Informatikai infrastruktúra-fejlesztés a felsőoktatásban

Schőberl Márton

osztályvezető

Felsőoktatási Vagyonfelügyeleti Osztály

VAGYONPOLITIKAI ÁLLAMTITKÁRSÁG

2

Fenntartói irányítás

Hármas fenntartói irányítás, ehhez kapcsolt jogkörök

Emberi Erőforrások Minisztere

Nemzeti Fejlesztési Miniszter

Nemzetgazdasági Miniszter

Állami felsőoktatási intézmények

Gazdasági főigazgató megbízása,

munkáltatása

Rektor megbízásának

kezdeményezése, munkáltatása

Költségvetési felügyelő delegálása

3

Vagyon-gazdálkodás

Az NFM felsőoktatásért felelős szervezeti egységei

Miniszter

Info-kommunikáció

Vagyonpolitika Infrastruktúra Klíma / energia

Közbeszerzés

Vagyon-gazdálkodási

Főosztály

Vagyon-felügyeleti Főosztály

Kiemelt Gazdasági

Társaságok Főo.

Kiemelt Állami Szerződéseket Vizsgáló Főo.

4

Vagyongazdálkodás a felsőoktatásban

Vonatkozó és irányadó jogszabályok• 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról• 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról• 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról (új törvény készül)

Alapelvek• nemzeti vagyon = állami vagyon és önkormányzati vagyon• nemzeti vagyon védelme, hatékony hasznosítása• állami intézménynek saját vagyona nincs, hanem nemzeti vagyont

használ• felsőoktatás: az Nftv-ben megjelenő egyedi jogosítványok mellett

a nemzeti vagyontörvény is irányadó• jogosítványok és felelős állami kontroll összhangja

5

Vagyongazdálkodás a felsőoktatásban / 2

Jogosítványok és felelősség (intézmény)• a rendelkezésre bocsátott nemzeti vagyon használata• a rendelkezésre bocsátott nemzeti vagyon hasznosítása (vagyonkezelési szerződés útján)• nemzeti vagyon értékesítése, előzetes miniszteri engedéllyel (alapelv: alapfeladathoz

nem használható vagyonból jól használható vagyon generálása)• szellemi és egyéb vagyon védelme• peremfeltétel: mindez járuljon hozzá az alapfeladat végrehajtásához• vagyonszerzés esetén a vagyon állami tulajdon lesz (kivéve: intézményi társaság

tulajdonrésze), az érintett vagyonelemmel kibővül a vagyonkezelési szerződés

Jogosítványok és felelősség (állami vagyonért felelős miniszter)• Egyetértési jog a szenátus következő döntéseivel:

• Fejlesztés indítása• Vagyongazdálkodási terv elfogadása• Gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről,

gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről

• Előzetes hozzájárulás (MNV Zrt. által gyakorolt jog):• nemzeti vagyont érintő beruházás indítása (beruházás: számvitelről szóló tv. szerint)• nemzeti vagyonnal részvétel közös beruházásban

6

Informatikai fejlesztések - infrastruktúra

Jelenlegi állapot• Több hullámban lezajló (döntően pályázat) fejlesztések

• Felhasználói számítógép-ellátottság kiépített

Elmaradások:• közösségi terekben számítógépek (könyvtárak, kollégiumok,

nyilvános internet elérést biztosító gépek, stb.) száma és képességei sokszor alacsony szintűek

• irodai adminisztráció, intézményi működést segítő informatika PC-k száma és fejlettsége inhomogén

7

Informatikai fejlesztések – infrastruktúra / 2

Renszerszintű okok• Az IT fejlesztéseket lehetővé tevő pályázatok az oktatásban (és

gyakorlati képzésben) közvetlenül hasznosuló fejlesztéseket , illetve a kutatási, vagy egyes célcsoportokra közvetlenül irányuló szolgáltatások fejlesztését célozzák

• Nem kapnak elegendő teret az intézményi működést segítő üzemrészek, illetve a tanítás-tanulás háttérszolgáltatásait biztosító infrastruktúra

• Egyik ok: EU-s társfinanszírozású pályázatok logikája jogszabályban biztosított intézményi működés EU strukturális alapokból nem finanszírozható, csak konkrét fejlesztési cél, projekt

• TIOP 1.3.1: irányítási rendszerek kiépítése: főleg VIR, de nem kaptak elég hangsúlyt a VIR-be csatornázott alrendszerek

8

Informatikai fejlesztések – infrastruktúra / 3

Következtetések

• Fenntartói oldalról nehezen kezelhető lényegesen gyorsabb avulás

• Oktatás, kutatás követelményeinek speciális igényei• Kutatás

• Média-fejlesztés

• Grafikai alkalmazások

• Tervezői szoftverek

• Adatbázisok

• Térinformatikai rendszerek

• Szimulációs rendszerek (pl. vállalatirányítás)

9

Intézményi hálózatok / ágazati irányítási rendszerek

Intézményi hálózatok• Helyi hálózatok kiépültek

• Hazai és nemzetközi összeköttetés felépült

• Folyamatos fejlesztési igényÁgazati irányítási rendszerek

• Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR)

• Adattárház-alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR)

• Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR)

• főleg infrastruktúra-fejlesztés; további eszközöket igényelnek

• Központosított illetményszámfejtés (KIR)• A központosított illetményszámfejtéshez kötelezően csatlakozók körének

bővítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1419/2012. (X. 4.) Korm. Határozat

10

Fejlesztések frontvonala

• Az ágazati irányítási rendszerek (FIR2, AVIR, DPR)

• Kapcsolódó feladat: az intézmények információs infrastruktúrája olyan szintre fejlődjön, ami lehetővé teszi e rendszerek egységes működését

FIR• központi nyilvántartás keretében - a nemzetgazdasági szintű

tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, hallgatói, oktatói és más alkalmazotti adatokat tartalmazza.

• FIR2: a korábbi FIR felváltása• Infrastrukturális igények:• bekapcsolt forrásrendszerek (pl.: intézményi tanulmányi

rendszerek) megfelelő szintű képességei• hálózati kapacitás és illeszthetőségek megfelelősége• központi rendszerek kiszolgáló kapacitása és megfelelő képességei

11

Fejlesztések frontvonala / 2

AVIR• ágazati adattár és elemzési hátteret biztosító központi információs

rendszer (Educatio Nkft., 2007-); második fázis zajlik• Intézményi oldali feltöltöttség hiányos

12

Fejlesztések frontvonala / 3Diplomás Pályakövető Rdsz.

Kérdőíves DPR• Végzett hallgatók kérdőíves

elérésével (optimális esetben a központi módszertan szerint)• Előnyök:

• Kvalitatív elemzésre alkalmas, szöveges válaszok nyerhetők

• A kérdéssor összeállításának szabadsága

• Kisebb infrastruktúra-igény

• Hátrányok• Nem reprezentatív• Önbevallás torzításai• Kis motivációs eszköztár • Nagy minta-átalakulás• Panel-követésre nem alkalmas

Adatkapcsolat-alapú DPR• FIR NAV, Fogl. Hiv., OEP• Előnyök:

• Reprezentatívvá tehető• részletes alcsoportos elemzések• Önbevallásnál valósabb kép• Panel-vizsgálatok lehetősége

• Hátrányok• irányítási szempontból össze nem

függő intézmények közötti együttműködésre épül

• Folyamatos technikai nehézségek• Nagyobb hardver-igény

13

Kérdőjelek…

• A fejlesztett rendszerek valódi hasznosulása nem magától értetődő („felülről jövő” kezdeményezés)

• „K.O.” kritériumok

• intézményi folyamatok és az adatok közt belső koherencia szükséges

• célzott felhasználók elérése

• a felhasználók az információtartalmat érvényesnek tekintsék

• az adatok megjelenése, szerepe a praktikumban

• intézményi statisztikai valóság és ágazati adatok egyezése

• vezető érezze sajátnak a rendszert (VIR), képes legyen alkalmazni

• Munkatárs lássa a célját és értelmét (és tudja kezelni)

14

És válaszok

Informatikai rendszerek és infrastruktúra felhasználási hatékonysága (értelme) a szervezeti fejlesztések nélkül minimális és tendenciája olvadó

• vezetői megismerés, bevonás a tervezésbe

• minta-elemzések biztosítása a vezetők részére

• az adatokat szolgáltató egységek fejlesztése és a felhasználói végpont (vezetők) fejlesztése egyaránt szükséges

• a rendszerek csak definiált fogalmak és folyamatok, szereplők és szerepek (jogosultságok, feltételek) mellett tudnak folyamatosan működni.

15

Köszönöm a figyelmet!