették ki és tesztelték A TPS Termiska eljárást Svédországban fejlesztették ki és tesztelték egy 2 MW teljesítményű demonstrációs létesítményben (Nyköping). egy 2 MW teljesítményű demonstrációs létesítményben (Nyköping).

• A tapasztalatok alapján 1993-ban az olasz Ansaldo céggel közösen A tapasztalatok alapján 1993-ban az olasz Ansaldo céggel közösen valósították meg az üzemi méretű technikát az olaszországi Gréve-valósították meg az üzemi méretű technikát az olaszországi Gréve-in-Chianti településen. A 200 t/nap kapacitású létesítmény RDF in-Chianti településen. A 200 t/nap kapacitású létesítmény RDF tüzelőanyagot dolgoz fel – részben pellet formában, részben laza tüzelőanyagot dolgoz fel – részben pellet formában, részben laza állapotban – két cirkuláló fluid rendszerű gázosító egységben, állapotban – két cirkuláló fluid rendszerű gázosító egységben, egységenként 15 MW tüzelőanyag kapacitással. egységenként 15 MW tüzelőanyag kapacitással.

• A gázosító reaktorok 850-900A gázosító reaktorok 850-900ooC hőmérsékleten működnek. A C hőmérsékleten működnek. A gáztermék kátrány-mentesítését ellenáramú, dolomit (magnézium- gáztermék kátrány-mentesítését ellenáramú, dolomit (magnézium- és kalcium-karbonát keverék) por bevezetése mellett krakkoló és kalcium-karbonát keverék) por bevezetése mellett krakkoló reaktorban végzik, ahol a dolomit abszorpció révén megköti a savas reaktorban végzik, ahol a dolomit abszorpció révén megköti a savas komponensek egy részét. komponensek egy részét.

• A 8 MJ/Nm3 fűtőértékű szintézis-gázt hűtést követően nedves A 8 MJ/Nm3 fűtőértékű szintézis-gázt hűtést követően nedves eljárással tisztítják, majd hőtartalmát kombinált ciklusú eljárással tisztítják, majd hőtartalmát kombinált ciklusú gázturbinában nyerik vissza. A füstgáz hőtartalmát hasznosító gázturbinában nyerik vissza. A füstgáz hőtartalmát hasznosító kazán és gőzturbina egység kiadott elektromos teljesítménye 6,7 kazán és gőzturbina egység kiadott elektromos teljesítménye 6,7 MW. MW.

• A tisztított szintézis-gáz alternatív hasznosítási lehetősége a közeli A tisztított szintézis-gáz alternatív hasznosítási lehetősége a közeli cementműben biztosított. cementműben biztosított.

Page 24: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

A képződött és termikus hasznosításra A képződött és termikus hasznosításra került települési hulladék mennyisége került települési hulladék mennyisége

[kg/fő/év] 2008-ban az EU 27 [kg/fő/év] 2008-ban az EU 27 tagállamábantagállamában

Az adatok forrása: EUROSTAT

493 467

306

802

581515

733

453575 543 561

770

331407

701

453

696622 601

320

477382

459328

522 515 565 524 565

165

0 34

433

193

1 19 0 53172

690 1 0

248

39 0

203 173

291

0 7 29 90250

55 102 126

0100200300400500600700800900

képződő mennyiség elégetett mennyiség

Page 25: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Villamos energia- és hőenergia-termelés Villamos energia- és hőenergia-termelés az EU-ban (2006)az EU-ban (2006)

50 millió t/év50 millió t/év TSZH elégetésével TSZH elégetésével előállított és értékesített energia előállított és értékesített energia

27 millió MWh villamos energia27 millió MWh villamos energia(megfelel 27 millió lakos igényének (megfelel 27 millió lakos igényének

= Hollandia, Dánia és Finnország = Hollandia, Dánia és Finnország lakossága) lakossága)

63 millió MWh hőenergia 63 millió MWh hőenergia (megfelel 13 millió lakos igényének (megfelel 13 millió lakos igényének

= Ausztria, Írország és Észtország = Ausztria, Írország és Észtország lakossága) lakossága)

Forrás: CEWEP, 2006.Forrás: CEWEP, 2006.

Page 26: Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében

Hasznos információk:Hasznos információk:http://eur-lex.europa.eu

http://europa.eu/environment/wastehttp://register.consilium.europa.eu

http://cewep.eu

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!FIGYELMÜKET!