9
Israel Finkelstein – Neil Asher Silberman: Biblia És Régészet 1. A könyv szerkezete: Kezdetek i.e. 586 Biblia fontosabb „történeti könyveit” vizsgálja = Tóra + korábbi próféták Jozija uralkodása idején szerkesztették egybe (i.e. VII. század) FONTOS különbséget tenni aközött hogy mi történt meg, és mikor szövegezték, szerkesztették meg. Ez tehát nem azt jelenti, hogy a Bibliában leírtak az i.e. VII. sz –ban történtek meg (ha megtörténtek), hanem azt hogy ezeket a történeteket a kor politikai ideológiájához igazították, és ennek megfelelően szerkesztették egybe. 2. ELSŐ RÉSZ: A Biblia mint történelem? 1. Pátriárkák Amorita hipotézis (kora bronzkor - William F. ALBRIGHT); középső bronzkor (nuzi táblák - Roland DE VAUX); korai vaskor (Benjamin MAZAR) elméletek cáfolata VII. századra utaló jelek: tevék (ld. József története), gumi, balzsam, illatos gyanta (József eladása), filiszteusok említése Pátriárkák történeteinek elrendezése: VII. századi Júda álmainak kifejezője Különböző területi egységek különböző hagyományainak egyesítője lehetnek történeteik 2. A kivonulás Hükszosz – hipotézis (Manfred BIETAK) cáfolata A tömeges kivonulás lehetetlensége (nincsen vándorlást alátámasztó régészeti lelet), ha valóban 600.000 emberről lett volna szó, simán el is foglalhatták volna Egyiptomot, nem kellett volna engedélyt kérni VII. századra utaló jelek: II. Ramszesz helyett (nincs név szerint említve) : I. Pszammetrik, II. Nékó;

Israel Finkelstein Biblia és Régészet vázlat

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Docx vázlat.

Citation preview

Israel Finkelstein Neil Asher Silberman: Biblia s Rgszet1. A knyv szerkezete: Kezdetek i.e. 586 Biblia fontosabb trtneti knyveit vizsglja = Tra + korbbi prftk Jozija uralkodsa idejn szerkesztettk egybe (i.e. VII. szzad) FONTOS klnbsget tenni akztt hogy mi trtnt meg, s mikor szvegeztk, szerkesztettk meg. Ez teht nem azt jelenti, hogy a Bibliban lertak az i.e. VII. sz ban trtntek meg (ha megtrtntek), hanem azt hogy ezeket a trtneteket a kor politikai ideolgijhoz igaztottk, s ennek megfelelen szerkesztettk egybe.

2. ELS RSZ: A Biblia mint trtnelem? 1. Ptrirkk Amorita hipotzis (kora bronzkor - William F. ALBRIGHT); kzps bronzkor (nuzi tblk - Roland DE VAUX); korai vaskor (Benjamin MAZAR) elmletek cfolata VII. szzadra utal jelek: tevk (ld. Jzsef trtnete), gumi, balzsam, illatos gyanta (Jzsef eladsa), filiszteusok emltse Ptrirkk trtneteinek elrendezse: VII. szzadi Jda lmainak kifejezje Klnbz terleti egysgek klnbz hagyomnyainak egyestje lehetnek trtneteik

2. A kivonuls Hkszosz hipotzis (Manfred BIETAK) cfolata A tmeges kivonuls lehetetlensge (nincsen vndorlst altmaszt rgszeti lelet), ha valban 600.000 emberrl lett volna sz, simn el is foglalhattk volna Egyiptomot, nem kellett volna engedlyt krni VII. szzadra utal jelek: II. Ramszesz helyett (nincs nv szerint emltve) : I. Pszammetrik, II. Nk; egyiptomi nevek, emltett helyek lakottak voltak az i.e. VII. szzadban, VII. szzad: Egyiptom ismt nagyhatalom, ami a jdai terjeszkedst veszlyezteti

3. Knan meghdtsa Amarnai levelek = Knan egyiptomi tartomny Tell Beit Mirsim satsok (ALBRIGHT, John HOPKINS, ~ Btel); Hacor sats (Yigael YADIN) cfolata VII. szzadra utal jelek: Jda vroslistja (Jzs15:21 62) teljes mrtkben megfelel Jozija kornak hatraival, 639: Jda Asszria vazallusa kiv. np nem tartotta be a parancsolatokat!

4. Kik voltak az izraelitk? Merneptah sztl: i.e. 1207: ltezett egy Izrael nev np Knanita vs. Izraelita anyagi kultra Betelepls modellek: (1) Bks betelepls (Albrecht ALT)= habiru hipotzis, shosu- hipotzis cfolata, (2) Lzad fldmvesek (George MENDENHALL, Norman GOTTWALD) betelepedsi hullmok ciklusa (hegyvidkrl lhetbb terletre val kltzs, magyarzza az eltr anyagi kultrt is) izraelitk = knanitk!

5. Az aranykor emlkei? bibliai minimalistk (Thomas THOMPSON, Philip DAVIES) rvek s ellenrvek Tel Dan sztl: Jda s Izrael lehetsgei YADIN feltrsai Megiddban (bit hilani, csods palota), tzvsz ltal elpusztott vrosok ( Dvid) rvelsnek elutastsa + cfolata VII. szzadra utal jelek: fejlettsg, Sba (1Kir9:28; 10:11), egyeslt kirlysg propaganda szemlyei NEM VOLT egyeslt kirlysg, a kt llam klnbz lehetsgei s fejlettsge miatt nem is lehetett JDA + IZRAEL Jda: nehzkes kommunikcis lehetsgek, rosszabb topogrfiai adottsgok Izrael: tgas vlgyek, termszetes, jrhat utak Jeruzslem: i.e. IX. Sz.: nincs egy cserpdarab sem nem volt lakott? DE! Dvid s Salamon ltezhetett, emlkk hatsos eszkze lett az i.e. VII. szzadi propagandnak

3. MSODIK RSZ: Az kori Izrael felemelkedse s buksa 6. Egy llam, egy nemzet, egy np? (kb. i.e. 930 720) Kora bronzkori letelepedsi hullmmal kt elklnthet trsadalom jtt ltre Egysgests httere Nincs egyeslt kirlysg (ld. Fntebb)

7. Izrael elfeledett els kirlysga (kb. i.e. 884 842) Omridk (ld. Magdi ) Mesa sztl (1868), Tel Dan sztl, III. Sulmnu asardu monolitfelirat Nagystl ptkezsek Bnk: hatalmuk s nemzetkzi nyitottsguk nem fr ssze az i.e. VII. szzadi ideolgival

8. A birodalom rnykban (kb. i.e. 842 720) Asszr birodalom, V. Sulmnu-asardu Hsea szvetkezik Egyiptommal 722: Somron buksa Tel Dan sztl (Hazael) II. Jerobem pecstje, pecstek agyagednyekben: szervezett kszlds A megiddi istll, amit Yadin eredetileg Salamonnak tlt, valjban ehhez a korszakhoz tartozik

4. HARMADIK RSZ: Jda s a bibliai trtnelem megrsa 9. Jda talakulsa (kb. i.e. 930-705) Jda rgszeti szempontbl i.e. VIII. szzadig jelentktelen Izrael buksa utn jn ltre a teljes llamisg Blvnyimds nem eltrs volt, hanem hitk eredeti formja Hagyomnyos valls: Agyagszobrocskk, tmjnoltrok, italldozati helyek, JHVH tbb istennel val tisztelete, fldrajzi decentralits (1. Jeruzslem, 2. Vidki nemzetsgek), rengeteg ASERA szobrocskk Amarnai levelek Fordulpont: III. Tukulti-apil-sarra (i.e. 745-727) Achz kirly gy dnt, hogy vazallus lesz i.e. 720 utn asszr terletek veszik krl regiolis nagyhatalomm vlhat hirtelen megntt npessg vrosfal emelse kb. 1000 f -> kb. 15.000 f j fldmvel teleplsek meglv teleplsek megnnek: LACHIS Nincs okunk ktelkedni a j s rossz kirlok ltezsben Hiszkija vallsi reformja, magaslati helyek lerontsa j valls kialakulsa: Egysgesebb attitd j politikia clkitzs: egsz Izrael egysgestse Valamikor i.e. VIII. szzad vgn megjelenik a makacs gondolat, hogy kizrlag JHVH-t szabad imdni Nem tudjuk honnan ered mosz, Ozes prfta sszetkzsbe kerl a hagyomnyos jdai valls hveivel csak JHVH mozgalom igaz/bns kirlyok Ragyog sikert rt el Msodik Trvnyknyv trvnyeinek + deuteronomikus trtnetrs megalkotsval Terleti aspektusai is voltak Ironikus mdon pont azt nevezik knanita eretneksgnek, ami legsib rksgk volt i.e. 705: j asszr kirly: Szin-ahh-eriba Asszria meginog jel Jdnak, hogy beteljestse trtnelmi sorst

10. Hbor s tlls kztt (i.e. 705 639) Hiszkija: fellzad asszr birodalom ellen fggetlenn vlshoz jelents politikai hatalom s llamszervezet szksges + egyrtelm vallsi biztostkra FORDULAT: Manassze jra felpti a magaslati helyeket Oltrokat emel Baalnak imdta az g egsz seregt Fit tzbe kldi Halottidzk tartsa Helyrell korbbi vallsi pluralizmus legrosszabb kirly noha ezzel Jda jjledshez segtett: helyrellts nem lehetsges falusi vnek + nemzetsgek nkl jra engedelmezi Asare, Baal kultuszokat Rjn, hogy Jda fellendtse asszr rdek is tkzllam Egyiptommal Bkt hoz Jdba Termketlen terletekre val terjeszkeds Jeruzslem megmenklse: Lachis domborm; de Jda terlete sszezsugorodik, igazbl Asszria a nyertes

11. A nagy reformci (i.e. 639 586) Jozija uralkodsa Hadjratot indt, hogy megtiszttsa a vallst, lerombolja a magaslati helyeket Dvid hith utdja i.e. 622: a Trvny knyvnek megtallsa a templomban Megtallhat benne bibliai monoteizmus sszes kzponti vonsa nneplyesen felolvassa a npnek Ennek nyomn Jozija elindul megtiszttani a JHVH kultuszt1) Lerombolta idegen vallsok szentlyeit2) Lerombolta a magaslati helyeket3) Reformjai helyrehozzk a mlt bneit is Trvny knyve tulajdonkppen Msodik Trvnyknyv els verzija de nem rgi alkots, alighanem Jozija idejben keletkezett A nemzetkzi helyzet Jozija alatt: Egyiptom nagy politikai renesznsza, XXVI. Dinasztia Asszria gyors, hirtelen hanyatlsa, visszavonulnak Izrael szaki rgiibl Megnylt az t a jdai ambcik eltt Hatsos propaganda KELL brahm Izsk, Jkob alakja, kalandjaik furcsamd emlkeztetnek a VII. sz-ra Nagy nemzeti felszabadt eposz megteremtse Egysges elbeszlsbe foglaljk Knan meghdtst Knanitk becsmrlse Jozija, Dvid, Hiszkija, Achz, Manassze Jozija pozitv s negatv tkrkpei A reformok s a rgszet nem nagyon tmasztja al Jozija reformjait Tovbbra is sok Asera szobrocska kerl el i.e. 605: Nabu-kudurri-uszur Karkemisnl legyzi az egyiptomi sereget Jeruzslem krl szorul a babiloni hurok Jojachin nz szembe velk (2Kir 24:10 16) Jeruzslemi papsgot + arisztokrcit elhurcoljk + Jojachint is Helybe ltetik Cidkijt felkelst szervez Babilon ellen i.e. 587: Jeruzslem ostroma Lachis s Azka voltak az utols vrosok, vgl csak Jeruzslem

12. Fogsg s hazatrs (i.e. 586 kb. i.e. 440) Tra + deuteronomikus trtnetrs kiegszl, elnyeri vgs formjt Pusztts utni jdai helyzetet Jeremis knyve rja le; Babilonba hurcoltak letrl: Ezkiel prfta Hullmokban val visszatrs esemnyei: Ezdrs, Nehemis, Aggeus, Zakaris Jda kirlysga Jehud (perzsa birodalom tartomnynak armi neve) jehudim (zsidk) i.e. 539: sszeolik az jbabiloni birodalom - Perzsa hdts -- Krosz rendeletet ad ki Jda s a templom helyrelltsra hazatrk els hullma templom jjptsnek megkezdse i.e. 516-ra befejezdtt Frank Moore CROSS: A deuteronomikus trtnetnek kt klnbz vltozata van fogsg eltti s utni felfogst tkrzik Dtr1:1) Jozija uralkodsa alatt2) Vge: magaslati helyek leromolsa, pszah els orszgos megtartsa Jeruzslemben3) Mzes utols beszde gret fldje jbli, Jozija ltali meghdtsa Dtr2:1) Aktualizlni kellett2) ssze kellett foglalni Jozija hallt + elhurcolst, + MEG KELLETT MAGYARZNI hogyan trtnhetett3) Mindenrt Manasszt okolja4) Jozija igaz mivolta csak ksleltette Jeruzslem elkerlhetetlen pusztulst mivel istenfl volt, nem kellett ltnia a bukst5) Vge: Jojachin hazatrse Jdban maradtak: Nem volt teljes deportci > npessg kb. 75%-a Jdban marad Folytattk addigi fldmvel letket Legfontosabb telepls: Micpa (Tell en-Neszbet) Perzsk tmogattk helyi vallst, noha nem szimptia miatt hsg biztostsa rdekben Vezet szerephez jut a papsg (Dvid-hzi dinasztia nincs tbb kpben) a templom kerl Jehud npe identitsnak kzppontjba Papi forrsok (P) keletkezse Mzes 5 knyvnek vgs szerkesztse Kivonuls trtnete rendkvli jelentsggel brt a Babilonba hurcoltokra sajt tkrkpk Ezzel ismt sikerl egy npet egyesteni

*Wellhausen forrselmleteJ: jahvista (a forrsban a Jahve kifejezst hasznlja)E: elohista (a forrsban az Elohim kifejezst hasznlja)D: deuteronomista (Deuter.)P: papi forrsok (papi szertartsok, papok feladatai, stb.)