II. FÉLÉV2+fv+est+(lila).pdf · 1 sapientia szerzetesi hittudomÁnyi fŐiskola tanrend 2008–2009. tanÉv ii. fÉlÉv esti tagozat 1052 budapest, piarista kÖz 1

1

SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA

TANREND

2008–2009. TANÉV

II. FÉLÉV

Esti tagozat

1052 BUDAPEST, PIARISTA KÖZ 1.

2

A római Szent Anzelm pápai egyetemhez

affiliált teológiai főiskola

A katekéta - lelkipásztori munkatárs alapképzés

kidolgozása és bevezetése Főiskolánkon

a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0019/1.0

„A katekéta – lelkipásztori munkatárs képzés alapképzési rendszerének

kidolgozása és bevezetése három főiskolán”

projekt keretén belül

az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében

valósul meg.

3

TARTALOMJEGYZÉK

Információk .................................................... 4 Tanszékek és intézetek ................................... 7 Díjszabás ......................................................... 9

A félév időbeosztása ..................................... 10 Tanrend ......................................................... 11 Tanegységtematika ....................................... 16 Órarend ......................................................... 76 Szenátusi határozat a plágiumról .................. 82

A szombati tanítási napok órarendje

1. óra: 8.45–10.00

2. óra:10.15–11.30

3. óra:11.45–13.00

szentmise, utána ebédszünet

4. óra:14.15–15.30

5. óra:15.45–17.00

4

SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA

1052 Budapest, Piarista köz 1.

Központi telefonszám: (+36–1) 486–4400

Levélcím: 1364 Budapest, Pf. 235.

E–mail: [email protected]

Honlap: www.sapientia.hu OM azonosító: FI 47939

Rektor: Dr. Orosz András Lóránt OFM E–mail: [email protected]

Tel.: (+36–1) 486–4411, fax: (+36–1) 486–4412

Iroda: II. emelet 203.

Fogadóóra: péntek 1000

–1200

Rektori titkárnő: József Margit E–mail: [email protected]

Tel.: (+36–1) 486–4411, fax: (+36–1) 486–4412


Rektorhelyettes: Dr. Deák Hedvig OP E-mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4415, fax: (+36–1) 486–4409


Fogadóóra: kedd 1000

–1200

Főtitkár: Izsák Margit E–mail: [email protected]

Tel.: (+36–1) 486–4414, fax: (+36–1) 486–4416



–1200

Gazdasági igazgató: Bóta László E–mail: [email protected]

Tel: (+36–1) 486–4420, fax: (+36–1) 486–4483



–1200

Tanulmányi Osztály Hartung Györgyné Tel.: (+36–1) 486–4418

Kovács Kata Tel.: (+36–1) 486–4482

Kozma Melinda Tel.: (+36–1) 486–4484

Somfai Boglárka Tel.: (+36–1) 486–4413

Iroda: II. emelet 205. Fax: (+36–1) 486–4416

E–mail: [email protected], [email protected]

Fogadóidő:

Nappali tagozat: hétfő, kedd: 900

–1200

, csütörtök: 1300

–1500

Esti tagozat: kedd: 1400

–1700


–1900

, tanítási szombat: 800

–1800

mailto:[email protected]





5

Gazdasági Osztály: Nagy Antónia, Hermányi Mária

Tel: (+36–1) 486–4417, fax: (+36–1) 486–4483

E-mail: [email protected]


Fogadóidő: hétfő, kedd: 900

–1200


–1500

Könyvtár Mb. vezető: Zsohovszky Márta

Tel.: (+36–1) 486–4421 E–mail: [email protected]

Keresés a könyvtár katalógusában: http://www.sapientia.hu

A könyvtár nyitva tartása: hétfő: 9

00–19

00 szorgalmi időszakban; 10

00–17

00 vizsgaidőszakban

kedd 1000

–1700

szerda 1000

–1700

csütörtök 1000

–1700

péntek 1000

–1400

szombat 1000

–1500

kéthetente, az alábbi napokon:

febr. 7., febr. 14., febr. 21., márc. 7., márc. 21., ápr. 4., ápr. 18. máj. 9., máj. 16.

Számítógépterem

Informatikus: Kiss Benedek, Kovács Mihály

Tel.: (+36–1) 486–4438 E–mail: [email protected] A gépterem nyitva tartása: hétfő – péntek: 9

00–16

00

tanítási szombat: 900

–1700

Külföldi hallgatókkal és fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó

koordinátor:

Hartung Györgyné E-mail: [email protected]

Tel.: (+36–1) 486–4418, fax: (+36–1) 486–4484


Erasmus koordinátor: Dr. Tóth Beáta

ügyintéző: Kovács Kata Tel.: (+36–1) 486–4482,


Pedagógiai, kateketikai és pasztorális gyakorlatok szervezésével

foglalkozó koordinátor: Ködmön Ágota, E–mail: [email protected]

Iroda: Pedagógia tanszék, III. emelet 311. Tel.: (+36–1) 486–4429


http://www.sapientia.hu/



6

Öregdiák-kapcsolatokkal foglalkozó koordinátor: Dr. Révay Edit

ügyintéző: Ködmön Ágota E–mail: [email protected]

Életvezetési tanácsadás (diáktanácsadó)

Időpont-egyeztetés:

Somogyiné dr. Petik Krisztina [email protected]

Robu Magda [email protected]

Kézdy Anikó [email protected]

Gyermekvédelmi jogi és életvezetési tanácsadás

Időpont-egyeztetés:

Fehérné dr. Mészáros Ágnes [email protected];

Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna [email protected]

Lelkivezetés

Az oktatókkal megbeszélés alapján.

„Iránytű” hivatástisztázó kurzus

Koordinátor: Versegi Beáta-Mária nővér

[email protected]

Hallgatói Önkormányzat

Elnök: Sárkány Klára

Tel.: (+36–1) 486–4439, fogadóóra: mindennap 1230

–1330

a HÖK irodában


Iroda: IV. emelet 417.

Hallgatói levelezőlista

Halászháló (esti tagozat): [email protected]

A főiskola épületében tilos a dohányzás.

Dohányzásra kijelölt hely: kint, a főbejárat mellett.







7

TANSZÉKEK

DOGMATIKA TANSZÉK

Tanszékvezető: Lukács László

Nemeshegyi Péter, Tóth Beáta

III. emelet 301/B. : 486-4424

V. emelet 526C. :486-4441

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

PSZICHOLÓGIA TANSZÉK

III. emelet 308.

: 486-4426

Tanszékvezető: Horváth-Szabó Katalin

Büki Péter

Csókay László

Egri László

Fehérné Mészáros Ágnes

Gulyás József

Kály-Kullay Károly

Kézdy Anikó

Riez Andrea

Robu Magda

Semsey András

Somogyiné Petik Krisztina

Tringer László

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

EGYHÁZJOG TANSZÉK

III. emelet 309.

: 486-4427

Tanszékvezető: Orosz Lóránt

Gerencsér Balázs

Gulyásné Kovács Erzsébet

Ujházi Lóránd

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

FUNDAMENTÁLIS TEO. TANSZÉK

III. emelet 309. : 486-4427

Bagyinszki Ágoston

Tőzsér Endre

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

SZOCIOLÓGIA TANSZÉK

III. emelet 309. : 486-4427

Jelinekné Vári Zsuzsanna

Révay Edit

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

PEDAGÓGIA TANSZÉK

III. emelet 311.; : 486-4429

Tanszékvezető: Kotschy Andrásné

Fekete László András

Fogassy Judit

Kató Csaba

Pálvölgyi Ferenc

Semsey Gábor

Svajcsikné Pál Bernadette

Szentváry-Lukács Erika

Szlanka Erzsébet

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

EGYHÁZTÖRTÉNELEM TANSZÉK

III. emelet 312. : 486-4430

Tanszékvezető: Perendy László

Baán István

Deák Hedvig

Szabó Csaba

Varga Kapisztrán

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

FILOZÓFIA TANSZÉK

IV. emelet 418. : 486-4440

Tanszékvezető: Bakos Gergely

Beran Ferenc

Patsch Ferenc

Whitehouse Domonkos

8

GYAKORLATI TEOLÓGIA TANSZÉK

V. emelet 525B. : 486-4460

Tanszékvezető: Pákozdi István

Áment Lukács

Bartók Tibor

Czap Zsolt

Csáki Tibor

Kecskésné Papp Ágnes

Nobilis Márió

Tomka Ferenc

Versegi Beáta-Mária

MORÁLTEOLÓGIA TANSZÉK

V. emelet 526A. : 486-4461

III. emelet 311. : 486-4429

Tanszékvezető:

Somfai Béla

BIBLIATUDOMÁNY TANSZÉK

V. emelet 526B. :486-4464

Tanszékvezető: Xeravits Géza

Balogh Katalin

Csernai Balázs

Jelenits István

Thorday Attila

Vörös Károly

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

NYELVI LEKTORÁTUS

IV. emelet 414.

Tobisch Ferencné

Lukács Gillike

INTÉZETEK

CSALÁDPEDAGÓGIAI INTÉZET

IV. emelet 419.; : 486-4442

www.sapientia.hu/csalad

Mb. intézetvezető: Hortobágyiné Nagy Ágnes

Szervező titkár: Déri Éva

NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET

III. emelet 311.; : 486-4429

Intézetvezető: Kotschy Andrásné

SZERZETESTEOLÓGIAI INTÉZET

III. emelet 309. : 486-4427

Intézetvezető: Deák Hedvig

9

Díjszabás

a 2008/2009-es tanévre

Díjak beiratkozáskor (csak az I. évfolyamon)

nappali és esti tagozaton, valamint posztgraduális képzésben

A beléptető kártya használatának díja 1 000 Ft

Beiratkozási díj (a beléptetőkártya díjával együtt)* 10 000 Ft*

Költségtérítés* nappali és esti tagozaton, valamint posztgraduális képzésben

I. évfolyam BA képzés, MA képzés, teológia szak, GYIT 80 000 Ft/félév

II. évfolyam BA képzés, MA képzés, teológia szak, GYIT 75 000 Ft/félév

III. évfolyam BA képzés, MA képzés, teológia szak 67 000 Ft/félév

IV. évfolyam teológia szak 57 000 Ft/félév

V. évfolyam teológia szak 49 000 Ft/félév

Késedelmi és mulasztási díjak

Különeljárási díj: minden olyan költség, amely a hallgató kötelezett-

ségeinek késedelmes teljesítéséből vagy mulasztásából keletkezik,

például: Beiratkozás határidőn túl

Leckekönyv leadása határidőn túl

A szakdolgozat beadása határidőn túl

Tanegység-újrafelvétel tanegységenként

Beléptetőkártya pótlása elvesztés esetén

3 000 Ft

Diploma másodlat kiadása 5 000 Ft

Leckekönyv másodlat kiadása 7 000 Ft

Neptun-kód/jelszó vagy géptermi kód/jelszó megkérdezése

(elfelejtése esetén)

1 000 Ft

Vizsgadíjak, vizsgahalasztási díjak

Vizsgaszervezési díj** 3 000 Ft

Sikeres vizsga ismétlése 2 000 Ft

Sikertelen vizsga ismétlése második alkalommal 2 000 Ft

további alkalommal 3 000 Ft

Záróvizsga* 6 000 Ft*

Záróvizsga ismétlése 6 000 Ft

* Csak a költségtérítéses hallgatókra vonatkozik.

** Annak kell fizetnie, aki a vizsgára bejelentkezett, de nem jelent meg.

10

TANULMÁNYI OSZTÁLY

Tanulmányi ügyek intézése: Kovács Kata, Somfai Boglárka

Tel.: (+36-1) 486-4482, 486-4413; Fax: (+36-1) 486-4416; E-mail: [email protected]

Fogadóidő:

kedd: 1400

–1700

csütörtök: 1400

–1900

tanítási szombat: 800

–1800

A 2008–2009. tanév II. félévének időbeosztása

Szorgalmi időszak: február 7. (szombat) – május 16. (szombat)

Sapientia nap: 2009. április 25. (szombat)

Témája: Megszenteltség az egyházi mozgalmakban és a megszentelt élet új formáiban

Vizsgaidőszak: 2009. május 18. (hétfő) – június 27. (szombat)

Javítóvizsga-időszak: 2009. június 29 – július 3.

Záróvizsgák: 2009. június 29-én kezdődő héten

Te Deum: 2009. július 4. szombat 10 óra

Határidők a 2008–2009. tanév II. félévében

Regisztráció a Tanulmányi Osztályon (fogadóidőben),

kurzusfelvétel a NEPTUN-ban és a leckekönyvben

2009. február 7–28.

2009. február 2. 1300

-tól

2009. február 28. 1800

-ig

Leckekönyv és regisztrációs lap,

tanegység-elismertetési kérelem

kedvezményes tanulmányi rend kérelem,

szemeszterdolgozat bejelentő lap**

szakdolgozati címbejelentő lap***

leadása a

TO-n

2009. február 28-ig

Költségtérítés befizetése* vagy

költségtérítés mérséklésére kérelem leadása

Szakdolgozat és szakdolgozati konzultációs lap

leadása, záróvizsgára jelentkezés**** 2009. április 21-ig

Szemeszterdolgozat leadása a szaktanárnak 2009. április 30-ig

Leckekönyv felvétele a TO-n a vizsgaidőszakra 2009. május 9-től

Leckekönyv leadása a TO-n a vizsgaidőszak végén 2009. június 29-ig

* Kérjük, hogy a befizetéseket lehetőleg banki átutalással végezzék.

Akinek ez gondot okoz, a gazdasági osztályon fizethet, fogadóidőben.

** A szaktanár elfogadó aláírásával.

*** 2009 decemberében záróvizsgázókra vonatkozik

**** Beadandó: kettő bekötött példány és egy CD.


11

TANREND

ALAPKÉPZÉS (BA)

I. évfolyam Katekéta – lelkipásztori munkatárs szak

KÓD TÁRGY OKTATÓ

KR

ED

IT

KÖ

VE

TE

L-

MÉ

NY

F

ÉL

ÉV

ES

ÓR

AS

ZÁ

M

BABE2/E Bev. az egyház életébe II.:

Szerzetek, lelkiségi mozgalmak Révay Edit 2 gy 6

BACS/E Család és fejlődés Horváth-Szabó Katalin 1 k 8

BAET2/E Egyháztörténelem II. Deák Hedvig 3 k 10

BAFI2/E Filozófiai etika Beran Ferenc 3 k 8

BAFT2/E Filozófiatörténet II. Patsch Ferenc 3 k 8

BAFU4/E Fundamentális teológia: Az egyház Bagyinszki Ágoston 3 k 8

BALT2/E Lelkiségtörténet II. Versegi Beáta-Mária 3 k 8

BALE2/E Liturgikus ének II. Kecskésné Papp Ágnes 0 a 8

BAOI2/E Ókeresztény irodalomtörténet II. Baán István 3 k 8

BAOB2/E Ószövetségi bevezetés II. Xeravits Géza 6 k 12

BAPR2/E Propedeutika II. Tőzsér Endre 2 k 6

Összesen 29 90

A 2009 nyarán elvégzendő nyári gyakorlat részleteiről a Bevezetés az egyház életébe

II. tárgy keretében Révay Edit tanárnő tájékoztatja a hallgatókat, a követelményeket a

gyakorlati munkafüzet is tartalmazza. Az elvégzett nyári gyakorlat tanegységét 2009

szeptemberében kell felvenni.

II. évfolyam Katekéta – lelkipásztori munkatárs szak

KÓD TÁRGY OKTATÓ

KR

ED

IT

KÖ

VE

TE

L-

MÉ

NY

ÓR

A-

SZ

ÁM

BABE4/E Bev. az egyház életébe IV.:

Ifjúsági pasztoráció Czap Zsolt 1 gy 8

BABHGY2/E Bev. a kateketikai gyakorlatba II. Svajcsikné Pál Bernadette 0 a 2

BABISZ/E Bibliaismeret szigorlat Xeravits Géza 4 k

BADO2/E Dogmatika II.:

A kezdetektől a beteljesülésig Tóth Beáta 4 k 10

BAET2/E Egyháztörténelem II. Deák Hedvig 3 k 10

BAFU4/E Fundamentális teológia: Az egyház Bagyinszki Ágoston 3 k 8

BAKA2/E Kateketika II. Fogassy Judit 2 k 8

BAHGY2/E Kateketikai gyakorlat II. Svajcsikné Pál Bernadette 1 gy 4alk

BALG/E Kórházi lelkigondozás Egri László 2 gy 8

BALPT2/E Lelkipásztori teológia II.:

Szentségi pasztorális Tomka Ferenc 2 k 8

12

BALT2/E Lelkiségtörténet II. Versegi Beáta-Mária 3 k 8

BAOB2/E Ószövetségi bevezetés II. Xeravits Géza 6 k 12

SZD…/E Szabadon választható: Szemeszterdolgozat II. 2 gy

Összesen 33 82

VKASZ2/E Kateketika szeminárium* Fogassy Judit 1 gy 4

* szabadon választható, a kötelező mintatantervnek nem része.

A 2009 nyarán elvégzendő nyári pasztorális / kateketikai / lelkigondozás gyakorlat

részleteiről a Bevezetés az egyház életébe IV. tárgy keretében Czap Zsolt atya, illetve

a Kórházi lelkigondozás tárgy keretében Egri László tanár úr tájékoztatja a

hallgatókat; a követelményeket a gyakorlati munkafüzet tartalmazza. Az elvégzett

nyári gyakorlat tanegységét 2009 szeptemberében kell felvenni.

III. évfolyam Katekéta – lelkipásztori munkatárs szak

KÓD TÁRGY OKTATÓ

SZ

AK

- IR

ÁN

Y

KR

ED

IT

KÖ

VE

TE

L-

MÉ

NY

FÉ

LÉ

VE

S

ÓR

AS

ZÁ

M

BANH/E A nevelői hivatás természete Pálvölgyi Ferenc K 1 gy 6

BADO2/E Dogmatika II.:

A kezdetektől a beteljesülésig Tóth Beáta 4 k 10

BAEJ2/E Egyházjog: Házasságjog Ujházi Lóránd 3 k 8

BAET4/E Egyháztörténelem IV. Deák Hedvig 3 k 10

BAGYB/E Gyógyító beszélgetés Tringer László L 2 k 8

BAHESZ/E Hit- és erkölcstan szigorlat Tóth Beáta, Beran Ferenc 4 k

BABKGY2/E Kateketika gyakorlat bevezetése II. Svajcsikné Pál Bernadette K 2 gy 8

BAKGYP/E Kateketikai gyakorlat (plébánián) Svajcsikné Pál Bernadette K 1 gy 2 hét

BAKAD2/E Kateketikai szakmódszertan II. Fogassy Judit K 2 k 8

BAKADSZ2/E Kateketikai szakmódszertan szem. II. Fogassy Judit K 1 gy 8

BALPT4/E Lelkipásztori teológia IV.:

Kategoriális pasztoráció Tomka Ferenc L 2 k 8

BAMO2/E Morális II. Beran Ferenc 4 k 8

BANT/E Nevelés és társadalom Kotschy Andrásné K 1 k 6

BAPLGY/E Plébániai gyakorlat Pákozdi István L 0 a 2 hét

BAPLGYB2/E Plébániai gyakorlat bevezetése II. Pákozdi István L 3 gy 8

SZBA/E Szakdolgozat 5

BAKSZ2/E Szakdolgozatra felkészítő szem. II.* 0 a 6

BASO2/E Szociológia II. Révay Edit 3 k 8

Összesen (katekéta szakirány) K 34 86

Összesen (lelkipásztori munkatárs szakirány) L 33 74

Összesen (mindkét szakirány) K+L 41 110

* Konzultáció a szakdolgozat témavezetőjével. A tárgy elvégzését a témavezető igazolja a

leckekönyvben.

13

IDEGEN NYELV

Az esti tagozatos hallgatóknak lehetőségük van bejárni a nappali tagozaton

meghirdetett angol és német nyelvórákra. Az órák tematikája a nappali tagozat

tanrendi füzetében található. A nyelvórát a Neptun rendszerben és a leckekönyvben

fel kell venni az alábbiak szerint:

BAAN2A2N Angol nyelv A2 szint Tobisch Ferencné 1 gy 4

BAAN2B1N Angol nyelv B1 szint Tobisch Ferencné 1 gy 4

BANYV1N Angol nyelvvizsga előkészítő Tobisch Ferencné 1 gy 4

BANH2N Német nyelv (haladó) Lukács Gilllike 1 gy 4

BANKH2N Német nyelv (középhaladó) Lukács Gilllike 1 gy 4

MESTERKÉPZÉS (MA)

Hittanár-nevelő tanár szak (H)

Család- és gyermekvédő tanár szak (CS)

I. évfolyam H+CS 4+1 és 3+1 féléves képzés

KÓD TÁRGY OKTATÓ

KR

ED

IT

KÖ

VE

TE

L-

MÉ

NY

FÉ

LÉ

VE

S

ÓR

AS

ZÁ

M

MASZMSZ1/E A hitoktatás szakmódszertana I. Szlanka Erzsébet 2 gy 8

MASZMSZ2/E A hitoktatás szakmódszertana II. Kató Csaba 2 gy 8

MAPDNGY/E A nevelés gyakorlati feladatai szem. Fekete András 2 gy 4

MAPSSP/E A szociálpszichológia elmélete és

alkalmazása Somogyiné Petik Krisztina 2 gy 8

MAPDTI/E A tanulási folyamat irányítása szem. Kotschy Andrásné 1 gy 4

MADO6/E Dogmatika VI.

Ekkléziológia, mariológia Deák Hedvig 4 k 7

MADOT/E Dogmatörténet Deák Hedvig 2 gy 7

MAHR2/E Hermeneutika II. Patsch Ferevc 3 gy 8

MAOE2/E Ószövetségi egzegézis II. Xeravits Géza 2 k 8

MAPDPR/E Pedagógiai problématörténet szem. Pálvölgyi Ferenc 1 gy 4

MAPSPP/E Pedagógiai pszichológia szem. Somogyiné Petik Krisztina 2 gy 8

MAPSZIG/E Pedagógia-pszichológia

komplex szigorlat Somogyiné Petik Krisztina 2 sz

MASZE1/E Szociáletika I. Beran Ferenc 1 k 6

MASZE2/E Szociáletika II. Beran Ferenc 1 k 6

MAUT/E Újszövetség teológiája Csernai Balázs 3 gy 8

SZD…/E Szemeszterdolgozat 2 gy

Összesen 32 94

14

I. évfolyam H+CS 2+1 féléves képzés és II. évfolyam MA 4 féléves képzés:

Család- és gyermekvédő szak féléve

KÓD TÁRGY OKTATÓ

KR

ED

IT

KÖ

VE

TE

L-

MÉ

NY

F

ÉL

ÉV

ES

ÓR

AS

ZÁ

M

CSCSÉN/E A családi életre nevelés elmélete és

gyakorlata

Hortobágyiné Nagy

Ágnes 2 gy 8

CSVGY/E A védelemre szoruló gyermek

sajátosságai Büki Péter 2 k 4

CSCSGY/E Család- és gyermekvédelem csoportos

szakmai gyakorlat Fehérné Mészáros Ágnes 3 gy

CSSZO/E Család- és gyermekvédelem szociológiája Révay Edit 2 k 4

CSCSJ/E Család- és gyermekvédelmi jog Gerencsér Balázs 2 k 8

CSCSPS/E Családpszichológia Somogyiné Petik Krisztina 2 k 4

CSDRF/E Drogok és drogfüggőség Kály-Kullai Károly 2 gy 8

CSGYVI/E Gyermekvédelem az iskolában Csókay László 3 k 12

CSGYV/E Gyermekvédelem az otthont adó

intézményekben Büki Péter 2 gy 8

CSHSZ/E Hivatásszemélyiségfejlesztés Kézdy Anikó, Robu Magda 1 gy 8

CSSKT/E Segítő kapcsolat és tanácsadás Kézdy Anikó, Robu Magda 1 gy 4

CSSCS/E Segítségre szoruló családok Somogyiné Petik Krisztina 2 gy 4

CSSGYV/E Speciális gyermekvédelmi módszerek Büki Péter 2 gy 4

CSSZK/E Szociális képességfejlesztés Kézdy Anikó, Robu Magda 1 gy 8

CSSZP/E Szociálpolitika Jelinekné Vári Zsuzsanna 1 k 4

Összesen 30 88

Tanári mesterképzések (MA) tanítási gyakorlat féléve

Hittanár-nevelő tanár szak (egyszakos)

KÓD TÁRGY OKTATÓ

KR

ED

IT

KÖ

VE

TE

L-

MÉ

NY

FÉ

LÉ

VE

S

ÓR

AS

ZÁ

M

MAHHTGY/E Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat Kotschy Andrásné 20 m.a.

MAP/E Portfolió Kotschy Andrásné 5 m.a.

MARPH/E Reflektív pedagógia (hittanár) Fekete András 2 m.a. 14

MAPSSZI/E Szakmai identitás tréning Kézdy Anikó 1 m.a. 6

MATSZ/E Teológiai szupervízió Lukács László 2 m.a. 8

Összesen 30

m.a.: minősített aláírás

A gyakorlatok részleteiről és a portfolióról részletes tájékoztatás található a

tanegység-tematikák között.

15

Hittanár-nevelő tanár – család- és gyermekvédő tanár szak (kétszakos)

KÓD TÁRGY OKTATÓ

KR

ED

IT

KÖ

VE

TE

L-

MÉ

NY

FÉ

LÉ

VE

S

ÓR

AS

ZÁ

M

MACSTGY/E Család- és gyermekvédő tanári gyakorlat Riez Andrea 9 m.a.

MAHTGY/E Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat Kotschy Andrásné 10 m.a.


MARPCS/E Reflektív pedagógia (családvédő tanár) Riez Andrea 1 m.a. 6

MARPH/E Reflektív pedagógia (hittanár) Kézdy Anikó 2 m.a. 14

MAPSSZI/E Szakmai identitás tréning

Somogyiné Petik

Krisztina 1 m.a. 6

MATSZ/E Teológiai szupervízió Lukács László 2 m.a. 8

Szakdolgozat* 5

Összesen 30


* Csak az MA(4) képzésen résztvevőknek

Család- és gyermekvédő tanár szak (egyszakos)

KÓD TÁRGY OKTATÓ

KR

ED

IT

KÖ

VE

TE

L-

MÉ

NY

FÉ

LÉ

VE

S

ÓR

AS

ZÁ

M

MACSCSTGY/E Család- és gyermekvédő tanári gyakorlat Riez Andrea 23 m.a.


MARPCS/E Reflektív pedagógia (családvédő tanár) Riez Andrea 1 m.a. 6

MAPSSZI/E Szakmai identitás tréning Kézdy Anikó 1 m.a. 6

Összesen 30


A gyakorlatok szervezésével Ködmön Ágota foglalkozik.

Elérhető a Pedagógia tanszéken, III. emelet 311., tel.: (+36–1) 486–4429,

E–mail: [email protected].

A gyakorlatok részleteiről és a portfolióról részletes tájékoztatás található a

tanegység-tematikák között.

16

TANEGYSÉGTEMATIKA (a tanegységek neve szerint ABC rendben felsorolva)

A családi életre nevelés elmélete és gyakorlata

Előadó: Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes

A tanegység célja:

A tárgy célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a kiegyensúlyozott, harmonikus, boldog

házasságra és a családi hivatásra való felkészítés családpedagógiai módszereit.

Képesek legyenek az egészséges életvitelt segítő értékrend és család-barát

szemléletmód hiteles átadására.

Fejlesztendő kompetenciák

Ismeri a családi életre nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit

Képes a családi életre nevelés iskolai és a speciális foglalkozás keretében való

megvalósítására

Elkötelezett abban, hogy a gyermekek és a fiatalok minél jobban

felkészüljenek a kiegyensúlyozott, harmonikus és boldog családi életre.

Tematika:

Az egészséges életmódra és családi életre nevelés (CSÉN) szükségessége, lehetőségei

és feltételei az iskolában.

A helyes önismeret és önértékelés, személyiségtípusok. Kommunikáció és

konfliktuskezelés.

A szeretettípusok, az igazi, elfogadó szeretet, a szeretet-nyelvek.

Az ember kétneműsége – különbségek férfi és nő között. A nemi identitás. A

serdülőkor szépségei és gondjai. „Felvilágosítás – kicsit másként”. Barátság,

szerelem, együttjárás. Felelős szexualitás; AIDS-megelőzés.

A termékenység-tudat és az egészség-tudat kialakítása. A megtermékenyítés

biológiájával való ismerkedés, a fogamzás - mint csoda. Életadó szerelem – felelős

szülőség; Teljes körű tájékoztatás a családtervezési módszerekről, a természetes

családtervezés;

Életvédelem, magzatvédelem – abortusz-megelőzés;

Tanmenetek és óravázlatok bemutatása (3-12. osztály); Módszertani ötletbörze;

Ajánlott irodalom

Családi életre nevelés az oktatásban. Család-órákat segítő kézikönyv, Sapientia

Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézete, Budapest, 2005.

Horváth-Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa. Semmelweis és

Dialógus Kiadó 2007. (válogatott fejezetei)

Campbell, Ross: Nehéz évek. Harmat, Budapest, 1992, 2001.

Chapman, Gary: Egymásra hangolva. Az öt szeretet-nyelv a házasságban. Harmat,

Bp., 2002.

17

Bovet, Theodor dr.: Felette nagy titok. Könyv a házasságról. Bécs, 1983.; Sapientia

Családpedagógiai Füzetek 2., Vigilia Kiadó, Budapest, 2002.

Calvo, Gabriel: Kéz a kézben. Kérdések és válaszok boldog házasságra készülő

fiataloknak. MÉCS Családközösségek, Budapest, 2002.

Fiore, Carlo: A fiatalok etikája. Don Bosco Kiadó, Budapest, 2002.

Timóteus Társaság: FÉK tanári kézikönyv. Timóteus Társaság Alapítvány Fiatalok az

Élet Küszöbén (FÉK) szolgálata, Budapest, 2000., 2004.

McDowell J. és Day D.: Miért várj? Timóteus Társaság Alapítvány, Fiatalok az Élet

Küszöbén (FÉK) szolgálata, 1995.

Rötzer, J: Természetes fogamzásszabályozás. Herder, Budapest, 1992.

A hitoktatás szakmódszertana I.

Felső tagozat

Előadó: Szlanka Erzsébet

Tanegység előfeltételek: BA, alapfokú kateketika, szakmódszertan és pedagógia

A tanegység célja: Hogy megismerje a felső tagozatos diák szellemi és lelki

fejlődésének fokait, lehetőségeit, illetve nehézségeit.

A fejlesztendő kompetenciák:

Megismeri a különböző iskola típusait, alternatív iskolák nevelési céljait és

módszereit, és a hittankönyveket, amelyek forgalomban vannak.

Képes lesz a hallgató a növendék fejlődését tovább alátámasztani abban a

rendszerben, amelyben a diák jár.

Miközben az iskola típus sajátosságát közelebbről ismeri, elkötelezett a

katekézis sajátos feladataihoz.

Tematika:

1. A felső tagozatos diák szellemi, lelki képességei és adottságai

2. Az iskolák típusai és azok nevelési elvei

3. A serdülők katekézise

4. A felső tagozatos diák viszonyulása a tekintélyekhez (szülő, igazgató, plébános…)

5. A diák és az erkölcsös döntések (korunk kihívásai, és az erkölcsi érvelés

lépései),

6. A diák és a plébánia közösség – előnyei, hátrányai

7. A diák és a hit két aspektusa

8. A diák és a szentségek

9. A diák és a szolgálat

10. A diák és a szentírás

11. A diák és a történelem

12. A diák és a nehéz helyzetek (az elválás, a halál, a munkanélküli, a drog-

alkoholfüggő családtagok…)

13. A diák személyiség formálása

18

Követelmény:

Két dolgozat, amely terep- és eszköz ismeretet igényel. (Szakdolgozati formátum, 3-4

oldal)

A hallgató minden iskola típus nevelési elveiről és módszereiről ír egy rövid

összefoglalót, különös figyelemmel a katekézis feladatára.

A felsorolt elmélet tematikának egyes témáját (3-4) megvizsgálja a hallgató a hittan-

könyvekben (3-4), és javaslatot tesz, hogy melyik hittankönyv kerülhet alkalmazásra

a különböző iskola típusokban.

Kötelező irodalom:

Magyar kateketikai direktórium (MKD), (összeáll., szerk. az Országos Hitoktatási

Bizottság Munkacsoportja), Szent István Társ., Bp. 2005.

Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma (KÁD), Szent István Társ.,

Bp. 1998.

Fogassy Judit: Katekéták kézikönyve, Családi katekézis

Ajánlott irodalom:

Gary Chapmann: Kamaszokra hangolva

Ross Champbell: Dühöngő ifjak

Thorday Attila: A serdülők és fiatalkorúak katekézise, módszertani alapvetések

Keszeli Sándor: Alapvető kateketika

A hitoktatás szakmódszertana II.

Ifjúsági katekézis

Előadó: Kató Csaba

Tanegységi előfeltételek: BA, alap kateketika, alap szakmódszertan

A tanegység célja: Bevezetést ad az ifjúsági katekézis elméletébe és gyakorlatába.

Segít kialakítani az ifjúsághoz való helyes hozzáállást.

A fejlesztendő kompetenciák

Megismeri az ifjúsági katekézis különböző formáit és helyszíneit.

Képes lesz megválasztani és alkalmazni a fenti formákhoz illő kateketikai

módszereket.

Elkötelezett az ifjúság keresztény identitásának formálására.

Tematika:

1. Az ifjúság és az ifjúsági katekézis jellemzői

2. Az élet értelmének felismertetése

3. Az értékrend kialakításának segítése

4. Út a szabad döntésig

5. Elköteleződés és felelősség

6. Szolgálatra nevelés

7. Közösség és plébánia közösség

19

8. Az emberi alapok megerősítésének eszközei

9. Fiatalok a fiatalokért

10. Az ifjú és a Szentírás

11. Az ifjú ima- és liturgikusélete

12. Az ifjú szentségi élete

13. Tanúvá lenni

14. Fórum

Követelmény

Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat

Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga

Kötelező és ajánlott irodalom:

Keszeli Sándor: Serdülők és fiatalok katekézise, Szegedi Hittudományi Főiskola,

Szeged, 2007. - Keszeli Sándor: Technikák, tevékenységek, eszközök a katekézis-

foglalkozásokon, Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged, 2007. - Magyar

Kateketikai Direktórium (ifjúságra vonatkozó pontjai), SZIT, Budapest 2000.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz

1. A szabad döntés kialakításának szükséges lépései és nehézségei

2. Felelősségre nevelés a kamaszkorban

3. A szolgálatra nevelés modelljei

4. A közösség szerepe az ifjú életében

5. Test, lélek, szellem egysége a nevelésben

6. Imaélet kialakításának segítése az ifjúkorban

A nevelés gyakorlati feladatai szeminárium

Előadó: Fekete László András OFM

A tárgy célja a nevelés feladatainak, területeinek, problémáinak, szituációinak gyakorlat-

központú megközelítése annak érdekében, hogy a tanár szakos hallgatók a nevelés

valóságáról minél differenciáltabb képet kapjanak, és minél gazdagabb tapasztala-

tokat szerezzenek az iskolai nevelés gyakorlatában.

Fejlesztendő kompetenciák:

A tanulói személyiség fejlesztéséhez, a tanulócsoportok, közösségek kialakításához,

az egyház hívő-istentiszteleti-karitatív közösségében való aktív részvételhez szük-

séges kompetenciák ismereti és attitüdbeli megalapozása

A tárgy tematikája

A tanegység a hallgatók aktív és kooperatív munkájára épül. Központi metodikai

elemek a pedagógiai szakirodalom tanulmányozása, valós pedagógiai problémák és

konfliktushelyzetek elemzése, esettanulmányok megbeszélése, iskolalátogatás,

gyakorló pedagógusokkal történő beszélgetés. Az alábbi tevékenységeken keresztül

20

fejlesztjük a legfontosabb pedagógiai kompetenciákat: a tanulók személyiségének

megismerése, az interperszonális kapcsolatok fejlesztése, a támogató partnerszerep

gyakorlása, a növendékek tevékenységének adekvát irányítása, interaktív közösségi

foglalkozások vezetése, a pszichológiai és a szociológiai törvényszerűségek tudatos

alkalmazása, a nevelői magatartás és a nevelői stílusok tanulmányozása, a támogató-

útmutató nevelési módszerek alkalmazása, az ellenkező hatást kiváltó nevelési

módszerek alkalmazása, az alternatív nevelési eljárások tanulmányozása.

Követelmény

Évközi ellenőrzés: az önállóan végzett megfigyelések dokumentálása, kiselőadások

tartása és szemináriumi dolgozat írása.

Félév végén: gyakorlati jegy.

Ajánlott irodalom

Németh András: Nevelés, gyermek, iskola. Eötvös Kiadó, Budapest, 1997.

Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei. Eötvös Kiadó, Bp., 1997.

Bíró Endre: Jog a pedagógiában. Jogismeret Alapítvány, Budapest, 1998.

Bábosik István: Alkalmazott neveléselmélet. OKKER, Budapest, 2003.

Dombi – Oláh – Varga: A neveléselmélet alapkérdései. APC-Stúdió, Gyula, 2004.

Lappints Árpád: Érték és nevelés. Comenius Bt., Pécs, 2002.

Falus Iván (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001.

Csapó Benő (szerk.): Neveléselmélet szöveggyűjtemény. JATE, Szeged, 1994.

A nevelői hivatás természete

Előadó: Pálvölgyi Ferenc

A tanegység célja, hogy a hallgatók korábbi iskolai tapasztalataira támaszkodva és

irodalmi források feldolgozása útján segítséget kapjanak saját pedagógus-szakmai

szocializációjukhoz. További cél, hogy a hallgatók differenciált képet alkothassanak a

pedagógiai hivatás összetettségéről, változásairól, valamint a változásokat

befolyásoló történelmi, társadalmi és pedagógiai hatásokról.


Ismeri a pedagógus-hivatás sajátos szerepkörét, feladatait és a pedagógussal

szemben támasztott kötelességeket és elvárásokat.

Képes a pedagógusi hivatás és szerepkör történelmi/társadalmi változásait

nyomon követve a mai kor elvárásait értelmezni és értékelni.

Elkötelezett a hittanár hivatásának gyakorlására és ezen keresztül Krisztus

Egyházának szolgálatára.

Tematika: A szeminárium munkája a hallgatók egyéni kíváncsiságának,

érdeklődésének és problémaérzékenységének megfelelően alakul. Főbb tematikus

területek: Mit kaptam tanáraimtól? (Élmények, történetek iskolai tapasztalatok

21

pedagógusokról.) Tanárok a szépirodalomban és a filmvásznon. Tanári szerepek

változásai a pedagógiai szakirodalom alapján. Mit várnak a különböző életkorú

gyermekek és szüleik a pedagógustól. A pedagógusra vonatkozó állami törvények és

jogszabályok. Pedagógusetika. Mit vár el a hittanártól az Egyház? (Egyházi

dokumentumok elemzése.) A hitoktatás szerepe és feladatai napjainkban. A hittanár

és a pedagógus társadalom.

Követelmény: Rendszeres és aktív részvétel a foglalkozásokon. Választható

feladatok: 1. Egy pedagógusi szerepkört bemutató szépirodalmi mű vagy filmalkotás

elemzése. 2. Empirikus kutatás iskolai környezetben a tanári szerepekkel és a

pedagógiai munkával kapcsolatosan. 3. Empirikus kutatás különböző életkorú

hittanos gyerekek, szüleik és hitoktatóik körében a hitoktatás mai helyzetéről,

feladatairól. A hallgató saját munkáját írásos beszámoló és kiselőadás formájában

publikálja, ennek alapján a félév végén kap gyakorlati jegyet.


Hoffmann Rózsa: Szakmai etikai kódex pedagógusoknak. Tankönyvkiadó, Budapest,

2003.

Bíró Endre: Jog a pedagógiában. Jogismeret Alapítvány, Budapest, 1998.

Ajánlott irodalom:

Mészáros István: Oskolák és iskolák. Epizódok tizenhat régi iskolánk történetéből.

Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

Zrinszky László: Pedagógusszerepek és változásaik. ELTE, Budapest, 1994.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:

1. Egy szépirodalmi műben bemutatott pedagógusszerep elemzése

2. Egy filmalkotásban szereplő pedagógiai szituáció feldolgozása

3. Egy iskolában folyó nevelői tevékenység bemutatása

4. Egy tanáregyéniség pedagógiai életművének értékelése

A szociálpszichológia elmélete és alkalmazása

Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina


A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szociálpszichológia tudománya

által feltárt legfontosabb törvényszerűségekkel, és felhívja a figyelmet e

törvényszerűségek tanítási-nevelési helyzetekben való megnyilvánulásaira és

pedagógiai alkalmazásukra.


A hallgató megismeri az emberek társas helyzetekben való viselkedésének

törvényszerűségeit.

22

Képes e törvényszerűségek azonosítására a saját életében és a pedagógiai

helyzetekben.

Törekszik arra, hogy ismereteinek birtokában egyre jobban megértse a társas

környezetében zajló folyamatokat, és tudását felhasználja a pedagógiai munkájában.

Tematika: A személyészlelés legfontosabb törvényszerűségei; ezek megjelenése a

pedagógus munkájában. Az attribúció. Az attitűdök. A társadalmi szerepek

sajátosságai, a tanári szerep. A csoportok működése. A csoportvezető stílusának

hatása a csoport működésére. Csoportközi viszonyok. Az emberi kapcsolatok. A

kommunikáció. Konfliktusok és kezelésük.

Követelmény: félév végi kollokvium.


Somogyiné Petik Krisztina: Szociálpszichológia jegyzet, 2009. (Sapientia könyvtár)

Ajánlott irodalom:

Hewstone: Szociálpszichológia, KJK-Kerszöv, Budapest, 2003.

Smith, E.R. – Mackie, D.M.: Szociálpszichológia, Osiris, Budapest, 2004.

Forgács J.: A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz, Budapest.

A tanulási folyamat irányítása szem.

Előadó: Dr. Kotschy Andrásné

A tárgy célja

A Tanulási folyamat irányítása című gyakorlati szeminárium a tanulásra és tanításra

vonatkozó elméleti ismeretek mélyebb elsajátítását és gyakorlati alkalmazását segíti.

A feladatok választhatóságának és a folyamatos önértékelésnek biztosításával a tanári

kompetenciák differenciált fejlesztése válik lehetővé. A stúdium fontos eleme az

elméleti ismeretek és a valós iskolai gyakorlat során tapasztaltak közti eltérések

tudatosítása, okainak feltárása, a két nézőpont ellentéteinek feloldása.


A tanulók hatékony tanulási folyamatát és önálló tanulási képességeinek

kialakítását biztosító tervező, szervező, irányító és értékelő tanári tevékenységhez

szükséges képességek fejlesztése.

A katekézis tervezésénél és megvalósításánál a helyi körülmények figyelembe

vétele, a plébánia lelkipásztori tevékenységéhez való igazodás és együttműködés

képessége.

A teológiai ismeretek feldolgozásában rejlő személyiségfejlesztési lehetőségek

feltárásának és felhasználásának képessége.


A pedagógiai folyamat tervezése, szervezése és irányítása, elemzése és értékelése.

23

Követelmény

A félév során 2-3 csoportos és egyéni gyakorlati feladat megoldása, választott

oktatási téma feldolgozásának megtervezése és bemutatása.

Félév végén: gyakorlati jegy

Ajánlott irodalom

Falus Iván szerk. (2003): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest

Bárdossy Ildikó és mtsai (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. PTE, Pécs-

Budapest

Golnhofer Erzsébet - Nahalka István szerk. (2001): A pedagógusok pedagógiája.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Hegedűs Gábor és mtsai (2002): Projektpedagógia. KFTFK, Kecskemét

Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt.,

Pécs

A védelemre szoruló gyermek sajátosságai

Előadó: Büki Péter


A védelemre szoruló gyermek szükségleteinek felismerése. A lehetséges, a

gyermeket érő – elsősorban szociális jellegű – problémák kezelése.


Ismeri az alapozó tárgyak alapfogalmait, valamint a speciális szükségletű, továbbá

a kórosan működő és zavart életvitelű családok, illetve az itt felnövő gyermekek

problémáit, a segítés pszichológiai, szociális és pedagógiai aspektusait.

Képes a különböző problémák felismerésére és kezelésére, megelőzésére.

Elkötelezett a védelemre szoruló gyermekek problémáinak megoldásában.

Tematika:

1. A társadalmi ártalmaktól védendő gyermek (fizikai környezet, közintézmények) 2.

A társadalmi ártalmaktól védendő gyermek (média) 3. A szociokulturális hatások 4.

A gyermek családjának helyzete 5. Családi problémák (erőszak, függőség, válás) 6.

Családi problémák (haláleset, fogyatékos/beteg testvér, családi tabuk) 7. A rosszul

kommunikáló család 8. A fogyatékos gyermek 9. A beteg gyermek 10. Halálosan

beteg gyermek 11. A „neveletlen” gyermek 12. Társak nélküli gyermek 13.

Kommunikációjában akadályozott gyermek 14. Nem a családjában élő gyermek, nem

a saját otthonában élő család gyermeke

Követelmény

Félév végi ellenőrzés: kollokvium

24


Vogrinc, Joze A tévénéző. PONT Kiadó, 2001.

Dolto, Francoise A gyermek és a város. PONT Kiadó, 2002.

Newman, Fran Gyermekek krízishelyzetben. PONT Kiadó, 2002.

Albert Fruzsina – Dávid Beáta Embert barátjáról. A barátság szociológiája.

Századvég, Budapest, 2007.

Messing Vera – Molnár Emília „… több odafigyelés kellett volna”. A roma gyerekek

iskolai sikerességének korlátairól. Esély 2008/4.

FORDULÓPONT periodika

Bevezetés az egyház életébe II.: Szerzetek, lelkiségi mozgalmak

Előadó: Dr. Révay Edit

A tanegység célja: A félév során rövid elméleti bevezetést kapnak a hallgatók az

egyház belső megújulásának intézményi formáiról, mint a lelkiségi mozgalmak és

szerzetesség típusairól, jellemzőiről, fejlődéstörténetükről, és magyarországi

(újra)indulásuk sajátosságairól. A félév során a hallgatók találkoznak egy általuk

választott lelkiségi mozgalom tagjaival, lelkiségüket, életmódjukat, egyházba és

társadalomba ágyazottságukat – megadott szempontok szerint – megvizsgálják, és ott

szerzett tapasztalataikat dolgozatban elemzik.


Ismeri a lelkiségi mozgalmak és szerzetesrendek kialakulásának történeti,

társadalmi hátterét

Képes eligazodni a lelkiségi mozgalmak és szerzetesrendek sokféleségében és

főbb sajátosságaiban

Elkötelezett abban, hogy minél inkább elmélyedjen a különböző lelkiségek

célkitűzéseiben és megfelelő és korszerű tudást szerezzen és azt gyarapítsa.

Tematika:

A szerzetesrendek mint vallási alapon létrejövő társadalmi szerveződési formák

A szerzetesség mint magatartás és életpálya

A szerzetesség társadalmi funkciói, ellentársadalom-ellenegyház

A szerzetesség története, életciklusok, társadalmi változások

A szerzetesség társadalmi szerepe, feladatvállalás

A szerzetesrendek feloszlatása I.

A szerzetesrendek feloszlatása II.

Az újraindulás és a jövő kérdései


Perfectae Caritatis zsinati dokumentum In: Cserháti, József-Fábián, Árpád (szerk): A

II. Vatikáni Zsinat tanítása, Szent István Társulat, Budapest 1992.

25

Mónika naplója. Egy szerzetesközösség élete az üldöztetés éveiben, Vigilia,

Budapest, 1990, p. 20.

Révay Edit: Újrainduló szerzetesrendek egy megújuló társadalomban, Status Kiadó,

2003.


1. Egy szerzetesrendek újraindulásának története

2. A II. Vatikánum hatása a rendi élet megújulására

3. Egy szerzetesrend történeti fejlődése

4. Van-e értelme ma a szerzetességnek?

Bevezetés az egyház életébe IV.: Ifjúsági pasztoráció

Előadó: Czap Zsolt

A tematikát, a követelményeket, a kötelező és ajánlott irodalmat az előadó a félév elején

ismerteti.

Család és fejlődés

Előadó: Dr. Horváth-Szabó Katalin

A tárgy célja:

A tantárgy célja a család szerepének, hatásainak megismertetése a család keretében

történő élethossziglan tartó egyedi fejlődésben.


A hallgató megismeri a családi szocializáció mechanizmusait, ezek

működésének fejlődést segítő és gátló aspektusait és az egyes életkorok fejlődési

feladatait.

Képes arra, hogy saját életében felismerje és korrigálja a családi hatások

esetleges káros következményeit. Érzékennyé válik leendő neveltjei családi

problémáinak felismerésére, szüleik partnerként való elfogadására, és képes arra,

hogy szükség esetén a megfelelő szaksegítséghez juttassa őket.

Elkötelezett abban, hogy minden segítséget megadjon a családok harmonikus

működésének előmozdításához.

A tárgy tematikája:

1. A fejlődés általános kérdései.

2. Az élethossziglani fejlődés menete.

3. A család fogalma, funkciói.

4. A család rendszer-jellege.

5. A család működésének jellegét meghatározó tényezők Olson modellje alapján.

6. A családi szerepek.

26

7. A családi szocializáció működése.

8. Egyedi fejlődés a család életciklusaiban.

9. Fejlődés gyermekkorban.

10. A mese és a játék szerepe a fejlődésben.

11. Fejlődés serdülőkorban.

12. A felnőttkori fejlődés.

13. Az időskor jellemzői.

14. Erkölcsi és vallási szocializáció.

Követelmény

Esetleírás elkészítése: interjú egy középkorú vagy idős emberrel.

A félév végén kollokvium.


Horváth-Szabó – Kézdy – S. Petik: Család és fejlődés. Jegyzet. Sapientia honlapról

letölthető vagy Sapientia Könyvtár

Ajánlott irodalom

Család és fejlődés szöveggyűjtemény (szerk. Somogyiné P.K.) Sapientia Könyvtár –

Bíró S., Komlósi P. (szerk.): Családterápiás olvasókönyv. Mérei F. Mentalh. Egy. Bp.

– Bánlaky É. (szerk.): A családról. Faludi Akadémia, Bp.2001. – Horváth-Szabó K.

(szerk.): Családpszichológia I. PPKE BTK. Piliscsaba, 2001. – Fincham, F.,

Bradbury, T. (eds.) The psychology of marriage. The Guilford Press, London, 1990. –

Horváth-Szabó K (2003): Korunk dilemmája: szerződésre vagy szövetségre épülő

házasság. Embertárs, 1, 4. sz. 39-46. – Székely I.: Én-Te-Mi. A házasság erőforrásai

és buktatói. Korda K. Kecskemét. 1995. – Gyökössy E.: Nem jó az embernek

egyedül. Kálvin K. Bp. 2002. – Kopp M., Skrabski Á.: Magatartás és család. Magyar

Bioetikai Szemle, 2001/4. – Horváth Szabó Katalin: Intimitás és elköteleződés. In:

Bánlaky, Karczub (szerk.): A családról. KPBK, Faludi Akadémia, Bp. 2001. –

Hendrix, H.: Pár-bajok. Park Kiadó, Bp. 2004. – Napier, A.Y.: A törékeny kapcsolat.

Animula, Bp. – Berne, E.: Sorskönyv. Háttér. Bp. – Satir, V.: A család

együttélésének művészete. – Bettelheim, B.: Az elég jó szülő. Gondolat, Bp. 1994. –

Campbell, R.: Dühöngő ifjak. Harmat, Bp. 2000. – Goleman, D.: Érzelmi

intelligencia. Háttér, Bp. 1997. – Pálhegyi F.: Keresztyén házasság. Kálvin K. Bp.

1995. – Grün, A.: Az emberélet útjának felén. Bencés K., Pannonhalma, 1995. –

Bagdy E.: Családi szocializáció és személyiségzavarok. NTK, Bp. – Winnicott, D.

W.: Az egyén fejlődése és a család. Animula, Bp.

Család- és gyermekvédelem csoportos szakmai gyakorlat

Előadó: Fehérné dr. Mészáros Ágnes

Családi életre nevelés tanórákon hospitálás és min. 15 óra tanítás.

Gyermekvédelmi foglalkozásokon hospitálás, dokumentációkészítés, családlátogatás,

egyéni esetkezelés.

27

Család- és gyermekvédelem szociológiája


A tárgy célja

A BA képzésben „Általános szociológia” tárgy keretében tanultakra alapozva, korunk

társadalmában a családokat közelről érintő kérdéseket vizsgálunk empirikus adatokra

támaszkodva, ugyanakkor társadalomelméleti keretek közé helyezzük, hogy a

törvényszerűségeket és sajátosságokat is felfedezni és értelmezni tudják a hallgatók.


Ismereteket szerez az (életvezetésük, fejlődésük szempontjából) veszélyeztetett

csoportokból, családokból származó gyerekek társadalmi hátteréről

Képes lesz értelmezni a szakirodalomban megjelenő statisztikai és empirikus

kutatási adatokat

Elkötelezetté válik a rábízott gyerekek helyzetének társadalmi össszefüggésben

való szemléletére.

Tematika:

— A családszociológia tárgya, célja, módszerei. A család meghatározása, a gyermek-

kori szocializáció jelentősége a házastársi és szülői szerepekre való felkészítésben

— A család belső működése: családfunkciók, családon belüli kapcsolatok

dinamikája, családi életciklusok, konfliktusok a családban

(Én)történet és identitás család – és csoportszociológiai nézőpontból. Válságban van-

e a jelenlegi családmodell?

— Felkészülés a családi életre a házasság előtti párkapcsolat során, párválasztás -

házasságkötés

Nagyszülő a családban. Egyetértés a nevelésben. Mire nevelünk? Sérült gyermek

elfogadása és nevelése.

— Családi gazdálkodás, családi döntések. Családerősítő és gyengítő folyamatok a

mai társadalomban.

Családi életmegoldások nehéz társadalmi helyzetben. A sokszorosan bajbajutott

családok kezelése.

— Szülők és gyermekeik, a család mint intim közösség.

Változások a szülők gyerekfelfogásában, a gyerekek életkörülményeiben és

szocializációjában. A telekommunikációs manipuláció hatása a gyermekek

személyiségére

— A házasságok jelentősége és szerepe a házastársak életében. A házasságok

stabilitása - instabilitása. A válás.

Családpályák és életutak.

— A gyermekvédelem fogalmi meghatározása, eurokultúra és gyermekvédelem. A

gyermekvédelem alapfogalmai és intézményei.

Szemléleti és szakmai ellentmondások napjaink magyar gyakorlatában.

— A reszocializációs gondozást igénylő népesség, az egyéniesített reszocializáció

metodikája, az intenzív reszocializációs gondozás intézményei

28

A gyermekek védelme, gyermeki jogok a nevelőotthonokban? Család – erőszak -

iskola a fiatalkorú bűnelkövetők életében

— Gyakrabban előforduló veszélyformák, a szegénység hatása a gyermekekre, a

bűnözés hatása a gyermekekre

A gyermekek elleni erőszak. A nem véletlen sérülések.

— Gyermekvédelem és nevelés

A javítóintézeti nevelés, mint támogató intézmény dezintegrációs hatásai.

Követelmény

Évközi ellenőrzés: zárthelyi és referátum. Félév végén: kollokvium

Kötelező és ajánlott irodalom

- Cseh-Szombathy, László: Családszociológiai problémák és módszerek Gondolat

Kiadó Budapest, 1979.

- Boreczky, Ágnes: A szimbólikus család Gondolat Kiadó, Budapest 2004.

- Globalizáció és család, Comenius BT, Pécs, 2002.

- Szilvágyi Léna: Gyermek-család-társadalom. Szociális munka gyermekes

családokkal. Bp. 1996.

- Herczog, Mária: A gyermekvédelem dilemmái Pont Kiadó, Bp. 1997.

- szerk: Papházi Tibor: Javítóintézet, család, gyermekvédelem. Nemzeti Család- és

Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2004.

- Veczkó József: Gyermek- és ifjúságvédelem. APC Stúdió, Gyula, 2002.

- Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

1996.

Család- és gyermekvédelmi jog

Előadó: Dr. Gerencsér Balázs

A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a család- és gyermekvédelem

állami intézményeit, tisztázza az alapvető fogalmakat, eligazodást nyújtson különféle

jogi szabályozásokban.


• Ismeri az állami család és gyermekvédelem intézményrendszerét.

• Képes magabiztosan eligazodni az intézmények és fogalmak között.

• Elkötelezett abban, hogy munkája során az itt megszerzett ismereteivel készen

álljon segíteni a gyermekeken és családokon.

Tematika:

1. alkotmányjogi, közigazgatási alapok a szociális és gyámügyi igazgatáshoz

2. gazdasági és szociális alapjogok alkotmányos fejlődése

3. gazdasági és szociális emberi jogok nemzetközi fejlődése

4. a szociális igazgatás állami szervezetrendszere

5. a szociális igazgatási jog intézményrendszere (ellátások, szolgáltatások)

6. Család és jog kapcsolódási pontjai

29

7. a polgári jogi és családjogi szabályozás

8. a családok támogatásának rendszere

9. nevelési ellátás, gyermekgondozási támogatások, anyasági támogatás

10. az örökbefogadás

11. gyermekvédelem és jog kapcsolódási pontjai, a gyermek jogai

12. ellátások a gyámügyi igazgatásban

13. gyermekvédelmi gondoskodás intézményei

14. gyámügyi intézmények és feladataik

Követelmény



Kötelező irodalom és jogszabályok:

A családjog kézikönyve. Szerk. Kőrös András. Bp. HvgOrac. 2007.

Lantai Csilla: Gyermek- és ifjúságvédelem, gyámügyi igazgatás Bp., 2000. Magyar

Közigazgatási Intézet

KATONÁNÉ PEHR Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás. Bp.

HvgOrac 1999.

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság alkotmányáról

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi

és gyámügyi eljárásról

(A fenti jogszabályokból csak az előadásokon megadott fejezetek részei a

tananyagnak.)

Ajánlott irodalom

CSIKY Ottó: Magyar családjog. 2., átdolg. kiad. Bp. HvgOrac 2003.

Pécsváradi János: Gyámügyi igazgatás (Szerk.: Lőrincz Lajos) Bp. 2002.,

Államigazgatási Főiskola

A gyámügyi igazgatás (Szerk.: Császár László) Bp. 2003. Pénzügyi Tájékoztató Iroda

Kft.

SOMFAI Balázs: Családjog. Bp. - Pécs, Dialóg Campus K. 2003. /Dialóg Campus

szakkönyvek.//Jogi szakvizsga segédkönyvek./

Dr. Csepeli Ágota - Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? (Fővárosi

KözigazgatásiFüzetek) http://www.bfkh.hu/doku/ket/ket-5.pdf

Dr. Csepeli Ágota – Nédasiné Nemes Erzsébet: Gyermekvédelmi kalauz a rendőrség

munkatársai számára (Fővárosi Közigazgatási Füzetek)

http://www.bfkh.hu/doku/ket/ket-2.pdf

http://www.bfkh.hu/doku/ket/ket-2.pdf

30


1. A gazdasági és szociális jogok aktuális kérdései

2. A családok támogatásának a rendszere és aktuális kérdései

3. A gyermekvédelemnek a rendszere és aktuális kérdései

4. A szociális igazgatás állami szervezetrendszere / intézményrendszere

Család- és gyermekvédő tanári gyakorlat

Előadó: Riez Andrea

A terepgyakorlat célja:

Az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazásának megfigyelése, önálló

alkalmazása és értékelése.

A család- és gyermekvédő tanár szakmai tevékenységéhez szükséges

képességek fejlesztése.

Felkészítés a gyakorlati tevékenység tapasztalatainak feldolgozására,

értelmezésére és a problémák tudatosítására.

A hallgató feladatai:

A mentortanárral egyeztetett időterv szerint látogatja az intézményt.

A mentortanár irányításával részt vesz az iskolában folyó család- és gyermekvédő

tevékenységekben.

A mentor tanár felügyelete mellett önállóan foglalkozik a mentor tanár által

kiválasztott gyermekkel és vagy /családja tagjaival. Kapcsolatot kezdeményez,

problémafeltáró interjút készít velük. Ez utóbbi értékelése és a gyermek

viselkedésének megfigyelése alapján lehetőségeihez képest azonosítja a kliensek

problémáit és beavatkozási tervet készít.

Megfigyeléseiről és tapasztalatairól, a gyakorlat során végzett tevékenységéről, a

felmerülő nehézségeiről részletes naplót készít, amelyet a gyakorlat végén a mentor

tanár aláírásával hitelesít.

A hallgató kötelezettségei:

Alkalmazkodik a gyakorló intézmény munkarendjéhez és előírásaihoz.

A mentortanárral egyeztetett időben és helyen megjelenik, akadályoztatását előre

jelzi és a hiányzásokat a mentortanárral való megállapodás szerint pótolja.

Betartja a szakmai etikai szabályokat, a kliensekről tudomására jutott információkat

titkosan kezeli, a kliensekkel előítélet-mentesen, elfogadó és segítő attitűddel foglalkozik.

A gyakorlat befejezése után megfigyeléseire, tapasztalataira, önálló tevékenységére

építve, elméleti ismereteit felhasználva 8-10 oldalas dolgozatot készít, amelyben

számot ad az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásában való jártasságáról és a

saját munkára való reflektálás készségéről. A dolgozatot a Reflektív pedagógia

(család) oktatójának értékelésre átadja.

31

Családpszichológia


Tanegységi előfeltételek: Személyiség és személyiségfejlődés

A tantárgy célja, hogy a család rendszer-jellegének és működési törvény-

szerűségeinek megismertetésén keresztül nyitottá tegye a hallgatókat a mélyebb

önismeretre, és képessé tegye őket leendő diákjaik problémáinak jobb megértésére.


A hallgató megismeri a család egészséges és kóros működésének hátterét,

okait, egyéni és társadalmi következményeit, és a korrekció lehetőségeit.

Képes arra, hogy saját életében felismerje és korrigálja a családi hatások

esetleges káros következményeit. Érzékennyé válik leendő neveltjei családi

problémáinak felismerésére, szüleik partnerként való elfogadására, és képes arra,

hogy szükség esetén a megfelelő szaksegítséghez juttassa őket.

Elkötelezett abban, hogy minden segítséget megadjon a családok harmonikus

működésének előmozdításához.

Tematika: A család funkciói és rendszer-jellege. Szerepek a családban. A

párkapcsolat fejlődési szakaszai, a házastársi elköteleződés pszichológiai funkciója.

A családi életciklusok. Az elég jó anya jellemzői, a korai anya-gyermek kapcsolat

jelentősége. A kóros családdinamikai tényezők hatása a fejlődésre. A családi

kommunikáció nehézségeinek okai, a hatékony kommunikáció. A családi

konfliktusok okai, a hatékony konfliktuskezelés. Az indulatkezelés módszerei,

érzelmi nevelés. A helytelen nevelési stílus és bántalmazás következményei a

gyermek fejlődésében.

Követelmény: félév végi kollokvium.


Somogyiné P. Krisztina: Családpszichológia jegyzet, 2008 (Sapientia könyvtár)

Ajánlott irodalom:

Horváth-Szabó K.: A házasság és a család belső világa, Semmelweis Egyetem,

Mentálhigiéné Intézet, Budapest, 2007.

Horváth-Szabó Katalin, Kézdy Anikó, S. Petik Krisztina: Család és fejlődés, Jegyzet,

Sapientia, 2007. - Hendrix, H.: Pár-bajok. Park Kiadó, Bp. 2004. - Napier, A.Y.: A

törékeny kapcsolat. Animula, Bp. - Berne, E.: Sorskönyv. Háttér. Bp. - Satir, V.: A

család együttélésének művészete. - Bettelheim, B.: Az elég jó szülő. Gondolat, Bp.

1994. -

Campbell, R.: Dühöngő ifjak. Harmat, Bp. 2000. - Hegyiné: Családpszichológia.

Corvinus, 2003. - Goleman, D.: Érzelmi intelligencia. Háttér, Bp. 1997. - Pálhegyi F.:

Keresztyén házasság. Kálvin K. Bp. 1995. - Horváth Szabó K. (szerk.): Család-

32

pszichológia. PPKE, Piliscsaba, 2001. - Grün, A.: Az emberélet útjának felén. Bencés

K., Pannonhalma, 1995. - Bagdy E.: Családi szocializáció és személyiségzavarok.

NTK, Bp. - Winnicott, D. W.: Az egyén fejlődése és a család. Animula, Bp. - Bíró S.,

Komlósi P.(szerk.): Családterápiás olvasókönyv. Animula, Bp.

Dogmatika II.: A kezdetektől a beteljesülésig

Előadó: Dr. Tóth Beáta

A tárgy célja:

A teremtéstan és az eszkatológia főbb kérdéseinek történeti és kortárs teológiai

áttekintése, a hallgató felkészítése az ebben a témakörben való önálló tájékozódásra,

kutatásra.


Betekintést nyer a dogmatika e területeinek alapkérdéseibe

Önálló tájékozódásra és ítéletalkotásra képes

Elkötelezett abban, hogy a megismert hagyományt kreatívan közvetítse

Tematika:

A teremtéstan és a mai tudományos világkép – A bibliai teremtéstan jellemzői – A

teremtéstan a teológiatörténetben - Az ember teremtése, természete, méltósága –

Angyalok és démonok – Apokaliptika és parúzia-várás a Bibliában – Az eszkatológia

a teológiatörténetben – A végső idők és az evolutív világkép – Az egyén beteljese-

dése – A feltámadáshit a kezdetektől napjainkig – Pokol, purgatorium, mennyország

Követelmény:

Félév végi zárthelyi vizsga


Lukács László: Dogmatika II. A kezdetektől a beteljesülésig. (jegyzet)

Puskás Attila: A teremtés teológiája, SZIT, 2006.

Eszkatológia in Theodor Schneider: A dogmatika kézikönyve II. Vigilia, 2002, 397-494.

Wolfgang Beinert: A dogmatika lexikona A megfelelő szócikkek.

Karl Rahner, Herbert Vorgrimler: Teológiai kisszótár, Budapest, 1980. (szócikkek:

apokaliptika, apokatasztaszisz, eszkatológia, feltámadás, halál, halhatatlanság, Isten

színelátása, ítélet, jövő, közbülső állapot, menny, örökkévalóság, pokol, remény,

tisztítótűz, üdvösség, vég, végső dolgok)

Ajánlott irodalom:

Alszeghy Zoltán: A kezdetek teológiája, SZIT, 1984; Alszeghy Zoltán: Az ember

jövője, SZIT, 1981; Az ember és az örök élet. Communio 1993/1.; Karl Barth: Ember

és embertárs, Európa, 1990; Bolyki János, Teremtésvédelem. Ökológiai krízisünk

teológiai megközelítése, Budapest, 1999; Boros László, Megváltott lét, Vigilia, 1993;

33

Boros László: A halál misztériuma, Vigilia, 1998; Rudolf Bultmann: Történelem és

eszkatológia, Atlantisz, 1994; Maurizio Flick: Az eredeti bűn és a fejlődéselmélet, in:

Vigilia 1967. 217.; Gál Ferenc, Az örök élet reménye, SZIT, 1975; Gál Ferenc, A

teremtett és megváltott ember; Hit a teremtésben. Communio 1994/1. szám.; Gisbert

Greshake: Az élet vége?, Új Ember, 2001; Jacob Kremer: A halottak jövője, SZIT,

1991; Hans Küng: Van örök élet?, Európa, 2001; Jürgen Moltmann: Minden végben

kezdet rejtezik, Kis reménytan, Bencés k., Pannonhalma, 2005; Nemesszeghy Ervin,

Az anyagi világ, SZIT, 1983; Wolfhart Pannenberg: Mi az ember,? Egyházfórum,

1991; Teilhard de Chardin, Út az Ómega fel,é SZIT, 1980.

Dogmatika VI. Ekkléziológia, mariológia

Dogmatörténet

Előadó: Dr. Deák Hedvig

A tanegység célja: megismertetni a hallgatókkal az Egyház misztériumát mint Isten

jelenlétének jelét a történelemben és mint az üdvösség egyetemes szentségét;

bevezetést adni a dogmafejlődés kérdésébe.


Az Egyház misztériumának tükrében szintézist alkot a szisztematikus teológia

főbb traktátusairól és legfontosabb tételeiről.

Képes felismerni a különböző hitigazságok összefüggését és azok életre váltását

az Egyház tanításában, istentiszteletében és szolgálatában.

A Krisztus Egyháza iránt elkötelezetten vállal részt az Egyház életében és

küldetésében.

Tematika:

A II. Vatikáni Zsinat egyháztana és a korábbi ekkléziológiai modellek. Az Egyház az

Újszövetségben. Az Egyház alaptulajdonságai (egy, szent, katolikus, apostoli), és az

ezzel kapcsolatos aktuális kérdések. Az Egyház alapformái. Isten népének

tévedhetetlensége. A sensus fidei és a tanfejlődés.

Követelmény a félév végén: szóbeli vizsga.

Kötelező irodalom: a kötelező irodalom jegyzékét az első órán kapják kézhez a

hallgatók.

Dogmatörténet


Lásd: Dogmatika VI. Ekkléziológia, mariológia

34

Drogok és drogfüggőség

Előadó: Kály-Kullai Károly

A tanegység célja: A tárgy célja, hogy a drogproblémák terén az alapfogalmakkal, a

drogpolitika elemeivel a függőségekre adott intézményi-segítői válaszokkal

megismerkedjenek a hallgatók. További cél, hogy a drogproblémák pasztorális

megközelítését elméleti és gyakorlati szinten egyaránt elsajátítsák.


Ismeri az addiktológia és a drogpolitika alapfogalmait, a drogprobléma

pasztorális megközelítésének lényegi elemeit.

Képes a drogproblémák terén a tájékozódásra, szükség esetén a tájékoztatásra.

Elkötelezett abban, hogy mindezeket beépítse gyakorlati, egyházi szolgálatába,

tevékenységébe.

Tematika: ld. a tárgy célját.


Bayer István: Drogok és emberek: Múlt, jelen, jövő. – Bp.: Sprinter Kiadói Csoport,

2005. - 512 p. – ISBN 963 9468 41 x kötött: 6999,-Ft

Demetrovics Zsolt (szerk.): Az addiktológia alapjai I. – Bp.: Eötvös Kiadó, 2007. –

447 p. – ISBN 978 963 463 911 4 kötött

Gerald G. May: Függőség és kegyelem. – Bp.: Harmat Kiadó, 2006. – 238. p. – ISBN

963 9564 36 2 fűzött: 2200,-Ft

Kály-Kullai Károly: Utak - útkeresők - szenvedély - betegség. – Bp.: Új Ember

Kiadó, 2007. - 353 p. – ISBN 978-963-9674-51-6 fűzött

Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására (www.szmm.gov.hu)

Egyházjog: Házasságjog

De Matrimonio

Előadó: Dr. Ujházi Lóránd

A tanegység célja: A házasság bemutatása az Egyház gondolkodásában és jogrend-

jében. Bemutatni azokat a körülményeket, személyi tulajdonságokat, amik

szükségesek az érvényes házasság megkötéséhez. Felvázolni a házasság semmissé

nyilvánításáért folyó perek eljárásjogi normáit. Olyan jogintézmények felsorakoz-

tatása, mint a házasság érvényesítése, a privilegium paulinum vagy a kötelék adott körül-

mények esetén való felbontása. Az Egyház családról alkotott felfogásának vázolása.

Tematika: A házasság intézménye a Katolikus Egyház jogrendjében; Lelkipásztori

gondoskodás és a házasság megkötését megelőző teendők; Az érvénytelenítő

akadályok általában; Az egyes érvénytelenítő akadályok; A házassági beleegyezés; A

házasság megkötésének formája; Házasság megkötésének helye és ideje, anya-

35

könyvezése; Vegyes házasságok; Titkos házasságkötés; A házasság jogkövetkez-

ményei; A házastársak különválása; A házasság érvényesítése; A házasság semmiségének

kimondása; A család helye és szerepe a Katolikus Egyház jogrendjében.

Követelmény: félév végi szóbeli vizsga

Ajánlott irodalom:

ERDŐ, P., Egyházjog, Budapest, 2005.

KUMINETZ, G., Katolikus Házasságjog, Budapest, 2002.

FRANCESCHI, H., LLOBELL, J., ORTIZ, M., (a cura di) La nullità del matrimonio: temi

processuali e sostantivi in occasione della –Dignitas Connubi -, Roma 2005.

EBOTT, R., Das neue kirchliche Eherecht, Frankfurt M., 1983.

CARRERAS, J., (a cura di) La giurisdizione della Chiesa sul matrimonio e sulla

famiglia, Milano, 1998.

MARZOA, Á., MIRAS, J., RODRÍGUEZ-OCAÑA, R., (ed.) Exegetical Commentary on the

Code of Canon Law, Vol. III/2, Montreal, 2004.

Longhitano, A., Matrimonio, canonico fra tradizione e rinnovamento, Bologna, 1991.

KNECHT, A., Handbuch des Katholischen Eherecht, Freiburg, 1928.

Pontificio Consiglio per la Famiglia, (a cura di) Famiglia e procreazione umana,

Roma, 2007.

Egyháztörténelem II.


Tanegységi előfeltétel: Egyháztörténelem I.

A tárgy célja:

Átfogó képet nyújt a koraközépkori egyház történetének alapvonásairól, és

megismertet a fontosabb forrásokkal


Átfogó képet az egyház 5-12. századi történetéről

Történeti látásmódra képes

Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház küldetésébe saját

élethelyzetében


1. Szent Benedek és a Regula 2. A khalkédóni zsinat recepciója (451-553) 3. A

monotheléta vita és a III. Konstantinápolyi Zsinat 4. Az egyház élete az ókor végén

(4-7. század) 5. A középkori nyugati kereszténység kezdetei 6. A középkor

tulajdonságai 7. A középkori egyház 700-900. A karoling egyház 8. A pápaság a 9-

10. században 9. A középkori társadalom 10. A szláv népek megtérése 11. Az egyház

Bizáncban; Konstantinápoly és Róma viszonya 12. A cluny reform 13. A gregoriánus

reform és az invesztitúraharc 14. A szerzetesség a virágzó középkorban 15. A magyar

egyház megalapítása és élete a 11. században

36

Követelmény

Félév közbeni ellenőrzés: zárthelyi dolgozat SOUTHERN, RICHARD.W., A nyugati

társadalom és egyház a középkorban, (Gondolat, Budapest 1987) c. művéből.

Félév végi ellenőrzés: vizsga

Kötelező irodalom: Középkor I. jegyzet; SOUTHERN, RICHARD.W., A nyugati

társadalom és egyház a középkorban, Gondolat, Budapest 1987.

Ajánlott irodalom: CANNING, JOSEPH, A középkori politikai gondolkodás története,

Bp., 2002; DUBY, GEORGES, A katedrálisok kora. Művészet és társadalom 980-1420,

Bp. 1984. (11-260.o.) Az első és második keresztes háború korának forrásai, Ford.

VESZPRÉMY LÁSZLÓ, Bp. 1999; GUREVICS, ARON J., A középkori népi kultúra, Bp.

1987. (17-295); LE GOFF, JACQUES, Az értelmiség a középkorban, Gondolat, Budapest

1980. ill. Osiris, 2000; MADAS EDIT-MONOK ISTVÁN, A könyvkultúra

Magyarországon a kezdetektől 1730-ig, Bp. é.n. 7-83. MARKUS, ROBERT A., Nagy

Szent Gergely és kora, Bp. 2004; RICHÉ, PIERRE, II. Szilveszter, az ezredik év pápája,

Bp. 2000; SZÉKELY GYÖRGY, VII. Gergely, Bp. 1984;


1. A középkori szerzetesrendek Magyarországon

2. Eucharisztikus viták a középkorban

3. Árpád-házi szentek tisztelete Magyarországon és Európában

4. Liturgikus élet, vallásosság a középkori Magyarországon

5. VII. Gergely pápa és reformja

6. Politikai eszmék a korai középkorban

Egyháztörténelem IV.


Tanegységi előfeltételek: Egyháztörténelem I–III.

A tárgy célja: átfogó képet ad az egyetemes és a magyar egyház történetéről a trentói

zsinattól napjainkig


Átfogó képet kap a katolikus egyház 16-20. századi történetéről

Történeti látásmódra képes

Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház küldetésébe saját

élethelyzetében


Az egyház világmissziós tevékenysége. A hivatalosan keresztény társadalom. A

francia forradalom és következményei A hivatalosan nem keresztény társadalom. Az

I. Vatikáni Zsinat. Az egyház a 20. században. A II. Vatikáni Zsinat 14. Az egyház a

zsinat után. A magyar egyház története a katolikus reformtól napjainkig.

37

Követelmény

Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga a jegyzet, illetve

SZILAS LÁSZLÓ, Kis magyar egyháztörténet, Róma 1982. 60-130 című mű anyagából.

Ajánlott irodalom:

BLET, PIERRE, XII. Piusz és a második világháború : a Vatikán archívumai alapján,

Bp., 2002; KOŁAKOWSKI, LESZEK, Isten nem adósunk semmivel. Néhány megjegyzés

Pascal hitéről és a janzenizmusról, Bp. 2000; LAFONT, GHISLAIN, A katolikus egyház

teológiatörténete, Bp. 1998 (313-435.o.) TUSOR PÉTER, A barokk pápaság, Bp. 2004;

RICCARDI, ANDREA, Keresztények a vértanúság századában, Bp. 2002; VÁMOS

PÉTER, Magyar jezsuita misszió Kínában, Bp. 2003; WILTGEN, RALPH M., A Rajna a

Tiberisbe ömlött. A II. Vatikáni Zsinat története, Bp. é.n.


Pázmány Péter teológiai és reform-munkássága

20. századi magyar egyházi személyiségek élete, tevékenysége

Az I. Vatikáni Zsinat recepciója Magyarországon

A II. Vatikáni Zsinat recepciója Magyarországon

A katolikus reform szerzetesrendjeinek működése Magyarországon

A jozefinista egyházpolitika Magyarországon

Viták XII. Piusz pápa szerepéről a II. világháborúban

Filozófiai etika

Előadó: Dr. Beran Ferenc

A tantárgy célja: a perszonalista értéketika szemléletmódjának elsajátítása és ennek

ismeretében erkölcsi problémák elemzése és megoldása. A perszonális értéketika

érvelésmód összehasonlítása más etikai szemléletmódokkal.


Etikai rendszerek ismerete

Az értékszemlélet kialakítása az etika különböző területein

Az értékek, alapvető emberi jogok és a törvények kapcsolatának

Tematika:

1. Az etika fogalma. Fontosabb etikai irányzatok.

2. A személy mint az általunk elfogadott perszonalista etika vonatkoztatási pontja.

3. A személy fogalma, értéke, és értékekre irányultságának transzcendentális

feltétele.

4. Az értékekre irányuló személy: értelem, akarat, ösztön, érzelem

5. Az értékek fajtái: az élet értéke

6. Szellemi-lelki értékek

7. Közösségi értékek

8. Az anyagi világ értéke

38

9. A törvény jelentősége

10. Értékek, törvények és alapvető emberi jogok kapcsolata

11. A lelkiismeret: benső értékrend.

12. A cselekedetek értékelése: a jó cselekedet fogalma

13. A rossz cselekedet fogalma. A kazuisztika értékelése

14. Erények: értékes tulajdonságok.

Kötelező irodalom

Beran Ferenc: Etika, Az értékek tisztelete, 2007.

Kecskés Pál: Az erkölcsi élet alapjai, 2003.

Nyíri Tamás: Alapvető etika, 1988.

Ajánlott irodalom

Brandenstein Béla: Etika, 1938. – Turay Alfréd: Az ember és az erkölcs, Alapvető

etika Aquinói Szent Tamás nyomán, 2000. – Varga Andor: Az erkölcsi élet alapjai,

1978. – Bolberitz Pál: A keresztény bölcselet alapjai, 2002. 398-432. – Tarjányi

Zoltán: Az erkölcsi erények, 2004. – Beran Ferenc: a keresztény erkölcs alapjai,

1999. – Turgonyi Zoltán: Etika, 2003. – Emberismeret és etika, 2002. – Hársing

László: Irányzatok az etika történetében, 2001. – Pieper, Josef: A négy sarkalatos

erény, 1996. – Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika, 2001. –

Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, 1993. 296-357 – Pannenberg, Wolfhart:

Mi az ember? 1991.

Ajánlott témák a szemeszterdolgozathoz

A megtérés folyamatának elemzése egy szent életében

Az alapvető emberi jogok jelentősége az etikában

A lelkiismeret nevelésének fontossága

A szolidaritás fogalmának értelmezése Émile Durkheim tanításában

Az esélyegyenlőség keresztény értelmezése

A világ ökológiai helyzete és etikai értékelése

Filozófiatörténet II.

Előadó: Dr. Patsch Ferenc


A tárgy célja, hogy a hallgatók az újkori és a legújabb kori bölcseleti hagyomány

nagy vonalakban történő áttekintésén keresztül bevezetést kapjanak a jelenkori

teológiai gondolkodás alapfogalmaiba. Vázlatos formában megismerkedünk a kortárs

gondolkodás közvetlen történelmi előzményeivel, lehetséges mai szövetségeseivel és

vitapartnereivel.

39


Ismeri az újkori és a jelenkori gondolkodás fontosabb képviselőit és iskoláit.

Képes kritikus megkülönböztető-képességgel eltájékozódni a főbb gondolati

rendszerek között.

Elkötelezett abban, hogy párbeszédkész nyitottsággal viszonyul a kortárs

elméletekhez és képviselőikhez.

Tematika:

Az előadások vezérfonala az újkori racionalizmus és az empírizmus vitájától indul, a

felvilágosodás, a német idealizmus és a marxizmus eszméinek áttekintésén át halad,

végül eljut a jelenkori irányzatokig, ismertetve és kritikailag értékelve elsősorban az

egzisztencialista, a nyelvanalitikus és a hermeneutikai-fenomenológiai beállítódott-

ságú gondolkodókat.

Követelmény

Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat.

Félév végi ellenőrzés: írásbeli vagy szóbeli vizsga.

Kötelező irodalom: Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, JatePress, Szeged,

1994. – Turay Alfréd – Nyíri Tamás – Bolberitz Pál: A filozófia, Budapest, Szent

István Társulat, 1992.

Ajánlott irodalom:

Kecskés Pál: A bölcselet története, Szent István Társulat, Budapest, 1981. – Nyíri

Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Szent István Társulat, Budapest, 1991. –

Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába, Herder, Budapest, 1993. – Lendvai L.

Ferenc – Nyíri Kristóf: A filozófia rövid története: a Védáktól Wittgensteinig,

Kossuth, Budapest, 19954.

Fundamentális teológia: Az egyház

Előadó: Bagyinszki Ágoston


A tárgy célja bevezetni a hallgatót az egyháztani gondolkodás teológiai

alapszerkezetébe, interdiszciplináris összefüggéseibe (pl. történelemtudomány,

szociológia), és a keresztény felekezeti pluralitás által felvetett legfontosabb témákba.

A fundamentális teológia szemléletmódjának megfelelően, cél az egyház

misztériumával, és az arról folyó teológiai diskurzus kortárs kulcskérdéseivel

kapcsolatos ismeretek – dogmatikai tárgyalás felé továbbvezető – megalapozása.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái:

Ismeri az egyház misztériumának, megújult önfelfogásának hitélményét.

Képes az egyházra vonatkozó tanítás árnyalt és korszerű bemutatására.

Elkötelezett abban, hogy az egyházat belülről képviselve lépjen dialógusra.

40

Tematika:

1. Az egyház alapítása és természete több összefüggésben: a kortárs bibliakutatás

fényében, teológiatörténeti kérdések hermeneutikájában. 2. Az egyház misztériuma

több összefüggésben: egyháztani modellek a teológiatörténetben, a II. vatikáni zsinat

szerepe, az ökumenizmus kihívásai. Az egy, szent, katolikus és apostoli, mint az igaz

egyház ismertetőjegyei. 3. Az egyház életének néhány kérdése: intézmény és karizma

termékeny feszültsége, az egyházi életállapotok teológiája, az egyháztan paradoxonai.

Követelmény:

Félévközi feladat: Quaestio disputata: Egy zsinat utáni kontroverz egyháztani téma

megragadása a középkori artikulus műfajának modellezésével. A fundamentális

egyháztan magyar nyelvű válogatott bibliográfiája elérhető.

Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga.


Várnai Jakab – Bagyinszki Ágoston: Alapvető egyháztan (Sapientia jegyzet, 2008). A

II. vatikáni zsinat Lumen gentium kezdetű dogmatikai konstitúciója az egyházról,

valamint az ökumenizmusról és a keleti egyházakkal való kapcsolatról szóló két

dokumentum (in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat,

Budapest, 2000). Továbbá feldolgozandó II. János Pál pápa Ut Unum Sint

enciklikája az ökumenikus törekvésről, valamint Tomka Ferenc: Intézmény és

karizma az egyházban c. műve (OLI, 1991).


1. Két világvallás közösség-szerkezetének összehasonlítása: Az egyház és az ummah

2. Az egyház fogalma a katolikus-ortodox párbeszéd fényében

3. Az egyház fogalma a katolikus-protestáns párbeszéd fényében

4. Az Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Katolikus Egyház

5. A II. vatikáni zsinat és az egyház megújult önfelfogása

Gyermekvédelem az iskolában

Előadó: Csókay László

A tanegység célja: A tanegység célja, hogy megismertesse a hallgatókat az iskolai

szituációban felmerülő gyermekvédelmi problémákkal és ezek lehetséges kezelési

módjaival, az iskolai gyermekvédelmi felelős feladataival és esettanulmányokon

keresztül a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésével.


Ismeri a gyermekvédelem és az iskolai gyermekvédelem alapelveit, alapfogalmait,

a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését, partnerintézményeit, az iskola sajátos

gyermekvédelmi feladatait.

41

Képes a problémákkal küzdő gyerekek és családtagjaik meghallgatására és

megértésére, szükség szerint érdekeik képviseletére, akár a tantestületen belül is.

Képes a partnerintézményekkel való konstruktív együttműködésre.

Elkötelezett a nehéz helyzetben levő, problémákkal küzdő gyerekek és családok

megsegítése iránt.

Tematika:

A hallgatók a félév során megismerkednek az iskolai gyermekvédelemhez

kapcsolódó alapfogalmakkal, az iskolai gyermekvédelmi felelős feladataival,

tevékenységével, különös tekintettel a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésére, a

partnerszervezetekkel való kapcsolattartásra. Esettanulmányok elemzésével

vizsgáljuk a pedagógusok és a gyermekvédelmi felelős cselekvési lehetőségeit

gyermekbántalmazási esetekben és más kritikus iskolai szituációkban.

Követelmény

Félévközi ellenőrzés: esettanulmány készítése



Csilléry E. és mtsai. (2008): Gyermekek egymás elleni agressziója az iskolában

Család, Gyermek, Ifjúság XVII. évf. 3. 19-34.

Dakóné Maros K.-Simonyi I. (Szerk.) (2007.): Gyermek- és ifjúságvédelem a

nevelési-oktatási intézményekben Módszertani segédlet Szociálpolitikai és

Munkaügyi Intézet Budapest

Darvas Á.-Tausz K. (2004.): Gyermekszegénység és társadalmi kirekesztődés.

Kapocs III. évf. 1. 2-10.

Dr. Dán Gellértné és mtsai.(2006.): A gyermekjóléti szolgálatok prevenciós

tevékenysége egy intézmény gyakorlatának tükrében Kapocs V. évf. 6. 54-60.

Herpainé Márkus Á.-Szikra D. (2003.): Gyerekekre és családokra irányuló segítő

munka Kapocs II. évf. 5. 10-15.

Ligeti Gy.-Fellegi B. (2004.): Amikor a gyermek „problémás”. Kapocs III. évf. 3. 28-34.

Maros K.-Tóth O. (2002): Az iskolai gyermekvédelem helyzete. Kapocs I. évf. 3. 4-13.

Makai É.(2000.): Szétszakadt és meg nem font hálók. OKKER, Budapest

Dr. Patkó K. és mtsai. (2005): Cél: a bűnmegelőzés, eszköz : a konfliktuskezelés

Bűnmegelőzés az iskolás korosztályban önismereti, konfliktuskezelés tréningekkel.

Család, Gyermek, Ifjúság XIV. évf. 5. 40-51.

Dr.Rácz J. (2005.): Iskolai drogprevenciós programok eredményessége. Kapocs, IV.

évf. 3. 54-61.

Szöllősi G.(2003.): A családon belüli bántalmazás és a szociális szakma viszonyáról

Család, Gyermek, Ifjúság XII. évf. 1. 5-24.

42

Gyermekvédelem az otthont adó intézményekben



A tanegység célja a gyermekvédelem rendszerében azoknak a gyermekek és fiatal

felnőttek helyzetének megismerése, akik nem a saját családjukban élnek; a

rendszerszemlélet megerősítése.


Ismeri gyermekvédelmi szakellátás szervezeti felépítését és

intézményrendszerét, az egyes intézményekben folyó munkát

Képes az elméleti ismereteket az intézménylátogatások során szerzett

gyakorlati tapasztalatok elemzésével kiegészíteni

Elkötelezett abban, hogy képessé válik a gyermekvédelmi intézményekkel való

együttműködésre

Tematika:

1. Az otthont adó gyermekvédelmi ellátás kialakulása, főbb szerepe az egyes

korokban 2. az otthon fogalma, elvárások az otthonnal kapcsolatban 3. Az otthont adó

ellátás formái, típusai – helyük és szerepük a jóléti rendszeren belül 4. Helyettes

szülői gondozásban a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 5. A gyermekek

átmeneti otthonában a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 6. A családok

átmeneti otthonában a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 7. A gyámhatóság

szerepe az „otthonadásban” 8. Otthont adunk, vagy az otthont vesszük el? –

gyermekvédelmi szakellátás lehetőségei 9. Gyermekvédelmi tevékenység a befogadó

otthonban 10. A „végleges” gondozási helyen történő gyermekvédelmi tevékenység

11. A speciális szükségletű gyermekek az otthont adó intézményekben 12.

Különleges gondozás igénylő gyermekek az otthont adó intézményekben 13.

Felnőttek az otthont adó intézményekben, és a kikerülők – az utógondozói ellátás és

az utógondozás lehetősége 14. Az otthont adó intézmények alternatívái

Félév végi ellenőrzés: gyakorlati jegy


Papp Krisztina – Tüski Anna (szerk.): Átmeneti gondozás – célszerű vagy ideális

elképzelés?! Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2005.

Domszky András: Gyermekvédelmi szakellátás. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai

Intézet, Budapest, 2004.

Fejlesztő Pedagógia 17. évfolyam, 2006/1. száma

Ajánlott irodalom:

A Kapocs, az Esély, a Fordulópont és a Család, Gyermek, Ifjúság periodikák

vonatkozó tanulmányai

Böszörményi Zsuzsa Mélyen őrzött titkok (film)

Jónás Tamás Cigányidők (regény)

43


1. Az otthont adó gyermekvédelmi intézmény hatása Jónás Tamás írói munkásságára

2. Az otthont adó gyermekvédelmi intézmény hatása Bódis Kriszta Artista című

regénye alapján

3. Janusz Korczak munkássága

4. Sztehlo Gábor munkássága

Gyógyító beszélgetés

Előadó: Dr. Tringer László


A humán foglalkozások különböző területein tevékenykedő szakemberek képesek

legyenek segítő kapcsolatot létesíteni, és annak keretében hatékony támogatást

nyújtani a rászorulóknak. A környezetükben lévő, veszélyeztetett személyeknek

segítséget tudjanak adni mentális egészségük megőrzése érdekében.


Képes legyen magas szintű empátiás jellegű kommunikációra.

Ismerje fel a segítség-kérés rejtett jelzéseit és legyen képes azokra támogatóan

reagálni

Rendelkezzék kellő önismerettel annak érdekében, hogy objektíven tudjon

mérlegelni.

Elkötelezett legyen a szenvedő, problémákkal küszködő egyének megsegítése

iránt.


1) A segítő kapcsolat és a személyközpontú kommunikáció. 2) A gyógyító

beszélgetés elméleti megalapozása. 3) Az empátia. 4) A visszatükrözés

(verbalizáció). 5) A feltétel nélküli elfogadás. 6) A segítő személy magatartásának

egyéb jellemzői. 7) A támogatásra szoruló személy (kliens) kommunikációja. Az

önfeltárás. 8) Az „én” struktúrája. Az önkép. 9) Az önazonosság (identitás) és

gyakoribb zavarai. 10) A segítő kapcsolat mint folyamat. 11) A segítő kapcsolat

antropológiai megalapozása. Az emberkép. 12) A segítő kapcsolat a gyakorlatban, az

egyes humán foglalkozások szemszögéből. 13) A vallásos meggyőződés és a segítő

kapcsolat. 14) Összefoglalás. Konzultáció.

Követelmény: félév végi kollokvium

Kötelező irodalom

Tringer L: A gyógyító beszélgetés. Budapest, Medicina, 2005.

Tringer L. Rogers és a modern lélekgyógyászat. Vigilia, 50, 461-467. (1985).

44

Ajánlott irodalom

Buda, B. Az empátia - a beleélés lélektana. Budapest, Gondolat (1978).

Rogers, Carl R. Valakivé válni. A személyiség születése. (Ford: Simonfalvy László).

Edge 2000 Kft. Budapest, 2003.

Ajánlott szemeszterdolgozati téma:

Az empátiás beszélgetés alkalmazása humán szakterületeken.

Hermeneutika II.

Előadó: Dr. Patsch Ferenc SJ


A tárgy célja, hogy a hallgatók szeme rányíljon, milyen sokféle előfeltevés

befolyásolja a Szentírásról alkotott elképzeléseinket. Ha ezeket tudatosítjuk,

elveszítik ugyan a magátólértetődőség naiv látszatát, ezen keresztül azonban egyúttal

a szent szövegek megértésének újabb távlatai nyílnak meg.


Ismeri a bibliai hermeneutika kulcskifejezéseit.

Képes kritikusan értékelni a szentírásértelmezés újszerű modelljeit.

Elkötelezett abban, hogy olvassa és az Egyház szíve szerint értelmezi a Bibliát.

Tematika: A „bibliai hermeneutika” fogalmának tisztázása után áttekintjük azt a

széles palettát, amelyet a jelenkori (irodalmi és egzegetikai) értelmezés-elméletek

nyújtanak segédeszközül a Szentírás helyes magyarázatához. Egyebek között

kitérünk a Biblia retorikai, evanglikál, kánonkritikai, dekonstrukciós, felszabadítás

teológiai, mélylélektani és vallásközi olvasatára, valamint – alkalmanként – azok

kritikájára is.

Követelmény


Félév végi ellenőrzés: írásbeli vagy szóbeli vizsga


Fabiny Tibor: Szóra bírni az Írást. Irodalomkritikai irányok lehetőségei a Biblia

értelmezésében, Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 1994. – Ulrich Luz

(szerk.): A viszály könyve? Egy Biblia – sokféle értelmezés, Hermeneutikai

Kutatóközpont, Budapest, 1996. – Az órákon kiosztott szövegek.

Ajánlott irodalom:

Bacsó Béla (szerk.): Szöveg és interpretáció, Cserépfalvi, Budapest, 1998. – Fabiny

Tibor – Lukács Tamás (szerk.): Irodalomelmélet és bibliai hermeneutika,

Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 1998. – Athenaeum, Olasz filozófiai

hermeneutika, I. kötet 1992. 2. füzet. – Fehér M. István: József Attila esztétikai írásai

és Gadamer Hermeneutikája, Kalligram, Budapest 2004.

45

Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat


A gyakorlat ideje:időtartama: 2009. február 2-től május 15-ig.

A tanegység előfeltétele: Az elméleti tanulmányok sikeres lezárása.

A tanegység célja: A hallgató legyen képes a folyamatos, önálló tanítás feladatainak

elvégzésére közvetett szakmai segítséggel (mentori támogatás, teológiai szupervízió,

reflektív pedagógiai-pszichológiai szeminárium)


A gyakorlati munka segíti a hittanári kompetenciák teljeskörű fejlődését, különösen a

tanulási folyamat tervezésére, szervezésére, irányítására és értékelésére vonatkozó

ismeretek, képességek és attitűdök gazdagítását és megszilárdítását.

A hallgató tapasztalatokat szerez a szakmai együttműködés és kommunikáció terén.

A gyakorlat tartalma:

A gyakorlat első 1-2 hete a tanulócsoport megismerésével, a félévi munka közös

megbeszélésével és megtervezésével, illetve 1-2 óra hospitálással kezdődik.

Ezután következik a tanítás, heti 2-4 órában egy vagy két osztályban vagy hittanos

csoportban. Egyszakosság esetén a 4 óra kötelező, ettől egyéni elbírálás alapján lehet

eltérni.

Fontos követelmény, hogy a gyakorlat lehetőleg teljes időtartamában, de legalább

felében 5-12. évfolyamokon történjék. Azok végezhetik alacsonyabb osztály(ok)ban

a gyakorlat maximum felét, akik hitoktatói állásban dolgoznak óvodás vagy

kisiskolás gyermekekkel.

A tanításon túli teendőket a mentor tanárral közösen, a kompetencia-fejlesztés egyéni

igényeinek megfelelően kell kialakítani. A tevékenységeknek, feladatoknak a

hittanári munka/hivatás teljességét kell felölelniük, s lehetőleg a hallgató minél

alaposabb aktív bekapcsolódását biztosítani az intézmény életébe, munkájába.

Követelmény:

Az egyéni gyakorlat során a tanulás legfőbb módja az önelemző, önértékelő munka,

melyet a hallgató a portfólióban (munkanaplóban) rögzít és tesz mások számára is

nyomon követhetővé. A tanításra vonatkozó tapasztalatok a tervezés, megvalósítás és

utólagos elemzés-értékelés folyamatára egyaránt kiterjednek. A portfólióban a

terveket és a foglalkozások utáni elemző-értékelő gondolatokat kell összegyűjteni,

hogy a gyakorlat végén a hallgató (a mentor és az oktató) végig tudja követni

fejlődési folyamatát, meg tudja állapítani a különböző követelmények/kompetenciák

terén elért eredményeket vagy hiányosságokat. A portfóliót a gyakorlat végén a

Tanulmányi Osztályon kell leadni, mivel a záróvizsga fontos dokumentuma.

A gyakorlat értékelése a mentori vélemények és az egyéni fejlődés bemutatásának

szakmai színvonala alapján történik.

46

Az önelemzést segítő segédanyagok:

Minden hallgató rendelkezik a részletesen kidolgozott képesítési követelmény-

rendszerrel.

Közös munkában készül a tervezés, tanítási/tanulási folyamat, ellenőrzés / értékelés,

tanórai interakciók és kommunkáció elemzési szempontjainak összegyűjtése.

Ajánlott szakirodalom:

Falus Iván-Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Gondolat Kiadói Kör, Bp.

Falus Iván (2006): A tanár tevékenysége és a pedagógusképzés új útjai. Gondolat,

Budapest

Kimmel Magdolna (2006): A tanári reflexió korlátai. Pedagógusképzés, 3-4. sz. 35-

50.l.

Hivatásszemélyiségfejlesztés

Előadó: Kézdy Anikó, Robu Magda

A tanegység célja a hallgatók felkészítése a gyermekvédelem elméleti ismereteinek

és gyakorlati módszereinek integrálására, a szakmai etikai szabályok szerinti

tevékenységre, valamint a hallgatók elfogadó, megítélésmentes attitüdjének

formálása a segítségre szoruló gyermekek és családjaik irányában.


Képessé tesz az elméleti és gyakorlati ismeretek integrálására, egyéni és

kooperációban történő gyakorlására.

Képessé válik a kompetencia határainak felismerésére, a tanári és a

gyermekvédő szerephez tartozó attitüdök és viselkedésmódok tudatosítására, a

gyermekvédelem etikai normáinak reflektált alkalmazására.

Elkötelezettéválik abban, hogy a védelemre szoruló gyerekekt empátiával,

előítéletmentesen, azok problémáira érzékenyen segítse.

Tematika:

A személyes viszonyulások feltárása, az önismeret fejlesztése, az önreflexió

erősítése. Valós esetekre épülő szerepjátékokban, csoportos esetmegbeszélés

keretében az etikai normák szerinti viselkedés gyakorlása, a gyerekek problémái

iránti érzékernység fokozása.

Követelmény: félév végén csoportos vizsga esetkezelő szerepjáték keretében.

Irodalom:

Winn, M. (1990)Gyermekek gyermekkor nélkül. Gondolat, Bp.

FICE Kiadványok: Gyermekvédelem-nevelőközösségek és a Mi.

47

Kateketika gyakorlat bevezetése II.

Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette

Tanegységi előfeltételek: Kateketika gyakorlat I-II.

A tanegység célja: a gyakorlat előkészítése, és kísérése, a gyakorló tanítás során

felmerülő problémák megbeszélése.


A gyakorlattal összhangban – ami ehetővé teszi a plébániai katekézis

különböző területeinek és sajátosságainak megismerését – tanmenet és óravázlat

elkészítése az adott évfolyamnak, a kerettantervnek megfelelően.

Több foglalkozás önálló vezetése révén tervezési és irányítási kompetenciái

fejlődnek, míg a foglalkozások elemző-értékelő megbeszélései a reflektív

gondolkodás kialakulására adnak lehetőséget.

Tudatosíthatja és korrigálhatja a hallgató nevelői szemléletét és nézeteit a hit

továbbadásáról és a hittanári hivatásról.

Tematika:

1. Felkészülés:

Megfigyelési szempontok az óralátogatásokhoz.

Tanmenet és óravázlat készítés. Felkészülési szempontok a hittanórák megtartásához.

2. Tanítási gyakorlat kísérése:

Az óralátogatásokkal párhuzamosan a különböző óratípusok felépítése.

A tanítással kapcsolatos kérdések és az esetlegesen felmerülő problémák

megbeszélése.

3. A foglalkozások elemző-értékelő megbeszélései.

Követelmény

Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat.

Félév végi ellenőrzés: a gyakorlat jegyzőkönyveinek és óravázlatainak beadása.


A Katekézis Általános Direktóruma (KÁD) SZIT, Bp., 1997.

Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) SZIT, Bp., 2000.

A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (Komp.) SZIT, Bp., 2006.

A Magyar Katolikus Hitoktatás Tantervei (Kerettanterv) Vác 1996.

Kateketika II.

Előadó: Fogassy Judit SDSH

Tanegységi előfeltételek: Kateketika I.

A tanegység célja: Alapozást adni a katekézis sajátos feladatainak sajátságairól, azok

szükséges kateketikai tartalmáról, és hogyan lehet azokat adaptálni különböző

korcsoportokhoz, illetve a kateketikai szolgálat különböző helyszínek sajátosságára.

48


Ismeri a katekézis feladatainak szükséges tartalmát, és hogy hogyan kell a

katekézis végső célja alá rendelni a különböző tényezőket.

Képes integrálni a katekézis sajátos elveit a keresztény életre nevelés során.

Elkötelezett az Egyház küldetésének szolgálatában.

Tematika: 1. Az Ószövetség tanítása a katekézisben 2. Az egyház történelmének

katekézise / a szentek bemutatásának alapszempontjai a katekézisben 3. Az

imádságra nevelés / a kegyelem katekézise 4. A liturgikus életre nevelés / szentségi

életre nevelés / a megbocsátás és a kiengesztelődés katekézise 5. Az erkölcsi nevelés

katekézise I. – a lelkiismeret formálása 6. Az erkölcsi nevelés katekézise II. –

értékek, erények 7. A közösségi életre nevelés 8. A misszióra nevelés 9. A katekéta

személye /a katekéták, felkészülés a kateketikai szolgálatra 10. A kateketikai tervezés

11. Lelkinapok tervezése / a táborvezetés 12. Együttműködés a szülőkkel / szülők

találkozója

Követelmény: egy 4-6 oldal terjedelmű házi feladat. Záró vizsga: szóbeli.


A klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat,

Budapest, 1998.

A Magyar katolikus püspöki kar országos hitoktatási bizottsága: A Magyar

kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000.

Fogassy Judit SDSH: A katekumenátus kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2005.

OICA – Felnőttek beavatása a keresztény életbe, Sapientia Főiskola, Budapest, 2007.

Ajánlott irodalom:

A Katolikus Egyház Katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002.

Fogassy Judit SDSH: Családi katekézis, Szent István Társulat, Budapest, 2001

Kateketika II. szeminárium

(szabadon választható tanegység)

a Kateketika nevelési feladatai elméletének gyakorlatra fordítása



Ismeri a katekézis aktuális szituációját, kihívásait és annak korszerű megoldásait.

Képes a kateketika keresztény életre nevelésének elveit gyakorlatba vezetni.

Elkötelezett az elvszerű gondolkodásra, amely a hitélet teljesebb megélésébe vezet.

Tematika: Az óra elején az elméleti órák gyakorlati kérdésekeit tisztázzuk. A

tematika követi az elméleti órák tematikáját. Majd egyéni munkákat mutatok be.

49

Követelmény: Tervezési munka. Egy kiválasztott témát kell feldolgozni (felmérés,

kiértékelés, lehetőségek kikutatása, javaslatok, indoklás…) és bemutatni kis előadás

formában. A téma vázlatát az előadás előtt be kell adni. A vázlat részletesen érintse

az előadás lényeges pontjait. Ezt a feladatot „teamben” kell feldolgozni, és bemutatni.

Két ember alkot egy „team-et”.

Választható témák:

1. A városmisszió nevelési hatása és elmélyítésének lehetőségei.

2. Az ifjúság nevelése a keresztény erkölcsös életre („Pure of Heart”, „Pure Fashion”

mozgalmak alapján is lehet…) Más szóval, hogyan lehetne nevelni az elkötelezett tiszta

életre?

3. A Szentírás évével kapcsolatban milyen kateketikai feladatok vannak, illetve

lehetőségek, és hogyan lehetne azokat megvalósítani?

4. Milyen jellegű „hittankönyvre” van szükség? Mutass be egy tervezett leckének

megjelenését, tartalmát és feldolgozási lehetőségeit.

5. Tervezz egy hetes tábori programot „családi katekézis” címen.

6. Hogyan alakítanál ki egy plébániai katekézist? Hol kezdenél, milyen

korosztállyal?

7. Dolgozz ki négy ima alkalmat, amelyek nem órához kötődnek. Első kettő legyen

ifjúságnak, akik már a beavatás szentségeiben részesültek. A másik kettő 5-6

osztályosoknak, akik nem nagyon akarnak jelen lenni, de „muszáj”.

8. Szabadon lehet választani, de jóváhagyást kell kérni.




Ajánlott irodalom

Fogassy Judit SDSH: Családi katekézis, Szent István Társulat, Budapest, 2001

A Városmisszióval kapcsolatos kiadványok

Kateketikai gyakorlat (plébánián)


Tanegységi előfeltételek: Kateketika gyakorlat I-II.


A gyakorlat során ismereteket szerez a hallgató a plébániai katekézis, mint a

katekézis legfőbb formájáról, annak folyamatáról, fajtáiról és körülményeiről.

Lehetősége nyílik különböző életkorú gyerekekkel, fiatalokkal és felnőttekkel való

kapcsolatteremtésre önálló foglalkozás keretében is. Ez segítheti pályaválasztásában,

későbbi helyének és feladatának megtalálásában.

50


Lehetővé teszi a plébániai katekézis különböző területeinek (gyermek-,

ifjúsági- és felnőtthittan, szentségi felkészítés, stb.) sajátosságainak megismerését.

Gyakorlati tapasztalatokra tesz szert az egyes plébániai csoportok és azok

tagjainak megismerésének képességében. Több foglalkozás önálló vezetése révén

tervezési és irányítási kompetenciái fejlődnek, míg a foglalkozások elemző-értékelő

megbeszélései a reflektív gondolkodás kialakulására adnak lehetőséget.

A gyakorlat tudatosíthatja és korrigálhatja a hallgató nevelői szemléletét és

nézeteit a hit továbbadásáról és a hittanári hivatásról.

Tematika:

1. Hospitálás:

A Főiskola által megadott listáról választott gyakorlati helyen 15 óra megtekintése és

megbeszélése az órát tartó katekétával.

A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése az előadásokon megadott

szempontrendszer szerint.

2. Tanítási gyakorlat:

Ugyanott 5 óra megtartása az óralátogatásokkal párhuzamosan. Ezekhez előzetes

egyeztetés alapján óravázlat készítése szükséges, amelyet az óra megtartása előtt

(lehetőleg legalább egy nappal) a szaktanárral el kell fogadtatni.

Követelmény

A vizsgaidőszak megkezdése előtt a jegyzőkönyvek és óravázlatok leadása.

(A beadvány minden óráról legalább 1 teljes oldalnyi legyen.)




A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (Komp.) SZIT, Bp., 2006.

A Magyar Katolikus Hitoktatás Tantervei (Kerettanterv) Vác 1996.

Kateketikai gyakorlat II.


A tematikát és a követelményeket az előadó a félév elején ismerteti.

Kateketikai szakmódszertan II. előadás és szeminárium


A tematikát, a követelményeket, a kötelező és ajánlott irodalmat, valamint a

szemeszterdolgozati témákat az előadó a félév elején ismerteti.

51

Kórházi lelkigondozás

Előadó: Dr. Egri László

Tanegységi előfeltételek: Személyiségfejlődési zavarok; Erkölcsi és vallási fejlődés

A tárgy célja: A szeminárium célja annak gyakorlása, elemzése, milyen módon

segíthetünk krízisben lévő embereket spirituális erőtérben, személyiségük, élet-

helyzetük tiszteletben tartásával, megértésével.


Ismeri a non-direktív, empatikus segítőattitűd elemeit, a betegség, veszteség,

haldoklás, gyász kísérésének lélektani alapjait.

Képes mások meghallgatására, megértésére, kísérésére, közös

együttgondolkodásra.

Elkötelezett a másik embert szabadon hagyó, mégis Isten felé vezető

tanácsadásban.

Tematika: 1. A segítőkapcsolat teológiai alapjai. 2. A segítőkapcsolat pszichológiai

alapjai 3. A segítőbeszélgetés technikája 4. Haldoklás, gyász lélektana.

Félév végi ellenőrzés: dolgozat beadása


Gyökössy Endre: Magunkról – magunknak. X. kiadás, Szent Gellért Kiadó és

Nyomda, Bp. 2002.

Hézser Gábor: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Református Egyház

Kálvin János Kiadója, Bp. 2002.

Szentmártoni Mihály: Lelkipásztori pszichológia Szent István Társulat. Bp. 1999.

Baumgartner, Isidor: Pasztorálpszichológia, Semmelweis Egyetem, Bp. 2003.

H. Faber – E. van der Schoot: A lelkigondozói beszélgetés lélektana, Semmelweis

Egyetem, Bp. 2002

Lukas, E.: Spirituális lélektan. Az értelmes élet forrásai, Új Ember Kiadó, Bp. 2002.

Sárkány Péter (szerk): Az értelemkérdés sodrában. Viktor Frankl születésének

centenáriumán, Jel kiadó, Bp. 2005.

Jálics Ferenc: Testvéreink hite, Korda Kiadó, Bp. 1995.


1. Viktor Frankl munkássága, értelem keresés krízis-helyzetekben

2. Lelkigondozói kapcsolat elemzése – találkozások leírása és feldolgozása önreflexió

valamint a szakirodalom tükrében

3. A haldoklók, gyászolók segítése

4. Lelkigondozói attitűd alkalmazásának lehetőségei a plébániai munkában

52

Kórházi lelkigondozás gyakorlat

Előadó: Dr. Egri László

A gyakorlat elvégzését a gyakorlati munkafüzetben kell igazoltatni, amelyet minden

hallgató kézhez kap a Kórházi lelkigondozás órán.

Lelkipásztori teológia II.: Szentségi pasztorális

Szentségi lelkipásztorkodás

Előadó: Dr. Tomka Ferenc

Tanegységi előfeltételek: A lelkipásztori teológia és az új evangelizáció

A tárgy célja:

Megismerkedni a szentségi lelkipásztorkodással kapcsolatos általános teológiai és

gyakorlati kérdésekkel, valamint az egyes szentségekkel kapcsolatos lelkipásztori

feladatokkal.


Megismerkedés a szentségi lelkipásztorkodás elméleti és gyakorlati

kérdéseivel

Képessé válik a szentségek lelkipásztori szolgálatára

Felelősség a szentségekért, mint a hitnek és az egyháznak szent jeleiért


1-2. A szentségi lelkipásztorkodás teológiai alapelvei, és lelkipásztori félreértések

3-4. A katekumenátus és katekumenális lelkipásztorkodás elemei.

5-6. A keresőkkel és a katekumenekkel való beszélgetések néhány kérdése. A hit

legfőbb kérdéseinek bemutatása a hittel ismerkedők számára.

7. A szentségi lelkipásztorkodás néhány gyakorlati kérdése. Hogyan tekintsünk a

szentséget kérőkre? A felkészítések időtartama; a beszélgetések szabályai

8. A keresztséggel kapcsolatos lelkipásztori kérdések. A keresztségi beszélgetés, és a

szülők katekumenális képzése

9. A bérmálás lelkipásztori gondozása

10. Az Eukarisztia és a lelkipásztorkodás. A mise közösségivé tételének lehetőségei.

11. A bűnbocsánat szentsége a lelkipásztori gyakorlatban. A jó-elhatározásra nevelés

jelentősége és az elhatározás szabályai.

12. A lelkivezetés. Mikor alkalmas, egy szülő, egy hitoktató a lelkivezetésre? -

Teológiai pillérei. Első tennivalói. A beszélgetés alapszabályai - és a másik

meghallgatásának „módja”.

13. A betegek kenete és a betegellátás. A szentkenet közösségi kiszolgáltatása. A

halállal való szembenézés fázisai.

14. A papi hivatások gondozása. A hivatás és korunk. A ministrálás, mint a

hivatásgondozás kiemelt területe.

53

Kötelező irodalom: Tomka Ferenc: Szentségi lelkipásztorkodás. SZIT, 2006; Tomka

F. Találkozás a kereszténységgel. SZIT, 2006.

Ajánlott irodalom: Daniel Bourgeois: Az egyház pasztorációja. Agapé, 1999. Joseph

Ratzinger: A liturgia szelleme. SZIT, 2002. Fogassy Judit: A katekumenátus

kézikönyve. SZIT, 2005. Ugyanő: A szentmise katekézise. SZIT, 2004.

Témák a szemeszterdolgozathoz

1-2. Daniel Bourgeois: Az egyház pasztorációja c. kötetéből az I. rész 1. vagy 2.

fejezet lényegének összefoglalása (90-109 vagy 110- 136 oldalon).

3. II. János Pál: Ecclesia de Eucaristia c. enciklikájának összefoglalása, a lényegi

mondanivalók kiemelése.

Lelkipásztori teológia IV.: Kategoriális pasztoráció

A lelkipásztorkodás fő területei

Előadó: Dr. Tomka Ferenc

Tanegységi előfeltételek:

A lelkipásztori teológia és az új evangelizáció


Megismerkedni a lelkipásztorkodás legfőbb területeivel és az ezekhez kapcsolódó

lelkipásztori feladatokkal.


Megismerkedés plébániai lelkipásztorkodás fő kérdéseivel

Képessé válik a plébániai lelkipásztorkodás elkezdésére

A hívek- és a társadalom rétegei iránti lelkipásztori felelősségtudat kialakítása


1-2. A plébánia - az egyház elképzelése szerint. A lelkipásztori tervezés.

3. Városiasodás, falu és evangelizáció

4. A felnőttek evangelizációja. Mit tehet egy hitoktató?

5-6. A család helyzete korunkban. A keresztény család ténye és társadalmi szerepe. A

család lelkipásztori gondozása. Az elváltak és élettársi kapcsolatban élők

evangelizációja.

7-8. A házasságra való felkészítés kérdései és gyakorlata.

9-10. A karitász. Szegények, hátrányos helyzetűek, deviancia és az egyház.

11. Az öregek evangelizációja

12. A cigányság és a lelkipásztorkodás.

13. Dialógus a másként gondolkozókkal.

14. Az anyag áttekintése

54


Kötelező irodalom: Tomka F: Lelkipásztori teológia (és új evangelizáció). Bp. SZIT,

2006. Tomka F: Szentségi lelkipásztorkodás. Bp. SZIT, 2006. Th. Bovet: Felette

nagy titok. Bp. Vigília, 2005.

Ajánlott irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Bp. Osiris, 2006.

Családi életre nevelés az oktatásban (Szerk.: Hortobágyiné Nagy Ágnes). Bp.

Sapientia, 2005; G. Chapman: Családi összhangzattan. Bp. Harmat; Balás Béla: Az

első plébániám. Bp. OLI, 2000;

Ajánlott témák a szemeszterdolgozathoz

1-2. Th. Bovet: Felette nagy titok c. vagy G. Chapman: Egymásra hangolva c.

könyvének összefoglalása

Lelkiségtörténet II.

Előadó: Versegi Beáta-Mária

A tantárgy célja, hogy biblikus alapokon megismerkedjünk azzal, milyen belső

hozzáállás jellemzi az Isten-kereső embert, aki választ kíván adni a bibliai felhívásra:

„szentek legyetek, mert én az Úr szent vagyok” (vö. Lev 11,44)


Átfogó képet kap a lelkiségtörténet nagy fejezeteiről a XIV. századtól

napjainkig.

Képessé válik a különböző lelkiségi irányzatok sajátságainak felismerésére és

értékelésére.

Elkötelezetten törekszik valamely lelkiségi elemet beépíteni személyes és

közösségi életébe.


1. Aquinói Szent Tamás

2. Sziénai Szent Katalin

3. Loyolai Szent Ignác

4. Avilai Szent Teréz

5. Keresztes Szent János

6. Nevelő, karitatív és pasztorális rendek a Tridenti zsinat után

7. Grignon Szent Lajos

8. Lisieuxi Szent Teréz

9. A jegyesség lelkülete Szentháromságról nev. Erzsébetnél

10. Katolikus megújulás Magyarországon a XX. sz. elején

11. Magyar szentek a XX. században (Boldog Salkaházi Sára, Marcell atya)

12. A szerzetesség lelkisége a II. Vatikáni zsinat után

13. A házasság lelkisége

14. Új közösségek és mozgalmak

55

Követelmény: szóbeli vizsga.

A szóbeli vizsga megkezdésének feltétele a 3-5 oldalas házidolgozat leadása a

megadott témák valamelyikéből:

- „A Megfeszített Krisztus híd Ég és Föld között” Sziénai Szt. Katalin alapján

- „Szűz Mária igaz tisztelete út Jézus Krisztushoz” Szt. Grignon Lajos A

Tökéletes Mária-tisztelet című műve alapján (Szt. Grignon Lajos, A Tökéletes Mária-

tisztelet)

- A missziós lelkület Lisieuxi Teréz Önéletrajzának B kézirata alapján (Lisieuxi

Szent Teréz Önéletrajza, Ecclesia 2005., 217-237old.)

Liturgikus ének II.

Előadó: Kecskésné Papp Ágnes

Tanegységi előfeltételek: Liturgikus ének I.

A tárgy célja:

betekintés az énekelt liturgiába (szentmise és zsolozsma) történeti és gyakorlati

szempontból.

tájékozódás a használatos énekeskönyvekben és énekműfajokban; részvétel és

tapasztalatszerzés a liturgikus énekes szolgálatban.


Ismeri az egyház állásfoglalását a szent zenéről; az énekelt liturgia műfajait, a

templomi éneklés válfajait és a jelenleg használatos énekeskönyveket.

Képes a liturgikus időnek és alkalomnak megfelelő énekek kiválasztására,

használhatóságuk, értékük vagy fogyatékosságuk megítélésére.

Elkötelezett abban, hogy - ha arra alkalom adódik, akár aktívan részt véve

benne - a szent zene és ének méltó művelését (tanítását) egyházias, liturgikus,

imádságos szellemben szorgalmazza.


Elmélet: 1. Az énekelt zsolozsma; 2. A zsoltárok és kantikumok; 3. A recitáció; 4. Az

egyházi év: változó énektételek az Éneklő Egyházban; 5. Népénekek mai énekes-

könyveinkben (Hozsanna és Éneklő Egyház).

Gyakorlat: 1. Zsoltárrecitálás; 2. A szentmise változó énekei II.: Introitus és

kommunió; 3. Tájékozódás a népénekek tematikájában; 4. Nagyböjt, Nagyhét,

húsvéti idő – énekrendek.

Követelmény:

Részvétel a tanórákon és az előírt gyakorlaton (énekpróba és szentmise).

Mulasztás esetén írásbeli feladat beadása.

Félév végén: aláírás.

56


Éneklő Egyház. Római Katolikus Népénektár liturgikus énekekkel és imádságokkal.

Szent István Társulat.

Rajeczky B.: Mi a gregorián? Zeneműkiadó, 1981.

Dobszay L.: A gregorián ének kézikönyve. Editio Musica, 1993.

Török J.: Adoremus. Agapé–Ecclesia, 2000.

Nagyhét. CD-ROM. MTA–LFZE Egyházzenei Intézet, 2004. (Nagyhét. Segédkönyv

és szöveggyűjtemény… Esztergom, 1992.)

A zsolozsma, vagyis az imaórák liturgiája (Liturgia Horarum). In: Várnagy Antal:

Liturgika. Abaliget: Lámpás, 1993. 190. old.

Dobszay László: A zsolozsma. Katolikus liturgika III. LFZF–MET, 1995.

(Egyházzenei Füzetek I/3.)

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: egyéni megbeszélés szerint.

Morális II.

Katolikus vallási erkölcs


Tanegységi előfeltételek: Általános erkölcsteológia

A tárgy célja: A katekéta – lelkipásztori munkatárs alapképzésben a speciális erkölcs-

teológiából legszükségesebbnek látszik a vallásosság erkölcsi kérdéseinek tárgyalása.

A teremtett és megváltott embernek imádnia kell Istent. Istenhez való viszonyunkat

Szent Pál szerint a hit, a remény és a szeretet alapmagatartása jellemzi. Az

evangéliumban hirdetett ún. eszkatologikus erények a történelmi helyzetben való

helytállásunkat segítik.


A hallgató megismeri az istentisztelet kinyilatkoztatáson alapuló hátterét.

Képessé lesz megállapítani a vallásosság torz formáit és begyakorolni a korszerű

áhítatot.

Indítást nyer az életszentség megvalósítására az Egyházban.


1. Isten imádása – 2. Az ateizmus – 3. A bűn a humántudományokban és a Bibliában

– 4. A bűn problémája a teológiatörténetben – 5. Megtérés és megbocsátás – 6.

Felelősség teremtő szabadságban és hűségben – 7. A keresztény hit erkölcse – 8.

Hitre nevelés és hithirdetés – 9. Hit és ökumenizmus – 10. A remény és ünneplése –

11 Isten és ember szeretetének parancsa – 12. Mások üdvösségének szolgálata – 13.

Bűnök a szeretet ellen – 14. Eszkatologikus erények.

Követelmény félév végén: kollokvium

57


Boda László: Erkölcsteológia II-III. Budapest: SZIT, 1996-98

Tarjányi Zoltán: Az Istennel való kapcsolatunk erényei. Budapest: SZIT, 2006

Weber, Helmut: Általános erkölcsteológia. Budapest: SZIT, 2001. 284-332

Ajánlott irodalom:

Gál Péter: A New Age keresztény szemmel. Lámpás, 1997

Häring, Bernhard: Krisztus törvénye II. Pannonhalma-Róma, 1997

Király Ernő: A keresztény élethivatás. Budapest: SZIT, 1982

Moltmann, Jürgen: A reménység fényei. Budapest: Református Zsinati Iroda, 1989

Németh Gábor: A halálos bűn mint morálteológiai probléma. Budapest: Jel, 2006

Rahner, Karl: Hit, remény, szeretet. Budapest-Luzern: Egyházfórum, 1991

Ratzinger, Joseph: Beszélgetés a hitről. Budapest: Vigília, 1990

Ratzinger, Joseph: Krisztusra tekintve. Budapest: Vigília, 1993

A bűn. Erkölcsteológiai tanulmányok 5. Budapest: Jel, 2006

A szeretetről. Budapest: Vigília, 1987


1. Józanság és ujjongás a Bibliában és a mai vallási életben. – 2. A Tanítóhivatal

szerepe és hatása a közerkölcsre. – 3. A munka és a mai ember. –- 4. Erőszak makro-

és mikroszinten. – 5. Háború/béke.

Nevelés és társadalom


A tárgy célja: alapvető nevelésszociológiai ismeretek elsajátítása és alkalmazása a

pedagógia jelenségeinek szociológiai és szociálpszichológiai szempontú

elemezésében és értékelésében.


A hallgató ismeri az intézményes nevelés kapcsolatrendszerét, kölcsönhatását a

társadalom más nagy alrendszereivel (gazdaság, kultúra, társadalom)

Képes a kortárs kulturális-társadalmi jelenségek kritikus elemzésére a nevelés-

oktatás szempontjainak figyelembe vételével.

Képes az iskolát és saját szerepét, tevékenységét a társadalmi folyamatokkal és

kulturális sajátosságokkal összefüggésben értelmezni.

Képes az egyén nevelését befolyásoló társadalmi és kulturális tényezők

hatásmechanizmusainak elemzésére és értékelésére.

Tematika:

1.A társadalmi folyamatok és a nevelés közti kölcsönhatások feltárása

2. Politika-oktatáspolitika-nevelés

3. Társadalmi struktúra és nevelés

4. Gazdaság és nevelés , oktatásfinanszírozás

58

5. Társadalmi szubkultúrák

6. Értékek a társadalomban és a nevelésben

7. Az esélyegyenlőség értelmezése, megteremtésének lehetőségei

8. A keresztény értékek helye és szerepe a mai magyar társadalomban

9. Az iskola társadalma, az iskola mint szervezet

10. A pedagógus társadalom, a tantestület közössége

11. A tanulói társadalom szervezeti felépítése, működése

12.A csoport/közösség alakulásának társadalmi és értékrendi meghatározottsága

Követelmény választható:

Egy választott téma szakirodalma alapján előadás tartása vagy kollokvium


Andorka Rudolf : Bevezetés a szociológiába című jegyzetei (1986-2003 között

megjelentek)

Andorka Rudolf: A magyar társadalom szerkezetének fejlődése és az oktatás.

Új Ped.Szle 1993. 12.57-63.

Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába N.Tankönyvkiadó Bp. 1989.

Társadalom és nevelés. Szöveggyűjtemény (Szerk.Kozma Tamás) Tankönyvkiadó Bp.

1990.

Nagy Mária tanulmányai a pedagógusok munkájáról, életkörülményeiről

szakmaiságáról.

Vallásszociológiai vizsgálatok.


1. Keresztény értékek megjelenése az egyházi iskolák tanterveiben

2. A keresztény iskolák tanulóinak társadalmi háttere

3. Nevelés a keresztény családokban

4. Keresztény tanítás az esélyegyenlőség kérdéseiről

Ókeresztény irodalomtörténet II.

Előadó: Dr. Baán István

Tanegységi előfeltételek: Ókeresztény irodalomtörténet I.

A tárgy célja: A patrisztika aranykorának és hanyatló korszakának bemutatása. A

hallgatók képet nyernek arról, hogy a görög és latin nyelvű patrisztikai irodalom

egymástól egyre inkább eltérő jellegzetességeket mutat ebben a korszakban.


A tantárgy második félévének keretében a hallgatók megismerik a késői korszak

görög és a latin szerzőinek életét, korát, műveit és munkásságát.

A hallgatók megtanulnak eligazodni – a fejlődés fő irányainak figyelembe-

vételével – az ókeresztény irodalomtörténet legjellegzetesebb képviselőinek irodalmi

és tanbeli nézetei között.

59

A hallgatók megtanulják értékelni az egyházatyák tanítását, és motiválttá

válhatnak a szisztematikus teológiai rendszerek elsajátítására.

Tematika: Az antiokhiai iskola; Aranyszájú Szent János; a IV. század palesztinai és

szíriai szerzői; Szír Szent Efrém; a nyugatiak küzdelme az ariánizmus ellen; a

donatista szakadás; Alexandriai Szent Cirill; az egyiptomi szerzetesség megalapítói;

Szent Ambrus; Ambrosiaster; Szent Jeromos; Szent Ágoston; Szent Ágoston

ellenfelei és követői; eretnekségek Hispániában; latinul író keresztény költők; galliai

írók; itáliai atyák; a középkor tanítómesterei; a patrisztikus kor alkonya Keleten.

Követelmény:

Félévközi ellenőrzés: beszámoló az egyéni kötelező olvasmányról



Külön megbeszélés alapján mintegy 50 oldalnyi szöveg az Ókeresztény írók és az

Ókeresztény Örökségünk című sorozatok megfelelő köteteiből. A hallgatók az órán

beszámolnak az olvasottakról.

Ajánlott irodalom:

VANYÓ LÁSZLÓ: Az ókeresztény egyház és irodalma, Bp., 1980, illetve újabb kiadásai

J. PAVIĆ – T. S. TENŠEK: Patrológia, Szeged, 1997.

VANYÓ L.: Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe, Bp., 1998.

Az Ókeresztény írók és az Ókeresztény Örökségünk című sorozatok.


1. Az alexandriai exegetikai iskola jellegzetességeinek bemutatása egy kiválasztott

szerző művei alapján

2. Az antiokhiai exegetikai iskola jellegzetességeinek bemutatása egy kiválasztott

szerző művei alapján

3. Az egyházi történetírás kezdetei

4. Keleti hatás a latin nyelvű homilia-irodalomban

5. Szent Benedek regulájának előzményei

6. Az apológia mint irodalmi műfaj a patrisztika aranykorában

7. Szent Jeromos fordítói tevékenységének jellegzetes vonásai

Ószövetségi bevezetés II.

Előadó: Dr. Xeravits Géza

Tanegységi előfeltétel: Ószövetségi bevezetés I.

A tanegység célja: Bemutatni az Ószövetség „Későbbi próféták” és „Többi írások”

korpuszaiba tartozó könyvek keletkezés- és irodalomtörténeti problematikáját,

valamint alapvető teológiai témáikat.

60


Ismeri a szentírástudomány kritikai megközelítésének fontosabb eredményeit, el

tudja helyezni az ószövetségi könyveket az ókori Izrael eszmetörténetében.

Képes különbséget tenni a leírt szöveg korhoz kötött és örökérvényű aspektusai

között, valamint irodalmi vizsgálat tárgyaként is kezelni a szent szövegeket.

Elkötelezett a Szentírás mélyebb megértése irányában, és szintetizálási igénye

van a spirituális és kritikai bibliaolvasás szempontjai között.

Tematika:

Izajás 1–39. fejezetei

Jeremiás és a Kr.e. 7–6. század fordulója

A babiloni fogság prófétái

Zsoltárok könyve

A bölcsességi irodalom

A Krónikás történeti mű és az apokaliptika kezdetei



Kötelező irodalom: Rózsa H., Az Ószövetség keletkezése 2 (Budapest: Szent István

Társulat, mult.ed.). Ajánlott: J.-A. Soggin, Bevezetés az Ószövetségbe (Budapest:

Kálvin kiadó 1998); Miller – Hayes: Az ókori Izrael és Júda története (Piliscsaba:

PPKE BTK 2003).


1. Izajás próféta első 12 fejezetének szerkezete

2. A fogság értelmezése Ezekielnél és Deutero-Izajásnál

3. A zsoltárok könyve a katolikus egyház liturgiájában

4. Dániel könyvének újszövetségi felhasználása

Ószövetségi egzegézis II.

Ószövetségi exegézis: messiási jövendölések

Előadó: Dr. Xeravits Géza

Tanegységi előfeltételek: Ószövetségi bevezetés 1–2.


Bemutatni az Ószövetség azon szövegeit, amelyeket a későbbi teológia „messiási”

jövendölésekként értelmezett.


Ismeri a messiási kérdés teológiatörténeti jelentőségét, kialakulását és fejlődését

az Ószövetségben.

61

Képes használni az exegézis alapvető módszertani eszközeit, megfelelően tud

különbséget tenni egy szöveg különböző kialakulástörténeti fázisai között. Képes az

egyes perikópákat elsőrenden ószövetségi kontextusukban látni.

Elkötelezett az Ószövetségnek, mint önálló iratcsoportnak megértésében,

ugyanakkor nyitott arra, hogy a perikópákat az újszövetségi hatástörténetük fényében

is vizsgálja.

Tematika:

A „messiási kérdés”

Proto-Izajás jövendölései

A JHVH szolgájáról szóló szövegek

További prófétai jövendölések az üdvösségközvetítőről



Kötelező irodalom: Rózsa H., Üdvösségközvetítők az Ószövetségben (Budapest:

Szent István Társulat 2005). Ajánlott: az órákon kerül kiadásra.


1. A „krisztosz” titulus használata az Újszövetségben

2. Az ideális király alakja az Ószövetségben

3. „Messiási” zsoltárok

4. Az Emberfia alakja a Szentírásban

Pedagógiai problématörténet szeminárium

Előadó: Pálvölgyi Ferenc

Tanegységi előfeltételek: MAPDG/E „A pedagógiai gondolkodás fejlődése” (gyenge

előfeltétel)

A tanegység célja: a nevelés történeti aspektusaiban való gyakorlati elmélyedés, az

önálló ismeretszerzési technikák elsajátítása, a problémaközpontú gondolkodás és a

kutatói attitűdök fejlesztése.


Ismeri a neveléstörténeti kutatás módszereit és a főbb kutatási trendeket.

Képes a kutatási módszerek önálló használatára és a neveléssel-oktatással

kapcsolatos kutatási eredmények elemzésére és értékelésére.

Elkötelezett szakmai kompetenciáinak folyamatos bővítésére, a pedagógiai

örökség mindmáig fontos értékeinek felismerésére, adaptálására és

továbbfejlesztésére.

62

Tematika: A tanegység keretében végzett gyakorlati munka előkészíti a hallgatót a

szakmailag megalapozott önálló ismeretszerzésre és kutatásra, amely különösen

fontos mind a leendő pedagógus, mind a tudományterület dinamikus fejlődése

szempontjából. A konkrét tematika a hallgatók egyéni kíváncsiságának,

érdeklődésének és problémaérzékenységének megfelelően alakul. A színes,

változatos és inspiráló témaválasztás, majd a kutatás és a feldolgozás a tanegység

központi eleme.

Követelmény: Egy neveléstörténeti téma kiválasztása, ennek önálló kutatása, az

eredmények értékelése és bemutatása. A hallgató saját munkáját írásos kutatási

beszámoló és kiselőadás formájában publikálja, ennek alapján a félév végén

gyakorlati jegyet kap.


Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó,

Budapest, 1996. p. 9-67., 317-339.

Szabolcs Éva: Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Kutatásmódszertani

Kiskönyvtár. MK Pedagógus Könyvek, Budapest, 2001.

Ajánlott irodalom:

Németh – Pukánszky: A pedagógia problématörténete. Gondolat, Budapest, 2004.

A „Neveléstörténet” c. folyóiratban megjelent cikkek, tanulmányok.


Egy választott korszak vagy időszak összefoglaló neveléstörténeti áttekintése

Egy kiemelkedő pedagógus életének és pedagógiájának szemléletes bemutatása

Egy pedagógiai koncepció sajátos elemeinek és hatástörténetének feldolgozása

Egy pedagógiai probléma történeti szemléletű elemzése és feldolgozása

Pedagógiai pszichológia szeminárium


A tanegység célja: A tantárgy célja, hogy a neveléslélektan és a szociálpszichológia

tudományának elméleti megállapításai helyzetgyakorlatok (szituációs játékok)

segítségével a praktikum szintjén is tanulmányozhatóvá váljanak. A gyakorlat során a

hallgatók felmérhetik saját nevelői elképzeléseik hatékonyságát és korlátait, ezáltal

képessé és motiválttá válnak arra, hogy elméleti tudásukat folyamatosan bővítsék, és

kialakítsanak egy saját személyiségükhöz igazodó, hiteles és hatékony nevelési

attitűdöt.


A hallgató megismeri a tanulói személyiség és a közösség fejlesztésére

vonatkozó pszichológiai ismereteket.

Képes e pszichológiai ismeretek pedagógiai adaptációjára.

63

Törekszik arra, hogy saját személyiségének és képességeinek ismeretében és

azok elfogadásával tudatosan alakítsa nevelői attitűdjét.

Tematika: személypercepció sajátosságaiból eredő észlelési torzítások. A tanár-diák

kapcsolat sajátosságai. A hittanári szerep. A csoportok működésének jellegzetességei.

A szociometria módszere. A kommunikáció sajátosságai és nehézségei. Konfliktusok

és kezelésük.

Követelmény: Egy szociometriai vizsgálat elvégzése.


Sallay – Perge: A szociometriai módszer alkalmazása alsó- és középfokú oktatási

intézményekben, Iskolapszichológia füzetek, 12.

Plébániai gyakorlat bevezetése II.

Előadó: Dr. Pákozdi István

Tanegységi előfeltételek: Plébániai gyakorlat bevezetése I.

A tárgy célja:

A plébániai gyakorlat bevezetése azoknak a személyes tapasztalatoknak a közös

kiértékelését, összegzését jelenti, amelyeket a hallgatók a két egy hetes gyakorlatuk

során szereztek. Ezek mellett elmélyítendő témák: a plébániai vezetés, a közösség és

a lelkipásztorok összhangja; rendezvények, események a plébánián; dokumentáció.


a) ismerje a plébániák főbb tevékenységi köreit; mélységében lásson bele egy adott

plébánia életébe;

b) képes legyen feltalálni magát, kivenni a részét a plébániai munkából;

c) váljék elkötelezetté az alapjában véve plébániai lelkipásztorkodásra épülő egyházi

szolgálatban!


a) a plébániai gyakorlatok közös kiértékelése,

b) plébániai közösségvezetési minták,

c) rendezvények, események szervezési tapasztalatok,

d) plébániai dokumentáció.

Követelmény:

A már megtett plébániai gyakorlat (2 hét) leírásának elkészítése (beadandó) és órai

ismertetése – gyakorlati jeggyel.

64

Portfolió


Lásd a Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat leírásában.

Propedeutika II.

Előadó: Tőzsér Endre

A tárgy célja

A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a keresztény hívő létmód mai

megkérdőjelezettségét, megvalósításának lehetséges formáit és szükséges szépségét.


• Ismeri a hívő létmóddal szembeni mai kihívásokat és a hit alapvető

magatartásformáit.

• Képes szakszerűen beszélni a hit valóságfeltáró és valóságmegváltoztató erejéről.

• Elkötelezett abban, hogy a keresztény hitet az egyház közösségében megélje és

tanúságot tegyen róla.

A tárgy tematikája: 1. Kihívás a hittel szemben; a kérdésessé tett hit; utak a hithez; 2.

A hit megvalósulási folyamata és útja; a hit igazsága; 3. A hit valóságfeltáró és

valóságmegváltoztató ereje; a hívők közössége.

Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga.

Kötelező irodalom: A keresztény hit (kéziratos jegyzet), Sapientia Szerzetesi

Hittudományi Főiskola, Budapest, 2009, 28 oldal.

Ajánlott irodalom: JOSEPH RATZINGER – CHRISTOPH SCHÖNBORN: Bevezetés a

Katolikus Egyház katekizmusába, Ecclesia, Budapest, 1994. CHRISTOPH SCHÖNBORN:

Egység a hitben, Paulus Hungarus – Kairosz, 2000.

Reflektív pedagógia (hittanár és családvédő tanár)

A tanegység célja: A Reflektív pedagógia tárgy a reflektív gondolkodással kapcso-

latos elméleti ismeretek és a pedagógiai tevékenység megfigyelési és elemzési

módszereinek elsajátításával és gyakorlatban való alkalmazásával képessé teszi a

hallgatót a gyakorlótanítás során szerzett tapasztalatainak és saját teljesítményének

szakszerű elemzésére és értékelésére, segít a kritikus és pozitív pontok

meghatározásában, a fejlődés/fejlesztés irányainak kijelölésében.

65


Ismerjen néhány módszert a tanítási óra pedagógiai és pszichológiai

elemzésére

Legyen képes saját munkája szakszerű elemzésére, ismerje fel a hittanóra

egyes jelenségei közti összefüggéseket, kölcsönhatásokat.

Legyen képes kollégái fejlődését észrevételeivel segíteni.

Ismerje fel az egyéni tanítási gyakorlat és a reflektív elemzés jelentőségét

szakmai fejlődésének folyamatában.


A gyakorlat során szerzett egyéni pedagógiai tapasztalatok elemzése.

Követelmény

Felvétel készítése egy saját hittanóráról elemzés céljából.

A reflektív gondolkodás, tevékenységelemzés tapasztalatainak szakszerű

felhasználása az önálló szakmai fejlődésről készített portfolióban.

Félév végén: gyakorlati jegy.

Kötelező irodalom

Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadói Kör, Bp.

Falus Iván – Kimmel Magdolna (2003): A portfolió. Gondolat, Budapest.

Ajánlott irodalom

Falus Iván: Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében. In: Falus Iván –

Báthory Zoltán (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris, Budapest, 2001

Szivák Judit: A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Műszaki Kiadó,

Budapest

Segítő kapcsolat és tanácsadás


A tanegység célja: áttekintést ad a segítő kapcsolatban megvalósuló sajátos

tanácsadás jellegéről, folyamatáról, és a tanácsadó szükséges képességeiről.


A segítő kapcsolat és tanácsadás elméleti, gyakorlati ismereteinek megszerzése

Képesség segítő kapcsolat kialakítására és a kompetenciájába tartozó esetekben

tanácsadás végzésére (fejlesztésben, elakadásban)

Elköteleződés a segítés és tanácsadás szakmai követelmények szerinti végzésére

Tematika: A segítő kapcsolat sajátossága és dinamikája és a tanácsadói (konzultáns)

attitűd. A tanácsadás (konzultáció) helye a család- és gyermekvédelemben. A

tanácsadás főbb feladatai, lehetőségei (facilitálás, direktivitás, motiváció). Az egyéni

és a csoportos tanácsadás; ezek alkalmazásának előnyei, korlátai, lehetőségei. A pár-

és családi tanácsadás főbb jellegzetességei, módszerei.

66

Követelmény: zárthelyi dolgozat; esettanulmány leadása

Kötelező irodalom

Benkő A. és Szentmártoni M. (2002): Testvéreink szolgálatában. Új Ember, Bp., 25-

52; 109-112. o.

Fonyó I. - Pajor A. (szerk.) (1998): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának

témaköréből. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. - A

konzultációs kapcsolat keretében végzett munka és a Házassági és családi

konzultáció c. fejezetek

Ajánlott irodalom

Bánlaky É. (szerk.): Pszichológusok és teológusok az emberről. Tanulmánykötet. Faludi

Ferenc Akadémia és Katolikus Pszichológusok Baráti Köre, Bp, 1996.

Gerevich J. (szerk): Közösségi mentálhigiéné. Animula, Bp, 1997.

Hézser G. A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Kálvin Kiadó, Bp. 1995.

Kézdy A. és Somogyiné Petik K. (2006): A segítő helyzethez kapcsolódó saját

élmények feltárása és feldolgozása. Embertárs, IV/3, 196-204.

Segítségre szoruló családok


Tanegységi előfeltételek: Családpszichológia

A tanegység célja a hallgatók megismertetése a speciális helyzetű családok

pszichológiai működésének sajátosságaival és a helyzetükből adódó problémákkal.


A hallgató megismeri az adott célcsoport működésének pszichológiai hátterét.

Képes a problémák szakszerű elemzésére, megértésére.

Elkötelezett abban, hogy hatékony segítséget nyújtson az érintett családoknak.

Tematika: A válás pszichológiai következményei. Gyász a családban. Az egyszülős

családok működése, speciális nehézségei. Az apa szerepe a gyermekek fejlődésében,

hiányának hatásai. Az újraházasodott családok. A nevelőszülői családok. Az

örökbefogadó családok.

Követelmény:

Interjú készítése egy speciális helyzetű család tagjaival.

Félév végi kollokvium.


Somogyiné Petik Krisztina: Speciális helyzetű családok (Jegyzet, Sapientia könyvtár)

67

Speciális gyermekvédelmi módszerek


A tanegység célja: Olyan módszertani ismeretek, jó gyakorlatok megismerése,

amelyek segítségével a hallgató képessé válik felismerni a problémát, valamint

képessé válik adekvát segítséget nyújtani a gyermeknek.


Ismeri az alapozó tárgyak alapfogalmait, valamint a speciális szükségletű,

továbbá a kórosan működő és zavart életvitelű családok, illetve az itt felnövő

gyermekek problémáit, a segítés pszichológiai, szociális és pedagógiai aspektusait.

Képes a különböző problémák felismerésére és kezelésére, megelőzésére.

Elkötelezett a védelemre szoruló gyermekek problémáinak megoldásában.

Tematika:

1. A gyermekvédelem különböző tudományágak felőli meghatározása 2. A gyermek-

védelmi tevékenység színterei 3. A gyermek megismerése 4. Az együttműködés mint

módszer 5. A megelőzés lehetséges színterei és módszerei 6. Gyermekvédelmi

tevékenység a családokkal 7. Gyermekvédelmi tevékenység hátrányos helyzetű

gyerekekkel 8. Gyermekvédelmi tevékenység fogyatékos gyermekekkel 9. Gyermek-

védelmi tevékenység beteg gyerekekkel 10. Gyermekvédelmi tevékenység az otthont

nyújtó intézményekben 11. A speciális szükségletű gyermekek 12. A különleges

ellátást igénylő gyermekek 13. Az utógondozói ellátás módszertani kérdései 14. Az

utógondozás módszertani kérdései

Félév végi ellenőrzés: gyakorlati jegy


Fejlesztő Pedagógia 2003/4-5. száma

Fejlesztő Pedagógia 2006/1. száma

Szakdolgozatra felkészítő szeminárium II.

Követelmények:

Konzultáció a készülő szakdolgozat témavezetőjével, félév végén aláírás.

A szakdolgozat formai követelményeit a Hallgatói Tanulmányi és Vizsgarend,

továbbá a Szenátus 2009. február 3-i határozata tartalmazza (lásd a Tanrend 82.

oldalán). Bővebb segédanyag Tőzsér Endre: Dolgozatírás című jegyzete, amely

megtalálható a főiskola honlapján és könyvtárában.

68

Szakmai identitás tréning

Előadók: Kézdy Anikó, Somogyiné Petik Krisztina, Robu Magda

Előfeltétel: elméleti tanegységek lezárása

A tantárgy célja az elméleti és gyakorlati, valamint a tanítási gyakorlat során szerzett

tapasztalatok integrálása. A korábbi iskolai tapasztalatok tanári perspektívából való

szemlélete, a tapasztalatok tudatosításának erősítése és a tanár-gyerek viszony etikai

szempontok szerinti áttekintése.

Kompetenciák:

Képessé válik a tanítási tevékenység elkezdéséhez szükséges önismeretre és saját

tevékenységével kapcsolatos kritikai reflexiókra.

Elkötelezetté válik a sajátjától eltérő értékek szerinti élet megértésére, nyitottá válik

mások véleményének, érzéseinek megismerésére és tiszteletben tartására.

Elkötelezetté válik az emberi kapcsolatok etikai előírások szerinti alakítására.

Tematika:

A tanegység a gyakorlati képzéshez kapcsolódik, tartalma az iskolai gyakorlat során

szerzett tapasztalatok kritikai reflexióval történő megvitatása és etikai szempontok

szerinti elemzése. Ehhez kapcsolódik a korábbi iskolai tapasztalatok felidézése, a

diák és a tanár perspektívája közötti különbség tudatosítása.

Követelmény: aktív részvétel, saját tapasztalatok megosztása.

Irodalom:

Pedagógus-írók írásai: Németh László, Szabó Magda, és tanárok vallomásainak

tartalmazó kötetek elolvasása.

Szemeszterdolgozat

Követelmények:

– szemeszterdolgozat bejelentő lap leadása a Tanulmányi Osztályon február 28-ig;

– a szemeszterdolgozat tanegységét a hallgató csak a leckekönyvbe írja be,

a Neptunba a bejelentő lapok alapján a T.O. munkatársai veszik fel;

– konzultációk a választott szaktanárral;

– a szemeszterdolgozat elkészítése és leadása a szaktanárnak április 30-ig.

Értékelés: gyakorlati jegy

A szemeszterdolgozat formai követelményeit a Hallgatói Tanulmányi és Vizsgarend,

továbbá a Szenátus 2009. február 3-i határozata tartalmazza (lásd a Tanrend 82.

oldalán). Bővebb segédanyag Tőzsér Endre: Dolgozatírás című jegyzete, amely

megtalálható a főiskola honlapján és könyvtárában.

69

Szociáletika I. (Általános szociáletika)


Tematika:

1. A keresztény társadalometika fogalma

2. A kinyilatkoztatás társadalomerkölcsi dimenziója

3. Egyház és világ viszonya

4. A modern társadalom születése

5. A katolikus társadalomtan kezdetei

6. Rerum novarum (1891)

7. Quadragesimo anno (1931)

8. XXIII. János és VI. Pál szociális enciklikái

9. II. János Pál szociális enciklikái

10. A perszonalitás elve

11. A szolidaritás elve

12. A közjó fogalma

13. A szubszidiaritás elve

14. A szociális igazságosság fogalma


Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika. Budapest: SZIT, 2001

Höffner, Joseph: Keresztény társadalmi tanítás. Budapest: SZIT, 2002

II. János Pál Centesimus annus körlevele (1991)

Ajánlott irodalom:

Az Egyház társadalmi tanítása. Dokumentumok. Szerk.: Tomka M. és Goják J.

Budapest, SZIT, é.n.

A Nevelési Kongregáció nyilatkozata: Irányelvek az egyház társadalmi tanításának

tanulmányozásához és oktatásához a papképzésben (1988)

Boda László: Emberré lenni, vagy birtokolni. Budapest, 1994

Kecskés Pál: A keresztény társadalomszemlélet irányelvei. Budapest: Actio Catholica,

1944

Magagnotti, P.: A kisegítés (szubszidiaritás) elve az egyház társadalmi tanításában.

Pécs, 1993

Muzslay István: Az egyház szociális tanítása. Budapest: Márton Áron, 1977

Ockenfels, Wolfgang: Kis katolikus társadalomtan. Budapest: OLI, 1992

Virt László: Katolikus társadalmi alapértékek. Budapest: Márton Áron, 1999

Szociáletika II. (Speciális szociáletika)


A tanegység célja: A társadalom modern fejlődése többé-kevésbé önálló részrend-

szereket hozott létre. A II. Vatikáni Zsinat után egyre elmélyültebb tanulmányok

születtek a politika és a gazdaság etikájáról, a környezet- és családvédelem

70

kérdéseiről, a tudomány és technika etikájáról és a kultúra fejlesztéséről. Mindezen

témakörök jelentős változáson mennek át a globalizáció előrehaladásával. A félév

folyamán bemutatjuk a keresztény etika megoldási kísérleteit.


A hallgató megismeri a társadalmi erkölcs részterületeit, a jelen problémákat és

reményeket.

Alkalmassá válik a társadalmi párbeszédre és vitára különböző csoportokkal.

A társadalmi igazságosság lelkes apostola és harcosa lesz.

Tematika:

1. A politika erkölcse

2. Demokratikus társadalom

3. Világszervezetek etikája

4. Jog és etika

5. A korrupció erkölcsi összefüggései

6. Gazdaság és etika

7. A munka teológiája

8. A tulajdon kérdései

9. Vállalkozói etika

10. Környezetvédelem

11. Fenntartható fejlődés

12. Tudomány és technika etikája

13. Családtámogatás

14. A kultúra fejlesztése

Követelmény: Félév végi ellenőrzés: kollokvium


II. Vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetű rendelkezése (1965)

Igazságosabb és testvériesebb világot! A MKPK a magyar társadalomról (1996)

Muzslay István: Gazdaság és erkölcs. Budapest: Márton Áron, 1995.

Ajánlott irodalom:

Alford, H. J. - Naughton, M. J.: Menedzsment, ha számít a hit. Budapest: Kairosz, 2004.

Büchele, Herwig: Keresztény hit és politikai ész. Budapest – Luzern: Egyházfórum, 1991.

Harsányi Ottó Pál: Új ég és új föld felé? Róma, 1995.

Zlinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika. Budapest: SZIT, 2002.

Szegénység – gazdagság – gazdálkodás. Pannonhalma, 1994.

Vigilia 56(1991) 9. szám; 59(1994) 2. szám, 61(1996) 1-2. szám.


1. A nőkérdés. - 2. Kultúra-interkultúra. - 3. Európa. - 4. Globalizáció. - 5. Bevándorlók,

vendégmunkások.

71

Szociális képességfejlesztés


Előfeltétel: Segítő kapcsolat és tanácsadás

A tantárgy célja a nehéz helyzetű, fejlődésükben akadályozott gyermekekkel és

szüleikkel való kapcsolat kialakításához és fenntartásához szükséges társas

képességek gyakorlása, valamint a gyermekvédelem alap és szakellátásban dolgozó

szakemberekkel való együttműködési képesség erősítése, valamint konfliktust és

agressziót kezelő képességek fejlesztése.


Képessé válik a gyermekvédelmi ismeretek és módszerek integrálására,

valamint a módszerek alkalmazásához szükséges kommunikatív viselkedés

kivitelezésére.

Elkötelezetté válik arra, hogy a segítő szakmai követelmények, és a védelemre

szoruló gyerek szükségletei iránti érzékenységgel nyújtson segítséget.

Tematika: Szerepjátékok, szimulált esetmegbeszélések, egyéni tapasztalatok

feltárásán keresztül a fejleszteni kívánt képességek gyakorlása.

Követelmény: félév végén a hallgatók csoportos esetbemutató keretében adnak

számot készségeik fejlődéséről.

Irodalom:

Birkebihl, V. (1998) Kommunikációs gyakorlatok, Trivinum K. Bp.

Horváth-Szabó K, Vigassyné Dezsényi K. (2001) Az agresszió kezelése. SzCsM Bp.

Szociálpolitika

Előadó: Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna


A szociális gondoskodás fejlődéstörténete kiemelkedő elemeinek és alapfogalmainak,

illetve eszköztárának megismertetése, valamint a hallgatók felkészítése a mai magyar

szociális ellátórendszerben való eligazodásra.


Ismeri a szociálpolitika fogalom- és eszközrendszerét

Képes a szociálpolitika eszközeinek bemutatására és alkalmazására

Elkötelezett abban, hogy a szociálpolitika alanyait mind magasabb szintű

ellátáshoz juttassa

72

Tematika:

1. A szociálpolitika fogalmi- és eszközrendszere

2. A szociálpolitika fejlődéstörténete

3. A jelenlegi szociális ellátórendszer biztosította ellátási fajták

4. A fogyatékosság társadalmi kezelésének szabályozása, az egyenlő bánásmód és

az esélyegyenlőség előmozdítása

5. Az Európai Szociális Karta

Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga


1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdí-

tásáról

Könczei György: Az Európai Szociális Charta jövője az Európai Unió

összefüggésében, avagy: Csipkerózsika már nem alszik

Esszé Old Bethpage, 2004. december

Ajánlott irodalom:

Szalai Júlia: Jóléti fogda (Esély 2004/6 és 2005. évi 1. száma)

Robert Castel: A szociális kérdés alakváltozásai. A bérmunka krónikája Kávé Kiadó

Bp. 1998.


1. A magyar szociálpolitika-történet egy-egy fontosabb állomásának elemzése

2. A szociálpolitika és a társadalompolitika fogalmi rendszerének összehasonlítása

3. A pénzbeli ellátások fejődésének összehasonlítása - tegnap és ma

4. A mai magyar szociális rendszer személyes gondoskodást nyújtó ellátásainak

jellemzése egy-egy konkrét ellátási forma bemutatásával

Szociológia II. (Vallásszociológia)


Tanegységi előfeltételek: Szociológia I.

A tanegység célja: Elméleti bevezetést ad a kurzus az egyház belső megújulásának

intézményi formáiról, mint a lelkiségi mozgalmak és szerzetesség típusairól,

jellemzőiről, fejlődéstörténetükről, és magyarországi (újra)indulásuk sajátosságairól,

valamint az új vallási mozgalmak létrejöttének társadalmi hátteréről. Emellett a

korunkban erőteljesen jelen lévő kérdések kapcsán az egyház véleményformálásának,

kompetenciájának közös elemzése és értelmezése saját élmény, napi sajtó,

közvélemény, egyházi dokumentumok tükrében.


Ismeri az egyház mint társadalmi intézmény működési sajátosságait

73

Képes az egyház és a társadalom kérdéseiben is körültekintően gondolkodni és

mérlegelni

Elkötelezett abban, hogy ismereteit összhangba hozza és másokkal is megossza

Tematika: Az egyház szervezetszociológiája: intézmény létrejötte, elemei. Intézmény

legitimációja és a társadalmi kontroll. Az egyház társadalmi szerepe. Kereszténység

és társadalom. Korunk kérdései és az egyház (eutanázia, abortusz, szexuális

szabad(os)ság …). Intézményesülés problémái az egyházban: intézmény és karizma.

Miért van szükség az egyházstruktúra reformjára? Új vallási mozgalmak létrejötte és

társadalmi szerepe. Szektataggá válás: motivációk, elköteleződés, a tömeges áttérés.

Az egyház belső megújulási mozgalmai, alkalmazkodás a szekularizált társada-

lomhoz.



- Molnár, Attila Károly: Új vallási jelenségek. In: Szekták, új vallási jelenségek

szerk: Lugosi, Ágnes, Pannonica Kiadó, Bp. 1998, 16-27pp

- Tomka Miklós: Társadalmi determináltság és strukturális bün. Egyház és világ.

1992.4. 13-16.o.

- Tomka Miklós: Quo vadis, magyar katolicizmus. Távlatok (Róma) 1992.5. 19-32.o.

- Tomka Miklós: Hit és társadalmi elkötelezettség. Az átmenet kérdõjelei. In: Békés

Gellért - Kovács K. Zoltán (szerk): Keresztények és demokrácia. Róma. Katolikus

Szemle 1992. 39-54.o.

- Tomka Miklós: Keresztények és demokrácia. Róma. Katolikus Szemle 1992. 39-54.o.

- Tomka Miklós: Az állam és az egyház elválasztása. Nemzetközi tapasztalatok. In:

Békés Gellért - Boór János (szerk): Keresztények és a szabadság. Róma, Katolikus

Szemle 1992. 125-142.o.

- Tomka Miklós: Keresztények és a szabadság. Róma, Katolikus Szemle 1992. 125-142.

- Mayer, Jean-Francois: És ha elkötelezem magam egy szektánál? In: Szekták, új

vallási jelenségek szerk: Lugosi Ágnes, Pannonica Kiadó, Bp. 1998, 70-78pp.


Személyes érdeklődésnek megfelelő téma, előzetes egyeztetés alapján.

Teológiai szupervízió

Előadó: Dr. Lukács László

A tárgyat fölvett hallgatók havonta minimum egy alkalommal az alább megadott

címre E-mailen küldjék be legalább egy – teológiai szempontból érdekesebb –

helyzet leírását:

1. a diákok egy-egy frappáns (vagy akár vicces: „diákszáj”) válaszát egy adott

témában,

74

2. a diákok olyan kérdését, amire a katekéta nem tudott pontos vagy a diákoknak is

megnyugtató feleletet adni

3. olyan témát a félév anyagából, amelynek feldolgozásában segítséget igényelne.

Az első alkalommal ezen felül még egy írásos beszámolót várunk az alábbi kérdésre:

hogyan tudom/szoktam az imádság légkörét megteremteni hittanórákon? Milyen

formáit gyakoroljuk az imádságnak?

Az első leírás beküldési határideje: február 21.

A legelső órán, február 14-én választott munkamódszerünket beszéljük meg.

A következő három alkalommal a beküldött írások alapján folytatunk megbeszélést.

A levelezőlista használható internetes fórumként is, ötletek, kérdések

megbeszélésére, esetleg anyagok cseréjére, de használható egyéni tanácskérésre is.

Ebben az esetben a levélíró saját nevére kap választ.

Az E-mail cím, amelyre a leírásokat várjuk: [email protected]

Újszövetség teológiája

Előadó: Dr. Csernai Balázs

A tanegység célja: A Jézus Krisztus élete, működése, halála és feltámadása által adott

kinyilatkoztatás újszövetségi reflexióinak ismertetése, a különféle reflexiók

különböző és egyező oldalainak bemutatása.


A hallgatók megismerhetik az Újszövetségi gondolkodás különféle elemeit;

megtanulják megkülönböztetni a különféle szerzők súlypontjait, felismerik a

köztük lévő egyezéseket és különbségeket;

Az Újszövetség ilyen megismerése által elköteleződnek a Krisztusról való

személyes tanúságtétel mellett.

Tematika:

Jézus jelentősége

Az újszövetségi kinyilatkoztatás formái (levél, elbeszélés, kép)

A főbb gondolati irányok (szinoptikusok, Pál, János)

Követelmény

Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga


SZÉKELY János: Az Újszövetség teológiája. Budapest, 22004. 33-34, 64-74, 180-209,

251-254, 277-286, 289-296.

Ajánlott irodalom:

Az ajánlott irodalmat az első előadáson adjuk meg.

75

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola

Könyvtára

Állományunk nagy része a főiskolán oktatott tudományterületek, valamint az

ezekhez kapcsolódó tudományok (szisztematikus teológia, dogmatika, biblikum,

erkölcsteológia, egyháztörténelem, gyakorlati teológia, filozófia, történelem,

pszichológia, pedagógia, etika, egyházi szépirodalom, néprajz) szakirodalmából áll.

Dokumentumaink gyakrabban használt része az olvasóteremben szabadpolcon

található, a többi pedig a könyvtáros segítségével érhető el. Az olvasóteremben

hozzáférhetők általános és szaklexikonok, kézikönyvek és folyóiratok is.

Szolgáltatásaink:

– helyben olvasás; – CD-ROM használat;

– számítógépes katalógushasználat; – Internet-használat;

– tájékoztatás; – Internetes adatbázisok elérése:

– fénymásolás; (ATLASerials, EBSCO, EISZ, NAVA).

– könyvtárközi kölcsönzés;

Katalógusunk kereshető: http://www.sapientia.hu, Könyvtár – Katalógus menüpont

_______________________________________________________________

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézet (SACSI)

Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület (SZÉK)

„Boldogabb családokért

családi életre nevelés iskolai program”

Tevékenységeink:

- Gyakorlatorientált, komplex személyiséggondozást szem előtt tartó családi

életre felkészítő foglalkozások: „család-órák” 9-24 éves korú fiatalok

részére, havi rendszerességgel

- 40 órás „Egészséges életmódra és családi életre nevelés” tanfolyam

pedagógusok és védőnők számára

- tanácsadás, szupervízió, továbbképzési lehetőség

- Családkönyvtári kölcsönzés hétfőnként 15:00–17:00

Elérhetőségünk:

IV. emelet, 419-es szoba. telefonszám: 1-486-44-42

e-mail: [email protected] honlap: www.sapientia.hu

Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes (30-995-99-60) mb. intézetvezető

Déri Éva (30-498-35-46) szervező titkár




76

ES

TI T

AG

OZ

AT

Kate

kéta

-lelk

ipászto

ri m

un

katá

rs a

lap

kép

zé

s (

BA

)

I. é

vfo

lyam

2008

/09 II. félé

v

Ba

án

I.

DK

. P

app

Á.

DV

ers

eg

i B

.D

Ve

rse

gi B

.D

Xe

ravits G

.D

Xe

ravits G

.D

Ba

gyin

szk

i

Á.

DD

eák H

.D

Ba

án

I.

DR

évay E

.D

Ba

án

I.

DH

SZ

-K.

DR

évay E

.D

Xe

ravits G

.D

Ba

gyin

szk

i

Á.

DR

évay E

.D

K.

Pa

pp

Á.

D

Ve

rse

gi B

.D

Tőzs

ér

E.

DB

aán

I.

DB

era

n F

.D

De

ák H

.D

K.

Pa

pp

Á.

AM

Pa

tsch

F.

DB

agyin

szk

i

Á.

DH

SZ

-K.

D

13

.00

szü

ne

t

Be

ran

F.

DP

ats

ch

F.

DB

era

n F

.D

Pa

tsch

F.

DH

SZ

-K.

DD

eák H

.D

Pa

tsch

F.

DB

agyin

szk

i

Á.

DB

era

n F

.D

Xe

ravits G

.A

MV

ers

eg

i B

.D

De

ák H

.D

Tőzs

ér

E.

DH

SZ

-K.

DD

eák H

.D

Xe

ravits G

.D

Xe

ravits G

.D

Tőzs

ér

E.

D

Ta

nte

rme

k je

lölé

se

i:

AM

Au

dito

riu

m M

axim

um

, a

fö

ldszin

ten

DD

íszte

rem

, a

II. e

me

lete

n, a

z a

ulá

bó

l n

yílik

Idő

po

ntj

a:

áp

rili

s 2

5.

A r

észvéte

l m

ind

en

hall

gató

nak k

öte

lező

.

Csa

lád

és

fejlő

dé

s

Le

lkis

ég

-

tört

én

et

Filo

zó

fia

-

tört

én

et

Pro

pe

de

utika

Pro

pe

de

utika

Filo

zó

fia

i

etika

Filo

zó

fia

-

tört

én

et

Filo

zó

fia

i

etika

Csa

lád

és

fejlő

dé

s

Eg

yh

áz-

tört

én

ele

m

Eg

yh

áz-

tört

én

ele

m

sze

ntm

ise

áp

rili

s 1

8.

SAPIENTIA NAP április 25.

Filo

zó

fia

-

tört

én

et

Be

ve

ze

tés a

z

Ószö

ve

tsé

gb

e

Be

ve

ze

tés a

z

Ószö

ve

tsé

gb

e

Litu

rgik

us é

ne

k

Csa

lád

és

fejlő

dé

s

sze

ntm

ise

sze

ntm

ise

Filo

zó

fia

-

tört

én

et

Be

ve

ze

tés a

z

Ószö

ve

tsé

gb

e

Litu

rgik

us

én

ek

Fu

nd

am

en

táli

s te

oló

gia

Eg

yh

áz-

tört

én

ele

m

Litu

rgik

us é

ne

k

Filo

zó

fia

i

etika

Óke

reszté

ny

iro

da

lom

tört

.

Le

lkis

ég

-

tört

én

et

sze

ntm

ise

Óke

reszté

ny

iro

da

lom

tört

.

Óke

reszté

ny

iro

da

lom

tört

.

sze

ntm

ise

15

.45

-

17

.00

14

.15

-

15

.30

11

.45

-

13

.00

Le

lkis

ég

-

tört

én

et

sze

ntm

ise

feb

ruá

r 7

.

sze

ntm

ise

feb

ruá

r 2

1.

Be

ve

ze

tés a

z

Ószö

ve

tsé

gb

e

Fu

nd

am

en

táli

s te

oló

gia

Csa

lád

és

fejlő

dé

s

Be

ve

ze

tés a

z

Ószö

ve

tsé

gb

e

feb

ruá

r 2

8.

má

rciu

s 2

1.

má

rciu

s 7

.á

pri

lis

4.

Be

v. a

z e

gy-

há

z é

leté

be

feb

ruá

r 1

4.

Le

lkis

ég

-

tört

én

et

én

eke

s

sze

ntm

ise

8.4

5-

10

.00

10

.15

-

11

.30

Óke

reszté

ny

iro

da

lom

tört

.

Eg

yh

áz-

tört

én

ele

m

Filo

zó

fia

i

etika

sze

ntm

ise

Eg

yh

áz-

tört

én

ele

m

Sap

ien

tia

nap

: M

eg

sze

nte

ltség

az e

gyh

ázi

mo

zg

alm

akb

an

é

s a

me

gs

ze

nte

lt é

let

új

form

áib

an

má

jus 1

6.

Fu

nd

am

en

táli

s te

oló

gia

Be

ve

ze

tés a

z

Ószö

ve

tsé

gb

e

Be

v. a

z e

gy-

há

z é

leté

be

Be

v. a

z e

gy-

há

z é

leté

be

Pro

pe

de

utika

Fu

nd

am

en

táli

s te

oló

gia

77

ES

TI T

AG

OZ

AT

Ka

tek

éta

-lelk

ipá

szto

ri m

un

katá

rs a

lap

kép

zé

s (

BA

)

II. évfo

lya

m2008

/09 II. félé

v

Cza

p Z

s.

212

Eg

ri L

.211

Ve

rse

gi B

.D

Ve

rse

gi B

.D

Xe

ravits G

.D

Xe

ravits G

.D

Ba

gyin

szki Á

.D

De

ák H

.D

Cza

p Z

s.

211

Tom

ka

F.

212

Eg

ri L

.211

Tom

ka

F.

211

Tom

ka

F.

BC

zap Z

s.

211

Xe

ravits G

.D

Ba

gyin

szki Á

.D

Tom

ka

F.

211

Fog

assy J

.211

Ve

rse

gi B

.D

Fog

assy J

.B

Tóth

B.

AM

Tóth

B.

AM

De

ák H

.D

Fog

assy J

.D

Fog

assy J

.B

Ba

gyin

szki Á

.D

Fog

assy J

.211

13

.00

szü

ne

t

Tóth

B.

AM

Sva

jcsik

B.

AM

Tóth

B.

AM

Tóth

B.

AM

Eg

ri L

.211

De

ák H

.D

Fog

assy J

.B

Ba

gyin

szki Á

.D

Xe

ravits G

.A

MV

ers

eg

i B

.D

De

ák H

.D

Cza

p Z

s.

BE

gri L

.211

De

ák H

.D

Xe

ravits G

.D

Xe

ravits G

.D

Tan

term

ek jelö

lés

ei:

AM

Aud

itori

um

Maxim

um

, a föld

szin

ten

B"B

" te

rem

, az I. em

ele

ten b

alr

a

DD

íszte

rem

, a II. e

mele

ten, az a

ulá

bó

l nyílik

Idő

po

ntj

a:

áp

rili

s 2

5.

A r

észvéte

l m

ind

en

hall

gató

nak k

öte

lező

.

21

1T

ante

rem

a II. e

mele

ten

21

2T

ante

rem

a II. e

mele

ten

Sap

ien

tia n

ap

: M

eg

szen

telt

ség

az e

gyh

ázi

mo

zg

alm

akb

an

é

s a

me

gs

ze

nte

lt é

let

új

form

áib

an

áp

rili

s 1

8.

sze

ntm

ise

Fund

am

en

tális

teo

lógia


má

jus 1

6.

sze

ntm

ise

Bev. az e

gy-

há

z é

leté

be

Kate

ketika

Egyhá

z-

tört

én

ele

m

Kate

ketika

szem

.

sze

ntm

ise

Fund

am

en

tális

teo

lógia

Fund

am

en

tális

teo

lógia

Dog

matika

áp

rili

s 4

.

Kate

ketika

Le

lkip

ászto

ri

teo

lógia

Bevezeté

s a

z

Ószövets

égbe

Bevezeté

s a

z

Ószövets

égbe

Bevezeté

s a

z

Ószövets

égbe

Le

lkip

ászto

ri

teo

lógia

Fund

am

en

tális

teo

lógia

sze

ntm

ise

Kate

ketika

Bevezeté

s a

z

Ószövets

égbe

feb

ruá

r 7

.

sze

ntm

ise

feb

ruá

r 1

4.

sze

ntm

ise

Dog

matika

sze

ntm

ise

sze

ntm

ise

Egyhá

z-

tört

én

ele

m

Bev. az e

gy-

há

z é

leté

be

sze

ntm

ise

má

rciu

s 2

1.

feb

ruá

r 2

1.

Kórh

ázi

lelk

igon

do

zás

Le

lkis

ég

-

tört

én

et

Le

lkis

ég

-

tört

én

et

má

rciu

s 7

.fe

bru

ár

28.

Le

lkip

ászto

ri

teo

lógia

15

.45

-

17

.00

14

.15

-

15

.30

11

.45

-

13

.00

Egyhá

z-

tört

én

ele

mLe

lkis

ég

-tört

én

et

Bev. a k

ate

k.

gyak.-

ba

Bevezeté

s a

z

Ószövets

égbe

Dog

matika

Dog

matika

8.4

5-

10

.00

10

.15

-

11

.30

Bev. az e

gy-

há

z é

leté

be

Kate

ketika

Kórh

ázi

lelk

igon

do

zás

Le

lkip

ászto

ri

teo

lógia

Le

lkis

ég

-

tört

én

et

Bevezeté

s a

z

Ószövets

égbe

Kate

ketika

szem

.

Bev. az e

gy-

há

z é

leté

be

Kórh

ázi

lelk

igon

do

zás

Egyhá

z-

tört

én

ele

m

Kórh

ázi

lelk

igon

do

zás

Dog

matika

Egyhá

z-

tört

én

ele

m

78

ES

TI T

AG

OZ

AT

Ka

tek

éta

-le

lkip

ás

zto

ri m

un

ka

társ

ala

pk

ép

zé

s (

BA

)

III. é

vfo

lya

m

KK

ate

ké

ta s

za

kir

án

y ó

rái

LL

elk

ipá

szto

ri m

un

ka

társ

sza

kir

án

y ó

rái

20

08

/09

II. fé

lév

Tring

er

L.

211

Pá

lvö

lgyi F

.

D

212

Tom

ka

F.

212

Tom

ka

F.

BK

ots

ch

y B

.D

Ujh

ázi

L.

BP

ákozd

i I.

313

Fog

assy J

.313

Pá

kozd

i I.

313

Ko

tsch

y B

.B

Be

ran

F.

B

Tring

er

L.

211

Sva

jcsik

B.

212

Pá

kozd

i I.

212

De

ák H

.A

MS

va

jcsik

B.

DB

era

n F

.B

Tring

er

L.

313

Fog

assy J

.313

Pá

kozd

i I.

313

Sva

jcsik

B.

BD

eá

k H

.B

Tom

ka

F.

211

Ko

tsch

y B

.A

MT

óth

B.

AM

Tóth

B.

AM

Sva

jcsik

B.

DD

eá

k H

.B

Tring

er

L.

313

Pá

lvö

lgyi F

.

D

313

Tom

ka

F.

313

Ré

vay E

.B

De

ák H

.B

13

.00

szü

ne

t

Tóth

B.

AM

Fog

assy J

.B

Tóth

B.

AM

Tóth

B.

AM

Pá

lvö

lgyi F

.

DD

Fog

assy J

.B

Ujh

ázi

L.

313

Ré

vay E

.313

Ré

vay E

.B

Fog

assy J

.B

Ujh

ázi

L.

BF

og

assy J

.B

Ujh

ázi

L.

AM

De

ák H

.A

MF

og

assy J

.B

Be

ran

F.

313

Ré

vay E

.313

Be

ran

F.

BF

og

assy J

.B

Tan

term

ek jelö

lés

ei:

AM

Aud

itori

um

Maxim

um

, a föld

szin

ten

B"B

" te

rem

, az I. em

ele

ten b

alr

a

DD

íszte

rem

, a II. e

mele

ten, az a

ulá

bó

l nyílik

Idő

po

ntj

a:

áp

rili

s 2

5.

A r

és

zv

éte

l m

ind

en

ha

llg

ató

na

k k

öte

lező

.

21

1T

ante

rem

a II. e

mele

ten

31

3T

ante

rem

a III. em

ele

ten

Mo

ráli

s

má

jus 1

6.

sze

ntm

ise

Eg

yh

áz-

tört

én

ele

m

Lelk

i-

pászto

ri t

eo

lóg

ia

Szo

cio

lóg

ia

sze

ntm

ise

Szo

cio

lóg

ia

Kate

k.

szakd

id.

szem

.

Kate

keti

ka

szakd

id.

ea.

sze

ntm

ise

Kate

keti

ka

szakd

id.

ea.

Eg

yh

áz-

tört

én

ele

m

Kate

k.

szakd

id.

szem

.M

orá

lis

Szo

cio

lóg

ia

má

rciu

s 2

1.

Kate

k.

gyak.

bev.

Mo

ráli

s

Nevelő

i h

ivatá

sD

og

mati

ka

má

rciu

s 2

8.

Eg

yh

ázjo

g

Do

gm

ati

ka

Eg

yh

áz-

tört

én

ele

m

má

rciu

s 1

4.

Nevelő

i h

ivatá

s

sze

ntm

ise

sze

ntm

ise

Gyó

gyít

ó

beszélg

eté

s

Kate

k.

gyak.

bev.

Gyó

gyít

ó

beszélg

eté

s

sze

ntm

ise

Mo

ráli

s

Eg

yh

áz-

tört

én

ele

m

15

.45

-

17

.00

14

.15

-

15

.30

11

.45

-

13

.00

Do

gm

ati

ka

Eg

yh

ázjo

gK

ate

k.

szakd

id.

szem

.

Kate

keti

ka

szakd

id.

ea.

Do

gm

ati

ka

Nevelé

s é

s

társ

ad

alo

m

sze

ntm

ise

sze

ntm

ise

sze

ntm

ise

Kate

k.

gyak.

bev.

Lelk

i-

pászto

ri t

eo

lóg

ia

feb

ruá

r 7

.

Gyó

gyít

ó

beszélg

eté

s

Gyó

gyít

ó

beszélg

eté

s

feb

ruá

r 1

4.

8.4

5-

10

.00

Nevelő

i h

ivatá

s

10

.15

-

11

.30

Nevelé

s é

s

társ

ad

alo

m

Szo

cio

lóg

ia


má

jus 9

.á

pri

lis

18

.

Do

gm

ati

ka

feb

ruá

r 2

1.

feb

ruá

r 2

8.

Kate

k.

gyak.

bev.

Plé

bán

iai

gyak.

bev.

Kate

keti

ka

szakd

id.

ea.

Plé

bán

iai

gyak.

bev.

Kate

keti

ka

szakd

id.

szem

.

áp

rili

s 4

.

Nevelé

s é

s

társ

ad

alo

m

Plé

bán

iai

gyak.

bev.

Sa

pie

nti

a n

ap

: M

eg

sze

nte

lts

ég

az e

gy

há

zi

mo

zg

alm

ak

ba

n

é

s a

me

gs

ze

nte

lt é

let

új

form

áib

an

sze

ntm

ise

Plé

bán

iai

gyak.

bev.

Lelk

i-

pászto

ri

teo

lóg

ia

Lelk

i-

pászto

ri

teo

lóg

ia

Eg

yh

ázjo

g

Eg

yh

ázjo

g

sze

ntm

ise

Eg

yh

áz-

tört

én

ele

m

79

ES

TI T

AG

OZ

AT

Hit

tan

ár-

ne

ve

lő t

an

ár

– C

sa

lád

- é

s g

ye

rme

kvé

dő

ta

ná

r m

es

terk

ép

zé

s (

MA

)

I. é

vfo

lya

m H

+C

S 4

+1

és

3+

1 f

élé

ve

s k

ép

zé

sA

z ó

rák

he

lys

zín

e:

III. e

me

let

30

7-e

s t

ere

m

20

08

/09

II. fé

lév

Pa

tsch

F.

307

Szla

nka

E.

307

Be

ran

F.

307

Feke

te A

.307

Ka

tó C

s.

307

Ka

tó C

s.

307

Feke

te A

.307

Be

ran

F.

So

mo

gyin

é

K.

Be

ran

F.

Xe

ravits G

.307

Pa

tsch

F.

Ka

tó C

s.

Ka

tó C

s.

Pa

tsch

F.

Be

ran

F.

Pa

tsch

F.

De

ák H

.C

se

rna

i B

.S

zla

nka

E.

Cse

rna

i B

.C

se

rna

i B

.C

se

rna

i B

.B

era

n F

.

13

.00

szünet

Xe

ravits G

.K

ots

ch

y B

.D

eák H

.D

eák H

.D

eák H

.X

era

vits G

.X

era

vits G

.313

Be

ran

F.

De

ák H

.

Szla

nka

E.

De

ák H

.P

álv

ölg

yi F

.P

álv

ölg

yi F

.S

zla

nka

E.

Ko

tsch

y B

.D

eák H

.

Sa

pie

nti

a n

ap

: M

eg

sze

nte

lts

ég

az e

gy

há

zi

mo

zg

alm

ak

ba

n é

s a

me

gs

ze

nte

lt é

let

új

form

áib

an

Idő

po

ntj

a:

áp

rili

s 2

5.

A r

és

zv

éte

l m

ind

en

ha

llg

ató

na

k k

öte

lező

.

So

mo

gyin

é K

.

So

mo

gyin

é K

.

So

mo

gyin

é K

.

So

mo

gyin

é K

.

má

rciu

s 1

4.

8.4

5-

10

.00

Herm

ene

utika

Hitokt. s

zak-

módszert

an

I.

Szociá

letika

feb

ruá

r 7

.fe

bru

ár

14.

feb

ruá

r 2

1.

má

rciu

s 7

.á

pri

lis

4.

áp

rili

s 1

8.

feb

ruá

r 2

8.

má

jus 9

.m

áju

s 1

6.

Hitokt. s

zak-

módszert

an

II.

Hitokt. s

zak-

módszert

an

II.

Nevelé

s

gyakorl

ati f.

Szociá

l-

pszic

ho

lógia

11

.45

-

13

.00

Szociá

letika

Herm

ene

utika

Herm

ene

utika

10

.15

-

11

.30

Szociá

letika

Szociá

l-

pszic

ho

lógia

Ped

ag

óg

iai pszi.

Szociá

l-

pszic

ho

lógia

Újs

zövets

ég

teo

lógiá

ja

Herm

ene

utika

Ped

ag

óg

iai

pszi.

Szociá

letika


sze

ntm

ise

sze

ntm

ise

Újs

zövets

ég

teo

lógiá

ja

So

mo

gyin

é K

.

So

mo

gyin

é K

.

Dog

ma-

tört

én

et

Hitokt. s

zak-

módszert

an

II.

Újs

zövets

ég

teo

lógiá

ja

Ószövets

égi

exeg

ézis

sze

ntm

ise

sze

ntm

ise

sze

ntm

ise

sze

ntm

ise

sze

ntm

ise

sze

ntm

ise

Tanulá

si

foly

am

at

Dog

matika:

ekklé

zio

lóg

ia

Dog

matika:

ekklé

zio

lóg

ia

Ped

ag

óg

iai pszi.

15

.45

-

17

.00

Hitokt. s

zak-

módszert

an

I.

Dog

ma-

tört

én

et

Ped

.

pro

blé

matö

rténe

t

Ped

ag

óg

iai

pszi.

14

.15

-

15

.30

Ószövets

égi

exeg

ézis

Tanulá

si

foly

am

at

Ószövets

égi

exeg

ézis

Szociá

letika

Dog

ma-

tört

én

et

sze

ntm

ise

Ószövets

égi

exeg

ézis

sze

ntm

ise

Szociá

l-

pszic

ho

lógia

Nevelé

s

gyakorl

ati f.

Szociá

letika

Dog

matika:

ekklé

zio

lóg

ia

Hitokt. s

zak-

módszert

an

II.

So

mo

gyin

é K

.

Ped

.

pro

blé

matö

rté

ne

t

Hitokt. s

zak-

módszert

an

I.

Dog

matika:

ekklé

zio

lóg

ia

Hitokt. s

zak-

módszert

an

I.

Újs

zövets

ég

teo

lógiá

ja

80

ES

TI T

AG

OZ

AT

Hit

tan

ár-

ne

ve

lő t

an

ár

– C

sa

lád

- é

s g

ye

rme

kvé

dő

ta

ná

r m

es

terk

ép

zé

s (

MA

)

I. é

vfo

lya

m H

+C

S 2

+1

fé

léve

s k

ép

zé

s é

s II. é

vfo

lya

m M

A(4

) -

Cs

alá

d-

és

gye

rme

kvé

dő

sza

k f

élé

ve

Az ó

rák h

ely

szín

e:

III. e

me

let

31

4-e

s t

ere

m,

cso

po

rtb

on

tásko

r a

31

3-a

s te

rem

is.

20

08

/09

II. fé

lév

Csókay L

.314

Gere

ncsér

B.

314

S.P

K.

314

Csókay L

.314

Hort

obágyi

Á.

314

K-K

. K

.314

Gere

ncsér

B.

314

S.P

K.

314

Csókay L

.314

Jelin

ek Z

s.

314

Gere

ncsér

B.

314

Büki P

.314

Hort

obágyi

Á.

314

Büki P

.314

Gere

ncsér

B.

314

Büki P

.314

Csókay L

.314

K.A

., R

.M.

K-K

. K

.314

K.A

., R

.M.

Büki P

.314

K.A

., R

.M.

Büki P

.314

Jelin

ek Z

s.

314

Büki P

.314

S.P

. K

.314

13

.00

szünet

K-K

. K

.314

K-K

. K

.314

Hort

obágyi Á

.314

Csókay L

.314

S.P

. K

.313

Büki P

.314

K.A

., R

.M.

K.A

., R

.M.

Révay E

.314

K.A

., R

.M.

Hort

obágyi Á

.314

Csókay L

.314

Révay E

.314

Büki P

.314

Idő

po

ntj

a:

áp

rili

s 2

5.

A r

és

zv

éte

l m

ind

en

ha

llg

ató

na

k k

öte

lező

.

Hiv

atá

s-

szem

ély

iség

-

fejle

szté

s

8.4

5-

10

.00

10

.15

-

11

.30

Csalá

dvéd

.

jog

Gyerm

ekvéd

.

az iskolá

ban

Szociá

l-

po

litik

a

Csalá

dvéd

.

jog

Gyerm

ekvéd

.

az iskolá

ban

Seg

ítség

re s

z.

csalá

dok

15

.45

-

17

.00

14

.15

-

15

.30

11

.45

-

13

.00

Szociá

lis

kép

esség

fejl.

Hiv

atá

s-

szem

ély

iség

-

fejle

szté

s

Szociá

lis

kép

esség

-

fejle

szté

s

Dro

go

k é

s

dro

gfü

ggőség

sze

ntm

ise

Dro

go

k é

s

dro

gfü

ggőség

Csalá

d-

szocio

lóg

ia

Dro

go

k é

s

dro

gfü

ggőség

feb

ruár

7.

sze

ntm

ise

feb

ruár

21.

sze

ntm

ise

feb

ruár

14.

sze

ntm

ise

Gyerm

ekvéd

.

inté

zm

ények

Dro

go

k é

s

dro

gfü

ggőség

Gyerm

ekvéd

.

inté

zm

ények

Gyerm

ekvéd

.

inté

zm

ények

feb

ruár

28.

Gyerm

ekvéd

.

inté

zm

ények

sze

ntm

ise

Szociá

lis

kép

esség

fejl.

sze

ntm

ise

Csalá

di éle

tre

ne

velé

s

márc

ius 7

.

Csalá

di éle

tre

ne

velé

s

Csalá

di éle

tre

ne

velé

s

Csalá

dvéd

.

jog

Csalá

d-

pszic

ho

lógia


márc

ius 2

1.

Seg

ítő

kap

csola

t és

tan

ácsad

ás

Csalá

di éle

tre

ne

velé

s

sze

ntm

ise

Szociá

l-

po

litik

a

Spe

ciá

lis

gyerm

.véd

.

Gyerm

ekvéd

.

az iskolá

ban

Gyerm

ekvéd

.

az iskolá

ban

Véd

ele

mre

szoru

ló g

y.

Véd

ele

mre

szoru

ló g

y.

Spe

ciá

lis

gyerm

.véd

.

Csalá

dvéd

.

jog

sze

ntm

ise

Sa

pie

nti

a n

ap

: M

eg

sze

nte

lts

ég

az e

gy

há

zi

mo

zg

alm

ak

ba

n

é

s a

me

gs

ze

nte

lt é

let

új

form

áib

an

Csalá

d-

szocio

lóg

ia

máju

s 9

.

Seg

ítség

re s

z.

csalá

dok

máju

s 1

6.

sze

ntm

ise

Gyerm

ekvéd

.

iskolá

ban

márc

ius 1

4.

Gyerm

ekvéd

.

iskolá

ban

Csalá

d-

pszic

ho

lógia

81

ES

TI T

AG

OZ

AT

Hit

tan

ár-

nevelő

ta

nár

(és C

salá

d-

és g

yerm

ekvéd

ő t

an

ár)

meste

rkép

zés (

MA

)

Tan

ítási g

yako

rlat

félé

ve

2008

/09 II. félé

v

Lukács L

.313

Lukács L

.313

Lukács L

.313

Lukács L

.313

13

.00

szü

ne

t

Sa

pie

nti

a n

ap

: M

eg

sze

nte

lts

ég

az e

gy

há

zi

mo

zg

alm

ak

ba

n é

s a

me

gs

ze

nte

lt é

let

új

form

áib

an

Idő

po

ntj

a:

áp

rili

s 2

5.

A r

és

zv

éte

l m

ind

en

ha

llg

ató

na

k k

öte

lező

.

Re

fle

ktí

v p

ed

ag

óg

ia (

cs

alá

dvé

dő

ta

ná

r)

ok

tató

i:

Rie

z A

nd

rea

, B

üki P

éte

r

Re

flek

tív

pe

dag

óg

ia (

hit

tan

ár)

ok

tató

i:

Kots

chy A

nd

rásn

é, F

eke

te L

. A

nd

rás,

Sze

ntv

áry

-Lu

ká

cs E

rika

;

Horv

áth

-Sza

bó

Ka

talin

, R

ob

u M

ag

da

,

Som

og

yin

é P

etik K

risztin

a

11

.45

-

13

.00

feb

ruár

28.

márc

ius 1

4.

máju

s 9

.

313,

211,

212

313,

211,

212

8.4

5-

10

.00

Te

oló

gia

i

szu

pe

rvíz

ió

Te

oló

gia

i

szu

pe

rvíz

ió

Te

oló

gia

i

szu

pe

rvíz

ió

Teo

lóg

iai

szu

pe

rvíz

ió

feb

ruár

14.

10

.15

-

11

.30

Re

fle

ktív

pe

da

gó

gia

Kots

chy B

.

313

Re

fle

ktív

pe

da

gó

gia

(hitta

ná

r)

sze

ntm

ise

313,

211,

212

14

.15

-

15

.30

Re

fle

ktív

pe

da

gó

gia

(csa

lád

vé

dő

ta

ná

r)

Re

fle

ktív

pe

da

gó

gia

(csa

lád

vé

dő

tan

ár)

Sza

km

ai

ide

ntitá

s

tré

nin

g

15

.45

-

17

.00


313,

211,

212

Sza

km

ai

ide

ntitá

s tré

nin

g

313,

211,

212

Re

fle

ktív

pe

da

gó

gia

(csa

lád

vé

dő

ta

ná

r)

sze

ntm

ise

sze

ntm

ise

sze

ntm

ise

Re

fle

ktív

pe

da

gó

gia

(hitta

ná

r)

Re

fle

ktív

pe

da

gó

gia

(hitta

ná

r)

211,2

12

211,2

12

211,2

12

82

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola

Szenátusának

2009. február 3-i

Határozata a plágiumról

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szenátusa a plágiumról az alábbi határozatot hozta:

A plágium esetére vonatkozóan a Dolgozatírás szabályzat és útmutatóban leírtakat (IV. rész

5. pont 5. alpontjában) az alábbiak szerint egészítjük ki:

A főiskolán beadott bármilyen írásbeli munkára (szemeszerdolgozat, szemináriumi dolgozat,

egyéb beadandók, szakdolgozat) vonatkozóan plágium előfordulása esetén a dolgozat íróját a

dolgozat elégtelenre való értékelése mellett súlyos, akár az intézményből való kizárásig is terjedő

következmények sújthatják.

Annak érdekében, hogy a hallgatók előtt teljesen nyilvánvalóak legyenek a plágium esetei és

annak következményei, a hallgatóknak a tanulmányok elején illetve a szakdolgozat beadásakor erre

vonatkozó nyilatkozatot kell tenniük.

A tanulmányok idején beadandó dolgozatokra vonatkozó nyilatkozatot a 2008/2009-es tanév

második félévében minden hallgatónak meg kell tennie a regisztrációs időszakban. A következő

tanévtől minden hallgatónak a tanulmányai megkezdésekor kell ezt a nyilatkozatot tennie.

A szakdolgozatra vonatkozó nyilatkozatot a szakdolgozat beadásakor kell csatolni a

szakdolgozathoz.

Melléklet:

− A tanulmányok idején beadandó összes írásbeli munkára vonatkozó nyilatkozat

− A szakdolgozatra vonatkozó nyilatkozat

Budapest, 2009. február 3.

Dr. Orosz András Lóránt

rektor

83

NYILATKOZAT AZ ÍRÁSBELI MUNKÁKRÓL

Alulírott (név: .…………………………………………, Neptun-kód: ……………………)

nyilatkozom, hogy a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán általam benyújtandó dolgozataim

a saját, önálló munkáim, melyek megírásakor a Főiskola ide vonatkozó Szabályzatát követem,

figyelembe véve a hivatkozásra vonatkozó előírásokat.

Tudomásul veszem, hogy dolgozat esetén plágiumnak számít:

szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül,

tartalmi hivatkozás a forrás megjelölése nélkül,

más személy publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Tudomásul veszem, hogy a plágium bárminemű előfordulása bármely dolgozatomban az

intézményből való kizárásomat vonhatja maga után.

Kijelentem továbbá, hogy a dolgozataim nyomtatott és elektronikus (CD-n beadott vagy e-mailen

beküldött) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.

Dátum: ……………….., 20………………

……………….

aláírás

SZAKDOLGOZATI NYILATKOZAT

Alulírott (név: .…………………………………………, Neptun-kód: ……………………)

nyilatkozom, hogy a

………………………………………………….. címen benyújtott szakdolgozat a saját, önálló

munkám, aminek megírásakor a Főiskola ide vonatkozó Szabályzatát követtem, figyelembe véve a

hivatkozásra vonatkozó előírásokat.

Tudomásul veszem, hogy dolgozat esetén plágiumnak számít:

szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül,

tartalmi hivatkozás a forrás megjelölése nélkül,

más személy publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Tudomásul veszem, hogy a plágium bárminemű előfordulása szakdolgozatomban az intézményből

való kizárásomat vonhatja maga után.

Kijelentem továbbá, hogy a szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n beadott) példányai

szövegükben, tartalmukban megegyeznek.

Dátum: ……………….., 20………………

……………….

aláírás

Documents

II. FÉLÉV2+fv+est+(lila).pdf · 1 sapientia szerzetesi hittudomÁnyi fŐiskola tanrend 2008–2009. tanÉv ii. fÉlÉv esti tagozat 1052 budapest, piarista kÖz 1