erettsegizz.com Érettségi tételekHunyadi MátyásKoronázás

Hunyadi János[1] halála után (1456, Nándorfehérvár után pest is tört ki atáborban) idősebbik f ia, Hunyadi László vet te át a családi birtokokat + apjafőkapitányi címével járó királyi birtokokat is. V. László (1453-57) nem akartabefolyásukat növelni, ezért Cillei Ulrikot nevezte ki az ország új főkapitányává.Hunyadi Lászlót pedig felszólítot ta, hogy a címhez tartozó birtokokat adja át .Hunyadi mindket tőjüket Nándorfehérvárra csalta, Cilleit megölet te, a királytpedig foglyul ejtet te. V. László szabadulása után ígérete ellenére elfogat ta akét Hunyadit , Lászlót 1457-ben Budán kivégeztet te, Mátyást pedig Prágábanvetet te fogságba.

V. László 1457 késő őszén pest isben meghalt . A királyi támaszukat vesztet tHabsburg-barát urak ekkor egyezkedésre kényszerültek a Hunyadi családdal.Megállapodást kötöt tek a kisebbik Hunyadi f iú, Mátyás t rónra ültetéséről. Aköznemesség is támogat ta Mátyást , így az országgyűlés 1458. januárjábankirállyá választot ta Mátyást , aki így 1490-ig uralkodot t . Mátyás nem tartot tabe az őt t rónra segítő egyezséget , leváltot ta a nádort , Garai Lászlót és anyers katonaembert , Szilágyi Mihályt (nagybátyja).

III. Frigyes hajlandó volt kiszolgáltatni a Szent Koronát Mátyásnak[2] (1463). Akoronáért 80 ezer aranyat kért és a magyar király örökös nélküli halála eseténigényt tartot t a magyar t rónra, az alkut követő esztendőben (1464) Mátyást aSzent Koronával, hivatalosan is királlyá koronázták.

Államirányítás

Mátyás a napi ügyek intézésére egy szűkebb királyi tanácsot alakítot t ,melynek üléseire szívesen hívot t meg szakértőket . Az országgyűlésen megkellet t nyernie a köznemességet , amely az adók megajánlását ekkor márszinte kizárólagos jogának tekintet te, és a katonáskodásból is jelentős résztvállalt . A király átszervezte a kancellária és a bíróság hivatalát is. Abíráskodásban igyekezet t csökkenteni a rendek szerepét , a királyi személyesjelenlét bírósága élére, a király helyet tesítésére hivatalnokot , úgynevezet tszemélynököt (personalis) nevezet t ki.

Gazdaságpolitika

▪ Mátyás a kincstartóság élére nem nemest , hanem egy budai polgárt ,Ernuszt Jánost nevezte ki. Az új hivatalnokkal természetesen visszafogta akincstári bevétellel való visszaélést .

▪ A király háztartások szerint vetet te ki a kincstári adót , a füstpénzt[3].

▪ A háztartás let t az alapja, az 1468-tól évenként akár kétszer beszedet trendkívüli hadiadónak[4] is, amelyet a háborúk költ ségeire fordítot tak. Akincstári adót és a rendkívüli hadiadót úgy szedték be a jobbágyoktól, hogyegyüt tes összegük évi egy forint ra rúgot t . (Mátyás évi bevételét atörténészek 500 ezer és 700 ezer forint közé becsülik. Ez a korábbi magyarkirályok bevételeihez képest rendkívüli volt , de nemzetközi viszonylatbanmérsékeltnek számítot t . Összehasonlítás: Burgundia = 800 ezer forintnyi, azOszmán Birodalom = 1.800 ezer forintnyi éves bevétellel bírt ).

▪ A király elsősorban az adókból (királyi kincstár adója, rendkívüli hadiadó),valamint a sójövedelemből, a pénzverő- és bányakamarák hasznából és avámokból töltöt te föl a kincstárat . (Kisebb bevételei: a városok, a szászok, azsidók és az erdélyi románok adói).

▪ A külkereskedelem Mátyás korában kevés hasznot hozot t , így nem a határment i városok, hanem a központ i fekvésű városok indultak fejlődésnek ésváltak fontos központokká. Megnőtt a mezővárosok száma (amezőgazdaság termékei találtak a leginkább külföldön gazdára). Az Alföldönaz állat tenyésztők, a dombos vidéken a szőlőműveléssel foglalkozók száma.

▪ Mátyás seregét halála után „fekete seregnek” nevezték. Mátyás az 1460-as évek közepétől egyre több zsoldost fogadot t fel. A zömében csehekből éslengyelekből álló sereglétszáma akár 15-20 ezer főre is emelkedhetet t . Asereg 4 fegyvernemből állt : nehézlovasság, könnyűlovasság, gyalogosok,tüzérek. A fekete sereg fenntartása Mátyásnak nagy gondot okozott. Egylovas f izetése havi 3 forint , míg egy gyalogosé havi 2 forint volt . Mátyásseregének több hadvezére is volt (Kinizsi Pál, Magyar Balázs), de a királymaga is képzet t hadvezér volt . Felismerte a tüzérség jelentőségét ésszívesen alkalmazot t mechanikai találmányokat , mint például ost romtornyot .Ám harctéri sikereiben a gyors észjárása és merész döntései is segítet ték.

Törökellenes politika

Mátyás törökellenes polit ikájára az aktív védelem a jellemző. Fegyverekkelküzdöt t a déli határok biztosításáért . 1463-ban elfoglalta Jajca várát , majd1476-ban Szabácsot. A határ ment i török betörést 1479-ben KenyérmezőnélMátyás híres hadvezére Kinizsi Pál győztes ütközetben hárítot ta el. Mátyáskialakítot ta a második magyar végvárrendszert[5].

Cseh politika

1466-ban a pápa kiközösítet te az egyházból a huszita vallású PodjebrádGyörgyöt , akit a cseh rendek időközben királyukká választot tak. Mátyásnakkapóra jöt t ez az esemény. Feltehetően a német -római császár címelnyerését tűzte ki célul. Ehhez első lépésként a cseh koronát akartamegszerezni[6]. Csehországi hadjárata során Mátyást a katolikus cseh rendek1469-ben cseh királlyá választot ták, ám ellenkirálya, Podjebrád György helyérea lengyel király f ia, Jagelló Ulászló lépet t . Mátyás és Ulászló csak 1479-benegyezett meg. Kölcsönösen elismerték egymás cseh királyi címét , s Mátyásé

lett Szilézia, Morvaország, Lausitz .

Összeesküvések ellene

Sokan t ilt akoztak a csehországi hadjárata ellen, 1471-ben főpapi, főúriösszeesküvés bontakozot t ki ellene Vitéz János esztergomi érsek (Mátyásnevelője és diplomatája volt ) vezetésével. Értelmet lennek és költ ségesnektartot ták a cseh háborút . Az összeesküvők közöt t volt Csezmiczei János(Janus Pannonius) pécsi püspök is. Mátyás leverte az összeesküvést , VitézJános fogságba került , Janus Pannonius menekülés közben halt meg.

Osztrák háborúk

Mátyás megfékezésére a Habsburg és a Jagelló-ház szövetségre lépet tegymással[7]. Mátyás auszt riai háborújával rákényszerítet te III. Frigyest , hogyneki ítélje a választófejedelmi címet (1477)[8]. Mátyás el akarta érnifolyamatos támadásaival, hogy III. Frigyes elismerje törvénytelen f iát , CorvinJánost [9] utódjának a t rónon. 1485-ben Mátyás elfoglalta Bécset, és haláláig,1490-ig it t tartot ta székhelyét .

Mátyás és a rendek

Mátyás t iszteletben tartot ta a király és a rendek közöt t i hatalommegosztásrendszerét . Nem csorbítot ta az országgyűlés jogait , bár igyekezet t azt minélrit kábban összehívni. Fontos döntéshozó szerv maradt a királyi tanács.Megmaradt a megyék szerepe. Elismerte a városok önkormányzatát . Ügyesenélt a rendi kormányzás adta lehetőségekkel, gyakran egymás ellen kijátszot taa rendek különböző csoport jait .

Kultúra

▪ Mátyás rokonszenvezet t az Itáliából kiinduló új eszmeirányzat tal, ahumanizmussal. A humanisták eszményítet ték az ókori görög-rómaitudósokat , akiknél ez az emberközpontú világkép megjelent .

▪ Mátyás uralkodói hatalmát reneszánsz épületekkel, szobrokkal,festményekkel hirdet te.

▪ 1467-ben Pozsonyban egyetemet alapított.

▪ Budai könyvtárát folyamatosan fejlesztet te, a végén több ezer kötetettartalmazot t a könyvtár. A Corvinákból csak néhány tucat maradt ránk.

▪ Visegrádon csodás palotát épít tetet t .

Mátyás uralmát a rend, a jó pénz , a békés kereskedés, az állandóhadsereg, a török ellen kiépített végvárrendszer és a király általtámogatott művelődés és művészet jellemzi. A túladóztatot t országgazdasága azonban kimerült . Halála után a hatalom a főurak kezébe kerültismét , akik a cseh királyt , Jagelló Ulászlót (magyar királyként : II. Ulászló /1490-

1516/) választot ták magyar királlyá.

[1] 1446-53-ig V. László kiskorúsága miat t Magyarország első kormányzójalet t .

[2] A korona még 1440-ben az akkor még csecsemő V. Lászlóval együt t kerültIII. Frigyeshez, Bécsbe. V. László Luxemburgi Zsigmond unokája volt .

[3] A házakat jelölő füstnyílások, füstök képezték az adó alapját . Ezzelmegváltoztatta Károly Róbert 1342-es kapuadóját, amit jobbágytelkenkéntkellet t f izetni, függet lenül at tól, hogy hány család lakot t egy telken.

[4] „Rendkívüli” azért volt , mert kivetését évről évre az országgyűlésnekkellet t megszavaznia, ellentétben a rendes királyi kincstár adójával, melynekbeszedéséhez nem kellet t a rendek jóváhagyása, tehát az országgyűlés.

[5] Az elsőt még Luxemburgi Zsigmond épít tet te az 1420-as években, OzoraiPipó segítségével.

[6] A cseh király a Német -római Birodalom egyik választófejedelme volt .

[7] Habsburgoknak a magyar t rón, a jagellóknak a cseh t rón kellet t .

[8] Két cseh király volt és csak az egyik kaphat ta meg a koronával járóválasztófejedelmi címet .

[9] 1473-ban születet t egy bécsi polgárlánytól. Mátyás a törvényes örökösérdekében 1476-ban újra házasodot t , a nápoly-aragóniai király leányát ,Beat rixot vet te feleségül, ám utód ebből a házasságból sem születet t , ezért1480-tól mindent megtet t Corvin János elismertetése érdekében.