Int aprovad ragadozogazdalkodas [Kompatibilis üzemmód] · 2017-04-24 · tavasz nyár ősz tél m.nyúl 55,87* 19,19 - 1,91 - m.pocok 0,05 22,39 46,98 25,02 23,83 fácán 13,13

1

Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás

A róka (Vulpes vulpes)

Integrált apróvadgazdálkodás

Ragadozógazdálkodás


A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai


Aldo Leopold (1933) – a vadgazdálkodás megalapozása

Ú A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.

Ú Az előforduló ragadozó fajok és azok sűrűsége.Ú A ragadozó fajok táplálék összetétele,

preferenciája.Ú A vadászható, vagy védett faj állományának

kondíciója és élőhelyének minősége.Ú A ragadozó fajok számára rendelkezésre

alternatív préda fajok hozzáférhetősége.


A ragadozók szerepe és megítélése a vadgazdálkodásban

Ú A vadvédelem felébredésének és a ragadozók korlátozásának kora 1850-1950 (Csányi 2000)

Ú A ragadozó fajokat mindenki korlátozás nélkül pusztíthatja (1883. évi XX. tv. A vadászatról).

Ú Emlős ragadozó fajok védetté nyilvánítása: 1973-tólÚ Az apróvad elsőszámú közellensége a róka (Balázs 1988)Ú A róka ökológiája és vadászata (Heltay 1989)Ú A rókagyérítés értékelése, a tudatos ragadozó gazdálkodás

javaslata (Szemethy, Heltai és Pusztai 1994)


A ragadozó gazdálkodás tudományos alapjai

Ú az előforduló ragadozó fajok és állományváltozásaik meghatározásaÚ a ragadozó fajok lehetséges hatásainak

feltárásaÚKutatási programok az FVM, az OTKA, a

KTM, a KAC és a Hubertus Kft. Támogatásával 1987 óta.


Monitorozási lehetőségekÚKérdőíves felmérés

– 1987-óta– 1997-óta egységes rendszerben, minden ragadozó

fajra kiterjedt– 2001-óta hivatalos NBmR projekt

ÚOrszágos terítékadatok– Az Országos Vadgazdálkodási Adattár nyilvántartása

alapjánÚTerepi felmérések

– 1997-óta– 2001-től hivatalos NBmR projekt alapja

2


Egész évben vadászható

Engedéllyel vagy szezonban vadászható

Védett

vörösróka farkasnyestkutya vadmacskamosómedve közönséges görény hiúzaranysakál borz Hermelin,

menyétmolnárgörény

nyest nyusztvidra

Magyarország ragadozói


Vörösrókaállománysűrűség (db/1000 ha)

ÉvMagyarország Dunántúl Dunától keletre

0 SD n 0 SD N 0 SD N

1988 4,4 3,2 233 4,9 3,7 97 3,6 2,7 1361990 5,1 3,8 186 5,1 3,6 74 4,8 4,0 112

1994 5,9 4,9 280 7,1 4,7 119 4,7 4,6 1611995 6,3 4,8 377 7,3 5,5 141 5,5 4,1 236

1997 7,5 5,8 299 9,0 6,8 121 6,5 4,7 1781998 8,2 6,8 448 10,6 8,1 193 6,4 4,8 255

2000 8,4 9,1 551 12,5 12,3 220 5,6 4,4 3282001 9,2 7,6 413 12,8 8,5 167 6,7 5,8 245

2002 9,47 14,0 458 13,04 9,44 159 7,57 15,58 2992003 7,95 6,7 455 8,99 6,84 173 7,31 6,56 282

2004 7,45 7,45 455 7,71 6,19 175 7,28 8,14 2802005 7,50 7,19 476 8,52 7,20 178 6,89 7,12 298

2006 7,76 7,89 383 9,45 7,86 160 6,56 7,70 223


A vörösróka állományváltozásának lehetséges okai (2003)

ÚA róka állomány nagyjából a 12 egyed/1000 ha-sállománysűrűségnél éri a lehetséges eltartóképességet.

ÚA Dunántúlon befejeződött a teljes országrészrekiterjedő veszettség elleni immunizálás, ma márcsak kisebb gócokat kezelnek.

ÚA rendkívül kemény 2003-as tél után akisrágcsáló populációk összeomlottak. Tavasszala kölyöknevelés időszakában alig álltrendelkezésre táplálék.

ÚA rühösség terjedése.


Faj Honosság Elterjedési terület Állomány Kezelési cél

Aranysakál Őshonos Növekvő Növekvő Lokálisan a növekedés korlátozása

Farkas Őshonos Foltszerű Esetleges Védelem

Vörösróka Őshonos Stabil Csökkenő Állománycsökkentés

Nyestkutya Faunaidegen Foltszerű Esetleges Állomány felszámolása

Mosómedve Faunaidegen Foltszerű Esetleges Állomány felszámolása

Hermelin Őshonos Állandó Állandó Védelem

Molnárgörény Őshonos ??? ??? Védelem

Menyét Őshonos Állandó Változó Lokálisan az állomány csökkentése

Közönségesgörény

Őshonos Állandó Állandó Lokálisan az állomány csökkentése

Nyest Őshonos Növekvő Növekvő Állománycsökkentés

Nyuszt Őshonos Növekvő Növekvő Lokálisan az állomány csökkentése

Borz Őshonos Növekvő Növekvő Lokálisan az állomány csökkentése

Vidra Őshonos Állandó Növekvő Védelem

Vadmacska Őshonos Csökkenő Csökkenő Védelem

Hiúz Őshonos Foltszerű Esetleges Védelem


Publikációk az egyes fajok elterjedéséről és állományhelyzetéről

Ú Szemethy L. és Heltai M. 1996. Néhány védett emlős ragadozó faj helyzete Magyarországon 1987-1994. Vadbiológia, 5:1-17. (CIT: 8)

Ú Szemethy, L., Heltai, M. and Bíró, Zs. 1999. Effects of oral immunization against rabies on the red fox population in Hungary. Rabies Bulletin Europe, 23(3): 12-14. (CIT: 4)

Ú Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Zs. 2000. Új fajok a hazai faunában: az aranysakál, a nyestkutya és a mosómedve Magyarországon. Vadbiológia, 7: 63-71. (CIT: 6)

Ú Szemethy, L., Heltai, M. és Csányi, S. 2000. A hazai szőrmés és szárnyas ragadozók helyzete az elmúlt évtizedekben a vadászati statisztikák és monitoring programok alapján. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 51-61. (CIT: 5)

Ú Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Zs. 2001. A nyest, a nyuszt, a menyét és a hermelin aktuális helyzete és elterjedése Magyarországon. Természetvédelmi Közlemények , 9: 287-297.

Ú Heltai, M., Bíró, Zs. és Szemethy, L. 2001. A borz terjeszkedése Magyarországon 1988 és 2000 között. Vadbiológia, 8: 63-68. (CIT: 1)

Ú Heltai, M., Szemethy, L. és Lehoczky, R. 2002. A vidra elterjedése Magyarországon 1990 és 2001 között. Vadbiológia, 9: 100-106.

Ú Heltai, M., Szűcs, E., Bíró, Zs. And Lehoczki, R. 2003. The presence of the raccoon dog (Nyctereutes procyonides L., 1758) and the raccoon (Procyon lotor L., 1758) in Hungary between 1997 and 2001. Bulletin of Szent István University, 2003: 37-46.

Ú Szabó, L., Heltai, M., Papp, K., Lanszki, J. és Szűcs, E. 2004. Előzetes eredmények az aranysakál hazai állománybecsléséről. Vadbiológia, 11: 75-82.

Ú Heltai, M., Bíró, Zs. and Szemethy, L. 2006. The changes of distribution and population density of wildcats Felis silvestris Schreber, 1775 in Hungary between 1987-2001. Nature Conservation 62: 37-42. Vadgazda mérnök

mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás

• Közvetlen megfigyelés• Kiegészítő lehetőségek:• automata fényképezőgépek• kritikus „pontok”: átjárók, fészkek,

műfészkek, váltók használatának ellenőrzésére, faunisztika.

• Zsákmányállat tetem/prédamaradvány vizsgálata

• Gyomortartalom vizsgálat• Ürülék analízis

Ragadozó emlősök táplálék vizsgálati módszerei

3

Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás Vadgazda mérnök


Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodásBalról jobbra: vidra, hermelin, nyest, nyuszt, borz, róka, sakál 1 és 2

Ragadozók hullatéka/ürüléke



Farkas Dénes, 1984.

kotorék gyomor

tavasz nyár ősz tél

m.nyúl 55,87* 19,19 - 1,91 -

m.pocok 0,05 22,39 46,98 25,02 23,83

fácán 13,13 11,92 22,87 5,39 11,81

rovar - 0,13 - - -

növény - - 15,2 29,8 0,73

*: 80-90%-a néhány napos és párhetes.Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás

Vörösróka - Abádszalók

4


A vörösróka évszakos kisemlős és apróvad fogyasztása Fonyód körzetében 2000 és 2002 között (E%)


Publikációk az egyes fajok táplálkozásáról

Ú Heltai, M., Lanszky, J. és Szemethy, L. 2000. Adalékok a vörösróka táplálkozásához. Vadbiológia, 7: 72-82. (CIT: 4)

Ú Begala, A., Lanszky, J., Heltai, M. és Szemethy, L. 2000. Adatok néhány fontosabb hazai ragadozó táplálkozásáról. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 28-37. (CIT: 1)

Ú Szabó, Á., Heltai, M. és Lanszky, J. 2001. A hiúz és a farkas táplálék-összetétele Magyarországon. Vadbiológia, 8: 77 - 84. (CIT: 1)

Ú Lanszky, L. and Heltai, M. 2002. Feeding habits of golden jackal and red fox in southwestern Hungary during winter and spring. Mammalian Biology-Zeitschrift für Säugetierkunde, 67(3): 129-136. (Impact faktor: 0.302) (CIT: 3)

Ú Heltai, M. és Lanszki, J. 2003. Adatok a borz táplálkozásához. Vadbiológia, 10: 87-91. (CIT: 1)Ú Bíró, Zs., Lanszki, J., Szemethy, L., Heltai, M. and Randi, E. 2005. Feeding habits of feral domestic cats

(Felis catus), wild cats (Felis silvestris) and their hybrids: trophic niche overlap among cat groups in Hungary. Journal of Zoology, London. 266: 187-196. (CIT: 2)

Ú Lanszki, J., Heltai, M. and Szabó, L. 2006. Feeding habits and trophic niche overlap between sympatric golden jackal (Canis aureus) and red fox (Vulpes vulpes) in the Pannonian ecoregion (Hungary). Canadian Journal of Zoology, 84(11): 1647-1656. (CIT: 2)

Ú Lanszki, J. and Heltai, M. 2007. Diet of the European polecat and steppe polecat in Hungary. Mammalian Biology, 72(1): 49-53.

Ú Lanszki, J. and Heltai, M. 2007. Diet of the weasel in Hungary. Folia Zoologica 56(1): 109-112.


Az elterjedési és táplálkozás vizsgálatok alapján

ÚElsődleges fontosságú ragadozó fajok– Róka– Borz– Kóbor állatok

ÚMásodlagos fontosságú ragadozó fajok– Területtől függő– Célzott vizsgálatok alapján meghatározható


A ragadozógazdálkodás értékelése


A hatékonyság egyszerű mérése: a gyérítési ráta

ÚA teríték és a törzsállomány nagyságának hányados– Teríték: a vadászterület

nyilvántartásából– Törzsállomány:

kotorékbecslésből


A gyérítési rátaÉv állománysűrűség

(db/1000 ha)terítéksűrűség

(db/1000 ha)gyérítési ráta

1988 4.39 3,15 0.721990 5.09 3.48 0.681994 5.87 3.52 0.61995 6.30 3.88 0.621997 7.52 4.48 0.61998 8.20 4.8 0.592000 8.40 6.5 0.772001 9.2 6.9 0.752002 9.47 8.2 0,862003 7.95 6.9 0,862004 7.45 6.1 0,822005 7.50 6.2 0,83

5


A jelenlegi 0.7-0.8-es gyérítési ráta elégséges-e a rókaállomány csökkentéséhez?ÚSzaporulat: öt kölyök/szukaÚ Ivararány: 1 : 1Ú feltételezve, hogy minden szuka szaporítÚ késő tavaszra a rókaállomány 3.5-szeresére nőÚA róka létszám szinten tartásához a növekményt

kellene eltávolítani.ÚEz a tavaszi állomány mintegy 70 %-a, ami 2,5-

ös gyérítési rátát jelent. ÚA rókagyérítés hatékonysága rossz. A minimálisan kívánatos teríték a jelenlegi

mintegy négyszerese lenne!Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás

A gyérítés időpontja

ÚA szőrme szezon négy hónapja alatt ugyanannyi róka kerül terítékre, mint az év másik nyolc hónapjában.ÚA vadászati nyomás tehát télen

kétszer akkora, mint az év egyéb időszakában.


A rókaállomány válasza az őszi-téli gyérítésre

ÚA nem szaporító inaktív szukák bekapcsolódása a szaporodásba.ÚMagasabb utódszám.ÚJobb felnevelési arány.ÚAz átlagosnál több süldő róka kora

nyáron.



A róka gyérítés időzítése


Kampányszerű beavatkozások

ÚA létszám apasztás lanyhulása esetén a rókapopuláció létszáma szinte egyik évről a másikra ugrásszerűen megnő és helyre áll az eredeti állapot. ÚSikeres szabályozás csak folyamatos,

intenzív munkával érhető el. ÚNincs értelme a kampányszerű gyérítési

akcióknak, hiszen ha az intenzitás magas szintje nem tartható fent akkor az erre fordított energia, idő és költség csak kidobott pénz.

6


Csoport MódAlkalmazásiLehetőség Vonatkozó jogszabály

Fegyverre alapozott Lesvadászat Legális 1996/LV. tv. 70. §

Hívás Legális 1996/LV. tv.

Hajtás Legális 1996/LV. tv. 70. §

éjszakai reflektoros Engedéllyel 2000/LV. tv. 71. §

Kotorék ismeretére alapozott Ugrasztás Legális 1996/LV. tv.

Füstölés Tiltott 1996/LV. tv. 30. §

Kiásás Legális 1996/LV. tv.

Csapdára alapozott Ládacsapda Legális 1996/LV. tv. 30. §

Élő csali használata Legális 1996/LV. tv. 2004.10.19-i módosítás után

lábfogó vas Tiltott 2000/11 FVM vhr.

Csapóvas Tiltott 1996/LV. tv. 30. §

Hurok Tiltott 1996/LV. tv. 30. §

Horog Tiltott 1996/LV. tv. 30. §

Verem Tiltott 1996/LV. tv. 30. §

Ölőcsapda A vonatkozó EU jogszabályok alapján alkalmazható

1996/LV. tv. 2004.10.19-i módosítás után

Kémiai anyagokra alapozott Mérgezés Tiltott 1996/LV. tv. 30. §

fogamzás gátlás rendezetlen -Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás


Publikációk a ragadozó gyérítés értékelésérőlÚ Szemethy L., Heltai M. és Pusztai P. 1994. A

rókagyérítés helyzete Magyarországon, Vadbiológia,4:146-151. (CIT: 2)

Ú Szemethy, L., Heltai, M. and Bíró, Zs. 2000. The situation of predator control in Hungary and the possibilities of predator management. Magyar Apróvad Közlemények- Hungarian Small Game Bulletin, 5: 291-300. (CIT: 3)

Ú Szemethy, L., Bíró, Zs., and Heltai, M. 2001. Problems of predator management in Hungary. Pages 201-205 in R. Field, R.J. Warren, H. Okarma, and P.R. Sievert (Eds.): Wildlife, land, and people: priorities for the 21 st century. Proceedings of the Second International Wildlife Management Congress. The Wildlife Society, Bethesda, Marylend, USA. (CIT: 1)


Értékelés

Úa ragadozógyérítés hatékonysága rossz, Úa használt módszerek egysíkúakÚa gyérítés időszaka nem megfelelő


Változtatni kell

ÚAz alkalmazott módszerekbenÚ a gyérítés időszakábanÚ a gazdálkodók képzésébenÚA gazdálkodók érdekeltségébenÚ szemléletbenÚ eszközrendszerbenÚ Jogszabályban


Általános javaslatok

Ú Kötelező kilövéseket kell előírni - A kilövések nagyságrendjének, pontos mennyiségét előre meg kell adni - kiszámítható

Ú (Az OVA által gyűjtött adatokat ki kell terjeszteni a rókára vonatkozó legfontosabb adatokkal )

Ú Az adatgyűjtés módszereinek meghatározása, szükség esetén fejlesztése.

Ú az adatgyűjtést megszervezését és a számolásokat a megyei vadászati felügyeleteknek kell elvégezni

Ú Egységes koncepción alapuló, nagy területet érintő, hosszú távú terveket kell készíteni

7


Általános javaslatok

ÚBővíteni kell a vadgazdálkodók ragadozókra és ragadozó-gazdálkodásra vonatkozó ismereteit.

ÚA képzéseket kötelezővé, vagy támogatottá kell tenni.

ÚFolytatni kell a már eddig is jelentős ismeretterjesztő tevékenységet.

ÚMeg kell oldani a lakott területek megjelenő fajok kezelésének nehézségeit.

ÚTovábbi részletes, gyakorlati célú ökológiai kutatások folytatása szükséges.


Javaslatok az eszközök esetébenÚ a kotorékebek tartási és idomítási

kötelezettségeÚhivatásos állomány külön engedély

nélkül használhatna lámpát tavaszi és nyári időszakban

Ú (((élő csalik és ölőcsapdák alkalmazása)))ÚAdott helyeken a ragadozók kártevőnek

minősítéseÚFogamzásgátlás???


Javaslatok az ellenőrzésre

Ú a gyérítendő mennyiséget hatóságilag kell előírni és annak kilövését ellenőrizni

Ú érdekeltség/szankcionálás megteremtése– korlátozni lehet az apróvad vadászatok számát,

vagy csökkenteni a terítéket– a kötelezően előírt teríték után kifizetendő

lődíjak összegét a társaságoknak előre, az éves tervek leadásával egy időben be kelljen fizetni egy közös, a felügyelet által kezelt alapba.


Publikációk a ragadozógazdálkodás lehetőségeiről

Ú Szemethy, L. és Heltai, M. 2000. Ragadozó-gazdálkodás: az elmélet összekapcsolása a gyakorlattal. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 81-88. (CIT: 3)

Ú Heltai, M. és Szemethy, L. 2000. A vadgazdálkodás törvényes lehetőségei a ragadozókkal való együttélésben. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 89-98. (CIT: 4)

Ú Szemethy, L. és Heltai, M. 2001. Ragadozógazdálkodási stratégia - a jövő lehetőségei. Magyar Apróvad Közlemények-Hungarian Small Game Bulletin, 6: 59 - 78.

Ú Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Zs. 2004. A tudatos ragadozó gazdálkodás szerepe és lehetősége a XXI. század vadgazdálkodásában. Vadbiológia, 11: 65-74. (CIT: 1)

Ú Szemethy, L. és Heltai, M. 2006. Gazdálkodás a ragadozókkal. In: Heltay, I. és Kabai, P. (Szerk.): Hivatásos vadászok kézikönyve II. Dénes Natur Műhely Kiadó, Budapest. pp. 338-361. (CIT: 1)


Ragadozógazdálkodási stratégia

ÚEgységes tanulmány az FVM részére kutatási zárójelentés részeként 2003-ban– Kitér a problémákra, az egyes fajok helyzetére,

lehetséges hatásaira, a gazdálkodás értékelésére és a változtatási lehetőségekre

ÚA tanulmány legfontosabb elemeinek publikálása (Heltai és munkatársai 2004)

ÚA tanulmány bemutatása az OMVK Természetvédelmi Bizottságában (2004)

ÚA tanulmány bemutatása ismeretterjesztő előadásokon

Konfliktusok a ragadozókkalA konfliktusok okai:

az ember és ragadozó élőhelyeik találkoznak, átfedik egymást, közös erőforrásokat használnak. Konfliktusuk akkor keletkezik, amikor a közös erőforrás használata –bármelyik oldalról nézve –egy, a környezet, és a résztvevők környezettel való kapcsolata által meghatározott küszöbértéket meghalad.

Közvetlenkonfliktusok

Ember ellen irányuló támadások

Háziállatok ellen irányulótámadások

Élőhely használatból adódó konfliktusok

Közvetettkonfliktusok

Gazdálkodási célú vadfajok ragadozása

Veszélyeztetett vadfajokragadozása

Betegségek, zoonózisokhordozása

8

A konfliktushelyeztek csökkentése I.

Ú Problémás területek elkerítéseÚ A szereplők viselkedésének változása

– Az ember elleni támadások csökkentése– A ragadozó termékei kereskedelmének csökkentése– Állattartás módszerváltás

• Őrkutyák használata• Szamarak használata• Lámák használata

– Változtatás a ragadozók viselkedésében• Averzív kondicionálás• Hang- és fényriasztások• Táplálékszabályozás (elterelő táplálék)• Ragadozó ragadozók ellen• Ökoturizmus

A konfliktushelyeztek csökkentése II.

ÚProblémás állatok kérdése– Problémás egyedek eltávolítása– Áttelepítés

ÚRagadozó betegségek kezeléseÚLétszámszabályozás

– Vadászat– Csapdázás– Élőhely-manipuláció– Fogamzásgátlás, sterilizálás

Módszerek költségeiMi a gazdálkodás tárgya?

Maximálni a vadállomány hasznosítását

Növelni a vadállományt

A vadállomány kezelése a ragadozó táplálékának maximálása érdekében

Csökkenteni a vadállománytvagy megengedni a természetes

ragadozó-préda egyensúly kialakulását

A vadászok hasznosítjáka megnövekedett

vadállományt?

A ragadozók hatása érezhető a

vadállományon?

Az élőhely képes nagyobb vadállományt eltartani?

A ragadozószabályozás növeli a vadállományt?

A szabályozás gazdaságos és elfogadható?

Ragadozó szabályozásra nincs szükség

No Yes Yes No

No Yes

No Yes

Yes No

Ragadozó szabályozás szükséges

Forrás:Big Game of North Amreica Echology and Management

Mi a gazdálkodás tárgya?

Maximálni a vadállomány hasznosítását

Növelni a vadállományt

A vadállomány kezelése a ragadozó táplálékának maximálása érdekében

Csökkenteni a vadállománytvagy megengedni a természetes

ragadozó-préda egyensúly kialakulását

A vadászok hasznosítjáka megnövekedett vadállományt?

A ragadozók hatása érezhető a

vadállományon?

Az élőhely képes nagyobb vadállományt eltartani?

A ragadozószabályozás növeli a vadállományt?

A szabályozás gazdaságos és elfogadható?

Ragadozó szabályozásra nincs szükség

Nem Igen Igen Nem

Nem Igen

Nem Igen

Igen Nem

Ragadozó szabályozás szükséges

Forrás:Big Game of North Amreica Echology and Management

Ragadozógazdálkodás folyamatábra


Ragadozógazdálkodás a gyakorlatban


A ragadozó gazdálkodás

Újól meghatározott cél érdekében történik,Úmegbízható ismereteken nyugszik,Úidejében, módszereiben megtervezett,

összehangolt,Úeredményessége ellenőrzött,Úgazdaságilag (ökonómiailag) értékelhető.

9


A ragadozó gazdálkodás

ÚVédett fajok esetében– fajvédelmi tervekkel megalapozott,– tudatos,– élőhely minőségére ható,– az eddiginél lényegesen tudatosabb, aktív

védelmi és kezelési intézkedésekkel járó tevékenység.

– Célja: a védett préda fajok állományainak növelése vagy stabilizálása.


Ragadozó gazdálkodás

ÚVadászható fajok esetében– jól meghatározott cél, számszerűsíthető cél,– a lehető legnagyobb terület,– megfelelő alapadatokon nyugvó,– előre tervezett,– Eredményességében ellenőrzött,– a beavatkozás költségei nem haladhatják meg az

annak eredményeképpen megjelenő plusz bevétel összegét.

– Alapja egy hosszú távú gazdálkodási terv.


A cél meghatározása

ÚA ragadozók teljes kiirtása nem cél– természet- és állatvédők,– ökoszisztémákban betöltött hasznos szelektáló és

eltakarító szerep,– a teljes kiirtás valószínűleg nem lenne gazdaságos, mert

túl nagyok lennének a költségei.ÚTényleges célok lehetnek

– prém megszerzése,– apróvad védelme,– e két cél egymás alternatívája, köztes megoldás nincs.– A célnak számszerűsíthetőnek kell lennie.


Az alapállapot objektív felmérése és adatgyűjtés

Ú Sikeres gazdálkodás– megbízható, objektív módszerekkel gyűjtött adatokon nyugszik– a faj populációdinamikájának ismerete– Hol lehet a leghatékonyabban, vagyis a legkisebb ráfordítással a

legnagyobb eredményt elérve beavatkozni• Róka fialás és az utódgondozás idején a kotorékok vagy a kölykök

elpusztítása• A megüresedő helyekre bevándorlással válaszol a rókaállomány

(bevándorlás csak akkor történhet, ha van honnan, tehát ha az elhanyagolt apasztás miatt a környéken magasabb s űrűségű állományok is élnek) összehangoltság!

– mennyi és milyen ragadozó van a területen– mekkora a törzsállomány és mekkora a szaporulat.– Koterékok számának és a lakottság arányának ismerete


A vörösróka állománybecslése

ÚA kotorékok számának becslése– télvégén teljes kotorékszámlálás – lehetséges?– A kotorékásásra alkalmas területek ellenőrzése

a télvégén – megfelelő élőhelyi adottságok esetén

– KotorékbecslésÚA lakottság ellenőrzése az utódnevelési

időszakbanÚTörzsállomány: lakott kotorékok száma X 2


10


ÚSzaporulatbecslés– Kölyökszám a kotorékban– Placentahegek számlálása– Szaporító/nem szaporító szukák aránya

ÚKondíció becslésÚKorbecslésÚMortalitás becslése

ÚAz állomány szinten tartáshoz a szaporulatnak/állománynövekménynek megfelelő mennyiséget kell eltávolítani.

Populációdinamikai adatok gyűjtése



Mortalitás okai

BetegségekVadászat


A ragadozók hatása

ÚTáplálkozás vizsgálatok– Vizuális megfigyelések– Zsákmánymaradványok megkeresése– Gyomortartalom vizsgálat– Hullaték analízis

ÚRagadozó elvonási kísérletek


Mennyit, mikor, hogyan?

ÚMennyi rókát kell eltávolítani?– A gyűjtött adatok alapján:

• A törzsállomány nagysága = kotorékszám × 2• A szaporulat = kotorékszám × az egy szaporító

szukára jutó átlagos szaporulat• A nyári állomány nagysága a kettő összege:• Nyári állomány = kotorékszám × (2 + az egy

szaporító szukára jutó átlagos szaporulat)

ÚSzinten tartás esetén az elérendő teríték a szaporulat nagyságával egyezik meg.



ÚMikor kell a gyérítést végezni?– A védendő vadfaj számára legkedvezőbb

időszakban• pl. fácán utónevelés, kibocsátás előtt

– és a ragadozó számára legkedvezőtlenebb időben

• pl. a vemhesség végén vagy az utódgondozás elején

ÚOptimális megoldás, ha a kettő jól egybeesik

11



ÚHogyan történjék a gyérítés?– A terület adottságainak és lehetőségeinek legjobban

megfelel és leghatékonyabb módszerek– A ragadozó sűrűségével növekvő hatékonyságságra

képes módszerek (ilyen pl. csapdázás.)ÚA hatékonyság nemcsak gyérítési eredményt

hanem költséghatékonyságot is jelent!– A drágább olcsóbb is lehet– Egy drága, de hosszú ideig jól működő csapdapark,

vagy néhány jól képzett, vizsgázott kotorékeb beszerzése megtérül.


Csoport MódAlkalmazásiLehetőség Vonatkozó jogszabály

Fegyverre alapozott Lesvadászat Legális 1996/LV. tv. 70. §

Hívás Legális 1996/LV. tv.

Hajtás Legális 1996/LV. tv. 70. §

éjszakai reflektoros Engedéllyel 2000/LV. tv. 71. §

Kotorék ismeretére alapozott Ugrasztás Legális 1996/LV. tv.

Füstölés Tiltott 1996/LV. tv. 30. §

Kiásás Legális 1996/LV. tv.

Csapdára alapozott Ládacsapda Legális 1996/LV. tv. 30. §

Élő csali használata Legális 1996/LV. tv. 2004.10.19-i módosítás után

lábfogó vas Tiltott 2000/11 FVM vhr.

Csapóvas Tiltott 1996/LV. tv. 30. §

Hurok Tiltott 1996/LV. tv. 30. §

Horog Tiltott 1996/LV. tv. 30. §

Verem Tiltott 1996/LV. tv. 30. §

Ölőcsapda A vonatkozó EU jogszabályok alapján alkalmazható

1996/LV. tv. 2004.10.19-i módosítás után

Kémiai anyagokra alapozott Mérgezés Tiltott 1996/LV. tv. 30. §

fogamzás gátlás rendezetlen -


Az eredmények értékelése

Ú Ellenőrzés– Elértük-e a kívánt hatást?– Lecsökkent-e a ragadozóállomány az elviselhető szintre?– Csökkent-e a károkozás, érezhetően növekedett-e az apróvad

terítéke?– Ráfordítás-haszon számítások– Megérte-e a gyérítés?– Erőteljesebb gyérítés kell-e?– Arányban áll-e a ráfordítás az eredménnyel?– Nem rontja-e a kevesebb ráfordítás a nyereségességet?

Ú Megválaszolásukhoz– a ragadozógyérítés költségeit és az ennek tulajdoníthatóan

megnövekedett bevételt is ismernünk kell.Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás

Néhány gyakorlati tanács:

Ú Ragadozó gyérítéshez teljes állású vadőr szükséges.ÚMinden lehetséges törvényes eszközt

alkalmazni kell.ÚA gyérítés súlypontja: január 1 – június 30.ÚAz élőhely fejlesztés is védelem!ÚAnnyit fordítok rá, ami még a terítékben

megtérül.


Mióta tudjuk, hogy így kéne?

ÚAldo Leopold (1933) – a vadgazdálkodás megalapozása– A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett

faj állománysűrűsége.– Az előforduló ragadozó fajok és azok sűrűsége.– A ragadozó fajok táplálék összetétele, preferenciája.– A vadászható, vagy védett faj állományának kondíciója

és élőhelyének minősége.– A ragadozó fajok számára rendelkezésre alternatív

préda fajok hozzáférhetősége.ÚSzemethy L., Heltai M. és Pusztai P. 1994. A

rókagyérítés helyzete Magyarországon, Vadbiológia, 4:146-151.


Van értelme? Megéri?

12


Tényleg lehet hatékonyabban?


A ragadozó gazdálkodás értékelése három apróvadas vadászterületen


A kotorékbecslés adatai

Terület Bejárt útvonal

(km)

Bejárt terület (ha)

Megtalált kotorék (db)

Becsült kotorék (db)

Becsült törzsállo

mány (db)

Abádszalók 74,080 1712 4 53 106Jászárokszállás 53,060 1567 4 29 58

Karcag 75,450 1712 8 154 308


Terület Terület nagysága

(ha)

Kotorék sűrűség

(db/1000 ha)

Törzsállomány sűrűség

(db/1000 ha)

Abádszalók 22751 2,32 4,64Jászárokszállás 10190 2,85 5.7

Karcag 29190 5,25 10.5

A kotorékbecslés adatai


A vizsgált szukák reprodukciós adatai

Terület mintaszám Szaporító szuka

Átlagos szaporulat

Szórás

Abádszalók 105 77 6,43 2,81

Jászárokszállás

51 29 6,04 2,11

Karcag 13 11 9,18 2,48


Az állománynövekedése és az éves terítékadatok (I: törzsállomány 50%-a – 5 kölyök szukánként; II: inaktív szukák és valós szaporulat figyelembe vételével)

Terület Szaporító szukák Növekmény Teríték

I. II. I. II.

Abádszalók 53 39 265 251 281

Jászárokszállás 29 16 145 94 101

Karcag 154 130 770 1170 248

13


A teríték éven belüli eloszlása

Terület Teríték összesen Teríték szezonban

(nov-febr)

Teríték szezonon kívül (márc-okt)

Db % Db %

Abádszalók 281 20 7.11 261 92.89

Jászárokszállás 101 26 25.74 75 74.26

Karcag 248 37 14.92 211 85.08


A gyérítési ráta alakulása

Terület Állománysűrűség (db/1000 ha)

Terítéksűrűség (db/1000 ha)

Gyérítési ráta

Abádszalók 4.64 12.35 2,66

Jászárokszállás

5.7 9.91 1,73

Karcag 10.5 8.49 0,80


A tesztelt csapdák hatékonysága

Csapdázási periódus

CSÉ Rókakan

Rókaszuka

Rókakölyök

Róka/100csé

2006.10.01.-

2007.04.21.

525 19 26 0 8,5

2008.01.01-2008. 10.

10.

635 13 24 7 6,9

2009. 01.01.-

635 13 23 19 8,6Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás

Hattyúnyak szelektivitásának vizsgálata

ÚHárom vadászidény a teljes vadászterületen.ÚÖsszesen 290 ismert fogásÚRóka 269 pld, borz 6 pld, kóbor kutya 3 pld,

nyest 4 pld, kóbor macska 4 pld, vaddisznó 2 pldÚVédett fajok: nyuszt 2 pld ( túlélték)ÚRóka 93 %


A ragadozó humánus elpusztításának vizsgálata

ÚHumánus elpusztítás követelményeiÚ1.csapdázási periódus 12 % hibás fogásÚ2.csapdázási periódus 6,8 % hibás fogásÚ3. csapdázási periódus 7,2 % hibás fogásÚA hibaszázalék átlag 8,3 %ÚHibás fogások okai


14

Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás Vadgazda mérnök


Mindig lehet találni új eszközöket - Collarum

ÚÖsszeszerelési útmutató:http://www.youtube.com/watch?v=zJyLA2sL9ug&feature=related0Végeredmény:http://www.youtube.com/watch?v=0Fi7u4K1fqQ&feature=related



Sűrűségi mutatók

Apróvadas körzetek Nagyvadas körzetek

I/1 I/7 V/1 V/2

Róka gyérítési

ráta

Borz gyérítési

ráta

Róka gyérítési

ráta

Borz gyérítési

ráta

Róka gyérítési

ráta

Borz gyérítési

ráta

Róka gyérítési

ráta

Borz gyérítési

ráta

O ≥

1,5 ≤

O ≥

0,5 ≤

O ≥

1,5 ≤

O ≥

0,5 ≤

O ≥

1,5 ≤

O ≥

0,5 ≤

O ≥

1,5 ≤

O ≥

0,5 ≤

Róka sűrűség

+++ s.

---s.

- -+++

s.---s.

- -+++

s.---s.

- -+

ns.-

ns.- -

Borz sűrűség

- -+++

s.---s.

- -+

ns.-

ns.- -

+++ s.

---s.

- -+

ns.-

ns.

Mezei nyúl terítéksűrűség

---s.

+++ s.

-ns.

+ ns.

---s.

+++ s.

--s.

++ s.

- s.+ s.

+ ns.

-ns.

-ns.

+ ns.

+ ns.

-ns.


http://www.youtube.com/watch?v=zJyLA2s

http://www.youtube.com/watch?v=0Fi7u4K

15


KövetkeztetésekÚ A ragadozó gazdálkodás értékelése

– A 2.5-es gyérítési ráta elérhetőÚ A gyérítési ráta finomabb értékelése a tapasztalatok

alapján:– a gyérítési ráta kisebb, mint 1,5: a gyérítés elégtelen, a róka

állományát nem a gyérítés szabályozza, állománynövekedés az élőhely minőségének függvényében várható;

– a gyérítési ráta 1,5 és 2 között: a gyérítés intenzitása valószínűleg elegendő a további növekedés megakadályozásához;

– a gyérítés ráta több mint 2: a gyérítés megfelelő intenzitású, az állomány csökkenhet.

Ú Az ölőcsapa értékelése– Hatékony– Szelektív– Kíméletesen öl

Miért kell ismerni a közönséges ragadozó fajok helyzetét védett területeken?

Heltai Miklós, Patkó László, Szabó László, Márton Mihály és Szemethy László

Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet

Bevezetés

ÚVédett vs. vadászható fajÚVédett terület vs. vadászterületÚKezelés vs. gazdálkodásÚKezelési terv vs. üzemterv/éves terv

Ú ˝Fenntartható természetvédelem Magyarországi Natura 2000 területeken˝ – Emlős ragadozó fajok monitorozása– vidra, molnárgörény, vadmacska, hiúz, farkas– Kiskunság és Mátra

Aldo Leopold (1933) – a vadgazdálkodás megalapozása

Ú A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.

Ú Az előforduló ragadozó fajok és azok sűrűsége.Ú A ragadozó fajok táplálék összetétele,

preferenciája.Ú A vadászható, vagy védett faj állományának

kondíciója és élőhelyének minősége.Ú A ragadozó fajok számára rendelkezésre álló

alternatív préda fajok hozzáférhetősége.

Bevezetés

ÚNem lehetséges megfelelő kezelési terv a közönséges, de jelentős hatással bíró ragadozó fajok ismerete nélkül.

ÚKiskunsági Nemzeti Park Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék (HUKN10002) különleges madárvédelmi terület– Földön fészkelő fajok, kiemelten a túzok védelem

ÚA vörös róka és az európai borz mint potenciálisan ható fajok állományainak ismerete és ez alapján az azokkal való gazdálkodás megkerülhetetlen.

Hogyan hathat a megfelelő ragadozó gazdálkodás egy potenciális prédafajra?

16

Anyag és módszer

Ú Vizsgálati terület: Kiskunsági Nemzeti Park Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék (HUKN10002) különleges madárvédelmi terület– A DVCS, a Kígyós csatorna és az 52-es számú főút által

határolt 3000 hektáros területÚ Vizsgálat módszer: a borz és a róka kotorékok

sűrűségének, valamint a kotorékhely választási preferenciák becslése– Szisztematikus sávos becslés (2013)– Rétegzett mintavétel (2014)– Ivlev és Jacobs index (Chi2 , Fischer exact , Bonferoni Z

teszt)

Eredmények

Eredményekkotoréksűrűség (db/1000 ha)

Összes LakottBorz 10,0 5,7Róka 26,0 14,6

KotoréksűrűségBorzkotorék Rókakotorék

Összes (db/1000 ha)

Lakott (db/1000 ha)

Összes (db/1000 ha)

Lakott (db/1000 ha)

≤ 93m 6,7 3,3 23,4 13,4> 93m 28,6 19,0 40,5 21,4

Eredményekkotorékhely választás

ÚA borz preferálja a fedett és elkerüli a nyílt területeket (szignifikáns eltérés)

ÚA borz elkerüli a 93 méter alatti és preferálja a 93 méter tengerszint feletti magasságú területeket (szignifikáns eltérés)

ÚA róka elkerüli a 93 méter alatti és preferálja a 93 méter tengerszint feletti magasságú területeket (szignifikáns eltérés)

ÚA róka számára mindegy, hogy a terület fedett vagy nyílt (nem szignifikáns az eltérés)

Következtetések

ÚA területen a NATURA 2000-es jelölő fajok:– Molnárgörény – nem került kimutatásra– Vadmacska – nem került kimutatásra– Vidra – közönséges, de nem ható tényező a

földön fészkelő fajok esetében– A borz és a róka közönséges/tömeges faj

Molnárgörény előfordulások (2009-2016, n=13)

17

KövetkeztetésekÚ A borz természetes életközösségekre/prédafajokra gyakorolt

hatása feltételezhetően kisebb mint a rókánakÚ A mezei nyúl terítéksűrűségére nincs kimutatható hatásaÚ A kotorékásásoshoz fedett hely kell

Következtetések

Ú Ilyen magas ragadozó sűrűség mellett a potenciális prédafajok esetében (földön fészkelő madárfajok) eredményes és fenntartható természetvédelmi munka nem folytatható.

ÚA magas állománysűrűséggel rendelkező, közepes testű emlős ragadozó fajok jelenléte és hatása a területen lényegesen fontosabb, mint az ugyanoda jelölő fajként meghatározott molnárgörényé vagy vidráé.

ÚNem kezelésre, hanem gazdálkodásra, ez esetben ragadozó gazdálkodásra van szükség.

Köszönjük a figyelmet és a támogatást!

Szarka Piroska felvétele


Documents

Int aprovad ragadozogazdalkodas [Kompatibilis üzemmód] · 2017-04-24 · tavasz nyár ősz tél m.nyúl 55,87* 19,19 - 1,91 - m.pocok 0,05 22,39 46,98 25,02 23,83 fácán 13,13