II. 2016. évi változásokkal kapcsolatos teendők (90 perc) · • Átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő jegyzett tőke leszállítása,

Adótanácsadók Egyesülete jegyzet 2016.01.28.

1

1.) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

(2015. november 17.)

1

II. 2016. évi változásokkal kapcsolatos teendők (90 perc)

1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása (2015. november 17.)• Kapott osztalék elszámolása pénzügyi bevételként,• Forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek hozamának elszámolása,• Könyvvizsgálat szerepe a vagyonmérleg és vagyonleltárak összeállítása során,• Az egyesülő (jogelőd) gazdasági társaságok vagyonmérlegeiben szereplő, egymással szemben fennálló céltartalékok kiszűrése a saját tőkével szemben,• Átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő jegyzett tőke leszállítása,• 2016. üzleti év, nyitó adatai között kimutatott üzleti vagy cégértékhez, illetve negatív üzleti vagy cégértékhez kapcsolódó átmeneti szabályok.

2. 2016. évi beszámoló nyitóadatai, átforgatás• Üzleti és cégérték kezelése a nyitó adatoknál• Adózott eredmény és mérleg szerinti eredmény, • Osztalék kötelezettség,• Pénzügyi eredmény egyes tételeit érintő átfordítások,• Rendkívüli eredményt érintő átsorolások.

3. Osztalék fizetéssel kapcsolatos gyakorlati kérdések• osztalékfizetési korlát új szabálya• osztalék könyvelése a tulajdonosnál és a társaságnál• feladatok az osztalék elszámolására: könyvelések, ill a kapott osztalék esetei

4. Saját tőke követelmények megoldási lehetőségei az új törvényi előírások szerint (a korábbi és az új szabályok összehasonlítása), különös tekintettel azok időbeli hatályára:• tőkeemelés pénzben,• tőkeemelés apporttal,• tőkeemelés jegyzett tőkén felüli vagyonból,• tagi követelések apportálása (kölcsön, osztalék),• tagi követelések elengedése• Ide: kiegészítés könyvelési tételeket!

5. Feladat a saját tőke probléma megoldására Ide: osztalék korlát különösen a TT esetei (lásd esettanulmány fa.)6. A kiegészítő melléklet minimális információs tartalma az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknál

2


2

Számviteli törvényt érintő változások jogszabályi háttere:

2015.évi CI törvény módosította (2015. július 4-től hatályos), de!

Első alkalmazás: 2016. január 1-jén, vagy a 2016. naptári év során kezdődő üzleti évekre vonatkozó éves pénzügyi kimutatásokra.

2015. évi CLXXVIII. törvény: IFRS-ek egyedi beszámolóra történő hazai alkalmazásának bevezetésére vonatkozó szabályok: 2015. november 26-án kihirdetett, és 2016. január 1-tól hatályos.

3

Osztalékfizetési korlátok

„ Kapott ( járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után

kapott, az adózott eredmény felosztásáról szóló határozat alapján járó összeg

(ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot, valamint a

bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnek kifizetett, illetve járó hozamot

is), amennyiben az a mérlegfordulónapig ismertté vált.”

Módosult bekezdés: SZTV. 84.§(1)

Korábbi törvényszöveg szerint:….. mérlegkészítés időpontjáig……

4


3

Forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek hozamának elszámolása

„E törvény alkalmazásában:

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy

dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben

a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy

a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és

az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben

és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a

pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a

zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy;”

Sztv. 3. § (6) 2.

5

Forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek hozamának elszámolásaEgyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni:

„b) a forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszközök után kapott

(esedékes, járó) kamat összegét, valamint a forgóeszközök között kimutatott befektetési

jegyek hozamát;”

2016-tól kiegészült törvény szöveg!

Sztv. 84. § (5) b)

6


4

Forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek veszteségének elszámolása

„Fizetend ő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül

attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni:

……

c) befektetési jegyeknél eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv

szerinti érték különbözetében realizált veszteséget;”

NEM VÁLTOZOTT!

Sztv. 85. § (2) c)

7

Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok veszteségének elszámolása

„A pénzügyi m űveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:

………

a 85. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott gazdasági események veszteségjellegű

eredményeit, amennyiben azok a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez,

értékpapírokhoz kapcsolódnak , kivéve a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó

eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget, amelyet a fizetendő

kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni.”

2015.07.04-től

Sztv. 85. § (3) v)

8


5

Befektetett pénzügyi eszközök - befektetési jegyek hozamának elszámolása

„Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni:

b) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek nettó eszközértéke és

névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét, függetlenül attól, hogy az kamatból,

osztalékból vagy árfolyamnyereségből származik, továbbá eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és

a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot, valamint a befektetett pénzügyi eszközök

között kimutatott kockázatitőkealap-jegyek után kapott hozam összegét, - forgatási célú befektetés

esetén a hozamokat az egyéb kapott ( járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell figyelembe

venni -;”

Sztv. 84. § (3) b)

9

Befektetett pénzügyi eszközök - befektetési jegyek veszteségének elszámolása

„Befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként , árfolyamveszteségeként

kell kimutatni:

………

a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek

eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték

különbözetében realizált veszteséget;”

Sztv. 85. § (1a) c)

10


6

Áttérés éves és egyszerűsített éves beszámolók között

97. § (1) Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a 9. § (2) bekezdése szerinti

három mutatóérték közül bármelyik kettőnek a határértékét túllépi két egymást követ ő üzleti

évben , akkor a második üzleti évet követ ő évtől éves beszámolót köteles készíteni.

(2) Ha az éves beszámolót készítő vállalkozónál a 9. § (2) bekezdése szerinti három mutatóérték

közül bármelyik kettő a határérték alá kerül két egymást követő üzleti évben, akkor a második üzleti

évet követ ő évtől a vállalkozó egyszerűsített éves beszámolót készíthet.

Korábbi szövegrész

„…. akkor a második évi beszámoló elkészítését követ ő évtől….. „

Értékhatárok (2015.07.04): MF Ő: 1.200 mFt, Árbev: 2.400 mFt, Létszám: 50 f ő Sztv. 9.§ (2)

11

Áttérés éves és egyszerűsített éves beszámolók között

Áttérés lehetősége/kötelezettsége

3. üzleti évt ől

(Korábbi 4. év helyett)

Éves beszámolórólEgyszerűsített éves beszámolóról

12


7

Könyvvizsgálat szerepe a vagyonmérleg és vagyonleltárak összeállítása során

A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges

vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-

tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vagyonmérleg-

tervezetet és vagyonmérleget, valamint az azt alátámasztó vagyonleltár-

tervezetet és vagyonleltárt a 136-143. § szerint állították-e össze. Az

átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesített

vagyonmérleg. Sztv. 136. § (9)

13

Egyesülések - jogutód vagyonmérleg-tervezetében kiszűrendő tételek

„Egyesülés esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-

tervezetében a "különbözetek" oszlopban kell kiszűrni az egyesülő ( jogelőd) gazdasági

társaságok vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennálló követelések-

kötelezettségek, céltartalékok tételeit a követelések és a kötelezettségek,

céltartalékok, illetve az időbeli elhatárolások csökkentésével, valamint ezen

követelések és kötelezettségek, céltartalékok, illetve az időbeli elhatárolások értékeinek

különbözetével a saját tőkét kell (az eredménytartalék változásaként) módosítani.”

Sztv. 139. § (5)

14


8

Egyesüléseknél a jogutód vagyonmérleg tervezetének

különbözetek oszlopában:

- a kölcsönös követelések, kötelezettségek,

- időbeli elhatárolások mellett

- az egymással szembeni kötelezettségekre képzett céltartalékokat is

figyelembe kell venni a halmozódások kiszűrése során.

15


Egyesüléseknél vagyonmérleg

tervezetek különbözetek oszlopa

Kölcsönös követelések/

kötelezettségek

Céltartalékok

ÚJ!Időbeli elhatárolások


16


9

„Gazdasági társaság beolvadása esetén az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságnál a beolvadás során az

átvett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve az időbeli elhatárolások, céltartalékok összegeit is)

állományba vett - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - értékének

különbözetével a saját tőkét kell a létesítő okiratnak megfelelően módosítani. A saját tőke módosítása során -

az előbbieken túlmenően - a 139. § (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe

nem vehető részesedések értékét, valamint a 139. § (5) bekezdése szerinti, az egymással szemben fennálló

követelések és kötelezettségek, céltartalékok, időbeli elhatárolások értékeinek különbözetét a saját tőkével

szemben kell kivezetni.”

Sztv. 141. (9)

17

Jogutód végleges vagyonmérlegében -kiszűrendő tételek

„A jegyzett tőkét le kell szállítani az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról

szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. § (2) bekezdésének megfelelően, ha az átalakulással létrejövő

gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőkéjének - a 140. § (3) bekezdése szerinti

lekötött tartalékkal csökkentett, illetve a (7) bekezdés szerinti jegyzett, de még be nem fizetett

tőkeként kimutatott összeggel növelt - összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a

cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke összegét.”

2016-ig: „Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját

tőke - 140. § (3) bekezdése szerinti lekötött tartalékkal csökkentett, illetve a (7) bekezdés szerinti

jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt - összege nem éri el a

vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le

kell szállítani.”

Sztv. 141. (5)

18

Átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő jegyzett tőke leszállítása


10

JOGUTÓD végleges vagyonmérlegében szereplő

19


Korrigált saját tőkeVagyonmérleg tervezet szerinti

jegyzett tőke<

Saját tőke- Lekötött tartalék+ Jegyzett, de be nem fizetett tőke= Korrigált saját tőke

„11. § (2) Az átalakulással létrejövő jogi személy bejegyzését követő kilencven napon belül mind a jogelőd

jogi személyre, mind a jogutód jogi személyre vonatkozóan a bejegyzés napjával, illetve a jogi személy által

az átalakulás időpontjaként meghatározott nappal végleges vagyonmérleget kell készíteni. E

vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti

pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén

pedig - ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok az

előzőekben megállapított kilencvennapos határidőn belül nem gondoskodtak - a jegyzett tőkét le kell

szállítani. A végleges vagyonmérlegre vonatkozó részletes szabályokat a számviteli törvény tartalmazza.”

2013. évi CLXXVI. törvény: egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról

20



11

Üzleti vagy cégérték

Változások 2015. 07.04-től:

� Megszűnt az üzleti vagy cégérték fogalma azokban az esetekben, amikor egy társaság egy

másik társaságban minősített többséget (legalább 75 százalékot) biztosító befolyást szerez:

• vételár egészét részesedésként kell elszámolni, nem szerepeltetendő külön mérlegtételként

a vételár és a piaci érték különbözete.

• csupán az üzletágvásárlásokra marad érvényben a cégérték fogalma.

� Változnak az üzleti vagy cégérték értékcsökkenési és feloldási szabályai:

• 2016. január 1-je után induló üzleti évtől az üzleti vagy cégérték értéket min. 5 év, max. 10

év alatt kell leírni (feloldani).

• Változás indoka: amennyiben az üzleti vagy cégérték hasznos élettartama nem volt

megbecsülhető, akkor is kötelező terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Egyenletes

elszámolást biztosít a számviteli törvény, és a társasági adótörvény tekintetében is.

21



�megszűnik az üzleti vagy cégérték terven felüli értékcsökkenésének visszaírási lehetősége.

�Megszűnik a gazdasági társaságok beolvadására vonatkozó azon előírás, miszerint az átvevő

(beolvasztó) gazdasági társaságnál a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető

részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték beolvadás során megszüntetendő összegét a

saját tőkével szemben ki kellett vezetni.

�Átmeneti szabályok:

A 2015. december 31-én kimutatott pozitív vagy negatív üzleti vagy cégértéket nyitást követően a

kapcsolódó részesedések könyv szerinti értéke módosítandó.

�Kfv.V.35.028/2012/10: Kúria döntése a részesedésekhez kapcsolódó üzleti érték terv szerinti

értékcsökkenésével összefüggésben.

22


12



�Átmeneti szabályok:

• Ha korábban keletkezett üzleti vagy cégérték részesedéssel történő összevezetése már nem lehetséges :

-Továbbra is üzleti vagy cégértékként mutatható ki, továbbá

-Leírására a vállalkozó döntése alapján a már megkezdett értékcsökkenési leírási szabály vagy a 2016.

üzleti évtől hatályos (legalább 5 év, legfeljebb 10 év) leírási szabály is alkalmazható.

• Negatív üzleti vagy cégértéknél, ha az összevezetés után is negatív az összege: választható a 2016. január

1-je előtt érvényben lévő szabály is.

• 2016. január 1-je előtt keletkezett üzleti vagy cégértékre: alkalmazhatóak a korábban megkezdett leírási

szabályok is.

23

Üzleti vagy cégértékhez kapcsolódó Sztv. előírások45. §(4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő legalább 5 év, de legfeljebb 10 év

alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő

alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb

bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve

átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben,

feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják.

52. §(4) A befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt, az üzleti vagy

cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet leírni, amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni.

53. §(3) Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés

elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális

jószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére - legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére - vissza

kell értékelni. Az üzleti vagy cégérték esetében ez az előírás nem alkalmazható.

24


13

Üzleti vagy cégértékhez kapcsolódó Sztv. előírások

141. § (9) Gazdasági társaság beolvadása esetén az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságnál a beolvadás során az

átvett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve az időbeli elhatárolások, céltartalékok összegeit is)

állományba vett - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - értékének különbözetével a

saját tőkét kell a létesítő okiratnak megfelelően módosítani. A saját tőke módosítása során - az előbbieken

túlmenően - a 139. § (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető

részesedések értékét, (továbbá a részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték beolvadás során

megszüntetendő összegét), valamint a 139. § (5) bekezdése szerinti, az egymással szemben fennálló követelések

és kötelezettségek, céltartalékok, időbeli elhatárolások értékeinek különbözetét a saját tőkével szemben kell

kivezetni.

Zárójeles rész megszűnt 2016-tól!

25

2016. évi változásokkal kapcsolatos teendők

2.) 2016. évi beszámoló nyitóadatai, átforgatás

26


14

Pozitív üzleti érték ☺

Részesedéshez kapcsolódó Üzletághoz kapcsolódó

Részesedés állományban van

Részesedés nincs állományban

Részesedés bekerülési értéke

+GW

Döntés alapján

Terven felüli leírás

Korábbi szabály alk.

Terv szerinti ÉCS• Korábbi szabály vagy• 5-10 év alatt(ha nem becsülhető a hasznos élettartama

Nyitás utáni könyvelések

Terv szerinti ÉCS korábbi szabály

szerint

Új szabály terv szerinti ÉCS (5-10 év)Megszűnt: visszaírás

a) T 119. Üzleti/cégérték terv szerinti ÉCS K 115.Üzleti/cégérték bekerülési értékb) T 118. Üzleti/cégérték terven felüli szerinti ÉCS K 115. Üzleti/cégérték bekerülési értékc) T 17. Részesedések K 115. Üzleti/cégérték 27

Negatív üzleti érték �Részesedéshez kapcsolódó Üzletághoz kapcsolódó

Részesedés állományban van és a részesedés

értéke több

Részesedés nincs állományban

Részesedés bekerülési értéke – Negatív üzleti

érték

Különbség összege

Terv szerinti ÉCS korábbi szabály

szerint

Új szabály terv szerinti ÉCS (5-10 év)

Részesedés értéke < negatív

üzleti érték

Leírása régi szabályszerint

Leírása 5-10 év alatt

Könyvelés nyitás után:Kivezetés a max. részesedés értékesítésének összegéig:T 483. Halasztott bevétel – K 17. RészesedésekKönyvelés a választott szabály alapján a megmaradt összegre:T 483. Halasztott bevétel – K 96. Egyéb bevétel 28


15

Mérleg szerinti eredmény

megszüntetése

Adózott eredmény

29

Eredményszámlák zárása ÖSSZKÖLTSÉG eljárás alkalmazásánál 2015. évi beszámoló

1. 3. 2.

5. 6.

8.

9.

9.

4.

7.

51.57.

Költségek81-88.

Ráfordítások493. Adózott er. elsz. szla.

9. Bevételek

58. ASTÉ461. Társasági adó89. Társ. adó

47. Osztalék tartozás 413. Eredménytartalék.

419. MSZE

4.

30


16

Eredményszámlák zárása FORGALMI KÖLTSÉG eljárás alkalmazásánál 2015. évi beszámoló

2. 1.

3. 4.

6.

7.

7.

5.

81- 88. Ráfordítások493. Adózott er. elsz. szla.

9. Bevételek

461. Társasági adó 89. Társ. adó

47. Osztaléktartozás 413. Eredménytartalék

419. MSZE

31

Eredményszámlák zárása ÖSSZKÖLTSÉG eljárás alkalmazásánál 2016. évi beszámoló

1. 3. 2.

5. 6.4.

51.57.

Költségek81-88.

Ráfordítások493. Adózott er. elsz. szla.

9. Bevételek

58. ASTÉ461. Társasági adó 89. Társ. adó

47. Osztalék tartozás

413. Eredménytartalék.

4.

Következő év nyitás utáni

2.

1.

Beszámoló elfogadásakor

1.

32


17

Eredményszámlák zárása FORGALMI KÖLTSÉG eljárás alkalmazásánál 2016. évi beszámoló

2. 1.

3. 4.

81- 88. Ráfordítások 493. Adózott er. elsz. szla. 9. Bevételek

461. Társasági adó 89. Társ. adó

47. Osztaléktartozás

413. Eredménytartalék

Következő év nyitás utáni

2.

1.

Beszámoló elfogadásakor1.

33

Adózott eredmény és mérleg szerinti eredmény (2016. évi beszámoló nyitó adata)

34

Adózott eredmény 2015 =2016

????

• Mérleg szerinti eredmény 2015.• +Jóváhagyott osztalék 2015• - Eredménytartalék igénybevétele

osztalékra 2015• Adózott eredmény 2016. nyitó

adata


18

2015. évi adózott eredmény ZÁRÓ

2016. évi adózott eredmény NYITÓ

2015. évi MSZE ZÁRÓ

Adózott eredmény 2016(493)

MSZE 2016(419)

Jóváhagyott osztalék 2015

Eredmény tartalék ig. vétele osztalékra 2015

Jóváhagyott osztalék 2016 (47)

Eredménytartalék(413)

+

+

+

-

-

-

=

35

Jelentős tulajdonosi részesedés 2016-tól

Értékpapírban meghatározott jog

CÉL: tartós kapcsolat és! Részesedés mértéke > 20%

• más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülővagy más módon meghatározott jog, amelynek

• célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakításarévén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez,amelyik e jogok birtokosa; és amely

• részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja.Sztv. 3. § (2) 9.

36


19

Kapcsolt vállalkozás 2016-ig

37

Anya- és leányvállalat (meghatározó befolyás)

Közös vezetésű vállalkozás

(paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati arány)

Társult vállalkozás mértékadó befolyás – min. szavazatok 20%-a - az üzleti és pü-i politikára)

Társult vállalkozás módosult fogalma 2016-tól

• az a - konszolidálásba teljes körűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol

• az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata a 9. pont szerinti jelentőstulajdoni részesedéssel rendelkezik, és

• mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára;”

Sztv. 3. § (2) 4.

38


20

Mértékadó befolyást gyakorló fogalma

„ Az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági

társaságnál legalább a szavazatok - 115. § (4)

bekezdésében előírt számítási eljárás értelemszerű

alkalmazásával számított - 20 százalékával

közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik;”

3.§(2) 4a.

39

Konszolidációba teljes körűen be nem vont társaság, melyben

ANYA/LEÁNY vállalkozás jelentős részesedéssel

rendelkezik

és!Mértékadó befolyást gyakorol

üzleti/pü-i politikára

Fogalom:

Legalább a szavazatok 20%-val

• Közvetlenül vagy• Közvetve

rendelkezik.

Számítás módja:+ Közvetlen szavazati jogok+ Közvetett szavazati jogok= Összes szavazati jog- Visszavásárolt rész- Leány szavazati joga

Társult vállalkozás - 2016-tól

40


21

Társult vállalkozások átsorolása

A társult vállalkozások döntő többsége a mérlegben a jelentős tulajdoni részesedés soron lesz kimutatva, de előfordulhat egyéb részesedési viszonyban lévőre

• Amennyiben a tulajdonos részesedési aránya 20 százalék:-• - Átsorolás egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások közé,• - Besorolásnál csak a tulajdoni részesedés számít.-• - Az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás kategóriájába történő

besorolásnál eddig csak olyan befektetések számítottak, ahol a tulajdonos az anyavállalat vagy annak leányvállalata volt.

• A társult vállalkozások mérlegbeli bemutatása ugyan megszűnik, del a társult vállalkozás a konszolidált beszámolóban: a nem teljes körűen bevont vállalkozásként veendő figyelembe (a korábbiak szerint).

41

Egyéb részesedési viszony Társult

� Szavazati arány = 20%� Részesedés mértéke = 20%

� Szavazati arány nagyobb vagy egyenlő 20% - jelentős tulajdonosi részesedésekre és

� Tulajdoni arány > 20%

Jelentősre Egyébről� Szavazati arány < 20%� Részesedés mértéke > 20%

Társult vállalkozás átsorolása

42


22

Kapcsolt vállalkozások

Részei:

- Anyavállalat és

- Leányvállalatai, valamint

- Közös vezetésű vállalkozás

Nem változtak a fogalmak!

De: társult vállalkozások kikerültek, mivel

az eddigi társult vállalkozások (legalább 20 százalékos szavazati jog alapján) egyszerre

bekerülhetnének mindkét csoportba.

Sztv. 3. § (2)

43

Egyes részesedés típusok a mérlegben

Egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozás

Jelentős tulajdonosi részesedés

Kapcsolat vállalkozás (marad)

Érintett mérlegtételek:

• Tartós részesedések• Tartósan adott kölcsön• Követelések• Részesedések• Hátrasorolt kötelezettségek• Tartós kötelezettségek• Rövid lejáratú kötelezettségek

Mérlegtételek:2015-ben: nem minősült kapcsoltnakDE!: 20% feletti tulajdonosi részesedés

Átsorolás: Jelentős tulajdonosi részesedés sorra 44


23

45

Értékpapírok, részesedések a mérlegben átsorolás után

Részesedés kapcsolt vállalkozásban

Jelentős tulajdoni részesedések

Egyéb részesedések

46

Követelések/Kötelezettségek a mérlegben

Kapcsolt vállalkozással szemben

Jelent ős tulajdoni részesedési viszonyban lév ő vállalkozással szemben

Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

Egyéb követelés / kötelezettség


24

Befektetési jegyek

2015

Befektetési célú

2016

Árf

oly

amn

yere

ség

Árf

oly

amve

szte

ség

Befektetett pénzügyi eszközök

kamatai, árfolyamnyeresége

84. § (3) b)NEVESÍTVE

Fizetendő kamatok, kamatjellegű ráfordítások85. § (2) c)

NEVESÍTVE


NEVESÍTVE

Egyéb kapott kamatok84. § (5) a)

NINCS külön NEVESÍTVE

befektetési jegyPénzügyi műveletek

egyéb bevétele?

Befektetési célú Forgatási célú

Befektetett pénzügyi eszközből származó bevételekárfolyam nyereség


Befektetett pénzügyi eszközből származó

ráfordítás árfolyamvesztesége

85. § (1a) c)NEVESÍTVE

Egyéb kapott kamatok



NEVESÍTVE

Árf

oly

amn

yere

ség

Árf

oly

amve

szte

ség

Forgatási célú

47

Átsorolás PÉNZÜGYI műveletek egyéb bevételéről

Egyéb kapott kamatok / kamat jellegű bevételekForgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek hozama

EGYÉB ráfordításokról

Tartalom bővülés miatt:Tartósan adott kölcsönök értékvesztése (itt szerepeltetendő)

?

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

48


25

Pénzügyi eredmény átsorolása

2015

Részesedás értékesítésének árfolyamnyeresége

Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyam nyeresége

Befektetett pénzügyi eszközök árfolyam vesztesége

2016

Részesedésből származó bevétel/árfolyam nyereség

Befektetett pénzügyi eszközből származó bevétel/árfolyamnyereség

Részesedésből származó ráfordítás/árfolyamveszteség:

• Befektetési célú részesedések

Befektetett pénzügyi eredményből származó ráfordítás/árfolyamveszteség:

• BEFEKTETÉSI CÉLÚ ÉRTÉKPAPÍR

• BEFEKTETÉSI CÉLÚ ADOTT KÖLCSÖN 49

PÉNZÜGYI EREDMÉNY

Részesedésből származó tételekBefektetett pü-i eszközökből

származó tételekPÜ-i műveletek egyéb tételei

Ráfordítások Árf.veszteségek

Bevételek Árf.nyereségek

Befektetett pü-i eszk. Között szereplő részesedés apport nyeresége

Megszűnés miatti tartós részesedés-kivezetés nyeresége

Átalakulás miatti tartós részesedés-kivezetés nyeresége

Tőkeleszállítás miatti tartós részesedés-kivezetés nyeresége

Befektetett pü-i eszk. Között szereplő részesedés apport vesztesége

Megszűnés miatti tartós részesedéskivezetés

Átalakulás miatti tartós részesedés kivezetés vesztesége

Vesztesége: tőkeleszállítás miatti tartós részesedésk ivezetésvesztesége

Tér. nélkül átadott tartós részesedés

Befektetési célú értékpapír apportjából származó nyereség,

Befektetett eszközök között kimutatott kölcsönök apportjából származó nyereség.

Befektetési célú értékpapír apportjából származó veszteség

Bef. eszközök között kim. kölcsönök apportjából származó veszteség

Bef. Eszk. Között kim értékpapír, kölcsön tér. nélküli átadott összege



Forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírokösszes – eddig rendkívüli eredményt érintő-nyereség jellegű tételét

Forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírokösszes – eddig rendkívüli eredményt érintő-veszteség jellegű tételét

Bevétele Ráfordítása

50


26

PÉNZÜGYI EREDMÉNY / halasztott tételek

Részesedésből származó tételekBefektetett pü-i eszközökből

származó tételekPÜ-i műveletek egyéb tételei





Bevételek Ráfordítások

Tartós részesedéssel kapcsolatos, elengedett kötelezettség összege

Tartós részesedéssel kapcsolatos, 3. személy által átvállalt kötelezettség összege

Tartós részesedés térítés nélküli átvett,többletként fellelt összege

Befektetetési célú értékpapírokkal, kölcsönökkel kapcsolatos elengedett kötelezettség összege,

Befektetetési célú értékpapírokkal, kölcsönökkel kapcsolatosan 3. személy által átvállalt kötelezettség,

Befektetetési célú értékpapírokkal, kölcsönökkel kapcsolatosan térítés nélküli átvett,többletként fellelt összege

51

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY

EGYÉB BEVÉTEL/RÁFORDÍTÁS PÉNZÜGYI EREDMÉNY

!NEM!

Részesedéssel ÉrtékpapírralTartósan adott

kölcsönnelRészesedéssel Értékpapírral Tartósan adott

kölcsönnel

kapcsolatos

Apport (készlet, TE, követelés)Átvállalt kötelezettségElengedett kötelezettségElévült kötelezettségAjándék, többletElengedett követelésVégleges PE átadásFejlesztési célú támogatásJogszabály szerint üzemeltetőnek átadott eszköz

Apport

Elengedett kötelezettség

Ajándék, többlet

Tőkeleszállítás miatti részesedés kivezetés

Átalakulásból adódó részesedés kivezetés

Megszűnésből részesedés kivezetés52


27

Egyéb bevételek/ráfordítások

EGYÉB BEVÉTEL EGYÉB RÁFORDÍTÁS

53

• Minden eszköz (ami nem részesedés, értékpapír) apportjának nyeresége,

• Más által átvállalt, elengedett, elévült kötelezettség,

• Véglegesen átvett pénzeszköz,• Térítés nélkül kapott

szolgáltatás.

• Nem részesedés, értékpapír apport vesztesége,

• Elengedett követelés,• Ingyenes tartozás átvállalás,• Véglegesen átadott pénzeszköz• Adott fejl. támogatás, • Fejl. tám visszafizetendő összege,• Nem rész, ép. tér. nélküli átadása,• Tér. nélküli szolgáltatás nyújtás.

RENDKÍVÜLI TÉTELEK

Egyéb bevételek / egyéb ráfordítások

Ha az nem: Részesedés / Értékpapír / Kölcsön

Minden egyéb típushoz (nincs ESZKÖZHÖZ kötve)

Egyéb bevétel:- Apport nyeresége

Egyéb ráfordítás:- Apport vesztesége- Térítés nélkül

átadott eszközHalasztott tételek

• Térítés nélkül átvett eszközök, többlet

• 3. személy által átvállalt kötelezettség, ha eszközhöz kapcsolódik

• Elengedett kötelezettség, ha eszközhöz kapcsolódik

• Jogszabály alapján üzemeltetőnek átadott eszköz

Egyéb bevétel:- 3. személy által átvállalt

kötelezettség- Elengedett kötelezettség- Véglegesen átvett PE- Térítés nélkül kapott

szolgáltatás

Egyéb ráfordítás:- Elengedett követelés- Tartozás átvállalás pü-leg

rendezett összege- Véglegesen átadott PE- Kapott fejlesztési támogatás

visszafizetendő összege- Térítés nélkül adott

szolgáltatás

Halasztott tételek

• Kapott fejlesztési támogatás • Tartozásátvállalás pénzügyileg nem rendezett összege

54


28

3. Osztalék fizetéssel kapcsolatos gyakorlati kérdések

55

Osztalék – Ptk. (Gt.)

Ptk. (2013. évi V. tv.) rendelkezéseitől a társasági szerződésben el lehet térni,

Régi Gt. (2006. évi IV. törvény) szerint működő a Kft-nél:

�Előírás az osztalékkal kapcsolatos fizetőképességi nyilatkozatot

�Az ügyvezetői nyilatkozat a cégbírósághoz benyújtandó (ügyvéd által elektronikus úton)

Nyilatkozattételi kötelezettséget a Ptk. már nem tartalmaz, mivel a

Ptk. kötelező jelleggel előírja: osztalék nem fizethető, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság

fizetőképességét.

56


29

Osztalék forrása 2015

TÁRGYÉVI ADÓZOTT EREDMÉNY

Tartalmazza a kapott osztalék könyvelt összegét is!

39.§ (3)

SZABAD EREDMÉNYTARTALÉKKAL KIEGÉSZÍTETT TÁRGYÉVI ADÓZOTT

EREDMÉNYTartalmazza a kapott osztalék

könyvelt összegét is!39.§ (3)

Osztalék forrása 2016

illetve

ELŐZŐ ÜZLETI ÉV ADÓZOTT EREDMÉNYÉVEL kiegészített szabad EREDMÉNYTARTALÉK

SZABAD EREDMÉNYTARTALÉKNÁL figyelembe vehető:

Előző üzleti év beszámolójában még nem szereplő járó osztalék

39.§ (3a): Tárgy évben mérlegkészítés időpontjáig elszámolt

84.§ (1): Járó osztalék mérlegkészítés fordulónapig ismertté vált összege 57

Osztalékfizetési korlát új szabálya – Sztv.

„Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék

akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény

tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív

értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a

kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a

jegyzett tőke összege alá.”

Sztv. 39.§ (3)

58


30

Osztalékfizetési korlát új szabálya – Sztv.

„A (3) bekezdés szerinti szabad eredménytartalék és saját tőke

összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet

venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a

tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1)

bekezdés szerinti kapott ( járó) osztalék, részesedés összegét.”

Sztv. 39.§ (3a)

59

Osztalékfizetés korlát módosult szabálya : saját tőke és a szabad eredménytartalék összegének meghatározásánál figyelembe vehető

„ Kapott ( járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az

adózott eredmény felosztásáról szóló határozat alapján járó összeg (ideértve a kamatozó

részvények után kapott, illetve járó kamatot, valamint a bizalmi vagyonkezelés során a

vagyonrendelőnek kifizetett, illetve járó hozamot is), amennyiben az a mérlegfordulónapig

ismertté vált.”

Módosult bekezdés: SZTV. 84.§(1)

Korábbi törvényszöveg szerint:….. mérlegkészítés időpontjáig……

60


31

Osztalékfizetési korlát kalkulált módszerrel

SAJÁT TŐKE-lekötött tartalék-pozitív értékelési tartalék-osztalék( „korrigált” saját tőke) + Mérlegkészítésig elszámolt, kapott osztalék összege - Sztv. 39.§(3a)

JEGYZETT TŐKE

Osztalékfizetési korlát elemei- Jegyzett, de..

+ Tőketartalék

+ Előző évi ad. er-el kieg. ET

+Mérlegkészítésig elszámolt, kapott osztalék összege

OSZTALÉK

61

Osztalékfizetési korlát új szabálya

- előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabaderedménytartalék (tárgyévi helyett) fizethető ki,

- korrigált saját tőke és jegyzett tőke viszonyának meghatározásánál új: a

pozitív összegű értékelési tartalékkal lehet csökkenteni a saját tőkét,

- A saját tőke és a szabad eredménytartalék összegének meghatározásánál

figyelembe vehető a tárgyévben a mérlegfordulónapig elszámolt, kapott

osztalék összege is.

62


32

Osztalék könyvelése a tulajdonosnál

Kapott osztalék, az adózott eredmény felosztásáról szóló határozat – első alkalommal 2017. - évében könyvelendő:

T 32. Leányváll. sz. köv. - K 97. Kapott (járó) osztalék

T 32. Jelentős rész. sz. köv.

T 32. Egyéb rész. sz. köv.

•Kapott osztalék figyelembe vehető könyvelés nélkül (kalkulált tételként), ha:

Befektetést élvező társaság beszámolójának elfogadása korábbi a tulajdonos eredmény

felosztásról szóló döntésénél!

63

Osztalék könyvelése a társaságnál

Nyitás utáni rendező tétel (2017.01.01.)

�nyereségnél:

T 493. Adózott eredmény elsz.szla – K 413. Eredménytartalék

�Veszteség esetén:

T 413. ET – K 493. Adózott er. elsz. szla

Döntés az osztalékról (2017.04.30.)

T 413. Eredménytartalék - K 47. Tulajdonossal sz. köt.

64


33

Feladat: osztalék könyvelése

Adatok: 2015. évi beszámolóra

-Leány

•Beszámoló jóváhagyása: 2016. április 30.

•Adózott eredmény (eFt): 20.000

•Jóváhagyott osztalék (eFt): 12.000

•Mérleg szerinti eredmény (eFt) 8.000

-Anya

•Beszámoló jóváhagyása: 2016. május 15.

65

Feladat: osztalék könyvelése

Adatok: 2016.

-Leány

•Beszámoló jóváhagyása: 2017. április 30.

•Adózott eredmény (eFt): 30.000

•Jóváhagyott osztalék (eFt): 14.000

-Anya

•Beszámoló jóváhagyása: 2017. május 15.

66


34

Leány vállalat könyvelése 2015.

Zárás: 2015. 12.31.�Bev/ráf. Számlák zárása:T 493. Adózott er. elsz.szla – K 5/8. Ráfordítások …….T 9. Bevételek – K 493. Adózott er. elsz.szla ……..T 89.Tao. – K 461. Tao. fiz. Köt. ……..�Jóváhagyott osztalék:T493. Adózott er. elsz.szla– K 47. Oszt.tart. 12.000

�Mérleg szerinti eredmény átvezetése:T 493. Adózott er. elsz.szla – K 419. MSZE 8.000

67

•Nyitás: 2016. 01.01.T 491. Nyitómérleg szla – K 419. MSZE 8.000

Nyitás utáni rendezés: 2016. 01.01.T 419. MSZE – K 493. Adózott eredmény szla. 8.000T 47. Osztalék tartozás – K 493. Adózott eredmény szla. 12.000T 493. Adózott eredmény szla.– K 413. ET 20.000•Jóváhagyott osztalék: 2016. 04.30.T413. ET – K 47. Oszt.tart. 12.000•Zárás: 2016. 12.31.�Bev/ráf. Számlák zárása:T 493. Adózott er. elsz.szla – K 5/8. Ráfordítások …….T 9. Bevételek – K 493. Adózott er. elsz.szla ……..T 89.Tao. – K 461. Tao. fiz. Köt. ……..


68


35


•Nyitás: 2017. 01.01.T 491. Nyitómérleg szla – K 493. Adózott eredmény 30.000

Nyitás utáni rendezés: 2017. 01.01.T 493. Adózott er. – K 413. ET 30.000

•Osztalék jóváhagyás: 2017. 04.30.T 413. ET – K 47. Osztalék tart. 14.000

69

Anyavállalat könyvelése 2015.

Zárás: 2015. 12.31.�Bev/ráf. Számlák zárása:T 493. Adózott er. elsz.szla – K 5/8. Ráfordítások …….T 9. Bevételek – K 493. Adózott er. elsz.szla ……..T 89.Tao. – K 461. Tao. fiz. Köt. ……..

�Jóváhagyott osztalék:T32. Osztalék köv. – K 97. Járó osztalék (pü-i bev.) 12.000

�Mérleg szerinti eredmény átvezetése:T 493. Adózott er. elsz.szla – K 419. MSZE ………(mérleg szerinti eredmény tartalmazza a járó osztalék összegét is!)

70


36

Anyavállalat könyvelése 2016.•Nyitás: 2016. 01.01.T 491. Nyitómérleg szla – K 419. MSZE ……Nyitás utáni rendezés: 2016. 01.01.T 419. MSZE – K 493. Adózott eredmény szla. …T 493. Adózott eredmény szla. – K 32. Osztalék köv. 12.000T493. Adózott eredmény szla. – K 413. ET ………(ET-ba a jóváhagyott osztalék nélküli összeg kerül!)

•Jóváhagyott osztalék: 2016. 04.30.T32. Osztalék köv. – K 97. Járó osztalék (pü-i bev.) 12.000•Zárás: 2016. 12.31.Bev/ráf. Számlák zárása: lásd előző diák!Eredmény számlák átvezetése az adózott eredmény számlára, Tao elszámolása.

71

Anyavállalat könyvelése 2017.

•Nyitás: 2017. 01.01.T 491. Nyitómérleg szla – K 493. Adózott eredmény ………Nyitás utáni rendezés: 2016. 01.01.T 493. Adózott er. – K 413. ET ………..

•Osztalék jóváhagyás: 2017. 04.30.T 32. Osztalék követelés – K 97. Járó osztalék(pü-i bev.) 14.000

72


37

Osztalékelőleg fizetési korlát új szabálya

„Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető

ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló

mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött

tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben

(illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az

osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke

összege alá.”

Sztv. 39.§ (4)

73

Osztalékelőleg fizetési korlát új szabálya

- adózott eredménnyel kiegészített (szabad???)

eredménytartalék fizethető ki,

- korrigált saját tőke és jegyzett tőke viszonyának

meghatározásánál csak a pozitív összegű értékelési

tartalékkal lehet csökkenteni a saját tőkét.

74


38

Osztalék előleg forrása 2015

Osztalék előleg forrása 2016

KÖZBENSŐ mérlegben kimutatott ADÓZOTT EREDMÉNYNYEL kiegészített EREDMÉNYTARTLALÉK

39.§ (4)

KÖZBENSŐ mérlegben kimutatott

ADÓZOTT EREDMÉNY39.§ (4)

SZABAD EREDMÉNYTARTALÉKKAL KIEGÉSZÍTETT KÖZBENSŐ mérlegben

kimutatott ADÓZOTT EREDMÉNY39.§ (4)

illetve

75

Osztalékelőlegnél KORLÁT!

76

SAJÁT TŐKE (közbenső mérlegben)

- LEKÖTÖTT TARTALÉK

- ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK (pozitív összegű)

- MEGÁLLAPÍTOTT OSZTALÉKELŐLEG

= KORRIGÁLT SAJÁT TŐKE ≥ JEGYZETT TŐKE


39

Osztalékelőleg –Ptk.

3:186. § [Az osztalékelőleg]

(1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;

b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta kimutatott, az előző üzleti

évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és

c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá

77

Osztalékelőleg –Ptk.3:186. § [Az osztalékelőleg]

(2) Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság

működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

(3) Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy

osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

3:187. § [Az eltérő szabályozás tilalma]

Semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e

fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.

78


40

Közbenső mérleg

- Saját tőkéjének évközi megállapításához,

- saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő

időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)–(5)

bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját

tőkét kell érteni.

Szt. 21§ (6)

79

Közbenső mérleg érvényessége

80

A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerintiközbenső mérleget

• eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában — a mérleg fordulónapját követő hathónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására .”

Szt. 21.§(7)


41

4. Saját tőke követelmények megoldási lehet őségei az új törvényi el őírások szerint (a korábbi

és az új szabályok összehasonlítása), különös tekin tettel azok id őbeli hatályára:

81

Saját tőke védelme (Kft.) Ptk. 3:189 §

d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.

c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy

b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;

a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;

(1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy

82


42

Saját tőke védelme (Kft.) Ptk. 3:189 § (2)

Tagoknak határozniuk kell:

-pótbefizetés előírásáról,

-a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy

-a törzstőke leszállításáról;

Egyébként döntés:

-átalakulásról, egyesülésről, szétválásról - kötelező: Ptk. 3:133 (2) -, vagy

-jogutód nélküli megszűnésről.

83

Saját tőke védelme (Kft.) Ptk. 3:189 § (2) –(3)

Határozatok időbeli hatálya:

- 3 hónapon belül végrehajtandó,

- 3.hónapot követően: a törzstőkét le kell szállítani.

84


43

Saját tőke védelme (Rt.) Ptk. 3:270. §

(1) Az igazgatóság köteles nyolc napon belül - a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy

a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;

b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;

c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy

d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

85

Tőkeemelés esetei

86


44

Minimum tőke megoldási lehetőségek

• Tagok pénzbeli hozzájárulásával• Tagok nem pénzbeli hozzájárulásával (apporttal)

4.1. Törzstőke emelésével (külső forrás):

4.2. Törzstőke emelés tulajdonossal szembeni kötelezettségből (társaság könyveiben szereplő tartozás konvertálásával)

• Tőketartalék terhére • Eredménytartalék terhére

4.3. Tőkeemelés jegyzett tőkén felüli vagyon terhére (saját tőke átcsoportosítással):

• Tagi kölcsön elengedésével,• Osztalék elengedésével,

4.4. Tulajdonosi tartozás elengedésével: csak a beszámoló elfogadását követően!

87

4.1.a) Jegyzett tőke emelés tagok pénzbeli hozzájárulásával

Avagy a likviditás fogalma: a pénzügyi vezetők kivégzésének speciális módja.

Módja:• bankszámlára történő utalással vagy• készpénzben történő befizetéssel (megfelelő bizonylatolás)

Hátránya:�adózott pénzből kell megtenni,�ténylegesen szükséges a pénzt mozgatása,�De az új Ptk. lehetővé teszi:a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig a

pénzbeli vagyoni hozzájárulás fele értékénél kevesebb összeg befizetését,továbbá a változás bejegyzésétől számítva egy évnél hosszabb határidőmegadását.

88


45

4.1.b) Jegyzett tőke emelés apporttal

Apport jellemzői:

– forgalomképes, értékkel bíró eszköz lehet,

– tulajdonjog: a vállalkozásé lesz

Hátránya:

�ténylegesen szükséges az eszköz rendelkezésre bocsátása,

�érték meghatározásához általában könyvvizsgáló szükséges,

�Ha nincs könyvvizsgáló az értékeléshez, akkor a taggyűlésnek kell határozni az értékelés

szempontjairól: e nyilatkozat a vagyoni hozzájárulás teljesítéséről szóló nyilatkozathoz

csatolandó.

89

4.2. a) Tagi kölcsön apport ázsiósan

�Lényege: jegyzett tőke a névértékkel nő, a különbség

tőketartalékba kerül,

�Adós által elismert, vagy jogerős bírósági határozaton alapuló

követelés apport képes,

�Figyelem: tulajdoni arányok a névértékhez igazodnak

11


46

4.2. b) Osztalék tartozás apportja

Eltérés a tagi kölcsönhöz:

�Adóköteles, így

�Nettó összege apportálható

)

4.3.a) Jegyzett tőke emelés tőketartalékból

Tőketartalék forrása: általában ázsiós tőkeemelésElőnye: nincs adó vonzata az emeléskor, de nyilvántartási kötelezettségaz egyes megszerzett üzletrészekről!!!Hátránya: nem kötődik a tőkét emelőhöz (ázsió rész), azaz

�vissza nem jár,�többlet részesedést nem jelent.�vizsgálni szükséges a saját tőke korlátot,�tőkekivonáskor: adózás a nyilvántartás alapján (Szja tv. szerint csak

a piaci érték alapul vételével számított különbözet adózikvállalkozásból kivont jövedelemként)

92


47

4.3.b) Jegyzett tőke emelés eredménytartalékból

�Vizsgálandó: saját tőke követelmény megléte

�Szja tv.77/A. §-a (2) szerinti mentesség a tőkeemeléskor:„Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni

érték, ha a magánszemély

bb) a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése

révén szerezte”.�Adókötelezettség: tőke kivonásakor esedékes – addig nyilvántartási kötelezettség

93

94

Törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból

„(1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggelmeghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonábólakkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaságsaját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójánakmérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaságrendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőke emelésrefordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hathónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagyközbenső mérlege alapján kell igazolni.

(2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőke emelés a tagoktörzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli.”

Ptk. 3:201. §


48

Saját tőke megállapítási korlát – jegyzett tőke emelés saját tőke terhére

„A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly

mértékben kerülhet sor, ha

a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve

b)a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében)

kimutatott - osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve

osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad

tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a tőkeemelést követően a jegyzett

tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal

csökkentett saját tőke összegét.”

Sztv. 40. § (1)

95

4.4.a) Tag elengedi a társasággal szembeni tagi kölcsönt

�Sztv. Szerint: a rendkívüli bevételek (2015) között kell elszámolni, így a következő évi

beszámolóban válhat belőle eredménytartalék

�Tao fiz kötelezettség - társaság nem csökkentheti a Tao alap megállapításakor az adózás előtti

eredményt.

�Illeték:

•magánszemély tulajdonosnál ajándékozási illeték (a gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás

útján történő követelés átruházás mentes az illeték alól).

•mértéke 18%,

•bejelentés kötelezettség: NAV-hoz 30 napon belül (vagyonszerzést rögzítő irat benyújtásával).

17


49

4.4.b) Tag elengedi a társasággal szembeni osztalékot

�Eltérés a tagi kölcsönhöz:

•Tao: csökkenthető a társasági adó alapja

•Illeték: mentesség (2014-től)

18

98

38 Pénzeszköz 414 Lekötött tartalék Jóváírt összeg

Új Ptk. 3:183. § [A pótbefizetés] Kft-nél(1) Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére

pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb

összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének

gyakoriságát.

(2) A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés

elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag

törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben

érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.(3) A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni.

(4) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a tag vagyoni

hozzájárulásának nem teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában atagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes

befizetése után kerülhet sor. A saját üzletrészre jutó pótbefizetést nem kell visszafizetni.


50

5.1. Feladat a saját tőke probléma megoldására

99

MegnevezésESETEK

1. 2. 3.

Jegyzett tőke 50.000 50.000 50.000Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 5.000 1.000 5.000Tőketartalék 5.000 5.000 4.000Eredménytartalék 0 10.000 -6.000Lekötött tartalék 4.000 3.000 3.000Értékelési tartalék 10.000 -3.000 2.000Adózott eredmény 6.000 -5.000 10.000Saját tőke az osztalékfizetés előtt 70.000 59.000 58.000Mérlegkészítésig elszámolt járó osztalék 0 4.000 0

Adatok ezer Ft-ban

100


51

MegnevezésESETEK

1. 2. 3.

1. Adózott eredmény 6.000 -5.000 10.0002. Eredménytartalék 0 10.000 -6.000

3. Mérlegkészítésig elszámolt járó osztalék0 4.000 0

4. Osztalékfizetésre rendelésre álló forrás(Osztalék csak akkor fizethető, ha a 4. pozitív és ennél

több sosem fizethető)

6.000 9.000 4.0005. Jegyzett, de… (-) 5.000 1.000 5.0006. Tőketartalék (+) 5.000 5.000 4.0007. Értékelési tartalék, ha minusz 3.000

8. Összes forrás csökkentő (5.+6.+7.), ha ez negatív) 0 0 -1.0009. Kifizethető osztalék 6.000 9.000 3.000

Adatok ezer Ft-banMegoldás

101

MegnevezésESETEK

1. 2. 3.

Saját tőke az osztalékfizetés után64.000 50.000 55.000

- Lekötött tartalék 4.000 3.000 3.000- Értékelési tartalék 10.000 2.000Egyenleg (≥ 50 000 eFtjegyzett tőke) 50.000 47.000??? 50.000

EllenőrzésAdatok ezer Ft-ban

DE!: figyelembe vehető az osztalékfizetésikorlátból a mérlegkészítésig elszámoltosztalék!

102


52

5. 2. Feladat: 2015. évi beszámoló eredmény átforgatása

103

Anya vállalat

Adatok e Ft-ban 2015 2015.12.31 2016.01.01 ÁTFORGATÁS2016.01.01 Nyitás utáni

rendező2016.04.30 osztalék

jóváírás

Adózott eredmény 12 000 (T) 9 - (K) 493 12 000 (KE) (T) 493 - (K) 5-8 12 000 (KE)

(T) 419 - (K) 493 12 000 (T) 493 - (K) 413 7 000

ebből: Kapott osztalék 5 000 (T) 32 - (K) 97 5000 (T) 493 - (K) 32 5 000 (T) 32 - (K) 97 5000

Jegyzett tőke 15 000

Eredménytartalék 4 000

MÉRLEG

Jegyzett tőke 15 000 15 000 15 000 15 000

Eredménytartalék 4 000 4 000 11 000 11 000

MSZE 12 000 (T) 493 - (K) 419 12 000

Adózott eredmény 7 000 5 000

Saját tőke 31 000 26 000 26 000 31 000

Követelés 5 000 5 000

EREDMÉNYKIMUTATÁS

Adózott eredmény 12 000 7 000 5 000

MSZE 12 000

104


53

LEÁNY VÁLLALAT

Adatok e Ft-ban 2015 2015.12.31 2016.01.01 ÁTFORGATÁS2016.01.01 Nyitás utáni

rendező2016.04.30 osztalék

jóváhagyás

Adózott eredmény - 2 000 (T) 9 - (K) 493 2 000 (TE) (T) 493 - (K) 5-8 2 000 (TE)

-2000 (1) - 5000 (2) + 5000 (3) =-2000

(T) 413 - (K) 493 2 000

Eredménytartalék terhére igénybe vett osztalék

5 000 (T) 413 - (K) 493 5 000 (2) (T) 493 - (K) 413 5 000

Jóváhagyott osztalék 5 000 (T) 493 - (K) 47 5 000 (3) (T) 47 - (K) 493 5 000 (T) 413 - (K) 47 5 000

Jegyzett tőke 3 000

Eredménytartalék (osztalékelőtt)

7 000

MÉRLEG

Jegyzett tőke 3 000 3 000 3 000 3 000

Eredménytartalék 2 000 2000 + 5000 (2) = 7000 7000-2000=5000 5000-5000= 0

MSZE - 2 000 (T) 419 - (K) 493 2 000 (2000) 0 (1) (T) 493 - (K) 419 2 000 -

Saját tőke 3 000 8 000 8 000 3 000

Adózott eredmény - - 2 000 -

Osztalék tart. 5 000 5000 - 5000 (3) = 0 5 000

EREDMÉNYKIMUTATÁS

Adózott eredmény - 2 000 - 2 000

Eredménytartalék terhére igénybe vett osztalék

5 000

Jóváhagyott osztalék 5 000

MSZE - 2 000 105

Adatok e Ft-ban

LEÁNY VÁLLALAT LEÁNY VÁLLALAT ANYA VÁLLALAT

20162017.01.01 Nyitás utáni

rendezés2017.04.30 Osztalék

jóváhagyás2016.12.31

2017.01.01 Nyitás utáni rendezés

2017.04.30 Osztalék jóváhagyás

Adózott eredmény 5 000 (T) 493 - (K) 413 5000 20 000(T) 493 - (K) 413 20 000

Jóváhagyott osztalék 2 000 (T) 413 - (K) 47 2 000 Kapott osztalék: 2 000 (T) 32 - (K) 97 2000

MÉRLEG

Jegyzett tőke 3 000 3 000 3 000 15 000 15 000 15000

Eredménytartalék - 5 000 3 000 11 000 31 000 31000 + 2000


Saját tőke 8 000 8 000 6 000 46 000 46 000 48000

Osztalék tart./követelés 2 000 2.000

EREDMÉNYKIMUTATÁS


106


54

6. A kiegészítő melléklet minimális információs tartalma az egyszerűsített éves beszámolót

készítő vállalkozásoknál

107

A kiegészítő melléklet tartalmának változása az egyszerűsített éves beszámolóban

108

Az Szt. 96. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a (4) bekezdéstkövetően a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:„(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 88. § (4), (4a) és (5)bekezdése, a 89. § (4) bekezdés b) pontja, 89. § (6) bekezdése, a 90. § (9) bekezdés a)-e),és g) pontja, a 90. § (2)-(4) bekezdése, a 90 § (3) bekezdés a) pontja és a 90. § (7)bekezdése szerinti adatokat kell tartalmaznia.A 91. § a) pont szerinti adatokból csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalókátlagos statisztikai létszámát kell bemutatnia.(4a) Amennyiben az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó él az 57. § (3)bekezdése szerinti lehetőséggel, akkor a kiegészítő mellékletében be kell mutatnia az58. § (1) bekezdése és az 59. § (1) bekezdése szerinti adatokat.”


55

Kiegészítő melléklet egyszerűsített éves beszámoló esetén

A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb

jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában

meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott - az előző

üzleti évtől eltérő - eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni,

pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy

előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az

eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél

összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban.

Sztv. 88.§

109


gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainakfolyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonkéntösszevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetésfeltételei egyidejű közlésével;kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket,amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem

a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni az ügyletekértékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, avállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekrevonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nemakadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának amegítélését.

110


56


A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a Tartósan adott kölcsön kapcsolt

vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Hátrasorolt

kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt

vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal)

szembeni követelés, illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-

leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.)

Sztv. 90.§

111


a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét,

amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes

összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a

biztosítékok fajtáját és formáját;

Sztv. 90.§

112


57


A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a visszavásárolt saját részvények, saját

üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat. Ismertetni kell a saját részvények, saját

üzletrészek megszerzésének indokát, a saját részvények, saját üzletrészek számát és

névértékét, azoknak a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát, a saját részvények, saját

üzletrészek visszterhes megszerzése vagy elidegenítése esetén a kifizetett vagy kapott

ellenérték összegét, továbbá az üzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társaság

rendelkezése alá került részvények, üzletrészek együttes számát és névértékét. A kiegészítő

mellékletben külön be kell mutatni a visszaváltható részvények megszerzésével kapcsolatos

- előzőekben részletezett - adatokat.

Sztv. 90. (7)§

113

Kiegészítő melléklet egyszerűsített éves beszámoló esetén59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén:

� az általános értékelési eljárásokkal számított piaci érték (jelenérték) esetén alkalmazott feltételeket (így

különösen: a diszkonttényezőt, a várható osztaléknövekedési rátát, a belső megtérülési rátát, az effektív

hozamot, az alternatív befektetés hozamát)

� a számított piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezőket,

� a valós értékelés értékelési különbözetének nagyságát, tárgyévi változását, valamint azt, hogy az

eredményben, illetve a saját tőkében mekkora összeg került elszámolásra,

� a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valós értékét,

� a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát (szerződés szerinti értéken), lejárati idejét, valamint a cash-

flow-ra és az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét),

� a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyévi változását,

114


58


a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos

statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb

kifizetéseit és bérjárulékait, mindegyiket

állománycsoportonként megbontva;

Sztv. 91.§

115

Kiegészítő melléklet egyszerűsített éves beszámoló esetén (értékhelyesbítés)

Amennyiben a vállalkozó él az 57. § (3) bekezdése szerinti lehetőséggel, illetve kötelező az 57. § (2)

bekezdése szerinti visszaírás, akkor a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett

eszközök esetében a leltárnak - többek között - tartalmaznia kell:

-az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét;

-az egyedi eszköznek e törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett,

a (2) bekezdés szerinti visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értékét);

-az a)-b) pontok szerinti értékek különbözetét.

Sztv. 58.§

116


59


A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó

értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékű

jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó

vagyoni értékű jogokat is, műszaki berendezések, gépek, járművek, továbbá

egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós

tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben . A kiegészítő

mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott

elveit és módszereit.

Sztv. 59.§117

Köszönöm a figyelmet!Egri-Retezi Katalin

1026 Budapest, Bimbó út [email protected]

118

Documents

II. 2016. évi változásokkal kapcsolatos teendők (90 perc) · • Átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő jegyzett tőke leszállítása,