BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI PROJEKTMUNKA

A Kempelen Farkas Gimnázium iskolaudvarának fás szárú növényei

Készítette: Deutsch Tamás 12.B Konzulens tanár: Sebő Péter

Kempelen Farkas Gimnázium 2007.

2

Tartalomjegyzék

Célkitűzés, témamegjelölés ............................................................................................ 3.

Módszerek ...................................................................................................................... 3.

Eredményeim

A meghatározott fajok listája.............................................................................. 4.

A fajok térképi ábrázolása .................................................................................. 7.

Növényföldrajzi és ökológiai jellemzők............................................................. 9

Fényképek......................................................................................CD mellékletben

Néhány faj határozásának részletes leírása

Egybibés galagonya............................................................................................ 11

Vénic szil ............................................................................................................ 12

Orgona ................................................................................................................ 13

Borostyán............................................................................................................ 15

Lucfenyő ............................................................................................................. 16

Nyír..................................................................................................................... 17

Kislevelű hárs ..................................................................................................... 18

Hegyijuhar .......................................................................................................... 19

Kecskefűz ........................................................................................................... 20

Fagyal ................................................................................................................. 21

Felhasznált irodalom ...................................................................................................... 23

3

Célkitűzés, témamegjelölés

Munkám célja az iskolaudvar fás szárú növényeinek azonosítása és a meghatározott

egyedek, fajok térképen történő ábrázolása volt. Ennek bemutatására a dolgozatomban

részletesen ismertetek 8 faj határozását, több esetben fényképeken bemutatva a határozási

bélyegeket.

Célom volt továbbá, hogy az iskolaudvar fáiról és cserjéiről olyan fényképeket

készítsek, amelyek bemutatják azokat, lehetőleg virágos állapotban. Olyan fényképeket is

szerettem volna készíteni, amelyeken a vizsgált fajok azonosítását segítő, un. határozási

bélyegek megfigyelhetők. Az elkészült fényképek a dolgozathoz mellékelt CD-n jó

minőségben megtalálhatók, egy részük a dolgozatban nyomtatott formában is szerepel.

Módszerek

A fajok meghatározásához a Simonyi Tibor – Seregélyes Tibor: „Növényismeret”

című könyvében szereplő határozókulcsokat használtam. Az ebben nem szereplő fajok

azonosításához Simon Tibor: „A magyarországi edényes flóra határozója (Harasztok -

Virágos növények)” és több fákról és cserjékről szóló könyvet használtam. Ezek részletes

jegyzéke az internetes forrásokkal együtt az irodalom-jegyzékben található meg.

Az iskola nyomtatott, szintvonalas térképét Illés Balázs: „Az iskola területének pontos

mérése” című évfolyamdolgozata alapján készítettem, az egyes fajok elhelyezkedését a

tereppontokhoz képest történő méréssel határoztam meg.

A meghatározott fajok rövid, táblázatos illetve grafikus jellemzéséhez elsősorban a

„Növényismeret” című könyv ökológiai és növényföldrajzi, rendszertani adataira

támaszkodtam. Az elkészült fajlista alapján kigyűjtöttem az iskola udvarán előforduló fajok

jellemzőit, s az adatok egy részét grafikusan is ábrázoltam.

4

Eredményeim A meghatározott fajok listája

Az iskola udvarán 38 fás szárú növényfajt azonosítottam. A lista alapján

megállapítható, hogy a fajok nagy része zárvatermő. A zárvatermő fajok 17 családba

tartoznak, ezek közül a rózsafélék családját 11, az olajfafélék családját 4, a fűz- és nyírfafélék

családját 3, a juharfélék családját 2, a többi családot összesen 12 faj képviseli. Az említett

adatokat kördiagramon mutatja be a következő ábra:

Az iskolaudvar növényfajainak rendszertani megoszlása

nyitvatermők

zárvatermők

rózsafélék

olajfafélék

fűzfafélék

nyírfafélék

juharfélék

egyéb

5

Az iskolaudvar fás szárú növényeinek listája rendszertani sorrendben a következő:

Nyitvatermők - Duglászfenyő Pseudotsuga menziessii)

- Lucfenyő (Picea abies)

- Nyugati tuja (Thuja occidentalis)

Zárvatermők

Rózsafélék családja: - Alma (Malus sylvestris, több különböző virágszínű változatban)

- Szilva (kék termésű Prunus domestica és sárga termésű csersznyeszilva

Prunus cerasifera)

- Meggy (Cerasus vulgaris, több kertészeti változatban: zöld levéllel: a convar.

vulgaris, piros levéllel a convar. austera)

- Egybibés galagonya (Crataegus monogyna)

- Szeder (Rubus fruticosus)

- Madárberkenye (Sorbus aucuparia)

- Kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis)

- Közönséges mandula (Amygdalus communis)

- Vadrózsa (Rosa canina)

- Cseresznye (Prunus avium)

Diófafélék családja:

- Közönséges dió (Juglans regia) Szilfélék családja:

- Vénic szil (Ulmus laevis) Bodzafélék családja:

- Fekete bodza (Sambucus nigra) Hársfafélék családja:

- Kislevelű hárs (Tilia cordata) Mályvafélék családja:

- Hibiszkusz (Hibiscus syriacus) Olajfafélék családja:

- Orgona (Syringa vulgaris)

- Magas kőris (Fraxinus excelsior)

6

- Aranyfa („aranyeső”, Forsythia suspensa)

- Közönséges fagyal (Ligustrum vulgare)

Fűzfafélék családja:

- Kecskefűz (Salix caprea)

- Fehér nyár (Populus alba)

- Kínai nyár (Prunus simonnii)

Eperfafélék családja

- Füge (Ficus carica) Kenderfélék családja:

- Komló (Humulus lupulus) Pillangósvirágúak családja:

- Fehér akác (Robinia pseudoacacia) Borostyánfélék családja:

- Borostyán (Heldera helix) Borbolyafélék családja:

- Sóskaborbolya (Berberis vulgarius) Juharfélék családja:

- Hegyi juhar (Acer pseudoplatanus)

- Platánlevelű (korai) juhar (Acer platanoides)

Szőlőfélék családja

- Vadszőlő (Parthenocissusus tricuspidata) Somfélék családja:

- Húsos som (Cornus mas)

Nyírfafélék családja: - Közönséges mogyoró (Corylus avellana)

- Törökmogyoró (Corylus colurna)

- Közönséges nyír (Betula pendula)

7

A fajok térképi ábrázolása

1

1

2

9

11

8 8

8

8

8

3

3

12

5

6

6 6

6 7

4

13

14

15

16

31

17

18

19

20

20

21

18

21

21

21

21

23

21 21

21

8

24

28 27

25

26

27

18 30

30 29

29

29

18

18

18

33

33

34

30

30 30

32 31

27 35

32

27 27

27 27 37

27

38

39

40

40

41

1

42

36

8

21

8

8

1: Közönséges nyír - Betula pendula

2: Egybibés galagonya - Egybibés

galagonya

3: Almafa - Malus sylvestris

4: Szeder - Rubus fruticosus

5: Kecskefűz - Salix caprea

6: Fekete bodza - Sambucus nigra

7: Hibiszkusz - Hibiscus syriacus

8: Fehér akác – Robinia pseudoacacia

9: Díszalma - Malus sylvestris

10: Közönséges orgona – Syringa vulgaris

11: Borostyán – Heldera helix

12: Aranyvessző – Forsythia suspensa

13: Fekete bodza – Sambucus nigra

14: Sóska borbolya – Berberis vulgarius

15: Díszcseresznye - Prunus avium

convar. vulgaris

16: Füge - Ficus carica

17: Nyugati tuja - Thuja occidentalis

18: Közönséges dió - Juglans regia

19: Madárberkenye - Sorbus aucuparia

20: Alma - Malus sylvestris

21: Fehér nyár - Populus alba és Kínai nyár

– Populus simonii

22: Platánlevelű (korai) juhar - Acer

platanoides

23: Közönséges mandula - Amygdalus

communis

24: Húsos som - Cornus mas

25: Vénic szil - Ulmus laevis

26: Lucfenyő - Picea abies

27: Vadrózsa - Rosa canina

28: Meggy - Cerasus vulgaris

29: Törökmogyoró - Corylus colurna

30: Platánlevelű (korai) juhar - Acer

platanoides

31: Hegyi juhar - Acer pseudoplatanus

32: Cseresznye - Prunus avium

33: Meggy - Cerasus vulgaris

34: Magas kőris - Fraxinus excelsior

35: Komló - Humulus lupulus

36: Kerti madárbirs - Cotoneaster

horizontalis

37: Madárberkenye - Sorbus aucuparia

38: Magas kőris - Fraxinus excelsior

39: Alma - Malus sylvestris

40: Közönséges orgona – Syringa vulgaris

41: Közönséges mogyoró - Corylus

avellana

42: Duglászfenyő - Pseudotsuga menziessii

43: Hegyi juhar - Acer pseudoplatanus

9

Növényföldrajzi és ökológiai jellemzők

A következő táblázatban a (Növényismeret könyvben megtalálható fajok) az iskolaudvaron előforduló fajok flóraelem besorolása és ökológiai mutatói szerepelnek, megállapítható, hogy a fajok nagy része európai, eurázsiai eredetű, sok hazánkban is őshonos pl. vénic szil, lucfenyő, kislevelű hárs. Betelepített fajok közül megtalálható az É-amarikából származó fehér akác vagy a mediterrán eredetű hibiszkusz. A T értékek tekintetében a fajok elég egységesek, nagyrészük a lombhullató erdő zóna hőmérsékleti igényeihez alkalmazkodott faj. A W értékek szerinti megoszlást a táblázat után következő grafikon mutatja, amelyről megállapítható, hogy a fajok 2-6 W értékkel jellemezhetők, a két leggyakoribb típus a 4 és 5 (ezek mérsékelten üde és üde talajú területek növényei).

Ökológiai mutatók Fajok

Flóra elem T W R N Z

Alma, nemes Eu-szmed 5 6 4 Borostyán Alt-med 5 5 3 2 4 Cseresznye D-euá-szmed 6 2 5 Dió a-DKeu 5 6 3 2 3 Egybibés galagonya Euá 5 4 3 2 4 Édes mandula Med 6 2 4 Fagyal, közönséges Eu 5 4 3 2 3 Fehér akác n-am 5 3 4 3-4 5 Fehér nyár Euá 5 6 4 0.3 4 Fekete bodza Eu 5 5 3 4-5 5 Hegyi juhar Köz-eu (med) 5 6 3 Hibiszkusz Euá-(med) 0 3 3 Húsos som DKeu 6 3 4 3 3 Kecskefűz Euá 5 5 4 0 4 Kerti madárbirs Köz-eu 4 2 5 Kislevelű hárs Eu 5 5 3 3 3 Komló Cirk 5 7 0 3-4 4 Luc, közönséges Eu 3 6 2 0 3 Madárberkenye Euá 4 5 2 2 3 Magas kőris Eu 5 5 4 3-4 3 Mezei szil Köeu 5 7 4 0 4 Meggy, közönséges Eá-szmed-kont 6 4 5 Mogyoró, közönséges Eu 5 5 3 0.2-3 3 Nyír, közönséges Euá 3 4 0 0.2- 3 Orgona, közönséges DKeu 8 4 4 1-2 4 Platánlevelű juhar Eu 5 5 3 3-4 4 Sóskaborbolya Eu-med 6 3 4 2 3 Szeder Eu 5 4 2 Vadrózsa Eu 5 3 3 2 4

10

A fajok W érték szerinti megoszlása

Rövidítések Flóraelemek: k -kelet ny -nyugat é -észak d -dél kö -közép eu - európai á -ázsiai

am -amerikai kozm -kozmopolita cirk -cirkumpoláris kont -kontinentális med -mediterrán szmed -szubmediterrán atl -atlanti

balk -balkáni pont - pontusi alp -alpesi kárp -kárpáti pann -pannóniai n -neofiton adventi a - archeofiton

Ökológiai mutatók T-érték: a növényfajok hőmérsékleti igényi a legjellemzőbb klímaövvel megadva:

0 – tág tűrésű faj, határozott hőigény nélkül 1 – tundra 2 – erdős tundra 3 – tajga

4 – tű- és lomblevelű elegyes erdők 5 – lomberdő klíma 6 – szubmediterrán lomberdő 7 – mediterrán, atlanti örökzöld erdő

W-érték: a fajok vízigénye, ill. az a termőhely, ahol a növény a leggyakrabban előfordul:

0 – extrém száraz 1 – igen száraz 2 – száraz 3 – mérsékelten száraz

4 – mérsékelten üde 5 – üde 6 – mérsékelten nedves 7 – nedves

8 – mérsékelten vizes 9 – vizes 10 – igen vizes 11 – vizi

R-érték: a fajok pH-igénye, az a savanyú – meszes talajtípus, ahol a faj jellemzően előfordul(talajreakció):

0 – pH-ra nézve tág tűrésű faj 1 – savanyú

2 – gyengén savanyú 3 – közel semleges

4 – enyhén meszes 5 – meszes, bázikus

N-érték: a növényfajok nitrogén-igénye (Soó-féle mutatók):

0 – közömbös fajok 1 – nitrogénben szegény termőhelyeken élő fajok 2 – inkább nitrogénben szegény termőhelyeken élők 3 – közepes nitrogénigényű fajok 4 – inkább nitrogénben gazdag, jó tápanyag ellátású talajokon élők 5 – csak nitrogénben gazdag túltrágyázott Z-érték: a fajok degradációtűrésének (ill. veszélyeztetettségének) jellemzése (Németh-féle értékelési rendszer)

1 – degradációt nem tűrő 2 – degradációt kevéssé tűrő

3 – degradációt közepesen tűrő 4 – degradációt jól tűrő

5 – degradációt kedvelő - – ismeretlen degradációtűrésű

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

2 3 4 5 6

W

fajo

k s

zám

a

11

Néhány faj határozásának részletes leírása

Galagonya 1.a: -Száraz, leveles növények.

5.b: -Virágos, magva növények.

7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban

fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak

(porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények.

/ZÁRVATERMŐK/

1.b: -Szárazföldi növények.

2.a: -A növény zöld színű.

3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék.

3.csoport: fák és cserjék

1.b: -A levelek szórt állásúak.

A galagonya hajtása szórt levelekkel A galagonya szárnyasan tagolt levélzete 2.b: - A levelek tagoltak.

3.b: - A levelek szárnyasan tagoltak.

D. alcsoport: szórt állású, tagolt vagy összetett levelűek

1.a: -A levél nem összetett, többé-kevésbé karéjos.

2.a: -A levelek szárnyasan tagoltak.

3.a: - A hajtás tüskés.

7.b: -A levél hónaljában (nem mindig) egy tövis van. Az ágcsúcsok is tövisesek.

12

- Az ág tövises, a levelek a féllemez közepénél mélyebben 3-5 részre hasogatottak.

Bibeszál többnyire 1. Tölgyesek, írtások gyakori cserjéje.

A galagonya virágzata

Vénic szil 1.b: -Száraz, leveles növények.

5.b: -Virágos, magva növények.

7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban

fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak

(porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények.

/ZÁRVATERMŐK/

1.b: -Szárazföldi növények.

2.b: -A növény zöld színű.

3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék.

3. csoport: fák és cserjék

1.b-A levelek szórt állásúak.

A szil szórt állású levélzete A szil kihegyezett, érdes levélzete

13

2.b: - A levelek tagoltak.

3.a: -A levelek széle fűrészesen bemetszett.

C alcsoport: szórt állású, fűrészes, fogas, vagy csipkés szélű levelek.

1.a: -A levéllemez alapján a nyél folytatásaként csak egy erősebb ér ered, az első oldalerek

valamivel a levélváll felett erednek.

5.b: - A levél erősebb oldalerei (legalább a felsők) rendszerint egyenes vonalban a levélfogak

csúcsába futnak.

7.a: - A levél jól láthatóan hosszabb a szélességénél.

9.a:- A levél válla nagyon egyenlőtlen, csúcsa kihegyezett, gyakran érdes.

- A kocsány 3-6-szor hosszabb, mint a virág. A lependék hártyás szélének éle sűrűn pillás, a termések csüngők, hosszú kocsányúak. A levél tojásdad, válla erősen aszimmetrikus, széle kétszeresen fűrészes, fonáka lágy szőrős, az érzugokban nem szakállas. Oldalér 12-19 pár. A kéreg lapos darabokra válik le.

A szil termése

Orgona 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a-Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék

1.a: - a levelek átellenes állásúak.

14

Az orgona átellenes levélállása

A alcsoport: átellenes levélállásúak

1.b: -A levél egyszerű, nem összetett. 2.a: -A levéllemez ép, a szár nem csavarodott. 3.b: -A levél ép szélű. 4.b: -Talajon gyökerező növények. 5.b: -Legalább 1 m magas, mindig felálló cserje. 6.b: -A legerősebb oldalerek a levél szélének futnak és fokozatosan elvesznek, vagy ívesen egyesülnek a legközelebbi felsővel. Az átellenes levélpárok nyelének tövét keresztvonal nem köti össze. 7.b: -A levélnyél hosszabb, a levéllemez szélesebb, vállán szíves vagy elkeskenyedő.

Az orgona elkeskenyedő levélzete

-A levelek szívesek. A párta nagyobb, lila vagy fehér. A porzók a párta torkában vannak. Illatos virágú díszcserje, könnyen elvadul, és napos, meleg lejtőkön meghonosodik (vadon legközelebb az Al-Dunánál él.)

15

Az orgona különböző színű pártái

Borostyán 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b-Virágos, magva növények. 7.b- A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a-Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék

1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.a: -A levelek ép szélűek.

A borostyán ép szélű levélzete

B alcsoport: szórt állású és ép szélű levelek 1.b: -A levélfonák csupasz vagy kissé szőrös, de nem bársonyos. A színével együtt mindig zöld. A növény magasabb 30 cm-nél. 2.b: -A szár nem barázdás, a virág nem pillangós. 3.b: -Az oldalerek elágazók, kevéssé kiállók. 4.b: -A levélnyél sokkal rövidebb. 5.b -A levél szélesebb 2 cm-nél, a lemez alapján 3-5 erősebb oldalér ered, az idősebb levelek vaskosak, bőrszerűek. A szár kúszó.

16

-A virágzó hajtás levele ép szélű, tojásdad. A virágernyők gömbösek. A bogyó fekete. Főleg gyertyános, bükkös és ligeterdőkben, gyakran a gyepszinten tömeges. Csak a fényre jutó hajtások virágoznak, ezek levele is más.

A borostyán léggyökere A borostyán levélzete

Lucfenyő 1.b: -Száras-leveles növények. 5.b: -Virágos, magvas növények. 7.a-A magvak össze nem nőtt termőlevelek között szabadon állanak. A termőlevelek megfásodnak, tobozt, tobozbogyót alkotnak. Virágtakaró és termő nincs. Tű- vagy pikkelylevelű fák vagy cserjék. /NYITVATERMŐK/ 1.b: -Fák vagy cserjék, tű- vagy pikkelylevelekkel. 2.a: -A levél zöld, tű vagy pikkely alakú. A termős virág toboz, tobozbogyó. 3.a: -A tűlevelek szórtak, sűrűn állnak, négyélűek, szúrús hegyűek. A 8-15 cm hosszú toboz lesüngő. A magas hegyekben önálló övet alkot. Nálunk vadon csak a nyugati határszélen, másutt ültetik.

A lucfenyő termése és levélzete

17

A Lucfenyő szórt tűlevélzete

Nyír 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék

1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.b: -A levelek bemetszett szélűek, tagoltak vagy összetettek. 3.a: -A levelek széle fűrészesen, fogasan vagy csipkésen bemetszett. C alcsoport: szórt állású, fűrészes, fogas vagy csipkés szélű levelek

1.a: -A levéllemez alapján a nyél folytatásaként csak egy erősebb ér ered, az első oldalerek valamivel a levélváll felett erednek. 5.b: -A levél erősebb oldalerei (legalább a felsők) rendszerint egyenes vonalban a levélfogak csúcsába futnak. 6.a: -A levél háromszögű vagy fordított trapéz alakú, szélén durván fogas, többnyire hosszú nyelű. -A levél háromszög-tojásdad vagy rombos. A széle 2-szeresen fűrészes, csúcsa hegyes. Lecsüngő, vékony ágú fa, kérge fiatalon fehér. Mésztelen talajú, üde vagy szárazabb erdők elegyfája, fenyíéreken, lápokon állományalkotó. Díszfaként is ültetik kertekben, parkokban.

18

A nyír levélzete

Kislevelű hárs 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: -A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a-Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék

1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.b: -A levelek bemetszett szélűek, tagoltak vagy összetettek. 3.a: -A levelek széle fűrészesen bemetszett.

A kislevelű hárs bemetszett levélzete

19

C alcsoport: szórt állású, fűrészes, fogas vagy csipkés szélű levelek

1.b: -A levéllemez alapján 3-5, kb. egyenlő ér ered. 2.b: -A nagyobb levelek nyele mindig hosszabb 2 cm-nél. 3.a: -A levélfonák csillagszőröktől ezüstös, vagy csak az érzugokban látható szőrpamat. A levélváll ferde. Hársfélék családja

1.b: -A levelek fonákán csak az érzugokban van szőrpamat. 2.a: -Az érzugokban barnás-vörhernyes szőrpamat van. A levél majdnem kerek, hirtelen kihegyezett, 3-9 cm hosszú. Üde és középnedves, árnyas erdőkben. Az Alföldön ritka. Hegyi juhar 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: -A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: fák és cserjék

1.a: -A levelek átellenes állásúak. A alcsoport: átellenes levélállásúak

1.b: -A levél egyszerű, nem összetett. 2.b-A levéllemez tagolt, 3-5 karéjú. A termés kétszárnyú.

A hegyi juhar tagolt levélzete

20

Juharfélék családja

1.b: -A levél ép vagy karéjos. 2.b: -A levél tenyeresen 3-5 karéjú. 4.a: -A levelek nagyobbak 10 cm-nél, a hasábok legfeljebb a lemez közepéig érnek. A virágok zöldesek, lombfakadás után fejlődnek, a virágzat lecsüngő. Üde, árnyas erdőkben, főleg a hegy- és dombvidéken. Kecskefűz 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: -A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: Fák és cserjék

1.b: -A levelek szórt állásúak. 2.a: -A levelek ép szélűek. B alcsoport: szórt állású és ép szélű levelek

1.b: -A levélfonák csupasz és kissé szőrös, de nem bársonyos. A színével együtt mindig zöld. A növény magasabb 30 cm-nél. 2.b: -A szár nem barázdás. A virág nem pillangós. 3.b: -Az oldalerek elágazók, kevéssé kiállók. 4.b: -A levélnyél sokkal rövidebb. 5.a: -A levél csak kivételesen szélesebb 2 cm-nél, nem hosszabb 4 cm-nél, kihegyezett, középen a legszélesebb, legalább fiatalon szőrös.

A kecskefűz tojásdad levele

21

Fűzfélék családja

1.a: -A rügyek egy külső pikkelye van. A levél tojásdad. 2.b: -A levél tojásdad-elliptikus, kissé kihegyesedő csúcsú. 3.a: -A levél 5-10 cm hosszú, színe sötétzöld, fonáka tömötten szürkés-molyhos, kerekített vállú. A virágzó barka tojásdad. Kis fa, amely a hegy- és dombvidéken gyakori, az Alföldön ritka. Nedves erdőszélek növénye.

A kecskefűz tojásdad barkája

Fagyal: 1.b: -Száraz, leveles növények. 5.b: -Virágos, magva növények. 7.b: - A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. A virágtakaró többnyire megvan. A virágok kétivarúak, ritkábban egyivarúak (porzósak vagy termősek). Rendszerint lapos levéllemezű fás- és lágyszárú növények. /ZÁRVATERMŐK/ 1.b: -Szárazföldi növények. 2.b: -A növény zöld színű. 3.a: -Fásszárú növények: fák és cserjék. 3. csoport: Fák és cserjék

1.a: -A levelek átellenes állásúak. A alcsoport: átellenes levélállásúak

1.b: -A levél egyszerű, nem összetett. 2.a: -A levéllemez ép, a szár nem csavarodott. 3.b: -A levél ép szélű. 4.b: -Talajon gyökerező növények. 5.b: -Legalább 1m magas, mindig felálló cserje.

22

6.b: -A legerősebb oldalerek a levél szélének futnak és fokozatosan elvesznek, vagy ívesen egyesülnek a legközelebbi felsővel. Az átellenes levélpárok nyelének tövét keresztvonal nem köti össze. 7.a: -A levélnyél rövid (0.5 cm), a lemez alapján keskenyedő, legalább háromszor olyan hosszú, mint amilyen széles.

A fagyal átellenes levélpárjai

Olajfélék családja

1.b: -A levelek épek és ép szélűek. 5.a: -A levelek lándzsásak. A párta kicsi, fehéres, erős illatú. A porzó kiálló. A termés fényes fekete, gömbös, bogyószerű. Gazdagon sarjadó cserje. Tölgyelegyes erdőkben mindenfelé gyakori.

23

Felhasznált irodalom

Godet, J-D.: Fák és cserjék, Officina Nova, Bp. 1993.

Kropog E. – Mándics D. – Molnár K.: Fák és cserjék – növényismeret mindenkinek, Műszaki

Könyvkiadó, Bp. 2002.

More, D. – Fitter, A.: Fák, Gondolat, Bp. 1990.

Polunin, O.: Európa fái és bokrai, Gondolat, Bp. 1981.

Simon T.: A magyarországi edényes flóra határozója, Harasztok-virágos növények,

Tankönyvkiadó, Bp. 1992.

Simon T. – Seregélyes T.: Növényismeret – A hazai növényvilág kis határozója, Nemzeti

Tankönykiadó, Bp., 2000.

Turcsányi G. – Turcsányiné dr. Siller I.: Növénytan, http://www.hik.hu/tankonyvtar

/site/books/b159/index.html

Hazánk növényvilága - http://www.terraalapitvany.hu/haznov/