„Imádott hazám feldicsőülésére

„Imádott hazám feldicsőülésére

intézem minden erőmet.” (Táncsics Mihály)

Módosítva: 2007. június

326

TARTALOM

2. Szakközépiskola (0 – 12. évfolyam) ____________________________________ 327 a) Óratervek ____________________________________________________________________ 327 b) Magyar nyelv és irodalom _______________________________________________________ 343 c) Történelem és állampolgári ismeretek ______________________________________________ 376 d) Társadalomismeret és etika ______________________________________________________ 401 e) Angol nyelv __________________________________________________________________ 405 f) Német nyelv __________________________________________________________________ 518 g) Francia nyelv _________________________________________________________________ 561 h) Matematika __________________________________________________________________ 565 i) Ének-zene ____________________________________________________________________ 588 j) Rajz és vizuáliskultúra __________________________________________________________ 595 k) Osztályfőnöki _________________________________________________________________ 598 l) Testnevelés és sport ____________________________________________________________ 603 m) Fizika _______________________________________________________________________ 617 n) Földrajz _____________________________________________________________________ 638 o) Biológia _____________________________________________________________________ 650 p) Kémia _______________________________________________________________________ 723 q) Informatika ___________________________________________________________________ 731 r) Demokratikus állampolgárságra nevelés ____________________________________________ 746 s) Nyilvános beszéd ______________________________________________________________ 763 t) Tanulás módszertana ___________________________________________________________ 765 u) Faipari szakmacsoport __________________________________________________________ 767 v) Ruhaipari szakmacsoport ________________________________________________________ 798 w) Magasépítő szakmacsoport tanterve _______________________________________________ 805 x) Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport _________________________________________ 847

IV. Szakmai programok _________________________________________________ 942

327

2. Szakközépiskola (0 – 12. évfolyam)

a) Óratervek

Nyelvi előkészítő osztály óraterve

A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve

egészítjük ki a helyi tantervet, és vezetjük be felmenő rendszerben

Tantárgy Évfolyam

S.sz Megnevezés Össz.

1. Osztályfőnöki óra 1 37

2. Testnevelés 2 74

3. Német / Angol * 12 444

4. Informatika * 5 185

5. Egészséges életmód 1 37

6. Tanulásmódszertan 1 37

7. Demokratikus állampolgárságra nevelés 0,5 18,5

8. Matematika 2 74

9. Magyar 2 74

10 Fizika 1 37

Kötelező összesen: 27,5 1017,5

* Csoportbontásban kell tanítani

328

Tantárgy Évfolyam

S.sz Megnevezés Össz.

1. Osztályfőnöki óra 1 37

2. Testnevelés 2,5 92,5

3. Német / Angol * 12 444

4. Informatika * 5 185

5. Egészséges életmód 1 37

6. Tanulásmódszertan 1 37

7. Demokratikus állampolgárságra nevelés 1 37

8. Matematika 2 74

9. Magyar 2 74

Kötelező összesen: 27,5 1017,5

Szabadon választható tantárgy:

Nyilvános beszéd (Beszélő Magyarország)

Idegennyelvű kommunikáció

1

2

37

74

Mindösszesen felhasználható óraszám 30,5 1128,5

* Csoportbontásban kell tanítani

A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve egészítjük

ki a helyi tantervet, és vezetjük be felmenő rendszerben

A szakközépiskolai osztályok óraterve 2007-2008 tanévtől

Cél:

az átjárhatóság (tanulói igény),

a 2 éves technikus képzés (gazdasági igény),

3 szabadon választható érettségi tárgy felkínálása (tanulói igény)

Évfolyamok

Építészet 9. 10. 11. 12.

Heti Heti Heti Heti

Magyar nyelv és irodalom 4,5 4 4 4

Történelem és társ. ism. 2 2 2 3

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv** 3

3

4+1 +

4+1 +

Matematika 3 3 4+1 + 4+1 +

Ének-zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Testnevelés 2 2 2 2

Fizika * 2 1

2*

3*

Földünk és környezetünk * 2

Biológia * 2

Kémia 2

Informatika + szakmai inf.** 2 1,5 1

Közismeret összesen 22,5 22,5 22 22

Szakmai alapozás

Elmélet** 2 2 5 5

Gyakorlat** 3 3 3 3

Heti kötelező összesen: 27,5 27,5 30 30

Évi kötelező összesen: 1017,5 1017,5 1110 960

* 11-12. évfolyamon a tanulók választása szerint.

** Csoportbontásban kell oktatni.

+ Emelt szintű csoport esetén (min. 12 fő)

A NYEK miatt heti 5 óra idegen nyelv kell.

330

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORTRA

9. évfolyam

Építészeti és építési szakmacsoportos alapozó ismeretek 74 óra

Építészeti és építési szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 111 óra

Elmélet és gyakorlat 185 óra

10. évfolyam

Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek 74 óra

Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 111 óra


11. évfolyam




12. évfolyam




Szakmai alapozó 9. 10. 11. 12.

Elmélet: A műszaki

ábrázolás alapjai

1 ó/hét

Építészeti és

építési

alapismeretek

1 ó/hét

A műszaki

ábrázolás

1 ó/ hét

Építőanyagok I.

1 ó/ hét

Építőanyagok II.

1 ó/ hét

Az építéstan

alapjai I.

2 ó/ hét

Statika

2 ó/ hét

CAD

alapismeretek

1 ó/ hét

Az építéstan

alapjai II.

2 ó/ hét

A szilárdságtan

alapjai

2 ó/ hét

Gyakorlat: Szabadkézi rajzi

gyakorlat I.

1 ó/ hét

Rajztermi

gyakorlat I.

2 ó/ hét

Szabadkézi rajzi

gyakorlat II.

1 ó/ hét

Rajztermi

gyakorlat II.

1 ó/ hét

Építési

alapgyakorlat I.

1 ó/ hét

Építéstan rajzi

gyakorlat I.

2 ó/ hét

Építési

alapgyakorlat II.

1 ó/ hét

Építéstan rajzi

gyakorlat II.

1 ó/ hét

Építészeti rajzi

gyakorlat

2 ó/ hét

331




Cél:

az átjárhatóság (tanulói igény),



Elektrotechnika-elektronika

Évfolyamok

9. 10. 11. 12.

Heti Heti Heti Heti

Magyar nyelv és irodalom 4,5 4 4 4

Történelem és társ. ism. 2 2 2 3

Társadalomismeret és etika 1

Idegen nyelv** 3

3

4+1 +

4+1 +

Matematika 3 3 4+1 + 4+1 +

Ének-zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Testnevelés 2 2 2 2

Fizika * 2 1

2*

3*

Földünk és környezetünk * 2

Biológia * 2

Kémia 2

Informatika + szakmai inf.** 2 1,5 1


Szakmai alapozás

Elmélet** 2 2 3 3

Gyakorlat** 3 3 5 5






332

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA

SZAKMACSOPORTRA

9. évfolyam

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek 74 óra

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 111 óra


10. évfolyam




11. évfolyam




12. évfolyam





Elmélet: Anyagismeret

1 ó/hét

Elektrotecnika

1 ó/hét

Műszaki rajz,

vízuális kultúra

1 ó/hét

Elektrotecnika

1 ó/hét

Elektronika

alapjai

3 ó/hét

Elektronika

alapjai

3 ó/hét

Gyakorlat: Anyagmegmunká-

lási alapgyakorlat

2 ó/ hét

Villamos

alapgyakorlat

1 ó/ hét

Elektrotechnikai

alapgyakorlat

2 ó/ hét

Elektrotechnikai

mérések

1 ó/ hét

Elektrotechnikai

alapmérések

1 ó/ hét

Elektronikai

alapmérések

1 ó/ hét

Elektronikai

alapgyakorlatok

3 ó/ hét

Elektronikai

alapmérések

2 ó/ hét

Elektronikai

alapgyakorlatok

3 ó/ hét

333




Cél: az átjárhatóság (tanulói igény),



Évfolyamok

Faipar 9. 10. 11. 12.

Heti Heti Heti Heti

Magyar nyelv és irodalom 4,5 4 4 4 Történelem és társ. ism. 2 2 2 3 Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv** 3

3

4+1 +

4+1 +

Matematika 3 3 4+1 + 4+1 + Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Testnevelés 2 2 2 2 Fizika * 2 1

2*

3*

Földünk és környezetünk * 2 Biológia * 2 Kémia 2 Informatika + szakmai inf.** 2 1,5 1


Szakmai alapozás Elmélet** 2 2 4,5 4,5

Gyakorlat** 3 3 3,5 3,5






334

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A FAIPARI SZAKMACSOPORTRA

9. évfolyam

Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek 74 óra

Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 111 óra


10. évfolyam




11. évfolyam

Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek 166,5 óra

Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 129,5 óra


12. évfolyam





Elmélet: Műszaki ábrázolás

alapjai

2 ó/hét

Faipari

anyagismeret

1 ó/ hét

Gépészeti

alapismeretek

1 ó/ hét

Faipari

anyagismeret

1 ó/ hét

Faipari szakrajz

alapjai

2.5 ó/ hét

Faipari gépek és

technológiák

alapjai

1 ó/ hét

Faipari

anyagismeret

1 ó/ hét

Faipari szakrajz

alapjai

2.5 ó/ hét

Faipari gépek és

technológiák

alapjai

2 ó/ hét

Gyakorlat: Faragási

gyakorlatok

3 ó/ hét

Faipari

alapgyakorlatok

3 ó/ hét

Faipari

alapgyakorlatok

3.5 ó/ hét

Faipari

alapgyakorlatok

3.5 ó/ hét

335

Építész szakközépiskolai óraterv

Évfolyamok

Tantárgy 9. 10. 11. 12.

Új Új Heti Új Heti Új

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 4 4

Történelem és állampolg. ism. 2 2 2 2 3 3

Társadalomismeret és etika 1 1

Idegen nyelv és

szakmai idegen nyelv**

3 3 3

1

3

1

3

1

3

1

Matematika 3 3 3+2* 3 3+2* 4

Ének-zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 2

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1

Testnevelés 2 2 2 2 2 2

Fizika 2 2 2+2* 2 2+2* 2

Földünk és környezetünk 2

Biológia 2

Kémia 2

Informatika** 2 1 1

Közismeret összesen 24 23 23 20 23 20

Szakmai orientáció

Elmélet*** 3,5 4,5

Gyakorlat**

Szakmai alapozás

Elmélet*** 7 7 7 7

Gyakorlat** 3 3 3 3

Kötelező összesen: 27,5 27,5 33 30 33 30

Kötelezően választható

Szakmai idegen nyelv 1 1

Matematika 1 1

Szakmai orientáció 2 elm 2

gyak

Emelt szintű érettségi nyelv 2* 2*

Emelt sz. érettségi matematika 2* 2*

Emelt szintű érettségi fizika 2* 2*

Mindösszesen 31,5 31,5 30/ 34 30/ 34

* Emelt szintű érettségihez +2 óra


*** Az orientációs és alapozó elméleti tárgyak közül csoportbontásban kell tanítani:

Szakmai informatika,

Az adott évfolyam baloldali oszlopa a módosítás előtti állapotot, míg a jobboldali oszlop a

módosított óratervet tartalmazza.

336

Építészet szakmacsoport óraterve

9. 10. 11. 12.

Szakmai

orientáció

Elmélet: 370

Műszaki

ábrázolás,

ábr.geom.

(74)

Építőanyagok

(37)

Építési alapism.

(56)

Szabadkézi rajz

(37)

Műszaki

ábrázolás,

ábr.geom.

(74)

Építőanyagok

(56)

Szabadkézi rajz

(37)

Gyakorlat: 74 Anyagvizsgálat

(74)

Szakmai alapozó

Elmélet: 562

Földmérés és

kitűzés

(74)

Magasépítéstan

(37)

Szilárdságtan

(74)

Építészeti rajz

(37)

Ép. Informatika

(37)

Magasépítéstan

(64)

Építészeti rajz

(64)

Szilárdságtan

(32)

Ép. Informatika

(32)

Gyakorlat: 207 Műszeres kitűzés

(37)

Építéshelyi gyak.

(74 )

Építéshelyi gyak.

(96)

Értékelés: Az óraszámokkal kell súlyozni a szakmai orientációs, illetve szakmai alapozó

integrált tantárgy érdemjegyét.

Ha a tanuló valamely rész-ismeretből elégtelen osztályzatot kapott, akkor az

integrált osztályzata is elégtelen, de javítóvizsgát csak az elégtelen rész-ismeretből

kell tenni.

337

Elektronika - elektrotechnikai szakközépiskolai óraterv

Évfolyamok

Tantárgy 9. 10. 11. 12.



Történelem és állampolg. Ism. 2 2 2 2 3 3


Idegen nyelv és


3 3 3

1 3

1

3

1 3

1

Matematika 3 3 3+2* 3 3+2* 4

Ének-zene 1 1




Fizika 2 2 2+2* 2 2+2* 2


Biológia 2

Kémia 2

Informatika** 2 1 1



Elmélet*** 3,5 4

Gyakorlat** 0,5

Szakmai alapozás

Elmélet*** 7 7 7 7

Gyakorlat** 3 3 3 3




Matematika 1 1

Szakmai orientáció 2 gya 2

gyak




Mindösszesen 31,5 31,5 30/ 34 30/ 34







338

Elektronika- elektrotechnikai szakmacsoport óraterve

Integrált

tantárgyak

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Műszaki

orientációs

ismeretek

Elektrotechnika

74 óra

Elektrotechnika

74 óra

Műszaki

orientációs

ismeretek

Anyagismeret

37 óra

Anyagismeret

37 óra

Rajz és vizuális

kultúra

Műszaki rajz

37 óra

Műszaki

orientációs

gyakorlatok

Alapgyakorlatok

92,5 óra

Alapgyakorlatok

92,5 óra

Informatika Alk. szám.techn.;

74 óra

Alk. szám.techn.;

64 óra

Szakmacsoportos

alapozó oktatás

Elektronika

185 óra

Elektronika

160 óra

Szakmacsoportos

alapozó oktatás

Elektronika gya-

korlatok

111 óra

Elektronika gya-

korlatok

96 óra

Elmélet összesen 111 óra 148 óra 259 óra 224 óra

Gyakorlat össz. 92,5 óra 92,5 óra 111 óra 96 óra

Összes óraszám 203,5 óra 240,5 óra 370 óra 320 óra

A szakmai orientációs és szakmai alapozó órák összes óraszáma 1134

A 12. évfolyam után 160 órás nyári gyakorlat kötelező.





kell tenni.

339

Faipari szakközépiskolai óraterv

Évfolyamok

Tantárgy 9. 10. 11. 12.





Idegen nyelv és


3 3 3

1 3

1

3

1 3

1

Matematika 3 3 3+2* 3 3+2* 4

Ének-zene 1 1




Fizika + 2 2 2+2* (2) 2+2* (2)


Biológia + 3 (2+2) 2 (2+2) 2

Kémia 2

Informatika** 2 1 1



Elmélet*** 3,5 3,5

Gyakorlat**

Szakmai alapozás

Elmélet*** 7 7 7 7

Gyakorlat** 3 3 3 3




Matematika 1 1

Szakmai orientáció 2 elm 2

gyak




Emelt szintű érettségi biológia 2* 2*

Mindösszesen 31,5 31,5 30/ 34 30/ 34





+ A 10-12. évfolyamon a tanulók választása szerint Az adott évfolyam baloldali oszlopa a módosítás előtti állapotot, míg a jobboldali oszlop a módosított óratervet

tartalmazza.

340

Faipari szakmacsoport óraterve

9. 10. 11. 12.

Szakmai

orientáció

Elmélet: 333

Műszaki rajz

(111)

Gépészeti

Ismeretek

(74)

Faipari

anyagismeret

(18)

Faipari

anyagismeret

(56)

Faipari gépek és

techn.

(74)

Gyakorlat: 74 Faipari szakmai

gyakorlat

74

Szakmai alapozó

Elmélet: 490

Faipari

anyagismeret

(37)

Faipari gépek és

technológiák

(74)

Számítástechnika

(37)

Szerkezettan,

szakrajz

(111)

Faipari

anyagismeret

(32)

Faipari gépek és

technológiák

(64)

Számítástechnika

(64)

Szerkezettan,

szakrajz

(64)

Gyakorlat: 207 Faipari szakmai

gyakorlat

111

Faipari szakmai

gyakorlat

96





kell tenni.

341

Ruhaipari szakközépiskolai óraterv

Évfolyamok

Tantárgy 9. 10. 11. 12.





Idegen nyelv és


3 3 3

1 3

1

3

1 3

1

Matematika 3 3 3+2* 3 3+2* 4

Ének-zene 1 1




Fizika 2 2 2+2* (2) 2+2* (2)


Biológia + 3 (2+2) 2 (2+2) 2

Kémia 2

Informatika** 2 1 1



Elmélet*** 3 3

Gyakorlat** 0,5 0,5

Szakmai alapozás

Elmélet*** 7 7 7 6,5

Gyakorlat** 3 3 3 3,5




Matematika 1 1

Szakmai orientáció 2 gya 2

gyak




Emelt szintű érettségi biológia 2* 2*

Mindösszesen 31,5 31,5 30/ 34 30/ 34





+ A 10-12. évfolyamon a tanulók választása szerint.



342

Ruhaipari technológus szakmacsoport óraterve

9. 10. 11. 12.

Szakmai

orientáció

Elmélet: 185

Szabadkézi rajz,

modellrajz

(74)

Gépészeti ism.

(37)

Műszaki rajz

(37)

Technológia

(37)

Gyakorlat: 222 Alapgyakorlatok

92

Alapgyakorlatok

130

Szakmai alapozó

Elmélet: 473

Divatismeret

(37)

Anyagismeret

(37)

Szabás-szakrajz

(37)

Technológia

(37)

Gyártásszervezés

(37)

Művészettörténet

divattörténet

(37)

Gyermekruha

szerkesztés

(37)

Anyagismeret

(33)

Szabás-szakrajz

(33)

Technológia

(66)

Modelltervezés

(33)

Gyermekruha

szerkesztés

(33)

Művészettörténet

divattörténet

(16)

Gyakorlat: 226 Varrásgyakorlat

111

Varrásgyakorlat

115





kell tenni.

343

b) Magyar nyelv és irodalom

Nyelvi előkészítő (0.) évfolyam

Célok és feladatok

A „0” évfolyamban az integrált magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításának elsődleges

célja az általános iskolában tanult ismeretek szintrehozása, szintentartása, elmélyítése.

Olvasás-, írás és beszédtanítás, s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Ez a feladat

elválaszthatatlan az önbizalom-erősítéstől és a sikerélmény-nyújtástól.

A kiválasztott irodalmi olvasmányok segítségével a műelemzőkészség fejlesztése, az olvasási

kedv erősítése fontos cél.

Az olvasmányok szolgálják a kommunikációs nevelést. Az aktív (s ez által is motivált)

befogadás elősegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási

gyakorlatoknak; az esztétikai és erkölcsi nevelésnek.

A leíró nyelvtani ismeretek elmélyítése, szintentartása, hogy ezáltal is segíteni tudjuk az

idegen nyelv tanulását.

Fontos feladat a tanulók szókincsének, kifejezőkészségének, írás- és helyesírási készségének

folyamatos, rendszeres fejlesztése.

Fejlesztési követelmények – belépő tevékenységformák

A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, az udvariasság és a nyelvi illemszabályok

gyakoroltatása.

A szövegértés fejlesztése:

Az olvasás képességének fejlesztése (olvasástechnika, értelmező, kritikai és kreatív olvasás,

pontos, kifejező felolvasás, a szövegbe kódolt üzenet megfejtése, megértése).

Fejleszteni kell a szóbeli és írásos szövegalkotás képességét.

Igényes és a helyzethez illő szóhasználat, mondat- és szövegalkotás gyakoroltatása.

Erősíteni kell az alapvető fogalmazási típusok megalkotásának képességét, (elbeszélés, leírás,

jellemzés, levél).

Különös gondot kell fordítani a közéleti szövegek megalkotásának gyakorlására (önéletrajz,

kérvény, pályázat).

A fejlesztés meghatározó területe a rendszeres szövegtömörítés,- kiegészítés és bővítés.

Az írás és helyesírási készség folyamatos, rendszeres fejlesztése a leíró nyelvtani

ismeretekhez kapcsolódva.

A tanulási képesség fejlesztése mindenekelőtt az ismeretfeldolgozási technikák

megismertetését és gyakoroltatását jelenti.

Idetartoznak: a jegyzetelés, a könyvtári anyaggyűjtés, vázlatkészítés, lényegkiemelés,

számítógépes szövegszerkesztés gyakoroltatása. Az alapvető könyvtárhasználati ismeretek

tudatosítása, alkalmaztatása.

344

Irodalmi kifejezésformák – Szövegértés

Lírai, epikai, drámai művek, műrészletek olvasása és elemzése során az egyes műnemek,

műfajok, a sajátos szépirodalmi kifejezőeszközök megfigyeltetése, a műelemzőkészség

fejlesztése.

Kiemelt fejlesztési feladat az irodalomolvasás motivációjának megerősítése, az ítélőképesség,

az esztétikai és erkölcsi érzékenység növelése, az emlékezet fejlesztése szövegrészletek

(verses és prózai) megtanításával.

A „0” évfolyam évi óraszáma: 74 óra

Az órakeret felosztása

◦ Irodalom: 37 óra

→ integrált

Magyar nyelv: 37 óra

Új ismeretet közlő: 26 óra

Gyakorló (kreatív gyakorlatok): 36 óra

Összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés: 8 óra

Témazáró dolgozatok: 2 óra

Irodalmi dolgozatok: 2 óra

Az oktatás eszközei:

Somos Béla - Szakács Béla: Irodalmi olvasókönyv 9.

Raátz Judit: Nyelvi-kommunikációs tankönyv 9.

Dr. Kis Kádi Gézáné: Helyesírási gyakorlatok (Munkafüzet)

Oktatókazetták, videó-filmek

IRODALOM

Témakörök Tartalmak

345

Iskolai történetek Kosztolányi D.: Kísérem a fiam az iskolába

Ady E.: Üzenet egykori iskolámba

Illyés Gy.: Puszták népe (részlet)

Móricz zs.: Első nap az iskolában

Mándy I.: Dolgozatírás

Munka és szabadidő

Tamási Á.: Ábel Amerikában (részlet)

Kosztolányi D.: Kása Ilona szerencséje

Italo Calvino: Házastársak

Sikerek és kudarcok

Juhász Gy.: Milyen volt…

Örkény I.: Az ember melegségre vágyik

Kosztolányi D.: A gipszangyal

Mikszáth K.: Szücs Pali szerencséje

Indítékok és következmények

Slawomir Mrozek: Az őrangyal

Gion N.: A hatodik ujj

Mikszáth K.: Az okos Nástya

Jókai M.: A két Markov

Ady E.: Föl-földobott kő

Klasszikusok filmen

Shakespeare: Hamlet

Népszerű tévésorozatok

Fogalmak Lírai, epikai, drámai műfajok (novella, regény, tragédia,

komédia, óda, himnusz, elégia, rapszódia, epigramma,

dal) ritmus, rím, hangsúlyos és időmértékes verselés,

szóképek, alakzatok, monológ, dialógus, komikum,

irónia, groteszk.

Memoriter

Teljes művek és műrészletek szöveghű felidézése (3 vers, egy-két 15-20 soros

próza vagy drámarészlet)

MAGYAR NYELV


346

A kommunikáció

A kommunikáció tényezői

A nyelvi és a nem nyelvi kifejezőeszközök

Nyelvi viselkedés: „Ki, mikor, mit, hol, miért, hogyan s

mely eszközök által?”

A beszéd és írás

A beszéd és írás jellemzői

A beszélgetés illemtana

Az írás kialakulásának története – különféle

írásrendszerek

A magyar írásrendszer főbb sajátosságai (hangjelölő

betűíró) kialakulása, a helyesírás szabályozása.

Az íráskép mint nem verbális kommunikáció: tagolt és

rendezett íráskép.

A helyesírási szabályzat, a helyesírási szótárak

A helyesírási alapelvek

Hangtani ismeretek – magánhangzó és mássalhangzó

törvényszerűségek

A betűrendbe szedés, elválasztás, keltezés

Szótárkezelés gyakorlása

Szótani ismeretek rendszerezése

A szófajok a szövegben

A szófajok helyesírása, helyes használata

A mondatok a szövegben

Szövegelemzés és szövegalkotás Szövegszerkesztési ismeretek: téma megjelölése

anyaggyűjtés, az elrendezés, a kidolgozás, a címadás,

vázlatkészítés.

Alapvető fogalmazási típusok: elbeszélés, leírás,

jellemzés, levél, önéletrajz, kérvény, pályázat

Könyvtárhasználati alapismeretek

Olvasás Olvasástechnikai gyakorlatok (a pontos és a szintagmákat

egyben tartó olvasás kialakítása, szintre hozása).

A szó szerinti, az értelmező (interpretáló), a kritikai és a

kreatív olvasás fejlesztése.

Fogalmak Hangtani, szófajtani, szótani, mondattani fogalmak,

helyesírási szabályok, kommunikáció, mimika,

testbeszéd, a szöveg elbeszélés, leírás, jellemzés, levél,

önéletrajz, kérvény, pályázat.

9 – 12. évfolyam


A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és jelenben alakuló,

változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális

identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és

elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak

hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi

életvilágára. Így például azzal is számolnia kel, hogy az elektronikus információhordozók, a

műholdas televíziózás, a videokultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még

előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére.

347

Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi

művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány,

a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi

manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály.

Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen

egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési,

gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az

érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe.

A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés

képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas,

társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli

változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a

beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi

alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és

a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását.

Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb

értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi

dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat,

amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások,

életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező

lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak.

Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási

alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes

önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire

mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat.

Tantárgyaink céljai és feladatai között – egy olyan világban, ahol a „szót értés”

jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az

érvényesülésben – kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy

sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a

politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó

polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik

szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk

továbbá, hogy a diákok a 21.század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és

a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.

◦ Fejlesztési követelmények

A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a középiskolai fokon is

alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett

kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés

képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény

megvédését, illetve korrigálását, és feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és

képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok

fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és

mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) sikeres

összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és nyilvános kommunikáció

ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó

348

tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő,

kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai műfajban.

A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési

jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel,

és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos,

publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában

foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését,

jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes

jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok

vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle

műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra.

A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a

személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és –alkotás képessége

ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és a társas-társadalmi életének, a

tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és –tartó kommunikációs

funkciók szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira. A korábban is gyakorolt közlésformák

(elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő

gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt.

Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például

személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szöveg átalakításra, újságműfajok

művelésére és hosszabb fölkészülést igénylő tanulmány, pályázat alkotására. A változatos

szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai

jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések

szabatos, egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását.

A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe az interperszonális képességek

alakítása, kitüntetetten a kapcsolatteremtés és az együttműködés a társakkal, a szöveggel; a

nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése.

Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítás: a történeti

gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a logikai és jelentésszintekre vonatkozó

szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis

logikai eljárásaink alkalmazása.

Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle

információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő

problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk

világában, értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés szerteágazó lehetőségeivel.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon

alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai,

helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak

tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi

állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi

normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az

aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az

anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről,

rokonságáról; történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés

elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a

fokán lehetőség nyílik az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek

tanulásában.

Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb

szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az

irodalom az egyének és közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás

349

élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái

között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is.

Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban való látása is, például egy-egy

téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak

vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési

pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a

teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási

pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb

és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok,

érzelmi-szellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében.

Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Elsősorban képesség a művek

jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a

tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának

és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és

az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és

műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb

állomásainak, illetve mások írói, költői portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi

tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről,

különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól.

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére ért ember

meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep

hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, a kritikai érzék

folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó

megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre,

segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a

derűre, a szépségre.

◦ 9.évfolyam

Évi óraszám: 74 nyelvi óra

74 irodalom óra

A nyelvi órakeret felosztása

Év eleji és év végi ismétlés: 4 óra

Új anyag feldolgozása: 30 óra

Gyakorlás, helyesírási készség, fejlesztése, kommunikáció, szövegalkotás: 30 óra

Összefoglalás, ellenőrzés, témazáró írása, irodalmi dolgozatok javítása: 10 óra

Az irodalom órakerete

Év eleji és év végi ismétlés 2 óra

Új anyag feldolgozása 50 óra

Összefoglalás, ellenőrzés, témazáró feladatlapok 9 óra

Iskolai nagydolgozat 6 óra

Szövegelemzés, szövegalkotás, kreatív gyakorlatok 7 óra

◦ Belépő tevékenységformák

Kulturált nyelvi magatartás

350

A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a

tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában.

Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a

téves ítéletekkel szemben.

Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban,

audiovizuális formában a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő

elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése).

Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező kommunikációs

zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés.

Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok

felismerése.

A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és

a film világában.

Szövegértés

Szöveg átalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben,

szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján.

A szöveg makro- és mikro-szerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata

szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben.

Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a

szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése.

Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése

egymással és az értelmezett művel.

Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult

mondatszerkezetű) szövegek megértése.

Szövegalkotás

A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő

szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia,

kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban.

A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a

személyes érintettség kifejezésével.

Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás

különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás.

Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy

másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása

kötött formában, befejezés-változatok alkotása, új nézőpontból történetátírás, hiányzó

szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása.

Szereplők – drámai szituációhoz kötődő – feltételezhető gondolatainak

megfogalmazása.

Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet,

jelmez.

Tanulási képesség

Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról.

Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az

adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával.

Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú

dokumentumok (könyv, folyóirat, videó, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és

felhasználása megadott vagy választott témában.

351

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete

A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű

megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban.

Szövegek mikro- és makro-szerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok,

egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése.

Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek

önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai

kapcsolatainak bemutatásával.

A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele.

A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra,

önkontrollra.

A helyesírás értelem tükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása.

A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle

szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában.

Az irodalom és az olvasó kapcsolata

Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ.

Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól,

a befogadás és a jelentésadás történetiségéből.

Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görög-római

antikvitásnak és a Bibliának utóéletéről, hatásáról a közös hagyományban utalási rendszerként

való továbbéléséről.

Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek

motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás).

Irodalmi kifejezésformák

Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak

szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet

(fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata.

A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az

elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az

olvasott művekben.

Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása.

A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai

művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló „én”-nek megkülönböztetése.

A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása.

A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet,

logikai szerkezet, refrén) azonosítása.

A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése.

A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető

versformának ismerete; a szöveghangzás szerepének fölismerése a tanult művekben.

A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és

szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában.

Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek,

az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése.

A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése.

A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának

bemutatása.

352

A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház-

és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek

alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában.

Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók

életrajzából.

Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művekben és értekező

prózai alkotásokban.

Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor

szemében.

Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi

alkotások között.

Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések

fölfedezése a tárgyalt művekben.

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység

Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat

felhasználása.

A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és

azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző

magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének

értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját

érvekkel.

MAGYAR NYELV

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

A tömegkommunikáció

Jelek és jelrendszerek

A közlésfolyamat

A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi

kifejezőeszközei

A kommunikációs folyamat tényezőinek, funkcióinak

áttekintése.

Az újságbeli, a rádiós és televíziós információköz-

vetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési

formáinak, hatást keltő eszközeinek azonos és

különböző jellemvonásai.

A nyelvtani szintek grammatikája, a

nyelvtani ismeretek egy szintre hozása

a különböző általános iskolából

érkezett tanulóknál.

A nyelv mint jelrendszer

A beszéd és a nyelv

A nyelv változó rendszer

Szókincs, szókészlet

A hangok és hangtörvények

A szavak

Hangalak és jelentés viszonya

A szóalkotás módjai

A szószerkezetek

A szóelemek

Szófajtan – szófaji rendszerünk, a szófajokhoz

kapcsolódó helyesírási és nyelvhelyességi szabályok

A szöveg fogalma, szerkezete

A szöveg jelentése

A szöveg és a mondat

Bekezdések, tételmondat, beszerkesztés

Cím, vázlat

Szövegértés, szövegalkotás

Helyesírás Helyesírásunk rendszere

Helyesírásunk alapelvei

353

Helyesírásunk szabályai

Könyv- és könyvtárhasználat Látogatás az iskolai könyvtárban – gyakorlatok

Szótárak, lexikonok kezelése, témafeldolgozás

Fogalmak

Tömegkommunikáció, jel, jelrendszer, ikonikus, indexikus, szimbolikus jelek; képző,

nyelvi jel, rag, teljes hasonulás, részleges hasonulás, összeolvadás, hangzókiesés, rövidülés,

illeszkedés, hangrend, szókészlet, szókincs, jövevényszó, idegen szó, egyjelentésű,

többjelentésű, azonos alakú szavak; kategóriai, átmeneti szófajok kategóriái, bekezdés,

tételmondat, cím, vázlat, szöveg.

IRODALOM


Szerző – mű – befogadó Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek

kreatív feldolgozásával.

Mítosz és irodalom

Az antikvitás irodalma

Mitológiai történetek, magyar népköltészeti

alkotások.

Jellemző részletek az Iliászból és az Odüsszeiából.

A görög dráma: Szophoklész egy drámája

A Biblia és hatása az irodalomra Részletek az Ó- és Újszövetségből.

Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar

irodalomban.

A középkor irodalma Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji

változatosságban az európai és a magyar középkor

irodalmából (himnuszok, legendák). Villon, Dante

Alkotások az európai és a magyar

reneszánsz irodalomból

Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja

Egy-két szemelvény a 16.századi magyar

irodalomból

Petrarca, Boccaccio

A magyar barokk irodalomból Zrínyi Miklós és a barokk eposz

Egy részlet Pázmány Pétertől vagy Mikes

Kelementől.

Az európai színház történetéből Shakespeare drámái, legalább egy mű feldolgozásá-

val. Moliere 1 komédia

Memoriter

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers, egy-egy 20-25 soros

prózarészlet és két drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő

alkalmazása szóban és írásban.

Fogalmak

Művelődéstörténeti korszak, korstílus, népköltészet, antikvitás, középkor, humanizmus,

reneszánsz, reformáció, barokk; mese, mítosz; testamentum, evangélium, példázat, zsoltár;

eposz, eposzi kellék, in medias res, legenda, novella, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai

műnem, epilógus, prológus, monológ, dialógus, akció, dikció, késleltetés, katarzis, kardal,

hármas egység;

354

Allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa,

időmértékes verselés, drámai jambus; értelmezés, érték, értékelés.

Szerzők és művek

Néhány mű a magyar népköltészetből, például Júlia szép leány; néhány történet az antik

mitológiából és a Bibliából; jellemző részletek az Iliászból és az Odüsszeiából; Janus

Pannonius két verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers; Zrínyi Miklós: Szigeti

veszedelem – néhány részlet; egy-egy részlet Pázmány Péter vagy Mikes Kelemen művéből;

Szophoklész, Shakespeare egy drámája. Moliere egy drámája. Három iskolai nagydolgozat és

legalább két témazáró.

Az iskolai nagydolgozat műfajai:

- Élménybeszámoló

- Jellemzés

- Adott szempontú műelemzés

◦ A továbbhaladás feltételei

Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A

kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, kulturált vitakészség, saját álláspont

megvédése. A címzettnek a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás, a személyes

érintettség kifejezésével. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és

hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás. Az irodalom és az olvasó

kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése.

Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott

terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének,

témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és

többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a

szövegek értelmezésében, figyelembevétele a szövegalkotásban. Szabatos, világos

fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, nyelvi megformálás,

koherenciateremtés, tartalmasság. Kreatív szövegalkotás: a művek szereplőinek jellemzése

egy másik szereplő nézőpontjából, új nézőpontból való történetmondás.

A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak

fogalmi megnevezése, rendszerezése, valamint alkalmazásuk fogalmazási és elemzési

feladatokban. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség.

Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Jártasság a könyvtár használatában.

Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. A szerző, az elbeszélő és a

szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése az olvasott

művekben. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány

alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban.

◦ 10.évfolyam

Évi óraszám: nyelv: 74 óra

irodalom: 74 óra


- Év eleji és év végi ismétlés: 2 óra

- Új anyag feldolgozása: 30 óra

Gyakorlás, készségfejlesztés (helyesírási, 32 óra

kommunikációs és szövegalkotó készség)

355

- Ellenőrzés 4 óra

- Összefoglalás, rendszerezés 3 óra

- A 3 iskolai irodalmi dolgozat nyelvi javítása 3 óra

Az irodalom órakeret felosztása

- Év eleji és év végi ismétlés 2 óra

- Új anyag feldolgozása 50 óra

- Gyakorló, szövegalkotó, kreatív gyakorlatok 8 óra

- Összefoglalás, rendszerezés 4 óra

- Ellenőrzés, témazáró dolgozat 4 óra

- 3 iskolai nagydolgozat írása 6 óra

- 1:elbeszélés

-:2.leírás, jellemzés

-3:érvelés



A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és

szabálykészletének tudatos használata.

A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és műfajú szóbeli

megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben.

Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és

retorikai ismeretek felhasználásával.

Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a

megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése.

Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása,

értékelése.

Szövegértés

A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti

ismeretek bevonásával.

Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek

fölismerése és értelmezése.

Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése.

Irodalmi szövegek feltételezhető hajdani, illetve a ma olvasójához szóló

jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben

átlátható példában.

A kifejezésmódok, stílusrétegek és a közöttük lévő viszony (például kontraszt)

bemutatása néhány tanult irodalmi mű szövegének részleteiben.

Szövegalkotás

Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi

kérdések megválaszolásában szóban és írásban.

Hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz)

jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e műfajokban.

356

Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása:

bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés

(összefoglalás, kitekintés).

Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy

korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről.

Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint.


Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és

szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás.

Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák

használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetőségekkel.

A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia,

forrásjegyzék összeállítása.

Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak

ismerete és alkalmazása.


Az egyszerű mondat és szószerkezetei.

Az összetett mondatok és fajtái.

A mondatfonetikai eszközök

A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően

döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének

használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja.

Közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés

műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód,

retorikai eszközök használata).

Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása,

deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei.

A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi

művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A

helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek

és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírásával.

Az irodalom és az olvasó kapcsolata

Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő

alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az

olvasóközönség történeti alakulásáról.

Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése.

A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok párhuzamok néhány alapvető példájának

bemutatása.


Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben.

A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris

sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával.

Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom

történetében, az alkotó életpályájában.

357

A tanult epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai

hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek

alkalmazásával.

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység

A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének, társadalmi és lélektani

motivációjának bemutatása.

A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása.

Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.

MAGYAR NYELV


A mondat, mondatfonetikai

eszközök

Az egyszerű mondat tartalom, szerkezet, minőség szerinti

vizsgálata.

Az alárendelt és mellérendelt mondatok

Hangsúly, hanglejtés, szünet.

A nyelvváltozatok Rétegzettség és norma a nyelvben.

Nyelvi illemtan.

A szöveg A szöveg grammatikai és szemantikai kapcsolóelemei

A szövegfonetikai eszközök a szöveg jelentésében.

A szórend szerepe.

A szövegtípusok Elbeszélés, leírás, jellemzés, értekezés, tanulmány,

pályázat.

Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény,

kérvény, jegyzőkönyv, hivatalos levél, szakmai

önéletrajz.

Alapvető retorikai ismeretek Az érvelés, cáfolás, meggyőzés technikái, nyelvi

kifejezőeszközei.

A szónoklat előadásának követelményei.

Helyesírás A szöveg központozása.

A nem latin betűs tulajdonnevek; az új keletű idegen

szavak írásmódja.

Könyv- és könyvtárhasználat Látogatás a megyei könyvtárba

Számítógépes információszerzés

A forráshasználat etikai normái

Fogalmak

Hiányos, tő, bővített mondat, bővítmények, szintagmák, alárendelt, mellérendelt mondatok, s

azok fajtái, jelölésük.

Hangsúly, hanglejtés, szórend, szünet.

Tájnyelv, szaknyelv, diáknyelv, köznyelv, irodalmi nyelv, hobbinyelvek, argo, zsargon.

Szövegkohézió (lineális, globális), grammatikai kapcsolóelemek, előre- és visszautalás a

szövegben. Témahálózat, tételmondat, téma, séma.

Központozás, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel.

Szövegtípusok, elbeszélés, leírás, értekezés, jellemzés, levél, meghatalmazás, elismervény,

jegyzőkönyv, önéletrajz, kérvény, szónoki beszéd.

IRODALOM


Írók, költők, irányzatok Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar

358

felvilágosodás korából. (Voltaire, Goethe, Swift)

Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói

pontréja. Kazinczy irodalmi és nyelvújító tevékenysége.

Katona József Bánk bán – műelemzés és értelmezés

A romantika a világirodalomban Két epikai mű vagy műrészlet, két vers a 19.század

világirodalmából. (Bayron, Heine, V.Hugó, Puskin)

A magyar romantika irodalma

Kölcsey Ferenc alkotói portréja: Himnusz és két verse,

részletek értekező prózájából vagy egy beszédéből.

Vörösmarty Mihály alkotói pontréja: Csongor és Tünde,

Szózat és négy vers

Petőfi Sándor Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes

művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a

korábban tanultakkal együtt

Irodalmi dolgozatok:

műelemzés

pályakép

értekezés

témazáró feladatlap (min. 2)

Memoriter

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers, egy-egy 20-25 soros

prózarészlet és két drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő


Fogalmak

Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás;

komikus eposz, rapszódia; regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis és történelmi regény,

verses regény; idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegező vers; enciklopédia; irónia,

groteszk, pátosz, retorizáltság, műfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi,

alkaioszi, szapphói; szimultán verselés

Szerzők és művek

Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két műve; Csokonai Vitéz Mihály három műve;

Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc: Himnusz és két verse, részletek értekező

prózájából; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további három

verse; Petőfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és még öt lírai verse, például. A

négyökrös szekér, A puszta télen, Egy gondolat bánt engemet…, Minek nevezzelek?,

Pacsirtaszót hallok megint… vagy más; két epikai mű vagy műrészlet a 19.század első

felének világirodalmából, például Hugo, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből, Goethe,

Voltaire, Byron, Heine.


A szöveg megértését biztosító néma olvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A

művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak

ismerete és alkalmazása a beszédhelyzethez igazodó kommunikációban.

Az érvelés technikájának biztonságos alkalmazása. Definíció, magyarázat, egyszerűbb

értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos levél,

önéletrajz, kérelem készítése. Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete

359

és alkalmazása. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori

új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal.

Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az

eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A közösen elemzett művek értelmezésének

önálló összefoglalása írásban.

Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. A

tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása az

elsajátított fogalmak alkalmazásával. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek

jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.

◦ 11.évfolyam

Évi órakeret: nyelv: 37 óra

Irodalom 111 óra

Magyar nyelv

- Év eleji és év végi ismétlés, évfolyamdolgozat 2 óra

- Új ismeretet közlő 15 óra

- Gyakorló, szövegalkotó, kommunikációs 15 óra

készségfejlesztő

- Összefoglaló, rendszerező 2 óra

- Irodalmi dolgozatok javítása 3 óra

Irodalom

- Év eleji és év végi ismétlés 2 óra

- Új anyag feldolgozó 92 óra

- Gyakorlás, kreatív és kommunikációs 4 óra

gyakorlatok

- Összefoglalás 5 óra

- Ellenőrzés: témazáró, iskolai nagydolgozat 8 óra

-összehasonlító elemzés

-önálló műelemzés

-érvelés



Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás

megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is.

A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli

kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai

kérdésekben.

Szövegértés

Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus,

metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése.

360

Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a

szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése.

20.századi művek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás

kialakítása, saját olvasatok indoklása.

Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és

írásban.

Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások

értelmezési szintjeinek kibontása.

Szövegalkotás

Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a

szemléletes, egyéni stílus ötvözésére.

A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény

kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport,

kisértekezés.

Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a

tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében.

Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak

hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével.

Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról

többféle elemzési szempont alkalmazásával.

Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása, különböző nézőpontból,

illetve különféle címzetteknek.

Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési

szintjeinek kibontásával.


Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési

eljárások alkalmazása szakmai-tudományos, ismeretterjesző, publicisztikai, közéleti szövegek

jelentésének értelmezésében.

Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák

önálló javítása.

A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan

kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat,

hivatkozás, forrásjegyzék készítése.

Az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti,

nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás,

hozzászólás formájában.


A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése, e tudásanyag

önálló alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében.

Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása,

értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás,

többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás

stb.).

A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb

megértése.

Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában,

a témának, a címzettnek, a műfajnak megfelelő árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében.

361

A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e

lehetőségek felhasználása saját szövegalkotásban.


A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének

megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias

líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepe.

Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével.

A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi

megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban.

Stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány

irodalmi és képzőművészeti alkotásban.

Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemző vonások, jellegzetes műalkotások

társítása.

Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság

Jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem,

megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.),

személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása.

Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak

érzékelése, felfogása, értékelése.

Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak,

világlátásnak milyen szerepe van az életművek alakításában.

Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, egyes

alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek

megfogalmazása.

Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának

megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések megfogalmazása.

A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása; az egyes irányzatok

egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása.

MAGYAR NYELV


Stílus és jelentés a mindennapi

nyelvhasználatban

A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak

jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és

jelentés viszonya, jelentésmező.

Denotatív és konnotatív jelentés.

Motivált és motiválatlan szavak.

Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték.

Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a

mindennapi nyelvhasználatban.

Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-

tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási

stílusrétegekben.

A szépirodalmi stílus Hangszimbolika, ritmusjelenségek.

A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból.

Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a

hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén.

Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a

szövegalkotásban.

362

Helyesírás A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei

a szépirodalomban és egyéb szövegekben.

Fogalmak

Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív,

konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi

stílusérték; metaforizáció.

Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői

kép; alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai

eszközök: verbális stílus, nominális stílus, körmondat, grammatikai metafora;

hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica;

expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.

IRODALOM


Arany János Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz

műve (lírája, elbeszélő költeményei, balladái

Jókai Mór Egy regénye

Madách Imre Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés.

Világirodalom – széppróza, líra,

dráma

Művek, műrészletek a 19.század második felének európai

próza- és drámairodalmából és lírájából.

Balzac, Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve

vagy műrészlete.

Csehov vagy Ibsen egy drámája; két vers a korszak

lírájából

Portrék a magyar szépprózából Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két

novellája.

Krúdy Gyula egy novellája.

Móricz Zsigmond egy regénye, két novellája.

Ady Endre Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc

mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb

ismerete és egy publicisztikai mű.

Portrék a Nyugat első

nemzedékéből

Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két

szépprózai alkotás.

Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve.

Babits Mihály Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben,

legalább nyolc mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy

esszé vagy tanulmányrészlet.

Kosztolányi Dezső Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben,

legalább két novella, egy regény, öt vers és egy esszé

vagy esszérészlet.

3 iskolai nagydolgozat:

Érvelés

Önálló műelemzés

Összehasolító elemzés

Témazáró 2

363

Memoriter

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers a tanultakból, egy-egy

20-25 soros epikai és drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő


Fogalmak

Pozitivizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, aktivizmus; hangulatlíra,

szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlődésregény, karrierregény, polifonikus

regény, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia;

esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, polifónia, hőstípus, parafrázis; kevert ritmusú vers,

szabad vers.

Szerzők és művek

Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye;

Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye, /például Az isten háta mögött,

Árvácska, Úri muri /és két novellája; Ady Endre: Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és hat

más verse, például Góg és Magóg fia vagyok én…, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton,

Az ős Kaján, Héja-nász az avaron, De ha mégis? És egy publicisztikai műve; Karinthy

Frigyes: Tanár úr kérem és még egy műve; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két verse; Babits

Mihály: Jónás könyve és még hét verse, köztük az Esti kérdés, Balázsolás, továbbá egy esszé-

vagy tanulmányrészlet; Kosztolányi Dezső két novellája, egy regénye, néhány verse, egy

esszéje vagy esszérészlete; Gogol vagy Tolsztoj, vagy Dosztojevszkij egy műve vagy

műrészlete; Ibsen vagy Csehov egy drámája, Balzac: Goriot apó.


Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és

magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is.

20.századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló

vélemény kialakítása, a saját olvasat indoklása. Lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett

közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet

problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban,

különféle műfajokban, például kommentár, ajánlás, kisértekezés, értekezés. Szövegformálási,

- szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák fölismerése, a hibák önálló javítása. A

hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári

munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információ-

feldolgozás szabályainak megtartásával.

A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése,. Jártasság a

szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek jelentéstani és

stilisztikai feldolgozásában (szinonimitás, többértelműség, konkrét és metaforikus jelentés;

denotatív, konnotatív jelentés; szóképek, alakzatok stb.). A helyesírás értelmező szerepének

megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen

fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli

bemutatása a szakkifejezések használatával. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai

szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása,

értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és

képzőművészeti alkotásban.

364

◦ 12.évfolyam

Évi óraszám: nyelv: 32 óra

Irodalom: 96 óra


- Év eleji ismétlés, évfolyamdolgozat 2 óra

- Új anyagot feldolgozó 15 óra - Összefoglalás, ellenőrzés 4 óra

- Irodalmi dolgozat javítása 3 óra

- Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása, 8 óra

rendszerezése, ismétlése

Az irodalom órakeretének felosztása

- Év eleji ismétlés: 2 óra

- Új anyagot feldolgozó 72 óra

- Összefoglalás, ellenőrzés (2 témazáró) 6 óra

- Iskolai nagydolgozat (3x2 órás) 6 óra

- Az irodalom 4 éves anyagának rendszerezése, 10 óra

ismétlése korstílusok szerint

◦ Belépő tevékenységek


Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó

ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a

szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az

önkorrekcióban.

Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében,

értékelésében: a kommunikációs funkció, előfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb.

megítélésében.

Az irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, érzelmi és értelmi

érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerű megfogalmazása.

Szövegértés

Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának,

szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésére, a szerzői előfeltevés, vélemény

fölismerése, rekonstruálása.

Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem

irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása,

megvitatása.

Egyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása,

ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba.

Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (előzetes

tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei).

A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan

szerkezetű nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró,

újraértelmező művek befogadása iránt.

365

Szövegalkotás

Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a

tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása.

Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel

szabatos és egyéni stílusban.

A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás

különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés).

Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és

személyes érintettség kifejezése a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelően szóban és

írásban.


A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű

dolgozat megírása: könyvtárhasználat szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás,

forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával.

Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az

irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes

adaptáció néhány kérdésében.

Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő

információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus

könyvtár) irodalmi és már kérdések megvitatásához információk kiválasztása és

újrarendezése.

Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása,

válogatása, értékelése.


Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában,

valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében.

Nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen

állapota nyelvtörténeti fejlődés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi

rétegzettség és a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól.

Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei

között.

A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett tudás összekapcsolása az

irodalomtörténeti tanulmányokkal.

Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem

és nyelvművelés).

A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a

tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában.

A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar

nyelv értékeinek őrzésében, aktív védelmében.

A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében

betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra.


Az olvasott művekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok

összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése.

366

Az elemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai,

retorikai ismeretekkel.

Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnemi, műfaji

sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból –

szakszerű fogalomhasználattal.

Műnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a

műnek, témának és a kontextusnak megfelelő alkalmazással.

Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése,

történeti változásainak vizsgálata. Különböző művészeti ágak (irodalom, zene, építészet,

képzőművészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal.

Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi

megjelenései: legalább egy korszak két művészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli

sajátosságainak összehasonlítása.

Az olvasott-látott művekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának

bemutatása.

Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság

Életművek, szerzői portrék ismeretének bizonyítása.

Néhány szerző (például József Attila, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály) utóéletének,

hatásának megfigyelésre az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, művészetben.

Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a

jelenkor problémáinak megjelenítésében.

Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs

irodalmi szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása.

Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt

történetileg változó hagyomány.

A magyar irodalom korszakainak főbb jellemzői: tények és példák az olvasott

művekből.

Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság.

Életművek és műalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése.

Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra.

Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi

kultúraközvetítő intézmények körében.

Az irodalom határterületeinek néhány példával történő bemutatása: művek és műfajok,

amelyeknek érintkezési pontjai vannak más művészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy

formálódó „műfajok”, amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják

az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, zene).

A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus

műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása.

MAGYAR NYELV


Általános nyelvi ismeretek A nyelv mint jelrendszer.

A beszéd mint cselekvés.

Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra

viszonya.

Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok.

A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben.

A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más

367

nyelvekkel (areális kapcsolat).

Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei.

A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai.

A magyar hangállomány és grammatikai rendszer

kialakulása, a jelentésváltozások.

A magyar helyesírás történetének főbb állomásai.

Nyelv és társadalom A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar

nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek.

Nyelvünk helyzete a határon túl.

A nyelvtervezés elvei és feladatai.

Az anyanyelvi ismeretek

összefoglalása és rendszerezése

A kommunikáció tényezői és funkció.

Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs

magatartás követelményei.

A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan,

mondattan.

A szöveg fogalma.

A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinak

kapcsolata a kommunikációs folyamattal.

Az esszé.

Fogalmak

Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb

nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék,

szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány; ősi szavak, jövevény- és idegen

szavak, belső keletkezésű szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor,

ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar korszak; mai magyar

nyelvhasználat, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, kétnyelvűség.

Halotti beszéd és Könyörgés, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei

György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A

magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz).

IRODALOM


Az avantgard stílus Futurizmus, szürrealizmus, expresszionizmus, kubizmus.

Kassák Lajos

Apollinaire költészete

József Attila Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább

nyolc-tíz mű tematikai változatosságban.

Portrék a magyar irodalomból Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei;

Illyés Gyula egy prózája, egy verse; Radnóti Miklós négy

műve, köztük legalább egy ekloga.

Szerzők és művek Németh László egy műve, köztük egy esszé vagy részlete;

Márai Sándor egy műve vagy szépprózai műrészlete.

Világirodalom a 20.században 1. Két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka,

Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht,

Bulgakov.

Széppróza, líra, dráma Ottlik Géza egy regénye; részlete vagy két kisprózája;

Weöres Sándor két-három műve, köztük egy többtételes

kompozíció, pl. szimfónia, ciklus; Pilinszky János három

verse és egy prózája; Örkény István négy műve, köztük

368

egypercesek és egy dráma.

Világirodalom a 20.században 2. Szépprózai művek, műrészletek, két szerző egy-egy

alkotása vagy részletek; legalább egy dráma: pl. Camus,

Golding, Garcia, Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin,

Dürrenmatt, Beckett, Hrabal

Kortárs magyar irodalom Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli

magyar irodalomból, legalább három szerzőtől, pl. Nagy

László, Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes és mások.

Az irodalom határterületei Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben,

a virtuális valóságban.

Fogalmak

Avantgard, futurizmus, szürrealizmus, expresszonizmus, egzisztencializmus,

posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, tárgyias költészet, négysoros, egysoros,

hosszú vers; szonettciklus; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia,

ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd;

szubjektív idő, objektív idő.

Iskolai nagydolgozatok (3x2 órás)

- összehasonlító elemzés

-érvelés

-önálló műelemzés

- témazáró feladatlap: 2

Memoriter

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább 5 vers és egy-egy 20-25 soros

epikai és drámarészlet).

Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása.

Szerzők és művek

József Attila: Óda és további nyolc-tíz műve, legalább egy vers választhatóan: Külvárosi

éj, A város peremén, Téli éjszaka közül és legalább egy a Karóval jöttél…, Tudod, hogy nincs

bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen…, Íme, hát megleltem hazámat című

versek közül; Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy

prózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és egy verse; Radnóti Miklós négy műve, köztük

egy ekloga; Németh László egy szépprózai műve vagy részlete, egy esszé; Márai Sándor egy

műve vagy egy szépprózai műrészlete; Ottlik Géza egy regénye, pl. Az Iskola a határon vagy

két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve, köztük egy többtételes kompozíció;

Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes két-két verse és egy esszéje, Örkény István négy

műve, köztük egypercesek és egy dráma; művek, műrészletek a kortárs magyar irodalomból,

legalább egy regény vagy kisregény a 20.század második felének magyar irodalmából.

Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete a 20.századi világirodalomból, pl. Franz

Kafka néhány novellája vagy regényrészlete; Thomas Mann egy novellája vagy

regényrészlete, Hemingway-novellák vagy regényrészlet, Garcia Lorca néhány lírai alkotása,

Brecht egy színműve, Bulgakov egy műve vagy részlete, pl. Mester és Margarita; egy mű

vagy műrészlet és egy dráma a század második feléből, pl. Camus, Garcia Marquez, Golding,

Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal műveiből.

369


Minden írásbeli munkában törekvés az esztétikus írásképre, a megfelelő helyesírásra.

Eszközszintű írni és olvasni tudás. Az egyéni, a kisközösségi, a csoportos és a

tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle

szövegműfajok értelmezésében.

Szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezése. Világos felépítésű, szabatos

szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről ismertető, érvelő,

meggyőző közlésformákban szóban és írásban. Eligazodás a könyvtárhasználat

lehetőségeiben, önálló feladat megoldásához szakszerű anyaggyűjtés, - feldolgozás, az idézés,

a forrásjelölés normáinak ismerete és megtartása.

Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között.

A mai magyar nyelv.

Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem

irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése.

Értekezés, esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabato stílusban.

A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, szóbeli ismertetés,

összegezés. Különböző koroknak keletkezett alkotások összevetése.

Életművek ismeretének bizonyítása: a pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi

változásának bemutatása, értelemszerűen összhangban az egyes életművek sajátosságaival.

Néhány korábban tanult szerző 20.századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré:

a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatása.

Felhasznált tankönyvek, segédeszközök

Nyelv:

Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit:

Magyar nyelv és kommunikáció 9 – 10. Osztály

Magyar nyelv és kommunikáció 11 – 12. Osztály

Mayar nyelv és kommunikáció munkafüzet

Javasolt:

Dr. Kis Kádi Géza. – Hetényi E.

Helyesírási gyakorlatok

Dr. Kis Kádi Géza. – Hetényi E.

Szövegértési feladatok

Irodalom

Mohácsy: Irodalom I.

Irodalom szöveggyűjtemény I.

Irodalom II.

Irodalom szöveggyűjtemény II.

Irodalom III.

Irodalom szöveggyűjtemény III.

Irodalom IV.

Irodalom szöveggyűjtemény IV.

370

Javasolt: Magyar irodalom érettségi tételminták (Dr. Kis Kádi Géza)

Az ajánlott olvasmányok diákkönyvtári kiadásai

Az évfolyam dolgozatok értékelésének módjai

Irodalom dolgozatok:

Tartalmi kifejtés: 20 pont

A szöveg megszerkesztettsége: 20 pont

Nyelvi minőség: 20 pont

Százalékos értékelés:

0-19%----elégtelen

20-39%---elégséges

40-59% közepes

60-80% jó

81-100% jeles

371

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS

KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói

tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében;

- hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a

vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal,

szerkezetben és stílusban;

- önálan tud-e reagálni különböző korszakok különböző műfajú szépirodalmi, köznapi,

tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire;

- képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek,

magatartások, szociális beállítódások,elvek, eszmék, érzelmek árnyalt bemutatására,

értelmezésére;

- teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és

rendszerező képessége, kreativítása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai,

értékválasztásai;

- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában előadni,

véleményt alkotni;

- képes-e különböző alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére,

összevetésére, különböző szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére,

értékelésére;

- felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, művészetének találkozási pontjait;

- tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében

tematikus és kronológiailag tájékozódni.

A középszintű vizsga a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó

ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit,

problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektől a

mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és

szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az

elemzés, az értelmezés és az ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el.

372

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakörök/

Képességek

Követelmények

Szövegértés Információk feldolgozása és

megítélése

Szépirodalmi és nem irodalmi

Szövegek értelmezése

Nyomtatott és elektronikus közlések információinak

célirányos és kritikus használata.

A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai-

tudományos, publicisztikai, gyakorlat, szépirodalmi

szövegek értelmezésével, összehasonlításával.

Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.

Szövegalkotás Írásbeli kifejezőképességek Különböző témákban, különböző műfajokban széles körü

olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény

megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek

megfelelő szabatossággal.

Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma

több nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény,

álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés

módszerével.

Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása.

A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett,

olvasható kézírás, a helyesírási és nyelvhelyességi hibák

javításának képessége.

Beszéd, szóbeli szövegalkotás A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő

tartalmú, szóhasználatú lényegre törő, világos felépítésű,

kifejlett közlés.

Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása.

Fogalmi műveltség Fogalomismeret, fogalom-

Használat

Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának,

megfelelő helyénvaló alkalmazása.

Fogalmak értelmezése.

A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi tételt fejt ki a diák.

A tételsor legalább 20 irodalmi és legalább 20 nyelvi tételből áll.

A tételsor 30%-át évről évre módosítani kell.

373

KÖZÉPSZINT

Témakörök Követelmények

1. Magyar nyelv

1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer.

A beszéd mint cselekvés.

A nyelv és a gondolkodás viszonya.

Nyelvcsalád, nyelvtípus.

A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.

2.2. Kommunikáció A kommunkikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek

összefüggései a kifejezésmóddal.

A kommunikáció interdiszciplináris jellege.

Jel, jelrendszer.

Nyelvi és vizuális kommunikáció.

A nyelvhasználat, mint kommunikáció.

Kommunikációs funkciók és közlésmódok.

Személyközi kommunikáció.

A tömegkommunikáció.

1.3. A magyar nyelv

története

Változás és állandóság a nyelvben.

A magyar nyelv rokonsága.

A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság

alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-

siralom.

Nyelvművelés.

1.4. Nyelv és

társadalom

Társadalmi és területi nyelvváltozatok.

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.

Kisebbségi nyelvhasználat.

A határon túli magyar nyelvűség.

Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.

1.5. A nyelvi szintek Hangtalan.

Alaktan és szótan.

Mondattan.

A mondat szintagmatikus szerkezete.

A mondat a szövegben.

Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban.

Szókincs és frazeológia.

1.6. A szöveg A szöveg és kommunikáció.

A szöveg szerkezete és jelentése.

Szövegértelmezés.

A szöveg szóban és írásban.

Az intertextualitás.

A szövegtípusok.

Szöveg a médiában.

1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd.

Érvelés, megvitatás, vita.

A szövegszerkesztés eljárásai.

1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus.

A szójelentés.

Állandósult nyelvi formák.

374

Nyelvi, stilisztikai változatok.

Stíluseszközök.

Stílusréteg, stílusváltozat.

2. Irodalom

2.1. Szerző, művek

2.1.1. Életművek a

magyar irodalomból

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi

Dezső, József Attila.

Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten

alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.

Memoriterek.

2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey

Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz

Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik

Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.

Két-három líri és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása,

értelmezése.

Memoriterek.

2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mr, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák

Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László,

Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi

Domokos.

Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. ( A lista

bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű

szerzővel).

2.1.4. A kortárs

irodalomból

Legalább egy szerző 2-3 lírai és / vagy epikai művének értelmezése

az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.

Irodalmi nyílvánosság: nyomtatott szöveg, digitális kölés.

2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a

Biblia.

A romantika, a századfordulós modernség ( a szimbolizmustól az

avantgárdig ) jellemző és egy-két kiemelkedő képviselője.

2.1.6.Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban.

1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona

József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.

2.1.7. Az irodalom

határterületei

Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet,

folklór.

Az adaptáció-irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.

A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus

műfaja.

Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek.

Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.

2.1.8. Regionális

kultúra

Interkultúralitás.

A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.

Kisebbségi irodalmak.

Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.

2.2. Értelmezési

szintek, megközelítések

2.2.1. Témák,

motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus

egyezéseinek és különbözőségeinek összevetése.

Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése,

375

értelmezése.

2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

2.2.3. Korszakok,

stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a

középkortól a szimbolizmusig.

376

c) Történelem és állampolgári ismeretek


egészítjük ki a tárgy helyi tantervét, és vezetjük be felmenő rendszerben

A kétszintű érettségi bevezetésével fontos az írásbeli részre való jó,

sikeres felkészülés, ezért a szakközépiskola minden évfolyamán

évfolyamdolgozatot írathatunk. Ennek az értékelési a következő skálán valósul

meg:

Elégtelen 0-29% között

Elégséges 30-49% között

Közepes 50-69% között

Jó 70-84% között

Jeles 85% felett

◦ 9.évfolyam

Évi óraszám: 74.

Bevezetés 1 óra


Forrásfeldolgozás: 4 óra

Összefoglalás, témazáró dolgozat 10 óra

Év végi ismétlés 3 óra

Évfolyamdolgozat: 1 óra

◦ 10. évfolyam

Évi óraszám: 74

Ismétlés, év eleji, év végi 4 óra


Forrás elemzés 3 óra


Évfolyamdolgozat 2 óra

◦ 11. évfolyam

Évi óraszám: 74





Évfolyamdolgozat 2 óra

377

◦ 12. évfolyam

Évi óraszám: 96

Év eleji ismétlés 2 óra





378

9-12. évfolyam


A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult

ismeretekre épülnek.

A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás

kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete,

viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák

kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár

megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a

jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá

kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges

tartalmat közvetítsék.

Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell

megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A

történelem, a társadalom, megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern

eszközeinek. A tanulók tudása ne szűküljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez

problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási

módszerek ismeretével is járjon együtt. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon

túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a

személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes

korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának,

érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására.

A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük,

megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért

vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése,

amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges alternatívák meglátására

és értékelésére.


A szakközépiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében

jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A szakközépiskolai tanulmányok végére a

tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének,

elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a

tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban,

ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a

történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében.

A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben

az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek

elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű

összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és

értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is.

Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen

jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelőséggel viszonyuljon a köz

ügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha reális képet alakít ki a

fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában.

379

Az ismeretszerzési és –feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a

kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell

jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi

ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a

beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés,

magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig.

Megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és

szakkifejezéseit.

Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör,

egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-

készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról,

magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő

programok alkalmazását.

A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok,

grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg

készítésére (fénykép, videofelvétel).

Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése.

Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy

tanulók egységben lássák a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az

események sorrendjét, fel kell ismerniük az egyidőben zajló eseményeket. Tudniuk kell a

legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai

táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata.

Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A

történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb

térképvázlat önálló megrajzolása készségszintű tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell

ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük

vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a

történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek

gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a

történelemi jelenségek értelmezésében.

◦ 9.évfolyam

Évi óraszám: 74.

Bevezetés 1 óra





Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

Lényegkiemelés megadott szempontok szerint.

Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása.

Tudományos-ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása

egyéb ismeretforrásokkal.

Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az

Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában.

Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával.

380

Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos

feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata.

A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori

jelenségekben, folyamatokban.

Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése.

Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári

rávezetéssel.

Kifejezőképességek

Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján.

Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel.

Egy előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során.

Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadás részletről.

Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről,

feleletterv készítése megadott témáról.

Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához.

Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor

kutatásával kapcsolatban.

Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban.

Tájékozódás az időben

A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám

időszámítással.

A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az

egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz.

Időrendi táblázat készítése.

Tájékozódás a térben

Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi

térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján.

Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken.

Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről.


Az őskor és az ókori Kelet Bevezetés a történelembe.

Az emberré válás folyamata.

Az élelemtermelés kialakulása.

Az ősi hiedelemvilág.

A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína).

Városállamok és birodalmak.

Vallás és kultúra az ókori Keleten.

Követelmények:

Évszámok:

A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei.

Kr.e. 3000 körül, Kr.e. XVIII.sz, Kr.e. X.sz., Kr.e. 525.

Személyek:

Kheopsz, Hammurapi, II.Ramszesz, Dávid, Salamon, I. Dareiosz,

Xerxész, Buddha, Si Huang-ti

Fogalmak:

381

Homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, rézkor, bronzkor, vaskor,

despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa,

vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus

Topográfia:

Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia,

Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Türosz,

Júdea, Izrael, Jeruzsálem

Az ókori Görögország A krétai és a mükénéi kultúra.

A polisz.

A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma.

A spártai állam.

A görög-perzsa háborúk.

Piac, pénz, kereskedelem a görög világban.

Athén és Spárta párharca.

A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok.

Nagy Sándor birodalma.

Követelmények

Évszámok:

Kr.e. XIII.sz, Kr.e. 776, Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490,

Kr.e. 480, Kr.e. 431-404, Kr.e. 336-323

Személyek:

Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz,

Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész,

Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor

Fogalmak:

Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklésia,

esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia,

hellenizmus

Topográfia:

Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz,

Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria

Az ókori Róma Róma városállamból birodalommá válik.

A köztársaság virágkora és válsága.

Az egyeduralom kialakulása.

A császárkor.

Társadalom, államszervezet, hadsereg.

Róma és a provinciák

A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog.

A mindennapi élet.

A kereszténység kialakulása és elterjedése.

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

Követelmények:

Évszámok:

Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e. 264-241, Kr.e. 218-

201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476

Személyek:

Hannibal, Marius, Sulla, Spartacus, Ciceró, Pompeius,Caesar,

Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti

382

Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Plutarkhosz

Fogalmak:

Patrícius, plebejus, cliens, consul, senatus, dictator, néptribunus,

censor, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus,

limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol,

egyház, püspök, zsinat

Topográfia:

Róma, Karthágó, Cannae, Záma, Hispania, Gallia, Actium, Dacia,

Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae,

Savaria

A korai feudalizmus

története Európában

A Frank Birodalom kialakulása

A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése

A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása.

A Bizánci Birodalom fejlődése.

Az iszlám és az arab világ.

Az államalapítások kora Észak, Közép- és Kelet-Európában

Követelmények:

Évszámok:

622, 732, 800, 843, 962, 1054

Személyek: Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy

Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó,

Mohamed

Topográfia:

Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev,

Mekka, Cordoba, Bagdad

Fogalmak:

Gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház,

pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, szkizma, hűbérbirtok,

jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa

A magyar nép története az

államalapításig

A magyar nép őstörténete és vándorlása.

A honfoglalástól az államalapításig.

Géza fejedelem és István király életműve

Követelmények

Évszámok:

896, 955, 973, 997-1000-1038.

Személyek:

Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre

herceg, Szent Gellért püspök

Topográfia:

Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg,

Pannonhalma, Esztergom

Fogalmak:

Normadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség, törzs, székely,

kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized.

Mindennapi élet,

életmódtörténet

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező

feldolgozni:

Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban.

383

Tömegszórakoztatás az ókorban.

A család az ókori kultúrákban

Az iskola az ókorban.

Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről.


A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült

fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15

sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban

és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz.

Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós

tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek felépített tanórai

feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a

történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat

leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek

legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére

történelmi térképen.

◦ 10. évfolyam

Évi óraszám: 74







Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása, ellentétes

felfogású forrásrészletek összehasonlítása.

A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása.

Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél.

Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen

folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati

változások stb.).

A változás felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon.


Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban.

A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata.

Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával,

a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15-20 sor stb.).

Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján.

A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselőadások készítése.

384

Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3-6

oldalas) tanulmány készítése.

Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet,

tárgyak stb.) ötvözésével.


Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása.

A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok

és térképek összehasonlítása.


Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és

földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl. ásványkincsek – bányavárosok).

Az évfolyam topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megmutatása a mai

viszonyokat tükröző térképeken.


Az érett középkor A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában.

A lovagkor.

A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak.

A középkori városok.

A középkor művelődése.

Mindennapok a középkorban.

Követelmények:

Évszámok:

1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278

Személyek:

I.(Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, IV. (Szép)

Fülöp, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói

Szent Tamás.

Fogalmak:

Királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye,

keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi

önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika,

egyetem, lovagi kultúra, romantika, gótika

Topográfia:

Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford,

Cambridge, Hanza-városok, a levantei kereskedelem útvonala.

Az Árpád-házi királyok

kora

Az új rend megszilárdítása – Szent László és Könyves Kálmán.

Az Aranybulla és a tatárjárás.

Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században

Az Árpád-kori kultúra.

Követelmények:

Évszámok:

1077-95, 1095-1116, 1172-1196, 1205-1235, 1222, 1235-70, 1241-

42, 1301

Személyek:

385

I.András, I.László, Könyves Kálmán, III.Béla, Anonymus, II.András,

IV.Béla, Kézai Simon

Fogalmak:

Várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé,

serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás,

székelyek, szászok, kunok

Topográfia:

Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség,

Muhi, Buda

A késő középkor Nyugat-Európa válsága (éhinség, járványok, háborúk)

Itália, a humanizmus és a reneszánsz.

Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése.

A német császárság és a pápaság hanyatlása.

A közép- és kelet-európai régió államai.

Az Oszmán Birodalom terjeszkedése.

Követelmények:

Évszámok:

1337-1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453

Személyek:

Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d’Arc, VII.(Tudor) Henrik,

IV.(Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, III.Iván,

II.Mohamed, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella

Fogalmak:

Rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi,

janicsár, reconquista

Topográfia:

Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező

Magyarország a XIV-XV.

Században

Károly Róbert és Nagy Lajos

Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet.

Luxemburgi Zsigmond kora.

Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János.

Hunyadi Mátyás uralkodása.

Életformák a XV.századi Magyarországon.

Kultúra és művelődés.

Követelmények:

Évszámok:

1308-42, 1342-82, 1351, 1387-1437, 1396, 1443-44, 1444, 1448,

1456, 1458-90.

Személyek:

Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond,

I.Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V.László, Vitéz János,

Kinizsi Pál, Antonio Bonfini.

Fogalmak:

Harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros,

úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári

rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg,

Corvina.

Topográfia:

386

Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád,

Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia,

Bécs

Kora újkor (1490-1721) A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és

Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás.

Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági

rendszer kialakulásának kezdetei.

Reformáció és katolikus megújulás. A barokk.

Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása.

A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában. Háborúk és

hadseregek a kora újkorban.

Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása.

A tudományos világkép átalakulása.

Követelmények:

Évszámok:

1942, 1517, 1588, 1618-48, 1640-49, 1689, 1701-1714

Személyek:

Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V.Károly, Luther, Kálvin,

Kopernikusz, Galilei, I.Erzsébet, II.Fülöp, Cromwell, Richelieu,

XIV.Lajos, Colbert, Nagy Péter

Fogalmak:

Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem,

abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református,

unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán,

monopólium, puritán, jognyilatkozat, merkantilizmus.

Topográfia:

Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és

spanyol gyarmatok

Magyarország története a

kora újkorban (1490-1711)

A Jagelló-kor.

A török hódoltság.

A Habsburgok és a magyar rendek.

Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és ország-egyesítő

kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós.

A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon.

Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet.

Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon.

A török kiűzése.

A Rákóczi-szabadságharc.

Követelmények:

Évszámok:

1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591-1606, 1664, 1686, 1699, 1703-

11.

Személyek:

Dózsa György, II.Lajos, Szapolyai János, II.Szulejmán, Fráter

György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai

István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és

hadvezér), I.Lipót, Savoyai Jenő, II.Rákóczi Ferenc

Fogalmak:

387

Örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi

konföderáció, trónfosztás

Topográfia:

Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat,

Szentgotthárd, Zenta

Mindennapi élet,

életmódtörténet

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező

feldolgozni:

Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák,

céhek, egyetemek).

Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása).

Bűn és bűnüldözés a középkorban.

A kora újkori állam fejlődés sajátosságai: az abszolutizmus


A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi

emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a

források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak

néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával

kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi

folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített, szabadon

előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken

átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult

ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az

európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban

látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi

események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi

atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait

összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni.

◦ 11. évfolyam

Évi óraszám: 74







Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban.

Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése

szöveggyűjteményekből.

A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenség feltárása.

388

Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején.

Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele.

A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése.

Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen

folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati

változások stb.).

Eltérő kortársi válaszok vizsgálata.

A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari

forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése.

Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi

művek; sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének

összehasonlítása.

Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa,

Közép-Európa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való

viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele.

Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az

összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával.

Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és

táblázatokon (pl. népesség adatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.).


A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata.

Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök nélkül

vagy azok felhasználásával az újkor témáiból.

Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben.

Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a

vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével.

Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások

készítése.

Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb előadás készítése.

Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak,

számítógép stb.) ötvözésével.

Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységéről a

reprodukciós anyag megjelölésével.


Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása.

A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok

és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése.

Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen.

Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök

kronológiáinak elkészítése.


Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés,

népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása.

Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és

földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom

idején).

389

Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a

mai viszonyokat tükröző térképeken.

Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak

névanyagának, s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek a bemutatása.


A felvilágosodás és a

polgári átalakulás kora

(1721-1849)

A felvilágosodás.

A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban.

Az orosz nagyhatalom.

A XVIII.századi életviszonyok

Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja.

Az USA létrejötte.

A polgári forradalom Franciaországban.

A napóleoni háborúk Európája.

Az ipari forradalom és társadalmi hatásai.

Forradalmi hullámok1848-49-ben.

XIX.század eszméi.

Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre.

Követelmények

Évszámok:

1740-48, 1756-63, 1776, 1783, 1789. 1791, 1794, 1804-15, 1848

Személyek:

Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot,

Washington, Jefferson, XVI.Lajos, Danton, Robespierre, Metternich,

Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Marx

Fogalmak:

Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi

szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus,

szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, „harmadik rend”, girondiak,

jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal,

baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil

társadalom

Topográfia:

Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-

Amerikában, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo

Magyarország

újjászerveződése a

Habsburg Birodalom

keretei között (1711-

1790)

A magyar királyság a Habsburg Birodalomban.

Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása.

A társadalom képe.

A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése.

Művelődés, egyházak, iskolák.

Követelmények:

Évszámok:

1722-23, 1740-80, 1767, 1777, 1780-1790.

Személyek:

III.Károly, Mária Terézia, II.József, Kaunitz

Fogalmak:

390

Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó

hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet.

Topográfia:

Határőrvidék, Bánát

A polgárosodás

kezdetei

Magyarországon (1790-

1847)

A napóleoni háborúk hatása Magyarországon.

Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák.

Új elemek és elmaradottság a gazdaságban.

A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.

A nemzetiségi kérdés.

A reformkori művelődés, kultúra.

Követelmények:

Évszámok:

1795, 1825, 1830, 1832-36, 1844, 1847

Személyek:

Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc,

Deák Ferenc, Eötvös József, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Széchenyi

István, Wesselényi Miklós, I.Ferenc

Fogalmak:

Magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv,

örökváltás, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám

Topográfia:

Pest-Buda, Fiume, Vaskapu

Forradalom és

szabadságharc


1849)

A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom.

Az áprilisi törvények.

A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai.

A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat.

A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok.

A szabadságharc bukása.

Követelmények:

Évszámok:

1848. III. 15., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. 14., V. 21., VIII. 13., X.

6.

Személyek:

Jókai Mór, Petőfi Sándor, Görgey Artúr, Klapka György, Bem József,

Damjanich János, Jelasics, Windischgraetz, Haynau

Fogalmak:

Márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás,

választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény

Topográfia:

Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad

A nemzetállamok és az

imperializmus kora

(1849-1914)

Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari

forradalom.

Az egységes Olaszország és Németország kialakulása.

Az orosz reformkísérletek.

Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban.

Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom.

Kína és Japán.

391

A „keleti kérdés” és a Balkán.

A munkásság politikai erővé szerveződése.

Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

A művelődés új keretei.

Követelmények:

Évszámok:

1853-56, 1861, 1861-65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907

Személyek:

III.Napóleon, I.Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő,

II.Vilmos, Lenin, Lincoln

Topográfia:

Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-

csatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária

Fogalmak:

Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum,

periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas

szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek

A polgárosodás

kibontakozása


1914)

A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése.

A kiegyezés.

Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában.

Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái.

Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés.

A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás.

A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése.

Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai.

Követelmények:

Évszámok:

1849.október 6., 1867, 1868, 1875-90. 1896

Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula,

Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár

Topográfia:

Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia

Fogalmak:

Passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia,

közös ügyek, millennium, úri középosztály, obstrukció, népoktatás,

kispolgár, nagypolgárság, cseléd, kivándorlás, asszimiláció, állami

anyakönyvezés.

Mindennapi élet,

életmódtörténet

Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma

feldolgozása


Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak

bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások,

vitaindítók céljára. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet adni a tanult témákról.

Tudjanak ábrákat, térképeket, egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban,

392

rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy

szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen

ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

◦ 12. évfolyam

Évi óraszám: 96

Év eleji ismétlés 2 óra







Írott források értelmezése, feldolgozása. Különböző típusú források összevetése. A filmek,

filmhíradók értékelése, elemzése. A média forrásértékének és manipulációs jellegének

felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi

megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése .Tájékozódás a

szakirodalomban. A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az

eltérések feltárása. Pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása,

anyaggyűjtés, az írásmű elkészítése.

Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző

fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.


Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű szabatos kifejtése. A történelmi

fogalmak szakszerű magyarázata és használata. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán

tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita

esetén. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások

felismerése és bemutatása. A huszadik század meghatározó jelentőségű történelmi

személyiségeinek szerepének értékelése. A források értékelésével saját szóbeli

vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről. Egyes témák

nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU

csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése).Szemléletes diagramok és grafikonok

készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról.


Az első világháborútól a

nagy gazdasági válságig

(1914–1929)

Az első világháború kirobbanása, jellege, története. A

Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. Az olasz

fasizmus. A parlamentáris rendszerek. A gazdaság és a

társadalom új jelenségei, a fejlett világban és a női

emancipáció.

Évszámok:

1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925

Személyek:

Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson,

Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini

393

Topográfia:

Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-

Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti

államok, Curzon-vonal

Fogalmak:

Villámháború – állóháború, ultimátum, központi

hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív

állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás,

GULAG, kisantant, kisebbségvédelem

Az első világháború és

következményei

Magyarországon.

A Trianon utáni ország élete

(1914–1931)

Magyarország részvétele a világháborúban. Az

őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra

megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke.

Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai

viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy

rendszer kialakulása és konszolidációja. A művelődési

viszonyok. Az életmód változásai.

Évszámok:

1914.július 2., 1918.október 31., 1918.november 3.,

1919.március 21., 1920.március 1., június 4., 1921–31,

1927

Személyek:

gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf

Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó,

Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly

Topográfia:

Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave

Fogalmak:

őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv,

proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és

fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus,

irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás,

konszolidáció

A nagy gazdasági válságtól a

második világháború végéig

(1929–1945)

Az 1929 –33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az

USÁ-ban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és

működési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30-as

években. A második világháború története. A

szövetségesek győzelme, a háború jellege.

Évszámok:

1929, 1933, 1936, 1938, 1939.szeptember 1.,

1941.június 22., 1944.június 6., 1945.május 8.,

augusztus 6., szeptember 2.

Személyek:

Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel,

Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle

Topográfia:

Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl

Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-

Alamein, Kurszk, Normandia

394

Fogalmak:

tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás,

totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Berlin-Róma

tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás,

holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció.

Magyarország a gazdasági

válságtól a második

világháborús összeomlásig

(1931–1945)

Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában.

Magyarország háborús részvétele. A Kállay kormány

politikája. A német megszállás. A holocaust

Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas

hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és

megszállása.

Évszámok:

1938.november 2., 1939.március 15., 1940.augusztus

30., 1941.június 26., 1943.január, 1944.március 19.,

1944.október 15., 1944.december 21., 1945.április.

Személyek:

Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy

László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós

Béla

Topográfia:

Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar

Fogalmak:

Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom,

zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság,

„hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás,

munkaszolgálat, hadifogság

A jelenkor (1945–

napjainkig)

Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A

fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés

országai. Az európai integráció története. A „harmadik

világ”. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és

kudarca. A közel-keleti konfliktusok. Közép-Kelet

Európa és a Balkán a rendszerváltás után. Az emberiség

az ezredfordulón: a globális világ és problémái.

Évszámok:

1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975,

1991

Személyek:

Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si

Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy,

XXIII..János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov

Fogalmak:

vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny,

Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság,

európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római

szerződések, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyev-

doktrina, globális világ, enyhülési politika.

395

Topográfia:

NSZK, NDK, Kuba, Korea

Magyarország a második

világháború után (1945 –

napjainkig)

A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet

kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A

határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra

kiépítése. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os

forradalom és szabadságharc. A Kádár rendszer

kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód

átalakulása. Demográfiai változások. Az ellenzéki

mozgalmak kialakulása és erősödése. A

rendszerváltozás.

Évszámok:

1946, 1947.február 10., 1948, 1949, 1953, 1956.október

23., november 4., 1963, 1968, 1989.október 23., 1990,

1991

Személyek:

Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár

János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád

Fogalmak:

ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, Háborús bűnös,

népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés,

lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam,

földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács,

ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus,

második gazdaság

Állampolgári ismeretek A társadalmi szabályok.

Emberi jogok. A gyermekek jogai. Diákjogok.

Államformák, politikai rendszerek. Magyarország

alkotmánya.

A demokrácia alapelvei és működése.

Bírói hatalom és igazságszolgáltatás.

Politikai és szociális jogok.

Önkormányzatok, civil szervezetek.

Mindennapi élet,

életmódtörténet

Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi

téma feldolgozása

396

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

A történelem érettségi vizsga célja

A vizsga azt hivatott megálapíttani, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal;

- birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek ( időpontok, személyek stb. );

- tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet;

- képes-e ismereteit szóbab és írásban előadni;

- elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket

és jelenségeket értelmezni tudja;

- képes-e a történelmi forrásokat – legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló

feldolgozások – vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni;

- fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit

értelmezze;

- fépes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben

részesíteni a leegyszerüsítő véleményekkel szemben.

A követelményekben

- hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési

szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világnak megértéséhez szükségesek;

- nagy figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a

készségek és ismeretek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásáshoz

szükségesek;

- fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a

művelődés- és mentalitástörténetek.

A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat,

kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a

történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el.

KÖZÉPSZINT

Témakörök/

Kompetenciák Követelmények

1. Kompetenciák

Források használata és

értékelése

Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése,

következtetések megfogalmazása.

Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése.

Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott

szempont szerinti értelmezése.

A történelmi térképek felhasználása az ismeretszeréshez.

397

Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű

statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból,

kronológiákból.

A tények és feltételezések megkünönböztetése.

A szaknyelv

alkalmazása

Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.

Tájékozódás térben és

időben

Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.

A földrajz környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok

kialakulásában.

Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.

Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése.

Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar

történelem legfontosabb eseményei között.

A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének,

sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete.

Az eseményeket

alakító tényezők

feltárása

A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.

Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több

oka és következménye van.

Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok

eltérő jelentőségének felismerése.

A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők

megkülönböztetése, mérlegelése.

Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események

okairól és következményeiről.

A változás és a fejlődés közötti különbségek értelmezése konkrét

példákon.

A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.

Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.

Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy

törénelmi esemény alakulásában.

Annak megállapítása, hogy miként függhetnek ösze a történelmi

események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai.

Törénelmi események

és jelenségek

problémaközpontú

bemutatása

Gazdaság, gazdaságolitika, anyagi kultúra.

Népesség, település, életmód.

Egyén, közösség, társadalom.

A modern demokráciák működése.

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.

2. Témakörök

Az ókor és kultúrájuk Vallás és kultúra az ókori Keleten.

A demokrácia kialakulása Athénben.

A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom

kialakulása.

Az antik hitvilág, művészet, tudomány.

A kereszténység kialakulása és elterjedése.

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

398

A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.

A nyugati és a keleti kereszténység.

Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.

A középkori városok.

Egyházi és világi kultúra a középkorban.

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.

Az oszmán birodalom terjeszkedése.

A középkori magyar

állam megteremtése és

virágkora

A magyar nép őstörténete és vándorlása.

A honfoglalástól az államalapításig.

Az Árpád-kor.

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és

Luxemburgi Zsigmond idején.

A Hunyadiak.

Kultúra és művelődés.

Szellemi, társadalmi

és politikai változások

az újkorban

A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.

Reformáció és katolikus megújulás.

A kontinentális abszolutizmus és a parlamentális monarhia

megszületése Angliában.

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.

Magyarország a

Habsburg

Birodalomban

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése és a Rákóczy-szabadságharc.

Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.

Művelődés, egyházak, iskolák.

A polgári átalakulás, a

nemzetállamok és az

imperializmus kora

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és

Polgári Jogok Nyilatkozata.

A XIX. század eszméi.

Az ipari forradalom és következményei.

Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.

A polgárosodás

kezdetei és

kibontakozása

Magyarországon

A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.

A reformkori művelődés, kultúra.

Polgári forradalom.

A szabadságharc.

A kiegyezés előzményei és megszületése.

Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus

korában.

Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.

399

Az első világháborútól

a kétpólusú világ

felbomlásáig

Az első világháború jellege, jellemzői: a Párizs környéki békék.

A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.

Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság.

A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években.

A második világháború előzményei és jelentős fordulatai.

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.

A szocialista rendszerek bukása.

Magyarország

története az első

világháborútól a

második világháborús

összeomlásig

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei.

A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.

A művelődési viszonyok és az életmód.

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.

Magyarország részvétele a világháborúban.

A német megszállás, a holocaust Magyarországon.

Magyarország 1945-

től a

rendszerváltozásig

A szovjet felszabadítás és megszállás.

A határon túli magyarság sorsa.

A kommunkista diktatúra kiépítése és működése.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.

A rendszerváltozás.

A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek

problémái.

Az európai integráció története.

A „harmadik világ”.

Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.

A globális világ kihívása és ellentmondásai.

A mai magyar

társadalom és életmód

Alapvető állampolgári ismeretek.

Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.

A magyarországi roma társadalom.

A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.

Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

A szóbeli vizsgára a megadott tematika alapján legalább húsz tételcímet kell megfogalmazni.

Alkalmazott taneszközök

Tankönyvek

I. évf. Száray Miklós Történelem I. NT

II. évf. Száray Miklós Történelem a 10. évf. számára MK

III. évf. Száray Miklós Történelem a 11. Évf. számára MK

IV. évf. Dapcsik – Repászky: Történelem IV. MK

400

Középiskolai történelmi atlasz Cartographia Kft.

Javasolt segédeszközök

Történelmi munkafüzet ( Száray Miklós )

Feladatgyűjtemény az új ( írásbeli ) történelem érettségihez 9 – 12. évfolyam

( Kaposi József, Szabó Márta, Száray Miklós )

Feladatgyűjtemény az új ( szóbeli ) történelem érettségihez 9 – 12. évfolyam

( Kaposi József, Szabó Márta, Száray Miklós )

Készülünk a kétszintű érettségire

Feladatgyűjtemény törénelemből 9 –12. Évfolyam ( összeállította: dr. Kis Kádi Géza )

Történelem – érettségi tételek ( Az érettségi témakörök tételmintái ) –

( összeállította: dr. Kis Kádi Géza )

401

d) Társadalomismeret és etika

11. évfolyam

Az első félévben társadalomismeretet, a második félévben etikát tanítunk. Az évi órakeret 37

óra.

Az órakeret felosztása:

Társadalomismeret

- új ismeretközlő: 11 óra

- ismétlő, rendszerező: 6 óra

- év végi összefoglalás: 2 óra

Etika

- új ismeretközlő: 10 óra

- ismétlő, rendszerező: 6 óra

- év végi összefoglalás: 2 óra

◦ Társadalomismeret

Célok:

Áttekinteni az emberi együttélés alapelveit, a társadalom intézményeit, a politika, a jog

és a gazdaság rendszerének működését.

Fejlesztési követelmények:

A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai

elsajátítása. A jogérzék, a társadalmi felelősségtudat elmélyítése, a társadalomelmélet

alapfogalmainak ismerete. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges

jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése.

Belépő tevékenységi formák:

Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Egyéni és csoportos

anyaggyűjtés. Irányított viták, szerepjátékok, feladatok és példák a társadalmi konfliktusok

felismerésére, értelmezésére, gyakoroltatására.


Együttéléstan Egyén, csoport, közösség, társadalom,

állam. Az együttélési szabályok

kialakulása és rendeltetése.

Szokás, hagyomány, erkölcs, jog,

törvény. Jogok és kötelességek a

társadalomban. Az emberi alapjogok

értelmezése. A társadalmi igazságosság

kérdései.

Az állam

A politikai közösség és intézményei Államformák és politikai rendszerek.

402

Hatalom, legitimáció A demokrácia alapelvei és működése.

A hatalmi ágak.

A politika és a jog intézményrendszere a

mai Magyarországon.

Gazdasági alapfogalmak Munka és munkamegosztás,

szükségletek

és érdekek, csere, tulajdon, elosztás,

költség, teljesítmény, jövedelem, piac,

haszon, pénz. Termelés és fogyasztás.

Jólét és életminőség. Szegények és gazdagok, munkavállalás, vállalkozás.

A társadalom élete A társas kapcsolatok és társadalmi

viszonyok. A kultúra fogalma.

A szocializáció folyamata.

A társadalmi csoportok és rétegek.

A társadalom változásai, életmód,

életszínvonal.

Egység és sokféleség A helyi társadalom.

a modern társadalmakban A társadalmi önazonosságunk

összetevői.

A nemzet, állam, etnikum.

Európa és a nemzetek feletti integráció

kérdései.. Kisebbségek, diszkriminált

csoportok, előítéletek.

A technológiai-gazdasági haladás A növekedés és fejlődés, a „jólét” ára.

és a bioszféra válság A földi világ eltartó képességének

korlátai. Környezetszennyezés,

népességrobbanás. A technikai

civilizáció

a földi ökoszisztémára. A globalizáció

politikai, kulturális, gazdasági és

természeti következményei.

◦ Etika

Célok:

Bevezetni a diákot az etika fogalomkörébe, az ember kilétéről, a jó és a rossz

mibenlétéről, az erényekről és a helyes cselekedet alapelveiről folyó diskurzus évezredes

történetébe.


Az erkölcsi érzék kiművelése, az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját

meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez

szükséges morális és intellektuális képességek fejlesztése.

Belépő tevékenységi formák:

403

Irányított viták, szerepjátékok, feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi

dilemmák felismerésének és értelmezésének a gyakoroltatására.


Az emberi természet Az eszes lény, a társas lény, az alkotó

ember, az univerzális lény.

Az autonómia és meghatározottság. Az ember környezete és a nyelv világa.

A kultúra normativitása.

A hagyomány értelme.

A „másik” szerepe az öntudatos én

kialakításában.

Önazonosság és önmegvalósítás a társas

viszonyban.

Etikai alapfogalmak A jó és a rossz megkülönböztetése.

A szenvedés tapasztalata.

A választás szabadsága és az ember

felelőssége. Törvény és lelkiismeret.

A materiális és formális etikák.

Az etika megalapozása Az ember léthelyzete és felelőssége a

keresztény hagyományban.

A világi etika kialakulása. A természetjogi, kötelesség-,haszon-,

felelősség és a konszenzusetikák érvelési

módjának alapjai és összefüggése, az

erkölcsi gondolkodás történetéből vett

klasszikus példák nyomán.

Az erkölcsi cselekedet dimenziói Életcélok, önmegvalósítás.

Az élet tisztelete. Segítség, áldozat,

szolidaritás: a személyes kapcsolatok

erkölcsi dilemmái. Elkötelezettség,

tolerancia, szolidaritás, hazaszeretet.

Erkölcs és politika, törvénytisztelet és

polgári engedetlenség.

A jellem és az erények Erkölcsi érzék, jellem és illem,

önnevelés

és példakövetés. A jóakarat. Etikai

alapértékek. Az alapvető erények

klasszikus és modern értelmezése.

A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi

jelentősége.

Korunk erkölcsi kérdései A tudományos-technológiai haladás

etikai

dilemmái. Géntechnológia,

születésszabályozás, modern orvoslás,

404

az öregedés és az emberhez méltó halál

erkölcsi problémái.

Globális felelősségünk, kötelességek a

jövő nemzedékekkel szemben, az

élővilág

rendjének és sokféleségének

megőrzésével kapcsolatban. Az etika

emberközpontúságának értelmezése.

A továbbhaladás feltételei:

A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait, a Magyar Köztársaság

intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák

felismerésére, értelmezésére és megvitatására. Ismerje az etikai alapfogalmak jelentését,

értse és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért.

Felhasznált tankönyv:

- Bayer József-Jávor István-Utasi Ágnes: Társadalomismeret: A politika, A munka világa,

Az életmód kérdései

- Dörömbözi János: Erkölcsi alapismeretek

( A tankönyvváltoztatás jogát fenntartjuk.)

Megjegyzés: A szakképzősök tananyaga megegyezik a szakközepesekével csak mélységében

és minőségében tér el.

405

e) Angol nyelv



Nyelvi előkészítő 9. évfolyam és a nyelvi előkészítő évfolyamra

épülő szakközépiskolai 10. – 13. évfolyamok

1. Célok

2.1 A NyEK célrendszere

Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás

általános céljaival azonosak, valamint megegyeznek a NAT 2003-as idegen nyelvi

fejezetében megfogalmazott alábbi átfogó célokkal is:

"Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív

nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma

azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő

nyelvhasználati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi

alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A

kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti:

(1) a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy vagy két idegen

nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően

használni;

(2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező

attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő

emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák

megismerésére;

(3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan

fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen

tanulni."

Az itt összefoglalt célok összhangban vannak az Európai Unió oktatási

koncepciójával és az Európa Tanács idevágó nyelvoktatás-politikai

dokumentumaiban meghatározottakkal is.

2.1.1 A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános céljai:

a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű, használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást,

a nyelvtanulásra és informatikára szánható év lehetőséget ad a különböző

háttérrel érkezők tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére,

így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással bír,

406

megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben a felsőoktatás a szaknyelvi képzés terévé váljon és az ilyen képzési formába bekapcsolódó tanulók

megnövekedett esélyekkel indulhassanak a hazai és a nemzetközi

munkaerőpiacon.

2.1.2 Közvetlen céljai:

a 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen

nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában

sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát,

a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a

hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt,

a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a

tanulók váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére.

A tantárgy általános fejlesztési céljai

Az angolnyelv tanításának célja a NAT-ban foglaltakkal összehangolva, hogy a

tanuló:

a négy nyelvi alapkészség megfelelő szintű elsajátításával az angol nyelvet

kommunikációs helyzetekben eszközként tudja használni

a tanulás folyamán egyre árnyaltabban fejezze ki magát

az angol anyanyelvűekkel ill. az angol nyelvet második v. idegen nyelvként

beszélőkkel tudjon emberi kapcsolatokat létesíteni, hétköznapi, hivatalos

ill. szakmai témákról beszélni.

Ismerje meg az angolnyelvterületeket, az ott élő embereket, népeket, e

népek kultúráját, civilizációját és a tanulóban ébredjen érdeklődés és

bizalom ezen népek és kultúrájuk iránt.

Tanulja meg elfogadni és értékelni a másságot és ezáltal önmaga is,

gazdagodjon.

Nyelvismerete tegye számára lehetővé, hogy bekapcsolódhasson a

nemzetközi gazdasági, kulturális és tudományos élete

Sajátítsa el a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit és kézségeit.

Az angol nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségek tegyék lehetővé

számára nyelvtudásának tovább fejlesztését ill. más idegen nyelv

elsajátítását

Idegen nyelv tanulása járuljon hozzá anyanyelvi kultúrájának és

kommunikációs fejlődéséhez

407

Személyisége az idegen nyelven, való önkifejezésen által gazdagodjon,

önbizalma erősödjön

Nyelvtudása segítségével magyarként Európa polgára lehessen.

Az angol nyelv tanulása közben mozgósítsa más műveltségi területeken

megszerzett ismereteit.

A középszintű angol nyelvtanítás célja, hogy a tanulók olyan képességekre,

készségekre és ismeretekre tegyenek szert, hogy a negyedik év végén

sikeres középszintű érettségi vizsgát tehessenek

Az emeltszintű angol nyelvtanítás célja, hogy a legjobbak emelt szintű

érettségi vizsgát tehessenek.

A műveltségi területek közös követelményei

A NAT-ban megfogalmazott műveltségi területek közös követelményei a

tantervben az alábbi helyeken jelennek meg:

Hon- és népismeret: valamennyi évfolyamon az egyes témakörökben

Kacsolódás Európához és a nagyvilághoz: valamennyi évfolyamon az

egyes témakörökben

Környezeti nevelés: valamennyi évfolyamon az egyes témakörökben

Kommunikációs kultúra: valamennyi évfolyamon a tanterv fő

követelménye

Testi és lelki egészség: valamennyi évfolyamon az egyes témakörökben

Tanulás: valamennyi évfolyamon az egyes témakörökben

Pályaorientáció: 11. és a 12. évfolyamon az egyes témakörökben

Ajánlott módszerek

Egyéni munka

Partner munka

Kiscsoportos munka

Frontális munka

Projekt munka

Szerepjáték, szimultációs helyzetek

Nyelvi játékok

Memoriterek

Énekek, mondókák, nyelvtörők

408

További ajánlott módszerek az értékelési módoknál találhatók. A tananyag

feldolgozása során fontos szerepet játszik a tanulók motiválása, minták

megadása, és a megoldások megbeszélése

Értékelési módok

Fontos, hogy a tanulók fejlődését és haladását a követelmények elérésében

mind szóban, mind írásban folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük. A

tanulóknak legyen módjuk minél többször számot adni ismereteikről, valamint

mind a négy nyelvi alapkészség területén elért haladásukról. A folyamatosság

mellett hasonlóan fontos a fokozatosság. Az ellenőrzés és az értékelés során

alkalmazott módszerek és feladattípusok a tanulók számára legyenek

ismertek, begyakoroltak és fokozatosan nehezedjenek a tanulók

előrehaladásának megfelelően. Az értékelésnek mindenkor segítő

szándékúnak kell lennie.

Ellenőrizni és értékelni kell:

A nyelvi ismeretek szintjét (szókincs és nyelvtan)

Kommunikációs készségek szintjét ( beszédértés, beszéd készség,

írott szövegértés, írás készség szintjét

A négy nyelvi alapkészség fejlődését és szintjét

A passzív készségek (beszédértés és írott szövegértés) területén ellenőrizni

kell:

Globális szövegértést

Szövegértés mélységét

A speciális ( keresett, ill. szükséges) információk megértését

Az aktív készségek (beszédkészség és írás készség) területén

A szókincs és a nyelvi struktúrák gazdagságát

A szituációnak illetve a feladatnak megfelelő formát és tartalmat

A nyelvhelyességet és az önkorrekciót

A helyes hangsúlyt és az intonációt (csak a beszédkésségnél)

A helyesírást (csak az íráskészségnél)

Törekedni kell a nyelvhelyességre és hasonlóan fontos, hogy a tanulókban

fejlesszük az önkorrekció képességét, de legalább ilyen lényeges, hogy a

tanulók bátran merjenek beszélni, kommunikálni angolul. A nyelvhelyesség

csak a nyelvtani ismeretek ellenőrzésénél lehet kizárólagos szempont.

409

Nyelvi előkészítő 9. évfolyam

Heti óraszám: 10+2 Évi óraszám: 370+74 Év eleji rendszerező ismétlés: kb. 30 óra – 4 óra Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 310 óra – 60 óra Dolgozatírás, javítás, számonkérés: kb. 40 óra – 10 óra

Az értékelés fajtái:

- Diagnosztikus (helyzetfelmérő) értékelés

- Formatív (segítő) értékelés

- Lezáró (minősítő) értékelés

Számonkérés: Írásban: szódolgozat

Feladatlap

Fogalmazás

Fordítás

Témakörökhöz tartozó projektek

Témazáró dolgozatok

Szóban: Önálló témakifejtés

Párbeszéd

Szituációs gyakorlat

Képleírás

A tesztben elért teljesítményeket pontozzuk és százalékban fejezzük ki, ennek

alapján alakítjuk ki az osztályzatokat:

0-49 % elégtelen

50-62 % elégséges

63-75 % közepes

76-88 % jó

89-100 % jeles

Célkitűzések és feladatok

Az előkészítő évfolyamon az angol nyelvtanítás célja: a kommunikatív nyelvi

kompetenciák kialakítása, vagyis az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati

képességek kialakítása a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és

írás) keresztül. Közvetlen célja: hogy a 9. évfolyamon tanuló diákok az intenzív

nyelvtanulási keretek között olyan használható nyelvtudáshoz jussanak, amelynek

410

birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi

vizsgát.

Követelmények:

- a tanév végére a tanulók legyenek képesek az angol nyelvet

személyes, oktatási, közéleti és magánéleti kontextusban megfelelően

használni.

- A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren

a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, az angol nyelven beszélő

emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák

megismerésére.

- A megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és

átadásával a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át

önállóan fenntartani, fejleszteni.

Általános fejlesztési követelmények:

Mivel az iskolánkba érkező diákok az általános iskola 3. osztálya óta tanulják az

angolt, ezért a bemeneti szintnek az A1 szintet tekintjük, így a tanév végére

célunk, hogy aA2 szintet érjék el és a tanulók középszintű érettségi vizsgát

tegyenek.

A2 Európai küszöbszint követelményei:

A2:

Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben,

amelyek ismert témákról szólnak, így gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a

munka, iskola és a szabadidő stb. területén. Elboldogulnak a legtöbb olyan

helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű,

folyamatos szöveget tud alkotni, olyan témában, amelyeket ismer, vagy

amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni tapasztalatait és

különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá

vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

Kommunikatív készségek

1. beszédértés (hallott szöveg értése)

Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges

információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy

411

hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs és

részletinformáció megértése. Az értési célnak megfelelő stratégiák

alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).

2. beszédkészség

Kommunikációs szándék megvalósítása, megadott egyszerű, hétköznapi

helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő

megnyilatkozás megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő

kommunikációs stratégiák alkalmazása.

3. szövegértés (olvasott szöveg értése)

Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori

szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott

helyzetben szükséges információ megértése, vélemény, érvelés

követése. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása

(globális, szelektív, részletes értés).

4. Íráskészség

Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan

és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű összefüggő

szövegalkotás megadott, hétköznapi témákról

5. Egyéb készségek

A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, (stratégiák)

értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.

Nyelvi kompetencia

A tanuló tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló

alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg

elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A

kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök

alkalmazása szóban és írásban. Az írott és beszélt nyelv funkcionális

használata.

Tartalom:

A tananyag felosztása három témakörre bontható

Beszédszándékok

Fogalomkörök (nyelvtan)

Témakörök

Beszédszándékok

Tanácsadás )You’d better…)

412

Nyelvi információk kérése, adása (How do íou spell that? What does…

mean?)

Meghívás (Would jou like to come to my party? What about…?

Segítség felajánlása és elfogadása (Can I helpyou? St’s very kind of you.)

Figyelemfelhívás, megszólítás (Excuse me, Mr/Mrs/Miss/Ms, Sir, Madam)

Jókívánságok (Happy birthday, Have a nice time)

Útbaigazítás kérése, adása

Szándék, ígéret: (I will)

Modális jelentések kifejezése: kötelezettség: Have to (have got to)

Kötelezettség hiánya: (needn’t)

Tanácsadás, javaslattétel: Shall we go…? Why don’t you…? Íou’d better,

should, shouldn’t

Engedélykérés (Can I…? Could we…? May I…? What about…?

Udvarias kérés: Can I…? Could we…? May I…? Isit/would it be possible to…

Would/Do You mind…)

Beleegyezés: (All right)

Attitűdök egyszerű kifejezése:

- sajnálkozás: What a pity)

- együttérzés (Oh, dear, I am sorry to hear that…)

- aggódás (What’ s the matter? What’s wrong with you?)

- panaszkodás, dicséret

- pontosítás (I mean…)

- segítség nyújtás felajánlása: (Shall I…? Would you like me to…?)

Elfogadása, visszautasítása: (That is very kind of

you.

There is no need.)

Ok- okozat kifejezése

A dolgok osztályozása, körülírása: (sort of something like that)

Vélemények kifejtése, érvelés valami mellett vagy ellen: (I suppose, I

think, I dou’t think, that’s beside the point, How embarassing, What

weather)

Meghatározás körülírása, tárgyak, szituációk leírása.

Kívánságok kifejezése: (I wish, I could / If only I had known him, It’s time

/ it’s hich time you did it… I’d rather you cooked the dinner)

Egyetértés, ellentmondás kifejezése (So do I, Nor had I, But / Oh I do /

don’t)

Mások szavainak idézése

Rábeszélés

Magyarázatadás

Valószínűség, valószínűtlenség kifejezése határozókkal, segédigékkel

minden idősíkban (perhaps, might have been)

413

Fogalomkörök

Szóképzés, szóbokrok

Phrasal verbs

Kohéziós eszközök: kötőszavak (but, however…) névmások: (visszaható,

önálló birtokos)

Szenvedő szerkezet: minden igeidőben: egyszerű és folyamatos,

segédigékkel, a cselekvés végzőjének említésével, illetve elhagyásával)

Gerund: mondat alanya, tárgya, bizonyos igék után

Minőségek választékos kifejezése (so és such, a bit / Quite dangerous),

jelzők fokozása: (much more dangerous, a bit more dangerous, less

dangerous, the least dangerous) „minél… annál” (the more… the cleverer)

Logikai viszonyok: vonatkozói mellékmondatok és vonatkozó névmások

(who, which, that) valamint elhagyásuk.

Cél és okhatározói mellékmondatok, megengedő mellékmondatok,

Segédigék (can, be able to / must és hawe to / be allowed to, may / night,

should / ought to – jelen és múlt időben)

Függő beszéd: jelen és múlt idejű bevezető igékkel

Időbeli viszonyok: folyamatos, egyszerá, befejezett ideidők, to be going

to szerkezet / used to / would do…)

Utókérdés: Question tag (Íou live in Oxford, don’t you?

Műveltetés: szolgáltatás, rávesz, rákényszerít, előidéz, valamilyenné tesz

(have, make, get, let)

Mennyiségi viszonyok: százalékszámok, törtek

Jelen idejű melléknévi igeneves szerkezetek

Minőségek választékosabb kifejezése: alak, kiterjedés, anyag

(szókincsbővítés)

Homonim, homográf, homofon szavak

Igealakok a mondatban (to + infinitive, bare infinitive)

Feltételes mondatok: conditionals: 1, 2, 3

Szenvedő szerkezet: minden igeidőben, segédigékkel is , közvetett,

közvetlen tárggyal

Folyamatos igeidőkben nem szereplő igék

One / ones: főnév helyettesítő névmások

Melléknevek: fokozása, hasonlító szerkezetek, ellentétpárok,

fosztóképzők

Témakörök

1. Személyes vonatkozások, család

414

a tanuló személy, életrajza, életének fontosabb állomásai,

fordulópontjai

családi élet, családi kapcsolatok, családi élet mindennapjai,

otthoni teendők

2. Ember és társadalom

Másik ember külső és belső jellemzése

Baráti kör

Ünnepek, családi ünnepek

Női és férfi szerepek

Öltözködés, divat

vásárlás, szolgáltatások (posta)

hasonlóságok és különbségek emberek között

3. Környezetünk

Az otthon, lakóhely és környéke: lakószoba, lakás, a ház

bemutatása

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási

lehetőségek

A városi és vidéki élet összehasonlítása

Növények és állatok a környezetünkben

Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben

Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?

4. Az iskola

Saját iskolájának bemutatása: sajátosságok pl: szakmai képzés,

tagozat

Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

A nyelvtanulás, nyelvtudás szerepe, fontossága

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa

Diákmunka, nyári munkavállalás

Pályaválasztás

Továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód

Napirend, időbeosztás

Az egészséges életmód: helyes és helytelen táplálkozás, a

testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás.

Étkezési szokások a családban

Ételek, kedvenc ételek

Étkezés iskolai menzán, étteremben, gyorsétteremben

Gyakori betegségek, sérülések, balesetek

Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

415

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb..

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

Olvasás, rádió, TV, videó, számítógép, internet

Kulturális események

8. Utazás, turizmus

A közlekedés eszközei, lehetőségei, tömegközlekedés

Nyaralás itthon, külföldön

Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

Technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Javasolt tankönyvek:

- Derek Strange & Diane Hall: Pacesetter, Oxford Pacesetter: elementary Pre-intermediate

- Lindsay White: Plus – elementary and pre-intermediate - Virginia Evans – Jenny Dooley: Enterprise – elementary, pre-

intermediate

Tananyag felosztás: Pacesetter: elementary Unit 1-15 Pre-intermediate Unit 1-15

Továbbhaladás feltételei

Hallott szöveg értése

A tanuló legyen képes:

Kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a

lényegtelentől elkülöníteni,

Kb.150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a

szövegösszefüggésből kikövetkeztetni,

Kb.150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni,

Kb.150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,

Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus szöveg lényegét megérteni

416

Beszédkészség

A tanuló legyen képes

Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb rendezett

válaszokat adni,

Választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni

eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni

Megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni

Beszélgetésben részt venni

Társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.

Olvasott szöveg értése


Kb 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni

Kb 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől

megkülönböztetni

Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben

ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni

Kb 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni

Kb 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani

Kb 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni

Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szövege

lényeges pontjait megérteni

Íráskészség


Kb 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló

szöveget írni

Gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a

megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján

bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni

Különböző szövegfajtákat létrehozni

Változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni

Nyelvi előkészítő évfolyamra épülő szakközépiskola 10. évfolyam

Heti óraszám: 5 Évi óraszám: 185

417

Év eleji rendszerező ismétlés: kb. 10 óra Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb.150 óra Dolgozatírás, javítás, számonkérés: kb. 25 óra

Követelmények: - A tanuló tudjon ismert témakörben szóban és írásban

információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását szinten tartja és érdeklődési területéhez igazodva fejleszti. Nyelvtudása segítségével képes informálódni más országokról, kapcsolatokat tud kialakítani és ápolni más anyanyelvűekkel.


A tanév végére célunk, hogy a tanulók B1 szintet érjék el és a középszintű

érettségi vizsgát tegyenek.

B1 Európai küszöbszint követelményei:

B1:
















7. beszédkészség



418









9. Íráskészség







Nyelvi kompetencia






használata.






Feladatlap

Fogalmazás

Fordítás


419



Párbeszéd


Képleírás



46-50= 5 (jeles) 40-45= 4 (jó) 33-39= 3 (közepes) 25-32= 2 (elégséges) 0-25= 1 (elégtelen)

Tartalom:


Beszédszándékok


Témakörök

Beszédszándékok



mean?)










should, shouldn’t





420









you.

There is no need.)





weather)





don’t)


Rábeszélés

Magyarázatadás



Fogalomkörök


Phrasal verbs


önálló birtokos)










421





















fosztóképzők

Témakörök



fordulópontjai


otthoni teendők



Baráti kör






12. Környezetünk

422


bemutatása


lehetőségek





13. Az iskola


tagozat




14. A munka világa


Pályaválasztás


15. Életmód























423

Javasolt tankönyvek: Pacesetter- Pre-Intermediate -11. leckétől Az Intermediate 6.leckéjéig Enterprise – pre-intermediate, intermediate

Magyarics Péter: Angolfeladatsorok-középszint Tímár Eszter: Words,Words,Words-tematikus szókincsgyűjtemény

érettségizőknek,nyelvvizsgázóknak Moritson-S. Parker: Plus:Listening,speaking,writing:intermediate

Tananyagfelosztás: Ajánlott tankönyv: Pacesetter Pre-Intermediate UNIT 11 –Intermediate UNIT 5


Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes:

Kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől

elkülöníteni,

Kb 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a


Kb 200 szavas szövegben fontos információt megérteni,

Kb 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani,

Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus szöveget anyanyelvén és angolul

összefoglalni.

Beszédkészség A tanuló legyen képes

Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban

rendezett válaszokat adni,

Választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,


Gondolatait megfelelő logikai sorrendben választékos mondatokban előadni

Megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni




424


Kb 250 szavas, szöveget elolvasni

Kb 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől

megkülönböztetni

Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen

nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni

Kb 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni

Kb 250 szavas specifikus információt azonosítani

Kb 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy angolul

összefoglalni

Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveget

anyanyelven és/vagy angolul összefoglalni.

Íráskészség A tanuló legyen képes


szöveget írni

Gondolatait és érzelmeit érvekkel alátámasztott véleményét változatos

kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök

használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett

szövegben megfogalmazni




Heti óraszám: 5 Évi óraszám: 185 Év eleji rendszerező ismétlés: kb. 10 óra Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb.150 óra Dolgozatírás, javítás, számonkérés: kb. 25 óra Általános fejlesztési követelmények:

A tanév végére célunk, hogy a B1 – B2 szintet érjék el a tanulók.

Követelmények:

425

- a tanév végére a tanulók legyenek képesek az angol nyelvet személyes,

oktatási, közéleti és magánéleti kontextusban megfelelően használni.

- A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező

attitűd és motiváció a nyelvtanulás, az angol nyelven beszélő emberek és

kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére.

- A megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a

tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan

fenntartani, fejleszteni.

B1-B2
















12. beszédkészség











14. Íráskészség

426







Követelmény szint: a B1 – B2 közötti szint elérése A B1 szinten megfogalmazott követelmények (szókincs, nyelvtani fogalomkörök, beszédszándékok, készségek) árnyaltabb, választékosabb készségszintű használata. Tartalom:


Beszédszándékok


Témakörök

Beszédszándékok


Nyelvi információk kérése, adása (How do you spell that? What does…

mean?)










should, shouldn’t








427






you.

There is no need.)





weather)





don’t)


Rábeszélés

Magyarázatadás



Fogalomkörök


Phrasal verbs


önálló birtokos)













428


















fosztóképzők

Témakörök:

1. Személyes vonatkozások, család:

a család szerepe az egyén és a társadalom életében

családi munkamegosztás

szerepek a családban

generációk együttélése

2. ember és társadalom:

emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem,

házasság)

hasonlóságok és különbségek az emberek között

az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében

fogyasztói társadalom, reklámok

társadalmi viselkedési formák

öltözködés

3. tágabb környezetünk

különböző életmódok

szokások intézmények

vallások, nemzeti sajátosságok

429

4. iskola világa, nyelvtanulás

iskolarendszerek összehasonlítása

továbbtanulás

szakképzés

felsőoktatás

5. a munka világa

álláskeresés, munkahelyváltoztatás

munkanélküliség, átképzés

munka körülmények

illegális-, gyermekmunka

6. életmód: egészség és betegség

egészséges életmód: megfelelő táplálkozás és testedzés

stressz

egészségvédelem, betegségmegelőzés

káros szenvedélyek

7. szabadidő, művelődés

önművelés

sportolás, kedvenc sport

kultúrális események

olvasás, rádió, Tv, videó, számítógép, internet

művészet szerepe a mindennapokban

élsport, veszélyes sportok

média szerepe, hatásai

8. Teremészeti környezetünk

Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben, mit tehetünk

környezetünkért vagy a természet megóvásáért?

Környezeti katasztrófák, környezeti ártalmak

Lakóhely és környéke fejlődésének problémái

A természet és az ember harmóniája

9. utazás és turizmus

nyaralás itthon illetve külföldön

utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

egyéni és társasutazás előnyei és hátrányai

idegenforgalom jelentősége

430

motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra

10. Tudomány és technika szerepe az életünkben

Számítógép

Ismeretterjesztés

A technikai eszközök a mindennapi életben

Tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a

társadalomra, az emberiségre

Javasolt tankönyvek: Pacesetter-Pre –Intermediate Matrix: Pre-intermediate Virginia Evans – Jenny Dooley: Enterprise – pre- intermediate Ajánlott: Magyarics Péter: Angol feladatsorok-középszint Tímár Eszter: Words, words,words-tematikus szókincsgyűjtemény érettségizőknek, nyelvvizsgázóknak S.parker: Plus: Listening,Speaking, Writing:intermediate Tananyag felosztása: Pacesetter Intermediate: UNIT 7- UNIT 15 A tesztben elért teljesítményeket pontozzuk és százalékban fejezzük ki, ennek


46-50= 5 (jeles) 40-45= 4 (jó)

33-39= 3 (közepes)

25-32 = 2 (elégséges)

0-24= 1 (elégtelen)

A továbbhaladás feltételei

Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes:

431

Kb. 250 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni,

Kb 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni,

Kb 250 szavas szövegben fontos információt megérteni, Kb 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani, Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus szöveget anyanyelvén és angolul

összefoglalni.


Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni,

Választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni

Gondolatait megfelelő logikai sorrendben választákos mondatokban előadni Megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni Beszélgetésben részt venni Társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes

Kb 300 szavas, szöveget elolvasni Kb 300 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől

megkülönböztetni Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen

nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni Kb 300 szavas szövegben fontos információt megtalálni Kb 300 szavas specifikus információt azonosítani Kb 300 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy angolul

összefoglalni Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveget

anyanyelven és/vagy angolul összefoglalni. Íráskészség A tanuló legyen képes

Kb 250 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget írni

432

Gondolatait és érzelmeit érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni

Különböző szövegfajtákat létrehozni Változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni

Nyelvi előkészítőre épülő szakközépiskola 12. évfolyam

Heti óraszám: 5 Évi óraszám: 185 Év eleji rendszerező ismétlés: kb. 10 óra Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb.155 óra Dolgozatírás, javítás, számonkérés: kb. 20 óra Számonkérés: Írásban: szódolgozat

Feladatlap

Fogalmazás

Fordítás




Párbeszéd


Képleírás

Írásbeli dolgozat értékelése: ponthatárok-időtartam: 40 perc 46-50= 5 (jeles) 40-45= 4 (jó) 33-39= 3 (közepes) 25-32 = 2 (elégséges) 0-24=1 (elégtelen) Célok:

A tanulót képessé kell tenni arra, hogy nyelvi kifejezőeszköze korlátozott

volta és életkorából adódó tapasztalatlansága ellenére is minden

élethelyzetben ki tudja fejezni gondolatait, érzéseit, meg tudja fogalmazni

ítéleteit, illetve sikeres párbeszédet tudjon folytatni. El kell érni, hogy

433

huzamosabb ideig tartó kommunikációt ne zavarják jelentősebb félreértések,

az anyanyelvi beszélgetőtárs ne kényszerüljön többszöri

rákérdezésre,pontosításra vagy találgatásra, a beszélgetés egyes részeinél ne

érezze annyira fárasztónak vagy lehetetlennek, hogy a kapcsolatot

megszakítsa.

A tanév végére célunk, hogy a B2 szintet érjék el a tanulók és a jobb

képességű tanulók előre hozott emeltszintű érettségi vizsgát tegyenek.

Követelmények:

- a tanév végére a tanulók legyenek képesek az angol nyelvet személyes,

oktatási, közéleti és magánéleti kontextusban megfelelően használni.

- A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező

attitűd és motiváció a nyelvtanulás, az angol nyelven beszélő emberek és

kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére.

- A megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a

tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan

fenntartani, fejleszteni.



















19. Íráskészség

434







Tartalom

A tananyag felosztása három témakörre bontható:

Beszédszándékok

Fogalomkörök

Témakörök

Beszédszándékok

Az előző szintnél árnyaltabban választékosabban

Összefoglaló jellegű kérdések

Összefoglaló jellegű válaszadás

Bizonyosság, bizonytalanság fokának kifejezése

Valószínűség, valószínűtlenség fokának kifejezése

Feltételezés

Szükségesség

Beletörődés

Tanácsadás, javaslat, kívánság, óhajtás

Tiltás, utasítás

Figyelmeztetés, szidás, fenyegetés

Kételkedés, ellentmondás

Biztatás

Elutasítás

Érvelés, meggyőzés

Ígéret

Érzelmek, hangulatok kifejezése: bánat, aggódás, felháborodás,

megbántódás, csalódás, közömbösség, remény



mean?)





435






should, shouldn’t













you.

There is no need.)





weather)





don’t)


Rábeszélés

Magyarázatadás



Fogalomkörök

Az angol élőbeszéd, helyesírási szabályok

Szóalaktan

Segédigék

436

Igeidők: past perfect- simple és continuous, future perfect, future

perfect continuous

Conditional:III.

jövőidejűség kifejezése

Igenevek: infitive, gerund, participle

Határozók képzése és fokozása

Ritkábban használt elöljárószók

Szófajták szerepcseréje

indulatszók, szóképzés, szóösszetétel, szócsonkítás

Számnevek: osztó-, szorzó számnevek

Állítmányként használt melléknevek szórendje

Névmások: visszaható-, nyomatékosító-, vonatkozó-, kérdő névmások,

határozatlan-, általános névmások és determinánsok

Segédigék

Question-tag

Phrasal verbs

Mondattan: összetet mondatok: alá-, fölé rendelő, igeidő egyeztetés,

feltételes mód, infinitive, gerund, participle, egyenes és függő beszéd,

műveltetés és a tanult igeidők használata


Phrasal verbs


önálló birtokos)















Utókérdés: Question tag (You live in Oxford, don’t you?




437












fosztóképzők

Témakörök:








házasság)

generációs problémák

a tizenévesek útkeresése, lázadás vagy alkalmazkodás

előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése

társadalmi –viszonyok, konfliktusok





öltözködés






438


továbbtanulás

szakképzés

felsőoktatás

az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok és

hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

15. a munka világa







stressz




önművelés




művészet szerepe a mindennapokban

élsport, veszélyes sportok

média szerepe, hatásai

angolszász kulturális intézmények

18. Természeti környezetünk



Környezeti katasztrófák, környezeti ártalmak





439






Számítógép

Ismeretterjesztés


Népszerű tudományok



440


Kathy Gude with Jayne Wildman: Matrix – upper intermediate

Unit 1 – 10

Virginia Evans – Jenny Dooley: Express Publishing: Enterprise – upper

intermediate

Magyarics Péter: Nemzeti Tankönyvkiadó: Angol feladatsorok – emeltszint

Magyarics Péter: Nemzeti Tankkönyvkiadó: Angol feladatsorok –

középszint

Besnyi Erika: Nemzeti Tankönyvkiadó: Angol szóbeli gyakorlatok –

Középszint

Hevesi – Pusztai: Nemzeti Tankönyvkiadó: Angol szóbeli gyakorlatok –

emeltszint


Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes

kb. 300 szavas köznyelvi és publicisztikai szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni,

ebben a fontos információt megérteni, specifikus információt azonosítani, ismeretlen nyelvi elem jelentését

kikövetkeztetni, köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni, azt

anyanyelven és/vagy a célnyelven összefoglalni. Beszédkészség










441





megkülönböztetni






összefoglalni



Íráskészség


Kb300 szavas, tényszerű információt közvetítő több bekezdésből álló

összefüggő szöveget írni






Az esszé írás főbb elemeit (vázlatírás, tételmondat, kohéziós eszközök

stb.) tudatosan használni


B2 Európai küszöbszint követelményei:

Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolat

menetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is.

Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni.

Világos és részletes szöveget tud létrehozni, különböző témákról.

Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből

adódó előnyöket és hátrányokat. Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus

szöveget anyanyelvén és angolul összefoglalni.


Heti óraszám. 5

Évi óraszám: 160

442

Év eleji rendszerező ismétlés: kb. 10 óra

Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb 130

Dolgozatjavítás és számonkérés: 20 óra

Célkitűzések és feladatok:

A 13. évfolyamon az angol nyelvtanítás célja: a kommunikatív nyelvi kompetenciák,

vagyis az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességek készségszintű

használata a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás, ás írás) keresztül

közvetlen célja, hogy az ezen az évfolyamon tanuló diákok az intenzív

nyelvtanulási keretek között olyan használható nyelvtudáshoz jussanak, amelynek

birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emeltszintű nyelvi érettségi

vizsgát.

A 13. évfolyam végére a tanulóknak el kell érniük az Európai Tanács skáláján

meghatározott B2 szintet

Általános követelmények:

B2 Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő

gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai

beszélgetéseket is. Olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű

beszélővel, folyamatosan és spontán módon, hogy az egyik félnek sem

megterhelő. Világos, részletes szövegeket tud alkotni különböző témákról, és

képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a

különböző lehetőségekből adódódó előnyöket és hátrányokat.

Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolat menetét,

követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és

természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes

szöveget tud létrehozni, különböző témákról. Véleményét indokolni tudja,

részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.


összefoglalni.

Olvasásértés


Felolvasni normál tempóban kifejező olvasással (folyékonyan, helyes

kiejtéssel és intonációval) jelenkori, ismeretlen szöveget is

443

Értelmező olvasással (néma olvasás mellett) 1-2 oldalas közepesen nehéz

szöveg lényegi kiemelésre

Felismerni nehézség nélkül bármely szövegkörnyezetben is a tanult,

bonyolultabb nyelvtani elemeket

Újságok, folyóiratok általános témájú, könnyebb ismeretterjesztő cikkek

globális megértésére és tudja az olvasottakat értelmezni

Szótár segítségével értelmezni nehéz szöveget is

Az egynyelvű szótár használatára

Különböző stílusrétegekben tartozó szövegek megértésére és azokat

pontosan tudja értelmezni

Beszédértés


Megérteni nehézség nélkül, a köznyelv normáit követő, akár anyanyelvi

beszélőt személyes kommunikációban

Figyelemmel követni egy bármilyen témájú előadást, az információkat

abból kiszűrni, és ha kell akár le is jegyzetelni.

Megérteni egy hosszabb (15-20 perces), mint tartalmilag, mind

nyelvileg igényes előadást.

Globális megérteni hang és videó felvételeket.

Megérteni autentikus filmeket és tévé műsorokat. Ha normális nyelvi

tempóban beszélnek, megérti a nem standard nyelvi fordulatokat is.

Megkülönbözteti a nyelvi regisztereket.

Hallás után akár önállóan ismereteket szerezni

Beszédkészség


Részletes, kb 3-5 percig, tartó, összefüggő bemutatást adni az

érdeklődési területéhez tartozó témák széles körébe,

Világosan kifejteni és kiegészíteni érveit, kiállni véleménye mellett, és

azt megfelelő példákkal alátámasztani,

Elmagyarázni véleményét az adott témakörben a különböző lehetőségek

előnyeit és hátrányait bemutatva

Érvekkel alátámasztott okfejtést előadni,

Közérdekű bejelentést tenni a legáltalánosabb témakörben olyan fokú

közérthetőséggel, folyékony nyelvhasználattal és spontaneitással,

444

amely a hallgatóság körében nem okoz feszültséget vagy

kényelmetlenséget,

Világos jól előkészített 10-20 perces előadást tartani a nyilvánosság

elött, megfelelően kifejtve támogató vagy ellenző véleményét bizonyos

témakörökben és megfelelő módon ismertetni a különféle megoldási

lehetőségek előnyeit és hátrányait

Íráskészség


Kb350 – 400 szavas, tényszerű információt közvetítő több

bekezdésből álló összefüggő szöveget írni






Az esszé írás főbb elemeit (vázlatírás, tételmondat, kohéziós eszközök

stb.) tudatosan használni

Gondolatait, változatos kifejezésekkel, a megfelelő nyelvi eszközök

használatával nyelvi hiba nélkül megfogalmazni.

A fent említett kritériumokat a következő szövegtípusokban

megvalósítani: leírás, jellemzés, elbeszélés, érvelés, értékelés,

tömörítés

Tartalom


Beszédszándékok

Fogalomkörök

Témakörök

Beszédszándékok






Feltételezés

Szükségesség

Beletörődés

445


Tiltás, utasítás



Biztatás

Elutasítás


Ígéret





mean?)










should, shouldn’t













you.

There is no need.)



446



weather)





don’t)


Rábeszélés

Magyarázatadás



Fogalomkörök


Szóalaktan

Segédigék


perfect continuous

Conditional:III.











Segédigék

Question-tag

Phrasal verbs





Phrasal verbs

447


önálló birtokos)















Utókérdés: Question tag (You live in Oxford, don’t you?















fosztóképzők

Témakörök:






448



házasság)


a tizenévesek útkeresése, lázadás vagy alkalmazkodás

előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése






öltözködés, mint a társadalmi hova tartozás kifejezése







továbbtanulás

szakképzés

felsőoktatás

25. a munka világa







stressz


káros szenvedélyek, szenvedélybetegségek

alternatív gyógymódok

tömegsport és versenysportok

veszélyes sportok

doppingszerek „előnyös” és káros hatása a teljesítményre


449

önművelés




művészet szerepe a mindennapokban*

élsport, veszélyes sportok*

média szerepe, hatásai*





Környezeti katasztrófák, környezeti ártalmak, környezetrombolás

Környezeti ártalmak a Föld tájain

Újrahasznosítás

Globális felmelegedés

Új energia források



A Környezet védelem lehetőségei és problémái







utazási lehetőségek az uniós országokon belül

kulturális és üzleti célú turizmus


Számítógép

Ismeretterjesztés





Tudosók élete, felfedezésük jelentősége az emberiség fejlődésére

Földrajzi felfedezések

450

A vizsgára bocsátás feltétele: a tanuló ismeretei az adott témakörökben

mélyüljenek el és rendeződjenek egységgé.

A 13. tanév végén is választhat a tanuló a középszintű ill.

emeltszintű érettségi között.

Az emeltszintű érettségi vizsga követelményei:

Témakörök

A tanuló minimális szókincse az emeltszintű témakörökben kb. 3300 aktív

és 800 passzív szókincsből álljon.

A tanuló legyen képes megérteni elvont témájú, általánosabb jellegű,

mindennapi tapasztalataihoz nem feltétlenül közel álló szövegeket.

Legyen képes a különböző témaköröket feldolgozni, aktualizálni, önmagára

és környezetére vonatkoztatni.

Rendelkezzék ismeretekkel az angolszász országok mindennapi életéről, az

életkörülményekről, a társadalmi érintkezés szokásairól, az alapvető

értékekről és ünnepekről.

A tanuló legyen képes olyan szépirodalmi szövegek megértésére, amelyek

témájúknál, nyelvi megforméáltséguknál fogvaszéles olvasó réteg számára

hozzáférhetőek.

Tudja az irodalmi műveket értékelni, lényegüket összefoglalni.

Beszédszándék

Legyen képes a szövegkörnyezetből ismeretlen nyelvi elemekre

következtetni.

Tudjon körülírást és elkerülési stratégiát alkalmazni.

Legyen képes váratlan helyzetekben is az angol nyelvű kommunikációra.

A tanuló legyen képes egy szövegben nyíltan és burkoltan megjelenő

szándékokat, véleményeket értelmezni, érveket és ellenérveket, tényeket

és véleményeket elkülöníteni.

Legyen képes a mindennapi tapasztalati világától távolabb eső,

általánosabb, összetettebb témákban magát árnyaltan kifejezni,

beszélgetést folytatni, álláspontját, véleményét szabatosan, összefüggően

kifejteni.

Nyelvtani fogalomkörök

451

A tanuló legyen képes a hosszabb, nyelvileg bonyolultabb közlésformák

megértésére.

Legyen képes a szintjének megfelelő a szövegfajtákban előforduló, a

köznyelvi szinten ritkán használt struktúrák felismerésére.

Legyen képes az alapvető nyelvtani szerkezetek biztos és árnyalt

használatára.

A középszintű érettségi vizsga követelményei:

Témakörök

A tanuló minimális szókincse az adott témakörökben kb. 3000 aktív és 800

passzív kifejezésből álljon.

Értse meg a tananyag és a mindennapi élet szövegeit globálisan és

részletesen is, ha annak ismeretlen szavai kikövetkeztethető.

Alkalmazza az angol nyelv kifejezéseit.

Legyen képes egy szöveg kulcsszavait kiemelni, lejegyzetelni.

Tudjon képről asszociálni, képeket összehasonlítani.

Legyen képes a széles olvasóközönségnek szóló, választékos köznyelven

íródott változatos típusú szövegeket mindhárom alapvető módon (globális,

szelektív, részletes) olvasni, megérteni és értelmezni.

Tudjon adott témában hosszabb irányított fogalmazást írni.

Idegen nyelv ismerete járuljon hozzá egyénisége kibontakozásához,

személyisége fejlődéséhez

Rendelkezzék az angolszász országokra vonatkozó legfontosabb földrajzi,

történelmi, gazdasági, kultúrtörténeti és politikai ismeretekkel.

A tanuló tudjon rövid tájékoztatást adni a célnyelvi országokról.

Ismerjen meg rövidebb irodalmi műveket eredeti formában.

Beszédszándékok

A tanuló tudjon az adott témakörökben, szituációkban hosszabb

beszélgetést folytatni, véleményt alkotni, érvelni, vitatkozni az

angolnyelvre jellemző fordulatok felhasználásával.

Tudjon beszédszándékokat kifejezni és azokra reagálni.

Legyen képes a mindennapi rutin feladatait megoldani.

Idegen nyelvű kommunikációjának váljon részévé az egyéb műveltségi

területekhez kapcsolódó többi készség és ismeret is.

Fogalomkörök

452

A tanuló fejezze ki magát pontosan, egyszerű világos stílusban és tartsa

be a nyelvhelyesség szabályait.

Legyen képes az alapvető nyelvtani szerkezetek nyelvileg elfogadható,

azaz a megértést nem akadályozó használatára.

Legyen képes különféle segédeszközöket önállóan használni.

Részletes vizsgakövetelmények a közép- és emeltszintű érettségi

vizsgán

I. KÉSZSÉGEK

1. Olvasott szöveg értése

A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák

alkalmazásával a szövegben

A2

- a lényeget (a szöveg célját megérteni,

- eseménysorokat követni,

- kulccsinformációkat megérteni

B1

- a gondolatmenet lényegét megérteni

- véleményeket, érvelést nagy vonatkozásban követni

- egyes részinformációkat kiszűrni

B2

- a gondolatmenetet követni,

- véleményeket, érvelést követni

- az információkat megfelelő részletességgel megérteni

- a szerző álláspontjára következtetni,

- a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni

2. Nyelvhelyesség

A vizsgázó képes

A2

- az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek

felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és

szövegszinten.

453

B1

- Gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek

felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

B2

- változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek


3. Hallott szöveg értése

A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve feladatnak megfelelő stratégiák

alkalmazásával a szöveg

A2

- témáját felismerni,

- lényegét megérteni,

- kulcsfontosságú szavait megérteni

- legalapvetőbb adatszerű információt kiszűrni

B1

- gondolatmenetét nagy vonalakban követni

- egyes tényszerű részinformációkat megérteni

B2

- gondolatmenetét részleteiben is követni

- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes

beszélők álláspontjára

- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők

érzelmére egy egymáshoz való viszonyára.

4. Íráskészség

A vizsgázó képes

- a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani

- a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni.

A2

- a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos

témákról írni

- az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni

454

- egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni

a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi

eszközökkel kifejezni

néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni,

hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló

B1

- ismert, köznapi témákról írni és véleményét megfogalmazni

- meglévő szókincsét változatosan használni,

- a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok

kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,

- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való

viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani

- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő

írásművet létrehozni

- egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a

helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni

- a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni

B2

- álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten

kifejteni

- nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával

összefüggő, megfelelően tagolt logikusan felépített szöveget

létrehozni

- a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait

rendszerszerű hibák nélkül nagy biztonsággal alkalmazni

5. Beszédkészség

A vizsgázó képes:

- a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak

megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani

- a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni

- a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően,

hatékonyan alkalmazni

A2

- saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt

nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően nyilatkozni

455

- egyszerű begyakorolt beszélgetésekben részt venni

- kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat

megoldani (pl. vásárlás)

- érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója

ellenére többnyire érthetően beszélni.

B1

- az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan

használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen

kifejezni

- ismerős témáról folyó társalgásban részt venni

- kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő

feladatokat megoldani

- viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni

élményeiről, érzéseiről

- érezhető akcentusa és esetleg lassú tempója ellenére érthetően

beszélni

B2

- folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet

- gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni

- folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú

társalgásokban

- bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat is

sikeresen megoldani

- elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni

- enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel

és normál beszédtempóban beszélni.

Ajánlott tankönyvek:

1 Derek Strange és Diane Hall: Oxford: Pacesetter – elementary, pre-

intermediate, intermediate

2 Kathy Gude and Joyne Wildman: Oxford: Matrix foundation – pre-

intermediate, intermediate és upper intermediate

3 E. Moutson – S. Parker: MM Publication: Plus – beginner, elementary,

pre-intermediate, intermediate és upper- intermediate + First Certificate

4 Virginia Evans – Jenny Dooley: Express Publishing: Enterprise –

elementary, pre-intermediate, intermediate, upper-intermediate

5 Bukta Katalin – Gróf Szilvia – Sulyok Andrea: Maxim Kiadó: 7

próbaérettségi angol nyelv - közápszint

456

Fekete Mónika és Kalló Ágnes: Maxim Kiadó: Angol érettségi

tesztfeladatok – emeltszint

Magyarics Péter: Nemzeti Tankönyvkiadó: Angol feladatsorok – emeltszint

Magyarics Péter: Nemzeti Tankkönyvkiadó: Angol feladatsorok –

középszint

Besnyi Erika: Nemzeti Tankönyvkiadó: Angol szóbeli gyakorlatok –

Középszint

Hevesi – Pusztai: Nemzeti Tankönyvkiadó: Angol szóbeli gyakorlatok –

emeltszint

James Gault: Oxford: New Headway: Talking points – témakörök és

gyakorlatok a szóbeli vizsgára

Tímár Eszter: Nemzeti Tankönyvkiadó: Words, words, words – Tematikus

angol szókincsgyűjtemény érettségizőknek és nyelvvizsgázóknak

Ábrahám Károlyné – Halápi Magdolna – Helen Q Mitchell: MM publication:

18+4 mintafeladatok az angol szóbeli érettségihez

Ábrahám Károlyné – Halápi Magdolna: MM Publication: Matura Plus –

Középszint A2-B

Jilly Viktor – Nagy Ildikó: Nemzeti Tankönyvkiadó: Last Minute English –

próbavizsgák a képernyőn, gyakorlatokkal, középszint szóbeli,+ DVD

Liz and John Soars: Oxford University Press: New Headway English

Course – intermediate

Dinos Demetrades: Oxford: Information Technology – Workshop

Philip Kerr: Macmillan: Straightforward –elementary, pre-intermediate,

intermediate

Luke Prodromone: Macmillan - Heineman: First Certificate –Star

H. Q. Mitchell – J. Scott: MM Publication: Channel your English –

elementary, pre.intermediate, intermediate és upper-intermediate

Oxford: New Headway gyakorló tesztek – felkészülés a középszintű

érettségire

Oxford egynyelvű szótárak

Fekete Mónika – Kalló Ágnes …: Angol érettségi tesztfeladatok - emelt

szint: Karinthy Frigyes Gimnázium Kiadó

Nyelvi játékok:

Gedeon Éva-N.Tóth Zsuzsa-Rádai Péter: 165 ötlet nyelvtanárok számára

(Nemzeti Tankönyvkiadó)

W.R.Lee: Language Teaching with Games and Contests (Oxford Universití

Press = OUP)

Andrew Wright: 1000 Pictures for Teachers to Copi (Collins ELT and

Addison-Wesley Publication Companí)

Szókincsfejlesztő gyakorlatok

Michael McCarthí, Felicití O’Dell: Englich Vocabulary in Use (CUP)

457

Jeke Allsop: Phrasal Verbs (Penguin English)

B.J. Thomas: Intermediate Vocabularí (Longman)

Kommunikációs gyakorlatok:

David Hover: Think Twice – Communication activities for beginner to

intermediate students (OUP)

Peter Viney and Karen Viney: handshake – A course in cokkunication (OUP)

Jank C.Richards: Changes – English for international communications (CUP)

Nyelvtani gyakorlatok

Raymond Murphy: Basic Gramimar in Use (CUP)

Raymond Murplhy: Grammar in Use (CUP)

John Eastwood, Ronald Mackin: A Basic English Grammar with Excrcises

(OUP)

Lin Longheed: The Great Preposition Mystery – Grammar review for

intermediate/advanced students of EFL (Englisch Teaching Division,

Washington D.C.)

Országismeret

Illés Éva, Vera Sheridan: Surviving in Britain (Nemzeti Tankönyvkiadó)

Susan Sheerin, Jonathan Seath, Gillian White: Spotlight on Britain (OUP)

458

9-12. évfolyam

Heti óraszám: 3-3-4-4

Heti óraszám emelt szinten 3-3-5-5

Az angol nyelv tanterve azoknak a tanulóknak készült, akik a NAT előírásainak

megfelelően a 4. évfolyamon elkezdték az angol nyelv tanulását és azt nálunk a T.

M. Középiskolában valamelyik szakközépiskolai osztályában folytatják.

Mivel az általános iskolából különböző képességű tanulók érkeznek hozzánk,

ezért a tanterv az un, kompenzálva fejlesztő nyelvoktatáshoz ad keretet.

A tanterv megvalósításához az alábbi feltételek szükségesek:

négy éven keresztül heti négy óra

csoportbontás

felsőfokú végzettségű angol nyelvtanár

szaktanterem


Az angolnyelv tanításának célja a NAT-ban foglaltakkal összehangolva, hogy a

tanuló:




az angol anyanyelvűekkel ill. az angol nyelvet második v. idegen nyelvként

beszélőkkel tudjon emberi kapcsolatokat létesíteni, hétköznapi, hivatalos

ill. szakmai témákról beszélni.

Ismerje meg az angolnyelvterületeket, az ott élő embereket, népeket, e

népek kultúráját, civilizációját és a tanulóban ébredjen érdeklődés és

bizalom ezen népek és kultúrájuk iránt.

Tanulja meg elfogadni és értékelni a másságot és ezáltal önmaga is,

gazdagodjon.

Nyelvismerete tegye számára lehetővé, hogy bekapcsolódhasson a

nemzetközi gazdasági, kulturális és tudományos élete


Az angol nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségek tegyék lehetővé

számára nyelvtudásának tovább fejlesztését ill. más idegen nyelv

elsajátítását

Idegen nyelv tanulása járuljon hozzá anyanyelvi kultúrájának és

kommunikációs fejlődéséhez

459

Személyisége az idegen nyelven, való önkifejezésen által gazdagodjon,

önbizalma erősödjön


Az angol nyelv tanulása közben mozgósítsa más műveltségi területeken

megszerzett ismereteit.

A középszintű angol nyelvtanítás célja, hogy a tanulók olyan képességekre,

készségekre és ismeretekre tegyenek szert, hogy a negyedik év végén

sikeres középszintű érettségi vizsgát tehessenek

Az emeltszintű angol nyelvtanítás célja, hogy a legjobbak emelt szintű

érettségi vizsgát tehessenek.


A NAT-ban megfogalmazott műveltségi területek közös követelményei a

tantervben az alábbi helyeken jelennek meg:


Kacsolódás Európához és a nagyvilághoz: valamennyi évfolyamon az

egyes témakörökben


Kommunikációs kultúra: valamennyi évfolyamon a tanterv fő

követelménye





Egyéni munka

Partner munka

Kiscsoportos munka

Frontális munka

Projekt munka


Nyelvi játékok

Memoriterek


További ajánlott módszerek az értékelési módoknál találhatók. A tananyag

feldolgozása során fontos szerepet játszik a tanulók motiválása, minták

megadása, és a megoldások megbeszélése

460


Fontos, hogy a tanulók fejlődését és haladását a követelmények elérésében

mind szóban, mind írásban folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük. A

tanulóknak legyen módjuk minél többször számot adni ismereteikről, valamint

mind a négy nyelvi alapkészség területén elért haladásukról. A folyamatosság

mellett hasonlóan fontos a fokozatosság. Az ellenőrzés és az értékelés során

alkalmazott módszerek és feladattípusok a tanulók számára legyenek

ismertek, begyakoroltak és fokozatosan nehezedjenek a tanulók

előrehaladásának megfelelően. Az értékelésnek mindenkor segítő

szándékúnak kell lennie.



Kommunikációs készségek szintjét ( beszédértés, beszédkészség, írott

szövegértés, írás készség szintjét


A passzív készségek (beszédértés és írott szövegértés) területén ellenőrizni

kell:










Törekedni kell a nyelvhelyességre és hasonlóan fontos, hogy a tanulókban

fejlesszük az önkorrekció képességét, de legalább ilyen lényeges, hogy a

tanulók bátran merjenek beszélni, kommunikálni angolul. A nyelvhelyesség

csak a nyelvtani ismeretek ellenőrzésénél lehet kizárólagos szempont.



461




Feladatlap

Fogalmazás

Fordítás




Párbeszéd


Képleírás



0-49 % elégtelen

50-62 % elégséges

63-75 % közepes

76-88 % jó

89-100 % jeles

Ajánlott tankönyvek, taneszközök:

9.évfolyamon: Virginia Evans and Jenny Dooley: Enterprise – Elementary.

Students’ book, Workbook, Grammar, Test booklet

10.évfolyamon: Virginia Evans and Jenny Dooley: Enterprise – Pre-Intermediate,


11.évfolyamon: Virginia Evans and Jenny Dooley: Enterprise – Pre-Intermediate,


12.évfolyamon: Virginia Evans and Jenny Dooley: Enterprise – Intermediate,


A tankönyvekhez, Teacher’s book, hangkazetta (CD, MP3), nyelvtani összefoglaló,

videófilmek is tartoznak.

Egyéb, a tanórán használható alaptankönyvek

Peter Viney and Karen Viney: Grapevine 1,2,3,4 (Oxford English)

Michael Swan, Catherine Walter: The New Cambridge English Course 1,2,3,4

(Cambridge Universití Press)

Colin Granger, Digbí Beaumont: Generation 2000 (Heinemann)

462

Nyelvi játékok:

Gedeon Éva-N.Tóth Zsuzsa-Rádai Péter: 165 ötlet nyelvtanárok számára

(Nemzeti Tankönyvkiadó)

W.R.Lee: Language Teaching with Games and Contests (Oxford Universití Press =

OUP)

Andrew Wright: 1000 Pictures for Teachers to Copi (Collins ELT and Addison-

Wesley Publication Companí)






David Hover: Think Twice – Communication activities for beginner to

intermediate students (OUP)






John Eastwood, Ronald Mackin: A Basic English Grammar with Excrcises (OUP)

Lin Longheed: The Great Preposition Mystery – Grammar review for

intermediate/advanced students of EFL (Englisch Teaching Division, Washington

D.C.)

Országismeret



9. évfolyam Heti óraszám: 3 Évi óraszám: 111 Év eleji rendszerező ismétlés: kb. 9 óra Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb.87 óra

463

Dolgozatírás, javítás, számonkérés: kb. 15 óra

Követelmények: - A tanuló tudjon ismert témakörben szóban és írásban

információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását szinten tartja és érdeklődési területéhez igazodva fejleszti. Nyelvtudása segítségével képes informálódni más országokról, kapcsolatokat tud kialakítani és ápolni más anyanyelvűekkel.


Mivel az iskolánkba érkező diákok az általános iskola 3. osztálya óta tanulják az

angolt, ezért a bemeneti szintnek az A1 szintet tekintjük, így a tanév végére

célunk, hogy a A2 szintet érjék el és a tanulók középszintű érettségi vizsgát

tegyenek.

A2:






















464






24. Íráskészség




25.

Egyéb készségek



Nyelvi kompetencia






használata.

Tartalom:


Beszédszándékok


Témakörök

Beszédszándékok

Dolgok megnevezése

Információkérés

Tudás, képesség, tiltás, engedély, kívánság kifejezése

Öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség kifejezése,

Köszönet, bocsánatkérés, helyeslés, rosszallás, elismerés, érdeklődés

Segítség felajánlása

Utasítás, figyelemfelhívás, jókívánságok kifejezése

465

Köszönés, kérdezés kifejezése

Információkérés

Emlékezés, emlékeztetés

Figyelmeztetés

Szándék, terv kifejezése

Ígéret

Bizonyosság, bizonytalanság kifejezése

Kíváncsiság, meglepetés kifejezése

Remény, félelem kifejezése

Sajnálkozás kifejezése

Modalitás: óhajtás (csak az olvasás szintjén követelmény)

Fogalomkörök

Hangok ejtése, helyesírás, szó és mondathangsúly, hanglejtés

Igeragozás: létezés kifejezése: to be/there is there are

Igeidők: jelenidők, múltidők, befejezett igeidők, jövőidők: egyszerű jelen,

folyamatos jelen, egyszerű múlt, folyamatos múlt, befejezett jelen, to be

going to

Módbeli segédigék

A főnév neme, száma, ragozása

A melléknév fokozása, hasonlító szerkezetek

A tőszámnevek

A személyes névmások

Birtokviszony

Birtokos névmások

Mondattan: egyenes és a fordított szórend

Hely- és időhatározók

A határozott és határozatlan névelő és annak ragozása

A legfontosabb elöljárók

Állítás, kérés, tagadás

Felszólítás, az igék felszólító módú alakjainak képzése

Rendhagyó igék

Fontosabb vonzatos igék

Az általános alany

Az elöljárószók

Melléknév ragozása

Időhatározók, helyhatározók

466

Időbeli viszonyok: előidejűség, egyidejűség, utóidejűség kifejezése (csak a

megértés szintjén követelhetők meg)

Kötőmód Conditionals: 1 conditional

Témakörök

Ház, lakás bemutatása, berendezések

Mindennapjaink: napirend, napszakok

Vásárlás: árucikkek, árak, mennyiségek

Öltözködés, ruhadarabok, ruhavásárlás, az emberi külső leírása

Ember és társadalom

Az élet fordulópontjai, (ön) életrajz, közösségek, emberi kapcsolatok

A család, családtagok és barátok, ismerősök

Foglalkozások

Az iskola világa

A diákok élete hazánkban és a célnyelvi országokban

Iskola: tantárgyak, órarend

Szabadidő, szórakozás

Művészeti események (mozi, Tv, színház, rádió, koncert), olvasás,

sportesemények

Hobbi, utazás

Javasolt tankönyvek: o Virginia Evans-Jenny Dooley: Enterprise 2 o Derek Strange – Diane Hall: Oxford: Pacesetter- elementary o Némethné Hock Ildikó: Alapfokú társalgási nyelvkönyv




Kb. százszavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a


Kb százszavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a


Kb százszavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni,

Kb százszavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,

467


Beszédkészség


Köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban


Egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni




Társalgást követni





megkülönböztetni





Kb 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni


követni

Íráskészség



szöveget írni


megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai öszefüggések alapján

szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni

Különböző szöveg fajtákat létrehozni


10. évfolyam

Heti óraszám: 3

Évi óraszám: 111

468

Év eleji ismétlés: kb 6 óra

Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 90 óra

Dolgozatírás, javítás, számonkérés: kb. 15 óra






Feladatlap

Fogalmazás

Fordítás




Párbeszéd


Képleírás



0-49 % elégtelen

50-62 % elégséges

63-75 % közepes

76-88 % jó

89-100 % jeles

Általános fejlesztési célok és követelmények

Alakuljon ki a tanulókban az életkoruknak, általános műveltségi szintjüknek és

érdeklődési körüknek megfelelő kommunikatív angol nyelvi kompetencia.

Tudatosuljon a tanulókban az a tény, hogy anyanyelvén kívül idegen (pl: angol)

nyelven is kifejezheti magát. Az angol nyelv oktatása tágítsa a tanulók látókörét,

bővítse ismereteit az angol nyelvű országok társadalmi, kulturális életével

kapcsolatban. Fedezze fel életkorának és egyéniségének megfelelően az angol

nyelv tanulásának sajátos módszereit, és tegye meg az első lépéseket az

469

elsajátításuk felé vezető úton. A nyelvtanulás alakítsa ki a tanulókban az önálló

idegen nyelv tanulása iránti igényt és az arra való készséget, hogy ezen keresztül

fejlődjön anyanyelvi kultúrájuk is. Alakuljon ki a tanulókban olyan idegennyelvi

kommunikációs készség, hogy a mindennapi élet egyszerűbb helyzeteiben angol

nyelven meg tudja értetni magát. Tudjon információt adni és kapni a saját

közvetlen világáról. Merjen angol nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen,

bátorsága és önbizalma ezen a téren. Nyelvtudása segítse abban, hogy

magyarként Európa polgára is lehessen

Tartalom


Beszédszándékok

Fogalomkörök

Témakörök

Beszédszándékok:

Üdvözlés, bemutatkozás, ismerkedés

Búcsúzás

Helyeslés, egyetértés, tiltakozás

Időpont egyeztetése

Sajnálkozás

Tetszés és nem tetszés

Meghívás, arra reagálás

Tudás, képesség, érdeklődés

Összefoglaló jellegű kérdések és információadás

Valószínűség, valószínűtlenség fokának egyszerű kifejezése: It may rain.

She might have

A rábeszélés kifejezése: tanácsolás: You should, You would better

Javaslat: Let’s.. ! Shall We…? How about..?

Érvelési szándékok kifejezése: vélemény. In my opinion..

Egyetértés: I agree

Egyet nem értés: don’t agree

Érvek felsorolása: First…, Secondly, Finally

Fogalomkörök

470

Fonetikai jelek, főbb helyesírási szabályok

Határozott- határozatlan névelők, zéró névelő, some/any főnevek előtt, a

névelő használata

Főnevek: funkciói, neme, többesszáma, változatlan és változó főnevek,

megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek

Személyes-, birtokos-, mutató-, kérdő-, vonatkozó-, határozatlan

névmások

Melléknévfokozás, hasonlító kötőszók

Segédigék: alap és módbeli segédigék

Igeidők: present simple tense, present continuous tense, past-, simple és

continuous tense, present perfect simple

Szenvedő szerkezet

Conditionals: I.

Függő beszéd: a függő beszéd alapformái, beszédszándékok függő

beszédben (csak a megértés szintjén).

Esetviszonyok: műveltetés (csak a megértés szintjén).

Logikai viszonyok: feltétel kifejezése, ok – és célhatározós

mellékmondatokban (csak a megértés szintjén), megengedés kifejezése, a

legfontosabb összetett mondatok.

Témakörök

Tágabb környezetünk: hazánk, célnyelvi országok földrajzi viszonyai,

társadalmi viszonyai (szokások, intézmények, vallás, nemzeti sajátosságok).

Környezetvédelem: mit tehetünk a környezetünkért? Temészeti

környezetünk.

A munka világa: pályaválasztás, nyári munka, munkavállalás,

munkakörülmények, pénz, az árak, a megélhetés

Ép testben ép lélek: egészséges életmód és étkezés. Étkezések: ételek,

italok, főétkezések. Egészség, betegség.

Kultúra: irodalom (csak az olvasás szintjén): adaptált történet, könnyű vers

feldolgozása. Történelem (csak a megértés szintjén): híres emberek. Zene:

dal, verstanulás

Tudomány és technika: technika az otthonunkban (számítógép, háztartási

gépek)

Személyes vonatkozások, család


fordulópontjai

471


otthoni teendők



Baráti kör






Környezetünk


bemutatása


lehetőségek





Az iskola


tagozat




A munka világa


Pályaválasztás


Életmód









Szabadidő, művelődés, szórakozás



472




Utazás, turizmus





Tudomány és technika



Javasolt könyv: Virginia Evans-Jenny Dooley: Enterprise 3 – Pre-intermediate Derek Strange – Diane Hall: Pacesetter – pre- intermediate Kathy Gude – Jayne Wildman: Matrix – pre-intermediate











Beszédkészség


Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb rendezett

válaszokat adni,







473




megkülönböztetni






Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szövege

lényeges pontjait megérteni

Íráskészség



szöveget írni


megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján

bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni



11. évfolyam

Heti óraszám: 4 + 1 (emeltszinten)

Évi óraszám: 148 +37 (emeltszinten)

Év eleji ismétlés: kb 10 - 12 óra

Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb.123 – 153 óra

Dolgozatírás, javítás, számonkérés: kb. 15 - 20 óra






Feladatlap

474

Fogalmazás

Fordítás




Párbeszéd


Képleírás



0-49 % elégtelen

50-62 % elégséges

63-75 % közepes

76-88 % jó

89-100 % jeles

Általános fejlesztési követelmények

A tanuló tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs

helyzetekben. Tudjon az idegen nyelv használatán keresztül új emberi

kapcsolatokat létesíteni, és ezáltal tudja értékelni más országok népeit és

kultúráját.

Kapjon ízelítőt a célnyelvi országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos

értékeiből, és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is

lássa tágabb összefüggésében. A nyelvtanulás során kifejlődő alapkészségek

tegyék számára lehetővé nyelvtudása továbbfejlesztését.

Személyisége gazdagodjon, önbizalma nőjön.

Nyelvtudása segítse abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen.

Tartalom


Beszédszándékok

Fogalomkörök

Témakörök

Beszédszándékok


475




Feltételezés

Szükségesség

Beletörődés


Tiltás, utasítás


Biztatás

Ígéret



Fogalomkörök


Szóalaktan





Segédigék

Ige: igeidők: future perfect tense, past perfect continuous, zero, I.,

II.,conditional, jövőidejűség kifejezése

Question-tag

Present-,past participle

Phrasal verbs

Határozószók, indulatszók, szóképzés, szóösszetétel, szócsonkítás

Mondattan: összetett mondatok: alá-, fölé rendelő, igeidő egyeztetés,

feltételes mód, infinitive, gerund, participle, egyenes és függő beszéd, és

a tanult igeidők használata

Témakörök

Személyes vonatkozások, család


fordulópontjai


otthoni teendők

476



Baráti kör






Környezetünk


bemutatása


lehetőségek





Az iskola


tagozat




A munka világa


Pályaválasztás


Életmód









Szabadidő, művelődés, szórakozás





477


Utazás, turizmus





Tudomány és technika



Javasolt tankönyvek: Virginia Evans-Jenny Dooley: Enterprise 3 Derek Strange – Diane Hall: Pacesetter- pre-intermediate Kathy Gude – Jayne Wildman: Matrix – pre-intermediate Magyarics Péter: Angol feladatsorok- középszint Besnyi Erika: Angol szóbeli gyakorlatok – Középszint Tímár Eszter: Words, words, words: tematikus angol szókincs gyűjtemény






Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a


Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni,

Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,


Beszédkészség








Társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni.

478





megkülönböztetni






összefoglalni


különösebb nehézség nélkül megérteni.

Íráskészség



szöveget írni

Gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és

mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai

összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni



12-évfolyam

Heti óraszám: 4 -1 (emelszinten)

Évi óraszám: 128 -160

Év eleji ismétlés: kb. 8 óra – 10 óra

Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb.105 óra – 130 óra

Dolgozatírás, javítás, kb. 15 óra – 20 óra Az értékelés fajtái:




479


Feladatlap

Fogalmazás

Fordítás




Párbeszéd


Képleírás



0-49 % elégtelen

50-62 % elégséges

63-75 % közepes

76-88 % jó

89-100 % jeles


A tanuló tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs

helyzetekben. Tudjon az idegen nyelv használatán keresztül új emberi

kapcsolatokat létesíteni, és ezáltal tudja értékelni más országok népeit és

kultúráját.

Kapjon ízelítőt a célnyelvi országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos

értékeiből, és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is

lássa tágabb összefüggésében. A nyelvtanulás során kifejlődő alapkészségek

tegyék számára lehetővé nyelvtudása továbbfejlesztését.



Cél, hogy a 12. évfolyam végén a tanuló legyen képes megfelelni az idegen nyelvi

érettségi vizsga általános és részletes követelményeinek.

Tartalom

480


Beszédszándékok

Fogalomkörök

Témakörök

Beszédszándékok






Feltételezés

Szükségesség

Beletörődés


Tiltás, utasítás



Biztatás

Elutasítás


Ígéret



Fogalomkörök


Szóalaktan

Segédigék


perfect continuous

Conditional:III.









481



Segédigék

Question-tag

Phrasal verbs




Témakörök


emberi kapcsolatok




az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében*

fogyasztói társadalom, reklámok*

társadalmi viselkedési formák*







továbbtanulás

szakképzés

felsőoktatás

34. a munka világa

álláskeresés, munkahely változtatás






stressz


482



önművelés











Környezeti katasztrófák, környezeti ártalmak*

Lakóhely és környéke fejlődésének problémái*

A természet és az ember harmóniája*

38. Utazás és turizmus




idegenforgalom jelentősége*

motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra*


Számítógép

Ismeretterjesztés




társadalomra, az emberiségre*

*-gal jelölt témakörök csak az emelt szinten tanulók számára követelmények.


483

Virginia Evans- Jenny Dooley: Enterprise – intermediate

Derek Strange – Diane Hall: Pacesetter – intermediate

Kathy Gude – Jayne Wildman: Matrix – intermediate, upper-intermediate

Magyarics Péter: Angol feladatsorok – emekltszint

Hevesi –Pusztai: Angol szóbeli gyakorlatok – emeltszint

Némethné Hock Ildikó: 1000 kérdés 1000 válasz




Kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől

elkülöníteni,

Kb 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a





összefoglalni.

Beszédkészség













megkülönböztetni




484



összefoglalni



Íráskészség



szöveget írni







A tanév végére a tanuló ismeretei az adott témakörökben, tananyagban

mélyüljenek el és rendeződjenek egységgé.

A középszintű érettségi vizsga követelményei:

Témakörök

A tanuló minimális szókincse az adott témakörökben kb. 3000 aktív és 800

passzív kifejezésből álljon.

Értse meg a tananyag és a mindennapi élet szövegeit globálisan és

részletesen is, ha annak ismeretlen szavai kikövetkeztethető.

Alkalmazza az angol nyelv kifejezéseit.

Legyen képes egy szöveg kulcsszavait kiemelni, lejegyzetelni.

Tudjon képről asszociálni, képeket összehasonlítani.

Legyen képes a széles olvasóközönségnek szóló, választékos köznyelven

íródott változatos típusú szövegeket mindhárom alapvető módon (globális,

szelektív, részletes) olvasni, megérteni és értelmezni.

Tudjon adott témában hosszabb irányított fogalmazást írni.

Idegen nyelv ismerete járuljon hozzá egyénisége kibontakozásához,

személyisége fejlődéséhez

485

Rendelkezzék az angolszász országokra vonatkozó legfontosabb földrajzi,

történelmi, gazdasági, kultúrtörténeti és politikai ismeretekkel.

A tanuló tudjon rövid tájékoztatást adni a célnyelvi országokról.

Ismerjen meg rövidebb irodalmi műveket eredeti formában.

Beszédszándékok

A tanuló tudjon az adott témakörökben, szituációkban hosszabb

beszélgetést folytatni, véleményt alkotni, érvelni, vitatkozni az

angolnyelvre jellemző fordulatok felhasználásával.

Tudjon beszédszándékokat kifejezni és azokra reagálni.

Legyen képes a mindennapi rutin feladatait megoldani.

Idegen nyelvű kommunikációjának váljon részévé az egyéb műveltségi

területekhez kapcsolódó többi készség és ismeret is.

Fogalomkörök

A tanuló fejezze ki magát pontosan, egyszerű világos stílusban és tartsa

be a nyelvhelyesség szabályait.

Legyen képes az alapvető nyelvtani szerkezetek nyelvileg elfogadható,

azaz a megértést nem akadályozó használatára.

Legyen képes különféle segédeszközöket önállóan használni.

Az emeltszintű érettségi vizsga követelményei:

Témakörök

A tanuló minimális szókincse az emeltszintű témakörökben kb. 3300 aktív

és 800 passzív szókincsből álljon.

A tanuló legyen képes megérteni elvont témájú, általánosabb jellegű,

mindennapi tapasztalataihoz nem feltétlenül közel álló szövegeket.

Legyen képes a különböző témaköröket feldolgozni, aktualizálni, önmagára

és környezetére vonatkoztatni.

Rendelkezzék ismeretekkel az angolszász országok mindennapi életéről, az

életkörülményekről, a társadalmi érintkezés szokásairól, az alapvető

értékekről és ünnepekről.

A tanuló legyen képes olyan szépirodalmi szövegek megértésére, amelyek

témájuknál, nyelvi megformáltságuknál fogva széles olvasó réteg számára

hozzáférhetőek.

Tudja az irodalmi műveket értékelni, lényegüket összefoglalni.

486

Beszédszándék

Legyen képes a szövegkörnyezetből ismeretlen nyelvi elemekre

következtetni.

Tudjon körülírást és elkerülési stratégiát alkalmazni.

Legyen képes váratlan helyzetekben is az angol nyelvű kommunikációra.

A tanuló legyen képes egy szövegben nyíltan és burkoltan megjelenő

szándékokat, véleményeket értelmezni, érveket és ellenérveket, tényeket

és véleményeket elkülöníteni.

Legyen képes a mindennapi tapasztalati világától távolabb eső,

általánosabb, összetettebb témákban magát árnyaltan kifejezni,

beszélgetést folytatni, álláspontját, véleményét szabatosan, összefüggően

kifejteni.

Nyelvtani fogalomkörök

A tanuló legyen képes a hosszabb, nyelvileg bonyolultabb közlésformák

megértésére.

Legyen képes a szintjének megfelelő a szövegfajtákban előforduló, a

köznyelvi szinten ritkán használt struktúrák felismerésére.

Legyen képes az alapvető nyelvtani szerkezetek biztos és árnyalt

használatára.

Részletes vizsgakövetelmények a közép- és emeltszintű érettségi

vizsgán

I. KÉSZSÉGEK




A2


487



B1




B2






2. Nyelvhelyesség

A vizsgázó képes

A2

- az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek

felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és

szövegszinten.

B1

- Gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek


B2

- változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek



A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve feladatnak megfelelő stratégiák

alkalmazásával a szöveg

A2





488

B1



B2


- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes

beszélők álláspontjára

- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők

érzelmére egy egymáshoz való viszonyára.

4. Íráskészség

A vizsgázó képes



A2

- a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos

témákról írni





néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni,

hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló

B1





- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való

viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani

- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő

írásművet létrehozni

- egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a

helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni


489

B2

- álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten

kifejteni

- nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával

összefüggő, megfelelően tagolt logikusan felépített szöveget

létrehozni

- a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait

rendszerszerű hibák nélkül nagy biztonsággal alkalmazni

5. Beszédkészség


- a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak

megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani


- a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően,

hatékonyan alkalmazni

A2

- saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt

nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően nyilatkozni


- kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat

megoldani (pl. vásárlás)

- érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója

ellenére többnyire érthetően beszélni.

B1

- az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan

használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen

kifejezni


- kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő

feladatokat megoldani

- viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni

élményeiről, érzéseiről

- érezhető akcentusa és esetleg lassú tempója ellenére érthetően

beszélni

B2

490




társalgásokban

- bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat is

sikeresen megoldani


- enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel

és normál beszédtempóban beszélni.

Ajánlott tankönyvek:

1 Derek Strange és Diane Hall: Oxford: Pacesetter – elementary, pre-

intermediate, intermediate

2 Kathy Gude and Joyne Wildman: Oxford: Matrix foundation – pre-

intermediate, intermediate és upper intermediate

3 E. Moutson – S. Parker: MM Publication: Plus – beginner, elementary, pre-

intermediate, intermediate és upper- intermediate + First Certificate

4 Virginia Evans – Jenny Dooley: Express Publishing: Enterprise – elementary,

pre-intermediate, intermediate, upper-intermediate

5 Bukta Katalin – Gróf Szilvia – Sulyok Andrea: Maxim Kiadó: 7 próbaérettségi

angol nyelv - közápszint

6 Fekete Mónika és Kalló Ágnes: Maxim Kiadó: Angol érettségi tesztfeladatok –

emeltszint

7 Magyarics Péter: Nemzeti Tankönyvkiadó: Angol feladatsorok – emeltszint

8 Magyarics Péter: Nemzeti Tankkönyvkiadó: Angol feladatsorok – középszint

9 James Gault: Oxford: New Headway: Talking points – témakörök és

gyakorlatok a szóbeli vizsgára

10 Tímár Eszter: Nemzeti Tankönyvkiadó: Words, words, words – Tematikus

angol szókincsgyűjtemény érettségizőknek és nyelvvizsgázóknak

491

11 Ábrahám Károlyné – Halápi Magdolna – Helen Q Mitchell: MM publication: 18+4

mintafeladatok az angol szóbeli érettségihez

12 Ábrahám Károlyné – Halápi Magdolna: MM Publication: Matura Plus –

Középszint A2-B1

13 Jilly Viktor – Nagy Ildikó: Nemzeti Tankönyvkiadó: Last Minute English –

próbavizsgák a képernyőn, gyakorlatokkal, középszint szóbeli,+ DVD

14 Liz and John Soars: Oxford University Press: New Headway English Course –

intermediate

15 Dinos Demetrades: Oxford: Information Technology – Workshop

16 Philip Kerr: Macmillan: Straightforward –elementary, pre-intermediate,

intermediate

17 Luke Prodromone: Macmillan - Heineman: First Certificate –Star

18 H. Q. Mitchell – J. Scott: MM Publication: Channel your English – elementary,

pre.intermediate, intermediate és upper-intermediate

19 Oxford: New Headway gyakorló tesztek – felkészülés a középszintű

érettségire

20 Hevesi – Pusztai: Nemzeti Tankönyvkiadó: Angol szóbeli gyakorlatok –

emeltszint

21 Oxford egynyelvű szótárak

492

Szakközépiskola 9-12. évfolyam

Heti óraszám: 4-4-4-4

Az angol nyelv tanterve azoknak a tanulóknak készült, akik a NAT előírásainak megfelelően

a 4. évfolyamon elkezdték az angol nyelv tanulását és azt nálunk a T. M. Középiskolában

valamelyik szakközépiskolai osztályában folytatják.

Mivel az általános iskolából különböző képességű tanulók érkeznek hozzánk, ezért a tanterv

az un, kopenzálva fejlesztő nyelvoktatáshoz ad keretet.

A tanterv megvalósításához az alábbi feltételek szükségesek:

négy éven keresztül heti négy óra

csoportbontás

felsőfokú végzettségű angol nyelvtanár

szaktanterem


Az angolnyelv tanításának célja a NAT-ban foglaltakkal összehangolva, hogy a tanuló:




az angol anyelvűekkel ill. az angol nyelvet második v. idegen nyelvként beszélőkkel

tudjon emberi kapcsolatokat létesíteni, hétköznapi, hivatalos ill. szakmai témákról

beszélni.

Ismerje meg az angolnyelvterületeket, az ott élő embereket, népeket, e népek

kultúráját, civilizációját és a tanulóban ébredjen érdeklődés és bizalom ezen népek és

kultúrájuk iránt.

Tanulja meg elfogadni és értékelni a másságot és ezáltal önmaga is, gazdagodjon.

Nyelvismerete tegye számára lehetővé, hogy bekapcsolódhasson a nemzetközi

gazdasági, kulturális és tudományos élete


Az angol nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségek tegyék lehetővé számára

nyelvtudásának tovább fejlesztését ill. más idegen nyelv elsajátítását

Idegen nyelv tanulása járuljon hozzá anyanyelvi kultúrájának és kommunikációs

fejlődéséhez

Személyisége az idegen nyelven, való önkifejezésen által gazdagodjon, önbizalma

erősödjön


Az angol nyelv tanulása közben mozgósítsa más műveltségi területeken megszerzett

ismereteit.

A középszintű angol nyelvtanítás célja, hogy a tanulók olyan képességekre, készségekre

és ismeretekre tegyenek szert, hogy a negyedik év végén sikeres középszintű érettségi

vizsgát tehessenek

Az emeltszintű angol nyelvtanítás célja, hogy a legjobbak emelt szintű érettségi vizsgát

tehessenek.


493

A NAT-ban megfogalmazott műveltségi területek közös követelményei a tantervben az

alábbi helyeken jelennek meg:


Kacsolódás Európához és a nagyvilághoz: valamennyi évfolyamon az egyes

témakörökben


Kommunikációs kultúra: valamennyi évfolyamon a tanterv fő követelménye





Egyéni munka

Partner munka

Kiscsoportos munka

Frontális munka

Projekt munka


Nyelvi játékok

Memoriterek


További ajánlott módszerek az értékelési módoknál találhatók. A tananyag feldolgozása

során fontos szerepet játszik a tanulók motiválása, minták megadása, és a megoldások

megbeszélése


Fontos, hogy a tanulók fejlődését és haladását a követelmények elérésében mind szóban,

mind írásban folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük. A tanulóknak legyen módjuk minél

többször számot adni ismereteikről, valamint mind a négy nyelvi alapkészség területén

elért haladásukról. A folyamatosság mellett hasonlóan fontos a fokozatosság. Az

ellenőrzés és az értékelés során alkalmazott módszerek és feladattípusok a tanulók

számára legyenek ismertek, begyakoroltak és fokozatosan nehezedjenek a tanulók

előrehaladásának megfelelően. Az értékelésnek mindenkor segítő szándékúnak kell

lennie.



Kommunikációs készségek szintjét ( beszédértés, beszéd készség, írott

szövegértés, írás készség szintjét


A passzív készségek (beszédértés és írott szövegértés) területén ellenőrizni kell:



494








Törekedni kell a nyelvhelyességre és hasonlóan fontos, hogy a tanulókban fejlesszük az

önkorrekció képességét, de legalább ilyen lényeges, hogy a tanulók bátran merjenek

beszélni, kommunikálni angolul. A nyelvhelyesség csak a nyelvtani ismeretek

ellenőrzésénél lehet kizárólagos szempont.






Feladatlap

Fogalmazás

Fordítás




Párbeszéd


Képleírás

A tesztben elért teljesítményeket pontozzuk és százalékban fejezzük ki, ennek alapján

alakítjuk ki az osztályzatokat:

0-49 % elégtelen

50-62 % elégséges

63-75 % közepes

76-88 % jó

89-100 % jeles

Ajánlott tankönyvek, taneszközök:

9.évfolyamon: John and Liz Soars: New Headway – Elementary

10.évfolyamon: John and Liz Soars: New Headway – Pre-Intermediate, középszinten

11.évfolyamon: Jonh and Liz Soars: New Headway – Intermediate

12.évfolyamon: John and Liz Soars: Headway – New Advanced

A tenkönyvekhez Workbook, Teacher’s book, hangkazetta, angol-magyar szójegyzék és

nyelvtani összefoglaló, videófilmek, munkafüzetek is tartoznak.

Egyéb, a tanórán használható alaptankönyvek

Peter Viney and Karen Viney: Grapevine 1,2,3,4 (Oxford English)

495

Michael Swan, Catherine Walter: The New Cambridge English Course 1,2,3,4 (Cambridge

Universití Press)

Colin Granger, Digbí Beaumont: Generation 2000 (Heinemann)

Nyelvi játékok:

Gedeon Éva-N.Tóth Zsuzsa-Rádai Péter: 165 ötlet nyelvtanárok számára (Nemzeti

Tankönyvkiadó)

W.R.Lee: Language Teaching with Games and Contests (Oxford Universití Press = OUP)

Andrew Wright: 1000 Pictures for Teachers to Copi (Collins ELT and Addison-Wesley

Publication Companí)






David Hover: Think Twice – Communication activities for beginner to intermediate students

(OUP)






John Eastwood, Ronald Mackin: A Basic English Grammar with Excrcises (OUP)

Lin Longheed: The Great Preposition Mystery – Grammar review for intermediate/advanced

students of EFL (Englisch Teaching Division, Washington D.C.)

Országismeret



Helyi tanterv angol nyelv


Célok és feladatok a 12. évfolyam végére

A tantárgy általános követelmény rendszere a középszintű érettségi vizsga megszerzése.

A 12. évfolyam végére a tanulóknak el kell érniük az Európai Tanács skáláján

meghatározott A2-B1 szintet.

A2:

Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő

területekhez kapcsolódnak.(pl: nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos

információk, vásárlás helyismeret, állás) Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben

tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy

mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon formában a viszonyulását valamihez, a

közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket

érintik.

496

B1:

Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek

ismert témákról szólnak, így gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, iskola és a

szabadidő stb. területén. Elboldogulnak a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre

történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni, olyan témában,

amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni

tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá


Részletes érettségi vizsgakövetelmény a 12. évfolyam végére.



Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges információinak,

alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy hallott szövegből az adott

helyzetben szükséges kulcs és részletinformáció megértése. Az értési célnak

megfelelő stratégiák alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).



helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás

megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák

alkalmazása.


Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori szövegfajták

lényegének megértése. Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ

megértése, vélemény, érvelés követése. Az értési célnak megfelelő olvasási

stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).

29. Íráskészség

Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan és

gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű összefüggő



A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, (stratégiák) értékeléséhez szükséges

készségek és technikák alkalmazása.

Nyelvi kompetencia

A tanuló tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai

elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a

megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok

megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. Az

írott és beszélt nyelv funkcionális használata.

Témakörök


a tanuló személy, életrajza, életének fontosabb állomásai, fordulópontjai

családi élet, családi kapcsolatok, családi élet mindennapjai, otthoni teendők


497


Baráti kör






21. Környezetünk

Az otthon, lakóhely és környéke: lakószoba, lakás, a ház bemutatása

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek





22. Az iskola

Saját iskolájának bemutatása: sajátosságok pl: szakmai képzés, tagozat




23. A munka világa


Pályaválasztás


24. Életmód


Az egészséges életmód: helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás

szerepe az egészség megőrzésében, testápolás.




















498

Részletes vizsgakövetelmények a közép- és emeltszintű érettségi vizsgán

I. KÉSZSÉGEK




A2




B1




B2






2. Nyelvhelyesség

A vizsgázó képes

A2

- az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére,

kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten.

B1

- Gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére,

kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

B2

- változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére,

kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.


A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a

szöveg

A2




499


B1



B2


- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők

álláspontjára

- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmére

egy egymáshoz való viszonyára.

4. Íráskészség

A vizsgázó képes



A2

- a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni





néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a

hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló

B1





- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának

megfelelő stílust és hangnemet választani

- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni

- egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási

szabályokat általában biztonsággal alkalmazni


B2

- álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni

- nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő,

megfelelően tagolt logikusan felépített szöveget létrehozni

- a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű

hibák nélkül nagy biztonsággal alkalmazni

5. Beszédkészség

500


- a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő

kommunikációs szándékokat megvalósítani


- a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan

alkalmazni

A2

- saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi

eszközökkel röviden és többnyire érthetően nyilatkozni


- kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl.

vásárlás)

- érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére

többnyire érthetően beszélni.

B1

- az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel

mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni


- kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat

megoldani

- viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről,

érzéseiről

- érezhető akcentusa és esetleg lassú tempója ellenére érthetően beszélni

B2




társalgásokban

- bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat is sikeresen

megoldani


- enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál

beszédtempóban beszélni.

501

6.

Követelmények évfolyami szintekre lebontva

9. évfolyam

Heti óraszám: 4

Évi óraszám: 148

Év eleji bevezetés kb. 10 óra

Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 130 óra

Dolgozatírás, javítás kb. 8 óra






Feladatlap

Fogalmazás

Fordítás




Párbeszéd


Képleírás



0-49 % elégtelen

50-62 % elégséges

63-75 % közepes

76-88 % jó

89-100 % jeles


Alakuljon ki a tanulókban az életkoruknak, általános műveltségi szintjüknek és érdeklődési

körüknek megfelelő kommunikatív angol nyelvi kompetencia. Tudatosuljon a tanulókban az a

tény, hogy anyanyelvén kívül idegen (pl: angol) nyelven is kifejezheti magát. Az angol nyelv

oktatása tágítsa a tanulók látókörét, bővítse ismereteit az angol nyelvű országok társadalmi,

kulturális életével kapcsolatban. Fedezze fel életkorának és egyéniségének megfelelően az

angol nyelv tanulásának sajátos módszereit, és tegye meg az első lépéseket az elsajátításuk

felé vezető úton. A nyelvtanulás alakítsa ki a tanulókban az önálló idegen nyelv tanulása iránti

igényt és az arra való készséget, hogy ezen keresztül fejlődjön anyanyelvi kultúrájuk is.

Alakuljon ki a tanulókban olyan idegennyelvi kommunikációs készség, hogy a mindennapi

élet egyszerűbb helyzeteiben angol nyelven meg tudja értetni magát. Tudjon információt adni

502

és kapni a saját közvetlen világáról. Merjen angol nyelven megszólalni, fokozatosan

növekedjen, bátorsága és önbizalma ezen a téren.

Tartalom


Beszédszándékok


Témakörök

Beszédszándékok

Dolgok megnevezése

Információkérés

Tudás, képesség, tiltás, engedély, kívánság kifejezése

Öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség kifejezése,

Köszönet, bocsánatkérés, helyeslés, rosszallás, elismerés, érdeklődés

Segítség felajánlása

Utasítás, figyelemfelhívás, jókívánságok kifejezése

Köszönés, kérdezés kifejezése

Információkérés

Emlékezés, emlékeztetés

Figyelmeztetés

Szándék, terv kifejezése

Ígéret

Bizonyosság, bizonytalanság kifejezése

Kíváncsiság, meglepetés kifejezése

Remény, félelem kifejezése

Sajnálkozás kifejezése

Modalitás: óhajtás (csak az olvasás szintjén követelmény)

Fogalomkörök

Hangok ejtése, helyesírás, szó és mondathangsúly, hanglejtés

Igeragozás: létezés kifejezése: to be/there is there are

Igeidők: jelenidők, múltidők, befejezett igeidők, jövőidők: egyszerű jelen, folyamatos

jelen, egyszerű múlt, folyamatos múlt, befejezett jelen, to be going to

Módbeli segédigék

A főnév neme, száma, ragozása

A melléknév fokozása, hasonlító szerkezetek

A tőszámnevek

A személyes névmások

Birtokviszony

Birtokos névmások

Mondattan: egyenes és a fordított szórend

Hely- és időhatározók

503

A határozott és határozatlan névelő és annak ragozása

A legfontosabb elöljárók

Állítás, kérés, tagadás

Felszólítás, az igék felszólító módú alakjainak képzése

Rendhagyó igék

Fontosabb vonzatos igék

Az általános alany

Az elöljárószók

Melléknév ragozása

Időhatározók, helyhatározók

Időbeli viszonyok: előidejűség, egyidejűség, utóidejűség kifejezése (csak a megértés

szintjén követelhetők meg)

Kötőmód Conditionals: 1 conditional

Témakörök

Ház, lakás bemutatása, berendezések

Mindennapjaink: napirend, napszakok

Vásárlás: árucikkek, árak, mennyiségek

Öltözködés, ruhadarabok, ruhavásárlás, az emberi külső leírása


Az élet fordulópontjai, (ön) életrajz, közösségek, emberi kapcsolatok

A család, családtagok és barátok, ismerősök

Foglalkozások

Az iskola világa

A diákok élete hazánkban és a célnyelvi országokban

Iskola: tantárgyak, órarend

Szabadidő, szórakozás

Művészeti események (mozi, Tv, színház, rádió, koncert), olvasás, sportesemények

Hobbi, utazás




Kb. százszavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől

elkülöníteni,

Kb százszavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a


Kb százszavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni,

Kb százszavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,


Beszédkészség


504

Köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat

adni,

Egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni eseményeket

elmesélni, érzelmeket kifejezni



Társalgást követni





megkülönböztetni

Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen




Kb 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni

Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveget követni

Íráskészség



Gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi

eszközök használatával, logikai öszefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű

közléseket írásban megfogalmazni

Különböző szöveg fajtákat létrehozni


505

10. évfolyam

Heti óraszám: 4

Évi óraszám: 148


Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb.130 óra

Dolgozatírás, javítás, kb. 8 óra






Feladatlap

Fogalmazás

Fordítás




Párbeszéd


Képleírás



0-49 % elégtelen

50-62 % elégséges

63-75 % közepes

76-88 % jó

89-100 % jeles


Alakuljon ki a tanulókban az életkoruknak, általános műveltségi szintjüknek és érdeklődési

körüknek megfelelő kommunikatív angol nyelvi kompetencia. Tudatosuljon a tanulókban az a

tény, hogy anyanyelvén kívül idegen (pl: angol) nyelven is kifejezheti magát. Az angol nyelv

oktatása tágítsa a tanulók látókörét, bővítse ismereteit az angol nyelvű országok társadalmi,

kulturális életével kapcsolatban. Fedezze fel életkorának és egyéniségének megfelelően az

angol nyelv tanulásának sajátos módszereit, és tegye meg az első lépéseket az elsajátításuk

felé vezető úton. A nyelvtanulás alakítsa ki a tanulókban az önálló idegen nyelv tanulása iránti

igényt és az arra való készséget, hogy ezen keresztül fejlődjön anyanyelvi kultúrájuk is.

Alakuljon ki a tanulókban olyan idegennyelvi kommunikációs készség, hogy a mindennapi

élet egyszerűbb helyzeteiben angol nyelven meg tudja értetni magát. Tudjon információt adni

és kapni a saját közvetlen világáról. Merjen angol nyelven megszólalni, fokozatosan

506

növekedjen, bátorsága és önbizalma ezen a téren. Nyelvtudása segítse abban, hogy

magyarként Európa polgára is lehessen

Tartalom


Beszédszándékok

Fogalomkörök

Témakörök

Beszédszándékok:

Üdvözlés, bemutatkozás, ismerkedés

Búcsúzás

Helyeslés, egyetértés, tiltakozás

Időpont egyeztetése

Sajnálkozás

Tetszés és nem tetszés

Meghívás, arra reagálás

Tudás, képesség, érdeklődés

Összefoglaló jellegű kérdések és információadás

Valószínűség, valószínűtlenség fokának egyszerű kifejezése: It may rain. She might

have

A rábeszélés kifejezése: tanácsolás: You should, You would better

Javaslat: Let’s.. ! Shall We…? How about..?

Érvelési szándékok kifejezése: vélemény. In my opinion..

Egyetértés: I agree

Egyet nem értés: don’t agree

Érvek felsorolása: First…, Secondly, Finally

Fogalomkörök

Fonetikai jelek, főbb helyesírási szabályok

Határozott- határozatlan névelők, zéró névelő, some/any főnevek előtt, a névelő

használata

Főnevek: funkciói, neme, többesszáma, változatlan és változó főnevek,

megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek

Személyes-, birtokos-, mutató-, kérdő-, vonatkozó-, határozatlan névmások

Melléknévfokozás, hasonlító kötőszók

Segédigék: alap és módbeli segédigék

Igeidők: present simple tense, present continuous tense, past-, simple és continuous

tense, present perfect simple

Szenvedő szerkezet

Conditionals: I.

Függő beszéd: a függő beszéd alapformái, beszédszándékok függő beszédben (csak a

megértés szintjén).

Esetviszonyok: műveltetés (csak a megértés szintjén).

507

Logikai viszonyok: feltétel kifejezése, ok – és célhatározós mellékmondatokban (csak

a megértés szintjén), megengedés kifejezése, a legfontosabb összetett mondatok.

Témakörök

Tágabb környezetünk: hazánk, célnyelvi országok földrajzi viszonyai, társadalmi

viszonyai (szokások, intézmények, vallás, nemzeti sajátosságok).

Környezetvédelem: mit tehetünk a környezetünkért? Temészeti környezetünk.

A munka világa: pályaválasztás, nyári munka, munkavállalás, munkakörülmények,

pénz, az árak, a megélhetés

Ép testben ép lélek: egészséges életmód és étkezés. Étkezések: ételek, italok,

főétkezések. Egészség, betegség.

Kultúra: irodalom (csak az olvasás szintjén): adaptált történet, könnyű vers

feldolgozása. Történelem (csak a megértés szintjén): híres emberek. Zene: dal,

verstanulás

Tudomány és technika: technika az otthonunkban (számítógép, háztartási gépek)




Kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől

elkülöníteni,






Beszédkészség


Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb rendezett válaszokat adni,










megkülönböztetni






508

Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szövege lényeges pontjait

megérteni

Íráskészség



Gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi

eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett




509

11. évfolyam

Heti óraszám: 4

Évi óraszám: 148









Feladatlap

Fogalmazás

Fordítás




Párbeszéd


Képleírás



0-49 % elégtelen

50-62 % elégséges

63-75 % közepes

76-88 % jó

89-100 % jeles


A tanuló tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Tudjon az

idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni, és ezáltal tudja értékelni

más országok népeit és kultúráját.

Kapjon ízelítőt a célnyelvi országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeiből, és

ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb összefüggésében. A

nyelvtanulás során kifejlődő alapkészségek tegyék számára lehetővé nyelvtudása

továbbfejlesztését.



Tartalom


Beszédszándékok

Fogalomkörök

Témakörök

510

Beszédszándékok





Feltételezés

Szükségesség

Beletörődés


Tiltás, utasítás


Biztatás

Ígéret

Érzelmek, hangulatok kifejezése: bánat, aggódás, felháborodás, megbántódás,

csalódás, közömbösség, remény

Fogalomkörök


Szóalaktan



Névmások: visszaható-, nyomatékosító-, vonatkozó-, kérdő névmások, határozatlan-,

általános névmások és determinánsok

Segédigék

Ige: igeidők: future perfect tense, past perfect continuous, zero, I., II.,conditional,


Question-tag

Present-,past participle

Phrasal verbs

Határozószók, indulatszók, szóképzés, szóösszetétel, szócsonkítás

Mondattan: összetett mondatok: alá-, fölé rendelő, igeidő egyeztetés, feltételes mód,

infinitive, gerund, participle, egyenes és függő beszéd, és a tanult igeidők használata

Témakörök


Családi ünnepek

Születés, halál, esküvő


Emberi kapcsolatok

Közösségek

511

Barátok

Emberi konfliktusok*

3. Tágabb környezetünk

Szokások, intézmények, vallási és nemzeti sajátosságok

Különböző életmódok*

4. Az iskolarendszer a nyelvtanulás

Iskolarendszerek összehasonlítása*

Nyelvtanulás: örömök, nehézségek

5. A munka világa

Pályaorientáció

Álláskeresés, felvétel, munkahelyi körülmények

Életpályák*

Munkanélküliség*

6. Életmód egészség és betegség

Egészséges életmód és táplálkozás

Egészségügy*

Káros szenvedélyek*


Színház, mozi, koncert, könyvtár

Múzeumok, kiállítások


Üdülés télen-nyáron

Ifjúsági turizmus*


Híres tudósok feltalálók

A technika vívmányai

Az informatika hatása mindennapjainkra*

Az elektronika hatása mindennapjainkra*





Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől

elkülöníteni,

Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a


Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni,

Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,


Beszédkészség

512


Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett

válaszokat adni,





Társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni.





megkülönböztetni





Kb 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy angolul összefoglalni

Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveget különösebb

nehézség nélkül megérteni.

Íráskészség



Gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a

megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe

rendezett szövegben megfogalmazni



513

12. évfolyam

Heti óraszám: 4

Évi óraszám: 128

Év eleji ismétlés: kb. 8 óra








Feladatlap

Fogalmazás

Fordítás




Párbeszéd


Képleírás



0-49 % elégtelen

50-62 % elégséges

63-75 % közepes

76-88 % jó

89-100 % jeles


A tanuló tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Tudjon az

idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni, és ezáltal tudja értékelni

más országok népeit és kultúráját.

Kapjon ízelítőt a célnyelvi országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeiből, és

ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb összefüggésében. A

nyelvtanulás során kifejlődő alapkészségek tegyék számára lehetővé nyelvtudása

továbbfejlesztését.



Cél, hogy a 12. évfolyam végén a tanuló legyen képes megfelelni az idegen nyelvi érettségi

vizsga általános és részletes követelményeinek.

Tartalom

514


Beszédszándékok

Fogalomkörök

Témakörök

Beszédszándékok






Feltételezés

Szükségesség

Beletörődés


Tiltás, utasítás



Biztatás

Elutasítás


Ígéret

Érzelmek, hangulatok kifejezése: bánat, aggódás, felháborodás, megbántódás,

csalódás, közömbösség, remény

Fogalomkörök


Szóalaktan

Segédigék

Igeidők: past perfect- simple és continuous, future perfect, future perfect continuous

Conditional:III.









Névmások: visszaható-, nyomatékosító-, vonatkozó-, kérdő névmások, határozatlan-,

általános névmások és determinánsok

Segédigék

Question-tag

Phrasal verbs

515

Mondattan: összetet mondatok: alá-, fölé rendelő, igeidő egyeztetés, feltételes mód,

infinitive, gerund, participle, egyenes és függő beszéd, műveltetés és a tanult igeidők

használata

Témakörök


emberi kapcsolatok




az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében*

fogyasztói társadalom, reklámok*

társadalmi viselkedési formák*







továbbtanulás

szakképzés

felsőoktatás

43. a munka világa







stressz




önművelés






516



46. Teremészeti környezetünk

Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben, mit tehetünk környezetünkért

vagy a természet megóvásáért?

Környezeti katasztrófák, környezeti ártalmak*

Lakóhely és környéke fejlődésének problémái*

A természet és az ember harmóniája*





idegenforgalom jelentősége*

motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra*


Számítógép

Ismeretterjesztés



Tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az

emberiségre*


517




Kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni,

Kb 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből

kikövetkeztetni,




összefoglalni.

Beszédkészség


Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett

válaszokat adni,



Gondolatait megfelelő logikai sorrendben választákos mondatokban előadni







Kb 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni

Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek

jelentését kikövetkeztetni



Kb 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy angolul összefoglalni

Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveget anyanyelven

és/vagy angolul összefoglalni.

Íráskészség



Gondolatait és érzelmeit érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel

és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai

összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni



518

f) Német nyelv



Nyelvi előkészítő osztály 9-13. évfolyam

I. Célok és feladatok

Az évfolyam végéra az A2 nyelvi szint elérése a cél, amely során a tanuló megért

olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt

közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak ( pl. nagyon alapvető személyes és

családdal kapcsolatos információ, vásárlás, helyismeret, állás). Tud kommunikálni

olyan egyszerű és begyakorolt feladatok során, amikor egyszerű és közvetlen

információcserére van szükség ismerős és begyakorolt dolgokra vonatkozóan.

Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb

környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

Beszédértés

Megért egyes fordulatokat és a leggyakrabban előforduló szókincset, ha a

számára legközvetlenebb személyes dolgokról van szó: nagyon alapvető

információk a személyével, családjával, vásárlással, a közvetlen környezettel

vagy a munkával kapcsolatban. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek és

bejelentések lényegét. Eleget tud tenni konkrét szükségleteinek kielégítéséhez,

amennyiben a beszéd világos és lassú. Meg tudja érteni a legfontosabb témákkal

kapcsolatos fordulatokat és kifejezéseket. Általában meg tudja állapítani a

körülötte zajló beszélgetés témáját, amennyiben lassan és világosan beszélnek.

Hallás utáni megértés

Meg tudja érteni a rövid, világos és egyszerű üzenetek és bejelentések fő

vonalát. Meg tud érteni egyszerű útbaigazítást, hozzá intézett instrukciókat.

Kiszámítható, mindennapi témákról szóló rövid, lassú és világos beszédű

hangfelvételekből meg tudja érteni és ki tudja szűrni a lényeges információt.

Olvasás, szövegértés

519

El tud olvasni rövid, egyszerű szövegeket. Egyszerű hétköznapi szövegekben ( pl.

hirdetések, prospektusok, étlap vagy menetrend) megtalálja az elvárható

keresett információt és megérti a rövid, egyszerű magánleveleket. Számára

ismerős témákban meg tud érteni olyan rövid, egyszerű, konkrét szövegeket,

amelyek gyakran használt mindennapi nyelvezetet tartalmaznak. Ismerős

témákban meg tudja érteni a szabványlevelek és faxok alapvető fajtáit: pl.

tudakozódás, megrendelés. Meg tud találni bizonyos információkat egyszerű,

mindennapi anyagokban. Meg tud találni listákon szereplő bizonyos információt és

ki tudja szűrni azokat. Meg tudja érteni a közhasználatú táblákat és feliratokat.

Képes megtalálni bizonyos információt egyszerűbb írásos anyagokban, levelekben,

brosúrákban és rövid, eseményleíró újságcikkekben. Meg tudja érteni az

egyszerű nyelven megírt előírásokat.

Beszélgetés

Tud kommunikálni olyan egyszerű és begyakorolt feladatok során, melyek

egyszerű és közvetlen információcserét igényelnek ismerős témákkal és

tevékenységekkel kapcsolatban. Boldogul nagyon rövid társasági beszélgetés

során is, még ha általában nem is ért eleget ahhoz, hogy maga tartsa fenn a

párbeszédet. Strukturált szituációk és rövid társalgás esetén meglehetősen

könnyedén tud részt venni az interakcióban, amennyiben a másik fél szükség

esetén segít. Nagy erőfeszítés nélkül tud részt venni egyszerű, begyakorolt

beszélgetésekben, kiszámítható mindennapi helyzetekben fel tud tenni és meg

tud válaszolni kérdéseket, gondolatokat és információt cserél ismerős témákban.

Társadalmi kapcsolatokat tud létesíteni. Részt tud venni rövid társalgásokban, az

érdeklődési körébe tartozó témákban. Egyszerű módon ki tudja fejezni, hogy

érzi magát és köszönete tud mondani.

Összefüggő beszéd

Több fordulattal és mondattal egyszerű módon le tudja írni pl. A családját, más

embereket, lakóhelyét, tanulmányait, jelenlegi tevékenységeit, mindennapjait.

Írás

Meg tud írni rövid, egyszerű feljegyzéseket és üzeneteket, amelyek a közvetlen

szükségletekre vonatkoznak. Meg tud írni egy nagyon egyszerű magánlevelet,

például hogy gratuláljon, köszönetet mondjon, információt kérjen, érdeklődjön.

Összefüggő mondatokban tud írni környezete mindennapi aspektusairól, pl.

emberekről, helyekről, életkörülményeiről, tanulmányokkal kapcsolatos

élményekről.

520

Választékosság

Egyszerű, hétköznapi helyzetekben képes korlátozott mértékű

információcserére alapvető mondatszerkezetek, betanult fordulatok, rövid

szócsoportok és beszédfordulatok segítségével.

Nyelvhelyesség

Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még vét alapvető hibákat.

Folyékonyság

Nagyon rövid mondatokkal meg tudja értetni magát, bár gyakran megakad, újra

kell kezdenie vagy át kell fogalmaznia mondanivalóját.

Interakció

Fel tud tenni kérdéseket és egyszerű állításokra reagálni. Tudja jelezni, mikor

követi a kommunikációt, de ritkán ért meg eleget ahhoz, hogy saját maga fenn

tudja tartani a beszélgetést.

Koherencia

A szócsoportokat össze tudja kapcsolni egyszerű kötőszavakkal: pl. „és”, „de”,

„mert”.

Általános beszédprodukció

Egyszerű fordulatok és mondatok sorozatával egyszerűen le tudja írni vagy be

tudja mutatni az embereket, az élet- és munkakörülményeket. A napirendet, a

kedvelt és nem kedvelt dolgokat.

Közérdekű bejelentések

Kiszámítható, betanult tartalmú nagyon rövid, begyakorolt bejelentést tud tenni,

amely a koncentrált figyelemre hajlandó hallgatók számára érthető.

Hallgatóság előtti beszéd

521

Rövid begyakorolt előadást tud tartani a mindennapi élettel kapcsolatos témában,

röviden meg tud indokolni és magyarázni véleményeket, terveket és

cselekedeteket, Meg tud birkózni az előadást követő korlátozott számú lényegi

kérdéssel. Meg tudja válaszolni az előadást követő egyszerű kérdéseket,

amennyiben kérheti a kérdés megismétlését és kaphat némi segítséget válasza

megfogalmazásában.

II. Témakörök

1. Nyelvek

- nemzetközi szavak

- az ábécé

- már ismert szavak gyűjtése

2. Országok, emberek

- országok

- emberek

- nyelvek

- foglalkozások

3. Család: magam és környezetem

- ismerkedés

- családtagok

- rokonság

- baráti kör

4. Szabadidő

- szabadidős tevékenységek

- szabadidő eltöltésére alkalmas helyszínek

- hobby

- számok

5. Iskolai élet

- Tanszerek

- Tanórák

- Tanórai tevékenységek

- A hét napjai

- Tantárgyak

- Órarend

6. Étkezések

522

- élelmiszerek

- saját étkezés

- étkezési szokások

- specialitások

7. Napirend

- mindennapi tevékenységek

- időpontok

- idő kifejezése

- ünnepek

8. A szobám

- helyiségek

- bútordarabok

- berendezés

- lakberendezési kiegészítők

9. Hétvége

- közös otthoni tevékenységek

- rendezvények

- nevezetességek

10. Egészség

- testrészek

- betegségek

- egészséges életmód

11. Kívánságok, kötelességek, tiltások

- szünidei utazás

- utazási módok

- időjárás

12. Osztálykirándulás

- szálláslehetőségek

- utazáshoz szükséges holmik

- ausztriai utazás

13. Fiúk – lányok

- az ideális barát

- jó-rossz tulajdonságok

- vélemények egymásról

523

- ajándékok

14. Ilyen vagy te, ilyen vagyok én

- külső tulajdonságok

- személyleírás

- jellemzés

15. Egy fedél alatt

- a fiatalok és a szülők együttélése

- kívánságok

- alkalmazkodás

III. Éves felbontás

Heti óraszám: 10

Éves óraszám: 370

Új anyag feldolgozása + gyakorlás: 354 óra

Dolgozatírás, javítás: 16 óra

IV. Nyelvtan:

- a határozott és a határozatlan névelő használata

- egyes-többes szám

- számok

- igeragozás jelen időben

- kivételt képező igék

- elváló, nem elváló igék

- a személyes névmások ragozása

- főnévragozás

- felszólító mód

- tagadás

- a birtokos névmás

- szóképzés, összetett szavak

- mondatalkotás: egyszerű és összetett mondatok

- kötőszavak

- szórend

- A „man” általános alany

- Módbeli segédigék

524

- Elöljárószavak

- Helymeghatározás

- időmeghatározás

- Visszaható igék

- Múlt idők: Prateritum, Perfekt

- Névmási határozók

- Kérdőszavak

- Mutató névmás

- Melléknévragozás

- Melléknévfokozás

V. Beszédszándékok

- üdvözlések

- elköszönések

- bemutatkozás

- mások bemutatása

- kívánságok kifejezése, megfogalmazása

- rendelés étteremben, kávézóban

- vásárlás különböző üzletekben

- köszönet, hála, elfogadás kifejezése

- udvarias elutasítás

- információkérés a kapcsolódó témákban

- egyetértés

- érdeklődés más hogyléte felől

- érdeklődés az adott téma információi után

- időpont megadása, kérdezése

- tanácsok, tippek, ötletek kifejezése

- udvarias felszólítás, kérés

- ajánlattétel

- feltételek megnevezése

- véleménynyilvánítás

- elégedettség, elégedetlenség kifejezése

VI. Az értékelés formái

1. Írásban:

- szövegalkotás/fogalmazás

525

- tesztfeladatok

- kiegészítendő feladattípusok

- behelyettesítendő feladattípusok

- levélírás

2. Szóban:

- szituációk eljátszása

- témakör egyszerű kifejtése/előadása

- projektmunka bemutatása

- szókincs

VII. Segédanyagok

- autentikus szövegek: újságok, prospektusok, nyomtatványok, űrlapok,

brosúrák

- képek, fotók, poszterek

- diák, videó

- internet

- táblázatok

- szókártyák, mondatkártyák, memoriter lapok

VIII. Munkaformák

- egyéni-

- pár-

- csoport-

- projektmunka

NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ

heti óraszám: 2

éves óraszám: 74

téma: aktuális, hétköznapi témák feldolgozása

beszéd – és stílusgyakorlat

526

10. évfolyam

heti óraszám: 5 óra

éves óraszám: 185 óra

év eleji ismétlés: kb. 20 óra

új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 153 óra

dolgozatírás és javítás: kb. 12 óra

• Témakörök:

- Olvasás, önképzés (számítógép, vagy könyv)

- Élőhely, lakhely (nagyvárosban, vidéken)

- Természet és táj (ember és környezete)

- Utazás, kirándulás (Előkészületek, Útvonalak, Szabadidős

tevékenységek)

- Természet, - védelem (Problémák, Szennyezés/szemetelés)

- Tanulás külföldön (Tapasztalatok, Pályázati formalitások)

- Életút, pályaválasztás (álláslehetőségek, álláskeresés,

gyakorlatszerzés, jövőképek, elképzelések.)

- Életpályák életstílusok

- Női – férfi szerepek a háztartásban és a munkában

- Szegénység - gazdagság

- Fogyatékosok, családi együttélés

- Problémák, konfliktusok

- Káros szenvedélyek (drog, dohányzás), erőszak

- Multikulturális társadalom

- Zsebpénz , adósságok

- Házasság, család, esküvő, születésnap, családi ünnepek

- Média (tv, sajtó, rádió)

• Nyelvtan:

- Birtokos eset, als-wenn, elöljárószavak+G., szóképzés: igéből –er

végződésű hímnemű főnevek, szórend ism.

- Infinitiv+zu, szóképzés: melléknévből képzett –e végződésű

nőnemű főnevek, mondatkeret módbeli segédigék esetén

- Hasonlítás, würde + Ifinitiv, elöljárószavak tárgyesettel,

szóképzés: -chen, -lein végződésű főnevek, városnévből képzett

jelzők (-er)

- Plusquamperfekt, múlt idő fajták, szóképzés: ver- előképzőjű

igék, elváló és nem elváló előképzős igék, igekötők

- Nachdem-mondatok, tagadás, szóképzés: -ig végű jelzők

527

- Igenevek jelzőként, szóképzés: -bar, -sam végződésű jelzők,

melléknévragozás, vonatkozói mellékmondat

- Függő beszéd, „Echofragen”, szóképzés: -voll, -bereit, - los

végződésű jelzők, elöljárószavas igék vonzatostul

- Célhatározói mellékmondat, Futur I., főnevek származtatása

- Időhatározói mellékmodat bevor-ral, Prateritum, főnevek

elöljárószavakkal

- Konjunktiv II. haben, sein, können, irreális óhajtómondat,

módbeli segédige können

- PASSIV (präsens, präteritum), szóképzés: mit + főnevek / igék,

a werden mint fő és segédige

- Obwohl-os mellékmondat, vonatkozói mellékmondat,

kettőskötőszó, zu + Infinitiv

- Damit, um..zu-s mondatok, Passiv módbeli segédigékkel,

szóképzés: miss + ige, főnevek, melléknév / jelző

- Tárgyi mellékmondat, dass és ob

- Mellékmondat wer és was –szal, a Konjunktiv II. képzése, irreális

feltételes mondat, szóképzés: -e végződésű főnevek,

melléknévragozás

- Vonatkozói mellékmondat Genitiv-vel, határozatlan névmás:

mindegyik, valaki, senki, szóképzés: irgend + névmás - Az es szócska, szókézés: elöljárószavak + einander, igenevek - Hasonlítás, irreális hasonlító mondatok, hasonlító mondatok

je….desto - PASSIV perfekt, plusquamperfekt, Zustandspassiv, szóképzés:

ver- + ige, udvarias kérdések és kérések - Mellékmondatok so dass, ohne dass, anstatt, szóképzés:

zusammen- + ige, elöljárószavak, felszólítások és kérések - Névszócsoportok: Links- és Rechts- jelzők, igenevekkel bővített

jelzők, visszaható igék, a szóösszetétel felbontása - Konjunktiv I. képzése, függőbeszéd, (sich) lassen + Infinitiv,

névmási határozószavak, elöljárószavak birtokos esettel,

szóképzés: fönevek + -wesen - Főnév-ige-kapcsolatok, szóképzés: auf, isch, al, iv, ell végződésű

melléknevek, man és –bar végződésű melléknevek

• Beszédszándékok:

- Rajongás, lelkesedés, elutasítás, véleményalkotás, kívánság,

bemutatás

- Információcsere, hasonlítás, élménybeszámolás, érvelés

528

- Tájleírás, elképzelések megfogalmazása, állásfoglalás

- Javaslattétel, eszmecsere folytatása

- Aggályok kifejezése, kommentáradás, feltételezés

megindokolása

- Jelenségekről, tapasztalatokról beszélni, kérdésfeltevés,

ötletnyilvánítás

- Cél / ok megnevezés, munkakörök ismertetése / leírása, előny

hátrány összehasonlítás, jövőbeli tervek ismertetése



kb. 250 szavas konkrét, vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét

megérteni

Az adott témában folyamatos eszmecserére és társalgásra,

véleményformálásra indoklással

Az információk teljes megértésére

Felidézésre, saját szavaival történő elmesélésre


köznyelven és konkrét szituációban történő folyamatos interakcióra

véleményét, gondolatait a helyzetnek megfelelően választékos

mondatokban megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni,

érzelmeket kifejezni;

megértési, illetve kifejezési problémák esetén szókincs kombinációk

alkalmazására, önjavításra

beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni,

beszédpartnert meggyőzni


kb. 300 szavas, köznyelven megírt és elvont szöveget megérteni;

kb. 200 szavas köznyelvi szöveg tartalmát megjegyezni;

ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250-300 szavas köznyelvi és elvont

szövegek ismeretlen jelentéseit kikövetkeztetni

kb. 300 szavas köznyelven megírt szövegből a fontos információt kiszűrni.

529


kb. 250 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló

szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet

írni;

11. évfolyam:






• Témakörök: - Család

- Lakás

- Hivatás, munka

- Szabadidő

- Tömegmédiák

- Technika / technológia

- Étkezés

- Fitt és egészséges

- Gyógyászat

- Szenvedély, függőség

- Közlekedés

- Utazás

- Szolgáltatások

- Éghajlat / időjárás

- Környezet, környezetvédelem

- EU

• Nyelvtan: A már tanult nyelvtan szóbeli és írásbeli alkalmazása, ismétlése.

530

• Beszédszándékok: Témamegjelölés, véleményalkotás, hasonlítás, feltételezés,

indoklás, következtetés, összegzés.



kb. 300 szavas konkrét, vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét

megérteni

Az adott témában folyamatos eszmecserére és társalgásra,

véleményformálásra indoklással

Az információk teljes megértésére

Felidézésre, saját szavaival történő elmesélésre


köznyelven és konkrét szituációban történő folyamatos interakcióra

véleményét, gondolatait a helyzetnek megfelelően választékos

mondatokban megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni,

érzelmeket kifejezni;

megértési, illetve kifejezési problémák esetén szókincs kombinációk

alkalmazására, önjavításra

beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni,

beszédpartnert meggyőzni


kb. 350 szavas, köznyelven megírt és elvont szöveget megérteni;

kb. 350 szavas köznyelvi szöveg tartalmát megjegyezni;

ismert nyelvi elemek segítségével kb. 300 szavas köznyelvi és elvont

szövegek ismeretlen jelentéseit kikövetkeztetni

kb. 300 szavas köznyelven megírt szövegből a fontos információt kiszűrni.


531



írni;

12. évfolyam:






• Témakörök:

1. Gyógyászat

2. Szenvedélyek és függőségek

3. Közlekedés

4. Utazás

5. Szolgáltatás

6. Időjárás, klíma

7. Környezet, környezetvédelem

8. Európai Unió

• Nyelvtan: összegzés

Ige

- A jelen idejű ragozások, igekötős igék

- A befejezett és az elbeszélő múlt idő

- A régmúlt

- A jövő idő (Futur I)

- A feltételes mód

- A függő beszéd

- A módbeli segédigék (elsődleges és másodlagos jelentéssel)

- Az igevonzatok

A névelő, a főnév, névmások

- A személyes és birtokos névmás

- A határozatlan névmás

532

- A kérdő és mutató névmás

A melléknév

- A jelen melléknévragozás

- A melléknévfokozás

- A melléknévi igenév

Az előljárószó

A szórend, a kötőszó

- Az egyenes szórenddel álló kötőszók

- A kettős kötőszók

- A fordított szórenddel álló kötőszók

- A jövő idő (Futur I)

A „zu + főnévi igenév”


Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás

Sajnálkozás, csalódottság, félelem, aggodalom kifejezése

Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás

Valaki igazának elismerése, el nem ismerése, ellenvetés, ellenvetés

visszautasítása,

egyetértés, egyet nem értés

Kritika, szemrehányás

Dolgok, események leírása

Információkérés, - adás

Indoklás (ok, cél)

Felszólítás, tiltás, parancs

Tanácskérés, tanácsadás

Figyelmeztetés

Segítségkérés és arra reagálás

Téma bevezetése - Témaváltás – Félbeszakítás - Beszélgetés lezárása

• A továbbhaladás feltételei:


kb. 350 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől

elkülöníteni;

kb. 350 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a

szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;

533

kb. 350 szavas szövegben fontos információt megérteni:


árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban

rendezett válaszokat adni;

választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,

eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;

gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban

előadni;

megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;

társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni.


kb. 400 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;

kb. 400 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől

megkülönböztetni;

ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen

nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;

kb. 400 szavas szövegben fontos információt megtalálni.




írni;

gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos


használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben

megfogalmazni

13. évfolyam:






534

• Témakörök, beszédtémák: összegzés



3. Környezetünk

4. Az iskola

5. A munka világa

6. Életmód




• Nyelvtan, olvasásértés, hallásértés, íráskészség

- Érettségi típusfeladatok megoldási technikáinak elsajátítása

- Érettségi feladatsorok gyakorlása


Kommunikációs szándékok

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás;

köszönés, elköszönés;

bemutatás, bemutatkozás;

telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés;

szóbeli üdvözletküldés;

személyes és hivatalos levélben megszólítás;

személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás;

érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás;

engedélykérés és arra reagálás;

köszönet és arra reagálás;

bocsánatkérés és arra reagálás;

gratuláció, jókívánságok és arra reagálás;

együttérzés és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: hála;

sajnálkozás;

öröm;

elégedettség, elégedetlenség;

csodálkozás;

remény;

félelem;

bánat;

535

bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás;

valaki igazának az elismerése és el nem ismerése;

egyetértés, egyet nem értés;

érdeklődés, érdektelenség;

tetszés, nem tetszés;

dicséret, kritika,;

ellenvetés;

ellenvetés visszautasítása;

akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség,

lehetőség;

ígéret;

szándék, terv,

érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása;

események leírása;

információkérés, információadás;

igenlő vagy nemleges válasz;

válaszadás elutasítása;

tudás, nem tudás;

bizonyosság, bizonytalanság,

emlékezés, nem emlékezés.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés;

tiltás, felszólítás;

segítségkérés és arra reagálás;

javaslat és arra reagálás;

kínálás és arra reagálás;

meghívás és arra reagálás;

reklamálás;

tanácskérés, tanácsadás;

segítség felajánlása és arra reagálás;

ajánlat és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés;

nem értés;

betűzés kérése, betűzés;

felkérés lassabb, hangosabb beszédre;

536

beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás;

megerősítés;

körülírás;

témaváltás, beszélgetés lezárása.

Fogalomkörök cselekvés, történés, létezés kifejezése,

birtoklás kifejezése,

térbeli és időbeli viszonyok,

függő beszéd,

mennyiségi és minőségi viszonyok,

modalitás,

esetviszonyok,

logikai viszonyok,

szövegösszetartó eszközök.



kb. 400 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől

elkülöníteni;

kb. 400 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a


kb. 400 szavas szövegben fontos információt megérteni:






gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban

előadni;







ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen



537




írni;

gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos


használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben

megfogalmazni

V. AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI:

• írásban:

- olvasott szöveg értése feladatokkal

- nyelvhelyességet mérő teszt

- képleírás

- önálló témakifejtés a tanult témákból – fogalmazás formájában

- irányított levél

• szóban:

- témakifejtés a tanult témakörökből (kérdésekre, ill. önállóan)

- képleírás

- szituációs játék

VI. HASZNÁLHATÓ TANKÖNYVEK:

- Dikova – Mavrodieva – Kudlinska-Stankulova: Deutsch ist IN 1



- Bedő Éva: Abiturschule

- Dömök Szikvia: Wie geht das? – HÖREN –

Halláskészségfejlesztő gyakorlókönyv

- Némethné Gábor Krisztina – Kokas Márta: Regenbogen – 16

Gesprächsthemen mit Texten. Übungen und Bildern

- Lázár Györgyné: Wortwörtlich. Tematikus német

szókincsgyűjtemény

- Szitnyainé Gottlieb Éva – Mekis Zsuzsanna: Német nyelvtani

gyakorlatok

- Klipp und klar (Klett)

- Péntek Bernadett – Husz Anikó: Német középszintű érettségi

(írásbeli)

538

- Péntek Bernadett – Gárvány Hajnalka – Marcus Hammerstein:

Szóbeli témakörök és szituációk

- Péntek Bernadett – Husz Anikó: Német emeltszintű érettségi

- Lázár Györgyné – Dr. Pantóné dr. Naszályi Dóra: Német

feladatsorok. Középszint

- Lázár Györgyné: Német szóbeli gyakorlatok

- Lázár Györgyné – Dr. Pantóné dr. Naszályi Dóra: Német

feladatsorok. Emelt szint

- Dömök Szilvia – Gottlieb Éva: Feladatlapok a német kétszintű

érettségi beszédértés vizsgájához

- Klipp und klar (Klett)

- Sage und schreibe

- Klipp und klar

- So geht’ s! - Fertigkeitstraining

- Maklári Tamás: Feladatlexikon I - II.

VII. SEGÉDESZKÖZÖK:

- képek, táblázatok

- újságok

- fóliák

- filmek, hanganyagok

539

KÖVETELMÉNYEK ÉVFOLYAMOKRA LEBONTVA

9 -12. évfolyam

9. évfolyam:



év eleji bevezetés: kb. 6 óra



• Témakörök:

- ismerkedés

- szabadidő eltöltése

- időpont és időtartam kifejezése

- étkezések, helyes és helytelen táplálkozás, magyar specialitások

- lakóhely, lakás, bútorok

- testrészek, egészség, külső jellemzés

- szórakozás

• Nyelvtan:

- személyes névmás

- az ige ragozása

- „sein”, „haben”

- főnevek többes száma

- a határozott és a határozatlan névelő ragozása

- kijelentő és kérdő mondat szórendje

- tagadás

- birtokos névmások

- mondatkeret


- módbeli segédigék

- igekötős igék

- határozatlan névelő és tagadott alakja

- általános alany

- melléknévfokozás, hasonlítás

- elöljárószók

- igék részes esettel

- kötőszók (und, oder, …)

540


- üdvözlés, bemutatkozás, ismerkedés, búcsúzás

- helyeslés, egyetértés, tiltakozás

- időpont-egyeztetés

- sajnálkozás kifejezése

- tetszés és nem tetszés kifejezése

- meghívás, arra reagálás



kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől

elkülöníteni;

kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a


kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;

kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni;


köznyelven megfogalmazott kérdésekre oda illő válaszokat adni;

egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,



beszélgetésben részt venni.


kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni;

kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől


ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben

ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;

kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni.


kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást,

jellemzést, elbeszélést, baráti levelet írni.

10. évfolyam

541






• Témakörök:

- családi ünnep, élmények,

- fiatalok, barátság

- kirándulások

- olvasás, számítógép

- utazás, szállás

- vidéki – városi élet

• Nyelvtan:

- kötőszók (weil, dass, wenn)

- Perfekt

- földrajzi nevek, országnevek használata

- kettős elöljárószók

- jövő idő

- módbeli segédigék egyszerű múlt ideje

- névmási határozók

- sorszámnevek

- melléknévragozás

- visszaható igék

- vonatkozói mellékmondat

- als – wenn

- zu + főnévi igeneves szerkezetek

- feltételes mód (körülírásos alak)


- jókívánság, reagálás

- javaslattevés

- figyelmeztetés, dicséret, kritika

- információadás, - kérés orvosnál

- tanácsadás

- tudakozódás utazási irodában, pályaudvaron, szállodában

- útbaigazítás


542



elkülöníteni;




kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni.


köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat

adni;




beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni.







kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt

megtalálni.


kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást,

jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni.

11. évfolyam:





543


• Témakörök:

- természet, táj

- kirándulások a természetben

- környezetünk, amiben élünk

- külföldi csereprogram

- képzési rendszer

- életrajzok, életstílusok, életcélok, álláslehetőségek

- női és férfi szerepek a háztartásban és a munkában

- választások az iskolában

• Nyelvtan:

- Plusquamperfekt

- időhatározói mellékmondat (nachdem, bevor)

- függő kérdés

- célhatározói mellékmondat (um ….zu+Inf/ damit)

- irreális óhajtó mondat

- szenvedő szerkezet (jelen idő és I. múlt, módbeli segédigével)

- megengedő mellékmondat (obwohl)


- kívánság kifejezése, tanácsadás

- véleményalkotás

- javaslattevés

- élménybeszámoló

- állásfoglalás

- érvelés, ellenérvelés

- információkérés és –adás

- előnyökről – hátrányokról beszélni

- vitatkozás



kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a

lényegtelentől elkülöníteni;



544

kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és

megérteni;


















írni;

12. évfolyam:






• Témakörök:

- szegénység – gazdagság,

- fogyatékosok, együttélés a családban

- szükségletek, konfliktusok, problémák

545

- káros szenvedélyek, erőszak

- multikulturális társadalom

- zsebpénz, adósságok

- házasság – család, esküvő, születésnap, családi ünnepek

- média (tv, sajtó)

• Nyelvtan:

- feltételes mód (egyszerű alak)

- vonatkozói mellékmondat (wer, was)

- melléknévi igenevek

- módhatározói mellékmondat (anstatt dass, ohne dass)

- birtokos esettel álló elöljárószók

- függő beszéd (Konjunktiv I)

- műveltetés (lassen)


- segítségkérés – reagálás

- akarat, kívánság, kötelezettség kifejezése

- véleménykérés – reagálás

- kritika, aggodalom

- információkérés, - adás

- érvelés, állásfoglalás

- saját álláspontot megformálni és képviselni


• írásban:



- képleírás



• szóban:


- képleírás

- hétköznapi témájú szituációs játék




546


- Péntek Bernadett – Husz Anikó: Német középszintű érettségi

(írásbeli)

- Péntek Bernadett – Gárvány Hajnalka – Marcus Hammerstein:

Szóbeli témakörök és szituációk

- Bedő Éva: Abiturschule

- Dömök Szikvia: Wie geht das? – HÖREN –

Halláskészségfejlesztő gyakorlókönyv

- Némethné Gábor Krisztina – Kokas Márta: Regenbogen

- Lázár – Pantó: Német feladatsorok – középszint

- Lázár györgyné: Német szóbeli gyakorlatok

- Sage und schreibe

- Klipp und klar

- So geht’ s! - Fertigkeitstraining



- írásvetítő fólia

- képek, térképek

- magnó

- videó (német nyelvű filmek, mesék, szövegek)

- szókártyák

- német nyelvű ifjúsági magazinok (Juma)

- német nyelvű újságok, folyóiratok


547

Nyelvi előkészítő évfolyam

I. CÉLOK ÉS FELADATOK AZ ÉVFOLYAM VÉGÉIG

A tanulóknak az évfolyam végére ajánlott elérni a B1 szintet.

B1: Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek

gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes

külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő

szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer vagy amelyek az érdeklődési

körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és

törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, indokolni tud különböző

álláspontokat és terveket.

II. RÉSZLETES KÖVETELMÉNY AZ ÉVFOLYAM VÉGÉRE:

1. Beszédértés (hallás):

A tanuló értse meg a hétköznapi témájú rövidebb beszélgetések, interjúk lényeges

információit, alapvető kommunikációs szándékát. Legyen képes egy hallott szövegből

az adott helyzetben szükséges információkat megérteni.

2. Beszédkészség:

A tanuló legyen képes részt venni saját érdeklődési körébe eső, tanulmányaiban

előforduló vagy általános érdeklődésre számot tartó témákról szóló beszélgetésekben.

A tanuló legyen képes megoldani a mindennapi élet feladatait (pl. vásárlás,

útbaigazítás). Fejezze ki magát pontosan, egyszerű, világos stílusban.

3. Szövegértés (olvasás):

A tanuló legyen képes megérteni a széles olvasóközönségnek szóló, választékos

köznyelven íródott, változatos típusú szövegeket, amelyek témája közel áll

mindennapi tapasztalataihoz. A szövegek és feladatok tegyék lehetővé, hogy a

tanulónak alkalmaznia kelljen az életben általában használatos olvasási módokat

(globális, szelektív, részletes értés). A tanuló legyen képes a szöveg értelmezéséhez

felhasználni a szöveg szerkezeti sajátosságait és a szövegösszefüggést.

4. Íráskészség:

A tanuló legyen képes érthetően kifejezni magát a mindennapi élet általánosan

használt szövegfajtáiban. A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt

közlő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos

kifejezésekkel és szerkezetekkel, logikusan felépített, rendezett szövegben

megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni, változatos közlésformákat

alkalmazni.

548

5. Nyelvhelyesség:

A tanuló legyen képes az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek nyelvileg

elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használatára a mondat és a szöveg

szintjén.

III. AJÁNLOTT TÉMAKÖRÖK


- A tanuló személye, életrajza, életének fontosabb állomásai

- Családi élet, családi kapcsolatok

- A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

- Személyes tervek

3. Ember és társadalom:

- A másik ember külső és belső jellemzése

- Baráti kör

- A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

- Ünnepek, családi ünnepek

- Öltözködés, divat

- Vásárlás, szolgáltatások

- Hasonlóságok és különbségek az emberek között

4. Környezetünk:

- Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

- A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

- A városi és vidéki élet összehasonlítása

- Növények és állatok a környezetünkben

- Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk


- Időjárás

5. Az iskola:

- Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl: szakmai képzés, tagozat)

- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

- A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

- Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

6. A munka világa:

- Diákmunka, nyári munkavállalás

- Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

7. Életmód:

- Napirend, időbeosztás

- Az egészséges életmód (helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás

szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)

- Étkezési szokások a családban

- Ételek, kedvenc ételek

- Étkezés iskolai menzán, étteremben, gyorsétteremben

- Gyakori betegségek, sérülések, baleset

549

- Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórház)


- Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

- Színház, mozi, koncert, kiállítás, …

- Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

- Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet

- Kulturális események

9. Utazás, turizmus:

- A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

- Nyaralás itthon, ill. külföldön

- Utazási előkészületek/ egy utazás megtervezése, megszervezése

- Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai


- Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

- A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

IV. ÉVES FELOSZTÁS:





• Nyelvtan:


- az ige ragozása



- kijelentő és kérdőmondat szórendje

- tagadás

- mondatkeret



- igekötős igék



- elöljárószók




- birtokos névmás

- Perfekt



- jövő idő



- feltételes mód

550

- feltételes mellékmondat

- birtokviszony

- visszaható igék

- igék „zu+ Infinitiv” kapcsolással


- óhajtó mondat

- mellékmondati kérdés

- célhatározói mellékmondat

- elöljárószók birtokos esettel

- Präteritum

- időhatározói mellékmondat


- szenvedő szerkezet

- szenvedő szerkezet módbeli segédigével

- feltételes mód múlt idő

- páros kötőszók


- főnévvé vált melléknevek









- javaslattevés



- tanácsadás


- útbaigazítás

- Magyarország és a lakóhely rövid bemutatása



- javaslattevés








• írásban:



- képleírás

551



• szóban:


- képleírás



- Krausz Piroska- Paizerné Tóth Tímea- Somló Katalin: Schrittweise 1

- Krausz Piroska- Paizerné Tóth Tímea- Somló Katalin: Schritte 1

- Somló Katalin- Tóth Tímea: Schrittweise 2

- Somló Katalin- Tóth Tímea: Schritte 2

- Maros J.- Gottlieb É.: Start! Neu

- Maros J.- Gottlieb É.: Start! Neu- munkafüzet

- Maros J.- Gottlieb É.: Unterwegs Neu

- Maros J.- Gottlieb É.: Unterwegs Neu- munkafüzet

- Christian Fandrych – Ulrike Tallowitz: Sage und Schreibe –

Übungswortschatz Grundstufe Deutsch

- Christian Fandrych – Ulrike Tallowitz: Klipp und Klar – Übungsgrammatik

Grundstufe Deutsch

- Anni Fischer – Mitziviris, Sylvia Janke – Papanikolaou: So geht’ s! –

Fertigkeitentraining Grundstufe Deutsch




- újságok

- fóliák, …

NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ

heti óraszám: 2

éves óraszám: 74

téma: aktuális, hétköznapi témák feldolgozása

beszéd – és stílusgyakorlat

9 – 12. évfolyam

I. CÉLOK ÉS FELADATOK A 12. ÉVFOLYAM VÉGÉIG

A tantárgy általános követelményrendszere a középszintű érettségi vizsgán:

A 12. évfolyam végére a tanulóknak el kell érnie az Európai Tanács által

meghatározott A2 – B1 szintet.

A2: Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő

területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt

helyzetekben, amelyekben egyszerű és közvetlen információcserére van szükség. Tud

552

egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szűkebb

környezetéről.

B2: Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek

gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes

külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő

szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer vagy amelyek az érdeklődési

körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és

törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, indokolni tud különböző

álláspontokat és terveket.

II. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A 12. ÉVFOLYAM

VÉGÉRE:

6. Beszédértés (hallás):

A tanuló értse meg a hétköznapi témájú rövidebb beszélgetések, interjúk lényeges

információit, alapvető kommunikációs szándékát. Legyen képes egy hallott szövegből

az adott helyzetben szükséges információkat megérteni.

7. Beszédkészség:

A tanuló legyen képes részt venni saját érdeklődési körébe eső, tanulmányaiban

előforduló vagy általános érdeklődésre számot tartó témákról szóló beszélgetésekben.

A tanuló legyen képes megoldani a mindennapi élet feladatait (pl. vásárlás,

útbaigazítás). Fejezze ki magát pontosan, egyszerű, világos stílusban.

8. Szövegértés (olvasás):

A tanuló legyen képes megérteni a széles olvasóközönségnek szóló, választékos

köznyelven íródott, változatos típusú szövegeket, amelyek témája közel áll

mindennapi tapasztalataihoz. A szövegek és feladatok tegyék lehetővé, hogy a

tanulónak alkalmaznia kelljen az életben általában használatos olvasási módokat

(globális, szelektív, részletes értés). A tanuló legyen képes a szöveg értelmezéséhez

felhasználni a szöveg szerkezeti sajátosságait és a szövegösszefüggést.

9. Íráskészség:

A tanuló legyen képes érthetően kifejezni magát a mindennapi élet általánosan

használt szövegfajtáiban. A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt

közlő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos

kifejezésekkel és szerkezetekkel, logikusan felépített, rendezett szövegben

megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni, változatos közlésformákat

alkalmazni.

10. Nyelvhelyesség:

553

A tanuló legyen képes az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek nyelvileg

elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használatára a mondat és a szöveg

szintjén.

III. AJÁNLOTT TÉMAKÖRÖK


- A tanuló személye, életrajza, életének fontosabb állomásai

- Családi élet, családi kapcsolatok

- A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

- Személyes tervek

12. Ember és társadalom:

- A másik ember külső és belső jellemzése

- Baráti kör

- A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

- Ünnepek, családi ünnepek

- Öltözködés, divat

- Vásárlás, szolgáltatások

- Hasonlóságok és különbségek az emberek között

13. Környezetünk:

- Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

- A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

- A városi és vidéki élet összehasonlítása

- Növények és állatok a környezetünkben

- Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk


- Időjárás

14. Az iskola:

- Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl: szakmai képzés, tagozat)

- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

- A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

- Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

15. A munka világa:

- Diákmunka, nyári munkavállalás

- Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

16. Életmód:

- Napirend, időbeosztás

- Az egészséges életmód (helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás

szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)

- Étkezési szokások a családban

- Ételek, kedvenc ételek

- Étkezés iskolai menzán, étteremben, gyorsétteremben

- Gyakori betegségek, sérülések, baleset

- Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórház)


554

- Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

- Színház, mozi, koncert, kiállítás, …

- Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

- Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet

- Kulturális események

18. Utazás, turizmus:

- A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

- Nyaralás itthon, ill. külföldön

- Utazási előkészületek/ egy utazás megtervezése, megszervezése

- Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai


- Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

- A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

IV. KÖVETELMÉNYEK ÉVFOLYAMOKRA LEBONTVA

9 -12. évfolyam

9. évfolyam:



év eleji bevezetés: kb. 10 óra



• Témakörök:

- ismerkedés

- szabadidő eltöltése

- időpont és időtartam kifejezése

- étkezések, helyes és helytelen táplálkozás, magyar specialitások

- lakóhely, lakás, bútorok

- ünnepi előkészületek, ajándékozás

• Nyelvtan:


- az ige ragozása



- kijelentő és kérdőmondat szórendje

- tagadás

- mondatkeret



- igekötős igék



555

- elöljárószók














elkülöníteni;




kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni;

Beszédkészség


köznyelven megfogalmazott kérdésekre ödaillő válaszokat adni;

egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket

elmesélni, érzelmeket kifejezni;


beszélgetésben részt venni.






ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen



Íráskészség


kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést,

elbeszélést, baráti levelet írni.

10. évfolyam





556


• Témakörök:

- családi ünnep, élmények

- házimunka, szabadidős tevékenységek, napirend

- időjárás, öltözködés

- testrészek, betegségek, egészséges életmód

- utazás, szállás

- nevezetességek, Budapest, városi közlekedés, posta

• Nyelvtan:


- birtokos névmás

- Perfekt



- jövő idő





- javaslattevés



- tanácsadás


- útbaigazítás

- Magyarország és a lakóhely rövid bemutatása





elkülöníteni;




kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni.

Beszédkészség


köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni;




beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni.

557









Íráskészség


kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést,

elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni.

11. évfolyam:






• Témakörök:

- tévézés, hobbik

- partnerkeresés, jellemzés

- programmegbeszélés, személyleírás

- egészséges életmód, betegség, sport

- színház, olvasás

• Nyelvtan:

- feltételes mód

- feltételes mellékmondat

- birtokviszony

- visszaható igék

- igék „zu+ Infinitiv” kapcsolással


- óhajtó mondat

- mellékmondati kérdés

- célhatározói mellékmondat

- elöljárószók birtokos esettel

- Präteritum






558

- javaslattevés






elkülöníteni;



kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és megérteni;

Beszédkészség


árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett

válaszokat adni;








kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;




Íráskészség


kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget,

leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni;

12. évfolyam:






• Témakörök:

- házimunkák, szolgáltatások

- iskolarendszer, pályaválasztás

- környezetvédelem

559

- technika a mindennapi életben

- nyelvtanulás

- diákmunka

• Nyelvtan:

- szenvedő szerkezet

- szenvedő szerkezet módbeli segédigével

- feltételes mód múlt idő

- páros kötőszók


- főnévvé vált melléknevek








• írásban:



- képleírás



• szóban:


- képleírás



- Krausz Piroska- Paizerné Tóth Tímea- Somló Katalin: Schrittweise 1

- Krausz Piroska- Paizerné Tóth Tímea- Somló Katalin: Schritte 1

- Somló Katalin- Tóth Tímea: Schrittweise 2

- Somló Katalin- Tóth Tímea: Schritte 2

- Maros J.- Gottlieb É.: Start! Neu

- Maros J.- Gottlieb É.: Start! Neu- munkafüzet

- Maros J.- Gottlieb É.: Unterwegs Neu

- Maros J.- Gottlieb É.: Unterwegs Neu- munkafüzet

- Sage und schreibe

- Klipp und klar

- So geht’ s!




560

- újságok

- fóliák, …

561

g) Francia nyelv

A francia nyelv tanítására fordítható idő: heti 3 óra (összesen: 111 óra)

Fejlesztési követelmények a kerettanterv alapján a 12.évfolyam végére

A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban képes néhány mondatos információt

cserélni, rövidebb szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja,

illetve érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet

alkotni más országok népeiről és kultúrájáról, kapcsolatot tud kialakítani más

anyanyelvűekkel.

Kommunikációs szándékokra vonatkozó fejlesztési követelmények

- Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

- Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

- Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

- Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

- A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

- Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok

Készségfejlesztés – követelmények a 12.évfolyam végére

Hallott szöveg értése:

A tanuló legyen képes kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől

elkülöníteni; ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkeztetni; a fontos információt

megérteni, a szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetést v.

monologikus szöveget magyarul és/vagy a célnyelven összefoglalni.

Beszédkészség:

A tanuló legyen képes árnyaltabb kérdésekre öszetettebb válaszokat adni; választékos

mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni,

érzelmeket kifejezni; gondolatait logikusan, választékosan előadni; megértési és kifejezési

problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni, abba bekapcsolódni;

álláspontját kifejteni.

Olvasott szöveg értése:

A tanuló legyen képes kb. 250 szavas szöveget elolvasni, ebben a lényegest a

lényegtelentől elkülöníteni; a fontos és specifikus információkat megtalálni; kb. 250 szavas

köznyelvi szöveget magyarul összefoglalni; egyszerű v. egyszerűsített publicisztikai vagy

irodalmi szöveget magyarul és/vagy a célnyelven összefoglalni.

Íráskészség:

A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt közlő, néhány bekezdésből

álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és szerkezetekkel rendezett

szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat

használni.

562

◦ Évfolyamokra lebontott tananyagbeosztás

(Michel Soignet-Szabó Anita: Franci-Euro-Expresscímű sorozata alapján)

9. évfolyam (France-Euro-Express 1)

Kötelező éves óraszám 111 óra

1. témakör: - ismerkedés, bemutatkozás

2. témakör: - egy harmadik személy bemutatása

3. témakör: - egy hétköznap otthon

4. témakör: - szabad idő (iskola, sport, mozi)

5. témakör: - a lakás és környezete

6. témakör: - a család és a lakás

7. témakör: - öltözködés, vendégek (mindennapi otthoni tevékenységek)

8. témakör: - kávéházban (étkezés, étterem)

9. témakör: - készülődés egy közös programra (szabad idő)

10. témakör: - pontosság, késés, várakozás

11. témakör: - közlekedés a városban

12. témakör: - testnevelésóra (iskola)

13. témakör: - készülődés a bálra

14. témakör: - egy rosszul sikerült hétvége

15. témakör: - utazás

A francia nyelv tanítására fordítható idő: heti 3 óra (összesen: 111 óra)

Fejlesztési követelmények a kerettanterv alapján a 12.évfolyam végére

A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban képes néhány mondatos információt

cserélni, rövidebb szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja,

illetve érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet

alkotni más országok népeiről és kultúrájáról, kapcsolatot tud kialakítani más

anyanyelvűekkel.

Kommunikációs szándékokra vonatkozó fejlesztési követelmények

- Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

- Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

- Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

- Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

- A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

- Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok

Készségfejlesztés – követelmények a 12.évfolyam végére

Hallott szöveg értése:

A tanuló legyen képes kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől

elkülöníteni; ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkeztetni; a fontos információt

megérteni, a szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetést v.

monologikus szöveget magyarul és/vagy a célnyelven összefoglalni.

Beszédkészség:

563

A tanuló legyen képes árnyaltabb kérdésekre öszetettebb válaszokat adni; választékos

mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni,

érzelmeket kifejezni; gondolatait logikusan, választékosan előadni; megértési és kifejezési

problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni, abba bekapcsolódni;

álláspontját kifejteni.

Olvasott szöveg értése:

A tanuló legyen képes kb. 250 szavas szöveget elolvasni, ebben a lényegest a

lényegtelentől elkülöníteni; a fontos és specifikus információkat megtalálni; kb. 250 szavas

köznyelvi szöveget magyarul összefoglalni; egyszerű v. egyszerűsített publicisztikai vagy

irodalmi szöveget magyarul és/vagy a célnyelven összefoglalni.

Íráskészség:

A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt közlő, néhány bekezdésből

álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és szerkezetekkel rendezett

szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat

használni.

Évrfolyamokra lebontott tananyagbeosztás

(Michel Soignet-Szabó Anita: France-Euro-Express című sorozata alapján)

9. évfolyam (France-Euro-Express 1) Kötelező éves óraszám: 111 óra

1. témakör: - ismerkedés, bemutatkozás

2. témakör: - egy harmadik személy bemutatása

3. témakör: - egy hétköznap otthon

4. témakör: - szabad idő (iskola, sport, mozi)

5. témakör: - a lakás és környezete

6. témakör: - a család és a lakás

7. témakör: - öltözködés, vendégek (mindennapi otthoni tevékenységek)

8. témakör: - kávéházban (étkezés, étterem)

9. témakör: - készülődés egy közös programra (szabad idő)



12. témakör: - testnevelésóra (iskola)

13. témakör: - készülődés a bálra

14. témakör: - egy rosszul sikerült hétvége

15. témakör: - utazás

10. évfolyam (France-Euro-Express 2) Kötelező éves óraszám: 111 óra

1. témakör: - nyári szünet

2. témakör: - egy kiállítás megnyitója

3. témakör: - bankrablás

4. témakör: - időjárás, horoszkóp

5. témakör: - ebéd az iskolai menzán

6. témakör: - technikai problémák az új videó körül

7. témakör: - telefon, fax

564

8. témakör: - moziban (film, - vetítés, krimi; éhség, evés)

9. témakör: - készülődés tévévetélkedőre

10. témakör: - idegenvezetés

11. témakör: - tudomány, természettudomány

12. témakör: - egészség, betegség

13. témakör: - televíziós felvétel

14. témakör: - utazás (szünidő)

15. témakör: - születésnap

11. évfolyam (France–Euro–Express 3.) Kötelező éves óraszám: 111 óra

1. témakör: - Le plan de Budapest, le plan de Paris

2. témakör: - L’arrivee a Budapest, L’arrivee a Paris

3. témakör: - La reception de l’hotel Ibis a la Defense

4. témakör: - Le petit-dejeuner avec Mary

5. témakör: - A midi, dand le jardin des Tuileries

6. témakör: - Trois tableaux du Louvre

7. témakör: - Devant la tele

8. témakör: - Comment passer le temps quand il pleut

9. témakör: - Dans un restaurant

10. témakör: - Famille, parents, relations, apparence physique

11. témakör: - Fétes familiales: anniversaires, fétes, mariages, anniversaires de mariage,

Noël,

12. témakör: - La région oú on vit, la ville et son environnement

13. témakör: - Lieu de travail, occupation, position, chefs, collégues, ambiance au travail,

14. témakör: - Repas a la maison, habitudes alimentaires, récipients

15. témakör: - Achats, types de magasins, vétements, mode

12. évfolyam (France-Euro-Express 4.) Kötelező óraszám: 111 óra

1. témakör: - Une commande mal passe

2. témakör: - A la gare Montparnasse

3. témakör: - Dans le rer, ligne c, vers 22 h

4. témakör: - Cinq musees en deux jours

5. témakör: - Rendez-vous a la Defense

6. témakör: - Apres le spectacle

7. témakör: - Bonne fete ! L

8. témakör: - Une sortie en voiture

9. témakör: - Sous les ponts de Paris

10. témakör: - Santé – sports – climat

11. témakör: - Transports urbains, circulation dans les villes, directions

12. témakör: - Sortir: théátre, concert, instruments de musique, cinéma

13. témakör: - Voyager en train /en car/ en avion / en bateau

14. témakör: - Hongrie Géographie, population, langue, systéme d’éducation, types d’écoles

15. témakör: - France Géographie, population, territoire de la république Francaise, langue,

systéme

565

h) Matematika

Készült:

a matematika kerettanterv

KÁOKSZI által kiadott részletes érettségi követelményrendszer

Az óraszámcsökkentés miatti tananyag csökkentés figyelembevételével.

Az emelt szint középszinttől eltérő követelményeit dőlt betűvel tartalmazza

9.-12. évfolyam

Célok és feladatok:

- A logikus gondolkodás fejlesztése

- Az absztrakciós készség fejlesztése

- Az önállóságra, a precíz, kitartó, fegyelmezett munkára nevelés

- A geometria feladatokon keresztül a pontosságra nevelés

- Az ok-okozati összefüggés megláttatása

- A tanulók sikerélményhez juttatásával a matematika megszerettetése

- A tanulók problémamegoldó készségének fejlesztése

- A mindennapi problémák elemzése, leírása a matematika eszközeivel

- Modellalkotás

- A megfogalmazott összefüggések bizonyítására vonatkozó igény kialakítása

- A tanulói gondolkodás az emlékezőképesség fejlesztése

- Segítséget adni a természettudományok, az informatika, a választott szakma

ismeretanyagához

- Támogatni az elektronikus eszközök célszerű felhasználásának megismerését

- A tanulók váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére


1) Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása, a matematikai szemlélet fejlesztése

- A korábban kialakított fogalmak megerősítése, bizonyos fogalmak erősítése,

általánosítása

- A megismert összefüggések alkalmazásképes tudása

- A valós számkör biztos ismerete, elvontabb feladatokban való alkalmazása

- A zsebszámológép biztos használata, a számítógép alkalmazása

- Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása és a legfontosabb tulajdonságok

meghatározása

- A megismert geometriai transzformációk rendszerezésével fejleszteni a dinamikus

geometriai szemléletet

- A koordinátageometria elemeinek tanításával megmutatni a matematika különböző

területeinek összefüggésének, így a matematika komplexitásának megmutatása

2) Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus

gondolkodásban

- A problémamegoldásra nevelés, melyhez elengedhetetlen az egyszerű matematikai

szövegek értelmezése elemzése, s az önálló feladatmegoldás.

- A logikus gondolkodást fejleszti a feladatok diszkussziója, a többféle megoldás

keresése

566

- Az élet és a különböző tudományok megértését segítik, és megmutatják a matematika

használhatóságát a geometriai számítások, a leíró statisztika és a valószínűségszámítás

3) Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása

- Az induktív módszerek mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is

- Sejtések megfogalmaztatása

- A bizonyítási igény felkeltése

- A rendszerező összefoglalásnál megmutatni a matematika komplexitását

- Néhány lépéses algoritmusok készítése az informatikához is fontos

- Ezen időszakban is elengedhetetlen a szemléltető ábrák és egyéb eszközök

alkalmazása

4) Helyes tanulási szokások fejlesztése

- A gyakorlati számításoknál alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az

elektronikus eszközök célszerű használatát

- A közelítő értékekkel való számoláshoz elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az

ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása

- Megkívánjuk tanulóinktól a szaknyelv pontos használatát

- A matematikai szövegek értő olvasása, a lényeg kiemelése segíti a felsőfokú tanulást

- A helyes érvelésre szoktatás sokat tesz a kommunikációs készség kialakításában

- Fontos elérnünk, hogy tanulóink meg tudják különböztetni a definíciót, sejtést és a

tételt

- Motivációt jelenthet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának ismertetése,

melyhez segítséget nyújt a könyvtár és az Internet is

5) Feltételek:

- Táblai rajzeszközök

- Mérőeszközök

- Modellek

- Zsebszámológép

- Írásvetítő

- Függvénytáblázat

- Applikációs eszközök

- Tankönyv

- Tanári kézikönyvek

- TV

- Számítógép

- Szaktantermek kialakítása

6) Ajánlott taneszközök, tankönyvek

Hajnal Imre: Matematika I. II. III. IV:

Matematikai feladatgyűjtemény I. II.

Geometria feladatgyűjtemény I. II.

Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából

Urbán János: Kombinatorika

Négyjegyű függvénytáblázatok

Statisztikai zsebkönyvek

Egységes érettségi feladatgyűjtemény I-II

Matematika Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I. II. III

További megjelenő olyan tankönyvek, amelyekből a munkaközösség döntése alapján

tanítani kívánnak tanáraink előnybe részesítve az NT kiadványait

567


Heti óraszám 2 évi 2x37=74 óra

I. téma: Számtan, algebra ( kb. 30 óra)

II. téma: Függvények, sorozatok ( kb. 12 óra)

III. téma: Geometria (kb. 24 óra)

Ellenőrzésre, értékelésre (kb. 8 óra)

9. évfolyam


I. téma. Gondolkodási módszerek ( kb. 6 óra)

II. téma: Számtan, algebra ( kb. 30 óra)

III. téma: Függvények, sorozatok ( kb. 20 óra)

IV. téma: Geometria ( kb. 20 óra)

V. téma: Valószínűség, statisztika ( kb. 6 óra)

Új anyag feldolgozásra kb. 82 óra

Dolgozatírásra, javításra kb. 8 óra

Év végi ismétlésre kb. 6 óra

Szabadon felhasználható kb. 15 óra

10. évfolyam








Dolgozat írásra, javításra kb. 8 óra



11. évfolyam

Heti óra szám 4 évi 4x37=148 óra




568



Új anyag feldolgozásra kb. 120 óra + 40 óra


Év végi ismétlésre kb. 20 óra +14 óra

Emelt szintű érettségi esetén heti óra szám 5 évi 5x37=185 óra

VI. téma: Sorozatok (kb. 20 óra)

VII. téma: Differenciálszámítás (kb. 20 óra)

12. évfolyam


I. téma. Gondolkodási módszerek (kb. 8 óra) + 3 óra

II. téma: Számtan, algebra (kb. 40 óra)

III. téma: Függvények, sorozatok (kb. 20 óra) +4 óra

IV. téma: Geometria (kb. 30 óra)

V. téma: Valószínűség, statisztika (kb. 8 óra) + 5 óra



A 9-11. évf.ismétlése kb 56 óra


Emelt szintű érettségi esetén heti óraszám 5 évi 32x5=160 óra

III. téma: Integrálszámítás kb. 20 óra



I. téma: Számtan, algebra ( kb. 30 óra)

II. téma: Függvények, sorozatok ( kb. 12 óra)

III. téma: Geometria ( kb. 24 óra)

Ellenőrzésre, értékelésre ( kb. 8 óra)

I. téma: Számtan, algebra (kb.30 óra)

1). Fejlesztési feladatok:

- A számfogalom, műveletfogalom mélyítése

- A szaknyelv használata megértése

- A négy alapművelet és hatványozás, gyökvonás zsebszámológépen

- Gyakorlati életből vett feladatok segítségével a matematika mint alkalmazott

tudomány

- Az eredmények realitásának vizsgálata

- A mérlegelv tudatos alkalmazása

569

- A becslés szerepe

2). Tartalom:

- A természetes szám fogalma

- Az egész szám fogalma

- A racionális szám fogalma

- Az ellentett fogalma

- Az abszolutérték fogalma

- A reciprok fogalma

- A tört fogalma

- A tizedes tört fogalma

- Ábrázolás számegyenesen

- Alapműveletek egész számokkal és tizedes törtekkel

- Arány aránypár arányos osztás

- Az egyenes és fordított arányosság fogalma

- Arányossági feladatok

- Százalékszámítás

- Hatványozás pozitív egész kitevőre

- Azonosságok

- A hatványozás azonosságainak alkalmazása 10 hatványkitevőire

- Négyzetgyökvonás zsebszámológép vagy táblázat segítségével.

- Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek.

- Mérleg elv.

- Egyszerű szöveges feladatok egyenlettel vagy következtetéssel.

- Az eredmények várható értékének becslése

II. téma: Függvények, sorozatok (kb.12 óra)


- Tájékozottság a derékszögű koordinátarendszerben

- Táblázat és grafikon készítése konkrét függvényekhez

- Egyenes és fordított arányosság felismerése, megfogalmazása képlettel

2). Tartalom:

- A derékszögű koordinátarendszer ismerete

- Pontok ábrázolása

- Grafikonok ábrázolása, jellemzése

- A függvény szemléletes fogalma, megadási módja

- Elsőfokú függvény ábrázolása

- Képlettel megadott függvény ábrázolása, jellemzése a grafikon alapján

- Az egyenes és fordított arány grafikonja

-

III. téma: Geometria (kb.24 óra)


- Távolságok, területek becslése

- A rendszerező képesség fejlesztése

- A geometriai feladatok felismerése, tulajdonságaik vizsgálata

- A tanult kerület, terület, felszín, térfogat számítási képletek alkalmazása

- Az eredmények reális voltának pontosságának vizsgálata

570

2). Tartalom:

- A hosszúság, terület, térfogat, tömeg, idő mértékegységei és átváltásuk

- Távolságok, térfogatok, tömegek, időtartamok becslése, gyakorlása

- Háromszögek, négyszögek belső szögeinek összege

- Háromszög külső szögének fogalma, a külső szögek összege

- Speciális háromszögek, a háromszögek osztályozása szögek szerint

- A háromszögek kerülete, területe

- Pitagorász tétel alkalmazása, hiányzó adat kiszámítása

- Négyszögek, tulajdonságaik, kerületük, területük

- A kör kerülete, területe

- A kocka, téglatest, egyenes hasáb és henger hálózata, felszíne, térfogata


Tudjon törtekkel, racionális számokkal számolni

Tudjon elsőfokú egy ismeretlenes egyenletet megoldani

Ismerje a műveletek sorrendjét

Tudjon zárójelet felbontani

Ismerje, és alkalmazni tudja a hatványozás azonosságait

Tudjon százalékot számolni

Tuja kiszámolni a betűkifejezések számértékét

Tudjon elsőfokú függvényt ábrázolni

Ismerje a háromszögekre vonatkozó alapvető összefüggéseket, tételeket / belső

szögek, külső szögek, magasságvonal, kerület terület/

Négyszögek kerülete, területe

Tudja alkalmazni Pitagorász tételét

Ismerje a kör kerületét, területét

Ismerje a kocka, téglatest, hasáb, henger felszínét, térfogatát

9. évfolyam











I. téma. Gondolkodási módszerek (kb. 6 óra)

1.) Fejlesztési feladatok

571

- A szemléletes fogalmak kialakítása, megfogalmazása

- Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez

- A szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése

2.) Tartalom

- A halmaz, részhalmaz üres halmaz, véges-és végtelen halmaz fogalma

- Az unió, metszet, különbség definíciója, tulajdonságai

- Számhalmazok N, Z, Q, R

- Ponthalmazok

- Számegyenes, intervallum, Descartes féle derékszögű koordinátarendszer

- Az akkor és csakis akkor használata /tétel és megfordítása/

- Kombinatorikai feladatok, összes eset áttekintése

- -.Véges halmazok elemeinek száma

3.) A továbbhaladás feltételei

- tájékozottság a racionális számkörben

- részhalmaz. unió, metszet

- két halmaz különbsége, komplementer halmaz



- A hatványozás fogalmának célszerű kiterjesztése

- A számok nagyságrendjének tudása

- - Műveletek végzése számokkal, algebrai kifejezésekkel

- - a szaknyelv használata

- Algoritmikus gondolkodás

- Gyakorlati problémák modellezése

- Értő szövegolvasás

- A rendszerező képesség fejlesztése

- A matematika iránti érdeklődés felkeltése az elemi számelmélet alapvető

problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival

2.) Tartalom

- A hatványozás kiterjesztése 0 és negatív egész kitevőre

- A hatványozás azonosságai

- számok abszolútértéke

- Számok normálalakja és ezekkel való számolás

- Nevezetes azonosságok, kommutatív, asszociatív, disztributív tulajdonság

- (a+b)2, (a-b)

2,a

2 –b

2 szorzat

alakja

- (a+b)3, (a-b)

3, a

3-b

3, a

3+b

3 szorzat alakja

- Algebrai tört fogalma

- Egyszerű algebrai törtekkel végzett műveletek

- Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből

- Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása

- Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok

- Százalékszámítás, kamatszámítás

- Abszolút értékes egyenletek

572

- Relatív prímek

- Oszthatósági alapfogalmak ismerete, definiálása (osztó, többszörös, összetett

szám) feladatok

- Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó

oszthatósági szabályokat,

- A számelmélet alaptételének alkalmazása feladatokban

- Példa számrendszerekre

- Számok átírása 10-es alapú számrendszerből 2-es alapúba

3)A továbbhaladás feltételei:

- Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk

- Számok abszolútértéke, normál alakja

- A másodfokú azonosságok alkalmazása

- A négy alapművelet egyszerű algebrai törtekkel

- Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása

- 3-mal, 9-cel való oszthatóság

- Számok prímtényezőkre való bontása



- A függvényszemlélet fejlesztése

- A hozzárendelés szabályként való értelmezése

- A megfelelő modell megkeresése

- Célszerű eszközhasználat

3.) Tartalom

- A függvény fogalma, elemi tulajdonságai

- A lineáris függvény

- Az abszolútérték függvény

- A másodfokú függvény

- Gyakorlati példák függvényekre

- A fordított arány x→a/x

3) A továbbhaladás feltételei

- Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete

- Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével



- Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban

- Bizonyítási igény kialakítása

- A transzformációk, mint függvények értelmezése

- Kapcsolatkeresés a matematika különböző területei között

-Síkbeli tájékozódás, tervezés kialakítása

- Az analizációs képesség kialakítása

573

- A diszkusszió igényének kialakítása

- Szerkesztő programok, megismerése

2.) Tartalom

- A geometriai alapfogalmak ismétlése

- A háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése,

rendszerezése

- A háromszög nevezetes vonalai

- A háromszögbe és a háromszög köré írt kör középpontja

- Thalész tétel

- A kör és érintői

- A tengelyes tükrözés

- A középpontos tükrözés

- Az eltolás

- A pont körüli elforgatás

- A forgásszög, az ívmérték fogalma

- A körív hossza

- A körcikk kerülete terület

- Egyszerű szerkesztési feladatok

3) A továbbhaladás feltételei

- Speciális háromszögek, négyszögek tulajdonságainak ismerete

- Szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete

- A nevezetes vonalak ismerete

- A háromszög beírt és körülírt körének ismerete

- A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintőtulajdonságainak ismerete V. téma: Valószínűség, statisztika (kb. 6 óra)


- A statisztikai adatok helyes értelmezése

2.) Tartalom

- Statisztikai adatok és ábrázolásuk ( kördiagram, oszlopdiagram, stb.)

- Számtani közép, medián, módusz,

- Adatok szóródása

3) A továbbhaladás feltételei - Számsokaság számtani közepének kiszámítása

- A medián (középső érték) ismerete

- A módusz (leggyakoribb érték) ismerete

- Kör és oszlopdiagram adatainak értelmezése.

574

10. évfolyam







Új anyag feldolgozására kb. 84 óra

Dolgozat írására, javításra kb. 8 óra



I. téma. Gondolkodási módszerek (kb. 6 óra)

1.) Fejlesztési feladatok:

- A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése

- A bizonyítási igény fejlesztése

2.) Tartalom:

- Tétel és megfordítása

- Bizonyítási módszerek (indirekt módszer, skatulya elv)

- Változatos kombinatorikai feladatok

3.) A továbbhaladás feltétele:

- A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések megkülönböztetése

- Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén



- A permanencia elve a számfogalom bővítésében

- A megoldás keresése többféle úton

- Önálló eljárások keresése

- Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése

- A matematika eszközként való felhasználása a természettudományban

- Diszkussziós igény az algebrai feladatoknál

- Algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban

2.) Tartalom:

- A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel

- A valós számok tizedes tört alakja

- Példák irracionális számokra

575

- A négyzetgyök azonosságai

- A másodfokú egyenlet megoldása

- A megoldóképlet

- Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét.

- Alkalmazza feladatokban a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket és a

gyöktényezős alakot.

- Igazolja a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket.

- A gyöktényezős alak

- Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között

- Másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok

- Másodfokú paraméteres feladatok megoldása

- Ekvivalens és nem ekvivalens átalakítások

- Egyszerű négyzetgyökös egyenletek

- Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása

3.) A továbbhaladás feltételei:

- Tájékozottság a valós számok halmazán

- A racionális és irracionális számok tizedes tört alakja

- Nevezetes irracionális számok ismerete

- A négyzetgyökvonás alkalmazása egyszerű esetekben

- A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása

- Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma

- Különböző típusú egyszerű szöveges feladatok

- Egyszerű négyzetgyökös egyenlet megoldása

- A megoldás ellenőrzése



- Új függvénytulajdonságok megismerése

- Függvénytranszformációk további alkalmazása

- A négyjegyű függvénytáblázat célszerű használata

2.) Tartalom:

- A négyzetgyök függvény

- A tanult függvények néhány egyszerű transzformációja

- Forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése

- Összefüggés a szög szögfüggvényei között

- A szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, szélsőértékek,

zérus helyek, periodicitás, értékkészlet)

- A függvények ábrázolása


- A szögfüggvények definíciójának ismerete

- Az x sinx és x cosx függvények ábrázolása és jellemzése


576


- A transzformációs szemlélet fejlesztése

- Kreatív problémamegoldás

- Geometriai ismeretek alkalmazása

- Biztos számolási készség

- Zsebszámológép célszerű használata

- A vektorok további alkalmazása

2.) Tartalom:

- A hasonlósági transzformáció

- A háromszögek hasonlóságának alapesetei

- A hasonlóság alkalmazásai: a háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek

a derékszögű háromszögben (befogótétel, magasságtétel) (Legalább egy tétel

bizonyítása)

- Körhöz külső pontból húzott érintő és szelőszakaszok tétele

- Hasonló síkidomok területének aránya

- Hasonló testek térfogatának aránya

- Pitagorász tételének alkalmazása

- Szögfüggvények alkalmazása derékszögű háromszögben

- Nevezetes szögek szögfüggvényei

- Vektorok összege

- Vektor szorzása számmal

- Vektor felbontása síkban


- A hasonlóság szemléletes tartalmának ismerete

- A középpontos nagyítás és kicsinyítés alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban

- A háromszögek hasonlóságának alapeseteinek ismerete

- A felsorolt tételek ismerete és alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható számítási

feladatokban

V. téma: Valószínűség, statisztika (kb. 8 óra)


- A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése

2.) Tartalom:

- További valószínűségi kísérletek

- A valószínűség szemléletes fogalma, kiszámolása egyszerű esetekben


- Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján.

11. évfolyam

Heti óra szám 4 évi 4x37=148 óra




577



Új anyag feldolgozásra kb. 120 óra +40 óra


Év végi ismétlésre kb. 20 óra -3 óra

Emelt szintű érettségi esetén heti óra szám 5 évi 5x37=185 óra

VI. téma: Sorozatok kb. 20 óra

VII. téma: Differenciálszámítás kb. 20 óra



- A kombinatív készség fejlesztése

- A többféle megoldási mód lehetőségének keresése

- Becslés, a becslés összevetése a számításokkal

- A gráf modellként való felhasználása

2.) Tartalom:

- Binomiális együtthatók

- Vegyes kombinatorikai feladatok


- Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása

- A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai

- Feladatok megoldása gráfokkal

- Kombinatorikai feladatok megoldása

- Permutációk, variációk,(ismétlés nélkül és ismétléssel) kombinációk(ismétlés nélkül)-

képletek bizonyítása is

- Binomiális tétel ismerete és alkalmazása

- Gráfelméleti fogalmak: pont, él, fok, út, kör és összefüggő gráf, fa és alkalmazásaik

- Az egyszerű gráf pontjainak foka és éleinek száma, valamint a fa pontjai és élei száma

közötti összefüggés

- Mintavételi eljárások-visszatevéses mintavétel

- A binomiális eloszlás várható értéke

- Visszatevés nélküli modell

- Valószínűség, relatív gyakoriság

- A binomiális eloszlás (visszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés

nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása.

Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális

eloszlás esetén.

Intervallumbecslés a relatív gyakoriságra (adott valószínűséggel gyakoriság).

- A nagy számok törvényének szemléletes tartalma

- Eseményalgebra

- Események függetlensége


578


- A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a

permanencia elv felhasználása

- A bizonyítási igény mélyítése

- Matematikatörténeti vonatkozások megismerése

- Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése

- Az önellenőrzés igényének fejlesztése

2.) Tartalom:

- Másodfokúra visszavezethető egyszerű, egyenletek

- A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális kitevőkre

- A hatványozás azonosságai és alkalmazásuk

- A logaritmus értelmezése

- A logaritmus azonosságai

- A definíciókon és a megismert azonosságokon alapuló exponenciális és logaritmikus

és trigonometrikus egyenletek

- Bizonyítsa a logaritmus azonosságait.


- A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő esetén

- A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben

- A definíció és az azonosságok alkalmazása exponenciális, logaritmusos egyenlet

esetén egyszerű konkrét feladatokban

- Definíciók, műveletek, azonosságok racionális kitevőjű hatványok esetén

- Különböző alapú logaritmusok

III. téma: Függvények, sorozatok (kb. 20 óra)

1.) Fejlesztési követelmények:

- A függvényfogalom fejlesztése

- Összefüggések felismerése a matematika különböző területei között

- A bizonyításra való törekvés fejlesztése

- Számítógép használata a függvényvizsgálatokban és a transzformációkban

2.) Tartalom:

- A 2x, a 10

x .függvény,

- Az exponenciális függvény vizsgálata

- Exponenciális folyamatok a természetben

- A logaritmusfüggvény, mint az exponenciális függvény inverze

- A tanult függvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely,

szélsőérték, monotonitás, periodicitás, parítás)

- A függvények transzformációi: f(x)+c; f(x+c); cf(x); f(cx).


- Az alapfüggvények ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési

tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték)

579

- Az előző években felsoroltak

- Korlátosság, paritás konvexitás

- Szélsőérték feladatok megoldása

- A szögfüggvényekről tanultak áttekintése

-



- A térszemlélet fejlesztése

- Pontos fogalomalkotásra törekvés

- Bizonyítási igény továbbfejlesztése

- A fizika és a matematika kapcsolatának megmutatása (skalárszorzat)

- Tervszerű munkára nevelés

- Esztétikai érzék fejlesztése

- A matematika gyakorlati felhasználása

- A zsebszámológép és számítógép felhasználása

- Az eredmények realitásának eldöntése

- Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel

- Adott probléma többféle megközelítése (egyenes egyenletei stb.)

2)Tartalom:

- A vektorokról tanultak áttekintése

- A vektorműveletek tulajdonságai

- Két vektor skaláris szorzata

- A skalárszorzat tulajdonságainak felsorolása

- Szinusztétel

- Koszinusztétel

- Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerű trigonometrikus egyenletek

- Távolság, szög meghatározása gyakorlati feladatokban és a fizikában

- Helyvektor

- Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal

- Szakasz felezőpontja, harmadolópontja

- A háromszög súlypontja

- Két pont távolsága, szakasz hossza

- A kör egyenletei

- Az irányvektor, normálvektor, az iránytangens fogalma és ezek kapcsolata

- Az egyenes egyik egyenlete

- Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének, feltétele

- Két egyenes

- Metszéspontja

- Kör és egyenes kölcsönös helyzete

- A kör adott pontjához tartozó érintője


- Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás)

- Vektorok alkalmazásai

- A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a

háromszög hiányzó adatainak meghatározása)

580

- Vektorok koordinátáinak biztos használata

- A kör középponti egyenletének ismerete

- Az egyenes egy szabadon választott egyenletének ismerete és tudása

- Két egyenes metszéspontjának meghatározása

- Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata

- Skaláris szorzat

- Bizonyítani a skalárszorzat koordinátákból való kiszámítására vonatkozó összefüggést

- Vektor koordinátá

- Bizonyítani a szinusz-és a koszinusztételt

- Ismerje a háromdimenziós vektorokat.i

- Szakasz felezőpontja és harmadoló pontjai koordinátáinak kiszámítására vonatkozó

összefüggések igazolása

- Igazolni a háromszög súlypontjának koordinátáira vonatkozó összefüggést

- Egyenes egyenletei (levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban.)

- Kör egyenletének levezetése

- A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet kapcsolata.

- Két kör kölcsönös helyzete

- A kör adott pontjába húzott érintőjének egyenlete

- A parabola, mint ponthalmaz

- A parabola x2 = 2py alakú egyenletének levezetése.

Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra.

- Parabola

V. téma: Valószínűség, statisztika (kb.15 óra)


- A körülmények kellő figyelembevétele

- Előzetes becslés összevetése a számításokkal

- Modellalkotásra nevelés

- A számítógép alkalmazása statisztikai adatok illetve véletlen jelenségek vizsgálatára

- A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó

adatainak elemzése.

2.) Tartalom:

- Egyszerű valószínűségszámítási problémák

- A binomiális eloszlás, (Visszatevéses mintavétel)

- eseményekkel végzett műveletek egyszerű konkrét feladatokban

- Relatív gyakoriság

- A valószínűség klasszikus modellje

- Statisztikai mintavétel a gyakorlati életben


- A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete,

egyszerű valószínűségi feladatok megoldása

- Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, különböző ábrázolásai

- Műveletek eseményekkel valószínűségszámítási példák esetén („és”, „vagy”, „nem”).

-

- Néhány konkrét eloszlás vizsgálata

- Kördiagram, oszlopdiagram, hisztogram

- Gyakoriság, relatív gyakoriság

581

- Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián),

leggyakoribb érték (módusz)

- Szórás

- Átlagtól való eltérés 2-3 szórásnyi intervallumban

◦ VI. téma: Sorozatok (kb. 20 óra)


- A matematika alkalmazása a gyakorlati életben

- Matematikatörténeti feladatok

2.) Tartalom:

- A sorozat fogalma

- Sorozat jellemzése, a konvergencia szemléletes fogalma.

- Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett

határérték szemléletes fogalmát

- a sinx/x függvény határértéke véges helyen és végtelenben..

- Számtani és mértani sorozat, az n-edik tag, az első n elem összege ( bizonyítás)

- Kamatos kamatszámítás

- Tudjon gyűjtőjáradékot és törlesztőrészletet számolni

- Példák egyéb sorozatokra (rekurzió)


- Számtani és mértani sorozat esetén az n-edik tag, és az első n elem összegének

kiszámítása feladatokban

- Kamatos kamatszámítás egyszerű gyakorlati feladatokban

- Járadékszámítás

- Végtelen mértani sor fogalma, összege

◦ VII. Téma: Differenciálszámítás (kb. 20 óra)

2. Tartalom:

- A határérték szemléletes fogalma

- A folytonosság szemléletes fogalma

- Differenciálhányados

- az összeg, konstansszoros, szorzat- és hányadosfüggvény deriválási szabályai

- Tudja bizonyítani, hogy (xn) = nx

n-1, n N esetén.

Ismerje a trigonometrikus függvények deriváltját

- A derivált függvény alkalmazása (érintő egyenletének felírása, szélsőérték feladatok,

harmadfokú polinomfüggvények vizsgálata)

12. évfolyam


I. téma. Gondolkodási módszerek (kb. 8 óra) + 3 óra




V. téma: Valószínűség, statisztika (kb. 8 óra) +5óra

582

Új anyag feldolgozásra kb. 50 óra +32 óra


A 9.-11. évf. ismétlése kb. 56 óra


Emelt szintű érettségi esetén heti óraszám 5 évi 32x5=160 óra

III. téma: Integrálszámítás kb. 20 óra

I. téma. Gondolkodási módszerek ( kb. 8 óra) +3óra


- Az ismeretek rendszerezése: a matematika különböző területei közti összefüggések

tudatosítása.

- A deduktív gondolkodás további fejlesztése.

2.) Tartalom:

- Ekvivalencia, implikáció

- A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata rendszerezése

- Kijelentés fogalma, műveletek kijelentésekkel: konjunkció, diszjunkció, negáció

- A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása

- A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése



- Halmazműveletek alkalmazása feladatokban

- Véges és megszámlálhatóan végtelen halmazok számossága

- A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása

- Egyes tanult tételek bizonyításának reprodukálása

- A matematikában használt néhány bizonyítási típus ismerete és alkalmazása (pl.

skatulyaelv, indirekt bizonyítás)

- Néhány példa a teljes indukció megismertetésére



- Matematikatörténeti ismeretek (könyvtár, Internet)

- Szám és műveletfogalom biztos alkalmazása.

- Tervszerű, pontos, fegyelmezett munkára nevelés

- A problémamegoldó gondolkodás, a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése.

2.) Tartalom:

- Rendszerező összefoglalás

- Számhalmazok

- Számelméleti összefoglalás

- A valós számok és részhalmazai

- A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok

- Közelítő értékek

- Egyenletek

- Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok

- Első és másodfokú egyenlőtlenségek

- Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek

- Egyszerű exponenciális, trigonometrikus egyenletek és azonosságok

- Az egyenletmegoldás módszerei

583

- Az alaphalmaz szerepe

- Egyszerű kétismeretlenes első és másodfokú egyenletrendszer

- Szöveges feladatok

- Paraméteres feladatok

- Az egyenletmegoldás módszerei

- Az alaphalmaz szerepe

- (értelmezési tartomány, értékkészlet vizsgálat)

- Egyenlet- és egyenlőtlenségrendszerek

- Másodfokú egyenletek

- Vieté formulák

- A diofantoszi egyenlet fogalma, kétismeretlenes lineáris és egyszerű másodfokú

diofantoszi egyenlet megoldása.

-



- Oszthatósági feladatok

- Diophantoszi egyenletek fogalma, egyszerűbbek megoldása

- Az an-b

n szorzattá alakítása, alkalmazása

- Paraméteres egyenletek

- Másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek

- A középértékek, nevezetes egyenlőtlenségek alkalmazása

- Többismeretlenes egyenletrendszerek

- Egy- és kétismeretlenes egyenletrendszerek



- A matematika alkalmazása a gyakorlati életben

- Matematikatörténeti feladatok

2.) Tartalom:

- A sorozat fogalma

- Számtani és mértani sorozat

- Az n-edik tag, az első n elem összege

- Kamatoskamat-számítás

- Példák egyéb sorozatokra (rekurzió, pl. a Fibonacci- sorozat)


- A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése

- Az alapfüggvények ábrázolása

- Függvénytranszformációk

- A függvények transzformációi: f(x)+c; f(x+c); cf(x); f(cx).

- Függvényvizsgálat a függvények grafikonjai segítségével


- Számtani és mértani sorozat esetén az n-edik tag, és az első n elem összegének

kiszámítása feladatokban

- Kamatoskamat-számítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban

584




- A térszemlélet fejlesztése

- Az esztétikai érzék fejlesztése

- A matematika alkalmazása a térgeometriában

- Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése

2.) Tartalom:

- Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge

- A terület és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása

- A tanult poliéderek felszíne, térfogata

- A henger felszíne, térfogata

- A csonka gúla felszíne, térfogata

- A csonka kúp felszíne, térfogata


- Az előző években felsoroltakon kívül: térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk,

hajlásszögük definíciójának ismerete / térben is /

- A megismert felszín és térfogatszámítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban

- Szakaszfelező merőleges sík, szögfelező sík

- A síkra merőleges egyenes tételének ismerete

- A háromszögekre vonatkozó tételek (oldalakra, szögekre, nevezetes vonalakra)

alkalmazása bizonyítási és szerkesztési feladatokban

- A területképletek bizonyítása

- Középponti és kerületi szög, látókör ismerete, alkalmazása

- Háromszögek területének különböző kiszámítási módjai

- Hasonló síkidomok területének aránya

- A gömb felszíne térfogata

- A hengerszerű testek, felszíne, térfogata

- Kúpszerű testek

- A kúpszerű testek felszíne, térfogata


- Az előző években felsoroltakon kívül: térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk,

hajlásszögük definíciójának ismerete / térben is /

-

- A gömb érintősíkja


Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok


- A függvényszemlélet fejlesztése

- A deduktív gondolkodás fejlesztése

- A matematika különböző területei közötti összefüggések felhasználása

2.) Tartalom:

- Az egybevágósági és hasonlósági transzformációk áttekintése

- Háromszögekre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik

- Négyszögekre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik

585

- Körre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik

- Vektorok, vektorok koordinátái

- Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazásaik

- Derékszögű koordinátarendszer

- Egyenes és kör egyenlete

- Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik



V. téma: Valószínűség, statisztika (kb. 8 óra) +5 óra


- A leíró statisztika és a valószínűségszámítás gyakorlati szerepe, alkalmazása

- A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek

vizsgálatára

2.) Tartalom:

- Adatkezelésnél osztályba sorolás

- Adathalmazok jellemzői: számtani-, mértani-, középsúlyozott közép, medián, módusz,

szórás (ismétlés)

- Gyakoriság, relatív gyakoriság (ismétlés)

- A klasszikus valószínűségi modell (ismétlés)


- Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek

- Egyszerű klasszikus valószínűség-számítási feladatok

- : esemény, eseménytér matematikai fogalma, feltételes valószínűség,

- események függetlenség, függőség, egyesítésének, metszetének és komplementerének

valószínűsége.

- A nagy számok törvényének szemlélete tartalma (nagyobb n-ekre valószínűbb, hogy

|k/n-p|<0

- Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata (közvélemény kutatás, minőség-ellenőrzés)

- Hisztogram készítése, és adott hisztogramról információ kiolvasása

- A valószínűség meghatározása geometriai mérték segítségével

VI. téma: Integrálszámítás (kb. 20 óra)

3.) Tartalom:

- A kétoldali közelítés módszere, a határozott integrál szemléletes fogalma

- A primitív függvény fogalma

- A kétoldali közelítés módszere, az integrálfüggvény fogalma

- Newton-Leibnitz-tétel

- A folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalma és tulajdonságai

- Határozott integrál alkalmazása, grafikon alatti terület számítására

- Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti

területet számolni.

A középfokú érettségi témakörei

1.1 Halmazok

1.1.1 Halmazműveletek

1.1.2 Számosság, részhalmazok

1.2 Matematikai logika

586

1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

1.3 Kombinatorika

1.4 Gráfok

2.1 Alapműveletek

2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

2.2.1 Oszthatóság

2.2.2 Számrendszerek

2.3 Racionális és irracionális számok

2.4 Valós számok

2.5 Hatvány, gyök, logaritmus

2.6 Betűkifejezések

2.6.1 Nevezetes azonosságok

2.7 Arányosság

2.8 Egyenletek, egyenletrend-szerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-

rendszerek

2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek

Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Magasabb fokú egyenletek

Négyzetgyökös egyenletek

2.8.2 Nem algebrai egyenletek

Abszolútértékes egyenletek

Exponenciális és logaritmikus egyenletek

Trigonometrikus egyenletek

2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek

3.1 A függvény

3.2 Egyváltozós valós függvények

3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk

3.2.2 A függvények jellemzése

3.3 Sorozatok

587

3.3.1 Számtani és mértani sorozatok

3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás

4.1 Elemi geometria

4.1.1 Térelemek

4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok

4.2 Geometriai transzformációk

4.2.1 Egybevágósági transzformációk

Síkban

Térben

4.2.2 Hasonlósági transzformációk

4.2.3 Egyéb transzformációk

Merőleges vetítés

4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok

4.3.1 Síkbeli alakzatok

Háromszögek

Négyszögek

Sokszögek

Kör

4.3.2 Térbeli alakzatok

4.4 Vektorok síkban és térben

4.5 Trigonometria

4.6 Koordinátageometria

4.6.1 Pontok, vektorok

4.6.2 Egyenes

4.6.3 Kör

4.7 Kerület, terület

4.8 Felszín, térfogat

5.1 Leíró statisztika

5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók

5.2 A valószínűségszámítás elemei

588

i) Ének-zene


Heti óraszám: 9. évfolyamon: 1 óra

10. évfolyamon: 1 óra

Éves óraszám: 9. évfolyamon: 36 óra


◦ Célok és feladatok

A szakközépiskolai énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves

részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A

közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme

arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen.

A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív

zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli.

Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket a

sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban.


Éneklés

Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a

megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel valóban a művészi önkifejezés szintjére emelendő. Az

énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél

a kifejező énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek

a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez.

A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető kifejező

szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös

éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta

intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik.

Zenei írás- olvasás

A középiskolában a zenei olvasás- írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A

gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs és ABC-s

hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallam-ritmus lejegyzése, a kottakép

értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei.

Zenehallgatás

A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás.

Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek

észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési

készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az

ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon.

A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9-10.

évfolyamban a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések,

formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a

zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit

érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere,

véleménynyilvánítási készsége.

Önművelés

589

Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A

tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta,

szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával - részfeladatok

önálló feldolgozására.

A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének

megértéséhez.

A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás

képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és

működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé

váljon.

Kollektív művészi tevékenység

A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes

fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát.

◦ 9. évfolyam

Évi óraszám: 37

Belépő tevékenységek

Tartalmak

Éneklés

Önálló népdaltanulás kottakép alapján

Autentikus előadásra való törekvés ( különösen a

magyar népdal világában)

Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés

csoportos zenei előadásban

Többszólamú művek (vegyeskari is) csoportos

éneklése

Csoportos és egyéni éneklés hangszer- kísérettel

a tanult zenetörténeti korból

Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári

vezénylés alapján

Népdalok a magyar népdal minden műfajából

(népballada, sirató, katonadal, betyárnóta,

ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta)

Énekes anyag a magyar zene történetéből a

XVIII.század végéig (történeti énekek,

virágénekek)

Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr

dal)

Reneszánsz énekes művek

Barokk zeneművek, énekes szemelvények

Klasszikus dalok, zeneművek témái

Zenehallgatás

A zene összetevőinek (pl. ütemformák,

dallamívek) felismerése, önálló értelmezése

hangzó zenei anyagok alapján

Népzenei és műzenei alkotások ismertetése,

korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott

népzenei forrásanyagok alapján

Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése

hangzó vagy írott dokumentumok

felhasználásával

Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat

adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, cd-, egyéb

oktatóanyagok használata

Népzenei felvételek

Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a

XVIII.század végéig

A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai,

stílusjegyei

Improvizáció

Szekvencia készítése megadott alapmotívumra.

Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott

590

Műzenei és ún. népdalperiódus rögtönzése

megadott dallamsorral, majd önállóan

zenei anyag tartalmai (dallammotívumok:

műzenei és népzenei periódusdallamok)

Zenei olvasás- írás

Hangnem megállapítása kottakép elemzése

alapján

Dalok, zeneművek témáinak éneklése

szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult

hangnemekben, 3#-3b-ig.

Abc-s hangok azonosítása f-kulcsban (a

basszuskulcs szerepe a partitúrában)

Hármashangzatok felismerése kottáról

Elemzési feladatok megadott szempontok

szerinti önálló megoldása

Ismert dallamok írása emlékezetből a tanult

hangnemekben

Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának

ritmikai és metrikai struktúrája,

dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi

és hangzásbeli sajátosságai

Zenei ismeretek

Népzene Népdal; népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító,

lakodalmas, táncnóta.

Népdalok: szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, előadásmódja,

stílusa.

Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerő, népi zenekar

Zeneelmélet Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, nyolcad triola, tizenhatod triola

Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem

Kottaismeret: 3# 3b előjegyzés, szolmizációs szótagok és abc-s nevek

módosításai (a tanult hangnemi keretben); alteráció

Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor, modális

hangsorok; moduláció

Hangzatismeret: dúr és moll, szűkített és bővített hármashangzat elve. A T-

S-D funkciók elve

Zenei műszavak, előadási jelek: pp, p, mp, mf, f, ff; crescendo,

decrescendo, tempo giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante,

staccato, legato; da capo al fine, coda; solo, tutti; opus, numero

Zeneirodalmi A magyar történeti zene műfajai:

Virágének, históriás ének, ungaresca

Az európai zenetörténet műfajai:

Egyházi: gregorián, organum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium,

passio, requiem

Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit,

nyitány, preludium, fuga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia,

versenymű, vonósnégyes, trio

Zenei szerkezetek, formák:

Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonáta-

forma

Hangszerek:

591

Hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő; fuvola, oboa, klarinét, fagott;

trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob, nagydob, cintányér, triangulum;

orgona, zongora, lant, hárfa

Zenetörténet A zenetörténet tanult korszakai:

Középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus

Zeneszerzők:

Josquin, Palestrina, Lassus; Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, D.

Scarlatti, J.S. Bach, Händel


Éneklés

10 új dallam - népdal, a tanult zenetörténeti korok műdalai, oratórium- és operarészletek -

éneklése emlékezetből.

Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában.

Zenehallgatás

A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek

ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zeneművekben, zeneműrészletekben

Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján

Improvizáció

Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben

Kvintváltó dallamok rögtönzése.

Könnyebb osztinato-ritmus rögtönzése adott dallamokhoz


Ismert dallamok utószolmizálása

3 # 3b ismerete

Hangnemek megállapítása előjegyzés alapján

Ismert dallamok írása violinkulcsban a tanult hangnemekben

Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb.) önálló megoldása tanult zenemű

kottaképe alapján.

Énekes- és zenekari partitúrák értelmezése

Dúr és moll karakter felismerése

◦ 10. évfolyam

Évi óraszám: 37


Tartalmak

Éneklés

Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban

gazdag anyagából

Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti

nyelven

Többszólamú művek csoportos éneklése

Csoportos éneklés hangszerkísérettel

Zenei karakterek kifejezése önállóan is

Régi és új stílusú magyar népdalok

Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb

dalai

Más népek újabb dalai

XIX.századi magyar dalok

XX.századi zenei szemelvények

Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály

Zoltán és tanítványaik vokális zenéjéből

Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen

592

megszólaltatható témáinak éneklése

Zenehallgatás

A XIX. és a XX.század jellegzetes, meghatározó

stílusjegyeinek megismerése a zeneművek

hallgatása során

Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges

szempontok rögzítése és egyéni ismerete.

A romantika és a XX.század új zenei

műfajainak, formáinak, egyéb

jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek

hallás utáni összehasonlítása, elemzése.

Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének leírása

példákkal

Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és

értelmezése a zene és társművészetek között.

Önálló könyvtárhasználat adatgyűjtés,

képanyaggyűjtés; videó, CD, egyéb

oktatóanyagok használata

Népzenei felvételek

Népdalfeldolgozások

Művek, műrészletek a XIX. és a XX.század

kiemelkedő zenei alkotásaiból

A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben

(különös tekintettel a XIX. és a XX.század

zenéjére)

Szórakoztató zene napjainkban

Improvizáció

Aszimmetrikus ütemformákban ritmus

rögtönzése.

Dallammodellként:

XX.századi zenei (ritmus és dallam-) modellek

Zenei olvasás – írás

Aszimmetrikus ütemű ritmus és dallampéldák

megszólaltatása kottaképről.

Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerű

dallamok lejegyzése emlékezetből 3 #-3b-ig

A XIX.. és XX.századi zene énekelt és

meghallgatott zenei példáinak anyaga

Zenei ismeretek

Zeneelmélet Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8

Poliritmia

Kromatika, egészhangúság, bi- és politonalitás; dodekafónia, atonalitás

Hangszer Angol kürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, tamburin,

xilofon

Zeneirodalom Népies műdal, magyar nóta, cigány zene;

Dal, mazurka, keringő, polonéz;

Etűd, fantázia, nocturne, rapszódia;

Szimfonikus költemény; a romantikus, ill. nemzeti opera;

Balett, operett, musical, chanson;

Spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock, stb.

Aktualitások a könnyűzenéből

Zenetörténet Romantika, nemzeti romantika;

XX. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus,

neobarokk, neoklasszicizmus, folklorizmus, dodekafónia

593

Új kifejezési, megjelenési formák: bruitizmus, aleatória, minimal art,

elektronikus zene; filmzene; rock-opera, folk-pop, új jelenségek

Zeneszerzők – XIX.sz.ázad: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms,

Chopin, Dvořak, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner

Zeneszerzők – XX.század: Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss,

Stravinsky, Honegger, Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Penderecki,

Lutosławski

XX.század: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élő szerzők

A dzsessz: free és cool dzsessz

Filmzene és könnyű zene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a

Beatles, Webber; aktualitások


Éneklés

10 újabb – a Tartalom címszó alatti kategóriákból választott - népdal, műdal, műzenei részlet,

könnyebb kórusmű-részlet énekes reprodukálása emlékezetből (mutálók más feladatot

oldanak meg)

Zenehallgatás

A XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése a zeneművek hallgatása során

a zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása

Improvizáció

Aszimmetrikus ütemű ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel.


Egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképről,

valamint lejegyzése emlékezetből 3#-3b-ig.

◦ Javasolt zenei anyag

Népdalok

A bolhási kertek alatt

A nagy bécsi kaszárnya

Annyi bánat a szívemen

Béres legény

Beteg asszony

Duna parton vagy egy malom

Elindultam szép hazámból

Erdő mellett estvéledtem

Este, este, de szerelmes

Hej, rozmaring

Istenem, istenem áraszd meg a..

Katona vagyok én

Körösfői kertek alatt

Megkötöm lovamat

Megrakják a tüzet

Röpülj, páva

Szép a gyöngyvirág

Szivárvány havasán

Tavaszi szél

594

Tiszán innen, Dunán túl

Énekes anyag a magyar zenetörténetből

Bocsásd meg Úristen – Balassi ének a Kájoni- kódexből

Hej Rákóczi, Bercsényi

Áll előttem egy virágszál – virágének a XVIII. századból

Ej, haj, gyöngyvirág –Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből

Aranyideim folyása –Kovács Ferenc énekeskönyvéből

Simonffy: Három a tánc

Szentirmai: Csak egy kislány van a világon

Énekes műzenei szemelvények

Alleluja dallamok

Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából)

Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia – IV. tétel)

Schubert: A pusztai rózsa (dal)

Schumann: A két gránátos (dal)

Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány)

Kodály-Berzsenyi : A magyarokhoz

Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus)

Gershswin: Porgy dala (Porgy és Bess)

Zenehallgatási anyag

Lassus: Zsoldos szerenád

Bach: h-moll szvit

Bach: c-moll preludium és fúga (Wohltemperiertes Klavier I. kötetéből)

Händel: F-dúr szvit (Vízizene)

Haydn: C-dúr („Kaiser”) vonósnégyes - II. tétel (Op. 76. No. 3 )

Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331)

Mozart: Figaro házassága

Beethoven: V. (Sors) Szimfónia

Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel

Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia

Schumann: A két gránátos

Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány

Mendelssohn: Szentivánéji álom – szvit

Liszt: Les Preludes

Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából

Ravel: Bolero

Kodály: Háry János (szvit)

Kodály. Székelyfonó

Kodály: Psalmus Hungaricus

Gershwin: Rhapsody in Blue

Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora)

Bartók: Cantata Profana

Bartók: Concerto

Orff: Carmina Burana

Berstein: West Side Story

595

j) Rajz és vizuáliskultúra

Valamennyi szakközépiskola 9. évfolyam.

◦ A program célja

A rajz és vizuális kultúra tantárgy tanításával célja, hogy:

- fejlődjön a tanulók térbeli gondolkodása, látásmódja

- segítse elő a logikus gondolkodás fejlődését

- képesek legyenek vázlatokban rögzíteni a munkafolyamatokat, munkadarabokat

- fejlessze arányérzéküket, ábrázolási és rajzolási készségüket, kézügyességüket,

- alapozza meg a tanulók műszaki képességeihez szükséges rendező és rendszerező

tulajdonságaikat,

- alakítsa ki a tanulók lényegmegragadó képességét,

- fejlessze a tanulók kreativitását, kompozíciós készségét,

- kialakítsa a tanulók színfelismerését, a színek rendszerezésének ismereteit,

- ismertesse meg a tanulókkal a színek jelentőségét, szerepét, alkalmazásuk fontosságát,

- a tanulók legyenek képesek arányos szabadkézi vázlatok készítésére,

- kedveltesse meg a tanulókkal a rajzolást, festést, hívja fel figyelmüket az alkotás örömére,

- kedveltesse meg a képzőművészeti alkotások élvezetét,

- nyújtson a tanulóknak megfelelő ábrázolási ismereteket, készítsen fel a műszaki ábrázolási

módok elsajátítására,

- fejlessze a tanulók szabadkézi rajzkészségét,

- fejlessze a szakmai orientáció keretében az arányérzéket, a térlátást a forma és a

tömegfelismerő képességet a színérzékelési készséget,

- biztosítson tájékozottságot a tanulóknak a képzőművészeti technikákban,

- szerezzenek jártaságot a természet utáni rajzolásban,

- ismerjék meg a perspektivikus ábrázolás törvényszerűségeit,

- fejlessze a térbeli struktúrák analizáló és szintetizáló készségét,

- szerezzen örömet a tanulóknak alkotóképességük kibontakoztatásával.

◦ Követelmények a program elvégzése után

A tanuló a szabadkézi rajz tantárgy tananyagának elsajátítása után képes:

- felismerni és megválasztani az adott feladathoz használandó különböző rajztechnikákat,

- térbeli ábrázolási konvenciók alkalmazására,

- felsorolni a képzőművészetek létrehozására alkalmas módszereket,

- felismerni a térlátás jelentőségét,

- értékelni a különféle rajz-, illetve ábrázolási technikák kiválasztásának jelentőségét,

- megkülönböztetni az eltérő térbeli struktúrák szerkezetét,

- jellemezni a perspektíva törvényszerűségeit,

- a természet látványából kiemelni a lényeget,

- megkülönböztetni a természeti formák szerkezetét,

- demonstrálni a természetes és mesterséges környezet elemeinek kölcsönhatását (térbeli,

formai, színbeli)

- alkalmaznia ceruzás és tusos rajzolás, a vízfestékkel és a temperával való festés

technikáját,

- helyesen és gyakorlottan használni a megfelelően kiválasztott rajzeszközöket,

596

- a térbeli struktúrákat analizálni (összetett tömegek egyszerűbb elemekre bontását),

- szintetizáló, tömegalakító, konstruáló tevékenységekben legyenek jártasak,

- legyenek gyakorlottak egyszerűbb tömegvázlatok készítésében,

- a természet utáni ábrázolásban megfigyelni a lényeges elemeket és azokat alkalmazni,

- a különböző perspektivikus képeket szerkeszteni,

- tömegvázlatokkal illusztrálni épületeket és azok környezetét,

- szín-, sík-, forma- és térkompozíciók tervezésében kreatív lenni,

- ismertebb képzőművészeti alkotásokat azonosítani, elemezni, ismertetni.

Sorszám Tananyag Kb. óraszám

1. Bevezetés, vizuális rögzítési technikák 2

2. Betűírás 6

3. Színtan 6

4. Kompozíció 2

5. Szabadkézi rajzolás, festés 24

6. Térinstalláció, térkonstrukció tervezési, kivitelezése 4

7. Művészettörténeti áttekintés 12

8. Lakberendezés, belsőépítészet, formatervezés 8

9. Külső tér iránypontos ábrázolása 8

10 Szabad óra 2

Összesen: 74

◦ A téma tananyagának részletezése:

1. Bevezetés, vizuális rögzítési technikák kb. 2 óra

- A vizualitás és a szabadkézi rajzolás jelentősége

- A rajzterem rendje, a rajzolás módja.

- Rajzi- szerkesztő és festőeszközök, papírok.

- Plasztikai anyagok.

- Vonalvezetési gyakorlat

2. Betűírás:

- A római kapitális és antigva kb. 4óra

- betűk szerkesztése

- Szépírás

3. Színtan kb.6 óra

- Fényszínek, festékszínek

- Kivonó színkeverés, a 12-es színkör.

- A színek tulajdonságai, hangulatuk.

- Szinoid színkeverés.

- Komplementer színek keverése, (Színelmélet)

- Színpárok.

4. Kompozíció kb. 6 óra

- Montázs készítése színes újságkivágásokból.

5. Szabadkézi rajzolás, festés kb. 2 óra

597

- Lendületes, szabadkézi, vonalhúzási és tónusozási gyakorlat.

A perspektíva törvényei. Geometrikus testek szabadkézi

perspektivikus rajzai

- Álló henger ábrázolása

- Kocka vonalas rajza

- Kocka tónusos rajza

- Kocka csonkolása

- Fekvő henger tónusos rajza

- Gúla és kúp térbeli helyzetének ábrázolása

- Testcsoport térbeli rajza

Drapéria ábrázolás

- Egy ponton függesztett drapéria rajza

- Két ponton függesztett drapéria rajza

- Drapériás csendélet rajza

- Drapériás csendélet festése

6. Térinstalláció térkonstrukció tervezése, kivitelezése kb. 4 óra

7. Művészettörténeti áttekintés kb. 12 óra

Építészet, szobrászat, festészet

8. Lakberendezés, belsőépítészet, formatervezés kb. 8 óra

Alaprajz készítés bútorokkal

Belső tér iránypontos rajza

9. Homlokzatorientált épület külső képe, kb. 8 óra

iránypontos ábrázolással

10. Szabad óra kb. 2 óra

598

k) Osztályfőnöki



TÉMA ÉVFOLYAMOK

0. 9. 10. 11. 12.

Techn

.

Önismeret 4 4 4 3 2 2

Tanulás tanulása 4 4 3 2 2 2

Társas kapcsolat 4 4 5 4 4 4

Konfliktus kezelés 6 3 3 4 3 3

Lelki egészség 4 4 4 5 4 3

Testi egészség 3 5 5 5 4 3

Viselkedési kultúra 4 3 3 2 2 3

Pályaorientáció 4 1 2 2 3 4

Jelenismeret 1 2 2 2 2 2

Felelős állampolgárrá nevelés 1 2 1 2 2 2

Globális problémák 0 1 1 1 1 0

Aktuális feladatok 1 3 3 4 3 4

Összesen: 36 36 36 36 32 32

599

Az osztályfőnöki óra célja, hogy járuljon hozzá a tanulók életvitelének,

gondolkodásának erkölcsi eszményeihez és magatartásának befolyásolásához, alakuló

személyiségének kibontakozásához. Úgy kell nevelnünk, hogy a szakközépiskolából kikerülő

tanulók képesek legyenek a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra önmaguk

menedzselésére, érdekeik érvényesítésére. Értsék a gazdasági helyzet kiszámíthatatlanságát,

tudjanak alkalmazkodni a szükségszerű változáshoz. Az osztályfőnöki óra olyan színtere az

életüknek, ahol az élettapasztalatok és élmények feldolgozásával a pozitív élmények,

érzelmek elmélyítésével felkészülhetnek a mindennapi helytállásra és cselekvésre.

A segítség kiterjed az önismeretük fejlesztésére az önnevelés iránti igény felkeltésében

a testi és lelki egészség megóvásában.

Célunk, hogy váljanak tetteikért felelős állampolgárokká. Legyenek képesek

harmonikus társas és párkapcsolatok kialakítására, felelős döntéshozatalra.

Ismerjék hazájuk hagyományait, védjék értékeinket és környezetüket.

Feldolgozandó témakörök, és az osztályfőnöki óra funkciói

Tanulók segítése

- önismeretük fejlesztése

- önnevelési igényfelkeltése

- személyiségfejlesztés

- szociális képességeik, kapcsolatteremtés, kommunikáció, az empátia a tolerancia, a

kooperáció, a konfliktuskezelés fejlesztése főként az osztályban megélt saját élményeik

bázisán

- a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek feldolgozása

- az ellentmondásos valóságban történő eligazodás segítése

- testi-lelki egészség fontossága, egészséges életvitelű, másságot elismerő pozitív

beállítottságú, szokásrendszerű, kulturált szexualitású, párkapcsolatú személyiség

kialakítása.

TÉMA ÉVFOLYAMOK

0. 9. 10. 11. 12.

Önismeret 4 4 4 3 2

Tanulás tanulása 4 4 3 1 2

Társas kapcsolat 4 4 5 4 4

Konfliktus kezelés 6 3 3 5 3

Lelki egészség 4 4 5 5 5

Testi egészség 3 6 5 5 5

Viselkedési kultúra 4 3 3 2 2

Pályaorientáció 4 1 2 2 3

Jelenismeret 1 2 2 2 2

Felelős állampolgárrá nevelés 1 2 1 2 2

Globális problémák 1 1 1 2 1

Aktuális feladatok 1 3 3 4 3

Összesen: 37 37 37 37 34

Önismeret, személyiségfejlesztés

- A gyakorlati emberismeret, önismeret,

- Én, énkép fogalma, az énkép szerepe az egyén életében, az énkép alakulásának folyamata

- Az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása

- Egy lehetséges önismereti szempontrendszer

- Szükségletek, vágyak, törekvések, motivációk a személyiségben

- Interakció- előítéletek- sztereotípiák

600

- Az empátia, a másik helyzetébe történő beleélés

- Kommunikáció és személyiség

- Előnyös oldalaink bemutatása, a jó benyomás keltésének titkai

- A mentálhigiéne alapjai

A tanulás tanulása:

- A hatékony tanulás néhány jellemzője, a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni

tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban

- A tanulók közti különbségek - képesség és szorgalom

- tanulási stílus

- Tanulási zavarok serdülőkorban

- Fejlesztő program: tanulási képességeket fejlesztő gyakorlatok

- Belső motiváció fejlesztése

- Tanulási stílus felismerése, fejlesztése

- Figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás fejlesztése

- Lényegkiemelés, átfogalmazás

- Szelekció, lényegkiemelés, rendszerképzés

- Fogalomalkotás, meghatározás, rendszerképzés

- Tananyag - strukturálás, rendszerképzés, vázlatkészítés

- A megszokottól eltérő megoldások keresése

- Improvizációs gyakorlat

- Időbeosztás

Társas kapcsolatok: Készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok

kialakítására és ápolására. Barátság és szerelem. Szerelem és családalapítás. Felelősség a társ

iránt. Családi légkör, gyereknevelés

Konfliktuskezelés: Képesség a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt

konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének

javításában. Kompromisszumkészség a családban és a közéletben.

Testi egészség: Az egészségnek mint alapértéknek elfogadása, az egészségmegőrzés

igényének kialakítása. Az egészségkárosító szokások elleni küzdelem ill. az egészségkárosító

szenvedélyek kialakulásának megelőzése. Testmozgás fontosságának kiemelése – szabadidő

és sport kapcsolata.

Viselkedéskultúra: A mindennapi együttéléshez szükséges szokások, és szabályok kialakítása

ill. annak megértése, hogy bizonyos elvárásoknak viselkedésünkben is eleget tudjanak tenni.

Hangnem és kultúrált beszéd. Igényesség az öltözködésben, munkában, társas- és közéletben.

Pályaorientáció: A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását.

Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a

legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető

utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő

megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása.

Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra

kényszerülhetnek.

Az iskolának – a tanulók életkorának és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania

a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van

601

szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket,

elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve

önismeretüket és pályaismereteiket.

A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes és csak akkor, ha a

különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul.


1. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevői

- Tudatosuljon a tanulóban a pálya és személyiség megfelelésének jelentősége.

- Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban: megismerni

saját képességeit és azokat a valóságban kipróbálni

- Értse az érdeklődés jelentőségét a pályaválasztásban

- Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit

- Legyen képes elfogadni az esetleges bekövetkező pályamódosítás szükségességét

2. Pályaismeret

- A tanuló legyen képes rendszerezni a munka világáról eddig szerzett tapasztalatait és

ismereteit.

- Tudja összehasonlítani az egyes pályák jellemzőit (azonosságok, különbségek), felismerni

az egymást helyettesítő pályacsoportokat.

- Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.

3. Tájékozódás a munkaerőpiacon

- Legyen tisztában az életszerepek változásaival

- Legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat

- Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit

- Értse meg az ember munkalehetőségeit, valamint a gazdasági-társadalmi és az ebből

következő foglalkoztatási viszonyok közötti összefüggéseket.

A munka szerepe: A munka fogalma, jelentősége. A jövőbeni munkaterület kiválasztásának

szempontjai, a munkakör betöltéséhez szükséges tulajdonságok

A munkahely megtalálása: Tájékozódás a helyi munkaerőpiacon. Álláskeresési módszerek,

technikák, az álláskeresés során követendő magatartási és viselkedési normák. A

pályázatkészítés gyakorlati kérdései, a szakmai önéletrajz összeállításának módszere.

Munkaviszony létesítése: A munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb fogalmak

megismerése. A munkavégzés alapvető szabályainak megismerése (a munka díjazása,

munkaidő és pihenőidő, kártérítési felelősség). A munkahelyi viselkedés alapvető formái,

felkészülés a munkahelyen tapasztalható kezdeti nehézségekre (beilleszkedés).

A munkanélküliség problematikája: A munkanélküliség, mint reális veszély. A munkaerő-

piaci szervezet felépítése, feladatai. A pályakezdőket megillető munkanélküli ellátások

rendszere. A képzési, továbbképzési lehetőségek igénybevétele, a képzés szabályai.

Jelenismeret: Eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont,

meggyőződés kialakítása az eseményekkel kapcsolatban. Gazdasági és társadalmi változások

figyelemmel kísérése.

Felelős állampolgár: Jogok és kötelességek a társadalomban és az iskolában. A

demokráciának mint értéknek elfogadása. Általánosan érvényes normákhoz, törvényekhez

való viszonyulás. Másság elfogadása. Tolerancia a társadalomban.

A témák feldolgozásához tárgyi feltétel:

1. Tanterem, nyíljon lehetősége a csoportalakításra, közös vagy egyéni munkára.

2. Tér a szituációs játékokra.

602

3. Filmek megtekintésére alkalmas terem

4. Könyvtár igénybevétele (gyűjtőmunka stb.)

603

l) Testnevelés és sport



A továbbhaladás feltételei minden évfolyamon a következőkkel

egészül ki:

A testnevelés órák 70 %-án az aktív részvétel. Az a tanuló, amely 30 %-nál

többet hiányzik, az a 30 % feletti részt a délutáni foglalkozásokon köteles

pótolni. Ennek elmulasztása esetén a tanuló mulasztás miatt nem lesz

osztályozható.

604

Célkitűzések

A testnevelés célja a 9-12.évfolyamon, hogy segítse a tanulók egészséges fejlődését,

kihasználva a kondicionális képességek, különösen az erő- és állóképesség kedvező

fejleszthetőségét.

Jelentősen járuljon hozzá ezen képességek fejlesztéséhez és az ezeken alapuló

teljesítmények javulásához. A sportági technikák és a sajátos taktikák teljesítményképes tudás

szintjére emelésével szilárdítsa meg a sport- és mozgásműveltségüket, fejlessze tovább

motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sport iránti igényüket. Fel kell készíteni a

tanulókat arra, hogy az iskolát elhagyva gondoskodjanak saját pszichoszomatikus

„karbantartásukról”. Mind őket, mind a valamilyen formában továbbtanulókat fel kell ruházni

egy viszonylagosan teljes, de felülről nyitott, tovább bővíthető testkulturális műveltséggel.

A 12.osztályt elvégző tanulók legyenek tisztában a mozgástevékenységnek, a

sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepével. Rendelkezzenek olyan

mozgásigénnyel, ami rendszeres fizikai aktivitásra készteti őket, készségszinten birtokolja

valamelyik sportág olyan mozgáskészletét, amely alkalmasság teszi őt a sportág örömteli

végzésére. Ismerje az egyéni képességfejlesztés alapelveit és köznapi módszereit.

Rendelkezzen olyan önszervező készséggel, amely hozzásegíti baráti, családi, munkahelyi,

lakókörzeti sporttevékenység kezdeményezéséhez, vagy már működő csoportokhoz való

csatlakozásra.

Elméleti órák hiányában a testnevelésből érettségiző tanulók ezirányú felkészítése,

felkészülése önállóan történik!

Célunk

1. Egészséges testi fejlődés

2. A mozgásműveltség fejlesztése

3. Motorikus képességek fejlesztése

4. Mozgásigény kialakítása, ill. fenntartása

Az itt felsorolt általános és alternatív célkitűzéseket az iskolánk helyi lehetőségeinek és

adottságainak megfelelően teljesítjük.

605

Témakörök Nyelvi

előkész.

Szakközép

0. 9. 10. 11. 12.

Rendgyakorlatok 2 1 2 2 1

Előkészítés, alapozás

prevenció,

gimnasztika

14 4 6 6 6

Atlétika 14 8 14 14 12

Torna jellegű

feladatmegoldások

18 2 12 12 10

Szergyakorlatok - 12 18 18 16

Testnevelési és

sportjátékok

18 2 5 5 5

Kézilabda - 3 5 5 5

Kosárlabda - 3 5 5 5

Természetben űzhető

sportok

10 3 5 5 5

Önvédelmi és

küzdősportok

4 - 2 2 1

Úszás - 36 - - -

Összesen: 74 74 74 74 66

Megjegyzés: az óraszámok „relatív” értelmezendők, arányokat jelölnek.

9.évfolyam


Rendgyakorlatok Sorakozás, igazodás, testfordulatok, vigyázzállás. Sorakozó

különböző alakzatokban.

Előkészítés, alapozás,

prevenció, gimnasztika

Általánosan és sokoldalúan fejlesztő, erősítő, nyújtóhatású 4-8

ütemű szabad, ill. szabadgyakorlati alapformájú társas és

kéziszer gyakorlatok.

- Helyes testtartást biztosító gyakorlatok

- Zenés gimnasztika

Atlétikai jellegű

feladatmegoldások

Futóiskola, ritmus és iramváltás

Szökdelő-, ugróiskola.

Sorozatugrások helyből és lendületszerzésből, egy és váltott

lábon.

Erőfejlesztő gyakorlatok:

Minden testrészt átmozgató gyakorlatok saját testsúllyal.

Tartós futás

Futások:

Álló és térdelőrajt, 30 m futás időre.

Tartós futás (15 perc), 2000 m futás időre

Ugrás:

Távolugrás guggoló technikával.

Torna jellegű

feladatmegoldások

A vállöv, valamint a csípőizület mozgáshatását növelő nyújtó,

illetve lazító hatású, a láb elugró, a hasizom, a törzsizom , a kar

606

húzó,- a váll támasztóerejét növelő szabd-, kéziszer- és

szergyakorlatok. (támasz; függés)

- kötélmászás állásból

Szergyakorlatok, Torna

Talaj

Szekrény: Fiú

Lány

Gyűrű (csak fiúknak)

Korlát (csak fiúknak)

Gerenda (csak lányoknak)

Lábkörzés, vetődés, lábcsúsztatás, felállás gurulás előre állásba

Mérlegállás

- Kézállásba fellendülés

- nyújtott térdes hátra bukfenc

Hosszában: guruló átfordulás, terpeszátugrás (4-5 rész)

- hosszában: guruló átfordulás

- széltében: guggoló átugrás

- alaplendület

- lebegőfüggés

- homorított leugrás

- hátsó függés és visszahúzás

- támlázás

- alaplendület

- előkészítő gyakorlat: karhajlítás, nyújtás, szökkenések

- összefüggő gyakorlat bemutatása

- minimum 6 db kahajlítás-nyújtás bemutatása

Egyensúly érzéket fejlesztő gyakorlatok padon, illetve gerendán

járások, különböző testhelyzetek

Testnevelési és sportjátékok Váltóversenyek labdával, akadálypálya.

Labdás csapatjátékok a sportági feladatok beiktatásával.

Kosárlabda Átadások álló helyzetben és futás közben. Labdával megindu-

lás, megállás, sarkazás. Fektetett dobás labdavezetésből.

Emberfogásos védekezés.

Kézilabda Átadások álló helyzetben és futás közben. Labda vezetése.

Védőmozgás, labdás passzív követése. Kapura lövés földről.

Úszás Gyorsúszás és mellúszás korszerű technikájának elsajátítása.

Kar és lábtempó 25 m-en történő eredményes bemutatása. A

teljes technika elsajátítása. 500 m folyamatos úszás választott

úszásnemben. A szabályos rajt és fordulók elsajátítása.

◦ A továbbhaladás feltételei:

- A képességszint felméréseknek a félévhez képest fejlődést kell mutatnia.

- Képes legyen az adott sportmozgásnak megfelelő önálló bemelegítésre.

- Tartós futás (15 perc)

- Távolugrás guggoló technika elsajátítása.

- 3-4 elemből álló talajtorna gyakorlat bemutatása.

- Kísérletek függésben és támaszban egy-egy tanult elem végrehajtására.

- Szekrényugrásban legalább az egyik ugrásfajta bemutatása.

- Egy sportjáték játszása

- 2 úszásnem elsajátítása

- korláton a minimum szint teljesítése

607

10.évfolyam


Rendgyakorlatok Fejlődések, szakadozások, helyben járás, helyben futás átmenet

járásból futásba.

A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása.



- gimnasztika, 8-16 ütemű szabadgyakorlatok, 24 ütemmel

- helyes testtartást biztosító gyakorlatok

- zenés gimnasztika

Atlétika A 9.osztály iskolázó mozgásai nagyobb hatásfokkal


A gyakorlatok végrehajtása súlyterheléssel.

Izomfutások, mért pihenővel

Futások:

Váltófutás felső és alsó váltással. Rövidtávú futások (60 m)

Tartós futás (17 perc) 2000 m futás időre

Ugrás:

Magasugrás lépő technikával.

Távolugrás lépő technikával

Dobás:

Súlylökés

Torna jellegű

feladatmegoldások

A 9.évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal történő

végrehajtása, a kéziszerek, ill. szerek fokozottabb és tudatosabb

felhasználásával.

- kötélmászás állásból függeszkedve

Szergyakorlatok

Talaj

Szekrény: Fiú

Lány




- Fejenállás

- Terpeszbukfenc

- kiszúrás hátra

Terpeszátugrás - átguggolás

- hosszában: felguggolás – leterpesztés

- széltében: zsugorkanyarlat (4-5)

- lefüggés

- leugrás hátra két kéz között


- ugrás támaszba, lendület előre terpeszülésbe

- terpeszbukfenc előre

- pedzés

- kiugrások előre, hátra


- fordulatok állásban, guggolásban

- leugrások – függőleges, rep

- érintő – hintajárás

- mérleg (álló, térdelő)

- felugrás mellső oldalállásból lovagló ülésbe


608

Testnevelési és sportjátékok

Támadó és védő mozgások labdával, labda nélkül, üres helyre

helyezkedés, elszakadás a védőtől.

Kapura lövések, büntető dobások.

Csapatrészek együttmozgása támadásban, védekezésben

Kosárlabda Átadások, szabályos megindulás, megállás, sarkazás

játékszituációban.

2:1 elleni játékban elzárás, fektetett dobás.

Az emberfogásos játék készségszintre emelése.

Kézilabda A 9.osztály anyaga nagyobb hatásfokkal.

Felugrásos átadások helyben és mozgás közben, célbadobás

Felugrásos, beugrásos kapura lövés 2:1, 2:2 elleni játék.


sportok

Az atlétika és sportjátékok, valamint a képességfejlesztés erre

alkalmas elemeit a szabadban kell gyakoroltatni.

A téli sítábor, fakultatív korcsolyázás, az év során folyamatosan

szervezett túrák és kerékpártúrák kell, hogy alapot adjanak a

természetben űzhető sportok megismerésére.

Önvédelmi sportok A grundbirkózás alapjaival egyes erőfejlesztő órán találkoznak

a tanulók.

Az iskolai és népi küzdő játékok elemeikben tartalmazzák a

küzdő elemeket. Kiokusinkai karate sportágban heti 3

edzéslehetőség biztosított.

- A judo gurulás előre elsajátítása


- A képességszínt felméréseknek javuló tendenciát kell mutatnia a korábbihoz képest.

- A nagyobb izomcsoportok önálló erősítése, lazítása, nyújtása.

- Tartós futásban a 17 perc teljesítése, 2000 m bemutatása

- Képes legyen magasugrásban és távolugrásban a lépőtechnika végrehajtására, s a

minimum színt teljesítésére.

- Talajtornában az új elemekkel együtt összefüggő gyakorlat bemutatása.

- Szekrényugrásnál a két technikából a tanuló legalább egyet bemutat.

- Gyűrűn és korláton a tanult összefüggő gyakorlat bemutatása.

- Gerendán lányoknak összefüggő gyakorlat bemutatása.

- Két sportjáték szabályos játszása.

- Korláton a minimum szint teljesítése

11.évfolyam


Rendgyakorlatok Testfordulatok járás közben, fejlődések, szakadozások járás

közben. Vonulások, vonulások keresztben



- Gimnasztika 16-24-32 ütemű gyakorlatok alkalmazásával


609

Atlétika Iskolázó mozgások nagyobb hatásfokkal


A gyakorlatok végrehajtása nehezített körülmények között.

Dombra futások.

Futások:

Váltófutás felső és alsó váltással. Rövidtávú futások (60 m)

Tartós futás (19 perc), 2000 m futás: lány min: 10:30

Fiú min: 9:00

Ugrás:

Magasugrás: flap technikával. Lány min: 110 cm;

Fiú min: 125 cm

Távolugrás: homorító technikával

Dobás: Lány (4 kg), Fiú (6 kg)

Súlylökés háttal felállásból becsúszással, Lány min: 5,5 m

Fiú min: 7,5 m

Torna jellegű

feladatmegoldások

Az egyes nehezebb elemek elsajátítását biztosító speciális

erősítő, lazító jellegű és célgimnasztikai gyak. Alkalmazása.

- kötélmászás Fiú: ülésből függeszkedve időre

Lány: mászókulcsolás állásból

Szergyakorlatok

Talaj

Szekrény: Fiú

Lány




- Fejen átfordulás nyújtott lábbal

- Kézen átfordulás

- Billenések

- felguggolás és fejen átfordulás (5)

- Hosszában: felguggolás – fejen átfordulás (4) kísérlet

- széltében: guggoló átugrás lebegőtámasszal

- terpesz leugrás hátra


- felkarfüggésben alaplendület

- felkarfüggésben elöltámasz terpeszülésbe

- terpeszülésből felkarállás és visszaengedés


- felugrás oldalülő támaszba egy combon

- guruló átfordulás


Testnevelési és sportjátékok - támadásból visszarendeződés védekezésbe

- védekezésből fölfejlődés támadásba

- a szabályok ismerete

- játék választott bíró irányításával

- figurális játék

Kosárlabda Cselezés

- átadási cselek, dobócselek alkalmazása, tanulása 3:2, 3:3

elleni játék

610

- tempódobás tanulása

- zónavédekezés

- elzárások alkalmazása játékban

Kézilabda Cselezés:

- átadási cselek

- lövő cselek, cselek alkalmazása játékban 3:2; 3:3 elleni

játék, 5:1; 4:2 védekezés és játék ellene, 7 m-es büntető

dobás


sportok





természetben űzhető sportok megismerésére. A táborozás

előnyei.


a tanulók.



edzéslehetőség biztosított. Judo gurulás előre

◦ A továbbhaladás feltételei:

- 4-8 ütemű szabadgyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és végrehajtása. (max: 32

ütemű)

- A kondicionális képességek szintjének megtartása, ill. javulása.

- Tartósfutás (19 perc), 2000 m-en a minimum szint teljesítése

- Magasugrás flopptechnikával a min. szint teljesítése.

- Távolugrás homorító technikával a min. szint teljesítése. Lány: 330 cm; fiú: 410 cm

- Összefüggő talajtorna bemutatása az új elemekkel kiegészítve.

- A választott ugrás bemutatása szekrényen.

- Gyűrűn fiúknak a terpesz leugrással együtt összefüggő gyakorlat bemutatása

- Korláton az új elemekkel kiegészítve összefüggő gyakorlat b3emutatása.

- Gerendán csak lányoknak az új elemekkel kiegészítve összefüggő gyakorlat bemutatása.

- Aktív részvétel két sportjátékban, a szabályok ismerete.


12.évfolyam


Rendgyakorlatok Testfordulatok helyben futás és futás közben. Fejlődések,

szakadozások futás közben. Elvonulások futás közben.


prevenció

8-16 ütemű szabad, ill. szabadgyakorlati alapformájú kéziszer-

és szergyakorlatok, 24-32-48 ütemű szabadgyakorlatok


- zenés gimnasztika

Atlétika Iskolázó mozgások nagyobb hatásfokkal


611

Konditerem eszközeinek felhasználása izomcsoportok szerint.

Futások:

Tartós futás (19 perc),

Rövidtávú futások (60 m) Lány min: 9,8 s

Fiú min: 8,8 s

Ugrás:

Hármasugrás,

Távolugrás lány min: 330 cm

Fiú min: 410 cm

Háziverseny

A tanult versenyszámokban (30 m, távolugrás, magasugrás,

súlylökés)

Torna jellegű

feladatmegoldások

Egyénileg végzett speciális nyújtás, lazítás, erősítés.

Egyensúlyérzék fejlesztése.

- kötélmászás fiúknak: függeszkedve ülésből időre

lányoknak: mászókulcsolás állásból

Szergyakorlatok

Talaj

Szekrény: Fiú

Lány




- előző évben tanultak minőségibb végrehajtása

- Kézen átfordulás nyújtott testtel

- fejen átfordulás (4-5 széltében) (hosszában)

- Fejen átfordulás (4 széltében) kísérlet

- Guggoló átugrás magas lebegőtámasszal

- A tanult elemek minőségibb végrehajtása, összefüggő

gyakorlat. Húzódás – tolódás támaszba

- Alaplendületből fellendülés felkarállásba, átdőlés és

felkarfüggésben hátralendülésből támaszba érkezés

- Felkar lebegő támaszból billenés támaszba


- Az eddig tanult elemekből önálló, összefüggő gyakorlat

bemutatása

Testnevelési és sportjátékok - Ötletjáték

- A legalapvetőbb bírói jelzések ismerete

Területvédekezés különböző módjai

Kosárlabda A tanult technikai és taktikai elemek magasabb szinten való

alkalmazása játék közben.

- az ötletjátékra való törekvés, büntető dobás egy v. két kézzel

Kézilabda Ötletjáték

- Területvédekezés, távolba dobás Lány min: 15 m

Fiú min: 21 m

- a tanult technikai és taktikai elemek játék közbeni

alkalmazása


sportok



612



természetben űzhető sportok megismerésére.


a tanulók. A grundbirkózás alapjainak ismerete.



edzéslehetőség biztosított. A judo gurulás ismerete.


- 4-8 ütemű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és

végrehajtása. (összesen 48 ütem)

- A kondicionális képességek szintjének megtartása, ill. javulása.

- Tartós futás (19 perc), 2000 m lány min: 10:30; fiú min: 9:00 teljesítése

- Talajtornában az előző évi gyakorlat minőségibb végrehajtása.

- Szekrényugrásban mindkét nemben a fejen átfordulás végrehajtása.

- Korláton és gyűrűn is az új elemekkel kiegészülve gyakorlatsor bemutatása.

- Gerendán összefüggő gyakorlat sor az eddig tanultak alapján.

- Aktív részvétel két sportjátékban.


Nyelvi előkészítő évfolyam:


Rendgyakorlatok Sorakozás, igazodás, testfordulatok, vigyázzállás.

Sorakozó különböző alakzatokban. A tanulók tudatos,

fegyelmezett magatartásának kialakítása.


prevenció

Általánosan és sokoldalúan fejlesztő, erősítő, nyújtóhatású 4

ütemű szabad, ill. szabadgyakorlati alapformájú társas és

kéziszer gyakorlatok.

Helyes testtartást biztosító gyakorlatok.

Kondicionális alapképességek fejlesztése.

Légző és relaxációs gyakorlatok

Koordinációs képességek fejlesztése.

Zenés gimnasztika, ritmusgyakorlatok.

Felmérések elvégzése.

Atlétika: Futóiskola, szökdelő- és ugróiskola, rövidtáv futások, futó

állóképesség fejlesztése.

Tartós futás (12 perc), sorozatugrások helyből és

lendületszerzésből.

Minden testrészt átmozgató gyakorlatok saját testsúllyal.

Dobásokat előkészítő erősítő gyakorlatok súlyzóval és

medicinlabdával.

Konditeremben erősítő gyakorlatok.

Tornajellegű

feladatmegoldások

A vállöv és csiőizület mozgáshatárát növelő nyújtó ill. lazító

gyakorlatok

A törzsizmokat, a kar húzóerejét, a váll támasztóerejét növelő

613

előkészítő gyakorlatok.

Tornaszerek erősítő célzatú használata.

Utánzó mozgások

Kötélmászás lábkulcsolással

Korlát: támaszban karhajlítás-nyújtás min.: 6 db

Testnevelési és sportjátékok Fogójátékok

Fogójátékok eszközhasználattal

Labdás ügyességfejlesztés (kosár, kézi, foci, röpi)

Sor- és váltóversenyek

Akadálypálya leküzdése

A csapatmunka, az együttműködés, a csapattársra való

odafigyelés tudatosítása

Kidobók, pontszerző, bombázó, röplabda medicinlabdával

Küzdőgyakorlatok párokban

Célbadobások (kosár büntető vagy kézi büntető)

Szlalom labdavezetés kijelölt pályán.


sportok

Az iskola által szervezett sítáborok

Korcsolyázás a Balatonon

Szánkózás, hógolyózás,

Tájékozódási futás a közeli erdőben

Gyalogtúra, kerékpártúra

Önvédelmi sportok Páros gyakorlatok társcipeléssel

Páros küzdelmek játékos formában

A grundbirkózás alapjainak megismertetése

Kiokusinkai karate sportágban heti 3 edzéslehetőség biztosított

614

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

- középszinten: szóbeli és gyakorlati

A testnevelés érettségi vizsga célja

A tárgy jellegéből következik, hogy a testkultúra értékeinek felismerésével és elsajátításával,

illetve a mozgások megjelenítésével és teljesítményszintjével kapcsolatos követelmények

külön kompetenciaként jelennek meg a követelményekben. A tanult sportági csoportok és a

testkultúra különböző területei külön témaköröket fednek le.

A testnevelés érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az iskolai testnevelésben tanult sportágak technikájának teljesítményhez kötött

bemutatására

- rendelkezik-e a testi képességekhez kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználásával

- képes-e az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek felhasználására és átadására

- rendelkezik-e az egyéni és társasjátékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges

ismeretekkel, képes-e ezek átadására és bemutatására

- képes-e a mozgás – kommunikáció alkalmazására.

Célja tovább annak megállapítása, hogy a vizsgázó ismeri és tudja-e értelmezni

- értelmezni tudja-e a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét és a biológiai fejlődéssel

összhangban a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását

- az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait,

- ismeri-e a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének lehetőségeit,

- tudja-e értelmezni a testi és lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket, a

higiénés szokások jelentőségét,

- ismeri-e a magyar sportsikereket és tudja-e értelmezni az olimpiai eszmét.


Témakörök Követelmények

1. Elméleti ismeretek

A magyar sportsikerek Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak

jelentősebb hazai eredményeiről.

A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és

eredményei.

A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.

Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód

kialakításához szükséges alapvető ismeretekben.

Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése.

Testi képességek A kondicionális alapképességek értelmezése.

Az erőfejlesztés szabályai.

Gimnasztika A bemelegítés szerepének értelmezése.

Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a

testtartás javítására.

Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.

Torna A női és férfi tornaszerek.

A legfontosabb baleset emgelőző eljárások.

Ritmikus gimnasztika Az RG versenyszámai.

615

Mozgás és zene kapcsolata

Küzdősportok, önvédelem Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók

részére

Úszás Az úszás higiénéjének ismerete.

Az úszás az ember életében.

Testnevelés és sportjátékok Labdajáték előkészítő játékok felsorolása.

Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése.

Természetben űzhető sportok Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb

szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás,

evezés)

2. Gyakorlati ismeretek

Gimnasztika Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig

mászókulcsolással.

Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig.

48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.

Atlétika

- futások

- ugrások

- dobások

Egy választott futószám bemutatása

60 méteres síkfutás térdelőrajttal.

Lányok minimum idő: 9,8 sec.

Fiúk minimum idő: 8,8 sec.

2000 m síkfutás.

Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc

Egy választott ugrószám bemutatása

Magasugrás választott technikával.

Lányok minimum magasság: 110 cm.

Fiúk 125 cm

Távolugrás választott technikával.

Lányok minimum 330 cm.

Fiúk 410 cm

Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával.

Minimum szintek: Lányok: Kislabda hajítás: 20 m,

Súlylökés: 5,5 m.

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg.

Fiúk: Minimum szintek: Kislabda hajítás: 30 m, súlylökés

7,5 m

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg.

Torna

- talajtorna

- szekrényugrás

- felemáskorlát

A talaj- és szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer

kötelezően választható.

Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat

összeállítása és bemutatása, kötelező elemek


Egy tanult támaszugrás bemutatása.

Lányok 4 részes széltében állított, fiúk 5 részes hosszában

felállított szekrényen.

Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat

616

- gerenda

- ritmikus gimnasztika

- gyűrű

- nyújtó

- Korlát

bemutatása kötelező elemek felhasználásával.

Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása,

kötelező elemek felhasználásával.

Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat

bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek


Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötés) 3 elem

bemutatása.


bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.


bemutatása, kötelező elemek felhasználásával


bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.

Küzdősportok, önvédelem Grundbirkózás, értékelés a gurndbirkózás szabályai szerint.

Judo gurulás előre.

Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás.

Egy további úszásnemben 25 méter leúszása.

Testnevelés és sportjátékok

Kézilabda

Kosárlabda

Labdarúgás

Röplabda

Egy sportjáték választása kötelező.

Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával

labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés).

Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.

Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter.

7 méteres büntető dobás.

Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső

átadás a büntető vonal magasságában az oldalvonalnál álló

társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott

labdával labda leütés nélkül fektetett dobás.

Büntetődobás egy vagy két kézzel.

Labdaemelgetés váltogatott lábbal.

Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db.

Slalom labdavezetésből kapuralövés. (Slalompálya hossza

10 méter, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről

kézilabda kapura.)

Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda

kapura lövése.

Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan.

Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érint.

Nyitás választott technikával.

617

m) Fizika



„Szinten tartás” a nyelvi előkészítő osztály későbbi fizika oktatáshoz.

A kerettanterv alapján készített tanagyag-szerkezet a szakközépiskolák 9.S

osztálya részére.

Heti óraszám: 1 óra

Éves óraszám: 36 óra

Javasolt tankönyv:

(1) Természetismeret - Fizka és kémia

(2) Fizika feladatok gyűjteménye 12-16 éveseknek MOZAIK

(MS-2201)

Fizika szóbeli érettségi tételek (NT-81485)

Így készülj a kétszintű érettségire fizikából (AP-981)


A 6.-7.-8. osztályban elsajátították a fizika tudományának nyelvezetét.

Egyszerűbb kapcsolatokat ismertek meg a fizikai mennyiségek között.

Észrevették, hogy a fizikai mennyiségek közötti összefüggések a

matematika nyelvén leírhatók, azok között algebrai műveletek

alkalmazhatók.

A tanévben törekedni kell arra , hogy az eddig megszervezett ismereteit

rendszerezzük, illetve a hiányosságokat pótoljuk, esetleg új ismeretekkel

bővítsük:

-Ismerje meg az SI-mértékegységrendszer szükségességét, annak

felépítését -Legyen járatos a mértékegység –átváltásban

-Legyen járatos a mérőeszközök használatában

-Tudjon mérési adatokat rendszerbe foglalni

-képes legyen grafikonokat rajzolni

-Tudja olvasni a grafikonokat

-Felkelteni az érdeklődését a kísérletezés irányába

-fejleszteni a manuális és szellemi képességét a kísérletező

tevékenysége által

618

Ezen ismeretek, képességek birtokában könnyebbé tehetjük a későbbi

középiskolai fizika-oktatást.

619


Az SI-mértékegységrendszer Az SI-szükségessége; története;

felépítése; prefixumok; mértékegység-

átváltások

Egyszerű mérés Mérőeszközök használata:hosszúság,-

idő, térfogat mérése

Számolások Terület,-felület,-térfogat számítások

Számítások Átlagérték-számítás; Hibaszámítás

Grafikonok Táblázatkészítés, adatrendezés,

koordináta-rendszer, adatpárosítás, a

függvény megrajzolása

Összetettebb mérések Sűrűség-számítás

út-idő grafikon:-egyenes vonalú

egyenletes mozgás

-egyenes vonalú

egyenletesen változó mozgások

Fizikai-matematikai összefüggések Egyenes-, fordított arányosság

(v=s/t; ρ=m/V; s=v∙t; m=ρ∙V

Az egyenletes körmozgás vizsgálata Alapfogalmak értelmezése (pálya.

Periódikus, kerületi sebesség, periódus

idő, fordulatszám)

Feladatok -út, idő, sebesség-számítások

-sűrűség, térfogat, tömeg-számítások

-egyenletes körmozgás egyszerűbb

feladatai

620

A kerettanterv alapján készített tananyag-szerkezet a szakközépiskolák 9. és

10. osztályai részeire.

Heti óraszám: 9. évfolyamon: 2 óra


Éves óraszám: 9. évfolyamon: 72 óra



9. évfolyamon: Fizika I.- Mechanika, hőtan (MK-641-2764-0)

Négyjegyű függvénytáblázatok (NT-16129/1)

10. évfolyamon: Fizika II.-Elektromágnesesség,

részecskefizika, atomfizika, csillagászat (MK-642-2765-9)

Tantárgyi segédlet:

(1.) A tankönyvhöz kapcsolódó munkafüzet (?)

(2.) Egységes érettségi feladatgyűjtemény. Fizika I.-II. (NT-81466; NT-

81471)

Vagy (3.) Szakközépiskolai összefoglaló feladatgyűjtemény fizikából (NT-

81308)

A kerettanterv alapján készített tananyag-szerkezet a szakközépiskolák 11. és

12. osztályai részeire.

Középszintű érettségi tantárgyanként választott fizika oktatás során a heti

óraszám:

-11.K, 11.V, 12.V osztályok: 2 óra; éves óraszám: 72 óra

-12.K, 12.V, 13.S osztályok: 3 óra; éves óraszám 96 óra

Emeltszintű érettségi tantárgyanként választott fizika oktatása során a heti

óraszám:

-11.K, 11.V, 12.S osztályok: 4 óra; éves óraszám: 144 óra

-12.K, 12.V, 12.S osztályok: 5 óra; éves óraszám: 160 óra

621

A kerettanterv alapján készített tananyag-szerkezet a ruhaipari és faipari

szakközépiskolák 9. és 10. osztályai részére

Heti óraszám: 9.- és 10. évfolyamon 2-2 óra

Éves óraszám: 74 óra

Javasolt tankönyv: Medgyes Sándorné: Fizika a szakközépiskolák számára

Tantárgyi segédlet: A tankönyvhöz kapcsolódó munkafüzet

Szakközépiskolai összefoglaló feladatgyűjtemény fizikából (NT81308)

9-10. évfolyam


A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános műveltség részét jelentő alapvető

fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklődésének felkeltése a természeti jelenségek

megértése iránt, valamint az önálló ismeretszerzési készség megalapozása.

A kitűzött célokat, - az általános iskolai ismeretek rendszerezésével, kiegészítésével érhetjük

el. A fizika legfontosabb területeinek áttekintésekor a diákok felkészültségi szintjének

megfelelő szemléletformálást tekintjük irányadónak.

A fizika szakközépiskolai tanítása során a természeti jelenségek megfigyeléséből, kísérleti

tapasztalatokból kiindulva ismertetjük fel a tanulókkal a jelenségek lényegi összefüggéseit,

ok-okozati viszonyait. A törvények matematikai megfogalmazására, és azok alkalmazására

feladatok megoldásában, csak olyan egyszerű esetekben törekszünk, ahol ezek valóban a

fizika jobb megértését segítik elő. A diákoknak látniuk kell, hogy a természet törvényei

matematikai formában is leírhatók, és a számítások eredményei kísérletileg ellenőrizhetők.

A fizikai ismeretek átadása mellett alapvetően fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a

természettudományok – ezen belül a fizika – az egyetemes emberi kultúra részét képezi, és

szoros kapcsolatban áll a kultúra más területeivel. Ugyanilyen fontos annak felismertetése,

hogy nagyrészt a fizika eredményei alapozzák meg a műszaki tudományokat, lehetővé téve

ezzel a – napjainkban különösen is érzékelhető – gyors technikai fejlődést.

Hangsúlyoznunk kell, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiség céljaira

történő felhasználása felelősséggel jár. A fizikai ismereteket természeti környezetünk

megóvásában is hasznosítani kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember

felelőssége és kötelessége.

Fejlesztési követelmények

Ismeretszerzési, - feldolgozási és – alkalmazási képességek

Váljon a tanuló igényévé az önálló ismeretszerzés, a természeti és technikai környezet

jelenségeinek megértése.

Tudja a jelenségeket, kísérleteket megfigyelni, tapasztalatait rögzíteni.

Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes használatában.

Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört

részeinek és többszöröseinek használatában.

Legyen képes önállóan használni különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket.

Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő

kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni a tanultakkal.

Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők

megkülönböztetésében.

Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat áttekinteni.

622

Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő

használatával megfogalmazni, leírni.

Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait

leolvasni, értelmezni.

Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó eszközök működésének alapelveit felismerni.

A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit,

lehetőségeihez képest törekedjék ezek enyhítésére, megoldására.

Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és

mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat.

Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről.

Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a

nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a

csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait.

Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot.

Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a földhöz viszonyítjuk a testek helyét és

mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható.

Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről

A tanuló tudja a fizika törvények, a jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait fogalmazzák

meg. A fizikai törvények matematikai formulákkal írhatók le.

A tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a matematikai

szerepét a fizikában.

A középiskolai fizika tanítása során azt is érzékeltetni kell, hogy a természet megismerése

hosszú folyamat, közelítés a valóság felé. A tudományok fejlődése nem pusztán ismereteink

mennyiségi bővülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapított törvényszerűségek

módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését.

Az alapvető fizikai ismereteken túl fontos látni a fizika kapcsolódását a kultúra más

területeihez, más természettudományokhoz csakúgy, mint a technikához, a filozófiához vagy

a művészetekhez.

Belépő tevékenységformák

Fizikai jelenségek irányítással történő tudatos megfigyelése, a lényeges és kevésbé lényeges

tényezők megkülönböztetése. Ok-okozati kapcsolatok felismerése. A tananyaghoz kapcsolódó

egyszerű kísérletek önálló végrehajtása előzetes tanári útmutatás alapján. A tapasztalatok

közérthető összefoglalása a tanult szakszókincs helyes használatával. A tanult fizikai

mennyiségek mértékegységének ismerete és helyes használata, a mindennapi életben használt

fizikai mennyiségek nagyságának becslése. A tanult fizikai törvények felismerése a

mindennapi élet jelenségeiben, a technikai eszközökben. Könyvtári ismerethordozók

(szaklexikonok, képlet- és táblázatgyűjtemények, segédkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok)

használata, a tananyagot kiegészítő ismeretek megszerzésére. A számítógépes oktató és

szimulációs programok, multimédiás szakanyagok használata. Az Internet használata a

tananyagot kiegészítő információk megszerzésére, tanári irányítással.

Mechanika


623

Az egyenes vonalú

egyenletes mozgás

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út- idő

grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása

Az egyenes vonalú

egyenletesen változó

mozgás, szabadesés

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás speciális

esete: a szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A

sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi

sebesség. A gyorsulás fogalma, a nehézségi gyorsulás. Az

egyenletesen változó mozgás. Az egyenletesen változó mozgás

grafikus leírás.

Az egyenletes körmozgás Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata.

Az egyenletes körmozgás leírása: periódusidő, kerületi sebesség

mint vektormennyiség, a sebesség változása, a gyorsulás mint

vektormennyiség.

A dinamika alapjai

Mozgásállapot-változás és

erő

A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló

kísérletek. A tehetetlenség törvénye. Az erő fogalma,

mértékegysége. Newton II. törvénye. Hatás-ellenhatás törvénye.

Erőfajták Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás.

Rugóerő.

Erők együttes hatása A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata. Az erők vektoriális

összegzése. Erők forgatónyomatéka. A testek egyensúlyának

feltétele.

A lendület-megmaradás A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti

példák, mindennapi jelenségek).

Az egyenletes körmozgás

dinamikai vizsgálata

Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A

centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi

jelenségekben.

Munka, energia

A munka értelmezése és

kiszámítása

A munka fogalma, állandó és egyenletesen változó erő munkája

Mechanikai energiafajták Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia.

Munkatétel.

A teljesítmény és hatásfok A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű

esetekben

Rezgések, hullámok

Rezgések A rugóra függesztett test mozgása. A rezgést jellemző

mennyiségek (amplitúdó, rezgésidő, frekvencia) A rezgés

energiája

Hullámok Mechanikai hullámok megfigyelése, jellemzése. Hullámok

visszaverődése és törése, (elhajlás), interferencia. Állóhullámok

kialakulása.

A hanghullám tulajdonságai Hangtani alapkísérletek és egyszerű kvalitatív értelmezésük.

624

Elektromágnesség


Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos állapot, két féle elektromos töltés, megosztás,

vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-

törvény.

Az elektromos tér A térerősség fogalma. Az erőtér kvalitatív jellemzése egyszerű

konkrét esetekben. Munkavégzés az elektrosztatikus térben, a

feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben (gyakorlati

alkalmazások)

Egyenáramok Az egyenáram Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők

ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és

párhuzamos kapcsolása.

Elektromos energia és

teljesítmény

Az elektromos áram munkája, fogyasztók teljesítménye

Elektromágneses indukció,

Elektromágneses hullámok

A mágneses tér A mágneses tér jellemzése: a mágneses indukció vektor

fogalma. Áramok mágneses tere

Lorentz-erő Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Mozgó töltések

mágnes térben, a Lorentz-erő fogalma.

Mozgási indukció A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség

magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvény.

Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség,

váltóáram fogalma és jellemzése.

Nyugalmi indukció A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata.

Elektromágneses hullámok Rádióhullámok, hősugarak, fény, ultraibolya, röntgen-sugárzás,

hasonlóságok és különbségek.

Gyakorlati alkalmazások.

Egészség- és környezetvédelmi vonatkozások

Fénytan Geometriai optika A fény egyenes vonalú terjedése, terjedési sebesség. A

fényvisszaverődés törvényei. Sík és gömbtükrök képalkotása. A

törés és teljes visszaverődés jelensége, a törési törvény.

Lencsék képalkotása, optikai eszközök.

Hullámoptika A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás,

interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása.

Termodinamika Gázok állapotváltozásai Állapotjelzők. Boyle-mariotte és Gay-Lussac törvények,

Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény.

Ideális gázok részecskemodellje.

A hőtan főtételei A hőtan I. főtétele – (energia-megmaradás megfogalmazása). A

hőtan II. főtétele (a folyamatok iránya).

Halmazállapot-változások Olvadás-fagyás, forrás/párolgás – lecsapódás jellemzése.

Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata.

A hőterjedés Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás kísérleti vizsgálata

625

Modern fizika Az anyag atomos szerkezete Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Az atomok

mérete

A fény kettős természete A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A

fényelektromos jelenség – a fény részecske-természete.

Gyakorlati alkalmazások.

Az elektronok kettős

természete

Az elektron mint részecske: az elemi töltés. Az elektron mint

hullám: elektroninterferencia.

Az atom szerkezete Az atom belső szerkezetére utaló kísérleti tapasztalatok.

Rutherford-kísérlet, vonalas színkép. Az elektronburok héj-

szerkezete.

Az atommag szerkezete A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás

jellemzése.

A radioaktivitás Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás

környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és

mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai.

Maghasadás A maghasadás jelensége, láncreakció, atombomba, atomerőmű.

Az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata.

Magfúzió A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. A

hidrogénbomba.

Egyetemes tömegvonzás A heliocentrikus világkép (a Naprendszer bolygói, azok

holdjai). Bolygómozgás: Kepler-törvények. A Newton-féle

gravitációs törvény. A mesterséges égitestek mozgása.

Csillagfejlődés A csillagok születése, fejlődése és pusztulása.

A kozmológia alapjai Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás elmélet.


A szakközépiskolai fizika tanulmányok végére a korábbi évek tananyagának és a modern

fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerű

természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet

egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség

indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az

alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek.

A konkrét jelenségeket, a tanult törvényszerűségeket tudja besorolni a fizika főbb területei alá

(mechanika, elektromágnesség, termodinamika, atom- és magfizika, csillagászat).

Tudjon különbséget tenni a hipotézis és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítás között.

Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben tapasztalható leggyakoribb hőtani

jelenségeket. Tudja, hogy a természetben végbemenő folyamatok megfordíthatatlanok.

Ismerjen olyan kísérleti bizonyítékokat, tapasztalati tényeket, amelyek az atomelmélet

kialakulásához vezettek. Ismerje az atomszerkezet kutatásának főbb állomásait.

Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás felfedezésének történetét, a

radioaktív sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit. Ismerje a magátalakulások főbb típusait

(hasadás, fúzió). Ismerjen néhány konkrét felhasználási lehetőséget. Ismerje az atomenergia

felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal összehasonlítva,

különös tekintettel a környezeti hatásokra.

Legyen tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az

újabb és újabb felfedezések alapján módosulnak.

626

Ismerjen néhány konkrét kapcsolódási pontot a fizikai elméletek és a kultúra, gondolkodás

egyéb területi között.

Tudja a különböző információhordozókat megadott témakörben ismeretek szerzésére

használni. Tudjon különbséget tenni a természettudományos módszerekkel igazolt állítások,

elméletek és az egyéb elméletek között. Alakuljon ki benne kritikai érzék az ilyenekkel

szemben, igényelje az érvekkel történő alátámasztást, az igazolást.

A kerettanterv alapján készített tananyag-szerkezet a szakközépiskolák 9.s, v. és 10.s.v. 11.s,

v. 12.s.v osztályai részére

Heti óraszám: 9.és 10. évfolyamon 2-2 óra; 11. és 12. évfolyamon 2+2-2+2

óra Éves óraszám: 74 óra, 12. évfolyamon 64, illetve emeltszinten 11. évfolyamon 148 óra, 12.

évfolyamon 128 óra

Javasolt tankönyv:

Paál Tamás: Fizika a szakközépiskolák számára/58409,58410, 58411, 58412

Tantárgyi segédlet: A tankönyvhöz kapcsolódó munkafüzet

Szakközépiskolai összefoglaló feladatgyűjtemény fizikából / NT 81308/

Egységes érettségi feladatgyűjtemény és gyakorló feladatok I-II / NT 81471, NT 81466 /

A kísérletek az eszközjegyzékben foglalt szemlélhető eszközökkel történik.


Témakör Követelmények 1. Mechanizmus

A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők

összegzése.

Newton törvényeinek értelmezése.

Kényszererők felismerése konkrét példákkal.

Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és

alkalmazása konkrét példákra.

Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű

esetekben.

Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek

esetében.

Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.

Egyszerű gépek működésének leírása.

Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás

fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága.

Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.

Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a

sebesség, gyorsulás alkalmazása.

Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése.

A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.

Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás

jellemzői.

627

E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét

példákra.

A súrlódás jelensége.

A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.

A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.

A frekvencia, hullámhossz, terjedése sebesség fogalmának

alkalmazása.

A longitudinális és transzverzális hullám leírása.

A hullámjelenségek felismerése és leírása.

A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség,

hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel.

Állóhullámok felismerése.

Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok.

A mozgási energia

Az emelési munka, a helyzeti energia.

A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia

A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

2. Hőtan, termodinamika

Állapotjelzők,

termodinamikai egyensúly

Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.

Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.

Avogadro-törvény, anyagmennyiség.

A termikus egyensúly értelmezése.

Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.

Folyadékok hőtágulásának leírása.

A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.

Összefüggés a gázok

állapotjelzői között

Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása.

p-V-diagramok értelmezése.

Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb

problémákban.

Az állapotegyenlet ismerete.

A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése.

Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.

Termikus és mechanikai

kölcsönhatások

A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete,

alkalmazása.

A belső energia értelmezése.

A térfogati munka értelmezése.

A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű

alkalmazások.

Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm , izochor, izobár,

adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése.

A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért

fajhőjének megkülönböztetése.

Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.

Olvadás és fagyás.

Párolgás és lecsapódás. Forrás.

E folyamatok energetikai vizsgálata.

A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.

A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.

A levegő páratartalma.

A légkört érő káros behatások és következményeik.

628

A termodinamika II. főtétele A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon.

A hőerőgépek hatásfokának korlátai.

3. Elektromágnesség

Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.

A töltésmegmaradás törvénye.

A Coulomb-törvény ismerete.

Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak,

feszültség.

Többlettöltés fémen, alkalmazások.

A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati

alkalmazásának ismerete.

Az egyenáram Az áramkör részei. Áram-és feszültségmérés.

Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő

ellenállás meghatározása egyszerű esetekben.

Az egyenáram hatásai , alkalmazások.

A galvánelem és az akkumulátor.

Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.

Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.

Magnetosztatika.

Egyenáram mágneses

mezője.

A Föld mágnessége, az iránytű használata.

A magnesztotatikai mező jellemzése: a mágneses

indukcióvektor és a mágneses fluxus.

Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.

A Lorentz-erő

Az elektromágneses

indukció

A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz

törvénye.

Az önindukció jelensége az áram ki-és bekapcsolásánál.

A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és

áramerősség.

A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus

fogyasztó esetében.

Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor,

motor, transzformátor).

Elektromágneses hullámok A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.

Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség,

hullámhossz, frekvencia).

Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai

hatásainak ismerete.

Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.

A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési

sebessége.

A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.

A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes

visszaverődés jelensége.

Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.

A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia,

polarizáció).

Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának

ismerete, alkalmazása.

A síktükör, a gömbtükör és a leképezési törvény ismerete.

629

Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria

fogalma.

Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a

szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei.

4. Atomfizika, magfizika

Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem fogalma.

Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét

jelenségekkel.

Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az

elektrolízis alapján.

Az elektron töltése és tömege.

Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.

A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula.

A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény

kettős természete.

A vonalas színképek keletkezésének ismerete.

Az elektron kettős természete.

A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.

Az elektronburok szerkezete: a fő-és mellékkvantumszám és az

elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe.

Az atommagban lejátszódó

jelenségek

Az atommag összetétele.

Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia,

tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az

atommag leírásában.

A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírás;

felezési idő, aktivitás.

Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások.

Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az

atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás

más energiafelhasználási módokkal.

Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.

Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak

ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat

Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége.

A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.

A mesterséges égitestek mozgása.

Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.

A gravitációs gyorsulás mérése.

A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.

A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.

A Tejútrendszer, galaxisok.

Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.

A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.

6. Fizika- és kultusztörténeti ismeretek

Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens,

Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös

Loránd, J.J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Bohr,

Einstein, Szilárd Leo, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal

kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.

630

Elméletek, felfedezések,

találmányok

A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.

Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.

Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika

egyesítése”, a newtoni fizika hatása.

A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor,

a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a

röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia

felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk –

összekapcsolás a megfelelő nevekkel.

A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható

eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között.

Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

631

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A fizika érettségi vizsga célja

A középszintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező fizikai ismeretekkel,

- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök

működésével összekapcsolni,

- ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során

egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait,

- képe-e az alapmennyiségek mérésére, a mért adatokból egyszerű számításokkal

meghatározható további mennyiségek értékeire következtetni,

- képes-e egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletet elvégezni, valamint a kísérleti

tapasztalatokat kiértékelni, grafikont elemezni,

- rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő

gyakorlatias belső látásmóddal és arányérzékkel,

- képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag alapvető fontosságú tényeit és

az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni,

- megérti-e a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegét,

- ismeri-e a fizikatörténet legfontosabb eseményeit és személyiségeit, a tananyag által

közvetített legjelentősebb kultúrtörténeti vonatkozásokat.

Az emelt szintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a követelményekben előírt ismereteket,

- képes-e az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti

kapcsolatokat áttekinteni, felismerni,

- tudja-e ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában – a megfelelő

matematikai eszközöket is felhasználva – alkalmazni,

- járatos-e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben,

- ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során

egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait, felismeri-e

alkalmazásukat,

- képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és

elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatok kiértékelésére, következtetések

levonására, grafikonelemzésre,

- rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő

gyakorlatias belső látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a

mértékegységeket,

- képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag logikai csomópontjait képező

alapvető fontosságú tényeket és az ezekből következő alaptörvényeket,

összefüggéseket szabatosan kifejteni, megmagyarázni,

- képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségeket értelmezni,

- ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek működési elveit,

- rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő,

összetett fizikai feladatok, problémák megoldási képességével,

- tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban,

632

- képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák

megértésére és elemzésére.

A szóbeli érettségi vizsga témakörei fizikából középszinten

I. Mechanika 1. A dinamika törvényei

2. A mozgások

3. A munka és energia

II. Hőtan, termodinamika 1. Elektrosztatika

2. Hőtágulás

3. Összefüggés a gázok állapotjelzői között

4. A kinetikai gázmodell

5. Termikus és mechanikai kölcsönhatások

6. Halmazállapot-változások

7. A termodinamika II. főtétele

III. Elektromágnesség 1. Elektrosztatika

2. Az egyenáram

3. Magnetosztatika. Egyenáram mágneses hatása

4. A változó áram

5. Elektromágneses hullám

6. A fény

IV. Atomfizika, magfizika 1. Az anyag szerkezete

2. Az atom szerkezete

3. A kvantumfizika elemei

4. Az atommagban lejátszódó jelenségek

5. A radioaktív sugarak hatásai, a sugárvédelem módszerei

V. Gravitáció, csillagászat

1. Gravitáció

2. A csillagászat elemei

EMELT SZINT

Témakör Követelmények 1. Mechanizmus

A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők

összegzése, felbontása

Newton törvényeinek értelmezése. Sztatikai tömegmérés

Szabaderők és kényszererők.

633

Kényszererők felismerése konkrét példákkal.

Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és

alkalmazása feladatmegoldásban.

Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű

esetekben.

Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek

esetében.

Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.

Egyszerű gépek működésének leírása.

Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás

fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága.

Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.

Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a

sebesség, gyorsulás alkalmazása.

Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség.

A szabadesés és a függőleges és a vízszintes hajítás leírása.

A mozgások grafikus jellemzése.

Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás

jellemzői.

E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása

feladatmegoldásban.

A súrlódást leíró összefüggések alkalmazása.

A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.

A matematikai inga periódusideje.

A frekvencia, hullámhossz, terjedése sebesség fogalmának

alkalmazása.

A longitudinális és transzverzális hullám leírása.

A hullámjelenségek felismerése és leírása, az interferencia

létrejöttének feltétele.

A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség,

hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel.

Állóhullámok létrejöttének feltétele.

Az infra- és ultrahang jellemzői, a zajártalom

Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok.

A mozgási energia, a munkatétel.

Az emelési munka, a helyzeti energia.

Konzervatív erők

A lineárisan változó erő munkája, a rugalmas energia

A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

A speciális relativitás-

elmélet alapgondolatai

A fénysebesség szerepe, az időtartam, a hosszúság, a tömeg

relativisztikus jellege, tapasztalati alátámasztások ismerete.

2. Hőtan, termodinamika

Állapotjelzők,

termodinamikai egyensúly

Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.

Hőmérők és használatuk, a Kelvin-skála.

A vogadro-törvény, anyagmennyiség.

A termikus egyensúly értelmezése.

Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.

Folyadékok hőtágulásának leírása.

A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége, a hőtágulást

634

leíró összefüggések alkalmazása.

Öszefüggés a gázok

állapotjelzői között

Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása,

bemutatása.

p-V diagramok értelmezése, készítése.

Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb

problémákban.

Az állapotegyenlet ismerete, alkalmazása.

A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése.

Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.

Termikus és mechanikai

kölcsönhatások

A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete,

alkalmazása.

A belső energia értelmezése.

A térfogati munka értelmezése.

A termodinamika I. főtétele és jelentősége, alkalmazása.

Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár,

adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése.

A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért

fajhőjének megkülönböztetése.

Speciális körfolyamatok értelmezése. Az elsőfajú perpetuum

mobile lehetetlensége.

Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.

Olvadás és fagyás.

Párolgás és lecsapódás. Forrás.

E folyamatok energetikai vizsgálata.

A nyomás szerepének kvalitatív leírása.

A gáz és a gőz különbsége, a telítetté válás kvalitatív leírása.

A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.

A levegő páratartalma.

A légkört érő káros behatások és következményeik.

A termodinamika II. főtétele Irreverzibilis és reverzibilis folyamatok megkülönböztetése.

Rendezettség, rendezetlenség kvalitatív értelmezése.

A másodfajú perpetuum mobile lehetetlensége.

A hőerőgépek működésének leírása konkrét esetekre.

A hűtőgép működési elve.

3. Elektromágnesség

Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.

A töltésmegmaradás törvénye.

A Coulomb-törvény alkalmazása.

Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak,

feszültség, potenciál, ekvipotenciális felületek.

Többlettöltés fémen, alkalmazások.

A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati

alkalmazásának ismerete. A szigetelő hatása, a síkkondenzátor

kapacitása.

Töltések mozgása elektromos mezőben.

Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.

Ohm törvénye teljes áramkörre, ellenállásmérés. Vezetők

ellenállása, fajlagos ellenállás.

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő

ellenállás meghatározása.

635

A fémek ellenállásának hőmérsékletfüggése.

Az egyenáram munkája és teljesítménye.

Az egyenáram hatásai, alkalmazások.

A galvánelem és az akkumulátor.

Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.

Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.

Magnetosztatika

Egyenáram mágneses

mezője

A Föld mágnessége, az iránytű használata.

A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses

indukcióvektor és a mágneses fluxus.

Speciális alakú áramvezetők mágneses mezője.

Elektromágneses, gyakorlati alkalmazások.

A Lorentz-erő és alkalmazása.

Az elektromágneses

indukció

A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz

törvénye.

Az elektrosztatikus mező és az indukált elektromos mező


Az összefüggések alkalmazása.

Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.

A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, időbeli lefolyásának leírása, az

effektív feszültség és áramerősség.

A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye.

Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor,

motor, transzformátor).

A tekercs és a kondenzátor váltakozó árammal szembeni

viselkedésének magyarázata.

Elektromágneses hullámok A rezgőkörben zajló folyamatok leírása, az antenna szerepe, az

elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség,

hullámhossz, frekvencia).

A gyorsuló töltés és az elektromágneses hullámkapcsolata.

Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai

hatásainak ismerete.

Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.

A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fénysebesség mérése.

A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.

A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes

visszaverődés jelensége.

Prizma, plánparalel lemez.

Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.

A fény hullámjelenségeinek ismerete (interferencia, elhajlás,

polarizáció).

A lézerfény sajátosságai.

Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának

ismerete, alkalmazása.

A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.

Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria

fogalma.

Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a

szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei.

4. Atomfizika, magfizika

Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem fogalma.

636

Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét

jelenségekkel. Egyszerű számítások elvégzése.

Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az

elektrolízis alapján.

Az elektron töltése és tömege, az ezzel kapcsolatos kísérletek

értelmezése.

Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.

A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula.

A fotoeffektus és értelmezése. A foton tömege és energiája, a

kilépési munka meghatározása. A fény kettős természete.

A kibocsátási és elnyelési színképek keletkezésének ismerete, a

hullámhossz és az energia kapcsolata.

Az elektron kettős természete, a de Broglie-hullámhossz.

A Heisenberg-féle határozatlansági reláció ismerete.

A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége, korlátai.

Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az

elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az elektron

„tartózkodási helyének” jelentése.

Az atommagban lejátszódó

jelenségek

Az atommag összetétele.

Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia,

tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az

atommag leírásában.

A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása,

felezési idő, aktivitás, bomlási törvény.

Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások.

Az atomenergia felhasználásának ismerete: maghasadás,

láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia

jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más

energiafelhasználási módokkal.

Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.

Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak

ismerete, a sugárterhelés fogalma, mennyiségi jellemzés. A

sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat

Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége, a gravitációs

állandó mérése.

A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.

A mesterséges égitestek mozgása.

Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.

A gravitációs gyorsulás mérése.

A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.

A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.

A Tejútrendszer, galaxisok.

Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.

A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens,

Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell,

Hertz, Eötvös Loránd, J.J. Thomson, Rutherford, Curie-család,

Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede,

637

Wigner Jenő, Gábor Dénes a tanultakkal kapcsolatos

legfontosabb eredményeinek ismerete.

Elméletek, felfedezések,

találmányok

A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.

Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.

Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika

egyesítése”, a newtoni fizika hatása.

Maxwell és Hertz munkásságának jelentősége.

A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor,

a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a

röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia

felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk –

összekapcsolás a megfelelő nevekkel.

A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható

eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika, illetve a

klasszikus fizika és a relativitáselmélet között.

Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

638

n) Földrajz



A 10. , a 11. , és a 12. szakközépiskolai osztályok számára

A földrajz tanítására fordítható idő: - 10. osztályban heti 2 óra (évi 72 óra)

- 11. osztályban heti 2 óra (évi 72 óra)

- 12. osztályban heti 3 óra (évi 108 óra)

Célok:

- a tanulók természettudományos világképének formálása a Föld kialakulásának,

a Világegyetemben elfoglalt helyének bemutatásával, a mozgásaiból adódó

következmények elemzésével,

- a geoszférák áttekintése, folyamatainak, kölcsönhatásainak vizsgálata,

- a Föld és az emberiség közötti kapcsolat feltárása,

- bemutatni a világ gazdasági-, társadalmi képének változását, a

világgazdaságban különböző szerepeket betöltő régiókat,

- a környezeti adottságokkal való ésszerű gazdálkodásra és józan

önmérsékletre nevelés a fogyasztásban: túlnépesedés, az urbanizáció, a

korlátozott nyersanyag- és energiakészlet ellentmondásainak bemutatásával,

- a tanulók komplex szemléletének fejlesztése a társadalmi jelenségek,

folyamatok változásukban történő elemzésével, következményeik

mérlegelésével,

- olyan földrajzi ismeretanyag átadása, melyeket a tanulók a gyakorlati életben,

munkájuk során is hasznosítani tudnak,

- tudatosítani a természet társadalomra hatását, ezáltal a környezetvédelem

fontosságát.


- legyenek képesek a tanulók a regionális földrajzban tanultak alapján

következtetések levo-

nására, általános megfogalmazására,

- legyen áttekintő képük a termelés, a fogyasztás és a kereskedelem

kapcsolatáról,

- ismerjék és alkalmazzák a gazdasági ágazatok körébe tartozó általános

fogalmakat,

- ismerjék a főbb gazdasági pólusok és Magyarország szerepét a

világgazdaságban,

639

- az ismeretek megszerzéséhez legyenek jártasak statisztikai adatsorok,

grafikonok, diagramok olvasásában,

- legyenek nyitottak a tömegkommunikáció követésére,

- tudják önállóan használni a térképet,

- legyen áttekintésük a Földről,

- értsék a geoszférák kapcsolatát, sajátosságait és kapcsolatukat a

gazdasággal ill. a társadalommal,

- a törvényszerűségek felismerése, a tendenciák megfogalmazása,

- lássák a termelés és a fogyasztás növekedésének hatását a természeti

folyamatokra ill. a környezeti állapot romlásának visszahatását a társadalmi-

gazdasági fejlődésre.

-

Topográfiai követelmények

A topográfiai fogalmakkal kapcsolatban elvárható tevékenységek:

- a tanuló tudja megfogalmazni tényleges és viszonylagos földrajzi helyzetüket,

fekvésüket,

- tudja megmutatni azokat különböző térképeken ( faltérképen, atlaszban,

vaktérképen ),

- tudja felismerni és megnevezni azokat kontúrtérképen

- tudjon készíteni gondolattérképet,

- kapcsoljon földrajzi-környezeti tartalmakat az egyes topográfiai fogalmakhoz,

- ismerje a domborzatábrázolás különböző módszereit,

- olvasson le információkat keresztmetszetről és tömbszelvényről,

- legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésére,

- legyen tisztában a légi- és az űrfelvételek felhasználási lehetőségeivel,

- tudjon azonosítani környezeti elemeket térképvázlattal vagy térképpel történő

összevetés

alapján légi- és űrfelvételeken.

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK

TOPOGRÁFIAI DIMENZIÓK SZEGMENSEK

Világegyetem Galaxis

Naprendszer égitestjei

Föld Földrajzi fokhálózat

Óceánok

Földrészek

Nagyszerkezeti egységek

Afrika Szerkezeti egységek, tájak

Vízrajz

Országok

Városok

640

Amerika A földrész részei

Tájak

Vízrajz

Országok

Városok

Ausztrália és Óceánia A földrész részei

Tájak

Vízrajz

Országok

Városok

Európa A földrész részei

Tájak

Vízrajz

Országok

Városok

Iparvidékek

Ázsia A földrész részei

Tájak

Vízrajz

Országok

Városok

Magyarország Nagytájak

Közép- és kistájak

Vízrajz

Városok

Nemzeti parkok, világörökségek

Megyék

Régiók

A számonkérés formái

- szóbeli és írásbeli feleletek

- témazáró dolgozatok

- félévi és év végi tudásszintmérő tesztek

- házi dolgozatok, kutatómunkák

- projektfeladatok

Értékelési szintek

A szakközépiskolai tanulók írásbeli feleletei értékelésének szintjei (a Mérési

Csoport ajánlásával) az alábbi táblázat szerint:

641

ÉRTÉKELÉS

% RENDŰSÉG

0 – 29 Elégtelen ( 1 )

30 – 49 Elégséges ( 2 )

50 – 69 Közepes ( 3 )

70 – 84 Jó ( 4 )

85 – 100 Jeles ( 5 )

Érettségi követelmények

A földrajz (Földünk és környezetünk) tantárgy vizsgamodellje több szempontból

is lényegesen különbözik a korábbi földrajzi érettségitől. A középszintű

érettségi vizsgán a jelöltnek a szóbeli vizsga mellett írásban is számot kell adnia

a felkészültségéről. Mind a középszintű, mind pedig az emelt szintű írásbeli

vizsgán a hagyományos feladatok kiegészülnek újszerű, az ismeretek

alkalmazását igénylő feladattípusokkal.

A vizsgán a jelöltnek a földrajzi környezeti ismeretein kívül számot kell adnia az

alábbi földrajzi kompetenciák elsajátításáról is:

- információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése,

- kontúrképes feladatok megoldása,

- alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése,

- egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és

térképvázlatok készítése,

- szövegalkotás, szövegértés,

- az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, összetett feladatok

megoldása.

Tartalmi szempontból is vannak új vonásai a vizsgának. A kerettantervben a

korábbiakhoz képest nagyobb teret kap a társadalomföldrajzi szemlélet. A

középszintű vizsgán a jelölt általános földrajzi, környezeti műveltségről ad

számot. A vizsgafeladatok a praktikus ismeretek birtoklását és alkalmazásának

képességét mérik. Az emelt szintű vizsgán emellett az összetettebb

kölcsönhatások felismerését, a a földrajzi, környezeti gondolkodás és az

ismeretek alkalmazásának képességét várják el a vizsgázótól.

Fontos kiemelni, hogy a földrajz érettségi-követelmény tartalmazza az általános

iskolai regionális földrajzi tananyagot is. Ezért a vizsga sikeres teljesítéséhez

szükség van a tanultak szintézisére, valamint a középiskolában elsajátított

ismeretek alapján történő újraértelmezésére.

642

Tartalmi követelményrendszer középszinten

ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK

TÉMAKÖR KÖVETELMÉNYEK

Térképismeret - környezetábrázolás

- információk leolvasása

- helymeghatározás

- távolságmérés és –számítás

- űrfelvételen történő azonosítás

Kozmikus környezetünk - Naprendszer felépítése

- Föld mozgásai és azok

következményei

- helyi és a zónaidő számítása

- az űrkutatás eredményei

A geoszférák földrajza Litoszféra

- földtörténeti időegységek

- a Föld gömbhéjas szerkezete

- lemeztektonika

- a Föld nagyszerkezeti egységei

- felszínformálás, felszínformák

- kőzetek, ásványok felismerése

- a Föld kincseinek

hasznosíthatósága

Atmoszféra

- a légkör anyaga, szerkezete

- légköri folyamatok

- időjárás-éghajlat

- időjárás-jelentés, - prognózis

Hidroszféra

- horizontális és vertikális tagolódás

- a víz körforgása

- óceánok és tengerek általános

jellemzői

- szárazföldi vizek

- vízgazdálkodás

- vízszennyezés

Pedoszféra

- a talaj kialakulásának tényezői,

szintjei

- természeti és gazdasági

jhelentősége

643

- talajerózió és következményei

A földrajzi övezetesség - szoláris és valós éghajlati övezetek

- övek, területek/vidék vonásai

- a függőleges és vízszintes

övezetesség

kapcsolata

Népesség- és településföldrajz - népességnövekedés és hatásai

- a népesség szerkezete

- a népesség területi megoszlása

- urbanizáció és hatásai

- településtípusok jellemző vonásai

A világgazdaság - a világgazdaság ágazati felépítése

- gazdasági fejlettségi mutatók

- területi különbségek

- piacgazdaság működése

- integrációk

- globalizáció elemei

- gazdasági ágazatok telepítő

tényezői

- a szerkezetváltás folyamata

- ágazati átalakulási tendenciák

Régiók, országcsoportok, országok - az országok csoportosítása

fejlettségük szerint

- centrumok és perifériák

- egyedi szerepkörök, gravitációs

terek

Magyarország földrajza - hazánk földrajzi helyzete

- természeti adottságok,

erőforrások

- népesedési folyamatok

- gazdasági folyamatok, eredmények

- gazdasági kapcsolatok

- tájak, régiók

- Magyarország környezeti állapota

- természeti és kulturális értékeink

Európa regionális földrajza - Európa természeti és társadalmi

644

képe

- Európa a világ gazdaságában

- Az Európai Unió

- Környezeti problémák

Európán kívüli földrészek földrajza - az egyes kontinensek

természetföldrajzi és társadalmi-

gazdasági vonatkozásai

- centrumok és perifériák

- környezeti problémák köre

A globális válságproblémák - kialakulásuk természeti és

társadalmi-

gazdasági okai

- megoldási lehetőségek

645

Szakközépiskola 10. osztályának tanterve

A földrajz tanítására fordítható idő: heti 2 óra (évi 72 óra)

TANTERVI KÖVETELMÉNYEK

TÉMAKÖRÖK TARTALOM

A Föld és kozmikus környezete

Az Univerzum keletkezése, felépítése

A Naprendszer

A Föld-típusú bolygók

A Jupiter-típusú bolygók

A Föld mozgásai és következményei

Tájékozódás a Földön és a térképen

A geoszférák A kőzetburok

A Föld kialakulása és szerkezete

A kőzetlemezek mozgása és

következményei

Ásványok, kőzetek keletkezése

Földtörténet

Külső és belső erők a

felszínfejlődésben

Szárazföldek felszínformái

A talaj, mint komplex rendszer

A vízburok

A vízburok kialakulása

Óceánok, tengerek földrajza

A tengervíz mozgásai

A felszín alatti vizek

Vizek védelme

A levegőburok

Az atmoszféra anyaga és szerkezete

Időjárás elemei, éghajlat

Ciklonok és anticiklonok

A nagy földi légkörzés

Időszakosan változó és helyi szelek

Csapadékképződés

Időjárás prognózis, időjárás jelentés

A légkör védelme

A bioszféra

A természetföldrajzi övezetesség Az éghajlat és az övezetesség

kapcsolata

A forró övezet

A mérsékelt övezet

646

A hideg övezet

A hegyvidék övezetessége

A természeti és társadalmi

környezet

A földrajzi környezet összetevői

A világ népességének gyarapodása

A népesség összetétele

Településföldrajz

Urbanizáció és a városok szerkezete

Globális problémák Népesedési és élelmezési válság

A Föld erőforrásainak kifosztása

Globális felmelegedés

A fenntartható fejlődés

Továbbhaladási feltételek

A tanuló tudjon helymeghatározási és egyszerű térképészeti számításokat

végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási és csillagászati feladatokat

megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését,

legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes

szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a

földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra

példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a

társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket.

Tankönyv: Jónás-Kovács-Vízvári: Földrajz 9. (MS-2621), Mozaik Kiadó

Munkafüzet: Jónás-Kovács-Vízvári: Földrajz Munkafüzet (MS-2821), Mozaik

Kiadó

Atlasz: Középiskolai földrajzi atlasz ( CR-0002/1 )

647

Szakközépiskola 11. osztályának tanterve

A földrajz tanítására fordítható idő: heti 2 óra ( évi 72 óra )



A világgazdasági folyamatok A gazdasági élet szerkezete

A piacgazdaság jellemzői

A világgazdaság fejlődése

Globalizáció

A transznacionális vállalatok szerepe

Regionális integrációk

Nemzetközi szervezetek

A pénz funkciói

Nemzetközi tőkeáramlás

Adósságválság

A gazdasági élet szerkezetének

átalakulása

A mezőgazdasági termelés és

feltételei

A hagyományos mezőgazdaság

A tőkés mezőgazdaság

Energiagazdaság

Az ipar átalakulása

A tercier szektor

Az infrastruktúra fejlődő ágazatai

Régiók, ország csoportok Az amerikai világgazdasági erőtér

Az Európai Unió

Az EU peremterülete

A kelet-ázsiai erőtér

Japán

Kína

A fejlődő országok közös jellemzői

India

A kőolajra épülő gazdaságok

Közel-Kelet

Latin-Amerika

Magyarország az ezredfordulón Fejlődésünk fő állomásai

Rendszerváltás

A magyar gazdaság napjainkban

Helyünk az EU-ban

648

Továbbhaladási feltétel

A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa

be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző

térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban

betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét,

szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő

világgal.

Tankönyv: Jónás-Pál-Vízvári: Földrajz 10 (MS-2625), Mozaik Kiadó

Munkafüzet: Jónás-Pál-Vízvári: Földrajz Munkafüzet, Mozaik Kiadó

Atlasz: Középiskolai földrajz atlasz ( CR-0002/1)

649

Szakközépiskola 12. osztálya számára

A földrajz tanítására fordítható idő: heti 3 óra ( évi 108 óra )



Európa regionális földrajza Az Európai Unió országai

A délszláv államok

A Szovjetunió utódállamai

Afrika regionális földrajza Trópusi Afrika

Észak-Afrika országai

A Dél-afrikai Köztársaság

Észak-Amerika regionális földrajza Az Amerikai Egyesült Államok

Kanada

Latin-Amerika regionális földrajza Mexikó

A közép-amerikai földhíd államai

Az Antillák szigetvilága

Dél-Amerika országai

Ázsia regionális földrajza Japán

Kelet- és Délkelet-Ázsia országai

Kína

India

Közel-Kelet államai

Ausztrália és Óceánia regionális

földrajza

Ausztrália

Új-Zéland, és az óceániai szigetvilág

Magyarország természeti viszonyai Magyarország földrajzi helyzete

Magyarország földtörténete

Hazánk ásványvagyona

Magyarország éghajlata

Magyarország vízrajza

Magyarország faunája és flórája

Magyarország tájai

Nemzeti parkok

Magyarország társadalmi, gazdasági

élete

Magyarok a nagyvilágban

Népesedési folyamatok

Foglalkozási szerkezet

Településhálózat

Urbanizáció

A nemzetgazdaság színvonala

Hazánk és az EU

Magyarország energiagazdasága és

650

ipara

Mezőgazdaság

Közlekedés

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok

Idegenforgalom

Gazdasági térszerkezet

Tankönyv: Probáld Ferenc: Regionális Földrajz ( NT-15136/2 )

Bora-Nemerkényi: Magyarország földrajza (NT-15134/1)

Atlasz: Középiskolai földrajzi atlasz (CR-0002/1)

o) Biológia



10. évfolyam 2 óra/hét összesen:74 óra

Figyelembe vesszük a szakmai tárgyak sajátosságait a tanulók a középszintű

érettségire is készülhetnek. Amennyiben középszintű érett ségire jelentkeznek

a tantárgyat a 11. és a 12. évfolyamban is tanulják 2-3 órában hetenként. A

feltűntetett óraszámok tartalmazzák az ismétlésre, rendszerezésre,

számonkérésre fordítható órákat is


Az élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, makettek

segítségével.

A felépítés és életműködés közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása.

Kiselőadások készítése különböző biológiai témakörökben, ábrák, szemléletes

rajzok készítése, értékelése.

A heterotróf és az autotróf anyagcsere fogalmának ismerete

Tudatosuljon, hogy az ember biológiai és kulturális evolúciója során kialakult

eltérések nem értékükben különböznek, a biológiai és kulturális örökség az

emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult.

Legyen nyilvánvalóan elfogadott, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi

fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól.

1. Témakör Szervetlen és szerves alkotóelemek

A sejtet felépítő elemek:C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben.

651

H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+,3+, HCO3-, a CO3

2-, NO3- ionok természetes

előfordulásai.

A sejtet felépítő vegyületek

A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban.

Szén-dioxid kimutatása meszes vízzel.

A lipidek oldódási tulajdonságai.

A zsírok és olajok biológiai szerepe (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai

védelem)

A foszfatidok polaritási tulajdonságai

Kísérlet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására.

A szénhidrátok tulajdonságai (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon:

szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz.

A glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát.

A keményítő kimutatását jóddal, mikroszkóppal.

Miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.

A fehérjék alapegységei az aminosavak.

A fehérjék biológiai szerepe (enzimek, öszhúzékony fehérjék, vázanyagok,

receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék,

véralvadás, szabályozó fehérjék).

Miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális aminosavak. Mondjon

példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás-

és hússütés).

Afehérjék kicsapódását bemutató kísérletek.

A nukleinsavakHogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő

(önmegkettőződő) szerep.

2. Témakör: Az anyagcsere folyamatai

Az élőlények felépítő és lebontó folyamatai. Az élőlények energiaforrás

szempontjából (autotrófok és heterotrófok).

Az endo- és exocitózis folyamata.

A fotoszintézis alapvető szükségessége a földi életben.

A fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő történései

Az erjedés lényege, mindennapi felhasználása.

A légzés fő folyamatai

3. Témakör: Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

A sejtalkotók szerepe a sejt életében.

Vizsgálatok mikroszkóppal.

A biológiai hártyák (membránok) szerepet (anyagforgalom, határolás,

összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elve.

Példák az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.

A sejt belső hártyarendszerének funkciója.

652

A mitokondrium és a színtest szerepe

A sejtek osztódási ciklusa (nyugalmi szakasz, DNS-megkettőződés, nyugalmi

szakasz, osztódás).

A kromoszóma fogalma, ivarsejtjeinek kromoszómaszámát.

A mitózis és a miózis.

A meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot.

A sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag

koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy

elektromos változás).

Növényi és állati szövetek

Növényi és állati szervezet

4. Témakör. Az élőlények rendszerezése

A vírusok,

A prokarióták és az egysejtű eukarióták

-Baktériumok: méret, felépítés, jelentőség, emberi megbetegedések

Egysejtű eukarióták,

Többsejtű eukarióta állatok

Szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak

Újszájú állatok

Tüskésbőrűek,

Gerincesek (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök)

Állatkerti látogatás

Az növények rendszerezése

A kékmoszatok törzse (prokarióták)

Eukarióták. Az ostorosmoszatok törzse ,zöldmoszatok törzse,

sárga,-vörös,-barna és barázdásmoszatok törzse

A zuzmók törzse

A mohák törzse

A harasztok törzse

A nyitvatermők törzse

A zárvatermők törzse

A gombák

5. Témakör: Az ember testfelépítése és működése

Egészség, betegség, életvezetés, életmód. Az egészséges környezet.

A bőr.

A kültakaró fogalma, funkciói.

A bőr egészségtana.

Mozgásrendszerünk.

A csontvázrendszer és egészségtana.

A izomrendszer és egészségtana.

A táplálkozás szervrendszere.

653

Anyagcsere, intermedier anyagcsere.

Tápanyagaink: fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok,

ballasztanyagok, fűszerek, víz.

A tápcsatorna anatómiája és élettana.

Az emésztőrendszer egészségtana.

Keringési rendszerünk.

A keringési rendszer anatómiája és élettana.

A vér.

A keringési rendszer egészségtana.

Immunrendszerünk

Az immunrendszer felépítése, működése

Aktív és passzív immunizálás, védőoltások.

Az immunrendszer kóros működése

Légzőrendszerünk

Légzőszerveink. Külső és belső légzés. Hangképzés.

A légzőrendszer egészségtana.

Kiválasztó rendszerünk

A kiválasztás szervrendszerének anatómiája és élettana.

A kiválasztó rendszer egészségtana

A szabályozás szervrendszere

Az érzékszervek

Videofilm megtekintése az érzékszervekről

A látás szerve a szem

A hallás és egyensúlyozás szerve: a fül

A kemoreceptorok

A belsőelválasztásu mirigyek rendszere

Az agyalapi mirigy

A pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy,mellékvese

hasnyálmirigy

Az idegrendszer szerepe, felépítése

Az idegsejt müködése

Az idegrendszer működése

A magasabbrendü idegtevékenységek

A szaporodás szervrendszere

A férfi és a női szaporító rendszer felépítése, működése.

Az anyaság biológiája

A szaporító szervrendszer egészségtana

A fogamzásgátlás

Felkészítés a családi életre

Az egyedfejlődés

Az embrionális és a posztembrionális fejlődés szakaszai

654

6 Témakör: A természet-és a környezetvédelem alapjai

A természet-és környezetvédelem fogalma.

A fajok védelme

A hazai természetvédelem rendszere

Magyarország nemzeti parkjai, és természetvédelmi területei, tájvédelmi

körzetei


A tanulók tudják kiemelni és megfogalmazni a különféle élőlények

életműködéseinek lényegét.

Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közötti

összefüggések megértése

Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése.

Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása.

A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése

Igényeljék, hogy biológiai környezetüket minél több oldalról megismerjék,

használjanak ehhez minél többféle információhordozót.

Alakuljon ki szükebb környezetéért (lakóhelye) felelős tevékeny magatartása

Középszíntű érettségire készülők

11. o 2óra/hét

összesen: 74

óra

A biológia tudománya

Rendszertani kategóriák

Fénymikroszkópos

vizsgálatok: kaparék,

nyúzat, metszet készítés

elemzés.

Fizikai, kémiai alapismeretek A diffúzió és az ozmózis

biológiai jelentősége.

Egyszerű plazmolízises

kísérletet hagyma

bőrszöveti nyúzatával.

A felületen való megkötődés

biológiai jelentősége

(enzimműködés,

talajkolloidok, kapillaritás).

Kísérletek orvosi szénnel és

festékoldattal.

Az aktiválási energia, és a

katalizátor fogalma

655

Az enzimműködés lényegét,

optimális feltételei.

Enzimhibán alapuló öröklődő

emberi betegséget (pl.

tejcukorérzékenység)

Az anyagcsere folyamatai

Az élőlények felépítő és

lebontó folyamatai.

Nem sejtes rendszerek

vírusok

Ismertesse a vírusok

biológiai, egészségügyi

jelentőségét.

Ismertesse a vírusok

felépítését és a

vírusfertőzés folyamatát.

Ismerjen vírus által okozott

emberi megbetegedéseket

(influenza, rubeola, herpesz,

kanyaró, AIDS, kullancs

által terjesztett vírusos

megbetegedések, hepatitis,

veszettség).

Legyen tisztában alapvető

járványtani fogalmakkal

(fertőzés, járvány, higiénia).

prionok

Önálló sejtek

prokarióták Ismertesse a baktériumok

biológiai, evolúciós, ipari,

mezőgazdasági és

egészségügyi jelentőségét;

lássa ezek kapcsolatát

változatos

anyagcseréjükkel. Ehhez

használja fel a mindennapi

életben tapasztaltakat:

bélbaktériumaink szerepe, a

tej savanyodása,

borkészítés, fogszuvasodás.

Ismertesse a baktériumok

656

szaporodását,

spóraképzését,

testfelépítését, alakjait.

Tudja, hogy a felelőtlen

antibiotikum-szedés

rezisztens formák

szaporodását idézheti elő.

Ismerjen baktérium által

okozott emberi

megbetegedéseket:

tetanusz, Tbc, szalmonella,

Lyme-kór, gyulladásos

folyamatok. Ismerje ezek

megelőzését és az

antibiotikumos védekezés

lehetőségét.

Ismerjen fertőtlenítési,

sterilizálási eljárásokat.

Tudja, hogy a prokarióták

gyors szaporodása, oka

lehet a vízvirágzásnak és az

élelmiszerek romlásának.

Vizsgáljon mikroszkóppal szénabacilust, és ennek kapcsán ismertesse a baktériumok jellemzőit.

egysejtű eukarióták

Hasonlítsa össze a

prokarióta és az eukarióta

sejt szerveződését és

működését.

Tudja, hogy a felépítés,

illetve a működés mely

jellemzői tették lehetővé az

eukarióták robbanásszerű

fejlődését (az anyagcsere

lépései elkülönültebbek,

jobban szabályozottak,

lehetőség van a teljes

információcserére ).

Ismerje az amőba, a

657

papucsállatka, a zöldszemes

ostoros és az élesztőgomba

testfelépítését, életmódját.

Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat.

A többsejtűség felé vezető utak

a gombák, növények, állatok elkülönülése Magyarázza, hogy a

testszerveződés és az

anyagcsere-folyamatok

alapján miért alkotnak külön

országot az élőlények

természetes rendszerében

a növények, a gombák és az

állatok.

Tudja, hogy a sejtek

működésbeli különbsége

felépítésbeli

differenciálódással jár.

A zöldmoszatok példáján

mutassa be az egysejtű

szerveződéstől a többsejtű

szerveződés típusait

(sejttársulás, sejtfonal,

teleptest).

sejtfonalak Ismerje a gombák fonalas

testfelépítését, spórás

szaporodását.

Ismertesse az ecsetpenész

gyakorlati jelentőségét.

Tudja, hogy vannak gombás

bőrbetegségek, allergiát

okozó gombák és a

szervezetben élősködő

fajok.

Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas

658

zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat.

teleptest Tudja, hogy ez a

szerveződés jellemző a

vörös- és barnamoszatok

többségére, sok

zöldmoszatra (pl.

csillárkamoszat), a kalapos

gombákra és a mohákra.

Ismerje a kalapos gombák

jellemzőit és spórából való

kialakulásának folyamatát.

Sorolja fel a hétköznapi

életben legismertebb ehető,

táplálkozásra alkalmatlan és

mérgező kalapos gombákat.

Tudja a gombafogyasztás

szabályait, tudja, hogy a

gyilkos galóca halálosan

mérgező.

Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket.

Tudja, hogy a zuzmók

gombák és moszatok

szimbiózisai. Ismerje a

zuzmók testfelépítését

Tudja, hogy a zuzmók a

levegő szennyezettségének

indikátorai. Figyeljen meg

környezetében előforduló zuzmófajokat, vonjon a levegő tisztaságára vonatkozó következtetéseket.

659

álszövet

Tudja, hogy a szivacsok

álszövetesek.

Ismerje a szivacsok

testfelépítésének főbb

jellemzőit.

Szövetek,szervek, szervrendszerek, testtájak

a növényvilág főbb csoportjai a szervi

differenciálódás szempontjából

spóratermő levelek elkülönülése

Értelmezze példákon

keresztül, hogy az új nagy

törzsfejlődési vonalak

sohasem specializálódott

élőlényekből indulnak ki.

Tudja, hogy a növényvilág

fejlődését befolyásolta a

fényért, vízért való verseny,

a szárazabb élőhelyeken

való szaporodás lehetősége.

Tudja ezeket

összefüggésbe hozni a

szervek megjelenésével,

felépítésével.

Ismertesse a harasztoknál

megjelenő evolúciós

„újításokat” (szövetek,

szervek, ivarlevelek), hozza

ezeket összefüggésbe a

szárazföldi élethez való

hatékony alkalmazkodással.

Ismertesse a

nyitvatermőknél megjelenő

evolúciós „újításokat” (virág,

mag, víztől független

szaporodás), hozza ezeket

összefüggésbe a szárazföldi

élethez való hatékonyabb

alkalmazkodással.

rovarmegporzás Ismertesse a

zárvatermőknél megjelenő

660

evolúciós „újításokat”

(takarólevelek, bibe, zárt

magház, kettős

megtermékenyítés, termés,

szállítócsövek,

gyökérszőrök) hozza ezeket

összefüggésbe a szárazföldi

élethez való hatékonyabb

alkalmazkodással.

Képes legyen a bemutatott

fajokat összehasonlítani, a

szervi differenciálós

szempontjából.

Példafajokon keresztül

mutassa be a növények

szerepét mindennapi

életünkben: gyümölcsök,

zöldség- és gabonanövények;

takarmány- és ipari

növények; gyógy-, fűszer- és

élvezeti növények; kerti

gyom- és szobanövények;

veszélyes (allergén)

növények.

Ismertesse a növényfajok

védetté nyilvánításának

szempontjait (génkészlet,

maradványnövények,

indikátorszerep).

Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhe, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.

az állatvilág főbb csoportjai a szervi

differenciálódás szempontjából

Értelmezze példákon

keresztül, hogy az új nagy

661

fejlődési vonalak sohasem

specializálódott

élőlényekből indulnak ki.

Ábráról ismerjen fel

sugaras, kétoldalúan

szimmetrikus és

aszimmetrikus

állatcsoportokat, a

szimmetriaviszonyokat

magyarázza életmódjukkal.

Értse az állatvilág főbb

csoportjainak (, csalánozók,

férgek, puhatestűek,

ízeltlábúak, gerincesek)

illetve a gerincesek

származási kapcsolatait.

Ismertesse a lapos- és

gyűrűsférgek evolúciós

újításait (szimmetria,

bélcsatorna alakulása,

szervek differenciálódása),

hozza ezeket

összefüggésbe

környezethez való hatékony

alkalmazkodással.

Hozzon példákat ismétlődő

szervekre, egységekre az

állatvilágból (ember

esetében is), magyarázza,

miért jelenthetett a

szelvényesség újabb

lehetőségeket a

differenciálódásra, illetve a

funkciók hatékonyabb

elvégzésére.

Sorolja fel az ízeltlábúak

testfelépítésének azon

jellegzetességeit, melyek a

szárazföldi életmódra

alkalmassá tették őket,

illetve szerepet játszhattak

662

abban, hogy a Földön a

fajokban leggazdagabb

állatcsoporttá válhassanak.

Tudja, hogy a szárazföldi

élethez a gyűrűsférgek és a

kétéltűek nedves élőhelyhez

alkalmazkodtak, a rovarok

és a hüllők a szárazságot jól

tűrik, de életműködéseikhez

meleget igényelnek, a

madarak és emlősök viszont

a száraz és hideg

körülményekhez egyaránt

képesek jól alkalmazkodni.

Ismertesse a porcoshalak

(cápa) és a csontoshalak

(ponty) anatómai

különbségeit, ezek

funkcionális

következményeit.

Magyarázza, miért

mondhatjuk, hogy a hüllők

az első igazi szárazföldi

állatok.

Mutassa be a madarak

testfelépítésén a hüllőszerű

bélyegeket.

Ismertesse az állandó

testhőmérséklet

kialakulásának anatómiai és

funkcionális feltételeit.

Tudja, hogy az állatvilág

fejlődésének hajtóereje

elsősorban az

életműködések hatékonyabb

elvégzése, majd a

szárazföldi, vízhiányos és

hideg élőhelyekhez való

alkalmazkodás volt.

Ismertesse a gerinces

663

állatok közös

jellegzetességeit.

A magzatburok szerepét

hozza összefüggésbe a

szárazföldi élethez való

hatékony alkalmazkodással.

Magyarázza miért

tekinthetők a törzsfejlődés

fontos lépcsőfokának az ősi

rovarevő emlősök.

Tudja összehasonlítani az

emberszabású majmok és az

ember anatómiai és élettani

tulajdonságait.

Jellemezze az emberi

nagyrasszokat (élőhely,

színkomplexió, fej-arc,

jellemzők, testarányok,

szőrzet).

Lakóhelye illetve közvetlen környezete természetvédelmi értékei, környezetvédelmi problémái tükrében ismertesse környezete állat világának egy-egy jellemző aspektusát.

a növények szövetei, szervei

szövetek Tudja, hogy milyen

működésekre

specializálódtak a következő

szövetek: osztódó szövet és

állandósult szövetek:

bőrszövet, alapszövet és

szállítószövet, és ez milyen

változást okozott a

felépítésükben.

Ismerje fel ezeket a

664

szöveteket rajzon. Vizsgáljon fénymikroszkóppal önállóan készített növényi szövet preparátumot.

gyökér, szár, levél Ismerje fel egyszerű,

sematikus rajzon a gyökér

hossz- és

keresztmetszetét, a

kétszikű és egyszikű

lágyszár keresztmetszetét,

a fás szár

keresztmetszetét, a

kétszikű levél

keresztmetszetét, tudja

magyaráznia látottakat.

Magyarázza az évgyűrűk

keletkezését.

Ismerje a gyökér alapvető

működéseit (rögzít, felszív,

szállít).

665

Ismerje a szár alapvető

működéseit (tartja a

leveleket, szállít), tudja

értelmezni a fás szár

kialakulását.

Magyarázza a növények

vízforgalma alapján:

hervadó növény

meglocsolása után

visszanyeri tartását.

A lombhullatást hozza

összefüggésbe a növényi

hormonokkal és a növények

vízforgalmának

szabályozásával.

Ismerje a levél alapvető

működését (fotoszintézis),

tudjon kapcsolatot

teremteni a levél, a

színtestek és a

fotoszintézis folyamata

között. Ismerje a növények

további önfenntartó

működéseit (vízforgalom,

gázcsere, kiválasztás,

helyzetváltoztató mozgás).

Tudja mi a rügy.

Soroljon fel növényeket,

melyeknek gyökerét, szárát

illetve levelét fogyasztjuk.

Értelmezzen tanórán bemutatott, anyagszállítással kapcsolatos kísérletet.

virág, termés Ismerje a virág biológiai

szerepét és részeit.

Ismerje az egyivarú és a

kétivarú virág, az egylaki és

666

a kétlaki növény fogalmát.

A virágpor fénymikroszkópos vizsgálata alapján következtessen a megporzás módjára. Ismerje a termés biológiai

szerepét és a

magterjesztés stratégiáit.

667

Ismerje az ivaros és az

ivartalan szaporodás

előnyeit és hátrányait.

Ismerje a szobai és kiskerti

növények szaporítási

módjait (tőosztás,

dugványozás, oltás,

szemzés).

Ismerje a virágos növények

fajfenntartó működéseit

(mag illetve termésképzés,

vegetatív szervekkel

történő szaporodás).

Soroljon fel növényeket,

melyeknek virágját, magját

illetve termését

fogyasztjuk.

Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy otthon elvégzett csírázási kísérlet kapcsán. Hozza összefüggésbe a

növényi hormonok hatásával:

az ablakba helyezett növény

elhajlik, a lenyírt/lelegelt fű

újból kinő, a sötétben

tartott burgonya kihajt,

rothadó gyümölcs az

egészséges gyümölcsök

rothadását okozza, a

gyümölcsfák

terebélyesedését

metszéssel befolyásoljuk.

az állatok szövetei, szervrendszerei

szövetek Tudja, hogy milyen

működésekre

specializálódtak a következő

szövetek: hámszövet

668

(működés és felépítés

szerint is), izomszövet,

kötőszövet és idegszövet,

és ez milyen változást

okozott a felépítésükben.

Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, üvegporc, emberi vér;

kültakaró Ismerje, hogy mi a

kültakaró alapvető feladata

(védelem, a párolgás

csökkentése), és hogy az

egyrétegű hám termelhet

kutikulát, mészvázat és

kitinpáncélt; a többrétegű

hám pedig lehet el nem

szarusodó és elszarusodó.

Tudja ezt konkrét

élőlényekhez,

élőlénycsoportokhoz

kapcsolni.

Ismertesse példafajokon

keresztül, hogy az életmód

(élősködés, vízi, szárazföldi)

és a funkció (hőszigetelés,

légzés, mozgás) hogyan

nyomja rá a bélyegét a

kültakaró felépítésére.

Vizsgáljon madártollakat, sorolja fel főbb típusait, a toll részeit.

mozgás Hasonlítsa össze a külső- és

belső vázat (mely

669

állatcsoportoknál fordulnak

elő, előnyei, hátrányai).

Értelmezze a gerincesek

végtagtípusának alakulását

az élőhely és az életmód

szempontjából.

Hasonlítson össze a csontos hal, béka illetve madárcsontvázat, magyarázza ezek felépítésbeli különbségét az életmód függvényében.

anyagcsere Ismerje, hogy az

anyagcsere a táplálkozás, a

légzés, a keringés és a

kiválasztás szervrendszerén

keresztül valósul meg.

Hasonlítsa össze a sejten

kívüli emésztés előnyét

szemben a sejten belüli

emésztéssel.

Hozza összefüggésbe a

madárcsőr alakját a

táplálkozás módjával.

Figyelje meg és magyarázza a hal légzésszáma és környezetében lévő víz hőmérséklete közötti összefüggést Hasonlítson össze vizes

élőhelyen élő élőlények

légzését (halak, kétéltűek,

hüllők)

Hasonlítsa össze a nyílt és

670

zárt keringést.

Hasonlítsa össze a rovarok

Malpighi - edénnyel és a

gerincesek vesével történő

kiválasztásának lényegét.

Sztereomikroszkóppal vagy kézinagyítóval vizsgáljon állatokat, illetve azok szerveit (toll, rovar, földigiliszta) és magyarázza a látottakat.

szaporodás - egyedfejlődés Ismerje, hogy az állatok

szaporítószerveinek

felépítése a környezet

hatására kevéssé változó

bélyeg, ezért a

rendszerezés alapjául is

alkalmas.

Ismerje az ivarszervek

általános felépítését

(ivarmirigy, kivezető járat,

párzószerv, járulékos

mirigy).

Tudjon példát az ivartalan

szaporodásra és a

regenerációra.

Ismerje a szaporodás víztől

való függetlenedésének

folyamatát.

Ismerje a petesejt, a

hímivarsejt, a zigóta, a

hímnősség és a váltivarúság,

az ivari kétalakúság, a

szűznemzés, az embrionális

és posztembrionális

fejlődés fogalmát, a külső

és belső megtermékenyítés,

az ivadékgondozás és az

utódszám összefüggését.

671

Ismertesse a teljes

átalakulás, a kifejlés, és az

átváltozás fő

egyedfejlődési stádiumait,

tudja élőlényekhez kötni az

átalakulás típusait.

Ismertesse a belső

megtermékenyítés előnyeit

a külső

megtermékenyítéshez

képest.

A magzatburok szerepét,

hozza összefüggésbe a

víztől független

szaporodással.

Vizsgáljon tojást, mondja el részeit, a részek funkcióit.

szabályozás - érzékelés-

viselkedés

Tudja, hogy a szabályozás

hormonális és idegi úton

valósulhat meg.

Ismerje az érzékszervek

típusait.

Ismerje a diffúz

idegrendszer, a dúc- és a

csőidegrendszer fogalmát, a

központosulás előnyét.

Tudja ezt konkrét

élőlénycsoportokhoz

kapcsolni ( csalánozók,

gyűrűsférgek, gerincesek).

Ismerje az önfenntartással

kapcsolatos viselkedéseket

(tájékozódás,

komfortmozgás, táplálkozási

magatartás, menekülés),

tudjon ezekre példát hozni,

illetve példákból ismerje fel

ezeket.

Ismerje a fajfenntartással

kapcsolatos viselkedéseket

(a partner felkeresése,

672

udvarlás-nász, párzás,

ivadékgondozás,

önzetlenség, agresszió) és a

viselkedések

egyedfejlődését, tudjon

ezekre példát hozni, illetve

példákból ismerje fel

ezeket.

Jellemezze az alábbi

magatartásformákat:

(reflex, irányított mozgás,

mozgásmintázat, társítások,

belátásos tanulás). Tudjon

ezekre példát hozni, illetve

példákból ismerje fel

ezeket.

673

12.o 3óra/hét összesen 66 óra

EGYED FELETTI

SZERVEZŐDÉSI SZINTEK

Populáció

Ismerje a populáció ökológiai és genetikai

értelmezését.

Ismerje a populáció egyedszámának korlátlan

és korlátozott növekedési lehetőségét, a

környezet eltartóképességének fogalmát.

Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció)

majd összeomló létszámú populációra.

Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl.

sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai

védekezés előnyeit.

Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük

következtetéseket.

környezeti

kölcsönhatások

Ismerje a környezet fogalmát (élettelen és

élő), a környezet időbeli (periodikus és

előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális)

változását.

Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum,

maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza

összefüggésbe az indikátor szervezetekkel.

Tudja, hogy a tűrőképesség grafikus

ábrázolása legtöbbször nem szimmetrikus

görbe.

Esettanulmány alapján ismerjen fel néhány hiánybetegséget mind az állatvilág, mind a növényvilág igényei alapján. (lásd 2.1.pontot)

Tudja, hogy az élettelen környezet

legfontosabb tényezője a fény, a hő, a víz, a

levegő és a talaj. Ismerje ezek hatását az

élőlényekre.

Ismertesse a talaj termőképességének okát,

kialakulásának feltételeit.

Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését

több környezeti tényező is befolyásolja.

674

Ismerje a peszticidek, mérgek

felhalmozódását a. táplálékláncban.

kölcsönhatások

egymással

viselkedésb

eli kölcsönhatások

Ismerje az élőhely kiválasztás, tájékozódás,

vándorlás, populációdinamika és magatartás

viselkedésökológiai alapjait.

Ismerje a territórium, a rangsor, az önzetlen

és az agresszív magatartás, a rituális harc, a

behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok,

párosodási rendszerek (csoportszerveződés)

szaporodás viselkedés típusait

Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból

ismerje fel ezeket. ökológiai

kölcsönhatások

Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az

asztalközösség (kommenzalizmus,) az

antibiózis, az élősködés és a táplálkozási

kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és

növényi példákkal..

Ismerje az ökológiai fülke (niche) fogalmát. környezetvédelem Ismertesse a környezetvédelem fogalmát.

Ismerje a mesterséges megvilágítás, a

fényszennyezés kedvezőtlen hatását, illetve a

levegő magasabb rétegeibe kerülő por

fénymennyiséget csökkentő és lehűlést okozó

hatását.

Ismerje az üvegházhatást, a hőszennyezést, a

globális felmelegedés kedvezőtlen hatásait.

Ismerje a fontosabb légszennyező anyagokat,

ezek eredetét és károsító hatását, a

határérték fogalmát (CO, CO2, nitrogén-

oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por,

halogénezett szénhidrogének). Ismertesse a

savas esők okát és következményeit.

Tudja mi a teendő szmogriadó esetén.

Értelmezze a vizek öntisztuló képességének

magyarázatát. Ismertesse a természetes vizek

forrásait fenyegető veszélyeket.

Értelmezze a “közműolló” fogalmát, a

mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét,

lehetőségeit.

675

Magyarázza meg a talajerózió okait,

csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a

talaj romlásának, illetve javításának

folyamatát.

Magyarázza az emberi tevékenység hatását az

ózonpajzs sérülésének a kialakulásában.

Ismertesse az atombomba-kísérletek és

atomerőmű balesetek következményeit.

Ismerje az UV, radioaktív sugárzás,

röntgensugárzás élő szervezetre gyakorolt

hatását.

Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről.

Életközösségek

életközösségek

jellemzői

Tudja, hogy az életközösség is értelmezhető

ökoszisztémaként.

Értelmezze a szintezettség kialakulásának

okát.

Értse az életközösségek időbeni változásait.

Értelmezze a változások természetes és ember

által befolyásolt folyamatát, ismertesse a

szennyezés csökkentésének lehetőségeit.

hazai életközösségek Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli természetes, és ember által befolyásolt társulást (környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). Segítségül használja a növényismeret- és állatismeret határozó könyveket.

Hozza összefüggésbe az adott életközösséget

az azt kialakító környezeti tényezőkkel.

Tudjon példákat mondani ezen társulások hazai

előfordulására.

676

Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül

mutassa be az életközösség előrehaladó

változásait.

Biomok

tájékozódás a Föld

élővilágában

Tudja, hogy a biomok is értelmezhetők

ökoszisztémaként. Tudja felsorolni a legfontosabb zonális

biomokat : trópusi esőerdő, szavanna, sivatag,

szubtrópusi erdők, mérsékeltövi lombos erdők,

(száraz kontinentális) füves puszták, tűlevelű

erdők, tundra, a nem zonális biomokat

(tengerek, édesvizek, magashegyek).

környezetvédelem

Tudjon példát mondani az egyes övekben a

természetes növény- és állatvilágot

létében fenyegető emberi

beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a

monokultúrák hatása, kőolajszennyezés).

Bioszféra

globális folyamatok

Tudja, hogy a bioszféra is értelmezhető

ökoszisztémaként.

Ismerje a Gaia-elméletet.

Ismerje a műanyagok lassú lebomlásából és a

hulladéktermelésből adódó globális

problémákat

Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük

lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés

előnyét, összefüggését a feldolgozással,

újrahasznosítással.

Ismerje a népességnövekedés, urbanizáció,

élelmiszer és energiaszükséglet növekedésének

kialakulását és következményeit.

Képes legyen civilizációs ártalmakat felsorolni,

és kialakulásukat magyarázni: helytelen

életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott

gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító

hatásai.

Jellemezzen civilizációs ártalmakat.

677

környezetvédelem Tudja, hogy a globális problémák között

tartjuk számon a népességrobbanás, globális

felmelegedést, hulladékproblémát, a

savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek

problémáit, az ózonpajzs csökkenését, a Föld

erdeinek pusztulását. Ismertesse miért

lehetnek ezek ökológiai válság tényezői.

Értse, hogy az ökológiai válság társadalmi és

gazdasági kérdésekkel is összefügg.

. ökoszisztéma

Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát.

Különböztesse meg a flóra és fauna fogalmát

az életközösségétől.

anyagforgalom Értelmezze és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat

különbségét.

Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának

útját: az autotróf és heterotróf lények

szerepét, a humuszképződés lényegét. Ismerje

a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a

karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az

élőlények szerepét e folyamatokban.

energiaáramlás Értelmezzen “ökológiai produkció és energia

piramist”. Ismertesse a hagyományos és az

“alternatív” energiaforrásokat, a megújuló és a

nem megújuló energia különbségét. Értelmezze

az atomenergia felhasználásának lehetőségét

és veszélyeit.

Magyarázza a fenntartható fejlődés fogalmát. Ismerje az energiatakarékosság lehetőségeit.

biológiai sokféleség Tudja, hogy az ökoszisztémák térben és időben

rendezett struktúrák, fajösszetételük, a fajok

kapcsolatrendszere jellemző.

Értelmezze a sokféleség fontosságát az

678

ökoszisztéma stabilitásában.

Ismertesse a biológiai sokféleség

megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati

szükségességét, a természetvédelem

lehetőségeit.

környezet-és

természetvédelem

Ismertesse az ivóvíz nitrátosodásának okait, veszélyét. Magyarázza meg miért fontos tényezők a Balaton megóvásában a következők: nádvágások, a vízgyűjtőterületeken zárt rendszerű emésztőgödrök kötelezővé tétele, időszakos horgászati tilalom. Legyen képes az elemek körforgásába elhelyezni és magyarázni az emberi tevékenység bioszférára veszélyes tevékenységeit. Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a

mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális

és gazdasági érveket.

Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett

területeket példákkal ( természetvédelmi

terület tájvédelmi körzet, nemzeti park)

Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. Ismertesse egy, lakóhelyéhez közeli természetvédelmi terület értékeit, és az azt fenyegető veszélyeket.

Molekuláris genetika

alapfogalmak

Ismerje a haploid, diploid, fogalmakat.

A sejttanban tanultak felhasználásával

magyarázza a ivaros szaporodás, az öröklődés

és változékonyság összefüggéseit (az

információ kombinálódása a számfelező

sejtosztódáskor, zigótaképzéskor).

Lássa az információtartalom és a tulajdonság

összefüggését (DNS-gén-fehérje-tulajdonság).

Tudja mi a különbség a gén és allél, homozigóta

és heterozigóta, genotípus és fenotípus,

kromatinfonál és kromoszóma között.

mutáció Tudja összehasonlítani (hasonlóság, különbség)

679

a genetikai változékonyság forrásait, a

mutációt és ivaros szaporodást.

Tudja, hogy mutációval génváltozatok jönnek

létre.

Értse, hogy a mutáció lehet hátrányos,

közömbös és előnyös is, és ezek új fajok

keletkezésének lehetnek forrásai az

evolúcióban.

Tudja, hogy az emberi népességben egy génnek

sokféle génváltozata lehet, és ezek megoszlása

nem egyforma.

Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák

számbeli rendellenessége. Ismertesse

kialakulásának kockázati tényezőit.

Ismertesse a fenilketonúria genetikai

hátterét.

Tudja, hogy a mutációt kiváltó ágensek két

nagy kategóriába sorolhatók: kémiai mutagének

és a sugárzások.

Hozzon példákat a környezetben fellelhető

mutagén anyagokra és hatásuk felismerésének

problémáira.

Ismerje az ultraibolya sugárzás és a radioaktív

sugárzás mutációt okozó hatását

(kromoszómatörés és pontmutáció ivari és testi

szövetekben, daganatok indukálása).

a génműködés

szabályozása

Ismertesse, hogy különböző felépítésű-és

működésű testi sejtjeink azonos genetikai

információt hordoznak.

Ismerje a mutagén, a karcinogén kifejezéseket

Tudja, hogy vannak jó és rosszindulatú

daganatok.

Ismerje a rákszűrés jelentőségét.

. Egyed szintű genetika

minőségi jellegek Tudja, hogy az allélkölcsönhatások lehetnek

680

domináns-recesszívek, intermedierek és

kodominánsak.

Soroljon fel ember esetében dominánsan illetve

recesszíven öröklődő jellegeket.

Tudja levezetni a dominanciaviszonyok

ismeretében egy 1 génes enzimbetegség

(például lisztérzékenység vagy tejcukor-

érzékenység), az Rh és AB0-vércsoportok

öröklődését.

Tudja, hogy a diploid szervezetek által termelt

ivarsejtek számfelező osztódása során az

adott génhelyen lévő két allél közül csak egy

kerül az ivarsejtbe.

Tudjon genetikai családfát értelmezni egy gén

által

megszabott tulajdonságok esetében.

Tudja az ivarsejtek szerepét az ivar

meghatározásában, hozza összefüggésbe az

ivari kromoszóma fogalmával és a

megtermékenyítéssel.

Tudja, hogy a gének megnyilvánulását az ivar

(hormonális állapot) is befolyásolhatja (pl.

kopaszság).

Tudja, hogy a legtöbb tulajdonság a gén

kölcsönhatása eredményeként alakul ki.

mennyiségi jellegek Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a

minőségi jellegeket kialakító gének hatásait.

Tudja, hogy a mennyiségi jellegek

kialakításában általában sok gén vesz részt, és

a kialakuló tulajdonságra a környezet hatása

viszonylag jelentős.

Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a

háziasítással és a hibridvetőmagok

elterjedésével.

Soroljon fel mennyiségi jellegeket ember esetében is.

681

Populációgenetika és evolúciós

folyamatok

ideális és reális populáció Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból

allél- és genotípus gyakoriságokkal

jellemezhetők.

Értelmezze az ideális populáció fogalmát,

feltételeit.

Értse a populációnagyság jelentőségét a fajra

jellemző allélgyakoriságok megőrzése

szempontjából.

Lássa a ki- és bevándorlás szerepét az

allélgyakoriságok megváltozásában.

Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a

populációk genetikai változatosságának

forrását.

Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a

szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja

össze ezeket a fajkeletkezés elméletével.

adaptív és nem adaptív

evolúciós folyamatok

Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű

evolúciós folyamatokat, illetve egy példa

alapján képes legyen megítélni, hogy a folyamat

milyen típusba sorolható.

Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen

bizonyítékaira ( zárvány, kövületek, lenyomat,

lerakódás).

Ismertesse a relatív és az abszolút (C14/C12)

kormeghatározás fogalmát.

Ismerje az élő kövület fogalmát, hozzon rá

példát.

biotechnológia Ismerje a klón fogalmát.

Ismertessen néhány példát a “génsebészet”

(genetikai technológia) alkalmazására

(inzulintermeltetés, génátvitel

682

haszonnövénybe, klónozott fajták a

mezőgazdaságban). Ismertesse a módszer

mellett és ellen felhozott érveket. Fogalmazza meg álláspontját.

bioetika Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati

módszereit, a módszer korlátait

(családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai

megfontolásait.

Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az

emberi élet értéke közti különbséget.

. A bioszféra evolúciója

prebiológiai evolúció Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és

kémiai evolúció előzte meg.

Ismertessen az élőlények anyagainak

kialakulására vonatkozó elméleteket.

a biológiai evolúció

korszakai

Tudja, hogy milyen főbb lépések jellemezték a

mai növényvilág kialakulását.

Tudja milyen főbb lépések jellemezték a mai

állatvilág kialakulását.

Ismertessen elméleteket a hüllők nagyméretű

kipusztulására vonatkozóan a földtörténeti

középidő végén.

az ember evolúciója Tudja összehasonlítani az emberszabású

majmok és az ember közös vonásait.

Értse, hogy egy állkapocs- és egy

koponyatöredékből milyen módon lehet

következtetéseket levonni az adott emberelőd

fejlettségéről.

Jellemezze az emberi nagyrasszokat (élőhely,

színkomplexió, fej-arc jellemzők, testarányok,

szőrzet).

Értse hogy az ember evolúciója során kialakult

eltérések (nagyrasszok) nem különböznek; a

biológiai és kulturális örökség az emberiség

közös kincse.

683

684

A szakközépiskolai osztályok számára


Az általános iskolában lerakott alapokon továbbépítjük a tanulók biológiai ismeretrendszerét

Biztosítsa a mindenki számára a szükséges biológiai műveltség alapvető elemeinek, és

törvényszerűségeinek megismerését..

Fontos, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának

képessége.

Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy Földünk globális problémáinak megoldása csak a biológia

tudománya által képzelhető el, s ennek megvalósítása minden ember közös feladata.

A diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének az alapjait, az egészséges

életmód szabályait. A tantárgy az iskola egészébe integrálódva könnyítse meg a

szocializációt, a beilleszkedést a természeti és a társadalmi környezetbe.

Legyenek képesek biológiai objektumokkal kapcsolatosan természettudományos megismerési

módszereket használni.

A ruhaipari és a faipari szakközépiskolások igény szerint érettségi vizsgát tehetnek

biológiából.

Az érettségizni szándékozó tanulók 11. és 12. évfolyamban 2-2 óra biológiai oktatáson

vesznek részt, hogy biológiai érettségi követelményeinek eleget tudjanak tenni.

Jelenleg nem tervezünk emelt színtű érettségire való felkészítést, amennyiben min. 10 fő

igényli az emelt színtű érettségire való felkészítést a feltételeink adottak , tehát meg tudjuk

szervezni.

Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanulók érdeklődését a biológiai jelenségek folyamatok iránt.

Legyen képes a tanuló biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon

vizsgálatokat, kísérleteket csoportosan vagy önállóan elvégezni. Szerezzen gyakorlatot a

vizsgálati eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Értse az ismeretterjesztő

kiadványok, filmek, biológiával kapcsolatos információit. Vegye észre a természet szépségeit.

Legyen igénye fizikai és pszichés egészségének, egészséges-természetes és mesterséges-

környezetének megőrzése, tekintse ezeket az emberiség közös értékének.

Nyelvi előkészítő: Egészséges életmód tantárgy

0. évfolyam 1óra/hét összesen:37 óra


A sejtek összetevőinek ismertetése ábrák segítségével

Az öröklődés lényegének ismerete, az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi

élet számára veszélyes.





A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése.

A betegség-megelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének

belátása.

A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodásszükségességének

elfogadása.

1. Témakör: A sejtek felépítése, működése és az öröklődés alapjai

685

A sejtek felépítése A sejtek anyagcsere-folyamatai

A biogén elemek és a víz. A szerves anyagok biológiai jelentősége. A sejt szerkezete

és működése. Sejtalkotók.

Az öröklődés sejttani alapjai

Örökletes információ a sejtben. A kromoszóma és a gén fogalma. A sejtosztódás és

biológiai jelentősége.

Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése.

A fenotípus, a genotípus, homozigóta, heterozigóta fogalma.

Az öröklődés jellemzői. Néhány emberi tulajdonság, betegség öröklődése.

Az ivari kromoszómák részvétele az öröklődésben.

Az emberi ivar kialakulása.

Genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai.

A mutáció fogalma, mutagén hatások és következményei.

A genetikai kutatások jelentősége.

A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései

2. Témakör:. Az ember egészsége és életműködései

Egészség, betegség, életvezetés, életmód. Az egészséges környezet.

A bőr.














A vér.


Immunrendszerünk




Légzőrendszerünk










A fogamzásgátlás


686

Az egyedfejlődés


Összefoglalás.

Ellenőrzés.

Az endokrin rendszer

A biológiai szabályozás

A neuroendokrin rendszer felépítése, működése és egészségtana

Idegrendszerünk és érzékszerveink

Az idegi működés alapjelenségei.

Az idegrendszer felépítése és működése.

Az idegrendszer egészségtana.

Érzékszerveink (látás, hallás, ízlelés, helyzetérzékelés) felépítése, működése és

egészségtana

Szenvedélybetegségek, függőségek

Alkohol, drogok, dohányzás

Összefoglalás.

Ellenőrzés.

3. Témakör:. Általános egészségtan

A betegápolás alapjai

Az elsősegélynyújtás

Elsősegélynyújtási gyakorlatok

Ajánlott tankönyv:

Dr Gion Gábor: A serdülők egészségvédelme 10.o

687

Faipari és ruhaipari szakközépiskola


Villamosipari és építőipari szakközépiskola


A témák megegyeznek, de a feldolgozás módja és az óraszám eltérő. Figyelembe vesszük

a szakmai tárgyak sajátosságait, illetve a nagyobb óraszámban tanulók a középszintű

érettségire készülnek. A feltűntetett óraszámok tartalmazzák az ismétlésre,

rendszerezésre, számonkérésre fordítható órákat is


Az élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével.

A felépítés és életműködés közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása.

Kiselőadások készítése különböző biológiai témakörökben, ábrák, szemléletes rajzok

készítése, értékelése.

A heterotróf és az autotróf anyagcsere fogalmának ismerete

Tudatosuljon, hogy az ember biológiai és kulturális evolúciója során kialakult eltérések nem

értékükben különböznek, a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse,

amelyhez minden embercsoport hozzájárult.

Legyen nyilvánvalóan elfogadott, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való

képességükben nem különböznek egymástól.

.

1. Témakör: A vírusok, a prokarióták és az egysejtű eukarióták

Vírusok -vegetativ vírus, virion -jelentőségük, (a vírusok, mint kórokozók a növény –

és állatvilágban és az embernél betegségek AIDS)

-Baktériumok: méret, felépítés, jelentőség, emberi megbetegedések

Egysejtű eukarióták,

2. Témakör: Többsejtű eukarióta állatok

Egyedfejlődés, törzsfejlődés.

Szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak

3. Témakör: Újszájú állatok

Tüskésbőrűek,

Gerincesek (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök)

Állatkerti látogatás

4. Témakör: Az állatok teste és életműködései

Az állati test szerveződésének bemutatása tipikus példákon keresztül

Szerveződési szintek az állatoknál

Az állati sejt, a szövetek típusai és funkciói

Az állatok kültakarójának típusai, funkciói

A különböző szerveződésű állatok mozgásának formái

Az állatok táplálkozásainak formái, a heterotróf anyagcsere lényege

A különböző szerveződésű állatok légzésének formái

688

Az állatok anyagszállításának formái, a különböző anyagszállítási rendszerek

legfontosabb közös jellemzői

A kiválasztás szerepe

A különböző szerveződésű állatok szaporodásának formái, az embrionális és a

posztembrionális fejlődés lényege.

Az ivadékgondozás jelentősége

Az állatok életműködéseinek szabályozása, a különböző szerveződésű állatok

szabályozási rendszerei

Az állatok érzékelése, kommunikációja

Az állatok kapcsolata a környezetükkel, életmód, testfelépítés és környezet

összefüggése

Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok és ezek jelentősége

5. Témakör: Az növények rendszerezése, teste és életműködései

A kékmoszatok törzse (prokarióták

Eukarióták. Az ostorosmoszatok törzse

A zöldmoszatok törzse

A sárga,-vörös,-barna és barázdásmoszatok törzse

A zuzmók törzse

A mohák törzse

A harasztok törzse

A nyitvatermők törzse

A zárvatermők törzse

Növényi szövetek, szervek.

A növények élettevékenységei: anyagcsere, szaporodás,

egyedfejlődés

6. Témakör: A gombák A gombák jellemzése

7. Témakör: Az ember testfelépítése és működése Egészség, betegség, életvezetés, életmód. Az egészséges környezet.

A bőr.












Összefoglalás.

Ellenőrzés.



A vér.


689

Immunrendszerünk




Légzőrendszerünk






A szabályozás szervrendszere

Az érzékszervek

Videofilm megtekintése az érzékszervekről

A látás szerve a szem

A hallás és egyensúlyozás szerve: a fül

A kemoreceptorok

A belsőelválasztásu mirigyek rendszere

Az agyalapi mirigy

A pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy,mellékvese

hasnyálmirigy

Az idegrendszer szerepe, felépítése

Az idegsejt müködése

Az idegrendszer működése

A magasabbrendü idegtevékenységek





A fogamzásgátlás


Az egyedfejlődés


8. Témakör: A természet-és a környezetvédelem alapjai 7 óra

A természet-és környezetvédelem fogalma.

A fajok védelme

A hazai természetvédelem rendszere

Magyarország nemzeti parkjai, és természetvédelmi területei, tájvédelmi körzetei

9. Témakör: A környezet szennyezése és védelme

A víz, a levegő, a talaj, és a települési környezet szennyezésének néhány problémája

A Föld globális környezetvédelmi problémái

Tanulmányi kirándulás

10. Témakör: Ökológia

Ökológiai alapfogalmak. Egyedfeletti szerveződési szintek.

Az élőlények alkalmazkodóképessége. Abiotikus és biotikus környezeti tényezők.

Anyagkörforgalom és energiaáramlás az ökológiai rendszerekben.

11. Témakör: Az élővilág törzsfejlődése

Az élet keletkezése.

Az evolúció bizonyítékai

690

A növény-és állatvilág evolúciója

A főemlősök és az emberré válás. Az emberi rasszok.

Összefoglalás

Ellenőrzés


A tanulók tudják kiemelni és megfogalmazni a különféle élőlények életműködéseinek

lényegét.

Lássák meg az összefüggést a környezetükben előforduló élőlények életmódja és a környezet

napi és évi változása között.





A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése

Igényeljék, hogy biológiai környezetüket minél több oldalról megismerjék, használjanak

ehhez minél többféle információhordozót.

Alakuljon ki szükebb környezetéért (lakóhelye) felelős tevékeny magatartása

Középszíntű érettségire készülők

11. o 2óra/hét

összesen: 74 óra

1.1. A biológia tudománya

Rendszertani kategóriák

Fénymikroszkópos vizsgálatok: kaparék, nyúzat, metszet

készítés elemzés.

1.2. Az élet jellemzői

- Szerveződési szintek

Sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti .

1.3. Fizikai, kémiai

alapismeretek

A diffúzió és az ozmózis biológiai jelentősége. Egyszerű

plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával.

A felületen való megkötődés biológiai jelentősége

(enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás).

Kísérletek orvosi szénnel és festékoldattal.

Az aktiválási energia, és a katalizátor fogalma

Az enzimműködés lényegét, optimális feltételei.

Enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (pl.

tejcukorérzékenység)

2. Egyed alatti szerveződési

szint

2.1. Szervetlen és szerves

alkotóelemek

C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben.

H+, Ca

2+, Mg

2+, Fe

2+,3+, HCO3

-, a CO3

2-, NO3

- ionok

természetes előfordulásai.

A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az

élővilágban.

Szén-dioxid kimutatása meszes vízzel.

A lipidek oldódási tulajdonságai.

A zsírok és olajok biológiai szerepe (energiaraktározás,

hőszigetelés, mechanikai védelem)

691

A foszfatidok polaritási tulajdonságai

Az epesav polaritása .

Kísérlet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására.

A szénhidrátok tulajdonságai (íz, oldhatóság, emészthetőség)

az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz.

A glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát.

A keményítő kimutatását jóddal, mikroszkóppal.

Miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.

A fehérjék alapegységei az aminosavak.

A fehérjék biológiai szerepe (enzimek, öszhúzékony fehérjék,

vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok,

antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék).

Miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális

aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a

fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés).

Afehérjék kicsapódását bemutató kísérletek.

Hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó,

örökítő (önmegkettőződő) szerep.

2.2. Az anyagcsere

folyamatai

Az élőlények felépítő és lebontó folyamatai. Hasonlítsa össze

Az élőlények energiaforrás szempontjából (autotrófok és

heterotrófok).

Az endo- és exocitózis folyamata.

A fotoszintézis alapvető szükségessége a földi életben.

A fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő történései

Az erjedés lényege, mindennapi felhasználása.

A légzés fő folyamatai

2.3. Sejtalkotók (az

eukarióta sejtben)

A sejtalkotók szerepe a sejt életében.

Vizsgálatok mikroszkóppal.

A biológiai hártyák (membránok) szerepet (anyagforgalom,

határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének

általános elve.

Példák az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi

szervezetben.

A sejt belső hártyarendszerének funkciója.

A mitokondrium és a színtest szerepe

A sejtek osztódási ciklusa (nyugalmi szakasz, DNS-

megkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás).

A kromoszóma fogalma, ivarsejtjeinek kromoszómaszámát.

A mitózis és a miózis.

A meiózis folyamata miért eredményez genetikai

változatosságot.

A sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre

(valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének

megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos

változás).

3.4. Szövetek, szervek,

szervrendszerek, testtájak

3.4.1. A növényvilág főbb

Milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek:

osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet,

táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet.

692

csoportjai a szervi

differenciálódás

szempontjából

3.4.3. A növények szövetei,

szervei

3.4.4. Az állatok szövetei,

szaporodása, viselkedése

- szövetek

Fénymikroszkóppal növényi szövet preparátum vizsgálata

A gyökér, a szár és a levél alapfunkciói.

Mikroszkópban gázcserenyílás vizsgálata

A víz útja színes tintába mártott fehér virágú növényen.

A virág biológiai szerepe és részei.

Az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyei és hátrányai.

A csírázás külső és belső feltételei egy csírázási kísérlet

kapcsán.

A hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködések

(gyümölcsérés).

Milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek:

hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet,

kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a

felépítésükben.

Ismerje fel a tanuló fénymikroszkópos készítményen a

következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám,

vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér.

A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a

váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és

posztembrionális fejlődés fogalma.

Az önfenntartással kapcsolatos viselkedések (tájékozódás,

komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés).

A fajfenntartással kapcsolatos viselkedések (a partner

felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás,

önzetlenség, agresszió).

Magatartásformákt: reflex, irányított mozgás,

mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.

5. Egyed feletti szerveződési

szintek

A populáció ökológiai és genetikai értelmezése.

A populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott

növekedési modelljei a környezet eltartó képességének

fogalma.

A környezet fogalma (élettelen és élő), a környezet időbeli

(periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális)

változása.

Tűrőképességi görbék: minimum, maximum, optimum, szűk

és tág tűrés.

A. territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív

magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a társas

kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés)

szaporodási viselkedés típusai.

A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség

(kommehzalizmus) az antibiózis, az élősködés és a

táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és

növényi példákkal.

A szintezettség kialakulásának oka.

Az életközösségek időbeni változásai.

Gyakorlati feladatok az iskolán kívül

693

Jellemezze a tanuló egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli

terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj,

uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni

változások).

A fajon és életközösségek jellemzésére használja a

növényismeret- és állatismeret könyveket.

Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az

életközösségek előrehaladó változásait.

Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát.

A globális problémák

Hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és

gazdasági kérdésekkel.

A termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepe az

életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában.

A táplálkozási lánc és hálózat különbsége.

A szén és az oxigén körforgásának útja: az autotróf és

heterotróf lények szerepe.

A természetvédelem fogalma.

694

12.o 2óra/hét összesen 66 óra

6. Öröklődés,

változékonyság, evolúció

6.1.3. A génműködés

szabályozása

A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a

rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma

fogalmai.

A DNS megkettőződés folyamata és a DNS – m RNS átírás

(transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb

lépései.

A mutációt és ivaros szaporodás, mint a genetikai

változékonyság forrásai.

6.2 Mendeli genetika

6.2.1. Minőségi jellegek

6.2.2. Mennyiségi jellegek

A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus

és fenotípus fogalmai.

Az öröklésmenetek alaptípusai (domináns- recesszív,

intermedier és kodomináns).

A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés).

6.3. Populációgenetika és


6.4. Biotechnológia

Az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció

fogalma, A természetes szelekció darwini modellje.

Az adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok,

A homológ és analóg szerv fogalma, a konvergens és

divergens fejlődés

Az evolúció közvetlen bizonyítékai (zárvány, körületek,

lenyomat, lerakódás).

A klón fogalma.

Alkalmazásár (inzulintermeltetés, génátvitel

haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban).

A genetikai tanácsadás lehetőségei.

A Human Genom Program célja.

6.5. A bioszféra evolúciója

6.51. Prebiológiai evolúció

6.5.2. Az ember evolúciója

Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az

ember vonásait.

Felkészülés az érettségire

Minőségbiztosítás és értékelési módszerek

Szóbeli számonkérés


Kiselőadások értékelése

A párhuzamos osztályokban évente legalább egy szintfelmérő évfolyamdolgozat

A szaktanárok rendszeres konzultációja, tapasztalatok kicserélése, hospitálás

695

A tantárgy kapcsolatai más tantárgyakkal:

testnevelés, kémia, földrajz, munkavédelem, környezetvédelem, fizika,

matematika, osztályfőnöki, rajz.

Tanulói tevékenységek

- grafikonok, tablók rajzok, feladatlapok készítése

- tömegkommunikáció híreinek figyelése és feldolgozása

- mikroszkópos vizsgálatok

- hobbiállatok szobanövények ápolása

- természetben növény és állatfelismerés

- könyvtári kutatómunka

- természetfotók készítése (táj, állat, növény)

- kiállítások múzeumok látogatása


Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő

magatartás elsajátítására.

Értse meg a rendszeres testmozgás fontosságát

Értse meg és fogadja el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat..

Lássa be, hogy a nem kívánt terhesség kialakulása megelőzhető

Lássa be, hogy az emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben

megváltoztatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, melyet az evolúció nem

képes követni. Ezekre a problémákra csak az egyének és a közösségek tudatos

környezetkímélő magatartása hozhat megoldást.

Igényeljék, hogy biológiai környezetüket minél több oldalról megismerjék, használjanak

ehhez minél többféle információhordozót.

Alakuljon ki szűkebb környezetéért (lakóhelye) felelős tevékeny magatartása

Ajánlott tankönyv:

10. osztály: Bolla Marianna – Andrássy Péter: Biológia

Tanulói tevékenységek

- grafikonok, tablók rajzok, feladatlapok készítése

- tömegkommunikáció híreinek figyelése és feldolgozása

- mikroszkópos vizsgálatok

- hobbiállatok szobanövények ápolása

- természetben növény és állatfelismerés

- könyvtári kutatómunka

- természetfotók készítése (táj, állat, növény)

- kiállítások múzeumok látogatása

696

A biológia tantárgy középfokú oktatásához javasolt taneszközök jegyzéke

A hatékony biológiatanításhoz az alapfeltételeket a megfelelően kiépített és felszerelt

szaktanterem biztosítja:

minimális: vízszintes lapú tanulói asztalokkal és tanári asztallal felszerelt, folyóvízzel ellátott,

elsötétíthető terem (az eszközök megfelelő tárolására alkalmas zárható szekrényekkel és

polcokkal/vitrinekkel)

A szaktanterem további felszerelése:

vetítővászon (nagy méretű)

írásvetítő

diavetítő

televízió

videolejátszó

faliújságként használható parafatábla / rafia

az oktatásban sokoldalúan használható videokamera (használható írásvetítőként,

episzkópként, videokameraként, csatlakoztatható számítógéphez és mikroszkóphoz)

labormikroszkóp kivetítési lehetőséggel

multimédiás személyi számítógép

vetítővászon (nagy méretű)

A terem (és a szertár) rendje

A laboratóriumi munka szabályai

Baleset-megelőzési és elhárítási tervezet

A nemzetközileg használt veszélyszimbólumok együttes szemléltetésére használható színes

tábla

A megfigyelésekhez, vizsgálatokhoz szükséges eszközök és anyagok

Sokcélúan használható szertári eszközök

és anyagok

Tanulói megfigyelésekhez,

vizsgálatokhoz szükséges eszközök

Gyorsmérleg vagy táramérleg

Stopperóra

Műanyag tálca (egyszerű, könnyen

tisztítható)

Kémcsőtartó

Kémcsőfogó facsipesz

Bunsen-állvány

Kettősdió

Állványkarika

Kémcsőszorító

Lombikfogó

Vasháromláb

Azbesztháló

Bunsen- / Teclu-égő / borszesz-égő

Elektromos főzőlap

Kés

Olló

Kézinagyító (min. 4x) az osztálylétszámnak

megfelelő számban

Tanulópáronként:

A hazánkban előforduló leggyakoribb és a

jelentősebb védett növény- és gombafajokat

bemutató, rövid leírásokat tartalmazó,

munkaeszközként használható könyv /

növényhatározó

A hazánkban előforduló leggyakoribb és a

jelentősebb védett állatfajokat bemutató,

rövid leírásokat tartalmazó

munkaeszközként használható könyv

Tanulócsoportonként:

Tanulói mikroszkóp

Műanyag tálca (könnyen tisztítható, sima

697

Zsilettpenge

Vegyszerkanál (fém és műanyag)

Csipesz (hegyes és kerek végű)

Spatula

Kémcsövek (kétféle méretben)

Üvegtölcsérek (különböző méretben)

Főzőpoharak (különböző méretben)

Mérőhengerek, mérőlombikok (különböző

méretben)

Csiszoltdugós gázfejlesztő készülék

Óraüvegek (különböző méretben)

Petri-csészék

Erlenmeyer-lombikok (különböző

méretben)

Porüvegek (különböző méretben)

Üvegbot

Üvegcsövek

Cseppentő

Tárgylemez

Fedőlemez

Belső skálás, borszeszes hőmérő

Szűrőpapír

Papírvatta

Háztartási vatta

Alufólia

Celofánpapír

Gyurma

Cellux

Hurkapálcika

Üvegre író filctoll

Ragasztós hátú papírcsík / öntapadó címke

Kémcső- és üvegmosó kefe

Műanyag szárítóedény

Praktikumok

felületű)

Preparáló eszközkészlet / bonckészlet

Vizesflaska (műanyag)

Kémcsőtartó

Kémcsövek (normál, vagy -a takarékossági

és a környezetvédelmi szempontok miatt-

félmikro méretben)

Kémcsőfogó facsipesz

Borszesz-égő

Üvegtölcsér (kisméretű)

Főzőpoharak

Erlenmeyer-lombikok

Óraüvegek

A tanulói vizsgálatokhoz szükséges oldatok

tárolására szolgáló, megfelelően

felcímkézett kis üvegek

Cseppentők

Vegyszerkanál (normál vagy félmikro

méretben)

Szűrőpapír

Papírvatta

Tárgylemez

Fedőlemez

További (ajánlott) eszközök, eszközkészletek:

Mikrotechnikai eszközkészlet

Biológiai kísérleti készlet a növények

életfolyamatainak és a környezet hatásainak

megfigyelésére

Kísérleti készlet(ek) a növénytani és

állattani vizsgálatokhoz

Környezeti vizsgálatok elvégzésére

alkalmas eszközkészlet (pl.: minilabor /

analizáló koffer)

Egyszerű biokémiai kísérletek elvégzésére

és sejtbiológiai problémák vizsgálatára

alkalmas eszközkészlet

Vegyszerek, színezékek, indikátorok Biológiai objektumok

Sósav

Denaturált szesz

Desztillált víz

Benzin / Aceton

Ecetsav-oldat

Etanol

Lugol-oldat

Br2-os víz

Fehling I. és II. oldat

AgNO3-oldat

Cserepes növények (pl. : muskátli, pletyka,

Ficus elastica, begónia)

Vöröshagyma

Burgonyagumó

Sárgarépa

Retek

Vöröskáposzta vagy cékla

Magvak, termések ( pl.: borsó, bab,

kukorica, paprika, mustár, napraforgó,

narancs, körte, alma, citrom)

698

NH4OH-oldat

Ca(OH)2 oldat

NaOH

NaCl

KMnO4

Glükóz

Keményítő

Répacukor

Étolaj

Zselatin

Pepszin vagy Cotazym-forte

Mosogatószer

Kármin

Toluidinkék

Metilénkék

Metilzöld

Szudán III.

Tinta

Cédrusolaj

Fenolftalein

Univerzális indikátor (papírcsík)

Speciális tesztcsíkok pH-, vízkeménység-,

nehézfém-, olaj- és nitrát-tartalom

vizsgálatához

Az ajánlott vizsgálatok elvégzéséhez szükséges

további anyagok:

Steril táptalaj

Antibiotikum

Salétromsav

Ólom-nitrát-oldat

Kálium-rodanid

Alkoholszonda / cc H2SO4 + K2Cr2O7

Friss növényi részek

Tej

Tojás

Éti csiga (megfigyelésre!)

Földigiliszta

Daphnia sp.

Csirkecsont

Csirke / sertés májából származó epe

Akvárium (halak, csigák, vízi növények)

Vízminták

Talajminták

Az ajánlott vizsgálatok elvégzéséhez:

Állati szervek (pl. szív, vese)

Hal

Amerikai csótány

Élőflórás joghurt

Bor, megecetesedett bor

Savanyú káposzta

Összesített minimális eszközjegyzék

Vizsgálati eszköz, anyag / preparátum,

mikrometszet / modell / applikáció

Nyomtatott taneszköz / falikép / dia /

transzparens / videofilm /

/ multimédiás eszköz / interaktív eszköz

1. Egyokuláros tanulói mikroszkópok (40-

1000x)

2. Sztereómikroszkóp (20-40x)

3. Kézinagyító (min. 4x)

4. Preparáló eszközkészlet

5. Mikroszkópos vizsgálatokhoz

szükséges mikrotechnikai eszközök

6. Mikrometszet-készlet(ek): (növénytani-

; állattani-; embertani metszetek; pro- és

eukarióta egysejtűek; gombák)

7. Egyszerű biokémiai és sejtbiológiai

1. A hazánkban előforduló leggyakoribb

és a jelentősebb védett állatfajokat

bemutató, rövid leírásokat tartalmazó,

munkaeszközként használható könyv

2. A hazánkban előforduló leggyakoribb

és a jelentősebb védett növény- és

gombafajokat bemutató, rövid

leírásokat tartalmazó, munkaeszközként

használható könyv / növényhatározó

3. Az emberi szervezet megismerésében

kiemelkedő tudósok és orvosok

699

megfigyelések / vizsgálatok

elvégzéséhez szükséges eszközök és

anyagok

8. Egyszerű környezeti vizsgálatok


anyagok

9. Egyszerű növényélettani megfigyelések

és vizsgálatok elvégzésére alkalmas

eszközök és anyagok

10. Egyszerű állattani megfigyelések és

vizsgálatok elvégzésére alkalmas

eszközök és anyagok

11. Egyszerű (embertani) élettani

vizsgálatok (állati és növényi

objektumokon történő) modellezésének


anyagok

12. Vérnyomásmérő

13. Az érzékszervek működésének

vizsgálatához, az érzékelés

megfigyeléséhez szükséges eszközök és

anyagok

14. Elsősegélynyújtó felszerelés

15. Egy növényi ősmaradvány

16. Egy állati ősmaradvány

17. A kétszikű levél szerkezetének modellje

18. A kétszikű szár modellje

19. Emberi csontváz

20. Emberi torzó

21. A csont szerkezetét bemutató

beágyazott készítmény

22. A csontok ízesülését bemutató

beágyazott készítmény

23. Az emberi szem modellje

24. Az emberi fül modellje

25. Az emberi szív modellje

26. Az emberi agy modellje

munkásságát bemutató

szemelvénygyűjtemény

4. Magyarország természetvédelmi

térképe

5. A legfontosabb ehető és mérgező

gombák fajait bemutató faliképek

6. Tápanyag- és vitamintáblázat (falikép)

7. Globális és helyi környezeti

problémákat (hatásokat,

következményeket, megoldási

lehetőségeket, és az egyén szerepét)

konkrét példákon bemutató videofilm és


8. Az emberi szexualitás biológiai és

társadalmi-etikai vonatkozásait,

valamint a korszerű fogamzásgátló

módszereket feldolgozó film és


9. A civilizációs ártalmakat, és

csökkentésük lehetőségeit ismertető

videofilm és szemelvénygyűjtemény

10. Humángenetikai példákat és

problémákat bemutató videofilm és


11. Az emberi viselkedés alapjelenségeit

feldolgozó videofilm és


12. A genetikai és a molekuláris genetikai

kutatások eredményeit, gyakorlati

jelentőségét és az etikai vonatkozásokat

bemutató videofilm és


13. Elektronmikroszkópos felvételeket

bemutató képek / vetített képek

14. A prokariótákat és az eukarióta

egysejtűeket bemutató kivetíthető

képsorozat

15. Szövettani képeket bemutató kivetíthető

képsorozat

16. Méreteket és nagyságrendeket

szemléltető kép / falikép / vetített kép

17. A pro- és az eukarióta sejtet

összehasonlító kép / falikép / vetített

kép / videofilm

18. A növényi és állati sejtet összehasonlító

kép / falikép / vetített kép

19. Az élőlények törzsfáját bemutató kép /

falikép / vetített kép

20. Az állatok tudományos rendszerét

bemutató kép / falikép / vetített kép

700

21. A helyi tanterv szerint: állatok

(állatcsoportok) különböző

szervrendszereit és azok működését

bemutató képsorozat / falikép(sorozat) /

kivetíthető képsorozat / videofilm(ek)

22. A hajtásos növény szerveinek

felépítését, működését és a működés

szabályozását bemutató falikép(ek) /

kivetíthető képsorozat / videofilm

23. A növények szaporodását bemutató

falikép(ek) / kivetíthető képsorozat /

videofilm

24. A gombák testfelépítését bemutató

falikép / vetített kép

25. A gombák gyakorlati jelentőségét,

életmódtípusait bemutató falikép(ek) /

vetített képek / videofilm

26. Táplálkozási kapcsolatokat bemutató

falikép / vetített kép / videofilm

27. A populációk jellemzőit és a populációk

közötti kölcsönhatásokra példákat

bemutató faliképsorozat / kivetíthető

képsorozat / videofilm

28. Ökológiai jelenségeket és problémákat

(elemzésre alkalmas) diagramok,

táblázatok segítségével feldolgozó

képek / faliképek / vetített képek

29. Védett állatokat bemutató falikép(ek) /


30. Védett növényeket bemutató falikép(ek)

/ kivetíthető képsorozat / videofilm

31. Az élőlények környezethez való

alkalmazkodását példákkal bemutató

vetített képek / videofilm(ek)

32. Társulások térbeli és időbeli változásait

bemutató képek / kivetíthető képsorozat

/ videofilm

33. Az életközösségek anyag- és

energiaforgalmát bemutató kivetíthető


34. Az ember természetes és mesterséges

környezetére gyakorolt hatását

bemutató videofilm / vetített képek

35. A tér, az idő és a méretek

érzékeltetésére alkalmas falikép /

vetített kép / videofilm

36. A földi élet kialakulására vonatkozó

elképzeléseket és a földi élet fejlődését

bemutató képek / kivetíthető képsorozat

/ videofilm(ek)

701

37. Az ember evolúcióját bemutató


38. A víz, a szénhidrátok, a lipidek, a

fehérjék és a nukleinsavak felépítését és

fontosabb tulajdonságait bemutató

képek / kivetíthető képsorozat /

videofilm

39. A sejtek felépítését és a sejtekben zajló

főbb folyamatokat bemutató kivetíthető


40. Az emberi test szerveződési szintjeit

bemutató falikép / vetített kép

41. Az emberi szöveteket bemutató

kivetíthető képsorozat

42. Az ember szervrendszereit, szerveit

bemutató falikép-sorozat / kivetíthető

képsorozat / domborképek

43. Az emberi test felépítését,

szervrendszereit, szerveit és azok

működését, ill. egészségtanát bemutató

videofilm-sorozat / kivetíthető

képsorozat

44. A szabályozás alapjelenségeit bemutató


45. Az emberi petesejt

megtermékenyítésének folyamatát és az

ember egyedfejlődését bemutató


46. A mutagén hatásokat és a mutáció

következményeit bemutató kivetíthető


47. Elemzésre alkalmas családfát bemutató

kép / falikép / vetített kép

48. A vírusokról és egészségügyi

jelentőségükről szóló videofilm

49. A prokariótákat és jelentőségüket

bemutató videofilm

50. Az egysejtű eukariótákat bemutató

videofilm

51. Ivadékgondozási stratégiákat az

ízeltlábúak és a gerincesek esetében

bemutató videofilm(ek)

52. Az állatok érzékelésének típusait

bemutató videofilm

53. Az állatok kommunikációjának formáit

bemutató videofilm

54. A környezet-életmód-felépítés

összefüggéseinek (állatokkal

kapcsolatos) megfigyelésére alkalmas

702

videofilm

55. A környezet-életmód-felépítés

összefüggéseinek (növényekkel

kapcsolatos) megfigyelésére alkalmas

videofilm

56. Az emberi agy működését példákon

bemutató videofilm(ek) (pl.: alvás-

ébrenlét, a bal és a jobb félteke

különbsége, az idegrendszert –fejlődése

közben- ért hatások és

következményeik, gondolkodás,

tanulás, motiváció, érzelmek, működés-

elváltozások stb.)

57. Betegápolásról, elsősegélynyújtásról

szóló videofilm

58. A helyi tantervben megjelölt

állatcsoportok testfelépítését bemutató

képek /faliképsorozat / kivetíthető

képsorozat / dobozos készítmények /

beágyazott készítmények

59. A zigóta osztódását és a barázdálódást

bemutató falikép / modell / vetített kép /

videofilm

60. A rovarok posztembrionális

fejlődésének leggyakrabban előforduló

típusait (teljes átalakulás, kifejlés,

átváltozás) bemutató faliképek / vetített

képek / videofilm / beágyazott

készítmény

61. A kétszikűek csírázását bemutató

beágyazott készítmény / videofilm /

falikép / vetített képek

62. A mitózist bemutató kép / falikép /

modell-készlet / vetített képek /

videofilm

63. A meiózist bemutató kép / falikép /

modell-készlet / vetített képek /

videofilm

A DNS molekula modellje / vetített kép /

videofilm

◦

703

Érettségi vizsgakövetelmény középszinten

TÉMÁK TARTALMAK

1. Bevezetés a biológiába

1.4. A biológia tudománya

Vizsgálati szempontok

Vizsgáló módszerek

Tudja, hogy a rendszeres alapegysége a faj, de ennél nagyobb

rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály.

Értelmezze a természetes rendszert az élővilág

fejlődéstörténete alapján.

Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot,

nyúzatot készíteni, metszetet elemezni.

1.5. Az élet jellemzői

- Szerveződési szintek

Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai

tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti,

szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom,

bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési szintek

működései magukba foglalják az alacsonyabb szintűekét, de

azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az

életműködések részjelenségei).

1.6. Fizikai, kémiai

alapismeretek

Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét.

Végezzen el egyszerű plazmolízises kísérletet hagyma

bőrszöveti nyúzatával.

Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét

(enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás).

Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét

festékoldattal.

Tudja az aktiválási energia, és a katalizátor fogalmát.

Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben

működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit,

utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel

(testhőmérséklet, pH – ozmotikus viszonyok).

Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (p.

tejcukorérzékenység), ismerje megnyilvánulásuk

megelőzhetőségét.

2. Egyed alatti szerveződési szint

2.1. Szervetlen és szerves

alkotóelemek

2.1.1. Elemek, ionok

2.1.2. Szervetlen molekulák

2.1.3 Lipidek

Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben.

Ismertesse a H+, Ca

2+, Mg

2+, Fe

2+3+, HCO3

-, a CO3

2-, NO3

-

ionok természetes előfordulásait.

Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe

fluort.

Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az

élővilágban.

Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel.

Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá

köznapi példákat.

Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell

mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje fel a zsírok

szerkezetét (glicerin + zsírsavak).

704

2.1.4. Szénhidrátok

2.1.5. Fehérjék

2.1.6. Nukleinsavak,

nukleotidok

Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét

(energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és

hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli

előfordulásával.

Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján,

miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására

(hártyaképzés).

Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat

szétoszlató szerepét.

Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének

bemutatására.

Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság,

emészthetőség) az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő,

glikogén, cellulóz.

Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben

betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz

molekulájának vázát.

Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános

képletét.

Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát

mikroszkóppal.

Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.

Ismertesse és ismerje fel a fehérjék általános szerkezetét

(peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az

aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az

aminosavsorrendtől.

Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek,

öszhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok,

szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő

fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék).

Mondjon példát ezek előfordulására.

Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az

esszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi

életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és

hússütés).

Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő,

nehézfémsók, mechanikai hatás).

Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az

információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep.

2.2. Az anyagcsere folyamatai

2.2.1. Felépítés és lebontás

kapcsolata

2.2.2. Felépítő folyamatok

Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó

folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás

szempontjából (autotrófok és heterotrófok).

Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár.

Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát.

Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-

felhasználó), és helyét.

705

2.2.3.. Lebontó folyamatok

Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető

szükségességét a földi életben.

Értelmezze a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő

történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris

oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP

keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az

ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek

(sötét szakasz).

Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét.

Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse mindennapi

felhasználását.

Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid

keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül.

Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához

kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP

keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben.

2.3. Sejtalkotók (az eukarióta

sejtben)

2.3.1. Elhatárolás

2.3.2. Mozgás

2.3.3. Anyagcsere

2.3.4. Osztódás

2.3.5. A sejtműködések

vezérlése

Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát,

sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot,

riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld

színtestet, zárványt.

Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében.

Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet,

sejtmagot, zárványt.

Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét

(anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és

felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az

aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye).

Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az

emberi szervezetben.

Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját.

Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai

oxidáció, fotoszintézis).

Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz,

DNS-megkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás).

Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek

és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a

mitózist és a miózist.

Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez

genetikai változatosságot.

Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső

ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása,

működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy

elektromos változás).

3. Az egyed szerveződési szintje

3.1. Nem sejtes rendszerek

706

3.1.1. Vírusok Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét.

Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát.

Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre.

Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés,

járvány, higiénia).

3.2. Önálló sejtek

3.2.1. Baktériumok

3.2.2. Egysejtű eukarióták

Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt

szerveződését.

Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari,

mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek

kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel.

Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért

vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon

példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre.

Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét.

Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.

Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos

testszerveződését és felépítő anyagcseréjét: amőba, a

papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj.

Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és

figyelje meg mozgásukat.

3.3. Többsejtűség

3.3.1. A gombák, növények,

állatok elkülönülése

3.3.2. Sejtfonalak

3.3.3. Teleptest és álszövet

Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-

folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az

élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és

az állatok.

Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár

differenciálódással.

A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés

és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal,

teleptest).

Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás

szaporodását.

Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas

zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban

látottakat.

Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barna-

moszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. a

csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra.

Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit.

Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos

gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja,

hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező.

Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a

farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák

és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét.

Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai.

707

Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat,

zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket.

3.4. Szövetek, szervek,

szervrendszerek, testtájak

3.4.1. A növényvilág főbb

csoportjai a szervi

differenciálódás

szempontjából

3.4.2. Az állatvilág főbb

csoportjai a szervi

differenciálódás

szempontjából

3.4.3. A növények szövetei,

szervei

- Szövetek

- gyökér, szár, levél

Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért,

vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás

lehetősége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek

megjelenésével, felépítésével.

Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat”

(szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi

élethez való hatékony alkalmazkodással.

Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós

„újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés,

szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket összefüggésbe a

szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással.

Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés

stratégiáit.

Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő

növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai

igényeinek jellemzéséhez.

Ismerje fel és fogalmazza meeg a testfelépítés, az életmód

(kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás,

érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok

példáján:

- szivacsok

- laposférgek

- gyűrűsférgek

- rovarok

- fejlábúak (lábasfejűek)

- a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők,

madarak, emlősök).

Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti

csoportokat.

Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a

következő szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek:

bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet.

Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot,

készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon

sejtüreget és kristályzárványt. Értelmezze a látottakat.

Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit.

Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és

keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár

keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikű levél

keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat.

Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését.

Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a

látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér

virágú növényen.

708

- virág, termés

3.4.4. Az állatok szövetei,

szaporodása, viselkedése

- szövetek

- szaporodás – egyed-

fejlődés

- viselkedés

Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az

egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény

fogalmát.

Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-,

illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő

szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás

előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan

szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés,

klónozás).

Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási

kísérlet kapcsán.

Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi

életműködéseket (gyümölcsérés).

Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a

következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint

is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan

tükröződik a felépítésükben.

Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő

szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom,

csontszövet, idegszövet, emberi vér.

Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a

váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és

posztembrionális fejlődés fogalmát.

Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a

szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső

megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az

ivadékgondozás és az utódszám összefüggése).

Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra.

Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos

viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási

magatartás, menekülés).

Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos

viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás,

ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió).

Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított

mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.

Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel

ezeket.

4. Az emberi szervezet

4.1. Homeosztázis Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét.

4.2. Kültakaró

4.2.1. Bőr

4.2.2. Szabályozás

Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés:

fájdalom, tapintás, nyomás, hő ingerek).

Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok

funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit.

Magyarázza a hám megújulását.

Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet

709

4.2.3. A bőr gondozása,

védelme

szabályozásában és az anyagforgalomban.

Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás

hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a

védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztántartása,

kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás.

Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a

mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő

velük.

Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés.

Tudjon égési sérülést ellátni.

4.3. A mozgás

4.3.1. Vázrendszer

4.3.2. Izomrendszer


4.3.4. A mozgás és mozgási

rendszer egészségtana

Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit.

Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya

és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és

alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán

ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S

alakját.

Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen

alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk

változását az életkorral, a fiatalkori és időskori

csontsérülésekkel.

Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a

megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit.

Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varrtos,

porcos és izületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek

milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje

fel rajzon az izület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen

funkciókat töltenek be.

Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek

ötujjú végtagtípusának csontjait.

Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a

különbséget.

Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű

alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom,

hasizmok, gát izmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő

izmai, fejbiccentő izom.

Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost,

izompólya, inak.

Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető

meg az izomláz.

Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi

funkciókhoz kötöttek.

Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és

ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés,

gerincsérülés, ficam, rándulás, izületi gyulladás, húzódás,

lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek

710

megelőzésének lehetőségei.

Ismertesse a csipőficam szűrésének fontosságát és

korrigálásának lehetőségeit.

Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések

megelőzésében.

Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők

káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait

(erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a

mozgás szerepét a testsúly szabályozásában.

4.4. A táplálkozás

4.4.1. Táplálkozás

4.4.2. Emésztés

4.4.3. Felszívódás


4.4.5. Táplálkozás

egészségtana

Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait.

Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között.

Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai

funkcióit.

Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a

fehérje- glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a

méregtelenítésben.

Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet.

Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás

megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi

szűrővizsgálat jelentőségét.

Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és

szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav

emésztésének folyamatában.

Értelmezzen a hasnyál vagy gyomornedv hatását bemutató

kísérletet.

Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét.

Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát.

Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a

tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és

gyomornedvtermelés, hányás, nyelés).

Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát.

Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok,

ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes

forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros

következményekkel jár.

Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett

összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati

tényezőket, táblázat segítségével.

Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű

fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét.

Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati

tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros

stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az

életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság

és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint

711

veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása).

Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások

tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség,

szoptatás) függően.

Ismertesse az élelmiszer-, és ételtartósítás alapvető szabályait.

4.5. A légzés

4.5.1. Légcsere

4.5.2. Gázcsere

4.5.3. Hangképzés


4.5.5. A légzés és a

légzőrendszer egészségtana

(elsősegélynyújtás)

Ismertesse a légzőrendszer funkcióit.

Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet,

hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat.

Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés

összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés

folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok

szerepének feltüntetésével.

Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát.

Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok

vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon

magyarázatot az eltérésekre.

Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés

után, magyarázza az eltérést.

Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő,

hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a

hangképzésben.

Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet

játszik a vér szén-dioxid koncentrációja.

Ismertesse az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át

történő belégzéssel szemben.

Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a

légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos

megbetegedések, asztma).

Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét.

Magyarázza, miért jár gakran együtt a torokgyulladás

középfülgyulladással.

Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező

anyagok kimutatására.

4.6. Az anyagszállítás

4.6.1. A testfolyadékok

4.6.2. A szöveti keringés

Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét,

keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat

mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a

vérplazma fő alkotórészeit és jelentőségüket.

Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék

szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az

eltérés okait, és következményeit.

Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait.

Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait.

Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a

712

4.6.3. A szív és az erek


4.6.5. A keringési rendszer

egészségtana,

elsősegélynyújtás

szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere

helyét.

Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az

anyagcserében.

Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét.

Ismertesse a szív felépítését és működését.

Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért

életveszélyes ezek elzáródása.

Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét.

Tudjon pulzust és vérnyomást mérni.

Ismertesse a lép helyét és szerepét.

Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy

csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást.

Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani

funkcióját.

Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés,

viszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás,

szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek

fogalmát.

Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési

rendszer egészségére gyakorolt hatását.

Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb

vérzéssel járó sérüléseket.

4.7. A kiválasztás

4.7.1. A vizeletkiválasztó

rendszer működése


4.7.3. A kiválasztó

szervrendszer egészségtana

Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját.

Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer

főbb részeit.

Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid

visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl: hidrogénion)

kiválasztása történik.

Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+,

Cl- ionok, gyógyszerek, hormonok.

Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét

és mennyiségét.

Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet

fehérje, glükóz és vér a vizeletben.

Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés

megelőzésében.

Ismertesse a művesekezelés jelentőségét.

4.8. A szabályozás

4.8.1. Idegrendszer

- Információelméleti

vonatkozások

- Sejtszintű folyamatok

Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást

és a vezérlést.

Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban.

Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és

funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más

713

- Szinapszis

- az idegrendszer

általános jellemzése

- Gerincvelő

- Agy

- Testérző rendszerek

- Látás

sejtekre való továbbadását).

Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az

ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget

alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának

változásait az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált

válthatnak ki.

Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával

igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti

hatásokra.

Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő 8adekvát)

inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő).

Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy

gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a

receptor kölcsönhatásával.

Ismertesse a központi környéki idegrendszer, az ideg, dúc,

pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi

(szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését.

Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az

ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt,

asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt).

Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a

gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a

reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a

bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét,

funkcióját.

A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer

hierarchikus felépítését.

Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban,

agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten

helyezkedik el.

Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása,

védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszükülete, ill.

nemi szervek vérbősége).

Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját.

Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy

részeit (agytörzs / nyúltvelő, híd, középagy /, köztiagy /

talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy)

Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló

érzékelés kiesését jelenti.

Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok)

és a belső szervek receptorait.

Értelmezzen kétpontküszöb térképet.

Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát)

inger, ingerület, érzet.

Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát,

714

- Hallás és

egyensúlyérzés

- Kémiai érzékelés

- testmozgató

rendszerek

- Vegetatív érző és

mozgató rendszerek

4.8.2. Az emberi magatartás

biológiai-pszichológiai alapjai

- A magatartás elemei

- Öröklött elemek

- Tanult elemek

és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet

játszhatnak.

Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit,

magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható

fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét.

Ismertesen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a

látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára.

Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet.

Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit.

Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait.

Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit.

Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a

szabályozás lehetőségét.

Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének

bemutatására.

Ismertese a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító-pszichés

hatását

Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat

szerepét.

Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-

érzékenységét, hatásukat a légzésre.

Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az

érzékelésben.

Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják

és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos

mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti

magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák

kereszteződéseinek funkcionális következményeit.

Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció).

Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső

funkció.

Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a

vegetatív működés, hogyan valósul ez meg.

Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a

vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának

következményeit.

Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat.

Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében

feltétlen reflexek is állnak

Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire

(szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió).

Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása

alapján.

715

- A társas viselkedés

alapjai

- Pszichés fejlődés

4.8.3. Az idegrendszer

egészségtana

- Drogok

4.8.4. A hormonrendszer

- Hormonális

működések

- Belső elválasztású

mirigyek

Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas

ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-

fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a

tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés,

játék, kíváncsiság és unalom).

Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az

egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd).

Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató

hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa

a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a

szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel

kapcsolatban.

Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló

vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek

formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás,

fenyegetés).

Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió),

altruizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében.

Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre,

hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival.

Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát.

Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek

kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a

stresszbetegségek kialakulásának feltételeit.

Tudja a fájdalom csillapítás néhány módját. Ezek esetleges

veszélyeit.

Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás,

migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés.

Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és

a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit.

Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és

lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében.

Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a

hormontermelést és szabályozását.

Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer

működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre

is.

Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek

elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és

hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin.

Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő

hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és

testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a

hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait.

Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását

716

- A hormonrendszer

egészségtana

4.8.5. Az immunrendszer

- Immunitás

- Vércsoportok

- Az immunrendszer

egészségtana

az inzulin, tiroxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra

alapján – a pajzsmirigy példáján – elemezze a

hormontermelés szabályozásának alapelveit.

Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési

módjait.

Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát.

Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek,

nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a

másodlagos immunválasz kialakításában.

Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát.

Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét.

Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív,

természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát.

Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra.

Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek

eltérő kezelésének az okát.

Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti

jelentőségét.

Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert.

Ismertesse az anyagi Rh-összeférhetetlenség jelenségét.

Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét.

Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és

etikai problémákat.

Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a

lázcsillapítás módjait.

Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon

felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a

környezetszennyezés közti kapcsolatot.

4.9. Szaporodás és

egyedfejlődés

4.9.1. Szaporítószervek

4.9.2. Egyedfejlődés

Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését,

valamint a megtermékenyítés folyamatát.

Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális,

ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról

petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.

Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének fő

szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai

folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét.

Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait,

ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és

hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző

tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása).

Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés

során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek

szintjén.

Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál

fogalma között.

Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait.

717

- A szaporodás, fejlődés

egészségtana

Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi

tesztek lényegét, a terhesség-megszakítás lehetséges

következményeit.

Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló

orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai

problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi,

béranyaság, klónozás).

Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét,

a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptetás

előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve.

Ismertesse, hogyan előzhető meg a nemi úton terjedő

betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek).

Ismertese a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat

jelentőségét.

5. Egyed feletti szerveződési szintek

5.1. Populáció

5.1.1. Környezeti

kölcsönhatások

5.1.2. Kölcsönhatások

- viselkedésbeli

kölcsönhatások

Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését.

Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és

korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet

eltartó képességének fogalmát.

Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd

összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek

mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait,

a biológiai védekezés előnyeit.

Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük

következtetéseket.

Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet

időbeli (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális,

vertikális) változását.

Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum,

optimum, szűk és tág tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor

szervezetekkel.

Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a

környezet és az élőlény tűrőképessége között.

Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb

tényezői – a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj – hogyan

szabják meg az élőlények elterjedését.

Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit.

Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen

műtrágyázás lehetséges következményeit.

Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti

tényező is befolyásolja.

Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a

táplálékláncban.

Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív

magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas

kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés)

szaporodási viselkedés típusait.

718

- Ökológiai

kölcsönhatások

5.2. Életközösségek

(élőhelytípusok)

5.2.1. Az életközösségek

jellemzői

5.2.2. Hazai életközösségek

5.3. Bioszféra

- Globális folyamatok

5.4. Ökoszisztéma

5.4.1. Anyagforgalom

Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel

ezeket.

Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség

(kommehzalizmus) az antibiózis, az élősködés és a

táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és

növényi példákkal.

Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát.

Magyarázza az életközösségek időbeni változásait.

Értelmezze a változások természetes és ember által

befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés

csökkentésének lehetőségeit.

Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület

élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj,

uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni

változások).

A fajon és életközösségek jellemzésére használja a

növényismeret- és állatismeret könyveket.

Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az

életközösségek előrehaladó változásait.

Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát.

Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia).

Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen

életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás,

vegyszerek károsító hatásai.)

Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot

pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők

irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti

parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai

lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások).

Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a

népességrobbanást, globális felmelegedést,

hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok,

édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse,

miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői.

Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság

társadalmi és gazdasági kérdésekkel.

Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az

életközösséget ökoszisztémaként

Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a

lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek

anyagforgalmában és energiaáramlásában.

Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét.

Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az

autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés

719

5.5. Környezet- és

természetvédelem

- Levegő

- Víz

- Energia, sugárzás

- Talaj

- Hulladék

lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a

karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények

szerepét e folyamatokban.

Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló

etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket.

Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és

gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit.

Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal

(természetvédelmi terület tájvédelmi körzet, nemzeti park)

Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a

lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek

fontosabb értékeit.

Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és

ülepedés, a határérték fogalmát.

Tudja a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és

károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és

ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének).

Ismertesse a savas esők okát és következményeit.

Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges

következményeket. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a

teendőkről szmogriadó esetén.

Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát,

korlátait. Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat.

Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a

forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a „közműolló”

fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét,

lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb

teendőkről.

Ismertesse a hagyományos és az „alternatív”

energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia

különbségét.

Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és

veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről.

Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás

lehetőségeiről.

Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének

lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának

folyamatát.

Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját.

Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a

feldolgozással, újrahasznosítással.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

6.1. Molekuláris genetika

6.1.1. Alapfogalmak

Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a

rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma

fogalmakat.

Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázis

sorrendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és

biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között.

Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és

720

6.1.2. Mutáció

6.1.3. A génműködés

szabályozása

a DNS – m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás

(transzláció) főbb lépészeit.

Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános

érvényű.

Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt

alkotórészeihez.

Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a

genetikai változékonyság forrásait.

Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és

lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Hozzon

példát ezekre.

Ismertessen példát az emberi népességben többféle

génváltozat tartós jelenlétére.

Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó),

hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy

kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő

(karcinogén) hatás gyakran jár együtt.

Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli

rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati

tényezőit.

Indokolja, hogy különböző felépítésű- és működésű testi

sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt.

Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén.

Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális

állapot is befolyásolja.

Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát,

néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, emlő-,

hereprosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének

jelentőségét.

6.2 Mendeli genetika

6.2.1. Minőségi jellegek

6.2.2. Mennyiségi jellegek

Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta,

gnotípus és fenotípus fogalmakat.

Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (domináns-

recesszív, intermedier és kodomináns). Ismertesse a tesztelő

keresztezésből levonható következtetéseket.

Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven

öröklődő jellegeket.

Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy

egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0-vércsoportok

öröklődését.

Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit

(családfaelemzés).

Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában.

Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb

tulajdonság csak így magyarázható.

Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos

kromoszóma).

Ismertessen öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és

721

hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben.

Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi

jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős

környezeti hatás).

Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és

a hibridvetőmagok elterjedésével.

6.3. Populációgenetika és


6.3.1. Ideális és reális

populáció

6.3.2. Adaptív és nem adaptív


6.3.3. Biotechnológia

Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és

genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők.

Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai

változatosságának forrását.

Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció

fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével.

Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét.

Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét.

Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós

folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a

folyamat milyen típusba sorolható.

Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens

és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű

szerveket, élőlényeket bemutatni.

Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira

(zárvány, körületek, lenyomat, lerakódás).

Ismertese a klón fogalmát.

Ismertessen néhány példát a genetikai technológia

alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe,

klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a

géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet,

álláspontot.

Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt

szerepéről.

Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a

módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika),

etikai megfontolásait .

Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke

közti különbséget.

Ismerje a Human Genom Program célját.

6.4. A bioszféra evolúciója

6.4.1. Prebiológiai evolúció

6.4.2. Az ember evolúciója

Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció

előzte meg.

Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó

elméleteket.

Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember

vonásait.

Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket

lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól.

722

Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok

értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális

örökség az emberiség közös kincse.

723

p) Kémia



Szakközépiskola 9. osztály


A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános képzés és a szakképzés

igényeinek megfelelő, hasznosítható tudást kell közvetíteni.

A szakközépiskola 9. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon

tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi

természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezünk e

folyamat során: részben alapozunk rá, részben megerősítjük a más szempontú

megközelítéssel, és tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét

és képességeit.

Évi óraszám: 74 óra, ebből: új ismeretek feldolgozása: kb. 56 óra

tanulókísérleti óra: 2 óra

rendszerező óra: kb. 8 óra

számonkérő óra: : kb. 6 óra

szintfelmérés: 2 óra

Minőségbiztosítás és értékelési módszerek:

Szóbeli számonkérés

Írásbeli számonkérés: röpdolgozatok, témazáró dolgozatok

Órai munka, füzetvezetés

Tanulókísérletek, kiselőadások

A tanulókkal az év elején 7.-8. osztály kémia anyagából tudásszint felmérést

végzünk, melynek célja az elméleti tudásuk megismerése.

Tanév végén a szerzett ismeretek, az elméleti-és gyakorlati tudásuk mérése.

Az évvégén írt tudásszintmérő dolgozat témazáró dolgozatnak minősül.

Tankönyv: Maróthy Miklósné Kémia 14-16 éveseknek KT-0106

Eszközök: tanári demonstrációs eszközök, tanulói kísérleti eszközök, fóliák,

modellek, faliképek, videofilmek, számítógépes oktatási anyag

724

Szakközépiskola 10. osztály


A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános képzés és a szakképzés igényeinek

megfelelő, hasznosítható tudást kell közvetíteni.

A szakközépiskola 10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább

építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással

egyre több ponton érintkezünk e folyamat során: részben alapozunk rá, részben megerősítjük

a más szempontú megközelítéssel, és tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét,

világképét és képességeit.

A diákok ebben a korban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására és igényük

is van rá, ezért a megértés dominál a kémiatanulásában. Korábbi fizikai ismereteik és az

általános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is

értelmezi, és olyan alapot ad a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló

bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életből vett példák

teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé.

A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a

közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok

tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit

(alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását.

Tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek össze és hajtanak végre,

esetenként értelmeznek is kísérleteket.

A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a

szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a

bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet.

A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti

gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős

a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben

lehetőség a szakközépiskolai környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika

tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok

világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is.

A kémiatanulás folyamata során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak

el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük

kapcsolatos információk kezeléséhez.


Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek

Szerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus

használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi

audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek előadás tartására, tanulmány

megírására.

A kísérletek megismétlése után, legyenek képesek új kísérleteket leírás alapján

elvégezni.

. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák

szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait.

Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai

fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a

társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek

tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági

725

ellenérdekeltségből eredő akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi

életükben a környezeti problémákat, és tanárok segítségével keressenek megoldást az

egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel

minél több eleme.

Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes

tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az

egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-

nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és

életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen

ezekről a kérdésekről saját véleményük.

Tájékozottság az anyagról

Az anyag részecsketermészetéről a tanulók rendelkezzenek a koruknak, elvonatkoztatási

készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként

ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok

részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait,

esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat.

Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és

mesterséges eredetű tápanyagról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről,

értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével,

ismerjék az egészséges táplálkozási szokásokat.

Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és az egyéb

tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra.

Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, személyes és társadalmi hosszú

távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják

magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető

anyagok hatásait.

Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat.

Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat.

Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek

Az idő alapvető tényező a természeti, technikai, társadalmi jelenségekben éppúgy, mint

mindannyiunk személyes hétköznapjaiban. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli

lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig).Tudják, hogy egyes kémiai

folyamatok megfordíthatók.

Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek

Legyen a diákoknak ismeretük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai

részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi

eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról.

Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről

A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék

és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük

kell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál

különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük

annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A

felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt

generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának

szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék meg kémiai ismereteikhez kapcsolódó

legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.


726

Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek,

képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek

kapcsolódnak a szakközépiskolában szereplő tartalomhoz.

Ismeretek gyűjtése szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus

médiából.

A megfigyeléssel, méréssel és a szakirodalomból összegyűjtött információk


A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák,

tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése.

Az új eseményekről megjelenő hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és

értékelése.

Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése.

Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok,

ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata.

A verbális és a képi információk egymásba alakítása.

A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek alkalmazása a

fenti tevékenységekben.

Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadás

tartása az ismeretekről.

A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb problémák felismerése, és ezek egy

részének önálló magyarázata.

A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban.

A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, az

atomok vegyértékelektron szerkezetének meghatározása a főcsoportokban.

Következtetés a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára.

Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára,

tulajdonságából a szerkezetére.

Hogyan tükrözi az elemek elektronegativitása azok kémiai tulajdonságait.

Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévő első- és

másodrendű kötések alapján.

Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelő rácstípusba.

Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megismerése, ezekből

következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra.

A reakcióhő felhasználása a sztöchiometriai számításokban.

Kísérletek, megfigyelések a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján.

A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak

megfelelő kezelése.

A kísérlet és a tanult ismeret összekapcsolása.

Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése.

A megismert kémiai reakciók besorolása típusuk szerint, a besoroláshoz szükséges

lényeges tulajdonságok ismerete.

A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak megállapítása.

Sav-bázis reakciók értelmezése Brönsted elmélete alapján.

Adott reakcióban az oxidáló- és redukálószer meghatározása.

Az elektrolízis során és a galvánelemekben végbemenő elektródfolyamatok azonosítása.

A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek

alkalmazása.

A különböző szerves vegyületek besorolása a tanult szempontok szerint.

A vegyület szerkezeti képletében a jellegzetes funkciós csoport felismerése és

besorolása a megfelelő vegyületcsaládba.

727

A nevezéktani szabályok használata.

A vegyület összegképlete alapján egyszerű esetben a konstitúciós izomerek felrajzolása.

A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak vizsgálata kísérletekkel.

A szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése (az adott vegyületcsoportra

jellemző reakciók, a tanult sav-bázis és redoxi-átalakulások).

A tanult reakciótípusok (szubsztitúcó, addíció, polimerizáció stb. ) jellemzése.

Az egyenletszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a szerves kémiai

reakciókban.

Mindennapi életünk során megjelenő szénhidrogének számbavétele.

A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és előállításának megismerése.

A mindennapi életben gyakran előforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagok

megismerése.

Az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete.

A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok,

fehérjék, nukleinsavak), jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének megadása.

A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási

lehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján.

Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai

szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális

eszközök alkalmazásával.

A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémák

okainak, következményeinek feltárása.

728


Tájékozódás a

részecskék világában

(kb. 14 óra)

Atomszerkezet:

Alapállapotú atom. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak,

atompályák, párosítatlan elektron, elektronpár. Vegyértékelektronok,

atomtörzs.

Molekulaszerkezet:

Elektronegativitás. Kovalens kötés, szigma- és pi-kötés, delokalizált-

kötés. Poláris és apoláris kötés. A molekulák téralkatát meghatározó

főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólus molekula, a dipólusosság

feltételei.

Anyagi halmazok:

Avogadro-törvénye. Gázok moláris térfogata.

Első- és másodrendű kötés fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei.

Kristályrács típusok, szerkezetük és fizikai tulajdonságaik kapcsolata.

Oldatok,oldódás. Térfogatszázalékos összetétel, koncentráció

(mol/dm3).

A kémiai reakciók a

részecskék

ismeretében

Termokémia:

Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele.

(kb.18 óra) Reakciósebesség és egyensúly:

A reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet,

katalizátorok). Megfordítható folyamatok. Kémiai egyensúly.

Sav-bázis reakciók:

A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint. Erős és gyenge savak és

bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 °C-on), kémhatás, pH.

Közömbösítés, semlegesítés.

Redoxireakciók:

Oxidáció és redukció értelmezése elektronátadással, oxidáló- és

redukálószer.

Galvánelemek:

A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és

anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő. A galvánelemek

gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és

környezetvédelmi vonatkozások.

Elektrolízis:

Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok

esetében). Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás,

kősó elektrolízise stb.).

Szénhidrogén-

kincsünk, mint

energiahordozó

(kb. 10 óra)

Szerves kémia. A szén központi szerepe.

Szénhidrogének.

A földgáz összetevői. A metán, égése. PB-gáz.

A kőolaj, kőolaj feldolgozás. Kőolajpárlatok és felhasználásuk, különös

tekintettel a környezeti problémákra (olajszennyeződés vizekben,

talajban, kipufogó gázok).

A szerves vegyületek csoportosítása.

Telített szénhidrogének, homológ sora, általános képlet, összegképlet,

szerkezeti képlet, konstitúció, konstitúciós izoméria, elnevezések.

729

Telített szénhidrogének égése, reakciója halogénekkel.

Benzol (részletesen), mérgező hatása.

Fontosabb halogénezett szénhidrogének.

Legfontosabb

műanyagaink

(kb. 5 óra)

Telítetlen szénhidrogének.

Etén (részletesen). Addició, polimerizáció. Az alkének ipari

jelentősége (polietilén, polipropilén, polisztirol). Izoprén, kaucsuk,

gumi.

Polimerizációs műanyagok tulajdonságaik, jelentőségük.

A halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon)

élettani és környezeti hatásuk.

Szerves vegyületek a

kamrától a

laboratóriumig

(kb.18 óra)

Funkciós csoport.

Alkohol – alkoholok:

Általános szerkezetük. A metanol, az etanol (részletesen).

Az alkoholizmus.

Az alkoholok lebontásának termékei a szervezetben az aldehidek. A

formaldehid (a fehérjékre gyakorolt káros hatása).

Ecet – karbonsavak:

A karbonsavak szerkezete.

A hangyasav, az ecetsav (részletesen).

Biológiai szempontból fontos karbonsavak (tejsav, borkősav,

citromsav).

Illat- és aromaanyagok, viaszok – karbonsavészterek:

A gyümölcsésztereket és a viaszokat alkotó vegyületek, képződésük,

főbb tulajdonságaik.

Zsírok, olajok – gliceridek:

A képződésükben résztvevő vegyületek: glicerin, zsírsavak

(palmitinsav, sztearinsav, olajsav).

A zsírok és az olajok tulajdonságai. Margaringyártás.

A szappanok, a tisztítóhatás mechanizmusa.

Cukor és liszt papírzacskóban - szénhidrátok:

Egyszerű cukrok, funkciós csoportjaik. A szőlőcukor, a gyümölcscukor

szerkezetük, tulajdonságaik, biológiai jelentőségük.

A fotoszintézis, az erjedés.

Kettős cukrok: répacukor (részletesen), biológiai jelentősége.

Nagymolekulájú szénhidrátok: a keményítő, a cellulóz.

Tej, tojás, hús – fehérjék:

A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, az

aminocsoport bázikussága, amfotéria.

A fehérjék képződése, szerkezete, tulajdonságaik, csoportosításuk.

A fehérjék tulajdonságának változása fizikai és kémiai hatásokra.

A fehérjék biológiai szerepe.

A biológia határán

(kb.3 óra)

Nukleinsavak:

A DNS és az RNS alkotórészei, nukleotidok, a nukleotidok

kapcsolódása, bázissorrend. A DNS kettős hélix. A nukleinsavak

jelentősége.

A teától a heroinig

(kb.3 óra)

A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves

vegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus,

hozzászokás, függőség.

730

Környezeti szerves

kémia

(kb.3 óra)

Ólomtartalmú üzemanyagok. Katalizátor a gépjárművekben.

Környezetbarát gépjámű-üzemanyagok. A kipufogógázok szerepe az

üvegházhatásban. Az ózonpajzs vékonyodása.

Szennyvíz.

Háztartási veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, gyógyszer,

festék). A hulladékégetés problémái. Veszélyes hulladékok a

mezőgazdaságban.

Évi óraszám: 74 óra, ebből: új ismeretek feldolgozása: kb. 58 óra

tanulókísérleti óra: 2 óra

rendszerező óra: kb. 8 óra

számonkérő óra: : kb. 6 óra

Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat.

Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris

tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata

segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból keletkező

ion töltésszámára.

Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait.

Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását.

Ismerje az anyagi halmazok jellemző sajátosságait.

Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni.

Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és a sav-bázis

reakciókat.

Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására.

Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Értelmezzen egyszerű, kémiai

ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat.

A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek

alaptípusait.

Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi

nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani

hatásukat.

A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje hatásukat az emberi

szervezetre.

Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket.

Használja szakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a

szervesvegyipari termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni.

731

q) Informatika

Nyelvi előkészítő osztály


Az ember alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és életének alakításához

szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és

alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési,

feldolgozási, tárolási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az

információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult

informatika tantárgy, és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. Az

emelt szintű és fakultatív órakeretben folyó informatika oktatás célja továbbá, hogy a

tananyag és az informatikai szemlélet elsajátításával az informatikát ne csupán alkalmazni és

felhasználni tudják a tanulók, hanem képesek legyenek az informatikai rendszerek

összefüggésinek felismerésére és alkalmazására, létrehozására, konfigurálására és

működtetésére, felkészüljenek az informatikai jellegű felsőfokú tanulmányokra.

Az informatikai nevelésnek, – amely nem egyedül az informatika tantárgy feladata –

meg kell mutatnia, hogy a jól ismert természeti, társadalmi és mesterséges (technikai)

környezetben (és mellett) létezik a jelek, jelrendszerek, kódok világa, amely mindazt az

adatot, információt és tudást hordozza, amellyel az emberiség a valóságos és a képzelt

környezeteket (világokat) praktikus, tudományos, művészi vagy más szempontból

megjeleníti. A jelek világa, a társadalmi élet minden területét átható virtuális környezetet

alkot, amely különösen szemléletesen nyilvánul meg a médiában (nyomtatott információ,

film, videó, televízió) és az interaktív digitális médiában (multimédia számítógép, hypermédia

számítógépes hálózat). Alapvető célunk annak megmutatása, hogy az anyag-enrgia-

információ-rendszer alapkategória négyes összefüggései egymástól elválaszthatatlanok; az

egységes világ megismerése, jelenségeinek vizsgálata diszciplináris és részleges, s mindezek

leírásához, megértéséhez az információ, az informatika nélkülözhetetlen, az analízis és

szintézis és más gondolati műveletek hordozója; hogy mindezeken belül az információs és

kommunikációs technológiák gyors fejlődése miként alakítja át a társadalmat, s hogy mit

jelent és hogyan változik az információs társadalom; hogyan befolyásolják (irányítják)

életünket az informatika lehetőségei, intézményünkben külön is tekintettel a legősibb és

mindig aktuális információforrásra, a Bibliára, az Ige hirdetésének lényegére és általában is a

hitbeli kérdésekre.

A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az

informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek együttesen

segítik a tanulók informatikai szemléletének kialakítását. Biztosítani kell azoknak az

informatikai alapoknak az elsajátítását, amelyekre építve a gyorsan változó technikai, műszaki

megoldások és az alkalmazói, felhasználói környezet változásai követhetők, elsajátíthatók.

Alkalmassá kell tenni a tanulókat a számítástechnika eszközrendszer alkotó módon való

használatára, az informatikai szakterületeken való eligazodásra, az önképzés fokozott

igényére, a fejlődés követésére. Az emelt szintű és fakultatív keretben történő oktatásban az

alkalmazói, felhasználói ismeretek mellett elengedhetetlen az alapvető szakmai ismeretek

megfelelő szintű, széleskörű elsajátítása, felkészítés az ilyen irányú felsőfokú tanulmányokra.

Az emelt szintű és a fakultatív keretben történő informatikai nevelés célja a logikus

gondolkodás, a problémamegoldás készségének általános fejlesztése mellett az informatikai

szemlélet-, gondolkodásmód és munkamódszer kialakítása, elsajátítása, az igényességre, a

pontosságra való törekvés alapvető követelményének kielégítése. Praktikus alkalmazói és

szakmai tudás, készség és képesség fejlesztésével, korszerű (számítógépes) informatikai

732

eszközök alkalmazásával felkészítés, felkészülés az informatika alkalmazásaira, a szakmai

munkára, a mindennapi és a szakmai életben várható széleskörű alkalmazásokra. Célja olyan

attitűd kialakítása, amely motiválttá és alkalmassá teszi az egyént az önálló számítógépes

problémamegoldásra, az információs társadalom alakítására.

Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban

kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának az igénye.

Az eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű

probléma-megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs

lehetőségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail, levelezési listák, gopher, telnet, FTP).

Az informatika emeltszintű és fakultatív oktatásának fő célkitűzései a következők:

korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a

számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják;

az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a tanulók önálló, rendszerezett, logikus

gondolkodásának fejlesztése; a logikus gondolkodás lényeges a problémamegoldásban, és az

algoritmusok elkészítésében, kódolásában;

önálló munkára nevelés és tehetséggondozás: a számítógép, mint a tanuló

tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a

pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, a lemaradókkal és a tehetségekkel való különleges

foglalkozásra. ;

együttműködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldása

megköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást,

tervszerű, összehangolt munkát;

alkotó munkára nevelés: akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges

dokumentumot vagy adatbázist készítünk, a végeredmény egy új termék, egy új mű lesz;

az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika

rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó

világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat s azok mozgatóit;

az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a

tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai

eszközöket (dolgozat, esszé, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, bibliográfia-

készítés, szervezés, tanulás);

az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus

formájának kialakítására;

az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a

tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait.

felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés

bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára,

feldolgozására és a folyamat értékelésére;

az informatikai rendszerekre alapozott önművelés képességének kialakítása: a

különböző információs rendszerek lehetőségeinek felhasználása;

az információs forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és

módszerek kifejlesztése;

az iskolai és más típusú információforrások, eszközök megismertetésével, valamint a

velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás

kialakítása;

az informatikai tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai

fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és –

feldolgozásba;

733

a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés

követelményének elfogadtatása;

a különböző társadalmi elvárásokat és feladatokat felismerni, azokat szükség szerint

változtatni, és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.


A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a

balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat

pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető

ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes

munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a

számítástechnikai környezetben: felhasználói, alkalmazói és fejlesztői szinten kezelni tudja a

számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és

információhordozók használatában. Megfelelően megalapozott szakmai ismereteket szerezve

képes legyen az informatika területein és a szakirodalomban eligazodni, tudását önállóan

fejleszteni és alkotó módon felhasználni, kamatoztatni.

Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző

formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és

felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot

a könyv- és médiatár, az Internet használatában; a folyóiratok, lexikonok kézikönyvek,

szakkönyvek, a különböző multimédia és hypermédia oktatási anyagok alkalmazásában.

Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az

operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és

adatvédelem szabályait.

Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot

teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati

úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások

alkalmazásával.

Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes

megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására,

különböző formában való megjelenítésére.

Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek,

eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt.

Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében

előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Adott feladat megoldásához legyen

képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani.

Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen

tudomása az intelligens (hardver és szoftver) eszközökről és növekvő jelentőségükről.

Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen

képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti

összefüggéseket.

Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok

használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a

világ informatikai kultúrájának fejlődésében.

Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító,

személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái).

Tájékozódjon a különféle munkaterületeken, milyen szerepe van az informatikai

eszközöknek, és igyekezzen ezeket a lehetőségeket használni, terjeszteni.

734

Ismerje meg és igényelje az informatikai rendszerek szolgáltatásait. Rendszeres,

sokoldalú tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása.

Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb

technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető

források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével.

Tanulmányaihoz és érdeklődése szerint tudja szelektálni, és alkotó módon felhasználni a

különböző információs forrásokat.

Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a

megoldást jelentő informatikai tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, könyvtári katalógusok,

hagyományos, elektronikus és hálózaton elérhető, bibliográfiai, illetve egyéb adatbázisok), és

legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük.

Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő

informatikai rendszert, tájékoztató eszközt kiválasztani.

Tudja alkalmazni a szelektív anyaggyűjtés teljes műveletsorát, és eredményéről tudjon

forrásjegyzéket készíteni.

Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk

elemezése és rendszerezése alapján önállóan megválasztott közlésformában. Munkája közben

tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek.

Értse meg az informatikai rendszerek szerepét az önművelésben, a felsőfokú

tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban, és igénybe tudja

venni szolgáltatásaikat, alkotó módon tudjon hozzájárulni ezen szolgáltatások fejlesztéséhez,

bővítéséhez.

Ismerje, használja a korszerű technológiákon alapuló ismerethordozókból,

adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját, és

legyen képes ezek fejlesztésére.

Legyen felkészült arra, hogy az informatikai rendszerekben hozzáférhető információs

forrásokat szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja használni.

Óraszámok:

évfolyam 9. osztály

óraszám 185 óra


Az informatika alapjai

A személyi számítógép ismertebb perifériáinak gyakorlott kezelése; beszámoló

készítése a kereskedelemben kapható személyi számítógépekről, perifériákról, számítás-

és irodatechnikai eszközökről; fontosabb jellemzőik bemutatása és értelmezése; a

Neumann-elvű számítógépek felépítésének és működésének bemutatása; annak

megértése, hogy más elven működő gépek is vannak. Hardver- és szoftver generációk,

számítástechnikai alapfogalmak. Az analóg és a digitális jel különbözőségének

megértése; analóg jel digitalizálása; a jelátalakítás lényegének megértése. Különféle

jelek, jelsorozatok adatmennyiségének számítása. Kódok, kódrendszerek, bináris és

hexadecimális aritmetika. A logikai alapműveletek ismerete és összetett alkalmazása; a

735

logikai műveletek modellezése, a Boole algebra alapjai, logikai függvények és

realizációjuk, logikai áramkörök, hálózatok. A számítógép – logikai gép.

Az operációs rendszer használata

Az operációs rendszer fogalma, feladatai. Operációs rendszerek osztályozása. Az összes

tanult állományművelet önálló elvégzése. Kiválasztott állományokról biztonsági

másolat készítése. Tömörített állományok létrehozása, a létező bővítése, állomány

cseréje. Az operációs rendszer néhány jellemzőjének beállítása, változtatása. Egy

alkalmazás önálló installálása a használt környezetben, hardverkörnyezeti jellemzők

beállítása, nyomtató jellemzőinek módosítása. Informatikai eszközök és szoftverek

etikus használata. Háttértár töredék-mentesítése, megbízhatóságának ellenőrzése.

Állománytípusokhoz megfelelő alkalmazás önálló hozzárendelése. Az operációs

rendszerek feladata, osztályozása, jellemzői. Konkrét egy- és többfelhasználós

operációs rendszerek ismerete, használata. Hálózati operációs rendszerek és

szolgáltatásaik.

Multiprogramozás, időosztásos és real-time rendszerek. Memóriakezelési technikák,

overlay, virtuális tár, cserepartíció, lapozás. Címzési módszerek. Fájlkezelő rendszerek

(FAT, NTFS, UNIX). Konkrét egy- és többfelhasználós operációs rendszerek

használata. Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatásaik, fájlmegosztás, nyomtatás a

hálózaton.

Kommunikáció hálózaton

Számítógépes hálózatok kialakítása, tulajdonságai, típusaik, osztályozásuk különböző

szempontok szerint. A hálózatokban használt fizikai eszközök ismerete, használata. Az

adattovábbítás módjai, távadatfeldolgozás. Az OSI modell, protokoll, fogalma. Az

Internet, IP-címzés, DNS, DHCP szolgáltatás.

Az account fogalma, azonosító és a jelszó önálló használata. Saját e-mail cím

létrehozása (rendszergazda) és használata. Elektronikus levelezés (például

csoporttársakkal vagy más osztályok, iskolák tanulóival). Egy levelező program

funkcióinak használata: levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom

szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés a levelek között.

Összetett keresési feladatok megoldása, valamint megadott témakörrel foglalkozó

webhelyek tárolása (pl. könyvjelzőként). A számítógépes hálózatok kialakítása,

osztályozása különböző szempontok szerint. Internet szerverek.

Internet szerverek használata, üzemeltetése. Hálózati szolgáltatások (telnet, ftp, mail,

web), szerver-kliens struktúra. Hálózati operációs rendszerek (NetWare, NT, UNIX,

linux).

Algoritmusok, adatok és programozás

Elemi és összetett adatok kezelése, a feladatmegoldáshoz megfelelő adattípus

kiválasztása. Logikai és fizikai adatszerkezetek, adatábrázolás, adattárolás. Az

algoritmus fogalma, tulajdonságai. Egyszerű algoritmusok pontos megfogalmazása.

Alapvető adatgyűjtési és feldolgozási algoritmusok (összegzés, számlálás, eldöntés,

keresés, kiválasztás, rendezés) alkalmazása feladatmegoldásban. A számítógépes

problémamegoldás folyamata. Algoritmusok megvalósítása számítógépen. A

programozás alapjai, programnyelvek osztályozása. Algoritmikus és nem algoritmikus

nyelvek. A programok szerkezete. Programozási módszertanok. Mikrostruktúrák,

alaptétel, sturktúrált programozás. Egyszerűbb programozási feladatok.

736

Dokumentumkészítés számítógéppel

Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján,

illetve feladat leírás alapján. Típusdokumentumok elkészítése. Formázások, objektumok

beillesztése, keretek, táblázat, körlevél. További lehetőségek: fejléc, lábléc, lábjegyzet,

tárgymutató, tartalomjegyzék, hasábok. Kiselőadás, esszé vagy tanulmány

dokumentumának elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például

környezetvédelmi vagy informatikai témáról). Dokumentumok mentése, konvertálása

különböző formátumokban. Nyomtatás. Weblap készítése webszerkesztő használatával.

Prezentáció készítése. Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése valamilyen

oktatási-nevelési témáról (ajánlott témák: etika, egészségnevelés, kommunikáció, az

informatika jövője).

Táblázatkezelés

A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata;

az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai

műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások

másolása. Egy táblázatkezelő program matematikai, statisztikai számításokra épülő

felhasználása. Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Diagramok készítése a

problémához igazodva. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő

diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján.

Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. Táblázatok összekapcsolása.

Adatbázis-kezelés

Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata; egy relációs

adatbázis alapszintű kezelése. Adatmodell fogalma, adatkezelés szintjei, logikai és

fizikai adatfüggetlenség. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord,

mező, kapcsolómező, kulcsmező jellemzők és az állomány fogalmak alkalmazása; ezek

egymáshoz való viszonyának megértése, integritási feltételek. Mindennapi életünkkel

kapcsolatos egyszerű adatállomány tervezése, a szerkezet definiálása, létesítése és

feltöltése néhány adattal. Normálformák használata. Az adatbázis kezelés feladatai:

adatdefiníció, adatmanipuláció, lekérdezések, vezérlési feladatok, jogosultságok,

adatbiztonság kérdései. Feladatok adatok bevitelére, módosítására, törlésére.

Adatbázisrendezés, -keresés, -megjelenítés; adatbázis-lekérdezés, kinyomtatás. Az

adatbázis védelme. Hozzáférés egy adatbázishoz. Az adatbázis-karbantartás

fontosságának érzékeltetése.

737


Az informatika

alapjai

Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Neumann-elvű és más

számítógépek felépítése, működése. Analóg és digitális jelek.

Jelhalmazok adattartalma. Bináris – és hexadecimális

számrendszerek. Kódrendszerek. Logikai műveletek és kapuk.

Számábrázolási módok. Szoftver fogalma, csoportosításuk.

Az operációs

rendszer és

használata

Operációs rendszer fogalma, feladatai, osztályozása különböző

szempontok szerint. Állományműveletek: keresés, mozgatás,

másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés, jellemzők

beállítása. Biztonsági másolat készítése. Törölt állományok

visszaállítása. Tömörített állomány létrehozása, bővítése. Az

operációs rendszer néhány jellemzője. Alkalmazás telepítése

installációs anyagról. A regisztrálás folyamata. Több program

összehangolt alkalmazása. Hálózati operációs rendszerek.

Kommunikáció

hálózaton

Hálózat fogalma. Hálózatok csoportosítása. Az iskolai hálózat

vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati

rendje. Internet foalma. Internet szolgáltatásai. Saját e-mail cím.

Elektronikus levelezés funkcióinak használata: levelek csoportosítása,

szűrése. Levelezési listák és hírcsoportok. Az ftp bemutatása.

Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel. Internet szerverek

üzemeltetése. Az OSI modell, címzési rendszerek, címfeloldás, DNS,

DHCP használata.

Algoritmusok és

programozás,

adatstruktúrák

Az algoritmus fogalma, tulajdonságai, utasítástípusai, szerkezete,

megadási módjai. Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró

nyelven: adatgyűjtési és feldolgozási algoritmusok. Algoritmusok

kódolása a számítógép számára érthető egyszerű programozási

nyelven. A programkészítés folyamata, lépései: feladat-meghatározás,

tervezés, kódolás, kipróbálás. Programozás gyakorlata, beviteli-,

kiviteli-, feltételes, vezérlési struktúrák. Memóriakezelés.

Adatfeldolgozás, állományok, grafikai lehetőségek.

Programfeldolgozás: fordítás, szerkesztés, futtatás; interpreter. Elemi

és összetett adatok, karakterek, egész és valós számok, logikai

értékek, tömbök, állományok kezelése.

Dokumentumkészítés

számítógéppel

A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai.

Digitális képek alkalmazása. Üzemmódok, technikák. Formázások,

beállítások. Objektumok beillesztése. A dokumentum formázásának

lehetőségei: a fejléc-lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet;

tárgymutató, tartalomjegyzék, keretek, táblázatok, hasábok

kialakítása. Körlevél készítés folyamata. Dokumentumok készítése

minta és feladat alapján. Típusdokumentumok. Weboldal készítése

webszerkesztővel és anélkül: szöveg, kép, link bevitele. Táblázatok,

738

keretek, űrlapok használata. Sztatikus és dinamikus lapok készítése, a

web programozása. Formázási lehetőségek. Hálózati dokumentumok

szerkezete. Multimédia-prezentáció. A prezentáció készítésének

menete.

Táblázatkezelés A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, képletek.

Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek,

adatmódosítás. A diagram fogalma, összefüggés függvények és

diagramok között. Diagramfajták. Problémamegoldás

táblázatkezelővel.

Adatbázis-kezelés Az adatbázis kezelés lényege, feladatai. Adatmodellezés, adatkezelés

szintjei. Adatbázis kezelő rendszerek felépítése. Adatkezelési módok,

hierarchikus, hálós, relációs adatbázis kezelés lényege. Adatbázisok

felépítése, Az adatkezelés feladatai, adatdefiníciós nyelv,

adatmanipulációs nyelv használata. Keresési és lekérdezési feladatok,

szelekció, projekció, join. Adatállományok. Az adatbázis

karbantartása.

Könyvtárhasználat Könyvtárismeret: könyvtári rendszer. Tájékoztató eszközök:

információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok.

Könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú tájékozódás

forrásai, eszközei (Internet, pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv,

menetrend, katalógusok stb. ). Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló

bibliográfia.

739

9–10. évfolyam


Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához

szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és

alkalmazni. Az iskola feladata: felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, -

feldolgozási és -átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi

és etikai szabályait.

A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az internethasználatot is – a

könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit.

Az informatikai nevelés logikusan gondolkodni, problémákat megoldani tanít, és

praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű

(számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával. Felkészít a munkára, a mindennapi

életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja annak

megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése a

társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és

dolgozni kell

A tantárgy célja a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, a

tanulók érdeklődésének ébren tartása az informatika iránt, az informatika korábban megismert

eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bővítése, amelyek lehetővé

teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeik

fejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Cél az is,

hogy stabilizált informatikai tudásuk és számítógép-alkalmazói készségük alapján informatika

tárgyból alapvizsgát tudjanak tenni.

Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban

kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét.

Az eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű

probléma-megoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta

kommunikációs lehetőségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail).

A számítástechnika oktatásának fő célkitűzései:

a korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, az informatikai eszközök

lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése;

önálló munkára nevelés: a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló

eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a több gyakorlást igénylő feladatok

egyéni feldolgozására;

együttműködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldása

megköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást;

alkotó munkára nevelés: a számítógépes munka végeredménye többnyire egy új

produktum lesz;

az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika

rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, s ebben az állandóan változó világban

otthon kell éreznie magát a tanulónak;

informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a

tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai

eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás);

az esztétikai készség fejlesztése: a számítógépes produktum külső formájának esztétikus

kialakítása;

740

az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani a tanulókban az

információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait.

A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései:

felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés

kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára,

feldolgozására és a folyamat értékelésére;

a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári

információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával;

a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek

kifejlesztése;

az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével,

valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás

kialakítása;

a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez,

iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges

információszerzésbe és -feldolgozásba;

a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés

követelményének elfogadtatása;

a különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és

bennük hasznosan tevékenykedni képes személyek nevelése.


A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a

balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat

pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai

kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa

el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben:

felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az

informatikai eszközök és információhordozók használatában.

Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző

formákban megjelenő információt felismerni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás,

ismeretszerzés alapjait.

Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az

operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és

adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait.

Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén.

Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes

megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak

kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon keresni

nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni

a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti

összefüggéseket.

Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és

etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai

kultúrájának fejlődésében.

Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító,

személyiségromboló hatásának (pl. számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái).

741

Tájékozódjon arról, hogy az iskola szakmai irányultságának megfelelő szakmákban,

milyen szerepe van az informatikai eszközöknek.

Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni főbb

szolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat

szabályait, és kövesse a könyvtári viselkedés normáit. Tudjon különbséget tenni az alapvető

dokumentumtípusok között. Megadott forrásból tudjon információt meríteni. Tudjon egyszerű

szótárat, lexikont használni.

Az iskolai könyvtár használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi

közkönyvtárban. Szerezzen tapasztalatokat arról is, hogy az új technológiákon alapuló

informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

742

9. évfolyam Évi óraszám: 72


Az informatika alapjai

A személyi számítógép fő részeinek csoportosítása és a működés lényegének megértése;

a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata,

tájékozódás a mai hardvereszközök világában. Neumann-elvű számítógépek

felépítésének és működésének bemutatása. Különféle jelfajták, csoportosítása; az

információ és adat megkülönböztetése; bináris kódok használata; különféle

kommunikációs rendszerek, formák használata.

Operációs rendszer használata

Floppylemez formázása, azon a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás,

létrehozás, törlés parancsok használatával. Egymásután és szórtan elhelyezkedő

állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, átnevezése, nyomtatása, törlése. Egy

ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Állományok, gépek védelme.

Vírusok fajtái, védekezés a terjedésük ellen, vírusirtó futtatása. Tömörített állományok

létrehozása, tömörített állományok kibontása. Tömörített állomány tartalmának

megtekintése.

Kommunikáció hálózaton

Az intézmény számítógépes hálózatának és a hálózat használati módjának, azonosító

megadás módjának, jelszó használat sajátságainak megismerése. Egy levelezőprogram

készségszintű használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők céljának megismerése: a

címzett, a tárgy és a saját másolat. Hálózati keresőgépek használata, az egyszerű

kulcsszavas és tematikus keresés. Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját

háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Összetett keresési feladatok

megoldása, valamint egy kapott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása,

feljegyzése. Hasznos webhelyek felkeresése, (például magyar honlap, MEK, vasúti

információ, önkormányzati oldalak, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó

oldalak).(Keresés az iskola irányultságának megfelelő bármely természettudományos,

környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi ismeretek problémáinak megoldásához.)

Algoritmusok és adatok

Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Algoritmusok kódolása a

számítógép számára érthető egyszerű programozási nyelven. A programkészítés lépései:

feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, kipróbálás. Elemi és összetett adatok,

karakterek, egész és valós számok, logikai értékek, tömbök

743

Témakörök Óra Tartalmak

Az informatika

alapjai

16 Hardvereszközök fajtái és jellemzőik.

Neumann-elvű és más számítógépek.

Analóg és digitális jelek.

Jelhalmazok adattartalma.

Logikai műveletek és kapuk.

Az operációs

rendszer

használata

16 Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés,

átnevezés, jellemzők beállítása.

Biztonsági másolat készítése.

Törölt állományok visszaállítása.

Tömörített állomány létrehozása, bővítése.

Az operációs rendszer néhány jellemzője.

Alkalmazás telepítése installációs anyagról.

A regisztrálás folyamata.

Több program összehangolt alkalmazása.

Kommunikáció

hálózaton

14 Az iskolai hálózat vázlatos felépítése.

Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje.

Az iskolai azonosító képzési szabálya és használata.

Saját e-mail cím.

Elektronikus levelezés funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése.

Levelezési listák és hírcsoportok.

Az ftp bemutatása.

Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel.

Algoritmusok

és adatok

14 Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven: adatgyűjtési és feldolgozási

algoritmusok.

Algoritmusok kódolása a számítógép számára érthető egyszerű programozási nyelven.

A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, kipróbálás.

Elemi és összetett adatok, karakterek, egész és valós számok, logikai értékek, tömbök.

Szabadon

felhasználható

14 Rendszerezés, ismétlés, számonkérés

Összesen 74


Kezelje a billentyűzetet, az egeret és a perifériákat. Alapvető állományműveleteket tudjon

elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket.

Tudjon levelezni, keresni, anyagot letölteni. A tanuló önállóan tudjon többféle formázást

tartalmazó dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni és

nyomtatni.

744

10. évfolyam Évi óraszám: 36


Dokumentumkészítés számítógéppel

Szövegegységekre vonatkozó formázási ismeretek ismétlése, rendszerezése, az

ismeretek stabilizálása. Rajzeszközök használatával ábrakészítés és dokumentumba

illesztés. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés).A

dokumentum mentése és nyomtatása. A dokumentumkészítés szokásos menetének

gyakorlása. Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta

alapján, illetve feladatleírás alapján (pl. önéletrajz, beadvány, jegyzőkönyv, üzleti levél,

műszaki leírás).Az iskola irányultságának megfelelő típusdokumentumok elkészítése.

Web oldal készítése. Prezentáció készítése.

Táblázatkezelés

A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) használata

példákban. Táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel,

mozgatás, másolás, törlés).A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése,

alapvető adattípusok használata; az adatok többféle formában való megjelenítése.

Egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A

függvényhivatkozások másolása. Egy táblázatkezelő program számításokra épülő

felhasználása. Diagramok készítése egy-egy gyakorlati problémához igazodva. Adatok

összefüggésének megjelenítése diagramon. Egyszerű táblázatok önálló megtervezése

szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. Tantárgyi

feladatok megoldása táblázatkezelővel.

Adatbázisban keresés

Keresés, adatszűrés, tantárgyi oktatóprogramok adatbázisaiban vagy a szakmai

irányultságnak megfelelő adatbázisokban.

Könyvtárhasználat

Tájékozódási gyakorlatok az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az

alapvető dokumentumtípusok különbségeinek és hasonlóságainak megállapítása.

Információkeresés hagyományos és számítógépes forrásokban. Dokumentumok

keresése a katalógusokból szerző, cím és téma szerint.

A lakóhelyi közkönyvtár megismerése. A tantárgyi témákhoz források keresése a

könyvtár számítógépes katalógusában, adatbázisaiban és az Interneten. A hagyományos

és elektronikus közhasznú tájékoztatóeszközök használata.


Dokumentum-

készítés

számítógéppel

14 A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai.

Digitális képek alkalmazása.

Objektum, táblázat beillesztése.

A szöveg formázásának lehetőségei: a fejléc-lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet;

hasábok kialakítása.

Dokumentumok készítése minta és feladat alapján.

Típusdokumentumok.

Weboldal készítése webszerkesztővel: szöveg, kép, link bevitele.

Formázási lehetőségek.

Hálózati dokumentumok szerkezete.

Multimédia-prezentáció.

A prezentáció készítésének menete.

745


Táblázatkezelés 12 A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai.

Függvények, képletek.

Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek, adatmódosítás.

A diagram fogalma, összefüggés függvények és diagramok között.

Diagramfajták.

Problémamegoldás táblázatkezelővel.

Könyvtár-

használat

5 Könyvtárismeret: raktári rend, állományrészek, könyvtártípusok, könyvtári rendszer.

Dokumentumtípusok: nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok.

Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok,

számítógépes adatbázisok.

Könyvtári és egyéb információs rendszerek.

A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei (Internet, pályaválasztási tanácsadó,

telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb.).Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló

bibliográfia.

Szabadon

felhasználható

6 Rendszerezés, ismétlés, számonkérés

Összesen 37


A tanuló önállóan tudjon többféle formázást tartalmazó dokumentumot tervezni és

megszerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni és nyomtatni. Tudjon táblázatokat

számítógéppel létrehozni, módosítani. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és

összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait

és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban. Legyen képes

tájékozódni a szakiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt

keresni hagyományos és számítógépes forrásokból.

746

r) Demokratikus állampolgárságra nevelés



Demokratikus állampolgárságra nevelés a nyelvi előkészítő évfolyam számára

A modulnak a legfontosabb célja az, hogy a diákok jelenre vonatkozó tudása

minél személyesebb és élményszerűbb (személyes tapasztalataikra épülő) legyen.

A fő cél tehát az, hogy segítsük a diákok szocializációját, erősítsük

problémaérzékenységüket, döntéskészségüket – az életben való eligazodásukat.

A lehetséges módszerek és eszközök közül külön megemlítjük az esetelemzést, a

szerepjátékot, a vitát, a döntési helyzetek elemzését, aktuális kérdések,

problémák feldolgozását, egyéni és csoportos anyaggyűjtést, projektmunkát.

Iskolai óraszám összesen: 18 óra

Cél:

A tanuló megismerje a demokratikus magyar állam társadalmi, politikai,

gazdasági felépítését. Ismerje fel, hogy állampolgárként milyen helye van

államunkban. Ismerje fel, hogy melyek azok a legfontosabb szerepek és

funkciók, melyeket az élete során cselekvõ emberként maga is betölt.

Ismerje fel, hogy is a társadalomnak, azon belül egy családnak, különbözõ

kisebb-nagyobb közösségeknek a tagja, melyek mûködésében maga is esetleg

tevékenyen részt vállalhat, meghatározó szerepet játszhat. Ismerje fel,

hogy vannak az emberre, a társadalomra nézve veszélyes csoportok, deviáns

magatartási formák, melyekkel kerülnie kell a kapcsolatot. Cél, hogy a

demokratikus államunk felépítésének és mûködésének ismeretével a

demokratikus elvek elfogadásával olyan állampolgárrá váljon, aki tisztában

van az állampolgári felelõsséggel, tudja hogyan érvényesítheti

állampolgárként véleményét és javaslatait. Állampolgári magatartásával

kifejezésre tudja juttatni a demokratikus magyar állam iránti

elkötelezettségét, hazafiságát, aki szereti és tiszteli hazánkat, kész érte

nemcsak jogait gyakorolni, hanem kötelességeit teljesíteni. Ismerje fel, hogy

milyen feladatokat kell családtagként ellátnia. Tudja, hogy milyen alapvetõ

jogai és kötelességei vannak a vállalkozónak, a fogyasztónak, a munkaadónak

és a munkavállalónak. Tudjon tájékozódni a legfontosabb hivatalokban, képes

legyen hivatalos ügyeit elintézni. Tájékozott legyen a társadalmi, politikai és

gazdasági élet problémáiban, tudjon véleményt nyilvánítani. Ismerje fel, hogy

felelõs környezetéért, embertársaiért. Tudja, hogy földünk globális

problémáinak is részese és megoldásáért is felelõsséggel tartozik.

747

Követelmény

Kísérje figyelemmel a médiákban országunk társadalmi, politikai és gazdasági

eseményeit, tudjon levonni belõlük következtetéséket. Gyûjtsön

információkat a családról, a népesedési helyzetrõl, helyi közösségekrõl,

politikai, érdekvédelmi, gazdasági szervekrõl, formáljon róluk véleményt.

Legyen képes felismerni, hogy milyen felelõsségteljes magatartás várható el

egy családtagtól, állampolgártól, a gazdasági élet szereplõjétõl. Alakuljon ki

véleménye a demokráciáról, növekedjen vita készsége, melynek segítségével

érvényre juttathatja érdekeit. Tudja, hogyan lehet élni a demokratikus

eszközökkel.

Tartalom, módszer:

A csekély óraszám ugyan kevés lehetõséget nyújt nem tanórai jellegû

tartalmi elemek alkalmazására, néhány témánál /pl. helyi önkormányzat/ élni

lehet a tanulmányi kirándulás esetleg találkozó és vita szervezésének

lehetõségével.

Értékelés módszerei:

A viták során tanúsított teljesítmény megfigyelése.

Szóbeli és írásos számonkérés.

Gyûjtõmunka értékelése.

Témák a tantárgy keretén belül:

1.Bevezető óra-a tantárgy célja, tartalma, követelményei

2.A tanulók jogai, kötelességei az iskolában

3.Államformák, hazánk államformája

4. A hatalommegosztás rendszere, hatalmi ágak elválasztása

5.A Magyar Köztársaság Alkotmánya

6. A parlament

7. Állampolgári jogok

8.Az Alkotmánybíróság

9.Félévi ismétlés, összefoglalás

10.Ellenőrzés

11.A köztársasági elnök jogköre

12. A rendvédelmi szervezetek

13. Választási rendszerek

14.Pártok , pártrendszerek

15.Civil szervezetek

16.Hazánk külföldi kapcsolatai

17.Ismétlés, rendszerezés

748

1. Állampolgári ismeretek Óraszám: 5 óra

Cél

A társadalmi és állampolgári ismeretek tanitásának célja a tanulókban a

demokráciát igénylõ magatartás kialakitása. Értse a demokrácia mûködési

szabályait. Cél, hogy az állampolgári jogokat és kötelességeket megismerje,

vállalja és szükség esetén gyakorolni tudja azokat. Alakuljon ki benne

megértés a családjáért, az embertársaiért, az országért érzett

felelõsségvállalás és tenni akarás. A tanulmányok során alakuljon ki benne

érzékenység az emberi, társadalmi problémák iránt. Ismerje meg a magyar

állam felépitését, a hatalom gyakorlásának módját, szervezeteit, feladatait.

Követelmény

Alkossan véleményt a társadalmi, politikai élet, és a mai család problémáiról.

Magyarázza meg, hogyan érvényesülnek az állampolgári jogok és kötelességek

a gyakorlatban. Tudjon érvelni a demokrácia mellett és tudja megindokolni a

hatalommegosztás szükségességét. Ismerje a felelõsségteljes emberi és

állampolgári magatartás jellemzõit. Sorolja fel, értékelje a társadalomra és

az emberre veszélyes társadalmi csoportokat, magatartásformákat. Tudja

értelmezni az alkotmány fõ fejezeteit, a hatalommegosztás intézményi

formáit, az államszervezeti felépitését, feladatait. Tudja elmagyarázni, hogy

választóként milyen feladatai vannak. Tudja elmagyarázni, hogy hogyan

kérhet útlevelet, hogyan viselkedjen külföldön. Ismerje a legfontosabb

személyi okmányokat.

2.Társadalmi ismeretek Óraszám: 5 óra

Cél

A társadalmi ismeretek elsajátitásának célja, hogy a tanuló megértse az õt

körülvevõ családi, iskolai, lakóhelyi és társadalmi környezetét, hogy

megismerje a lakóhelyén létezõ közösségeket, a társadalmat alkotó

csoportokat, politikai és érdekképviseleti szerveket, azok mûködését.

Ismerje fel, hogy maga is különbözõ közösségeknek, társadalmi csoportoknak

a tagja, melyek számára jogokat biztositanak és kötelességekkel járnak.

Érezze, hogy felelõsséggel tartozik embertársai iránt, legyen tisztában az

elszegényedés, munkanélküliség, a társadalmi beilleszkedést akadályozó

deviáns magatartás következményeivel. A tanulmányok során alakuljon ki

benne érzékenység az emberi problémák iránt, ismerje meg azokat a

szervezeteket, közösségeket, amelyek célja a társadalmi gondok, problémák

megoldása, és amelyeknek feladata az érdekérvényesités és képviselet.

Követelmény

749

Tudjon következtetéseket levonni a népesedési statisztikákból.Tudja, hogy a

család legfontosabb feladata a gyermekek nevelése, felelõsségvállalás és

gondoskodás a családtagokról.Ismerje fel, hogy a különbözõ társadalmi

csoportok egyenjogu tagjai társadalmunknak.Tudjon különbséget tenni a

politikai érdekvédelmi feladatokat ellátó szervezetek között, ismerje

céljaikat.Ismerje fel a társadalom nyugalmát, veszélyeztetõ csoportokat, a

deviáns magatartás káros következményeit, az eltérõ származású, kultúrájú,

vallású stb. emberekkel szembeni elõítéleteket.

Tartalom

A család a társadalom legkisebb sejtje, életünk alapvetõ közössége.

Feladatai. A család mai problémái. Szerepjáték segitségével a családi

szerepek és feladatok értelmezése. Népesedési helyzetünkre vonatkozó

adatok, pl.: lakosság száma, család száma, családok nagysága, születési és

halálozási statisztikák elemzése. A helyi társadalom: társadalmi csoportok a

lakóhelyen, az iskolában, diákönkormányzat. Beszámoló készitése az iskolai

diákönkormányzat mûködésérõl. Társadalmi tagoltság: nemzet, nemzetiség,

etnikum. A cigányetnikum. Egyházak, vallási közösségek. Egyesületek. Nemek

és életkor szerinti csoportok. Foglalkozási és vagyoni csoportok. Politikai

tagoltság: pártok, érdekképviseleti szervek, kamarák. A napi sajtó

segitségével 1 héten keresztül a pártok és az érdekképviseleti szervek

tevékenységének figyelemmel kisérése. Társadalmi beilleszkedési zavarok:

bûnözés, alkoholizmus, kábitószer, idegengyûlölet. Deviáns társadalmi

magatartást tükrözõ anyagok gyûjtése a sajtóból és egyéb forrásokból.

Értékelés szempontjai:

Ismeri-e a család, a helyi közösségek társadalmi csoportok politikai és

érdekvédelmi szervezetek legfontosabb feladatait? Ismeri-e a

magyarországi nemzetiségeket, kisebbségi etnikumokat, külföldön élõ magyar

népcsoportokat?Képes-e felismerni a társadalomra veszélyes magatartást és

a beilleszkedést, akadályozó zavarokat?

3. A demokratikus magyar állam Óraszám: 5 óra

Cél

Tudja értékelni a demokrácia elõnyeit. Tudja, hogy mit jelent az, hogy az

alkotmány alaptörvény. Ismerje meg az alkotmány legfontosabb tartalmi

elemeit. Értse a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket,

ismerje fel jelentõségüket. Ismerje fel, hogy mit jelent számára, hogy a

demokratikus magyar állam polgárának született. Értse meg a képviseleti

demokrácia mûködését. Ismerje fel, hogy választó joga révén részt kell majd

vállania a demokrácia mûködtetésében.

Követelmény

750

Gyûjtsön a tömegkommunikációból az alkotmány egyes fejezeteihez

kapcsolható hireket, segitségükkel magyarázza meg az alkotmány

legfontosabb tartalmi elemeit. Tanulmányozza az alkotmány "Alapvetõ jogok

és kötelességek" cimû fejezetét. Magyarázza meg, hogyan érvényesülnek

ezek a mai Magyarországon. Tudja felsorolni a legfontosabb állampolgári

jogokat és kötelességeket. Legyen tisztában a választójog gyakorlásának

jelentõségével, ismerje technikáját.

Tartalom

A modern parlamenti demokrácia.Az alkotmány és fõ fejezetei. Szuverenitás,

államterület, felségjelvények. Állampolgárság jogok és kötelezettségek.

Szabadságjogok, gazdasági- szociális- és kultúrális jogok, egyenjogúság, az

állami tevékenységben való részvétel joga, kötelezettségek. A választási

rendszer, a választójog. Parlamenti és önkormányzati választások.

Osztályban választási gyûlés és szavazás rendezése, melynek segitésével

megismerkednek a tanulók a demokratikus választás mûködésével.


Ismeri-e az alkotmányt, az állampolgári jogokat és kötelességeket?Képes-e a

választójog gyakorlására?Ismeri-e a demokratikus választórendszer és a

képviseleti demokrácia mûködését?

4. Államunk szervezete Óraszám: 5 óra

Cél

Tudja, hogy mit jelent a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a

biráskodás. Ismerje a parlament felépitését, feladatait, értse a parlamenti

demokrácia mûködését. Tudja, hogy az országgyûlés legfontosabb feladata a

törvényalkotás. Ismerje meg a kormány szerepét. Ismerje az

igazságszolgáltatás mûködését. Legyen tisztában azzal, hogy valamennyi

magyar állampolgárt megilleti a védelemhez és a jogorvosláshoz való jog.

Tudja, hogy milyen hivatalos ügyeket intézhet el a polgármesteri hivatalban.

Tudja, hogy a lakóhelyét érintõ javaslataival, problémáival az önkormányzati

képviselõjéhez fordulhat.

Követelmény

Ismerje a magyar állam felépitését. Sorakoztasson fel érveket a

hatalommegosztás szükségessége mellett. Nevezze meg a köztársasági

elnököt, csoportositsa feladatait. Kisérje figyelemmel és magyarázza a sajtó

segitségével, hogy a nyilvánosságnak hogyan érvényesül az ellenõrzõ szerepe.

Tudja felsorolni a parlamenti pártokat. Állitsa ellentétbe a kormánypárti és

ellenzéki feladatokat. Magyarázza meg a parlamenti demokrácia mûködését.

Soroljon fel néhány minisztériumot, tudja ki a kormányfõ. Csoportositsa a

minisztériumok feladatait az aktuális hirek alapján. Tudjon különbséget tenni

751

a polgári peres eljárás, és a büntetõ eljárás között. Csoportositsa az

önkormányzat feladatait. Emelje ki az önkormányzat gyermekekkel

kapcsolatos feladatait. Tudja, hogy az állampolgárok helyi népszavazás utján,

valamint az általuk választott képviselõtestületen keresztül gyakorolják a

helyi önkormányzást.

Tartalom

Demokratikus kormányzati rendszerek: az állam feladatai, a

hatalommegosztás, a köztársasági elnök, az alkotmánybiróság. A nyilvánosság

jelentõsége. Az országgyûlés, a törvényalkotás, a parlamenti ellenõrzés, a

parlament szervezete és mûködése. A kormány, a miniszterelnök. A

végrehajtás, törvény-elõkészités, minisztériumok, miniszterek. Az

igazságszolgáltatás, a biróságok, a polgári peres és büntetõeljárás, az

ügyészségek. Egy birósági tárgyalás rendezése az osztályban, melynek

segitségével a tanulók megismerkednek a birósági szerepekkel, a tárgyalás

menetével.Helyi önkormányzat, az önkormányzatok feladatai, szervezete.

Képviselõtestület, polgármester. A polgármesteri hivatal. A helyi

közigazgatás mûködése. Ügyintézés a helyi hatóságoknál. Kisebbségi

önkormányzatok. Kirándulás a Városházára és a helyszinen ismerkedés a

polgármesteri hivatal feladataival, mûködésével.


Ismeri-e az állam feladatait?Tudja-e mit jelent a hatalommegosztás?Ismeri-

e a köztársasági elnök és az alkotmánybiróság feladatait?Ismeri-e az

orzsággyûlés, a kormány, az igazságszolgáltatás és a helyi önkormányzatok

felépitését, feladatait, mûködési rendjét?

6. Az állam feldatai

Óraszám: 5 óra

Cél

Ismerje a legfontosabb állami feladatokat, azokat a jogokat és

kötelezettségeket, amelyek ezekkel kapcsolatban rá hárulnak, és azokat a

kultúrális, mûvelõdése, szociális lehetõségeket, amelyekkel állampolgárként

élhet. Ismerje meg a külföldön tartózkodás szabályait.

Követelmény

Értékelje a helyi rendõrség munkáját. Ismerje a belsõ rend védelmét ellátó

szervezeteket. Magyarázza meg, hogy hogyan veheti igénybe segitségüket.

Magyarázza meg, hogy mit jelent a haza védelme, milyen kötelezettségeket

jelent a számára. Indokolja meg iskolaválasztását. Hasonlitsa össze az iskolai

752

oktatás és az iskolán kivüli mûvelõdés céljait, lehetõségeit. Határozza meg az

egészség- és a nyugdijbiztositás céljait. Emelje ki a szociálpolitikai

legégetõbb feladatait. Ismerje az utlevél és vizum kérésének és

használatának módját. Sorolja fel mi mindenre van szükség külföldi ut

alkalmával, tudja, hogy külföldön sürgõs esetben hova fordulhat segitségért.

Tartalom

A belsõ rend védelme, a rendõrség, a bûnüldözés, a közrend és a

közbiztonság védelme, közlekedésrendészet, a rendészeti szervek, a

polgárõrség.A honvédelem, a honvédelmi és hadkötelezettség. A mûvelõdés, a

mûveltség társadalmi szerepe. A közoktatás, a szakoktatás, a felsõoktatás.A

mûvelõdés iskolán kivüli formái.Az egészségügyi és szociálpolitika,

társadalombiztositás /egészség- és nyugdijbiztositás/. A

társadalombiztositási járulék. A betegbiztositási igazolvány használata.

Egészségügyi ellátás. A mentõk. A szociálpolitika. Vita rendezése a

szociálpolitika lehetséges irányelveirõl, aktuális feladatairól. Külpolitika,

külkapcsolatok, nagykövetség, követség, konzulátus. Nemzetközi

szervezetek. Kétoldalu kapcsolatok. Határon túl élõ magyarság. Magyar

állampolgárok külföldön. Útlevél, vizum. Útlevél kérõlap kitöltése.

Értékelés szempontja:

Ismeri-e a honvédelem és a belsõ rend védelmét ellátó testületeket?Tudja-e

hogyan vegye igénybe a rendõrség, a tûzoltóság és a mentõk

segitségét?Ismeri-e a mûvelõdés és oktatás hazai lehetõségeit?Ismeri-e az

egészség- és nyugdijbiztositás céljait? A társadalombiztositái járulék

szerepét? Ismeri-e az egészségügyi és szociális ellátás feladatait,

gondjait?Ismeri-e a külföldi utazás feltételeti, a kint tartozkodás

szabályait?

7. Hazánk és külföld kapcsolata

Óraszám : 4 óra

Cél

Ismerje a magyar állampolgárság kritériumait. Tudja, hogy az élethez az

emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog az embernek olyan

veleszületett joga, amelyet senki és semmi, még az állam sem vehet el. Tudja,

hogy miért létérdeke hazánknak az Európához való szerves kapcsolódás.

Tudja, hogy az ENSZ milyen feladatokat lát el. Ismerje kötelességeit a

környezet védelmével kapcsolatban.

753

Követelmény

Különböztesse meg az állampolgárságot a nemzetiségi hovatartozástól.

Vonjon le a maga életére vonatkozó következtetéseket az emberi jogokról és

a gyermekek jogairól szóló nemzetközi dokumentumokból. Indokolja, hogy

hazánknak érdekében áll az európai szervezetekhez való csatlakozás.

Elemezze az ENSZ alapokmányának részleteit, emelje ki legfontosabb

feladatait. Mutasson rá, hogy a környezeti ártalmak veszélyeztetik az

emberiség jövõjét. Sorolja fel az emberiség globális problémáit, magyarázza

meg a bennük rejlõ veszélyeket.

Tartalom

Az állam szuverenitása, terület, népesség, állampolgárság. Az emberi jogok

és nemzetközi védelmük, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Az

Emberi Jogok Európai Egyezménye. Egyezmény a gyermekek jogairól. Hazánk

és Európa. az Európa Tanács, az Európa Unió, Észak-atlanti Szerzõdés

Szervezete, az európai biztonsági rendszer, az Európai Biztonsági és

Együttmüködési Szervezet.Az ENSZ és szervezete, alapokmánya és

felépitése. Az emberiség globális problémáia, helyi kezelési lehetõségei.


Ismeri-e az állampolgárság kritériumait?Ismeri-e az emberi és a gyermeki

jogokról szóló nemzetközi egyezményeket?Ismeri-e az európai

szervezeteket, az ENSZ felépitését és feladatait?Tudja-e, hogy

környezetünket milyen környezeti ártalmak fenyegetik?

8. A háztartás

Óraszám : 1 óra

Cél Ismerje a háztartás fõbb költségeit. Ismerje a fontosabb megtakaritási

formákat. Legyen tisztában a napi szükségleti cikkek árával. Tudjon

határozni a családi szükségletek kielégitési sorrendjérõl, a tervzés

fontosságát.

Követelmény

Tervezze meg a családi munkamegosztást. Sorolja fel, hogy milyen

pénzszerzési lehetõségeket ismer. Készitsen napi, havi, éves tervet a család

kiadásairól. Válassza ki a családja számára legkedvezõbb befektetési,

megtakaritási formát. Határozza meg, hogy mi a betét, kötvény, részvény,

befektetési jegy között a különbség. Indokolja az elõre hozott vásárlások és

a hitel felvétel elõnyeit és hátrányait. Ismerje a hitelkártyák használatát.

754

Indokolja a biztositás szükségességt. Ismerje fel az összefüggést a munka

és a szabadidõ illetve az életszínvonal között.

Tartalom

A háztartásban folyó termelési és szolgáltatási folyamatok.

Jövedelemszerzési módok és források. Családi költségvetés. Fogyasztás

beruházás megtakaritása a háztartásban. A megtakaritás formái. A

szükségletek rangsorolása. A fizetõképes kereslet és hatása a gazdaságban.

Munkavégzés, szabadidõ, életszinvonal, életminõség.


Tud-e családi költségvetést késziteni?Ismeri-e a lehetséges

jövedelemszerzési módokat?Ismeri-e a háztartási bevételek és kiadások

fõbb csoportjait?Ismeri-e a hitel felvételének elõnyeit és

hátrányait?Ismeri-e a legfontosabb megtakaritási formákat?

9. A vállalkozás

Óraszám : 5 óra

Cél

Ismerje meg a vállalkozás alapitásának, mûködtetésének feltételeit,

szabályait. Képzelje el, hogy milyen módon mûködtetné vállalkozását. Tudja,

hogy a vállalkozás alapitásához, tõke, szakértelem és tervezés szükséges.

Ismerje meg a korszerû fogyasztói magatartást.

Követelmény

Hasonlitsa össze a vállalkozási formákat. Készitsen üzleti- és pénzügyi

tervet. Csoportositson a vállalat bevételeit és kiadásait. Tegyen különbséget

a profitorientált és a monoprofit vállalkozások között. Magyarázza meg, hogy

mit jelent a fogyasztói érdekvédelem.

Tartalom

A vállalkozás vállalkozási formák, méret, tevékenységi kör. Vállalkozás

alapitásának feltételei: ötlet, üzleti terv, pénzügyi terv, piacfelmérés. A piac,

kereslet, kinálat, ár, termék és szolgáltatás, minõség, reklám. Bevételek és

kiadások. A vállalkozás sikerességének és kudarcának fõbb okai.A monoprofit

szféra fõbb területei és sajátosságai.Fogyasztói érdekvédelem.


Ismeri-e a különbözõ vállalkozási formákat?Tudja-e, hogy melyek a

vállalkozás alapitásának feltételei?Tud-e egyszerû üzleti és pénzügyi tervet

755

késziteni?Tudja-e, hogy mit jelent a nonprofit szféra?Ismeri-e a piac

mûködési törvényeit?Ismeri-e a fogyasztói érdekvédelem lehetõségeit?

10. A munka világa

Óraszám: 2 óra

Cél

Ismerje a munkavállaló és a munkáltató jogait és kötelességeit. Ismerje a

munkaviszonnyal kapcsolatos alapvetõ szabályokat. Ismerje az érdekvédelmi

lehetõségeket. ismerje a munkavállalói és a munkáltatók legfontosabb

érdekképviseleti szerveit. Tudjon munkahelyi pályázatra önéletrajzot

késziteni. Ismerje a munkanélkülieket megilletõ kedvezményeket.

Követelmény

Hasonlitsa össze a munkavállaló és a munkáltató jogait és kötelezettségeit.

Indokolja az érdekvédelem és az érdekegyeztetés szükségességét. Sorolja

fel a legfontosabb érdekképviseleti szerveket. Vizsgálja meg, hogyan tudja

növelni munkavállalói esélyeit. Állitson össze pályázati önéletrajzot. Sorolja

fel a munkanélkülieket megilletõ kedvezményeket.

Tartalom

A munkaviszony fogalma. A Munka Törvénykönyve. A munáltató és a

munkavállaló kapcsolata. A munkaszerzõdés, kollektiv szerzõdés. Egyéni és

kollektiv érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. Pályázati

önéletrajz készitése. Munkanélküliség.


Ismeri-e a munkavállalói és munkaadói jogokat és kötelességeket?Ismeri-e

az érdekvédelmi szervezeteket?Ismeri-e az érdekvédelem törvényes

formáit?Tud-e pályázati önéletrajzot késziteni?

756

A modulnak a legfontosabb célja az, hogy a diákok jelenre vonatkozó tudása minél

személyesebb és élményszerűbb (személyes tapasztalataikra épülő) legyen. A fő cél tehát az,

hogy segítsük a diákok szocializációját, erősítsük problémaérzékenységüket,

döntéskészségüket – az életben való eligazodásukat. A lehetséges módszerek és eszközök

közül külön megemlítjük az esetelemzést, a szerepjátékot, a vitát, a döntési helyzetek

elemzését, aktuális kérdések, problémák feldolgozását, egyéni és csoportos anyaggyűjtést,

projektmunkát.

Iskolai óraszám összesen: 37 óra

Cél:

A tanuló megismerje a demokratikus magyar állam társadalmi, politikai, gazdasági

felépitését. Ismerje fel, hogy állampolgárként milyen helye van államunkban. Ismerje fel,

hogy melyek azok a legfontosabb szerepek és funkciók, melyeket az élete során cselekvõ

emberként maga is betölt. Ismerje fel, hogy is a társadalomnak, azon belül egy családnak,

különbözõ kisebb-nagyobb közösségeknek a tagja, melyek mûködésében maga is esetleg

tevékenyen részt vállalhat, meghatározó szerepet játszhat. Ismerje fel, hogy vannak az

emberre, a társadalomra nézve veszélyes csoportok, deviáns magatartási formák,

melyekkel kerülnie kell a kapcsolatot. Cél, hogy a demokratikus államunk felépitésének

és mûködésének ismeretével a demokratikus elvek elfogadásával olyan állampolgárrá

váljon, aki tisztában van az állampolgári felelõsséggel, tudja hogyan érvényesitheti

állampolgárként véleményét és javaslatait. Állampolgári magatartásával kifejezésre tudja

juttatni a demokratikus magyar állam iránti elkötelezettségét, hazafiságát, aki szereti és

tiszteli hazánkat kész érette nemcsak jogait gyakorolni, hanem kötelességeit teljesiteni.

Ismerje fel, hogy milyen feladatokat kell családtagként ellátnia. Tudja, hogy milyen

alapvetõ jogai és kötelességei vannak a vállalkozónak, a fogyasztónak, a munkaadónak és

a munkavállalónak. Tudjon tájékozódni a legfontosabb hivatalokban, képes legyen

hivatalos ügyeit elintézni. Tájékozott legyen a társadalmi, politikai és gazdasági élet

problémáiban, tudjon véleményt nyilvánitani. Ismerje fel, hogy felelõs környezetéért,

embertársaiért. Tudja, hogy földünk globális problémáinak is részese és megoldásáért is

felelõsséggel tartozik.

Követelmény

Kisérje figyelemmel a médiákban országunk társadalmi, politikai és gazdasági

eseményeit, tudjon levonni belõlük következtetéséket. Gyûjtsön információkat a

családról, a népesedési helyzetrõl, helyi közösségekrõl, politikai, érdekvédelmi,

gazdasági szervekrõl, formáljon róluk véleményt. Legyen képes felismerni, hogy milyen

felelõsségteljes magatartás várható el egy családtagtól, állampolgártól, a gazdasági élet

szereplõjétõl. Alakuljon ki véleménye a demokráciáról, növekedjen vita készsége,

melynek segitségével érvényre juttathatja érdekeit. Tudja, hogyan lehet élni a

demokratikus eszközökkel.

Tartalom módszer:

A csekély óraszám ugyan kevés lehetõséget nyújt nem tanórai jellegû tartalmi elemek

alkalmazására, néhány témánál /pl. helyi önkormányzat/ élni lehet a tanulmányi

kirándulás esetleg találkozó és vita szervezésének lehetõségével.

Értékelés módszerei:

A viták során tanúsitott teljesitmény megfigyelése.

Szóbeli és irásos számonkérés.

Gyûjtõ munka értékelése.

1. Állampolgári ismeretek

757

Óraszám: 5 óra

Cél

A társadalmi és állampolgári ismeretek tanitásának célja a tanulókban a demokráciát

igénylõ magatartás kialakitása. Értse a demokrácia mûködési szabályait. Cél, hogy az

állampolgári jogokat és kötelességeket megismerje, vállalja és szükség esetén gyakorolni

tudja azokat. Alakuljon ki benne megértés a családjáért, az embertársaiért, az országért

érzett felelõsségvállalás és tenniakarás. A tanulmányok során alakuljon ki benne

érzékenység az emberi, társadalmi problémák iránt. Ismerje meg a magyar állam

felépitését, a hatalom gyakorlásának módját, szervezeteit, feladatait.

Követelmény

Alkossan véleményt a társadalmi, politikai élet, és a mai család problémáiról.

Magyarázza meg, hogyan érvényesülnek az állampolgári jogok és kötelességek a

gyakorlatban. Tudjon érvelni a demokrácia mellett és tudja megindokolni a

hatalommegosztás szükségességét. Ismerje a felelõsségteljes emberi és állampolgári

magatartás jellemzõit. Sorolja fel, értékelje a társadalomra és az emberre veszélyes

társadalmi csoportokat, magatartásformákat. Tudja értelmezni az alkotmány fõ fejezeteit,

a hatalommegosztás intézményi formáit, az államszervezeti felépitését, feladatait. Tudja

elmagyarázni, hogy választóként milyen feladatai vannak. Tudja elmagyarázni, hogy

hogyan kérhet útlevelet, hogyan viselkedjen külföldön. Ismerje a legfontosabb személyi

okmányokat.

2.Társadalmi ismeretek Óraszám: 5 óra

Cél

A társadalmi ismeretek elsajátitásának célja, hogy a tanuló megértse az õt körülvevõ

családi, iskolai, lakóhelyi és társadalmi környezetét, hogy megismerje a lakóhelyén létezõ

közösségeket, a társadalmat alkotó csoportokat, politikai és érdekképviseleti szerveket,

azok mûködését. Ismerje fel, hogy maga is különbözõ közösségeknek, társadalmi

csoportoknak a tagja, melyek számára jogokat biztositanak és kötelességekkel járnak.

Érezze, hogy felelõsséggel tartozik embertársai iránt, legyen tisztában az elszegényedés,

munkanélküliség, a társadalmi beilleszkedést akadályozó deviáns magatartás

következményeivel. A tanulmányok során alakuljon ki benne érzékenység az emberi

problémák iránt, ismerje meg azokat a szervezeteket, közösségeket, amelyek célja a

társadalmi gondok, problémák megoldása, és amelyeknek feladata az érdekérvényesités

és képviselet.

Követelmény

Tudjon következtetéseket levonni a népesedési statisztikákból.Tudja, hogy a család

legfontosabb feladata a gyermekek nevelése, felelõsségvállalás és gondoskodás a

családtagokról.Ismerje fel, hogy a különbözõ társadalmi csoportok egyenjogu tagjai

társadalmunknak.Tudjon különbséget tenni a politikai érdekvédelmi feladatokat ellátó

szervezetek között, ismerje céljaikat.Ismerje fel a társadalom nyugalmát, veszélyeztetõ

csoportokat, a deviáns magatartás káros következményeit, az eltérõ származású,

kultúrájú, vallású stb. emberekkel szembeni elõítéleteket.

Tartalom

A család a társadalom legkisebb sejtje, életünk alapvetõ közössége. Feladatai. A család

mai problémái. Szerepjáték segitségével a családi szerepek és feladatok értelmezése.

Népesedési helyzetünkre vonatkozó adatok, pl.: lakosság száma, család száma, családok

nagysága, születési és halálozási statisztikák elemzése. A helyi társadalom: társadalmi

csoportok a lakóhelyen, az iskolában, diákönkormányzat. Beszámoló készitése az iskolai

diákönkormányzat mûködésérõl. Társadalmi tagoltság: nemzet, nemzetiség, etnikum. A

cigányetnikum. Egyházak, vallási közösségek. Egyesületek. Nemek és életkor szerinti

758

csoportok. Foglalkozási és vagyoni csoportok. Politikai tagoltság: pártok,

érdekképviseleti szervek, kamarák. A napi sajtó segitségével 1 héten keresztül a pártok és

az érdekképviseleti szervek tevékenységének figyelemmel kisérése. Társadalmi

beilleszkedési zavarok: bûnözés, alkoholizmus, kábitószer, idegengyûlölet. Deviáns

társadalmi magatartást tükrözõ anyagok gyûjtése a sajtóból és egyéb forrásokból.


Ismeri-e a család, a helyi közösségek társadalmi csoportok politikai és érdekvédelmi

szervezetek legfontosabb feladatait? Ismeri-e a magyarországi nemzetiségeket,

kisebbségi etnikumokat, külföldön élõ magyar népcsoportokat?Képes-e felismerni a

társadalomra veszélyes magatartást és a beilleszkedést, akadályozó zavarokat?

3. A demokratikus magyar állam Óraszám: 5 óra

Cél

Tudja értékelni a demokrácia elõnyeit. Tudja, hogy mit jelent az, hogy az alkotmány

alaptörvény. Ismerje meg az alkotmány legfontosabb tartalmi elemeit. Értse a

legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, ismerje fel jelentõségüket. Ismerje

fel, hogy mit jelent számára, hogy a demokratikus magyar állam polgárának született.

Értse meg a képviseleti demokrácia mûködését. Ismerje fel, hogy választó joga révén

részt kell majd vállania a demokrácia mûködtetésében.

Követelmény

Gyûjtsön a tömegkommunikációból az alkotmány egyes fejezeteihez kapcsolható hireket,

segitségükkel magyarázza meg az alkotmány legfontosabb tartalmi elemeit.

Tanulmányozza az alkotmány "Alapvetõ jogok és kötelességek" cimû fejezetét.

Magyarázza meg, hogyan érvényesülnek ezek a mai Magyarországon. Tudja felsorolni a

legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket. Legyen tisztában a választójog

gyakorlásának jelentõségével, ismerje technikáját.

Tartalom

A modern parlamenti demokrácia.Az alkotmány és fõ fejezetei. Szuverenitás,

államterület, felségjelvények. Állampolgárság jogok és kötelezettségek. Szabadságjogok,

gazdasági- szociális- és kultúrális jogok, egyenjogúság, az állami tevékenységben való

részvétel joga, kötelezettségek. A választási rendszer, a választójog. Parlamenti és

önkormányzati választások. Osztályban választási gyûlés és szavazás rendezése, melynek

segitésével megismerkednek a tanulók a demokratikus választás mûködésével.


Ismeri-e az alkotmányt, az állampolgári jogokat és kötelességeket?Képes-e a választójog

gyakorlására?Ismeri-e a demokratikus választórendszer és a képviseleti demokrácia

mûködését?

4. Államunk szervezete Óraszám: 5 óra

Cél

Tudja, hogy mit jelent a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a biráskodás. Ismerje

a parlament felépitését, feladatait, értse a parlamenti demokrácia mûködését. Tudja, hogy

az országgyûlés legfontosabb feladata a törvényalkotás. Ismerje meg a kormány szerepét.

Ismerje az igazságszolgáltatás mûködését. Legyen tisztában azzal, hogy valamennyi

magyar állampolgárt megilleti a védelemhez és a jogorvosláshoz való jog. Tudja, hogy

milyen hivatalos ügyeket intézhet el a polgármesteri hivatalban. Tudja, hogy a lakóhelyét

érintõ javaslataival, problémáival az önkormányzati képviselõjéhez fordulhat.

759

Követelmény

Ismerje a magyar állam felépitését. Sorakoztasson fel érveket a hatalommegosztás

szükségessége mellett. Nevezze meg a köztársasági elnököt, csoportositsa feladatait.

Kisérje figyelemmel és magyarázza a sajtó segitségével, hogy a nyilvánosságnak hogyan

érvényesül az ellenõrzõ szerepe. Tudja felsorolni a parlamenti pártokat. Állitsa ellentétbe

a kormánypárti és ellenzéki feladatokat. Magyarázza meg a parlamenti demokrácia

mûködését. Soroljon fel néhány minisztériumot, tudja ki a kormányfõ. Csoportositsa a

minisztériumok feladatait az aktuális hirek alapján. Tudjon különbséget tenni a polgári

peres eljárás, és a büntetõ eljárás között. Csoportositsa az önkormányzat feladatait.

Emelje ki az önkormányzat gyermekekkel kapcsolatos feladatait. Tudja, hogy az

állampolgárok helyi népszavazás utján, valamint az általuk választott képviselõtestületen

keresztül gyakorolják a helyi önkormányzást.

Tartalom

Demokratikus kormányzati rendszerek: az állam feladatai, a hatalommegosztás, a

köztársasági elnök, az alkotmánybiróság. A nyilvánosság jelentõsége. Az országgyûlés, a

törvényalkotás, a parlamenti ellenõrzés, a parlament szervezete és mûködése. A kormány,

a miniszterelnök. A végrehajtás, törvény-elõkészités, minisztériumok, miniszterek. Az

igazságszolgáltatás, a biróságok, a polgári peres és büntetõeljárás, az ügyészségek. Egy

birósági tárgyalás rendezése az osztályban, melynek segitségével a tanulók

megismerkednek a birósági szerepekkel, a tárgyalás menetével.Helyi önkormányzat, az

önkormányzatok feladatai, szervezete. Képviselõtestület, polgármester. A polgármesteri

hivatal. A helyi közigazgatás mûködése. Ügyintézés a helyi hatóságoknál. Kisebbségi

önkormányzatok. Kirándulás a Városházára és a helyszinen ismerkedés a polgármesteri

hivatal feladataival, mûködésével.


Ismeri-e az állam feladatait?Tudja-e mit jelent a hatalommegosztás?Ismeri-e a

köztársasági elnök és az alkotmánybiróság feladatait?Ismeri-e az orzsággyûlés, a

kormány, az igazságszolgáltatás és a helyi önkormányzatok felépitését, feladatait,

mûködési rendjét?

6. Az állam feldatai

Óraszám: 5 óra

Cél

Ismerje a legfontosabb állami feladatokat, azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek

ezekkel kapcsolatban rá hárulnak, és azokat a kultúrális, mûvelõdése, szociális

lehetõségeket, amelyekkel állampolgárként élhet. Ismerje meg a külföldön tartózkodás

szabályait.

Követelmény

Értékelje a helyi rendõrség munkáját. Ismerje a belsõ rend védelmét ellátó szervezeteket.

Magyarázza meg, hogy hogyan veheti igénybe segitségüket. Magyarázza meg, hogy mit

jelent a haza védelme, milyen kötelezettségeket jelent a számára. Indokolja meg

iskolaválasztását. Hasonlitsa össze az iskolai oktatás és az iskolán kivüli mûvelõdés

céljait, lehetõségeit. Határozza meg az egészség- és a nyugdijbiztositás céljait. Emelje ki

a szociálpolitikai legégetõbb feladatait. Ismerje az utlevél és vizum kérésének és

760

használatának módját. Sorolja fel mi mindenre van szükség külföldi ut alkalmával, tudja,

hogy külföldön sürgõs esetben hova fordulhat segitségért.

Tartalom

A belsõ rend védelme, a rendõrség, a bûnüldözés, a közrend és a közbiztonság védelme,

közlekedésrendészet, a rendészeti szervek, a polgárõrség.A honvédelem, a honvédelmi és

hadkötelezettség. A mûvelõdés, a mûveltség társadalmi szerepe. A közoktatás, a

szakoktatás, a felsõoktatás.A mûvelõdés iskolán kivüli formái.Az egészségügyi és

szociálpolitika, társadalombiztositás /egészség- és nyugdijbiztositás/. A

társadalombiztositási járulék. A betegbiztositási igazolvány használata. Egészségügyi

ellátás. A mentõk. A szociálpolitika. Vita rendezése a szociálpolitika lehetséges

irányelveirõl, aktuális feladatairól. Külpolitika, külkapcsolatok, nagykövetség, követség,

konzulátus. Nemzetközi szervezetek. Kétoldalu kapcsolatok. Határon túl élõ magyarság.

Magyar állampolgárok külföldön. Útlevél, vizum. Útlevél kérõlap kitöltése.

Értékelés szempontja:

Ismeri-e a honvédelem és a belsõ rend védelmét ellátó testületeket?Tudja-e hogyan vegye

igénybe a rendõrség, a tûzoltóság és a mentõk segitségét?Ismeri-e a mûvelõdés és oktatás

hazai lehetõségeit?Ismeri-e az egészség- és nyugdijbiztositás céljait? A

társadalombiztositái járulék szerepét? Ismeri-e az egészségügyi és szociális ellátás

feladatait, gondjait?Ismeri-e a külföldi utazás feltételeti, a kint tartozkodás szabályait?

7. Hazánk és külföld kapcsolata

Óraszám : 4 óra

Cél

Ismerje a magyar állampolgárság kritériumait. Tudja, hogy az élethez az emberi

méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog az embernek olyan veleszületett joga,

amelyet senki és semmi, még az állam sem vehet el. Tudja, hogy miért létérdeke

hazánknak az Európához való szerves kapcsolódás. Tudja, hogy az ENSZ milyen

feladatokat lát el. Ismerje kötelességeit a környezet védelmével kapcsolatban.

Követelmény

Különböztesse meg az állampolgárságot a nemzetiségi hovatartozástól. Vonjon le a maga

életére vonatkozó következtetéseket az emberi jogokról és a gyermekek jogairól szóló

nemzetközi dokumentumokból. Indokolja, hogy hazánknak érdekében áll az európai

szervezetekhez való csatlakozás. Elemezze az ENSZ alapokmányának részleteit, emelje

ki legfontosabb feladatait. Mutasson rá, hogy a környezeti ártalmak veszélyeztetik az

emberiség jövõjét. Sorolja fel az emberiség globális problémáit, magyarázza meg a

bennük rejlõ veszélyeket.

Tartalom

Az állam szuverenitása, terület, népesség, állampolgárság. Az emberi jogok és

nemzetközi védelmük, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Az Emberi Jogok

Európai Egyezménye. Egyezmény a gyermekek jogairól. Hazánk és Európa. az Európa

Tanács, az Európa Unió, Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete, az európai biztonsági

rendszer, az Európai Biztonsági és Együttmüködési Szervezet.Az ENSZ és szervezete,

alapokmánya és felépitése. Az emberiség globális problémáia, helyi kezelési lehetõségei.

761


Ismeri-e az állampolgárság kritériumait?Ismeri-e az emberi és a gyermeki jogokról szóló

nemzetközi egyezményeket?Ismeri-e az európai szervezeteket, az ENSZ felépitését és

feladatait?Tudja-e, hogy környezetünket milyen környezeti ártalmak fenyegetik?

8. A háztartás

Óraszám : 1 óra

Cél Ismerje a háztartás fõbb költségeit. Ismerje a fontosabb megtakaritási formákat. Legyen

tisztában a napi szükségleti cikkek árával. Tudjon határozni a családi szükségletek

kielégitési sorrendjérõl, a tervzés fontosságát.

Követelmény

Tervezze meg a családi munkamegosztást. Sorolja fel, hogy milyen pénzszerzési

lehetõségeket ismer. Készitsen napi, havi, éves tervet a család kiadásairól. Válassza ki a

családja számára legkedvezõbb befektetési, megtakaritási formát. Határozza meg, hogy

mi a betét, kötvény, részvény, befektetési jegy között a különbség. Indokolja az elõre

hozott vásárlások és a hitel felvétel elõnyeit és hátrányait. Ismerje a hitelkártyák

használatát. Indokolja a biztositás szükségességt. Ismerje fel az összefüggést a munka és

a szabadidõ illetve az életszínvonal között.

Tartalom

A háztartásban folyó termelési és szolgáltatási folyamatok. Jövedelemszerzési módok és

források. Családi költségvetés. Fogyasztás beruházás megtakaritása a háztartásban. A

megtakaritás formái. A szükségletek rangsorolása. A fizetõképes kereslet és hatása a

gazdaságban. Munkavégzés, szabadidõ, életszinvonal, életminõség.


Tud-e családi költségvetést késziteni?Ismeri-e a lehetséges jövedelemszerzési

módokat?Ismeri-e a háztartási bevételek és kiadások fõbb csoportjait?Ismeri-e a hitel

felvételének elõnyeit és hátrányait?Ismeri-e a legfontosabb megtakaritási formákat?

9. A vállalkozás

Óraszám : 5 óra

Cél

Ismerje meg a vállalkozás alapitásának, mûködtetésének feltételeit, szabályait. Képzelje

el, hogy milyen módon mûködtetné vállalkozását. Tudja, hogy a vállalkozás alapitásához,

tõke, szakértelem és tervezés szükséges. Ismerje meg a korszerû fogyasztói magatartást.

Követelmény

Hasonlitsa össze a vállalkozási formákat. Készitsen üzleti- és pénzügyi tervet.

Csoportositson a vállalat bevételeit és kiadásait. Tegyen különbséget a profitorientált és a

monoprofit vállalkozások között. Magyarázza meg, hogy mit jelent a fogyasztói

érdekvédelem.

762

Tartalom

A vállalkozás vállalkozási formák, méret, tevékenységi kör. Vállalkozás alapitásának

feltételei: ötlet, üzleti terv, pénzügyi terv, piacfelmérés. A piac, kereslet, kinálat, ár,

termék és szolgáltatás, minõség, reklám. Bevételek és kiadások. A vállalkozás

sikerességének és kudarcának fõbb okai.A monoprofit szféra fõbb területei és

sajátosságai.Fogyasztói érdekvédelem.


Ismeri-e a különbözõ vállalkozási formákat?Tudja-e, hogy melyek a vállalkozás

alapitásának feltételei?Tud-e egyszerû üzleti és pénzügyi tervet késziteni?Tudja-e, hogy

mit jelent a nonprofit szféra?Ismeri-e a piac mûködési törvényeit?Ismeri-e a fogyasztói

érdekvédelem lehetõségeit?

10. A munka világa

Óraszám: 2 óra

Cél

Ismerje a munkavállaló és a munkáltató jogait és kötelességeit. Ismerje a

munkaviszonnyal kapcsolatos alapvetõ szabályokat. Ismerje az érdekvédelmi

lehetõségeket. ismerje a munkavállalói és a munkáltatók legfontosabb érdekképviseleti

szerveit. Tudjon munkahelyi pályázatra önéletrajzot késziteni. Ismerje a

munkanélkülieket megilletõ kedvezményeket.

Követelmény

Hasonlitsa össze a munkavállaló és a munkáltató jogait és kötelezettségeit. Indokolja az

érdekvédelem és az érdekegyeztetés szükségességét. Sorolja fel a legfontosabb

érdekképviseleti szerveket. Vizsgálja meg, hogyan tudja növelni munkavállalói esélyeit.

Állitson össze pályázati önéletrajzot. Sorolja fel a munkanélkülieket megilletõ

kedvezményeket.

Tartalom

A munkaviszony fogalma. A Munka Törvénykönyve. A munáltató és a munkavállaló

kapcsolata. A munkaszerzõdés, kollektiv szerzõdés. Egyéni és kollektiv érdekek,

érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. Pályázati önéletrajz készitése.

Munkanélküliség.


Ismeri-e a munkavállalói és munkaadói jogokat és kötelességeket?Ismeri-e az

érdekvédelmi szervezeteket?Ismeri-e az érdekvédelem törvényes formáit?Tud-e pályázati

önéletrajzot késziteni?

763

s) Nyilvános beszéd

◦ „0” évfolyamon

Célok, feladatok

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének, kommunikációs készségének fejlesztése, a

megnyilatkozás bátorságának növelése.

Beszédtechnikai ismeretek nyújtása.

A helyes hangképzés, hangsúlyozás, hanglejtés gyakoroltatása. A beszédhibák, hangképzési

hibák javítása. A nyelvi gátlások oldása, az önbizalom erősítése.

A nyelvi illemtan tudatosítása. Az udvarias nyelvi magatartás gyakoroltatása különböző

élethelyzetekben.

Alapvető retorikai ismeretek nyújtása, hogy a beszélgetések, eszmecserék során legyenek

képesek a tanulók állásfoglalásra, saját véleményük nyelvileg helyes megfogalmazására,

megvédésére, ítéletalkotásra. Tudjanak meggyőzően, logikusan érvelni, higgadtan, udvariasan

vitatkozni a magánéletben és a közéletben egyaránt!

Ismerjék meg az alapvető beszédműveket (társalgás, vita, felszólalás, hozzászólás,

megbeszélés, ünnepi beszéd, köszöntő, előadás, riport, interjú, felvételi elbeszélgetés)!

A beszédművek megalkotásának gyakorlása szituációs játékok, kreatív gyakorlatok révén.

Tudatosítani kell a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket (testbeszéd, mimika, emblémák). Meg

kell tanítani a memorizálás helyes módszereit.

Fejlesztési követelmények – belépő tevékenységformák

A kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés. Az életkornak megfelelően fejlett

kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés

képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény

megvédését, illetve korrigálását. Feltételezi a kommunikációs zavarok felismerését és

képességet a feloldásukra; kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok

felismerésében.

A verbális és nem verbális kifejezőeszközök sikeres összehangolása, megfelelő stílus,

magatartás a magán és nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is.

Szövegértés – szövegalkotás

Folyamatos fejlesztése, beszédművek szerkesztése, elemzése révén. Az érvelés, meggyőzés

technikájának megtanítása, gyakoroltatása. Egyéni stílus.

A tanulási képesség fejlesztése

A problémamegoldó, logikus gondolkodás fejlesztése. Az indukció, a dedukció, a

következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása.

Ítélőképesség, önismeret, kritikai érzék fejlesztése.

764

A „0” évfolyam évi órakerete: 37 óra

Az évi órakeret felosztása:

- Új ismeretet közlő : 10 óra

- Gyakorló (szituációs játékok, kreatív gyakorlatok: 23 óra

- Rendszerező, összefoglaló, ellenőrző 4 óra

Az oktatás eszközei:

Raátz J.: Nyelvi-kommunikációs tankönyv 9. (megfelelő fejezetei)

Montagh I.: Beszédtechnika

Oktatókazetták

Videó-filmek


A beszéd- nyilvános beszéd –

beszédtechnika

A kommunikáció tényezői, célja, típusai.

Az élőbeszéd jellemzői.

A beszédtechnika alapjai : beszédlégzés, hangindítás,

helyes hangképzés

A mondat- és szövegfonetikai eszközök: hangsúly,

hanglejtés, beszédtempó, hangerő, beszédszünet.

Hangképzési hibák, beszédhibák.

A beszédet kísérő nem nyelvi jelek típusai: akaratunktól

független, tudatosan alkalmazott, a hangjelek, a tekintet,

az arcjáték, a gesztus, a testtartás, a térköz, az emblémák,

a csendes kommunikáció.

A kommunikációs kapcsolatok, kapcsolatfelvétel,

köszönés, bemutatkozás, bemutatás, a megszólítás.

A kapcsolat tartása és lezárása.

A felolvasás szabályai.

Alapvető retorikai ismeretek

A retorika fogalma, a meggyőző érvelés.

Az érvelés technikája, érvek, ellenérvek felsorakoztatása,

a cáfolat módszerei.

A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi

kifejezésbeli eszközei a különböző beszédművekben.

A beszéd előkészítésének, elrendezésének és

kidolgozásának lépései.

A beszédművek fajtái, funkciói, részei.

A társalgás, a felszólalás, a hozzászólás, a vita, a riport,

az interjú, a felvételi elbeszélgetés.

A memorizálás menete: szövegértelmezés, tanulás

gyakorlás

Fogalmak: Kommunikáció, retorika, mimika, gesztus, testtartás,

emblémák, bizonyítás, cáfolás, alkalmi beszéd, szónoklat,

köszöntő, felszólalás, hozzászólás, vita, előadás,

megbeszélés, felvételi elbeszélgetés, riport, interjú.

765

t) Tanulás módszertana

„0” évfolyam számára

Heti óraszám: 1 óra

Évi óraszám: 37 óra

„Aki sokat kérdez, sokat megtanul és sokat fogad magába;” –

A mai pedagógia fő kérdése az egész világon nem az, hogy mit, hanem az, hogy milyen

készségeket, képességeket tanítsunk.

A lépéseket, az előrehaladás lehetőségeit, az új utak megláttatását kell segíteni.

A tanulás tanulása a gondolkodás tanulásáról szól.

Célok, feladatok, fejlesztés:

Minden embernek joga, hogy értelme és a tanulási képessége fejlődhessen.

Az egyén és a közösség fejlődése az iskolai képzésen, a tanítás-tanulás folyamatának

minőségén múlik.

A képzésnek a feladata, hogy sok ismerettel rendelkező tanuló hagyja el az iskolát, akik azt is

tudják, hogyan kell tanulni.

Cél, olyan tanulási stratégiák megtanulása, amely az önálló, hatékony tanulást segíti. Olyan

tapasztalatok megszerzése, amely lehetővé teszi a megfelelő alkalmazkodást, a gondolkodási

képességek, a fogalmi gondolkodás fejlesztését. Lehetővé teszik számukra az élethosszig tartó

önnevelésre való igényt, a pozitív társadalmi és fizikai környezet változtatását.

Feladat az önismeret, önnevelés, önvezérlés önbecsülés képességének fejlesztése. Kialakítani

az önálló, független tanulás képességét, olyan diákokat nevelni, akik egész életük során

képesek lesznek önállóan tanulni, a tanulást cselekvésként értékelik.

Az igazán tanuló gyerek a gondolkodó gyerek.

Belépő tevékenység: Elsősorban a közös munkára épül, ahol a kooperatív tanulás, a kritikai

gondolkodás alapjait sajátítják el.

Témakörei:

A tanulás tervezése: 5 óra

A gondolkodási készségeken fejleszthető a legjobban. A hangsúly nem a mit-re, hanem a

hogyan-ra tevődik. A gondolkodási készségeket fejlesztő rész. Fel kell ismertetni a diákkal

jellegzetes tanulási stílusát.

A tanulási stratégiákat ismerjék meg a tanulók, hogy biztos kézzel tudjanak válogatni belőle.

Ennek a résznek az intelligencia minden aspektusát fel kell ölelni.

Tervezés: 5 óra

Az alapvető készség a tanulásban. A tervezés a hatékony tanulás, a problémamegoldás kulcsa.

Fajtáit, szintjeit ismerik meg, a mindennapi gyakorlatban az önállóság felé haladjanak.

Vita: 5 óra

A beszéd és a gondolkodás, a világ újrateremtése szavakban, a gondolkodás és a párbeszéd

szoros kapcsolata.

766

A tanulást segítő, megbeszélő folyamat, szintjei: önmagunk, párbeszéd másokkal,

csoportmegbeszélés.

Témái gondolkodást és ítéletalkotást tartalmaznak.

Vita és kérdésfeltevés fejlesztő rész.

Kognitív térkép készítése: 5 óra

A gondolkodási folyamat grafikus ábrázolása. Céljuk a gondolatok és fogalmak közti

kapcsolatok grafikus kifejezése.

Kulcsszavak és fogalmak meghatározásával a nyelv használata egyszerűbbé válik.

Erősíti az emlékezetet, a megértést és a fogalomfejlesztést.

Segíti a tanulót gondolatainak vizuális formában való bemutatásában.

Egyéni gondolkodásmód: 5 óra

Célja, hogy minél többet profitáljon a tanulásból a tanuló.

Teret adunk a legkülönbözőbb válaszoknak, bátorítjuk az egyéni stílusokat, tanulási

módszereket. Kreativitásukat, önkifejezésüket erősítjük. Ezáltal erősödik a tanulási

képességük, többet látnak, felfognak.

Kooperatív tanulás: 5 óra

Elsősorban vitákban, problémamegoldásokban alkalmazzuk, amikor létrehozunk valamit.

Mivel a tanulási folyamat jelentős része társas folyamat, ezt a formát is erősíteni kell.

Rákényszeríti a tanulót a többet gondolkodásra.

A tanulás kognitív és szociális szempontjai összeszövődnek, a csoportmunka ezt fejleszti.

Egyéni gondolkodásmód: 5 óra

Személyre szabott készségfejlesztés. Fogalmi zavarok leküzdése.

Megfelelő feladatok kijelölése, célzottan összeállított anyag, a segítség tartozik ide.

Változatos módszerekkel segítjük a lényegkiemelő és továbblépést szolgáló kérdésekkel,

pozitív visszajelzésekkel.

Itt a végső cél az önálló tanulók nevelése, akik önmaguk és mások fejlesztéséhez szükséges

készségekkel rendelkeznek.

Áttekintés: 2 óra

Az önbecsülést és a tanulási folyamatot erősítjük, továbbá az önbizalmukat.

Fokozni kell tudatosságukat saját magukkal és a tanulási folyamattal kapcsolatban.

Felhasznált eszközök a személyre szabott tanulás, melynek középpontjában a tanuló igényei

állnak, az eredmények elismerése, célok meghatározása, az önértékelés készségeinek

fejlesztése.

767

u) Faipari szakmacsoport



FAIPARI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK

9-12. évfolyam


A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport

közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek,

képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés,

illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni

szakképzés megalapozására.

A Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakközépiskolákban,

hogy fejlessze és erősítse a tanulóknak a közoktatás 1-8. osztályaiban szerzett

képességeit, készségeit.

Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a természettudományi tantárgyak keretében

tanult általános ismereteket. A természettudományi tárgyak tananyagára építve

fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét.

Alakítsa ki a faipari szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet,

készítsen fel a faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra.

Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki

feladatmegoldó képességét.

Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel

szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések,

eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét.

Alapozza meg a tanulók térlátásának fejlesztését, térszemléletük kialakítását,

fejlessze vizuális kultúráját.

Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a

tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására.

Segítse elő a tanulók megalapozottabb pályaválasztását.

Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására.

Ismertesse meg a tanulókkal a fa és a faiparban leggyakrabban használt anyagok

tulajdonságait, felhasználhatóságukat. Adjon ismereteket a megmunkálási eljárásokról.

Készítse elő a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges szakmaspecifikus

ábrázolási ismeretek elsajátítására.

Mutassa meg a faipari pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, a faipar

hasznosságát, környezeti hatásait, fejlődésének irányát, az európai normák

érvényesülését.

Keltse fel a tanulók érdeklődését a faipari pályák iránt a „zsákutca” kényszere nélkül.


A tananyag tanulása során alakuljon ki a tanulókban a megszerzett tudás megújításának,

a rendszeres és folyamatos önképzésnek az igénye, a természettudományi szemlélet, a

logikai, számítási és grafikus analizáló és szintetizáló képesség, a felelősségérzet

768

egymás, valamint a környezet és a természet megóvása iránt, a társakkal való

együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének

képessége, az önismeret és erre alapozva a reális pályaválasztás.

Váljanak képessé a tanulók munkájuk során a szakirodalom, szakmai táblázatok,

grafikonok használatára; a faipari szakrajzok, ábrák értelmezésére; a szakma

alapszókincsének használatára;

az SI szakszerű, biztos használatára; a faiparban felhasználásra kerülő faanyagok,

fűrész-lemezipari választékok, azok tulajdonságainak és felhasználási területeinek

megismerésére.

A tananyag tanulása során fejlődjön a tanulók szakmai kifejezőképessége, szakmai

szókincse; műszaki szemlélete, műszaki műveltsége; általános szemlélete a faipari

termelés és a környezet kölcsönhatásainak vonatkozásában; kreativitása, absztraháló

képessége.

769

9. évfolyam


A műszaki ábrázolás alapjai: 2 óra/hét


Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása.

A látvány vizuális tartamának, törvényszerűségeinek feltárása.

A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése,

alkalmazása.

A műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése, vetületi, axonometrikus és

metszeti ábrák szerkesztése, készítése. Tárgyak és különböző ábrázolásaik

összevetése, elemzése. A műszaki rajzokon alkalmazott jelölések ismerete, összevetése

jelentésükkel.


Síkmértan Pont, egyenes, szakasz.

Egyenesek kölcsönös helyzete.

Szög, szögpárok.

Pont és egyenes, párhuzamos egyenesek távolsága.

Síkidomok osztályozása.

A kör és részei.

kosárgörbe, ellipszis

Vetületek Vetítési módok...

A képsíkrendszer, a képsíkok egybeforgatása.

Térelemek ábrázolása (pont és egyenes ábrázolása)..

Testek A test fogalma.

Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk.

Forgástestek és származtatásuk.

A metszet és a nézet fogalma.

A testek vetületei

Testek csonkolása és azok vetületei

Rekonstrukciós rajzolvasás

Metszősíkok

Áthatások szerkesztése

Ábrázolás metszetekkel


A tanulók ismerjék az egy képsíkos vetítés lényegét, a második képsík bevezetésének

szükségességét, a merőleges vetítés szabályait, a különleges helyzetű egyeneseket, a

vetítés módszerét, a középpontos vetítés lényegét, a képsíkokat.

Jellemezzék a képsíkrendszert, a vetületi, ábrázolási módokat.

Magyarázzák el az egyszerűbb síklapú és a forgástestek származtatását.

Ismerjék a metszet és a nézet fogalmát.

770

Osztályozzák, csoportosítsák a sík- és térelemeket, a síklapú, valamint a

forgástesteket.

Legyenek képesek egyszerűbb síkidomok forgatásának szerkesztésére.

Ismerjék a legalapvetőbb szerkesztéseket, a kölcsönös helyzet megállapításának

módszerét, a nagyítás és kicsinyítés módszereit, a vetületek összefüggéseit, a

rendezett képek szerkesztését.

Tudjanak önállóan szerkeszteni szakasz- és szögfelezőt, nevezetes szögeket.

Tudjanak egymást érintő köröket szerkeszteni.

Tudjanak körző és vonalzó segítségével szögeket, sokszögeket és síkidomokat másolni.

771

10. évfolyam


Gépészeti alapismeretek: 1 óra/hét


Anyagminták, tárgyak, leírások, ábrák, szemléltető anyagok elemzésével a tanulók

megismerik a fémes szerkezetű anyagokat, azok alkalmazási és felhasználási területeit

a faipari gépészet területén.

Anyagminták, tárgyak, leírások, ábrák, szemléltető anyagok elemzésével a tanulók

megismerik a különböző gépelemeket, alkalmazási területeiket.

Megismerik a gépek és berendezések működésének megértéséhez szükséges elméleti

összefüggéseket, alapelveket és műszaki jellemzőket.


Fémes szerkezetű anyagok A fémes anyagok csoportosítása, szerkezete.

Különböző fémötvözetek, azok felhasználási területe.

Az anyagok vizsgálata Az anyagokkal szemben támasztott követelmények,

igénybevételek.

Mechanikai és technológiai anyagvizsgálati eljárások.

Roncsolásmentes anyagvizsgálatok.

Az anyagok megmunkálása Forgácsoló- és forgácsolás nélküli alakítások.

Képlékeny alakítások.

Gépelemek Gépészeti kötésmódok. Oldható kötések (csavarmenetek és csavarok jellemzői, csavarfajták és tartozékaik). Ékkötés. Reteszkötés. Oldhatatlan kötések.

Nyomaték-átviteli eszközök Súrlódásos hajtások.

Kényszerhajtások.

Csapágyak Siklócsapágyak.

Gördülőcsapágyak.

Csapágyak kenése.

Tengelyek, tengelykapcsolók Tengelyek típusai és részei.

Tengelykapcsolók: merev, rugalmas, mozgékony.

Egyéb tengelykapcsolók: kardán, lemezes, hidraulikus.


A tanulók ismerjék a fémes szerkezetű anyagok szerkezetét, tulajdonságait,

felhasználási területeit.

A tanulók ismerjék a különböző gépelemek feladatát, működési elvét, ezek alkalmazási

területeit.

772

Faanyagismeret 1 óra/hét


A tanulók ismerjék a bél, geszt (álgeszt), szíjács, kambium, háncs, kéreg fogalmát, a

faanyag különféle sejtjeinek megnevezését (edény, áledény, parenchima stb.).

Anyagminták, mintadarabok vizsgálata, összehasonlítása, elemzése a hazai iparban

használatos leggyakoribb fafajok megismerése céljából.


A fa mint ipari nyersanyag, a

nyersanyagok között elfoglalt

helye, jövője

Magyarország fagazdálkodása.

Erdőgazdálkodás és fakitermelés

Erdei választékok

Az élő fa A növényi sejt felépítése (fa mikroszkópiája), alkotórészei,

szövetek, szövetrendszerek, a fa makroszkópiája

általánosságban.

A sejtfal szerepe, jelentősége a faanyagban.

A fa kémiai összetétele.

Lombosok és fenyők fateste

A fát felépítő kémiai elemek és vegyületek


A tanulók ismerjék a bél, geszt (álgeszt) szíjács , kambium, háncs, kéreg fogalmát, a

faanyag különféle sejtjeinek megnevezését (edény, áledény, parenchima stb.)

773

11. évfolyam

Évi óraszám: 166,5 óra

Faanyagismeret: 1 óra/hét


Anyagminták, mintadarabok vizsgálata, összehasonlítása, elemzése a hazai iparban

használatos leggyakoribb fafajok, valamint a fák legjellegzetesebb hibáinak,

károsítóinak megismerése céljából.

Demonstrációs foglalkozások a faanyagvédelem és égéskésleltetés fogalmának

megismerésére, a favédő anyagok kipróbálására, környezetre gyakorolt hatásának

mérlegelésére.

A levegő nedvességtartalma és a faanyag nedvességtartalma kölcsönhatásának, s ennek

következményeinek megismerése.

Témakörök

Tartalmak

Az iparban használt legfontosabb

fafajok

A tűlevelű és lombos fák legfontosabb tulajdonságai,

felhasználási területük.

A faiparban használt fontosabb import (egzota) fafajok.

A fa hibái és betegségei A fatörzs alaki, fejlődési rendellenességei és kezelési

(helytelen technológia, helytelen tárolás okozta) hibái.

A rovarok, gombák, baktériumok által okozott

meghibásodások és a lehetséges védekezési módok.

Faanyagvédelem.

A faanyag nedvességtartalma A fa nedvességtartalmának előfordulási formái és

megoszlása a fatesten belül.

A nedvességtartalom mérése.

A faanyag nedvesség okozta méret- és alakváltozásai

(zsugorodás, dagadás).

Műszaki tulajdonságok A fa külső megjelenése

Sűrűség,szilárdság

hőtani,- hangtani-, elektromos tulajdonságok,

égési tulajdonságok


A tanulók ismerjék a bütü, húr és sugármetszet fogalmát.

Tudják definiálni a legfontosabb ipari fafajok egyes metszetein látható rajzolatot, és a

látvány magyarázatát megadni az adott fafajra jellemző szerkezeti felépítés alapján.

Legyenek tisztában a gombásodás és a rovarrágás következményeivel, valamint a

megelőzés legalapvetőbb lehetőségeivel.

Ismerjék a faanyag műszaki tulajdonságait, az égéskésleltetés fogalmát.

774

A tanulók ismerjék a faanyag nedvességtartalom változásának fizikai folyamatait, a

természetes és mesterséges szárítás fogalmát, a bruttó és nettó nedvességtartalom

fogalmát.

Ismerjék az egyes nedvességtartalmi fokokat.

Tudják meghatározni a nedvességtartalom változása okozta méretváltozásokat.

A faipari szakrajz alapjai: 2,5 óra/hét


Önálló rajzkészítés a faipari szakrajz alapfogalmainak, az ábrázolási rendszereknek, a

rajzfajtáknak, a faipari szakrajz anyagjelöléseinek megismerésére, alkalmazásának

gyakorlására.

A faiparban használt legfontosabb szerkezeti fakötések ábrázolása vetületekben,

illetve axonometriában.


Faipari szakrajz alapfogalmai Vetületi ábrázolás, az elölnézet, vízszintes, függőleges és

homlokmetszet fogalma.

Alkalmazott méretarányok.

Méretezés szabályai a faipari szakrajzban.

A faiparban alkalmazott rajzfajták.

Fakötések Toldások

Keretkötések.

Kávakötések.

Egyszerű bútorok szerkezetei Kisasztal, konyhai ülőke, fiókos szekrényke, ékelt lábú lóca

stb.

(természetes faanyagokból).


A tanulók tudják alkalmazni a faipari szakrajzban használt vonaltípusokat,

anyagjelöléseket.

Ismerjék a formaterv, jellegrajz, csomóponti rajz, alkatrészrajz, műhelyrajz fogalmát.

Tudják definiálni és önállóan megrajzolni a faiparban alkalmazott legfontosabb

fakötéseket.

Tudjanak példát mondani az egyes szerkezeti kötések alkalmazására, és legyenek

képesek egyszerű bútorok szerkezeti rajzait elkészíteni.

Faipari gépek és technológiák alapjai: 1 óra/hét


775

Tanári segítséggel, majd önállóan, segédletek felhasználásával a tanulók számításokat

végeznek a faiparban előforduló megmunkálásokhoz szükséges optimális műszaki

paraméterek, átbocsátó képesség, kapacitás meghatározásához.

A tanulók megismerkednek a faiparban használatos fűrészipari gépekkel,

berendezésekkel és szerszámokkal.


A fa és fahelyettesítő anyagok

megmunkálása

A faanyag megmunkálásának fogalma, fajtái.

Forgácsmentes alakítások gépei, eszközei, technológiái.

Forgácsoló alakítások fajtái és irányai fa- és fahelyettesítő

anyagoknál.

Forgácsolás elmélete Forgácsoló szerszámok jellemzői egyenes és körpályán mozgó

szerszámoknál.

Jellemző szögek hatása a felületi finomságra.

A forgácsolás során szükséges mozgások: főmozgás,

mellékmozgás.

Forgácsolás jellemzői, a forgácsolás folyamán fellépő

jelenségek.

A forgácsoló szerszámra ható erők, forgácsolóerő.

Fajlagos forgácsolóerő, fajlagos forgácsolási ellenállás

fogalma, számítása, jelentősége.

A forgács leválasztásához szükséges mechanikai teljesítmény.

Forgácsolási sebesség, előtoló sebesség, egy élre eső előtolás

mértéke, közepes forgácsvastagság fogalma, számításmódja.

A forgácsolt felület finomsága, és ennek összefüggése a

forgácsolás kinematikájával.

Forgácsoláselméleti számítások.

gépismeret fűrészelés gépei, és rönktéri technológiák


A tanulók tudják definiálni a forgácsolás jellemző szögeit, legyenek képesek elvégezni

forgácsoláselméleti számításokat (forgácsolás teljesítményszükséglete, forgácsolás

sebessége).

Értsék a forgácsolás jellemzői és a forgácsolt felület finomsága közti összefüggéseket.

A forgácsolás paramétereiből tudjanak következtetni a forgácsolt felület várható

finomságára.

Ismerjék a faiparban használatos fűrészgépeket, szerszámokat és a fűrészipari

gépeket és technológiákat.

776

12. évfolyam


Faanyagismeret: 1 óra/hét


A faipar által használt legfontosabb fűrész- és lemezipari választékok megismerése.

A faiparban használatos műanyagok ismertetése


A fa égése A fa égésének folyamata.

Égést gátló, késleltető anyagok.

A fából készült fontosabb ipari

választékok

Fűrészáru, furnérok (hámozott, hasított) rétegelt lemez,

bútor-, forgács- és pozdorjalapok tulajdonságai, felhasználási

területei.

Műanyagok a faiparban műanyagok csoportosítása

műanyagok előállítási módjai

műanyag fajták.


Ismerjék a faipar által használt legfontosabb fűrész- és lemezipari választékok

megnevezését, előállítási módját (pl. hasított hámozott furnér, különbséget tudjanak

tenni a faforgácslap, MDF vagy rétegelt lemez között).

Ismerjék a faiparban használatos műanyagokat, azok felhasználását.

A faipari szakrajz alapjai 2,5 óra/hét:


Önálló rajzkészítés a faipari rajzfajták megismerésére, alkalmazásának gyakorlására.

A faiparban használt legfontosabb szerkezeti fakötések, alapvető bútorszerkezetek

(állvány, korpusz) ábrázolása vetületekben, illetve axonometriában.


Egyszerű bútorok szerkezetei kisasztal, étkező asztal, nagyobbítható asztalok,

szekrénytestek, szekrények csoportosítása

szekrényajtók, lábazatok, fiókok, hátfalak

bútorszerelvények


777

Tudják definiálni és önállóan megrajzolni a faiparban alkalmazott legfontosabb

fakötéseket.

Tudjanak korpuszbútorokat szerkeszteni és tervezni.

Tudjanak példát mondani az egyes szerkezeti kötések alkalmazására, és legyenek

képesek egyszerű bútorok szerkezeti rajzait elkészíteni.

Faipari gépek és technológiák alapjai 2 óra/hét:


Tanári segítséggel, majd önállóan, segédletek felhasználásával a tanulók számításokat

végeznek a faiparban előforduló megmunkálásokhoz szükséges optimális műszaki

paraméterek, átbocsátó képesség, kapacitás meghatározásához.

A szabvány előírásait ismerve biztosítani tudják az egyes szárítási műveletek minőségi

követelményeit, és ezen keresztül a késztermékre vonatkozó minőségi előírásokat is.

Megismerik a faanyag keresztmetszeti megmunkálásának lehetőségiet és gépeit.


A fűrészáru természetes

szárítása

A fűrészáru természetes szárításának fogalma, jelentősége,

célja.

A faanyag nedvességtartalma A faanyag nedvességtartalmának mérőeszközei, a

nedvességtartalom mérésének alapelve.

A nedvességtartalommal kapcsolatos számítások elvégzése

A fűrészáru máglyázása A máglyázás módjai, eszközei, technológiái.

Máglyanyilvántartás.

Gépismeret marás gépei, és szerszámai

szerkezeti kötések kialakításának gépei és szerszámai


A tanulók tudják definiálni a forgácsolás jellemző szögeit, legyenek képesek elvégezni

forgácsoláselméleti számításokat (forgácsolás teljesítményszükséglete, forgácsolás

sebessége).

Értsék a forgácsolás jellemzői és a forgácsolt felület finomsága közti összefüggéseket.

A forgácsolás paramétereiből tudjanak következtetni a forgácsolt felület várható

finomságára.

Legyenek tisztában a faanyag természetes szárításának jelentőségével.

A tanulók alkalmazni tudják a faiparban használatos marógépeket, és képesek célszerű

szerkezeti kötések kialakítására.

778

FAIPARI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK

9-12. évfolyam







A Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a szakközépiskolákban

a természettudományi tantárgyak és a szakmacsoportos alapozó ismeretek keretében

tanult ismeretek bővítése, elmélyítése, rendszerezése, a faipari szakmacsoportot

megalapozó természettudományi szemlélet kialakítása, a faipari szakmacsoportra való

gyakorlati felkészítés.

Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, általában az elmélet és a

gyakorlat kapcsolatát.

Fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét.


Mutassa meg a faipari pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, a faipar

nemzetgazdasági hasznosságát, környezeti hatásait, fejlődésének irányát, az európai

normák érvényesülését.

Keltse fel a tanulók érdeklődését a faipari tevékenységek iránt, továbbá mutassa be

mivel foglalkoznak a faipari szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek.



Az alapozó gyakorlatok világítson rá arra, hogy egy anizotrop inhomogén anyag

forgácsoló és forgácsmentes alakításai, megmunkálásai milyen gyakorlati ismeretek,

tapasztalatok, megfigyelések elsajátítását igénylik.

Tárja fel a tanulók előtt, hogy a faanyag mint az emberiség által ősidők óta használt,

könnyen hozzáférhető, könnyen alakítható, könnyű és mégis szilárd szerkezeti anyag

egyben természet alkotta kincs is, hiszen minden egyes fatörzs, a belőle gyártott

fűrészáru vagy furnérlemez egyedi és utánozhatatlan esztétikai értékeket (rajzolat,

szín, fény) magában rejtő darab.

Az emberiséget kultúrtörténete során ezeknek a kvalitásoknak a meglátása vezette a

bútorművészet, a faépítészet, a művészi kivitelben előállított hajdani ajtó-ablak

szerkezetek, a szépen faragott parasztbútorok, vagy az egészen egyszerű háztartási

faeszközök (sulykolófa, borotvatartó tok) kivitelezésének olyan szintjeire, amelyekre a

mai tárgykultúra művelői is csak tisztelettel tekinthetnek.

Segítse elő a tanulók megalapozott pályaválasztását.


A tananyag tanulása során alakuljon ki a tanulókban a megszerzett tudás megújításának,

a rendszeres és folyamatos önképzésnek az igénye.

Váljon a tanulók igényévé az önálló megfigyelésen alapuló ismeret- és

tapasztalatszerzés, a feladatvégzések közben megfigyelt jelenségek megértése.

Szerezzenek tapasztalatot a legegyszerűbb kéziszerszámok, eszközök balesetmentes,

biztos használatában.

779

Fejlődjenek a tanulók manuális készségei, kézügyességük, térlátásuk (a faanyag

háromdimenziós test, a megmunkálás során egymáshoz viszonyított méreteket kell

tartani, azokat pontosan bejelölni), precizitásuk.

Alakuljon ki a fegyelmezettség, a pontosság, az előírások betartásának fontossága, a

munka- és tűzvédelmi szabályok betartásának szükségessége a munkavégzés során.

Tanulják meg, hogy a fa mint természetes anyag az élő környezet része, nehezen

pótolható, takarékoskodni kell vele.

Alakuljon ki a felelősségérzet egymás, valamint a környezet és a természet megóvása

iránt, a társakkal való együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei

összeegyeztetésének képessége, az önismeret.

Váljanak képessé a tanulók munkájuk megtervezésére, megszervezésére, a

rendelkezésükre álló idő beosztására; munkájuk folyamán a táblázatok (szabásjegyzék),

grafikonok, szakirodalom, rajzok használatára, ábrák értelmezésére; a legegyszerűbb

kéziszerszámok, eszközök balesetmentes, biztos használatára.

A tananyag tanulása során fejlődjön a tanulók kézügyessége, térlátása, precizitása,

szakmai nyelvezete, a műszaki kifejezések használatának elsajátítása, műszaki

szemlélete, műszaki műveltsége, az általános szemlélete a faipari termelés és a

környezet kölcsönhatásai vonatkozásában, kreativitása, döntési képessége.

780

9. évfolyam


Faragási gyakorlatok: 3 óra/hét


Egy asztalosműhely baleseti veszélyforrásainak megismerése.

Rendtartás, fegyelem jelentősége a tevékenység biztonsága szempontjából.

A természetes faanyag fizikai tulajdonságainak, a faanyagok külső, makroszkopikus

tulajdonságainak megismerése.

A faragás szerszámainak megismerése.

Témakörök

Tartalmak

Munka- és tűzvédelmi oktatás Baleset-megelőzési rendszabályok, a szerszámok eszközök,

anyagok tárolási szabályai.

A faanyag makroszkópiájának

megismerése

Anatómiai metszetek, bütü, húr, sugár.

A fa jobb és bal oldalának megismerése.

Fafaragás eredete Faszobrászat, fametszés, fafaragás.

Faragószerszámok.

Faragásra alkalmas fafajok.

Anyag-előkészítés.

Mértani jellegű faragások Mértani jellegű motívumok szerkesztésének technikája.

Szögosztási feladatok, sokszögszerkesztések.

Egyenes és íves vonalú mértani ábrák szerkesztése.

Síkfaragáshoz szükséges szerszámok használata, élezése,

kéztartás.

Különböző anatómiai irányú faragások.

Háromszögelemek, négyszögelemek, szalagdíszítések.

Önálló motívumok, ezek kombinációjából kialakítható

díszítőelemek.

Rostirányú és harántirányú szalagminta készítése.

Körívekkel képzett

faragásminták

Körívekkel képzett szalagminta és egyedi motívum készítése.

Szerszámkezelési gyakorlat.

Íves vonalvezetések gyakorlása.

Fűrészelés keretes és keret nélküli fűrészek használata

Gyalulás síkfelületek kialakítása kézi gyalulással


A tanulóknak legyenek ismeretei a fafaragás különböző korszakainak jellemző

formavilágáról, stílusjegyeiről.

Tudják a fa faraghatóságának feltételeit.

Hasznosítsák a síkmértani szerkesztések terén szerzett tudásukat.

Figyeljék meg, hogy a faragás térbelisége milyen további szerkesztési feladatokat

jelent.

781

Az egyes ábrák kapcsolásával fejlesszék térbeli ábrázolási, „térlátási”

képességeiket.

Tanulják meg a papíron megszerkesztett motívum átjelölésének módját.

Tudjanak tájékozódni az egyszerű és bonyolult motívumrendszerekben.

Tudjanak háromszög, négyzet, rombusz alakú és szalagmotívumokat készíteni.

Alakuljon ki bennük a gyakorlatok során a kombinációs készség.

Tudjanak önállóan íves és egyenes vonalú motívumok felhasználásával faragott

táblát tervezni, készíteni.

Figyeljék meg és hasonlítsák össze a különféle fafajok íves és egyenes vonalú

faragása során tapasztaltakat.

782

10. évfolyam


Faipari alapgyakorlatok: 3 óra/hét


A tanműhely munkavédelmi és tűzrendészeti előírásainak megismerése.

Alapvető faanyag-megmunkálási eljárások önálló végrehajtása előzetes tanári

útmutatás, bemutatás alapján.

A kéziszerszámok és a kéziműhelyek berendezéseinek, felszereltségének

megismerése.

Egy-egy gyakorlat helyes műveleti sorrendjének, az alkalmazott szerszámok

szakszerű használatának megfigyelése, elsajátítása. A gyakorlatban kialakult

műveleti sorrend belső logikájának, az alkalmazott jelölések fontosságának a

méretek pontos betarthatósága szempontjából történő felismerése.


Munkavédelmi és tűzrendészeti

oktatás

Baleset-megelőzési, munkavédelmi rendszabályok, a

szerszámok, eszközök, anyagok tárolási szabályai.

A faanyag makroszkopikus

tulajdonságai

Anatómiai metszetek, bütü, húr, sugár.

A fa jobb és bal oldalának megismerése.

Szerszámok ismertetése,

csoportosításuk

Anyagok alakításának módjai.

Egyenes vonalú forgácsoló mozgást végző szerszámok jellemző

szögei.

Egyenes vonalú forgácsoló mozgást végző szerszámok élezési

módja.

A gyalupad felépítése, használata, rendeltetése a különféle

megmunkálások folyamán.

Kézifűrészek csoportosítása Keretes fűrészek, fogalakok, azok szögei.

Keretes fűrészek élezéséhez szükséges szerszámok,

terpesztés, zsinórozás.

Helyes szerszámkezelés, fűrészelés gyakorlása.

Kézigyaluk Keresztmetszeti megmunkálás.

Egyes simítógyalu.

Eresztőgyalu.

Forgácstörő szerepe, síklapképzés, derékszögű élképzés.

Helyes szerszámtartás, élbeállítás gyakorlása.

Vésők Lyukvésők, laposvésők, alkalmazási területük, szerkezeti

megmunkálás.

Díszítő, faragó vésők.

Helyes kéztartás, ütőszerszámok használata, fenési

gyakorlatok.

Keretsarokkötések kialakítása Párhuzamvonó használata.

Jel melletti fűrészelés.

90°-os keretsarokkötés „feles” lapolással.

90°-os keretsarokkötés „feles” lapolással, aljazva.

90°-os keretsarokkötés „feles” lapolással, aljazva, egy oldalon

45°-os illesztéssel.

783

90°-os ollóscsap.

90°-os ollóscsap, egy oldalt 45°-os illesztéssel.

90°-os ollóscsap, 1/3-os aljazással.

90°-os ollóscsap, 1 és 2/3-os aljazással.

90°-os dupla ollóscsap, kétoldalt különböző méretű, a

csapszélességet keskenyítő aljazással.

Keretsarokkötés szakállas fészkes csappal, illetve szakállas

vésett csappal.

Keretsarokkötés árkolással, szakállas vésett csappal.


A tanulók tudják alkalmazni a tanműhelyben a rend és fegyelem előírásait annak

tudatában, hogy ez a balesetek megelőzésének szempontjából mennyire fontos.

Tudjanak cselekedni tűz, füst észlelése esetén.

Ismerjék fel a természetes faanyagok különböző anatómiai irányban látható

rajzolatait. Tudják értelmezni a fa jobb és bal oldalának fogalmát.

Tudják megnevezni a forgácsolás jellemző szögeit, ezeket ismerjék fel az egyes

kéziszerszámokon. Tanulják meg az egyes anatómiai irányokban végrehajtott

fogácsoláshoz szükséges erőkifejtés, az alkalmazott szerszámjellemzők és a

kialakított felület finomsága közti összefüggéseket.

Ismerjék fel, nevezzék meg a különböző kézifűrészeket.

Tudják a kézifűrészeken látható fogalakok megnevezését, nevezzék meg azok

jellemző szögeit.

Tanulják meg a simítógyalu szerepét a gyalulásnak mint forgácsoló műveletnek a

folyamatában.

Ismerjék fel a kés beállításának szerepét a megmunkált felület minőségének,

pontosságának szempontjából.

Tanulják meg az eresztőgyalu szerepét. Ismerjék meg a keresztmetszeti

megmunkálásban a derékszögű élképzés (a „bázis”) szerepét, fontosságát a pontos

méretre történő megmunkálás folyamán, és tudják használni az ellenőrző,

mérőeszközöket. Tudjanak összehasonlítást tenni a fűrészelt, nagyolt és simított

felület minősége között. Tanulják meg a keresztmetszeti megmunkálás definícióját.

Szerezzenek tapasztalatot a különböző fafajok különböző élállapotú szerszámmal

történő forgácsolása során a szerszám éle és a forgácsoláshoz szükséges

erőkifejtés nagyságának, a fűrészelt felület minőségének vonatkozásában.

Ismerjék meg a keretkötések fogalmát, fajtáit. Tudják kiválasztani a lapolások és a

fűrészelt csapok és rések, illetve vésett rések kialakításához szükséges

szerszámokat.

Ismerjék fel, hogy a csapok, csaprések kialakítása során egy-egy szerszámmal

milyen irányú forgácsolást végeznek, ennek következtében milyen lesz a

megmunkált felület várható finomsága. A sarokkötések elemeinek összerajzolásánál

hasonlítsák össze a vetületi ábrázolásnál szerzett általános ismereteiket az itt

tapasztaltakkal.

784

11. évfolyam

Évi óraszám: 129,5 óra

Faipari alapgyakorlatok: 3,5 óra/hét






megismerése.


szakszerű használatának megfigyelése, elsajátítása.

A gyakorlatban kialakult műveleti sorrend belső logikájának, az alkalmazott

jelölések fontosságának a méretek pontos betarthatósága szempontjából történő

felismerése.


„T” kötések „T” kötés lapolással.

„T” kötés vésett csappal.

„T” kötés vésett csappal, 2/3-os aljazással.

„T” kötés vésett csappal, 2/3-os aljazással, profilozással,

sarokcsatlakozásoknál 45°-os illesztéssel.

Keresztkötések

90°-os keresztkötés lapolással.

Keresztkötés vésett csappal.

Keresztkötés 1/3-os aljazással, egy oldalon 45°-os illesztéssel

(gérelve).

Keresztkötés vésett csappal, 2/3-os aljazással.

Keresztkötés vésett csappal, 2/3-os aljazással, profilozással,

sarokcsatlakozásoknál 45°-os illesztéssel.

Faipari alapgépek ismertetése

körfűrész gép, szalagfűrész gép, egyengető- vastagoló

gyalugép

esztergagép

Felületek előkészítése csiszolás





Ismerjék meg a keretkötések fogalmát, fajtáit. Tudják kiválasztani a lapolások és a

fűrészelt csapok és rések, illetve vésett rések kialakításához szükséges

szerszámokat.

Ismerjék fel, hogy a csapok, csaprések kialakítása során egy-egy szerszámmal

milyen irányú forgácsolást végeznek, ennek következtében milyen lesz a

megmunkált felület várható finomsága. A sarokkötések elemeinek összerajzolásánál

785

hasonlítsák össze a vetületi ábrázolásnál szerzett általános ismereteiket az itt

tapasztaltakkal.

Tudják összehasonlítani a sarok, „T” és keresztkötéseket, elemezni a

különbségeket. Tudják, hogy mely méretek azok, melyeknek pontos bejelölésére,

betartására szükség lesz ahhoz, hogy az elkészült keret illeszkedései pontosak

legyenek, és a keret az előírt alakú és méretű legyen.

786

12. évfolyam


Faipari alapgyakorlatok: 3,5 óra/hét






megismerése.


szakszerű használatának megfigyelése, elsajátítása. A gyakorlatban kialakult

műveleti sorrend belső logikájának, az alkalmazott jelölések fontosságának a

méretek pontos betarthatósága szempontjából történő felismerése.


Munkavédelmi és tűzrendészeti

oktatás

Baleset-megelőzési, munkavédelmi rendszabályok, a

szerszámok, eszközök, anyagok tárolási szabályai.

Kávaszerkezetek

Kávaszerkezetek fogalma.

Fogazások rendszerezése.

Egyenes, nyitott fogazás készítése (fogszerkesztés,

fűrészelés, vésés).

Nyitott fecskefarkú fogazás (fogszerkesztés, fűrészelés,

vésés).

Féligtakart fecskefarkú fogazás.

Takarás anyagvastagsága, fogak elosztása, jelölés, fűrészelés,

vésés.

Kávaszerkezet hevederezéssel (fecskefarkú beeresztéssel).

Egyszerű faipari termék

készítése

Egy terméken a tanult szerkezetek komplex alkalmazása,

kivitelezés műhelyrajz alapján.

Faipari forgácsoló gépek és

szerszámaik fűrészgépek, gyalugépek, csiszoló gépek





Tudják definiálni a káva fogalmát. A bütügyalulás során tudják összehasonlítani az

alkalmazott gyaluszerszám tulajdonságait, jellemző szögeit a rostirányú gyaluláshoz

használt gyaluk szerszámainak élszögével. Tudják, hogy a fűrészeléshez melyik és

milyen megnevezésű fűrészszerszámot kell kiválasztani. Tudják a berajzolás és a

kivitelezés (fűrészelés, vésés) műveleti sorrendjét, ezt logikailag is tudják

megmagyarázni. Tudják kiválasztani és megnevezni a fogazásokhoz használatos

vésőfajtát. Legyenek képesek szilárdság szempontjából összehasonlítani az egyes

fogazásokat.

787

Legyenek képesek rajz alapján egyszerű faipari termékek, keret, ill.

kávaszerkezetek kéziszerszámokkal való kivitelezésére.

788

Faipari szakmacsoport, Szakmai informatika

11.évfolyamban Solid Edge v.15 tervezőprogram (heti 1 óra)

A téma anyagának részletezése

1. Ismétlés, rendszerezés, "szintre hozás" kb. 2 óra

Alapvető számítástecnikai ismeretek

felelevenítése.Szövegszerkesztési, táblázatkezelési, és hálózati

alkalmazások használata (Internethasználat, keresés, weblapok

információinak mentése, levelezés, kommunikáció)

2. Gépész CAD programok használatának alapismeretei. Kb.3 óra

(ProEngineer, Solid Edge, Autodesk Inventor)

A CAD, CAM, CAE értelmezése, helye a tervezésben, gyakorlati

alkalmazása. A számítógéppel segített gépészeti tervezés

folyamata, alapelvei. A késztermék előállításának folyamata,

kiegészítő tevékenységek kiemelt szerepe. Statikus, és dinamikus

ellenőrzés, szimulációk.

Geometriai modellezés. Huzalváz-, felület- és testmodellek.

Testprimitívek, Bool műveletek. Alaksajátosságra alapozott

alkatrész modellezés. Parametrikus modellek. Összeállítás

modellezés.

Az iparban alakalmazott (és az iskolánál rendelkezésre álló)

legismertebb CAD programok ismertetése, felhasználási

területük, speciális lehetőségeik. Számítógépes grafika. Grafikai

szolgáltatások.

Jellemző CAD munkakörnyezet felépítése. Különbségek az egyes

programok között. Logikai kapcsolat és konvertálhatóság

követelményei.

3. Alkatrész modellezés kb.9 óra

Az adott modellező program képernyőfelépítése, eszköztárak,

fontosabb funkciók, képsíkrendszer, alapbeállítások, egyéni

munkakörnyezet beállítása. Vázlatkészítés. Geometriai- és

méretkényszerek. Képletszerkesztő használata. Alaksajátosságok

létrehozása. Kihúzás, kivágás, forgatás, söprés (átvezetett

kihúzás), pásztázás (kihúzás átmenettel), . Elhelyezett

789

alaksajátosságok. Alkatrészek szerkesztése, módosítása.

Speciális lehetőségek. Munka-alaksajátosságok (munkapont,

munkatengely, munkasík). Alaksajátosság-elemkészlet készítése,

használata, származtatott alkatrészek. Anyaghozzáadás,

alkatrészjellemzők tárolása.

4. Lemezalkatrész modellezés kb. 5 óra

A programkörnyezet felépítése, modelltér, menüsor, eszköztárak.

Lemezalakítás alapvető fogalmai, szabályai. (lemezvastagság,

hajlítás, hajlítási sugár, semleges szál). Tipikus lemezalkatrész

sajátosságok.

(kontúrhajlítás, ugrás, saroklemetszés, mélynyomás mélynyomott

borda, kopoltyú). Alkatrészfestés, környezeti jellemzők

beállítása. Alkatrészjellemzők tárolása.

5. Összeállítás modellezés kb. 8 óra

Szabadságfok fogalma, szabadságfokok, szerelési kényszerek.

Összeállítási szabályok. Kényszerek utólagos módosítása.

Alkatrész készítése szerelésen belül. Az szereléstörténet

követése, sorrendmódosítás. Valósidejű alakatrészmozgások. Az

összeállítási modell hierarchikus felépítése. Részösszeállítás

fogalma, alkalmazása. Az összeállítási modell szerkesztése,

módosítása. Hegesztett összeállítások bemutatása. Robbantott

szerelési ábrák, szerelési animáció.

6. Gyakorlati tervezési feladatok 2D rajzi környezetben. Kb. 6 óra

Rajzi munkakörnyezet képernyőfelépítése, speciális eszköztár

elemek. Alapvető rajzolási, szerkesztési szabályok. Szerkesztési

alapelvek. Egyéni rajzi környezet kialakítása. Rajzlapok, rajzlap

sablonok készítése, tárolása. Méretezés, méretezési szabályok.

Automatikus, és kézi méretezés. Gépészeti rajzfajták, nézetek,

vetületek, metszetek, lépcsős metszetek, kinagyított részletek

készítése. Rajzi kiegészítő jelek használata. Tűrések, illesztések,

felületi érdességek. Automatikus tételszámozás, és darabjegyzék

készítése. Szabványos előírások (ISO, DIN, ANSI, BS, JS)

Rajzdokumentáció mentése, nyomtatása.

7. Szabad sáv. Kb.4 óra

(évközi és évvégi témazáró és ellenőrző feladatok készítése)

790

A szakmai orientáció és a szakmai alapozó tárgyak tanterve az 52541103 OKJ számú

faipari technikus képzés óratervére épül fel és tartalmazza teljes mértékben a tizenharmadik

évfolyam tantárgyait. Ez lehetőséget ad arra, hogy a tanulók mind a középszintű, mind az emelt

szintű érettségi vizsgára fel tudjanak készülni. ( Faipari alapismeretek )

Ezen kívül lehetőséget ad arra is, hogy a faipari technikus szakképesítést célzó tanul-

mányokat egy év alatt elvégezhessék, mivel a 13. évfolyam ismereteit a szakközépiskola négy

évfolyamán elsajátították.

◦ Szakmai orientáció

9. Évfolyam

Műszaki rajz: 111 óra

A téma anyagának részletezése:

1. téma: Bevezetés, követelmények, szabványosítás, vonalfajták 6 óra

2. téma: Síkmértani szerkesztések 13 óra

3. téma: Vetületi ábrázolás 15 óra

4. téma: Axonometrikus ábrázolás 9 óra

5. téma: Rekonstrukció, rajzolvasás 11 óra

6. téma: Síkmetszés. A valódi nagyság meghatározása 9 óra

7. téma: Ábrázolás metszetekkel 9 óra

8. téma: Áthatások szerkesztése 9 óra

9. téma: Gépipari műszaki rajz. Jelképes jelölés. 15 óra

10. téma: A felületi minőség 7 óra

11. téma: Tűrési és illesztési alapfogalmak 8 óra

Gépészeti ismeretek: 74 óra


1. téma: Fémes szerkezetű anyagok 10 óra

2. téma: Az anyagok vizsgálata 3 óra

3. téma: Az anyagok megmunkálása 3 óra

791

4. téma: Statika 14 óra

5. téma: Szilárdságtan 10 óra

6. téma: Gépelemek 12 óra

7. téma: Nyomaték átviteli eszközök 8 óra

8. téma: Csapágyak 6 óra

9. téma: Tengelyek, tengelykapcsolók 6 óra

10. téma: Csővezetékek és csőszerelvények: 2 óra

Faipari anyag és gyártásismeret: 18 óra


1. téma: A fa, mint ipari nyersanyag, a nyersanyagok között jelenleg elfoglalt helye,

jövője 4 óra

2. téma: Az élő fa 14 óra

10. Évfolyam

Faipari anyag és gyártásismeret: 56 óra


1. A fa makroszkópiája 14 óra

2. A faanyag nedvességtartalma 12 óra

3. A fa műszaki tulajdonságai 16 óra

4. Az iparban használt legfontosabb fafajok 14 óra

Faipari gépek és technológiák: 74 óra


1. téma: A fa és fahelyettesítő anyagok megmunkálása 6 óra

2. téma: Forgácsolás elmélete, számítások 24 óra

3. téma: Élállapot jellemzői, élezés, karbantartás 10 óra

792

4. téma: A faanyag természetes és mesterséges szárítása, gőzölése, főzése 20 óra

5. téma: A fűrészelés gépei 14 óra

Szakmai gyakorlat: 74 óra


1. téma: Alapvető tudnivalók 25 óra

2. téma: Kézi fűrészelés 22 óra

3. téma: Kézi gyalulás 27 óra

◦ Szakmai alapozás:

11. Évfolyam

Faipari anyagismeret: 37 óra


1. téma: A fából készült ipari alapanyagok 19 óra

2. téma: A fa hibái és betegségei 18 óra



1. téma: A fűrészelés technológiái 12 óra

2. téma: Rönktéri technológiák 10 óra

3. téma: A fűrészárú termelése 14 óra

4. téma: A fűrészcsarnok elrendezése 8 óra

5. téma: A gyalulás gépei, technológiái 24 óra

6. téma: Marószerszámok 6 óra

Számítástechnika: 37 óra

793


1. Számítástechnika története 4 óra

2. A számítógép működésének alapjai 10 óra

3. Számítógépes szoftverek 8 óra

4. Állományok típusai, állomány nevek 4 óra

5. MS-DOS operációs rendszer 11 óra

Szerkezettan, szakrajz: 111 óra


1. téma: Bevezetés, ismétlés 30 óra

2. téma: Fakötések 35 óra

3. téma: Egyszerű bútorok szerkezeti rajzai 20 óra

4. téma: Fiókos asztalok 26 óra

Faipari szakmai gyakorlat: 111 óra


1. Keretkötések kézi szerszámokkal 37 óra

2. Konyhai ülőke készítése kézi szerszámokkal 37 óra

3. Kávakötések 37 óra

12. Évfolyam

Faipari anyagismeret: 32 óra


1. téma: A fa égése 6 óra

2. téma: Műanyagok a faiparban 16 óra

3. téma: Számítási feladatok 10 óra


794


1. téma: Marás gépei, technológiái 20 óra

2. téma: Szerkezeti kötések és szerelvényhelyek megmunkálása 15 óra

3. téma: Csiszolás gépei, technológiái 15 óra

4. téma: Számítási feladatok 14 óra

Számítástechnika: 64 óra


1. Norton Commander használata, víruskezelés 8 óra

2. Window’s alapismeretek 10 óra

3. Word szövegszerkesztő használata 20 óra

4. EXCEL táblázatkezelés 20 óra

5. Grafikon készítés 6 óra

Szerkezettan, szakrajz: 64 óra


1. téma: Nagyobbítható asztalok 22 óra

2. téma: Beépített szekrények 15 óra

3. téma: Korpusz bútorok 27 óra

Faipari szakmai gyakorlat: 96 óra


1. Gépi fűrészelés 12 óra

2. Gépi gyalulás 20 óra

3. Keretkötések marógéppel 42 óra

4. Furnér előkészítés, intarzia 22 óra

FAIPARI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

795

1. A fa, mint ipari nyersanyag, a

nyersanyagok között elfoglalt

helye, jövője

Ismerje Magyarország fa-alapanyag helyzetét. Ismertesse a

faanyaghelyzet javítási lehetőségeit (nyersanyagkészlet

gazdaságos felhasználása, fa és faalapú melléktermékek, illetve

hulladékhasznosítás) *

2. Az élő fa Ismertesse a fát, mint növényt. Ismertesse a növények

rendszerezését, a nyitva- és zárvatermők közötti

különbségeket.

Mutassa be a növényi sejt felépítését, alkotórészeit, szöveteket,

szövetrendszereket. (A faanyag különféle sejtjeinek

megnevezését edény, áledény, parenchima, stb.),

Ismertesse a sejtfal szerepét, jelentőségét a faanyagban!

Ismertesse a fa vegyi összetételét!

3. A fa makroszkópiája Ismertesse az iparban használatos fafajok makroszkopikus

jellemzőit! (A bél, geszt, álgeszt, szíjács, kambium, háncs,

kéreg fogalmát, definiálja, a legfontosabb ipari fafajok egyes

metszetein (a bütü, húr és sugármetszet,) látható rajzolatot, és a

látvány magyarázatát adja meg az adott fafajra jellemző

szerkezeti felépítés alapján.)

4. A faanyag nedvességtartalma

Ismertesse a fa nedvességtartalmának előfordulási formáit és

megoszlását a fatesten belül. Sorolja fel a nedvességtartalmi

fokokat, és a nedvességtartalom mérésének különféle módjait!

Ismertesse a faanyag nedvességtartalmának változása

következtében a faanyagban fellépő méret- és alakváltozásokat

(zsugorodás, dagadás)!

5. Az iparban használt

legfontosabb fafajok

Ismertesse a magyar iparban leggyakrabban használt tűlevelű

és lombos fák legfontosabb tulajdonságait!

6. A fa hibái és betegségei Sorolja fel a fatörzs alaki, fejlődési rendellenességeit, és

kezelési (helytelen technológia, helytelen szállítás, tárolás

okozta) hibáit!

Ismertesse a rovarok, gombák, baktériumok által okozott

meghibásodásokat és a lehetséges megelőzési, és védekezési

módokat!

7. A fából készült fontosabb ipari

választékok

Ismerje a fűrészipari termékek, furnérok (hámozott, hasított)

rétegelt lemezek, bútor-, forgácslapok és farostlemezek

fogalmát, tulajdonságaikat, felhasználási területeiket*

8. Faipari szakrajz alapfogalmai

Alkalmazza a vetületi ábrázolás szabályait, értelmezze az

elölnézet, a felülnézet, az oldalnézet, a vízszintes, függőleges

és homlokmetszet fogalmát a faipari szakrajzban!

Ismertesse a fa, és fahelyettesítő anyagok metszeti jelöléseit!

Alkalmazza a faipari szakrajzban használatos vonalfajtákat,

vonalvastagságokat!

Ismerje az alkalmazott méretarányokat, a méretezés szabályait

796

9. Fakötések Ismerje a szélesbítő toldásokat, szélesbítő toldások

merevítéseit,

a hosszabbító toldásokat,

vastagító toldásokat,

keretkötéseket,

kávakötéseket.

Tudja önállóan megrajzolni a faiparban alkalmazott

legfontosabb fakötéseket, alkalmazza a faipari szakrajz

anyagjelöléseit, méretezés szabályait, a megfelelő vonal

fajtákat, vonalvastagságokat! **

10. Egyszerű bútorok szerkezetei

Ismerje az alapvető bútorszerkezeteket (egyszerű kávás asztal,

konyhai ülőke, kávaszerkezetű szekrényke, keretszerkezetű

fronttal konyhai ülőke, fiókos szekrényke, természetes

faanyagokból).Ezek jellegrajza, rövid műszaki leírása alapján

legyen képes az adott szerkezeti csomópontokat M1: 1

léptékben megszerkeszteni! **

11. A fa és fahelyettesítő anyagok

megmunkálása

Tudja definiálni a faanyag megmunkálásának fogalmát, fajtáit,

megmagyarázni a forgácsoló és forgácsmentes alakítások közti

különbségeket, az egyes megmunkálási módokat rendszerezni!

*

12. Forgácsolás elmélete Definiálja a egyenes és körpályán mozgó forgácsoló

szerszámok jellemzőit!

Tudja lerajzolni és azonosítani a forgácsolás jellemző szögeit!

(Jellemző szögek hatása a felületi finomságra,

a forgácsolás során szükséges mozgások: főmozgás,

mellékmozgás)

Értelmezze a forgácsolás jellemzőit, a forgácsolás folyamán

fellépő jelenségeket!

Sorolja fel a forgácsoló szerszámra ható erőket, forgácsoló

erőket!

Ismerje a forgácsolás kinetikáját és ezek alapvető számításait!

Értse a forgácsolás jellemzői és a forgácsolt felület finomsága

közti összefüggéseket!

*

13. A fűrészáru természetes

szárítása

Ismertesse a fűrészáru természetes szárításának fogalmát

jelentőségét, célját! *

14. A fűrészáru máglyázása Jellemezze a máglyázás célját, módjait, eszközeit,

technológiáit! *

15. A fűrészáru mesterséges

szárítása

Ismertesse a fűrészáru mesterséges szárításának fogalmát

jelentőségét, célját! *

Jelmagyarázat

797

* *írásbeli

* szóbeli

Megjegyzés: az írásbeli vizsgán a számítási feladatok megoldásához a „FAIPARI

KÉPLETGYŰJTEMÉNY ÉS TÁBLÁZATOK” (Nemzeti Szakképzési Intézet) segédanyag

használható!

SZÜKSÉGES KÖNYVEK

- Faipari gépek és technológiák I.-II. 59325 I.II.

- Faipari anyagismeret 59325

- Faipari szerkezettan, szakrajz SZE 0015

Tárgyi feltételek:

Faipari szaktanterem a szakmai elméleti oktatáshoz. (szemléltető eszközök,

írásvetítő, szakirodalom bemutatása, szakfolyóiratok, videofilmek,

tanműhelyben gépek, fa-nedvességmérő készülék, testmodellek, elmetszett

faipari termékek, táblai vonalzók és körzők)

Tanulmányi segédletek

- Faipari technológiai példatár 28848/I.

- Faipari géptani példatár 28875/I.

- Faipari képletgyűjtemény és táblázatok (NSZI kiadvány)

798

v) Ruhaipari szakmacsoport

◦ Tantárgyi és tartalmi javaslatok

9. évfolyam

1. Szabadkézi rajz, modellrajz (74 óra)

- alakrajz

- szín- és formaelmélet

- divatrajz, modellrajz gyakorlatok

2. Gépészeti alapismeretek (37 óra)

- statika

- szilárdságtan

- kötőgépelemek, kötések

- rugók és lengéscsillapítók

- nyomaték átváltoztató hajtások

- tengelyek és csapágyazások

10. évfolyam

1. Műszaki rajz (37 óra)

- rajztechnikai alapszabványok

- síkmértani szerkesztések

- axanametrikus ábrázolások

- ábrázolás képsíkrendszerben

- szabályos mértani testek síkmetszése

- metszetábrázolások, szelvények

- egyszerű gépalkatrész felvételezése

2. Ruhaipari technológia (37 óra)

- varrástechnológiai alapismeretek

11. évfolyam

1. Divatismeret (37 óra)

- a divat fogalma és működési mechanizmusa

- divatirányzatok és a tömegdivat kapcsolata

- divattervezés fogalma, feladat

- divatrend fogalma, szerepe, jelentősége

- divatkoordináció fogalma, célja

- divatbemutatók szerepe, szervezése, lebonyolítása

- divatinformációk

- divatszakma intézményei, munkakörei

799

2. Ruhaipari anyag- és áruismeret (37 óra)

- textíliák nyersanyagai

3. Szabás-szakrajz (37 óra)

- szabás-szakrajz alapfogalmai és eszközei

- testméretek, testalkatok

- női szoknya alapszerkesztés

- modellezés alapfogalmai

- egyszerű szoknyák szerkesztése, modellezése

- női ruha és ujj alapszerkesztés


- varrásokkal kapcsolatos vizsgálatok

- ruhaipari gyártások előkészítése

5. Gyártásszervezés (37 óra)

- ruhagyártás szervezésének általános kérdései

- a gyártás-előkészítés megszervezése

- szabászati munkafolyamat szervezése

- munkanorma, munkaidő-kihasználás

6. Gyermekruha szerkesztés, modellezés (37 óra)

- alapismeretek

- gyermek testméretek, testalkatok

- gyermekruházattal szemben támasztott követelmények

- csecsemőruházati cikkek szerkesztése és szabásminták készítése

- bébi ruha szerkesztése és modellezés

7. Művészettörténet és divattörténet (37 óra)

- az öltözetek kialakulása

- az ókor művészete és öltözetei

- a középkor művészete és öltözetei

- az újszak művészete és öltözetei

- a XIX. Század művészete és öltözetei

- a XX. Század művészete és öltözetei

12. évfolyam

1. Ruhaipari anyag és áruismeret (35 óra)

- Fonal és cérnagyártás

- Kelmegyártás

2. Szabás-szakrajz (35 óra)

- női ruha modellezés

- női blúz szerkesztés, modellezés

- női nadrág alapszerkesztés


- nyersáru bevizsgálása, raktározása

800

- a szabás technológiája

- vasalás tech.

4. Ruhaipari modelltervezés (35 óra)

- perspektivikus ábrázolás

- a drapéria

- az emberi alak sematikája

- gyártmányrajz, modellrajz

- az öltözetek

5. Gyermekruha szerkesztés, modellezés (35 óra)

- bébi nadrág szerkesztése és modellezése

- bébi blúz vagy fiúcska ing modellezése ruha alapmintából

- bébi overall szerkesztése és modellezése

- szabásminták kiválasztása és kimásolása divatlap mellékletből

- alap szabásminták kicsinyítése, nagyítása minta átvágással

14. évfolyam

1. Munka és környezetvédelem (37 óra)

- a munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem fogalomköre és jogi szabályozása

- foglalkozás-egészségügy

- tűzvédelem

- környezetvédelem

- munkahelyek kialakítása, munkabiztonság

- biztonságos gépkihasználás, ruhaipari gépek biztonságtechnikája

◦ Alapozó oktatás, ruhaipari gyakorlat

11. évfolyam (heti óraszám: 3 óra) 111 óra

- fehérnemű készítés 69 óra

- női nadrág készítése 36 óra

- üzemlátogatás 6 óra

12. évfolyam (heti óraszám 3 óra) 111 óra

- női nadrág készítés 24 óra

- férfi nadrág készítés 24 óra

- női blúz készítés 57 óra

- üzemlátogatás 6 óra

Nyári gyakorlat (2 hét) 60 óra

13. évfolyam (280 óra)

- mellény készítés 48 óra

- női ruha készítés 72 óra

801

- női kosztüm készítés 160 óra

◦ Szakmai orientáció, ruhaipari gyakorlat

9.évfolyam (heti óraszám: 2 óra) 74 óra

- anyagok megmunkálásához szükséges eszközök bemutatása 2 óra

- kézi öltések 40 óra

- varrógépek kezelése 28 óra

- anyagok hőmegmunkálása 4 óra

10. évfolyam (heti óraszám: 3 óra) 111 óra

- varrástípusok készítése 8 óra

- ragasztás műveletei 3 óra

- terméktervezés, mintakészítés, szabás 6 óra

- kisalkatrészek készítése 84 óra

◦ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

ÖLTÖZKÖDÉSKULTÚRA

TÉMÁK KÖZÉPSZINT

1. Divatismeret

1.1 A divat fogalma,

jelentősége a kultúrált

öltözködés kialakulásában

A divat fogalmának meghatározása

A divat alapfogalmai.

A divat fejlődésének üteme a 19-20. században

1.2 A szak- és divatlapok

szerepe a divat alakulásában

A szak-, trend- és divatlapok megismertetése, felépítésük,

használatuk módja szakemberek számára

1.3 a divattervezés fogalma,

a divattervezők feladatai

A divattervezés fogalma, feladatkörei.

A tervezéshez szükséges szakmai információk beszerzése

(szaklapok, kiállítások, Internet)

1.4 A divattrend fogalma,

szerepe, jelentősége

A divatbemutatók típusai.

A divattrend fogalma.

Az aktuális férfi, női trend csoportok bemutatása, ismertetése.

2. Viselettörténet

2.1 Az öltözet kialakulása Viselettörténeti alapfogalmak.

Viselet- és textiltörténeti alapismeretek.

2.2 Az öltözködéstörténet

főbb szakaszai

Az öltözködéstörténet fejlődésének ismertetése.

2.3 Viselettörténeti

korszakok bemutatása

A természeti népek, ősi kultúrák öltözetei, jellegzetességei pl.

testfestés, szimbólumok.

Az ókori Egyiptom viselettörténeti emlékei.

Az ókori görög női és férfi viseletek.

Az ókori római női és férfi viseletek.

802

A kor-középkori öltözetek.

A románkori jellegzetes viseletek és textiltörténeti emlékek.

A gótikus férfi és női viseletek és textiltörténeti emlékek.

A reneszánsz férfi és női öltözetek és jellegzetes textil minták.

A barokk korszak jellegzetes formajegyei.

Barokk férfi és női viseletek.

A rokokó jellemző udvari öltözetei.

A biedermeier férfi és női öltözetei.

A klasszicista korszak férfi és női öltözetei.

A századforduló jellegzetes öltözetei.

Az 1920-as évek férfi és női öltözetei.

3. Népművészet

3.1 A magyar népművészet

tájegységei

A magyar népművészet általános jellegzetességei

A magyar népművészet kiemelt tájegységei.

A magyar népművészet kiemelt tájegységeinek férfi és női

öltözetei, jellemző forma és szimbólum világa.

3.2 Az alföldi, a dunántúli, a

felföldi és az erdélyi

viseletek jellemzői

Az alföldi viselet.

A Dunántúl jellegzetes viseletei.

Felföldi viseletek.

KÖNNYŰIPARBAN ALKALMAZOTT ANYAGOK

TÉMÁK KÖZÉPSZINT

1. A könnyűiparban használt anyagok általános jellemzői

1.1 A könnyűiparban

használt alapanyagokkal

kapcsolatos alapfogalmak

A szakkifejezések ismerete, szakszerű meghatározása,

megfelelő használata.

A könnyűiparban használt alapanyagok fajtái.

2. A könnyűiparban használatos nyersanyagok csoportosítása

2.1 Az alapanyagok fizikai

jellemzői

Az alapanyagok fizikai jellemzőinak meghatározása,

értelmezése, szakszerű használata.

A fizikai jellemzők mértékegységeinek ismerete, szakszerű

alkalmazása.

2.2 Az alapanyagok

mechanikai tulajdonságai,

alakíthatósága

Az alapanyagokra gyakorolt mechanikai hatások: húzás,

hajlítás, nyomás, koptatás ismerete.

Az alapanyagok alakíthatósági feltételeinek ismerete.

2.3 Az alapanyagok kémiai

tulajdonságai

Az alapanyagok kémiai felépítésének ismerete.

Az alapanyagok rendszerezése a kémiai felépítésük alapján.

3. A könnyűiparban használatos nyersanyagok

3.1 A textilipari szálas

anyagok csoportosítása

A szálas anyag, elemi szál, rost, filament, kábel fogalma.

A textiliparban használt nyersanyagok csoportosítása eredetük

szerint.

A természetes eredetű és a vegyi szálak fajtáinak, jellemzőinek

megnevezése.

A szálas anyagok szakszerű besorolása.

3.2 A textilipari szálas

anyagok fajtái,

tulajdonságai, feldolgozása

A textilipari szálas anyagok fajtáinak ismerete.

Méretek: hosszúság, vastagság.

A szálas anyagok fizikai, kémiai tulajdonságainak ismerete.

A szálas anyagok jellemzőinek hatása a feldolgozhatóságra, a

viselési tulajdonságokra.

3.3 A bőripari A bőripari nyersanyagok fajtáinak ismerete.

803

nyersanyagok, a nyersbőr

felépítése, a legismertebb

bőrfajták tulajdonságai,

felhasználása

A nyersbőr szerkezeti felépítése.

A bőr kémiai felépítése.

A nyersbőr területi felosztása, topográfiája.

3.4 A szőrmeipar

nyersanyagai, a prémes

állatok fajtái, a szőrme

topográfiája

A szőrmeiparban használt nyersanyagok fajtáinak ismerete.

A prémes állatok fajtái.

A szőrme-konfekcionálásban felhasznált prémfajták

feldolgozás szerinti csoportosítása.

A szőrmésbőr topográfiája.

4. A könnyűiparban használatos ragasztók, és kellékanyagok


használatos ragasztók fajtái

A ragasztók fajtáinak ismerete.

A ragasztók jellemző tulajdonságai, alkalmazási területei.

A ragasztási kötések kialakításának értelmezése, feltételeinek

alkalmazása.


használatos kellékanyagok

fajtái

A könnyűiparban alkalmazható kellékanyagok fajtái,

legfontosabb jellemzői.

A megfelelő kellékanyagok kiválasztásának értelmezése.

A kellékanyagok alkalmazási területeinek meghatározása.

A kellékek jellemzőinak hatása a késztermékek tulajdonságaira.

5. Fonás, cérnázás

5.1 A fonás fogalma, a

fonalak legfontosabb

jellemzői

A fonás fogalmának, a fonal készítés elvének ismerete.

Fonalak jelölése.

Számozási rendszerek értelmezése.

A fonalak jellemzőinek értelmezése, hatásuk a belőlük készült

textiltermékek tulajdonságaira.

5.2 A cérnázás fogalma A cérnázás fogalmának, a cérna készítés elvének ismerete.

Cérnák jellemzői.

5.3 Cérnafajták A varrócérnák alapanyagi, fajtái, jellemzői, alkalmazási

területei.

6. A szövés

6.1 A szövés alapfogalmai,

a szövés menete,

technológiája

A szövéssel kapcsolatos alapfogalmak, szakkifejezések

ismerete.

Láncfonalak és vetülékfonalak előkészítése a szövéshez.

A szövet készítés elvének bemutatása.

A szövés menetének ismertetése, egyszerűsített ábra alapján

történő bemutatása.

6.2 A szövet szerkezete Alapkötések fajtáinak, jellemzői.

A szövetek szerkezetének ábrázolása.

A szövetek szerkezetének hatása a feldolgozhatóságra, a belőle

készült termék tulajdonságaira.

7. A kötés

7.1 A kötés és a hurkolás

alapfogalmai

A kötött kelme fogalma.

A szem részei, a szemkapcsolatok fajtái.

A kötött és a hurkolt kelmék jellemzőinek értelmezése,

felhasználási területei.

8. Nemszőtt-kelme gyártása

8.1 A nemszőtt-kelmékkel

kapcsolatos alapfogalmak,

fajtáik, jellemzőik,

felhasználási területeik

A nemszőtt-kelmékkel kapcsolatos alapfogalmak ismerete.

A nemszőtt-kelmék fajtái: filcek, rétegelt textíliák, fátyollapok,

varrva-hurkolt textíliák

A nemszőtt-kelmék jellemzői.

804

A nemszőtt-kelmék könnyűipari alkalmazási területeinek

ismerete, meghatározása.

8.2 A varrva-hurkolt kelmék

fajtái, jellemzői

A varrva-hurkolt kelmék fajtáinak felismerése.

A varrva-hurkolt kelmék előállítási módszerei, jellemzői.

A könnyűipari alkalmazási lehetőségek ismerete.

8.3 A fátyolkelmék fajtái,

jellemzői

A fátyolkelmék fajtái, jellemzői.

A könnyűipari alkalmazási lehetőségei, területei.

9. Bőrgyártás, szőrmegyártás

9.1 A bőrgyártás folyamata A bőrgyártás technológiai folyamata: előkészítő műveletek,

cserzés, kikészítés.

9.2 Szőrmegyártás A szőrme kikészítés folyamatának ismerete.

10. Műbőrgyártás

10.1 Műbőrök fajtái,

alapanyagai, műbőrgyártási

technológiák

A műbőrök fajtáinak szerkezet és alapanyag szerinti

csoportosítása.

A műbőrök előállítási technológiái.

11. Cipőipari talpműbőrök

11.1 Cipőipari talpműbőrök

alapanyagai és jellemzői

Cipőipari talpműbőrök fajtái, alapanyagai, jellemzői.

Tantárgy Tananyag Használt tankönyv

Művészettörtének,

divattörténet

Öltözködés kialakulásának

folyamata.

Öltözködéstörténet: őskortól –

napjainkig.

Magyar népművészet

Szűcs Ágnes: Művészettörténet-

Divattörténet

Cser András: Művészetek és

öltözetek története

Divatismeret Divat, divattervezés, divattrendek,

divatlapok ismerete

Magyar Divat Intézet Götlinger

Kiadó: Divatismeretek

Anyagismeret Alapfogalmak

Kelmeképzés rendszerei:

- fonás, szövés

- kötés-hurkolás

- nemszőtt-textíliák

- varrva-hurkolt kelmék

Mráz György-Sarlós István:

Textil- és ruhaipari anyag- és

áruismeret

MDI Götlinger Kiadó: Textil, és

ruhaipari anyag- és áruismeret

805

w) Magasépítő szakmacsoport tanterve



ÉPÍTÉSZETI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK

9-12. évfolyam







Az Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja, hogy a

természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók

műszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását,

célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati

összefüggések feltárására,






Alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoport alapozó

gyakorlataira.

Az építészet sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is

eredményező bemutatásával hívja fel a figyelmet az építészettel kapcsolatban álló

szakmák sajátos helyzetére, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt,

bizonyítsa be számukra az építészet gazdasági és környezeti jelentőségét,

fejlődőképességét.

Mutassa be az építészeti pályák szépségeit, a környezet alakításában játszott döntő

szerepét, fejlődési lehetőségeit. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük

kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében.

Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai

tehetségük kibontakoztatására, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztésére,

megerősítésére, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti

alapjai iránt.

Neveljen a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes

magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a

környezettel szembeni felelősségérzetet, tudatosítsa az építészet környezetre

gyakorolt hatásának jelentőségét.

Mutassa be a tanulóknak az építőiparban leggyakrabban használt anyagok

tulajdonságait, azok felhasználási területeit és módszereit.

806


A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához

szükséges képességei, így különösen az ismeretszerző-értékelő, szintetizáló,

fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és

ismeretalkalmazás képessége, a kreativitás, logikus gondolkodás.

Fejlessze a szóbeli és írásos műszaki kommunikációs képességeket, a rajzi készségeket.

A tanulók a szóbeli kommunikációban törekedjenek a feldolgozott témákhoz kapcsolódó

szakkifejezések szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban

az igényes külalakra. A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a

számítástechnikai eszközök használatához.

Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a

tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét.

Fejlődjön a tanulók célirányos műszaki feladatmegoldó képessége, számítási és rajzi,

illetve számítástechnikai alkalmazási készsége.

A szóbeli és írásbeli szakmai kommunikációban használják helyesen a szakmai

kifejezéseket, értsék az alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket.

Alakuljon ki, fejlődjön szépérzékük, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos

igényességük, tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes, írásos, illetve rajzi

munkáikban törekedjenek az igényes külalakra, a pontosságra.

Váljanak képessé a szakirodalom önálló használatára, a szakrajzok értelmezésére,

helyesen alkalmazzák a rajzi jelöléseket, szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló

és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét,

örömét.

A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a

szakmacsoporthoz való kötődés.

A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák

el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást.

Alakuljon ki a felelősségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttműködési

képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége.

Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának

tisztelete, a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás.

Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek

végzéséhez szükséges magatartásformákat, magatartási szabályokat.

A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a

szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük.

807

9. évfolyam


A műszaki ábrázolás alapjai: 1 óra/hét



A látvány vizuális tartalmának, törvényszerűségeinek feltárása.


alkalmazása.


Alapfogalmak A műszaki rajz feladata.

Rajzeszközök és alkalmazásuk.

Rajzi szabványok (vonalak, feliratmező, méretmegadás stb.).

Síkmértani szerkesztések.

Térmértan Térelemek: pont, egyenes, sík.

Térelemek kölcsönös helyzete.

Egyenes valódi hossza.



Ábrázolási módok Perspektivikus és axonometrikus ábrázolás.

Vetületi ábrázolás.

Egy képsíkos ábrázolás.

A második képsík.


Térelemek ábrázolása.

Pont és egyenes illeszkedése.

Különleges helyzetű egyenesek.

Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság.

Általános helyzetű sík ábrázolása.

Testek csonkítása.

Áthatási görbék szerkesztése.


Metszeti ábrázolás.


A tanulók ismerjék a műszaki ábrázolás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az

ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal.

Tudjanak szerkeszteni vetületi, axonometrikus és metszeti ábrákat, ezeken helyesen

alkalmazzák a vetületi ábrázolás szabályait.

Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus

ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére.

Ismerjék és helyesen használják a műszaki rajzokon alkalmazott tanult jelöléseket.

Építészeti és építési alapismeretek: 1 óra/hét


808

Rajzok, fotók, internetről származó információk, műalkotások, saját élmények

feladattal vezetett elemzése műszaki és esztétikai szempontból.

Építmények, szerkezetek, települések, építkezések, építőanyag-termelő helyek

látogatása, terepbejárás, a tapasztaltak elemzése, értékelése, dokumentálása.

Leírások, képek, minták, tárgyak alapján építési anyagok felismerése, használhatóságuk

és eredetük, tulajdonságaik elemzése, jellemzése. Szabványok használata.

Gyártmányismertetők, katalógusok, használati utasítások elemzése, értelmezése,

összevetése a használati célokkal, feladatokkal, véleményalkotás.

Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés, rajzkiegészítés.


Természetes és épített

környezet

A mesterséges környezet kialakítása, a települések és

infrastruktúrájuk kialakulása.

A települések felépítése, területegységek, bel- és

külterületek, települések közműhálózata, települések

üzemeltetése, települések higiénés előírásai, település és

természetes környezete, kapcsolata, települési

környezetvédelem.

A természetes és épített környezet, a táj kapcsolata.

Építmények kialakítása, funkciói Az építmény fogalma, fajtái.

Az építési, építészeti funkció fogalma.

Építményfajták, lakóépületek, középületek, termelést szolgáló

épületek.

Egyéb mérnöki létesítmények: mélyépítési műtárgyak, a

közműellátás létesítményei.

Az építési tevékenység, az

építés folyamata

Az építési folyamat szakaszai az igény megfogalmazásától az

épület fenntartásáig.

Az építés kivitelezésének dokumentumai.

Információk az építőiparról Az építési munka jellege.

Az építési tevékenység színterei.

Az építőipar szakterületei.

Mélyépítő-ipari kivitelezés.

Építőanyag-ipari gyártás.

Az építési tevékenység előnyei és hátrányai.

Építészeti alapfogalmak Az építés célja - épületszerkezetek és építési módok közötti

összefüggés, kapcsolat.

Épületszerkezetek.

Az épületeket érő, külső környezetből és használatból

származó terhelések és hatások.

Az épületszerkezetek rendeltetése és a velük szemben

támasztott követelmények tartószerkezeti szempontból.

Épületszerkezetek és

csoportosításuk

A csoportosítás sorrendje, az építési-megvalósítási folyamat.

Építés-előkészítési munkák és szerkezetek, bontási munkák

és segédszerkezetek.

Alépítményi szerkezetek, alapozási munkák, alapozási módok.

Az alapozások anyaga, formája, kiképzése, a teherátadás

módja.

Földmunkák dúcolásai, szádfalak, víztelenítő szerkezetek.

809

Felépítményi szerkezetek és munkák, rendszerek.

Födémek, áthidalók, boltozatok, lépcsők.

Iparosított technológiák.

Vázas építési rendszer.

Könnyűszerkezetes építési rendszerek, iparosított

technológiák.

Fa épületszerkezetek, ácsszerkezetek.

Építési segédszerkezetek és elkészítésük.

Befejező építési és szakipari munkák és szerkezetek.

Épületszigetelések.

Tetőfedő munkák: fedési módok.

Épületbádogos munkák.

Vakolatok, külső, belső felületképzések, rabitzok.

Burkolatok.

Épületasztalos szerkezetek.

Épületüveges munkák, üvegszerkezetek.

Épületlakatos szerkezetek.

Festő, mázoló és tapétázó munkák és bevonatok.


A tanulók élőszóban, érvelve is alkossanak véleményt a természetes és épített

környezetről, mutassák be konkrét építmények kialakítását, funkcióit.

Tudják elmagyarázni az építés folyamatát, osztályozzák az építményeket kialakításuk,

funkciójuk szerint. Mutassák be az egyes építési műveleteket, tevékenységeket,

jellemezzenek adott funkciót befogadó épületeket, rendeljenek ehhez

épületszerkezeteket, helyesen határozzák meg az ennek felépítése során szükséges

főbb műveleteket.

Az írásos és a szóbeli kommunikáció során értsék és helyesen használják a tanult

szakkifejezéseket.

Ismerjék az építészet folyamatát, az épületeket alkotó struktúrákat, tudjanak

megfogalmazni építészeti igényeket, értsék meg az építészet folyamatát.

810

10. évfolyam


Műszaki ábrázolás: 1 óra/hét





jelentésükkel.

Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés, rajzkiegészítés.


Axonometrikus ábrázolás Az axonometrikus ábrázolás tengelyei.

Különböző axonometriák (izometrikus, frontális, dimetrikus).

Rekonstrukció Vetületi ábráról síklapú és forgástestek rekonstrukciója.

Hiányos vetületi ábrák pótlása és vetület-összeválogatás utáni

rekonstrukció.

Síkmetszések Metszési alapfeladatok vetítősíkkal, síklapú testek metszése.

A metszetidom valódi nagysága.

Forgástestek metszése.

Általános helyzetű egyenes és testek döféspontjainak

szerkesztése.

Általános helyzetű síkkal való metszés szerkesztése.

Síklapokkal és görbelapokkal határolt testek síkmetszése.

Perspektíva Két iránypontos perspektíva.

Három iránypontos perspektív kép szerkesztése.

Árnyékszerkesztés Pont és egyenes árnyéka, síkfelületek árnyéka, síklapú testek

árnyéka, forgástestek árnyéka.

Önárnyék és vetett árnyék.


A tanulók ábrázoljanak egyszerű testeket különféle axonometriákban, használják

helyesen a tengelyrendszereket.

Készítsenek szabadkézi vázlatokat vetületi ábrákról.

Helyesen egészítsék ki a hiányos vetületi nézetrajzokat és rajzolják meg a helyes

rekonstrukciós képet.

Ismerjék a szerkesztés menetét, helyesen szerkesszék meg a valódi nagyságot,

különböző forgástestek metszeteit.

Vessenek össze terveket, helyszínrajzokat a látottakkal, tapasztaltakkal, ismereteik

alapján megfelelő következtetéseket vonjanak le.

Építőanyagok I.: 1 óra/hét


811



Az anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságainak

megismerése és számítása.




A műszaki gyakorlatban

felhasznált anyagok

csoportosítása

Fémes, nemfémes anyagok.

A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma.

A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk

gazdasági jelentősége.

Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és

technológiai tulajdonságai.

Nemfémes anyagok A kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hő-,

hang- és villamos szigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző

tulajdonságai, felhasználási területei.

Fémes anyagok Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek,

gyakoribb ötvözeteik.


A tanulók tudják csoportosítani a műszaki gyakorlatban alkalmazott fontosabb

anyagokat.

Ismerjék az alapvető fémes és nemfémes anyagok tulajdonságait és jellemző

felhasználási területeit.

812

11. évfolyam


Építőanyagok II.: 1 óra/hét




Az anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságainak

megismerése és számítása.




Természetes kövek A kövek legfontosabb fizikai és mechanikai tulajdonságai.

A kövek előfordulás szerinti csoportosítása.

A kövek fajtái.

Minőségi agyagféleségek.

Agyagféleségek,

agyaggyártmányok, kerámiaipar

Képlékeny nyersanyagok.

Agyagok csoportosítása technológiai szempontból.

Vályogtermékek.

Egyéb anyagok.

A kerámiaipari technológia alapelemei.

A tégla- és cserépgyártás folyamata.

Égetett gyártmányok készítése.

Minőségi előírások és szabványok.

Kötőanyagok, adalékanyagok,

építési víz

A kötőanyagokról általában.

Építési mész.

A gipsz fajtái.

Cement.

Adalékanyagok.

Építési víz.

Betonok, betontermékek,

habarcsok

Betonok.

Betonacélfajták.

Betontermékek - vasbeton termékek - műkő termékek.

Habarcsok.

Külső és belső vakolatok, díszítővakolatok anyagai, keverékei,

habarcsai.

Burkolatok, terazzómunkák anyagai.

Építőipari faáruk A fa szerkezete, felépítése.

Az építőfa.

A hazai épületállomány és az épületek felújításánál

leggyakrabban előforduló fafajták: hazai fafajták, trópusi

fafajták.

A fa szárítása, kezelése, faanyagok védelme.

A fa feldolgozása, szállítása, raktározása.

A faszerkezetek és anyagaik.

813

A beépített faszerkezetek megelőző és utólagos védelme,

favédő szerek.

Minőségi előírások és szabályok.

Acél- és fémgyártmányok Fémek tűz elleni védelme.

Fém- és acéltermékek és -szerkezetek: öntvények,

szerszámacélok, korrózióálló acélok, lemezek,

fémszerkezetek, szerelvények.

Egyéb fémek, fémtermékek, fémszerkezetek, alumínium, ólom,

ón, horgany, réz, bronz.

Az építőiparban előforduló fémtermékek, szerelvények,

tömegcikkek, félkész termékek.

Az épületek kivitelezésénél előforduló leggyakoribb fémek és

ötvözeteikből készült fémszerkezetek, fémszerelvények.

Műanyag gyártmányok Csoportosításuk előállításuk alapján: plasztomerek, duromerek,

természetes kaucsukszármazékok és műkaucsukok, szintetikus

polimerek.

A műanyagok fizikai és kémiai tulajdonságai,

megmunkálhatóságuk, alkalmazási területük.

Műanyag termékek építőipari alkalmazása.

Késztermékek: nyílászáró szerkezetek, kupolák, bevilágítók,

tetőszerelvények, épületgépészeti szerelvények.

Festő, mázoló, díszítőfestő,

aranyozó munkák anyagai

A festő, mázoló, díszítőfestő munkák anyagainak jellemző

minőségi követelményei, tulajdonságai.

Anyagok, pigmentek és színezőanyagok.

Kötőanyagok, töltőanyagok, ragasztók és segédanyagok.

Olajok és glettek, kencék, szárítók, tapaszok.

Oldó- és hígítószerek.

Olajfestékek a mázolási, díszítőmázolási munkáknál.

Gyanták, lakkok, zománcok a díszítőmázolásban.

Az építési üveg Alapanyaga, gyártása.

Építőipari üvegfajták, felhasználásuk, szállításuk, tárolásuk.

Vízszigetelő-hőszigetelő

anyagok

Felületi bevonatok, védőbevonatok anyagai.

Felületkiegyenlítő masszák, pótlások, kiegészítések anyagai.

Segédanyagok és felületképzők Ragasztók, festékek, színezők, tartósítók, oldók és égetők.

Meghatározásuk, felhasználásuk, tárolásuk, védelmük.


A tanulók rendszerezzék és mutassák be többféle szempont szerint is a tanult

építőanyagokat, építési termékeket, szerkezeteket, megoldásokat, technológiákat,

műveleteket.

Ismerjék a munkahelyi ellenőrző vizsgálatokat, a laboratóriumi szakvizsgálatokat, a

minőség-ellenőrzés és minőségtanúsítás jelentőségét.

Ismerjék fel, hogy egyes építőanyagokhoz, építési termékekhez milyen vizsgálati

eljárások tartozhatnak.

Ismertessék az egyes építési technológiák, anyagok természeti feltételeit, az építés,

az építmények, települések természetátalakító szerepét, ismerjék fel az építéssel

együtt járó környezetkárosító hatásokat.

Az építéstan alapjai I.: 2 óra/hét

814


Az épületszerkezetek osztályozása, értékelése, összefüggéseik elemzése, feladatok

fogalmazása az elemzés alapján.

Technológiák, anyagok adott célra való alkalmasságának mérlegelése, megítélése.


Az épületszerkezetek

osztályozása

Külső és belső térelhatároló szerkezetek.

Közlekedési szerkezetek.

Kémények, szellőzők.

Egyéb szerkezetek.

Tartószerkezetek.

Függőleges teherhordó és

térelhatároló szerkezetek

A falazatok szerkezeteinek ismertetése.

A falazatok csoportosítása.

Kőfalazatok, a kőfalazatok kötései.

Téglafalazatok, a téglafalazatok rétegei és méretei,

téglakötési szabályok, üreges téglafalazatok.

Vegyes falazatok.

Pillérek, oszlopok.

Kőoszlopok és pillérek, téglapillérek, vasalt téglapillérek,

vegyes anyagú pillérek.

Falazott kémények és szellőzők.

Beton- és vasbeton szerkezetek osztályozása anyagaik és

minőségük szerint.

Vízszintes teherhordó és

térelhatároló szerkezetek

Kiváltók, gerendák.

Födémszerkezetek: a födémszerkezetek osztályozása,

pincefödémek, emeletközi födémek, padlásfödémek,

tetőfödémek, síkfödémek, fafödémek, acélgerendás födémek,

vasbeton födémek, vázkerámiás födémek.

Boltövek: faragott kőből rakott boltövek, tégla boltövek.

Boltozatok.


A tanulók ismerjék az építészet folyamatát, az épületeket alkotó struktúrákat, az

építészeti igényeket, az épületszerkezeteket.

Osztályozzák az épületszerkezeteket rendeltetésük és teherhordási szerepük szerint.

A tervek alapján azonosítsák a valóságban elkészített szerkezeteket, szerkezeti

részleteket. Rajzolják meg adott falazatok téglakötéseit.

Ismerjék a vízszintes és függőleges teherhordó szerkezetek közötti kapcsolatokat,

összefüggéseket.

Statika: 2 óra/hét


Statikai feladatok megoldása számító, szerkesztő és vegyes módszerekkel, egyedi

módon, algoritmusok alkalmazásával, számológép használatával, példák keresése a

feladat eredményeinek alkalmazására.

815


Statikai alapfogalmak A statikai vizsgálódások módszerei.

A számító, a szerkesztő és a szerkesztő-számító módszerek

lényege, előnyei és hátrányai.

Erők, erőrendszerek.

Síkbeli erőrendszerek Az erők forgatónyomatéka, a nyomatéki tétel.

A statika alaptételei.

A közös pontban metsződő erőrendszerek eredőjének

meghatározása.

Párhuzamos erőrendszer eredőjének meghatározása.

A vektorsokszög és a hozzá tartozó kötélsokszög közötti

összefüggés vizsgálata.

Síkidomok (keresztmetszetek) elsőrendű vagy statikai

nyomatéka.

A síkidomok súlypontjának meghatározása szerkesztéssel és

számítással.

A stabilitás fogalma, a stabilitás mértékének meghatározása.

Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Egyensúlyban lévő összetett síkbeli szerkezetek vizsgálata.

Tartók vizsgálata Tartók csoportosítása szerkezeti kialakításuk és a terhelés

jellege szerint.

Tartók vizsgálatának célja és módszerei.

Tisztán koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú és konzolos

kéttámaszú tartók vizsgálata.

Tisztán megoszló erőrendszerrel terhelt kéttámaszú és

konzolos kéttámaszú tartók vizsgálata.

Vegyes terhelésű kéttámaszú tartók és konzolos kéttámaszú

tartók vizsgálata.

Egyik végén befogott tartók vizsgálata.


A tanulók önállóan végezzék el a vektorműveleteket, jellemezzék az erőket,

erőrendszereket, az erőpárt, határozzák meg az erők forgatónyomatékát, alkalmazzák

a statika alaptörvényeit, szerkesztéssel és számítással határozzák meg a közös pontban

metsződő és a párhuzamos hatásvonalú erőrendszer eredőjét és egyensúlyát, az

egyszerű síkidomok súlypontját.

Segédletek használata mellett határozzák meg szerkesztéssel és számítással a

kéttámaszú és az egyik végén befogott tartók reakcióerőit, veszélyes

keresztmetszetét, a maximális hajlító nyomaték nagyságát koncentrált erők, megoszló

erőrendszer és vegyes terhelés esetében.

816

12. évfolyam


Az építéstan alapjai II.: 2 óra/hét


A talajjal érintkező épületszerkezetek osztályozása, értékelése, összefüggéseik

elemzése, feladatok fogalmazása az elemzés alapján.

Alapfogalmak értelmezése és alkalmazása.

Új technológiák és anyagok adott célra való kiválasztása, megítélése.


Földmunkák Irtási munkák.

Föld- és sziklamunkák.

A talajok osztályozása.

Talajvíz, talajnedvesség, talajpára.

Talajjavítás, víztelenítés.

Biztonsági követelmények.

Munkaárkok, munkagödrök.

Tömörítés.

Dúcolás, szádfalazás.

Alapozások Síkalapozások: sávalapok, pontszerű alapok, gerendarács,

lemezalapozás, héjalapok, rövid, fúrt cölöpalapozás.

Mélyalapozások: cölöpalapozás, kút- és szekrényalapok,

résfalas alapozás.

Szigetelések Víz elleni szigetelések.

A talajból származó víz elleni szigetelések.

Talajpára, talajnedvesség és talajvíznyomás elleni

szigetelések.

Csapadék elleni szigetelések.

Lapos tetők szigetelése.

Járható tetők.

Használati és technológiai víz elleni szigetelések.

Hőszigetelések.

Hőtechnikai fogalmak.

Hőszigetelő anyagok.

Hangszigetelések.

Hangtechnikai fogalmak.

A zaj elleni védelem.

Hangszigetelő anyagok.


A tervek alapján azonosítsák a valóságban elkészített szerkezeteket, szerkezeti

részleteket.

A földmunkákat osztályozzák.

Ismertessék a talajból származó különféle nedvességhatásokat.

Ismertessék a síkalapozás és a mélyalapozás lényegét és módjait.

817

Vázolják fel az ismert fontos alapozásokat.

Ismerjék az alapok és a felmenő teherhordó szerkezetek közötti kapcsolatokat,

összefüggéseket.

Ismertessék a víz elleni szigeteléseket.

Legyenek képesek megkülönböztetni a víz különböző előfordulásainak

épületszerkezetekre gyakorolt hatásait.

Ismerjék a vízszigeteléssel, hőszigeteléssel és hangszigeteléssel kapcsolatos

alapfogalmakat.

Tudják kiválasztani a vízszigetelések, hőszigetelések és hangszigetelések megfelelő

anyagait.

Adott célra, feladatnak megfelelően válasszanak ki műanyagokat és bitumen alapú

anyagokat, víz-, hő- és hangszigetelési módokat.

A szilárdságtan alapjai: 2 óra/hét


Tartó keresztmetszeti vizsgálata szerkesztéssel és számítással.

Szilárdságtani és talajmechanikai alapfogalmak értelmezése.

Központosan húzott és nyomott szerkezetek ellenőrzése és méretezése.

Alapozások, alapozási sík megválasztása.

Szerkezeti csomópontok kapcsolatainak ellenőrzése, méretezése.

Hajlító igénybevétel méretezése, ellenőrzése


Tartó keresztmetszeti

vizsgálata

Síkidomok (keresztmetszetek) elsőrendű vagy statikai

nyomatéka.

A síkidomok súlypontjának meghatározása szerkesztéssel és

számítással.

Síkidomok inercianyomatéka.

Összetett síkidomok főinercianyomatékainak számítása.

Keresztmetszeti tényező.

Inerciasugár.

A stabilitás fogalma, a stabilitás mértékének meghatározása.

Szilárdságtani alapfogalmak A szilárdságtan feladata.

Tartószerkezetek fogalma, fajtái, velük szemben támasztott

követelmények.

Igénybevételek fogalma, fajtái.

Alakváltozás fogalma.

Feszültségek és alakváltozások összefüggései.

Tartószerkezetek anyagainak tulajdonságai.

Tartószerkezetek erőtani méretezésének alapelvei, célja,

módszerei.

A méretezés szabványai, azok alapelvei.

A méretezési módszerek fejlődése.

Rugalmas és képlékeny méretezés elve.

Szerkezetek ellenőrzésének és méretezésének alapelvei.

Tartószerkezetek terhei.

Központosan húzott és nyomott Központosan húzott szerkezetek.

818

szerkezetek Húzott rudak alakváltozása.

Húzott rudak méretezése, ellenőrzése.

Központosan nyomott szerkezetek.

Központosan nyomott kihajlásmentes szerkezetek méretezése,

ellenőrzése.

Központosan nyomott karcsú szerkezetek.

Központosan nyomott acél és fa rudak méretezése,

ellenőrzése.

Falazott és betonszerkezetek.

Szerkesztési szabályok.

Pillérek és falak mértékadó terhei.

Kő-, tégla-, betonpillérek és falak méretezése, ellenőrzése.

Talajmechanikai alapfogalmak Talajok osztályozása, felderítése.

Talajok fizikai tulajdonságai.

Talajok mechanikai tulajdonságai.

Talajmechanikai szakvélemény.

Munkagödrök állékonysága.

Alapozások Sík- és mélyalapok osztályozása statikai szempontok szerint.

Alaptest és a talaj erőjátéka.

A süllyedés okai, káros süllyedés megakadályozása.

Az alapozási sík megválasztása.

Központosan nyomott sáv és pilléralap méretezése, ellenőrzése.

Szerkezeti csomópontok

kapcsolata

Tiszta nyíró igénybevétel.

Szegecs- és csavarkötések.

Szegecs- és csavarkötésekre vonatkozó szabványelőírások.

Egyszernyírt szegecs- és csavarkötés méretezése, ellenőrzése.

Kétszernyírt szegecs- és csavarkötés méretezése és

ellenőrzése.

Fakötések.

Szerkesztési szabályok.

Feszültségmódosítások.

Egyszerű hagyományos fakötések méretezése, ellenőrzése.

Hajlító igénybevétel A hajlítás alapesetei.

Merőleges hajlításból származó feszültségek, a hajlítás

alapképletének értelmezése.

Homogén anyagú tartók méretezése, ellenőrzése hajlításra.

Födémek méretezése hajlításra.


A tanulók önállóan határozzák meg a síkidomok súlypontját szerkesztéssel és

számítással.

A méretezési és ellenőrzési feladatokat önállóan végezzék el.

Feladataik megoldásához a segédletek alkalmazásában legyenek gyakorlottak.

Szemléltessék a szilárdságtani és talajmechanikai alapfogalmakat.

CAD alapismeretek: 1 óra/hét


819

CAD-program használata építési feladatokhoz.


A program indítása, a képernyő

felosztása, menüszerkezet

A grafikus képernyő részei: státussor, képernyőmenü terület,

parancsbeíró terület, rajzterület.

A megjelenést és működést

befolyásoló beállítások,

speciális billentyűk használata,

a beállítások elmentése

Beállítások billentyűről, parancsmegszakítás stb.

Alkalmazott mértékegységek beállítása hossz- és

szögméretekhez stb.

Rajzhatár beállítása.

Az új beállítások elmentése fájlba.

A síkok, fóliák alkalmazásával

kapcsolatos tudnivalók

Új fóliák, síkok létrehozása.

Vonaltípus és szín hozzárendelése a fóliákhoz, síkokhoz.

Műveletek fóliákkal, síkokkal.

Vonalak rajzolása, abszolút,

relatív és polárkoordináták

alkalmazása, vonaltípusok, kör

rajzolása

Pontkijelölési módok a vonalparancs alkalmazásakor: abszolút

koordináták, relatív koordináták, polárkoordináták

alkalmazása.

Vonalak szerkesztése.

A körparancs alkalmazásával kapcsolatos lehetőségek.

Körök szerkesztése.

A szövegírás tudnivalói, keret és

szövegmező készítése

Szövegstílus beállítása.

Szövegbevitel, szövegmező készítése.

A méretmegadás alapjai Vízszintes és függőleges helyzetű hosszméretek megadása.

Átmérők és sugárméretek megadása, kódok alkalmazása a

kiegészítő jelek beírásához.

Szögméretek, illeszkedő és ferde méretek megadása.


A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, a parancskiadás különböző

módjait.

A tanulók tudják elvégezni a legfontosabb beállításokat (rajzhatár, koordináták

megjelenése, mértékegységek a hossz- és szögméreteknél, pontosság beállítása),

tudjanak új beállításokat elmenteni.

A tanulók ismerjék, hogyan kell az új síkokat/fóliákat létrehozni, színeket és

vonaltípusokat hozzárendelni.

A tanulók ismerjék a szövegstílus beállítását, a szövegírás alapismereteit, a

méretmegadás elméleti alapjait, a lineáris és a szögméretek megadásának fontosabb

módjait.

Önállóan készítsenek el egyszerűbb rajzokat.

820

ÉPÍTÉSZETI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK

9-12. évfolyam







Az Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja, hogy bővítse,

rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak és a szakmacsoportos alapozó

ismeretek keretében tanultakat, fejlessze és formálja a tanulók műszaki szemléletét,

alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a speciális szakmai képzésre.

Az építészet sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is

eredményező bemutatásával hívja fel a figyelmet az építészettel kapcsolatban álló

szakmák sajátos helyzetére, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt,

bizonyítsa be számukra az építészet gazdasági és környezeti jelentőségét,

fejlődőképességét.

Mutassa be az építészeti pályák szépségeit, a környezet alakításában játszott döntő

szerepét, fejlődési lehetőségeit. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük

kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében.

Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai

tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek

mélyebb elméleti alapjai iránt.

Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő

magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez,

megerősítéséhez.

Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes

magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a

környezet iránti felelősségérzetet, tudatosítsa az építészet környezetre gyakorolt

hatásait.

Ismertesse meg a tanulókat az építőiparban leggyakrabban használt anyagok

tulajdonságaival, azok felhasználási területeivel és beépítési lehetőségeivel.


A tananyag tanulása során fejlődjön a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához

szükséges képessége, így különösen az ismeretelemző-értékelő, szintetizáló,

fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzési és

ismeretalkalmazási képesség, a kreativitás, logikus gondolkodás.

Fejlődjön célirányos műszaki feladatmegoldó képességük, számítási, rajzi, illetve

számítástechnikai alkalmazási készségük.

A szóbeli és írásbeli szakmai kommunikációban használják helyesen a szakmai

kifejezéseket, értsék az alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket.

Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók szépérzéke, erősödjön meg a saját munkájukkal

kapcsolatos igényességük, tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes az

írásos, illetve rajzi munkáikban, törekedjenek az igényes külalakra, a pontosságra.

821

Váljanak képessé a szakirodalom önálló használatára, a szakrajzok helyes

értelmezésére, sajátítsák el a rajzi jelöléseket.

A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók az önálló tanuláshoz, az önálló és

produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét,

örömét, erősödjék a kötelességtudatuk, a felelősségérzetük, a mások munkájának

tisztelete.

Erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás.

Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek

végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat.

A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a

szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük.

A tanulók lássák meg a környezet, az építés, a szakma mögött az embert és a

természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a

környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen

magatartást.

822

9. évfolyam


Szabadkézi rajzi gyakorlat I.: 1 óra/hét





alkalmazása.

Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés.

Festés.

Arányosítás, mérés, ellenőrzés.

A természetes és mesterséges környezet elemei kölcsönhatásának megismerése.

A térbeli struktúrák analizálásának elvégzése.


Bevezetés a szabadkézi

rajzolásba

A szabadkézi rajzolás célja, szerepe.

Rajztermi rend, elhelyezkedés a rajzoláshoz.

Rajzeszközök.

Rajzolás természet után A látás törvényszerűségei.

Szabadkézi rajzolás: vonalrajz, szabadkézi vonalfajták.

Elhelyezés, vázolás, kompozíció.

A perspektív kép.


Négyzet rajzolása perspektívában.

Kocka rajzolása, kör rajzolása perspektívában.

Síklapú testek és forgástestek rajzolása.

Felületek rajzolása.

Önárnyék, vetett árnyék.

Az árnyékrajzolás szabályai.

Pont, különböző helyzetű egyenesek, sík- és forgásfelületek

árnyéka.

Színes ábrázolás Színelméleti alapfogalmak, színkontrasztok, színpreferencia.

Színes rajzolás.

Egyszínű rajz.

Rajzok két színnel.

Többszínű ceruzás rajzok.

Színes festés.


A tanulók készítsenek arányos szabadkézi vázlatokat, ismerjék fel a rajztechnikákat, és

válasszák meg az adott feladathoz használandó különböző rajzeszközöket.

Tudják alkalmazni a ceruzás és tusos rajzolás, a vízfestékkel és a temperával való

festés technikáját, helyesen és gyakorlottan használják a megfelelően kiválasztott

rajzeszközöket. Ismerjék fel a térlátás jelentőségét, különböztessék meg az eltérő

térbeli struktúrák szerkezetét, jellemezzék a perspektíva törvényszerűségeit.

823

Tudják kiemelni a természet látványából a lényeget, megkülönböztetni a természeti

formák szerkezetét.

Tudják a térbeli struktúrákat analizálni (összetett tömegek egyszerűbb elemekre

bontását).

Legyenek jártasak a szintetizáló, tömegalakító, konstruáló tevékenységekben,

gyakorlottak az egyszerűbb tömegvázlatok készítésében.

Tudják a különböző perspektív képeket szerkeszteni (béka- és madárperspektíva),

tömegvázlatokkal illusztrálni az épületeket és azok környezetét.

Tudják kiválasztani az összeillő színeket.

Ismerjenek fel képzőművészeti alkotásokat, tudják azokat elemezni, ismertetni.

Tudják az építészeti staffázst rajzolni.

Önállóan rajzoljanak egyszerűbb belső tereket és külső távlati képet szabadkézzel.

Rajztermi gyakorlat I.: 2 óra/hét


Rajzolás, szerkesztés. Vázlatkészítés. Tuskihúzóval a rajzok kihúzása, feliratozása.


Rajzi alapismeretek alkalmazása A műszaki rajz formai követelményeinek alkalmazása.

A rajzlapok jellemzői, feliratmező.

A kis- és nagybetűk rajzolása.

Vonalgyakorlatok és méretezési gyakorlatok.

Méretarányok alkalmazása.

Méretmegadás alkalmazása.

Síkmértan Szög, szögpárok szerkesztése.

Pont és egyenes, párhuzamos egyenesek távolságának

szerkesztése.

A kör és részeinek szerkesztése.

Síkidomok szerkesztése.

Térmértan Térgeometriai elemek ábrázolása.

Térelemek kölcsönös helyzetének ábrázolása.

Egyenes valódi hosszának szerkesztése.

Testek Szögletes és forgástest axonometrikus rajzai.

Vetületek Vetítési módok alkalmazása.

Testek ábrázolása nézetben és metszetben.

Testábrázolás modell alapján.

Síkmetszések szerkesztése.

Áthatások szerkesztése.


A tanulók tudják rendeltetésszerűen használni a szükséges rajzeszközöket, kiválasztani

a helyes méretarányokat és szabványos méreteket, a szabványos vonalvastagságokat.

Önállóan végezzék el a sík- és térmértani alapszerkesztéseket, különböző hasábok

vetületi ábrázolását. Tudják meghatározni a síkmetszési szerkesztéssel kapott

metszési felületek valódi nagyságát, alakját képsíkba forgatással.

Szerkesszék meg az egyszerű és összetett testek vetületeit és metszeteit. Vetületi

ábrák alapján tudjanak axonometrikus képet készíteni.

824

A tanulók tudják a rajzos dokumentációkat értelmezni és a kapcsolódó szabványokból az

érvényeseket kikeresni.

825

10. évfolyam


Szabadkézi rajzi gyakorlat II.: 1 óra/hét


Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés. Tuskihúzóval a rajzok kihúzása, feliratozása.

Festés.

A természetes és mesterséges környezet elemei kölcsönhatásának megismerése.

A térbeli struktúrák analizálásának elvégzése.


Képzőművészeti ismeretek Kompozíció.

Fény- és árnyékhatás.

Stílusok.

Képzőművészeti technikák.

Kreativitásfejlesztési gyakorlatok Vonalkompozíciók.

Síkbeli kompozíciók.

Térbeli kompozíciók.

Színkompozíciók.


A tanulók készítsenek arányos szabadkézi vázlatokat, ismerjék fel a rajztechnikákat, és

válasszák meg az adott feladathoz használandó különböző rajzeszközöket.

Tudják alkalmazni a ceruzás és tusos rajzolás, a vízfestékkel és a temperával való

festés technikáját, helyesen és gyakorlottan használják a megfelelően kiválasztott

rajzeszközöket. Ismerjék fel a térlátás jelentőségét, különböztessék meg az eltérő

térbeli struktúrák szerkezetét, jellemezzék a perspektíva törvényszerűségeit.

Tudják kiemelni a természet látványából a lényeget, megkülönböztetni a természeti

formák szerkezetét.

Tudják a térbeli struktúrákat analizálni (összetett tömegek egyszerűbb elemekre

bontását).

Legyenek jártasak a szintetizáló, tömegalakító, konstruáló tevékenységekben,


Tudják a különböző perspektív képeket szerkeszteni (béka- és madárperspektíva),

tömegvázlatokkal illusztrálni az épületeket és azok környezetét.

Tudják kiválasztani az összeillő színeket.

Ismerjenek fel képzőművészeti alkotásokat, tudják azokat elemezni, ismertetni.



Rajztermi gyakorlat II.: 1 óra/hét


Vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása.

Rajzolás, szerkesztés.

826

Sokszorosítás, tervdokumentáció összeállítása.

Teammunka végzése a dokumentáció összeállítása során.


Szögletes és forgástest

axonometrikus rajzai

Mértani testek rajzai izometriában.

Mértani testek rajzai frontális axonometriában.

Mértani testek rajzai dimetrikus axonometriában.

Síkmetszések Metszési alapfeladatok vetítősíkkal.

A metszetidom valódi nagysága.

Forgástestek metszése.

Általános helyzetű egyenes és testek döféspontjainak

szerkesztése.

Általános helyzetű síkkal való metszés szerkesztése.

Valódi nagyság meghatározása.

Csonkolt hasáb, gúla és kúp

hálózatának szerkesztése

Hasáb és henger ferde metszetének kiterítése.

Gúla és kúp ferde metszetének kiterítése.

Átmeneti idomok szerkesztése, kiterítése.

A síkmetszett testek hálózatának szerkesztése.

Rekonstrukció kiválasztott

vetületegyüttes alapján

Vetületi ábráról síklapú és forgástestek rekonstrukciója

különféle axonometriákban megszerkesztve.

Áthatások. Síklapú testek

áthatása

Síklapú testek áthatása.

Láthatóság megállapítása.

Sík- és görbelapú testek áthatása.

Síklapú és görbe felületű testek

áthatása Hasáb-henger és gömb, hasáb-kúp, henger-gúla áthatásai.

Jelölések a műszaki rajzokon Építészeti rajzok jelölései: anyagjelölések, falak jelölése,

nyílászárók jelölése, kémények, hornyok, fal- és

födémáttörések jelölése.

Padló- és falburkolatok jelölése.

Lépcsők jelölése.

Épületgépészeti tárgyak jelölése.

Berendezések, beépített berendezések ábrázolása.

Bútorok, mobíliák jelölése.

Épületgépészeti rajzok jelölései: víz-csatorna tervek, fűtési

tervek, gázvezetékek tervjelei, elektromos rajzok jelölése,

légtechnikai rajzok.

Építmények tervrajzai Építmények tervrajzai.

Az építészeti rajzok fajtái.

Alaprajz szerkesztésének menete.

Metszet szerkesztése.

Homlokzatok szerkesztésének lépései.

Az építési tervdokumentáció Az építési tervdokumentáció részei.

Tervrajzok: építésztervek, statikai (szerkezet-)tervek,

épületgépészeti munkák tervei, közműtervek, organizációs

tervek.

Terviratok: műszaki leírás, költségvetés (költségvetés-kiírás).

Építési engedély.

Tervmellékletek.

Tervek sokszorosítása,

dokumentálása

Tervek összeállítása, dokumentálása.

Tervek tárolása.

827


Rajztermi gyakorlat II.: A tanulók helyesen értelmezzék a tanult alapfogalmakat, feladataik megoldásához

használják fel az elméletben tanultakat.

Tudják meghatározni a síkmetszési szerkesztéssel kapott metszési felületek valódi

nagyságát, alakját képsíkba forgatással.

Vetületei alapján készítsenek egyszerű és összetett axonometrikus képet szabadkézzel

és szerkesztéssel.

Helyesen alkalmazzák az építészeti rajzok anyag-, fal-, nyílás-, kémény-, falhorony- stb.

jelöléseit.

Tudják megmagyarázni az építészeti rajzokat, értelmezni a szerkezeteket, a rajzi

elemeket.

Tudják felsorolni az építészeti tervdokumentáció részeit.

Ismerjék a tervek sokszorosításának lehetőségeit, dokumentálásának a rendszerét.

Építési alapgyakorlatok I.: 1 óra/hét


A műszerek szakszerű használata.

Különféle mérések elvégzése, a mérések kiértékelése, mérési jegyzőkönyv vezetése.


A laboratóriumi vizsgálatok

előkészítése

A laboratóriumi vizsgálatok célja, módszerei.

A mérés eszközei, módszerek, mértékegységek.

Az építési anyagok általános

tulajdonságainak vizsgálata

Sűrűség mérése.

Halomsűrűség mérése.

Tömörség és hézagosság, hidrotechnikai tulajdonságok

vizsgálata.

Építőanyagok szilárdsági

vizsgálata

Nyomó, húzó, nyíró, hajlító és kopásállósági tulajdonságok.

Kőzetek, faanyag, égetett agyagáruk, műanyagok vizsgálata.


Építési alapgyakorlatok I.: A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek

a műszerek használatához.

Ismerjék a vizsgálati módszereket, a mérőeszközöket önállóan használják.

Felügyelet mellett végezzenek el kísérleteket.

828

11. évfolyam


Építéstan rajzi gyakorlat I.: 2 óra/hét


Vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása.

Rajzolás, szerkesztés.


Helyszínrajz készítése Helyszínrajz engedélyezési tervhez.

Helyszínrajz organizációhoz.

Közmű helyszínrajz.

Falazatok rajzai Kőfalak.

Téglakötések.

Boltövek.

Épület födémtervei Pince feletti monolit vasbetonfödém zsaluzási terve.

Földszint feletti vasbetongerendás-béléstestes födém terve.


A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek

a rajzkészítés során.

Önállóan végezzenek el egyszerűbb szerkesztési feladatokat, szerkesszék meg a

különféle falazatok, boltozatok stb. rajzait.

Tanári segítséggel végezzenek el összetettebb szerkesztési feladatokat.

Építési alapgyakorlatok II.: 1 óra/hét


Különféle mérések elvégzése, a mérések kiértékelése, mérési jegyzőkönyv vezetése.

Helyszíni mintavétel.


Építőanyagok szilárdsági

vizsgálata

Nyomó, húzó, nyíró, hajlító és kopásállósági tulajdonságok.

Kőzetek, faanyag, égetett agyagáruk, műanyagok vizsgálata.

Építőanyagok helyszíni

vizsgálata

Helyszíni vizsgálatok előkészítése.

Helyszíni mintavételek.

Építőanyagok helyszíni vizsgálata.


Építési alapgyakorlatok II.: A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek

a műszerek használatához.

Ismerjék a vizsgálati módszereket, a mérőeszközöket önállóan használják.

Felügyelet mellett végezzenek el kísérleteket.

829

12. évfolyam


Építéstan rajzi gyakorlat II.: 1 óra/hét


Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés.


Alapozások tervei Síkalapozási tervfeladat szerkesztése és rajzolása.

Mélyalapozási tervfeladat szerkesztése és rajzolása.

Szigetelések Szigetelési rétegtervek és részletek szerkesztése és

rajzolása.


A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek

a rajzkészítés során.

Önállóan végezzenek el szerkesztési feladatokat, szerkesszék meg a különféle

falazatok, boltozatok stb. rajzait.

Építészeti rajzi gyakorlat: 2 óra/hét


A kétdimenziós ábrák térbeli rekonstrukciója.

Alaprajzok berendezése.

Épületek homlokzatainak plasztikus hatású síkbeli ábrázolása.


Rekonstrukció Tömegvázlatok készítése nézetrajzokról.

Építészeti staffázs rajzolása Háttér rajzolása.

Növényzet rajzolása.

Alakok rajzolása.

Utcabútorok rajzolása.

Járművek, tárgyak rajzolása.

Építészeti grafika Alaprajzok, berendezések.

Homlokzatok rajzai.

Színezett homlokzati rajzok.


Építészeti rajzi gyakorlat: Legyenek jártasak a szintetizáló, tömegalakító, konstruáló tevékenységekben,




830

Tantárgyi tartalmak

◦ 9. évfolyam

1. Szakmai orientációs ismeretek: Műszaki ábrázolás, ábrázoló geometria (74 óra)

Bevezető ismeretek

A műszaki rajz eszközei

A műszaki rajz elemei

Írásmódok a rajzokon

Síkgeometriai alapfogalmak

Síkgeometriai szerkesztések

Építőanyagok ( 37 óra)

Az építésben használt anyagok rendszerező áttekintése,

laboratóriumi vizsgálatok előkészítése

Az építéshez felhasznált anyagok alapfogalmai

Az építési anyagok tulajdonságai, jellemzői

Anyagok a természetben

Építési alapismeretek (56 óra)

A természetes és az épített környezet

Az építmények rendeltetése kialakítása

Az építési tevékenység

Az építés folyamata

Az épületek tér- és szerkezeti rendszere

Az épületek kialakítása

Szabadkézi rajz (37 óra)

◦ 10. .évfolyam

1. Szakmai orientációs ismeretek:

Műszaki ábrázolás, ábrázoló geometria (74 óra)

Térgeometriai alapfogalmak

Vetületi ábrázolás

Egyszerűbb síklapú és görbe felületű testek ábrázolása

Áthatások

Axonometrikus ábrázolás

Perspektív kép szerkesztése

Építőanyagok ( 56 óra)

831

kötőanyagok, Adalékanyagok

Betonok, habarcsok

Kerámia anyagok

Fémek

Műanyagok

Egyéb építőanyagok

Szabadkézi rajz (37 óra)

Anyagvizsgálat : (74 óra)

A laboratóriumi vizsgálatok előkészítése

Az építő anyagok általános tulajdonságainak vizsgálata

Építőanyagok szilárdsági vizsgálata

Adalékanyagok vizsgálata

Kötőanyagok vizsgálata

Habarcs vizsgálata

Beton vizsgálata

Egyéb építőanyagok vizsgálata

Felmérési gyakorlatok, a mérések értékelése

◦ 11. évfolyam

1. Szakmai alapozás : Magasépítéstan (37 őra)

Az épületszerkezetek osztályozása

Földmunkák

Alapozások

Talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelés

Függőleges teherhordó és térelhatároló szerkezetek

Vízszintes teherhordó és térelhatároló szerkezetek

Lépcsők, lejtők

Fedélszerkezetek

Szabad sáv

Földmérési és kitűzési ismeretek (74 óra)

Alapfogalmak

Vízszintes mérés

Magasságmérés

Térképek

Kitűzési ismeretek

Építészeti rajz (37 óra)

832

Jelölések a műszaki rajzokon

Építmények tervrajzai

Az építési tervdokumentáció

Tervek sokszorosítása, dokumentálása

Helyszínrajz készítése

Falazatok rajzai

Szilárdságtan ( 74 óra)

Bevezetés

Statikai alapfogalmak

Síkbeli erőrendszer összetétele

Síkbeli erőrendszerek egyensúlyozása

Tartók

Tartókra ható külső erők és ezek egyensúlya

Statikailag határozott tartók belső erő ábrái

Keresztmetszeti jellemzők

Építészeti informatika: (37 óra)

Gyakorlat:(111 óra )

Műszeres kitűzés

Építéshelyi gyakorlat

◦ 12. évfolyam:

1.Szakmai alapozás:

Magasépítéstan (64 őra)

Építési segédszerkezetek

Tetőfedő és bádogos munkák szerkezetei

Szigetelések

Vakolatok, felületképzések

Burkolatok és aljzatai

Egyéb kőműves munkák

Nyílászárók

Szobafestő, mázoló és tapétázó munkák

Épület-felszerelések, berendezések

Épületvillamossági és villámvédelmi szerelőmunkák

épületgépészeti szerelőmunkák

Építési technológiák

833

Építési rendszerek

Üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkák

Építészeti rajz (37 óra)

Családi ház födémtervei

Lépcsők szerkesztése

Fedélszékek, zsaluzatok, dúcolások

Burkolatok tervei

Nyílászárók rajzai

Falazott szerkezetű családi ház

kiviteli tervei

Többlakásos lakóépület kiviteli tervei

Szilárdságtan ( 32 óra)

Szilárdságtani alapfogalmak

Központosan húzott és nyomott szerkezetek

Talajmechanikai alapfogalmak

Alapozások

Szerkezeti csomópontok

Gyakorlat:

1. Szakmai alapozás: (96 óra)

Építéshelyi gyakorlat

834

Építészeti és építési alapismeretek

Érettségi vizsga általános követelményei

A vizsga formája:

Középszinten: írásbeli és szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

Az építészeti és építési alapismeretek érettségi vizsga célja

Az építészeti és építési alapismeretek érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a

vizsgázó:

- képessé vált-e a korszerű építészeti-építési kultúra elsajátítására, és megalapozta-e építész-

szemléletét,

- megszerezte-e az építészet-építés széles alapozású ismereteit és tudása konvertálható-e,

miáltal alkalmassá válhat a szakmai specializáció elsajátítására,

- rendelkezik-e megfelelő alapokkal az OKJ szerinti szakképzésbe való bekapcsolódáshoz,

és építészeti alapismereteinek köszönhetően képes-e rövidebb képzési idő alatt a

szakmacsoporton belüli OKJ-s szakképesítés elsajátítására,

- rendelkezik-e megfelelő probléma- és feladatmegoldó, valamint analizáló és szintetizáló

képességgel az építészet területén,

- elsajátította-e az építési tevékenység során használatos számolási, mérési technikákat,

rendelkezik-e műszaki becslési készséggel és az önellenőrzés igényével,

- képes-e az építészet síkbeli ábrázolását térbeli szituációként elképzelni, tud-e ezekhez

ábrát készíteni, s ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni,

- képes-e az építészet térbeli szituációit síkban ábrázolni, s ennek segítségével az építészeti

tervdokumentáció rajzi részeit elkészíteni,

- képes-e a tanult ismereteket gyakorlati feladatok megoldására alkotó módon alkalmazni,

- képes-e a különböző segédeszközök (táblázatok, zsebszámológép, katalógusok,

prospektusok) célszerű alkalmazására, a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, az

építészeti feladatok megoldása során.

Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló:

- rendelkezik-e a felsőfokú szakirányú tanulmányokhoz szükséges alapokkal,

- képes-e bemutatni az építészet, a környezetalakítás jelentőségét, szépségét, valamint a

gazdaságban és az emberi kultúrában betöltött szerepét,

- milyen szintű a kreativitása, mennyire kombinatív a gondolkodási képessége,

- képes-e érthetően, világosan megfogalmazni a problémákat, a feladatokat értelmezni, a

problémamegoldásban alkalmazni a tanult ismereteket, az összefüggéseket megkeresni,

állításait igazolni.

Tartalmi követelmények:

1. Építőanyagok

TÉMÁK VIZSGASZINTEK

Középszint Emelt szint

1.1 Anyagismeret.

835

1.1.1 Az anyagok

csoportosítása.

Fémes, nemfémes anyagok. A nemfémes anyagok jellemzői.

A nyersanyagok, alapanyagok,

segédanyagok fogalma.

A fémes anyagok jellemzői.

A hulladékok és melléktermékek

fogalma, hasznosításuk gazdasági

jelentősége.

Az alapanyagok alapvető fizikai,

kémiai, mechanikai és


1.1.2 A nemfémes

anyagok.

A kerámiák jellemző

tulajdonságai.

Fa jellemző tulajdonságai.

Papír jellemző tulajdonságai.

Műanyagok.

Gumi.

Hő-, hang- víz- és villamos

szigetelőanyagok jellemző

tulajdonságai.

Kenőanyagok jellemző

tulajdonságai.

Felhasználási területei jellemző

tulajdonságai.

1.1.3 A fémes anyagok. Vas és jellegzetes vasötvözetek.

Betonacélfajták.

Könnyű- és színesfémek.

Gyakoribb ötvözetek.

1.2 Építőanyagok.

1.2.1 A természetes kövek. A kövek fajtái. Az építő kövek felismerése.

A kövek legfontosabb fizikai és

mechanikai tulajdonságai.

A kövek előfordulás szerinti

csoportosítása.

1.2.2 Kerámiák. Kerámiák csoportosítása. Kerámiatermékek értékelése.

Vályogtermékek.

A tégla- és cserépgyártás

folyamata.

Égetett gyártmányok készítése.

Az agyaggyártmányok minőségi

előírásai és a szabványos

követelményei.

1.2.3 A kötőanyagok, az

adalékanyagok és az építési

víz.

A kötőanyagokról általában.

A kötőanyagok:

- építési mész,

- építési gipsz,

- cementek, Kötésidő vizsgálata Vicat-

készülékkel.

- műgyanta alapú kötőanyagok.

836

Adalékanyagok:

- az adalékanyagok

csoportosítása,

- az adalékanyagok vizsgálata.

Szemmegoszlási görbe

értékelése, adalékanyag

összetételének javítása.

Építési víz.

1.2.4. A betonok. Beton fogalma, fajtái, jelölésük.

Frissbeton jellemzői.

A megszilárdult beton jellemzői.

1.2.5 A betontermékek. Betontermékek. A beton- és vasbeton termékek

értékelése.

Vasbeton termékek.

Műkő termékek.

1.2.6 A fémgyártmányok. Fémek tűz és korrózió elleni

védelme.

Fém- és acéltermékek és -

szerkezetek:

- öntvények,

- szerszámacélok,

- korrózióálló acélok,

- lemezek,

- fémszerkezetek,

- szerelvények.

Egyéb fémek, fémtermékek,

fémszerkezetek:

- alumínium,

- ólom,

- ón,

- horgany,

- réz,

- bronz.

Az építőiparban előforduló

fémtermékek, szerelvények,

tömegcikkek, félkész termékek.

Az épületek kivitelezésénél

előforduló leggyakoribb fémek és

ötvözeteikből készült

fémszerkezetek,

fémszerelvények.

1.2.7 A műanyag

gyártmányok.

A műanyag gyártmányok

csoportosítása előállításuk

alapján:

- plasztomerek,

- duromerek,

- természetes

kaucsukszármazékok,

- műkaucsukok,

- szintetikus polimerek.

837

A műanyagok fizikai és kémiai

tulajdonságai.

Megmunkálhatóságuk.

Alkalmazási területük.

Műanyag termékek építőipari

alkalmazása.

Műgyanta alapú ragasztók.

Késztermékek:

- nyílászáró szerkezetek,

- kupolák,

- bevilágítók,

- tetőszerelvények;

- épületgépészeti szerelvények.

1.2.8 A habarcsok. Falazó, burkoló, felületképző és

a különleges habarcsok.

Külső és belső vakolatok

anyagai, keverékei, habarcsai.

1.2.9 Az építőipari faáruk. A fa szerkezete, felépítése.

Az építőfa.

Fontosabb hazai fafajták és azok

jellemzői.

A fa szárítása, kezelése, a fa

hibái, faanyagok védelme.

A fa feldolgozása, szállítása,

raktározása.

Faáruk.

Minőségi előírások és

szabványok.

1.2.10 A festő-,

mázolómunkák anyagai.

A festő- és mázolómunkák

anyagai, jellemző minőségi

követelmények, tulajdonságok.

Anyagok, pigmentek és

színezőanyagok.

Kötőanyagok, töltőanyagok,

ragasztók és segédanyagok.

Olajok és glettek, kencék,

szárítók, tapaszok.

Oldó- és hígítószerek.

1.2.11 Az építési üvegek. Az üvegek alapanyaga, gyártása.

Építőipari üvegfajták,

felhasználásuk, szállításuk.

1.2.12 A szigetelőanyagok. Hőtechnikai fogalmak,

hőszigetelő anyagok.

A szigetelőanyagok jellemzése.

A zaj elleni védelem,

hangszigetelő anyagok.

Hőszigetelések.

Hangszigetelések.

Talaj-, üzemi, használati és

csapadékvíz, talajnedvesség és

talajpára elleni szigetelések

838

anyagai.

1.2.13 A segédanyagok és

felületképzők.

Felületi bevonatok,

védőbevonatok anyagai.

Felületkiegyenlítő masszák,

pótlások, kiegészítések anyagai.

Ragasztók, festékek, színezők,

tartósítók, oldók és égetők.

Meghatározásuk, felhasználásuk,

tárolásuk, védelmük.

1.3. Építőanyagok

vizsgálata.

1.3.1 A laboratóriumi

vizsgálatok előkészítése.

A laboratóriumi vizsgálatok

célja, módszerei.

A laboratóriumi vizsgálati

módszerek bemutatása.

A mérés eszközei, módszerek,

mértékegységek.

1.3.2 Az építési anyagok

általános tulajdonságainak

vizsgálata.

Sűrűség mérése.

Sűrűség mérése areométerrel,

piknométerrel és Le Chatelier-

Candlot készülékkel.

A testsűrűség meghatározása

Arkhimédész-mérleggel.

Halomsűrűség mérése.

Tömörség és hézagosság,

hidrotechnikai tulajdonságok

vizsgálata.

Nedvességtartalom vizsgálata.

Nyomó, húzó, nyíró, hajlító és

kopásállósági tulajdonságok.

Brinell és Rockwell

keménységvizsgálatok.

Poldi-kalapács és Schmidt-

kalapács használata.

Kőzetek, faanyag, égetett

agyagáruk, műanyagok

vizsgálata.

A friss beton vizsgálata.

Fémek és betonok vizsgálata.

1.3.3 Az építőanyagok

szilárdsági vizsgálatának

értékelése.

Anyagvizsgálati jegyzőkönyv.

Az építőanyagok szilárdsági

vizsgálatának értékelése.

2. A műszaki ábrázolás alapjai



2.1 A műszaki ábrázolás

839

alapjai.

2.1.1 Alapfogalmak. A műszaki rajz feladata.


2.1.2 Rajzi alapismeretek. A rajzlapok jellemzői,

feliratmező.

A kis- és nagybetűk rajzolása.

Vonalgyakorlatok és méretezési

gyakorlatok:

- vonalfajták,

- vonalvastagságok és

használatuk.

Méretarányok alkalmazása.

Méretmegadás alkalmazása.

Rajzi szabványok (vonalak,

feliratmező, méretmegadás stb.).

A műszaki rajz formai

követelményeinek alkalmazása.

2.1.3 Ábrázolási módok. Vetületi ábrázolás.

Perspektivikus és axonometrikus

ábrázolás.

2.2 Ábrázoló geometria.

2.2.1 Síkmértani

alapfogalmak.

Síkmértani alapfogalmak.

Szög, szögpárok szerkesztése.

Pont és egyenes, párhuzamos

egyenesek távolságának

szerkesztése.

A kör és részeinek szerkesztése.

Síkidomok szerkesztése.

2.2.2 Térmértani

alapfogalmak.

Térelemek: pont, egyenes, sík.



2.2.3 A testek

osztályozása.

Egyszerűbb síklapú testek és

származtatásuk.


2.2.4 Vetületek. Vetítési módok alkalmazása.

Képsíkrendszer.

Képsíkok egyesítése.

2.2.5 Az axonometrikus

ábrázolás szabályai.

Az axonometrikus ábrázolás

tengelyei.

Különböző axonometriák

(izometrikus, frontális,

dimetrikus.)

2.2.6 Rekonstrukció. Vetületi ábráról síklapú és

forgástestek rekonstrukciója.

Hiányos vetületi ábrák pótlása és

vetület-összeválogatás utáni

rekonstrukció.

2.2.7 Síkmetszések. Sík és egyenes döféspontja.

840

Általános helyzetű egyenes és

testek döféspontjainak

szerkesztése.

Két sík metszésvonala.

Síklapú testek síkmetszése:

- metszési alapfeladatok

vetítősíkkal (síklapú testek,

hasábok, gúlák),

- általános helyzetű síkkal való

metszés szerkesztése.

Valódi nagyság meghatározása, a

metszett idom valódi nagysága.

Forgástestek síkmetszése (gömb,

henger, kúp).

2.2.8 Testek csonkolása. Hasáb és henger ferde

metszetének kiterítése.

Gúla és kúp ferde metszetének

kiterítése.

Átmeneti idomok szerkesztése,

kiterítése.

A síkmetszett testek hálózatának

szerkesztése.

2.2.9 Áthatások. Síklapú testek áthatása.

Láthatóság megállapítása.

Sík- és görbe lapú testek

áthatása.

Síklapú és görbe felületű testek

áthatása.

Hasáb-henger és gömb, hasáb-

kúp, henger-gúla áthatásai.

2.3 Építészeti műszaki

rajz alapjai.

2.3.1 Szabványos jelölések

a műszaki rajzokon.

Építészeti rajzok jelölései:

anyagjelölések, falak jelölése,

nyílászárók jelölése, kémények,

hornyok, fal- és födémáttörések

jelölése.

Padló- és falburkolatok jelölése.

Lépcsők jelölése.

Épületgépészeti tárgyak jelölése.

Berendezések, beépített

berendezések ábrázolása.

Bútorok, mobiliák jelölése.

Épületgépészeti rajzok jelölései:

víz-csatorna tervek, fűtési tervek,

gázvezetékek tervjelei,

elektromos rajzok jelölése,

légtechnikai rajzok.

2.3.2 Helyszínrajz

szerkesztése.

Átnézeti helyszínrajz.

841

Beépítési terv.

Engedélyezési helyszínrajz.

Közmű helyszínrajz.

2.3.3 Építmények

tervrajzainak szerkesztése.

Építmények tervrajzai.

Az építészeti rajzok fajtái.

Alaprajz szerkesztésének

menete.

Metszet szerkesztése.

Homlokzatok szerkesztésének

lépései.

Részletrajzok szerkesztése.

2.3.4 Az építési

tervdokumentáció.


részei.


elkészítése.

Tervrajzok:

- építésztervek,

- statikai (szerkezet-) tervek,

A tervkészítés szabványai,

tervezési jogosultság feltételeinek

ismerete.

- épületgépészeti munkák tervei,

- közműtervek,

- organizációs tervek.

Terviratok:

- műszaki leírás,

- költségvetés (költségvetés-

kiírás).

Építési engedély.

Tervmellékletek.

2.3.5 A tervek

sokszorosítása,

dokumentálás.

Tervek összeállítása,

dokumentálása.

Tervek tárolása.

3. Az építéstan alapjai



3.1. Az épületszerkezetek.

3.1.1 Az épületszerkezetek

osztályozása.

Az épületszerkezetek

osztályozása helyzetük, szerepük

és a teherviselés szerint.

Térelhatároló és térelválasztó

szerkezetek.

Közlekedési szerkezetek.

Kémények, szellőzők.

Egyéb szerkezetek.

Tartószerkezetek.

3.2. Alépítményi

munkák.

3.2.1 Földmunkák. Irtási munkák. A földmunkák jellemzése,

osztályozása

Föld- és sziklamunkák.

842

A talajok osztályozása.

Talajvíz, talajnedvesség,

talajpára.

Talajjavítás, víztelenítés.

Biztonsági követelmények.

Munkaárkok, munkagödrök.

Tömörítés.

Dúcolás, szádfalazás.

3.2.2 Alapozások. Síkalapozások: Az alapozások jellemzése.

- sávalapok,

- pontszerű alapok,

- gerendarács,

- lemezalapozás,

- héjalapok,

- rövid, fúrt cölöpalapozás.

Mélyalapozások:

- cölöpalapozás,

- kút- és szekrényalapok,

- résfalas alapozás.

3.2.3 A talajvíz és

talajnedvesség elleni

szigetelések.

Talajnedvesség elleni

szigetelések.

Talajvíznyomás elleni

szigetelések.

A talajvíz és talajnedvesség

elleni szigetelések jellemzései,

anyagai, rétegei.

3.3 Felépítményi

munkák.

3.3.1 Függőleges

teherhordó és térelhatároló

szerkezetek.

Függőleges teherhordó

szerkezetek:

- falazatok,

- pillérek,

- oszlopok.

Függőleges térelhatároló

szerkezetek.

3.3.2 Falazatokat. A falszerkezetek ismertetése.

A falazatok csoportosítása.

Kőfalazatok, a kőfalazatok

kötései.

Téglafalazatok, a téglafalazatok

rétegei és méretei, téglakötési

szabályok, üreges téglafalazatok.

Vegyes falazatok.

3.3.3 Vízszintes teherhordó

és térelhatároló

szerkezetek.

Kiváltók, gerendák.

- kiváltók,

- koszorúk,

- gerendák,

- boltövek.

Födémszerkezetek osztályozása

- pincefödémek,

- emeletközi födémek,

- padlásfödémek,

843

- tetőfödémek,

- síkfödémek,

- fafödémek,

- acélgerendás födémek,

- vasbeton födémek,

- vázkerámiás födémek.

Boltozatok csoportosítása.

3.3.4 A szigetelések. Víz elleni szigetelések.

- talajpára, talajnedvesség,

talajvíz.

- csapadékvíz elleni szigetelések

(lapos tetők szigetelése),

- használati víz elleni

szigetelések,

- üzemi víz elleni szigetelések.

Hőszigetelések.

- hőtechnikai fogalmak,

- hőszigetelő anyagok,

- hőszigetelési technológiák.

Hangszigetelések.

- hangtechnikai fogalmak,

- hangszigetelések,

- a zaj elleni védelem.

Hangszigetelő anyagok.

3.4. Segédszerkezetek. Zsaluzatok. Korszerű zsaluzatok s szerkezeti

megoldásai

Dúcolások. Dúcolatok részletei

4. Statika



4.1 Alapfogalmak.

4.1.1 Statikai

alapfogalmak.

Alapfogalmak

- a mozgás,

- az erő,

- a munka,

- a statikai vizsgálatok

módszerei,

- a számító módszerek lényege,

előnyei és hátrányai,

- a szerkesztő módszerek

lényege, előnyei és hátrányai,

- a szerkesztő-számító

módszerek lényege, előnyei és

hátrányai.

Az egyensúly fogalma.

Az erő nyomatéka.

844

Síkidomok súlypontjának

meghatározása.

A statika alaptételei.

Az erő felbontása merőleges

komponensekre.

4.2 Erők, erőrendszerek.

4.2.1 Síkbeli erőrendszerek

összetétele.

Eredő meghatározása.

- az eredő meghatározása

szerkesztéssel,

- az eredő meghatározása

számítással,

- síkbeli erők összetételének

különleges esetei.

4.2.2 Síkbeli erőrendszer

egyensúlyozása.

Egyensúlyozás egy erővel.

Egyensúlyozás két erővel.

Síkbeli erőrendszerek számítása.

4.3 Tartók vizsgálata.

4.3.1 A tartók

csoportosítása.

Statikailag határozott síkbeli

tartószerkezetek.

- a megtámasztás módjai,

- statikailag határozott tartók

fajtái (befogott tartó, kéttámaszú

tartó, rudakkal megtámasztott

tartó, egycsuklós tartó, kétcsuklós

tartó, háromcsuklós ívtartó,

csuklós többtámaszú tartó, rácsos

tartó, vegyes tartók),

- tisztán koncentrált erőkkel

terhelt tartók vizsgálata,

- a megoszló teher.

A belső erők

- Normálerő

- Nyíróerő

- Hajlítónyomaték

- Belsőerő ábrák

4.3.2 Számítások különféle

tartókkal.

Tartók vizsgálatának célja és

módszerei.

Tisztán koncentrált erőkkel

terhelt kéttámaszú és konzolos


Tisztán megoszló erőrendszerrel

terhelt kéttámaszú és konzolos


Vegyes terhelésű kéttámaszú

tartók és konzolos kéttámaszú

tartók vizsgálata.

Egyik végén befogott tartók

vizsgálata.

845

5. Szabadkézi rajz



5.1 Bevezetés a

szabadkézi rajzolásba.

5.1.1 Rajzeszközök

használata.

A szabadkézi rajzolás célja,

szerepe.

Rajzeszközök.

5.1.2 Természet utáni

rajzolás.

A látás törvényszerűségei. Szabadkézi rajzolás: vonalrajz,

szabadkézi vonalfajták.

Elhelyezés, vázolás, kompozíció.

A perspektív kép. A perspektív kép szerkesztése


Négyzet rajzolása

perspektívában.

Kocka rajzolása, kör rajzolása

perspektívában.

Síklapú testek és forgástestek

rajzolása.

Felületek rajzolása.

Önárnyék, vetett árnyék. Az árnyékrajzolás szabályai.

Pont, különböző helyzetű

egyenesek, sík- és forgásfelületek

árnyéka.

5.1.3 Ábrázolás színes

technikával.

Színelméleti alapfogalmak,

színkontrasztok, színpreferencia.

Színes rajzolás.

Egyszínű rajz.

Rajzok két színnel.

Többszínű ceruzás rajzok.

Színes festés.

5.1.4 Kreativitás, vonal-,

síkbeli, térbeli és

színkompozíciók készítése.

Vonalkompozíciók.

Síkbeli kompozíciók.

Térbeli kompozíciók.

5.1.5 Építészeti staffázs. Háttér rajzolása.

Növényzet rajzolása.

Alakok rajzolása.

Utcabútorok rajzolása.

Járművek, tárgyak rajzolása.

5.1.6 Rekonstrukció. Perspektív kép rajzolása

vetületek alapján.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga célja

846

Megegyezik a bevezetőben leírt célokkal.

A vizsga szerkezete A középszintű érettségi vizsga írásbeliből és szóbeliből áll, a vizsgázó építészeti és építési

alapismeretek központi írásbeli és szóbeli tételek alapján ad számot felkészültségéről.

A vizsga részei

- Írásbeli vizsga

= Tesztjellegű építészeti és építési alapismeretek írásbeli központi kérdéssor kitöltése

= Építészeti és építési alapismeretek központi írásbeli feladatsor megoldása

- Szóbeli vizsga építészeti és építési alapismeretek tételsor alapján

A középszintű vizsgán nyújtott teljesítményt az írásbeli és a szóbeli összesített eredményei

határozzák meg.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga célja Megegyezik a bevezetőben leírt célokkal.

A vizsga szerkezete Az emelt szintű Építészeti és építési alapismeretek érettségi vizsga az alábbi fő részekből

áll:

- Írásbeli vizsga

= Tesztjellegű építészeti és építési alapismeretek írásbeli központi kérdéssor kitöltése

= Építészeti és építési alapismeretek központi írásbeli feladatsor megoldása

- Szóbeli vizsga építészeti és építési alapismeretek tételsor alapján

847

x) Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport



ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ

ISMERETEK

9-12. évfolyam



közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek és




Az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a

szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport

tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása

adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére,

elemzésére.

A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket

is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt,

bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét.

Keltse fel az érdeklődést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes

munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni

életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a szakmacsoportot megalapozó

természettudományi szemléletet, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó

gyakorlatokra. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze,

formálja a tanulók műszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus

gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a

tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására.




Tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni védekezés

fontosságát, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és eszközeit.

Fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget, a műszaki életben

szükséges pontosságot, tervszerűséget, alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás

gyarapításának igényét.

A műszaki pályák világának megismertetésével segítse elő a tanulók megalapozottabb

pályaválasztását.

Az Anyagismeret ismertesse meg a tanulókkal az anyagok tulajdonságait,

felhasználhatóságukat.

848

Az Elektrotechnika oktatásának célja, hogy a fizika tantárgy tananyagára építve

fejlessze tovább a tanulók villamos alapismereteit, melyek elsajátítása után képesek

lesznek a szakmacsoportba tartozó szakképesítések egyszerűbb számítási, tervezési

feladatainak elvégzésére.

A Műszaki rajz és vizuális kultúra fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket,

vizuális kultúrájukat. Készítse elő a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához

szükséges ábrázolási ismeretek elsajátítására.

Az Elektronika alapjai oktatásának célja, hogy elsajátíttassa a tanulókkal az elektronika

alapjait, a passzív és az aktív áramköri elemek tulajdonságait és alkalmazásait, az analóg

és a digitális alapáramkörök működését és felhasználási területeit, készítse elő,

alapozza meg a szakmai tantárgyak tananyagainak feldolgozását.


A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához

szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó

gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás

képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a

szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek.

A tanulási tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök

használatához.

Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos

igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli

kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos

munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számítási eredményeikben a

pontosságra.

Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és

képessége, saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, érezzék meg a tanulási

eredmények, sikerek értékét, örömét, munkájuk legyen átgondolt, célszerű,

eredményes.

A tanulási tevékenység során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a

felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete,

folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a

szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai

tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat.

A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a

választott munkához, életpályához való kötődés, folyamatosan erősödjék a tanulási és

szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális önismeret, váljon tudatos döntéssé a

pályaválasztás.

Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat,

magatartásformákat.

A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a

természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a

környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen

magatartást.

Alakuljon ki a felelősségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttműködési

képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége.

849

9. évfolyam


Anyagismeret: 1 óra/hét


Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak,

anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos képi és elektronikus ismeretforrások

felhasználásával. A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A

hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása. A fémes és

nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése.


A műszaki gyakorlatban

felhasznált anyagok

csoportosítása

Fémes, nemfémes anyagok.

A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma.

A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk

gazdasági jelentősége.

Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és


Fémes anyagok Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek,

gyakoribb ötvözeteik.

Nemfémes anyagok A kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hő-,

hang- és villamos szigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző

tulajdonságai, felhasználási területei.


A tanulók tudják csoportosítani a műszaki gyakorlatban alkalmazott fontosabb

anyagokat.

Ismerjék az alapvető fémes és nemfémes anyagok fajtáit, tulajdonságait, gazdasági

jelentőségét és jellemző felhasználási területeit.

Elektrotechnika: 1 óra/hét


A villamos jelenségek feladattal vezetett, tanári közreműködéssel történő tudatos

megfigyelése, törvényszerűségek megértése, kísérletek önálló végrehajtása.

A tapasztalatok világos összefoglalása a fogalmak szakszerű meghatározásával.

Az elektrotechnikai mennyiségek megismerése és helyes használata.

A villamos jelenségek törvényszerűségének felismerése.

A villamos táblázatok, segédletek, kiadványok, útmutatók használata.

Az oktató és más szakmai anyagok, szemléltetőeszközök biztos kezelése.

A kiegészítő információk tanári segédlettel történő megszerzése.


Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség definíciók.

Alapvető ellenállás-számítások.

850

Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK).

Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek.

Egyenáramú hálózatok

alaptörvényei

Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei

(Ohm-törvény, Kirchhoff-törvények).

Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás-számítások.

Az alaptörvények igazolása.

Nevezetes hálózatok: feszültség- és áramosztó, Wheatstone-

híd.

Méréshatár-kiterjesztés, előtét- és söntszámítások.

A villamos áram hatásai Hőhatás:

- kapcsolat a villamos és a hőenergia között, testek

melegedése, fajhő, a hőhatásjellemző alkalmazásai.

Vegyi hatás:

- folyadékok vezetése, anyagok kiválasztása, Faraday

törvénye, az elektrolízis jellemző felhasználásai.

Élettani hatás:

- az élettani hatás fogalma, az áram hatása az ideg- és

izomrendszerre, járulékos hatások.

Mágneses hatás:

- a Föld mágneses tere, az árammal átjárt vezető mágneses

tere, a mágneses tér hatása a mozgó töltéshordozóra,

örvényáramok, hiszterézis.

Energiaforrások A villamos munka és teljesítmény fogalma, mértékegységei és

számításai.

A hatásfok fogalma, számítása, villamos készülékek jellemző

hatásfokai, az ellenállások terhelhetősége.

Ideális és valódi generátorok, belső ellenállás,

forrásfeszültség, kapocsfeszültség.

A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros,

párhuzamos és vegyes kapcsolása (Thevenin, Norton).

A szuperpozíció tétele.

Generátorok teljesítménye és hatásfoka, az illesztés fogalma

és gyakorlati jelentősége.


A tanulók számításokban és kapcsolásokban használják helyesen a villamos

alapmennyiségek jelöléseit, mértékegységeit, prefixumait és szabványos rajzjeleit.

Tudják értelmezni, jellemezni a vezető és a szigetelő anyagokat.

Számításokban és mérési feladatokban biztosan alkalmazzák az áramköri Ohm- és

Kirchhoff-törvényeket, határozzák meg a villamos munkát, a teljesítményt, a

hatásfokot, az ellenállás-hálózatok eredőjét, a feszültségosztót, áramosztót,

műszerhez előtét- és söntellenállást, jól helyezzék el az áram- és feszültségmérőt az

áramkörökben. Helyesen értelmezzék az ellenállások hőfokfüggését, jellemezzék az

elektromos áram hő-, vegyi, élettani és mágneses hatását, sorolják fel a hő- és a vegyi

hatás jellemző alkalmazásait.

Tudják megmagyarázni a galvánelemek és az akkumulátorok működését, tudják

felsorolni és értelmezni jellemzőiket.

Ismerjék a korrózió okait, tudják felsorolni és értelmezni a korrózió elleni védekezési

eljárásokat.

851

Ismerjék a valódi generátor belső felépítését, tudják értelmezni üzemi állapotait és

megmagyarázni a valódi generátor viselkedését a különböző üzemi állapotokban, a

generátor hatásfokának és teljesítményének összefüggését.

Legyenek képesek egy egyszerűbb aktív kétpólus Thevenin és Norton helyettesítő

képének kiszámítására.

Tudják értelmezni az illesztés fogalmát, ismerjék annak gyakorlati vonatkozásait.

852

10. évfolyam


Műszaki rajz és vizuális kultúra: 1 óra/hét





alkalmazása.




jelentésükkel.


Alapfogalmak A műszaki rajz feladata.


Rajzi szabványok (vonalak, feliratmező, méretmegadás stb.).

Síkmértani szerkesztések.

Térmértan Térelemek: pont, egyenes, sík.





Ábrázolási módok Perspektivikus és axonometrikus ábrázolás.

Vetületi ábrázolás.

Egy képsíkos ábrázolás.

A második képsík.


Térelemek ábrázolása.

Pont és egyenes illeszkedése.

Különleges helyzetű egyenesek.

Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság.

Általános helyzetű sík ábrázolása.

Testek csonkítása.

Áthatási görbék szerkesztése.


Metszeti ábrázolás.




Tudjanak szerkeszteni vetületi, axonometrikus és metszeti ábrákat, ezeken helyesen

alkalmazzák a vetületi ábrázolás szabályait.

Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus

ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére.

Ismerjék és helyesen használják a műszaki rajzokon alkalmazott tanult jelöléseket.

853

Elektrotechnika: 1 óra/hét


További villamos jelenségek feladattal vezetett, tanári közreműködéssel történő

tudatos megfigyelése, törvényszerűségek megértése, kísérletek önálló végrehajtása.

Az újabb tapasztalatok világos összefoglalása a fogalmak szakszerű meghatározásával.

További elektrotechnikai mennyiségek megismerése és helyes használata.

A feltárt villamos jelenségek törvényszerűségének felismerése.

További villamos táblázatok, segédletek, kiadványok, útmutatók használata.

Az oktató és más szakmai anyagok, szemléltetőeszközök biztos kezelése.

A kiegészítő információk tanári segédlettel történő megszerzése.


Villamos erőtér A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése:

- az elektromos töltések egymásra hatása, Coulomb törvénye,

a térerősség, jelenségek a villamos erőtérben: kisülés,

csúcshatás, megosztás, árnyékolás.

Anyagok viselkedése villamos térben:

- a villamos térerősség és az anyag kapcsolata, a dielektromos

állandó, az anyagok viselkedése villamos erőtérben,

polarizáció, átütés, átütési szilárdság, dielektromos

veszteség, piezovillamos jelenség.

Kondenzátorok, kapacitások:

- a kapacitás fogalma, jele és mértékegysége, a

síkkondenzátor kapacitása, kondenzátorok gyakorlati kivitele,

főbb jellemzői, katalógusadatok, a kondenzátorok energiája és

veszteségei, a kondenzátorok párhuzamos, soros és vegyes

kapcsolásai, az eredők meghatározása.

Töltés, kisütés, energia:

- kondenzátorok feltöltése és kisütése, az időállandó fogalma,

gyakorlati jelentősége.

Mágneses erőtér A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése.

Erőhatások mágneses erőtérben.

Anyagok viselkedése mágneses térben.

Elektromágneses indukció.

Szinuszos mennyiségek,

váltakozó áramú áramkörök

A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői.

Egyszerű váltakozó áramkörök.

Összetett váltakozó áramkörök:

- soros R-L kapcsolás,

- párhuzamos R-L kapcsolás,

- valódi tekercsek és veszteségek,

- soros R-C kapcsolás,

- párhuzamos R-C kapcsolás,

- valódi kondenzátorok és veszteségek,

- soros és párhuzamos R-L-C kapcsolások.

Váltakozó áramú teljesítmények:

- a teljesítménytényező fogalma, a fázisjavítás szükségessége

854

és jellemző megoldásai.

Többfázisú hálózatok, villamos

gépek

Többfázisú hálózatok:

- a többfázisú rendszer fogalma, a háromfázisú rendszer

lényege és jellemzői, csillag- és háromszögkapcsolás jellemzői,

teljesítmények, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés, a

villamos energia szállítása és elosztása.

A villamos gépek alapjai:

- a transzformátor alkalmazásának szükségessége,

felhasználása, elvi felépítése, működése,

- az egy- és háromfázisú váltakozó áramú generátorok

működési elve, jellemző felhasználása,

- az egyenáramú generátorok szerkezete és működése,

gerjesztési megoldások, jellemző alkalmazások,

- az egyenáramú motorok szerkezete és működése, gerjesztési

megoldások jellemző alkalmazások,

- váltakozó áramú motorok: forgó mágneses tér, háromfázisú

szinkron- és aszinkronmotorok szerkezete és működése,

jellemző alkalmazások.


Ismerjék és biztosan használják a villamos erőtér legfontosabb jellemzőit.

Legyenek képesek ismertetni az anyagok viselkedési tulajdonságait a villamos mezőben,

s megmagyarázni a villamos térben lejátszódó alapvető jelenségeket.

Értelmezzék a kondenzátorok jellemzőit, tudják megmagyarázni a kondenzátor töltési

és kisütési folyamatát, tudjanak elektromos jellemzők alapján katalógusból

kondenzátort választani, eredő kapacitásokat kiszámítani.

Helyesen értelmezzék a mágneses kölcsönhatásokat, az indukció fajtáit, a gerjesztési

törvényt, a mágneses permeabilitást, számítsák ki a mágneses mező és egyszerű

mágneses körök alapjellemzőit, az indukált feszültségeket, határozzák meg a mágneses

terek irányát, alkalmazzák a jobbkéz-szabályt.

Értelmezzék és biztosan alkalmazzák a váltakozó jel jellemzőit, középértékeit.

Tudják összehasonlítani a tisztán ohmos, az induktív és a kapacitív fogyasztó

fázisszögét és teljesítményét, értelmezni az impedancia, az admittancia, a

határfrekvencia és a rezonanciafrekvencia fogalmát, megmagyarázni a rezgőkörök

működését, a transzformátor működését.

Értelmezzék a transzformátor áttételeit, tudják megmagyarázni a transzformátor

veszteségeit, a veszteségek csökkentésére szolgáló megoldásokat.

Tudják csoportosítani a villamos gépeket, ismertetni azok felépítését, megmagyarázni

működésüket.

Legyenek képesek felsorolni a villamos gépek legfontosabb jellemzőit és alkalmazási

lehetőségeit.

855

11. évfolyam


Elektronika alapjai: 3 óra/hét


Az elektronika alapismereteinek, az elektronikai alapelemeknek a megismerése és

gyakorlatban történő alkalmazása.

Passzív elektronikai áramkörök, félvezető áramköri elemek, tranzisztoros

alapáramkörök felépítésének és jellemzőinek vizsgálata.

Alapáramkörök alkalmazási lehetőségeinek felismerése.

Műveleti erősítők megismerése, alapkapcsolások értelmezése, integrálás.

Tanári segítséggel a tanulókban a rendszerszemlélet kialakítása, az elektronikai

rendszereket alkotó elemek kapcsolatának, funkciójának felismerése.


Passzív elektronikai áramkörök A kétpólusok felosztása és jellemzői.

A négypólusok felosztása és jellemzői.

Szűrő áramkörök.

Félvezető áramköri elemek Félvezető diódák.

Speciális diódák.

Bipoláris tranzisztor.

Unipoláris tranzisztorok.

Egyéb félvezetők.

Tranzisztoros alapáramkörök Munkaponti beállítás, alapfogalmak.

Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások.

Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások.

Többfokozatú erősítők, csatolások.

Visszacsatolások.

Frekvenciafüggés, határfrekvenciák.

Zajok és torzítások.

Alapáramkörök alkalmazásai Széles sávú és hangolt erősítők.

Nagyjelű erősítők.

Oszcillátorok.

Stabilizátorok.

Műveleti erősítők A műveleti erősítők alapjai, alapkapcsolások, integrálás.


Tudják a tanulók különböző szempontok alapján a kétpólusokat és a négypólusokat

csoportosítani, a kétpólusok és a négypólusok paramétereit értelmezni, csillapításokat

számolni, helyettesítő képeket alkalmazni.

Legyenek képesek a szűrők frekvenciaátvitel szerinti csoportosítására.

Mutassák be a félvezető fizika alapjait, a félvezető dióda működését, a félvezetők

hőfokfüggését, a félvezető dióda karakterisztikáját, rajzolják fel jelképi jelölését.

Magyarázzák meg a térvezérlés szerepét, mutassák be a bipoláris és az unipoláris

tranzisztor működését, értelmezzék a térvezérlésű eszköz áram- és

feszültségviszonyait, találjanak kapcsolatot a jelleggörbék között, rajzolják le a

helyettesítő képeket.

856

Tudják felrajzolni a jelképi jelöléseket, szerezzenek gyakorlatot a katalógusok

használatában.

Értelmezzék az erősítők egyenáramú beállításának jellemzőit, rajzolják fel a

kapcsolásokat, a helyettesítő képeket, tudják definiálni az erősítővel kapcsolatos

alapfogalmakat, megmagyarázni az erősítő alapkapcsolások működését.

Legyenek képesek kiszámítani az erősítő alapkapcsolások egyen- és váltakozó áramú

jellemzőit.

Mutassák be és hasonlítsák össze a különféle visszacsatolásokat, a visszacsatolt

erősítők jellemzőit, azonosítsák az erősítő áramkörök visszacsatolásait, számítsák ki

visszacsatolt egyszerű erősítők jellemzőit.

Értelmezzék a zajok és torzítások jellemzőit, tudják megmagyarázni a zajok és

torzítások okait, ismertetni a zajok és torzítások csökkentési megoldásait.

Értelmezzék a hangolt erősítők működését és jellemzőit, sorolják fel jellegzetes

alkalmazási lehetőségeit, ismerjék fel a korszerű teljesítményerősítő kapcsolásokat.

Tudják definiálni a nagy jelű erősítők jellemzőit, megnevezni felhasználási területeit,

értelmezni munkapontbeállításait, megmagyarázni a teljesítményerősítők vezérlési

módjait.

Tudják definiálni és értelmezni a pozitív visszacsatolást és annak jellemzőit,

szakszerűen lerajzolni a gyakorlati rezgéskeltő kapcsolásokat, felsorolni az

oszcillátorok felhasználási lehetőségeit.

Értelmezzék a stabilizátorok jellemzőit, oldjanak meg elemi stabilizátoros feladatokat.

Mutassák be a műveleti erősítő alapkapcsolásait, jellemzőit és integrálási lehetőségeit.

857

12. évfolyam


Elektronika alapjai: 3 óra/hét


Az elektronika további alapismereteinek, az elektronikai elemeknek, rendszereknek a

megismerése és gyakorlatban történő alkalmazása.

Tanári segítséggel a tanulókban a rendszerszemlélet kialakítása, az elektronikai

rendszereket alkotó elemek kapcsolatának, funkciójának felismerése.

Impulzustechnikai alapáramkörök és jelalakjainak értelmezése.

Digitális alapáramkörök működéséhez logikai alapfogalmak és áramkörök értelmezése,

kombinációs és szekvenciális hálózatok vizsgálata.

Az elektronikus áramkörökben működő alkatrészek paramétereinek ismerete alapján a

gazdaságos alkalmazás lehetőségeinek felismerése.


Impulzustechnikai alapáramkörök Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák

jellemzői.

Passzív jelformálás:

- differenciáló, integráló és vágó áramkörök.

Impulzusok előállítási módjai:

- a félvezető elemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok,

aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, fűrészjelek

előállítása.

Digitális alapáramkörök Logikai alapfogalmak:

- analóg és digitális mennyiségek, számrendszerek,

átszámítási algoritmusok, numerikus és alfanumerikus

kódok,

- a logikai algebra szabályai és tételei, logikai függvények,

- szabályos alakok, algebrai és grafikus egyszerűsítések.

Logikai alapáramkörök:

- kapuáramkörök, elemi tárolók, kombinációs és

szekvenciális hálózatok, logikai rendszerek.


Legyenek képesek az impulzus fogalmának és jellemzőinek értelmezésére, az

impulzusfajták felsorolására.

Tudják értelmezni a jelformálók jellemzőit, legyenek képesek felsorolni a passzív

jelformálók alkalmazási területeit.

Tudják elmagyarázni az impulzus-előállító áramkörök működését.

Értelmezzék a multivibrátorok jellemzőit, sorolják fel az aktív jelformálók alkalmazási

területeit.

Tudják megkülönböztetni az analóg és digitális jelformákat, értelmezni a digitális

jelformák jellemzőit.

Legyenek képesek a logikai algebra szabályainak és tételeinek alkalmazására, tegyenek

különbséget közöttük.

858

Ismerjék fel a kombinációs és a szekvenciális áramköröket, a kapuáramkörök és az

elemi tárolók típusait, igazságtáblázatait, mutassák be vezérlési lehetőségeiket.

859

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK

9-12. évfolyam



közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek és




Az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja

a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport

tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. Keltse fel a tanulók

érdeklődését a műszaki problémák iránt, mutassa be, mivel foglalkoznak a

szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozzá a tanulók egyéni

életpályájának megtervezéséhez.

Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat

kapcsolatát. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze és

formálja a tanulók műszaki szemléletét.


Mutassa be a műszaki pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, az ipar jellemzőit,

hasznosságát, környezeti hatásait, fejlődésének irányát.



Az Anyagmegmunkálási alapgyakorlatok oktatásának célja a fémipari szerszámok és

mérőeszközök megismerése, használatuk elsajátítása, forgácsoló és forgácsolásmentes

anyagmegmunkálások, ill. szerelések elvégzése.

A Villamos alapgyakorlatok oktatásának célja szerszámok és egyszerű villamos műszerek

kezelésének elsajátítása, passzív alkatrészek gyakorlati megismerése, műszeres

bevizsgálása, dokumentáció alapján áramkörök működésének értelmezése, villamos

működési folyamatok vizsgálata, egyszerű villamos szerelések elvégzése.

Az Elektrotechnikai alapgyakorlatok oktatásának célja, hogy a tanulók tudják az

egyszerű egyenáramú áramkörök szerelését, műszeres ellenőrzését elvégezni.

Az Elektrotechnikai alapmérések oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a

villamos műszerek kezelését, felhasználását. A mérésekkel igazolják az elektrotechnika

keretében megismert villamos ismereteket, szabályokat, összefüggéseket.

Fejlessze a tanulókban a pontosságot, a tervszerűséget, az igényességet, tudatosítsa a

tanulókban a biztonságos munkavégzés fontosságát.

Az Elektronikai alapmérések oktatásának célja, hogy az elektronikai egységek,

rendszerek működését a tanulók behatóan megismerjék, a gyakorlatban alkalmazzák.

Segítse elő a műszaki segédletek, szakkönyvek alkalmazását.

Az Elektronikai alapgyakorlatok oktatásának célja, hogy a tanulók elektronikus

kapcsolásokat dokumentáció alapján megépítsenek, a megépített kapcsolást üzembe

helyezzék, az építés során keletkezett hibákat mérések segítségével megkeressék, a

hibákat tudják kijavítani. Az üzemi körülményeket megismerjék, gyakorolják az önálló

munka megszervezését és a munkavégzést.

860


A gyakorlati feladatok megoldása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak

tanulásához szükséges képességei, különösen az algoritmikus gondolkodás, az önálló

megfigyelés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége.

Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók önálló munkájukkal kapcsolatos

igényessége, gyakorlati munkájuk legyen átgondolt, célszerű, biztonságos, eredményes.

Fejlessze a tanulók fegyelmezettségét, pontosságát, az előírások, a munka- és

tűzvédelmi szabályok betartását.

Alakítsa ki a tanulók felelősségérzetét egymás, valamint a környezet és a természet

megóvása iránt, a társakkal való együttműködés, a közösség és az egyén érdekei

összeegyeztetésének képességét, az önismeretet.

A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá megfigyeléseik jegyzőkönyvben vagy

naplóban való rögzítéséhez, az eredmények értelmezéséhez, a szakirodalom

használatához, a munkavégzéshez szükséges eszközök, berendezések, műszerek

balesetmentes kezeléséhez.

A munkavégzés során fejlessze, formálja a tanulók manuális képességeit, műszaki

nyelvezetét (a műszaki kifejezések használatának elsajátítását), műszaki szemléletét,

műszaki műveltségét, kreativitását, absztraháló képességét, döntési képességének

kialakítását.

A gyakorlati foglalkozásokra a tanulók készüljenek fel, tervezzék meg munkájukat,

értékeljék és helyesen alkalmazzák az eredményeket, szakszerűen használják a

szerszámokat, kézi eszközöket, műszereket.

A gyakorlatok, a mérések során a tanulók ismerjék meg a tevékenységük veszélyeit, a

veszélyhelyzetekben szükséges magatartást, a bekövetkező baleset során szükséges

intézkedéseket.

A tevékenységeik során szokjanak hozzá az önálló, biztonságos, körültekintő, a társakra

is figyelő, segítőkész gyakorlati munkához.

A tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a

felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete.

Folyamatosan erősödjék a szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a

szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai

tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat.

A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a

választott munkához, életpályához való kötődés.

861

9. évfolyam


Anyagmegmunkálás alapgyakorlatok: 2 óra/hét


A megmunkálásokhoz szükséges eszközök ismerete és kiválasztása.

Egyszerűbb megmunkálási műveletek végzése.

Kézi megmunkálási eszközök ismerete és alkalmazása a gyakorlatban.

Egyszerűbb megmunkálások elvégzése, összeállítási feladatok megoldása.


A műhely rendje, munkavédelem

Az anyagmegmunkálási műhely bemutatása, a műhely

rendjének ismertetése.

Munkavédelmi, baleset-elhárítási, tűzvédelmi előírások

ismertetése anyagmegmunkálási feladatoknál.

Eszközök, szerszámok,

berendezések

Fémipari mérőeszközök kezelése (mérőléc, tolómérő,

mikrométer), mérési és ellenőrzési gyakorlatok végzése

mérőeszközökkel.

Szerszámok és azok használatának, rendeltetésének

ismertetése.

Műszaki dokumentációk

értelmezése

A műszaki ábrázolás elveinek ismertetése.

A rajzdokumentáció értelmezése, rajzolvasási gyakorlatok.

A rajz és a műszaki valóság kapcsolata.

Előrajzolás, jelölés Különféle anyagokon mérés, előrajzolás, jelölés.

Előkészítés az anyagok megmunkálására.

Anyagmegmunkálások Forgácsoló és forgácsolásmentes alakítások.

A megmunkálások elemző összehasonlítása.

Összeállítás Szerelési, összeépítési tevékenységek.


A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat,

az anyagmegmunkálási műhely munkarendjét.

A tanulók ismerjék a gyakorlat elvégzéséhez szükséges berendezéseket, eszközöket,

tudjanak egyszerű megmunkálási, összeállítási feladatokat elvégezni. Legyenek képesek

kiválasztani és szakszerűen használni az anyagok megmunkálásához szükséges

szerszámokat, mérő- és ellenőrző eszközöket.

Tudják előírt pontossággal a munkadarabok méreteit megmérni, mérés után szakszerűen

előrajzolni, és az előrajzolt lemeztárgyat megmunkálásra előkészíteni.

Tudják a szükséges eszközöket, berendezéseket biztonságosan kezelni.

Villamos alapgyakorlatok: 1 óra/hét


A biztonságos munkavégzési körülmények kialakítása.

Szerszámok és egyszerű villamos műszerek ismerete és kiválasztása.

862

Villamos dokumentációk értelmezése.

Passzív alkatrészek gyakorlati vizsgálata, egyszerű villamos szerelések.

Az elméleti ismeretek tudatos megfigyelése gyakorlati feladatokon keresztül.


A műhely rendje, munkavédelem A villamos műhely bemutatása, a műhely rendjének

ismertetése.


ismertetése villamos gyakorlatoknál.

Műszaki dokumentációk

értelmezése

Műszaki rajzok alapján áramkörök értelmezése, működési

folyamatok vizsgálata.

Villamos alkatrészek szerelése,

alkatrészek vizsgálata

Szerszámok és egyszerű műszerek használata, kezelése.

Ellenállás, tekercs és kondenzátor műszeres vizsgálata.

Egyszerű villamos szerelések.



a villamos műhely munkarendjét.

Tudjanak szerszámokat és egyszerű villamos műszereket kiválasztani és alkalmazni.

A műszaki rajz ismereteinek felhasználásával műszaki rajzok alapján tudjanak

áramköröket értelmezni, műszaki dokumentáció alapján működési folyamatokat

vizsgálni.

Tudjanak passzív alkatrészeket bevizsgálni, egyszerű villamos szereléseket elvégezni.

863

10. évfolyam


Elektrotechnikai alapgyakorlatok: 2 óra/hét


Az elméleti ismeretek tudatos megfigyelése gyakorlati feladatokon keresztül.

A tanult ismeretek alapján készült tervek gyakorlati alkalmazása.

Az egyéni és csoportos védőeszközök védőhatásának megismerése és tudatos

alkalmazása.

A feladatok előzetes elemzése, a műveleti sorrend tanári irányítással történő

eldöntése, kiscsoportban és önállóan szakszerű munkavégzés, az elkészített

munkadarabok értékelése és a munka dokumentálása.

A tömör és a sodrott vezetékek végeinek előkészítése, a lágyforrasztáshoz szükséges

anyagok és eszközök kiválasztása és felhasználása.

Forrasztópáka szakszerű használata, karbantartása, lágyforrasztással elektromos

kötések létrehozása, alkatelemek forrasztással egymáshoz rögzítése, alkatrészek be-

és kiforrasztása.

Villamos kapcsolóelemek szerelése, alkatrészek műszeres vizsgálata.


A műhely rendje, munkavédelem A munkahelyi beosztás ismertetése, a műhely bemutatása, a

műhely rendjének ismertetése.


ismertetése.

Vezetékek, alkatrészek, panelek

előkészítése, lágyforrasztás

A forrasztás mint elektromos és mechanikai kötés

előkészítése.

A forrasztás anyagainak és eszközeinek kiválasztása.

Passzív alkatrészek előkészítése.

Forrasztási gyakorlatok elvégzése.

Előkészületek egyszerű

áramkörök szereléséhez

Műszaki számítások: érték, teljesítmény, értéktűrés.

Passzív alkatrészek kiválasztása.

Kapcsolási rajzok készítése, szabványok értelmezése.

Nyomtatott áramkör és beültetési rajz elkészítése.

Egyszerű egyenáramú

áramkörök szerelése

Nyomtatott áramköri dokumentáció alapján alkatrészek

beültetése, szerelés.

Egyszerű egyenáramú

áramkörök műszeres

ellenőrzése

Mérőműszerek jellemzőinek értelmezése, műszerek

kiválasztása.

Feszültség és áramerősség mérése.



a mérési laboratórium munkarendjét.

A műszaki rajz ismereteinek felhasználásával műszaki rajzok alapján tudjanak

áramköröket értelmezni, műszaki dokumentáció alapján működési folyamatokat

vizsgálni.

Legyenek képesek kiválasztani és szakszerűen használni a szükséges szerszámokat,

mérő- és ellenőrző eszközöket.

864

A tömör és a sodrott vezetékek végeit tudják a különböző kötésekhez előkészíteni, a

lágyforrasztáshoz szükséges anyagokat és eszközöket kiválasztani és felhasználni.

Legyenek képesek forrasztópákát szakszerűen használni, karbantartani,

lágyforrasztással elektromos kötéseket létrehozni, alkatelemeket forrasztással

egymáshoz rögzíteni, alkatrészeket panelba be- és kiforrasztani.

Tudjanak villamos kapcsolóelemeket szerelni, alkatrészeket műszeresen vizsgálni.

Legyenek képesek a feladat előzetes elemzésére, a műveleti sorrend tanári irányítással

történő eldöntésére, kiscsoportban és önállóan egyaránt szakszerűen dolgozni, az

elkészített munkadarabot ellenőrizni és értékelni.

Elektrotechnikai alapmérések: 1 óra/hét


A metrológiai alapfogalmak, törvényszerűségek megismerése, mérési alkalmazása.

Tanári segítséggel a mérések előkészítése, a mérések összeállítása.

A mért eredmények értékelése, a mérés során kapott eredmény alapján az elméleti

ismeretek összefüggéseinek meghatározása.

A mérések rendjének, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megismerése és tudatos

alkalmazása. A veszélyforrások felismerése, a bekövetkezhető balesetre, tűzre való

felkészülés.


Laboratóriumi munkarend,

biztonságtechnika

A mérési laboratórium bemutatása, a munkarend

megismerése.

Munkavédelmi és baleset-elhárítási tudnivalók elsajátítása.

Méréstechnikai alapismeretek A mérés fogalma, a méréstechnikai alapok megismerése.

A mérési hibák fogalma, megadása és elhárítása.

A mérési eredmények

feldolgozása, dokumentálása

Mérési mintasorozatok rögzítése és ábrázolása.

Mérési mintajegyzőkönyv készítése.

Mérőműszerek méréstechnikai

jellemzőinek vizsgálata

A mérőműszerek metrológiai jellemzőinek vizsgálata

(méréshatár, mérési tartomány, érzékenység, műszerállandó,

pontosság, fogyasztás, túlterhelhetőség, csillapítottság,

használati helyzet).

Egyenáramú műszerek és

alapmérések

Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján.

Kirchhoff törvényeinek ellenőrzése méréssel.

Feszültségosztó áramkör mérése.

Áramosztó áramkör mérése.

Feszültségforrások vizsgálata Belső jellemzők meghatározása méréssel.

Telepek és akkumulátorok vizsgálata.

Feszültség- és áramgenerátoros hálózatok vizsgálata.




Sajátítsák el a méréstechnikai alapfogalmakat, tudják értelmezni a mérési hibákat,

ismerjék azok csökkentésének módszereit.

Tudjanak mérési eredményeket táblázatban rögzíteni, mérési sorozatokat precízen

ábrázolni, mérési jegyzőkönyveket szakszerűen elkészíteni.

865

Legyenek képesek a mérőműszerek méréstechnikai jellemzőinek értelmezésére,

vizsgálatára.

Tudjanak egyenáramú hálózatokban alapméréseket végezni, mérési eredményeket

feldolgozni, egyszerű energiaforrásokat méréssel megvizsgálni, mérési eredményeket

feldolgozni.

866

11. évfolyam


Elektrotechnikai alapmérések: 1 óra/hét


A metrológiai alapfogalmak, törvényszerűségek megismerése, a mérések során történő

alkalmazás.

Tanári segítséggel a mérések előkészítése, a mérések összeállítása.

A mért eredmények értékelése, a mérés során kapott eredmény alapján az elméleti

ismeretek összefüggéseinek meghatározása.

A mérések rendjének, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megismerése és tudatos

alkalmazása. A veszélyforrások felismerése, a bekövetkezhető balesetre, tűzre való

felkészülés.


Töltés és kisütés vizsgálata A kondenzátor töltődési folyamatának méréses vizsgálata.

A kondenzátor kisütési folyamatának méréses vizsgálata.

A töltés és kisütés jelleggörbéinek vizsgálata, időállandók

meghatározása.

Váltakozó áramú műszerek és

alapmérések

Elektronikus feszültségmérő műszerek vizsgálata.

Hanggenerátorok vizsgálata.

Oszcilloszkóp kezelési gyakorlatok.

Mérések oszcilloszkóppal.

R-L-C áramkörök méréses vizsgálata.

Rezgőkörök paramétereinek meghatározása méréssel.


Elektrotechnikai alapmérések: A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat,


Sajátítsák el a méréstechnikai alapfogalmakat, tudják értelmezni a mérési hibákat,

ismerjék azok csökkentésének módszereit.

Tudjanak mérési eredményeket táblázatban rögzíteni, mérési sorozatokat precízen

ábrázolni, mérési jegyzőkönyveket szakszerűen elkészíteni.

Legyenek képesek a mérőműszerek méréstechnikai jellemzőinek értelmezésére és

vizsgálatára.

Tudjanak egyenáramú hálózatokban alapméréseket végezni, mérési eredményeket

feldolgozni, egyszerű energiaforrásokat méréssel megvizsgálni, mérési eredményeket

feldolgozni.

Méréssel tudják felvenni a kondenzátor töltési és kisütési görbéit, abból tudjanak

időállandót meghatározni.

Ismerjék fel a hanggenerátor és az oszcillátor tömbvázlatát, értelmezzék jellemzőit,

tudják a műszereket kezelni.

Legyenek képesek oszcilloszkóppal feszültségértékeket, időtartamokat, periódusidőt,

frekvenciát és fázisszöget mérni, soros és párhuzamos R-L-C áramkörök jellemzőit

méréssel meghatározni, a mérési eredményeket értékelni.

867

Elektronikai alapmérések: 1 óra/hét


Az elektrotechnikai alapmérésekre alapozva az elektronikai elemek tulajdonságainak,

paramétereinek meghatározása.

Elektronikus alap- és kiegészítő áramkörök méréssel történő vizsgálata, a mért

eredmény ismeretében az áramkör minősítése.

A biztonságos mérés szabályainak begyakorlása.


Félvezető dióda

karakterisztikájának felvétele

Nyitó és záró irányú karakterisztika felvétele, a dióda

jellemzőinek meghatározása.

Egyenirányító mérése Kétutas pufferkondenzátoros és szűrős egyenirányító

vizsgálata, a búgófeszültség és a szűrés jóságának

megállapítása.

Tranzisztorok mérése Nyitó és záró irányú előfeszítés alkalmazása.

Bipoláris és unipoláris tranzisztor karakterisztikáinak

felvétele.

Tranzisztor paramétereinek meghatározása.

Zener-diódás stabilizátor

vizsgálata

Komplett kétutas egyenirányítós feszültségstabilizátor

mérése és kiértékelése.

Tápegység méréses vizsgálata.

Erősítő alapkapcsolások mérése Bipoláris alapkapcsolások, valamint unipoláris alapkapcsolások

méréses vizsgálata, az erősítők egyenáramú és váltakozó

áramú jellemzőinek meghatározása és kiértékelése.


A tanulók méréssel vegyék fel a dióda karakterisztikáját, határozzák meg jellemzőit,

vizsgálják a Graetz típusú egyenirányító kapcsolás jellemzőit, dolgozzák fel mérési

eredményeit.

Méréssel vegyék fel a közös emitteres bipoláris tranzisztor és a közös forrású

unipoláris tranzisztor karakterisztikáit.

Legyenek képesek a feszültségstabilizátor dokumentáció alapján történő mérésére,

tápegység méréses vizsgálatára, a mérési eredmények feldolgozására.

Tudjanak az egyes alapkapcsolásokban nyugalmi és dinamikus jellemzőket méréssel

meghatározni és értékelni.

Elektronikai alapgyakorlatok: 3 óra/hét


Az elektronikus áramkörök, alapkapcsolások vizsgálata, jellemzőit tartalmazó

karakterisztikák meghatározása.

Elektronikus rendszerek üzembe helyezése, meghibásodott egységek hibáinak

megállapítása. A gyakorlati munkához szükséges fogások, módszerek megismerése,

tudatos alkalmazása. A biztonságos munkavégzés szabályainak tudatos alkalmazása,

veszélyhelyzetek felismerése.

868


Egyenirányító megépítése és

vizsgálata

Graetz típusú kétutas egyenirányító megépítése

pufferkondenzátorral és szűrővel, jellemzőinek vizsgálata.

Feszültségstabilizátor

megépítése és vizsgálata

A Graetz típusú kétutas egyenirányítós áramkör Zener-diódás

továbbépítése és vizsgálata.

Tápegység vizsgálata.

Erősítő alapkapcsolások


Bipoláris tranzisztoros földelt emitteres erősítő, valamint

unipoláris tranzisztoros földelt source-ú megépítése és

vizsgálata.


A tanulók dokumentáció alapján építsenek meg Graetz típusú egyenirányító kapcsolást,

feszültségstabilizátort, bipoláris tranzisztoros és unipoláris tranzisztoros

alapkapcsolásokat, többfokozatú erősítőket. Helyezzék azokat üzembe, végezzék el

vizsgálatukat.

869

12. évfolyam


Elektronikai alapmérések: 2 óra/hét


Az elektrotechnikai alapmérésekre alapozva elektronikai elemek tulajdonságainak,

paramétereinek meghatározása.

Elektronikus alap- és kiegészítő áramkörök méréssel történő vizsgálata, a mért

eredmény ismeretében az áramkör minősítése.

A biztonságos mérés szabályainak begyakorlása.


Többfokozatú erősítők mérése Galvanikus, R-C és transzformátoros csatolású többfokozatú

erősítők mérése, egyenáramú és váltakozó áramú jellemzőinek

meghatározása és kiértékelése.

Nagyjelű erősítők mérése Nagyjelű feszültség- és teljesítményerősítők jellemzőinek

méréses meghatározása és kiértékelése.

Oszcillátorok mérése R-C, valamint L-C oszcillátor amplitúdó- és fázisfeltételének

méréses vizsgálata.

Kristályoszcillátor amplitúdó- és fázisfeltételének méréses

vizsgálata.

A mérések összehasonlítása és kiértékelése.

Diszkrét áramköri elemek

impulzustechnikai áramkörökben

Műveleti erősítővel kialakított impulzustechnikai áramkörök

(integráló, differenciáló, határoló, komparáló) műszeres

vizsgálata.

Digitális áramköri családok,

kombinációs hálózatok

vizsgálata

DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzőinek meghatározása

méréssel.

Kapuáramkörök, kombinációs hálózatok jellemzőinek

meghatározása méréssel.

Szekvenciális hálózatok

vizsgálata

Tárolóáramkörök jellemzőinek meghatározása méréssel.

Számlálóáramkörök jellemzőinek meghatározása méréssel.

Optoelektronikai eszközök, kódolók műszeres vizsgálata.


Végezzék el többfokozatú erősítők, nagyjelű erősítők és rezgéskeltő kapcsolások

mérését, a mérési eredmények feldolgozását.

Végezzék el egyszerű impulzustechnikai áramkörök mérését.

Vizsgálják meg DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzőit.

Végezzék el alapkapuk, kombinációs hálózatok műszeres vizsgálatát.

Végezzék el optoelektronikai eszközök, kódolók mérését.

Elektronikai alapgyakorlatok: 3 óra/hét


870

Az elektronikus áramkörök, alapkapcsolások vizsgálata, jellemzőit tartalmazó

karakterisztikák meghatározása.

Elektronikus rendszerek üzembe helyezése, meghibásodott egységek hibáinak

megállapítása. A gyakorlati munkához szükséges fogások, módszerek megismerése,

tudatos alkalmazása. A biztonságos munkavégzés szabályainak tudatos alkalmazása,

veszélyhelyzetek felismerése.


Többfokozatú erősítő


Az előzőekben megépített erősítő alapkapcsolások vizsgálata

különböző csatolási megoldásokkal (galvanikus, R-C,

transzformátoros).

Nagyjelű erősítő megépítése és

vizsgálata Nagyjelű teljesítményerősítő megépítése és vizsgálata.

Oszcillátor megépítése és

vizsgálata

Egy konkrét rezgéskeltő áramkör megépítése és vizsgálata.

Diszkrét áramköri elemek

impulzustechnikai áramkörökben

Műveleti erősítővel kialakított impulzustechnikai áramkörök

(integráló, differenciáló, határoló, komparáló) építése és

vizsgálata.

Digitális áramkör családok,

kombinációs hálózatok

alkalmazása, vizsgálata

A DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzőinek értelmezése

katalógusadatok alapján.

Alapkapuk, kombinációs hálózatok megépítése, jellemzőinek

vizsgálata.

Sorrendi hálózatok alkalmazása,

vizsgálata

Tárolóáramkörök jellemzőinek értelmezése katalógusadatok

alapján.

Számlálóáramkörök megépítése, jellemzőinek vizsgálata.

Optoelektronikai eszközök, kódolók vizsgálata.


A tanulók dokumentáció alapján építsenek meg többfokozatú és nagyjelű erősítőket, ill.

rezgéskeltő alapkapcsolásokat. Helyezzék azokat üzembe, végezzék el vizsgálatukat.

Készítsenek egyszerű impulzustechnikai áramköröket.

Építsenek alapkapukat, kombinációs áramköröket, s végezzék el azok mérését.

Építsenek tárolókat és számlálókat, s végezzék el azok mérését.

871

Informatika: Alkalmazott számítástechnika

1. A program célja

Az Alkalmazott számítástechnika I. tantárgy tanításának célja, hogy

- rendszerezze és közvetítse azokat a számítástechnikai alapismereteket,

amelyek elsajátítása nélkülözhetetlen az erős- és gyengeáramú

szakmacsoportba tartozó technikus szakképesítések megszerzéséhez, a

műszaki alkalmazások elsajátításához,

- ismertesse meg a tanulókkal a számítástechnika speciális alkalmazásait,

kiemelten a számítógéppel segített tervezés gépészeti területen

felhasznált CAD-prograjainak (ProEngineer, Solid Edge, AutoCAD

inventor) felhasználói alapszintű gyakorlatával. Az egyes alkalmazások

gyakorlati felhasználhatóságát, a számítógéppel készített dokumentációk

fontosságát, a dokumentációk tárolásának korszerű lehetőségeit,

- ismertesse meg a tanulókkal az információk megszerzésének lehetőségét,

azok feldolgozását és továbbításának technikai feltételeit,

- fejlessze a tanulók logikus gondolkodását, kreativitását, esztétikai

érzékét, a különböző formában megjelenő szöveges, rajzos, táblázatos

dokumentumok iránti igényességét,

- készítsen fel a felelősségteljes csoportmunkára, fejlessze a reális

önértékelés képességét

- készítsen fel az önálló ismeretszerzésre, az önképzésre, a napról-napra

változó és a piacon megjelenő legújabb hardver és szoftver termékek

megismerésére,

- készítse fel a tanulókat arra, hogy a tantárgy keretein belül megszerzett

ismereteiket más tantárgyak tanulása során is hasznosítsák, önállóan és

nagy biztonsággal tudják kiaknázni a számítógép felkínálta

lehetőségeket,

- készítse fel a tanulókat a gyakorlatban alkalmazott és a napi tevékenység

közben is jól használható szoftverek autodidakta módon történő

elsajátítására, a megjelenő új alkalmazások gyakorlatba történő

bevezetésére.

Megjegyzés:

E program feltételezi, hogy az erős- és gyengeáramú technikusképzésben

résztvevő tanulók rendelkeznek számítógép-kezelő szakképesítéssel vagy azzal

egyenértékű számítógép-kezelői ismeretekkel.

872

2. Követelmények a program elvégzése után

A tanulók legyenek képesek:

- általános ismertetést nyújtani a személyi számítógépekről, azok főbb

egységeiről, a különböző egységek feladatáról és együttműködéséről,

- a mindennapi használatból ismert számítógépet és a hozzá kapcsolódó

perifériákat összekapcsolni és a számítógépet üzembe helyezni, “életre

kelteni” a hozzárendelt perifériákkal együtt,

- elvégezni a leggyakrabban alkalmazott és rendelkezésre álló szoftverek

installálását a mellékelt leírás, műszaki dokumentáció segítségével,

- elsajátítani az erős- és gyengeáramú villamosipari alkalmazások, tervező,

működtető, szimuláló és mérő szoftverek gyakorlatban történő

felhasználásának lehetőségét, azok célszerű felhasználásának gyakorlati

megvalósítását,

- mérési jegyzőkönyvek formátumát megszerkeszteni a tartalmi,

esztétikai és kiviteli követelményeket figyelembe véve a vonatkozó

szabványoknak megfelelően,

- a mindennapi gyakorlatban alkalmazott egy-egy rajzoló, szerkesztő,

szimuláló, mérés-adatgyűjtő és áramkörtervező programot biztonságosan

kezelni,

- ismertetni az INTERNET hálózatra csatlakozás lehetőségeit, annak

előnyeit és felhasználásának lehetőségeit,

- elvégezni a kapcsolódó gépipari, villamosipari programok "munkába"

állításának gyakorlatban végrehajtandó műveleteit.

11. évfolyam évi 37 óra



Alapvető számítástecnikai ismeretek

felelevenítése.Szövegszerkesztési, táblázatkezelési, és hálózati

alkalmazások használata (Internethasználat, keresés, weblapok

információinak mentése, levelezés, kommunikáció)

873

2. Gépész CAD programok használatának alapismeretei. Kb.3 óra

(ProEngineer, Solid Edge, Autodesk Inventor)

A CAD, CAM, CAE értelmezése, helye a tervezésben, gyakorlati

alkalmazása. A számítógéppel segített gépészeti tervezés

folyamata, alapelvei. A késztermék előállításának folyamata,

kiegészítő tevékenységek kiemelt szerepe. Statikus, és dinamikus

ellenőrzés, szimulációk.

Geometriai modellezés. Huzalváz-, felület- és testmodellek.

Testprimitívek, Bool műveletek. Alaksajátosságra alapozott

alkatrész modellezés. Parametrikus modellek. Összeállítás

modellezés.

Az iparban alakalmazott (és az iskolánál rendelkezésre álló)

legismertebb CAD programok ismertetése, felhasználási

területük, speciális lehetőségeik. Számítógépes grafika. Grafikai

szolgáltatások.

Jellemző CAD munkakörnyezet felépítése. Különbségek az egyes

programok között. Logikai kapcsolat és konvertálhatóság

követelményei.

3. Alkatrész modellezés kb.9 óra

Az adott modellező program képernyőfelépítése, eszköztárak,

fontosabb funkciók, képsíkrendszer, alapbeállítások, egyéni

munkakörnyezet beállítása. Vázlatkészítés. Geometriai- és

méretkényszerek. Képletszerkesztő használata. Alaksajátosságok

létrehozása. Kihúzás, kivágás, forgatás, söprés (átvezetett

kihúzás), pásztázás (kihúzás átmenettel), . Elhelyezett

alaksajátosságok. Alkatrészek szerkesztése, módosítása.

Speciális lehetőségek. Munka-alaksajátosságok (munkapont,

munkatengely, munkasík). Alaksajátosság-elemkészlet készítése,

használata, származtatott alkatrészek. Anyaghozzáadás,

alkatrészjellemzők tárolása.

4. Lemezalkatrész modellezés kb. 5 óra

A programkörnyezet felépítése, modelltér, menüsor, eszköztárak.

Lemezalakítás alapvető fogalmai, szabályai. (lemezvastagság,

hajlítás, hajlítási sugár, semleges szál). Tipikus lemezalkatrész

sajátosságok.

(kontúrhajlítás, ugrás, saroklemetszés, mélynyomás mélynyomott

borda, kopoltyú). Alkatrészfestés, környezeti jellemzők

beállítása. Alkatrészjellemzők tárolása.

874

5. Összeállítás modellezés kb. 8 óra

Szabadságfok fogalma, szabadságfokok, szerelési kényszerek.

Összeállítási szabályok. Kényszerek utólagos módosítása.

Alkatrész készítése szerelésen belül. Az szereléstörténet

követése, sorrendmódosítás. Valósidejű alakatrészmozgások. Az

összeállítási modell hierarchikus felépítése. Részösszeállítás

fogalma, alkalmazása. Az összeállítási modell szerkesztése,

módosítása. Hegesztett összeállítások bemutatása. Robbantott

szerelési ábrák, szerelési animáció.

6. Gyakorlati tervezési feladatok 2D rajzi környezetben. Kb. 6 óra

Rajzi munkakörnyezet képernyőfelépítése, speciális eszköztár

elemek. Alapvető rajzolási, szerkesztési szabályok. Szerkesztési

alapelvek. Egyéni rajzi környezet kialakítása. Rajzlapok, rajzlap

sablonok készítése, tárolása. Méretezés, méretezési szabályok.

Automatikus, és kézi méretezés. Gépészeti rajzfajták, nézetek,

vetületek, metszetek, lépcsős metszetek, kinagyított részletek

készítése. Rajzi kiegészítő jelek használata. Tűrések, illesztések,

felületi érdességek. Automatikus tételszámozás, és darabjegyzék

készítése. Szabványos előírások (ISO, DIN, ANSI, BS, JS)

Rajzdokumentáció mentése, nyomtatása.

7. Szabad sáv. Kb4 óra

(évközi és évvégi témazáró és ellenőrző feladatok készítése)

875

Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoport tantervét az 52542302 ipari elektronikai

technikus központi programjának megfelelően alakítottuk ki. A 9-12. évfolyamon a tanulók

elsajátítják a technikus tanterv 13. évfolyamának anyagát, így lehetőség van egy éves képzés

keretében a szakképesítés megszerzésére.

Műszaki orientációs ismeretek: elektrotechnika 1. A program célja

Az Elektrotechnika tantárgy tanításának célja, hogy

- a tanulók megszerezzék azokat a villamos alapismereteket, melyek elsajátítása után

képesek lesznek a szakma elméleti és gyakorlati tantárgyainak a tanulására, a

szakmára jellemző egyszerűbb szakmai számítási feladatok elvégzésére,

- ismertesse meg a villamosipari anyagok fontosabb villamos jellemzőit,

- ismertesse meg a fontosabb kölcsönhatásokat, ezek segítségével a villamos energia

jellemző előállítási és felhasználási módjait,

- tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni

védekezés fontosságát, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és

eszközeit,

- fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget,

- fejlessze az általánosítási készséget, hogy a tanult összefüggéseket és törvényeket a

szakmai feladatokban is használni tudják a tanulók, következtetéseket tudjanak

levonni,

- fejlessze az elvonatkoztatási készséget,

- keltse fel a tanulók érdeklődését a korszerű technika és a villamos szakterület iránt,

- alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét,

- fejlessze a műszaki életben szükséges pontosságot, igényességet és tervszerűséget.



- a villamos alapmennyiségek (töltés, feszültség, áramerősség, ellenállás,

vezetőképesség, áramsűrűség, kapacitás, induktivitás, reaktancia, impedancia,

munka, teljesítmény) jelöléseit, mértékegységeit, szabványos rajzjeleit

számításokban és kapcsolásokban használni, a mértékegységeket a prefixumok

szerint átszámítani,

- az R, L és C áramköri elemek rajzjelét bonyolult kapcsolásokban is felismerni és az

elemek jelét kapcsolások készítésekor szabványosan ábrázolni,

- a vezető és a szigetelőanyagokat jellemezni, a leggyakoribbakat megkülönböztetni,

azonosítani,

- az áramköri Ohm és Kirchhoff törvényeket számításokban és mérési feladatokban

alkalmazni,

- az áram- és feszültségmérőt jellemezni, helyét a mérendő áramkörben meghatározni,

- a lineáris és nemlineáris alkatrészt jellemezni,

- az ellenállás értékét számítással meghatározni a vezető adataiból,

- az ellenállás értékét kiszámítani a szobaitól eltérő hőmérsékleten, jellemezni az

NTK-t és a PTK-t,

- a két- és négypólust, valamint a szakadást és a rövidzárt értelmezni, jellemezni,

- az ellenállás hálózat eredőjét számítással meghatározni,

- feszültségosztót, műszerhez előtét-ellenállást és söntöt számítani,

- a Wheatstone híd működését elemezni,

876

- kiszámítani a villamos munkát és teljesítményt, valamint a hatásfokot,

- ellenállás hálózatban az ellenállás szükséges teljesítményét meghatározni,

- az ellenállás katalógusadatait értelmezni, az elektromos adatok alapján az ellenállást

kiválasztani, a fontosabb adatokat az ellenállásról leolvasni,

- értelmezni az elektromos áram hő-, vegyi és élettani hatását, felsorolni a hő-, vegyi

hatás jellemző felhasználását,

- vezetéket méretezni feszültségesésre és áramsűrűségre,

- megmagyarázni a galvánelemek és az akkumulátorok működését, felsorolni és

értelmezni jellemzőit,

- megmagyarázni a korrózió okait, felsorolni és értelmezni a korrózió elleni

védekezési eljárásokat,

- jellemezni a valódi generátor belső felépítését, értelmezni az üzemi állapotait és

megmagyarázni a valódi generátor viselkedését a különböző üzemi állapotokban,

- kiszámítani az összekapcsolt generátorok eredő jellemzőit, megmagyarázni a

kapcsolások alkalmazását,

- elkészíteni egy egyszerűbb aktív kétpólus Thevevin és Norton helyettesítő képét,

kiszámítani annak adatait,

- megmagyarázni a generátor hatásfokának és teljesítményének függését a terheléstől,

értelmezni az illesztést, felsorolni, hogy mikor törekszünk illesztésre és mikor nem,

- definiálni a villamos teret és térerősséget, kiszámítani homogén térben a térerősséget,

- megmagyarázni a villamos térben lejátszódó leggyakoribb jelenségeket, valamint a

tér hatását az anyagra: a polarizációt, az átütést és a dielektromos veszteséget,

- értelmezni a kapacitást, számításokban felhasználni a kapacitás, a töltés és a

feszültség közti összefüggést,

- a kondenzátort szabványos jellel ábrázolni rajzokon,

- kiszámítani a síkkondenzátor kapacitását az adataiból,

- kiszámítani egy kondenzátor energiáját, felsorolni és értelmezni a kondenzátor

veszteségeit,

- kiszámítani a kondenzátorok eredő kapacitását soros, párhuzamos és vegyes

kapcsolás esetén,

- megmagyarázni a kondenzátor töltési és kisütési folyamatát, értelmezni az

időállandót, azt kiszámítani az áramköri adatokból,

- a kondenzátor fontosabb katalógusadatait értelmezni, az elektromos adatok alapján a

kondenzátort kiválasztani, a fontosabb adatokat a kondenzátorról leolvasni,

- definiálni a mágneses teret, felsorolni, értelmezni és kiszámítani a teret jellemző

mennyiségeket,

- meghatározni egyszerű tereknél a mágneses tér irányát,

- jellemezni a para-, a dia- és a ferromágneses anyagokat, példákat sorolni,

- elemezni a mágnesezési és hiszterézis görbét, jellemezni szakaszait,

- jellemezni a kemény- és lágymágneses anyagokat, példákat sorolni,

- megmagyarázni a hiszterézis veszteséget és csökkentési módját,

- csoportosítani és jellemezni a mágneses köröket, egyszerű mágneses körben

számításokat végezni, megmagyarázni a légrés hatását,

- meghatározni a mágneses tér és az áramjárta vezető között keletkező erő nagyságát

és irányát, példákat sorolni a hatás jellemző alkalmazására,

- példákat sorolni az elektromágnes és a ferromágneses anyag közti erőhatás

alkalmazására,

- értelmezni az elektromágneses indukciót, meghatározni az indukcióval keltett

feszültség nagyságát és irányát,

- megmagyarázni a szinuszosan változó feszültség keletkezését,

877

- megmagyarázni az örvényáramot, felsorolni az örvényáram-veszteség csökkentési

módjait,

- értelmezni az ön- és kölcsönös indukciót, az induktivitást szabványos jellel ábrázolni

rajzokon,

- kiszámítani az induktivitást az adataiból, kiszámítani az induktivitás energiáját,

- az induktivitások eredőjét számítással meghatározni,

- megmagyarázni az induktivitás be- és kikapcsolásakor lejátszódó folyamatot, az

önindukciós feszültséglökés keletkezését, példákat sorolni az önindukciós feszültség

felhasználására és megszüntetésére,

- csoportosítani az indukció fajtáit, példákat sorolni az elektromágneses indukció

jellemző felhasználására,

- definiálni a váltakozó feszültséget és áramot, értelmezni és szabványosan jelölni a

jellemzőit,

- vonal és vektor diagramban ábrázolni és összegezni a szinuszosan változó

mennyiségeket,

- értelmezni és összehasonlítani tisztán ohmos, kapacitív és induktív fogyasztó esetén

a fázisszöget és a teljesítményt,

- definiálni és értelmezni az effektív értéket és a szinuszosan változó feszültség egyéb

jellemzőit,

- kiszámítani az induktív és kapacitív reaktancia nagyságát,

- ábrázolni az induktív és kapacitív reaktancia változását a frekvencia függvényében

(gyengeáramú szakképesítéseknél logaritmikus léptékben is),

- definiálni az impedanciát és az admittanciát,

- felrajzolni soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök vektor diagramját, ez

alapján meghatározni az áramkör impedanciájának nagyságát és fázisszögét,

- felrajzolni soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök impedanciájának és

fázisszögének változását a frekvencia függvényében,

- értelmezni a határfrekvenciát, a határfrekvenciát soros és párhuzamos R-L, valamint

R-C áramköröknél kiszámítani, az ábrázolt görbébe bejelölni, abból leolvasni,

- értelmezni és megadni egy valódi tekercs, valamint egy valódi kondenzátor

veszteségét,

- értelmezni az áram- és feszültségrezonanciát, ez alapján megmagyarázni a

párhuzamos és soros rezgőkört,

- kiszámítani a rezgőkörök rezonancia frekvenciáját,

- megmagyarázni és ábrázolni a rezgőkörök fontosabb jellemzőinek változását a

frekvencia függvényében,

- megmagyarázni a rezgőkör szabad rezgésekor lejátszódó folyamatot,

- kiszámítani a munkát és a teljesítményt, valamint a hatásfokot a váltakozó

áramkörben,

- megmagyarázni a fázisjavítás lényegét és szükségességét,

- jellemezni a háromfázisú rendszert, meghatározni csillag és háromszög kapcsolás

esetén a vonali és fázisadatokat,

- kiszámítani a háromfázisú rendszer teljesítményét,

- megmagyarázni az aszimmetrikus terhelés hatását a szimmetrikus háromfázisú

rendszerre (csak erősáramú szakképesítéseknél),

- jellemezni az energiaszállító és -elosztó rendszert,

- megmagyarázni a transzformátor szükségességét, felépítését és működését, felsorolni

jellemző felhasználását,

- elmagyarázni és értelmezni az áttétel törvényeket, ezekből következtetéseket levonni

a menetszámokra és a huzalok keresztmetszeteire,

878

- értelmezni és jellemezni az impedancia áttétel törvényét, megnevezni jellemző

felhasználását (csak gyengeáramú szakképesítéseknél),

- értelmezni és jellemezni a transzformátor veszteségeit, jellemezni a veszteség

csökkentésére használt megoldásokat,

- felsorolni és jellemezni a leggyakoribb transzformátor megoldásokat,

- közelítően méretezni egy hálózati transzformátort,

- csoportosítani a villamos motorokat és generátorokat, felsorolni fontosabb jellemzőit

és felhasználási lehetőségeit.

9. évfolyam, évi 74 óra


1. Villamos alapfogalmak kb. 10 óra

A villamosság előfordulása és technikai jelentősége

Az anyag szerkezete és a villamos kölcsönhatás

Az elektromos töltés fogalma, jele és mértékegysége

A feszültség fogalma, jele és mértékegysége

Az áramerősség fogalma, jele és mértékegysége

Az ellenállás és vezetés fogalma, jele és mértékegysége

Vezetők, szigetelők, félvezetők

2. Egyenáramú hálózatok kb. 24 óra

2.1 Az egyszerű áramkör

Az áramkör fogalma és részei, az egységek rajzjele

Mérések az egyszerű áramkörben

Ohm törvénye, lineáris és nemlineáris alkatrészek

Az ellenállás

meghatározása az adataiból

a fajlagos ellenállás fogalma és mértékegysége

a réteg- és huzalellenállás kialakításának módja, jellemzői

Az ellenállás hőmérsékletfüggése, NTK és PTK ellenállások

A feszültségfüggő ellenállás

2.2 Villamos munka és teljesítmény

A villamos munka

fogalma és mértékegysége

meghatározása az áramkör adataiból

A villamos teljesítmény

fogalma és mértékegysége

meghatározása az áramkör adataiból

A teljesítmény mérésének módja

A hatásfok, villamos készülékek jellemző hatásfoka

Az ellenállások terhelhetősége

2.3 Passzív villamos hálózatok

A hálózatok fogalma és csoportosítása

passzív és aktív hálózat

879

kétpólus és négypólus

szakadás és rövidzár

Kirchhoff törvények

Passzív hálózatok eredő ellenállása

soros, párhuzamos és vegyes kapcsolás

bonyolult hálózatok átalakítása, egyszerűsítése

csillag-delta átalakítás

Számítások összetett hálózatokban

Nevezetes passzív hálózatok

a feszültségosztó és felhasználása

a potenciométer

a feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése

az áramosztó, az árammérő méréshatárának kiterjesztése

a Wheatstone híd

3. A villamos áram hatásai kb. 10 óra

3.1 A hőhatás

Kapcsolat a villamos és a hőenergia között

A fajhő, testek melegedése

A hőhatás jellemző alkalmazásai

fűtés és melegítés

az izzólámpa

az olvadóbiztosító

vezeték méretezése

feszültségesésre

hőhatás alapján áramsűrűségre

3.2 A vegyi hatás

Folyadékok vezetése

Anyagok kiválasztása, Faraday törvénye

Az elektrolízis jellemző felhasználása

réz- és alumíniumgyártás

eloxálás

galvanizálás

Galvánelemek

a galvánelem működési elve, a feszültségsor

a szárazelem

galvánelemek a gyakorlatban

Akkumulátorok

az akkumulátor működési elve, töltés és kisütés

savas és lúgos akkumulátorok

akkumulátor jellemzők

cella feszültség

töltés- és energia kapacitás

töltés- és energia hatásfok

Korrózió és korrózióvédelem

a kémiai korrózió és védekezés ellene

az elektrokémiai korrózió

elektrolitikus és kóboráram korrózió

880

védekezés az elektrokémiai korrózió ellen

3.3 Az áram élettani hatása

Az élettani hatás fogalma

Az áram hatása az ideg- és izomrendszerre

Járulékos hatások

3.4 A mágneses hatás (kifejtése a 6. témában)

4. Aktív hálózatok kb. 10 óra

Az ideális és valódi generátor

Belső ellenállás, forrásfeszültség, kapocsfeszültség

A feszültséggenerátor helyettesítő kapcsolása

Feszültséggenerátorok üzemi állapotai

üresjárás

rövidzárás

terhelés

Feszültséggenerátorok kapcsolása, telepek

Soros, ellen, párhuzamos és vegyes kapcsolás

eredő feszültség

belső ellenállás

jellemző felhasználás

Generátorok helyettesítő képei

a Thevenin helyettesítő kép

a Norton helyettesítő kép, az áramgenerátor

a helyettesítő képek átszámítása

A szuperpozíció tétele

Generátorok belső ellenállásának meghatározása

Generátorok teljesítménye és hatásfoka

a fogyasztóra jutó teljesítmény

az illesztés fogalma és alkalmazása

5. A villamos tér kb. 20 óra

5.1 A villamos tér jelenségei

A villamos tér fogalma és szemléltetése

Elektromos töltések egymásra hatása, Coulomb törvénye, a térerősség

Jelenségek a villamos térben

kisülés

csúcshatás

megosztás

árnyékolás

A térerősség és az anyag kapcsolata, a dielektromos állandó

Anyagok viselkedése a villamos térben

polarizáció

átütés

átütési szilárdság

dielektromos veszteség

piezovillamos jelenség

881

5.2 A kapacitás fogalma, jele és mértékegysége

5.3 A kondenzátor

A síkkondenzátor kapacitása

Kondenzátorok gyakorlati megoldásai, főbb jellemzői, katalógusadatok

A kondenzátor energiája és veszteségei

Kondenzátorok kapcsolása

párhuzamos, soros és vegyes kapcsolás

az eredő meghatározása

A kondenzátor feltöltése és kisütése

a feltöltés és a kisütés folyamata

az időállandó


1. A mágneses tér kb. 14 óra

A mágneses tér és a mágneses indukció fogalma

A mágneses indukció jele és mértékegysége

A mágneses tér szemléltetése

Az állandómágnes, a Föld mágneses tere

Árammal létrehozott terek, a csavar- és a jobbkéz-szabály

vezetékek tere

1 menetes hurok tere

tekercs tere

A mágneses teret jellemző mennyiségek

a mágneses indukció

a fluxus fogalma, jele és mértékegysége

a gerjesztés fogalma, jele és mértékegysége, a gerjesztési törvény

a mágneses térerősség fogalma, jele és mértékegysége

a mágneses permeabilitás

Anyagok viselkedése mágneses térben

az elemi mágnesség

dia-, para- és ferromágneses anyagok

mágnesezés, mágnesezési görbe

hiszterézis

hiszterézis görbe

kemény- és lágymágneses anyagok

hiszterézis veszteség

Mágneses körök

a mágneses kör fogalma

zárt és nyitott kör

a szórás

a légrés hatása

számítások mágneses körökben

Erőhatás mágneses térben

kölcsönhatás az áramjárta vezető és a mágneses tér között

az erő nagysága és iránya (jobbkéz-szabály)

jellemző felhasználás

882

kölcsönhatás elektromágnes és ferromágneses anyag között

2. Az elektromágneses indukció kb. 10 óra

Az elektromágneses indukció fogalma

Az indukciótörvény (az indukált feszültség nagysága és iránya)

Mozgási és nyugalmi indukció

Feszültség keltése egyenes vonalú mozgáskor és forgatáskor

Örvényáramok

Az önindukció

az önindukció fogalma

az induktivitás jele, rajzjele és mértékegysége

az induktivitás meghatározása az adataiból

az induktivitás energiája

A kölcsönös indukció

Induktivitások kapcsolása: a soros és párhuzamos eredő meghatározása

Az induktivitás viselkedése az áramkörben

be- és kikapcsolási jelenség

védekezés az önindukciós feszültséglökés ellen

Az indukció jellemző felhasználása

a generátor elve

elektromechanikus átalakítók

3. Váltakozóáramú hálózatok kb. 25 óra

3.1 Szinuszos mennyiségek

A váltakozó feszültség és áram fogalma

Váltakozó mennyiségek ábrázolása

vonal diagram

vektor diagram

Váltakozó mennyiségek összegzése

Váltakozó mennyiségek jellemzői

pillanatérték és csúcsérték

frekvencia, körfrekvencia

periódusidő

középértékek

3.2 Egyszerű váltakozó áramkörök

Ellenállás a váltakozó áramkörben

fázisviszonyok

az ohmos fogyasztó teljesítménye

Induktivitás az áramkörben

fáziseltérés az áramerősség és a feszültség között

az induktív fogyasztó teljesítménye

az induktív reaktancia

a reaktancia fogalma, jele és mértékegysége

az induktív reaktancia nagysága, függése a frekvenciától

Kondenzátor az áramkörben

fáziseltérés az áramerősség és a feszültség között

a kapacitív fogyasztó teljesítménye

883

a kondenzátor reaktanciája

a reaktancia nagysága és függése a frekvenciától

3.3 Összetett váltakozó áramkörök

Az impedancia és admittancia fogalma, jele és mértékegysége

A soros R-L kapcsolás

vektor diagramja

impedanciájának meghatározása

impedanciájának és fázisának változása

határfrekvenciája

A párhuzamos R-L kapcsolás

vektor diagramja



határfrekvenciája

A valódi tekercs mint R-L kapcsolás

a tekercs helyettesítő kapcsolása

a veszteség kifejezése

A soros R-C kapcsolás

vektor diagramja



határfrekvenciája

A párhuzamos R-C kapcsolás

vektor diagramja



határfrekvenciája

A valódi kondenzátor mint R-C kapcsolás

a kondenzátor helyettesítő kapcsolása

a veszteség kifejezése

A soros R-L-C kapcsolás


a feszültségrezonancia, rezonancia frekvencia

a soros rezgőkör felhasználása

A párhuzamos R-L-C kapcsolás


az áramrezonancia, rezonancia frekvencia

a párhuzamos rezgőkör felhasználása

A rezgőkör szabad rezgései

3.4 Teljesítmények a váltakozó áramkörben, a teljesítménytényező

3.5 A fázisjavítás fogalma, szükségessége, jellemző megoldásai

4. Többfázisú hálózatok kb. 10 óra

A többfázisú rendszer fogalma

A háromfázisú rendszer

lényege és jellemzői

884

láncolás: csillag és háromszög kapcsolás

fázis-, valamint vonali feszültség és áram

A háromfázisú rendszer teljesítménye

Az aszimmetrikus terhelés következményei (csak erősáramú

szakképesítéseknél)

A villamos energia szállítása és elosztása

5. A villamos gépek alapjai kb. 15 óra

5.1 A transzformátor

Alkalmazásának szükségessége, felhasználása

Elvi felépítése és működése

Transzformátor törvények

feszültség áttétel

áram áttétel

impedancia áttétel

A transzformátor veszteségei

a réz- és vasveszteség lényege, csökkentési módja

a transzformátor hatásfoka

A transzformátor szerkezeti megoldásai

Egyszerű hálózati transzformátor közelítő méretezése

a vasmag keresztmetszetének megválasztása a teljesítményhez

az 1 V-ra jutó menetszám meghatározása

a tekercsek menetszámának meghatározása

a huzalátmérők meghatározása

5.2 Váltakozóáramú generátorok

Az egy- és háromfázisú generátor

működési elve

jellemző felhasználása

összefüggés a frekvencia és fordulatszám között

5.3 Egyenáramú generátorok

Az egyenáramú generátor szerkezete és működése

Gerjesztési megoldások

állandó mágnessel gerjesztett

külső gerjesztésű

öngerjesztésű (a dinamó elv, kapcsolások)

Jellemző felhasználás a jelleggörbék alapján

5.4 Egyenáramú motorok

Az egyenáramú motor szerkezete és működése

Gerjesztési megoldások, jellemző felhasználás a jelleggörbék alapján

5.5 Az univerzális motor

Szerkezete és működési elve

Jellemzői és jellemző felhasználása

5.6 Váltakozóáramú motorok

A forgó mágneses tér

885

A háromfázisú aszinkron motor

szerkezete és működése

forgásirányának megváltoztatása

jellemző felhasználása

Segédfázisú aszinkron motorok és alkalmazásuk

a kondenzátoros segédfázisú motor

az árnyékolt pólusú motor

Anyagismeret

1. A program célja

Az Anyagismeret tantárgy tanításának célja, hogy

- ismertesse meg az elektronikai iparban, a gyengeáramú elektronikában felhasználásra

kerülő anyagokat, alkatrészeket, gyártási és javítási technológiákat,

- közvetítse azokat az alapozó ismereteket, amelyek elsajátítása után a tanulók képesek

lesznek a villamos berendezések és készülékek, az elektronikus eszközök

összeállítására, elkészítésére,

- a tanulók alapismereteire építve rendszerezze a villamosiparban alkalmazott anyagok

tulajdonságait,

- ismertesse meg a legalapvetőbb gyártástechnológiákat, a gyártás során az egyes

anyagokban végbemenő változásokat,

- fejlessze az elektronikai iparban használatos gyártástechnológiai jártasságokat,

- ismertessen meg néhány alapvető technológiát (ragasztás, galvanizálás,

korrózióvédelem, hőkezelés),

- alapozza meg azokat az ismereteket, amelyek az elektronikai készülékek,

berendezések szereléséhez, üzemeltetéséhez szükségesek,

- készítse fel a tanulókat a műszaki dokumentációk értelmezésére, a dokumentációk

használatára,

- ismertesse meg az alapvető finommechanikai technológiákat, kötéseket,

lemezalakításokat,

- foglalja össze a forgácsolás alapjait,

- ismertesse meg a villamosiparban használatos kötések módozatait (a forrasztás

technológiáját és sajátosságait),

- ismertesse meg a villamos készülékgyártás szempontjából fontos anyagokat,

- ismertesse meg a villamos alkatrészek, gyártmányok jellemzőit, alkalmazásukat,

különös tekintettel a készülékjavításra és szerelésre,

- ismertesse a villamos készülékek szereléstechnológiáit, az egyszerűbb nyák gyártási,

szerelési és méréstechnológiáit,

- ismertesse a villamos alkatrészek fontos jellemzőit a gazdaságossági és technológiai

szempontokat is figyelembe véve,

- mutassa meg a villamos készülékek mechanikai tervezésének néhány alapvető

kérdését,

- adjon megbízható alapokat a tanulók széleskörű műszaki műveltségének

kifejlesztéséhez.



- ismertetni a forgácsolás alapjait,

886

- felsorolni a forgácsolási eljárásokat, a szerszámokat, eszközöket és gépeket,

- ismertetni a tűrési és illesztési alapfogalmakat,

- ismertetni a felületi érdesség fogalmát, jelölését, mérését,

- alkalmazni oldható és nemoldható kötéseket,

- felvázolni a korrózióvédelem jelentőségét és a megvalósítás lényegét,

- meghatározni az alapvető gépészeti berendezések anyagait, azok felhasználását,

- ismertetni a villamosiparban használt ötvözeteket, ötvözőket, az ötvözés hatásait,

- csoportosítani a vasfémek és ötvözeteik mágneses, mechanikai és villamos

tulajdonságait (dinamó- és transzformátorlemezeket),

- felsorolni az alumínium, valamint ötvözeteinek tulajdonságait és villamosipari

jelentőségét,

- csoportosítani, felsorolni a színesfémeket és ötvözeteiket, azok villamosipari

felhasználását (réz, ón, ólom, nikkel, wolfram, titán, kobalt, tantál),

- ismertetni a villamos vezetékeket és azok tulajdonságait,

- ismertetni a villamos ellenállásanyagokat, azok jellemzőit,

- ismertetni az ellenállások típusait és azok jellemzőit,

- ismertetni a kondenzátorok alapanyagait és azok jellemzőit,

- ismertetni a kondenzátorok típusait és meghatározni alapvető jellemzőit,

- ismertetni a tekercsek alapanyagait és azok jellemzőit,

- meghatározni a hőkezelések jelentőségét,

- ismertetni a hőkezelések hatását az anyagok villamos és mágneses tulajdonságaira,

- ismertetni a lemezalakítások technológiáit,

- ismertetni a porkohászati gyártmányok jelentőségét a villamosiparban,

- csoportosítani, felsorolni a villamos szigetelőanyagokat és azok fontosabb jellemzőit

(villamos és mechanikai tulajdonságait),

- kiválasztani a megfelelő szigetelőanyagot, jellemzőit meghatározni,

- szakszerűen alkalmazni a műanyagokat a villamos berendezések és gépek készítése

során,

- elmondani az elektronikai, elektrotechnikai alkatrészek főbb tulajdonságait,

- kiválasztani, az adott feladathoz meghatározni a megfelelő villamos alkatrészeket,

- kiszámítani a galvanizáláshoz szükséges fémmennyiséget,

- meghatározni a galvanizáláshoz szükséges áramerősséget és időt,

- elmondani és ismertetni a felületek kikészítésének célját és technológiáit,

- ismertetni az izzólámpa, fénycső jellemzőit és alkalmazási lehetőségeit,

- meghatározni a képcső, a katódsugárcső felépítését és alkalmazási lehetőségeit,

- ismertetni a félvezetők tulajdonságait,

- felsorolni a félvezető anyagokat és meghatározni jellemzőiket,

- ismertetni a diódatípusokat,

- felsorolni és meghatározni a különleges diódatípusokat,

- ismertetni a tranzisztortípusokat és jellemzőiket,

- ismertetni az integrált áramkörök elvi alapjait,

- megválasztani, az adott feladathoz kiválasztani a félvezetőből készült alkatrészeket,

- megválasztani és az adott feladathoz meghatározni az integrált áramkört,

- ismertetni a villamos készülékek szereléstechnológiáját, a nyomtatott áramkörök

tulajdonságait,

- ismertetni a villamos készülékek, berendezések gyártástervezésének elveit, a

szabványok szerepét, a gazdaságossági szempontokat,

- ismertetni a nyomtatott áramkörök készítését, a nyomtatott áramkörök

szereléstechnikáit,

- értelmezni a nyomtatott áramkörök ellenőrzési és mérési technológiáit,

887

- elmondani és meghatározni a készüléktervezés lépéseit,

- meghatározni a korszerű szereléstechnológiák jellemzőit,

- ismertetni a különleges huzalozási módszerek lényegét.



1. Metallográfiai alapfogalmak, megmunkálási pontosság kb. 5 óra

1.1 Metallográfia

fémek kristályosodása

egyensúlyi állapotok

fémek kristályszerkezetei

a kristályosodás folyamata

halmazállapot-változások

1.2 Tűrési és illesztési alapfogalmak

alakhűség

helyzetpontosság

. Vasfém és nemvasfém ötvözetek kb. 6 óra

2.1 Vasfém ötvözetek a villamosiparban

vasanyagok

ötvözetlen és ötvözött acélok

transzformátorlemezek

2.2 Nemvasfémek a villamosiparban

réz és rézötvözetek

alumínium és alumínium ötvözetek

egyéb színesfémek (nikkel, kobalt, tantál, mangán, wolfram stb.)

3. Fémek megmunkálása, alapvető technológiák kb. 5 óra

3.1 Forgácsolás

a forgácsolás alapjai

a forgácsolás gépei

a forgácsolás szerszámai és készülékei

3.2 Forgácsolás nélküli alakítások

melegalakítások (öntés, porkohászat)

hidegalakítások (hajlítás, lyukasztás, kivágás, mélyhúzás)

a lemezalakítás szerszámai és gépei, technológiája

3.3 Hőkezelés

a hőkezelés célja

hőkezelési eljárások (lágyítás, edzés, nemesítés, megeresztés)

a hőkezelések jelentősége a villamosiparban

a hőkezelések hatása az anyagok villamos és mágneses jellemzőire

888

3.4 Korrózióvédelem

a korrózióvédelem jelentősége

a korrózióvédelem megvalósítása

3.5 Galvanizálás

a galvanizálás jelentősége

acélbevonatok készítése

krómbevonatok készítése

3.6 Ragasztás

a ragasztás elmélete

fontosabb ragasztási technológiák

a ragasztott alkatrészek vizsgálata és alkalmazása

4. Villamos vezetékek és vezetékanyagok, kapcsolók, relék kb. 6 óra

A vezetékanyagok és jellemzőik

A vezetékanyagok igénybevétele (mechanikai, villamos)

A vezetékanyagok felhasználása

Vezetékek méretezése

Kapcsolók, nyomógombok és jellemzőik

Csatlakozók, foglalatok és jellemzőik

Relék, biztosítók, kismegszakítók

5. Villamos szigetelőanyagok, műanyagok kb. 8 óra

5.1 Szigetelőanyagok

a szigetelőanyagok jellemzői (szilárd, folyékony, légnemű szigetelők)

a szigetelőanyagok alkalmazása

a szigetelőanyagok igénybevétele

5.2 Műanyagok

a műanyagok tulajdonságai

a műanyagok alkalmazása

a műanyagok jelentősége a villamosiparban

6. Elektrotechnikai, elektronikai alkatrészek kb. 7 óra

6.1 Ellenállások

ellenállások szerkezeti anyagai (fémek, ellenállás ötvözetek)

ellenállásanyagok jellemzői (fajlagos ellenállás, hőfoktényező)

állandó értékű ellenállások kiviteli formái

ellenállások szabványértékei

huzalellenállások

huzalellenállások kiválasztása, felhasználása

rétegellenállások

rétegellenállások kiválasztása, felhasználása

tömörellenállások

tömörellenállások kiválasztása, felhasználása

889

különleges ellenállások

NTK

PTK

feszültségfüggő ellenállás (varisztor)

fényérzékeny ellenállás

ellenállások tulajdonságai

üzemi hőmérséklet

névleges érték, értéktűrés

öregedés

alapvető ellenállásgyártási eljárások

6.2 Kondenzátorok és kondenzátoranyagok

a kondenzátor szerkezete, kapacitása

a kondenzátor kiviteli formája

a kondenzátorok fajtái

papírkondenzátor

fémezett papírkondenzátor

csillámkondenzátor

stiroflex kondenzátor

kerámia kondenzátor

elektrolit kondenzátor

tantálkondenzátor

a kondenzátorok szabványértékei

változtatható értékű kondenzátorok

forgó kondenzátor

trimmer kondenzátor

a kondenzátor villamos jellemzői

hőmérsékleti együttható

szigetelési ellenállás

veszteségi tényező

átütési szilárdság

élettartam

6.3 Induktivitások, tekercsek

a tekercsek szerkezete, induktivitása

a tekercsek kiviteli formái

a tekercsek fajtái

a légmagos tekercs

a vasmagos tekercs

változtatható értékű induktivitás

a transzformátor

transzformátor típusok

transzformátor kialakítása

transzformátor felhasználása

különleges transzformátorok kialakítása

nagyfrekvenciás transzformátor

toroid

transzduktor

890

10.évfolyam évi 37 óra

1. Vákuumtechnikai gyártmányok kb. 5 óra

Az izzólámpa felépítése és jellemzői

A fénycső felépítése és jellemzői, felhasználása

A halogénlámpa jellemzői és felépítése

A képcső felépítése és jellemzői

A katódsugárcső felépítése és jellemzői

2. Félvezető elemek kb. 14 óra

2.1 Félvezető elemek fogalma

félvezető anyagok

félvezető anyagok és p-n átmenetek

2.2 Félvezető diódák

kisjelű diódák

egyenirányító diódák

különleges diódák

Z dióda

alagútdióda

kapcsolódióda

Schottky dióda

fotódióda

fényemittáló dióda (LED)

négyrétegű félvezető eszközök

dinisztor

DIAC

tirisztor

TRIAC

3.3 Tranzisztorok

Bipoláris tranzisztor

a bipoláris tranzisztor működésének elve

a tranzisztorok alkalmazása és felhasználása

a tranzisztor hűtésének elve

a tranzisztor gyártásának lényege

Unipoláris tranzisztor

a térvezérlés elve a FET

a FET alkalmazása

a FET-ek típusai (záróréteges FET, MOS FET, vékonyréteges FET)

4.4 Integrált áramkörök

az integrált áramkör felépítése

az integrált áramkör jellemzői

az integrált áramkör alkalmazása

az integrált áramkörök tokozása

az integrált áramkör gyártásának elve

az integrált áramkör megbízhatósága és ellenőrzése

891

3. Villamos és elektronikai készülékek szerelése kb. 10 óra

3.1 Nyomtatott áramkörű lemezek készítése

a nyomtatott áramkörök alapanyagai

a nyomtatott áramkörök gyártása

többrétegű nyomtatott áramkörök

nyomtatott áramkörök tervezése

mesterfólia készítés eljárásai

a nyomtatott áramkörök tulajdonságai

mechanikai tulajdonságok

hőtani tulajdonságok

villamos tulajdonságok

3.2 Nyomtatott áramkör szerelése

alkatrészek előkészítése szereléshez

az előkészítés szerszámai

huzal- és kábel-előkészítés szerszámai

alkatrészek beültetése

integrált áramkörök előkészítése

tranzisztorok beültetése

3.3 Elektromos kötések nyomtatott áramköri lapokon

Forrasztás

a forrasztás alapelvei

forrasztó eszközök és gépek

Huzalozás

huzalozás ponttól - pontig

huzal-előkészítés

szigetelés eltávolítása

a huzalozás szerszámai

vágás, csupaszítás, préselés szerszámai

huzalozás kábelformákkal

kábeltörzskészítés

kábelformák rögzítése

huzalkötések

huzalcsavarásos eljárás és szerszámai

sajtolt kötés (CRIMPELÉS) eljárás és szerszámai

szorító lemezrúgós kötés (TERMI-POINT) eljárás

3.4 Egyéb korszerű huzalozási rendszerek

flexibilis nyomtatott huzalozási rendszerek

nyomtatott és hagyományos vegyes kombinált huzalozás

fémalapú hordozó IMS technika jellemzője

a 3D hordozójú huzalozási technika

3.5 Korszerű szereléstechnológiák

a felületi szereléstechnika jelentősége

a felületre szerelhető alkatrészek jellemzői

a felületszerelt technológia kialakítása, előnyei

892

beültető automaták és gépek

felületszerelt alkatrészek beforrasztási eljárásai

(hullámforrasztás, újraömlesztés)

4. Villamos és elektronikai készülékek tervezése kb. 8 óra

Dobozok kialakítása

Szekrényrendszerek kialakítása

Készülékkávák

Modulrendszerű szereléstechnikák jellemzői

Hűtés tervezése, hűtőrendszerek kialakítása

Készülékek összeállítása

Készülékek tesztelése

Rajz és vizuális kultúra, a műszaki ábrázolás alapjai


Belépő tevékenységformák:

Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása

A műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése, vetületi

axonometrikus és metszeti ábrák szerkesztése, készítése.

A műszaki rajzokon alkalmazott jelölések ismerete, összevetése jelentésükkel.

A villamos rajz egyszerű elemeinek ismerete

Sorszám Tartalmak Javasolt óraszámok

1. Rajzeszközök és alkalmazásuk 3

Rajzszabványok

Vonalak

Szabványírás

Méretezés alapelvei

2. Síkmértani szerkesztések 3

Szabályos sokszögek, síkidomok

Érintőszerkesztés

Ellipszis és harángörbe szerkesztés

3. Vetületi ábrázolás 4

Sík- és görbealapi testek ábr.

4. Axonometrikus ábrázolás 3

- egyméretű

- ferdeszögű

- kétméretű

5. Lemezterv készítése 2

6. Testek áthatása 3

- síkalapú

- görbelapú

893

7. Ábrázolás metszetekkel 4

- metszet keletkezése, jelölése

- egyszerű és összetett metszetek

- szabvány

8. Géprajz egyszerűsítések, ábrázolási kivételek 1

9. Felületi érdesség 1

10. Tűrések 2

Mérettűrések

Alak- és helyzettűrések

Illesztések

ISO rendszer

11. Villamos rendszerek rajzai 9

Villamos rajzjelek

- elektronika rajzjelei

- erősáramú rajzjelek

Villamosipari dokumentációk

- működési vázlatok

- elvi kapcsolási rajzok

- villamos csatlakozási, bekötési rajzok

- elrendezési rajzok

12. Ismétlés 2




Tudjanak szerkeszteni vetületi, axonometrikus és metszeti ábrákat, ezeken

helyesen alkalmazzák a vetületi ábrázolás szabályait.

Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és

axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére.

Ismerjék és helyesen használják a műszaki rajzokon alkalmazott jelöléseket.

Ismerjék a villamos rajzokon alkalmazható rajzjeleket.

Informatika: Alkalmazott számítástechnika I

1. A program célja

Az Alkalmazott számítástechnika I. tantárgy tanításának célja, hogy

- rendszerezze és közvetítse azokat a számítástechnikai alapismereteket, amelyek

elsajátítása nélkülözhetetlen az erős- és gyengeáramú szakmacsoportba tartozó

technikus szakképesítések megszerzéséhez, a műszaki alkalmazások elsajátításához,

894

- ismertesse meg a tanulókkal a számítástechnika speciális alkalmazásait, az egyes

alkalmazások gyakorlati felhasználhatóságát, a számítógéppel készített

dokumentációk fontosságát, a dokumentációk tárolásának korszerű lehetőségeit,

- ismertesse meg a tanulókkal az információk megszerzésének lehetőségét, azok

feldolgozását és továbbításának technikai feltételeit,

- fejlessze a tanulók logikus gondolkodását, kreativitását, esztétikai érzékét, a

különböző formában megjelenő szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok iránti

igényességét,

- készítsen fel az önálló ismeretszerzésre, az önképzésre, a napról-napra változó és a

piacon megjelenő legújabb hardver és szoftver termékek megismerésére,

- készítse fel a tanulókat arra, hogy a tantárgy keretein belül megszerzett ismereteiket

más tantárgyak tanulása során is hasznosítsák, önállóan és nagy biztonsággal tudják

kiaknázni a számítógép felkínálta lehetőségeket,

- készítse fel a tanulókat a gyakorlatban alkalmazott és a napi tevékenység közben is

jól használható szoftverek autodidakta módon történő elsajátítására, a megjelenő új

alkalmazások gyakorlatba történő bevezetésére.

Megjegyzés:

E program feltételezi, hogy az erős- és gyengeáramú technikusképzésben résztvevő tanulók

rendelkeznek számítógép-kezelő szakképesítéssel vagy azzal egyenértékű számítógép-kezelői

ismeretekkel.



- általános ismertetést nyújtani a személyi számítógépekről, azok főbb egységeiről, a

különböző egységek feladatáról és együttműködéséről,

- a mindennapi használatból ismert számítógépet és a hozzá kapcsolódó perifériákat

összekapcsolni és a számítógépet üzembe helyezni, “életre kelteni” a hozzárendelt

perifériákkal együtt,

- elvégezni a leggyakrabban alkalmazott és rendelkezésre álló szoftverek installálását a

mellékelt leírás, műszaki dokumentáció segítségével,

- elsajátítani az erős- és gyengeáramú villamosipari alkalmazások, tervező, működtető,

szimuláló és mérő szoftverek gyakorlatban történő felhasználásának lehetőségét,

azok célszerű felhasználásának gyakorlati megvalósítását,

- mérési jegyzőkönyvek formátumát megszerkeszteni a tartalmi, esztétikai és kiviteli

követelményeket figyelembe véve a vonatkozó szabványoknak megfelelően,

- a mindennapi gyakorlatban alkalmazott egy-egy rajzoló, szerkesztő, szimuláló,

mérés-adatgyűjtő és áramkörtervező programot biztonságosan kezelni,

- ismertetni az INTERNET hálózatra csatlakozás lehetőségeit, annak előnyeit és

felhasználásának lehetőségeit,

- elvégezni a kapcsolódó gépipari, villamosipari programok "munkába" állításának

gyakorlatban végrehajtandó műveleteit.

895




A számítógép működésének alapjai

A számítógép és környezete, perifériák

Operációs rendszerek csoportosítása, főbb feladataik

A DOS kezelői szintű ismerete, felhasználói parancsai

Víruskezelő és tömörítő programok

Grafikus környezetet támogató szoftverek és segédprogramok

Szövegszerkesztés

Tábázatkezelés

2. Hálózati ismeretek, INTERNET kb. 19 óra

Alapfogalmak

Parancsok osztályozása

Belépés a hálózatba

Üzenetek vétele és küldése

Felhasználói jogok kezelése

INTERNET hálózati alapismeretek

CAD (gépész) kb. 18 óra

CAD (villamos) kb. 18 óra

1. A PROGRAM CÉLJA

Az Alkalmazott számítástechnika II. tantárgy tanításának célja, hogy

- alakítson ki egy olyan rendszerszemléletet, amelyben a tanulók a "mire használható"

kérdésre keresik a választ,

- rögzítsen olyan tudásszerkezetet a tanulókban, amelyben az elektronika különböző

megjelenési formái reprezentálódnak és egymást előhívják,

- rendszerezze a tanulók digitális technikai alapismereteit,

- mutassa meg a számítástechnika és a digitális technika alkalmazásait, azok

gyakorlatban való felhasználását, olyan ismereteket közvetítsen, melyek elsajátítása

után képesek lesznek a tanulók a gyakorlatban előforduló egyszerűbb mérési

feladatok és vizsgálatok önálló elvégzésére,

- tudatosítsa a számítógépek hasznosságát a dokumentumok, rajzok, táblázatok

egyszerű elkészítésében, módosításában, tárolásában,

- fejlessze a tanulók logikus gondolkodását, esztétikai érzékét, igényességét a

különböző szöveges és rajzos dokumentumok készítése során,

- készítse fel a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, az önálló tanulásra, a hardver és

szoftver eszközök fejlődésének követésére, hiszen a csúcstechnológia olyan

szakembereket igényel, akik egy-egy új feladat megoldásához meg tudják állapítani,

896

hogy milyen információkra (elméleti alapokra) van szükségük, és ezeket önállóan

képesek megszerezni és felhasználni,

- ismertesse meg azokat a gyakorlatban felmerülő problémákat, melyeknél a

mikroszámítógépek és a mikrokontrollerek használata előnyökkel jár,

- keltse fel a tanulók érdeklődését, ösztönözzön a szakma magasabb szintű

megismerésére,

- alkalmaztassa a tanulókkal a megszerzett tudást az élet más területein is.



- analizálni, minimalizálni és megvalósítani kombinációs hálózatokat,

- ismertetni szekvenciális hálózati elemek működését, egyszerűbb tervezési

feladatokat elvégezni,

- a számítógépekben használt számábrázolások fajtáit ismertetni, műveleteket végezni

fixpontos és lebegőpontos számokkal,

- ismertetni a ma használatos félvezetős memóriák legfontosabb paramétereit,

- memória illesztéseket elvégezni,

- ismertetni a legelterjedtebb számítógép architektúrákat, azok kialakulásának és

fejlődésének főbb állomásait,

- ismertetni az egycímes huzalozott és sínes architektúrák felépítését, működését és

utasítás végrehajtását,

- pontosan ismertetni az alaputasításokat és a legfontosabb címzési módokat,

- egy tipikus 8 bites mikroprocesszor felépítését és működését leírni,

- elemi assembly programokat írni,

- néhány perifériaillesztő áramkör belső felépítését ismertetni, elemi inicializáló és

kezelő programokat írni,

- a mikrokontrollerek és a mikroprocesszorok közötti alapvető különbségeket

elmagyarázni,

- ismertetni a mikrokontrollerek alkalmazási területeit,

- megvizsgálni egy mikrokontroller működését,

- ismertetni az INTERNET hálózatra csatlakozás módját, annak előnyeit, és

felhasználásának lehetőségeit,

- a szakkifejezéseket pontosan és szakszerűen használni,

- mérési jegyzőkönyveket készíteni a vonatkozó szabványok figyelembevételével,

betartva a tartalmi, formai és esztétikai követelményeket,

- ismertetni a személyi számítógépek és az iparban alkalmazott számítógépek közötti

eltéréseket, az utóbbiak legfontosabb jellemzőit,

- meghatározni adatgyűjtés és folyamatirányítás alapfogalmait, egyszerűbb

berendezéseket üzemeltetni, utasítások alapján méréseket elvégezni,

- értelmezni számítógéppel készített kapcsolási, összeállítási rajzokat, egyszerűbb

esetekben azokat elkészíteni.

897



1. Számábrázolások, aritmetikák kb. 4 óra

Bináris fixpontos számábrázolás

Negatív számok ábrázolása és a komplemens kód fogalma

Összeadás és kivonás kettes komplemens kódban, átvitel és túlcsordulás

Lebegőpontos számábrázolás, kettes alapú 32 bites forma

Implicit bit fogalma, a számábrázolás tartománya, pontossága

Short forma, a long lebegőpontos ábrázolási forma

Tizenhatos alapú számábrázolás: IBM real, double forma

Lebegőpontos összeadás, kivonás, szorzás művelete

2. Memóriák, memóriaszervezés kb. 8 óra

Alapfogalmak: kapacitás, szervezés, hozzáférés, időzítések

Felosztás: soros vagy véletlen hozzáférésű, írható-olvasható vagy csak

olvasható tárolók

Bit- és szószervezés, kapacitás és szóhossz bővítés

Félvezetős permanens memóriák: ROM, PROM, UVEPROM, EEPROM

Működési elvek, intelligens programozó berendezések

Memóriakártyák kialakításának elve, a JEDEC csatlakozó szabvány

Statikus RAM memóriák, szervezési elvek, 8, 16, 32 bit széles memóriatömb

kialakítása

Dinamikus RAM működési elve, frissítési stratégiák, SIM modul

3. Egycímes számítógép architektúrák kb. 10 óra

Egycímes huzalozott architektúrák felépítése, működése

Alaputasítások végrehajtása huzalozott számítógépen, a végrehajtás leírása

egy szimulációs nyelven

Címzési módok: direkt, indirekt, bázisregiszteres, PC relatív, indexelt,

közvetlen operandusú

Sínes architektúrák, utasítás végrehajtása egy háromsínes számítógépen

Újabb utasítások: szubrutin, periféria- és megszakítás-kezelés

4. Mikroprocesszorok kb. 12 óra

A mikroprocesszorok fajtái: CPU típusú, egylapkás, bitszelet és DSP típusú

mikroprocesszorok

Családok és kompatibilitás

Egy jellegzetes 8 bites mikroprocesszor (Z80) felépítése, működése,

regiszterek, címzési módok

Utasítás végrehajtás

898

Z80 mikroprocesszor utasításkészlete, blokk és bit manipulációs műveletek

Periféria- és megszakítás-kezelés

A 8080, a 8085 és a Z80 mikroprocesszorok összehasonlítása

Kompatibilitás a 8080-8085-ös családdal

Sínek és a megszakításrendszerek különbsége

Az assembly programozás alapjai, elemi Z80 assembly programok

5. Perifériaillesztő áramkörök kb. 8 óra

Perifériakezelési elvek

Univerzális párhuzamos perifériavezérlő illesztése, programozása

Elemi assembly inicializáló és perifériakezelő programok

Soros adatátvitel alapfogalmai: szinkron - aszinkron, szimplex - duplex,

kapcsolt - bérelt vonalak

Univerzális soros szinkron, aszinkron perifériavezérlő illesztése és

programozása

Elemi assembly inicializáló és soros átvitelt megvalósító programok

Közvetlen memória-hozzáférés (DMA) elve, megvalósítása

DMA vezérlő illesztése, programozása assembly nyelven

Perifériakezelés megszakítással, IT vezérlő illesztése és programozása

Elemi assembly példák megszakítási stratégiák illusztrálására (teljesen

egymásba skatulyázott, forgó prioritású)

6. Mikrokontrollerek kb. 12 óra

Alkalmazási területek

Egy elterjedt mikrokontroller ismertetése

Belső felépítés, regiszterek, órajelegység

CPU időzítései, megszakítások, soros vonal illesztő

Utasításkészlet, címzési módok

Fejlesztőkörnyezet, emulátorok

7. Hálózati alapismeretek kb. 8 óra

Alapfogalmak

Parancsok osztályozása

Hálózatba való belépés

Üzenetek vétele és küldése

Felhasználói jogok kezelése

Internet hálózati alapismeretek

8. CAD alkalmazások kb. 8 óra

Általánosan elterjedt NYÁK-tervező program ismertetése

Egyszerű NYÁK-terv elkészítése

899

9. Ipari számítógépes alkalmazások kb. 4 óra

Felhasználói szoftverek

Adatgyűjtő és vezérlő programok, I/O kártyák

adatgyűjtő kártyák általános jellemzői

I/O kártyák belső felépítése, üzembe helyezése

I/O kártyák hitelesítése

adatgyűjtő és vezérlő szoftverek használata

Műszaki orientációs gyakorlatok: Alapgyakorlatok

1. A program célja

Az Alapgyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy

- a tanulók megszerezzék és alkalmazni tudják azokat a gyakorlati alapismereteket és

manuális műveleteket, amelyek a szakmai gyakorlatok elsajátításához, majd a

szakma műveléséhez szükségesek,

- segítse elő azon képességek kialakulását, amelyek majd a munkafolyamatok

megszervezésére, dokumentálására és irányítására teszik alkalmassá a tanulókat,

- ismertesse meg a legfontosabb méréstechnikai alapfogalmakat és módszereket,

- ismertesse meg az egyszerűbb villamos műszerek kezelését és felhasználási

területeit,

- sajátíttassa el a villamos laboratóriumban végezhető mérések biztonságos és

balesetmentes elvégzését, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és

eszközeit,

- keltse fel az érdeklődést a korszerű technológiák és a villamos szakterület, ezen belül

az elektronika iránt,

- alakítsa ki a műszaki tudás gyarapításának igényét,

- fejlessze a műszaki életben szükséges pontosságot, igényességet és tervszerűséget.



- kiválasztani és használni az anyagok megmunkálásához szükséges szerszámokat,

eszközöket, segédeszközöket, gépeket, segédberendezéseket, a mérő- és

ellenőrzőeszközöket,

- a kívánt pontossággal megmérni a munkadarabok méreteit,

- egyszerűbb munkadarabokat kézi megmunkálással elkészíteni,

- a vezetékek végeit a különböző kötésekhez előkészíteni,

- tömör és sodrat vezetékeket bekötéshez előkészíteni és bekötni,

- csavarkötést szakszerűen készíteni és szétbontani,

- kiválasztani és a forrasztáshoz előkészíteni a lágyforrasztáshoz szükséges eszközöket

és anyagokat,

- lágyforrasztással elektromos kötéseket létrehozni, alkatelemeket egymáshoz

rögzíteni, alkatrészeket panelbe be- és kiforrasztani,

- forrasztópákát karbantartani,

- balesetmentesen használni a kézi- és gépi szerszámokat,

900

- mérési hibát meghatározni, mérési eredményeket táblázatban rögzíteni, lineáris és

logaritmikus léptékű koordinátarendszerben ábrázolni, abból nevezetes értékeket

leolvasni, a mérést dokumentálni,

- egyszerű elektrotechnikai áramköröket szakszerűen, a biztonságtechnikai szabályok

betartásával összeállítani, mérésre előkészíteni,

- az elektronikus műszerek érintésvédelmére használt védővezető méréskor fellépő

zavaró hatását értelmezni, az áramköröket úgy összeállítani, hogy e hatások ne

érvényesüljenek,

- elektromechanikus és elektronikus feszültség- és árammérő műszereket,

multimétereket helyesen kezelni, azokkal méréseket végezni, terhelő hatásukat

megbecsülni, a pontos végeredmény megállapításakor figyelembe venni,

- feszültségforrások belső jellemzőit méréssel meghatározni, aktív hálózatokat

méréssel vizsgálni,

- a kondenzátor töltési és kisütési görbéjét méréssel felvenni, abból az időállandót

leolvasni,

- a hanggenerátorok elvi felépítését (tömbvázlatát) felrajzolni, a generátor jellemzőit

értelmezni, a generátor kezelőszerveivel a szükséges jelalakot kiválasztani, a

megfelelő feszültségszintet és frekvenciát beállítani,

- az oszcilloszkóp tömbvázlatát felrajzolni, a jellemzőit értelmezni, a kezelőszerveivel

mérésre alkalmas ábrát beállítani az ernyőjén,

- az oszcilloszkóppal feszültségértékeket, időtartamokat, periódusidőt, frekvenciát és

fázisszöget mérni,

- váltakozó áramkörben L és C elemek reaktanciáját méréssel meghatározni,

frekvenciafüggését ábrázolni,

- váltakozó áramkörben az R-L és az R-C áramkörök, valamint a soros és a

párhuzamos rezgőkör viselkedését méréssel meghatározni, az áramkörök

határfrekvenciáját, illetve rezonancia frekvenciáját megállapítani,

- szimulációs szoftvert kezelni, azzal áramköröket összeállítani és szimulációs mérést

végezni.

9. évfolyam, évi 92,5 óra


1. A műhely rendje, munkavédelem kb. 6 óra

A műhely bemutatása, munkahelyi beosztás

A műhely rendje

Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások

2. Fémipari gyakorlatok kb. 68 óra

Fémipari mérőeszközök kezelése

mérőléc

tolómérő

mikrométer

Mérési és ellenőrzési gyakorlatok mérőeszközökkel

Műszaki dokumentáció elemzése

Lemeztárgyak méret utáni előrajzolása

Anyagok kézi megmunkálása

901

lemezek darabolása ollóval és fűrésszel

lemezek hajlítása

méretre munkálás reszeléssel

balesetforrások, baleset-elhárítás

Fúrás és süllyesztés

a fúrás és süllyesztés szerszámai

előkészületek a fúráshoz (előrajzolás, kipontozás)

fúrás és süllyesztés, a fúrógép kezelése


Menetkészítés

a menetkészítés szerszámai

menetfúró

menetmetsző

előfúrás menetfúráshoz

menetkészítési gyakorlatok


Csavarkötések

csavarok fajtái és adatai

csavarkötések fajtái, az alátét szerepe

a csavarkötés szerszámai

szerelési gyakorlat

A csőszegecs alkalmazása az elektronikában

csőszegecs adatok

a szegecselés szerszámai

szegecselési gyakorlat

Fémek és műanyagok kötése ragasztással

Vezetékvégek megmunkálása, lágyforrasztás kb. 18 óra

Vezetékvégek megmunkálása

csupaszolás, a csupaszolás szerszámai

szemhajlítás, a szemhajlító fogó

kábelsaru szerelése

Kötegelt vezetékszerelés

A forrasztás mint elektromos és mechanikai kötés

A forrasztás anyagai

forrasztandó anyag (tiszta felület)

forrasz anyag

folyasztószer, az elektronikában használható folyasztószer

Az elektronikában használt forrasztóón és jellemzői

A forrasztópáka

feladata és főbb részei

a pákacsúcs

Weller rendszerű pákák felépítése, működése, használata

A forrasztás művelete

a hőközlés módja, a pákacsúcs alakjának szerepe

a hőközvetítő óncsepp

ón és folyasztószer adagolása

pákahegy tisztítása

Balesetveszély forrasztáskor

902

Forrasztási gyakorlat

10. évfolyam 92,5 óra

2. Elektrotechnikai mérések és szimuláció kb. 92 óra

2.1 Laboratóriumi szabályzat

A laboratórium rendje, biztonságtechnikai és tűzvédelmi szabályai

2.2 Méréstechnikai alapismeretek

A mérés fogalma, az SI mértékegységrendszer

A mérőeszközök csoportosítása: mértékek és műszerek

A mérőműszerek csoportosítása

mérési mód szerint

működési elv szerint (elektromechanikus és elektronikus)

A mérőműszerek elvi felépítése

érzékelő

mérőjel átalakító

kijelző

Mérési hibák

a hiba fogalma és megadása (abszolút és relatív hiba)

a hiba eredete

műszer

észlelés

mérési módszer

rendszeres és véletlen hiba

a hiba kiszámítása

Mérési eredmények feldolgozása

mérési sorozat rögzítése táblázatban

mérési sorozat ábrázolása

jegyzőkönyv készítése

Mérőműszerek metrológiai jellemzői

méréshatár és mérési tartomány, a méréshatár bővítési módja

érzékenység és műszerállandó

pontosság, osztályjel

értelmezése analóg és digitális műszernél

hibaszámítási gyakorlat

fogyasztás ( /V érték)

túlterhelhetőség

csillapítottság

használati helyzet

2.3 A méréshez használt feszültség- és árammérők, multiméterek

A műszerek bemutatása, kezelése, jellemzői

Műszer leolvasási és kezelési gyakorlat

2.4 Egyenáramú alapmérések

903

Az áramkörök összeállításának biztonságtechnikai szabályai

Ellenállásmérési módszerek

Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján, hibaszámítás

Állandó értékű ellenállás és egy izzólámpa jelleggörbéjének felvétele

A Kirchhoff törvények ellenőrzése ellenállás hálózatokban

Feszültségosztó mérése, a műszer terhelő hatásának kimutatása

2.5 Szimuláció az elektrotechnikában

A szimuláció fogalma, a használt szimulációs szoftver főbb jellemzői

Áramkör építése szimulációs szoftverrel, alkatrész bankok

A szimulációs szoftver fontosabb műszerei, kezelési gyakorlat

Összetett egyenáramú áramkörök szimulációs mérései

2.6 Aktív hálózatok mérése

Feszültségforrások belső jellemzőinek meghatározása méréssel

Telepek vizsgálata

Feszültséggenerátoros és áramgenerátoros hálózat vizsgálata

2.7 Kondenzátor töltődésének és kisütésének vizsgálata

A töltődés folyamata, a görbe ábrázolása

Az időállandó meghatározása a görbéből, összevetése az R · C értékkel

A kisütés folyamata, a görbe ábrázolása, az időállandó meghatározása

2.8 A váltakozóáramú mérések műszerei

A hanggenerátor (vagy függvénygenerátor) jellemző felépítése

A generátor kezelőszervei, kezelési gyakorlat

Elektronikus feszültségmérők fajtái, elvi felépítése, jellemzői

multiméterek

a hangfrekvenciás feszültségmérő

kezelési gyakorlat

Az oszcilloszkóp elvi felépítése, működése, kezelőszervei

Oszcilloszkóp kezelési gyakorlatok (élő és szimulációs)

Mérések oszcilloszkóppal

amplitúdó és csúcstól-csúcsig érték mérése

a szinuszos jel effektív értékének meghatározása

idő és periódusidő mérése

frekvencia meghatározása a periódusidőből

frekvenciamérés Lissajous módszerrel

fázisszög mérése

Lissajous módszerrel

kétsugaras oszcilloszkóppal

Az érintésvédelemre használt védővezető mérést zavaró hatása

2.9 Váltakozó áramkörök mérése

Induktivitás reaktanciájának mérése

a reaktancia meghatározása egy adott frekvencián

a reaktancia függése a frekvenciától

az eredmények ábrázolása lin. és log. léptékben

Kondenzátor reaktanciájának mérése

a reaktancia meghatározása egy adott frekvencián

904

a reaktancia függése a frekvenciától

az eredmények ábrázolása lin. és log. léptékben

Soros és párhuzamos R-L kapcsolás mérése

az impedancia változása a frekvencia függvényében

a fázisszög változása a frekvencia függvényében

a határfrekvencia meghatározása

Soros és párhuzamos R-C kapcsolás mérése



a határfrekvencia meghatározása

Soros és párhuzamos rezgőkör mérése



a rezonancia frekvencia meghatározása

Szakmacsoportos alapozó oktatás: elektronika

1. A program célja

Az Elektronika tantárgy tanításának célja, hogy

- fejlessze a logikus gondolkodást és a problémamegoldó készséget,

- mélyítse el a műszaki tudás gyarapításának igényét,

- biztosítsa a tanulók érdeklődését a korszerű technika és a fejlett műszaki-szakmai

megoldások iránt,

- fejlessze a műszaki életben szükséges precizitást, igényességet és tervszerűséget,

- fejlessze a tanulók elvonatkoztatási és önálló döntési készségét,

- tegye alkalmassá a tanulókat a szakmai továbbtanulásra,

- ismertesse meg az elektronikában alkalmazott alapvető alkatrészek fajtáit, felépítését,

jellemzőit, fizikai működését, szabványos jelöléseit és felhasználási lehetőségeit,

- ismertesse meg az elektronika alapáramköreinek fajtáit, jellemzőit, működési elvét és

alkalmazási lehetőségeit,

- sajátíttassa el a tantervi témák tananyagtartalmát, megalapozva ezzel az áramkörök

rendszertechnikai alkalmazásait,

- fejlessze a tanulók logikai, számolási és műszaki feladatmegoldó képességeit.



- értelmezni a kétpólusok és a négypólusok paramétereit,

- felismerni az elektronikai alapáramköröket összetett hálózatokban,

- felsorolni az elektronikai alapáramkörök felhasználási területeit,

- értelmezni a félvezető eszközök működését, jellemzőit, karakterisztikáit,

- megmagyarázni a több pn átmenet szerepét,

- értelmezni a tranzisztorok működését lineáris és kapcsoló üzemmódban,

- értelmezni a különleges félvezetők működését, jellemzőit,

- felismerni a különféle egyenirányító kapcsolásokat összetett hálózatokban,

- megkülönböztetni és összehasonlítani a különféle egyenirányítók működését,

905

- értelmezni az egyenirányítók jellemzőit,

- megmagyarázni az elemi stabilizátorok működését,

- kiválasztani katalógusok segítségével a megfelelő áramköri elemeket egyenirányítók

tervezéséhez,

- megoldani egyszerű számítási feladatokat az egyenirányítók és az elemi

stabilizátorok témakörében,

- megmagyarázni az elektronikai alapáramkörök működését, jellemzőit,

- értelmezni az erősítéssel kapcsolatos alapfogalmakat,

- megmagyarázni az erősítő alapkapcsolások működését,

- szakszerűen lerajzolni az erősítő alapkapcsolásokat,

- kiszámítani az erősítők egyenáramú és váltakozóáramú jellemzőit,

- összehasonlítani az egyes alapkapcsolásokat jellemzőik szerint,

- egyszerűbb alapáramköri számításokat, méretezéseket végezni,

- lerajzolni az egyszerűbb elektronikai alapáramköröket,

- megmagyarázni a különféle csatolások hatását az erősítő frekvencia-átviteli

tulajdonságaira,

- összehasonlítani a különféle csatolási módokat,

- alkalmazni az erősítéssel kapcsolatos ismereteiket többfokozatú áramkörök

működésének leírásánál,

- megmagyarázni és összehasonlítani a különféle visszacsatolásokat,

- értelmezni a visszacsatolt erősítők jellemzőit,

- alkalmazni az erősítéssel kapcsolatos ismereteiket a visszacsatolt erősítők leírásánál,

- azonosítani összetett áramkörökben a különféle visszacsatolásokat,

- definiálni a nagyjelű erősítők fogalmát, jellemzőit,

- megnevezni a nagyjelű erősítők felhasználási területeit,

- értelmezni a nagyjelű erősítők munkapont beállításait,

- megmagyarázni a teljesítményerősítők vezérlési módjait,

- felismerni és áramkörileg értelmezni a közepes bonyolultságú korszerű

teljesítményerősítő kapcsolásokat,

- megmagyarázni a műveleti erősítők és az integrált műveleti erősítők felépítését, az

egyes egységek működését, feladatait,

- értelmezni az integrált műveleti erősítő jellemzőit, alapkapcsolásait és kompenzáló

áramköreit,

- felsorolni a különféle integrált műveleti erősítők alkalmazási területeit,

- megoldani egyszerű méretezési és számítási feladatokat erősítőkkel,

- megmagyarázni az erősítők sávszélesség-növelési lehetőségeit,

- megmagyarázni a szélessávú erősítők kompenzálásának módjait és lehetőségeit,

- értelmezni a hangolt erősítők tulajdonságait,

- összehasonlítani a különböző hangolt erősítőket,

- egyszerű hangolt erősítő-számítási feladatokat végezni,

- felismerni a hangolt erősítőket összetett áramkörökben,

- definiálni a pozitív visszacsatolás fogalmát,

- értelmezni a pozitív visszacsatolás jellemzőit,

- szakszerűen lerajzolni a gyakorlatban előforduló oszcillátor alapkapcsolásokat,

- felismerni összetett áramkörökben az oszcillátorokat,

- értelmezni az impulzus fogalmát, jellemzőit,

- lerajzolni az alapvető impulzust előállító és jelformáló áramköröket, s elmagyarázni

működésüket,

- értelmezni az impulzustechnikai alapáramkörök működését,

- alapvető számításokat végezni egyszerűbb impulzustechnikai áramkörökben,

906

- megkülönböztetni az analóg és digitális jelformákat, értelmezni jellemzőiket,

- alkalmazni a különböző számrendszereket és az átszámítási algoritmusokat,

- értelmezni a kódolási alapfogalmakat, az alapvető numerikus és alfanumerikus

kódokat,

- ismertetni a logikai függvényeket,

- alkalmazni a Boole-algebra tételeit és szabályait,

- felsorolni a logikai függvények felírási módjait (algebrai, grafikus, táblázatos),

szabályos alakjait,

- szabályos alakra hozni a logikai függvényeket és elvégezni grafikus

egyszerűsítésüket,

- értelmezni a kombinációs és szekvenciális hálózatok fogalmát, típusait, jellemzőit,

- értelmezni a kapuáramkörök típusait és igazságtáblázataikat,

- értelmezni a kapuáramkörök katalógusadatait,

- analizálni egyszerű kombinációs hálózatot,

- értelmezni az elemi tárolók logikai típusait, igazságtáblázatait, vezérlési lehetőségeit,

- értelmezni a számlálók és regiszterek típusait, vezérlési lehetőségeit,

- elmagyarázni legalább egy számláló kapcsolás működését,

- felismerni a frekvenciaosztót és elmagyarázni működését,

- felsorolni gyakorlati kombinációs és szekvenciális hálózati alkalmazásokat,

- csoportosítani az integrált áramköröket,

- értelmezni az integrált áramkörök jellemzőit,

- elmagyarázni a mikroprocesszor tömbvázlatát,

- elmagyarázni a mikroprocesszor kapcsolatát a környezetével,

- értelmezni a stabilizátorok jellemzőit,

- felsorolni a stabilizátorok alkalmazási területeit,

- alkalmazni az elemi stabilizátorokat a különféle stabilizátor kapcsolásokban,

- megoldani egyszerű stabilizátor méretezési, számítási feladatokat.

11. évfolyam, évi 185


1. Passzív és aktív áramkörök kb. 20 óra

Kétpólusok, négypólusok

négypólus paraméterek

a csillapítás mérőszámai

2. Félvezető áramköri elemek kb. 35 óra

2.1 Félvezető diódák

A félvezetők fizikája

a félvezető anyagok tulajdonságai

szennyezés, pn átmenet kialakulása

Diódák

nyitó- és záróirányú előfeszítés

U-I karakterisztika

rétegdióda jellemzők

speciális diódák

907

varicap

alagút

Zéner

Schottky

LED

fotodióda stb.

2.2 Tranzisztorok

Bipoláris tranzisztorok

felépítés, működés

előfeszítések

áramok, feszültségviszonyok, jellemzők

jelleggörbék, helyettesítő képek

hőfokfüggés

Unipoláris tranzisztorok

térvezérlés

felépítés, fajtái

működési mechanizmusok, előfeszítések

jelleggörbék, helyettesítő képek

Jelképi jelölések, katalógusadatok

2.3 Egyéb félvezetők

Különleges félvezetők

UJT

négyrétegű dióda

tirisztor

diac, triac stb.

Optocsatolók és folyadékkristályos kijelzők

Jelképi jelölések, katalógusadatok, utalás a felhasználásra

3. Analóg alapáramkörök kb. 130 óra

3.1 Egyenirányítók, elemi stabilizátorok

az egyenirányítás elve

egyutas egyenirányítók felépítése és működése

kétutas egyenirányítók felépítése és működése

szűrőkapcsolások egyenirányító áramkörökben

elemi stabilizátorok kialakítása félvezető diódákkal

3.2 Erősítő alapkapcsolások

Alapfogalmak

lineáris és nemlineáris működés

sztatikus és dinamikus üzemmód

erősítőfokozatok egyenáramú beállítása

paraméterek, helyettesítő képek

az erősítés fogalma

az erősítők jellemzői

908

Alapkapcsolások

bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások kialakítása, jellemzőik,

számításaik

unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások kialakítása, jellemzőik,

számításaik

3.3 Többfokozatú erősítők

Az erősítőfokozatok összekapcsolásának szükségessége

Az egyes csatolási módok

közvetlen csatolás

RC csatolás

transzformátoros csatolás

Az erősítők jellemzőinek frekvenciafüggése, határfrekvenciák

az emitterkondenzátor hatása

a csatolókondenzátorok hatása

az erősítőelem hatása

Zajviszonyok az erősítőben

a zaj fogalma, fajtái

zajjellemzők

a zaj csökkentésének lehetőségei

Torzítások az erősítőben

a torzítások okai, fajtái

a torzítási tényezők fogalma

a torzítás csökkentésének lehetőségei

3.4 Visszacsatolt erősítők

A visszacsatolás fogalma

A visszacsatolt erősítő erősítése

a visszacsatolás alapegyenlete

a hurokerősítés fogalma

A negatív visszacsatolás fajtái

soros és párhuzamos visszacsatolás

áram- és feszültség-visszacsatolás

A negatív visszacsatolás hatása az erősítő tulajdonságaira

erősítés, bemeneti, kimeneti ellenállás, sávszélesség, zajviszonyok

megváltozása

A negatív visszacsatolások gyakorlati megvalósítása

egy-, többfokozatú erősítőkben megvalósított negatív visszacsatolások

3.5 Nagyjelű erősítők

A nagyjelű erősítők fogalma, alkalmazási területei

nagyjelű feszültségerősítők

teljesítményerősítők

Az erősítőelemek kivezérelhetősége

a kivezérelhetőség határai

Erősítő osztályok

munkapont beállítások, folyási szögek

hatásfok, kivehető teljesítmény, torzítás

Ellenütemű erősítők

a gyakorlatban előforduló alkalmazások

909

Komplementer végerősítők

munkapont beállítás, tápfeszültség ellátás

Meghajtó fokozatok

előerősítők

ellenütemű erősítők vezérlése

Védőáramkörök

Integrált teljesítményerősítők

3.6 Szinuszos rezgéskeltők

A rezgéskeltés elve, pozitív visszacsatolás

a begerjedés feltételei

Oszcillátor alapkapcsolások

LC oszcillátorok

RC oszcillátorok

kristályoszcillátorok

Az oszcillátorok műszaki jellemzői, alkalmazásai

3.7 Műveleti erősítők

Egyenáramú erősítők felépítése, erősítési problémák

Szinteltoló áramkörök felépítése, jellemzői

Differenciálerősítők felépítése, jellemzői

a feszültség- és áramdrift fogalma

vezérlési módok

Egyéb alkalmazott áramkörök a műveleti erősítőkben

áramgenerátor

aktív munkaellenállás

fázisösszegző

Darlington végerősítők

Az integrált műveleti erősítők felépítése, jellemzői

erősítő jellemzők, katalógusadatok

A műveleti erősítők alapkapcsolásai, számítások

invertáló kapcsolás

neminvertáló kapcsolás

Az integrált műveleti erősítők kompenzálásai

offszet feszültség, áramkompenzálás

frekvenciakompenzálás

12. évfolyam: évi 185 óra

1. Impulzustechnikai alapáramkörök kb. 36 óra

Az impulzus fogalma, jellemzői

Az impulzusformálás célja és lehetőségei

Passzív jelformáló áramkörök

differenciáló és integráló tagok

vágóáramkörök

Az impulzus előállításának elve

a félvezető elemek kapcsoló üzemmódja

Impulzust előállító áramkörök, aktív jelformálók

910

multivibrátorok, Schmitt-trigger

fűrészjelet előállító áramkörök

2. Digitális alapáramkörök kb. 84 óra

Logikai alapfogalmak

analóg és digitális mennyiségek fogalma

számrendszerek, átszámítási algoritmusok

numerikus kódok: bináris, BCD, Gray stb.

alfanumerikus kód: ASCII (ismétlés)

a logikai függvények fogalma, felírási módjai

a logikai algebra alaptételei, szabályai és alkalmazásuk

a logikai függvények szabályos alakjai, átírás a szabályos alakok

között

grafikus egyszerűsítési módszerek

Logikai alapáramkörök

kombinációs és sorrendi hálózatok fogalma

logikai rendszerek

logikai alapáramkörök kapcsolástechnikai megvalósításai

logikai kapuáramkörök alapvető jellemzői

elemi tárolók (alaptípusok, vezérlési módok)

számlálók, regiszterek

frekvenciaosztók

egyszerű alkalmazási feladatok

3. Alapáramkörök alkalmazásai kb. 65 óra

3.1 Szélessávú és hangolt erősítők

szélessávú erősítők sávszélességének kialakítása

kis- és nagyfrekvenciás kompenzálás

szélessávú erősítők alkalmazásai

nagyfrekvenciás hangolt erősítők

sávszűrők

hangolt erősítők alkalmazásai

3.2 Műveleti erősítők alkalmazásai

AC és DC erősítők

feszültség- és áramgenerátorok

műveletvégző áramkörök

komparátorok

aktív szűrők

szinuszos oszcillátorok

impulzustechnikai áramkörök

3.3 Stabilizátorok

a feszültség- és áramstabilizálás elve, jellemzői

soros és párhuzamos stabilizálás

áteresztő tranzisztoros feszültségstabilizátorok

stabilizátorok túláramvédelme

áramstabilizátorok

911

kapcsolóüzemű stabilizátorok

integráltáramkörös stabilizátorok

3.4 Mikroprocesszorok

a mikroprocesszoros rendszer tömbvázlata

a mikroprocesszor általános jellemzése, belső rendszertechnikája, az

utasítás végrehajtás vázlatos ismertetése

a mikroprocesszor vezérlési funkciói

Szakmacsoportos alapozó oktatás: elektronika gyakorlat

1. A program célja

Az Elektronikai gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy

- segítse elő mérési gyakorlatokkal az elektronikában alkalmazott alkatrészek

működésének és jellemzőinek megértését,

- ismertesse meg az alapáramkörök építéséhez, méréséhez szükséges szerszámok,

alapanyagok és mérőműszerek fajtáit, használatát és kezelését,

- készítse fel a tanulókat a szakkönyvek, katalógusok, szabványok és egyéb szakmai

dokumentációk használatára,

- alakítsa ki a tanulókban a feladatokhoz szükséges alkatrészek, szerszámok, anyagok

és műszerek kiválasztásának készségét,

- folyamatosan bővítse a gyakorlati feladatokhoz szükséges számítástechnikai

ismereteket,

- segítse elő a munkavédelmi és környezetvédelmi előírások megismerését és

betartását,

- alapozzon meg jellemző mérési módszereket,

- ismertesse meg az aktív áramköri elemeket és azok tulajdonságait,

- ismertesse meg a tanulókat az egyenirányítók és az elemi stabilizátorok építésével és

mérésével,

- ismertesse meg a tanulókat a gyakorlatban előforduló erősítő alapkapcsolások

építési, mérési problémáival,

- ismertesse meg a többfokozatú erősítők építését és mérését, a visszacsatolt megoldási

módokat,

- sajátíttassa el a tanulókkal a műveleti erősítők építésével és mérésével kapcsolatos

ismereteket, a különböző funkciójú műveleti erősítős kapcsolások vizsgálati

módszereit,

- a követelményekben meghatározott szinteken sajátíttassa el a szinuszos rezgéskeltők

építésével, mérésével kapcsolatos feladatokat,

- segítse elő mérési gyakorlatokkal az impulzustechnikai és digitális áramkörök,

alkatrészek működésének és jellemzőinek megértését,

- nyújtson betekintést az impulzustechnikai és a digitális alapáramkörök széleskörű

alkalmazásába,

- ismertesse meg az elektronikus áramkörök hagyományos és korszerű szerelési

technológiáit, az ezekhez szükséges speciális anyagokat, eszközöket és

szerszámokat:

912

- nyomtatott huzalozású áramkörök, csatlakozások és összekötő elemek,

- felületszerelt elemek (SMD),

- felületszerelt technológiák (SMT),

- SMD alkatrészek előkészítése, ültetése,

- félautomata és automata beültetési módszerek és eszközök,

- segítse elő bemutatással, szimulációval és működő modellekkel a különböző

elektronikai áramkörök működésének megértését, mutassa be felhasználási

lehetőségeit,

- ismertesse meg egy-egy digitális áramkör működési fázisait,

- tegye lehetővé néhány áramkört szimuláló, analizáló számítógépes eljárás

megismerését.



- felismerni a hagyományos szerelési technológiákat és ezek eszközeit,

- értelmezni az alapvető mérési összeállítások feladatait,

- összehasonlítani a hagyományos és a számítógépes mérési módszereket,

- végigkövetni a számítógép segítségével történő méréseket,

- alkalmazni a megfelelő mérési eszközöket és műszereket az áramkörök mérései, a

jellemzők vizsgálata során,

- megépíteni és megmérni az adott áramköröket,

- üzembe helyezni és beállítani az adott készülékeket, berendezéseket,

- elsajátítani a megfelelő szerszámok és anyagok használatát,

- elemezni és értékelni a mérési eredményeket,

- az építés és mérés során használni a katalógusokat,

- részt venni számítógépes NYÁK tervezésben,

- dokumentálni az elvégzett méréseket,

- betartani a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat,

- megmérni a különféle félvezető eszközök jellemzőit,

- egyenirányító áramköröket és Zéner-diódás stabilizátort építeni,

- tápegységet tervezni és építeni,

- egyenirányítót, tápegységet, Zéner-diódás stabilizátort mérni,

- egyenirányító kapcsolásokat vizsgáló méréseket összeállítani,

- tranzisztoros alapkapcsolásokat építeni és üzembe helyezni,

- alapkapcsolásokban nyugalmi és dinamikus jellemzőket mérni és értékelni,

- többfokozatú erősítőket építeni és üzembe helyezni,

- a többfokozatú erősítőket számítógépes program segítségével elemezni,

- mérni és értékelni a visszacsatolást tartalmazó erősítők jellemzőit,

- adott kapcsolás alapján nagyjelű erősítőt építeni,

- megmérni a nagyjelű erősítők jellemzőit,

- tanulmányozni számítógépes program segítségével a nagyjelű erősítőket,

- stabilizátor áramkört építeni, mérni és értékelni az eredményeket,

- dokumentáció és minta alapján rádiófrekvenciás tekercseket készíteni,

- elsajátítani a behangoláshoz szükséges mérőműszerek kezelését,

- elvi áramköri rajzok alapján megépíteni és üzembe helyezni műveleti erősítős

kapcsolásokat,

- méréseket összeállítani az integrált műveleti erősítők jellemzőinek vizsgálatához,

- használni az integrált áramkör beépítéséhez és kiszedéséhez szükséges szerszámokat,

913

- alkalmazni az integrált áramkör kezelésének és beépítésének szabályait,

- jellemző méréseket végezni oszcillátorokban,

- oszcillátor kapcsolást építeni, beállítani a frekvenciát,

- alkalmazni az elektronikai áramkörök hagyományos és korszerű szerelési

technológiáit,

- korszerű stabilizátorokat mérni,

- impulzustechnikai és digitális áramköröket megépíteni és mérni,

- ismertetni a hangolt erősítők építési és mérési problémáit,

- elsajátítani az üzemi hangolás módszereit, a hangolt erősítők jellemzőinek méréseit.



1. Félvezetők mérése kb. 31 óra

Mérési feladatok

félvezető diódák mérése

különleges diódák vizsgálata

bipoláris tranzisztorok mérése

unipoláris tranzisztorok mérése

egyéb (kiválasztott) félvezetők jellemzőinek vizsgálata

Mérések szimulációja

A szükséges mérőműszerek megismerése, használata

2. Analóg alapáramkörök építése, mérése kb. 80 óra

Egyenirányító kapcsolások építése és működésének vizsgálata méréssel

Tápegység építése szűrőtaggal és ennek mérése

Zéner-diódás stabilizátor építése és mérése

Tranzisztoros és FET-es alapkapcsolások építése

alapkapcsolások munkaponti értékeinek mérése

a kapcsolások vizsgálata váltakozó feszültséggel

Többfokozatú erősítők építése és mérése

Számítógépes szimulációs vizsgálatok

Visszacsatolást tartalmazó erősítők jellemzőinek mérése

Nagyjelű erősítők építése

a nagyjelű erősítők jellemzőinek mérése

Rezgéskeltő kapcsolások építése, mérése

12. évfolyam: évi 9 óra

1. Impulzustechnikai alapáramkörök építése és mérése kb. 20 óra

Az impulzus vizsgálata, jellemzőinek mérése

Impulzust előállító áramkörök összeállítása, mérése hagyományos és

korszerű alkatrészekkel

Aktív jelformálók vizsgálata

914

Impulzustechnikai áramkörök szimulációja számítógéppel

2. Digitális alapáramkörök összeállítása és mérése kb. 36 óra

A logikai alapfüggvények megvalósítása

Kombinációs hálózatok vizsgálata, összeállítása, kész áramkörök

analizálása

Sorrendi áramkörök alapelemeinek összeállítása, vizsgálata

tárolók

számlálók

regiszterek

Memóriák: RAM, ROM, EPROM áramkörök

Átalakító áramkörök építése, elemzése és vizsgálata

Egyszerű digitális áramkör megvalósítása SMD alkatrészekből egyszerű

SMT technológiával

3. Alkalmazott alapáramkörök építése és mérése kb. 40 óra

Szelektív erősítők építése, hangolása, mérése

rezgőköri tekercsek készítése, tekercselési módok

Műveleti erősítős alapkapcsolások építése és mérése

AC-DC erősítők

Alkalmazott műveleti erősítős kapcsolások építése, mérése

műveletvégző áramkörök

komparátorok

aktív szűrők

oszcillátorok

impulzustechnikai áramkörök

Áteresztő tranzisztoros feszültségstabilizátor építése és mérése

Áramstabilizátor vizsgálata

Kapcsolóüzemű stabilizátorok vizsgálata

Integrált áramkörös stabilizátorok építése és mérése

Mikroprocesszoros áramkör mérése

modelláramkör működésének vizsgálata

Megjegyzés: a 12. évfolyam után 140 óra (4 hét) nyári gyakorlat kötelező!

915

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Az Elektronikai alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségi vizsga részletes

vizsgakövetelményeinek kidolgozása a műszaki szakterület elektrotechnika-elektronika

szakmacsoportjába tartozó szakközépiskolák számára készült. A tantárgy az érettségin a

szabadon választható vizsgatárgyak körét bővíti. A részletes követelmények

természetesen az előírt kerettantervekhez illeszkednek, s nem tartalmazzák az egyes

intézmények helyi tanterveiben megfogalmazott kiegészítő témakörök követelményeit.

Az Elektronikai alapismeretek komplex vizsgatantárgy, részletes követelményei alapvetően az

elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek kerettantervének

elektrotechnikai és elektronikai témaköreire épülnek

A részletes vizsgakövetelmények közép- és emelt szinten egyaránt kompetencia elv alapján

készültek. Az emelt szintű követelmények tartalmazzák a középszintű követelményeket is.

Középszinten alapvetően az ismeret és a megértés szintje dominál, emelt szinten

fokozottabban előtérbe kerül az alkalmazási és integrálási képesség is. Az ismeretek és

készségek legnagyobb része középszinten és emelt szinten egyaránt megjelenik.

A középszintű vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai előkészítő érettségi azon

céljait, hogy vizsgával is megtörténjék a szakmai alapozás lezárása, segítse a szakirány

szerinti felsőfokú intézményekbe történő továbbtanulást, kövesse és elősegítse a tanulók

szakmaválasztását, valamint előkészítse bekapcsolódásukat a specializáló szakmai

képzésbe. A középszintű célok elsősorban az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat,

kifejező készséget, a rendszerezés és az alkalmazás, valamint az alapfeladatok

megoldásának legalapvetőbb formáit várják el.

Az emelt szintű vizsgakövetelményekben elsősorban az igényesebb felépítésre törekvés, az

alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok nehézségi fokának erősödése

jelentkezik. A követelmények figyelembe veszik továbbá, hogy bizonyos technikus

szakokhoz, vagy egyes felsőfokú szakképesítésekhez – az intézmény pedagógiai

programjában rögzített előírásokkal összhangban – szükségessé válhat az emelt szintű

érettségi vizsga letétele is.

A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

– rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező

elektrotechnikai-elektronikai alapismeretekkel,

– képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt villamos jelenségekkel, egyszerű

technikai eszközök működésével összekapcsolni,

– elsajátította-e az elektrotechnika és az elektronika alapfogalmaihoz kapcsolódó

összefüggések alkalmazását,

– rendelkezik-e az elektrotechnikai-elektronikai alapmennyiségek mértékegységeinek és

mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával, elektrotechnikai és

elektronikai alapfeladatok megoldási készségével,

916

– képes-e az elektrotechnika-elektronika alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és

alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

– képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai-elektronikai

jelenségeket, összefüggéseket megmagyarázni, és folyamatokat összehasonlítani.

Az emelt szintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó a fentiekben

felsoroltakon túlmenően

– elsajátította-e a speciális szakmai tantárgyak tanulásához szükséges műszaki

feladatmegoldó képességet,

– tudja-e levezetni, igazolni, ábrázolni és értékelni az elektrotechnikai-elektronikai

összefüggéseket és folyamatokat,

– képes-e elemezni és méretezni a legfontosabb elektrotechnikai-elektronikai

alapáramköröket,

– rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek

összehasonlító, integrálási képességével.

A részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázat emelt szintű oszlopa csak a

középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szintű vizsga

természetesen magába foglalja a középszintű követelményeket is.

917

TÉMAKÖRÖK

1. Villamos alapfogalmak



1.1 Feszültség, áram töltés, ellenállás, vezető-

képesség

Definiálja a feszültség, az áram, a töltés, az

ellenállás és a vezetőképesség fogalmát és

jellemzőit.

Ismertesse a feszültség, az áram, a töltés, az

ellenállás és a vezetőképesség mértékegységeit

(V, A, As, Ω, S).

Értelmezze az áram és a töltés közötti

összefüggést.

Végezzen átszámításokat a mértékegységekkel

a prefixumok szerint (μV, mV, μA, mA, kΩ,

μS, mS).

Mutassa be az elektrotechnika, mint műszaki

tudomány kapcsolatait a fizikával.

1.2 Ellenállásokkal kapcsolatos számítások

Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK)

Értelmezze a fizikai és geometriai paraméterek

alapján az ellenállás kiszámítására vonatkozó

összefüggést.

Végezzen ellenállás számításokat az ellenállás

megadott fizikai és geometriai paraméterei

segítségével.

Értelmezze az ellenállások hőfoktényezőjét, a

negatív és a pozitív hőfokfüggést.

Végezzen hőmérsékletfüggésre vonatkozó

számításokat.

Értelmezze a fajlagos ellenállás és a fajlagos

vezetés anyagszerkezeti alapjait.

Mutassa be az ellenállások hőfokfüggésének

gyakorlati vonatkozásait.

Mutassa be szerkezeti felépítése alapján az

ellenállást, mint alkatrészt.

1.3 Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek Ismertesse az ellenállások fajtáit és

katalógusadatait.

Mutassa be a legfontosabb ellenállások

szabványos jelölésmódjait.

Hasonlítsa össze és jellemezze a vezető és a

szigetelő anyagokat (energiaszintek).

Mutassa be a vezető és a szigetelő anyagok

felépítéséből adódó különbségeket.

918

2. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei



2.1 Az áramkör fogalma, egyenáramú hálóza-

tok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff)

Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállásszá-

mítások

Mutassa be az egyszerű áramkör felépítését,

jellemzőit.

Definiálja az egyenáramú hálózatok Ohm

törvényét.

Definiálja az egyenáramú hálózatok

csomópontokra és hurkokra vonatkozó

Kirchhoff törvényeit.

Alkalmazza a Kirchhoff törvényeket

egyszerűbb hálózatok jellemzőinek

számításánál.

Határozza meg az ellenállások soros,

párhuzamos és vegyes kapcsolásainál az eredő

ellenállás kiszámítására vonatkozó

összefüggéseket.

Végezzen eredő ellenállás számításokat soros,

párhuzamos és vegyes kapcsolások esetén.

Értelmezze a generátort, mint

töltésszétválasztót és a fogyasztót, mint töltés

kiegyenlítőt.

Ábrázolja az ellenállások jelleggörbéjét.

Legyen képes a Kirchhoff törvényeket

alkalmazni összetettebb egyenáramú

hálózatokban.

Vezesse le az ellenállások soros és párhuzamos

eredőjének meghatározására szolgáló

összefüggéseket.

Vezesse le a csillag-delta átalakítást.

2.2 Az alaptörvények igazolása Rajzolja fel az alaptörvények igazolására

szolgáló mérési elrendezéseket, és ezek alapján

ismertesse a mérések menetét.

2.3 Nevezetes hálózatok: feszültségosztó,

áramosztó, Wheatstone-híd

Definiálja a feszültségosztás törvényét.

Definiálja az áramosztás törvényét.

Végezzen számításokat egyszerű feszültség- és

áramosztó áramkörökön.

Határozza meg a Wheatstone-híd

kiegyenlítésére szolgáló összefüggést.

Igazolja a feszültségosztás törvényét.

Igazolja az áramosztás törvényét.

Értelmezze a változtatható és a beállítható

ellenállások gyakorlati felépítését

(potenciométer, trimmer).

Vezesse le a Wheatstone-híd kiegyenlítését

igazoló összefüggést.

919

920



2.4 Méréshatár-kiterjesztés: előtét- és sönt-

számítások

Ismertesse az áram- és feszültségmérő

méréshatár kiterjesztésére vonatkozó

megoldásokat.

Értelmezze az alapműszer jellemzőit.

Határozza meg az előtét- és a söntellenállás

kiszámítására szolgáló összefüggéseket.

Számítson ki előtét- és söntellenállásokat.

Méretezzen alapműszerek méréshatár

kiterjesztésére szolgáló előtét- és

söntellenálláso-kat.

921

3. A villamos áram hatásai



3.1 Hőhatás Ismertesse a villamos- és a hőenergia közötti

kapcsolatot.

Magyarázza el az áram hőhatásának okait.

Értelmezze a fajhő fogalmát.

Soroljon fel hőhatáson alapuló jellemző

gyakorlati alkalmazásokat (fűtés, melegítés,

izzólámpák, biztosítók, hűtőbordák).

Végezzen számításokat a fajhő segítségével.

Mutassa be a hőhatás gyakorlati alkalmazásait

és a káros hőhatás elleni védekezést.

3.2 Vegyi hatás Ismertesse a folyadékok vezetési

mechanizmusát, az anyagok kiválasztásának

folyamatát.

Definiálja Faraday törvényét.

Mutassa be az elektrolízis jellemző gyakorlati

alkalmazási lehetőségeit (fémek kiválasztása,

galvanizálás, galvanoplasztika, eloxálás).

Mutassa be a Faraday törvény anyagszerkezeti

hátterét.

Végezzen számításokat Faraday törvényének


Értelmezze a galvánelemek és az

akkumulátorok működését és jellemzőit.

Mutassa be a korrózió fajtáit és az ellene

történő védekezés gyakorlati lehetőségeit.

3.3 Élettani hatás Ismertesse az áram emberi ideg- és

izomrendszerre vonatkozó hatásait.

Sorolja fel az áramütés mértékét befolyásoló

tényezőket és az áramütés elleni védekezés

lehetőségeit.

Fejtse ki részletesen az áram élettani hatásait.

Mutassa be az áramütés mértékét befolyásoló

tényezőket és az áramütés elleni védekezés

lehetőségeit.

3.4 Mágneses hatás Értelmezze az állandó mágnes, ill. az árammal

átjárt vezető mágneses tere közötti kapcsolatot.

Sorolja fel a mágneses hatással kapcsolatos

gyakorlati alkalmazásokat.

Elemezze a mágneses tér mozgó

töltéshordozókra gyakorolt hatásának

következményeit.

Mutassa be a mágneses hatással kapcsolatos

gyakorlati alkalmazásokat.

922

4. Energiaforrások



4.1 A villamos munka, a teljesítmény, a hatás-

fok és a terhelhetőség

Értelmezze a villamos munka és a villamos

teljesítmény fogalmát és mértékegységeit.

Számítással határozza meg a villamos munkát

és teljesítményt.

Értelezze a hatásfok fogalmát.

Végezzen számításokat a berendezések

hatásfokának figyelembevételével.

Ismertesse az ellenállások szabványos

terhelhetőségeit.

Elemezze néhány gyakorlatban alkalmazott

villamos berendezés, készülék, eszköz

jellegzetes hatásfokait.

Mutassa be az egyenáramú teljesítmény és

munka mérésének lehetőségeit.

Értelmezze a gyakorlatban fellépő disszipációt.

4.2 Ideális és valódi generátorok

A feszültség- és áramgenerátorok helyette-

sítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása

(Norton, Thevenin)

Értelmezze a belső ellenállás, a

forrásfeszültség és a kapocsfeszültség

fogalmát.

Különböztesse meg az ideális és a valóságos

generátorokat.

Rajzolja fel a feszültség- és áramgenerátorok

helyettesítő képeit (Thevenin, Norton).

Számítással határozza meg az egyszerűbb aktív

kétpólusok helyettesítő elemeit.

Határozza meg a sorosan, a párhuzamosan és a

vegyesen kapcsolt generátorok jellemzőit.

Végezzen számításokat generátorok soros,

párhuzamos és vegyes kapcsolásaira.

Mutassa be a Norton és a Thevenin helyettesítő

képek közötti kapcsolatot.

Elemezze a kapocsfeszültség terhelő áramtól

való függését.

4.3 A szuperpozíció tétele Definiálja a szuperpozíció tételét. Elemezze a szuperpozíció tételét.

Végezzen számításokat a tétel segítségével.

923



4.4 Generátorok teljesítményviszonyai és ha-

tásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata

Ismertesse a generátorok lehetséges terhelési

állapotait.

Értelmezze a generátorok

teljesítményviszonyait és hatásfokát.

Magyarázza el az illesztést, s mutasson rá

gyakorlati jelentőségére.

Ábrázolja a teljesítmény- és a hatásfok-görbét

a terhelő ellenállás függvényében a jellemző

értékek feltüntetésével.

Értelmezze generátoroknál a hatásfok és a

teljesítmény, ill. a hasznosítható teljesítmény

és a terhelés kapcsolatait.

924

5. Villamos erőtér



5.1 A villamos tér fogalma, jellemzői és szem-

léltetése, Coulomb törvénye

Ismertesse a villamos tér fogalmát és

értelmezze jellemzőit (töltés, erőtér, erő,

térerősség, feszültség).

Értelmezze a villamos töltések egymásra

gyakorolt taszító és vonzó hatását.

Definiálja Coulomb törvényét.

Végezzen számításokat a Coulomb törvény

segítségével.

Ábrázolással szemléltesse a villamos erőteret.

Értelmezze a homogén erőteret.

Fejtse ki részletesen a kisülés, a csúcshatás az

elektromos megosztás és az árnyékolás

gyakorlati jelentőségét.

Ábrázolja Q töltésű fémgömb esetén a villamos

térerősséget a távolság függvényében.

5.2 Anyagok viselkedése villamos térben Mutassa be a villamos térerősség és az

anyagok kapcsolatát.

Ismertesse a dielektromos állandó fogalmát.

Értelmezze a polarizációt, az átütést, az átütési

szilárdságot, a dielektromos veszteséget és a

piezovillamos jelenséget.

Fejtse ki részletesen a polarizáció, az átütés, a

dielektromos veszteség és a piezovillamos

jelenség belső okait, gyakorlati jelentőségét.

5.3 Kondenzátorok, kapacitások Ismertesse és értelmezze a kapacitás fogalmát,

mértékegységeit és a hozzá kapcsolódó

prefixumait.

Értelmezze a síkkondenzátor kapacitását

meghatározó paraméteres összefüggést.

Ismertesse a kondenzátorok típusait, azok

katalógusadatait és szabványos jelöléseit.

Határozza meg a kondenzátorok soros,

párhuzamos és vegyes kapcsolás eredő

kapacitásaira vonatkozó összefüggéseket.

Mutasson be állandó és változtatható

kapacitású jellegzetes kondenzátor

megoldásokat.

Vezesse le a kondenzátorok soros és

párhuzamos eredőire vonatkozó

összefüggéseket.

925



Végezzen számításokat a kondenzátorok soros,

párhuzamos és vegyes kapcsolásaira.

5.4 Töltés, kisütés, energia Ismertesse a kondenzátor feltöltési és kisütési

folyamatát.

Értelmezze az időállandó fogalmát.

Értelmezze a kondenzátorok energiáját.

Ismertesse a kondenzátorok veszteségeit.

Ábrázolja a kondenzátorok töltési és kisütési

görbéit, s tüntesse fel a jellemző értékeket.

Elemezze a kondenzátorok gyakorlatban

fellépő veszteségeit.

926

6. Mágneses erőtér



6.1 A mágneses erőtér jellemzői és szemlélte-

tése, erőhatások mágneses erőtérben

Ismertesse a mágneses erőtér fogalmát és

értelmezze jellemzőit (térerősség, indukció,

fluxus, gerjesztés).

Szemléltesse ábrázolással a mágneses teret.

Értelmezze a mágneses erőtér erőhatásait.

Határozza meg a mágneses tér és az áram

kölcsönhatásánál fellépő erőhatás

összefüggését.

Mutassa be az állandó mágnes

mágnesességének anyagszerkezeti okait.

Értelmezze a gerjesztési törvényt.

Számítsa ki egyszerű mágneses körök

alapjellemzőit.

Mutassa be a mágneses erő irányának

meghatározását.

6.2 Anyagok viselkedése mágneses térben Mutassa be az anyagok viselkedését mágneses

erőtérben (elemi mágnesek, domének).

Mutassa be a mágnesezési görbéket,

értelmezze a mágneses permeabilitást.

Értelmezze a hiszterézist.

Értelmezze a diamágneses, a paramágneses és

a ferromágneses anyagok fogalmát, gyakorlati

jellemzőit.

Hasonlítsa össze a keménymágneses és a

lágymágneses anyagokat.

Mutassa be a hiszterézis gyakorlati szerepét.

6.3 Elektromágneses indukció Értelmezze az indukált feszültség nagyságát

meghatározó indukciótörvényt.

Értelmezze az indukált feszültség irányát

meghatározó Lenz törvényt.

Ismertesse a mozgási-, a nyugalmi-, az ön- és a

kölcsönös indukciót.

Ismertesse az önindukciós tényező

(induktivitás) fogalmát és mértékegységét.

Ismertesse az induktivitás be- és

kikapcsolásánál fellépő jelenségeket.

Ismertesse az induktivitás energiáját

meghatározó tényezőket.

Mutassa be a szkinhatás gyakorlati

vonatkozásait.

Magyarázza el az örvényáram létrejöttének

okait.

Mutassa be az örvényáram gyakorlati

vonatkozásait.

927

7. Szinuszos mennyiségek – Váltakozó áramú áramkörök



7.1 A szinuszos váltakozó mennyiségek jel-

lemzői

Ismertesse és értelmezze a szinuszos váltakozó

jel amplitúdóját, frekvenciáját,

körfrekvenciáját, periódus idejét, pillanatnyi

értékét és fázisszögét.

Ismertesse a váltakozó mennyiségek ábrázolási

módszereit (vonaldiagram, vektordiagram).

Értelmezze és számítsa ki a váltakozó jel

középértékeit.

Értelmezze a szinuszos váltakozó jel

alaktényezőit (csúcstényezőt és formatényezőt)

az egyenirányítatlan, az egyutasan és a

kétutasan egyenirányított szinuszos jelek

esetén.

Értelmezze a szinuszos váltakozó jel

középértékei közötti kapcsolatokat.

7.2 Egyszerű váltakozó áramkörök Értelmezze az ideális ohmos, az ideális

induktív és az ideális kapacitív fogyasztó

jellemzőit.

Ismertesse az induktív és a kapacitív reaktancia

fogalmát.

Mutassa be az ideális ellenállás, tekercs és

kondenzátor viselkedését váltakozó

áramkörökben (fázissietés és fáziskésés).

7.3 Összetett váltakozó áramkörök

Valódi tekercsek, kondenzátorok és vesz-

teségeik

Értelmezze a tekercsek és a kondenzátorok

veszteségeit.

Mutassa be a valóságos ohmos ellenállás és a

valóságos reaktanciák jellemzőit.

Értelmezze az impedancia és az admittancia

fogalmát és kapcsolatait.

Határozza meg vektorábrák segítségével a

soros R-L, R-C és R-L-C, ill. a párhuzamos R-

L, R-C és R-L-C áramkörök jellemzőire

vonatkozó összefüggéseket.

Végezzen számításokat soros és párhuzamos

R-L, R-C és R-L-C áramkörökön.

Értelmezze a tekercs és a kondenzátor jóságát.

Ábrázolja a soros és a párhuzamos R-L, R-C és

R-L-C áramkörök impedanciájának és

fázisszögének frekvenciafüggését.

Szerkessze meg vegyes kapcsolású R-L-C

áramkörök vektorábráit.

928



7.4 Rezgőkörök Értelmezze a rezgőkörök fogalmát.

Rajzolja fel a rezgőkörök rezonanciagörbéit.

Definiálja a határfrekvenciákat, a rezonancia

frekvenciát és a jósági tényezőt.

Fejtse ki részletesen a rezgőkörök gyakorlati

alkalmazásának lehetőségeit.

Végezzen soros és párhuzamos rezgőkörrel

kapcsolatos számításokat.

7.5 Váltakozó áramú teljesítmények Értelmezze a látszólagos, a hatásos és a meddő

teljesítmény fogalmát és mértékegységeit.

Ismertesse a váltakozó áramú teljesítmények

közötti kapcsolatot.

Értelmezze a teljesítménytényező fogalmát.

Elemezze a fázisjavítás (fáziskompenzálás)

szükségességét és mutassa be jellemző

megoldásait.

929

8. Többfázisú hálózatok



8.1 A többfázisú rendszer fogalma

Mutassa be a többfázisú rendszer előnyeit az

egyfázisúval szemben.

8.2 A háromfázisú rendszer lényege, jellem-

zői, csillag- és háromszögkapcsolások, tel-

jesítmények, terhelések

Ismertesse a háromfázisú rendszer fogalmát,

jellemzőit (fázistekercsek, fázis feszültségek,

vonali feszültségek, teljesítmény, láncolás,

csillagpont, csillag kapcsolás, delta kapcsolás,

szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés).

Hasonlítsa össze jellemzői alapján a csillag- és

a háromszögkapcsolást.

Mutassa be a háromfázisú rendszer gyakorlati

alkalmazásait.

8.3 A villamos energia szállítása és elosztása Ismertesse a villamos energia szállításának és

elosztásának gyakorlatát.

Térjen ki a villamos energia szállításánál és

elosztásánál fellépő áramütés veszély

elhárítására.

930

9. Villamos gépek



9.1 Transzformátorok Csoportosítsa a villamos gépeket.

Ismertesse a transzformátor felépítését,

működését és fajtáit.

Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos

transzformátorokat.

Ismertesse a transzformátorok veszteségeit,

szórását és hatásfokát.

Értelmezze a transzformátor feszültség-, áram

és impedancia-áttételeit.

Rajzolja le a transzformátor rajzjelét.

Mutassa be a transzformátor veszteségeinek

okait és a csökkentésére szolgáló eljárásokat.

Mutassa be a transzformátorok legfontosabb

műszaki jellemzőit és azok méréssel történő

meghatározásait.

9.2 A villamos forgógépek felosztása és jel-

lemzői

Ismertesse a forgó mágneses mező fogalmát és

jellemzőit.

Csoportosítsa a villamos forgógépeket és

ismertesse jellemzőiket (kommutátor,

armatúra, kapocsfeszültség, fordulatszám,

nyomaték).

Hasonlítsa össze és rendszerezze a villamos

forgógépeket.

9.3 Egy- és háromfázisú generátorok Ismertesse az egy- és háromfázisú váltakozó

áramú generátorok felépítését, működését.

Mutassa be az egy- és háromfázisú generátorok

gyakorlati alkalmazásait.

9.4 Egyenáramú generátorok és motorok Ismertesse az egyenáramú generátorok

felépítését, gerjesztési megoldásait és

működését.

Ismertesse az egyenáramú motorok felépítését,

gerjesztési megoldásait és működését.

Mutassa be az egyenáramú generátorok és

motorok jelleggörbéit, gyakorlati

alkalmazásait.

9.5 Váltakozó áramú motorok Ismertesse a háromfázisú motorok felépítését

és működését.

Mutassa be a váltakozó áramú motorok

jelleggörbéit, jellemzőit, gyakorlati

alkalmazásait.

931

10. Passzív elektronikai áramkörök



10.1 A kétpólusok felosztása és jellemzői Definiálja az aktív, a passzív, a lineáris és a

nemlineáris kétpólusok fogalmát

Értelmezze a passzív kétpólusok jellemzőit

(impedancia, admittancia, fázisszög,

helyettesítő kép).

Ismertesse az aktív kétpólusok

helyettesítésének lehetőségeit Norton, ill.

Thevenin helyettesítő képpel.

Jellemezze a kétpólusok egyes csoportjainak

jelleggörbéit.

10.2 A négypólusok felosztása és jellemzői Definiálja az aktív, a passzív, a lineáris, a

nemlineáris, a szimmetrikus és a

földszimmetrikus négypólusok fogalmát.

Értelmezze a passzív négypólusok jellemzőit

impedancia, admittancia és hibrid paraméteres

egyenleteik alapján.

Értelmezze a passzív négypólus csillapítását és

a szint fogalmát.

Számítsa ki a passzív négypólus csillapítását.

Határozza meg számítással egyszerűbb

négypólusok impedancia, admittancia és hibrid

paraméteres egyenletrendszereit.

Határozza meg számítással a négypólusok

átviteleit dB-ben.

10.3 Szűrő áramkörök Értelmezze az aluláteresztő, a felüláteresztő és

a sávszűrők határfrekvenciáit és

sávszélességét.

Ábrázolja a szűrők frekvenciaátvitelét a

nevezetes frekvenciák bejelölésével

Méretezzen egyszerű szűrőáramköröket.

Mutassa be a szűrő áramkörök gyakorlati

alkalmazási lehetőségeit.

932

11. Félvezető áramköri elemek



11.1 Félvezető diódák Ismertesse a félvezetők fizika alapjait.

Értelmezze a félvezető dióda felépítését és

működését.

Értelmezze a félvezető dióda jellemzőit.

Rajzolja fel a félvezető dióda karakterisztikáját

és jelképét.

Mutassa be a félvezetők hőfokfüggését.

Mutassa be félvezető dióda működését

egyenirányító kapcsolásokban (egyutas és

kétutas egyenirányítás).

Fejtse ki részletesen a félvezetők működésének

elektronfizikai és elektrokémiai vonatkozásait.

Értelmezze az egyenáramú és a differenciális

ellenállást.

Mutassa be a félvezető dióda

karakterisztikájának jellegzetes szakaszait.

Méretezze a puffer- és a szűrőkondenzátort.

Értelmezze a szűrés jóságát.

Térjen ki részletesen a hídkapcsolású (Graetz)

kétutas egyenirányító felépítésére, működésére

és jellemzőire.

11.2 Speciális diódák Ismertesse a Zener-, a varicap-, az alagút-, a

Schottky-, a tűs dióda és a LED felépítését,

jellemzőit és gyakorlati alkalmazási

lehetőségeit.

Rajzolja fel a speciális diódák

karakterisztikáját és jelképi jelöléseit.

Elemezze a speciális diódák

karakterisztikáinak jellegzetes szakaszait.

933



11.3 Bipoláris tranzisztorok Értelmezze a bipoláris tranzisztor felépítését,

működését, feszültség-, áramviszonyait és a

tranzisztorhatást.

Mutassa be a bipoláris tranzisztor jellemzőit és

alapkapcsolásait.

Ismertesse a bipoláris tranzisztor közös

emitteres áramegyenleteit.

Rajzolja fel a legfontosabb közös emitteres

jelleggörbéket és a h-paraméteres helyettesítő

képet.

Rajzolja le a tranzisztor jelképeit.

Elemezze a jelleggörbék, a paraméterek és a

helyettesítő képek közötti kapcsolatrendszert.

Értelmezze a bipoláris tranzisztor műszaki

katalógusadatait és határértékeit.

Mutassa be a tranzisztor hőfokfüggését és

gyakorlati hűtési lehetőségeit.

11.4 Unipoláris tranzisztorok Értelmezze az unipoláris tranzisztorok

felépítését, működését, feszültség- és

áramviszonyait.

Mutassa be az unipoláris tranzisztorok

jellemzőit és alapkapcsolásait.

Rajzolja fel a legfontosabb közös source-u

jelleggörbéket és az y-paraméteres helyettesítő

képet.

Rajzolja le a FET-ek és a MOSFET-ek

jelképeit.

Elemezze a jelleggörbék, a paraméterek és a

helyettesítő képek közötti kapcsolatrendszert.

Mutassa be a bipoláris és az unipoláris

tranzisztorok felépítése, működése és

alkalmazása közötti különbözőségeket, emelje

ki a térvezérlés szerepét.

Értelmezze az unipoláris tranzisztor műszaki


11.5 Egyéb félvezetők Ismertesse a négyrétegű dióda, a tirisztor, a

diac, a triac, és az UJT felépítését, működését,

és karakterisztikáját.

Mutassa be az egyéb félvezetők gyakorlati

alkalmazásait.

Rajzolja fel jelképi jelöléseiket.

Értelmezze az egyéb félvezetők műszaki


934

12. Tranzisztoros alapáramkörök



12.1 Munkapont-beállítás Definiálja a lineáris és a nemlineáris működést,

a sztatikus és a dinamikus üzemmódot.

Értelmezze a munkapont, a munkaegyenes

fogalmát és szerepét.

Mutassa be a munkapont beállítására szolgáló

kapcsolásokat bipoláris és unipoláris

tranzisztoroknál.

Ismertesse a munkapont-beállító kapcsolások

egyes elemeinek szerepét.

Méretezze a munkapontbeállító alkatrészeket.

Hasonlítsa össze a munkapont stabilitása

szempontjából az egyes munkapont beállító

kapcsolásokat.

12.2 Erősítő áramkörök alapjellemzői Értelmezze a feszültségerősítést, az

áramerősítést, a teljesítményerősítést, a

bemeneti ellenállást és a kimeneti ellenállást.

Mutassa be a feszültség-, az áram- és a

teljesítményerősítés közötti kapcsolatokat.

12.3 Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Rajzolja fel a bipoláris tranzisztoros

alapkapcsolásokat, és magyarázza el

működésüket.

Határozza meg a h paraméteres helyettesítő

kép alapján a közös emitteres alapkapcsolás

váltakozó áramú jellemzőire vonatkozó

összefüggéseket.

Számítsa ki az erősítő alapkapcsolás váltakozó

áramú jellemzőit.

Vezesse le a közös emitteres erősítő

alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzőit.

Méretezze a bipoláris tranzisztoros erősítő

alapkapcsolásokat.

935



12.4 Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Rajzolja fel a közös sorce-u unipoláris

tranzisztoros alapkapcsolást és y-paraméteres

helyettesítő képét.

Magyarázza el az áramkör és helyettesítő képe

alapján a kapcsolás működését.

Számítsa ki az y paraméteres helyettesítő kép

alapján a közös source-u alapkapcsolás

váltakozó áramú jellemzőit.

Vezesse le a közös source-u alapkapcsolás

váltakozó áramú jellemzőit.

Méretezze az unipoláris tranzisztoros erősítő

alapkapcsolásokat.

12.5 Többfokozatú erősítők, csatolások Ismertesse a többfokozatú erősítők csatolási

lehetőségeit, s azok alkalmazási korlátait.

Definiálja az előerősítő, a főerősítő és a

teljesítményerősítő fogalmát.

Értelmezze a többfokozatú erősítők váltakozó


Rajzolja fel a többfokozatú erősítők

helyettesítő képeit.

Hasonlítsa össze a közvetlen, az RC és a

transzformátoros csatolás gyakorlati

vonatkozásait.

Számítsa ki a többfokozatú erősítők váltakozó


12.6 Frekvenciafüggés, határfrekvenciák Mutassa be a közös emitteres erősítő

frekvenciafüggésének okait.

Definiálja az erősítők alsó és felső

határfrekvenciáját, sávszélességét.

Rajzolja fel a közös emitteres erősítő

amplitúdó- és fáziskarakterisztikáját a

nevezetes pontok feltüntetésével.

Elemezze az erősítők frekvenciafüggésének

okait.

Mutassa be az alsó határfrekvencia

csökkentésének és a felső határfrekvencia

növelésének céljait és lehetőségeit.

936



12.7 Zajok és torzítások Értelmezze a zajok és a torzítások okait, fajtáit

és jellemzőit.

Ismertesse a zajok és a torzítások

csökkentésének lehetőségeit.

Mutassa be a zajok és a torzítások gyakorlati

szerepét.

Értelmezze a torzítási tényezőket.

12.8 Visszacsatolások Ismertesse a visszacsatolás elvét és céljait.

Értelmezze a visszacsatolás alapegyenletét, a

visszacsatolási tényezőt és a hurokerősítést.

Mutassa be tömbvázlatok alapján a negatív- és

a pozitív-, a soros- és a párhuzamos-, ill. a

feszültség- és az áram-visszacsatolást.

Ismertesse az egyes visszacsatolás fajták

váltakozó áramú jellemzőkre gyakorolt

hatásait.

Mutasson be egy jellemző visszacsatolást a

közös emitteres erősítőben.

Rajzoljon fel egy jellemző visszacsatolású

egyszerű erősítőt és helyettesítő képét, s

számítsa ki váltakozó áramú jellemzőit.

Mutassa be a negatív visszacsatolás az erősítők

sávszélességére, zajára és torzítására gyakorolt

hatásait.

Mutasson be jellemző gyakorlati visszacsatolás

megoldásokat.

937

13. Alapáramkörök alkalmazásai



13.1 Szélessávú erősítők Értelmezze a szélessávú erősítők működését és

jellemzőit (erősítés, sávszélesség, sávjóság).

Mutassa be a szélessávú erősítők gyakorlati


Mutassa be a sávszélesség növelésének

módszereit, a kis- és nagyfrekvenciás

kompenzálást.

13.2 Hangolt (szelektív) erősítők Értelmezze a hangolt erősítők működését és

jellemzőit (rezonancia frekvencia, jósági

tényező, sávszélesség, feszültségerősítés).

Mutassa be a hangolt erősítők gyakorlati


Számítsa ki a hangolt erősítő váltakozó áramú

jellemzőit.

Mutassa be a hangolt erősítő sávszűrős

csatolásának gyakorlati szerepét.

13.3 Nagyjelű erősítők Értelmezze a kivezérelhetőség, a hatásfok és a

nagyjelű erősítés fogalmát.

Ismertesse a nagyjelű erősítők fajtáit és

munkapont-beállítási lehetőségeiket.

Ismerje fel a korszerű teljesítményerősítő

kapcsolásokat.

Mutassa be a nagyjelű erősítők gyakorlati


Ismertesse az egyes erősítőosztályok hatásfokát

meghatározó tényezőket.

Mutassa be a teljesítményerősítők túlterhelés

elleni védelmi lehetőségeit.

13.4 Oszcillátorok Ismertesse a szinuszos rezgések előállítására

szolgáló módszereket.

Értelmezze az oszcillátoroknál alkalmazott

pozitív visszacsatolást.

Ismertesse a berezgés fázis- és amplitúdó-

feltételeit.

Csoportosítsa az oszcillátorokat.

Ismertesse egy-egy tipikus kis- és

nagyfrekvenciás oszcillátor működését.

Mutassa be az oszcillátorok gyakorlati


Hasonlítsa össze előnyei és hátrányai alapján

az LC-, az RC- és a kvarcoszcillátorokat.

938



13.5 Stabilizátorok Értelmezze a feszültség- és az áramstabilizátor

kapcsolások felépítését, működését és

jellemzőit.

Mutassa be a soros és a párhuzamos

stabilizálás elvét.

Elemezze az áteresztő tranzisztoros

feszültségstabilizátor működését.

Ismertesse a stabilizátorok gyakorlati


Hasonlítsa össze az áteresztő-tranzisztoros, a

visszacsatolt és a kapcsoló üzemű

stabilizátorok elvi működését.

Méretezzen egyszerű stabilizátor

kapcsolásokat.

Mutassa be a stabilizátorok túláramvédelmi

lehetőségeit.

13.6 A műveleti erősítők alapjai, felépítése,

alapkapcsolások

Ismertesse a műveleti erősítők tömbvázlatos

felépítését, jelképi jelöléseit, és jellemzőit.

Ismertesse a differenciálerősítők, az

áramgenerátorok, a fázisösszegzők és a

szinteltolók felépítését és működését.

Rajzolja fel a műveleti erősítős

alapkapcsolásokat, értelmezze jellemzőiket

(feszültségerősítés, bemeneti ellenállás,

kimeneti ellenállás).

Ismertesse a műveleti erősítők munkapont-

beállítási lehetőségeit.

Mutassa be a műveleti erősítők ofszet

feszültség, ofszet áram és frekvencia

kompenzálásait.

Határozza meg a műveleti erősítős

alapkapcsolások méretezésére szolgáló

összefüggéseket.

Számítsa ki az invertáló és a nem invertáló

műveleti erősítős alapkapcsolások váltakozó


Mutassa be a műveleti erősítők műszaki

katalógus adatait.

Méretezzen műveleti erősítős

alapkapcsolásokat.

Értelmezze a műveleti erősítők egyéb

felhasználási céljait, s mutasson be jellemző

alkalmazásokat.

14. Impulzustechnikai alapáramkörök



14.1 Az impulzus fogalma és fajtái, az impul-

zusformák jellemzői

Értelmezze az impulzus fogalmát és fajtáit.

Értelmezze az impulzusok jellemzőit, az

amplitúdót, a periódusidőt, az impulzus időt, a

felfutási- és visszafutási időt, a felfutási- és

visszafutási meredekséget, a felfutási- és

visszafutási sebességet, a tetőesést, a túllövést

és a kitöltési tényezőt.

Rajzolja fel a legfontosabb impulzus fajtákat.

Értelmezze a négyszögjelekhez is alkalmazható

Fourier-elvet.

14.2 Jelformálás: differenciáló, integ-

ráló és vágó áramkörök

Mutassa be a jelformáló áramköröket.

Magyarázza el a differenciáló-, az integráló- és

a vágóáramkör működését.

Ismertesse a jelformálók gyakorlati

alkalmazási területeit.

Értelmezze diagramok alapján a differenciálást

és az integrálást meghatározó időviszonyokat.

Mutassa be a szórt kapacitások és a diódák

kapcsolási idejének hatásait a vágóáramkör

működésére.

14.3 Impulzusok előállítási módjai: a félveze-

tőelemek kapcsoló üzemmódja, multivib-

rátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trig-

ger áramkör, fűrészjelek előállítása

Értelmezze a félvezető elemek és a műveleti

erősítő kapcsoló üzemmódját, a stabil- és a

kvázistabil állapotot.

Magyarázza el a tranzisztoros vagy műveleti

erősítővel felépített bistabil, monostabil és

astabil multivibrátor működését, s értelmezze

jellemzőiket.

Ismertesse a Schmitt-trigger és a fűrészjel

előállító áramkörök működését, s értelmezze

jellemzőiket.

Mutassa be az impulzus-előállító áramkörök

gyakorlati szerepét.

Méretezzen egy műveleti erősítővel felépített

astabil multivibrátort.

940

15. Digitális alapáramkörök



15.1 Logikai alapfogalmak Definiálja a digitális és az analóg jelek

fogalmát és jellemzőit.

Ismertesse a kettes és a tizenhatos

számrendszer jellemzőit és az átszámítási

algoritmusokat.

Mutassa be az információ kódolásának elvét és

a leggyakrabban alkalmazott numerikus és

alfanumerikus kódokat.

Mutassa be a logikai függvények leírási

módjait: szövegesen, igazság táblázattal,

logikai vázlattal, algebrai alakban.

Értelmezze az egy-, a két- és a többváltozós

logikai függvényeket.

Ismertesse a logikai (Boole) algebra

alaptörvényeit és alaptételeit, az algebrai és a

grafikus (Veitch-Karnough táblás)

egyszerűsítés szabályait.

Értelmezze a logikai függvények mintermes és

maxtermes szabályos alakjait.

Mutassa be egyszerű feladaton keresztül a

szabályos alakú logikai függvények grafikus

egyszerűsítését.

Ismertesse a hibafeltáró kódokat és a

hibajavítás elvét.

Hasonlítsa össze a minterm- és a maxterm

táblák felépítésének elvét.

Mutassa be a szabályos alakok közötti

átalakítást és a függvények szabályos alakra

hozását.

Végezze el logikai feladatok alapján logikai

függvények minimalizálását.

941

Veszprém, 2004. március 22.

Összeállította a villamos munkaközösség: Varga Lajos



15.2 Logikai alapáramkörök Ismertesse a kombinációs és a szekvenciális

hálózatok jellemzőit.

Ismertesse az alapfüggvényeket megvalósító

TTL és CMOS kapuáramkörök jellemzőit és

kimeneti megoldásait.

Rajzolja le a logikai kapuk rajzjeleit.

Ismertesse a funkcionálisan teljes rendszereket,

a NÉV, a NAND és a NOR rendszert.

Realizáljon egyszerűsített logikai függvényeket

NÉV, NAND és NOR rendszerben.

Mutassa be a tároló áramkörök alaptípusait, az

R-S, a J-K, a T és a D tárolót.

Írja fel az egyes tároló típusok vezérlési

táblázatait.

Mutassa be egy egyszerű feladaton keresztül a

szinkron szekvenciális hálózatok

megvalósításának módszerét.

Magyarázza el egy TTL vagy CMOS

technológiával készült NAND kapu működését

a belső kapcsolási rajz alapján.

Mutassa be a két- és többszintű logikai

hálózatok realizálásának módszerét.

Realizáljon logikai feladat alapján minimalizált

logikai függvényeket kétbemenetű logikai

kapukkal NÉV, NAND és NOR rendszerben.

Magyarázza el a kapuzott mester-szolga és az

élvezérelt tárolók működését.

942

IV. Szakmai programok

Documents

„Imádott hazám feldicsőülésére