Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló

kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre című projekt kutatási

eredményeinek bemutatása – Csongrád megye

Innoratio Kutatóműhely

Szeged, 2010. augusztus 25.

Módszertani bevezető:kvalitatív és kvantitatív

adatgyűjtési technikák ötvözése

Módszertani iskolák álláspontjai a társadalomtudományokban

•kvantitatívkvantitatív •kvalitatívkvalitatív

Adatgyűjtési technikák egy kvalitatív-kvantitatív skálán

megfigyelés Résztvevő megfigyelés

Strukturálatlan interjú

Strukturált interjú

Rugalmas kérdőív

Standard kérdőív

Másolagos elemzés

Megbízhatóság és érvényesség• Kvantitatív álláspont („n” növeli a megbízhatóságot,

csökkenti az érvényességet)

Kutatási probléma meghatározásaKutatási probléma meghatározásaHipotézisek megfogalmazásaoperacionalizálás

Kutatási eszköz megtervezése Adatgyűjtés Adatelemzés

Következtetések Eredmények

Megbízhatóság és érvényesség

• Kvalitatív álláspont

Kutatási téma kiválasztása

Kérdések felvetése

Adatgyűjtés

Adatrögzítés

AdatelemzésTanulmányírás

A kutatás eredményeikvantitatív kutatási szakasz

A két megye gazdasági szereplőinek területi kötődése

A vállalkozások működésének egyik fontos jellemzője azok területi beágyazódása, területi kötődése. Ha a vállalkozók életútja felől vizsgáljuk a kérdést, akkor a földrajzi mobilitásról is képet kaphatunk. Ha például viszonylag magas a más térségből érkezett vállalkozók aránya, akkor ez az adott térség gazdasági vonzerejét is tükrözheti. Esetünkben azt láthatjuk, hogy a vállalkozók nagyobbik hányadának (60-68 százalékának) igen erősek a területi gyökerei, hiszen olyan településen gazdálkodnak, ahol születtek vagy legalább is gyermekkoruktól élnek. Nem ismerünk összehasonlító adatokat, ezért nem ítélhető meg pontosan, hogy más térségekhez viszonyítva ez az arány mennyire tekinthető magasnak.Mindazonáltal van észrevehető különbség a Csongrád és Temes megyék között: ez utóbbiban határozottan magasabb a más térségből (településről) érkezettek aránya. Ennek részben lehet magyarázata a térség gazdasági értelemben vett vonzereje, de természetesen összefügghet valamilyen más okból bekövetkezett népességmozgással is.

Itt született Ön ezen a településen? Csongrád megye % Temes megye %

Igen itt született, azóta is itt él 50,0 41,4

Igen, itt született, de lakott másutt is 5,5 5,7

Nem itt született, de kisgyermekkorától itt él

12,7 13,3

Nem itt született, később költözött ide 31,8 39,6

Összesen 100,0 100,0

N = 490 495

Az üzleti kapcsolati háló nemzetközi-területi jellemzői

Gazdasági, üzleti kapcsolat európai

országbanCsongrád megye Temes megye

Van ilyen 12,3 19,8Nincs ilyen 87,7 80,2

Összesen 100,0 100,0N = 496 496

Gazdasági kapcsolat európai országok valamelyikében

Temes megyeNémetország 44,9Magyarország 40,8Olaszország 34,7Ausztria 20,4

N= 98

Gazdasági kapcsolat európai országok valamelyikében

Magyarország Románia 42,9Németország 34,2Szerbia 20,5Olaszország 14,5Ausztria 12,8Szlovákia 11,2Csehország 11,1

N= 60

Kutatási eredmények- Magyarország - Románia reláció: utazások a

szomszéd országbaUtazási célok

Magyarországról Romániába

Romániából Magyarországra

tranzit 17,6 tranzit 77,0

nyaralás, pihenés 62,3 vásárlás 78,3

nyaralás, pihenés 53,2

rokonlátogatás 28,4

vásárlás 25,6 üzleti 26,8

üzleti 23,0

rokonlátogatás 14,9

munkavégzés 12,1 munkavégzés 8,1

egyéb 10,9 gyógykezelés 7,6

tanulás 9,8 egyéb 7,0

gyógykezelés 1,5 tanulás 4,9

N= 164 N= 272

Kutatási eredmények- Gazdasági tevékenység szervezeti jellemzői

Cégforma

Magyarország Románia

Egyéni vállalkozó 60,8 KFT 93,8

KFT 22,0 Egyéni vállalkozó 2,8

Betéti társaság 12,6 RT 1,2

őstermelő 2,6 őstermelő 1,0

RT 0,8 Egyéb forma 0,4

egyéb 2,8 Betéti társaság 0,0

N= 164 N= 272

Szektor Csongrád megye Temes megye

Mezőgazdaság 6,6 4,0

Ipar 17,0 17,9

Szolgáltatás (tercier szektor) 76,4 85,0

FoglalkoztatásFoglalkoztat-e alkalmazottakat, munkásokat a vállalkozásában?

Külföldi munkavállalókat foglalkoztató vállalkozások aránya %

A határmenti áruforgalom jellemzői

Milyen románinai terméket, szolgáltatást szokott vásárolni Ön?

Termék N %Műtrágyát 3 37,50%Műszaki, elektronikai terméket

2 25%

Faipari terméket 1 12,50%Textilipari terméket 1 12,50%Üzemanyagot (benzint, gázolajat)

1 12,50%

Összesen: 8 100%

Milyen magyar terméket, szolgáltatást szokott vásárolni?Termék N %Műszaki, elektronikai terméket 22 21,6Alkatrészt' 13 12,7Egyéb élelmiszeripari terméket 12 11,8Zöldséget, gyümölcsöt 10 9,8Faipari terméket 9 8,8Építőipari terméket 7 6,9Üzemanyagot (benzint, gázolajat)

6 5,9

Szerszámot 5 4,9Textilipari terméket 4 3,9Virágot, dísznövényt 3 2,9Félkész vagy kész hústerméket 2 2,0Tejterméket 2 2,0Fémipari terméket 2 2,0

Gépet 2 2,0Műtrágyát 2 2,0Egyéb vegyipari terméket 1 1,0Összesen 102 100

Közvetlen magyarországi beszerzésTermék N %Műszaki, elektronikai terméket

13 16,9

Alkatrészt 9 11,7Faipari terméket 8 10,4Egyéb élelmiszeripari terméket

7 9,1

Félkész vagy kész hústerméket

5 6,5

Virágot, dísznövényt 5 6,5Textilipari terméket 5 6,5Zöldséget, gyümölcsöt 4 5,2Üzemanyagot (benzint, gázolajat)

4 5,2

Mezőgazdasági terményt

3 3,9

Építőipari terméket 3 3,9Gépet 3 3,9Műtrágyát 3 3,9Élő állatot 2 2,6Tejterméket 2 2,6Szerszámot 1 1,3Összesen 77 100,0

Magyarországról történő beszerzések okaiOk N %Jobb minőség 23 27,7Ugyanolyan minőség, de kedvezőbb ár

20 24,1

Alacsonyabb beszerzési ár miatt (nagyobb haszonkulccsal tudom értékesíteni)

16 19,3

Személyes ismeretség 11 13,3Ilyen terméket, szolgáltatást belföldön nem kapok meg

9 10,8

Egyéb 4 4,8Összesen 83 100,0

A Magyarországról vásárolt termékek felhasználásának módja

  igen (N) nem (N)

felhasználja 24 30

feldolgozza 8 46

tovább érétkesíti 28 26

Magyarországról történő közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós

tagsága (2007) ótaN %

nagymértékben csökkent 3 6,8%

nem változott 26 59,1%

kis mértékben növekedett

11 25,0%

nagymértékben növekedett

4 9,1%

Amióta mindkét ország tagja az Európai Uniónak (2007), változott-e az Ön romániai forgalma?

Segíti-e az Ön tevékenységét, munkáját, árujának értékesítését valamilyen szervezet?

említések számaEgyéb 20Kereskedelmi- vagy iparkamara 19Települési önkormányzat 12Egyetem(ek) 6Egyéb szakintézmények 6Agrár- vagy kézműves kamara 5Civil szervezetek 5Közhasznú társaság 2Kistérségi társulás 1Vállalkozásfejlesztési alapítvány(ok)

1

Vízügyi igazgatóság 1Megyei önkormányzat 0Környezetvédelmi felügyelőség 0DKMT eurorégió 0

Ismer-e Ön a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezeteket?

Adott-e be Ön, adtak-e be Önök határon átnyúló együttműködésre vonatkozó pályázatot?

A jövőben tervezi-e, tervezik-e (további) határon átnyúló együttműködési pályázat beadását

•Az Európai Unióhoz való csatlakozás megítélése az egyéni gazdaságok, vállalkozások aspektusából, mindkét ország esetében összességében negatív.

•Magyarország esetében 57,9%, Románia esetében pedig 68,2% válaszolt úgy, hogy inkább nem vagy egyáltalán nem járt előnyökkel a csatlakozás vállalkozása számára. A vállalkozásuk számára előnyt érzékelők inkább a Magyar csatlakozásban tapasztalják ezt, a válaszolók 19,7%-a érzékel előnyöket, a Román csatlakozás pozitív hatásait ennél kevesebben, 12,6% érzékeli.

•A Románia Európai Unióhoz való csatlakozásából származó előnyök megítélésénél fontos kiemelni, hogy a megítélés nagyban függ attól, hogy rendelkezik-e a válaszoló romániai kapcsolatokkal. A gazdasági kapcsolatok megléte, - különösen, az értékesítési kapcsolat – nagymértékű különbséget tesz Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásának megítélésében. Azok, akik eladnak valamilyen terméket, szolgáltatást romániai vásárlóknak lényegesen több előnyt látnak a csatlakozásban (ötfokú skálán 3,12-es átlag) azoknál, akik nem rendelkeznek ilyen kapcsolattal (ötfokú skálán 1,95-ös átlag).

Kvalitatív kutatási szakasz

Idézetek a szakértői-döntéshozói-politikusi interjúkból:

• Az uniós csatlakozás? Hát mindenre, mindenre óriási hatással volt. Az elején még nagyon nehezen értették az emberek, hogy milyen hatással lesz az ő hétköznapi életükre, tehát ,hogy ő most hogy kaszálja a területét, vagy hogy eteti a sertésállományát. Nem is értették, hogy milyen hatással van az egészre. És utána jöttek azok az előírások, amelyek, hát legelőször özönlöttek át itt a csatlakozást megelőzően is és közvetlen utána is. Azzal nagyon sok problémája volt az embereknek. Tehát az értelmetlennek tűnő szabályokat nagyon nehezen fogadják el.

• Románok már sokkal céltudatosabban tudtak készülni. Köszönhető ez annak is, hogy nagyon jók a kapcsolatok. Én azt gondolom, hogy nem csak kormányzati szinten, sőt leginkább nem azon a szinten, hanem az emberek szintjén.

• Az embereknek a bizalma az elszállt a politikával szemben nem hisznek abban, hogy nekik jobb lesz és igazából ez a nagy tragédia. Az emberek már nem is nagyon pályáznak.

• Unión belül, tehát mondjuk huszonhat ország úgy működik, van egy fejlesztés a fejükben és ehhez megkeresik a szükséges és megfelelő pályázati forrást. Magyarország a következőképpen működik: megnézzük, hogy milyen pályázatok vannak. Ezek közül melyek azok, amik le vannak osztva. Azt mi tudjuk informálisan. Azokra nem is érdemes. Ami marad, ahhoz pedig keresünk projektet. Az egész megfordult talpáról a fejére, és a magyar gyakorlat az az, hogy olyan pályázatírót kérünk föl, aki egyéb kapcsolatokkal is rendelkezik. Tehát most nem az a lényeg, hogy hogy írja meg a pályázatot.

• A finanszírozás kérdése, tehát ez a jelenlegi utófinanszírozással működő rendszer, ez katasztrofális. Önkormányzatoknál van lehetőség különböző forrásokat igénybe venni, különböző szervezetektől, de például egy egyesület vagy egy alapítvány hitelhez nem tud jutni. Tehát ha mindjuk nyer 10 milliót egy 800 ezer forint éves forgalommal, annak az egyesületnek azt a 10 millió forintot az utófinanszírozás miatt előkeresni szinte lehetetlen. Saját példánkat itt látva, jelen projektünkben nyolc hónap után, ugye kezdéstől kezdve a nyolcadik hónapban vagyunk, még egy fillért nem láttunk. Az állami társfinanszírozási előleget megkaptuk, de magát az EU-s támogatást még nem láttuk.

Megbízhatóság és érvényesség

• Kvalitatív álláspont

Kutatási téma kiválasztása

Kérdések felvetése

Adatgyűjtés

Adatrögzítés

AdatelemzésTanulmányírás

Köszönöm a figyelmet!