2019. 03. 11.

1

I. Az egyensúly dinamikus jellege. A legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv).

II. A nyomásváltozás hatása az egyensúlyi állandóra és az egyensúlyi összetételre.

III. A hőmérsékletváltozás hatása az egyensúlyi állandóra (van’t Hoff-egyenlet) és az összetételre.

IV. A reaktánsok és termékek hozzáadásának és elvonásának hatása az egyensúlyra.

V. Gyakorlati alkalmazások.

VI. Egyensúlyok konkrét kémiai rendszerekben.

1

Három „körülmény” hatását (p, T, xJ) vizsgáljuk:

o a K egyensúlyi állandó értékére és

o az egyensúly helyzetére (egyensúlyi összetételre).

A három hatás összegzése:

a) A p nyomás: nem befolyásolja K értékét, ,

de módosíthatja az egyensúly helyzetét (ha vJ ≠ 0).

b) A T hőmérséklet: mindkettőt módosítja!

c) Anyagelvonás/hozzáadás: csak az egyensúly helyzetét

változtatják meg, K értékét nem.

2

0 Tp/K

Általános tapasztalat:

Az egyensúly mindkét (reaktáns és termék) oldalról

elérhető.

p, T és xj változtatásával az egyensúlyban lévő

rendszer mindkét irányba elmozdítható, és

ugyanabba a helyzetbe visszahozható.

A makroszkópikusan nyugalmi egyensúlyban

molekuláris dimenzióban az oda- és visszafolyamat

állandóan lejátszódik. Ennek a sebessége is

mérhető (lásd később a reakciókinetikában).

3

Le Chatelier-elv (a legkisebb kényszer elve): a

rendszer válasza a külső hatásokra.

Az egyensúlyban lévő rendszer a külső „zavarás”

hatásait csökkenteni, minimalizálni igyekszik.

4

o A (külső) nyomás növelésére az egyensúly

a belső nyomást csökkentő irányba

(mólszámcsökkenés felé) mozdul el.

o A (külső) hőmérséklet emelésére a

hőmérsékletet csökkentő (endoterm)

irányba mozdul el a reakció.

o Hozzáadott reakciópartner hatására az azt

csökkentő irányba mozdul el a reakció.

Gázreakciókban a K egyensúlyi állandó nem függ a p

nyomástól, mert a ΔrGθ maga nem függ a nyomástól

(standard nyomásra definiáltuk):

Az egyensúly helyzetét viszont megváltoztatja a

nyomás: a Le Chatelier-elvnek megfelelő irányba

eltolja – ha a gázreakció térfogatváltozással jár …

Oldatreakciókban speciális helyzet van:

o

o ΔrVθ a reakció standard móltérfogat-változása.

0 Tp/K

RT

V

p

K

T

0

r ln

Gázreakcióknál a rendszer a nyomás növelésére a

mólszámcsökkenés irányába mozdul el a Le-

Chatelier-elv szerint.

o Reakciónk: A 2B

o Kezdetben nA = n, nB = 0

o Egyensúlyban α konverziónál: nA = (1–α)n, nB = 2αn.

Az egyensúlyi móltörtek és K kapcsolata:

és

Ebből: és

azaz K nem, de α függ a nyomástól! 6

1

1

21

1A

nn

nx

1

2Bx

2

2

A

22

B

A

2

B

1

4

p

px

px

p

pK

2141

1/

K/p

2019. 03. 11.

2

A p hatás általánosabban:

Korábban azt láttuk, hogy

és pJ = xJ p,

ezért:

Mivel Kp független a p-től, ezért Kx és ν fordított viszonyban vannak:

o ha ν > 0, akkor p növelésére Kx csökken, azaz több reaktáns képződik,

o ν = 0 esetben Kx = Kp, azaz az egyensúlyi összetétel független a nyomástól.

7

J

J

Jp

p

pK

0

J

xJ

J

J

J

J

p p

pK

p

pJx

p

pJxK

000

Kvalitatíven (Le Chatelier-elv): T növelésével a

reakció endoterm irányba tolódik el (és viszont).

o Endoterm reakciók: T nő → több termék

o Exoterm reakciók: T nő → több reaktáns

A T hatása az egyensúlyra:

• K értéke változik és

• ezzel az egyensúlyi összetétel is változik.

A kvantitatív összefüggés: a van’t Hoff-egyenlet.

8

A van’t Hoff-egyenlet levezetése:

o láttuk:

o T szerinti deriválással (teljes differenciál) és a Gibbs–

Helmholtz-egyenlet alkalmazásával:

Az endoterm/exoterm jelleg hatása világosabban

látszik egy másik fajta felírásnál:

A van’t Hoff egyenlet analóg a Clausius–Clapeyron-

egyenlettel: mindkettő egyensúlyt ír le! 9

RT

GK

0

ln

2

0

2

00 11ln

RT

H

T

H

RT

G

dT

d

RdT

Kd

R

H

)T/(d

Kd 0

1

ln

ΔHθ meghatározása integrálással:

o Feltétel: ΔHθ az adott T2–T1

tartományban (közel) állandó.

Rendszerint 2-nél több

különböző T-n mérjük meg

a K értékeket és ábrázoljuk:

o Ábra: + vagy – meredekség;

ebből ΔHθ meghatározható!

10

12

θ

1

2 11ln

TTR

H

K

K

R

H

)T/(d

Kd 0

1

ln

A reaktánsok xJ koncentrációinak változtatása

csak az egyensúly helyzetét módosítja, de

K értékét nem.

A Le Chatelier-elv (mivel itt a K állandó marad):

o további reaktáns hozzáadására több termék keletkezik

és viszont,

o termék elvonás hatására még több reaktáns alakul át

(további termék keletkezik), és viszont.

11

Az egyensúlyt a kívánt irányba elmozdíthatjuk:

o a T és a p értelemszerű változtatásával;

o újabb reaktáns-mennyiség hozzáadásával,

o termékelvonással pl. gázelvezetés, csapadék

leválasztás, termék extrakciója stb.,

o a termék komplexbe vitelével, megfelelő L komplexképző

fölöslegével: ez a „maszkírozás”.

Fontos megjegyzés: A katalizátor nem módosítja az

egyensúly helyzetét, csak meggyorsítja az elérését.

12

2019. 03. 11.

3

Ammóniaszintézis:

o N2(g) + 3H2(g) 2 NH3(g) ΔHθ = 92,2 kJ mol1

Az ammóniaképződésnek kedvez:

o nagy nyomás nagy kezdeti N2 és H2 koncentrációk,

o alacsony hőmérséklet.

Probléma: alacsony hőmérsékleten reakció sebessége is kicsi

(kinetika!), így túl nagy a reakcióidő.

IPARI ELJÁRÁS: mérsékelten magas hőmérséklet (450 C)

és nagyon nagy nyomás (250 atm)

o kompromisszum, amely megfelelő termékképződést és

elfogadható reakcióidőt eredményez.13

Ammóniaszintézis:

o N2(g) + 3H2(g) 2 NH3(g) ΔHθ = 92,2 kJ mol1

14

A termodinamika egyik meghatározó célkitűzése az egyensúly egzakt leírása.

Az általános érvényű összefüggéseink minden típusú egyensúlyra érvényesek.

Az egyensúly kérdésköre lefedi szinte az egész kémiát, ezért nagyon sokféle jelenséget lehet és kell tanulmányozni, leírni és hasznosítani.

Itt csak néhány fontosabb típust, csoportot és példát tárgyalunk.

15

1. Egyensúlyok formai típusai:a. egyszerű, egylépéses egyensúlyok,

b. párhuzamos egyensúlyok,

c. sorozatos (lépcsős, konszekutív) egyensúlyok,

d. ciklikus egyensúlyok,

e. kapcsolt (összetett) reakciók egyensúlyi viszonyai,

f. makro- és mikroegyensúlyok,

g. kooperatív egyensúlyok,

h. …

16

2. Egyensúlyok kémiai típusai:A. Homogén (fázisú) egyensúlyok:

▪ sav-bázis egyensúlyok▪ redoxi egyensúlyok▪ fémkomplexek egyensúlyai▪ gázmolekulák disszociációja▪ összetett reakciók egyensúlyai▪ az ATP termodinamikája

B. Heterogén egyensúlyok:▪ oldhatóság(i szorzat)▪ szilárd vegyületek hőbontása▪ elektródok és galváncellák (elektrokémia)▪ adszorpció szilárd felületen (kolloidika)

17

,

0p T

G

Összegzés (megtárgyaltuk):

A spontán folyamatok (reakció) iránya: amerre a rendszerben a G csökken

ami során a µi kémiai potenciálok kiegyenlítődnek: egyes μi-k csökkennek, mások nőnek. Ha μA > μB, úgy az A → B irányba és viszont.

aminek révén egyensúlyba jut a rendszer

A változás (reakció) mértéke (az egyensúly helyzete):

ahol G minimuma van, azaz ahol a G = f(ξ) függvény meredeksége nulla:

ahol a μJ kémiai potenciálok azonosak: μA = μB

ahol nincs makroszkópikus változás: egyensúly van18

2019. 03. 11.

4

K egyensúlyi állandó,ξ reakciókoordináta*,

konverziófok*reaktánsok termékek

Ka stabilitási (asszociációs) állandó

fémion + ligandum fémkomplex

Y kötésfok* enzim + szubsztrát ES-komplex

adszorpciós állandó,borítottság*

adszorbens + adszorptívum

adszorbátum

Kd disszociációs állandó, disszociációfok*

molekula (sav, bázis)

kation + anion

19

* az egyensúly aktuális helyzetét adják meg, nem állandó értékek!

rG

(kJ/mol)K egyensúlyi összetétel

-50 6×108 a reakció közel teljes

-10 57 nagyon sok termék van

-5 7,5 több termék, mint reaktáns

0 1 termék = reaktáns

+5 0,13 több reaktáns, mint termék

+10 0,02 nagyon sok reaktáns maradt

+50 1,7×10-9 termék alig keletkezett

20

1.a Egyszerű (egylépéses) egyensúlyok:

A P

aA + bB cC + dD

21

J

xJ

JxK

egyensúlyi ,

J

J

J

pp

pK

θ

egyensúlyi ,

J

aJ

JaK

egyensúlyi ,

Az egyik reaktáns (L) nagy feleslegben van:

ligandum felesleg a fémionhoz képest,

szubsztrátum felesleg az enzimhez képest stb.:

M + L ML Ka = [ML]e / [M]e [L]e avagyKd = [M]e [L]e / [ML]e, azaz Kd = 1 / Ka.

Az ML képződés mértéke: Y kötésfok (máshol átlagos ligandumszám, reakciókoordináta):Y = [ML]e / ([M]e + [ML]e)

Mivel [ML]e = Ka[M]e[L]e, így

22e

e

eee

ee

[L]1

[L]

[L][M][M]

[L][M]

a

a

a

a

K

K

K

KY

A feleslegben adható L (ligandum, szubsztrátum) koncentráció így hat az ML képződés mértékére:

Ez a Langmuir–Hill-egyenlet: kötési izoterma.

Alakja: telítési görbe, ami kezdetben közel egyenes.

Ilyen az enzim-szubsztrát, a gázadszorpció görbéje. 23

e

e

[L]1

[L]

a

a

K

KY

Y

[L]

A feleslegben adható L (ligandum, szubsztrátum) koncentráció így hat az ML képződés mértékére:

Ezt is lehet linearizálni egyszerű átrendezéssel:

Ez itt a Catchard-egyenlet nevet viseli. Az enzimkinetikában ilyen a Lineweaver–Burk-ábrázolás. 24

Y/[L]

Y

aa KYK/Y e[L]

e

e

[L]1

[L]

a

a

K

KY

2019. 03. 11.

5

1.b Párhuzamos egyensúlyok:

M1AM + A

M2A

Egyensúlyban:2

1

2

1

A][M

A][M

,a

,a

K

K

25

Ka,1

Ka,2

CH3CHCl-CH3

CH3CH=CH2 + HCl

CH3CH2-CH2Cl

1.c Sorozatos egyensúlyok:

M + L ML (+L) ML2 (+L) ML3 … MLn

Lásd: lépcsőzetes komplexképződés

26

1.d Ciklikus egyensúlyok:

B

A C

(n-1) egyensúlyi állandóból a „hiányzó” Kn

számítható:

27

KA,B

KC,A

KB,C

KA,B= [B]e/[A]e KB,C= [C]e/[B]e KC,A= [A]e/[C]e

1[C]

[A]

[B]

[C]

[A]

[B]

e

e

e

e

e

eAC,CB,BA, KKK

1.e Összetett reakciók egyensúlyai: Egy reakció entalpiájával egy másik, nem

spontán reakció megvalósítható. (Pl. a propán égéshőjével a réz oxidálható.)

Hogyan lehet valamely reakció szabadentalpiáját egy másik, nem spontán lejátszatásához felhasználni?

28

29

1.e Összetett reakciók egyensúlyai:A + B C Δ1Gθ = +20 kJ/mol K1 = 0,003 Alig van termékképződés, az (1) reakció nem megy

végbe. Keressünk egy alkalmas, C-t elvonó spontán

reakciót:C (+ F) E Δ2Gθ = –30 kJ/mol K2 = 18100 Ebben a C szinte teljesen átalakul E-vé. A „hiányzó” C

szükségszerű képződése „maga után húzza” az (1)-es reakciót, s az gyakorlatilag teljesen végbemegy.

A két reakció összevonásával: A + B (+ F) E Δ1,2Gθ = –10 kJ/mol K1,2 = 56. Az ilyen kapcsolás feltétele: a mindkettőben szereplő,

közös C reaktáns.

Ez lényegében a „legkisebb kényszer elve”: a rendszer (az 1. reakció) kompenzálni igyekszik a külső hatást – a Ctermék elvonását – a C további termelésével.

Példák: két szervetlen (iparilag fontos) rendszer;

egy biológiai (az ATP termodinamikája); …

30

2019. 03. 11.

6

31

Cu2S → 2Cu + S Δ1Gθ = +86 kJ/mol nem spontán! Cu, illetve S csak nyomokban keletkezik.

Távolítsuk el folyamatosan a kenet oxidációja révén:S + O2 → SO2 Δ2Gθ = –214 kJ/mol spontán!

Összekapcsolva (a S a „közös” reaktáns):Cu2S + O2 → 2Cu + SO2 Δ1,2Gθ = –128 kJ/mol. Ez az összetett reakció már lejátszódik magától. A kén

oxidációjának szabadentalpiája szolgáltatja a réz előállításának szabadentalpiáját (réz-szulfidból).

32

Fe2O3 → 2Fe + 1,5 O2 Δ1Gθ = 742 kJ/mol nem megy.

1,5 C + 1,5 O2 → 1,5 CO2 Δ1Gθ = –1,5·394 kJ/mol spontán végbemegy.

A két reakció együtt:Fe2O3 + 1,5 C → 2Fe + 1,5 CO2 Δ1,2Gθ = 150 kJ/mol Szobahőfokon még mindig nem spontán a reakció,

de az összetett reakcióban gáztermék van, a Δ1,2S nagy pozitív érték. A ΔG = ΔH – TΔS összefüggés értelmében magasabb T-en (ebben az esetben 826 K-en) a Δ1,2G előjelet vált: < 0.

Az élő szervezet a táplálékban felvett energiával „működik”. Az energiát részben azonnal fel-használja, részben tárolja és később használja fel.

E bonyolult mechanizmusban energiatároló és -felhasználó (munkavégző) elemek vannak.

Ennek fontos része, hogy exergonikus reakciók révén tárolt szabadentalpia „hajtja meg” az endergonikus reakció(ka)t.

A vázlatos termodinamikai tárgyalás előtt célszerű bevezetni a biológiai standardállapotot.

33

A biológiai standardállapot: pH = 7

aH+ = 1 (pH = 0) nagyon savas lenne.

Jele: 0

Példa: A + ν H+(aq) → PΔrG = μP – μA – ν μH+

Kis levezetéssel:ΔrG

0 = ΔrGθ + 7·νRT ln10

(Csak akkor más a két ΔrG, ha H+ vesz részt a reakcióban.)

34

Konkrét példa (nikotinamid-dinukleotid):NADH(aq) + H+(aq) → NAD+ (aq) + H2(g)

ΔrGθ = –21,8 kJ/mol (aH+ = 1 esetén exergonikus)

De pH = 7-nél ΔrG0 = +19,7 kJ/mol endergonikus, ezért

itt szabadenergiával „táplálni” kell a reakciót.

Endergonikus reakciók: spontán nem mennek végbe (protein bioszintézis, izommunka, látás stb.)

35

Endergonikus reakciók: spontán nem mennek végbe (protein bioszintézis, izommunka, látás stb.)

Exergonikus reakció: az adenozin-trifoszfát (ATP) molekula energiát tárol. Exergonikus hidrolízisekor a felszabaduló szabadentalpia más endergonikus reakciót tesz lehetővé („hajt meg”). [Ezeket általában enzimek katalizálják, de ez már kinetikai jelenség.]

ATP + H2O → ADP + P–i + H+ ΔrG

0 = –30 kJ/molΔrH

0 = –20 kJ/mol, ΔrS0 = +34 J/(molK)

De honnan van az ATP-nek (a hidrolizáló foszfátkötésnek) energiája? A táplálékok (szénhidrát, zsír) oxidációja (elégetése) révén – bonyolult, kapcsolt folyamatokban.

36

2019. 03. 11.

7

Az ATP (adenozin-5’-trifoszfát): az energiaátvitel egysége a szervezet anyagcseréjében.

37

Anaerob (oxigén nélküli) sejtanyagcsere. Ha kevés az O2 (a magzatban születéskor; futáskor):

glükóz + 2 P–i + 2 ADP → 2 laktát– + 2 ATP + 2 H2O

Energiaforrás a glükóz részleges oxidációja tejsavig. Ez exergonikus folyamat: ΔrG

0 = –218 kJ/mol. Eközben két ADP molekula átalakul ATP-vé: 2×(+30). ΔrG

0 = –218 + 2×30 = –158 kJ/mol felhasználható. Az energiadús táplálék így egyrészt energiaforrás,

másrészt az ADP → ATP átalakítással energiájának egy része az ATP-ben későbbre tárolódik.

Hatásfoka rossz. [Az aerob légzés jobb hatásfokú, a teljes oxidációnál a glükóz égésére: –2880 kJ/mol.]

38

39

Aerob sejtanyagcsere (oxigénnel). Energiaforrás a glükóz teljes oxidációja CO2-dá és vízzé:

ΔrG0 = –2880 kJ/mol (a CO2-t kilélegezzük.)

Vázlatosan (mert a mechanizmus nagyon bonyolult):

glükóz + O2 + 38 ADP → CO2 + H2O + 38 ATP 38 ATP-hez 38×30 = 1140 kJ kell. Felhasználható 1740 kJ!

A répacukor szintéziséhez glükózból és fruktózból (ΔrG0 =

23 kJ/mol) egy ATP –30 kJ-ja is elég.

Proteinek szintézishez sok ATP kell: egy peptidkötés ΔrG0 =

17 kJ/mol mértékben endergonikus, de a közvetett úton lejátszódó bioszintéziséhez 3 ATP kell. A mioglobin (közepes fehérje) ~150 peptidkötéséhez 450 ATP, azaz 12 mol glükóz aerob oxidációja kell. 40

41

Az oldhatósági szorzat bevezetése:KA(s) K+(sol) + A−(sol)

Telített oldatban (adott T és p esetén):

ZnS 1,6×10-24 AgCl 1,6×10-10

AgBr 7,7×10-13 CaCO3 8,9×10-6

BaSO4 1,1×10-10 PbBr2 7,9×10-5

1AK

KA

AKsol

aa

a

aaK

CaCO3 CaO + CO2

A reakció-szabadentalpia értéke:

Egyensúlyban: ΔrG = 0, így

Azaz:

42

0

CaCOCO

0

CaOr 32 G

0

CaCO0

CO0

CO

0

CaO 3

2

2ln

p

pRT

0

CO0

CaCO

0

CO

0

CaO

0

r 2

32ln

p

pRTG

0

CO

p2

p

pK

2019. 03. 11.

8

NiO + H2(g) Ni + H2O(g) A reakció-szabadentalpia értéke:

Egyensúlyban: ΔrG = 0, így (mint az előbb)

Azaz:

Az egyensúlyt pl. a vízgőz elvezetésével jobbra tolhatjuk a Ni teljes redukciójáig.

43

0

H0

HNiOm,0

OH0

OHNim,r 2

2

2

2ln ln

p

pRTG

p

pRTGG

2

2

22

H

OH0

HNiOm,

0

OHNim,

0

r ln p

pRTGGG

2

2

H

OH

pp

pK

„Legfontosabb” egyensúly típus, mindenütt jelen van! Leggyakoribbak a vizes oldatok (laboratórium, élő

szervezet, természet, ipar stb.) Ez lényegében elektrolitos disszociáció.Savak – és ezzel együtt bázisok – osztályozása: Arrhenius: H+-t, ill. OH--t adnak le disszociációkor Brönsted–Lowry:

a sav protondonor: HA H+ + A-

a bázis protonakceptor: B + H+ BH+

Lewis: elektronpár-akceptor, illetve -donor.Mindig konjugált sav-bázis párok alakulnak ki.

44

Értelemszerűen alkalmazzuk az előbbieket: HA(aq) + H2O(l) A–(aq) + H3O+(aq)

HA: sav

A-: a sav konjugált bázisa

Mivel állandó:

45

pKa = – lg Ka

OH2a

OHHA

AOH

2

3

aa

aaK '

a

HA

AOH3

a

aaKa

A sav-bázis egyensúlyban a víz is részt vesz! B(aq) + H2O(l) BH+(aq) + OH–(aq)

B: bázis

BH+: a konjugált savja

46

pKb = – lg Kb

B

OHBH

a

aaKb

Savak és bázisok osztályozása:

erős és gyenge savak/bázisok (szupersavak)

47

A disszociáció c-től függő mértéke határozza meg.

Az átmenet folyamatos: a nagyon erős ásványi savaktól a

gyenge szerves savakig,

ugyanez bázisokra is. Szupersavak (Oláh György

Nobel-díja). Érezhető a K „mögött” a

standard reakció-szabadentalpia szerepe.

48

Sav konjugált Ka pKa(1) pKa(2,3)

bázisHI I- 1011 – 11HCl Cl- 107 –7H2SO4 HSO4

- 102 –2HSO4

- SO42- 1,2×10-2 1,92

ecetsav Ac- 4,75szénsav HCO3

-, CO32- 6,37 10,25

foszforsav … 2,12 7,21 12,67NH4

+ NH3 9,25

Savak és bázisok osztályozása:

erős és gyenge savak/bázisok (szupersavak)

2019. 03. 11.

9

Savak és bázisok osztályozása:

erős és gyenge savak/bázisok (szupersavak)

egy-, két-, háromértékű savak/bázisok

híg és tömény savak (Hammett-függvény)

pH-skálapH mérésepH számolása

49

Sav/bázis titrálások Henderson–Hasselbalch-egyenlet: pH = pKa – lg([HA]/[A]) Változatok:

erős sav + erős bázis

erős sav + gyenge bázis

gyenge sav + erős bázis

(gyenge sav + gyenge bázis)

többértékű sav + erős bázis Végpontjelzők:

H-elektród vagy

indikátor (színes vegyület megfelelő pKa-val).

50

Formailag a sav-bázis egyensúlyokhoz hasonlóak –de itt nem proton-, hanem elektronátmenet van.

Általánosan: Ared+ Box Aox + Bred

Leírásukat az elektrokémiában tárgyaljuk a standard redoxipotenciálok segítségével.

A redoxi titrálások végpontját elektród vagy színváltó redoxi-indikátor jelezheti (megfelelő Eθ).

51

oxred

redox

BA

BA

aa

aaK

Fémkomplexek: központi fém ion + ligandumok (solv) összetétel, sztöchiomeria: (1:1 – 1:8)

egy- és többmagvú komplexek, akvakomplexek vegyesligandum komplexek

egyensúlyi viszonyok: lépcsőzetes komplexképződés

szerkezet, kötésviszonyok: a kristálytér- és ligandumtér-elmélet született a komplexek

színének értelmezésére és mágneses sajátságaik molekuláris magyarázatára.

kinetikai sajátságok: ligandumcsere (labilis/inert); komplex-katalízis

jelentőségük (ipar, mezőgazdaság, élő szervezet stb.)52

53

6

LO)Me(H

6

OHMeL

62

26

aa

aaK

Bruttó reakció (töltések: Mem+, L– és/vagy 0)Me(H2O)6(aq) + 6 L(aq) MeL6(aq) + 6 H2O

A termodinamikai egyensúlyi állandó:

A víz aktivitása a K-ba beolvasztható.

Az egyes ligandumok lépcsőzetes felvételére az egyensúlyok külön-külön is felírhatók:

Cd2+ [CdI]+ CdI2 [CdI3]− [CdI4]

2−

Ezekhez lépcsőzetes egyensúlyi állandók vagy bruttó stabilitási szorzatok rendelhetők.

I−I− I−I−

54

Néhány látványos példa:• [Fe(SCN)x]

(3-x)+ – vérvörös (savas közegben)• [Fe(phen)3]2+ – piros• [Fe(phen)3]3+ – kék• [Fe(mioglobin)4]2+ – mélyvörös (hemoglobin)• [Cu(H2O)4]2+ – halványkék• [Cu(NH3)4]2+ – mélykék• [Cu(en)2]2+ – zöld• [Cu(Br)4]2- – ibolya• [Cr(H2O)6]3+ – ibolya• [Co(H2O)6]2+ – rózsaszín • [Co(NH3)5(ONO)]2+ – piros

2019. 03. 11.

10

55

nm nm

nm

nmnm

nmnm