Itt a Bohémszólóktól eltekintve (és ez egy koncert 90 %-a) nem szabad, hogy a bendzsó uralja a zenekart, viszont ha nem játszik, akkor ösztönösen valami hiányérzete lesz

Itt a BohémFesztivál!

Már megint itt van a Bohém Fesz-tivál! (2013. március 22-24., csak a

pontosság miatt...) Nem is akármilyen fesz-tivál lesz ez a mostani: itt lesz a klasszikusjazzban a világ jelenleg legjobb fekete éne-kesnõje, a Grammy-díjas Catherine Russell,kijátssza majd a szemünket is a világ egyér-telmûen legjobb bendzsósa, a japán KenAoki (õ látható a fenti címlapfotón). Ötöd-ször lép színpadra Kecskeméten a ragtimekoronázatlan királynõje, a kanadai MimiBlais, s elõször egy rendkívül jópofa, auten-tikus bluest játszó svájci csapat, MarcoMarchi és a Mojo Workers. Jön még anémet trombitás, Herbert Christ és egyorosz-amerikai ragtime-zongorista hölgy,Larisa Migachyov is. A hazai vonal képvise-

letében pedig a Hot Jazz Band és természe-tesen a házigazda Bohém Ragtime JazzBand. Részletek a 15-16. oldalon.

A fesztivál közelsége ellenére a BohémJazzMagazin jelen száma nem a kecskemétirendezvény körül forog. Szokásos rovatainksok újdonsággal és érdekes írással szolgál-nak: Füstös-Simon Zsuzsanna a BenkóDixieland egykori bendzsósával, Nagy Jenõ-vel készített interjút, a swingtánctörténetisorozat már a végefelé közeledik (most aboogie-val és a rock�n�rollal), Korb AttilaEarl Hines-ról szóló elemzõ írásához pedigkülönleges melléklet tartozik: a West EndBlues híres, jazztörténeti jelentõségû zongo-raszólójának Attila által leírt változata (ún.transzkripciója).

Joe Fritz méltatása Buddy deFrancórólolyan személyes (fel)hangúra sikerült, hogyszerkesztõként nem volt szívem húzni acikkbõl. Így viszont nem maradt hely aképeknek, ezért ezt itt, az elsõ oldalonpótoljuk. Nem kevésbé személyes SzalókyBéla Warren Vachéról írott cikke sem, sszemélyes hangú magyar jazzstandardrõlszól Zipernovszky Kornél írása, aki KozmaJózsef Hulló falevelek címû örökzöldjénekeredetével ismerteti meg az olvasót. Kornélegy aktuális lapszemlével is hozzájárult aBohém JazzMagazin elsõ 2013-as számá-hoz.

Simon Géza Gábor is elfeledett magyargyökereknek ment utána, Matisz László atõle megszokott minõségû okfejtésbe bo-csátkozik ismét, Fodor Laci pedig ezúttalegy Ellington-sláger hangszerelt változatátajánlja a házimuzsikálni vágyó jazzbarátok-nak. Érdemes tehát végigböngészni a mos-tani számot, sõt késõbb is elõ-elõvenni!

A Bohém Jazz Magazin ez évtõl nyomtatottformában is elérhetõ, s elõfizethetõ digitáli-san vagy nyomtatott lapként is! Az évesdigitális elõfizetés mindössze 2.490 Ft, anyomtatott lapé egy évre (hat lapszámra)4.990 Ft. A Bohém Webáruházban lapszá-monként is megvásárolható az újság 490Ft-ért.

IMPRESSZUM:Bohém JazzMagazin

Bohém VIP-tagok és elõfizetõk részére

Dr. Ittzés Tamás 6001 Kecskemét, Pf. 652.

0620/336-4620 [email protected]

www.bohemragtime.com/jazzmagazin/

III . É V F . 1 . S Z Á M � 2013 . F E B R .

R�� H�� R�� FüstösSimon ZsuzsannaSorozatunkban FüstösSimon Zsuzsanna beszélget olyan jazzzenészekkel, akik korábban mindennapi résztvevõivoltak a magyar klasszikus jazzéletnek, de mára eltûntek a mûfaj kedvelõinek szeme elõl. Emlékek, emberi sorsok,tanulságok�

A tanítás apárólfiúra száll: �Mindent lehet mégjobban csinálni!�beszélgetés a Benkó Dixieland Bandegykori bendzsósával, Nagy Jenõvel

� Benkó Sándorral egy iskolaépületbe jár-tunk. Õ a Bláthy technikumba, én pedig azÁrpád Gimnáziumba. Neki volt egy klari-nétja, nekem volt egy pici �prím� bendzsómés mindkettõnknek klasszikus zenei elõkép-zettsége. Megpróbáltunk közös ízlésünknekmegfelelõ, ún. tradicionális jazz számokatjátszani. Mindketten rajongtunk az amerikaiászok � Louis Armstrong, Edmond Hall,Kid Ory �, és az európaiak � Chris Barber,Kenny Ball, Acker Bilk � zenéjéért, máramihez rádióból, vagy hanglemezen hozzá-fértünk. Ez a kezdet, mely után 1957-ben

megalakult a BDB, és kibõvült mûegyetemitársakkal. Ez már igazi dixieland zenekarvolt, ahol három évig szinte kizárólagszorgalmasan próbáltunk, és csak ezutánálltunk ki a színpadra. Ezt követõen jött akomoly tartalmi rész, az 54 év, tele kon-certtel, utazással, millió próbával, sikerekkel,díjakkal, élményekkel. Majd 2011-ben, ahagyományos év végi koncerten a MÜPÁ-ban Benkó Sándor ünnepélyesen bejelentet-te, hogy Nagy Jenõ a BDB-ben eltöltött 54éves zenekari múlt után visszavonul. Énpedig torkomban dobogó szívvel elbúcsúz-tam a közönségtõl, megköszönve a nemkevés személyes sikert, a szeretetet, a csillo-gó szemeket, a rengeteg tapsot.

Nem unatkozom. A mérnöki munkátólnem váltam meg, viszont a zenekari kötele-zettségek mellett sok olyan dolgot toltammagam elõtt, amelyek bár kedvemre valóklettek volna, de nem volt idõm foglalkoznivelük. Ilyen például a bendzsóépítés - már25 ún. �home made� hangszerem szól avilágban -, a portrérajzolás, az angol nyelv,a fotózás, az olvasás és a számítógép. Végrea családomra is több idõ jut, egyéves kisunokám boldog nagypapája vagyok.

Széchenyi azt mondta: �A gyémántot nemkell dicsérni, csillog az magától.� Hát én ígylátom a bendzsót és a bendzsózást. Abendzsó alapvetõen egy kísérõ, ritmust ésharmóniát adó hangszer a zenekarban. Aszólóktól eltekintve (és ez egy koncert 90%-a) nem szabad, hogy a bendzsó uralja azenekart, viszont ha nem játszik, akkorösztönösen valami hiányérzete lesz ahallgatónak. Ez önkontrollt, valamint azenei összhang és kiegyensúlyozottságérdekében vállalt visszafogottságot vár el abendzsóstól, ami sokszor nehéz feladat, ésszerintem részben intelligencia kérdése.

� Elsõ hangszerem a zongora volt. Aztánmég az ötvenes években gitároztam. Ami-kor Oroszlán Gábort elvitték katonának,Benkó Sándor azt mondta: �Neked vannakhúrjaid, a bendzsó mellett te fogsz gitároz-ni�. Csináltam egy lapgitárt, és elkezdtemjátszani az akkoriban divatos Shadows ésHurricanes számok ritmuskíséretét.

�� Mindenek elõtt gitározni szerettem volna,de ahhoz gitár is kellett volna, és ez akkori-ban nem volt megoldható. Aztán a nagyvágyakozás kellõs közepén egy osztálytár-sam, barátom adott egy ütött-kopott,romokban lévõ kis prím bendzsót, hogyhozzam rendbe, és azzal húzzam ki, amíggitárom lesz, és akkor édesapámtól tanultszívóssággal és precizitással hozzáláttamtanulmányozni a bendzsó lélektanát. Hogyvan hangolva, milyen húrok vannak rajta,milyen bõr kell rá, majd szereztem egynémet kiadású , és elkezdtemegyre komolyabban foglalkozni a bendzsó-val. A hangszerkészítést, javítást, a mainapig nem adtam fel. Minél többet és minélmélyebben foglalkozom vele, annál többörömet és élményt ad vissza. Azóta iskitartunk egymás mellett.

�� Mindig nagy tisztelettel voltam a zene-karban játszott muzsika iránt. A BenkóSándor által diktált szigor, fegyelem, követ-kezetesség és precizitás egyezett a karak-teremmel, így nem volt nehéz beilleszkedni,a helyemet és funkciómat megtalálni, és 54éven keresztül helytállni.

�

� A jót könnyû megszokni, különösen, haaz évtizedeken keresztül, szinte nap, mintnap tapasztalt tény. Persze, ennek a csillogóéletformának van egy kõkemény árnyoldala,amirõl ritkán és keveset beszélünk: a sikermögött mindig kemény, izzadságos munkavan. Ilyen az egyéni gyakorlás, a próbáksora, a sok órás munka utáni utazások, azenész társak és a közönség elvárásánakvaló megfelelés nyomasztó kényszere, ahangszeres fejlõdés személyes igénye. Eh-hez jön még, ha az embernek van egy felelõsprivát foglalkozása, amit én, mint villamos-mérnök végeztem.

�

� A zene mellett soha nem adnám fel amûszaki tevékenységet. Egyrészt, mertannyi energiát öltem bele, hogy kár lennefeladni, másrészt, mert a tervezõi alkotás azene mellett mindig egy kiegyensúlyozóellenpólus volt. Olyan munkákat tudhatokmagam mögött, mint a Liszt Ferenc repülõ-

tér elsõ komplex tûzvédelmi rendszere, vagya Gresham Palota teljes villamos rendszeré-nek mûszaki ellenõrzése.

�

� Bela Fleck és Pete Seeger kiváló, világhírûbendzsósok. Mindkettõjüknek hallottam ajátékát, igazán egyéni úton járnak, viszont ahangszer és a stílus, amit õk játszanak nemigazán az én világom. Felnézek rájuk, denem a példaképeim.

�

� Ha az a cél, hogy kettõjük közül ki játszikgyorsabban, nagyobb technikával vagyhangosabban, akkor ez versengés, rivalizálásés nem muzsika. Ha a cél, zenei alázattalegymás játékának segítése a lehetõ legjobbelõadás elérése céljából, az jó. Ennekgyümölcsét nem csak zenészek aratják le,de a közönség is. Volt szerencsém ilyennelis, olyannal is találkozni. A nagy öregek sohanem akarták szólista társaikat lesöpörni aszínpadról.

�

� Sajnos csak videón láttam. Szerintem õegy évszázados zseni. Olyan, mint Buddy

Wachter, Eddy Davis, Steve Di Bonaven-tura vagy Al Smith. Mindent tud a ben-dzsón. A technikát nem öncélúan használja,és emellett még szimpatikus, könnyed is.

�

� Mindenképpen azt, aki nem másol, hanemsaját útján jár, mert arra rá lehet ismerni �aszomszéd szobából is�. Különben nincsolyan, hogy legkiválóbb, mert egy bizonyostechnikai színvonal fölött mindenki min-dent tud, és a közönség dolga, hogy ki,milyen elõadásmódra rezonál, kinek ki akedvence. Nekem, pl. Edmond Hallklarinétos, Louis Armstrong együttesébõl.

�

� A zenész is bizonyos szempontból ember.Attól, hogy bohémebb, más pályán éli azéletét, esetleg gyakoribb a sikerélménye,magánemberként ugyanolyan, mint bárkimás. Szerintem az igazi emberi, erkölcsiértékrend az, ami meghatározó két emberhosszú távú kapcsolatában. Zenészek közta közös nevezõ a zene. Társasági életre civilemberek, és zenészek között lényegesenkevesebb idõ jut.

�� Volt, van, és remélem lesz is.

�

� Igen, de már sajnos régen nem gyakorlom.Ezek a küzdõsportok, fõként a karate.Mostanában kaptam meg a Magyar KarateSzakszövetségtõl a Kyokushin ágazat tisz-teletbeli 1 DAN mesterfokozatát. FurkóKálmán és Adámy István barátaimmal több,mint 40 éve kezdtük el a TF-en a Magyaror-szágon akkoriban még ismeretlen sportot,a karatét. A másik, hogy �Ecseri függõ�vagyok. Ott a piacon a hagyatékok közöttmár nem egyszer találtam romokban lévõbendzsót, amit csupán hobbiból felújítot-tam, kiegészítettem a hiányzó alkatrészek-kel, és a hangszer 50-60 év után újra meg-szólalt. Harmadrészt nagyon érdekelnek atávol-keleti hagyományos gyógymódok,ezek közül fõleg az akupresszúra és a japánShiatsu.

�

� Hát ez, amit felsoroltam nem elég?Édesapám jelmondata jut eszembe: �Vanmég dolgod elég, mindent lehet még jobbancsinálni.�

Fotók Korb AttilaEarl HinescikkéhezNéhány kép a következõ oldalon található�Piano Man� címû cikkhez Earl Hinesról.Az elsõ háromhoz nem kell kommentár :)

Elsõ saját zenekarának plakátján.Elborulva egy jam sessionön�

Earl �Fatha� Hines orgonál, Count Basiefigyeli

�Piano Man�Earl Hines-ról már volt szó a ko-rábbi Louis Armstrong cikkekben.

Idén születésének 110. évfordulója alkalmá-ból (meg egyébként is!) megérdemli, hogyegy külön fejezetben is megismerkedjünkzenei stílusával, ami, ahogy talán a fentiévszámból is sejthetõ, végigvonult az egészjazztörténelmen. Hines egy pennsylvaniaikis városkában zenész családban született.Édesapjához hasonlóan kornettes szeretettvolna lenni, de a hangszer megszólaltatásakomoly fül körüli fájdalmakat okozott szá-mára, így zongorázni kezdett. Saját bevallásaszerint már akkor aktívan játszott, amikor a�jazz� szó még nem volt használatban.1925-ben Chicagóba megy, ahol elõszörCarroll Dickerson zenekarában lesz tag. Ezidõ tájt Chicago volt a jazz zene fellegvára� Jelly Roll Morton, King Oliver és perszea fiatal Louis Armstrong is itt játszottak!Armstronggal hamar jó barátok lettek, mégközös autójuk is voltJ. Hines zongorajáté-ka nagyon hasonlított Armstrong stílusá-hoz, pedig még csak hírbõl sem ismertékegymást. A stride piano egy továbbmutatóváltozata volt ez. Nézzük egy picit alaposab-ban: a bal kéz folyamatos pulzálása (inga-basszus) sokszor eltûnik és csak egy-egymellékszólam, ellenpont marad a helyén,ami légiesebb hangképet eredményez. Ezenfelül rengeteg a ritmuseltolás is, amibõlzseniálisan jön ki minden alkalommal! Ajobb kézben ezek mellett rengeteg oktávot,tremolót használ � saját bevallása szerintazért, hogy játéka jobban hallatszódjon. [�]

M�� M�� C�� a klasszikus jazzstílusjegyei � Korb AttilaAttila, a Bohémekhez egykor 13 évesen kerülõ harsonás, kornettes, zongorista, énekes a magyar jazzpaletta egyiklegtehetségesebb figurája. Segítségével érthetõbbé válik a klasszikus jazz és más füllel hallgat majd zenét az olvasó.

Az itt hiányosan közölt cikkek teljes terjedelmükbenletölthetõk a Bohém Webáruházban 190 Ftért!

Ha a Webáruházban nem találna meg egyes cikkeket,töltse le a Bohém JazzMagazin aktuális számát

teljes egészében, ugyanott 490 Ftért!

A Bohém JazzMagazin elõfizethetõ a Bohémhonlaponévi 2.490 Ftért (összesen 6 szám)!

http://bohem.shoprenter.hu/bohem_jazzmagazin_62


http://www.bohemragtime.com/jazzmagazin/el%C5%91fizet%C3%A9s

http://www.bohemragtime.com/jazzmagazin

BoogiewoogieA alapvetõen egy swingeredetû tánc, és eredeti neve, a boogie-woogie elnevezést

elsõsorban Európában használják. Az 1950-es években ként terjed el és váliknépszerûvé Európában.

A swingtáncok (lindy hop, balboa, shag,Hollywood style, West Coast swing stb.), ésa boogie-woogie közös és legfõbb jellem-zõje a szabad vezetés, az improvizáció. Egyigazi boogie-táncos nem elõre betanultkoreográfiákat sajátít el, hanem a sajátegyéniségével próbálja visszaadni a zenehangulatát. A zenére próbálja meg �rátenni�a figurákat, az egyéb swingtáncokból átvettelemekkel érezteti a zenei váltást � fontosszempont, hogy a táncosok hogyan inter-pretálják a zenét. [�]

N�� C�� Z��, T�� I�! � a cake walktól aswingig � Vajda Gyöngyvér, Janicsek GáborGyöngyvér és Gábor együtt nyertek párban swingtáncvilágbajnoki címet. A 25éves Bohémgálán isszínpadon voltak. Mindketten foglalkoznak tánctörténettel is, tanítanak a Táncmûvészeti Fõiskolán.





http://www.bohemragtime.com/vip_vajda1302.html







Lapszemle(2013 február)szerkesztette:ZipernovszkyKornél

Elhunyt az utolsó AndrewsSister

94 éves korában, január 30-án elhunyt PattyAndrews (a lenti képen balra), a múlt századharmincas-negyvenes éveinek híres amerikaitriója, az Andrews Sisters szólóénekese �adja hírül a . A legfiatalabbnõvér egyben az együttes utolsó élõ tagjavolt: a középsõ, Maxene 1995-ben,LaVerne, a legidõsebb nõvér pedig fiatalon,1967-ben halt meg. Patty még épp csakbetöltöltötte a 14-et, amikor a Minnesotaállamból származó lányok híresek lettek, a

azonnal a slágerlistákcsúcsára ugrott. Patty olvasta fel egyolaszországi frontkoncerten ötezer amerikaikatonának egy céduláról a hírt, amit akezükbe nyom-.tak a színpadon, hogy végea háborúnak. Egyes források szerint azAndrews Sisters 1938 és 1951 között közel100 millió lemezt adott el. Népszerûségükösszefüggött azzal, hogy több hollywoodifilmben ( , ) alakítottákönmagukat.

Kortárs tánc tradicionálisjazzre

A láng felkent õrzõi, a Preservation HallJazz Band tagjai szokatlan módon egymodern balettegyüttessel, a Trey McIntyreProjecttel közös mûsort adtak a louisville-iBrown Theatre színpadán, derül ki a

helyszíni beszámolójából. A fenn-

állásának ötvenedik évét ünneplõ híreszenekar tehát nem csak vissza, hanem elõreis tekint. Néhány hagyományosan elõadottszám után léptek színre a táncosok, akiknem a New Orleans-i korabeli táncokreprodukálásával próbálkoztak, hanem aNew Orleans Balett Egyesület felkérésénekmegfelelõen önálló koreográfiákat adtak elõaz egyes tradicionális jazz-slágerekhez. Feli-dézték viszont a Mardi Gras hagyománytpéldául a halálfejes jelmezeikkel, valamint atemetési meneteket, de mindezeket akortárs tánc fizikailag különleges képzet-tséget igénylõ elemeivel kombinálták.

Meghalt az elektro-thereminatyja

Február elején, 95 éves korában Kalifor-niában elhunyt Paul Tanner harsonás, aGlenn Miller Orchestra feltehetõen utolsóélõ tagja, a UCLA tanára, az elektro-there-min kifejlesztõje � jelentette a

. Tanner a Glenn Miller Orchestratagja volt 1938-1942-ig, majd stúdiózenész-ként dolgozott Los Angelesben, ahol aUCLA oktatója lett, több jazztankönyvet iskiadott. Õ közremûködött a Beach Boys

címû slágerében. Tannerfilmzenékben játszott thereminen, egy hú-szas évekbeli orosz találmányon, amelyet akéz mozgatásával, de érintés nélkül kellmegszólaltatni. Mûszerész barátjával to-vábbfejlesztették a hangszert: az elektro-thereminen a gombok csavargatása kiváltjaa vezényléshez hasonló mozdulatokat. Ezena hangszeren hallható a Beach Boys slágerénés két további felvételükön.

Bélyeget kap Oliver Jones

A legendás kanadai zongorista, Oliver Joneselõtt hazájának postája bélyeggel tiszteleg �közölte a kereskedelmi rádió hon-lapja. A február elsejétõl kapható CanadaPost bélyeg abba a sorozatba illeszkedik,

melyen a kanadai történelem és kultúra híresalakjait örökítik meg, de Jones az egyetlenjazz-zenész közöttük. A Canadian JazzArchive honlapján olvashatók szerint Jones,aki orgonál, zenét szerez, hangszerel és tanítis, 1934-ben született Montrealban. OscarPeterson nõvérével, Daisyvel tanulhatottmint csodagyerek. Bejárta a fél világot,mielõtt 1980-ban újra Montrealban telepe-dett le. Az egyik legmagasabb állami kitün-tetést 1994-ben kapta meg.

Az összes jazz nagymester egyklubban

A Nemzeti Mûvészeti Alap (NationalEndowment for the Arts), az USA szövet-ségi intézménye által adományozott �JazzMester� cím 28 birtokosa volt jelen a janu-ár végi ünnepségen, amelyen az idei kitün-tetteket is felavatták, és rengeteg legendásjazz-elõadó egymást váltotta a színpadon �tudósított a honlapja. Január 14-én vehette át a New York-i Central Parksarkán álló Lincoln Centerben a zongoristaMose Allison, az altszaxofonos Lou Do-naldson, a zongorista Eddie Palmieri, vala-mint a Village Vanguard jazzklub tulajdo-nosa, Lorraine Gordon az idei Jazz Masterkitüntetéseket. A sztárparádé �házi� triójá-ban Kenny Barron zongorázott, Ron Car-ter bõgõzött és Jimmy Cobb dobolt. Apénzszûke miatt azonban idén csak egynapos volt a gála, amit a Dizzy�s Coca-ColaClubban tartottak.

Swinglemezt készít TonyBennett Lady Gagával

Miután Tony Bennett ismét a csúcsokatostromolta második duettekbõl álló lemezé-vel, egyik partnere, a szintén nagypályásLady Gaga felhívta telefonon, hogy csinál-janak egy egész albumot kettesben � adtahírül a . Az énekesnõ a

címû számban hallható azaugusztusban 86-ik életévét betöltöttcroonerrel. Új-Zélandból telefonon hívtafel amerikai otthonában Bennettet, aki nemvolt rest, és azonnal igent mondott. Bennettazt is elárulta a lapnak, hogy Marion Evansés egy swing nagyzenekar fognak közremû-ködni a felvételeken. Bennettnek hízelgõvéleménye van az átváltozó mûvésznek semutolsó énekesnõrõl, azt szokta róla monda-ni, hogy kreativitása kifogyhatatlan, és hogyõ a popzene Picassója.

It Don�t Mean aThing If It Ain�t GotThat Swing

Sok szeretettel köszöntelek kedvesdixie-t kedvelõ olvasó! Ebben a

számban egy Duke Ellington szám hangsze-relését láthatod. A nóta címe tulajdonkép-pen a dixielandet, swinget játszó muzsikusamolyan ars poetica-ja is lehet, hiszen az It

Don�t Mean a Thing If It Ain�t Got ThatSwing magyarul annyit tesz: nem jelentsemmit, ha nincs benne swing, vagyis értel-metlen a számot eljátszani azon bizonyoshamisíthatatlan lendület nélkül, amit ez amûfaj önmagában hordoz. A szokottmódon figyeljetek a ritmikus kíséretre, bárazt hiszem, ez a darab címébõl adódóantermészetes. Mindenképpen felhívnám afigyelmeteket a teljes verzióra, melyetmegvásárolhattok a Bohém Webáruházban,hiszen ez az elsõ olyan szám, melybenénekesnõ is társulhat a bandához. Ennekelõjeleit láthatjátok az elsõ periódus végén,

ugyanis az utolsó négy ütem egy átvezetésegy új, az énekes hölgynek kedvezõhangnembe. Jó muzsikálást és kísérletezéskívánok!

Figyelem!A Bohém Webáruházban elérhetõ a teljesszám is, elõre meghangszerelt szólókkal,befejezéssel, komplett hangszereléssel,koncertkész állapotban:http://webshop.bohemragtime.com

H�� M�� Fodor LászlóLaci a Hot Jazz Band klarinétosa, a Bohémekkel 1990 és 2000 között 10 évig muzsikált, Gödöllõn fiatalokból állódixielandcsapata is van. Az utóbbi adta az ötletet, hogy amatõr zenekaroknak is használható kottamellékletet (háromfúvós, basszus akkordokkal) produkáljon minden számba � ha a VIPtag nem zenél, a rokonok, ismerõsök között biztosakad egykét hangszeres.

http://bohem.shoprenter.hu

http://bohem.shoprenter.hu

Kandalló mellettijazzkutatásMagyar jazz1947/48ban

Az immár 49. esztendejébe fordulómagyar jazztörténeti kutatásaim

során megfordultam könyvtárakban, magán-lakásokban, levéltárakban és nem utolsó-sorban minden olyan antikváriumban Euró-pában, ahol könyveket, folyóiratokat és máspapírrelikviákat, vagy hanghordozókat árul-tak. Az utóbbi negyedszázadban már lemez-börzékre is jártam Ausztriában. Mindezenhelyszíneken váltakozó szerencsével jártam,a legtöbbször persze eredménytelenül...

Jó két esztendeje idõ- és anyagiak hiányamiatt nem volt módom a bécsi lemezbörzé-ken részt venni. A két elõzõ évzáró börzénélmeg éppen az idõjárás szólt közbe. Idénazonban sikerült mindent megszervezni éseljutottam az életem legnagyobb csalódásáthozó börzére, ahol mindössze egy HerbieMann-Zoller Attila újrakiadáshoz sikerülthozzájutnom, ráadásul az újabb trendeknekmegfelelõen még használtan is másfélszeresáráért az újkorinak...

[...]

P�� J��V�� Simon Géza GáborSGG elsõsorban diszkográfus, 1964 óta kutatja a magyar jazz történetét, a Magyar Zenetudományi és ZenekritikaiTársaság alapító tagja, a www.jazzkutatás.eu címû lap fõszerkesztõje, jónéhány Bohémalbum kiadója. Legkedvesebbtémájából, a magyar klasszikus jazz (nagyközönség számára szinte teljesen ismeretlen) történetébõl szemezgetcikkeiben, a magyar ragtimetól a magyar swingig. Csemege!









Hulló faleveleka másik morbidmagyar örökzöld

Mi magyarok két dallal járultunkhozzá a jazz dallamkincshez, az

egyik a nagyon borús , amásik a � igaz, ez nem aKispipában, hanem Párizsban keletkezett.De azért depresszivitásban közelíti amásikat�

A zeneszerzõ Kozma József (1905. október22., Budapest � 1969. augusztus 7., LaRoche-Guyon) karrierje sokkal magasabbraívelt, mint az �öngyilkosok dalát� kompo-náló Seress Rezsõé. Az általa Franciaország-ban szerzett népszerûségeidestova hetven éve nem csökkent. PhilippeBaudoin francia zongorista szerint, aki az

számáraösszefoglalta a dal történetét, ez a legfon-tosabb nem észak-amerikai standard, amitlegalább 1400 modern feldolgozásban rögzí-tettek, és ezzel a nyolcadik legnépszerûbb.A jazzstandards.com viszont a 11. helyreteszi Kozma dalát, sportnyelven szólva ígyis Európa-csúccsal büszkélkedhetünk.[...]

T�� K�� Zipernovszky KornélKornél jazzújságíró (a transzformátor feltalálójának, Zipernowsky Károlynak a leszármazottja), alapítója és rovatvezetõje volt a Gramofon jazzrovatának, a Fidelio jazz és világzenei rovatát vezette. Nyakig benne volt jópár jazzvilágsztár magyarországi turnéjának lebonyolításában és a Bohém Fesztivál sajtós tevékenységeibõl is bõven kivette arészét. Meggyõzõdése szerint T. S. Eliot esszéje Hagyomány és egyéni tehetség kölcsönhatásáról a jazzre is érvényes.





http://www.jazzstandards.com





JazzkritikaA jazz perspektivikus alkotómód-szereinek, határtalan kreatív lehetõ-

ségeinek dacára számos bosszantó körül-ménnyel is nehezíti elfogadottságát: hatás-vadász divatok, semmibe vezetõ trendek, alényegtõl eltávolodó torzulások, stb. S mostne a mûfaj tömeges elterjedésének igencsekély valószínûségére gondoljunk (aztalán nem is lenne kívánatos), hanem azigazán érzékeny, a mûvészetekre általábannyitottnak nevezhetõ szûk közönségrétegre.Ebben a körben létezik (létezhet) bizonyosátfedés például az irodalom, képzõmûvé-szet, színmûvészet, klasszikus zene és jazzközönségét illetõen, de nem kétséges, hogya jazz a legbizonytalanabb a közös érdek-lõdési területek között. Ennek kézenfekvõmagyarázatához egyszerû példát is találunk:

A klasszikus zene idõtálló értékeit mérték-adó módon védelmezõk soha nem tûrték,hogy köreikben üres, hatásvadász, akárfelszínes virtuózok is hosszabb távon meg-maradhassanak. Mintha lenne valami termé-szetszerû kiválasztódás ebben a jelenségben,melynek majdnem olyan � ma már halha-tatlanként jegyzett � muzsikusok is áldoza-tául estek, mint például Niccolò Paganini,akirõl ma is sokan úgy vélekednek, hogyzenéjében a felszíni csillogás alatt alig vantartalmi mélység. Az olasz maestro mellettpedig még rengeteg példát sorolhatnánk,melyek között akár méltatlanul feledésbeveszett, egykori nagy mûvészek is bõvenlehetnek. [�]

D�� Matisz LászlóMatisz László jazzújságíró (sõt, visszavonult jazzzenész is: szaxofonosfuvolista), a Gramofon jazzrovatánál dolgozott,a Sziget jazzprogamjait szervezte, közremûködött rengeteg jazznagyság magyarországi turnéjának lebonyolításában,évekig a Bohém Fesztiválnak is sajtósa volt. Esztétikai tárgyú, esztétikai megközelítésû cikkeiben nagyon fontosdolgokat mond ki. Figyelni kell rá!









A jazztörténetklarinétosaBuddy DeFranco90 éves

Amikor másfél évvel ezelõtt felké-rést kaptam jelen rovat cikkeinek

megírására, azt vállaltam, hogy olyan kevés-bé ismert zenészekre hívom fel a figyelmet,akik a klasszikus jazz figurái közül valók.Ebbõl a sorból ugyan Buddy DeFranconémileg kilóg, ámde munkássága és életehûen tükrözi azt a korszakot, amelyben atradicionális zenészek és a modernistákközötti határvonal még összemosódott.

1923. február 17-én született New Jersey-ben Boniface Ferdinando DeFranco néven.Apja vak lantos volt, aki egy lemezboltbandolgozott nappal. Testvérével együtt zene-szeretetben nõttek fel, és már tizenévesena helyi lokálok sztárjai voltak. Artie Shaw ésBenny Goodman sztárkorszaka alatt a kisBuddy DeFranco érdeklõdése természets-zerûleg a swing-klarinétozásra fókuszáló-dott, így 17 évesen megnyert egy amatõrversenyt, melyet Tommy Dorsey szponzo-rált, és utána azonnal szerzõdtette zene-karába. [�] Késõbb Tommy Dorsey-tmegkérdezte, hogy miért azzal aprodukcióval nyert, melyben egyik kezévelklarinétozott, a másik kezével pedig a fejénkülönbözõ attrakciókat mutatott be.Tommy Dorsey válasza a következõ volt:�azért választottalak téged, mert a versenyelõtt hallottalak gyakorolni.� [�]

E�� N�� Joe FritzA mindig kifogástalan eleganciájú Fritz Józsi 1997ben Bohémtag is volt. Rendkívül népszerû, minden szempontbólegyéni stílusú klarinétos, jelenleg saját zenekarával (Joe Fritz Band) és különbözõ formációkkal hallható, fõkéntBudapesten. Rengeteget tud a jazzrõl zenész és történész szemmel egyaránt, rovatában egyegy kevéssé ismert kiválózenésszel foglalkozik.









J��K�� K�� Szalóky BélaBéla a legsokoldalúbb magyar jazzmuzsikusok egyike. Eredetileg harsonás, a Benkó Dixieland Band kornettese, aPolice Big Band vezetõ karmestere ("civilben" ezért rendõr õrnagy). Megjárta nagy fesztiválok, híres jazzklubok sorát,mindenütt ott volt, ahol egy világsztár felbukkant, rendszeresen játszik jazznagyságokkal. Elsõsorban a velük közösélményeit, sztorijait osztja meg cikkeiben.

Az én személyesjazzlegendám

A minap feltûnt egy hirdetés, mi-szerint hamarosan hazánkban kon-

certezik , a jazzlegenda. Nahát.Jazzlegenda? Biztos ez? Szeretném itt leszö-gezni, hogy eszem ágában nincs Kurt Ellin-get minõsíteni, hiszen kiváló énekes, akivelnincs semmi bajom, nem az õ sara, hogylegendának nevezi egy magyar plakát. Afurcsa az, hogy egy olyan kifejezéssel illet-nek egy elõadót, ami nem õt illeti meg.

Csak néhány név azokközül, akiket szerintem joggal nevezhetünkjazzlegendának. Vannak olyan muzsikusok,akik a nagyközönség szemében talán nemazok, de egy-egy rajongó szemében szemé-lyes legendákká váltak. Ma az egyik saját,különbejáratú jazzlegendámról, a briliánskornettesrõl, Warren Vachéról lesz szó.









XXII. NEMZETKÖZI BOHÉM RAGTIME & JAZZ FESZTIVÁL2013. március 2224.

Kecskeméti Kulturális Központ

Gentlemen18.20-19.00: Bohém Trió

19.10-20.30: Ken Aoki (J) � banjo & Hot Jazz Band21.10-22.30: Marco Marchi & the Mojo Workers (Svájc)22.30-01.00: jam session (közös örömzene, swingtánc)

Bohém JazzIskola Live: Ragtime-zongora showIttzés Tamás & Mimi Blais (Kanada)

Bohém JazzIskola Live: Húrpengetõ varázslókKen Aoki (Japán) & Marco Marchi (Svájc)

Ladies18.20-19.00: Larisa Migachyov (USA)

19.10-20.30: Mimi Blais (Kanada)21.10-22.30: Catherine Russell (USA) & Bohém Ragtime Jazz Band

22.30-01.00: jam session (közös örömzene, swingtánc)

Zárókoncert és jam session (INT)Catherine Russell (USA), Mimi Blais (Kanada), Ken Aoki (Japán), Marco Marchi & the Mojo Workers (Svájc),

Herbert Christ (Németország), Larisa Migachyov (USA), Bohém Ragtime Jazz Band

Jegyek és bérletek válthatók a helyszínen (6000 Kecskemét, Deák tér 1., tel.: 76/503-880)és a Bohém Webáruházban (www.bohem.hu),

valamint a Bohém Ügyfélszolgálaton (tel.: 20/336-4620, email: [email protected]).









Documents

Itt a Bohémszólóktól eltekintve (és ez egy koncert 90 %-a) nem szabad, hogy a bendzsó uralja a zenekart, viszont ha nem játszik, akkor ösztönösen valami hiányérzete lesz