Upload
ovidio
View
23
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Hulladékok termikus hasznosításának szerepe az új hulladék keretirányelv tükrében. Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens. Szakmai konferencia Dunaújváros, 2010. június 4. Jelenleg hatályos jogszabályok. EU Magyarország - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Hulladékok termikus Hulladékok termikus hasznosításának szerepe hasznosításának szerepe
az új hulladék az új hulladék
keretirányelv tükrébenkeretirányelv tükrében
Dr. Hornyák MargitDr. Hornyák Margitkörnyezetvédelmi és környezetvédelmi és
hulladékgazdálkodási szakértőhulladékgazdálkodási szakértőc. egyetemi docensc. egyetemi docens
Szakmai konferenciaDunaújváros, 2010. június 4.
Jelenleg hatályos Jelenleg hatályos jogszabályokjogszabályok
EUEU Magyarország Magyarország
• 2006/12/EK irányelv2006/12/EK irányelv 2000. évi XLIII. törvény2000. évi XLIII. törvény
98/2001. (VI. 15.) Korm. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletrendelet
213/2001. (XI. 14.) Korm. 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletrendelet
• 2000/76/EK irányelv 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet2000/76/EK irányelv 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet• 1999/31/EK irányelv1999/31/EK irányelv 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet
• BAT referenciadokumentumokBAT referenciadokumentumok– a hulladékégetésrőla hulladékégetésről– a cement- és mésziparróla cement- és mésziparról
Horizontális környezetvédelmi szabályozás (KHV, IPPC)Horizontális környezetvédelmi szabályozás (KHV, IPPC)
Főbb változások az EU Főbb változások az EU szabályozásbanszabályozásban
Hulladékhierarchia:Hulladékhierarchia:
Jelenleg 3, a jövőben 5 prioritás!Jelenleg 3, a jövőben 5 prioritás!
2008/98/EK irányelv2008/98/EK irányelv megelőzés
újrahasználat
feldolgozás
energetikai hasznosítás
ártalmatlanítás
Főbb változások az EU Főbb változások az EU szabályozásbanszabályozásban
Ep – (Ef + Ei)Ep – (Ef + Ei)Energiahatékonyság = Energiahatékonyság =
0,97 (Ew + Ef)0,97 (Ew + Ef)
Ep [GJ/év] = a hő- vagy villamos energia formájában termelt energia (villamos Ep [GJ/év] = a hő- vagy villamos energia formájában termelt energia (villamos energia x 2,6-tal), értékesített hőenergia x 1,1-gyel)energia x 2,6-tal), értékesített hőenergia x 1,1-gyel)
Ef [GJ/év] = a gőztermeléshez felhasznált, tüzelőanyag formájában bevitt Ef [GJ/év] = a gőztermeléshez felhasznált, tüzelőanyag formájában bevitt energiaenergia
Ew [GJ/év] = az elégetett hulladék energiatartalma a hulladék alsó fűtőértékével Ew [GJ/év] = az elégetett hulladék energiatartalma a hulladék alsó fűtőértékével számolvaszámolva
Ei [GJ/év] = az Ew-n és Ef-en kívüli energia-bevitelEi [GJ/év] = az Ew-n és Ef-en kívüli energia-bevitel0,97 = a salak és a hősugárzás miatti energiaveszteséget figyelembe vevő faktor0,97 = a salak és a hősugárzás miatti energiaveszteséget figyelembe vevő faktor
Hasznosítás:Hasznosítás:Energiahatékonyság ≥ 0,60 a működő és 2009. január 1. előtt engedélyezett Energiahatékonyság ≥ 0,60 a működő és 2009. január 1. előtt engedélyezett létesítményeknéllétesítményeknélEnergiahatékonyság ≥ 0,65 a 2008. december 31. után engedélyezett Energiahatékonyság ≥ 0,65 a 2008. december 31. után engedélyezett létesítményeknél létesítményeknél
Csak a települési hulladékégető műveknél!Csak a települési hulladékégető műveknél!
Mi indokolhatja a termikus Mi indokolhatja a termikus hasznosítást?hasznosítást?
• A megelőzést szolgáló intézkedések ellenére nő a képződő hulladék mennyisége
• Műszaki, gazdasági, esetenként jogi (!) korlátok a feldolgozásban
• A hulladékok, különösen a biológiailag lebomló hulladékok
eltérítése a hulladéklerakóktól– az erőforrások elveszését jelenti és később– környezetvédelmi felelősségi problémát jelenthet
• Életciklus-elemzések (a prioritási sorrendet is módosíthatják)
• A kommunális hulladékégetők által termelt energia kiváltja a más erőművekben felhasznált erőforrásokat
Energiagazdálkodás Hulladékgazdálkodás
Hulladékból energia
A települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladék termikus hasznosításatermikus hasznosítása
• Hulladékégető művekbenHulladékégető művekben– Előkezelés nélkülElőkezelés nélkül– Előkezelést követőenElőkezelést követően
• Mechanikai-biológiai előkezelésMechanikai-biológiai előkezelés• Mechanikai-fizikai előkezelésMechanikai-fizikai előkezelés
• Magas hőmérsékletű ipari Magas hőmérsékletű ipari technológiákban, előkezelést követően technológiákban, előkezelést követően (együttégetés)(együttégetés)– CementgyárakCementgyárak– ErőművekErőművek
• Gázosító művekbenGázosító művekben
Mechanikai-biológiai Mechanikai-biológiai előkezelés (MBH)előkezelés (MBH)
• Fő céljaFő célja – a komposztálásra és az anaerob erjesztésre alkalmatlan biológiailag a komposztálásra és az anaerob erjesztésre alkalmatlan biológiailag
lebontható hulladékfrakció környezeti veszélyességének minimalizálása, lebontható hulladékfrakció környezeti veszélyességének minimalizálása, illetve teljes megszüntetése a hulladéklerakóban képződő különböző illetve teljes megszüntetése a hulladéklerakóban képződő különböző gázok és a szivárgó, illetve csurgalék vizek mennyiségének csökkentése gázok és a szivárgó, illetve csurgalék vizek mennyiségének csökkentése érdekében. érdekében.
– A másik, előbbivel szoros kapcsolatban álló célkitűzés, hogy a A másik, előbbivel szoros kapcsolatban álló célkitűzés, hogy a rendelkezésünkre álló mikroorganizmusokat úgy használjuk fel, a rendelkezésünkre álló mikroorganizmusokat úgy használjuk fel, a működésüket úgy befolyásoljuk, hogy a hulladékban meglévő toxikus működésüket úgy befolyásoljuk, hogy a hulladékban meglévő toxikus tartalmat a legnagyobb mértékben minimalizáljuk (biológiai stabilizálás).tartalmat a legnagyobb mértékben minimalizáljuk (biológiai stabilizálás).
• Az MBH következtében csökken a hulladék térfogata, tömege, Az MBH következtében csökken a hulladék térfogata, tömege, víztartalma, biológiailag lebontható szervesanyag-tartalma, és ezáltal víztartalma, biológiailag lebontható szervesanyag-tartalma, és ezáltal a gázképződési potenciálja. a gázképződési potenciálja.
• AlkalmazásaAlkalmazása– a lerakást megelőzően a vegyesen begyűjtött maradék hulladék biológiai a lerakást megelőzően a vegyesen begyűjtött maradék hulladék biológiai
stabilizálásárastabilizálására– az energetikai hasznosítás előkészítéseként, a termikus hasznosításra az energetikai hasznosítás előkészítéseként, a termikus hasznosításra
kerülő alkotóknak a termikus hasznosítás által megkövetelt minőségi kerülő alkotóknak a termikus hasznosítás által megkövetelt minőségi paraméterekre történő beállítására. paraméterekre történő beállítására.
MBH-I.MBH-I.
Teljes mértékű biológiai stabilizálásTeljes mértékű biológiai stabilizálás
Maradék TSZH
Rostálás 100-130 mmAprítás
Mágneses és örvény-áramú szeparálás
Mágneses és örvény-áramú szeparálás
Homogenizálás és biostabilizálás
Rostálás 20-30 mm
Mágneses és örvény-áramú szeparálás
Mágneses és örvény-áramú szeparálás
Biostabilizált anyag lerakóba
Másodlagos tüzelőanyag (RDF)
MBH-II.MBH-II.
Részleges mértékű biológiai stabilizálás/magas fűtőértékű (16-Részleges mértékű biológiai stabilizálás/magas fűtőértékű (16-
18 MJ/kg) RDF előállítása18 MJ/kg) RDF előállítása Maradék TSZH
AprításRostálás 80-100/60-80 mm
Mágneses és örvényáramú szeparálás
Mágneses és örvényáramú szeparálás
Homogenizálás és biostabilizálás
Rostálás 20-30 mm
Mágneses és örvényáramú szeparálás
Mágneses és örvényáramú szeparálás
Másodlagos tüzelőanyag (RDF)
Biostabilizált anyag lerakóba
A Biodegma-Gore eljárás A Biodegma-Gore eljárás technológiai folyamatvázlata technológiai folyamatvázlata
((Neumünster)Neumünster)
Mechanikai-fizikai Mechanikai-fizikai előkezeléselőkezelés
• A mechanikai-fizikai stabilizálás célja olyan A mechanikai-fizikai stabilizálás célja olyan szilárd tüzelőanyag előállítása, amelynekszilárd tüzelőanyag előállítása, amelynek– elegendően alacsony (10%-nál kevesebb) a elegendően alacsony (10%-nál kevesebb) a
nedvesség tartalma, és nedvesség tartalma, és – a kívánt mértékben mentes a nem éghető inert a kívánt mértékben mentes a nem éghető inert
és fémes anyagoktól. és fémes anyagoktól.
Ezért a kinyert laza tüzelőanyag frakciót fizikai hő Ezért a kinyert laza tüzelőanyag frakciót fizikai hő bevezetésével szárítják, és fém leválasztással, bevezetésével szárítják, és fém leválasztással, illetve optikai szeparálással és rostálási, illetve optikai szeparálással és rostálási, légosztályozási műveletekkel tisztítják, végül légosztályozási műveletekkel tisztítják, végül pedig rendszerint pelletezik vagy brikettezik. pedig rendszerint pelletezik vagy brikettezik.
Mechanikai-fizikai előkezelésMechanikai-fizikai előkezelés
Az MBH eljárások „termékei”Az MBH eljárások „termékei”
• Biológiailag stabilizált, víztartalmában erőteljesen Biológiailag stabilizált, víztartalmában erőteljesen csökkentett és relatíve magas fűtőértékű másodlagos csökkentett és relatíve magas fűtőértékű másodlagos tüzelőanyag (RDF)tüzelőanyag (RDF)
- mennyisége a legegyszerűbb műszaki - mennyisége a legegyszerűbb műszaki megoldásoknál átlag 25-30%-a, megoldásoknál átlag 25-30%-a, fűtőértéke 12-14MJ/kg fűtőértéke 12-14MJ/kg
- a bonyolultabb és jelenleg legnagyobb kinyerési - a bonyolultabb és jelenleg legnagyobb kinyerési hatásfokkal dolgozó hatásfokkal dolgozó műszaki megoldásoknál 50-55% műszaki megoldásoknál 50-55% nyerhető vissza másodlagos nyerhető vissza másodlagos tüzelőanyagként, tüzelőanyagként, fűtőértékefűtőértéke 12-16 MJ/kg12-16 MJ/kg
• A biológiai stabilizálás tömeg-vesztesége mintegy 20-25 A biológiai stabilizálás tömeg-vesztesége mintegy 20-25 m/m %, amely elsősorban a technológia során levegőbe m/m %, amely elsősorban a technológia során levegőbe távozó vízgőzből és szén-dioxidból adódik.távozó vízgőzből és szén-dioxidból adódik.
• A stabilizált, lerakásra kerülő maradék részaránya A stabilizált, lerakásra kerülő maradék részaránya
eljárástól függően 15-45%.eljárástól függően 15-45%.
Az MBH eredetű másodlagos Az MBH eredetű másodlagos tüzelőanyagok termikus hasznosításatüzelőanyagok termikus hasznosítása
Alkalmazási területek:Alkalmazási területek:• hulladékégető művek,hulladékégető művek,• cementművek,cementművek,• széntüzelésű erőművek,széntüzelésű erőművek,• gázosító művek.gázosító művek.
Termikus hulladékhasznosítási Termikus hulladékhasznosítási módszerek jellemzői a BREF módszerek jellemzői a BREF
alapjánalapjánÉgetésÉgetés PirolízisPirolízis GázosításGázosítás
Hőmérséklet Hőmérséklet [°C] Nyomás [°C] Nyomás [bar] [bar]
800-1450 800-1450
1 1 250-700250-700
1 1 500-1600500-1600
1-45 1-45
Égéslevegő Égéslevegő
Sztöchiom. Sztöchiom. arány arány
Levegő Levegő
>1 >1
Inert/nitrogén Inert/nitrogén
00
Gázosító közegGázosító közeg
OO22, H, H22O O
<1 <1
ÉgéstermékekÉgéstermékek
Gáz Gáz halmazállapotúhalmazállapotú
Szilárd Szilárd halmazállapotúhalmazállapotú
Folyékony Folyékony halmaz-állapotúhalmaz-állapotú
COCO22, H, H22O, OO, O22, , NOxNOx
Hamu, salakHamu, salak
HH22, CO, H, CO, H22O, NO, N22 szénhidrogénekszénhidrogének, ,
Hamu, kokszHamu, koksz
Pirolízis olaj és Pirolízis olaj és vízvíz
HH22, CO, CO, CO, CO22, , CHCH44, H, H22O, NO, N22
Salak, hamuSalak, hamu
Energetikai hasznosítás Energetikai hasznosítás
hulladékégető műbenhulladékégető műben • Az RDF a vegyesen gyűjtött maradék Az RDF a vegyesen gyűjtött maradék
hulladékhoz képest lényegesen kedvezőbb hulladékhoz képest lényegesen kedvezőbb anyagi jellemzőkkel rendelkezikanyagi jellemzőkkel rendelkezik– fűtőérték tartomány min. 12-14 MJ/kg és max. fűtőérték tartomány min. 12-14 MJ/kg és max.
16-18 MJ/kg, 16-18 MJ/kg, – nedvességtartalom 25-30 m/m % és a 15-20 nedvességtartalom 25-30 m/m % és a 15-20
m/m % tartományban, m/m % tartományban, – hamutartalom átlagosan 20-25 m/m % közötthamutartalom átlagosan 20-25 m/m % között– 1 tonna RDF-ből átlagosan 450-500 kWh 1 tonna RDF-ből átlagosan 450-500 kWh
villamos energia termelhető (vegyes maradék villamos energia termelhető (vegyes maradék hulladékból átlagosan 300-350 kWh) hulladékból átlagosan 300-350 kWh)
Energetikai hasznosítás Energetikai hasznosítás
cementművekbencementművekben A minőségi követelmények a hulladékégetés minőségi A minőségi követelmények a hulladékégetés minőségi
elvárásaival szemben jóval szigorúbbak elvárásaival szemben jóval szigorúbbak • Átvételi feltételek (az adott klinkergyártási technológia Átvételi feltételek (az adott klinkergyártási technológia
függvényében)függvényében)– a tüzelőanyag fűtőértéke, a tüzelőanyag fűtőértéke, – nedvesség- és hamutartalma, nedvesség- és hamutartalma, – halogén- (döntően klór-) tartalma,halogén- (döntően klór-) tartalma,– nehézfémtartalma, (BUWAL lista, RAL-GZ 724)nehézfémtartalma, (BUWAL lista, RAL-GZ 724)– maximális szemcseméret,maximális szemcseméret,– egyenletes minőség. egyenletes minőség.
A hazai gyakorlatban, egy 16 MJ/kg fűtőértékű, A hazai gyakorlatban, egy 16 MJ/kg fűtőértékű, hasznosításra a cementgyári igények szerint hasznosításra a cementgyári igények szerint előkészített, MBH technológiából származó másodlagos előkészített, MBH technológiából származó másodlagos tüzelőanyagért a cementipar méltányos -10 és -5 Ft/kg tüzelőanyagért a cementipar méltányos -10 és -5 Ft/kg égetési díjat számol fel a leszállított anyagért. égetési díjat számol fel a leszállított anyagért.
Energetikai hasznosítás széntüzelésű Energetikai hasznosítás széntüzelésű
erőművekbenerőművekben • Döntő paraméter az anyag fűtőértéke (16 MJ/kg Döntő paraméter az anyag fűtőértéke (16 MJ/kg
körül), valamint halogén- és nehézfémtartalmakörül), valamint halogén- és nehézfémtartalma• RDF felhasználható mennyisége a széntüzelésű RDF felhasználható mennyisége a széntüzelésű
erőmű hőenergia-bevitelének 5-10%-át nem erőmű hőenergia-bevitelének 5-10%-át nem haladhatja meg, elkerülendő a korróziós és haladhatja meg, elkerülendő a korróziós és füstgáztisztítási problémákat (német tapasztalat)füstgáztisztítási problémákat (német tapasztalat)
• A tervezett hazai MBH technológiák kiegészítése A tervezett hazai MBH technológiák kiegészítése szükséges előkészítési, osztályozási szükséges előkészítési, osztályozási műveletekkel (pl. nem-vasfémek, valamint műveletekkel (pl. nem-vasfémek, valamint klórtartalmú műanyagok leválasztása, az klórtartalmú műanyagok leválasztása, az inertanyag-tartalom redukálása, finom aprítási inertanyag-tartalom redukálása, finom aprítási művelet beiktatása) művelet beiktatása)
• ezek a többletráfordításokat igényelnek ezek a többletráfordításokat igényelnek
Termikus hasznosítás hőbontási eljárásokkal Termikus hasznosítás hőbontási eljárásokkal
(gázosítás)(gázosítás) • A végtermékek elsősorban energiahordozóként, A végtermékek elsősorban energiahordozóként,
ritkábban vegyipari másodnyersanyagként ritkábban vegyipari másodnyersanyagként hasznosíthatók. hasznosíthatók.
• Döntőek a kémiai átalakulás feltételei, így elsősorban Döntőek a kémiai átalakulás feltételei, így elsősorban a hőmérséklet, a felfűtési idő és a reakcióidő, a hőmérséklet, a felfűtési idő és a reakcióidő, továbbá a szemcse-, illetve darabnagyság, továbbá az továbbá a szemcse-, illetve darabnagyság, továbbá az átkeveredés mértéke, hatékonysága.átkeveredés mértéke, hatékonysága.
• Az alkalmazott lebontási hőmérséklettartomány Az alkalmazott lebontási hőmérséklettartomány szerint megkülönböztetünk:szerint megkülönböztetünk:– alacsony hőmérsékletű hőbontást, ahol a hőbontás általában alacsony hőmérsékletű hőbontást, ahol a hőbontás általában
450-550450-550ooC (legfeljebb 700C (legfeljebb 700ooC) hőfoktartományban zajlik C) hőfoktartományban zajlik (klasszikus pirolízis, amely az RDF kezelésére nem vált be), (klasszikus pirolízis, amely az RDF kezelésére nem vált be), és és
– magas hőmérsékletű hőbontást (gázosítást), ahol a hőbontás magas hőmérsékletű hőbontást (gázosítást), ahol a hőbontás 850-1100850-1100ooC, illetve e feletti (egészen 2000C, illetve e feletti (egészen 2000ooC-ig) C-ig) hőfoktartományban megy végbe (salakolvasztásos gázosítási hőfoktartományban megy végbe (salakolvasztásos gázosítási eljárások).eljárások).
A gázosítás jellemző reakcióiA gázosítás jellemző reakciói
1. C+ O1. C+ O22 → CO → CO22 - 393 kJ/mol (exoterm)- 393 kJ/mol (exoterm)
2. C + H2. C + H22O → CO + HO → CO + H22 +131 kJ/mol (endoterm)+131 kJ/mol (endoterm)
3. C + CO3. C + CO22 → 2 CO → 2 CO +172 kJ/mol (endoterm)+172 kJ/mol (endoterm)
4. C + 2 H4. C + 2 H22 → CH → CH44 - 74 kJ/mol (exoterm) - 74 kJ/mol (exoterm)
5. CO + H5. CO + H22O → COO → CO22 + H + H22 - 41 kJ/mol (exoterm) - 41 kJ/mol (exoterm)
6. CO + 3 H6. CO + 3 H22 → CH → CH44 + H + H22OO - 205 kJ/mol - 205 kJ/mol (exoterm) (exoterm)
A reverzibilis reakciók és arányuk a reaktorban uralkodó A reverzibilis reakciók és arányuk a reaktorban uralkodó hőmérséklet, nyomás és oxigén-koncentráció hőmérséklet, nyomás és oxigén-koncentráció függvényében változnak. függvényében változnak.
GázosításGázosítás
• A gáztermék energiatartalmának hasznosítása:A gáztermék energiatartalmának hasznosítása:– égetés egy kapcsolt gáztüzelésű reaktorban (tűztérben) és égetés egy kapcsolt gáztüzelésű reaktorban (tűztérben) és
kazánban gőz, illetve villamos energia előállítása kazánban gőz, illetve villamos energia előállítása érdekében;érdekében;
– a szintézisgáz előállításra koncentráló megoldásoknál a a szintézisgáz előállításra koncentráló megoldásoknál a gáztisztítást követően a tisztított szintézis gáz kémiailag gáztisztítást követően a tisztított szintézis gáz kémiailag kötött energia tartalmának vegyipari hasznosítása.kötött energia tartalmának vegyipari hasznosítása.
• A nagyhőmérsékletű reaktorok salakolvadéka – A nagyhőmérsékletű reaktorok salakolvadéka – hasonlóan a salakolvasztásos égetés maradékához – hasonlóan a salakolvasztásos égetés maradékához – építőipari hasznosításra alkalmas, mert üvegszerű, építőipari hasznosításra alkalmas, mert üvegszerű, a nehézfém-vegyületeket vízben nem oldható a nehézfém-vegyületeket vízben nem oldható szilikátos kötésben tartalmazó salak-szilikátos kötésben tartalmazó salak-granulátumként a környezetre gyakorolt hatás granulátumként a környezetre gyakorolt hatás szempontjából inert. Egyéb esetben a salak kezelése szempontjából inert. Egyéb esetben a salak kezelése megegyezik a hulladékégetéskor képződő salakéval.megegyezik a hulladékégetéskor képződő salakéval.
A TPS Termiska gázosítás A TPS Termiska gázosítás folyamatvázlatafolyamatvázlata
A TPS Termiska gázosítás A TPS Termiska gázosítás jellemzőijellemzői
• A TPS Termiska eljárást Svédországban fejlesztették ki és tesztelték A TPS Termiska eljárást Svédországban fejlesztették ki és tesztelték egy 2 MW teljesítményű demonstrációs létesítményben (Nyköping). egy 2 MW teljesítményű demonstrációs létesítményben (Nyköping).
• A tapasztalatok alapján 1993-ban az olasz Ansaldo céggel közösen A tapasztalatok alapján 1993-ban az olasz Ansaldo céggel közösen valósították meg az üzemi méretű technikát az olaszországi Gréve-valósították meg az üzemi méretű technikát az olaszországi Gréve-in-Chianti településen. A 200 t/nap kapacitású létesítmény RDF in-Chianti településen. A 200 t/nap kapacitású létesítmény RDF tüzelőanyagot dolgoz fel – részben pellet formában, részben laza tüzelőanyagot dolgoz fel – részben pellet formában, részben laza állapotban – két cirkuláló fluid rendszerű gázosító egységben, állapotban – két cirkuláló fluid rendszerű gázosító egységben, egységenként 15 MW tüzelőanyag kapacitással. egységenként 15 MW tüzelőanyag kapacitással.
• A gázosító reaktorok 850-900A gázosító reaktorok 850-900ooC hőmérsékleten működnek. A C hőmérsékleten működnek. A gáztermék kátrány-mentesítését ellenáramú, dolomit (magnézium- gáztermék kátrány-mentesítését ellenáramú, dolomit (magnézium- és kalcium-karbonát keverék) por bevezetése mellett krakkoló és kalcium-karbonát keverék) por bevezetése mellett krakkoló reaktorban végzik, ahol a dolomit abszorpció révén megköti a savas reaktorban végzik, ahol a dolomit abszorpció révén megköti a savas komponensek egy részét. komponensek egy részét.
• A 8 MJ/Nm3 fűtőértékű szintézis-gázt hűtést követően nedves A 8 MJ/Nm3 fűtőértékű szintézis-gázt hűtést követően nedves eljárással tisztítják, majd hőtartalmát kombinált ciklusú eljárással tisztítják, majd hőtartalmát kombinált ciklusú gázturbinában nyerik vissza. A füstgáz hőtartalmát hasznosító gázturbinában nyerik vissza. A füstgáz hőtartalmát hasznosító kazán és gőzturbina egység kiadott elektromos teljesítménye 6,7 kazán és gőzturbina egység kiadott elektromos teljesítménye 6,7 MW. MW.
• A tisztított szintézis-gáz alternatív hasznosítási lehetősége a közeli A tisztított szintézis-gáz alternatív hasznosítási lehetősége a közeli cementműben biztosított. cementműben biztosított.
A képződött és termikus hasznosításra A képződött és termikus hasznosításra került települési hulladék mennyisége került települési hulladék mennyisége
[kg/fő/év] 2008-ban az EU 27 [kg/fő/év] 2008-ban az EU 27 tagállamábantagállamában
Az adatok forrása: EUROSTAT
493 467
306
802
581515
733
453575 543 561
770
331407
701
453
696622 601
320
477382
459328
522 515 565 524 565
165
0 34
433
193
1 19 0 53172
690 1 0
248
39 0
203 173
291
0 7 29 90250
55 102 126
0100200300400500600700800900
képződő mennyiség elégetett mennyiség
Villamos energia- és hőenergia-termelés Villamos energia- és hőenergia-termelés az EU-ban (2006)az EU-ban (2006)
50 millió t/év50 millió t/év TSZH elégetésével TSZH elégetésével előállított és értékesített energia előállított és értékesített energia
27 millió MWh villamos energia27 millió MWh villamos energia(megfelel 27 millió lakos igényének (megfelel 27 millió lakos igényének
= Hollandia, Dánia és Finnország = Hollandia, Dánia és Finnország lakossága) lakossága)
63 millió MWh hőenergia 63 millió MWh hőenergia (megfelel 13 millió lakos igényének (megfelel 13 millió lakos igényének
= Ausztria, Írország és Észtország = Ausztria, Írország és Észtország lakossága) lakossága)
Forrás: CEWEP, 2006.Forrás: CEWEP, 2006.
Hasznos információk:Hasznos információk:http://eur-lex.europa.eu
http://europa.eu/environment/wastehttp://register.consilium.europa.eu
http://cewep.eu
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!FIGYELMÜKET!