Irinyi Tervben

IRINYI TERVAZ INNOVATÍV IPARFEJLESZTÉS IRÁNYAINAK

MEGHATÁROZÁSÁRÓL

Budapest, 2016. február

Tartalom

BEVEZETÉS – Az újraiparosítás, mint célkitűzés 5

I. AZ ÚJRAIPAROSÍTÁS STARTÉGIÁJA 61. Az Európai Unió újraiparosítási stratégiája 62. Amagyariparhelyzete,feldolgozóiparjelentősége 7

2.1. Beruházások 92.2. Kutatás-fejlesztés, innováció 102.3. Export 112.4. Foglalkoztatottság 142.5. Képzés 15

3. Hazai vállalkozási környezet 163.1. Hazai és külföldi tulajdonú nagyvállalatok 183.2. A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon 18

4. A Kkv Stratégia hozzájárulása az újraiparosítás megvalósításához 205. Az iparfejlesztés támogatási rendszere 22

5.1. Vállalkozásokkapacitásbővítésénektámogatása 225.2. Üzleti infrastruktúra fejlesztése 235.3. Kutatás, fejlesztés és innováció 245.4. Energia- és anyaghatékony termelés 265.5. Foglalkoztatás és szakképzés 265.6. Pénzügyieszközökaziparfejlesztésicélkitűzésekszolgálatában 275.7. AzIKTszektorésadigitálisgazdaságfejlesztése 295.8. Nemzetközi források 305.9. Export ösztönzése 32

II. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 331. Legfontosabb exportpartnereink gazdaságfejlesztési elképzelései 33

1.1. Németország 331.2. Ausztria 341.3. Románia 351.4. Szlovákia 351.5. Olaszország 361.6. Franciaország 361.7. Lengyelország 371.8. Csehország 371.9. EgyesültÁllamok 371.10. Oroszország 38

III. CÉLZOTTAN FEJLESZTENDŐ ÁGAZATOK KIVÁLASZTÁSA 391. Globálisiparfejlődésitrendek 392. Exportképesség 403. FDI-vonzóképesség 414. Alacsonydelokalizációskockázat,magashozzáadottértékűtermelés 435. Hazainyersanyagmagashozzáadottértékűfeldolgozása 446. Mélyvölgyidőszakienergiafelhasználásnövelése 467. Területiegyenlőtelenségekfeloldásáravalóképesség 478. Hazai tulajdonú vállalkozások magas aránya az ágazatban 489. Állami eszközök 49

IV. KIEMELT FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK 521. Járműipar 532. Specializáltgép-ésjárműgyártás 553. „Egészséggazdaság” 57

3.1. Turizmus 594. Élelmiszeripar 625. „Zöldgazdaság”- fejlesztés 636. IKTszektor 65

6.1. SSC 677. Védelmiipar(fegyvergyártás) 67

V. AZ IPARFEJLESZTÉS PILLÉREI ÉS ESZKÖZEI 691. Javasoltintézkedésekakiemeltágazatoktámogatására 72

1.1 Versenypályáztatás 721.2 Komplexpályázat 731.3 „Kiemeltágazatok”célelőirányzatlétrehozása 741.4 Ökoszisztémaalapúgazdaságfejlesztésimodellbevezetése 741.5 NemzetiIpariSzimbiózisProgramkiterjesztése/Körforgásos

gazdaság 751.6 Szabályozásikörnyezetfejlesztése 76

5

Az újraiparosítás mint célkitűzés

A magyar Kormány számára kiemelten fontosak azok az eredmények, amelyeket az elmúlt évek során az ipar teljesítményének növekedésével sikerült elérni. A magyar nemzeti összterméken belül az iparból származó bevétel további növelése érdekében, azEurópaiUnióújraiparosításistratégiájávaléscélkitűzéseivelösszhangban,amagyarKormány is kialakította saját elképzeléseit.

Deklarált célunk, hogy néhány éven belül Magyarország legyen az az EU-tagállam, ahol a bruttó nemzeti összterméken belül a legnagyobb szeletet az ipari termelés adja. Az újraiparosítás érdekében arra van szükség, hogy az ipari szektor teljesítménye tovább növekedjen, és egyre nagyobb arányban járuljon hozzá hazánk bruttó hazai össztermékéhez. Magyarország szándékamegőrizni jelentős szerepét az európai járműiparban, továbberősödniazelektronikai ipar,adigitális technológiaésazegészséggazdaság területén.MásfelőlMagyarországföldrajzielhelyezkedésearraösztönöz,hogyarégiómeghatározólogisztikaiszereplőilegyünk.Akiemelkedőenteljesítőágazatokmellettatradicionálisanerős,feltörekvőiparágakcélzotttámogatásalehetaKormányfejlődésösztönzőeszköze.

Azújraiparosítást,ahazaiiparfejlődéséneksegítésétakormányzatkomplexeszköztárraligyekszik segíteni. A befektetések közvetlen ösztönzése mellett legalább ennyire fontosak az ún. indirekt eszközök, mint amilyen például a gazdaságszabályozás. Ennek fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tendencia, hogy minél fejlettebb gazdaságilag egy-egy ország, a fejlődés ütemének fenntartásában annál jelentősebbszerep jut az adminisztratív környezetnek, a vállalkozásokra rótt kötelezettségeknek. Tekintettelarra,hogyezaderegulációsszemléletbizonyosszereplőkszámáramerőbenúj megközelítést jelent, arra törekszünk valamennyi kapcsolódó jogszabály megalkotása során,hogyaszabályozásikörnyezetegységes,közérthetőlegyen,ésafogalmizavarokmegszüntetésévelmegelőzzükahatóságokésazérintettpiaciszereplőkközöttivitákat.E cél elérésében a legfontosabb eszköz a racionalizált hatósági mozgástér, amely a direkt beavatkozást és a szankciót csak a feltétlen indokolt esetekben helyezi kilátásba.

IRINYI TERV

6

I. AZ ÚJRAIPAROSÍTÁS STARTÉGIÁJA 1. Az Európai Unió Újraiparosítási Stratégiája

Az újraiparosítás az Európai Unióban célként jelenik meg. Az Európai Unió lépéshátrányba kerültazázsiairégióerősipariországaivalésazUSA-valszemben,2008ótaaziparitermelése több mint 20%-al esett vissza. Az újraiparosítás – mint azt „Az Európai Unióiparszerkezete2011-ben–Tendenciákésteljesítmény”címűbizottságijelentésmegállapította – a modernebb ipari termelés szerkezetet, a magasabb hozzáadott értékű termelés felé való elmozdulást jelenti.

Az Európai Unió szintjén az ipari termelés GDP-hez való hozzájárulásának átlaga 17%. A Bizottság célkitűzése az, hogy ez a mutató 2020-ig 20%-ra emelkedjen. A növekedésbeindításaérdekébenazEU-nakésatagállamoknaksürgős lépéseketkelltennie az alábbi, kihívásokat tartogató területeken: beruházások, a finanszírozáshoz való hozzáférés, közigazgatás, külföldi piacokra jutás, innováció, továbbá energiaárak, energiahatékony termelés.

Az Európai Unió célja egy olyan feltételrendszer kialakítása, melyben a kkv-k képesek lehetnekanemzetközipiacokra történőkilépésre,amiáltalazeurópaivállalkozásokképesekkéválnakegyreerősebbszereplőkéntmegjelenniaglobálisértékláncokban.

Afenticélokeléréséhezvezetőeszközökakövetkezők:• a versenyképes termékek előállítása;• a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások(logisztikai,marketingstb.)fejlesztése;• a közigazgatás, adminisztráció hatékonyságának javítása a versenyképesség növekedéseérdekében;

AZ ÚJRAIPAROSÍTÁS STARTÉGIÁJA

7

• a vállalkozások mobilitásának serkentése, mind a tagállamokon belül, mind pedigatagállamokközött;

• a duális képzési rendszer, a kutatás-fejlesztés-innováció célzott támogatása, aminekhatásáraaszellemitőkeanyagijavakkáformálható;

• energia,- és anyaghatékony felhasználás, mellyel hatékonyabbá válik a vállalkozások gazdálkodása, csökken a CO2 kibocsátás, csökkennek a negatív környezeti hatások.

Európai vállalkozások

erősödése Versenyképes

termékek

Kapcsolódó szolgáltatások

fejlesztése

Hatékony közigazgatás,

adminisztráció

Mobilitás serkentése Duális képzési

rendszer támogatása

K + F + I támogatása

Energia- és anyaghatékonyság

Az ipari fejlődés fokmérői az Európai Bizottság álláspontja szerintaz ipari termelés teljesítményének növekedése, a munkaerő hatékonyságának, termelékenységének fejlődése, az exportteljesítmény javulása, valamint az innovációs képességek hatékonyabb kihasználása.Afelsorolttényezőknagybanfüggnekapénzügyiszektorhozzájárulásátólésazegyébfinanszírozásilehetőségekmeglététől.

2. A magyar ipar helyzete, a feldolgozóipar jelentősége

Az ipar és különösen az ipari export a magyar gazdaság legerősebb tényezőjévé vált az elmúlt évek során. A nemzetközi növekedési tendenciát meghaladó növekedési mérték a 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklusban megtett intézkedéseknek is köszönhető.

A nemzetgazdaság 2013 elején került ki a recesszióból, azóta pedig dinamikus növekedési pályára állt. A 2013. és a 2014. évben amagyar gazdaság bővüléséneküteme meghaladta az uniós átlagot (amely 1,3%), és Írország mögött a másodiklegjobb tagállami eredményt jelenti. Az MNB által 2015. december elején közzétett Növekedésijelentéscíműkiadványszerinthazánkbanazegyfőrejutótermelékenység(azalkalmazottankéntmegtermeltárukés szolgáltatásokértéke)a2009-esvisszaesésután2011–2012-benvisszatértaválságelőttiszintre,ésazótaisfolyamatosannövekszik.A magyarországi belföldi és a külföldi vállalatok egy alkalmazottra jutó termelékenységét (ezereuró/év)nemzetköziösszehasonlításbanakövetkezőábramutatja:

IRINYI TERV

8

Forrás: Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet „Termelékenység és felzárkózás –Magyarország kilátásai” c. tanulmánya, 2015. november

Hazánkbruttóhazaiterméke2013-bana1,9%-kal,2014-benpedig3,7%-kalbővült(2015-ösévrevonatkozóelőzetesbecslés2,9%),amiatermelésioldalonelsősorbanaz ipari teljesítmény növekedésének, azon belül is a feldolgozóiparnak köszönhető.A nemzetgazdasági ágakat tekintve a legjelentősebb GDP termelő képességgel afeldolgozóiparbír(elsősorbanajárműgyártásésahozzákapcsolódóbeszállítóiágazatokrévén),melyfolyamatosanahazaibruttóterméktöbbmint20%-átállítjaelő,ahogyaztaz alábbi táblázat is mutatja:

Időszak

Nemzetgazdasági ágak, ágcsoportok -

GDP (MFt) (összesen)

Feldolgozóipar(MFt)

feldolgozóipar ré-szesedése a GDP-

termelésben(%)

2012. év 28627889 5 381 316 22,4

2013. év 30 065 005 5731162 22,6

2014. év 32179 666 6367141 23,5

2015. I-III.

negyedév24 464 000 5057000 24,6

Forrás: KSH

Azipartermelésébőlmintegy95%-otképviselőfeldolgozóipar2014-benbekövetkezett8,6%-osnövekedése számottevő, ami jelentősmértékbena legnagyobbalágazat–ajárműgyártás–20,6%-ostermelésbővülésénekköszönhető.Fontosténytovábbá,hogya feldolgozóipari alágak mindegyikében bővült a termelés volumene.


9

2.1. Beruházások

AKSHadataitelemezveegyértelműösszefüggésmutathatókianövekedésipályáraállásésaberuházásokbővüléseközött. Azelmúltkétévlegjelentősebbberuházóágazataitaz alábbi ábra mutatja:

2013. év

2014. év

Beruházások értéke

folyóáron (millió Ft)

Beruházások volumenin-dexe, elő-

ző év azonos időszaka =

100,0 (száza-lék)

Beruházások értéke

folyóáron (millió Ft)

Beruházások volumenin-dexe, elő-

ző év azonos időszaka =

100,0 (száza-lék)

Nemzetgazd-i ágak összesen 4 510 023 106,9 Nemzetgazd-i

ágak összesen 5297817 115,8

Feldolgozóipar 1360477 103,1 Feldolgozóipar 1490706 108,3

Szállítás, raktá-rozás 716135 119,7 Szállítás, raktá-

rozás 1 020 853 139,9

Ingatlanügyletek 523 966 80,9 Ingatlanügyletek 556977 104,4

Kereskedelem, gépjárműjavítás 279535 103,3

Mezőgazdaság, erdőgazdálko-dás, halászat

320 623 116,9

Mezőgazdaság, erdőgazdálko-dás, halászat

265 965 112,4

Vízellátás; szennyvíz gyűjté-se, kezelése, hul-ladékgazdálko-dás, szennyező-désmentesítés

308571 132,3

Forrás: KSH

IRINYI TERV

10

A nemzetgazdaság egészét illetően 2013-ban 6,9 %-kal bővültek a beruházások,azonban a kép meglehetősen összetett, hiszen a növekedés motorjának tekintettfeldolgozóiparban ebben az évben a beruházások volumenindexe 19,1%-os visszaesést mutatott.2014-benmégjelentősebb,14%-osvolumenbővülésvolt.Ekkoranövekedésmárafeldolgozóiparnak,azonbelüliselsősorbanagép-ésberendezésberuházásoknak(24%-os) és az építési beruházásoknak (8,6%-os) volt betudható. A legfrissebbrendelkezésreállóadatszerint2015.I.-III.negyedévében3411milliárdforintvoltaberuházásokösszértékefolyóáron,míga2014.évelsőháromnegyedévébenugyanezazadat3373milliárdforintvolt.

2015. I-III. negyedév

Beruházások értéke folyóáron (millió FT)

Beruházások volumen-indexe, előző év azo-nos időszaka = 100,0

(százalék)

Nemzetgazdasági ágak összesen 3411273 101,13

Feldolgozóipar 944307 96,53

Szállítás, raktározás 686 016 110,88

Ingatlanügyletek 361 096 105,07

Közig., védelem; köt. társ.biztosítás 216 023 127,16

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése kezelése, hulladékgazd. 206 549 118,86

Forrás: KSH

2.2. Kutatás-fejlesztés, innováció

AzEurópa2020célkitűzésekközöttszerepel,hogyuniósátlagbanaK+Fráfordításokelérjék a GDP 3%-át – 2013-ban ez 2,02% volt. A legnagyobb részarányt évtizedek óta leginkábbaskandinávországokmutatják(Finnországban3,32%,Svédországban3,21%volt2013-ban).AmagyarországiráfordításokGDP-arányosértékeugyanemelkedettazelmúlt hat évben, de még mindig elmarad a hazánk számára meghatározott 1,8%-os célértéktől.

A KSH adatai szerint a kutatási, fejlesztési ráfordítások összesen 441 milliárd forintot tettekki2014-ben(5%-osnövekedés2013-hozképest),melynek48%-átvállalkozásokfinanszírozták. A K+F beruházásokra 2014-ben 63,5 milliárd forintot fordítottak. Akormányzati szerepvállalás sok tekintetben meghatározó volt, és ma sem elhanyagolható, különösenazalap-ésalkalmazottkutatásokesetében(azösszesK+Fprojektköltség20%-a).Ezannaktudhatóbe,hogyavállalatiszféraazokataK+Fprojekteketfinanszírozza,melybőlközvetlenésmérhetőhaszonszármazik.

Tőkeigényességemiattaz innovációelsősorbananagyvállalatokra jellemző:ebbenakategóriában az innováció aránya meghaladja a 65%-ot, a kkv szektorban alig 30% körül mozog. A hazai vállalkozások alkalmazott kutatási és a kísérleti-fejlesztési projektköltségei között a gyógyszergyártás és a járműgyártás, valamint az információtechnológia a meghatározó terület. Ez utóbbi az alapkutatási tevékenységek között is dominál. A nem innovatív vállalkozások aránya különösen a textilipar, a bőripar, valamint a szállítás,


11

raktározás területen magas, ahol a cégek mintegy négyötöde nem vezetett be új technológiát,eljárástvagyszervezetszintűújítást.

2.3. Export

2014-ben nemzetgazdasági ágaink döntő többségében növekedett a tárgyieszköz-beruházások volumene, ami jellemzően importból származó termelő gépeküzembehelyezését jelenti. Ezen termékkör importvolumene 10%-os, míg exportvolumene csak 8,7%-osnövekedéstprodukált,amiakülkereskedelmimérlegrontásáteredményezte.A KSH adatai alapján azonban elmondható, hogy a javuló cserearányok mellett hazánk külkereskedelmi forgalmában 2014-ben – az egy évvel korábbihoz képest 96 milliárd forintosjavulásmellett–2363milliárdforintostöbbletkeletkezett.Ezakülsőegyensúlyipozíció javulását eredményezi rövidtávon, ugyanakkor rávilágít, hogy gazdaságunk rendkívülérzékenyakülsőkonjunkturálishatásokra.

A magyarországi árukereskedelem a célországokat tekintve továbbra is rendkívül koncentrált.2014-benexportunk78,1%-a(66,2milliárdeuró)irányultazEU-tagállamokfelé.Ez5,6%-kaltöbb,mintegyévvelkorábban.Azárubehozatal75%-a(58,7milliárdeuró) is az EU-ból történik. Itt jelentős, 9,6%-osnövekedés figyelhetőmegaz előzőévhezképest.2015.elsőtízhónapjábanazelőzőévazonosidőszakánakbázisánhazánkkülkereskedelmiforgalma8%-kalnőtt.

A 2014-es magyar külkereskedelem legfontosabb partnere Németország volt, ahova exportunk27,4%-airányul.Kivitelünkértékeanémetrelációbanatavalyiévhezképest10,5%-kalnőtt.Második legnagyobb exportpartnerünk Ausztria, osztrák exportunk a teljes kivitelünk 5,5%-át tette ki, értékemintegy3%-kalmeghaladtaazelőzőévit. Export szempontjábólkiemelkedikmégarománésszlovákreláció(2015első11hónapjánakadataialapjánRománialettamásodiklegnagyobb,Ausztriaaharmadik).AzEurópánkívüli

IRINYI TERV

12

kereskedelmi partnereinkkel a teljes export 21,9%-át és az import 25%-át bonyolítottuk le. A nem európai uniós partnerországok közül legnagyobb értékben az USA-ba (3milliárdeuró)és Oroszországba (2,1milliárdeuró)exportáltunk2014-ben.

27,4 % 5,5 %

5,4 %

4,9 %

4,6 % 4,5%

3,9 %

3,8 %

3,6 %

3,5 %

2014-benazexport54,6%-át,2015első10hónapjábanazexport57%-átmígazimport46,3%-átadtákagépekésszállítóeszközök,ezazárufőcsoportakereskedelmiegyenleghez9,1milliárdeuróvaljárulthozzá.Azexportnövekedéseezenárufőcsoportban13%volt,anövekedéselsősorbanaközúti járműveknekvoltköszönhető,amelyekesetébenazexportban31,8%-os,azimportban22,4%-osértéknövekedésvoltmegfigyelhető.EzenkülkereskedelmifolyamatokalakulásátelsősorbanazEU-15országokhatározzákmeg,deaforgalomnövekedésejelentősvoltazamerikaiésázsiaiországokviszonylatábanis.Azautóiparitermékekgyártásáhozkapcsolódóvillamosgép,villamoskészülékésműszer,valamint az általános rendeltetésű ipari gépek forgalmamindkét irányba jelentősenbővült. A kivitel növekedésében még a gyógyszerek és gyógyászati termékek kereskedelmevolt a legjelentősebb tényező. Ugyanakkor számottevő volt a vas és az acél, valamint a gumigyártmány behozatala, illetve a fémtermék mindkét irányú forgalma. A szintén húzóágazatnak számító vegyipar termékeinek külkereskedelme szempontjából legjelentősebb felvevő piacunknak számító Oroszországba irányuló


13

export csökkenését az EU országokba irányuló export növekedése ellensúlyozni tudta. Dinamikusanbővültaszervesvegyi termékbehozatala (+8,6%),valamintaz illóolaj,illat- és tisztítószer mindkét irányú kereskedelme.

A kis és középvállalkozások a 2014. évi exportban a• textília,ruházat,bőrésbőrtemékgyártása• fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység• fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása• élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása• vegyi anyag, termék gyártása

ágazatoktekintetébentudtakelérnijelentősebbnekmondhatókülpiacieredményeket.Az ide tartozó vállalkozások sajnálatos módon alacsonyabb feldolgozottsági fokú termékeket exportáltak, ami egyben kisebb hozzáadott értéket is jelent.

Bruttó hozzáadott érték látszám-kategória szerinti alakulása (%)

6,1% 6,0% 6,5% 6,0% 6,3% 7,1% 7,8% 8,0% 7,1% 7,2% 6,6%

11,7% 10,9% 11,9% 12,4% 12,8% 12,8% 12,5% 12,5% 13,0% 12,8% 12,7%

17,0% 16,4% 16,3% 16,6% 17,0% 16,4% 16,2% 15,9% 16,0% 16,0% 16,6%

18,5% 18,7% 18,7% 20,0% 19,5% 19,9% 18,6% 18,6% 19,1% 18,4% 18,4%

46,7% 48,0% 46,7% 44,9% 44,5% 43,7% 44,8% 45,1% 44,8% 45,3% 45,6%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.*

1 fős 2-9 fős 10-49 fős 50-249 fős 250 fős és a feletti

*előzetesadatok Forrás:KSH

IRINYI TERV

14

2. 4. Foglalkoztatottság

Foglalkoztatási arány és munkanélküliségi ráta alakulása (a 15-64 éves népességen belül)

RégióFoglalkoztatásiarány(%) Munkanélküliségiráta(%)

2014 Q3 2015 Q3 2014 Q3 2015 Q3

Közép-Magyarország 66,6 68,2 5,5 5,1

Közép-Dunántúl 65,2 69,0 5,1 4,2

Nyugat-Dunántúl 66,4 68,2 4,5 3,2

Dél-Dunántúl 59,9 60,6 7,5 8,5

Észak-Magyarország 56,2 59,9 11,5 8,1

Észak-Alföld 57,8 60,1 11,5 10,3

Dél-Alföld 61,3 63,4 8,3 7,2

Összesen 62,6 64,8 7,4 6,5Forrás: KSH

Az MNB 2015. évi Növekedési jelentés című kiadványa megállapította, hogy2010 óta nemzetközi összevetésben is jelentős mértékben emelkedett a hazaimunkapiaci aktivitás. A válságot követően a visegrádi országok közül hazánkbanemelkedett a legnagyobb mértékben az aktivitási ráta, ami ugyanakkor nemzetközi összehasonlításbanváltozatlanulalacsonynaktekinthető.Azévtizedvégéigazonbanademográfiai tendenciák egyre meghatározóbb korlátokat jelenthetnek. Az alacsonyabb hazaiaktivitásirátáhozademográfiaiösszetételmellettaképzettségiszintbenmeglévőkülönbségek is hozzájárulhattak.

2015 harmadik negyedévében a 15–64 éves népességen belül a foglalkoztatottak száma átlagosan4.230ezerfővolt,a2014.azonosidőszakinál110ezerreltöbb.Abővüléslegfőbbokai:

• foglalkoztatásnövelésétcélzóprogramokhatása;• nyugdíjrendszermódosításaésrokkantságiellátásokfelülvizsgálata;• továbbikormányzatiprogramok(pl.közmunka,bér-ésjárulékalapútámogatásokkidolgozása,atipikusfoglalkoztatásttámogatókörnyezetkialakítása);

• dinamikus gazdasági növekedés.

2015-reahazairégiókközöttimunkaerő-piacieltérésekmérséklődtek,köszönhetőenpl.akedvezőtlenebbhelyzetben lévőrégiókrakoncentrálóközmunkaprogramoknak.Dél-Dunántúlt leszámítva a munkanélküliségi ráta is csökkent.

Amunkaerőpiaclegégetőbbproblémája,hogy2013-ról2014-re11%-kalnövekedetta betöltetlen állások száma (2014-ben átlagosan többmint 36 ezer betöltetlen állásvolt), melynek közel kétharmada a versenyszférában volt azonosítható. A leginkábbmunkaerőhiánnyal küzdő szektor a feldolgozóipar, képzettség szempontjábólinformációs,kommunikációs,tudományosésműszakitevékenységvégzésérekeresnekamunkáltatókleginkábbmunkavállalókat.Azálláskeresőkfeleszakképzetlen,nekikafelnőttképzésnyújthatmegoldást.


15

2.5. Képzés

Azállamokversenyképességételsősorbanavállalkozásokversenyképességehatározzameg,amelyetajómunkaerő,humánerőforrástudbiztosítani.

Azoktatásirendszernek,különöstekintettelafelsőfokúoktatásnakmeghatározógazda-sági szerepe van. A Világgazdasági Fórum által évente kiadott Versenyképességi Jelen-tésanemzetgazdaságokfejlődésétazegyfőrejutóévesGDPalapjánháromjellemzőszakaszraosztja:azerőforrás-vezérelt,ahatékonyság-vezéreltésazinnováció-vezéreltszakaszra.

Erőforrás vezérelt gazdaság

Hatékonyság vezérelt gazdaság

Innováció vezérelt gazdaság

A Jelentés szerint Magyarország jelenleg a hatékonyság vezérelt szakaszból az innováció vezéreltszakaszbavalóátmenetfázisábanvan,ezértakövetkezőévtizedgazdaságifej-lődésénekmeghatározókérdése,hogysikerül-eeztazátlépést–amelynekmeghatáro-zótényezőjeamagasanképzettmunkaerőrendelkezésreállása–véghezvinni.

Magyarországona30-34évesekkörébenafelsőfokúvégzettségűekarányafolyamato-san emelkedik. „Magyarország 2015. évi Nemzeti Reform Programjának elfogadásá-rólszóló1261/2015.(IV.30.)Korm.határozat”3.pontjaszerintafelsőfokúvégzettség-gelrendelkezőkarányaa30–34évesnépességenbelül34százalékranőtt.2013-ban32,3%- volt.

Aziskolairendszerűszakképzésbenfolyóátalakítás révén biztosítani kell a magyar gaz-daságfelemelkedéséhezszükségesjólképzett,megfelelővégzettséggel,szakképzettség-gelrendelkezőmunkaerőt,másrészrőlezafolyamatgátoljaamunkanélküliekszámánakemelkedését.Célunk,hogyaszakképzészsákutcajellegemegszűnjön,duálisképzésijel-legekiszélesedjenésminéltöbbemberttudjunkbevonniaszakképzésbe,ezáltalelősegít-sükagazdaságlendületbentartásátamegfelelőszámúéstudásúszakemberkiképzésével.

IRINYI TERV

16

Magyarország gazdasági fejlődésének kulcskérdése amegfelelőméretű ésminőségűszakképzési,felsőoktatásiésfelnőttoktatásiintézményrendszer rendelkezésre állása. A magashozzáadottértéketelőállítaniképes,jólképzettmunkaerőbiztosításaafelsőok-tatásfeladata.Ahazaiiparszereplőikifejezettenigénylikagyakorlatorientáltképzésbőlkikerülőszakembereket.Ugyanakkorajelenlegikétlépcsősképzésirendszerünkegyikhiányossága,hogynemkínállehetőségetagyakorlatitapasztalatokelmélyítéséreolyanmértékben,ahogyaztaleendőmunkaadókelvárnákapályakezdőfiataloktól.Továb-bi vállalati elvárás, hogy a felsőoktatásból kikerülő fiatalok az adott szakterületre vo-natkozó szakmai tananyag mellett a vállalatnál hasznosítható egyéb készségekkel és képességekkel(vezetésiképesség,vállalatirányításiismeretek,vállalatikultúra)isren-delkezzenek.

Európa több országában már sikerrel bizonyítottak a kooperatív vagy duális képzé-si modellek. Ezekegyikközösjellemzője,hogyahallgatókazoktatáskeretébenako-rábbiakhozképestidőarányosantöbbidőttöltenekavállalatoknál,mellyelamegnöveltgyakorlati óraszámnál fogva nő a hallgatók szakmai kompetenciája, vállalati üzemelte-tésiismerete.Ezenképzésirendszersegítségévelolyanmunkaerőkerülkiafelsőokta-tásból, amely azonnal, több éves továbbképzés és további anyagi ráfordítás nélkül ké-pesbelépniamunkavilágába,ígyezastruktúragyorséshatékonyeszközaminőségimunkaerőhiánykezelésére.Hazánkban is kezd elterjedni a duális képzés modellje. A2015szeptemberébenindultfelsőoktatásiduálisképzéseksorán200partnervállalko-zássalegyüttműködve19intézmény440hallgatótképezilyenmódon.

3. Hazai vállalkozási környezet

Egynemzetgazdaságversenyképességét-többekközött–agazdaságitársaságokmű-ködési környezete, struktúrája is meghatározza. Az Európai Bizottság 2011-ben kiadott ajánlásaszerintacégalapításidőigényeakkormegfelelő,ha3napnálnemveszigénybetöbbet és költségei 100 euró alatt maradnak. Ezen feltételeknek – az uniós átlagot jóval meghaladva – a hazai környezet megfelel.


17

A Világbank évente közzétett ranglistáján1 hazánk 2014-ben (2013-hoz képest négyhelyet javítva)az54.helyenszerepeltatekintetben,hogyMagyarországonmennyireegyszerűegykkvalapítása, illetveműködtetése.A189országot tízmutatóvizsgálataalapján sorolják be, melyek közül hazánk pl. adófizetéshez kapcsolódó adminisztratív terhek tekintetében javulást mutatott, ugyanakkor az elektromos áram bekötése terén (mekkoraidőésköltségigényevanannak,hogyegyújraktárépületvillamosenergia-há-lózatbatörténőbekötése)alegrosszabbhelyenvégeztünk.

Versenyképességünktovábbijavulásátszolgáljaaközelmúlttöbbintézkedéseis.Ígypél-dául a száznál több jogszabály módosítását tartalmazó, a közigazgatási bürokráciacsök-kentésselösszefüggő törvénymódosításokról szóló2015.éviCLXXXVI. törvény2016.január1-évellépetthatályba.Ezabürokráciacsökkentéséntúlazadózástkönnyítő,aszabályozásikörnyezetetjavítóstb.elemeketistartalmaz.Ezentúlmenőentovábbifon-toslépéseketkellmégmegtenniegyebekközöttazelektronikusügyintézéstovábbibő-vítése érdekében.

2014-ben 1,845 millió regisztrált vállalkozást tartott nyilván a KSH, mely közel 1%-os bővüléstjelent2013-hozképest.Avállalkozásiformákeloszlásáttekintve99,9%-ttet-tekki2014-benakkv-k(melyenbelüla10főalattivállalkozások97,4%-osaránytkép-viseltek).Agazdaságiszervezetekszámátésafőtevékenységimegoszlásokatakövetke-zőábrákmutatják:

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Önállóvállalkozás

Társasvállalkozás

Mezőgazdaság

Ipar

Építőipar

Kereskedelem, szállítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Információ, kommunikáció

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

Ingatlanügyletek

Tudományos, műszaki, adminisztratív tevékenység

Közigazgatás, oktatás, egészségügy

Egyéb szolgáltatás

Forrás: KSH

1 http://www.doingbusiness.org/~/media/GIAWB/Doing%20Business/Documents/Annual-Reports/English/DB15-Full-Report.pdf

A regisztrált gazdasági szervezetek száma

Gazdálkodási forma2013. 2014.

Változás (2013

decem-beréhez képest)

december 31.

TársasvállalkozásEbből: 600 3456 588 263 -2,0%

gazdasági társaság 587 495 574 747 -2,2%

Önálló vállalkozó a Ebből: 1087823 1 115 463 +2,5%

egyéni vállalkozó b 376 285 393 525 +4,6%

mezőgazdasági őstermelő c 267 205 285 617 +6,9%

Vállalkozás összesen 1 688 169 1703726 +0,9%

Költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek

12 952 12 866 -0,7%

Nonprofit szervezet 124 913 127254 +1,9%

Egyéb szervezet 1 658 1 590 -4,1%

Gazdasági szervezetek összesen 1 827 692 1 845 436 +1,0%

a Korábban egyéni vállalkozásb Korábban egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyénivállalkozókcMezőgazdasági őstermelőnek tekintjük az őstermelői igazolvánnyalrendelkezők közül azokat az önálló vállalkozókat, akiketfőtevékenységük alapján a „Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás,halászat” nemzetgazdasági ágba sorolunk, de a tevékenységüket nem egyéni vállalkozóként végzik, hanem vagy adószámmal rendelkezőmagánszemélyként, vagy egyéb önálló vállalkozóként.

A vállalkozások főtevékenység szerinti megoszlása 2014-ben (%)

IRINYI TERV

18

3.1. Hazai és külföldi tulajdonú nagyvállalatok

A magyar gazdaság szerkezetváltásában nélkülözhetetlen szerepe volt a külföldi tu-lajdonúvállalatokmegjelenésénekésavelükazországbaáramlókülföldi tőkének.Alegfrissebb, 2012-es KSH adatok elemzése rávilágít, hogy a fontosabb gazdasági mu-tatók tekintetében (pl. árbevétel, hozzáadott érték stb.) ezen vállalatok részesedése meghaladta az 50%-ot, annak ellenére, hogy számuk nem éri el a 19 ezret. A külföldi vállalatokhazaileányvállalataijellemzőenafeldolgozóiparban,azenergiaiparbanésazinformáció, kommunikáció területén tevékenykednek. A német vállalatok hazai leány-vállalataivannakalegtöbben(3000felett),dejelentősnektekinthetőmégazAusztriábólés az Egyesült Államokból irányított vállalatok száma is.

A 60 legnagyobb magyar magántulajdonú vállalat összességében 36 ezernél is több em-bert foglalkoztat. Közülük a legtöbb az élelmiszeriparban tevékenykedik, de meghatá-rozóajárműiparibeszállítók,afémfeldolgozássalésfémmegmunkálássalfoglalkozók,illetveazelektronikaialkatrészek,készülékekgyártásávalfoglalkozókszámais.Területieloszlásukegyenletes,egyedülBudapestemelkedikkiebbőlaszempontból.

3.2. A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon

Hazánkban a kkv-k számaránya a vállalkozásokon belül magasabb az Európai Unió átlagánál, különösen jelentős a mikrovállalkozások súlya mind darabszám, mind a foglalkoztatásban betöltött szerepük alapján. UgyanakkoraGDP-heztörténőhozzájá-rulásban a hazai kkv szektor több mint 4 százalékkal elmarad az uniós átlagtól, nálunk relatíve alacsony a növekedésre, exportra képes kis- és közepes vállalkozások súlya. A válságkitöréseótaavállalkozásokkülsőfinanszírozáshozjutásanehezebbévált,ennekkedvezőtlenhatásait a támogatott finanszírozásiprogramok felfutásacsakmérsékelni


19

voltképes,visszafordítaninem.2010ótaakkv-kműködésénekszabályozásikörnyezetesokat javult, de az adminisztrációs terheket még most is az egyik legsúlyosabb problé-mának ítélik a vállalkozók.

Akkv-kszámáraahazaipiackisméretemiattnövekedésipotenciáltelsősorbanazex-portbővítésejelent.Ezértszükségvanavállalkozásokexportpiacinövekedésénektá-mogatására,azexportpiaconversenyképes,innovatívtermékekésszolgáltatásokelőál-lítására. A közvetlen export nem minden vállalkozás számára lehet cél, a közvetett export azonban már szélesebb kör számára elérhető. A középvállalatok a beszállítói láncrévénképesekmagukutánvonniamikro-éskisvállalkozásokexportbatörténőbe-kapcsolódását.Avállalkozásokahálózatbaszerveződésésbeszállítóiprogramokrévénkapcsolódhatnakbeazexporttevékenységbe.Anagyvállalkozásokkalvalóegyüttműkö-dések útján a kkv-k versenyképessége javul.

Avállalkozásokszámárakedvezőüzletikörnyezetetaszabályozásiterhektovábbicsök-kentésével,avállalkozásokműködésévelkapcsolatosinfrastruktúrafejlesztésével,vala-mint a vállalkozói készségek megszerzésének könnyítésével kívánjuk elérni. A kkv szek-tor fejlesztése során tematikus cél a vállalkozások versenyképességének javítása. A ver-senyképesség növelésének elengedhetetlen feltétele a kkv-k piac- és termékfejlesztésé-nekerősítése,K+Fésinnovációspotenciáljukemelése.

A vállalkozóvá válást, az ötletekben rejlő üzleti lehetőségek kihasználását, termék- és szolgáltatásfejlesztést, illetve a kkv-k regionális és nemzetközi piacokra történő kilépésétjelöljükmegfőtámogatandóterületeknek.Azalacsonyvállalkozóihajlandó-ság,amindennapiüzletigyakorlatokhozszükségesalapismeretekhiányaalapvetőgát-ja a termelékeny és versenyképes kkv szektor kialakulásának, ezért a Kormány egyik fó-kuszpontjaeterületreirányul.Amásikfőelégtelenséga kkv-k tőkehiánya és ebből fa-kadóan az elmaradott üzleti infrastruktúra, amire a kapacitásbővítés támogatása a válasz.Aharmadikterületazegyüttműködésihajlandóságéshatékonyságalacsonyszintje, amit a hálózatos gazdaság fejlesztésével kívánunk orvosolni.

IRINYI TERV

20

4. A Kkv Stratégia hozzájárulása az újraiparosítás megvalósításához2

Az uniós iparpolitikával összhangban amagyar iparpolitikában is kiemelt jelentőségevan a kis és középvállalkozások támogatásának. Az NGM 2013-ban elkészítette a Kis- és középvállalkozásokfejlesztésénekstratégiáját2014-2020(atovábbiakban:KkvStraté-gia),melynekintézkedéseiközvetlenülisképesekhozzájárulniahazaiiparfejlesztésitö-rekvésekhez.

A Kkv Stratégia fő célja a szektor versenyképességének javítása úgy, hogy az – össz-hangbanazEU2020célkitűzéseivel–agazdaságnövekedésétésafoglalkoztatásbővü-lését eredményezze. A Kkv Stratégia céljai úgy lettek kialakítva, hogy figyelembe veszik akkvszektorrendkívüliheterogenitását.Ennekmegfelelőenazeltérővállalkozóiszeg-mensekrejellemzőspeciálisproblémákkezeléseérdekébennagyhangsúlytfektetavál-lalkozások differenciált fejlesztésére. A stratégia céljai összességében azt szolgálják, hogy alehetőlegtöbbkisvállalkozásbólválhassonközépvállalkozás.Emellettamagyarközép-vállalkozóikörmegerősödésétiscélultűziki,melyáltalközépvállalkozásokidővelké-peseklesznektőzsdénjegyzett,nemzetközilegisversenyképesnagyvállalattáválni.

A Kkv Stratégia a szükséges beavatkozások három kulcsterületét határozta meg: a növekedési potenciál javítását, a vállalati környezet fejlesztését és a külső finanszí-rozási forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítését.

A kkv szektor verseny-

képességének javítása

Növekedési potenciál javítása

Vállalati környezet fejlesztése

Külső finanszírozási környezethez való hozzáférés

A növekedési potenciál javításának specifikus céljait a piacfejlesztési és megtartási ké-pességnöveléseésadifferenciáltvállalkozásfejlesztésképezik.Azelőbbicélelérésétaz exportpiaci megjelenés, a tudás- és innováció alapú fejlesztések, valamint a terme-léssúlyánakintelligensszakosodáselvementéntörténőnöveléseszolgálja.Adifferenci-

2 Forrás és további információ: a kormány által elfogadott Kis- és Középvállalkozások stra-tégiája2014-2020,illetveaGazdaságfejlesztésiésInnovációsOperatívProgram2014-2020.


21

ált vállalkozásfejlesztés keretében a vállalkozások élethelyzetüknek, ambícióiknak, ké-pességeiknekéslehetőségeiknekmegfelelőcélzotttámogatásbanrészesülnek,melynekrévén egyre többen lesznek képesek növekedési pályára lépni. A szektor kisebb, indu-lóvagynövekedésrekorlátozottanképes,illetvehátrányoshelyzetűszereplőiszámáraadifferenciált vállalkozásfejlesztés eszközeinek alkalmazása jelenti a felzárkózást, a ben-nükrejlő foglalkoztatásipotenciálkiteljesedését.Ennekakulcsterületnekacélkitűzé-seiközétartozikafiatalésanői vállalkozók számának növelése és speciális igényekre szabott fejlesztése is.

A kkv-k versenyképességének javításához támogató vállalati környezetre van szükség. A Stratégia másik kulcsterületét ennél fogva a vállalati környezet fejlesztése jelenti. Spe-cifikus célok az üzleti környezet, az üzleti, technikai infrastruktúra fejlesztése, valamint az állami szabályozás javítása. Ez utóbbi keretében az adózási, a bürokratikus és admi-nisztrációs terhek csökkentésén túl a vállalkozásfejlesztési intézményrendszer hatékony-ságátnövelőintézkedésekkelszükségesakkvszektorttámogatni.

A harmadik kulcsterület a külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés javítása. Magyarországon a vállalkozások számára nyújtott piaci alapú hitelfinanszírozás jelen-tősenvisszaesettazelmúltnégyévben,aminekahelyétcsakrészbentudtákátvenniaszéleskörű,támogatottpénzügyiprogramok.Alapvetőcél,hogyavállalkozásokhitelfel-vevőképességejavuljon.Apiacifinanszírozáselőttállóakadályokelmozdításamelletta vállalkozói igényekhez igazodó, visszanem térítendőés visszatérítendő támogatásiprogramokfenntartása,megújításaésszükségesmértékűbővítésebizonyultalegfonto-sabbnak.Mindemellettszükségesameglevőésfolytatandóprogramokhatékonyságá-nak növelése is, amelynek egyik kiemelt eszköze a finanszírozási programok, program-elemekösszehangolása.Afinanszírozáskínálatioldalánakerősítésemellett,hangsúlyosa keresleti oldal támogatása, vagyis szükség van a vállalkozói ismeretek, különösen a pénzügyi ismeretek fejlesztésére is.

IRINYI TERV

22

5. Az iparfejlesztés támogatási rendszere

A2014-2020közöttiidőszakbanaKormányegyikfőgazdaságpolitikaicéljaazipariter-melésGDP-hezvalóhozzájárulásánakatovábbijelentősnöveléseajelenlegi24%-osértékről.AKormányazországújraiparosításátazEU-sforrásokfelhasználásávalissegí-ti,ennekérdekébenavisszanemtérítendőtámogatásokkalelsősorbanazokhozaberu-házásokhoz kíván anyagi segítséget nyújtani, amelyek a termelésre fókuszálnak. A fel-dolgozóipar a leggyorsabban növekvő ipari ágazat, amely továbbra is jelentős nö-vekedési potenciállal rendelkezik. Anövekedésipotenciállalrendelkező,ill.növeke-désilépcsőmegugrásáraképes,ésezérttámogatásraérdemesfeldolgozóiparivállalko-zásokhozzávetőlegesenaGDP7-9%-ánakelőállításáértfelelősek.Afeldolgozóiparbantevékenykedővállalkozásoktámogatásávalhosszútávonfenntarthatófejlettiparbizto-sítható.

A Kormány céljai közé tartozik, hogy a már működő és az új fejlesztéseknek köszön-hetően minél több magyar vállalkozás tudjon versenyképes saját terméket, a fo-gyasztókhoz közvetlenül eljutó végterméket előállítani, illetve a létrejövő beszállítói láncokhoz minél több hazai kis- és középvállalkozás tudjon csatlakozni. A Kormány terveiszerintaforrásokgyakorlatilagmindenegyestermelőentitásszámáraelérhetőeklesznek.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 1. prioritási tenge-lye tartalmazza az általános vállalkozásfejlesztésre szánt uniós forrásokat, azon belül is azokatavisszanemtérítendő (VNT) támogatásokat,melyekakevésbé fejlett régiók-ban megvalósuló fejlesztéseket finanszírozzák. A közép-magyarországi régió területén aVersenyképesKözép-MagyarországOperatívProgram(VEKOP)1.prioritásaadjaazuniós támogatási forrásokat.AzönkormányzatifejlesztésekfinanszírozásaaTerület-ésTelepülésfejlesztésiOperatívProgram(TOP)keretébentörténik,mígazélelmiszeriparszámárarészbenaVidékfejlesztésiProgram(VP)kínálforrásokat.

Kifejezetten az iparosítási célkitűzésekmegvalósítását két intézkedés - a vállalkozá-sok kapacitásbővítésének támogatása és az üzleti infrastruktúra (pl. ipari parkok, logisztikai központok) fejlesztése – szolgálja. AGINOP1.prioritásakeretébenezekenkívülelérhetőakis-ésközépvállalkozásokhálózatosodását és piacra jutását támogató további intézkedés,melynekkeretébenafentiekmellettlehetőségnyílikklaszterek,be-szállítóiegyüttműködésekésanemzetközipiacrajutástámogatásárais.Azegyesopera-tív programok további prioritásai keretében a vállalkozások kutatás-fejlesztési és inno-vációs projektjeik, infokommunikációs fejlesztéseik, energiahatékonyságot javító beru-házásaik, továbbá foglalkoztatás-bővítőprojektjeikmegvalósításához is igényelhetnektámogatást.

5.1. Vállalkozások kapacitásbővítésének támogatása

AGINOP1.prioritásitengelyéhezrendeltunióstámogatásikeretösszesen 416,98 mil-liárdforint,mellyel(15%hazaitársfinanszírozással,önerőtisbeleértve)legalább490,57milliárd forint összegű fejlesztés valósulhatmeg. A támogatás felhasználásának haté-konysága jelentheti Magyarország ipara és egyben gazdasága fellendülésének biztosí-tékát.Ugyanisaprioritásitengelykialakításasoránazelsődlegescélvolt,hogyalegna-


23

gyobb forrásokat tartalmazó,avállalkozásokkapacitásbővítését támogató intézkedés,mintegy323,47milliárdFttámogatásikerettel,kifejezettenaziparfejlesztésicélkitűzé-sek megvalósítását támogassa.

5.2. Üzleti infrastruktúra (pl. ipari parkok, logisztikai szolgáltató központok) fejlesztése

AzOrszágosFejlesztésiésTerületfejlesztésiKoncepció(OFTK)fontosfejlesztéspolitikaifeladatkéntjelölikiazújraiparosítást,melytőlanagyvállalatokésakkvszektorközöttipartnerségerősödésevárható.Akoncepcióbancélkéntjelenikmegaversenyképesüz-leti infrastruktúra-hálózat kialakítása, valamint az ipari válságterületek fejlesztése.

Elengedhetetlentehátaziparitevékenységmegfelelőminőségűellátása,amelyhezhoz-zájárulazelőzőciklusbanmegerősítettipariparkhálózat.Aregionálisközpontokkiala-kításának támogatása a Kormány programjához több ponton is illeszkedik. Hazánkban könnyenelérhetőkésterületilegjóleloszlanakazipariparkok.Abarnamezősberuhá-zások további támogatásával új helyszínek, új regionális ipari központok jöhetnek létre, ami felgyorsítja az ipari termelést, illetve a kevésbé fejlett régiókban is koncentráltan je-lenhet meg az iparfejlesztés támogatása.

AGINOP1.prioritásábanaz ipariparkok, logisztikaiközpontok fejlesztéséreallokáltunióstámogatásösszege23,97milliárdFt.AVEKOPkeretébenPestmegyeterületén(50%-os hazai társfinanszírozással, önerőt is beleértve) 5,7milliárd Ft összegű üzletiinfrastruktúra-fejlesztésvalósulhatmeg.Akis-ésközépvállalkozásokműködéséttámo-gatóüzletikörnyezetfejlesztéseszempontjábólaTerület-ésTelepülésfejlesztésiOpera-tívProgram(TOP)1.,valamint6.prioritásabírjelentőséggel.

IRINYI TERV

24

Ipari területek fejlesztése szempontjából kiemelhető a 2015-ben kezdődöttModernVárosokProgram,aKormányavárosoktöbbségétilletőenfeladatkéntírjaelőazadottváros ipari területének fejlesztését. Az ipari és innovációs területek fejlesztésében törté-nőállamiszerepvállalás,továbbáazipariterületekkialakításánakfinanszírozásaérdeké-benlétrejöttaNIPÜFNemzetiIpariParkÜzemeltetőésFejlesztőZártkörűenMűködőRészvénytársaság.

5.3. Kutatás, fejlesztés és innováció

A világ vezető gazdasági térségei közötti versenyben a technikai fejlődés kiemelt fontossággal bír.Akutatás-fejlesztésnekmakrogazdaságijelentőségeisvan,aráfordí-tásoknagyságajelzi,hogyapiaciszereplőkmekkoraösszegekethajlandókfordítaniajövőbelihelyzetükbiztosítására.Akutatás-fejlesztésfontosszerepetjátszikagazdaságifejlődésfenntartásában,aversenyképességmegőrzésében,illetvejavításában.AzEuró-paiUnió2000-benelfogadottlisszabonidöntésébenfogalmaztamegaztacélkitűzést,melyszerintegyévtizedalattatagállamokK+F-ráfordításaikatGDP-jük3%-raemeljékfel,ígytévelehetővéakontinensversenyképességénekmegőrzését.EztacéltazEuró-pa 2020 stratégia is tartalmazza, amellyel összhangban Magyarország kifejezetten a ter-melésttámogatókutatásokatésfejlesztéseketkívánmegvalósítani.Ehhezvezetőfontoslépés,hogyaK+Ftevékenységgelfoglalkozóhazaikkv-kselegyenekelzárvaazilyencélú forrásoktól.

AzelmúltidőszakjelentősintézkedésevoltaNemzetiKutatási,FejlesztésiésInnovációsHivatal(NKFIH)2015.január1-jeihatállyalmegtörténtlétrehozása.ANemzetiKutatás-fejlesztésiésInnovációsStratégia(2013-2020)alapjánaK+F+Iterületlegfőbbtámogatásilehetőségeatudományoskutatásról,fejlesztésrőlésinnovációrólszóló2014.éviLXXVI.törvény4.§(2)és(3)bekezdéseáltalmeghatározottNKFIAlap,melynotifikáltnemze-


25

titámogatásiprogram,mintegy50milliárdforintévesbevétellel(főforrásaa közép- és nagyvállalatokáltalbefizetettinnovációsjárulék).Kiemelendő,hogyazNKFIAlapteljesmértékben hazai forrásként, az EU kohéziós forrásainál kisebb kötöttségekkel alkalmaz-ható.

A magyar K+F ráfordítások a GDP százalékában (%)

1,27 1,41 1,38

1,8

0

0,5

1

1,5

2

2012 2013 2014 2020

Forrás: KSH

AzújEU-programozásiidőszakbanaStrukturálisésKohéziósAlapokelsődlegescéljaarégiókgazdaságifejlettségbelikülönbségénekmérséklése(azintelligensszakosodásfej-lesztéséveljelentősszerepetszánvaakutatás-fejlesztésnekésinnovációnak).AKFIcélok-ra rendelkezésre álló EU-források tekintetében a Közép-MagyarországRégió(KMR)hát-rányoshelyzetbekerül,annakellenére,hogyazországK+FésinnovációskapacitásaiaKMRrégióbanösszpontosulnak.AproblémaoldásáraaNemzetiKutatás-fejlesztésiésIn-novációs Stratégia alapján kidolgozásra került egy új finanszírozási modell. Ennek egyik legfontosabbeszköze,hogyaKTIAfelhasználásávalkapcsolatbanrögzítésre került, hogy annak fontos rendeltetése, a KMR régió említett hátrányos helyzetének mérséklése.

AtársaságiadóésazosztalékadóK+Fkedvezményeiismegemlítendőek,bárjelenlegiformájukbanviszonylagkevés(éventemintegyötszáz)adózóvesziigénybe.Azadóalap-bólténylegesenlevontösszegéventemegközelítőleg150milliárdforint,ennekösztön-zőhatásapedigamindenkoriadókulcsfüggvénye(nagyobbadókulcsmellettnagyobb,kisebbadókulcsmellettkisebb).

AziparivállalkozásokjelentősmértékbenrészesülhetnekaGINOP2.prioritásakereté-benK+F+Itevékenységektámogatásacéljábólrendelkezésreállóvisszanemtéríten-dőforrásokbólis.EbbőlaszempontbólalegfontosabbkonstrukciókavállalatokK+F+Itevékenységének támogatását, valamint prototípus, termék-, technológia- és szolgálta-tásfejlesztését célozzák. A prioritás az innovációs szolgáltatások vásárlásának támogatá-sát,kiemeltenatudásközpontokésakisvállalkozásokközöttitudástranszferelőmozdí-tását ún. innovációs voucherek segítségével ösztönzi, továbbá iparjogvédelmi pályázati felhívásiselérhető,amiiparjogvédelmioltalomszerzésselésfenntartássalkapcsolatostevékenységeket, újdonságkutatási szolgáltatásokat, illetve szellemi vagyonértékelési és auditszolgáltatásokat támogat. A prioritás keretében rendelkezésre álló uniós támogatás teljesösszege750milliárdFt.

AVEKOP2.prioritásitengelyekeretébenarégióban(50%-oshazaitársfinanszírozással,beleértveazönerőtis)58,7milliárdFtösszegűfejlesztésvalósulhatmega 2014-2020 közöttiidőszakban.

IRINYI TERV

26

5. 4. Energia- és anyaghatékony termelés

A nemzetközi versenyképesség növelése mint alapvető cél mellett az energia,- és anyaghatékony termelés kiemelkedő jelentőséggel rendelkezik már csak azért is, mert a prognózisok szerint az energiaárak és anyagárak növekedése nagyobb ütem-ben zajlik majd, mint a munkabérek növekedése. Az alacsony szén-dioxid kibocsátá-sú gazdaságra való áttérésnél kiemelt szempont a környezettel összhangban való fejlesz-tés. Jelenleg a hazai vállalkozások közel harmadánál az energiatudatosság csak másod-lagos szempont, nyugat-európai versenytársaikhoz képest átlagosan 40 százalékkal több energiáthasználnakfelműködésüksorán.Amagyarországiadottságokhozigazodóanazenergiatakarékosságot, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások felhasz-nálásátkívánjukösztönözni.Acélalapvetőenaz,hogyazországújraiparosításanenö-veljeazenergiafüggőséget.

A KMR területén a vállalkozások számára a VEKOP 5. prioritási tengelyének 1. intéz-kedésebiztosítforrásokat(11,8milliárdFt,fejlesztéshez).ATOP-bólazalacsonyszén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatására a 3. prioritás (201milliárdFt, fejlesztéshez) és a 6. prioritás 5. intézkedése (61,3milliárd Ft összegű fejlesztés-hez)biztosít forrásokat.AGINOP4.prioritás1. intézkedésekeretébenvállalkozások energiahatékonyság-növelését és megújuló energia felhasználását célzó fejlesztései va-lósulhatnak meg 69,9 milliárd Ft összegben.

5.5. Foglalkoztatás és szakképzés

A Kormány továbbra is elkötelezett a foglalkoztatottság növelése mellett. A foglal-koztatás ösztönzéséhez szükség van olyan intézkedésekre is, amelyek az ország egész területénelérhetőszolgáltatásokatéstámogatásokatbiztosítanakamunkanélküliek,avállalkozásokésaképzésekbenrésztvevőkszámára.Országosintézkedéskeretébenke-rülmegvalósításraamunkaerőpiaciszolgáltatásokfejlesztése,ajogszerűfoglalkoztatás


27

ösztönzése,valamintaszakképzésésfelnőttképzésminőségénekjavítása.Azipariterü-letennövekvőfoglalkoztatottságjelentősmértékbenhozzájárulazáltalánosfoglalkozta-tottságiarányfenntarthatóanmagasszintjéhez.Aziparitermelésbenmegjelenőújmun-kahelyek ki kell, hogy egészítsék az általános foglalkoztatáspolitikai célokat. Az iparfej-lesztésipolitikátésaGINOP5.prioritásánakmegvalósításátösszekellhangolniaKor-mány azon törekvésével, hogy minél többen lépjenek ki a közfoglalkoztatás rendszeré-bőlazelsődlegesmunkaerőpiacra.Azállami(akárnemzeti,akáruniós)forrásokbóltá-mogatottipariberuházásoksoránkeletkezőmunkaerőigényekkielégítésételsődlege-sen az állami foglalkoztatási szolgálaton keresztül kell megkísérelni.AfoglakoztatásnöveléseaTOPelsődlegescéljaiközöttszerepel.Közvetettmódonsegí-tieztaz1.prioritás4.intézkedéseésa6.prioritás2.intézkedése(családbarát,munká-baállástsegítőintézményekésaközszolgáltatásokfejlesztése),melyek61,6és30milli-árdFtösszegűfejlesztéshezbiztosítanakforrásokat.Afoglalkozatásicéltközvetlenülaz5.prioritásmindháromésa6.prioritás8.intézkedése(helyifoglalkoztatásiegyüttmű-ködések(paktumok),helyiközösségiprogramokésatársadalmiegyüttműködéserősí-tésétszolgálóhelyiszintűkomplexprogramok)támogatja,89,7milliárdFtés32,3mil-liárd Ft összegűfejlesztéshezhozzájárulva.A KMR területén a foglalkoztatás növelését és a szakképzés fejlesztését a VEKOP 8. pri-oritási tengelye szolgálja.

5.6. Pénzügyi eszközök az iparfejlesztési célkitűzések szolgálatában

Avisszanemtérítendőtámogatásokmellettegyrenagyobbteretkapnakazújfejlesztésiciklussoránavisszatérítendőtámogatások,pénzügyieszközök.AGINOP8.ilyenpénz-ügyieszközöketmagábanfoglalóprioritásitengelye(693milliárdFt+37milliárdhazaitársfinanszírozásmellettateljeskeretösszeg730milliárdFt)egybentartalmazzaazokataforrásokat,melyekakorábbanfelsorolttematikuscélkitűzéseinekteljesítéséttámogatják.

Apénzügyieszközöksegítikapénzügyiközvetítőrendszeráltaljelenlegnemfinanszí-rozott,denövekedésre,fejlődésreképeskkv-kforráshozjutását.Bővítikamárfinanszí-rozhatóvállalkozásokforrásaitazokbanazesetekben,amikorafejlesztés,bővülésüz-letilegindokolt,depiacipénzügyiközvetítőknemelégmotiváltakakis-ésközépvállal-kozásoknak nyújtott finanszírozás további növelésében. Végül, egyfajta termék és szol-gáltatásfejlesztőfunkcióvalbírnak,illetvefejlesztikahazaitőkepiacot,hozzájárulnakakkv-k finanszírozásában piaci kudarcok vagy elégtelenségek orvoslásához.

A pénzügyi eszközök térnyerését három tényező indokolja.Elsőkéntadevizaalapúfinanszírozás háttérbe szorítása, illetve egy kkv-k számára is megfizethető kamatkör-nyezet a vállalati hitelezés újragondolását is előidézi. A kkv és vállalati szektor aktív ésbőségesfinanszírozásaegyértelműcélegyegészségesgazdaságban,nemlehetcsu-pán visszanem térítendő támogatásokban gondolkodni. Fontos kiemelni apénzügyieszközökvisszaforgó,multiplikátor-hatását,melyrévénérezhetőtöbblethatássalbírnakmind a magán-, mind az állami befektetésekre.

Apénzügyieszközökmásodikelőnye,hogyfejlesztika mikro-, kis és középvállalkozá-sok pénzügyi szemléletű gondolkodását, ezáltal fejlesztik a vállalkozások pénzügyi kultúráját.Fejlesztikazta fajtavállalkozóiattitűdöt,hogya forrásokatminélhatéko-nyabbanésminél inkábbavállalkozás jövedelmezősége,nyereségessége, termék-és

IRINYI TERV

28

szolgáltatásfejlesztéseérdekébenhasználja,visszatérítendővoltamiatt.Apénzügyiesz-közök – az állami támogatások nélküli – hosszú távú vállalkozói versenyképesség felé vezető út egyik fontos lépcsőjeként szolgálnak. Az uniós vállalkozásfejlesztési politika emiatt kiemelten épít a pénzügyi eszközökre.

Aharmadiktényezőtaz jelenti,hogya pénzügyi eszközök kiemelt szerepet játsza-nak az uniós támogatáspolitikai célok elérésében, a bizottság hosszú távon szeret-né, hogy a pénzügyi eszközök a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben te-ret nyerjenek és a tagállamok minél több forrást helyezzenek ki ezen eszközök minél szélesebb skáláján. MivelazEUtámogatáspolitikájaegyértelműenabbaaziránybamutat,hogyatámogatá-sokatpénzügyieszközformájábannyújtsaajövőben,erreahazai–visszanemtéríten-dőtámogatásokhozszokott–kkvszektornemkellőképpenfelkészült.Szükségestehátmárjelenprogramozásiidőszakbanavállalkozásokszemléletmódjátformálni,ésezeneszközök használatát minél jobban elfogadtatni.AVEKOPesetébenavisszanem térítendő forrásokatpénzügyieszközökegészítikki(13,5milliárdFtkerettel).Apénzügyieszközöktérnyerésénekindokai–arégiótámo-gatásiintenzitásamellett–aGINOPesetébenfelsoroltakkalmegegyeznek.

5.6.1. Növekedési Hitelprogram3

A Magyar Nemzeti Bank 2013 áprilisában meghirdetett Növekedési Hitelprogramja (NHP)jelentősmértékbenélénkítetteazalacsonybankihitelezésiésvállalatiberuhá-zási aktivitást. A program összességében csökkentette a kkv-szektor beruházásait aka-dályozó finanszírozási korlátokat. Az NHP keretében nyújtott kedvezményes jegybanki finanszírozástovábbálehetővétesziolyanprojektekmegvalósítását,melyekelindításátamagasfinanszírozásiköltségeddigakadályozta.Amérséklődőadósságszolgálatiterhekmiatt lassulabankihitelállományminőségénekromlása, ígyaprogramahitelintéze-

3 Forráséstovábbiinformáció:MNBTerméktájékoztatóaNövekedésiHitelprogrammásodikszakaszánakI.ésII.pillérekeretébenfolyósítottrefinanszírozásihitelekigénybevé-telénekmódjárólésfeltételeiről.


29

tek mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja. A kkv-k legfeljebb 2,5%-os hitelkamattal juthatnak hozzá az új forráshoz, amelyet korábban felvett hitelek kiváltására,valamintberuházások(beleértveazunióstámogatásokelőfinanszírozásátis)és forgóeszközök finanszírozására fordíthatnak. AzNHPbevezetésénekköszönhetőentehát:

• hosszú futamidejű, fix és maximált kamattal törlesztendő, kiszámíthatófinanszírozáshozjutnakavállalkozások;

• ennek köszönhetően új, eddig forráshiány miatt meghiúsult beruházásokvalósíthatókmeg;

• a forgóeszköz- és az előfinanszírozó konstrukciók révén nő a vállalati szektorlikviditása;

• devizahitelkiváltáseseténpedigakamatterhekcsökkenthetőkjelentősmértékben,mely nemzetgazdasági szinten mérsékli a pénzügyi stabilitási kockázatokat .

AprogramI.pillérekeretébenakkv-khitelezésénekélénkítéseésapénzügyistabilitásmegerősítéseérdekébenajegybankkedvezményeskamatozásúrefinanszírozásiforinthiteltnyújt ahitelintézeteknek, amit ahitelintézetekegyrészt egy felülről korlátozottéves költség mellett forintban denominált kölcsön, pénzügyi lízing vagy faktoring formá-jában továbbhiteleznek a kkv-knak, másrészt ugyanezen cél érdekében refinanszíroz-nakpénzügyivállalkozásokat.AprogramII.pilléreegyrésztadevizaalapúfinanszírozásarányának csökkenését, másrészt az eredetileg beruházásra, forgóeszköz-finanszírozás-ra,EU-stámogatáselőfinanszírozásárafelvettforintkölcsönvagypénzügyilízingkiváltá-sával a vállalkozások finanszírozási költségeinek mérséklését kívánja elérni. Az MNB az NHPI.ésII.pillérénekkeretében0százalékoskamatozású,legfeljebb10évesfutam-idejűrefinanszírozásihiteltnyújtaprogrambanrésztvevőhitelintézetekszámára.

Az NHP keretében forrást igénylő társas vállalkozások megoszlása (%)

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30%

Egyéb

Szakmai, tudományos…

Ingatlanügyletek

Szállítás, raktározás

Kereskedelem, javítás

Építőipar

Feldolgozóipar

Mezőgazdaság

Forrás: MNB

5.7. Az IKT szektor és a digitális gazdaság fejlesztése

A Kormány 2014 végén elfogadta az infokommunikációs szektor 2014-2020 közötti fej-lesztési irányairól szóló ún. Zöld könyvet, amelynek célja, hogy részleteiben bemutas-saaNemzetiInfokommunikációsStratégiaáltalmegfogalmazottcélkitűzésekmegvaló-

IRINYI TERV

30

sításáhozszükségeslépéseket.AStratégiaésaZöldkönyvakitűzöttcélokeléréséhezolyaneszközöketjelölki,amelyeklehetővéteszik,hogyMagyarországazévtizedvé-géreazátlagotmármaismeghaladómutatókesetébenmegőrizzepozícióit,ajelenleglemaradást jelzőterületekenpedig ledolgozzahátrányát.Adokumentumszámbave-sziaszükségeseszközöket,erőforrásokat,éskijelöliazegyesintézkedésekmegvalósí-tásáértfelelősszerveket,intézményeket.AStratégiamegalapozzaa2014-2020közöttiinfokommunikációscélúfejlesztéseket,amelyeketdöntőenaGazdaságfejlesztésiésIn-novációsOperatívProgramInfokommunikációsfejlesztésekprioritásafinanszíroztöbbszáz milliárd forint összegben.

AzIKTszektorfejlesztése,fejlődésemeghatározómértékbenjárulhozzáahazaiiparfej-lődéséhez.AGINOP3.számú,IKTprioritásaennekérdekébenakövetkezőcélokirá-nyábantörténőfejlesztésekettekintitámogatandónak:

IKT szektor fejlesztési programok: oktatási intézmények és IKT vállalkozások közöttiegyüttműködésösztönzéseéstámogatása,IKTcégekáltalelőállítotttermékekésszolgál-tatásokpiacosításánakcélzotttámogatása;IKTstartup cégek nemzetközi piacra lépését segítőszakértői,mentorihálózatkialakítása,Azinformatikaiágazatbanműködőmikro-,kis- és középvállalkozások nemzetközi piacokra való belépésének támogatása kombi-nált hiteltermék keretébenVállalati infokommunikációs programok: Infokommunikációsmotivációs,szemléletfor-málóéskompetencia-fejlesztőprogramkkv-knak,IKTcégekáltalelőállítotttermékekésszolgáltatásokpiacosításánakcélzott támogatása,Az informatikaiágazatbanműkö-dőmikro-,kis-ésközépvállalkozásoknemzetközipiacokravalóbelépésénektámogatá-sa,Vállalatikomplexinfokommunikációsésmobilfejlesztésektámogatása,Felhőalapú(IaaS,PaaS,SaaS)vállalatiszolgáltatások,IKTmegoldásokfejlesztésénekéspiacibeve-zetésénektámogatása,Felhőalapú(IaaS,PaaS,SaaS)ésegyébonlinevállalatiszolgálta-tások, megoldások terjesztése és bevezetése a kkv-k körében.


31

5.8. Nemzetközi források

A Magyarországon is aktív nemzetközi intézmények hitelezési tevékenysége több pon-toniskapcsolódikahazaiipar(azonbelüliselsősorbanakkvszektor)finanszírozásához.AlegjelentősebbekezekközülazEUbankjakéntisismertEurópaiBeruházásiBank,azEurópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, továbbá a moszkvai központú regionális fejlesz-tési intézmény, a Nemzetközi Beruházási Bank.AzEurópaiBeruházásiBank(EIB)a2015-2017-revonatkozóúgynevezettVállalatiMű-ködésiTervében (CorporateOperationalPlan)négyhitelezési célterületethatározottmeg:az innovációéshumántőkefejlesztése,kkv-késközepestőkeértékűvállalatokpénzügyi feltételeinek javítása, hatékony EU-s infrastruktúra kiépítése, környezet- és éghajlatvédelem.Hazánkafeldolgozóiparfejlesztéséhezelsősorbanazelsőkéthitele-zésicéllal(azinnovációéshumántőkefejlesztése,kkv-késközepestőkeértékűválla-latokpénzügyifeltételeinekjavítása)összhangbanjuthatforrásokhozazEIB-től;azEIBkörnyezet-éséghajlatvédelemcélkitűzésévelkapcsolatbantovábbilehetőségnyílhatavállalatok energiahatékonyság és megújuló energia területén megvalósuló projektjeinek finanszírozására.

ANemzetköziBeruházásiBank(NBB)véglegesítésalattállóországstratégiájaszerintabankmintegy20-25millióeuróösszértékűmagyarországibefektetésiportfólióttervezkialakítani2016-ig(részbenhitelezés,részbentőkebefektetésrévén).Kiemeltcélterüle-teik a feldolgozóipar és az agrárágazat, a külkereskedelem, a kkv-szektor. Az NBB – kü-lönösen a kkv-finanszírozás esetében – a forráskihelyezést részben önállóan, részben a hazaikereskedelmibankokkalésmásnemzetközipénzügyiintézményekkelegyüttmű-ködve, konzorciális finanszírozási konstrukciókban tervezi.

AzEurópaiÚjjáépítésiésFejlesztésiBank(EBRD)országstratégia-tervezetébencélultűzikiahelyivállalkozásokinnovációs,K+F,technológia-éstermelékenységfejlesztésibe-ruházásainakfinanszírozását.EcélkitűzésenbelülazEBRDterveziavállalkozásoktőke-piacifinanszírozáshozvalóhozzájutásilehetőségeinektámogatásátis.Jelenlegmintegy60millióeuróértékűiparicélúfinanszírozásimegállapodás(hitelvagytőkebefektetés)vanelőkészületbenazEBRD-vel.

IRINYI TERV

32

5.8.1. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) kkv-finanszírozási ága

AzEFSIegy,azEIBfinanszírozásikapacitásamegnövelésétlehetővétévő16milliárdEURértékűuniósgarancia.Azuniósgaranciaésahozzákapcsolódó5milliárdEURösszegűpótlólagosEIBforrássegítségéveltervezetttőkeáttételenkeresztül,kb.60,8milliárdEURértékűhitelkihelyezésselakövetkezőháromévalatthozzávetőlegesen315milliárdEURösszeget kíván mobilizálni uniós szinten, a befektetés-ösztönzés érdekében.

Ebből 75milliárd EUR értékben a kkv-k támogatását finanszíroznák. Az EFSI kkv fi-nanszírozásiágánakműködtetésétazEurópaiBeruházásiAlap(EIF)menedzselimajd,melynekkeretébenelsőkörbenameglévő(pl.COSME,H2020programokkeretébennyújtott)pénzügyitermékekvolumenénekbővítésére(frontloading),illetveújabbpénz-ügyi termékek kidolgozására kerülne sor.

5.9. Export ösztönzése

A hazai vállalkozások exporttevékenységének elősegítése érdekében az Eximbank közvetlenül, illetve a magyarországi hitelintézeti szektoron keresztül közvetetten nyújtott refinanszírozási termékeivelszolgáljakiamagyarexportőröknek,azokbeszállítóinak,illetveamagyarárukésszolgáltatásokkülföldivevőinekfinanszírozásiszükségleteit.

AzEximbankkedvező,fixkamatozásúrefinanszírozásihitelprogramot(EHP–Export-élénkítésiHitelprogram)hirdetettmeg,melyEUR-ban,USD-ben,illetveigényeseténforintbanis igénybevehető.Aprogramkeretébeneddig18kereskedelmibankkalés3takarékszövetkezettelírtalárefinanszírozásimegállapodást.AzEHP-nbelülelérhetőtermékek:

• 2éventúliexportelőfinanszírozás;• 2évenbelüliexportelőfinanszírozás;• Exportutófinanszírozás;• Exportcélúberuházásihitel;• Exportcélúlízing;• Exportcélúfaktoring;• Kockázatvállalás(garanciavállalás,biztosítás).

A legnagyobb feldolgozóipari alág, a járműgyártás aránya a nyújtott hitelekben (millióforint)

2010 2011 2012 2013 2014 2010-2014

Hitel (ösz-szesen)

71.242,84 84.259,42 131.974,72 193.090,98 332.483,41 813.051,37

Hitel (jár-műgyártás)

7.012,57 7.876,29 8.289,70 15.896,56 5.786,85 44.861,97

Arány 9,8% 9,3% 6,3% 8,2% 1,7% 5,5%

Forrás: Eximbank


33

II. NEMZETKÖZI KITEKINTÉSEgyjelentősmértékbenexportraalapulógazdaságesetébenaziparfejlesztéseelképzel-hetetlenanélkül,hogyalegjelentősebbkülpiacipartnerekiparfejlesztésistratégiájátfel-mérnénk.

1. Legfontosabb exportpartnereink gazdaságfejlesztési elképzelései

A Külgazdasági Szakdiplomata Hálózat által rendelkezésre bocsátott információk alap-jánalegfőbbexportpiacainknakszámítónemzetgazdaságokbanazonosításrakerültekahelyigazdaságfejlesztéslegfőbbirányvonalai,gyakorlatai:avizsgáltországok többsége rendelkezik hivatalos, nyilvános kormányzati iparpolitikával, Olasz- és Lengyelország, valamint Románia azonban nem. Összefoglalásként elmondható, hogy minden or-szág deklarált célja az innováció ösztönzése, az export-expanzió, a szakember-kép-zés bővítése mellett a világszerte húzóágazatnak tekintett iparágak (járműgyártás, elektronika, ICT, megújuló energiák) támogatása.

1.1. Németország

A szövetségi kormány gazdaság- és iparpolitikájának alapját a 2013 decemberében megkötött koalíciós megállapodás szabályozza. Ez a német gazdaság versenyképessége erősítésénekésatársadalmiigazságosságnövelésénekkettősbázisánalapszik.

A„BeruházniNémetországésEurópajövőjébe”címetviselőgazdaságpolitikaközpontielemei között a német szövetségi kormány fókuszba helyezte:

• a szociális piacgazdaság erősítését (csak egy nyitott, versenyorientált, fair ésszolidáristársadalomtudtartósangazdaságilagsikereslenni);

• aberuházásoknövelését;• aközösségiinfrastruktúramegőrzésétéskiépítését,• azinnovációserőnöveléseésanémetgazdaságerősítésekülönöstekintettelaz

ipar és a kis- és középvállalatok, valamint a digitális változás révén, • az energiafordulat sikeres és költséghatékony folytatása, biztonság nyújtása a

befektetésekhez tiszta keretfeltételek és a vállalatok hatékonyság növelését szolgáló beruházásának ösztönzése révén,

• a szakemberszükséglet biztosítása a képzésre fordított források növelése, a munkaerő-piaciintegrációerősítése,valamint

• az európai gazdasági és valutaunió stabilizálása. • azenergiafordulatszisztematizálását(ajövőenergiarendszereamegújulóenergiáknövekvőrészarányánésnagyfokúhatékonyságánalapszik)

• azeurópainövekedésalapelveinekerősítését• aszakemberekbiztosítását(aszövetségikormánystratégiákatfejlesztademográfiai

változás gazdaságra gyakorolt hatásainak ellensúlyozása és a német gazdaság teljesítőképességemegőrzéseérdekében),

• adigitalizálásalakítását;

IRINYI TERV

34

• abürokrácia csökkentésénekelősegítése (21 intézkedés többekközött az adó-és mérlegjog, a start-up vállalatok tehermentesítése, valamint a statisztikai és információnyújtásikötelezettségmérséklésecéljából);

• avállalatalapításokésnövekedéstámogatás;• valamint a nemzetközi gazdaság és kereskedelem javítását (a német gazdaságalapvető érdeke, hogy a jólét, a növekedés és a foglalkoztatás sikeresen ésfenntarthatómódonbővülhessen);

• A német Industrie 4.0, egy átfogó, tárcaközi innovációs stratégia, mely része a szövetségi kormányzat gazdaságfejlesztési elképzeléseinek. Az innováció alatt nempusztánatechnológiaiéstudományosinnovációtérti,hanemelsősorbanatársadalmi innováció áll a középpontjában. A stratégia a tematikus célokon belül határozzamegakonkrétbeavatkozásiterületeket.Ennekmegfelelőenpéldáulaz„értékteremtésésazéletminőségfenntartásaésjavítása”tekintetébenakövetkezőfőbb területeketazonosítja:adigitálisgazdaságésa társadalom,a fenntarthatógazdaság és az energia, innovatív munkahely, az egészséges életmód, az intelligens mobilitás és a polgári védelme.

A német gazdasági kilátásokat, a magyar gazdasági kapacitást és a tendenciákat fi-gyelembe véve jelentős potenciál van a járműipari exportunk további növelésében, emellett az orvosi műszerek, a műanyagipari, illetve az élelmiszeripari termékek kivitele is várhatóan növekedni fog a jövőben is.

1.2. Ausztria

AzújraiparosításAusztriábanisagazdaságpolitikaegyiklegfontosabbcélkitűzése.Ennekérdekében Ausztriában az összes releváns intézkedést felül kell vizsgálni annak szelle-mében,hogyazokvajonhozzájárulnak-eaziparifejlődéshez.

Az osztrák Industry 4.0 vagy újraiparosítási program két pilléren nyugszik: meg-tartani és továbbfejleszteni az ipart (cél:anagyosztráktulajdonúnemzetközicégeikmegtartása),valamint összekötni az ipart a K+F+I szektorral. Releváns elemei:K+F+Ifejlesztés:

• az Ipar 4.0 megvalósításához szükség van egy közös platform létrehozására,továbbáolyanmintagyáraklétrehozására,amelyeketlehetpropagálni;

• kecsegtetővékelltenniazországotazinnovációstudássalrendelkezőkszámára.Nemzetköziszintenatisztességesversenymegvalósítása;

• magas színvonalú nemzetközi testület felállítása, amely kidolgozza az ipari szereplők/vállalatokitthonmaradásistratégiáját.

Szakértelemésnemzetközicsúcsvezetők:• helybenbiztosítottmagastudásmegszerzése;• afelsőoktatásbannemmennyiségre,hanemaminőségrekellkoncentrálni.

Klíma, energia, környezet és nyersanyag:• alacsony CO2éshatékonyságnövelőinnovatívtechnológiáktámogatása;• megújuló energia innovációs és beruházási támogatása.

Az osztrák gazdaság vásárlóerejét figyelembe véve jelentős növekedés várható a gyógyszeripari termékek, kazánok, gépek és mechanikus berendezések, a közúti járművek és az élelmiszeripari termékek kivitelében.


35

1.3. Románia

Románia jelenleg nem rendelkezik kifejezetten az ország ipari fejlesztésére fókuszá-lóstratégiával.Azország2014-2020-asNemzetiVersenyképességiStratégiájába(NVS)foglaltákbeleazokatazipariágazatokat,amelyekajövőbenprioritástfognakélvezni.Az NVS nem szentel külön fejezetet az iparfejlesztésre, hanem az egyes fejezeteken be-lülteszutalástakülönbözőiparágakjelenlegihelyzetéreésjövőbenifejlesztésilehető-ségeire.Atervezet8főkihívásrapróbálmegválasztadniésezekbenatémákbantűz-nekkielérendőcélokat:

• azüzletikörnyezetszabályozása;• innovációösztönzése;• apiaciszereplőkközöttibizalomerősítése(hiányzikagazdaságszereplőiközöttiegyüttműködés);

• vállalkozóiszellem(demográfia,struktúra,üzletikörnyezetrugalmassága);• humánerőforrásésoktatás;• kreativitás(vállalkozóikultúraésinnovációsközösség);• hatékonyság(erőforrásokkihasználása);• kiválóság(ágazatiprioritásokésnemzetköziversenyképesség).

A magyar export növelésére főleg az élelmiszeripari termékek, italok, élő állatok, gabona, valamint a vegyipari termékek és a gépkocsi-alkatrészek terén vannak potenciális esélyek. További lehetőséget kínálnak a gyógyszeripari termékek és a gyógyászati segédeszközök.

1.4. Szlovákia

A szlovák Gazdasági Minisztérium 2015-ben az energetikai biztonság, a határon átnyú-lóenergetikaiinfrastruktúrákfejlesztéseésazipariszektorátalakulásátésbővítésétszol-gálótámogatásokrendszerénekműködtetésetémakörökettekintetteatárcafőbbfel-adatának.

Agyorsanfejlődőiparágakperspektivikusterületei:autóiparésgépgyártás,fogyasztásielektronikaéselektromosműszerek,információséskommunikációstermékekésszol-gáltatások, vas- és acélgyártás és feldolgozás. Specializációs területek a tudományos és kutatási kapacitások tekintetében: anyagkutatás és nanotechnológia, információs és kommunikációs technológiák, biotechnológia és -gyógyszerek, agrárium és vidékfejlesz-tés, fenntartható energetika és energiaforrások.

Acélkitűzés,hogy2020-igaK+Fkiadásoknövelése,minimálisanaGDP1,2%-osrész-arányának elérése mellett

• a teljes export-teljesítményben 2020-ig 5%-os hazai hozzáadott érték növekedés biztosítása;

• a beszállítói kapacitások bővítése a nagyobb innovációs aktivitással rendelkezőnemzetközitársaságokkal;

• ezen beszállítói kapacitások bővítésébe a hazai kkv-k bekapcsolódásánakelősegítése.

IRINYI TERV

36

Magyar export szempontjából perspektivikus feldolgozóipari termékcsoportok: közlekedési berendezések, járművek, eszközök műanyag és fém komponensei, elektrotechnikai műanyag és fém komponensek, elektromos berendezések, fogyasz-tási cikkek, mezőgépek, élelmiszerek, hungaricumok, italok, cukor- és édesipari termékek, egészséggazdaság, gyógyszeripar, vas- és acéltermékek, vegyi- és vegyi-pari termékek, műanyag, műtrágya, alumíniumipari termékek, papír és papíripari termékek.

1.5. Olaszország

Nincs átfogó gazdasági stratégia, helyette növekedés- és beruházásösztönző reform-intézkedéseket alkalmaznak. A foglalkoztatás javítását és növekedés beindítását célzó reformcsomagfőelemei:amunkátterhelőadókcsökkentése,abelsőkeresletösztönzése.Aforrásokatazállamikiadásokmegvágásával,valamintazadózásifegyelemjavításávalkívánjákelőteremteniASbloccaItalia(Olaszország beindítása) nevű intézkedéscsomag néhány eleme:

• abürokráciacsökkentése;• azépítőiparfellendítéseésnéhánykorábbanleállítottprojektkivitelezése;• digitalizációelőmozdítása;• energiahatékonyságjavítása,energiabiztonságotnövelése;• projektkötvények(12,5%-oskamatozással,azinfrastruktúraberuházásokbavalópriváttőkebevonzástsegítikelő).;

• „MadeinItaly”–akormányintézkedésekettervezajólismertolaszmárkákatutánzó,dekülföldieredetűtermékektovábbipiacszerzéseellen.

Az magyar vállalatoknak elsősorban alapanyagok, félkész termékek, az olasz kész-termékbe beépülő alkatrészek stb. területén van esélyük. Magyar késztermékek az olasz piacon sajnos alig ismertek. Az áruszektorokat vizsgálva elsősorban az alap-anyagokra, vegyi és faipari alapanyagokra, fémipari félkész termékekre, kézműipa-ri cikkekre, élelmiszeripari termékekre van igény a piacon.

1.6. Franciaország

Két évvelezelőttindítottákelaz„Ipar új arca Franciaországban” programot, amely 34 nagy projekt megvalósításáttűztezászlajáraaziparmegújulásiésinnovációsképes-ségénekösztönzése,előmozdításaérdekében.Aprogramazállamtámogatóernyőjealatt összehozza a nagy és kisvállalatiszereplőket.Aprojektekmind a vezető iparága-kat, mint a hagyományos (textilipar) szektorokat érintik. A projektek 3 kritériumnak felelnek meg:

• magasnövekedésűésmagasmunkaigényűszektorokbanvilágszerte;• olyanszektorokban,aholFranciaországnaktechnológiaiversenyképességielőnyevan;

• olyantermékekgyártására,amelyekjelenvagyjövőbeliszükségleteketelégítenekki.

Exportunk dinamikus növekedésének a francia gazdaság jelenlegi helyzete gátat szab, de fellendülése esetén jelentős pótlólagos exportlehetőségekre számíthatnak a magyar(országi) exportáló cégek pl. az autóipar, a gépipar (beruházási eszközök),


37

az építőipar, a vegyipar (különös tekintettel a kompozitokra) és a környezetipar, va-lamint az egészséggazdaság területén.

1.7. Lengyelország

Lengyelország nem rendelkezik átfogó iparfejlesztési stratégiával. A szaktárca „Ipar-politikai prioritások”címendokumentumotdolgozottki,amelyalengyeliparelőttállókihívásokat és az azokra adandó válaszokat tartalmazza. Az iparpolitikai fejlesztést az alábbinyolcprioritástélvezőintézkedésáltalkívánjákmegvalósítani:

• azinnovációtésakreativitástnövelőberuházásokelősegítésével;• avállalatiműködéshatékonyságánaknövelésével;• aziparbanésannakkörnyezetébenúj,értékesmunkahelyekteremtésével;• akülföldipiacokrairányulóexpanziónövelésével;• azEUbelsőpiacáhozésaharmadikországokpiacaihozvalóhozzáférésnöve-lésével;

• stabiljogalkotásiéspénzügyikörnyezetmegteremtésével;• hatékonyszakképzésirendszerkialakításával;• Lengyelországinnovatívésberuházásbarátarculatánakerősítésével.

A forgalom bővítésére az ipari termékek, különösen a már hagyományosnak tekinthető vegyipari-, műanyag- és gumiipari termékek, a gyógyszerek, a gép-, járműipari és elektronikai-híradástechnikai termékek, részegységek, valamint a csomagolóipari termékek, az energetikai és környezetvédelmi berendezések nyújtanak lehetőségeket.

1.8. Csehország

Azországgazdaságifejlődésénekegyikfőpilléreazipar,ezértacsehkormánystratégiaicéljai között van az ipar fejlesztése, az ipari vállalatok és vállalkozások számára a lehe-tőlegmegfelelőbbüzletiéskereskedelmikörnyezetbiztosítása.Akormányacsehiparpolitikáját,ésazonbelülazipariháttérfejlesztésétcélzókoncepciójátilletőenpiac-ésnem intervenció-orientált. A különböző iparpolitikák (stratégiák) kialakítása során azalábbi területek kerültek fókuszba: autóipar, alkatrészgyártás, vegyipar, biotechnológia, energiaforrások, anyagkutatás, informatikai társadalom, biztonságfejlesztési és társada-lomtudományi kutatások. Fő cél, hogy az alapkutatásokba fektetett közpénzek hoza-déka valóban új ismeretek megszerzése legyen, illetve hogy az innovációba fektetett közpénzek konkrét gazdasági célokkal vagy hozadékkal párosuljanak.

Piaci pozíciónk javítását elsősorban a gépipar, az elektronika, a konfekcióipar, továbbá vegyipari és gyógyszeripari termékek piaci részesedés növelésétől re-mélhetjük. Hosszabb távon a magyar élelmiszeripar, építőipar, továbbá a kör-nyezetvédelemi ipar üzleti lehetőségeinek bővülésével számolhatunk.

1.9. Egyesült Államok

AzEgyesültÁllamokkormányzataazutóbbi10évbenerősentörekszikavilágiparifejlő-désébenaz1980-asévekótagyengülővezetőpozíciójánakmegerősítésére.Erős hang-súlyt kap a csúcstechnológia fejlesztése és az ezt szolgáló oktatási rendszer, gazda-

IRINYI TERV

38

sági infrastruktúra és gazdasági környezet. A 2008-as világgazdasági válság kezelésében ezenaterületenisalkalmaztákafejlettpiacgazdaságbanszokásosnálerősebbállamibe-avatkozáseszközeit,cserébeviszontazadófizetőipénzbőlmegmentettiparágakcége-itőlakormányzatáltalmegfogalmazottiparpolitikánakmegfelelőstratégiátigényeltek.Ennekegyikfő célja a „BuyAmerican”előírásokkalismegtámogatottbelsőpiacfejlesz-tés, a befektetések és a velük járó munkahelyteremtés növelése az Egyesült Államokban.

AzUSArelációbankiemelkedőazerőművi gépek és berendezések, az elektromos gépek, berendezések és ezek alkatrészeinek, a közúti gépjárművek és alkatrészeinek, valamint az optikai berendezések, az innovatív gyógyszerek, az orvostechnikai be-rendezések és eszközök exportja, melyek volumenének további növelése kiemelt perspektívát jelenthet a hazai exporttevékenység számára.

1.10. Oroszország

Az orosz iparpolitika jelenlegi egyik legfontosabb középtávú célja a külföldi (import) termékek hazai gyártású megoldásokkal történő kiváltása, az importhelyettesítés. A hazaicégekésvállalatoknagyobbbelsőpiacirészesedésévelnövelnékagazdaságkibo-csátását,javítvaannakversenyképességén,elősegítveannakfejlődését.Aprogram21alprogramottartalmazakülönbözőágazatokraésfejlesztenikívántterületekrevonat-kozóan(agépipar,nehézipar,bányászat,vegyipar,biotechnológiakülönbözőterületei,ipariparkok).

Fontos a felkészülés a szankciós környezet megszűnését követő időszakra, amely során a mezőgazdasági termékek, valamint a visszatérő kereslet okán a gyógyszer-ipari termékek kivitelének várható bővülése mellett a korszerű magyar technoló-giákon alapuló, az oroszországi helyi gyártást és feldolgozást elősegítő projektek nyújthatnak együttműködési perspektívát.


39

III. CÉLZOTTAN FEJLESZTENDŐ ÁGAZATOK KIVÁLASZTÁSA

Az IrinyiTervbenmegfogalmazott célokelérésemeglátásunk szerint különböző ipariszegmensek támogatásán keresztül lehetséges. Az ágazatok kiválasztásához egy olyan szempont-rendszer felállítása szükséges, mely figyelembe veszi hazánk geopolitikai helyzetét, külkereskedelmi kapcsolataink adta lehetőségeket, hazánk régiójánakerősségeit.A következő alfejezetekben azokat a prioritásokat összegezzük, melyek menténmeghatározhatóakezen,célzottanfejlesztendőágazatok.

1. Globális iparfejlődési trendek

Magyarország, mint exportorientált gazdaság iparának fejlesztése során elengedhetetlen avárhatótrendekfigyelembevétele,annakérdekében,hogyolyanágazatokésfejlődésiirányvonalak támogatása kerüljön kijelölésre, amelyek a várható igényeket leginkább kielégítik. A KPMG 2014-es elemzései4 ilyenként azonosítják a gazdasági erőviszonyok változását, a klímaváltozást és erőforráshiányt, az urbanizáció felgyorsulását és a népességnövekedést, valamint a technológiai fejlesztések igényét.

A gazdasági erőviszonyok megváltozása azt jelenti, hogy a korábban ,,fejlődőnek”tekintettországok,mintKína,India,Indonézia,Brazíliaatermelőerőmellettafogyasztástekintetében is fokozatosan átveszik a vezető szerepet (hatalmas felvevőpiac). Anépességnövekedésselaglobálispiaconfolyamatosanjelennekmegújabb,fizetőképesfogyasztóicsoportok;akorábbitúltermelésiválságokhelyettajóminőségűtermékekiránti kereslet folyamatos, tartós emelkedést mutat. Egyre nagyobb igény mutatkozik a testreszabott, kisszériás vagy egyedi termékekre, ami az egyes ágazatokon belüli specializációtvonjamagaután.Azegyediesített,jóminőségűalapanyagok,atermelésilánc különböző szintjein előállított minőségi alkatrészek biztosíthatják a magasabbminőségűvégtermékmegjelenését.Aszociális és egészségvédelemhez kapcsolódó igények fokozódásával az ezeket kiszolgáló ágazatokiselőtérbekerülnek.

4 KPMGInternational(2014),“FutureState2030:TheGlobalMegatrendsShapingGovernments”

IRINYI TERV

40

A fent vázolt igénykielégítést élhető környezetben kell megteremteni. A klímavál-tozás az erőforráshiány a megújuló energia egyre növekvő szerepét, az energia és anyaghatékony termékelőállítást követeli meg.

Atechnikaifejlődésfolyamatosságabiztosíthatjaaváltozóigényekkielégítésétésazegyesországok,térségekösszehangoltfejlődésétis.Azemberikörnyezet,,okosabbáválása”visszafordíthatatlan folyamat, ehhez kell kapcsolódnia az ipar digitalizációjának, az olyanipariágazatoktámogatásának,melyekmultiplikátorhatásukrévénegyszerűsítik,hatékonyabbáteszikatermelést,élhetőbbéakörnyezetet,élvezhetőbbéakapcsolódószolgáltatásokat.

Az ipari termelés fejlődésemagautánvonjaa szakképzettmunkaerő irántinövekvőigényt. Az ipari termelés jelentős részét mérnökök munkája biztosítja, ami aszakemberképzésnek a jelenlegi és jövőbeni ipari igényekhez történő igazítását kell, hogy eredményezze.

A kiemelt, célzottan támogatott ágazatoknak tehát támaszkodniuk kell a fejlett technológiára, képeseknek kell lenniük arra, hogy a megnövekedett igényeket magas színvonalú termeléssel elégítsék ki és nem utolsó sorban mindezt energiahatékony, környezetkímélőésafogyasztókéletétegyszerűsítőmódontegyék,figyelembevéveazt a szempontot is, amit a korábbi ipari munkahelyek számának csökkenése jelent,

vagyis az oktatás, szakképzés célirányos megváltoztatására kell törekedniük.

2. Exportképesség

A magyarországi árukereskedelem a célországokat tekintve továbbra is rendkívül koncent-rált. 2015-ben exportunk 88 %-a irányult az EU-tagállamok felé. A magyar külkereskede-lemlegfontosabbpartnereNémetország,ahovaexportunk27,6%-airányul,másodikleg-nagyobb exportpartnerünk Románia és kiemelkedik még az osztrák és szlovák reláció. E koncentráltságra tekintettel a kiemelt ágazatok meghatározásakor a német relációs export szempontjából versenyképes ágazatokat súlyozottan szükséges figyelembe venni.

2015első11hónapjábanazexport57,1%-átagépek és szállítóeszközök adták. 2014-hezképest12,6%-kalvoltnagyobb.Anövekedéselsősorbanaközúti járművekáru-csoportnakvoltköszönhető,ebbenazárucsoportban2014-hozképestazexportban22,7%-osértéknövekedésfigyelhetőmeg.Azautóiparitermékekgyártásáhozkapcso-lódóvillamosgép,villamoskészülékésműszer,valamintazáltalánosrendeltetésűiparigépekforgalmaszinténjelentősenbővült.

A kivitel növekedésében az autógyártásban felhasznált szakmai tudományos ellenőr-ző műszer kereskedelme, illetve a gyógyszerek és gyógyászati termékek kereske-delmevoltalegjelentősebbtényező;ugyanakkorszámottevővoltavasésazacélvala-mint a gumigyártmány behozatala és a fémtermék mindkét irányú forgalma. Ugyanak-kor a vegyipar is említésre méltó növekedést mutatott fel. A vegyipari termékek legje-lentősebbfelvevőpiacának számító Oroszországba irányuló export csökkenését az EU országokbairányulóexportellensúlyoznitudta.Dinamikusanbővültazillóolaj,illat-éstisztítószer mindkét irányú kereskedelme.


41

A legfontosabb 10 export-célország adatait figyelembe véve a 2014. évi exportunkban elsőhelyenaz elektromos gépek és alkatrészek árucsoport álltak, melyet a mechanikus berendezések, aközútijármű,valamint az optikai és orvosi eszközök kivitele követett. Figyelemre méltó, hogy a gép- és berendezés-export 2014. évi teljes növekményének közelháromnegyede(73%-a)anémetviszonylatbankeletkezett,ésatermékcsoport-nak a teljes német kivitelben elért részaránya a 2013. évit több mint két százalékponttal meghaladva csaknem 66%-ra emelkedett. A legfontosabb kiviteli termékeink emellett a közúti járművek és az elektromos gépek, felszerelések, valamint ezek alkatrészei. A 2013-as évhezképestaközútijárművekkiviteletöbbmint50%-kalnőtt,dejelentősenmegnövekedettazoptikaiésorvosiműszerekkivitelevalamintamagvak,gyümölcsök,ipari növények exportja is.

A német gazdasági kilátásokat, a magyar gazdasági kapacitást és a tendenciákat figyelembe véve jelentős potenciál van a járműipari exportunk további növelésé-ben, emellett az orvosi műszerek, a műanyagipari, illetve az élelmiszeripari ter-mékek kivitele is várhatóan növekedni fogajövőbenis.

3. FDI-vonzó képesség

Amagyariparfejlődésbenaz1990-esévekelejétőljelentősszerepetjátszottakakülföldiműködőtőkebefektetések(foreigndirectinvestment-FDI)ésmáraatechnológiaifej-lődésmotorjáváváltak.Akülföldivállalkozásoktermelésáthelyezése(delokalizálása)ha-zánkba többek közt munkahelyteremtéssel, technológiai modernizációval járt. Amagyargazdaságnövekvőteljesítményénekfenntartásaérdekébenolyanágazatoktá-mogatásaacél,melyekmagasFDI-vonzó képességgel rendelkeznek.

2013-banazMNBadataialapjánamagyarországiFDIállomány78.616,9millióeuróttett ki.A feldolgozóiparbaérkezett FDI részaránya a teljes magyarországi beruházási állományban 21,4% volt. A feldolgozóipari alágazatokközül legjelentősebba jármű-gyártás, amely a teljes feldolgozóipari FDI állomány 20,2%-át adja, a beruházások

IRINYI TERV

42

összvolumene közel 3,4 milliárd euró. Ezt követi a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása alágazat 12,7%-os részesedéssel,míg a harmadik legjelentősebbfeldolgozóipari alágazat az élelmiszer, ital dohány gyártásavolt10,7%-osrészesedés-sel. 1 milliárd euró feletti beruházási állománnyal rendelkezik: gyógyszergyártás, gumi-, műanyag termék gyártása, fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása, valamintnem fém ásványi termék gyártása.

A magyarországi feldolgozóipari FDI állomány megoszlása 2013-ban (%)

10,7%

1,8% 4,6% 0,2%

3,2%

8,5%

8,5%

7,8%

8,1%

12,7% 4,3%

5,4%

20,2%

4,1%

Élelmiszer, ital, dohány gyártása

Textília, ruházati termék, bőrtermékgyártásaFafeldolgozás, papírgyártás,nyomdai tevékenységKokszgyártás, kőolaj-feldolgozás

Vegyi anyag, termék gyártása

Gyógyszergyártás

Gumi-, műanyag termék gyártása

Nem fém ásványi termék gyártása

Fém alapanyag, fémfeldolgozásitermék gyártásaSzámítógép, elektronikai, optikaitermékek gyártásaVillamos berendezés gyártása

Gép, gépi berendezés gyártása

Járműgyártás

Máshová nem sorolt feldolgozóipar

Forrás: MNB

AHIPA adatai szerint 2014-ben – a korábbi évekhez hasonlóan – dominált a járműipar, a befektetési volumen 52,2%-a ebben az alágazatban realizálódott. A má-sodik szektor, ahova a legnagyobb összértékben érkeztek beruházások a megújuló energia iparági beruházások 199 millió euró, ezt követi a vegyipar összesen184,75millióeuróértékűbefektetéssel.

2014. évi pozitív FDI-döntések ágazatok szerinti megoszlása (millió euró)

868,1 millió €

199,0 millió €

184,8 millió €

140,1 millió €

57,1 millió €

213,0 millió €

Járműipar

Megújuló energia

Vegyipar

SSC

Fémipar

Egyéb

Forrás:HIPA

Az iparági bontásban 2014-ben a legtöbb, azaz 3.595 új munkahely a szolgáltató szek-torban (SSC)létesült,összesen3.500újmunkahelypedigajárműiparban.Jellemzőakét szektordominanciájára,hogyegyüttesenazösszesújmunkahelymintegy2/3-áttettékki.A3.helyen1.089fővelazelektronika,4.helyen375fővelagépipar,5.helyen358fővelazélelmiszeriparáll.


43

4. Alacsony delokalizációs kockázat – magas hozzáadott értékű termelés

Adelokalizáció(melyalattegygazdaságitevékenységteljesvagyrészlegesmegszünteté-sét és másik országban közvetlen befektetés útjánvalóújraindításátértjük) gyakorlatilag a legtöbb ipari ágazatot érinti, de egyes ágazatokban nagyobb szerepet játszik. A kocká-zatok minimalizálása érdekében azonosítani kell azokat az iparágakat, melyek deloka-lizációs kitettsége alacsony. Hagyományosan a munka-, s kevésbé technológia intenzív tevékenységektartoznakadelokalizáltágazatokközé,demamárnőttamagasabbtech-nológia-tartalmú,ill.képzettebbmunkaerő-igényű,jellemzőennagyobbhozzáadottér-téket,illetvemagasabbtőkebefektetéstigénylőiparágak,mintpéldáulazautóipardelo-kalizációskockázatais.Anehezenáttelepíthetőiparágaksajátossága,hogyhosszúbe-ruházási ciklussal bírnak. Erre legjobb példa a gyógyszeripar, melyben egyes gyógyásza-tikészítményekgyártásáthosszú,többévesfejlesztésiszakaszelőzimeg.Jelenalfejezet-ben tehát azt vizsgáljuk, hogy mely ágazatokban folyik a legmagasabb technológia tar-talmú,nagyhozzáadottértéket,nagyobbK+F+Iráfordításttartalmazótermelés.

A legutóbbi, 2012-ben publikált európai bizottsági felmérés szerint Magyarország külö-nösensikeresazújdonságokértékesítése,aszabadalmakbóléslicenciábólérkezőkül-földijövedelmekterén.AK+F-beruházásoknemzetgazdaságiberuházásokbólvalóré-szesedése 2013-ban elérte az 1,63%-ot, ami több mint kétszerese a tíz évvel korábbi-nak. Ez a javulás leginkább azon vállalkozásokkal függött össze, amelyek kutatás-fej-lesztési tevékenységeévekótaazátlagotmeghaladómértékbenfejlődött,amelyafel-dolgozóiparhozköthető.Afeldolgozóiparonbelüla gyógyszergyártásé a legnagyobb súly, a járműgyártás, elektronika és gépgyártásK+Fráfordításaiösszesenisalattama-radnak a gyógyszergyártásénak.

K+F ráfordítás megoszlása 2014-ben (%)

KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS

10,7%

INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ

7,3%

SZAKMAI, TUDOMÁNYOS,

MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG

30,4%

OKTATÁS 14,1%

EGYÉB 6%

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 0,6%

Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 0,9%

Vegyi anyag, termék gyártása 0,4%

Gyógyszergyártás 12,9%

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,7%

Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 1,4%

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,1%

Villamos berendezés gyártása 1,9%

Gép, gépi berendezés gyártása 3,9%

Járműgyártás 6,6%

Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 1,6%

FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN 42%

Forrás: KSH

IRINYI TERV

44

Az egyes ágazatok K+F tevékenységének ráfordításigényei (főkéntatechnológiától,azágazatijellegzetességektől,azinfrastruktúraértékétől,akutatóáltalvégzetttevékeny-ségeszközigényétőléstovábbitényezőkbőlfüggően)nagymértékbenkülönbözőek.AzegykutatórajutóK+Fráfordításagyógyszergyártásbanmesszealegmagasabb,anem-zetgazdaságiátlagkétésfélszerese.Ugyanekkormás,aGDP-bőlnagyobbmértékbenrészesedőágazatok(példáuljárműgyártás)egykutatórajutóráfordításigényeanemzet-gazdasági átlag alatt van.

A feldolgozóipari hozzáadott érték ágazati megoszlása az elmúlt években jelen-tősátalakulásonmentkeresztül:jelentősennőtt többek között a járműipar, a gép-gyártás és a gyógyszergyártás súlya. A statisztikai adatokból kiderül, hogy az elmúlt években amagasabb technológiai szintű, képzettebbmunkaerőt igénylő iparágaktudtak jelentős fejlődést felmutatni (gép, gépi berendezésgyártása, járműgyártás,számítógép,elektronika,optikaitermékekgyártása),szembenazinkábbmunkaerő-intenzív,alacsonyabbautomatizáltságotigénylőiparágakkal(textília,ruházat,bőrésbőrtermékgyártás,élelmiszer,ital,dohánytermékgyártás).Aszolgáltatásiágakközülaz információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág vállalatai emelkednek ki, a

szektor vállalkozásainak 48,4%-a innovatív.

A hatályos hazai szabadalmak legfontosabb szakterületei: a gyógyszeripar, a gépészet, a gyógyszeripar nélküli egyéb vegyipar és a műszeripar.

Forrás: Nemzeti Szellemi Tulajdon Hivatala

5. Hazai nyersanyag magas hozzáadott értékű feldolgozása, a rendelkezésre álló szaktudás hasznosítása, az elmúlt évek kedvező tendenciái

Aziparnéhányalágazataazelmúltévekbenjelentősennagyobbfejlődésrevoltképes,mint más alágazatok. Ennek okai részben hagyományos, „örökölt” adottságok voltak, részbenezenadottságokraisépítőregionálisbefektetésitevékenységeredményei.Meg-alapozottanfeltételezhető,hogyaz iparnaka jövőbenis jobbesélyei lesznekazokona területeken, ahol az ország rendelkezik termelési hagyományokkal, szakértelemmel.

Magyarország a terület geológiai felépítése miatt nyersanyagokban (ércekben ésenergiahordozókban)relatíveszegény.Aziparbanhasznosíthatónyersanyagokesetében


45

szinténmeglehetősen szűkösek a lehetőségek, ugyanakkor a mező- és erdőgazdaságialapanyagok ennél nagyobb számban állnak rendelkezésre. Ezért a hazai alapanyagok magasabbszintűfeldolgozásasoránfőkénteztaterületetkellfigyelembevenni.A hazai fa alapanyagesetébenanyersfűrészáruhelyettmagasabbfeldolgozottságifokútermékek(lemezgyártás,bútorlap,építőanyagiparitermékek,ablakésajtótokokstb.)gyártását biztosító, faipar célirányos fejlesztése hozzájárulhat a gazdasági növekedés-hez. Nyersanyag-felhasználás szempontjából perspektivikus továbbá az alacsony kép-zettségűekfoglalkoztatásábanegyik legnagyobbélőmunkaigényűágazat,agyógynö-vényipar,melynekmagashozzáadottértéketképviselőtermékeiirántakereslet7-10%-kal növekszik évente.

A gyógyszeriparikomparatívelőnyfenntartásaazértiskiemelkedőenfontos,mertmindmagaaziparágmindahozzákapcsolódófelsőoktatás,képzéskiemelkedő,nemzetkö-zilegiselismerttradíciókkalbír.Innovatívjellegénélfogvajelentősértéktermelő,foglal-koztató.Perspektivikusmindazinnovatív,mindagenerikusgyógyszergyártásbővítése.

Hazánkbanjelentőshagyományavanajárműgyártásnak, ezen belül új szektorként jelent meg az elektromos járművek részegységeinek gyártása, fejlesztése. Újdonságánál fogva ez a piaci terület a hazai cégeknek nagyobb teret biztosít, mint a tradicionális termékek esetében.Ehhezkapcsolódóanvárhatóazelektronikaill.IKTszektorfejlődéseis.

Jelentőshazaierőforrásnak tekinthetőa rendelkezésreálló,valaminta jelenlegképzésalattálló,jövőbenipotenciálismunkaerő.Aközép-ésfelsőfokúduálisképzésvolumenének növelésével, valamint átképzési programokkal a jelenleg azonosítható

hiányszakmák újraélesztése megvalósítható.

IRINYI TERV

46

6. Mélyvölgy időszaki energiafelhasználás növelése

A következő évtizedekben jelentős változáson fog keresztül menni a hazaivillamosenergiaelőállítási, tárolásiés továbbítási rendszer.Prognosztizálhatómindazipari,mindpedigalakosságifelhasználás(igények)változásais,melyekreelengedhe-tetlenmegfelelőidőbenmegkezdeniafelkészülést.Avillamosenergiarendszerszabá-lyozásaésazerőművikapacitásokjobbkihasználásaérdekébennemzetközitapaszta-latok alapján az a törekvés, hogy a terhelés úgy napon belül, mint héten belül minél egyenletesebblegyen.Acsúcsidőszakifogyasztásegyrészeterelődjönátavölgy-, még inkábbamélyvölgyidőszakra.Hazánknak magas a földgáz import kitettsége, melynek csökkentése érdekében alternatívaként jöhet szóba – bizonyos területeken – a föld-gáz villamosenergiávaltörténőkiváltása,amennyibenazenergiahordozókárarányánakhosszú távú prognózisa ezt gazdaságilag alátámasztja.

AMAVIRprognózisaszerint–anukleárisfejlesztésekrőlmeghozottkormányzatidönté-sekértelmében–a2020-asévekközepénkétúj1.200MWteljesítményűatomerőműviblokkkezdimegműködését,amelyekévestermelése15-18TWh körüli értékre várható. A fogyasztási szerkezetben a minél egyenletesebb, folyamatos áramfelhasználás arányának növeléseelérhetőegyrészt folyamatosmunkarendetalkalmazóvállalkozásoknál (aholpéldáulmagasfokúautomatizáláslehetséges),másrésztolyaniparágakletelepedésének,illetvebővülésénekazösztönzésével,melyekjellegükbőladódóannagyáramfelhasználástgenerálnak, és folyamatos üzemeltetést igényelnek.

Azáramtermeléshezalkalmazkodóenergiaigényűiparitechnológiák közül a gépgyár-tás, a vegyipar, a gyógyszeriparmellettkiemeltszerepjutajárműiparnak.Továbbáa készjárművekhezszükségesalkatrészek,valamintazelektronikaitermékekgyártásaisenergiaigényes tevékenység. Ezeken túl a járműipar nagy energiafelhasználással készü-lőalapanyagokkaldolgozik(pl.acél,alumínium).Afentiekentúlkiemeltfigyelemmelkelllenniaközúti-ésakötöttpályásközlekedés(ésáruszállítás)elektrifikációjárais,te-kintettelarra,hogyaterületnekkiemeltjelentőségeleszajövőbenazelektromosáramfelhasználásában.

Aközlekedésiágazatbanazelektromosszemélygépjárművekelterjedéseakkorered-ményezheti a villamosenergia-fogyasztás nagyságrendi növekedését, ha megfelelő szá-múgépkocsinagyfutásteljesítménytnyújt.AzelektromobilitásösztönzésérőlszólóJedlikÁnyosTervmegvalósulásanagyságrendileg232GWh/évvillamosenergiafogyasztássaljár-na.Amennyibenszabályozássalagépjárművektöltéseavölgyidőszakbaterelhető,akkorennekpozitívhozadéka,hogyafogyasztásnövekményelsősorbanavölgyidőszakbanje-lentkezik.Ehhezavillamosenergiárólszóló2007.éviLXXXVI.törvénylegutóbbimódosí-tásamárlehetőségetad.Azelektromosjárművekakkumulátorkapacitásaiegybenkiválóeszközöklehetnekacsúcs-ésvölgyidőszakokbanjelentkezőeltérőenergiaigénykiszabá-

lyozására is.


47

7. Területi egyenlőtelenségek feloldására való képesség, munkahelyteremtő és megtartó képesség

Azegyesiparialágazatokterületiegyenlőtlenségekfeloldásáravalóképességétvizsgálvaanégylegkedvezőtlenebbfoglalkoztatásimutatókkalrendelkező(Borsod-Abaúj-Zemp-lén,Hajdú-Bihar,Somogy,Szabolcs-Szatmár-Bereg)megye2015.elsőnegyedévesfel-dolgozó ipari adatait vettük alapul annak érdekében, hogy megállapítsuk, a relatíve ala-csonyabbfoglalkoztatottságimutatókkalrendelkezőterületekenmelyalágazatoktudjákfelszívniarendelkezésreálló–jellemzőenalacsonyankvalifikált–munkaerőt.Azokbanamegyékben,aholalegkedvezőtlenebbafoglalkoztatásimutató,akövetkezőfeldol-gozóiparialágazatoktermelésekiemelkedő:vegyi anyag, termék gyártása, számító-gép, elektronikai, optikai termék gyártása, gépipar, élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása.

Napjainkban a legnagyobb feldolgozóipari foglalkoztató az élelmiszeripar, járműipar, és a fémipar:

A feldolgozóiparban foglalkoztatottak megoszlása 2014-ben (%)

Élelmiszer, ital, dohány-termék

gyártása 16,10%

Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 6,51%

Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 6,75%

Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 0,71%

Vegyi anyag, termék gyártása 2,87%

Gyógyszer-gyártás 2,14%

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 8,30%

Fém- alapanyag és fém- feldolgozási termék gyártása

11,88%

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 8,64%

Villamos berendezés gyártása 6,26%

Gép, gépi berendezés gyártása 6,51%

Járműgyártás 14,80%

Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 8,52%

Forrás: KSH

Hagyományosanmunkaerő-éskevésbétudásintenzívágazatoknaktekinthetőkazélel-miszeripar,textilipar,faipar,ill.azépítőipar,mígazIKTszektor,gyógyszeripar,vagyakára–tágértelembenvett–vegyiparmagasabbvégzettségűmunkavállalókatfoglalkoztat.A területiegyenlőtlenségekoldására–hangsúlyozottan rövidtávon–azelsőcsoport,míg hosszú távon a kisebb delokalizációs kockázatú második csoport képes. A munka-hely-megtartóképességepedigéppenezértamásodikcsoportnakkedvezőbb.

IRINYI TERV

48

A fizikai és szellemi alkalmazottak foglalkoztatása (nem teljes munkaidő esetén legalább 60 munkaóra teljesítés) 2014-ben (%)

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Élel

misz

er, i

tal,

dohá

nyte

rmék

gyá

rtás

a

Text

ília,

ruhá

zat,

bőr é

s bőr

term

ékgy

ártá

sa

Fafe

ldol

gozá

s, p

apírt

erm

ék g

yárt

ása,

nyom

dai t

evék

enys

ég

Koks

zgyá

rtás

, kőo

lajfe

ldol

gozá

s

Vegy

i any

ag, t

erm

ék g

yárt

ása

Gyó

gysz

ergy

ártá

s

Gum

i-, m

űany

ag é

s nem

fém

ásv

ányi

term

ék g

yárt

ása

Fém

alap

anya

g és

fém

feld

olgo

zási

term

ékgy

ártá

sa

Szám

ítógé

p, e

lekt

roni

kai,

optik

ai te

rmék

gyár

tása

Villa

mos

ber

ende

zés g

yárt

ása

Gép

, gép

i ber

ende

zés g

yárt

ása

Járm

űgyá

rtás

Egyé

b fe

ldol

gozó

ipar

; ipa

ri gé

p,be

rend

ezés

üze

mbe

hel

yezé

se, j

avítá

sa

Fizikai alkalmazott Szellemi alkalmazott

Forrás: KSH

8. Hazai tulajdonú vállalkozások magas aránya az ágazatban

Az egyes alágazatok fejlesztési perspektívájának meghatározása során elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy mely ágazatokban képes hazai tulajdonú vállalat nagyvállalattá –vagyilyenlehetőséggelrendelkezőközépvállalattá–válni.Azértékesítésnettóárbe-vétele, a befektetett eszközök, és az átlagos statisztikai állományi létszám alapján azono-sított120legnagyobb,magyarmagántulajdonbanlévővállalatalágazatibesorolásábólakövetkezőkövetkeztetésekvonthatókle.

Akiemeltvállalatokfőtevékenységétilletőenazélelmiszeripari ágazatjelentőstúlsúly-lyalrendelkezik.A120cégből50tevékenykedikezenaterületen.Azélelmiszeriparonbelül is kiemelkedik a húsipari szakág, illetve a tejipar és a zöldség-gyümölcs feldolgo-zás teljesítménye is hangsúlyos.

A fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártás 18 céggel képviselteti magát. Általá-nosanelmondható,hogyazágazatjelentősmunkaerőigénnyelbír.Azágazatfigyelem-reméltószakágaiakönnyűfémöntés,valamintafémmegmunkálás.

A járműgyártás minden tekintetben meghatározó ágazata a magyar feldolgozóipar-nak.Azágazatot6dbcégképviseliajárművillamosságielektronikaikészülékgyártási,aközútijármű,járműmotoralkatrészgyártási,valamintagépjárműkarosszéria,pótkocsigyártásiszakágakterületéről.MindezekközülkiemelkedikaVTcsoport.

5 vállalkozás tevékenykedik a vegyi anyag, termék gyártási ágazatban. A legnagyobb közülükaNitrogénművekVegyipariZrt.


49

A feldolgozóiparban foglalkoztatottak ≈6 %-át a fent hivatkozott 120 magyar tulaj-donú nagyvállalat alkalmazza. A feldolgozóipar alágai szerinti a foglalkoztatási arányt az alábbi táblázat mutatja:

A feldolgozóiparban foglalkoztatottak száma 2014-ben (ezer fő)

143,0

57,9 60,0

6,3

25,5 19,0

73,8

105,6

76,8

55,6 57,8

131,5

75,7

0 ezer fő

20 ezer fő

40 ezer fő

60 ezer fő

80 ezer fő

100 ezer fő

120 ezer fő

140 ezer fő

160 ezer főÉl

elm

isze

r, it

al, d

ohán

y-te

rmék

gyá

rtás

a

Text

ília,

ruhá

zat,

bőr,

és

bőrt

erm

ékgy

ártá

sa

Fafe

ldol

gozá

s, p

apírt

erm

ék g

yárt

ása,

nyom

dai t

evék

enys

ég

Koks

zgyá

rtás

, kőo

laj-f

eldo

lgoz

ás

Vegy

i any

ag, t

erm

ék g

yárt

ása

Gyó

gysz

ergy

ártá

s

Gum

i-, m

űany

ag é

s ne

mfé

m á

sván

yite

rmék

gyá

rtás

a

Fém

- ala

pany

ag é

s fé

m- f

eldo

lgoz

ási

term

ék g

yárt

ása

Szám

ítógé

p, e

lekt

roni

kai,

optik

ai te

rmék

gyár

tása

Villa

mos

ber

ende

zés

gyár

tása

Gép

, gép

i ber

ende

zés

gyár

tása

Járm

űgyá

rtás

Egyé

b fe

ldol

gozó

ipar

; ipa

ri gé

p,be

rend

ezés

üze

mbe

hel

yezé

se, j

avítá

sa Forrás: KSH

A magyar tulajdonú nagyvállalatok a termelési értékhez viszonyított teljesítményük arányának tekintetében az élelmiszeriparban emelkednek ki, ahol a termelési érték 28,9 %-át 50 magyar nagyvállalat adja.

A feldolgozóipari termelés értéke 2014/15-ben (millió forint)

0

1 000 000

2 000 000

3 000 000

4 000 000

5 000 000

6 000 000

7 000 000

8 000 000

9 000 000

Élel

misz

er, i

tal,

dohá

ny-t

erm

ék g

yárt

ása

Text

ília,

ruhá

zat,

bőr,

és b

őrte

rmék

gyár

tása

Fafe

ldol

gozá

s, p

apírt

erm

ék g

yárt

ása,

nyom

dai t

evék

enys

ég

Koks

zgyá

rtás

, kőo

laj-f

eldo

lgoz

ás

Vegy

i any

ag, t

erm

ék g

yárt

ása

Gyó

gysz

er-g

yárt

ás

Gum

i-, m

űany

ag é

s nem

fém

ásv

ányi

term

ék g

yárt

ása

Fém

alap

anya

g és

fém

feld

olgo

zási

term

ékgy

ártá

sa

Szám

ítógé

p, e

lekt

roni

kai,

optik

ai te

rmék

gyár

tása

Villa

mos

ber

ende

zés g

yárt

ása

Gép

, gép

i ber

ende

zés g

yárt

ása

Járm

űgyá

rtás

Egyé

b fe

l-dol

g.ip

ar; i

pari

gép,

ber

ende

zés

üzem

be h

ely.

, jav

.

2014 2015

Forrás: KSH

IRINYI TERV

50

9. Állami eszközökkel az ágazat termékei iránti igény hatékonyan generálható

Azállamamoderngazdaságikörnyezetbenkettősszerepettöltbe:agazdaságifolya-matokműködésétmeghatározó-befolyásolószabályrendszermegalkotásaés folyama-tosgondozásamellettközvetlenszereplőjeisapiacnak.Megjelenikvevőkéntakeres-letioldalon(aközszférabeszerzéseikiemeltvolumennelbírnak),ésközvetve–azálla-mi tulajdonú vállalatokon keresztül – eladóként a kínálati oldalon is. A kormányzati be-ruházások volumene továbbá rendszeresen meghaladja a magánszféra által realizálta-kat,melyekközötttöbbberuházásstratégiaijelentőségűnekistekinthető(pl.szállítási,oktatási,K+F+Icélú).

Akövetkezőidőszakbankiemeltfontossággalbírhatazállam,mintmegrendelőszerepeahazaigazdaságfejlesztésében.Többnemzetközigyakorlatvilágítráarra,hogyajólétiállamhoz kapcsolódó szolgáltatások (pl. az egészségügy, fejlett közösségi közlekedés)fejlesztésének központi igényén, az infrastruktúra fejlesztésén, az ezekhez kapcsolódó közbeszerzési kiírásokonkeresztül célzottan fejleszthetőegy-egy ipari ágazat az álla-mi kereslet hazai termékkel történő kielégítésén keresztül. A központi infrastruktúra beruházások pozitív hatással bírhatnak a területi egyenlőtlenségekre is. A közösségi közlekedésgépjárműmodernizációsigényekiemeltlehetőségetbiztosítahazaiautó-buszgyártásfejlesztésére.Ezmegteremtiannakalehetőségét,hogyahazaivállalatokkiléphessenek az exportpiacokra is. A sokszor elengedhetetlen a hazai referenciák meg-létének generálására jó példa, hogy a Kormány3,9milliárdforintvisszanemtérítendőtámogatást nyújt a magyar „evopro” elektromos buszok beszerzéséhez. A 2020-ig tartó időszakbanjelentősmértékűforrásállrendelkezésreakötöttpályás közlekedési ága-zatok fejlesztésére.


51

A speciális gépjárművek gyártása is olyan terület, melyen az állami, központi meg-rendeléseknekkiemeltszerepevan.Hazánkbanpl.akommunálishulladékgyűjtésifel-adatokellátásátszolgálójárműállománybanéventeszázasnagyságrendbenmutatkozikigény a cserére.

Azállamimegrendelésekkiemelt jelentőségeazonosíthatóavédelmi ipar fejlesztése szempontjábólis.Afejlettvédelmiiparaciviliparfejlődésétisnagymértékbenelősegíti.Arepülőgépekgyártásánálpl.ahadászaticélúfejlesztésekszinteazonnalátemelhetőekéspolgáricélokraishasznosíthatóak(pl.GPStechnológia).Hazánkbanrendkívülnagyhagyományai vannak a szektornak, jelenleg is több olyan vállalat azonosítható, mely vi-lágviszonylatbaniselőremutatófejlesztéssel,termékkelrendelkezik.

Lakásépítésre vagy felújításra, magán- és középületek energetikai felújítására vonatkozó, célzott kedvezmények nyújtásán keresztül állami eszközökkel az építőipar, és az építő-anyag-ipar isjelentősenfejleszthető.Ebbenazágazatbanhagyományosannagyaköz-szféra,mintmegrendelőjelenléte.Aközelmúltbanbejelentett,azújépítésűlakásokravonatkozó csökkentett, 5%-os ÁFA teher, illetve a nagycsaládosok új lakáshoz jutásához nyújtott10+10millióforinttámogatásnagyvalószínűséggeljelentősbővüléstindukál-nak az ingatlanpiacon.

A magyar egészségügy igényeinek 80%-át az orvostechnikai eszközök terén im-portból elégíti ki, ígyeterületenisjelentősperspektívákmutatkoznak.

Fentiekentúlkiemelendőmégatextilipar jelentőségeazállamibeszerzésekkelkapcso-latban. A jelenlegi gyakorlat szerint a rendvédelmi szervek egyenruháinak és egyéb tex-tilipari beszerzéseknek az értéke 2014-ben meghaladta az 5 milliárd forintot is.

Afentiekalapjánmegállapítható,hogyállamieszközökkeljelentőskereslet a jár-műgyártás (közösségiközlekedés), védelmi ipar, építőipar, textilipar és orvostech-

nikai eszközök gyártásában generálható.

IRINYI TERV

52

IV. KIEMELT FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK

Többolyanerőforrásunkisvantehát,amelyátgondoltfejlesztésselgazdaságifejlődé-sünketmegalapozhatja:azországkedvezőgeostratégiaifekvése,azinnovációspotenci-ál,aszabadésjólképzettmunkaerőtbiztosítaniképesszakképzésirendszerésfelsőok-tatás,valamintkonkrét,működőpénzügyitámogatásirendszer.

Gazdasági fejlődésünk kulcsa a gazdaságstratégiai paradigmaváltás (újraiparosítási törekvések, fókuszált fejlesztési koncepciók), amely – összhangban az iparfejlesz-tés öt pillérével - a magas hozzáadott értéket adó, versenyképes ágazatokra és te-vékenységekre, az ezeket megalapozó szakképzésre és felsőoktatásra, a belső pi-acot biztosító helyi gazdaságra, valamint a megtermelt érték nemzetgazdaságban tartására fókuszál. A paradigmaváltás során azonban kiemelt figyelemmel kell lenni a mármeglévőkompetenciákra.Afeldolgozóiparonbelülajárműgyártásalegjelentősebbalágazat,melyhezszámosegyébhazaiiparágfűződikszorosan:azelektronika,agép-gyártás, a vegyipar egyes szegmensei.

Gazdasági fejlődés Magas hozzáadott érték

Versenyképes ágazatok, tevékenységek

Erős szakképzés és felsőoktatás

Belső piacot biztosító helyi gazdaság

Megtermelt érték nemzetgazdaságban

tartása

Arégiókésavárosok,minthelyszínekisversengenekésegyüttműködnekegymással.Azok a leginkább versenyképesek, amelyek területi adottságaik felhasználásával és funk-cionális hálózatok kialakításával képesek alkalmazkodni a globalizáció kihívásaihoz. Együttműködések,összefogások kialakításával hazánk legversenyképesebb települése-ineksúlypontipozícióbankellakülönbözőnagytérségivároshálózatokbaintegrálódni-uk.Figyelemmelkellkísérniavilágbanjelenlevőglobálisvállalatcsoportoktérségünkrevonatkozóstratégiaielképzeléseit,elkellvégezniahazaicélkitűzésekhezigazodókap-csolódási pontjainknak feltárását.

AzOrszágosFejlesztéspolitikaiésTerületfejlesztésiKoncepcióbanezértcélkéntkerültmeghatározásraanagyvárositérségekközép-európai,európaiszintűversenyképességé-nek megteremtése, amelynek egyik eszköze a speciális gazdasági övezetek kialakítása és alkalmazása, azaz a nagyvárosok körül tudás-intenzív, innováció-orientált befektetési


53

(növekedési)zónákkialakítása.Atöbbközpontútérszerkezetmegvalósításaérdekébenszükséges azországBudapest központúságánakoldása, a gazdasági fejlődéstbiztosí-tóberuházásokterületiterítése,atérségiversenyképességetsegítőtérszerkezet,térségikapcsolatokkialakítása,erősítése.

Ahazaitulajdonúvállalatoktermelésiláncbatörténőmélyebbintegrálása,amagyartu-lajdonúvállalatokbelsőpiacontörténőmegerősítése,valamintazexportpiacokonje-lenlévő,akülföldipiacokonisversenyképestermékeketelőállító,magyartulajdonúvál-lalkozásoktovábbiterjeszkedésénekelősegítéserégótameglévőelvárás.Ezensegíthetatovábbihálózatosodás(klaszterizáció,szakmaiszervezetekkapcsolatihálójánakaktívki-használása,beszállítóiintegrátorprogramok),amelyakkv-knemzetközipiacralépését,amárkaépítést,valamintahatékonyságotjelentősenmegkönnyítheti.Aklaszterekentúlagazdaságikamarákszerepeiskiemelendőamultinacionáliscégekfelétörténőközve-títésben, pl. beszállítói vásárok szervezésével.

A kiválasztott szempontrendszer szerint megvizsgált feldolgozóipari ágazatok közül az e fejezetbenfelsoroltágazatokkiemelt,célzotttámogatásajavasolható.(Alogisztikaiszol-gáltatásoknakszinténkiemeltjelentőségettulajdonítaKormány,amelyrevonatkozóanágazatifejlesztésitervetfogadottel.)

A magyar építésgazdaság – különösen a gazdasági válság alatti visszaeséshez képest – az elmúlt időszakban tartós,néhány szegmensét tekintve számottevőbővüléstmutatott.A javuló adatok ellenére az építésgazdaság nem került kiemelt ágazatként azonosítás-ra,mivelamegállapítottszempontrendszernekegyrésztcsakrészbenmegfeleltethető,másrészt nem feldolgozóipari ágazat.

1. Járműipar5

Azárutermelőágazatokbanabruttóhozzáadottértéktöbbmintegyharmadakeletke-zik, ami meghaladja az uniós átlagot. Az exportorientáltsága révén az uniós konjunktú-rávalszoroskapcsolatbanállóiparteljesítménye2015-ben7,5%-kalbővültazelőzőévi-hezképest.Atermelésdöntőrészétadófeldolgozóiparhozzáadottértéke–akülsőke-resletélénkülésévelpárhuzamosan–10,2%-kalemelkedett.Ajárműgyártás2014-bena gazdaság bruttó hozzáadott értékének 4,6 %-át adta. 2015-ben teljes feldolgozóipari termelés26,7%-áttetteki.

A járműgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok termelése nagymértékben növekedett:2015-bentermelésértéke17,8%-os6 bővüléstmutatottazelőzőévazonosidőszakához képest. A hazai járműgyártás elsősorban a közúti járműgyártásra épül,melynek97,6%-osrészesedéseajárműiparitermelésbőlegybenaztisjelenti,hogyazalágmásikágazata,azegyébjárművek7 kibocsátása marginálisnak számít. Utóbbi terüle-tekközülleginkábbavasúti,kötöttpályásjárművekgyártásaérdemelemlítést,azonbaneterületjárműgyártásonbelülisúlyacsak1,5%-otérel.

5 JárműiparalattaKSHTEÁOR’08statisztikaibesorolásszerintiCL–Járműgyártáselnevezésűalághozbesorolttevékenységeketértjük,ezenbelüla29–Közútijárműgyártása,valaminta30–Egyébjárműgyártásafeldolgozóipariágazatokat.

6 forrás: KSH- Az ipari termelés értéke alágak szerint7 Ebbea30-asszámúágazatbatartozikavízi,légi,vasútiéskatonaijárművekgyártása.

IRINYI TERV

54

Közép-Kelet Európa és azon belül Magyarország a kontinens gépjárműgyártásá-nak fontosközpontjává vált azelmúlt időszakban.A régióköltség-és versenyelőnyeEurópánbelülelsősorbanazolcsó,rugalmasanfoglalkoztatható,motiváltéshatékonymunkaerőből, továbbá a fő piacok gyors és olcsó eléréséből fakad.Célunk, hogy a következő időszak folyamánmind a személyautók gyártása,mindpedig a közösségiközlekedéslebonyolításáraalkalmasjárművekgyártásaisnövekedjenMagyarországon.Mindezjelentősfoglalkoztatottságiszempontbólésnöveliamagyarexportotis.

Hazánk hosszú ideig Európa legnagyobb autóbuszgyártó országa volt. A mai napig ren-delkezésreállegyjelentősszellemiésfizikaiértéketjelentőautóbuszgyártó képesség. Aközlekedésivállalatokflottájánakműszakiszínvonaláttekintveabelföldikeresletön-magábaniskomolydarabszámokatjelent:amagyarpiacazelkövetkezőnéhányévbenévente akár 1000-1200 db autóbuszt is képes lenne felvenni. Ez a kereslet egyrészt ki-elégíthetőlennehazaigyártással,másrésztezadarabszámújraalapotjelenthetneasi-keresautóbuszgyártáselindításához.Maamagyarautóbusziparbankevéskivétellel(pl.motor)mindenalkatrészremegtalálhatóbeszállító,ugyanakkoracégeknagyrészénekazautóbusziparnemafőfókusza,mivelmegrendelésekhiányábannemtudnánakcsakerre az ágazatra alapozva megélni.

Ahazaihelyiéshelyközitömegközlekedésivállalatok(MÁV,BKKstb.)kötöttpályás jár-műparkja(villamosok,nagyvasútiközlekedés)jelentősenelöregedett,ezértcseréreszo-rul.Nemzetgazdaságiérdek,hogyezeketazigényeketalehetőségszerintilegnagyobbmértékben hazai gyártásból elégítsék ki.

Az elektromobilitás program elindítása érdekében a Kormány elfogadta a Jedlik Ányos Tervet,amelytöbbekközöttolyanjogszabályikörnyezetkialakításáttűztekicélul,melydirektésindirektösztönzőkkelsegítiakörnyezetkímélőjárművekelterjedését,azilyenjárművekkialakításátcélzókutató-fejlesztőitevékenységet,ahazaigyártást.

Napjainkra nem csak a végtermék, hanem az autóipari alkatrészek tekintetében is regi-onális központ lett Magyarország. A járműgyártás más iparágakat is(vas-ésfémipar,


55

gépgyártás)képes stabilizálni. Jelentősakapcsolódásaazelektronikai iparhoz is. In-dokolttehátavégtermékgyártását,összeszereléstmegelőzőgyártásifázisoktámogatá-sa.Azágazatbanígyérhetőelalegnagyobbmértékűmunkaerő-megtartóképesség,to-vábbáajárműgyártásfelfuttatásábanrejlőlehetőségek,ahúzóágazatpozitívhatásaiígygyűrűztethetőktovábbmáságazatokirányában.Járműiparunktermelésiértékénekbő-vüléseleginkábbúgylehetséges,haszélesedikéslétszámábanisnőamagyar beszál-lítói kör.Márközéptávoniselérhetőacél,hogyamagyarvállalkozásokáltalelőállítotttermékek minél magasabb hozzáadott értéket tartalmazzanak, hogy a cégek az egysze-rűbérmunkahelyettkomplex,fejlesztéstismagábafoglalótevékenységetvégezzenek,és a beszállítói hierarchia minél magasabb szintjére jussanak el. A kkv-k versenyképes-ségéterősítenikell,beszállítófejlesztésiprogramokszükségesek,melyeksegítségévelabeszállítani kívánó ambiciózus vállalkozások könnyebben meg tudnak felelni a beszállí-tói hierarchia magasabb fokain álló cégek elvárásainak.

Agyártókapacitásokbővülése,újmagasszintűalkatrész-ésrészegységgyártócégekide-vonzásaelőttkomolyakadálytjelentamegfelelőenképzettmunkaerőrendelkezésreál-lásánakbiztosítása.Aziparáglegfontosabbszűkkeresztmetszete:rövidtávonagépjár-műipariszakmunkaésamagasanképzettműszakiszakemberekhiánya.Ennekjeleire-gionálisanmártapasztalhatók.Mindezekújkihívásokeléállítjákafelsőfokútanintéz-ményeket. Gazdaságpolitikai cél, hogy Magyarország a kelet-közép európai régió jár-műiparimérnökiképzésésK+Ftevékenységegyikmeghatározószereplőjelegyen.Azországcélultűztekiaduálisképzésmeghonosítását,azállamaszakképzőiskolákat,azelméleti képzést, a vállalatok pedig a gyakorlati képzést finanszírozzák. Jelenleg mintegy 50 ezren vesznek részt ilyen képzésben.

Afentiektükrébennyilvánvaló,hogyelsődlegesnemzetgazdaságiérdekaziparágtelje-sítőképességéneknövelése,hogyhazánkazelértnemcsekélyeredményekentúlazed-digieknélmélyebbenbekapcsolódjonafőbbjárműipariszállítóiláncba.Ezzelösszhang-banakövetkezőprioritásokraszükségesösszpontosítani:

• anemzetgazdaságihúzóágazatnakszámítójárműiparbanagyártókapacitásokésabeszállítóikörökbővítésére;

• akapcsolódótechnológiákáltalelőállítotttermékekköreinekbővítésére;• az iparági K+F+I növekedésére, melyhez új kutatási és fejlesztési forrásokszerezhetőkmeg;

• foglalkoztatásbővítésére,melyáltalgeneráltigényekkielégítéséhezelengedhetetlenaduálisoktatástovábbvitele;

• aziparágiszereplőknemzetközikapcsolatrendszerénekmegerősítésére.

2. Specializált gép- és járműgyártás

A tömeggyártás mellett világszerte – a nyugat-európai piacon kívül a közép-ázsiai orszá-gok,Törökország,Oroszországésafeltörekvőpiacokrészérőlis–növekvőkeresletmu-tatkozika testreszabott,kisszériásvagyegyedigépipari termékekre (részbencélgépek-re).Atervezés,gyártás,üzembehelyezéséskarbantartásisspeciálisvevőiigényeketelé-gítki;magashozzáadottértékűtevékenységeketegyesít.Egyesáthidalóalaptechnológi-ák(3D-nyomtatás,újCAD/CAM-megoldások,nanotechnológia,újanyagokstb.)elterje-dése várhatóanjelentősenjavítanifogjaatömeges „testreszabás”lehetőségeit.Ezatér-ben egyenletesebben eloszló, kisebb üzemméretre szabott iparfejlesztést is megkönnyíti.

IRINYI TERV

56

AspecializáltgépgyártástvégzővállalkozásokMagyarországonisszélesedőkörbenvan-nakjelen;részbenkülföldi,denövekvőszámbanhazaitulajdonban.Aspecializáltgép-gyártásmagashozzáadottértékűtermékeinemkiemelkedőennyersanyagigényesek;tő-keigényességük hazai mércével mérve nem kiemelten magas. E szegmensben nem üt-közikagyártásazelérhetetlenülnagyszériákproblémájába,ésmegfelelőháttértámoga-tássalatevékenységbenszámosmeglévővagyújonnanalapítotthazaiiparvállalatválhatnemzetköziszintenisversenyképessé,emellettatevékenységlehetőségetkínálakép-zettmunkaerőmagasbérszínvonalúfoglalkoztatásáraéshazánkbantartására.

Szakértői prognózis szerint kb. 10-15 éven belül várható a járműgyártás újabb nagy átalakulása, amely – bár az ágazat hazánkban hosszabb távon is fenntartható – várható-anamunkaerő-keresletszűkülésével,erősebbautomatizálássaljár,miközbenabeszál-lítóirendszerekbentovábbnőazegyedialkatrészekjelentősége.Aspecializáltgépgyár-tásbanmegerősödőkkv-kmunkahely-teremetőképességejelentőslehet,ésrészbenbe-illeszkedhetnekajárműipariértékláncokba.

Afentebbemlítetteknekmegfelelőenajárműiparhúzóágazatmivoltavitathatatlan,ép-penezértacélzottfejlesztésiigénynemahagyományosmeghajtásúszemélygépjármű-vek terén merül fel, hanem a specializált járműgyártásban, ahol – akár moduláris bu-szok, akár hulladékszállító járművek, akár tűzoltóautók gyártásában – jelenleg is lé-tezik fejlesztésre alkalmas hazai tervezői és gyártói bázis.

A speciális járműgyártáshoz tartozik azelektromobilitás, mely alatt olyan összekap-csoltmobilitásihálózatértendő,amelyavasúttól,azelektromosbuszokon,haszongép-járműveken,személygépkocsikon,motorokonkeresztülegészenazelektromosbicikli-igterjed.Semazinfrastruktúra,semazaztkihasználójárművekesetébensemvalósultmegeddigáttörő,aziparághosszútávújövőjétbiztosítófejlesztés,ígyahazaivállalatokszempontjából is reális a piacra lépés esélye. Az elektromobilitás – a környezetvédelmi szempontokontúl–alkalmassátehetőarrais,hogyintelligensmegoldásokalkalmazásá-val a hazai mélyvölgyi villamosenergia felesleg egy részét hasznosítsa.


57

3. „Egészséggazdaság”

A vizsgált szempontrendszer alapján alacsony delokalizációs kockázata, globális és re-gionálistrendbevalóilleszkedéseéskülönösenmagashozzáadottértékűtermelésemi-att kiemelkedik a gyógyszeripar. Azonban a gyógyszeripart fejlesztési szempontból nem lehetkülönkezelniésleválasztaniaz„egészséggazdaság”-rólmintfejlesztésiegységről.Az egészséggazdaságba a gyógyszeripar, orvosi berendezések és eszközgyártás, gyógy-növényipar, egészségturizmus,nanotechnológia, bionika,biotechnológia,medical IT-technológia, genetika, termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítása, kapcsolódó oktatás, K+F+Iésspeciálisépítőiparértendő.

A világ egészséggazdaságának forgalmát durván 5,5billiódollárrabecsülikaszakértők.Azegészségügyrefordítottköltések2010-ben17,6%-otértekelGDParányosanazUSA-ban(OECDátlag9%).2020-raazOECDországokátlagais16%-osGDParányoskiadá-siszerkezettelkalkulálható.Azegészséggazdaságmunkahelyteremtőképességekiemel-kedő,egészségügyiszakemberekmellettazágazatigényliaszakértőiszolgáltatásokataklinikaikutatólaboratóriumimunkát,azinformatikát,azértékesítési/marketingmunka-társakat és egészség-biztosítási szakembereket.

A gyógyszeripar a magyar nemzetgazdaság zászlóshajója. A magyar gyógyszerpiac nö-vekedése 2013-ban az európai átlag körül alakult. A teljes gyógyszerforgalom a pa-tikán kívüli 5-6 milliárd forintos fogyasztói áron számolt értékesítéssel és a 144-146 milliárd forint termelői áron számított kórházi gyógyszerforgalommal megközelítet-te a 703milliárd forintot. A Századvég adatai szerintmagyarGDP 4,5-%-át a négyhazai legnagyobb gyártóbázissal rendelkező gyógyszercég adja (Richter, Egis, Teva,Sanofi-Avensis). A klinikai vizsgálatokból a költségvetés éves viszonylatban 90 mil-liárd forintot profitál. A MAGYOSZ kkv szekciójával, a Generikus Egyesület cégei-vel illetve az InnovatívGyógyszergyártók Egyesületének 24 tagvállalatávalMagyaror-

IRINYI TERV

58

szág GDP részesedésének 8%-át adja a gyógyszeripar a Századvég elemzése szerint.

A hazai ipari K+F-ek 40-45 %-ban köthetők a gyógyszeriparhoz. Átlagosan 40% foglalkoztatott ezen iparágban felsőfokú végzettségű és a válság alatt is növekedetta foglalkoztatottak száma a szektorban. A gyógyszerpiac globálisan évente kb. 3%-al növekszik.

Az orvosi berendezés és eszközgyártás tradicionális ágazata a magyar iparnak, egy-ben az utolsó iparág,melyről elmondható, hogy a kkv-k tekintetében kizárólagma-gyartulajdonúgazdaságiszereplőkbőltevődikössze.Azágazatjellemzőiaflexibilitás,innovativitás,erősexportképesség,nagybeszállítóiigény.Egyestagvállalatokazelmúltévben20-30%-osexportnövekedéstértekel.Megfelelőtámogatásirendszerrelazorvo-siberendezéséseszközgyártásújrahazánkvezetőiparágáváválhat.

Magyarországonösszesencsaknem1870orvosiberendezésés eszközgyártó vállalkozás van, közülük kb. 200 gyártó adja az iparági termelés volumenének legnagyobb részét, többmint150exportőrttartanaknyilván.Azexportfejlesztésieszközöketacélpiacnakmegfelelőenalakítjákki.AmagyarorvostechnikaicégektradicionálispiacaelsősorbanOroszországésazEU27.Acégeklehetőségetlátnakaközel-keletitérségmellettKíná-ban,jelenvannakazUSA-ban,Latin-Amerikábanésegyébfejlettpiacokon(pl.Izrael-ben).2010-benaglobálispiacmérete694millióUSDvolt,jelenleg közelít a 800 millió USD-hoz. A magyar egészségügy igényeinek 80%-át importból elégíti ki, a Magyaror-szágratörténőbeszállításoklegnagyobbrészeazEU-ból,ezenbelülisNémetországbóltörténik.Ahazaigyártókelsősorbanexportratermelnek,hazaipiacirészesedésük20%alatti.

Hazánkaz1990-esévekigEurópaegyikvezetőgyógynövény feldolgozó és exportáló országavolt(37-42.000hektáron35-40.000tonnagyógynövénydrogotés100tonnail-lóolajatállítottelőMagyarország;ma25.000hektáron30.000tonnaalatttermelünk).Agyógynövénygyűjtés,-termesztésés-feldolgozáshalmozotttermelésiértéke30milliárdFt/év,agyógyhatásúkészítményekkiskereskedelmiforgalma10milliárdFt/év,gyógynö-vényteákésmásgyógynövényalapútermékekösszforgalma40milliárdFt/év.Összes-ségébenkb.30-35ezeremberfoglalkoztatásátbiztosítjaazágazat.Hozzávetőlegesen


59

40milliárdFtértéketállítelőahazaigyógynövényipar.Jellemzője,hogyazEUeszek-torszempontjábólvezetőgazdaságaibanapiacbővülésmeghaladjaa7%évesmérté-ket.Magyarországnakkivételeslehetőségeivannakagyógynövényiparterületénadott-ságaiéstradíciójamiatt.AzNGMáltalkészítettGyógynövényiparistratégia(jelenlegel-fogadásalatt)azágazatnövekedésétgátlótényezőketfeltártaésanövekedéslehetősé-geit-eszközeit megjelölte.

Ahhoz, hogy Magyarországon az orvosi ellátáson alapuló egészségturizmus markánsan tudjontovábbfejlődni,nagyonfontosazegészséggazdaság,mintkomplexszemléletér-vényesítése,melylehetővétesziértékeinkmódszeresfelhasználását,terápiásbázisunkfejlesztését, hidrogeológiai adottságaink kihasználását. Az egészség- és gyógyturizmus fejlesztéséhezmegfelelőmennyiségű és homogénminőségű ellátásokat kell tervezniösszehangolt fejlesztésekben. Ez a magyar turizmus stratégiájának kiterjesztését jelenti újterületekirányábaésmegkívánjaamagántőkebevonásátis.Kiemeltenpiacosíthatóegészséggazdasági szolgáltatások mentén új egészségturisztikai fejlesztések és ellátási együttműködések kialakítása szükséges a klinikák, gyógyszállók, gyógyfürdők között.Mindez feloldja a turisztikai szolgáltató helyek szezonális koncentrációját és egész éves ellátástteszlehetővé.

Magyarországontöbbezermagánrendelőműködika legkülönbözőbbszakterületeketfelölelveéslátelkülföldibetegeket.MagyarországpiacvezetőszerepettöltbeEurópá-ban a határokon átnyúló fogászati szolgáltatások terén. Hazánk pozíciója jó a mestersé-ges megtermékenyítés programokban, a plasztikai sebészetben, a különleges betegségek műtétiellátásában,azanyagcserebetegségekkivizsgálásában,az idegsebészetiellátá-sokban.Könnyenépíthetőazortopéd-traumatológiai terület,„szellemihungarikum”-nak számít a Petőmódszer,magas színvonalú a gyermek és felnőtt rehabilitáció, jóminőségűgyógyszállóinkbiztosítjákahelyszíntabalneológiaireumatológiaiellátások-ra.Azegynapossebészetbenelvégezhetőszemészetiműtétek„piaca”isemelkedik.Agyógyszállodák egyre inkább törekednek olyan szolgáltatásokat nyújtani, melyekben a betegnek biztosítják a klinikai beavatkozás körüli kulturált és fontos pszichoszomatikus előkészítést,abeavatkozásutánpedigakorairehabilitációt.

3.1. Turizmus

A turizmus amagyar gazdaság egyik legnagyobb szolgáltató ágazata, amely jelentősmultiplikátor-hatással bír. Foglalkoztatásban betöltött kiemelt szerepét nem csak a hoz-záköthetőmintegyfélmilliófoglalkoztatottindokolja,hanemazis,hogyalegkülönfé-lébbképzettségiszintekenképesfelvennijelentősmennyiségűmunkaerőt.Aturizmusolyan térségekben is képes keresletet generálni, amelyek adottságaiknál fogva más gaz-daságiaktivitástnemtudnánakvonzani.Ezenkeresztülazágazatelősegíti,hogyavi-déki lakosság tudjon helyben boldogulni. A turizmusban érvényesülhet a minőség fel-használó és értékalapú megközelítése,azazaszolgáltatókképesekavevőkigényeit,elvárásait, vagy szükségleteit kielégíteni, és ez a fogyasztó számára elfogadható költség-gel vagy áron valósulhat meg.

A kormányzat célja – kapcsolódva az Egészséggazdaság fejezetben foglaltakhoz –, hogy Magyarország Európa legnépszerűbb egészségturisztikai desztinációjává váljon. Az egészségturizmusdöntőentermálvíz-kincsreépülőágamelletthasonlóismertségnek

IRINYI TERV

60

és népszerűségnek örvend az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turiz-mus. A kínálat piacra vitelét hatékony és jól szervezett országmarketinggel szükséges támogatni,hogyazegészségturizmusraépülőországmárka külföldön jól ismert legyen. Az egészségturisztikai attrakciók és szolgáltatások mellett változatos természeti értékein-ket,építettésszellemiörökségünketakeresletitrendeketkövetőminőségű, és kreatí-van bemutatott turisztikai termékként tudjuk kínálni az utazóknak.

Elsőrendűszempontaszezonálisésaterületikoncentrációenyhítése.• Tematikusanfókuszálttermékstruktúrafejlesztése

• Kiemelkedőjelentőségű,egyedipotenciállalrendelkezőtermékeinkazegészség-, az örökség és kulturális, valamint a hivatásturizmus. Ezeknek a termékeknek közösjellemzője,hogyahazaiéskülföldivendégekszámáraiselsődlegesutazásimotivációt jelent.

• Jelentősvonzerővelrendelkezőturisztikaitermékeinkafesztivál, a gasztronómiai és a vallási turizmus.Ezeknekazaközösjellemzője,hogyazokszámárajelentenekvonzerőt,akikMagyarországot,mintutazásidesztinációtválasztják.

• A tartózkodási időmeghosszabbítására alkalmas réspiaci termékek az öko-, az aktív, a falusi és az agroturizmus, amelyek önálló utazási motivációnak nem tekinthetők,deatartózkodássoránkiegészítőszolgáltatáskéntértékesíthetők.

• A célcsoport szegmentáción alapuló termékek az ifjúsági turizmus, a szenior turizmus. A célcsoportok jövedelmi háttere alapján a termékfejlesztés sajátos területe a különböző terméktípusok olcsó kínálati elemeiből felépíthetőprogramcsomag.

A 2024. évi olimpiai pályázatban a turizmus szempontjainak hangsúlyos megjelenése, a rendezési jog elnyerése esetén a turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése segíti az olimpia magas színvonalú megrendezését.


61

A turizmus intézményrendszerének alapja a helyi és térségi desztináció menedzs-ment szervezet, amely az önkormányzatok és turisztikai vállalkozások valamint civil szervezetekegyüttműködéséveljárulhozzáahazaiszolgáltatásfejlesztéséhez.Célunk,hogy az egészségturisztikai attrakciók és szolgáltatások mellett változatos természeti értékeink, épített és szellemi örökségünkamegfelelőminőségű,turisztikai termék-ként jelenjenek meg. Emellett a desztinációk turisztikaikínálatukelemeibőlfelépítettcsomagotnyújthassunkalátogatókszámára.EnnekeredményeképpenMiskolcésTo-kaj-Hegyalja, Eger-Egerszalók, Debrecen-Hortobágy-Hajdúszoboszló, Szeged és kör-nyéke,Pécs-Harkány-Villány,valamintSopronéskörnyékenemzetközijelentőségűtu-risztikai desztinációkká válhatnak.

A turizmusban és a kapcsolódó területeken dolgozó munkavállalók számának növelése hozzájárulhat az ágazat sikeréhez, emellett a turisztikai vállalkozások számára kiszámít-ható jogi és közgazdasági környezet kialakítását célzó intézkedések hozzájárulhatnak a fekete- és szürkegazdaság visszaszorulásához.

A belföldi turizmusösztönző rendszerével, a SZÉP Kártyával kapcsolatban a stratégiai célaz,hogyacafeteriapiaconbetöltöttszerepétmegtartsuk,különbözőintézkedések-kel(pl.adózásioldalról,felhasználásioldalról)továbberősítsük,ésösztönözzük,hogyamunkavállalók a juttatás minél nagyobb részét fordítsák közvetlenül belföldi turisztikai szolgáltatásokra. Adózási szempontból kedvezményes, ún. egyes meghatározott juttatás kategóriába tartozik jelenleg az üzleti reprezentáció és ajándék.Távlaticélunk,hogyezeketaköltéseket–kedvezőközterhekbiztosításamellett–aSZÉPKártyaelfogadó-helyi hálózatba, ezáltal a hazai turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásokhoz irányítsuk.

IRINYI TERV

62

4. Élelmiszeripar

Anépességnövekedésselaglobálispiaconfolyamatosanjelennekmegújabb,fizetőké-pesfogyasztóicsoportok;akorábbitúltermelésiválságokhelyettajóminőségűélelmi-szerek iránti kereslet folyamatos, tartós emelkedést mutat. Az európai élelmiszeripa-ritermékekminősége,jóhírneveversenyelőnykéntjelentkezik.Aziparágszerepekü-lönösenjelentősazokbanatérségekben,amelyekbennemjelentmegtömegeskülföldiműködőtőke;ittazélelmiszeriparavállalkozásokfejlődésében,atermelésbenésafog-lalkoztatásbanishúzóágazatkéntműködik.

ArendszerváltásidejénMagyarországvezetőélelmiszerexportőrvoltKözép-Európában;ez a pozíciónk visszaesett, miközben a korábban önellátásra is nehezen képes térségbeli országokerősversenytársakkéntjelentkeztek(Lengyelország,Románia).Magyarország termőhelyi adottságai, termelési hagyományai révén jelentős potenciállal rendelke-zik mind a minőségi tömegtermelésre, mind a réspiacokat kiszolgáló magas minő-ségű termékek előállítására, emellett lehetőséget nyújt az egyes térségek és kisvá-rosi központok gazdaságának újraintegrálására.

A Kormány az élelmiszer-feldolgozó ágazatot stratégiai ágazattá nyilvánította. Elké-szült Magyarország közép- és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája. En-nekcéljabiztosítaniahazaiadottságoknakéshagyományoknakmegfelelő,amezőgaz-daságialapanyagháttérsokszínűségétfigyelembevevőésaztkihasználóélelmiszeripartalpraállítását,versenyképességénekjavítását.Továbbicélaz,hogyelősegítsükazága-zatkiegyensúlyozottfejlődését,kiemeltfigyelemmelamezőgazdaságitermelők,családigazdaságok, kistermelők élelmiszer-feldolgozó tevékenységére, amikro, kis, közepesélelmiszeriparivállalkozásokműszaki,technológiai,minőségiszínvonalánakmegújítá-sára,anagyvállalatokfenntarthatófejlődéstmegvalósító,biztonságosésversenyképestömeg-élelmiszereket előállító működésére. A stratégia alapvető célja továbbá vala-mennyi vállalkozás típusnál a versenyképesség javítása, az élelmiszeriparban foglalkoz-tatottak számának növelése, valamint a hazaimezőgazdasági alapanyag-termeléshez


63

közvetlenülkapcsolódóvidékimunkahelyekmegőrzéseésgyarapítása.A2014−2020közötti uniós társfinanszírozású programok tervezése során a Kormány kiemelt figyelmet ésjelentősösszegetfordítazélelmiszeriparra.

Afejlődéskulcsaajó minőségű alapanyagtermelés;azalapanyagexporthelyettama-gas feldolgozottsági fokú élelmiszerértékesítés.Kiemeltjelentőségűatermékfejlesztés;a hiteles kiválósági tanúsítványok és földrajzi eredetvédelem szempontjainak való meg-felelés;avállalativagytérségimárkákkialakítása.Aversenyképeskisvállalkozásoktámo-gatásamellettmegkellteremteniafejlődésrenem,deönmagukésszűkebbkörnyeze-tük eltartására képes mikro- és kisvállalkozások életben maradásához szükséges feltéte-leketis.Előkellsegíteniaközépvállalkozások növekedését, versenyképességük javítá-sát,termékskálájukésszerűsítését,amagasabbminőségű,speciálisigényeketkielégítőtermékekversenyképeselőállítását.Azélelmiszeriparszámáraiskiemelkedőfontosságúadiverzifikációmellettazegyesüzemekhálózatfejlesztésének(klaszterizáció)ösztönzé-seamagasabbszervezettségűtermékelőállításérdekében.

Magyarország több nagytérségében kitörési pontot jelent a foglalkoztatás és az egész-ségesélelmiszerekelőállításábanageotermális energia felhasználásán alapuló ker-tészetek kialakításaésfejlesztése.Anövényházaknak-,fóliasátraknakolcsófűtésrevanszükségük, mert az üzemi költség 50 %-át jelenti az energiafelhasználás. Szempont a fejlesztésekbenhogyennekatermesztésiágazatnakamegerősítésévelkiszorítsaaha-zaipiacrólpl.amediterránországokból(Spanyolország,Marokkóstb.)dömpingszerű-enbeáramlópaprikátésaHollandia,Ausztria,Olaszországfelőlérkezőparadicsomot.Aszabadföldikertészetekkelszembenagépesítéslehetőségekorlátozott,ígyazátlagosfoglalkoztatáshektáronként12fő,ígyjelenleg38ezerfődolgozikezenaterületen.Célazelkövetkezendőévekbenatermálkertészet25-30%-osmértékűnövelése,mely10ezer munkahely teremtését jelentené. A hazai lakosság egészséges táplálkozása mellett fontos szempont a Keleti nyitás program kapcsán visszaállítani zöldség-gyümölcs expor-tunkat.

5. „Zöldgazdaság”- fejlesztés

Mind a globális trendek, mind a kiemelt exportpartnerek iparfejlesztési stratégiái a zöld gazdaság fejlesztésének irányábamutatnak.Azidőjárásfüggőmegújulóenergiákterje-désételősegítőhálózatok,illetveatárolókapacitásfejlesztése,amegújulóenergia-tech-nológiákhozkapcsolódóK+F+I támogatása, a megújuló technológiák alkalmazásának elősegítése, „intelligens” hálózatok kialakítása, „okos” közvilágítás, „okos mérés” kiala-kításánaktámogatásamindahazaienergiafüggőségetcsökkentő,jelentősmultiplikátor-hatássalrendelkezőfejlesztések.

A környezetbarát közlekedés terén a már említett elektromobilitás fejlesztése tekint-hető fő feladatnak. A környezetbarát közlekedéshez tartozik a második generációs bioüzemanyagok gyártásának felfuttatása is. Azon túl, hogy uniós kötelezettség is fenn-állezenüzemanyagokfelhasználásánakkötelezőminimumára,atevékenységalkalmaspl.afosszilisenergiafüggőségcsökkentésére,amezőgazdaságtradicionálisanfontossze-repénekvisszaállítására(ésezáltalmunkahelyteremtésre),afeldolgozatlanformábanex-portáltmezőgazdasági termékekhozzáadottértékéneknövelésére.A fosszilisenergiafelhasználásának csökkentéséhez szükséges a költséghatékony megújuló energia terme-

IRINYI TERV

64

lésitechnológiákfejlesztéseéselterjesztésénekelősegítése.A zöldgazdaság fejlesztése (megújuló,energiahatékonyság)hozzájárula2020-ascélkitűzéseinkteljesítéséhez is.

A megújuló energetikai, energiahatékonysági és CO2 kibocsátáscsökkentési tervek tel-jesítéséhez szükséges a biomassza nagyarányú felhasználásával számolni. A mellék-termékkéntrendelkezésreállóbiotömegbiogázüzemek(hálózatának) létesítésévelki-használható.Abiomasszafűtési,vagytechnológiaihőigénytkielégítőcélúhasznosításairántjelentősigényvan,ígyazegyedi,központi,távfűtéseslakásállomány,illetveagaz-dasági szektor igényei is kielégíthetőekatisztaésolcsóenergiaforrással.Abiomassza-felhasználást vizsgálva elmondható, hogy hazánk kiváló adottságokkal rendelkezik az energetikailag jól hasznosítható fafélék szempontjából. Továbbá energetikai célúhasznosításra hazai kazángyártó vállalkozásokvannak,amelyekaműszakibiztonságot,azüzemeltetésikényelmetésazelérhetőárategyaránttudjákbiztosítani.Ehhezkapcso-lódóan szükséges a biomassza fenntartható felhasználásának fejlesztése, pl. az erdőgaz-dálkodási ágazat fejlesztésén keresztül, melyhez támogató szabályozási környezetre van szükség (erdőgazdálkodást, faanyag-mobilizálást elősegítő, az EU-s és természet-védelmiáltalánoselvárásoknakmegfelelőmértékűösztönző irányú felülvizsgálata).Atámogatószabályozásikörnyezetkialakításánakigényéntúlmegemlítendő,hogyazága-zatfejlesztésére(pl.erdőtelepítés)a2014-2020-asVidékfejlesztésiProgramisbiztosítfinanszírozási alapot. Azmagasabbhozzáadott értékű tevékenység végzése felé valóelmozdítástatechnológiaiberuházásokmegvalósításasegíthetielő.

A hulladékiparszámoslehetőséggelbírazerőforrás-takarékosság,valamintazinnová-cióterületén.Azelmúltidőszakbanmegvalósulthazaifejlesztéseklehetővéteszikszá-moshulladéknakvagyveszélyeshulladéknakakeletkezéshelyéntörténőolyanhasz-nosítását, amelynek eredményeként értékes termékek állíthatóakelő(pl.műanyagcso-magolóanyagból granulátum,abbólpedigműanyag járólapok;ezzel jelentős szállítá-siköltség,deponálás,kezelésiprocedúrakerülhetőel).Ahulladékhasznosításterületénrendelkezésreállópirolízis-technológiáksegítségével-túlpl.abiogázelőállítására,ill.komposztálás során felhasznált mennyiségeken – az élelmiszeripari és állattenyésztési hulladékok ártalmatlaníthatóak, illetve energetikai célra hasznosíthatóak. Az anyagában történőhasznosításmellettkeletkezőhulladékokenergetikaihasznosításakiemeltfej-lesztési terület lehet, lévén, hogy olcsó és jól feldolgozható anyagként tüzeléses és gázo-sításos eljárásokkal járulhat hozzá az ipari energiaárak csökkentéséhez.


65

Fontos nemzetgazdasági és környezetvédelmi cél az ún. körforgásos gazdaság irányában történőfejlődés,azaztörekednikellanullahulladékkaljárótermelésre,ahulladékmi-nél hasznosabb felhasználására,ahulladék(anyagábantörténő)hasznosításánakfejlesz-tésére. A gazdasági rendszer anyagcsere folyamatai zárt rendszerben áramlanak, a hul-ladékok és melléktermékek magas szinten újrahasznosulnak.

Nyersanyagok

Körforgásos gazdaság

Végül az – „egészséggazdaság” pontban kifejtettek szerint az – olcsó hőenergia (elsősor-ban geotermikus energia) és az ahhoz kapcsolódó, kibocsátásmentes öntözéstechnika, valamint fedettnövénytermesztésifelületekidőjárástólfüggetlen,ésmegnöveltszezonúmezőgazdasági ágazatot eredményezhetnek. A növényházak öntözőrendszerénekellátását szivattyúval, állandó mikroklímáját lokális energiatermeléssel, vagy kapcsolt hulladékhőhasznosítássallehetstabilizálni.

6. IKT szektor

AzNFM2014-benelkészítette, aKormányelfogadta aNemzeti InfokommunikációsStratégiát(NIS),amelykimondja,hogyazinfokommunikációsésazITiparalkottaIKT-szektor a magyar GDP mintegy 12%-át adja, és az ágazatban foglalkoztatottak száma az OECDországoktöbbségévelösszevetvekiemelkedőenmagashazánkban.Ezapozíciójókiindulástadarra,hogymegfelelőfejlesztéspolitikaieszközökkeltovábbimagashoz-záadottértékűexportképestermékeketelőállítómunkahelyekjöjjeneklétreMagyaror-szágon,ésazIKTtovábbraisamagyargazdaságegyikkitörésipontjalegyen.ANemze-tiInfokommunikációsStratégiapillérszerkezete:

IRINYI TERV

66

ANISegyebekközöttkifejti,hogybiztosítaniszükségesadigitálisgazdaságnemzetközitrendekkelösszhangbanlévőfejlődését,beleértveahazaiIKTvállalkozásokK+F+Ipo-tenciáljánakmaximáliskihasználását,illetveazegyébágazatokbantevékenykedőkkv-kinfokommunikációs jelenléténekmegerősítését. Ehhez a felsőfokú szakemberképzéstmeg kell duplázni. Jól képzett szakemberek további fejlesztő központokat vonzanakMagyarországra,azEurópaiUnióáltalelőrejelzett750000informatikaimunkahelybőlMagyarországnak 30-50 000újmunkahelymegszerzésétérdemescélulkitűznie.AzújIKTmunkahelyeknemcsaknagyvállalatokfejlesztőközpontjainál,hanemújcégeknél,start-upoknálislétrejöhetnek.AzújmunkahelyeklétrejöttévelazIKTalegtöbbhozzá-adott értéket exportáló iparággá válhat.

Aziparágerősrugalmasságotmutat(jóladaptálhatóújkörülményekhez),ésalaptech-nológiaként funkcionál: eredményeit az ipar, a szolgáltatások és a tartalomgyártás is fel tudjahasználniasajátversenyképességeerősítéséhez.Számos,lehatárolhatóésmeg-védhetőréspiaccalrendelkezik;apiackülönösenjólszegmentálható.

A közép-európai régióban is indultak az iparág fejlesztését kitűző programok (Brno,Ostrava ill.Kassa),korábban isműködőműszakiképzésihelyekújprogramjaival, je-lentőseurópaiuniósforrásokbevonásával.AzIKTszektorkéttérségtípusbankülönösenerős:afővárosokvonzáskörzetébenésakorábbi(nehéz-)ipariközpontokban.Azelsőesetbenafővárosokglobálisintegrációja,amásodikbanaziparszerkezetátalakulása,ahelyi-regionálistudásbázisokésműszakiképzésekmodernizációjavoltavezetőszem-pont. Az iparág gyakran játszik szerepet az ipari válságtérségek megújulásában, szer-kezetidiverzifikációjában.Aziparágtőkeigényeésapiacralépéskorlátaialacsonyak,kisvállalkozások is képesek a globális piacra lépésre.


67

Kockázatként jelentkezik, hogy bár az iparág piaci pozíciói jók, hazánkban az ágazat túlzott területikoncentrációja fővárosi startup-cégekreépít,aközépmezőnyegyelőrekisebb a kívántnál, és a technológiai startupoktőkevonzásaelmaradakörnyezőorszá-gok átlagától.

Amagasankvalifikáltmunkaerőképzéseelviekbenmegoldott,atudástranszfer-ésinku-bációsszervezetekrévénszámosvárosbanfejlődésnekindulhataszektor.UgyanakkorazInformatikaiVállalkozásokSzövetségeszerintjelenleghazánkbantöbb,mint20.000üres informatikai állás található.

6.1. SSC

Ugyan nem ipari ágazat, de nem hagyható figyelmen kívül a kihelyezett üzleti szol-gáltatásokban (SSC) rejlő fejlődési perspektíva sem. A standardizált szolgáltatásokatnyújtószolgáltatóközpontokazoffshoringegyikglobálisanjelentős formájátképvise-lik;mindafeltörekvőországokban,mindKözép-Európábanmegjelentek,általábanjó nyelvtudással rendelkező,magasan kvalifikált, de nem specifikus szaktudáskészlettel rendelkezőmunkaerőtkeresnek.Kockázatként jelentkezike szektorban,hogyabér-színvonalemelkedésévelezeketatevékenységeketkülsődelokalizációskihívásokérhe-tik,ígylegfeljebbrövidésközéptávonjelenthetnekperspektívát,viszontebbenazidő-szakbanadiplomásfiatalokhazai–ill.vidéki–elhelyezkedésétsegíthetikelő.

7. Védelmi ipar (fegyvergyártás)

A kiemelt ágazatok kiválasztása során fontos szempont volt, hogy az állam – mint keres-let-támasztó – hatékonyan tudjon az ágazat fejlesztéséért tenni. E tekintetben kiemel-kedik a védelmi ipar, amely a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek megrende-léseirévénjelentősbevételhezjuttathatjaahazaivédelmiiparivállalatokat,valamintazegyik legnagyobbmegtérülésirátávalbíróágazatkéntszámottevőenerősíthetianem-zetgazdaságot.

Ahazaivédelmiiparátfogófejlesztésétajelentősenmegnövekedettésvárhatóanhosz-szú távon fennálló biztonságpolitikai kockázatok különösen indokolttá teszik, mivel így alegkritikusabbterületekenjelentősencsökkenthetőaMagyarHonvédségésarendvé-delmiszervekkülföldibeszállítóktólvalófüggősége,növekedhetazellátásbiztonsága.

A Magyar Honvédség képességeinek intenzív fejlesztéséhez elengedhetetlen egy olyan átfogó védelmi ágazati iparfejlesztési stratégia kialakítása, amely többek között pl. a ha-zaikézifegyvergyártásaújraindításához,kibontakozásáhozésfejlesztéséhezmegfelelőkörnyezetet alakít ki.

A védelmi ipari képességek fejlesztése során figyelembe kell venni a védelemre fordí-tottadófizetőipénzeszközökmagasmegtérülésétéskapcsolódnikellakormánytársa-dalompolitikaicélkitűzéseihez,amunkahelyteremtéshez,akutatás-fejlesztésfellendíté-séhez,atechnológiatranszferekmegőrzéséhez,tehátanemzetgazdaságinövekedés-tö-rekvéshez.

IRINYI TERV

68

A védelmi ipar átfogó fejlesztésének tehát a stratégiai kapacitások jelentősbővítéséntúlmenőenkikellterjednievalamennyiolyanterületre,aholahazaivédelmiipartra-dicionálisanerős,illetverendelkezésreállazatudományos,kutatási-fejlesztésiésmű-szakiháttér,amelyaMagyarHonvédség,illetveahazairendvédelmiszervekkorszerűeszközökkelésfelszerelésselvalóellátásamellettreálisesélytteremtakülsőpiacokontörténőértékesítésreis.

A védelmi ipar fejlesztésére vonatkozó stratégia megalkotása érdekében létrehozásra kerültaTárcaköziHadiipariMunkacsoport,melyfeladataafentialapvetőszempontokalapján a hazai védelmi ipari képességek meghatározása, a lehetséges fejlesztési irányok kijelöléseésazokösztönzőinekkidolgozása.


69

V. AZ IPARFEJLESZTÉS PILLÉREI ÉS ESZKÖZEI

Amagyariparnakastratégiábanvázoltpillérekmenténtörténőfejlesztéserévénelérhe-tőértékalapúcélállapot, azaz jövőkép fő elemei:

1. Vállalati (mikro) szinten: A magyar tulajdonú vállalkozások minden eddi-ginél nagyobb számban és arányban lesznek képesek közepes, vagy nagy feldolgozottságiszintűtermékekelőállítására.Bővülanagynemzetközicégek-hezbeszállítaniképesvállalkozásokköre.AcégeknéljavulaK+F+Ihajlandóságés képesség, aminek eredményeként az általuk beszállítóként legyártott termé-kek egyre nagyobb hányada saját fejlesztés eredményeként jön létre.

2. Nemzetgazdasági (makro) szinten: csökken az ország energiahordozó és nyers-anyag igénye. A fosszilis energiahordozóktól a villamos energia felé tolódik el az energiafelhasználás. Az exportált termékekben csökken az alapanyagok aránya, nőazexportbanafeldolgozottságifok.Azexportálniképesvállalkozásokközöttegyre nagyobb arányban jelennek meg a hazai tulajdonú vállalkozások.

Összességében a hazai ipar fejlesztésének átfogó célja, hogy Magyarországon 2020-ra olyaniparlegyen,amelyarendelkezésreállóenergetikai,nyersanyagéshumánerőfor-ráskeretekközött,azokmaximáliskihasználásamellettalehetőlegnagyobbmértékbenjárulhozzáaGDPbővüléséhez,avállalkozásokésazegésznemzetgazdaságversenyké-pességének növeléséhez.

Amint az fentebb részletesen bemutatásra került, a hazai ipar fejlesztésének öt pilléren kell nyugodnia, melyek horizontális eszközöknekistekinthetők:

• új technológiák, digitális technológiák felhasználása• energia- és anyaghatékonyság, továbbá a táji adottságokon alapuló bölcs és

takarékos területhasználat ösztönzése – megújuló energia használata, valamint azenergiahatékonyságotszolgáló(pl.épületgépészeti)berendezésekgyártása

• területi egyenlőtelenségek feloldására való törekvés• mélyvölgy-időszaki villamos energiát(is)használóágazatoktámogatása• anyaghatékony gyártás ösztönzése(hazainyersanyagmagashozzáadottértékű

hazaifeldolgozása)

IRINYI TERV

70

Apillérekhez–azátfogócéleléréseérdekében–specifikuscélokisrendelhetők,me-lyeketakövetkezőábrafoglaljaössze:

• A magyar ipar versenyképességének növelése • Az egységnyi termékre jutó energiafelhasználás

csökkenése • Piaci rések elérése, kiaknázása

Új, illetve digitális technológiák alkalmazása

• A gazdaság alapanyag és energiahordozó függőségének csökkentése.

• A magyar termékek piacképességének növelése. • A legmodernebb technológiák használata a

termelésben és a termékekben. • Energiahatékonyabb termelési módok elterjedése

Energia- és anyag-hatékony eszközökés

gyártási módok

• Új vállalkozások és munkahelyek a kevéssé iparosodott körzetekben

• Hálózatosodás növekedése • Duális képzés kiterjesztése • Szakképzettebb munkaerővel a beszállítói

képességek bővülése

Területi egyenlőtlenségek

oldása

• Duális képzés kiterjesztése • Szakképzettebb munkaerővel a beszállítói képességek

bővülése

Foglalkoztatás bővítése,

munkahelyteremtés

• Magasabb hozzáadott értékű, nagyobb feldolgozottsági fokú termékek gyártása.

• Magas hozzáadott értékű szolgáltatások nyújtása. • Az energiafelhasználás összetételének

racionalizálása. • A termelés kiterjesztése a villamos energia

felhasználási „völgy” időszakokra

Erőforrások


71

Végül az átfogó és a specifikus célok elérése érdekében az alábbi eszközök állnak a ren-delkezésre:

Pillérek Eszközök

Új, illetve digitális

technológiák alkalmazása

ÖsztönzésaKFItámogatásirendszersegítségévelAKFI,azoktatásiésazüzletiszféraegyüttműködéséneksegítéseA hazai kkv-k számára képzési programok indításaAGINOP2.,3.ésaVEKOP2.prioritásitengelyeNemzetiKutatási,FejlesztésiésInnovációsAlap(NKFIAlap)

Energia- és anyag-hatékony

eszközök és gyártási módok

AvölgyidőszakielektromosenergiafelhasználásösztönzéseAz alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés, a kör-nyezettel összhangban való fejlesztés.A KMR területén a vállalkozások számára a VEKOP 5. prioritási ten-gelyének 1. intézkedése biztosít forrásokat.ATOP-bólazalacsonyszéndioxidkibocsátásúgazdaságravalóátté-rés támogatására a 3. prioritás és a 6. prioritás 5. intézkedése bizto-sít forrásokatAGINOP4.prioritásavállalkozásokenergiahatékonyság-növelésétés megújuló energia felhasználását célzó fejlesztéseket támogat.

Területiegyen-lőtlenségekol-

dása

AHIPAFDIorientációsfeladatainakerősítéseA Budapest-központúság további oldása.Az ipari parkok, a hálózatosodás támogatása az iparszegény régiók-ban,ennekelősegítéséreközpontitájékoztatási,képzésieseményekszervezéseKapacitásbővítésekösztönzésecéltámogatásokútján:GINOP1.pri-oritási tengely

Foglalkoztatás bővítése,mun-kahelyteremtés

AduálisképzésésoktatásbővítéseAz iparfejlesztésipolitikaésaGINOP5.prioritásaimegvalósításá-nak összehangolása a Kormánynak a dolgozóknak a közfoglalkozta-tásrendszerébőlazelsődlegesmunkaerőpiacratörténőkilépésrevo-natkozó törekvéseivel. TOP1.prioritás4.intézkedéseésa6.prioritás2.intézkedése:csa-ládbarát,munkábaállástsegítőintézményekésaközszolgáltatásokfejlesztése.TOP5.prioritásmindháromésa6.prioritás8. intézkedése:helyifoglalkoztatásiegyüttműködések (paktumok),helyiközösségiprog-ramokésatársadalmiegyüttműködéserősítésétszolgálóhelyiszin-tűkomplexprogramok.

Erőforrásokha-tékonyabb fel-

használása

Anemzetköziinnovatívkövetendőgyakorlatokadaptálásánaktámo-gatásaA szakmakultúrák közötti kooperáció ösztönzéseA hazai alap- és nyersanyagok feldolgozásának támogatásaA különleges fogyasztói igényeket kiszolgáló, valamint a nemzeti sa-játosságoknak megfelelő hagyományos, magas hozzáadott értékű,különlegespl.élelmiszeriparitermékekelőállításánakösztönzése.

IRINYI TERV

72

1. Javasolt intézkedések a kiemelt ágazatok támogatására

1.1 Versenypályáztatás

AzUnióáltalánosköltségvetésérealkalmazandópénzügyiszabályokrólszóló966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló 1268/2012EUrendeletmindentagállamszámáralehetővéteszi,hogyuniósforrásokatún. versenypályáztatási eljárás keretében használja fel. A versenypályáztatási eljárás al-kalmazásának legismertebb területe ma az építészeti tervpályáztatás, melynek során a felhívástközzétévőmegfogalmazegyigényt(pl.aVárosligetbenújmúzeumépületeképüljenek),melyigénykielégítésérebármelyhazaiésnemzetközipiaciszereplőjelent-kezhet saját megoldásával.

Az élelmiszeripar fejlesztése nem tartozik szorosan a Nemzetgazdasági Minisztérium kompetenciái közé, az „egészségipari fejlesztések”, különös tekintettel pl. egy gyógy-szerfejlesztésidőhorizontjanagyobb,mintamitegypályázatikonstrukcióbankezelnile-hetséges. Mindkét ágazattal kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy nagy hoz-záadottértékkelbírótevékenységek,melyekhezjelentősvolumenűK+Ftevékenységis párosulhat.Az SSC szolgáltatások fejlesztésének támogatása is kiemelt nemzetgazdasági szempont-ból,viszontaterületenkevésséjellemzőaK+Ftevékenység(annáljelentősebbnekte-kinthetőkugyanakkorazinnovációsfolyamatok).

Specializált járműgyártás, IKT szektor, védelmi ipar, zöld gazdaság

A fenti területekkel kapcsolatban azonosítható közös halmaz, hogy az ebben tevékeny-kedő vállalatok termékeihez jelentős kormányzati igény párosítható (a kormányzatiigénytámasztásmenténtörténőiparfejlesztésfentebbisnevesítésrekerült).Tervezhe-tő,hogyakövetkezőévekbenmilyenütemezésselfogigénymutatkozniegyesspeciá-lisjárművekre,szoftverekre,illetvemegújulóenergiákathasznosítóeszközökre,beren-dezésekre,továbbálőfegyverekre.Aziparfejlesztésegyikkulcsfontosságúlépése,hogyafelmerülőigényeketalehetőlegnagyobbmértékbenmagashazaihozzáadottérték-kelbírójavakkalelégítsükki(természetesenazeurópaiuniósversenyjogifeltételrend-szertszemelőtttartva).

Afentemlítettágazatokesetébentehátlehetőségvanarra,hogymegfogalmazottkor-mányzatiigényekkielégítéséhezcélzottanrendeljünkuniósforrásokat.Ilyenkormány-zatiigényeklehetnekpl.akövetkezők:

• elektromos hajtású kommunális hulladékszállító járművekre cserélni a jelenleghasználatbanlévőjárműállomány50%-át,alehetőlegnagyobbhazaihozzáadottértékmellett;

• ipariparkokszélessávúinternetkapcsolattalvalóellátása;• ahazaigeotermikusenergianagyhatásfokkaltörténőhasznosítása(magashazaihozzáadott értékkel rendelkező eszközökkel) ipari ingatlanok fűtése, távfűtéskorszerűsítése,mezőgazdaságihasznosítás(pl.fóliasátraktemperálása)céljából.


73

Aversenypályázatieljáráskiírásáhozésütemezéséhez jóalapotbiztosítaHORIZON2020 konstrukció, vagyis a versenypályáztatást érdemes három fordulóra bontani:

• azelsőfordulóbanaversenyrejelentkezőszervezetek/konzorciumokegyrészletesmegvalósíthatósági tanulmányt adnak be az adott kiíráshoz. A beérkezett anyagokat egyfüggetlen,szakértőibírálóbizottságrangsorolja(ebbenafázisbanuniósés/vagyhazaiforrásfelhasználásáranincsszükség);

• azelsőfordulóbankiválasztásrakerülőjelentkezőkamásodikfordulóbanuniósforrásokfelhasználásávalakísérletifejlesztéstvégrehajtják;

• a második forduló eredményeinek kiértékelése alapján kialakul a verseny végeredménye (pénzdíjazással, hasonlatosan az építészeti tervpályázatokhoz).A legjobbnak ítéltmegoldás/megoldásokpiacra juttatásáhozpedigaGINOP8.prioritásbóllehetkockázatitőkejelleggelforrástbiztosítani.

Azebbenafejezetbenleírtmegoldásjelentősújdonságtartalommalbíraklasszikuspá-lyázati kiírások mellett. Ki kell alakítani az eljárásrendet, meg kell határozni az egyes végrehajtó egységek érintettségét, továbbá biztosítani kell az eljárások lebonyolításához szükségestovábbierőforrásokatis.

1.2 Komplex pályázat

AGINOPprioritásaibanmegjelenőgazdaságfejlesztésitörekvések,azinnovációvezéreltgazdaságegyidőbenkell,hogymegújítsaateljesgazdasági,üzletikörnyezetetúgy,hogyegyidejűlegmegtudjonfelelniaversenyképességgelésa foglalkoztatássalegyütt járókihívásoknak.Azipari-technológiaifejlődésjelenlegiszakaszábanakormányzatiszabá-lyozást úgy kell kialakítani, hogy az innováció ösztönzése érdekében képessé tegye a szereplőketaváltozópiacifeltételekheztörténőalkalmazkodásra.Ezeketatörekvéseketkomplex, többcélú ágazati programok, fejlesztések tudják megvalósítani, amelyekben egyszerrevanjelenatechnológia,azinfrastruktúra,azemberierőforrás,akompeten-ciák fejlesztése és a diverzifikáció igénye mind a termék, mind a piac fejlesztésében.

A komplex programoknak tehát minimálisan az alábbi fejlesztési célokat kell integrál-tan kezelniük:1.egyidejűkapacitásbővítéséstechnológiaikorszerűsítés,magashozzáadottértékűtevékenységek ellátása (akár gazdasági hálózatokban történő együttműködéskereteiköztis),

2.differenciáltfoglalkoztatásbővítéssel(magaskompetenciákfejlesztéseis),3.kutatás-fejlesztési potenciálok kiépítése, termék és technológiai K+Fegyüttműködések,valósgazdaságiigényekbőllevezethetőprototípusfejlesztés.

Ezeket kiegészíthetik további fejlesztési célok, mint:4.piacfejlesztés,nemzetköziegyüttműködés,éspiacimegjelenésfejlesztése,hálózati

szinergiák kialakítása,5.afolyamatokautomatizálása,korszerűvállalatiITmegoldásokbevezetése,6.erőforrás-hatékonyság javítása az energiahatékony termelési módszerek

bevezetésével.

Ahazaiésnemzetközigyakorlataztmutatja,hogynagyvalószínűséggelakkorleszneksikeresek a programok, ha a program számára releváns források operatív programok, il-

IRINYI TERV

74

letve prioritások között nem szétaprózódva jelennek meg, és a program megvalósulá-sanemtöbb,egymástólfüggetlenülműködőintézményrendszeriszereplőtőlfügg.Ezértjavaslatotteszünkegyolyan,atöbbkomponensűprojektekösszehangoltkezeléséreké-pesfelhívásra,amelyaGINOPtöbbprioritásánakforrásaitintegrálja,ésteszielérhető-véegyegységestámogatásikérelemútján.Azintegráltfelhívásáltalerőteljesebbenér-vényesülhetnénekaGINOPegyesprioritásaiközöttiszinergiák,ésaprioritásokközöttilehatárolások megtartása mellett biztosítható lenne a többcélú fejlesztések támogatása.

A javasoltkomplexkonstrukcióegykiemeltcélcsoport számára lenneelérhető,aki-emeltipariágazatokkis-ésközépvállalatainakleginkábbversenyképesrésze(nagyfej-lődési potenciállal rendelkeznek, komplex fejlesztésre alkalmasak). A célcsoport ha-tékonyanszűrhetőpl.árbevételi korlát meghatározásával, de földrajzi preferenciák is érvényesíthetőek.

Ajavaslatmegvalósíthatóságaelsősorbaneljárásrendikérdés,amia2014–2020progra-mozásiidőszakbanazegyeseurópaiuniósalapokbólszármazótámogatásokfelhaszná-lásánakrendjérőlszóló272/2014.(XI.5.)Korm.rendeletmódosításáttehetiszükséges-sé. A megvalósításhoz biztosítani kell az intézményrendszeri kapacitásokat is. Az integ-ráltfelhíváskezeléséreszakpolitikaifelelőskijelöléseésazirányítóhatóságikapacitásokprogramhoz rendelése szükséges.

1.3 „Kiemelt ágazatok” célelőirányzat létrehozása

AgazdaságfejlesztésfinanszírozásáraazI./5.fejezetbenbemutatottakontúlrendelke-zésreállmégtöbb,aközpontiköltségvetéstterhelőforrásis.IlyennektekinthetőazNFMáltalkezeltgazdaságfejlesztéstszolgálócélelőirányzat,azNGMáltalkezeltnemzetgaz-daságitámogatásielőirányzat,valamintaKKMáltalkezeltberuházásicélelőirányzatis.

Ameglévőlehetőségeketbővítve,elsősorbanakiemeltágazatokbantevékenykedő,ha-zaitulajdonú,jellemzőenközepesméretűvállalatokfejlesztésiprogramjainakfinanszí-rozásátcélzó–EU-sversenyjogiéstámogatásielőírásokkaltermészetesenösszhangbanálló–előirányzatlétrehozásajavasolt.

1.4 Ökoszisztéma alapú gazdaságfejlesztési modell bevezetése

A magyar kkv-k körében számos kutatás-fejlesztési eredmény, innováció, szabadalom, vagy prototípus, ill. ezek létrehozására irányuló kapacitás áll rendelkezésre, jelenik meg akínálatioldalon.Emellettnemzetgazdaságiszintenisjelentőskeresletmutatkozikazilyenjellegűtermékek,tevékenységekésszolgáltatásokiránt.Azonbanjólismerttény,hogy a két oldal csak ritkán van egyensúlyban. A hatékonyság javítása érdekében szük-ségesaszétszórtkeresletiéskínálatinformációkösszegyűjtése,erreépülvepediginteg-ráltfejlesztésiprogramok(összekapcsolt,többlépcsőspályázatikonstrukciók)kidolgo-zása és megvalósítása.


75

Fejlesztés

Illesztés

Felmérés

Anyag Kereslet

Kínálat Innováció

Energia Munka

Ökoszisztéma alapú modell (forrás:IFKANKft.)

1.5 Nemzeti Ipari Szimbiózis Program kiterjesztése / Körforgásos gazdaság

Az ipari szimbiózis elismerten a munkahelyteremtés, a zöld gazdaság, az öko-innováció ésazerőforrás-hatékonyságegyiklegfontosabbhajtóereje.Azemlítettszimbiózisegyiktulajdonsága, hogy a termelési rendszereket a biológiai rendszerekhez hasonlóvá alakít-ja.Ezekbenarendszerekbenjellemzőennemkeletkezikhulladék,mindenanyagnak,erőforrásnak„vanhelye”.Ahagyományosiparitermeléssoránjelentősmennyiségűhul-ladékkeletkezik,ezzelszembenazipariszimbiotikusrendszerekbenarésztvevőválla-latokmelléktermékei,hulladékaihasznosulnak.Ennekisköszönhető,hogyatermeléserőforrás-ésenergiahatékonyságanövekszik.

Azipariszimbiózismodellje(forrás:IFKANkft.)

Természeti erőforrások

Lineáris rendszer

Körforgásos folyamat

Termékek

Hulladék

Természeti erőforrások

Természeti erőforrások Termékek

Termékek

Hulladék újrahasznosítása

IRINYI TERV

76

Azipariszimbióziselveivellétrejövőszinergiákkönnyenkimutathatókörnyezetiered-ménnyeljárnak.AcsökkenőCO2 kibocsátás hozzájárul a környezetvédelem területén vállaltuniósésnemzeticélkitűzésekeléréséhez.Azállamazipariszimbióziskialakításá-ban katalizátor-szerepet kell, hogy betöltsön.

1.6 Szabályozási környezet fejlesztése

Az ipar fejlődése szempontjából elsődleges fontosságú a kiszámítható, és az EurópaiUniósösszehasonlításbanisversenyképességetbiztosítószabályozásikörnyezet.Ígykü-lönösennagyelővigyázatosság szükségesa jogharmonizációskötelezettségeknekvalómegfeleléssoránannakérdekében,hogyelkerülhetőlegyenazEUirányelveibenvagykeretszabályaiban foglaltaknál szigorúbb előírások átültetése a hazai szabályozásba.Folytatni szükséges a vállalkozás-indításhoz kapcsolódó bürokratikus terhek lebontását, ahivatalieljárásokegyszerűsítését,apénzügyiforrásokhozvalóhatékonyhozzáféréstésaz üzleti környezet fejlesztését szabályozási eszközökkel is.