Invazív fajok, özönnövényekInvazív fajok, özönnövényekE. O. Wilson biológus E. O. Wilson biológus a biodiverzitás csökkenéséhez a biodiverzitás csökkenéséhez vezető öt tényezőtvezető öt tényezőt ismertet: élőhelyvesztés, ismertet: élőhelyvesztés, invazív (betolakodó) fajok, invazív (betolakodó) fajok, szennyezés, népességszaporulat és a fajok túlzott szennyezés, népességszaporulat és a fajok túlzott kihasználásakihasználása (lényegében túlfogyasztás).(lényegében túlfogyasztás).

A nem őshonos vagy jövevénynövények közül azokat, amelyek A nem őshonos vagy jövevénynövények közül azokat, amelyek különösen gyakorivá válnak és jelentős területeken, nagy tömegben különösen gyakorivá válnak és jelentős területeken, nagy tömegben lépnek fel, inváziós vagy özönnövényeknek nevezzük. Jelenlétükkel a lépnek fel, inváziós vagy özönnövényeknek nevezzük. Jelenlétükkel a mezőgazdasági és természeti területeken egyaránt kárt okoznak, mivel mezőgazdasági és természeti területeken egyaránt kárt okoznak, mivel elnyomják a haszonnövényeket, illetve kiszorítják a honos növényeket a elnyomják a haszonnövényeket, illetve kiszorítják a honos növényeket a megszállt élőhelyekről, elszegényítve ezáltal a természetes vegetációt.megszállt élőhelyekről, elszegényítve ezáltal a természetes vegetációt.hazánkban a vizes élőhelyek – árterek, nedves rétek – a hazánkban a vizes élőhelyek – árterek, nedves rétek – a legveszélyeztetettebbek az inváziós fajok szemszögéből (zöld juhar, legveszélyeztetettebbek az inváziós fajok szemszögéből (zöld juhar, kanadai és magas aranyvessző, süntök, bíbor nebáncsvirág); valamint a kanadai és magas aranyvessző, süntök, bíbor nebáncsvirág); valamint a homokterületek (akác, selyemkóró, parlagfű)homokterületek (akác, selyemkóró, parlagfű)inváziós állatfajok: naphal, törpeharcsa, amúri kagyló, nyestkutya, inváziós állatfajok: naphal, törpeharcsa, amúri kagyló, nyestkutya, muflon, stb.muflon, stb.

Biológiai biztonság: GMOBiológiai biztonság: GMO Genetikailag módosított élőlényGenetikailag módosított élőlény, (angolul , (angolul Genetically Genetically

Modified OrganismsModified Organisms vagy röviden vagy röviden GMOGMO))– Gén más fajból: transzgénikus (növény, stb.)Gén más fajból: transzgénikus (növény, stb.)

Génmódosítás, géntechnológia, genetikai manipuláció, Génmódosítás, géntechnológia, genetikai manipuláció, rekombináns DNS technológia, génmérnökség, génpiszkálásrekombináns DNS technológia, génmérnökség, génpiszkálás

GMO, 2005

Kukorica, szója, gyapot, rizs, repce

Általában herbicid-rezisztencia: de felbukkantak herbicid- (pl. glyphosate - Roundup) rezisztens gyomok is!

Előnyök:•a gyomirtás totális gyomirtószerekkel könnyen megoldható;•a gyomirtás a más gyomirtókkal szemben rezisztens gyomokkal szemben is hatékony;•vetésforgó nélkül, monokultúrában is termeszthető;•a vetőmag és a hozzávaló gyomirtó egy csomagban kapható;•moly- vagy bogár-kártétel esetén, vegyszerezés nélkül többlettermés nyerhető;•a különböző genetikai fejlesztések ma már egyazon fajtában egyesítve is kaphatók;•megtakaríthatók a permetezési és vegyszer-költségek.

Hátrányok és kockázatok:•kialakulnak a totális gyomirtókkal szemben rezisztens gyomnövény-változatok;•kialakulnak a kukorica Bt toxinjaival szemben rezisztens moly- és bogár-változatok;•a szél által terjesztett pollen (virágpor) a szomszédos, hagyományos állományokban is termékenyít, ez a hagyományos fajták termelőinek és különösen a biotermesztőknek gazdasági kárt okoz (az ő termékeiket is GM-tartalmúnak kell megjelölni, piaci veszteségüket a GM termelőnek kell megtérítenie);•hiányoznak a tapasztalatok a totális herbicidek talajra és élővizekre gyakorolt hatásairól;•a Bt toxint a növény minden sejtje termeli, mennyisége kb. 1500-2000-szerese a hasonló permetezőszer engedélyezett dózisának, ez élelmiszerbiztonsági aggályokat vet fel;

Hátrányok és kockázatok (folyt.)•a talajba szántott növényi részekben lévő toxin lassabban bomlik el, mint a hasonló permetezőszer toxinja;•nincsenek tapasztalatok a Bt kukorica tartós termesztésének hatásairól, főként nem a Kárpát-medencéből, noha az egy elkülönült biogeográfiai régió, de egyes tanulmányok szerint védett lepkék állományait veszélyezteti;•a GM vetőmag drága;•a hagyományos gyomirtás a kukoricában kellően eredményes;•a kukoricamoly hazánk területének nagy részén nem okoz kárt, ezért nem védekeznek ellene, és így megtakarítható költség sincsen;•a kukoricabogár lárvák kártételen ellen a vetésforgó megbízható védelmet nyújt;•a GM hibridek termelőjének évente új vetőmagot kell vásárolnia, előző évi terméséből nem vethet;•a GM hibridek termelése jelentős adminisztratív terhekkel és járulékos beruházásokkal jár (tanfolyam végzése, külön terménytároló stb.);•a legújabb hibridek már több bakteriális gént együttesen tartalmaznak, ezek együttes hatása azonban nem kellően ismert;•a GM fajták termesztésének esetleges engedélyezése a hazai növénynemesítők és a hazai vetőmagtermesztés bukását eredményezné, ami hazánk gazdasági kiszolgáltatottságához vezetne;•jelenleg inkább a GMO-mentes termékekre van piaci igény, a hazai agrárexport vásárlói értékelik Magyarország „GMO-mentes” státuszát.

Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity)(Convention on Biological Diversity)

1992. Rio de Janeiro, ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia1992. Rio de Janeiro, ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia A biodiverzitás megőrzéseA biodiverzitás megőrzése Elemeinek fenntartható használataElemeinek fenntartható használata A genetikai forrásokhoz való nyílt és egyenlő hozzáférés A genetikai forrásokhoz való nyílt és egyenlő hozzáférés

2000. 2000. A Biológiai Sokféleség Egyezmény A Biológiai Sokféleség Egyezmény Cartagena Jegyzőkönyve a Biológiai BiztonságrólCartagena Jegyzőkönyve a Biológiai Biztonságról

Cartagena Protocol on Biosafety: a biodiverzitás védelme a GMO-k Cartagena Protocol on Biosafety: a biodiverzitás védelme a GMO-k jelentette veszélyektől (hatálybalépés: 2003)jelentette veszélyektől (hatálybalépés: 2003)– GMO jelölése (és előzetes tájékoztatás) határon átlépéskor: csak élő, GMO jelölése (és előzetes tájékoztatás) határon átlépéskor: csak élő,

szaporodóképes anyagot, élelmiszert nem!szaporodóképes anyagot, élelmiszert nem!– Részes felek tájékoztatják egymást saját szabályzásukrólRészes felek tájékoztatják egymást saját szabályzásukról

GMO az EU-banGMO az EU-ban Az EU-ban csak olyan élelmiszert, vagy takarmányt lehet Az EU-ban csak olyan élelmiszert, vagy takarmányt lehet

forgalmazni, vagy köztermesztésbe vonni, amelyet előzőleg forgalmazni, vagy köztermesztésbe vonni, amelyet előzőleg már engedélyeztek. A GM termékek engedélyezése nem már engedélyeztek. A GM termékek engedélyezése nem tagállami hatáskör. Uniós csatlakozásunk óta Magyarország tagállami hatáskör. Uniós csatlakozásunk óta Magyarország csak a kísérleti célú GMO kibocsátásokról dönthet saját csak a kísérleti célú GMO kibocsátásokról dönthet saját hatáskörben, de ekkor is a közös, uniós szabályozásnak hatáskörben, de ekkor is a közös, uniós szabályozásnak megfelelően. megfelelően.

A genetikailag módosított mikroorganizmusok A genetikailag módosított mikroorganizmusok engedélyezésére a 90/219/EK irányelv vonatkozik, amelyet a engedélyezésére a 90/219/EK irányelv vonatkozik, amelyet a 98/81/EK irányelv módosított.98/81/EK irányelv módosított.

1829/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított 1829/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról;élelmiszerekről és takarmányokról;

1830/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított 1830/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított szervezetek nyomon-követhetőségéről és címkézéséről;szervezetek nyomon-követhetőségéről és címkézéséről;

1946/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított 1946/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről. szervezetek országhatárokon történő átviteléről.

Magyarország a közép-kelet európai országok közül elsőként Magyarország a közép-kelet európai országok közül elsőként alkotta meg a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényét alkotta meg a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényét (1998. évi XXVII. tv.; 86/2006 FVM rendelet )(1998. évi XXVII. tv.; 86/2006 FVM rendelet )

NépesedésNépesedés

http://www.worldometers.info/hu/

FenntarthatóságFenntarthatóság „„Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy

művelje és őrizze.” (katolikus fordítás)művelje és őrizze.” (katolikus fordítás) „„És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe,

hogy mívelje és őrizze azt.” (protestáns fordítás) hogy mívelje és őrizze azt.” (protestáns fordítás) (Ter 2,15).(Ter 2,15).

„„Fenntartható az a társadalom, amely szerkezetéből és Fenntartható az a társadalom, amely szerkezetéből és viselkedéséből következően nemzedékeken át életképes.”viselkedéséből következően nemzedékeken át életképes.”

„„A fenntartható társadalom úgy felel meg a jelen igényeinek, hogy A fenntartható társadalom úgy felel meg a jelen igényeinek, hogy közben nem korlátozza a jövendő nemzedékeket szükségleteik közben nem korlátozza a jövendő nemzedékeket szükségleteik kielégítésében.” kielégítésében.” (a(a Környezet és Fejlődés Világbizottság 1987-ben Környezet és Fejlődés Világbizottság 1987-ben))

„„Mit is jelent a hosszútávon életképes társadalom? Alapvetően Mit is jelent a hosszútávon életképes társadalom? Alapvetően annak felismerését és gyakorlati megvalósítását, hogy a annak felismerését és gyakorlati megvalósítását, hogy a növekedés csak korlátozottan lehetséges.” (Josef Riegler)növekedés csak korlátozottan lehetséges.” (Josef Riegler)

Externáliák: A közlegelők Externáliák: A közlegelők tragédiájatragédiája

A példa elméleti, önző és anyagias közösségre A példa elméleti, önző és anyagias közösségre vonatkozik. Valós közösségek gyakran megoldják a vonatkozik. Valós közösségek gyakran megoldják a hasonló problémákat!hasonló problémákat!

Anyagiasság: az létezik csak, ami pénzben kifejezhető?Anyagiasság: az létezik csak, ami pénzben kifejezhető?

„„Az ember önazonosságra, közösségre, célokra és elismerésre Az ember önazonosságra, közösségre, célokra és elismerésre vágyik. De szeretetre és örömre is. Az ilyen szükségletek vágyik. De szeretetre és örömre is. Az ilyen szükségletek anyagiakkal való álkielégítése a valós gondok álmegoldásaira anyagiakkal való álkielégítése a valós gondok álmegoldásaira szoktatja. Az így keletkező lelki üresség az anyagi növekedés szoktatja. Az így keletkező lelki üresség az anyagi növekedés egyik hajtóereje. egyik hajtóereje. Ezért képes csekélyebb anyagiakkal Ezért képes csekélyebb anyagiakkal megelégedni és mégis magasabb fokú emberi megelégedni és mégis magasabb fokú emberi elégedettséget nyújtani az a társadalom, amelynek a elégedettséget nyújtani az a társadalom, amelynek a nem anyagi szükségletek megfogalmazására és nem anyagi szükségletek megfogalmazására és kielégítésére is vannak csatornáikielégítésére is vannak csatornái.” .” ((A növekedés határaiA növekedés határai) )

((A GDP azért nem jelzi a fenntarthatóságot, mert nem ad A GDP azért nem jelzi a fenntarthatóságot, mert nem ad számot sem az emberi, sem a természeti tőke kimerítéséről.számot sem az emberi, sem a természeti tőke kimerítéséről.))

ISEW: fenntartható gazdasági jólét ISEW: fenntartható gazdasági jólét indexeindexeGDP: 1955-1995 200-ról 700 mrd ATS, GDP: 1955-1995 200-ról 700 mrd ATS, ISEW: 1955 –1975 kevésbé, ISEW: 1955 –1975 kevésbé, de egyenletesen nőtt, majd stagnálde egyenletesen nőtt, majd stagnál

A fenntarthatósági mutatókhoz számszerűsíteniA fenntarthatósági mutatókhoz számszerűsíteni kell a természeti és emberi tőkét is: kell a természeti és emberi tőkét is: ehhez átfogó ismeretrendszerre van szükség!ehhez átfogó ismeretrendszerre van szükség!0

100

200

300

400

500

600

700

800

1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995

mrd

ATS

GDPISEW

GDP (gross domestic product, bruttó hazai össztermék) == fogyasztás + beruházás + export – import

Vitán felül áll például az, hogy a GDP nem valódi mércéje a társadalom jólétének. Ennek fő okai: •semmit nem mond az általános életminőségről,

•nem jelzi a fenntarthatóságot, mert nem ad számot sem az emberi, sem a természeti tőke kimerítéséről,•megfeledkezik a helyi gazdasági rendszerek és tudásanyag pusztulásáról,•az erdő, árterületek és termőföldek eltűnéséről,•az olaj, ásványok és talajvíz megcsappanásáról,•a háborúk és természeti katasztrófák okozta halálról, menekülésről és pusztulásról,•nem jelzi a környezetszennyezés árát,•és azt a nem piaci jellegű hasznot sem, amely az önkéntes munkából, a szülői nevelésből és a természet adományaiból származik,•a háborús költségeket jólétnövelőként számítja be, annak ellenére, hogy elvileg minden ilyen kiadás legjobb esetben is csak a meglevő jólétet óvja meg a romlástól.

Az Európai Unió környezetpolitikájának elvei a következők:Az Európai Unió környezetpolitikájának elvei a következők:

az elővigyázatosság elve, az elővigyázatosság elve, (pl. Riói Nyilatkozat, Európai Szerződés)(pl. Riói Nyilatkozat, Európai Szerződés)– a szabályozás elmaradása jelentős kárral fenyegeta szabályozás elmaradása jelentős kárral fenyeget– Tudományos bizonytalanság van az ok-okozati összefüggést illetőenTudományos bizonytalanság van az ok-okozati összefüggést illetően– Ilyen körülmények között indokolatlan a szabályozástól való tartózkodásIlyen körülmények között indokolatlan a szabályozástól való tartózkodás

(Ha egyszer felismertek egy kockázatot, akkor a tudományos bizonyíték (Ha egyszer felismertek egy kockázatot, akkor a tudományos bizonyíték hiánya ne szolgáljon ürügyül az intézkedés elhalasztásához.)hiánya ne szolgáljon ürügyül az intézkedés elhalasztásához.)

a „szennyező fizet” elv, a „szennyező fizet” elv, (minden költséget, beleértve a szennyezés (minden költséget, beleértve a szennyezés sabályzásának adminisztratív kts-eit)sabályzásának adminisztratív kts-eit)

a megelőzés elve, a megelőzés elve, (pl. „hulladéktermelés megelőzése'', a ,,termelt hulladék (pl. „hulladéktermelés megelőzése'', a ,,termelt hulladék visszanyerése”)visszanyerése”)

a forrásnál történő beavatkozás elve, a forrásnál történő beavatkozás elve, (-proaktív megközelítés)(-proaktív megközelítés) a fenntartható fejlődés ésa fenntartható fejlődés és a szubszidiaritás elve a szubszidiaritás elve (Maastrichti Szerződésben is!)(Maastrichti Szerződésben is!)

az öt makroökonómiai cél, amely a fenntartható fejlődés népszerű koncepcióiban az öt makroökonómiai cél, amely a fenntartható fejlődés népszerű koncepcióiban közös:közös:

1. az emberi jólét többféle dimenziójára alapozott, valódi haladás előmozdítása;1. az emberi jólét többféle dimenziójára alapozott, valódi haladás előmozdítása; 2. a megújuló energiára való gyors áttérés ösztönzése;2. a megújuló energiára való gyors áttérés ösztönzése; 3. a források és lehetőségek egyenlő elosztása;3. a források és lehetőségek egyenlő elosztása; 4. a természeti tőke megvédése és helyreállítása, valamint4. a természeti tőke megvédése és helyreállítása, valamint 5. 5. a gazdasági lokalizációa gazdasági lokalizáció

FenntarthatóságFenntarthatóságErős: konstans természeti tőke . Gyenge: a természeti javakat lehet anyagi

javakkal helyettesíteni, pótolni

Rekreáció a természetbenRekreáció a természetben Bár az ember sok természeti hatás alól kivonta magát, még a Természet része.Bár az ember sok természeti hatás alól kivonta magát, még a Természet része. Elemek: Elemek:

– LevegőLevegő– VízVíz– FényFény– HangokHangok

Növény- és állatvilágNövény- és állatvilág– Látvány, hang, klíma, kapcsolat, táplálékLátvány, hang, klíma, kapcsolat, táplálék

Gyógyhatások: levegő, víz, testmozgási alkalmak, fény, egészséges táplálék, Gyógyhatások: levegő, víz, testmozgási alkalmak, fény, egészséges táplálék, gyógynövények, háziállatokgyógynövények, háziállatok

2010. április 9.2010. április 9.

Kritikus tér, kritikus helyzet és a stresszKritikus tér, kritikus helyzet és a stressz

Calhoun patkányai: viselkedési süllyesztő (behavioral sink)

A népesedés korlátozott!

Thomas Malthus

E. T. Hall

Proxemika alkalmazása a település-fejlesztésben, várostervezésben!

(Di)stressz

Selye János

Hyas araneus:kritikus tér

Kritikus tér MagyarországonKritikus tér Magyarországon(Nagy)városok:

•Városszerkezet sokszor nem ember- (gyermek-, idős-, család-, stb) -barát

•Környezetszennyezés (levegő, zaj)

•Kritikus járványtani populációméret

•Kis lakások, lakáshozjutás nehézségei

•Balesetveszély, bűnözés

•Napi utazási idő, kts.

•Bölcsödei, óvodai helyhiány, zsúfoltság

Kisvárosok, falvak, tanyák:

•Infrastruktúra hiánya (bölcsöde, óvoda, iskola)

•Gazdasági bázis hiánya

•Ingázás (idő, költség)

•Bűnözés

A népesség megoszlása településtípus szerint, 2009

többi város51,3%

Buda-pest

17,1%község31,6%

A kritikus tér fizikai-biológiai ÉS társadalmi meghatározottságú!

TérrendezésTérrendezés

A zsúfoltság, a kiálló szögletek, odanemillő tárgyak stressz-hatásúak!

Épített tér – negatív példákÉpített tér – negatív példák