IPA CHEE Masterplan

(HUHR/0901/2.1.3)

Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület

Készítette:

Euro Ultra Bt, Gyermán István 2.3. fejezet,

Sanus Bt, Mátrai Árpád 1.5.6.7. fejezet,

Szerkesztés, lektorálás:

IME, Somogyvári Márta, Hardicsay Gizella

2

Tartalom IPA CHEE Masterplan ............................................................................................................... 1 Ábrajegyzék ............................................................................................................................... 4 Táblázatok jegyzéke ................................................................................................................... 4

Vezetői összefoglaló .................................................................................................................. 5

Bevezető ................................................................................................................................. 5

A Master Plan fejezeteinek az összefoglalása ........................................................................ 6

I. Bevezető: Útiterv és energiastratégia ...................................................................................... 9

1. Az energiastratégia kidolgozásának módszertani elvei ...................................................... 9

Az energiastratégia kidolgozásának folyamata .................................................................... 11

1.Egy adott régió energiaellátási lehetőségeinek feltérképezése...................................... 11 2. Energetikai trendek előrejelzése ................................................................................... 14 3.Az önkormányzati energiastratégiák lehetséges célrendszerei és az egyes célok közötti

célkonfliktusok ................................................................................................................. 18 4. A stratégiaalkotás és a stratégiai döntéshozatal lehetséges módszerei......................... 21

5. A participatív döntéshozatali módszerek ..................................................................... 21

II. Önkormányzatok energiafelhasználása ............................................................................... 25

A tipikus önkormányzati energiafelhasználási területek ...................................................... 26

Fogyasztási helyszínek jellemző energia felhasználásai ...................................................... 27

A tipikus primer energiahordozók .................................................................................... 29

Az önkormányzati energia beszerzés optimalizálása ........................................................... 29

Primer energiahordozó váltás ........................................................................................... 29

Energiaszolgáltató váltás és tarifaváltás ........................................................................... 30

Az önkormányzat mint energiatermelő .................................................................................... 31

Geotermia ............................................................................................................................. 31 Napenergia ........................................................................................................................... 32 Biomassza ............................................................................................................................. 33

Szélenergia ........................................................................................................................... 35

Egyéb energiatermelési lehetőségek .................................................................................... 36

III. Önkormányzatok energiahatékonysága .............................................................................. 36

3

Termikus szanálás ................................................................................................................ 36

Az önkormányzati energiahatékonysági beavatkozás területei: ........................................... 38

1. Felhasználói szokások megváltoztatása ....................................................................... 38 2. Épület héjazatának a szigetelése, épületszerkezeti beavatkozások .............................. 39

3. Energiafogyasztó berendezések cseréje ....................................................................... 40

IV. Az önkormányzatok energetikai tervezésével kapcsolatos korlátozó tényezők ................ 41

Pályázati rendszer ................................................................................................................. 41

Projektkockázati tényezők .................................................................................................... 43

A kockázatok az egyes projektfázisokban........................................................................ 44 Technológia működése ..................................................................................................... 49

Input energia kockázata .................................................................................................... 50

V. Baranya energiastratégiájának útiterve................................................................................ 51

Energetikai vízió .................................................................................................................. 51

Baranya megyei energiastratégia kidolgozásának útiterve .................................................. 52

1. Környezetelemzés ........................................................................................................ 53 2. Energetikai stratégiai célok megfogalmazása .............................................................. 54 3. Regionális energiainformációs rendszer létrehozása ................................................... 55

4. Az energiastratégiában megfogalmazott intézkedések és azok hatásvizsgálata .......... 58

5. Finanszírozási terv ........................................................................................................ 60 6. Végrehajtási terv .......................................................................................................... 61 7.Kommunikációs terv ..................................................................................................... 61

8. Stratégiai kontroll kiépítése és folyamatos működtetése ............................................. 62

VI. Beruházás-gazdaságossági megfontolások ........................................................................ 63

Klasszikus önkormányzati beruházás-gazdaságossági megfontolások ................................ 63 Externális költségek ............................................................................................................. 63 Társadalmi hasznosság ......................................................................................................... 64

VII. Baranya energiastratégiájának javasolt fejezetei .............................................................. 67

Irodalomjegyzék: ...................................................................................................................... 69

4

Ábrajegyzék

1. ábra: A stratégia előrelátás folyamata 10. oldal

2. ábra A centralizált fosszilis energiatermelés hatása a régióra 17. oldal

3. ábra: A decentralizált energiatermelés hatása a régióra 18. oldal

4. ábra. Az energetikai projektek ciklusa 46. oldal

5. Ábra: A beruházások társdalmi hasznossága 67. oldal

Táblázatok jegyzéke

1. Táblázat. A stratégiaalkotás néhány kulcsfolyamata és az érintett csoportok részvételi lehetőségei 24. oldal

1. Táblázat. A stratégiaalkotás néhány kulcsfolyamata és az érintett csoportok részvételi lehetőségei 27. oldal

3. Táblázat. A biomassza felhasználási lehetőségei 34. oldal

4. Táblázat- Energetikai projektek működési kockázatai 51. oldal

5

Vezetői összefoglaló

Bevezető

A Baranya megye energetikai és energiahatékonysági Master plan-ja egy olyan időszakban

íródott, amikor a magyar közigazgatás változásai miatt már nem lehetett tudni, hogy ki is lesz

a célcsoportja ennek a munkának. Az útiterv ennek ellenére elkészült, s úgy gondoljuk, olyan

általános útmutatást ad, amit fel lehet használni mind az egyes települések, mind a kisebb

vagy nagyobb régiók energiastratégiájának kidolgozásához. Ugyanakkor tartalmazza azokat a

Baranya megyére érvényes specifikumokat, amiket mindenféleképpen be kell építeni egy

megyei vagy régiós energiastratégiába.

Ez a tanulmány végigvezet a stratégiaépítés legfontosabb lépésein és elvein, s mindezt az

energiastratégiára adaptálva teszi meg. Sajnos a stratégiai ismeretanyag elsajátítása és a

stratégiai gondolkodás kifejlesztése mostohagyerek mind az oktatásban – és ezelől sajnos a

gazdasági oktatás sem kivétel – mind a tervezésben. A legtöbbet hangoztatott érv szerint

olyan gyorsan és hektikusan változnak a külső körülmények, hogy lehetetlen hosszú távú

stratégiákat kifejleszteni, vagy azokat amint kifejlesztettük, már meghaladja az idő. A

stratégia már elméletileg is arra készít föl – ha azt jól műveljük – hogy miképpen lehet a

változó környezethez sikeresen alkalmazkodni. Az energetikában csak hosszú távra szabad

tervezni, hiszen egy energetikai intézkedés, beruházás élettartama és hatása 20-40 vagy a

legmodernebb technológiák esetében akár 60 év is lehet.

6

A Master Plan fejezeteinek az összefoglalása

A bevezető fejezet összefoglalja a stratégiai folyamatot, bemutatja, hogy az energiastratégia

kidolgozása mennyiben hasonló és mennyiben tér el a gazdasági stratégiák megalkotásától.

Külön kitér arra, hogy milyen módon kell egy adott régió energiaellátási lehetőségeit

feltérképezni, s milyen gazdasági és lakossági szektorok bevonása és fogyasztás elemzése

szükséges ahhoz, hogy energetikai trendeket tudjunk előre jelezni. Az önkormányzati

energiastratégia sem kerülheti meg azt, hogy kitűzzön bizonyos célokat, ennek a

célrendszernek a keretét az általános energetikai célok, mint ellátásbiztonság,

környezetvédelem, gazdaságosság, innováció energiaszegénység mérséklése jelentik. A

fejezet különleges része felhívja a figyelmet a Magyarországon még nem elterjedt participatív

döntéshozatali módszerek előnyeire.

A II. fejezet az önkormányzatok energiafelhasználásának néhány sajátosságára hívja fel a

figyelmet, s felsorolja azokat a lehetőségeket, amelyekkel az energia-beszerzést optimalizálni

lehet (energiahordozóváltás, energiaszolgáltató- és tarifaváltás), valamint felhívja a figyelmet

arra, hogy a gyakorlati tapasztalatok során milyen kényszerpályákra kerülhetnek az

önkormányzatok egy-egy rossz szerződéssel. Az önkormányzatok egyre inkább érdeklődnek a

saját energiatermelési-, illetve megújuló energiával történő energiaátalakítási lehetőségek

iránt, ezért bemutatjuk azokat a megújuló energiára alapozott energiatermelési lehetőségeket,

amelyek elérhetőek az önkormányzatok számára.

7

A III. fejezet az önkormányzatok energiahatékonyságát tárgyalja. Bevezetjük a termikus

szanálás fogalmát, ami az épületek teljes héjazatának a szigetelését és a hűtést-fűtést

kiszolgáló gépészeti berendezések szükség szerinti újratervezését, újrainstallálását jelenti.

Kitérünk az energiafogyasztó berendezések cseréjére is, s csak érintőlegesen tekintjük át

azokat a területeket, amelyek nem voltak ennek a projektnek a céljai között, így a

közvilágítás, közlekedés, infrastruktúra fenntartása.

A IV. fejezetben azokat a korlátozó tényezőket vesszük számba, amelyek mind az

energiatermelési mind az energiahatékonysági beruházások esetén felmerülhetnek. Az egyik

legfontosabb korlátozó tényező a finanszírozásban és a pályázati rendszerben keresendő.

Miután az önkormányzatok nincsenek felkészülve az energetikai projektek lebonyolítására,

ezért részletezve felsoroljuk, hogy az energetikai projektek megvalósítása során az egyes

fázisokban milyen típusú kockázatokkal kell számolni és azok mennyiben befolyásolhatják a

projektek sikerességét.

Az V. fejezet bemutatja Baranya energiastratégiájának útitervét, azokat a lépéseket, amelyek a

stratégiai tervezés lépései a misszió megfogalmazásától a környezetelemzésen át a konkrét

stratégiai célok megfogalmazásáig és a beruházásokra lebontott intézkedésekig vezetnek.

Felsoroljuk, hogy milyen terveket kell ahhoz elkészíteni, hogy sikeres legyen a stratégia

implementációja.

A VI. fejezet a beruházás-gazdaságossági megfontolások esetében kitágítja a horizontot, s

nem elsősorban a konkrét kalkulációkra összpontosít, hanem azt mutatja be, hogy milyen - a

8

szoros pénzügyi kalkulációkon felüli - tényezőket is figyelembe kell venni ahhoz, hogy a köz

és a régió polgárai és közössége szempontjából is gazdaságos legyenek az energetikai

stratégia alapján létrejövő beruházások.

A VII. fejezetben Baranya energiastratégiájának javasolt fejezeteit adtuk meg, külön is

kibontva azokat a részeket, amelyek a stratégiaalkotástól és a helyi sajátosságoktól

függetlenül felhasználhatók bármilyen regionális energiastratégia megírásához.

9

I. Bevezető: Útiterv és energiastratégia

1. Az energiastratégia kidolgozásának módszertani elvei

Az energiastratégia kidolgozása nem különbözik alapvetően az általános stratégia

megalkotásától. A stratégiai előrelátás folyamatát mutatja be a következő ábra:

1. ábra: A stratégia előrelátás folyamata (saját szerkesztés Voros alapján):

Az energetikai stratégiák megalkotásakor sem kerülhetjük el ezeket a lépéseket. Az általános

települési stratégiák (pl.: területfejlesztési stratégia, kulturális stratégia, gazdasági stratégia,

stb.) megalkotásától annyiban tér el az energiastratégia tervezésének a folyamata, hogy itt

látszólag elsősorban műszaki szakemberekre van szükség, akik átlátják az energiarendszerek

10

dinamikus összefüggéseit és képesek a különböző energiafajták és az energiahatékonyság

technológiai összehangolására. Miután az energia átszövi az egész életünket, s a modern

társadalom működésének és fejlődésének megkerülhetetlen, ám magától értetődő tényezője,

ezért nagyon nehéz olyan területet találni, ahol nincsenek az energiapolitika és az

energiastratégia által érintett célcsoportok. A települési és regionális energiastratégiák

esetében az ő meglátásaikat, érdekeiket, kívánságaikat is figyelembe kell venni, s be is kell

építeni a stratégiába.

A műszaki és technológiai területről jövő szakemberek a fentebb vázolt stratégiai folyamatban

elsősorban az inputok és az analízis terén tudnak nagyon sokat hozzátenni a munkához. A

stratégiai előrelátás azonban már inkább a stratégiával és a rendszertervezéssel szélesebb

körben foglalkozó településfejlesztési és gazdasági szakemberek sajátja. A stratégiai opciók

kidolgozásához és az egyes stratégiák megvalósításához pedig elkerülhetetlen mind a politikai

döntéshozók, mind a főbb érintett csoportok és végső soron az egész érintett lakosság

bevonása. Nem csak a stratégia megvalósításának folyamatába, hanem már a stratégiai opciók

kidolgozásába is be kell vonni azokat a társadalomtudományi és médiaszakembereket, akik

értenek az adott érintett társadalmi csoport nyelvén, ismerik a kommunikációs szokásaikat és

el tudják érni azt, hogy az energiastratégiát mindenki magáénak érezze és így végrehajtásra is

kerüljön.

11

Az energiastratégia kidolgozásának folyamata

1.Egy adott régió energiaellátási lehetőségeinek feltérképezése

Elméleti energiapotenciál

Az egyes régiók energiaellátási lehetőségeit az elméleti potenciál kiszámításával kell kezdeni.

Az elméleti potenciál azt adja meg, hogy milyen energia-sűrűségűek azok a végső soron a

Napból érkező energiaáramok (felszínre jutó globálsugárzás, szélerősség, vízenergia kinetikus

energiája); mennyi biomassza terem az adott területen, s mekkora a Föld hőjéből táplálkozó

geotermikus energia, valamint milyen fosszilis és nukleáris energiahordozók találhatók a

felszín alatt.

Gyakorlati energiapotenciál

A gyakorlati maximális energiapotenciál még mindig csak egy számított adat, azt mondja ki,

hogy mennyi energia lenne hasznosítható, ha az adott energiaforrás kihasználáshoz szükséges

valamennyi területet felhasználnánk, például, ha valamennyi mezőgazdasági területen

energianövényt termelnénk, vagy minden háztetőre napkollektorokat, napelemeket és minden,

arra alkalmas területre szélerőműveket telepítenénk.

A gyakorlati reális potenciál már figyelembe veszi azokat a korlátozó tényezőket, amelyek a

kínálat és kereslet akár szezonálisan, akár naponta jelentkező eltérő jellegéből adódnak. A

napkollektorok méretezése és telepítése a legjobb példa erre, hiszen hiába fedek be egy tetőt

teljesen napkollektorral, ha a meleg vizet nem tudják kihasználni az adott épületet használók.

12

Különösen jellemző ez az iskolákban, ahol meleg víz iránti igény pont akkor közel nulla,

amikor a napkollektorok a legtöbb meleg vizet tudják szolgáltatni, vagyis nyáron.

Technológiai potenciál

Az energiahordozóban és az energiaforrásban rejlő maximális elméleti potenciál kiaknázására

szinte soha nem vagyunk képesek a mai technológiánkkal. Az egyes áramtermelő

berendezések hatásfoka nagyon eltérő. Ha egy napelem a beeső sugárzás 10-15%-át

hasznosítja, akkor annak már örülni kell, hiszen maga a Napsugárzás különösebb

erőfeszítések nélkül is elérhető. Egy biomassza kazán esetében azonban már nagyon rossz

érték a 40-50%-os hatásfok, hiszen az energiahordozó manipulálása (kitermelés, szállítás,

szárítás, előkészítés) is sok energiát emészt föl, nem is szólva arról a visszavonhatatlan

tényről, amit az jelent, ha elégetjük az erdeinket. Miután egy energiastratégia hosszú távra

készül, ezért számolni kell a technológiai fejlődéssel, de figyelembe kell venni azt is, hogy

különösen az energetikában ez a fejlődés korántsem akkora, mint pl.: a számítástechnikában.

A múltbeli technológiai váltások azt mutatják, hogy az az időszak, ami alatt egy technológia

piaci részesedése eléri az 1%-ról a 10%-ot, körülbelül 50 év. (Marchetti- Nakicenovic, 1979;

Marchetti, 1980). Ugyanez a tendencia ma ugyan látszólag felgyorsult az Európai Unió

államaiban, hála a megújuló energia támogatására hozott intézkedéseknek, de még mindig 15-

20 évre becsülhetjük az újabb technológiák elterjedését.

13

Gazdasági - társadalmi potenciál

Az energiastratégia inputjainak feltérképezéséhez figyelembe kell venni a gazdasági-

társadalmi potenciált is. Az, hogy egy modern technológia mennyiben válik be, attól is függ,

hogy milyen társadalmi környezetben, milyen kulturális viszonyok közt szeretnénk azt

alkalmazni (Somogyvári 2008). A napenergia elterjedése Magyarországon még mindig

gyerekcipőben jár, pedig annak felhasználása Nyugat-Európában már magától értetődő. Egy

olyan technológia alkalmazása egy periférikus területen, ami magasabb technológiai

műveltséget, adott esetben informatikai eszközök használatát is feltételezi, szükségszerűen

vezethet a csődhöz. Nem csak az aprófalvas, nehezen elérhető területeken, de egyes nagyobb

városokban is problémát okozhat akár egy napkollektor, vagy egy pelletkazán

meghibásodásának azonnali javítása, s a nagy távolságok miatt sokba kerülhet a karbantartás

is.

A magyar jogi-engedélyezési környezet nagyon bonyolult és a változásai szinte

követhetetlenek. Magyarországon korábban egy geotermális beruházáshoz több mint 40

engedélyt kellett beszerezni, de valamennyi engedélyezési folyamat átláthatatlan és nagyon

nehezen teljesíthető (Energiaklub 2010). A bányatörvény szerint a nagy entalpiájú

beruházásokhoz ma már meg kell szerezni a koncessziós jogot, a kötelező átvételi rendszer

helyébe lépő támogatásról hivatalosan még semmit nem lehet tudni, ami megakadályozza a

megfelelő projektek, de a regionális stratégiák tervezését is.

14

A gazdasági tényezők azok, amelyek regionális és települési szinten elsősorban mozgatják az

energiahatékonysági és megújuló energetikai beruházásokat. Az önkormányzati szektor

elsősorban a pályázatokhoz igazítja a tervezett beruházásait, s csak annak lehet sikere, aki

sikeresen pályázik - illetve csak olyan témában tudnak előrelépni a települések és a régiók,

amelyekre éppen pályázatot írnak ki. Ez megnehezíti a koherens energiastratégia kiépítését,

amelynek tartalmaznia kell azt is, hogy milyen sorrendben érdemes megvalósítani az egyes

beruházásokat ahhoz, hogy maximális nyereséget lehessen elérni mind energia megtakarítás,

hatékonyságnövelés, mind költségmegtakarítás tekintetében.

2. Energetikai trendek előrejelzése

Az energia árának változása

A fosszilis energia ára a trendek szerint emelkedni fog, ám ennek az emelkedésnek a mértékét

senki nem tudja előre jelezni, hiszen egy ilyen előrejelzés azt feltételezné, hogy ismerjük a

jövőbeli gazdasági trendeket, az ipar energiaigényét, s tudjuk azt is, hogy mikor érjük el az

olaj-csúcsot, bár ezt egyesek szerint már el is értük. A megújuló energia esetében is nagyon

nehéz az előrejelzés, bár a nap- és szélenergia látszólag ingyen van, de a karbantartási és

pótlási költségek, illetve a technológia árváltozása, valamint a támogatási rendszerek

meglehetősen hektikus változásai miatt nagyon nehezen prognosztizálható. A Magyar

Energiahivatal felkérésére készült Pylon tanulmányok a múltbeli költségekre viszonylag jó

benchmarkként szolgálnak, amit az egyes projektek tervezésénél érdemes figyelembe venni

(Pylon 2010).

15

A biomassza esetében nagyon fontos megjegyezni, hogy ahogy azt később bemutatjuk, nem

az energetikai felhasználás az egyetlen haszonvevése a biomasszának, legyen az erdei

hulladék, melléktermék vagy energianövény, úgyhogy a regionális energiastratégia

tervezésénél nagyon gondosan számba kell venni mind a mezőgazdaság, mind a

feldolgozóipar, mind az egyéb ipari hasznosítás által gerjesztett keresletet.

Az energiarendszerek jellegének változása

A fosszilis energiagazdálkodás alapvető technológiai és gazdasági struktúrái a 20. század

elején alakultak ki, s a mai napig nem sokat változtak (Mautz, 2006). Az energiát a

felhasználás helyétől távol, centralizáltan állítják elő, vagy az energiahordozót valahol nagy

távolságban termelik ki, s különféle vezetékeken illetve egyéb transzport segítségével juttatják

el a fogyasztókhoz. Az energetikai szektor centralizált technikai és gazdasági szervezetek

kezében van, piaci hatalmuk egy világméretű oligopolisztikus piaci struktúrát hozott létre, ami

a jövőben biztosan változni fog. Walder (2006) nyomán felvázoljuk, hogy milyen hatást

gyakorol a centralizált fosszilis energiatermelés, illetve a decentralizált megújuló energián

alapuló energiatermelés az egyes régiók gazdaságára.

16

2. ábra A centralizált fosszilis energiatermelés hatása a régióra

A centralizált fosszilis technológiák a szén, kőolaj, gáz, urán felhasználását jelentik, s ez

kiegészül a centralizált megújuló energiák közül a nagyvízi erőművekkel és az onshore,

illetve offshore szélerőművekkel. Az a gyakorlat, ami szerint a biomasszát nagy, akár 40-

50MW-os erőművekben égetik el, kifejezetten Kelet-Európára jellemző, a pécsi Pannonpower

biomassza blokkja a legnagyobb Európában, s természetesen a centralizált

energiafelhasználáshoz tartozik és osztozik a centralizált rendszerek minden hátrányában.

17

3. ábra: A decentralizált energiatermelés hatása a régióra

A decentralizált megújuló energiatermelés kiterjed a kisvízi erőművekre, a szélerőművekre, a

különböző alapanyagokra (fára, lágyszárú növényekre, ipari és mezőgazdasági

melléktermékekre) alapozott biomassza hasznosításra, a biogáz nyerés különböző

lehetőségeire a depóniagáztól az állati trágyán keresztül a szénáig, a növényi alapanyagokból

és az állati melléktermékekből gyártott bio-üzemanyagokra (biodízel, etanol), de a

napenergiát hasznosító különböző napkollektoros és napelemes rendszerekre és a geotermia

hasznosítására is. A decentralizált megújuló energiatermelés legnagyobb gazdasági előnye a

variabilitásban rejlik, s ez lehetővé teszi, hogy a különböző régiókra egy-egy specifikus

energia-mixet dolgozzunk ki.

A decentralizált energiatermelés során az energiát a felhasználás helyén, vagy annak

közelében állítjuk elő. Ez a gyakorlatban a villamosenergia-termelés és/vagy a hőenergia,

18

illetve hűtési energia előállításának innovatív útjait jelenti gázmotorokkal, gázturbinákkal,

mikro turbinákkal, tüzelőanyag cellákkal, napkollektorokkal és napelemekkel, kis biomassza

fűtőművekkel. Így a hálózati veszteségek drámaian csökkennek, vagy el is tűnnek, s a

transzformációs és elosztási veszteségek is jóval kisebbek, mint a centralizált energiatermelés

során. Miután egész Európában az energiaigény növekedésével számolnak, különösen az

áramfelhasználás terén, a decentralizált energiatermelés egyik legnagyobb előnye, hogy nincs

szükség nagyon nagy beruházásokra a távvezetékekbe. A villamosenergia-termelést hőenergia

termeléssel is össze lehet kötni, hiszen a megtermelt hő helyben, vagy kis távolságra szállítva

felhasználható, így a decentralizált energiatermelés hatásfoka akár a 90%-ot is elérheti, s

csökken a CO2 kibocsátás is (McDonald, 2004).

A fosszilis energia árának növekedése mellett a legfontosabb jövőbeli trend minden bizonnyal

a decentrális energiatermelés előtérbe kerülése lesz, amire a magyar önkormányzatoknak és

régióknak is fel kell készülniük, s érdemes azoknak az úttörő magyar projekteknek a

tanulmányozása, mint a MIKROVIRKA.

3.Az önkormányzati energiastratégiák lehetséges célrendszerei és az egyes célok

közötti célkonfliktusok

Az energiapolitika klasszikus céljai közé a gazdaságosság, a biztonság és a környezetvédelem

tartozik. A gazdaságosság ebben a megfogalmazásban a piacgazdasági értelemben vett

gazdaságosságot jelenti, a minél költséghatékonyabb energiatermelést és felhasználást. A

környezetvédelem, vagyis az energiatermelés környezetterhelésének csökkentése ezzel a

19

céllal konfliktusban van. Az energiahordozók mai árstruktúrája oda vezet, hogy villamos

energiát legolcsóbban a környezetet leginkább terhelő erőművek tudnak termelni, ezek a

szénnel működő erőművek. Ne tévesszen meg bennünket, hogy Magyarország már lassan

minden szenes erőművét bezárta, hiszen a magyar áramimport a külföldi részben szenes

erőművekből származik, s részaránya 2011-ben a téli hónapokban elérte a 15%-ot (MAVIR).

Az ellátási biztonság problémája az 1970-es évek olajválsága óta folyamatosan a politikai

diskurzus középpontjában van. A világ egyes régiói távoli, politikailag instabil országok

energiahordozóira van utalva, s ezek közül az energiahordozók közül az eddig feltárt és

működő olaj és gázmezők kimerülőben vannak. Az ellátási biztonságot veszélyezteti ezen

felül az is, hogy a nagy komplex energetikai ellátórendszerek egyre sérülékenyebbnek

bizonyulnak, egy-egy kisebb hiba akár egész országok elsötétüléséhez vezethet. Ha

végignézzük a Wikipédia áramszünetekkel foglalkozó oldalát, akkor látjuk, hogy a „nagy”

legalább egymillió fogyasztói órát érintő áramszüneteket felsoroló bejegyzések 2000-től

sokasodnak. Az ellátási biztonságot a jövőben nem csak az energiahordozók és a hálózat

karbantartásából illetve komplexitásából adódó tényezők csökkentik, hanem a hiányzó

kapacitások is. Az ellátási problémák rendszeresen jelentkeznek a baranyai aprófalvas,

dombos területeken is, ahol a rosszul karbantartott hálózatok egy-egy vihar után vagy a

ráfagyott jég miatt gyakran megsérülnek, s akár napokig is kell várni a javításukra.

Magyarországon 2020-ig kb. 6000-6500 megawattnyi, új áramtermelő-kapacitás kiépítésére

lenne szükség ahhoz, hogy fedezhető legyen az évente 1,5-2 százalékkal növekvő hazai

20

áramigény és ki lehessen váltani a régi, műszakilag és környezetvédelmi szempontból elavult

erőműveket. Az önkormányzatok számára ez a tény azt is jelentheti, hogy érdemes a

decentralizált áramtermelési megoldásokban gondolkodni legyen az a hálózatra visszatápláló

fotovoltaikus napelem, vagy biogázon alapuló gázmotor.

A klasszikus energiapolitikai célok mellett megjelenik a hozzáférési jog, mint alapjog, vagy

emberi jog is az energiapolitikában. Egész Európában találkozunk a szociális tarifával, ami

egy olcsóbb tarifát és így a szegényebb rétegek szubvencionálást jelenti. A magyar

Villamosenergia törvény (VET) a védett fogyasztók körébe sorolja azokat, akiket nem lehet

akkor sem kikapcsolni a rendszerből, ha nem fizetik a számlát, számukra egy korlátozott

szolgáltatást kell mindenképpen nyújtani. Sok önkormányzatnál, különösen az Ormánságban

nem elég, ha a szorosan vett közszférára terjed ki az energiastratégia. Az energiaszegénység

elterjedése miatt a kártyás mérők felszerelése mellett meg kellene gondolni bizonyos

minimális elektromos teljesítmény kiszolgálására napelemek felszerelését a szociálisan

rászorulók házaira, illetve olyan low-tech megoldások elterjesztését, ami a napenergia és a

biomassza jobb hatásfokú felhasználását teszi lehetővé.

Az ilyen programok összhangban lennének a Német Szövetségi Köztársaság kormánya

mellett működő, a globális környezeti változásokkal foglalkozó tudományos tanács (WBGU)

által megfogalmazott célkitűzéssel, miszerint a jövőben mindenki számára alanyi jogon

biztosítani kell bizonyos energiamennyiséget (WBGU 2008).

21

Ezeknek a céloknak a hosszútávú megvalósítása csak folyamatos innovációval lehetséges, így

az innovációt is felvehetjük az energetika célrendszerébe, mint ahogy az például

hangsúlyosan megjelenik a svájci energiapolitikában (Gutzwiller 2005). Az, hogy az

energetikai innovációnak milyen hatása lehet egy térség fejlődésére, nagyon jól példázza az

ausztriai Mureck és Güssing esete, ahol az Európai Unió, Burgenland és az osztrák kormány

segítségével, de elsősorban helyi kezdeményezéseket kihasználva indították el azt a megújuló

energetikai programot, amivel sikerült a településeket energiafüggetlenné tenni, s a biztosan

és stabil áron elérhető energia a térségbe csábított jó néhány gazdasági szereplőt is.

4. A stratégiaalkotás és a stratégiai döntéshozatal lehetséges módszerei

Egy régió számára csak akkor lehet egy végrehajtható és hosszútávra szóló stratégiát

kialakítani, ha a régióban lakók magukénak érzik a területet és közösségként tekintenek

önmagukra. A közösségi energiarendszerek kialakítása nem csak azokban a kisebb falvakban

jelenti a járható utat, ahol az emberek ismerik egymást és megbíznak egymásban (Rosenbaum

2005), hanem az energiastratégia kilapítása önmagában is közösségépítő erejű lehet. Az

energiastratégiák kialakításában nagyon nagy szerepet játszhatnak a jövőben a ma még csak

ritkán, alkalmazott közösségi tervezési módszerek.

5. A participatív döntéshozatali módszerek

A részvételi tervezés a kormányzat és a közösség közötti folyamatos párbeszédre épülő, ún.

deliberatív demokrácia egyik módszere, ami azt jelenti, hogy a tervezési folyamatban aktívan

részt vesznek a társadalom széles rétegei. Ha egy energiastratégia részvételi tervezését

22

szeretnénk megtervezni, akkor nagyon sok apró, technikainak látszó, ám a végeredményt

annál jobban befolyásoló kérdésre kell választ adnunk. A következő táblázatban kicsit

leegyszerűsítve azt mutatjuk be, hogy a ma Magyarországon alkalmazott energiastratégiai

tervezési folyamatokban hogyan vesznek részt az egyes szereplők. Az ábrából világosan

látszik, hogy a települési energia stratégiák tervezésének mai formájában a legnagyobb

ellentmondás a különböző szerepek aszimmetriájában van: más dönt – direkt vagy indirekt

módon a döntéshozók elé tálalt információk segítségével - a stratégiáról és más viseli annak

következményeit.

23

1. Táblázat. A stratégiaalkotás néhány kulcsfolyamata és az érintett csoportok részvételi lehetőségei

Szereplők Az

információk

elérhetősége

Információk

megértésének

képessége

Döntési

kompetenciák

Döntés

hatásának

elszenvedése

Kontroll

lehetősége

Stratégiai

folyamat

újraindításának

lehetősége

Választott vezetők Korlátozott Korlátozott Van Korlátozott Korlátozott Korlátlan

Hivatalnokok Korlátozott Korlátozott Nincs Korlátozott Van Korlátozott

Szakértők Korlátlan Korlátlan Nincs Nincs Korlátozott erősen korlátozott

Érintett csoportokat

reprezentáló lakosok

Erősen

korlátozott

Erősen

korlátozott

Nincs Korlátlan Nincs Nincs

Érintetteket

képviselő civil

szerveződések

Korlátozott Korlátozott Nincs Korlátlan Erősen

korlátozott

Nincs

Érintett

csoportokból

jelentkező

önkéntesek

Erősen

korlátozott

Erősen

korlátozott

Nincs Korlátlan Nincs Nincs

Teljes lakosság Erősen

korlátozott

Erősen

korlátozott

Nincs Korlátlan Nincs Nincs

Bár a településfejlesztési és energetikai szakértők azok, akik optimális esetben a legnagyobb

mértékben hozzáférnek az információkhoz, illetve ők azok, akik képesek is megérteni ezeket

az információkat, a döntés joga a választott vezetőké. A vezetők általában nem energetikai

szakértők, sokszor fogalmuk sincs arról, hogy mi a következménye egy- egy döntésnek. Nem

beszélnek egy nyelvet a szakértőkkel, s azt sem tudják megállapítani, hogy a szakértők jó

munkát végeztek-e, de a döntés terhe mégis az övék. A kontroll a hivatal és a hivatalnokok

24

feladata lenne, de ennek a személyi feltételei általában nem adottak: csak néhány esetben van

a településnek energetikusa, sok kisebb (és nagyobb) településen nem is létezik ez a poszt.

Az energiastratégiát megíró, rendszerint külső megbízott szakértők a döntések

megvalósításával és a kontrollal már nem foglalkoznak, elképzelhető, hogy nem is tudják meg

mi valósult meg abból a tervezetből, amit letettek az asztalra. A döntések hatását teljes

egészében a lakosságnak és az egyes lakossági érintett csoportoknak kell elszenvedniük, ami

az új beruházásokkal kapcsolatos finanszírozási terhektől egészen az energetikai tarifák

változásán át a különböző energiatermelő üzemek környezetterhelésének elviseléséig terjed.

Ezekből az aszimmetriákból szükségszerűen adódnak a települési stratégia végrehajtásának

nehézségei, a lakosság érdektelensége vagy elégedetlensége, s azokban az esetekben, amikor

a lakosságot az általában alkalmazott egyoldalú kommunikációval nem sikerül megnyerni,

szinte kódolva van a stratégiai tervek csődje.

A részvételi tervezés igénye az eddigi módszerek hiányosságaiból, az egész rendszer

szuboptimális működéséből adódik. Egy stratégia akkor működik jól, ha mindazok részt

vesznek a tervezésben, akiket érint, azok döntenek, akiknek viselni kell a döntés

következményeit, s folyamatosan lehetőségük van a végrehajtás kontrolljára.

A részvételi tervezés gyakorlati megvalósítására tesznek kísérletet Szent István Egyetem

kutatói Szadán (Kohlheb-Mátyás).

25

II. Önkormányzatok energiafelhasználása

A település mérete befolyásolja az önkormányzatokat terhelő energiaköltség mértékét is.

Egységes kimutatás sajnos jelenleg nincs, de az önkormányzatoknak éves költségvetésük 6 –

15 %-át kell energia felhasználásuk finanszírozására fordítaniuk. Amennyiben nem

változtatnak energiafelhasználási profiljukon, akkor éves költségvetésük tervezésénél az

energia költségek folyamatos emelkedésével kalkulálhatnak. Ezen a ponton problémát jelent

az is, hogy az önkormányzatok döntő többsége a normál – idősoros – könyvelésen kívül

semmilyen nyilvántartást nem vezet az energia fogyasztásáról, energia költségeiről. Az IPA

CHEE projekt keretében tartott workshopok, megbeszélések, konferenciák alkalmából

megkérdezett polgármesterek, önkormányzati vezetők töredéke tudta azt, hogy mennyi az

éves energiaköltségük, de még kevesebben tudták azt lebontani az egyes energiafajtákra. Az

éves költségvetési terv, vagy zárszámadás elkészítésekor is alig akad önkormányzat, amelyik

százalékosan kimutatná az energiára fordított összegeket. Még a nagyvárosok esetében is ritka

az önkormányzati energetikus foglalkoztatása. Több esetben található energetikus nagy

önkormányzati intézménynél, mint önkormányzatnál. A konkrét energiafogyasztási

nyilvántartás és megfelelő szakember hiánya nem teszi lehetővé felelős energiagazdálkodás

folytatását. Ennek következménye, hogy gyakorlatilag alig történik veszteségfeltárás az

önkormányzati szférában.

Talán a legpéldamutatóbb kivétel Tata, ahol szinte legelőször készült Magyarországon olyan

önkormányzati energiastratégia, ami a veszteségfeltárást és az arra alapozott intézményi

26

rehabilitációt helyezte a központba, s ez az energiastratégia is évről évre aktualizálásra is

kerül. Az energiafelhasználás nagyban függ az adott intézményi épületek korától,

karbantartottságától. Egyértelműen megállapítható, hogy minél kisebb egy település, annál

öregebbek, korszerűtlenebbek az épületei, aminek következtében fajlagosan több energiát

fogyasztanak. A korszerűtlenség sok esetben az energia átalakító rendszerek esetében áll fenn.

Nem egy önkormányzat esetében találkozhatunk parapet konvektoros fűtéssel, amely az egyik

legalacsonyabb hatásfokú gázfűtés, de a Dél-Dunántúli régió apró falvaiban láthattunk már

olyan óvodát is, ahol a drága gázkazán helyett barnaszénnel, majd fával fűtötték a hivatalosan

már kiselejtezett, s meglehetősen rozoga állapotú, átrakásra érett cserépkályhákat, hogy

valamiféleképpen kijöjjenek a szűkös költségvetésükből.

A tipikus önkormányzati energiafelhasználási területek

A következő táblázatban bemutatjuk azokat az energiafogyasztó intézményeket, amelyek

tipikusan önkormányzati kezelésben vannak:

2. Táblázat: Az önkormányzati kezelésben levő energiafogyasztó egységek

Önkormányzati

funkciók

Intézmények

Igazgatás Irodaépületek: polgármesteri hivatalok, bíróságok, jegyzői hivatalok okmányirodák,

egyéb igazgatási intézmények

Oktatás Bölcsődék, óvodák, iskolák, gimnáziumok, szakképző intézmények, kollégiumok,

ifjúsági táborok,

Egészségügy Rendelőintézetek, orvosi rendelők, kórházak, szanatóriumok, laboratóriumok

Szociális szféra Nyugdíjasházak, szociális intézmények, szociális foglalkoztatók, napközik, hajléktalan

ellátás intézményei, anyaotthonok, szociális lakások

Turisztikai

szolgáltatások

hotelek, motelek, fürdők, kempingek, táborok

Kulturális szféra Múzeumok, művelődési házak színházak, kiállítótermek, könyvtárak,

sportlétesítmények, stadionok, tornacsarnokok, sportpályák, nyaralók, táborok,

Infrastrukturális Közvilágítás, útkezelés, kommunális szemét összegyűjtése és lerakása, vízszolgáltatás,

27

szolgáltatások temetők üzemeltetése, piacterek üzemeltetése

Közlekedési

szolgáltatások

Tömegközlekedés,

Forrás: MEP Guide p.12 alapján saját szerkesztés

Ez a táblázat arra mutat rá, hogy milyen széles körű, csaknem minden szektort átívelő terület

energiagazdálkodási feladatait kell megoldania az önkormányzatoknak, s ez a sokszínűség

csak fokozódik, ha egy egész régiót szeretnénk egységes energiastratégia keretében kezelni.

Fogyasztási helyszínek jellemző energia felhasználásai

Az önkormányzati energiafelhasználás, annak gyakorisága, egyenletessége alapján,

többféleképen csoportosítható a felhasználás folyamatossága, illetve a hőtermelési

energiahordozók/energiaforrások, illetve a villamosenergia felhasználás szerint. Folyamatos

felhasználás, mind hőtermelési energiahordozók, mind villanyáram terén pl.: a szociális

otthonok, a folyamatos üzemű egészségügyi ellátóhelyek, a nevelőotthonok, a közétkeztetési

konyhák. A fenti intézmények általánosságban folyamatos üzeműek. Az energiaigény

ezekben az esetekben dominánsan kommunális jellegű. Az időjárás függvényében fűteni,

vagy hűteni kell, használati melegvízre van szükség, illetve világítanak, elektromos

berendezéseket üzemeltetnek.

Egyműszakos munkahelyszerű felhasználás, mind hőtermelési energiahordozók, mind

villanyáram terén a Polgármesteri Hivatal, a különböző igazgatási funkciót kiszolgáló irodák

és hivatalok. A fenti intézmények általánosságban nem folyamatos, hanem normál

munkarend szerinti üzeműek. Általában heti 4,5 - 5 munkanapon van bennük tevékenység. Az

28

energiaigény ezekben az esetekben is dominánsan kommunális jellegű. Az időjárás

függvényében fűteni, vagy hűteni kell, használati melegvízre van szükség, illetve világítanak,

elektromos berendezéseket üzemeltetnek.

Többműszakos munkahelyszerű felhasználás, mind hőtermelési energiahordozók, mind

villanyáram terén történik a kulturális intézményekben. A fenti intézmények általánosságban

vegyes üzeműek. A kisebb települések esetében az sem jellemző, hogy minden nap van

bennük tevékenység, azonban a tevékenység többször előfordulhat hét végén, munkaszüneti

napon is. Nagyvárosok esetében akár folyamatos üzem is lehet. Működési rendjükre az is

jellemző, hogy egyes napokon a tevékenységi időtartam meghaladja az egy műszakot (8 órát).

Az energiaigény ezekben az esetekben is dominánsan kommunális jellegű. Az időjárás

függvényében fűteni, vagy hűteni kell, használati melegvízre van szükség, illetve világítanak,

elektromos berendezéseket üzemeltetnek. Időszakosan többlet energiaigényt jelenthet a

rendezvényekkel kapcsolatos többlet melegvíz igény, illetve a szcenikai, hangtechnikai

eszközök, esetenként jelentős többlet áram igénye.

Nem egész évben üzemelő intézmények, mind hőtermelési energiahordozók, mind

villanyáram terén a bölcsőde, óvoda, iskola. A fenti intézmények általánosságban nem

folyamatos, hanem a tanrendnek megfelelően, egyfajta szezonális munkarend szerinti

üzeműek. Általában heti 5 munkanapon van bennük tevékenység, de elsősorban az iskolák

esetében előfordulhat hétvégi program is. A bölcsőde és az óvoda esetében sokkal rövidebb az

évközi szünet, mint az iskoláknál. A napon belüli üzemidő általában 1,5 műszaknak vehető.

29

Az energia igény ezekben az esetekben is dominánsan kommunális jellegű. Az időjárás

függvényében fűteni, vagy hűteni kell, használati melegvízre van szükség, illetve világítanak,

elektromos berendezéseket üzemeltetnek.

Egész éves villanyáram felhasználás jellemző a közvilágításnál. A település önkormányzati

tulajdonú utcáit és tereit, jogszabályi előírás alapján minden éjszaka meg kell világítani. A

szezonális változások következtében a közvilágítás üzemideje 6 és 14 óra időtartam között

változik.

A tipikus primer energiahordozók

Ma Magyarországon elsődleges energiahordozónak számít hőtermelés szempontjából a

vezetékes földgáz, és amennyiben a közvilágítást és az elektromos berendezések működtetését

is számba vesszük akkor a villanyáram. A tömegközlekedés esetében a gázolaj, a

személygépkocsik üzemeltetésénél a gázolaj/benzin az uralkodó. Ezek az energiahordozók

ma még megkerülhetetlenek.

Az önkormányzati energia beszerzés optimalizálása

Primer energiahordozó váltás

Nyugodtan állítható, hogy mostanra viaszfordíthatatlanul elindult az a folyamat, amely az

önkormányzatoknál a fűtés/távhőszolgáltatás esetében az elsődleges energiaforrások terén

előtérbe helyezi a megújuló energiaforrásokat. Ezek a megújuló energiaforrások elsősorban a

biomasszát jelentik a téli fűtés esetében az egyre drágábbá váló gáz kiváltására, s megjelenik

30

az igény a villamos áram termelés és a hőtermelés kombinációjára is mind biogázra (esetleg

depóniagázra), mind fára alapozva. Ugyancsak a fűtési igény kielégítését szolgálhatja a

termálvíz-kincs kiaknázása is.

Energiaszolgáltató váltás és tarifaváltás

Az Európai Unió célja az energiapiacok liberalizációjával az volt, hogy a kvázi-monopol

helyzetben levő energiaszolgáltatók piaci túlhatalmát megtörje és a verseny segítségével

csökkentse az energiaárakat. Az önkormányzatok tárgyalóképessége az egyes

energiaszolgáltatókkal szemben azon alapul, hogy mekkora a fogyasztásuk és mennyire

likvidek. Az áram és gázszolgáltatási tarifák között sok önkormányzat nem tud és nem is akar

eligazodni, az IPA CHEE projekt keretében találkoztunk olyan energiaszámlával egy kisebb

településen, amin mindenki számára ismeretlen és megmagyarázhatatlan tételeket számlázott

ki évek óta a szolgáltató, s senkinek sem jutott eszébe megkérdezni, hogy miért kell ezt a

tételt fizetnie. Azok a vállalkozások, amelyek az áram és gázszámlák utólagos átvizsgálást

sikerdíj fejében vállalják, jónéhányszor találnak rosszul kiállított számlákat, ez egyébként a

Dél-Dunántúli területen nem annyira jellemző, ahogy egy ilyen cég képviselőjétől

személyesen megtudtuk.

A Dél-Dunántúl kisebb falvai, de gyakran nagyobb városai is a 200-as években hosszútávú

szolgáltatási szerződést kötöttek a helyi villamosenergia illetve a távhő biztosítására. Ezek a

gyakran 10-15 éves szerződések, amelyek fejében bizonyos ígéreteket tett a szolgáltató arra,

hogy nem, vagy csak kisebb mértékben emeli a távhődíjat, vagy végrehajtott néhány

31

energiahatékonysági beruházást az önkormányzati épületeken, melyek lassan futnak ki, s

amíg ezek érvényben vannak, addig ezen önkormányzatok nem cserélhetnek sem szolgáltatót,

s nem indulhatnak el az önálló energiatermelés útján sem (Stemler 2010).

Az önkormányzat, mint energiatermelő

Az önkormányzatok és az önkormányzatokat összefogó régiók helyzetüknél, nagyságuknál

természeti és gyakorlati potenciáljuknál, s tőkeerősségüknél fogva egymástól nagyon eltérő

helyzetben vannak, de valamelyik megújuló energiafajta azonban mindenütt elérhető.

Természetesen nem mindegyikkel lehet azonos szintű költségcsökkentést elérni. A

következőkben végigvesszük azokat a főbb tényezőket, amelyek meghatározzák az egyes

megújuló energiára alapozott energiatermelési módokat.

Geotermia

A megújuló energiaforrások egy része helyfüggő. Nem mindenütt gazdaságos geotermál

energiában gondolkodni, mert amíg a Dél-alföldön már 1000 m-es mélységben fűtéshez

megfelelő hőmérsékletű termálvíz áll rendelkezésre, addig a közép Dunántúlon 3000 m-re

vagy mélyebbre kell hasonló hőmérsékletért lefúrni. Azoknak az önkormányzatoknak,

amelyek valamilyen “forró pont” fölött vannak, s különösen ott, ahol az előző

szénhidrogénfúrások már megalapozták a kutatásokat, a nagyon nagy, milliárdos

nagyságrendű beruházási összegek ellenére érdemes a geotermia kiaknázásában gondolkodni.

Ez ugyanis nem csak az önkormányzatok energetikai gondjait oldja meg. Amikor egy

32

kaszkád rendszerben a helyi termálfürdő, a lakások fűtése és az üvegházi termelés is

összeköthető, ezzel az egyes hőlépcsőkben leadott energia nem csak közvetlen fűtési célt

szolgál, hanem értékteremtő gazdasági tevékenységet tesz lehetővé, s munkahelyeket is

teremt.

Napenergia

Magyarország földrajzi elhelyezkedése, a napsugárzási jellemzők, szezonális hatások

figyelembe vételével egy jól megtervezett, gondosan kivitelezett rendszer esetében a

használati melegvíz 75 – 80 %-ban, a fűtés 25 – 30 %-ban, a klimatizálás 100 %-ban

megoldható napenergiával. Mind használati melegvízellátás (HMV), fűtés rásegítés,

klimatizálás esetén szóba jöhet a napkollektor. Amit nagyon meg kell fontolni, az a fentebb

leírt csoportosítás aszerint, hogy az egyes önkormányzati intézmények milyen

egyenletességgel és milyen szezonalitással tudják kihasználni a napsugárzás energiáját. Amíg

egy iskolában általában nem éri meg napkollektorokkal kielégíteni a melegvíz igényt, s ha

napkollektort szerelnek fel, akkor az elsősorban csak síkkollektor lehet, hiszen a

vákuumcsöves kollektoroknak árt, ha nem vezetik el a nyári hulladék hőt, addig egy olyan

intézményben, ahol folyamatosan konyha is működik, s netalántán egy kisebb panziót illetve

néhány vendégszobát is találunk, mint Véménden, már nagyon jó befektetés a vákuumcsöves

kollektor.

Mindenütt, ahol megfelelő tetőfelület áll rendelkezésre fel lehet szerelni a fotovoltaikus

napelemeket, amelyek elsősorban a saját igények kiszolgálást végzik, de azokban az

33

időszakokban- így nyáron egy oktatási intézményben, amikor nincs saját fogyasztás,

betáplálnak a hálózatra, s megfelelő méretezés esetén akár nullára is kihozhatják az

energiaszámlát.

Biomassza

Magyarországon a megújuló energia felhasználás legnagyobb arányban biomasszával

történik, s miután ez érhető el a legkönnyebben, a legkisebb beruházással, ez térül meg

leggyorsabban, s ez az az energiahordozó, amivel szemben mindenkinek pozitív az attitűdje,

az önkormányzatok és a régiók, de az ország számára is a biomassza tűnik a jövő

energiahordozójának. Ezeket a terveket azonban nagyon sok minden keresztül húzhatja,

hiszen a biomasszáért nagyon sok szektor verseng az energetikán kívül, ahogy ezt a

következő ábra is mutatja.

3. Táblázat. A biomassza felhasználási lehetőségei (saját szerkesztés Kamm et al. 2006 nyomán)

Biomassza fajtái

Gabonanövények,

széna, szudáni fű

Mg-i melléktermékek:

szalma, kukoricaszár,

Fa

Átalakítási folyamatok

Fermentáció

Biogáz

Olajpréselés

Poligeneráció

Elégetés

Szén-fa együttégetés

Termékek

Hajtóanyagok: bioethanol,

biodízel, biogáz, biometán

Energia

Elektromos energia. Hőenergia

Vegyi anyagok: műanyagok,

oldószerek, ragasztók,

zsírsavak, orvosságok, festékek,

pigmentek, tenzidek

Élelmiszer és állati takarmány

Ipari nyersanyagok és

építőanyagok

Talaj tápanyagtartalmát fokozó

termékek és melléktermékek

Állattenyésztéshez szükséges

alomanyag

34

Ahogy látjuk már magában a mezőgazdaságon belül is versengés folyik a biomasszáért –

különösen igaz ez a szalmára, amelyet ha visszadolgozunk a talajba, akkor az hosszú távon is

fenntartja a kívánt talajszerkezete és csökkenti a műtrágya-igényt, de ha évről évre elviszünk,

akkor az a talaj kimerüléséhez vezet. A biomasszáért a mezőgazdaságon k ívül is nagyon sok

iparág verseng, s megindultak a kutatások, sőt már az első kísérleti gyárakat is tervezik, ahol a

biomasszából műanyagot szeretnének gyártani.

Ma az önkormányzatok számára a biomassza népszerűsége az elérhetőségéből és a gáznál

olcsóbb árából adódik, de hosszú távon, ha valamennyi fent felsorolt szektor nagyobb

volumenben is megjelenik, akkor a biomassza ár radikálisan emelkedni fog. Erre ékes példa a

pécsi Pannonpower fatüzelésű blokkjának megjelenése, ami egekbe röpítette a tűzifa árát.

A biomassza égetés két megoldatlan problémája az adott esetben nagy mennyiségben

keletkező, s valójában veszélyes hulladéknak számító hamu elhelyezése, hiszen azt a

káliumban, ámbár gazdag, de erősen lúgos anyagot talajjavító anyagként csak ellenőrzött

körülmények között talajvizsgálat után nagyon óvatos technológiával szabadna kijuttatni a

földekre. A másik probléma biomassza égetés levegőterhelése, hiszen a szerves anyagok

elégetésénél keletkező aromás szénhidrogének és finom por jelentősen rontja a kibocsátás

környékének levegőminőségét.

Az egyetlen biomassza felhasználási módszer, ami kielégíti a mezőgazdaság és az energetikai

kereslet igényeit is, a biogáz termelés. A biogáz termelés után keletkező anyagok ugyanis

35

trágyaként kiszórhatók a földekre. A biogázzal történő áramtermelés csak akkor mondható

energetikailag és gazdaságilag is indokoltnak, ha nem csak az áramot, hanem a hőt is

felhasználják egész éven át. Ehhez vagy a település közepébe kell telepíteni az üzemet, amit

nagyon sok osztrák és német településen látunk, vagy a hőt nagyon drága szuperszigetelt

vezetéken kell a hőfogyasztókhoz vezetni. A biogáz termelés technológiája nagy fegyelmet

kíván a működtetőktől az input anyagok tekintetében, ami azt jelenti, hogy figyelembe kell

venni a társadalmi potenciál által meghatározott tényezőket is, nem szabad olyan területre

telepíteni, ahol a beszállítók nem tudják garantálni az egyforma input anyagot, illetve a

kezelők nincsenek felkészülve az ezzel járó követelményekre. .

Szélenergia

A szélenergia kihasználást Magyarországon elsősorban a településrendezési tervek és a

tájvédelmi intézkedések teszik szinte lehetetlenné (Munkácsy et al), másrészt nem lehet

kvótához jutni, s nem tudni, mikor ír ki újabb tendert a koncessziós jogok megszerzésére az

állam.

A szél az energiafajta, ami a megújulók közül már nem szorul támogatásra, annyira

versenyképes, s Dániában már nem csak a támogatásokat szüntették meg, hanem már

energiaadót is kivetettek a szélenergiára.

A magyar önkormányzatok számára a megfelelő helyeken meg kellene fontolni a közösségi

tulajdonú szélerőművek telepítését azért, hogy amikor megnyílik a lehetőség a széltendereken

36

való részvételre, már megfelelő tervek és adatok (legalább egy éves hitelesített szélmérés a

kiválasztott helyen) birtokában indulhassanak a tenderen.

Egyéb energiatermelési lehetőségek

Részben a múltbeli támogatási anomáliák (kapcsolt hő és áramtermelés gázmotorokkal),

részben az általános társadalmi attitűdök miatt nem várható, hogy az önkormányzatok más

energiatermelési lehetőségeket is figyelembe vegyenek

III. Önkormányzatok energiahatékonysága

Az energiahatékonysági intézkedések esetében a közvélemény nem igazán különíti el az

energia megtakarítást és az energiahatékonyságot. Az energia megtakarítás azt jelenti, hogy

kevesebb energiát használunk föl, vagyis nominálisan csökkentjük az

energiafelhasználásunkat, az energiahatékonyság növelése “az adott és indokolt szolgáltatási

igény okosabb technológiai megoldással való kielégítése”. (Jászay 2009)

Termikus szanálás

Az önkormányzati tulajdonú, és az általuk üzemeltett ingatlanvagyon rendkívül heterogén.

Ma még megtalálhatóak a több mint 100 éve épült, jelentős korszerűsítés nélkül működő

iskolaépületek, 100 éves, vagy idősebb épületekben működő hivatal, egészségügyi ellátás.

Ezekkel az épületekkel nem is statikai állaguk szempontjából van probléma, esetenként még

általános állapotuk is jónak mondható. Általános energetikai jellemzőjük azonban rendkívül

gyenge. Az utóbbi probléma a 40 – 50 éve épülteknél is fenn áll. Az építés időszakában

37

használatos anyagok és technológiák jelentősen meghatározzák az adott épület energetikai

jellemzőit. Sajnos az ország több településén is található még (nem egyszer 200 – 250 m2-es)

nagy belmagasságú bálterem, amelynek falazata, nyílászárói alacsony hőszigetelési

kapacitásúak, és 20 – 24 db Pa rapet konvektorral fűtik.

Egy épület energia hatékonyságának javítása, amit a német nyelvterületen “termikus

szanálás”-nak hívnak, összetett feladat és jelentős költséggel jár. Ahhoz, hogy a hazánkban

jellemző 400 – 500 kWh/m2/év energiafogyasztási értékről el lehessen jutni a 40 kWh/m

2/év

értékre, HIV rendkívül sokat kell tenni. Nem elég csak az épületek homlokzati nyílászáróit

kicserélni 1,6 W/m2K értékűre, illetve a külső falakat leszigetelni 0,45 W/m

2K értékűre vagy

ennél is jobbra. Szigetelni kell a tetőket, födémeket, padlókat is, meg kell szüntetni a

vizesedést. Nem csak a hőszigetelésre, a légtömörség biztosítására kell gondolni. Ide tartozik

a fűtési-, hűtési-, használati melegvíz ellátó rendszerek korszerűsítése ugyanúgy, mint az

elektromos hálózat, világítási rendszer, egyéb villamosenergiát használó technológiák

korszerűsítése is.

Az épületek megfelelő energia racionalizálása 50 % körüli energia felhasználás, ezzel együtt

energiaköltség megtakarítást jelenthet. Itt is érvényes az a furcsa mondás, hogy minél

rosszabb annál jobb. Azaz, minél rosszabb egy épület kiinduló hőszigeteltségi állapota annál

magasabb energia felhasználást megtakarítást lehet elérni.

38

Az önkormányzati energiahatékonysági beavatkozás területei:

1. Felhasználói szokások megváltoztatása

Minden energiamenedzsment legelső lépése a felhasználók energiatudatosságának fokozása

és az energiával kapcsolatos felhasználói szokások megváltoztatása. Ez a két lépés együtt jár.

Az IPA CHEE projekt keretében tartott workshopokon óriási különbséget tapasztaltunk a

kisebb falvak, városok és a nagyvárosok között. Amíg a kisebb településeken, ahol az

intézményvezetők és polgármester között kapcsolatok szorosak, az intézményvezetők

tudatában voltak annak, hogy globálisan éves vagy havi szinten mennyit költenek energiára, a

nagyobb városokban, így Pécsett, kaptunk olyan visszajelzést, hogy az intézmények vezetői

soha nem látták az energiaszámlákat, nem tudják, hogy az mennyi, s azt a GESZ úgyis

kifizeti. Különben sincs semmiféle jogosultságuk a beszerzéseket tekintve, hogyan tudnának

akkor energiamenedzsment programokat bevezetni.

Az a felhasználói szokások változtatása megfelelő energia-monitoring rendszer kiépítését (pl.:

iskolák esetében a víz, áram- gázóra heti kétszeri leolvasását, az energiafogyasztás grafikus

ábrázolását és az egyes kiugró fogyasztással járó események és az energiafogyasztást mutató

görbe párosítását jelenti. Eszéken a városi önkormányzat valamennyi intézményét egy ilyen

közös nagy rendszerben tartják nyilván, ami már önmagában is nagy számítástechnikai

teljesítmény, de a központ számára is nagyon nagy feladat a nagy adattömegek folyamatos

figyelése, aminek az a célja, hogy meghatározzák, melyek azok az intézmények, ahol a

39

legrosszabbak a mutatószámok, s ahol a legnagyobb energetikai és pénzügyi hasznot hozhatja

az épületek termikus szanálása és/vagy világításkorszerűsítése.

Az IPA CHEE programban dolgozó magyar szakembereknek az a véleménye, hogy az

energiafelhasználás helyi nyomon követése sokkal jobban szolgálhatja a felhasználók

szembesítését az esetleges rossz szokásaikkal, s könnyebb erre alapozva bevezetni egy

hatékony energiamenedzsment rendszert is, amivel akár 15-20%-kos megtakarítást lehet

minden különösebb technológiai beruházás nélkül elérni. Olyan egyszerű intézkedések

tartoznak ide, mint a világítás, illetve nem működő berendezések, eszközök lekapcsolása, ha

nincs rájuk szükség, az épületek helyiségeinek a használattól függő fűtése vagy hűtése, a

különböző konyhai berendezések teljes kapacitással történő működtetése, stb.

2. Épület héjazatának a szigetelése, épületszerkezeti beavatkozások

A termikus szanálás első lépése minden esetben az épület héjazatának szigetelése, ahol a

legnagyobb megtakarításokat a legköltségkímélőbb módon, ahogy az a Building Evaluation

szoftver kifejlesztése során kiderült, a födém és az aljzat szigetelésével lehet elérni. Az

önkormányzati épületek esetében a termikus szanálást meg kell előznie egy részletes

auditnak, ezt egyébként az energetikai és energiahatékonysági pályázatoknál a pályázati

részvétel feltétele. Miután egy ilyen audit egy bonyolultabb és nagyobb épület esetében akár

milliós nagyságrendű tételt jelenthet, az általunk kifejlesztett szoftver iránymutatást ad ahhoz,

hogy a külső héjazat szigetelésével, illetve a nyílászárók cseréjével mekkora

40

energianyereséget és ezzel, illetve a primer energiahordozó váltásával mekkora fűtési

költségcsökkentést lehet elérni.

3. Energiafogyasztó berendezések cseréje

Az energiafogyasztó berendezések cseréje esetéven a legkézenfekvőbb és nagyobb épületek,

illetve a közvilágítás esetében már akár néhány éven belül is megtérülő intézkedés a LE D-es

világításra való áttérés. A különböző elektromos energiával működő gépek, berendezések,

számítástechnikai eszközök esetében a cserével érdemes megvárni a természetes avulást, vagy

az amortizációs időszak végét, amikor a lehető legenergiatakarékosabb berendezésbe érdemes

beruházni – de csak akkor, ha egy egyszerű számítással ellenőrizzük, hogy mennyi idő alatt

térül meg az esetlegesen drágább berendezés felára a használat függvényében. Egy

folyamatosan működő berendezés, pl.: egy hűtőgép vagy szerver esetében ez a megtérülés

nagyon gyors lehet, míg egy csak évente néhány alkalommal használt berendezésnél talán

soha nem térül meg az alacsonyabb energiafelhasználás által generált többletjövedelem.

41

IV. Az önkormányzatok energetikai tervezésével kapcsolatos

korlátozó tényezők

Az önkormányzatoknak eredetileg az a feladata, hogy biztosítsa a települések működését, a

lakosság hozzáférését a közjavakhoz, mint oktatás, egészségügy, biztonság, illetve szétossza s

szociális transzferek egy részét. Az energiatermelés, az energiastratégiák elkészítése és

implementációja gyakran meghaladja az önkormányzatok kompetenciáját és

teljesítőképességét. Az ezzel kapcsolatos nehézségek közül kettőre, a pályázati rendszerre és

a projektkockázati tényezőkre szeretnénk kitérni.

Pályázati rendszer

Miután a magyar önkormányzatok az energetikai intézkedéseiket a pályázati rendszerekhez

igazítják, fel kell hívni néhány a pályázatokkal kapcsolatos problémára. Minden érintettnek,

így az önkormányzatoknak is több lépcsőben szükséges előkészíteni energia költségeiknek

csökkentését. A mai pályázati rendszerben nagyon fontos első lépés a pályázhatóság

eldöntése. A pályázaton való részvétellel kapcsolatban vannak, un. belépő feltételek, amelyek

elég szerteágazóak. Ez igaz úgy a pályázóra, mint a pályázat tárgyára. Nagyon fontos

szelekciós kérdés az, hogy a beruházással érintett épület megfelel-e az un. „C” energia

osztálynak. Amennyiben megfelel, akkor lehetséges olyan beruházással való pályázat

benyújtása amivel „csak” megújuló energia felhasználás a cél. Amennyiben a beruházással

érintett épület nem elégíti ki a „C” szintet, akkor csak olyan pályázati kiírásra lehetséges

pályázni, ahol épületenergetikai beavatkozások is támogathatóak.

42

Nagyon fontos előzetes kalkuláció, akár pályázati forrással, akár anélkül akarunk egy

energetikai beruházást megvalósítani, a beruházás megtérülése. Mind az energiahatékonyság

növelő, mind a megújuló energia felhasználást célzó beruházások költségesek. Amikor egy

energiahatékonyság növelő beruházással megtakarítható az addigi energia felhasználás 50 %-

a, viszonylag jó megtérülést lehet elérni. Pályázati támogatás nélkül, a beruházás volumenétől

függően 5-9 év, pályázati támogatással 1,5 – 3 év.

Igaz, hogy a pályázatok szempontjából legfontosabb indikátor az igazolható kvóta alapot

jelentő környezetterhelés csökkenés, azonban jogosultsági szempont a gazdaságosság.

Amennyiben a pályázott beavatkozás megtérülési rátája a negatív tartományba esik, akkor

nem kaphat támogatást. Ilyen esetben az elkészült beruházás nem termel eredményt – nem

csökken általa az energiaköltség – és a fenntartásához további támogatásra lenne szükség.

Egy önkormányzat esetében azért is előnyös jól átgondolni, hogy milyen sorrendben hajtják

végre az energiaköltség megtakarítást eredményező beruházásaikat, mert a már elkészült

beruházások megtakarításai, pénzügyi alapot biztosíthatnak a következők előkészítéséhez.

Amennyiben nem a nagyobb arányú, hanem a nagyobb összegű energiaköltség megtakarítást

eredményező beruházások valósulnak meg hamarabb, akkor már az első ütem

eredményeképpen nagyobb összegű források képződnek. A környezettel is könnyebb egy

nagyobb hasznot hozó beruházást elfogadtatni, mint egy szerényebb eredménnyel járót.

43

Projektkockázati tényezők

Mind tervezését, mind megvalósítását és finanszírozását tekintve az egyes

energiaracionalizálási, energiahatékonysági és energiatermelési beruházások egyediek, vagyis

csak projektszinten lehet végigkövetni az azokkal kapcsolatos folyamatokat. Miután az

önkormányzatoknak nincs túl nagy gyakorlatuk a projektszempontú menedzsmentben, ezért

felsoroljuk azokat a kockázati tényezőket, amelyekre figyelni kell egy energetikai beruházás

megvalósításánál.

Az energetikai projektek esetében ugyanaz a folyamatábra vonatkozik a megújuló és a

hagyományos beruházásokra, s gyakran hasonló lefutásúak az energiahatékonysági projektek

is, bár ezek esetében a kockázatok általában sokkal kisebbek. Ami különbözik, az az egyes

fázisokban fellépő kockázatok jellege és mértéke. A projektkockázatok olyan faktorok,

amelyek befolyásolhatják a projekt menetrendjét, a technológia működését és a különböző

költségeket.

Az energetikai projekteket három fázisra oszthatjuk, ezeket a következő ábra mutatja be:

44

4. ábra. Az energetikai projektek ciklusa (CD4CDM)

A kockázatok az egyes projektfázisokban

Tervezési fázis kockázatai

A projekt tervezési időszakában felmerülő kockázatok tartoznak ide, így például a

hatástanulmányok, az építészeti és gépészeti tervek elkészítésével kapcsolatos kockázatok.

Ebben a fázisban az is kiderülhet, hogy a beruházást nem lehet megvalósítani, ami azt jelenti,

hogy a befektetők elveszítik a projekt-előkészítésbe fektetett pénzüket. Viszonylag kevés

megújuló energetikai projekt esetében sikeres az előkészítés, a legtöbbről már a tervezési

fázisban kiderül, hogy nem, vagy még nem érdemes megvalósítani (Jager).

Az előkészítés során a legnagyobb kockázat az idővel kapcsolatos. Az előkészítési fázis

elhúzódása nagyon nagy hatással lehet a projekt összköltségére, azt akár 10%-kal is

Megvalósíthatósági

tanulmányok,Projekt

tervezés,

Műszaki, pénzügyi

tervezés

Üzleti terv,

partnerek

felkutatása,

projekt elindítása

Szerződések

előkészítése

Engedélyeztetés

Finanszírozás

Infrasturktúra,

építkezés

Berendezések

felszerelése és

próbaüzem

Folyamatos működés

és karbantartás

Tervezési fázis Építési fázis Működési fázis

45

megnövelheti. Amíg egy hagyományos energetikai projekt esetében mind a

hatástanulmányok, mind a tervek elkészítése viszonylag jól ütemezhető, az ezzel kapcsolatos

adatok rendelkezésre állnak, a megújuló energia esetében ez gyakran nem jellemző.

Az információk megszerzése elég időrabló folyamat, hiszen sokszor hiányoznak azok az

adatbázisok és validált adatok (pl.: részletes széltérkép, a geotermikus potenciál felmérése,

stb.), amelyekre szükség lenne az adott technológiával kapcsolatban. Különösen

problematikus a jövőbeli keresletre, piaci árakra és a működési költségekre vonatkozó

becslések elkészítése, illetve a technológia működésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok

hiánya. Ezért számolni kell azzal is, hogy a terv és a tényadatok között nagy eltérés lehet.

Miután a megújuló energetikai projektek mérete kisebb, mint a hagyományos energiafajták

esetében, ezért az itt jelentkező tranzakciós költségek jelentősek lehetnek.

A megújuló energetikai projektek esetében az egyik kulcskérdés és a versenyképességet a

piaci szereplők szerint leginkább befolyásoló momentum a különféle engedélyek megszerzése

és az engedélyezési folyamat transzparenciája, illetve az engedélyezési idő. Ez utóbbi jócskán

meghaladhatja az építési időt. Míg egy szélerőművet akár néhány hét alatt is fel lehet építeni,

a szükséges engedélyek megszerzése évekig is elhúzódhat. A Komlói Fűtőmű biomassza

blokkjának felépítés 4 hónapig tartott, az engedélyezési időszak azonban több mint 2 év volt.

A befektetések előkészítésénél nagy szerepe van annak, hogy milyen környezetvédő és helyi

civil nyomásgyakorló csoportok látókörébe kerül a létesítmény. A nagy fosszilis, főleg gázra

épülő erőművek rendszerint a lakott területektől távol, ipari területen valósulnak meg. A

46

megújulók esetében nem csak a mérhető környezetterhelésnek van jelentősége (ilyen pl.: zaj a

szélerőművek, szag a biogáz-erőművek esetében), hanem a technológia attraktivitásának

illetve elutasításának is. Magyarországon például a vízi energia politikai okok miatt szinte

tabu, a szélenergia kihasználását a tájvédelmi és madárvédelmi aggályok nehezíthetik.

Egy energetikai projekt megvalósítása nagyban függ attól, hogy ki és milyen konstrukcióban

valósítja meg. Az energiafajták versenyképességét ugyan nagyon jól jellemzi a fajlagos

beruházási költség, mint ahogy azt a 6.2. ábra bemutatja, de a finanszírozók számára a

legnagyobb kérdés mégis a beruházás volumene, a realizálható Cash Flow és a finanszírozás

módja. A megújuló energiaprojektek finanszírozási kockázatai Lindlein (2005) szerint a

következők:

- nagyon magasak lehetnek a tervezési és építési költségek, amit ugyan ellensúlyoznak az

alacsony működési költségek, de a kezdeti magas költségek nagy kockázatot jelentenek,

- viszonylag hosszú ideig magas kockázatokkal kell számolni (hosszú a tervezési fázis,

kiforratlan technológiánál még a sikeres próbaüzem sem garantálja a további sikeres

működést, stb.)

- a működés során az input energia kockázata bizonytalanná teszi a Cash Flow-t és a

megtérülést

- a finanszírozásnak illeszkednie kell a Cash Flow viszonyokhoz, így csak a hosszú lejáratú és

alacsony kamatozású eszközök jöhetnek szóba.

47

Ezek a feltételek a hagyományos befektetésekhez és a fosszilis energetikai beruházásokhoz

képest ugyancsak rontják annak az esélyét, hogy megfelelő finanszírozási eszközöket

találjunk ezekhez a projektekhez. Az önkormányzatok esetében, ahol az ilyen beruházásokat

rendszerint pályázati forrásból finanszíroznak, az önrész előteremtése jelenti a legnagyobb

problémát még akkor is, ha a beruházások különösen az energiahatékonysági intézkedések

esetében nagyon rövid idő alatt, szinte azonnal megtérülnek.

Építési fázis kockázatai

Ezek az erőmű építése az erőművi berendezések felszerelése során felmerülő különféle

kockázatok, amelyeknek a két legfontosabb hatása az lehet, hogy a projekt később készül el,

és/vagy többe kerül a tervezettnél. Az építés során felmerülő kockázatok nem különböznek

különösebben a hagyományos és a megújuló energia esetében. Az innovatív technológiák

esetében a műszaki problémák komolyan befolyásolhatják mind az építési időt, mind a

költségeket, s a tengeren vagy a folyókon végzett építési és szerelési tevékenység ki van téve

az időjárás szeszélyeinek – de ezek a faktorok ugyanúgy vonatkoznak a fosszilis és a

megújuló energiával kapcsolatos munkákra is. Az energiahatékonysági beruházások és a

kisléptékű energiatermelő berendezések telepítése esetében az építési fázis kockázatai –

amennyiben megfelelő beszállító és alvállalkozó kiválasztására került sor, elhanyagolhatóak.

Az “innovatív”, illetve nálunk még nem túlságosan elterjedt építészeti és gépészeti

megoldások esetében sokszor fordul elő, hogy a tervező által „megálmodott”

energiatakarékossági megoldások, aktív és passzív építési elemek nem valósulnak meg, ami a

48

kivitelező számára ugyan költségmegtakarítást jelent, de az épület működtetése során

jelentősen megemeli az energiaszámlát.

Működési fázis kockázatai

Hasonlóan a tervezési fázishoz, a működési fázis során is nagyon sok olyan tényezőt találunk,

amelyek technológiaspecifikusak, vagyis lényeges különbségek vannak a fosszilis és a

megújuló, illetve az egyes megújuló technológiák között. A következő ábra foglalja össze a

működés során fellépő lehetséges kockázatokat.

49

4. Táblázat- Energetikai projektek működési kockázatai ( Lindlein 2005 nyomán saját szerkesztés):

Technológia működése Input energia kockázata Üzleti környezet

kockázatai

Társadalmi – politikai

kockázatok

Finanszírozási

kockázatok

elvárt teljesítmény,

karbantartási igény

meghibásodások

vagyonbiztonság

(lopás, rongálás)

szükséges szaktudás

hiánya

havária, természeti

csapások

Időjárási viszonyok

változása (nap, szél,

víz)

geotermikus rezervoár

kimerülése

- biomassza ellátás

elégtelensége

értékesítés

(kereslet, árak)

karbon kvóta

kiosztása, kvótaár

volatilitása

beszállítói lánc

zavarai

fizetési morál

gazdasági

szabályozás

változása

támogatási politika

változása

környéken lakók

panaszai,

ellenállása

- környezetvédelmi

előírások változása

elvárt Cash Flow

biztosítása

hitelezési

kockázatok

(feltételek

szigorítása)

Technológia működése

Az energiatermelés során a fosszilis energia esetében általában kipróbált és bevált

technológiát alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a berendezések képesek az elvárt

teljesítményre, s rendelkezésre áll az a szaktudás, amivel mind a működtetés, mind az

esetleges meghibásodások kijavítása, mind a karbantartás magas színvonalon elvégezhető. A

megújuló energia esetében ez általában csak a nap, víz és a szélenergia esetében mondható el,

hiszen ezek a technológiák távfelügyelettel is nagyon jól működnek.

50

Az energiahatékonysági beruházások esetében Magyarországon szinte rendszerhibaként

jelentkezik az, hogy részben a rendelkezésre álló keret szűkössége, részben a megfelelő

műszaki-technológiai ismeretek hiánya miatt a héjazat szigetelését nem az optimális

vastagságú szigeteléssel végzik el, illetve nem veszik figyelembe a szigetelő anyagok

páradiffúziós tulajdonságait. A megfelelő szellőztetés biztosítása nélkül az épületekben túl

magas lesz a páratartalom, ami penészesedéshez, s az épület állagának romlásához vezet. Az

így előálló belső klíma egészségtelen, fokozza a légzőszervi megbetegedéseket.

Miután a megújuló energiára épülő erőművek rendszerint kiserőművek és lakott területekhez

közel, sokszor belterületen helyezkednek el, csak akkor lehetnek sikeresek, ha a helyi

lakosság is eltűri és/vagy elfogadja azok működését. A biogáz üzemek Németországban

gyakran a falvak közepén vannak, Ausztriában szinte minden arra alkalmas folyón találunk

kisvízi erőműveket, sok szélerőművet közvetlenül a dán falvak mellett építettek föl. Ez

Magyarországon a lakossági ellenállás, illetve a szabályozások miatt elképzelhetetlen lenne.

A közösségi, participatív energiatervezés ezekre a helyzetekre nyújt hosszú távú megoldást.

Input energia kockázata

A technológiai kockázatokat a megújuló projektek esetében még tetézi az input energia

kockázata, hiszen az időjárási viszonyok változása egyaránt negatívan befolyásolhatja szél- és

napenergia kihasználását. A biomassza és a biogáz esetében számolni kell azzal, hogy

valamilyen kártevő vagy a rossz időjárás miatt jelentősen lecsökken a rendelkezésre álló

biomassza, sőt az is lehetséges, hogy elpusztulnak az erdők vagy ültetvények, illetve, ahogy

51

arra már előbb kitértünk, a kereslet diverzifikálódása miatt egyre nehezebben egyre drágábban

lehet biztosítani az alapanyagot.

V. Baranya energiastratégiájának útiterve

Energetikai vízió

Minden stratégia egy vízióval kezdődik. A vízió egy önkormányzat esetében nem egyetlen

ember, hanem egy egész közösség víziója. Egy víziót nagyon nehéz úgy megalkotni, hogy

annak kidolgozásában minden érintett csoport részt vegyen, illetve azt mindenki magáénak is

érezze (McCann 2001).

Mi lehetne Baranya energiastratégiájának víziója? Kapcsolódnia kell a múlthoz, amikor a

helyi szén és később az uránvagyon kitermelése határozta meg nem csak Pécs és Komló

52

arculatát, de azoknak a falvaknak is az életmódját, ahonnan a munkaerő nap mint nap bejárt a

különböző bányákba illetve a felszíni üzemekbe. Kapcsolódnia kell az ökováros, ökorégió

koncepciójához, ami egy új fenntartható pályára szeretné helyezni a várost. Kapcsolódnia kell

a Pécsi Egyetem hagyományaihoz és kultúrájához, ami technológiai téren az építészetben,

gazdasági téren a „kék gazdaság“ koncepcióján keresztül köthető be a megye

energiastratégiájába.

A víziónak tartalmaznia kell azoknak az embereknek az igényeit, vágyait, érdekeit, akik az

Ormánságban, a sellyei, sásdi, szentlőrinci kistérségben az energiaszegénységgel küzdenek.

Az, hogy ez a vízió kiterjed-e a teljes energiafüggetlenség megteremtésére, az

energiahatékonyságot, a fenntarthatóságot, vagy az energiafüggetlenséget veszi-e célba,

hogyan viszonyul a megye ásvány és hévízvagyonához, illetve a megújuló

energiapotenciálhoz, mit kezd a biomassza nagyarányú felhasználásával a Pannonpower

erőművi blokkjában, s hogyan viszonyul az új szalmatüzelésű blokk megépítéséhez, nem

adható meg előre, ezt az itt élő polgárokkal történő párbeszéd során kell kialakítani.

Baranya megyei energiastratégia kidolgozásának útiterve

Ennek a tanulmánynak nem célja a Baranya megyei energiastratégia kidolgozása, hiszen az

több éves munkát és nagyon sok erőforrást igényelne. A master plan, az útiterv azokat a fő

lépéseket mutatja meg, amelyeket be kell járni a regionális energetikai tervezés során.

53

1. Környezetelemzés

A világban várható energetikai és gazdasági változások elemzése és annak felmérése, hogy

ezek milyen hatással lehetnek Magyarországra, a régióra és Baranyára. A javasolt elemzési

módszer a STEEPLE (Social-Technological-Economic-Environment-Political-Legal

Educational) elemzés, ami kiterjed a jövőt befolyásoló társadalmi-kulturális, technológiai,

gazdasági, környezeti, politikai, jogi, és oktatási tényezőkre, megpróbálja ezek közül

feltérképezni azokat, amelyek fontosak az energetikai és energiahatékonysági intézkedések és

folyamatok számára. A régió és Baranya szempontjából nagyon nagy kérdés, hogy milyen

gazdasági folyamatok várhatóak, lesz e jelentős fordulat a régió egyre jobban visszaeső

gazdasági potenciáljában.

Ahhoz, hogy a Baranya megyére kiterjedő energetikai és energiahatékonysági stratégiai

tervezés valóban sikeres legyen, ismerni kell azt, hogy milyen országos stratégiák vannak,

vagyis hogyan lehet csatlakozni a Nemzeti Energiastratrégiához, ami 2030-ig meghatározza

az ország pályáját. Emellett a megyei energiastratégiának a megye általános jövőképéhez és

gazdasági stratégiájához kell csatlakoznia, hiszen az energetika egyrészt kiszolgálja a

társadalom és gazdaság igényeit, másrészt alapvetően meghatározza, hogy milyen típusú

gazdasági tevékenységet lehet a rendelkezésre álló infrastruktúra és energiatermelési

lehetőségek mellett folytatni. Egy ezeket a faktorokat figyelembe vevő, a lehetséges

szinergiákat kihasználó jövőkép nélkül nem lehet energiastratégiát felállítani.

54

2. Energetikai stratégiai célok megfogalmazása

Az energetikai stratégiai célok a megye energetikai víziójának konkrét területekre lebontott

céljait jelenti, amit meghatároznak az energetikai célrendszerek egyes elemei között

súlyozások és prioritások. Külön fel kell hívni itt a figyelmet arra, hogy az energetikai

célkitűzések során nem szabad kihagyni az energiához való hozzáférés biztosítását és az

energiaszegénység csökkentésének az igényét, hiszen Baranyában találhatók az ország

legszegényebb és leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozó települések is. Konkrét

energiapolitikai prioritások lehetnek a következők:

Energiafüggőség csökkentése

Decentralizált energiarendszerek kialakítása

Energiahatékonysági intézkedések a közintézményekben és a lakásokban

Az energiastratégia prioritásai által érintett célcsoportok kiválasztása

Az energiastratégia célterületeinek kijelölése

Az energiaigény minimalizálása,

Az egyéb (nem külön földterületet igénylő) energianyerési módok maximalizálása,

Az így fennmaradó energiaigényre a minimális területigényű megoldás kialakítása

(Kiss 2007).

Ezeket a célokat számszerűsíteni is kell és meg kell adni azokat az időtávokat, amelyeken

belül azokat teljesíteni kell. Ilyen tipikus célok pl.: az európai Uniós direktívákban

meghatározott 20-20-205-os célok, amelyek 2020-ra előírják az üvegházhatású gázok 20%-os

55

csökkentését, az energiahatékonyság 20%-s növelését, és a megújuló energiák arányának20

százalékos növelését a teljes energia-mixben (Horváth 2011).

3. Regionális energiainformációs rendszer létrehozása

A helyi adottságok felmérésére egy GIS alapú rendszert érdemes kifejleszteni, ami minden

egyes település esetében adatokkal szolgál a természeti, technológiai és társadalmi

potenciálról mind az energiatermelés, mind az energiahatékonyság tekintetében. Egy ilyen

rendszer kiépítésére a DDRFÜ koordinációjával megvalósuló MANERGY projektben kerül

sor.

3.1. Energiatermelés

Részletesen fel kell mérni a helyi természeti és technikai potenciálokat, vagyis azt, hogy

milyen energiaforrások és energiahordozók állnak rendelkezésre, milyen az energetikai

infrastruktúra, milyen szükségleteket kell kielégíteni a lakossági és az ipari, mezőgazdasági,

illetve a szolgáltatási szektorokban. Külön fel kell deríteni a megújuló energiapotenciálját,

hiszen a jövő fenntartható energiatermelésének a helyi lehetőségeken kell alapulnia. Baranya

különleges helyzetben van Magyarországon a Mecsekben fellelhető szén és uránérc

előfordulások miatt, de ennek ellenére meg kell vizsgálni annak a természeti-technikai és

gazdasági lehetőségét, hogy a megye milyen formában képes, illetve képessé válhat-e csak

megújuló energiából ellátni magát.

56

Baranya természetes energiapotenciáljának felméréséhez mind a statisztikai módszereket,

mind az eddigi méréseket, és potenciálbecsléseket mind az ezen alapuló számításokat fel kell

használni.

A napenergia tetőn elhelyezett napkollektorokra és napelemekre vonatkozó

potenciálbecsléséhez már létezik egy számítási módszertan (Fülöp 2004a, 2004b), de ezeket a

becsléseket érdemes lenne légi felvételeken alapuló konkrét felmérésekkel is kiegészíteni

ahhoz, hogy kistérségre és településre lebontva is rendelkezésre álljanak.

A szélenergia esetében nem lehet elkerülni azt, hogy pl.: a megyére vonatkozó széladatokat az

energiastratégia kidolgozói megvegyék az OMSZ-től, hiszen ennek alapján lehetne eldönteni

azt, hogy milyen konkrét telepítési helyszíneken érdemes elvégezni a telepítés feltételéül

szabott legalább egy éves mérés-sorozatot.

A megye ásványvagyonáról nagyon részletes kimutatások és felmérések vannak, amelyek

megszerezhetők a geológiai szolgálattól, illetve a bányakapitányságtól.

A geotermikus potenciál becslésére is történtek már kísérletek (Szederkényi 2007), de a

szisztematikus, különböző gyakorlati potenciált jelentő felmérések (külön a hőszivattyús, a

kis mélységű termálvízi és a nagy entalpiájú, mély rezervoárok) csak az utóbbi időben

indultak meg. A már meglevő kúthálózat által szállított adatok összegzése és az egyes

kutatásokat végző leander szervezetek (MÁFI, Kaposvár városa PTE, stb.) adatainak

összegzése elengedhetetlen egy geotermikus potenciál térkép felvázolásához.

57

A biomassza potenciál megállapításához nem elég a különböző statisztikák összegzése,

hanem azt is meg kall határozni, hogy ezek a potenciálok mennyire elérhetők az energetika

számára. Ez az elérhetőség függ egyrészt az elméleti potenciáltól, de attól is, hogy melyek,

illetve mekkorák azok a területek, amelyeket mindenképpen élelmiszertermelésre kell

fenntartani, s mekkora az a potenciál, amit lekötnek akár hosszú távra is a már meglevő

biomassza hasznosítások, mint a biomassza erőmű, biomassza fűtőművek, biogáz

létesítmények, illetve az intézményi fűtésre használt kazánok, lakossági igények. Figyelembe

kell venni a biomassza hasznosítás ipari igényeit (fűrészüzemek, farostlemezgyártás,

vegyipari igények), s valamiképpen, ha máshogy nem lehetséges, akkor egy a mezőgazdasági

termelők és kereskedők között végzett felméréssel meg kellene tudni, hogy milyen

nagyságrendben kell számolni az energetikai célra is felhasználható biomassza „exportja”. Az

export ebben az esetben a régión kívüli értékesítést jelenti. A biomassza ilyen típusú

felmérése nagyon nehéz és külön módszertan kifejlesztése nélkül csak elnagyolt, nem

validálható, a tervezéshez csak nehezen felhasználható becsléseket kaphatunk.

3.2. Energiahatékonyság

Fel kell mérni a teljes épületvagyont, külön az önkormányzati, külön a lakossági és a

gazdasági szektorban. Ez a felmérés több éves munka: először a közösségi épületeket kell

számba venni, s meg kell határozni, hogy milyen energetikai jellemzőkkel rendelkeznek,

milyen az energiafelhasználásuk. Az épületvagyon felmérésének és energetikai szempontú

értékelésének az önkormányzati épületeken felül ki kell terjednie lakossági, ipari,

58

mezőgazdasági létesítményekre is, hiszen az energiatermelés és az energiahatékonyságot

egyaránt tartalmazó energiastratégiában nem elég csak az önkormányzati energiakeresletet

számba venni, annak át kell fognia a mind a közszférát, mind a lakosságot, az ipart és a

mezőgazdaságot.

3.3. Folyamatos monitoring rendszer kialakítása

Az épületek esetében be kell vezetni egy olyan monitorozási rendszert, ami lehetővé teszi,

hogy mind az épületek használói, mind az üzemeltetők és a tulajdonosok folyamatosan

megismerjék az épületek energiafogyasztását. Ez az energiamenedzsment rendszerek egyik

alapvető eleme, de egyben stratégiai jelentősége is van, hiszen olyan adatokat szolgáltat,

amelyek lehetővé teszik az energiahatékonysággal kapcsolatos döntések megalapozását és a

rendelkezésre álló források optimális allokációját.

4. Az energiastratégiában megfogalmazott intézkedések és azok hatásvizsgálata

4.1. A megcélzott kvantifikálható eredmények kitűzése

A 2. pontban kitűzött célokat le kell bontani kvantifikálható eredményekre. Bár minden

energetikai és energiahatékonysági beruházás tervezése és értékelése projektszintű, de ennek

ellenére ki lehet, sőt ki kell dolgozni egy olyan elméleti keretet, ami a nagy tömegben

alkalmazott technológiákra (pl.: házgyári technológiával épített épületek, vagy a 70-es évek

végén hasonló technológiával épített iskolák, stb.) kidolgoz egy általános hatásvizsgálati

keretet.

59

Az IPA CHEE projekt során kidolgozott Building Evaluation c. szoftver tesztelése során és a

különböző településeken elvégzett előzetes épületfelmérések azt mutatták, hogy vannak olyan

általánosan használható technológia-csomagok, amelyek jó szívvel ajánlhatók a hasonló

épületek esetében. Az ilyen csomagok esetében meg lehet határozni, hogy azok milyen típusú

épületekre alkalmazhatók, hány százalékos energia megtakarítás várható az alkalmazásukkor,

ez mennyiben csökkenti a fenntartási költségeket.

Az energiatermeléssel összefüggésben olyan intézkedések és mutatószámok adhatók meg,

mint pl.: az energiafüggőség mértékének csökkentése, a megújuló energiák részarányának

növelése egy bizonyos értékre – s itt regionális szinten meg kell határozni azt is, hogy a

megújuló energiamixben az egyes energiafajtáknak mi lenne a kívánatos aránya.

Megfontolandó, hogy a biomassza hasznosítást a társadalmi potenciál szűkössége miatt (az

égetéssel kapcsolatos társadalmi ellenérzések, illetve a többoldalú kereslet növekedése, a

talajok termőképességének fenntartásának igénye), a megújuló energiamixben vissza kell

szorítani, illetve meg kell határozni az egyes technológiák (égetés, gázosítás, biogáz, stb.)

kívánt arányát.

4.2. Az energiastratégiában megfogalmazott intézkedések lebontása konkrét

beruházásokra

Az energiastratégia és a régiós településfejlesztési koncepció kidolgozásának az a

legfontosabb hozadéka, hogy a potenciális magán és közösségi beruházók számára

megmutassa, melyik területen milyen típusú energetikai beruházást érdemes létrehozni. A

60

konkrét beruházások helyének és típusának kijelölése – amennyiben a stratégia kidolgozása a

lakosság részvételével, nota bene participatív módszerekkel történik, meggyorsíthatja a

beruházási döntéseket és a beruházások megvalósításának idejét is.

4.3. Környezeti hatások

A nagyobb beruházások és a nagyobb volumenben használt technológiák esetében életciklus

elemzéssel kell megállapítani a környezeti hatásokat. Ezekhez az életciklus elemzésekhez

nagyon sok módszertani anyagot találunk és van jónéhány informatikai alkalmazás, ami

megkönnyíti az adott helyen telepítendő üzem és technológia hatásainak a felmérését. Az

energiastratégiát kidolgozó és utána a stratégia megvalósításán dolgozó csoport számára

érdemes egy ilyen alkalmazás beszerzése és annak következetes alkalmazása (Notten 2002).

4.4. Költséghatékonyság

Az egyes technológiák alkalmazásának, költséghatékonyságának a vizsgálatára sztenderd

módszerek vannak, az IPA CHEE projekt keretében született egy módszertani elemzés az

önkormányzatok számára.

5. Finanszírozási terv

A finanszírozási tervnek tartalmaznia kell azokat a finanszírozási lehetőségeket, amelyekkel a

különböző önkormányzati beruházások finanszírozhatók, ezek a következők lehetnek: saját

finanszírozás, hitelfelvétel, pályázati finanszírozás, illetve finanszírozás egy ESCO,

energetikai szolgáltató cég segítségével, amikor a cég átvállalja a beruházási költségeket

annak fejében, hogy az önkormányzat egy meghatározott ideig a beruházás előtti

61

energiaszámlát fizeti, s a megtakarításból finanszírozza az ESCO cég a saját költségeit.

Magyarországon még nem terjedt el, de különösen a német nyelvterületen, sok helyen

találkozunk a közösségi finanszírozási formákkal, amikor a lakosság száll be pénzügyi

befektetőként egy-egy napfarm vagy szélerőmű finanszírozásába (v.ö. Waldviertel). Egy ilyen

rendszer kiépítéséhez Magyarországon nagyon gondos előzetes tervezésre van szükség, mert

az ilyen típusú finanszírozási formák sikeréhez hozzátartozik a társadalom egyes polgárai

közötti bizalom magas foka, ami Magyarországra nem jellemző.

6. Végrehajtási terv

A végrehajtási tervnek tartalmaznia kell a végrehajtás személyi és intézményi feltételeinek

megteremtését. Az intézményi feltételek között mindenképpen szerepelnie kell egy regionális

energiaügynökség megteremtésének, mert a közigazgatás a mostani és folyamatosan átalakuló

formájában nem alkalmas egy energiastratégia megtervezésére és véghezvitelére.

A végrehajtási terv része a határidők kijelölése a nem teljesítés esetére az esetleges szankciók

kidolgozása is.

7.Kommunikációs terv

A kommunikációs terv kidolgozása egyszerre nehéz és könnyű. Azért könnyű, mert hála a

médiából érkező folyamatos híreknek, a lakosság Magyarországon tudatában van az

energiamegtakarítás és a megújuló energiák használatának, fontosságának, de ugyanakkor az

a nézet is elterjedt, hogy ez túl költséges és a „gazdag országok” kiváltsága. Ezt a nézetet csak

62

erősítik azok az árajánlatok, amelyeket a különböző cégek adnak pl.: egy-egy napkollektoros

rendszer beüzemelésére.

A kommunikációs tervnek célcsoportokra lebontva kell tartalmaznia a kommunikációs

üzeneteket, a használt kommunikációs csatornákat, az alkalmazott kommunikációs

eszközöket (filmek, brosúrák, internetes alkalmazások, események, stb.) Amennyiben a

stratégiai tervezés participatí módszerekkel történik, akkor a kommunikációs tervnek

kulcsszerepe van a stratégiai tervezés folyamatában.

8. Stratégiai kontroll kiépítése és folyamatos működtetése

Az energiastratégia megvalósítása folyamatos monitorozást tesz szükségessé. Erre ideális

esetben egy GIS alapú rendszer, illetve az egyes energetikai részpiacokra (pl.: áram, hő,

távhő) kifejlesztett, a szükséges adatokkal folyamatosan feltöltött energiamodell adhatna

lehetőséget, ami mutatná egyrészt aggregáltan a megye energiafelhasználást és annak

változását, illetve az egyes települések energiamérlegét is. A stratégia kontrollja megadja a

lehetőségét annak, hogy szükség esetén gyorsan és hatékonyan be lehessen avatkozni

sikeresen reagálva a külső környezet és/vagy a belső igények változására.

63

VI. Beruházás-gazdaságossági megfontolások

Klasszikus önkormányzati beruházás-gazdaságossági megfontolások

Az önkormányzati beruházások gazdaságossági számításai alapvetően eltérnek a vállalati

pénzügyi szemlélettől. Az önkormányzatok, mint energiafogyasztók abban érdekeltek, hogy a

beruházásokkal csökkentsék az energiaszámláikat, a beruházás eredménye nem konkrét

nyereség, hanem a költségek csökkenése lesz. Miután a beruházások a legritkábban történnek

az önkormányzatok saját erejéből, a beruházás megtérülését drámai módon meggyorsítják a

vissza nem térítendő pályázati támogatások. Az önkormányzatok nem a teljes beruházási

összeget, hanem csak az általuk fizetett önrész, rosszabb esetben a beruházás

előfinanszírozására és/vagy az önrész biztosítására felvett banki hitelek költségének

megtérülését számolja, így nyugodtan megvalósíthat olyan beruházásokat is, amelyek egy

vállalat számára nem hoznák a megfelelő pénzügyi mutatószámokat.

Externális költségek

Az externális költségeket a vállalati beruházások esetében a beruházó nyugodtan ráterhelheti a

társadalomra. Ezek azok a költségek, amelyeket a vállalat nem fizet meg, viszont a társadalom

egyes tagjai elszenvedik, mások pedig finanszírozzák az így keletkező károkat, amelyek

kiterjedhetnek a levegőminőség romlásából adódó egészségkárosodásra, az épületek

károsodására, a természeti értékek veszélyeztetésére, stb. Bár ezeket a többletköltségeket már

számszerűsítette az ExternE Európai Uniós kutatási projekt a különböző energiatermelési

64

módokra, de ennek a kutatásnak az eredményeit nem veszik figyelembe a politikai döntések

során. Ha ugyanis ezeket a költségeket ráterhelnénk pl.: a szenet vagy olajat használó

erőművek által termelt áramra, akkor például az áram árát meg kellene duplázni (ExternE,

2002). Ennek a kutatásnak az egyik legfontosabb tanulsága az, hogy az energetikai

technológiák által okozott externális költségek jelentősen különböznek az egyes régiókban és

országokban. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a technológia a természeti, geográfiai és

klimatikus, valamint a társadalmi adottságoktól függően más- más externális költséget okoz.

Ezt a tanulságot fel kell használni a regionális energiastratégiák tervezése során is. Az

externális költségek minimalizálása valójában az önkormányzati és állami szféra legfontosabb

feladatainak egyike, hiszen ezeket a költségeket ugyan látszólag valamennyien fizetjük, de

ezek a kiadások közvetlenül az állami, önkormányzati költségvetést terhelik meg.

Társadalmi hasznosság

Az energiahatékonysági és a megújuló energetikai beruházások kihatnak az egész helyi

társadalomra és gazdaságra. Ezeket a hatásmechanizmusokat a következő ábrán mutatjuk be:

MEP ábrája alapján saját szerkesztés

65

5. Ábra: A beruházások társdalmi hasznossága

Mind az energiahatékonysági, mind a megújuló energetikai beruházások hatására csökken az

energiafelhasználás, különösen a fosszilis energiafelhasználás. Ez ideális esetben (ha

eltekintünk a biomassza égetés levegőszennyező hatásától) csökkenti a környezetterhelést. Ez

természetesen csökkenti a szennyezés következményeinek elhárítására felhasználandó pénz

mennyiségét (amit az adóbevételeinkből fedezünk). A jól megtervezett energiastratégia

előnyben részesíti a helyi input energiát és a helyi gazdasági szereplőket mind a

készülékgyártás, mind a szerviz és egyéb szolgáltatások szintjén. Ezért is kell harmonizálni a

terület- és gazdaságfejlesztési stratégiákkal az energiastratégiát. Nagyon nehéz elkerülni azt,

hogy ne külföldi – jellemzően kínai – gépgyártók legyenek az elsődleges nyertesei egy

energiastratégia által indukált beruházásoknak. Ezért kell előre megtervezni a beruházások

ütemezését és az egyes technológiák iránti igényt – amivel párhuzamosan ki lehet építeni a

66

helyi gyártási kapacitásokat. Magában az energetika nagyon kevés munkahelyet teremt,

hiszen mind a nagy- mind a kisléptékű energiatermelő beruházások a működési fázistól csak

néhány embernek adnak munkát, hiszen szinte minden automatizált távfelügyelettel működik.

A munkahelyteremtés nagyobb számban csak az erdészeti tisztítás során valósítható meg,

hiszen ez az egyetlen olyan input anyag, aminek a termelése, összegyűjtése nem gépesíthető.

Az építőipar és az épületgépészetben dolgozók számára a termikus szanálás teremthet

munkahelyet. A gépiparban a készülékgyártói kapacitás és a szervízkapacitás kiépítése az,

ami jelentősen hozzájárulhat a régió gazdasági potenciáljának erősítéséhez.

67

VII. Baranya energiastratégiájának javasolt fejezetei

0. Baranya energetikai víziójának megfogalmazása

1.Bevezetés

1.1. Az energiastratégia szükségessége

1.2. Az energiastratégia kidolgozásához használt módszertan bemutatása

2. Új kihívások előtt az energetika

2.1. A klímaváltozás és az energetika kapcsolata

2.2. A fosszilis energia és a megújuló energia elérhetőségével és felhasználásával

kapcsolatos jövőbeli trendek

2.3. Az Európai Unió energetikával és energiahatékonysággal kapcsolatos direktívái

2.4. Magyarország nemzeti energiapolitikája és energiapolitikai célkitűzései,

intézkedései

3. A régió energetikai helyzetét meghatározó stratégiai környezet elemzése

3.1. Természeti környezet

3.2. Környezetterhelés

3.3. Népmozgalom

3.4. Gazdasági környezet

3.5 Oktatás és felsőoktatás

3.6. Innovációs környezet

3.7. Politikai-igazgatási környezet

4. Baranya energiapolitikai célrendszere

4.1. Az energiapolitika általános céljai és az azok közötti célkonfliktusok

4.2. A Baranyában releváns általános célok

4.2.1. Ellátásbiztonság

4.2.2. Környezetvédelem

4.2.3. Gazdaságosság

4.2.4. Energiaszegénység megszüntetése

4.2.5. Innováció

4.3. A Baranyában követendő specifikus célok kitűzése

4.3.1. Energiahatékonysági célok

4.3.2. Energiatermelési célok

4.3.2.1. Fosszilis energiatermelés

4.3.2.2. Megújuló energiatermelés

4.3.3. Környezeti célok

4.3.3.1. Emissziós célkitűzések

4.3.3.2. Klímavédelmi célkitűzések

68

5. Megyei (regionális) energiainformációs rendszer kifejlesztése

5.1. Az lehetséges energiainformációs rendszerek áttekintése

5.2. A választott energiainformációs rendszer bemutatása

5.3. A rendszer geográfiai specifikumainak bemutatása

5.4. A rendszeradatbázis felépítésének bemutatása

5.5. A rendszer kiépítésének lépései

5.6. A rendszer és az adatbázis folyamatos működtetésének minőségbiztosítása

6. Energiatermelés

6.1. Jelenlegi energiatermelési egységek, erőművek felmérése energia-fajtánként

6.2. A fosszilis és megújuló energia energiapotenciáljának részletes felmérése

7. Energiahatékonyság

7.1. A köztulajdonban és önkormányzati tualjdonban levő épületvagyon felmérése

7.2. A megye (régió) lakóházainak felmérése

7.3.A szolgáltató, ipari és mezőgazdasági funkciójú épületvagyon felmérése

8. Energiafogyasztás

8.1. Az önkormányzati intézmények, épületek, infrastruktúra, gépjárműpark és

tömegközlekedés energiafogyasztása

8.2. Lakossági energiafogyasztás

8.3. Gazdasági szereplők energiafogyasztása szektorok szerint.

9. Energetikai hálózatok és energiaszolgáltatók

10. Megyei energiamérleg felállítása

11. A megyei (regionális) energetikai és energiahatékonysági cselekvési tervek

10.1. Energiatermelési beruházási akciótervek

10.2. Energiahatékonysági akciótervek

10.3. Energiatudatosság növelésével kapcsolatos nevelési-oktatási akciótervek

10.4. Energiastratégia végrehajtásával kapcsolatos kommunikációs akciótervek

10.5. Akcióterv az energiastratégiával kapcsolatos koordinációs és menedzsment

feladatok ellátására

12. Minőségbiztosítási stratégia

12.1. Elterjeszteni kívánt technológiák környezeti hatásainak előzetes értékelése

életciklus elemzéssel

12.2. A megyei (regionális) energiastratégia végrehajtásának folyamatos monitorozása

12.3. Az energetikai stratégia felülvizsgálatának és módosításának a folyamata

69

Irodalomjegyzék:

Antal József, Grasselli Gábor 2006:Komplex biomassza hasznosítás lehetőségei az

Erdőspuszták térségében In: VIA FUTURI 2006 Fenntartható fejlődés a gyakorlatban.

Pécs, Magyarország, 2006.11.16-2006.11.18.Pécs: pp. 111-119.

Borenstein, S. (2002): “The Trouble with Electricity Markets: Understanding California’s

restructuringdisaster”, Journal of Economic Perspectives vol. 16 no. 1. 2002, p191

Borenstein, S. (2002): “The Trouble with Electricity Markets: Understanding California’s

restructuringdisaster”, Journal of Economic Perspectives vol. 16 no. 1. 2002, p191

Büki G. 2001.: Áttörések az erőműtechnikában. In.: Magyar Tudomány. 2001. november

CD4CDM:http://cd4cdm.org/Publications/ImplementingCDM_GuidebookHostCountryLegalI

ssues.pdf

Energiaklub 2010: Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyeztetési eljárása.

http://energiaklub.hu/sites/default/files/energia_klub_megujulo__energia_engedelyeztetes_

1.pdf

EEG 2006: Energiesteuergesetz. BGBl. I S. 1534. Bundesgesetzblatt 2006. Teil 1. Nr. 33

Eurosolar 2006: http://209.85.135.104/search?q=cache:NowuE-

pgP2wJ:www.eurosolar.de/de/index.php%3Foption%3Dcom_content%26task%3Dview%

26id%3D647%26Itemid%3D+Eigenversorgung+2006+Mureck&hl=hu&ct=clnk&cd=3&g

l=hu&client=firefox-a

ExternE 2002: Die versteckten Kosten der Energie. http://ec.europa.eu/research/news-

centre/de/env/02-10-env02.html

Foltin,R. (2004): Und wir bewegen uns doch : soziale Bewegungen in Österreich.Wien : Ed.

Grundrisse, 2004. - 352 S. : Ill., graph. Darst. (Bewegung) ISBN 3-9501925-0-6

Fülöp L. 2004a: AZ AKTÍV SZOLÁR POTENCIÁL BECSLÉSE. In: Megújuló

energiakészletek számbavétele a magyarországi Baranya megye és a horvátországi Eszék-

Baranya területén. IME 2004

70

Fülöp L. 2004b BARANYA MEGYE FOTOVILLAMOS POTENCIÁLJÁNAK

BECSLÉSE. In: Megújuló energiakészletek számbavétele a magyarországi Baranya megye

és a horvátországi Eszék-Baranya területén. IME 2004

Horváth Zoltán (2011): Kézikönyv az Európai Unióról. Nyolcadik, átdolgozott kiadás.

Budapest: HVG-ORAC

Jászay,T. 2009 : Az energiahatékonyság és a megújulók versenye a klímavédelemben.

http://www.reak.bme.hu/MTAEB/files/02_Jaszay_ENERGIAHATEKONYSAG.pdf

Joseph Voros: A generic foresight process framework In.:Foresight 5,3 2003 p. 10-21

Kamm, B.; Gruber, P.R.; Kamm, M. (2006). Biorefineries – Industrial Processes and

Products. Wiley-VCH, ISBN: 3-527-31027-4, Weinheim, Germany.

Kiss Tibor 2007: Természetvezérelt biomassza-hasznosítás. In.:Via Futuri 2007- Biomassza-

alapú energiatermelés konferenciakötet, Pécs, Interregionális Megújuló Energiaklaszter

Egyesület (2007)

Kohlheb, N., Mátyás, I., 2011 :Szada energiastratégiájának bemutatása és vitája.

www.szada.hu/index.php?option=com_docman&task...6

Lindlein, Peter & Wolfgang Mostert, Financing Renewable Energy, Instruments,

Strategies,Practise Approaches, Discussion Paper 38, KfW Development Bank,

Frankfurt December 2005,: http://www.kfw-

entwicklungsbank.de/DE_Home/Service/Online_Bibliothek/PDFDokumente_

Diskussionsbeitraege/38_AMD_Renewable_Energy.pdf

Marchetti, C., 1980: Kurzer Ausblick auf die vorprogrammierte Gesellschaft: Gedanken zu

Energiefragen, Innovation und anderen Themen (Glimpses into the Pre-Programmed

Society: On Energy, Invention, Innovation and Other Things), in I. Hauptmann (ed.),

Ausblick in die 80er Jahre -- Wirtschaft und Gesellschaft, pp.55--63, Sperry Univac, Wien,

Austria

71

Marchetti, C., and Nakicenovic, N., 1979: The Dynamics of Energy Systems and the Logistic

Substitution Model,RR-79-13, International Institute for Applied Systems Analysis,

Laxenburg, Austria

Mautz, R. (2006 ): Der Ausbau der regenerativen Energien – Chancen und Barrieren.

Göttingen. SOFI-Mitteilungen Nr. 34. Dezember 2006

Mautz, R. (2006): Der Ausbau der regenerativen Energien – Chancen und Barrieren.

Göttingen. SOFI-Mitteilungen Nr. 34. Dezember 2006

MAVIR: http://www.mavir.hu/web/mavir/ver-forgalmi-adatok

McCann, E 2001: “Collaborate Visioning or Urban Planning as Therapy? The Politics of

Public-Private Police Making. The Professional Geographer 53:2 pp. 201-218

McDonald, M 2004: System Integration of Additional Micro-Generation (SIAM),

commissioned by DTI /

MEP: Municipal Energy Planning.An Energy Efficiency Workbook.Version 1.0 .University

of Wisconsin-Cooperative Extension

MVM 2002: A magyar Villamosművek Közleményei XXXIX. Évolyam 3. szám, 2002.

október

Notten, P, Norris G: Current Availability of LCI Databases in the World.

http://www.sylvatica.com/unepsumm.htm

OFGEM Distributed Generation Programme, 2004

MIKROVIRKA: http://www.bukkmakleader.hu/14_mikrovirka_projekt.html

Munkácsy Béla , Kovács Gábor , Tóth János:Szélenergia-potenciál és területi tervezés

Magyarországon.

http://geo.science.unideb.hu/taj/dokument/telkonf/dokument/munkacsy_b_et_al.pdf

Pylon 2010: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók,

adatbázis.

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=meh%20pylon%20&source=web&cd=1&ved=0

CCIQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.eh.gov.hu%2Fgcpdocs%2F201006%2Fmeh_pyl

72

on_a_1.pdf&ei=d_iST_3CM9Ce-

QaEkbGhBA&usg=AFQjCNHP5xHQsX7cV2aXONtbBGJHPcSnOQ

Reichmuth, M Bohnenschäfer, W. Daniel, J. Fröhlich, N. Lindner, K. Müller, M. Weber,A.

Witt J. 2006: Auswirkungen der Änderungen des Erneuerbare-Energien-Gesetzes

hinsichtlich des Gesamtvolumens der Förderung, der Belastung der Stromverbraucher

sowie der Lenkungswirkung der Fördersätze für die einzelnen Energiearten. Prognos.

Leipzig

Rosenbaum, W. 2005.: Die soziale Dynamik der regenerativen Energien –am Beispiel der

Fotovoltaik, der Biogasverstromung und der Windenergie.DFG-Projekt RO 465/8-1:

Soziale Dynamik der Energiewende. SOFI Göttingen

Somogyvári Márta 2008: A napenergia felhasználásával kapcsolatos társadalmi attitűdök

Pécs, Magyarország, 2008.09.03-2008.09.04. 2008. 12 p. In.:(Via futuri): A napenergia-

hasznosítás

Somogyvári Márta 2009: Energia és profit:In: Kiss Tibor,Somogyvári Márta (szerk.) Via

futuri 2009: Közösségi tulajdonú energiarendszerek. Pécs,

Stemler, M 2010: Bebetonozott multi, előnytelen szerződés Pécsett: a helyi Fidesz szerint

minden rendben

http://hirszerzo.hu/hirek/2010/9/15/166516_bebetonozott_multi_elonytelen_szerzodes_pec

Szederkényi Tibor :Délkelet-Dunántúl ismert és reménybeli termálvíz készleteiIn.: Megújuló

energiakészletek számbavétele a magyarországi Baranya megye és a horvátországi Eszék-

Baranya területén. IME 2004

UCTE (2006) UCTE - Final Report on the disturbances of 4 November

2006http://www.ucte.org/pdf/Publications/2007/Final-Report-20070130.pdf

UNDP Guide of Municipal Energy Planning. En Effect. Sofia 2004

WADE 2006a: WADE/ Greenpeace, WADE Economic Model: Application to the UK, March

2006

73

WADE 2006b: World Survey of Decentralised Energy 2006, World Alliance for

Decentralised Energy May 2006.

http://www.localpower.org/documents_pub/report_worldsurvey06.pdf

Walder, S.(2006) Chancen und Hindernisse einer regionalen Energieversorgung am Beispiel

Südtirols und der Steiermark. Eine politische Analyse.TIS Südtirol K.A.G.; Renertec

Waldviertel: http://www.rm-waldviertel.at/index.php?channel=3&content=9974

WBGU 2008: Future Bioenergy and Sustainable Land Use.

http://www.wbgu.de/fileadmin/templates/dateien/veroeffentlichungen/hauptgutachten/jg20

08/wbgu_jg2008_en.pdf